2012.(XI.8.) Korm. rendelet 42. szerinti tárgyalásos eljáráshoz szeptember

A 4.sz főút és a 33.sz. főút csomópontjának – Debrecen, Árpád tér – körgeometriájú csomóponttá történő átalakítása kapcsán DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK a Homok utca északi határa – Árpád tér – Sarló utca – Virág utca – Ótemető utca – Rakovszky Dániel utca – Bercsényi utca – Csapó utca – Árpád tér – Kút utca – Nagy Sándor J. utca által határolt területrészét érintő MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV

Törzsszám: FI-3/2015

314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 42. § szerinti tárgyalásos eljáráshoz 2015. szeptember

DEBRECEN, ÁRPÁD TÉR –KÖRGEOMETRIÁJÚ CSOMÓPONT KIALAKÍTÁSA

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL FŐÉPÍTÉSZI IRODA 4024 Debrecen, Piac u. 20. sz. (52) 511-513, (52) 511-400, fax.: 511-575 e-mail: [email protected]

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK a Homok utca északi határa – Árpád tér – Sarló utca – Virág utca – Ótemető utca – Rakovszky Dániel utca – Bercsényi utca – Csapó utca – Árpád tér – Kút utca – Nagy Sándor J. utca által határolt területrészét érintő MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ MUNKARÉSZ ALÁÍRÓLAP Felelős tervező: Gábor István okleveles építészmérnök várostervező névj. sz.: TT-09-0036 Tervező: Nagyhaju Attila okleveles településmérnök, várostervező névj. sz: TT-09-0637

*Az eredeti aláírásokat tartalmazó dokumentáció az Önkormányzatnál található.

TARTALOMJEGYZÉK Előzmények 1.1

Az érintett terület rövid bemutatása

1.2

Beépítési javaslat

1.3

A hatályos településszerkezeti terv tervezési területet érintő területfelhasználási rendszere

1.4

A módosítás során elérendő célok összefoglalások, a szabályozás e célból módosítandó elemeinek összefoglalása – a területfelhasználás módosítási igényei

1.5

A településszerkezeti terv módosításának javaslata

1.6

A végrehajtandó szabályozási beavatkozások a módosítást célzó úthálózat fejlesztés kapcsán

1.7

A javasolt beépítés infrastrukturális igényei, várható környezeti hatásai

1.8

Örökség vagy környezeti érték sérülésének lehetőségei 2


Előzmények A Magyar Kormány döntése szerint Debrecen, Árpád tér területén megvalósuló fejlesztéssel kapcsolatos hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyként kezelendők (75/2015. (III. 30.) Korm. rendeletben foglaltak alapján). A Magyar Közút NZRt. megbízásából a Nóvia Kft. készítette el a 4.sz. főút és a 33.sz. főút csomópontjának körgeometriájú csomóponttá történő átalakításának engedélyezési terveit. A csomópont tervezett kialakítása nincs összhangban a hatályos településrendezési eszközökkel, mely indokolttá teszi a településszerkezeti tervről szóló 124/2001.(VI.21.) Kh. határozat, illetve 8/2003. (V. 23.) Kr. sz. rendelettel jóváhagyott helyi építési szabályzat és szabályozási terv módosítását. A csomópont elkészült engedélyezési szintű dokumentációja tartalmazza a szakági terveket, környezeti hatásvizsgálatot, stb, mely dokumentumok eredményei beépítésre kerülnek a településrendezési eszközök módosításának véleményezési dokumentációjába. Tervezett módosítással érintett terület(ek): Az 5879/1, 5879/2, 5879/3, 5880, 5881/1, 5878, 5883, 10206, 10208, 10214 hrsz-ú ingatlanok. 1.1. Az érintett terület rövid bemutatása Az Árpád tér Debrecen városszerkezetének egyik legtöbb funkciót magában foglaló csomópontja. A történelmi városközpont egyik „bejárata”, amelyet történelmi léptékbe helyezett térszervezéssel és a rávezető utak tengelyes kialakításával, a beérkező utak tengelyébe jelként telepített templom különös - Debrecenben egyedüli hangsúlyt ad - a térnek. Éppen ezek a városépítészeti egyediségek adják meg az Árpád tér beavatkozási lehetőségeinek és korlátainak különös értékét és nehézségeit.

3


az érintett terület orto fotón és a tér korábbi környezetalakítási javaslata A környezet beépítési karakter jellemzői morfológia: A tér kialakulásától fogva a város un. taksás telkeinek szerkezete jellemzi három irányból az Árpád teret. A templom századfordulós, historizáló tömegalakítása és térszervező hatásánál fogva már az első térhasználat is egy ovális elkerülő útra szervezett, egyközpontú térstruktúrára épült. A következő beavatkozás eredményeként a terület gépjárműforgalomra méretezett közúti fejlesztéseként jött létre a jelenlegi úthálózati rend, de a térfal még ekkor nem került megbontásra. A harmadik beavatkozás eredményeként az új Csapó utca létrejöttével 10 emeletes panelház egy tipikus városi „megastruktúra” bontotta fel a századelő historizáló rendszerét, ezzel a tér a város felől elvesztette e tengelyes látványát. A térfal esetében jellemzően üzlet és lakóterületi használatú telkek vegyes képet mutatnak, a 227m2-700m2 közötti telekméretekhez 3,0-7,5 méter közötti építménymagasságú értékek tartoznak kivéve a térfal dél-nyugati oldalát melyet a 10 emeletes panelház homlokzata alkotja. telekalakítás: A területen jellegzetes a „civis” karakter, ahol a telekstruktúra a lakófunkcióként létrejött kistelkes telekosztást őrzi. épület-elhelyezés: A térfalat tekintve jellemzően előkert nélküli zártsorú és hézagos zártsorú beépítési mód szerinti, hagyományos lakóterületi beépítés a jellemző az északi és a keleti valamint a nyugati részen. A tér dél-nyugati térfalát a 10 emeletes panelház és annak lepényszerűen kiálló épületrésze adja – úszótelkes rendszerben. épületek: inkább a lakóterületekre jellemző épületek adják az utcaképet a panellakóépület és lepényszerű kereskedelmiszolgáltató épületegyüttes kivételével. épületmagasságok: a módosítással érintett tér térfalát tekintve a jellemző szintszám a régi beépítések esetében jórészt földszint, földszint+emelet, az újabb beépítéseknél földszint+tetőtér, és földszint+emelet+tetőtérnek megfelelő magasságokkal. közterületek: a közművesítettség teljes, ahol hagyományos megjelenésű utcaképet mutató utcaszakaszok vannak jelen. Egységes utcaképi látványt meghatározó fásítás nem jelenik meg, hézagos, szakaszos ötletszerű telepítés a jellemző. A tér közterületi megjelenését burkolattal ellátott közlekedési felület, és a tér középső templom által meghatározó térrész északi és attól keleti irányban megjelenő közterületi zöldfelület, és hiányos utcai fásítás jellemzi. Funkció vizsgálat: A tér környezetére a vegyes területként használt ingatlanokra vonatkozó városrendezési jellemzők (terület- és telek használat, épületállomány jellemzői) terén a beépítetett terület a jellemző. A területen belüli funkciók vegyes képet mutatnak, a váltakozva az üzlet és a lakó funkció.

4


Zöldfelület: Az Árpád tér környezeti terheltsége a városban elsősorban a közlekedésből származó légszennyezettségben és zajterheléssel jellemezhető. A forgalom várható változásával járó környezeti terhelés változását mindenképp vizsgálni kell. A környezeti terhelésként kell értékelni a burkolt és zöldfelületek arányának változását is. A közlekedési célú burkolt felületek aránya nő (a jelenlegi 19 ezer m2-ről 22 ezer m2-re nő) a jelenlegi állapothoz képest is, ami a terület hőterhelését fokozza. (a területre egyébként is a hősziget jelenség a jellemző, hiszen a szomszédos Csapó utcai paneles lakóépületek parkosítása nem biztosított, halmozott terhelés várható a nyári időszakban). A meglévő parkfelületek egy részének felszámolásával (fakivágásokkal) hosszú ideig vélhetően magasabbak lesznek a légszennyezettségi értékek, a zajterhelés és nyári hőterhelés a jelenlegi állapotnál. Közlekedés: a terület közlekedési rendszere kialakult, a 4.sz főút és a 33. sz főút csomópontjáról van szó. Közmű ellátás: A terület ellátottsága teljes. 1.2. Beépítési javaslat

5


6


1.3 A hatályos településszerkezeti terv tervezési területet érintő területfelhasználási rendszere:   

az Árpád tér egy – jelentős része zöldterületként (Z) jelzett. A térfal menti szerviz út északról, nyugatról és délről kisvárosias lakóterületként jelölt, de a szerviz út keleti térfal mentén szintén zöldterület. maga a tér súlypontjában álló református templom telke különleges intézményterület besorolású. az Árpád térre befutó országos közúthálózati elemek települési főútként nem önálló területfelhasználással jelöltek, jellemzően kisvárosias lakóterület besorolással rendelkeznek.

A hatályos településszerkezeti terv kivágata ( csak területfelhasználás szintjén és a közúthálózati elemekkel)

Tervezési területet érintő infrastrukturális elemek: országos főút (4. és 33. sz. főutak), települési főút (Csapó utca) és gyűjtőút (Ótemető utca). Védő és korlátozási elemek: helyi értékvédelmi terület érinti a tervezési területet, valamint városrész központként is jelölt az Árpád tér. Területfelhasználás tekintetében a főutak nyomvonala mentén a területfelhasználás korrekciója javasolt különleges közúti közlekedési célú területre, míg az Árpád tér új területfelhasználása a terület domináns kiterjedésű felhasználására, közlekedési területre módosul.

7


1.4. A módosítás során elérendő célok összefoglalások, a szabályozás e célból módosítandó elemeinek összefoglalása – a területfelhasználás módosítási igényei Elsődleges beavatkozási cél a csomópont gépjárműforgalmi áteresztőképességének növelése, melyre forgalomtechnikai megoldásként egy jelzőlámpával irányított körforgalmú csomópont került kidolgozásra. A tervezett csomópont geometriai kialakítása forgalmi szempontból úttervezői vizsgálat tárgyát képezi, de egyéb közlekedéshálózati, városszerkezeti, környezeti, városképi és tulajdonjogi kérdések is felmerülnek a beavatkozás eredményeként. Alapvetően fontos beavatkozási eredményként lehet értelmezni azt, hogy a térre beérkező városi lakó utak és a tér szerviz útjai forgalomtechnikailag új, a csomópontba bekapcsolt helyzetbe kerülnek. Vizsgálandó ezen utak változó forgalmi rendje is (Bercsényi utca kijárata). A jelenlegi állapotot figyelembe véve a csatlakozó városi közúti közlekedési, kerékpáros és gyalogos forgalom átszervezésére is sor kerül ezen beavatkozással. Gyalogos forgalom tekintetében is új struktúra alakul ki, a körforgalom peremén vezetett járda két ponton a templomot is megközelíthetővé teszi, a térfalak (teret határoló utcák) közötti átjárást csak ezen a hálózaton keresztül lehet biztosítani. A csomópontba érkező utaknál a terv megszüntette (a Rakovszky-Ótemető csomópontban pedig áthelyezte) a meglévő gyalogos átjárókat, ami meghosszabbítja a gyalogos útvonalakat – például a tömegközlekedési átszállóhelyeken (Kassai út eleje). A meglévő térfal megbontásával érintett szakaszok – azaz kisajátítással a közlekedési célú terület növelésének igényei: Rakovszky utca páros oldalán a saroktelek emeletes lakóépülete, illetve a Nyíl utca páratlan oldalán három telek lakóépületei. Tekintettel arra, hogy a hatályos szabályozási terv szabályozási vonalát csak a Rakovszky utcai saroktelek épületének bontása követi, a Nyíl utcán – legalább a három telekre vonatkozóan szabályozási felülvizsgálat javasolt – a hatályos szabályozáson rögzített kötelező beépítési vonal figyelembevételével. Az Árpád téri templom környezetének felértékelődését eredményezheti a tervezett forgalomtechnikából kiinduló és átgondolt beavatkozás, amennyiben a körforgalmon belüli térrész térarchitektúrával – zöldfelület rendezéssel is le tud válni dinamikus és terhelő hatású környezetétől. A szakrális tér – templomkert – kialakítása indokolt és egyben választ adhat a fenti kérdésekre. Városképi kapuszerepénél fogva kifejezetten érzékeny a templom és környezete, ezért a fő közlekedési irányok felől egyedileg tervezett kertészeti és építészeti beavatkozásokra lehet szükség. Az Árpád tér környezeti terheltsége a városban elsősorban a közlekedésből származó légszennyezettségben és zajterheléssel jellemezhető. A beruházáshoz készült környezeti hatásvizsgálat (NÓVIA Mérnöki Iroda által 2015. júliusában készített), melynek hatósági eljárása folyamatban van. Ezen dokumentáció részletesen vizsgálja a tervezett csomópont közlekedési terheléséből származó – a meglévő területhasználatokat terhelő környezeti tényezőket. Jelen módosítás ezen környezeti hatásrendszer településrendezési vonatkozásait és következményeit is vizsgálat alá veszi, azaz okozhatnak-e szabályozási beavatkozást az egyes környezeti tényezők terheléseinek változásai. 1.4 A településszerkezeti terv módosításának javaslata: (a javaslat külön tervlapon)      

A templom 5880 hrsz-ú telkén rögzített beépítésre szánt különleges intézményi terület (Ki) felhasználás változatlan marad. A tér legnagyobb felületén rögzített zöldterület (Z) területfelhasználás különleges beépítésre nem szánt közúti közlekedési célú terület (Köu) felhasználásra, a teret északi, észak-keleti, észak-nyugati, valamint dél-nyugati irányban határoló közlekedési sávban jelölt kisvárosias lakóterület (Lk) területfelhasználás a közterület határáig szintén különleges beépítésre nem szánt közúti közlekedési célú terület (Köu) felhasználásra, a keleti közlekedési sáv jelenleg zöldterületi területfelhasználása településközponti vegyes (Vt) területfelhasználásra, A Nyíl utcán rögzített településközponti vegyes (Vt) területfelhasználás módosítása kisvárosias lakóterület (Lk) területfelhasználásra, egyben az útterület tekintetében kisvárosias lakóterület (Lk) közúti közlekedési célú terület (Köu) felhasználásra, a Rakovszky utca Ótemető utcától az Árpád térig vezetett szakaszán kisvárosias lakóterület (Lk) területfelhasználásról különleges beépítésre nem szánt közúti közlekedési célú terület (Köu) felhasználásra módosul. 8


A módosítás területfelhasználás változását a változások tervlapja mutatja.

Változások bemutatása

hatályos szabályozási terv kivonata Hatályos szabályozás tekintetében elmondható, hogy az Árpád tér elsőrendű közlekedési célú közterülete a jelenlegi forgalmi csomópont és telekrend nyomvonalát követi le, a többi terület vagy elsőrendű nem közlekedési célú közterület, vagy másodrendű közlekedési célú közterület.

1.5. A végrehajtandó szabályozási beavatkozások a módosítást célzó úthálózat fejlesztés kapcsán: 





A Rakovszky utca – Árpád tér sarkán településközponti vegyes (Vt) területfelhasználás alá tartozó telkek közül az 5845, 5846, 5847 hrsz-ú ingatlanok megosztása és közút céljára történő kisajátítása az Ótemető utca és az Árpád tér közötti szakasz forgalomtechnikai célú beavatkozás szükségességével – a visszamaradó telkek beépíthetőségének és szabályozásának vizsgálatával; a Nyíl utcai 10206, 10208, 10209, 10214 hrsz-ú ingatlanok ú ingatlanok megosztása és közút céljára történő kisajátítása a Nyíl utca - Árpád tér közötti szakasz forgalomtechnikai célú beavatkozás szükségességével – a visszamaradó telkek beépíthetőségének és szabályozásának vizsgálatával. Megvizsgálandó a Nyíl utca hatályos szabályozása és a tervezett térfal megbontás egységes kialakítása; a Csapó utca és Árpád tér sarkán az 5879 és 6933/1 hrsz-ú útterületek felhasználásával a Bercsényi és Rakovszky utcák által határolt tömb Árpád téri lezárásaként beépítés vizsgálata és megfelelő szabályozás kidolgozása az Árpád téri térfal egységes városképi megjelenésének biztosítása érdekében.

1.6. A javasolt beépítés infrastrukturális igényei, várható környezeti hatásai; 

A módosítás elsősorban infrastrukturális igényű, így ezen igénynek megfelelő közmű nyomvonal változások várhatók, illetve az épített környezet is ezen infrastruktúraigényeknek megfelelően lesz módosítva.

1.7 Örökség vagy környezeti érték sérülésének lehetőségei: A tervezet beavatkozás a terület egyetlen védett értékét, az Árpád téri református templomot érinti. A tervezési terület helyi területi védelem alatt áll.

9

2012.(XI.8.) Korm. rendelet 42. szerinti tárgyalásos eljáráshoz szeptember

Recommend Documents