DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK a 1. vrk., Piac utca – Kossuth utca – Batthyányi utca – Szent Anna utca
által határolt területrészét érintő MÓDOSÍTÁSA Törzsszám: FI-8/2016. RENDELETTEL JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 41. § szerinti VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ 2016. december
DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL FŐÉPÍTÉSZI IRODA -513, (52) 511-400, fax.: 511-575 e-mail: foepitesziroda @ph.debrecen.hu
DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK a 1. vrk., Piac utca – Kossuth utca – Batthyányi utca – Szent Anna utca által határolt területrészen
által határolt területrészét érintő MÓDOSÍTÁSA
Felelős tervező:
Gábor István okl. építészmérnök településrendező tervező a Magyar Építész Kamara tagja TT-09-0036
TARTALOMJEGYZÉK Szöveges munkarész: Debrecen Megyei Jogú város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2003. (V.23.) Kr. számú rendelet módosítása (rendelettervezet) Rajzi munkarész: A R.81.§. 1. számú melléklet szerinti belterületi szabályozási tervlapok módosításaként FI8/2016. törzsszámú TR/sz. szabályozási terv módosítása tervlap M 1:1.500 léptékben
DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK ...…/2017. (.........) önkormányzati rendelete Debrecen Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2003. (V. 23.) Kr. rendelet módosításáról Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9/B. § (2) bekezdés b) pontjában és a 62. § (6) bekezdésének 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésében és 42. § (4) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljáró állami főépítészi, környezetvédelmi és természetvédelmi, népegészségügyi, ingatlanügyi, erdészeti, közlekedési, növény- és talajvédelmi hatáskörében eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal örökségvédelmi hatáskörében eljáró Debreceni Járási Hivatala, bányafelügyeleti hatáskörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága, Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Hivatala, Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal vezetője, Hajdú-Bihar Megyei – tűzvédelmi, polgári védelmi, valamint vízvédelmi és vízügyi hatóságként is eljáró - Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Országos Vízügyi Főigazgatóság, Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ, Debreceni Rendőrkapitányság, Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 40. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében az állami főépítészi hatáskörben eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal, valamint a Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2013.(I.24.) önkormányzati rendelet 59. § (2) bekezdésének 2. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el: 1. § Debrecen Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2003. (V. 23.) Kr. rendelet (továbbiakban R.) 43.§. (9) helyébe a következő rendelkezés lép: “(9) A szabályozási tervlap szerinti tervezett árkádok (tömbbejáratok) telkét önállóan, 100%os beépítettséggel, a telekterületre vonatkozó beépítettségi előírás figyelmen kívül hagyásával, vagy a szomszédos telekhez csatolva is be lehet építeni, a gépjármű-kapuáthajtó, és az önálló gyalogút tengely jelölésű közterület biztosítása mellett. A szabályozási tervlapon rögzített tervezett árkád-, tömbbejárat beépítés (lefedés) eltérő zónába tartozó közterületi ingatlanokat
is igénybe vehet. Önálló beépítése esetén a parkolóigény teljes egészében a telkeken kívül is biztosítható.” 2. § Debrecen Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2003. (V. 23.) Kr. rendelet 1. számú melléklete a Debrecen, 1. számú vrk., Piac utca – Kossuth utca – Batthyányi utca – Szent Anna utca által határolt területrészére vonatkozóan az 1. melléklet szerint módosul. 3.§ E rendelet a jóváhagyástól számított 15 nap után lép hatályba.
R R R
R
R
R
R
R
R
R R
R
R
R
R
Vt 616395(V)
R R R R
Vt 616699(V) R
Vt 600090(V)
R
R
R
R
R
R
Vt 616699(V) R
R
R
R
R
Vt 616099(V)
R
R
R
R
Vt 600080(V)
R
R
R
R
R R R
R
R
R
R
Vt 600080(V)
Vt 600090(V)
R
R
R R
R
R
R
R
R
R
R
Vt 600090(V)
R R
R
R
R
R
R
R
R
R
R R
R
R
R
R
javaslata M=1:1500
TR/sz.
DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA 1. sz. vrk. Piac utca – Kossuth utca – Batthyányi utca – Szent Anna utca által határolt területrészen ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ Törzsszám: FI-8/2016 314/2012.(XI.8) Korm. rendelet 41.§ szerinti VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ 2016. december
DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATAL FŐÉPÍTÉSZI IRODA DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ Piac utca – Kossuth utca – Batthyányi utca – Szent Anna utcák által határolt területrészen
Főépítész: China Tibor Főépítészi Iroda vezetője:
Sziki Gyula Felelős tervező:
Tervező:
Gábor István okleveles építészmérnök várostervező névj. sz.: TT-09-0036
TARTALOMJEGYZÉK ELŐZMÉNYEK 1. KÖRNYEZETALAKÍTÁS JAVASLAT - TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLATOK 1.1. A hatályos településszerkezeti, területfelhasználási rendszer bemutatása 1.2. A hatályos szabályozás bemutatása 1.3. A szabályozási módosítás megalapozása – az adottságok és fejlesztés lehetőségeinek elemzése 2. TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK TERVEZÉSI TERÜLETET ÉRINTŐ ELHATÁROZÁSAI 3. AZ ÉTV. 7.§ ELŐÍRÁSAINAK VALÓ MEGFELELÉS IGAZOLÁSA
ELŐZMÉNYEK Debrecen Megyei Jogú Város ingatlankezelő és fejlesztő szervezete, a Cívis Ház Zrt kérelme alapján módosítási igény merült fel a fenti tervezési területen belül a közterület korrekciójára, a tervezett építési övezetek szabályozásának pontosítására a már meglévő kialakult lakótömbök lezárását biztosító beépítésére és a tömbfeltáró közterületek fejlesztésére is tekintettel. A módosítás egyik fejlesztési alapja a Belvárosi Akcióterület (BAT) egyik indikatív tevékenységének (ITS: BAT8) végrehajtása. Ezen tevékenységben elindult tervezési folyamat részének tekinthető a hatályos szabályozás korrekciója. A korrekció indokolja a 8/2003. (V. 23.) Kr. sz. rendelettel jóváhagyott helyi építési szabályzat és szabályozási terv módosítását.
a tervezési terület légi-foton
1. KÖRNYEZETALAKÍTÁSI JAVASLAT - TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLATOK 1.1. A hatályos településszerkezeti, területfelhasználási rendszer bemutatása Jelenlegi területfelhasználása és településszerkezet Debrecen Megyei Jogú Város településszerkezeti tervét Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a 124/2001. (VI. 21.) Kh. számú határozatával állapította meg. A hatályos településszerkezeti terv egységesen településközpont vegyes terület területfelhasználást rögzít a tervezéssel érintett telektömbre. a hatályos településszerkezeti terv kivonata a tervezési területet érintő városrendezési körzetre
1.1.1. beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek nagysága nem változik. A tervezési terület az 1. sz. városrendezési körzetbe tartozik. A városrendezési körzeten belül csak vegyes területfelhasználások találhatók, a módosítással érintett telektömböt csak településközpont vegyes területfelhasználás fedi le. 1.1.2. szerkezet meghatározó nyomvonalas és tagoló elemek - szerkezetalkotó és tagoló közlekedési elemek (országos úthálózati elemek) osztják, csak határolják a tervezési területet. Jelen módosítás nem változtatja meg ezen nyomvonalakat, azok keresztmetszeti jellemzőit. - szerkezetalkotó zöldfelületi rendszerek nem csökkennek. 1.1.3. védelmi és korlátozó elemek - védőtávolságok a területeket nem érintik. - táji és természetvédelmi elem nem jelent korlátozást. - kulturális örökségvédelmi elemek közül egy műemlék és helyi területi művi érték tagolja a telektömböt, régészeti érdek egységesen jelenik meg a területeken.
1.2. A hatályos szabályozás bemutatása A 8/2003. (V. 23.) Kr. sz. rendelettel jóváhagyott helyi építési szabályzat és szabályozási terv az érintett területet az alábbiak szerint szabályozza.
A zónaszabályozás leírása: “7. § Vegyes zóna (V) (1) Településközpont vegyes zóna (Vt) a) A terület jellemzően több rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. b) A területen - lakóépület - melyben a kiskörút tervezett nyugati szakasza mentén a közterülettel határos épületszárny földszintjén lakást létesíteni nem szabad -, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület a terület azon részén, ahol a gazdasági célú használat az elsődleges, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, parkolóház, üzemanyagtöltő, továbbá - különleges esetben nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény helyezhető el.
c) A területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, lakások az épületek földszintjén a közterülettel határos épületszárnyban nem helyezhetők el.” karakterszabályozás esetében a terület északi – módosítással érintett területén az alábbi szabályozás jelenik meg: “19. § Nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt zónák közös előírásai (1) A 18. § (1) bekezdésben felsorolt zónákon belül kijelölt még nem, vagy jellemzően nem beépített vagy átalakításra szánt nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt (továbbiakban: nem kialakult) területeken az új építési telkek kialakításának szabályait, a beépítettség és zöldfelület fedettség mértékét, az újonnan elhelyezendő építményekkel kapcsolatos előírásokat – beépítési módot, építménymagasságot – az a 21. § szerinti 1-3. sz. táblázatok értékei határozzák meg. (2) Ha a telek jelenlegi jellemzői az (1) bekezdésben rögzített építési előírásoknak nem felelnek meg, de az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, az alább felsorolt szabályok szerint lehet építési munkát végezni. a) Ha a telek jelenlegi beépítési százaléka nem felel meg az építési előírásoknak, a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete, építménymagassága nem növelhető, kivéve a tetőtér-beépítést, amely esetben az építménymagasság (kivéve az új szerkezet kialakításából eredő minimális építménymagasság növekedést) és a beépítettség megtartása mellett a szintterület növelése megengedhető. Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell
tekinteni és az (1) bekezdés szerinti előírásokat kell alkalmazni. b) Ha a telek jelenlegi, vagy a telekalakítás utáni méretei nem felelnek meg az építési előírásoknak, akkor a telekméretek - a szabályozási tervlapon jelölt közterületi határrendezést kivéve - tovább nem csökkenthetők és a telek beépíthető, ha a telekre vonatkozó egyéb építési előírások betarthatók. c) Ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési előírásoknak, az előírástól eltérő beépítési mód megtartható, de az épületek csak a telekre vonatkozó előírások szerinti építési helyen belül bővíthetők, alakíthatók át és különleges esetben változtatható meg rendeltetésük, azonban önálló rendeltetési egység az átalakítás (bővítés) során nem jöhet létre. d) Ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az építési előírásokban előírt értéket, a meglévő építmények bővíthetők, de a bővítmények építménymagassága az előírt értéket nem haladhatja meg. Ha a meglévő építmények lebontásra kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a vonatkozó építmény magassági előírásokat kell érvényesíteni. e.) Ha a szabályozási terv szerinti telekalakítás során visszamaradó telekrész önállóan nem beépíthető, a telek kialakítható, de ezen tényt – miszerint a telek önállóan nem beépíthető – az ingatlan tulajdoni lapjára építésügyi hatósági határozat alapján be lehet jegyeztetni. … 22. § Belvárosi karakterű zónák közös előírásai (1) A zónába a jellemzően belvárosi karakterű kialakult, illetve nem kialakult karakterű területek tartoznak. (2) Ha sajátos előírás másként nem rendelkezik, újonnan az utcavonalon magas tetős, legalább 8,5 m és legfeljebb 25 m építménymagasságú épületek helyezhetők el. (3) Újonnan előkert nem alakítható ki. Az épület utcai homlokvonala az utcai telekhatár irányába különleges esetben léphet vissza, de ez esetben az utcai telekhatár és az épület közötti területeken a közterületi építési szabályokat kell alkalmazni, és azt a közforgalom céljára át kell adni. (4) Újonnan kialakítható telekterület 450 m2-nél és mélysége 25 m-nél kisebb nem lehet. (5) Új építményeket zártsorú-általános vagy zártsorú-keretes beépítési módhoz tartozó építési helyen belül kell elhelyezni. (6) A telkek beépítésének feltétele a teljes közművesítettség. (7) A gépjárművek elhelyezését új építés, bővítés, rendeltetés változás esetén az önkormányzati parkolási rendeletben előírtak szerint kell biztosítani. Az előírt számú gépjármű elhelyezését épületben vagy terepszint alatt kell biztosítani. (8) A melléképítmények közül nem helyezhető el: húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, ömlesztett anyag-, és folyadék- és gáztároló, szabadonálló és 6 méternél magasabb szélkerék. (9) hatályon kívül helyezve.“ Sajátos előírások: “43. § Városközpont területe (V) érvényes sajátos előírások (1) A sajátos előírások hatálya a Mester u. – Hunyadi u. – Rákóczi u. – Burgundia u. – Klaipeda u. – Sumen u. – Wesselényi u. – Erzsébet utca –– Kiskörút tervezett nyugati szakasza által határolt területre terjed ki.
(2) A környezetbe illeszkedés vagy a környezet terhelési határértékek teljesítésének igazolására az építésre szánt területeken új épület építése, vagy meglévő épület teljes rekonstrukciója, illetőleg közterületi építmény esetében a főépítész véleményét be kell szerezni, kivéve, ha az épület tervezését építészeti tervpályázat előzi meg és a pályadíjas mű valósul meg. (3) Az utcai épületet (épületeket) a telek közterület határán, telekhatártól telekhatárig építve kell elhelyezni, s az a hátsó telekhatárra is befordulhat, továbbá keresztszárny is építhető. A 28. § (6) bekezdésében előírtakat nem kell alkalmazni. Az épületek közötti távolság bármekkora lehet, ha azok az I-III. tűzállósági fokozatba tartoznak, és az egymást átfedő szembefekvő homlokzatok közül legalább az egyik tűzfal és a másik homlokzaton helyiségként 0,4 m2 nyíló felületnél a nyílások nem nagyobbak. (4) Az építési telkeken önállóan, vagy épület alatt is elhelyezhetők térszint alatti építmények, illetve építményrészek. Utóbbiak az építési helyen szabadon túlnyúlhatnak a legkisebb zöldterület megtartása mellett, s tőlük és közöttük sem telepítési-, sem tűztávolságot nem kell tartani (a szomszédos telkek építményei vonatkozásában sem), feltéve, hogy a kérdéses irányban nincs nyílásuk. A fölöttük kialakítható zöld felületet, a tetőkert tényleges zöldfelületét a telek zöld területének kell tekinteni. (5) Az utcai telekhatáron álló új épületek között 3 méternél nagyobb magasságkülönbség nem lehet (függetlenül attól, hogy azok egy telken, vagy a szomszédos telkeken állnak egymás mellett), ettől eltérni csak különleges esetben lehet, kivéve, ha védett épülethez való igazodás megköveteli, illetőleg a foghíjtelek beépítése esetén, vagy ha a szomszédos épület magassága eltér az előírásoktól. (6) A szabályozási tervlapon jelölt központi vegyes rendeltetési zónákban a DÉSZ 7. § (2) bekezdésében előírtaktól eltérően építmények az OTÉK 17. § (2) és (4) bekezdése szerint helyezhetők el az alábbiak kivételével: a.) többszintes parkolóházhoz kapcsolódó üzemanyagtöltő csak egy kútoszlopos lehet, b.) nem zavaró hatású egyéb (termelő) gazdasági építmény nem helyezhető el, c.) a tulajdonos, használó és a személyzet számára szolgáló lakásokon kívül más lakások Az OTÉK 17. § (3) bekezdés szerinti építmények (üzemanyagtöltő és lakóépület) kivételesen sem helyezhetők el. (7) A szabályozási tervlapon jelölt településközpont vegyes rendeltetési zónákban a DÉSZ 7. § (1) bekezdésében előírtaktól eltérően a.) az OTÉK 16. § (2) és (4) bekezdése szerint helyezhetők el építmények a 7. pontban felsoroltak kivételével. A 7. pont szerinti üzemanyagtöltő önállóan nem, csak parkolóház kiegészítő rendeltetéseként helyezhető el, és csak egy kútoszlopos lehet. b.) Az OTÉK 16. § (3) bekezdése szerinti építmények (nem zavaró hatású egyéb gazdasági-, valamint termelő kertészeti építmények) kivételesen sem helyezhetők el. h) hatályon kívül helyezve (8) Újonnan kialakítandó II. rendű közlekedési célú közterületeken kiemelt szegélyű útburkolatot létesíteni nem lehet, azokat gyalogos, illetve vegyes forgalmú útként kell kialakítani, faltól-falig burkolattal, zöldfelületekkel, és legalább egyoldali fásítással. (9) A szabályozási tervlap szerinti tervezett árkádok (tömbbejáratok) telkét önállóan, 100%-os beépítettséggel, a telekterületre vonatkozó beépítettségi előírás figyelmen kívül hagyásával, vagy a szomszédos telekhez csatolva is be lehet építeni, a gépjármű-kapuáthajtó biztosítása mellett. Önálló beépítése esetén a parkolóigény teljes egészében a telkeken kívül is biztosítható. (10) A telek közterület felé eső telekhatárain, - kivéve a tömbfeltáró utak mentén megvalósuló épületeket, telekhatáronként maximum két kapu, vagy garázsbehajtó alakítható ki. Ezek összes szélessége nem lehet több az utcai homlokvonal 1/3-ánál, illetve 6,60 m-nél l.) hatályon kívül helyezve m.) hatályon kívül helyezve n.) hatályon kívül helyezve (11) Amennyiben a beépítéssel érintett telekkel szomszédos ingatlanon a meglévő és megtartandó beépítés indokolttá teszi, úgy a környezethez való illeszkedés céljából a Főépítész előzetes véleményezésével az építménymagasság vonatkozó előírásától egy építménymagassági kóddal kisebb és nagyobb mértékben el lehet térni. (12) A területen azokban a már kialakult telektömbökben, ahol a szabályozási terv nem irányoz elő tömbfeltárást, az általános előírást (30,00 m-t) meghaladó beépítési mélység is alkalmazható, de az nem lehet több a szabályozás után visszamaradó telekmélység 60%-ánál. (13) Az épület fő tömegének tető-hajlásszöge 30-40°-os lehet. Ettől eltérő tetőformát csak különleges esetben lehet kialakítani.”
1.3. A szabályozási módosítás megalapozása – az adottságok és fejlesztés lehetőségeinek elemzése A telektömb jellemzői: A tervezéssel érintett telektömb kiterjedése: 41.700,10m2. hatályos terv szerinti közterület: 13.616,37m2, tervezett közterület: 12.997,50m2. hatályos terv szerint beépíthető terület: 28.083,73m2, javasolt szabályozás szerint beépíthető terület: 28.702,60m2. jelenleg beépített terület: 20.876,86m2 1.3.1. A telektömbön belüli beavatkozások telekalakítás tekintetében: telkek beépített végeinek kiegészítése: Piac utca felől (Piac utca 28/B. és Piac utca 32.), a Kossuth utca felől (13-15. sz. felől), a Batthyányi utcai foghíj beépítése, és a tömbbelsőben egy a hatályosnál nagyobb tömb kijelölése. Ennek megfelelően a tervezett közterület korrekciója. A telektömb déli felét nem érinti a szabályozási korrekció. A módosítással javasolt az építészeti karakterszabályozás felülvizsgálata is a tömb vegyes telekszerkezetének figyelembevételével – egyéb építészeti karakter meghatározásával.
A tömb kialakult telekszerkezetén belül a beavatkozással érintett építési zónák telkei a hatályos és javasolt szabályozás szerint a következőképp alakulnak: A. a Kossuth utca 13-15. mögött kialakult építési telek (hrsz.: 9042/8) méretének csökkentése a tervezett tömbfeltáró közterület javára és a kialakuló belső udvartér (hrsz.: 9042/7) csökkentése a földszint egy részének beépítésével. Az A. jelű tömb telekmérete 909m2. B. 9042/5 hrsz-ú ingatlan változik a Gambrinus átjáró folytatásában lévő kisebb tömblezárás telekalakítási és beépítési kontúrja, mérete kis mértékben nő. A B. jelű tömb telekmérete 117m2. C. 9042/2 hrsz-ú ingatlan megosztásával két beépíthető tömb alakul ki, az 1088m2-es jelenlegi telekből két építési telek alakítható, közöttük közterületi szabályozással. A C jelű tömb telekmérete 175m2. D. 9004 hrsz-ú ingatlan meglévő a Batthyányi utcára néző be nem épített telekrésze. A telek mérete 921m2. P. 9042/2 hrsz-ú ingatlan megosztásával kialakuló második tömb telekmérete 1419m2. Mindezek figyelembevételével a minimális telekméret szabályozás a Piac utcai telekvégek tűzfalainak eltakarására alkalmas beépítések ismeretében a hatályos szabályozástól eltérő egyedi értékekkel állapítható meg. A tömbbelsőben pedig a Jászai Mari utca 6. számhoz hasonló telepítésű tömb alakulhat ki, melyet a meglévő körülölelő közterület alapján tömbtelkes telekszerkezet részeként javasolt kezelni.
1.3.2. Közterületek alakítása a hatályos és javasolt szabályozás szerint:
1.3.3. Épített környezet alakítására vonatkozó vizsgálati megállapítások: A kialakult és átalakult telekszerkezetet részben leköveti az építési zónák rendje, ezek között viszont részben kialakult tömbfeltáró közterületek alakultak ki, vagy tervezett tömbfeltáró közterületeket szabályoz a terv. A tömbfeltárás közterület alakítási rendje: a Kossuth utcán az 5. szám és a 17. szám között minden udvart önálló közterületként jelöl a szabályozási terv és eszerint alakultak ki a közterületek is. A Piac utca felől a Gambrinus átjáró és mellette egy udvar került megnyitásra (a 30. szám). A tömb közforgalmi úton gépjárművel csak a Szent Anna utca felől tárható fel (Jászai Mari utca és Jászai Mari tér). A Piac utcai és Kossuth utcai telkek a történelmi városközpont telekszerkezetét követik le, de a Szent Anna utca és Batthyányi utca felől a XX. század második felének tömbtelkes-úszótelkes kialakítású rehabilitáció telekalakulatai és beépítései ellentmondásos szerkezetet és szabályozási lehetőségeket eredményeznek. A XX. század elejének keretes beépítései (Piac utca 22. sz. alatti Rimanóczy Gyula bérpalotája, a Gambrinus köz bérházai, a Szent Anna utca Batthyányi utca sarki bérház). A háború utáni rehabilitációk eredményeként viszont létrejöttek olyan beépítések, melyek a lakótelepi struktúrákat ötvözték a megmaradó telek- és beépítési szövettel. A korai (ötvenes évek végi) beépítések még foghíjak beépítéseit célozták meg (Centrum, volt Megyei Tanács irodaháza, vagy a Szent Anna utca 8. sz.), de a Batthyányi utca fél oldalának átépítése és a Jászai Mari tér kialakítása egy belvárosi kislakótelepet hozott létre, intenzív beépítéssel. Ennek konfliktusai máig hatnak. A hatályos szabályozás igyekezett mindezen szövettani problémákat kezelni, olyan szabályozást hozott létre, mely figyelembe veszi a telek és ingatlanértékek szerinti beépítéseket, viszont a tömbbelsők kiegészítését a hatvanas években megnyitott Jászai Mari utca – tömbfeltáró jellegét ötvözi. Jelen beavatkozás nem számolja fel ezt a rehabilitációs elvet, de a beépítési lehetőségeket a meglévő telkekhez rendeli, úgymond minden egyes beavatkozás önálló, egyedi telekkel biztosítható. Ez egyrészt ütemezési lehetőségeket biztosít, másrészt az egyes telkekhez rendelt gépjármű elhelyezés a telektömbön belül legyen biztosítható. Értékvédelmi szempontból jelen beavatkozás figyelembe veszi a már meglévő védett épületekhez való illeszkedés építészeti eszközökkel történő rendezését, viszont a déli tömbrészen meglévő építészeti értékek vizsgálatát indokoltnak tartja. A város értékvédelmi felülvizsgálatához javasolt a Piac utca 34-36. sz. (volt Hajdúsági, majd Centrum Áruház épületének utcafronti tömege – tervezte Mikolás Tibor, épült 1960-ban), a Piac utca 40. (egykori Hangya Nyugdíj Intézet bérháza – tervezte Münnich Aladár, épület 1938-ban) és a Piac utca 42. (volt Megyei Tanács
irodaházának Piac utcai szárnya – tervezte Molnár Péter (KÖZTI), épült 1952-ben) épületeinek felvétele, tekintettel arra, hogy e tömböt keretező épületek a Piac utca nagyvárosi térfalát méltó módon reprezentálják. A tömb kialakult zónaszerkezetén belül a beavatkozással érintett építési zónák beépítési paraméterei a hatályos és javasolt szabályozás szerint a következőképp alakulnak: A. a Kossuth utca 13-15. mögött kialakult építési telek (hrsz.: 9042/8) hatályos szabályozás szerinti kódja Vt 116395(V), a javaslat szerint Vt 616699(V). B. 9042/5 hrsz-ú ingatlan esetében Vt 116697(V), a javaslat szerint Vt 616099(V). C. 9042/2 hrsz-ú ingatlan esetében Vt 116697(V), a javaslat szerint Vt 616099(V). D. 9004 hrsz-ú ingatlan meglévő a Batthyányi utcára néző be nem épített telekrésze. Vt 116395(V), a javaslat szerint Vt 616395(V) P. 9042/2 hrsz-ú ingatlan megosztásával kialakuló zóna Vt 116697(V), a javaslat szerint Vt 616699(V). Beépítési mód (6) és beépítettség mértéke (9) nem változik. Az építménymagasság értékei a beépítési javaslat alapján – a Batthyány utcai foghíjbeépítés kivételével – egyedileg határozandók meg. Ennek oka, hogy az egyes beépítések több utcai homlokzatmagasság értékkel is rendelkeznek, melyek több esetben lehetnek magasabbak, mint a beépítés teljes építménymagassága (DÉSZ 28/C.§.(2)). A környező épületek magasságai is jelentős eltérést mutatnak, illeszthetőséget a Batthyány utcai foghíj esetében indokolt biztosítani, itt a kód nem változott (5). Az építménymagasság ezen kódja (9) a következő DÉSZ értelmezéssel szabályozott: „Az övezetre előírt maximális építménymagasság és a városképi szempontból megtartandó, kialakult, környező épületek magasságának figyelembevételével, a Főépítész véleménye alapján”
1.3.4. Közterületalakítás: A közterület javasolt kiterjedése nő jelen javaslat szerint, ezen belül a gyalogos zóna hálózati szerepe erősödik, a Gambrinus köz és a Batthyány utcai tervezett kapu áthajtó közötti tengellyel, illetve a tömbön belüli észak-déli irányú gyalogos kiegészítő szövetelemek biztosítása. Javasolt a lefedhető gyalogos területek – fedett bevásárló udvarok – kialakíthatósága érdekében szabályozási elemekkel biztosítani a közterület fedhetőségét. Közlekedés: nem változik a gépjárműforgalom tervezett kialakítása a hatályos tervhez képest. A gépjármű elhelyezése továbbra is épületben biztosítható, de az egyes épület kiegészítések önálló telkekként csak akkor biztosíthatók, ha a javasolt közterület hálózatban csökkentett területen is elhelyezhetők a gépjárművek. Közműellátás: A jelenlegi transzformátorállomás áthelyezése biztosítható a megmaradó közterületen. Ennek érdekében a sajátos előírás kiegészítése indokolt: “43. § Városközpont területe (V) érvényes sajátos előírások javasolt kiegészítése: “(9) A szabályozási tervlap szerinti tervezett árkádok (tömbbejáratok) telkét önállóan, 100%-os beépítettséggel, a telekterületre vonatkozó beépítettségi előírás figyelmen kívül hagyásával, vagy a szomszédos telekhez csatolva is be lehet építeni, a gépjármű-kapuáthajtó, és az önálló gyalogút tengely jelölésű közterület biztosítása mellett. A szabályozási tervlapon rögzített tervezett árkád-, tömbbejárat beépítés (lefedés) eltérő zónába tartozó közterületi ingatlanokat is igénybe vehet. Önálló beépítése esetén a parkolóigény teljes egészében a telkeken kívül is biztosítható.”
beépítési terv – készítette KELETTERV Kft – tervező: Kováts András - 2016. 11.
2. TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK TERVEZÉSI TERÜLETET ÉRINTŐ ELHATÁROZÁSAI a szabályozási változások területrendezési tervekkel való összefüggéseinek bemutatása
A térségi területfelhasználás szintjén jelen elemzés a 13/2010. (IX.17.) Ör. rendelettel jóváhagyott Hajdú-Bihar Megye Területrendezési Terve (továbbiakban: MTrT) alapján készült.
Térségi területfelhasználás tekintetében a tervezési területen módosítással érintett terület – jelenleg is beépítésre szánt területként – csak városias települési térséget érint. Országos és térségi övezeti tervek: Országos övezetek szintjén az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXXVI. törvény (továbbiakban: Tftv.), a térségi övezetek szintjén jelen elemzés a 13/2010. (IX.17.) Ör. rendelettel jóváhagyott Hajdú-Bihar Megye Területrendezési Terve (továbbiakban: MTrT) alapján készült. 1.Az ökológiai hálózat övezetei (MTrT 3.1. sz. mell.) nem érintik a tervezési területeket. 2. Az Tftv. szerinti kiváló termőhelyi adottságú szántóterület a FŐMI adatszolgáltatása alapján nem érinti a tervezési területeket. 3. Az Tftv. szerinti jó termőhelyi adottságú szántóterület a hatályos településrendezési eszközökben beépítésre szánt területként jelenik meg, a FÖMI 2016. évi adatszolgáltatása alapján nem érinti a tervezési területeket. 4. Az Tftv. szerinti kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete nem érinti a tervezési területet. 5. Az Tftv. szerinti tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetének pontosítását a megyei területrendezési terv nem tartalmazza, lehatárolásához és kiterjedéséhez a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága nem adott tájékoztatást. 6. Az Tftv. szerinti országos vízminőség-védelmi terület övezete - az érintett államigazgatási szerv adatszolgáltatása szerint nem érinti a tervezési területeket. 8. Az Tftv. szerinti nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezetét érintően a fenti szerv nyilatkozata nem tért ki. 9. Az Tftv. szerinti kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete a település közigazgatási területét lefedi, a tényleges kiterjedésének meghatározásához a 282/2009. Korm. rendelet szerinti érinti érintett államigazgatási szerv 2016. évi tájékoztatása szerint (a területet honvédelmi érdek nem érinti.
Tftv. 12. § (2) bekezdése szerinti további megyei övezetekkel való összefüggések bemutatása: 10. Az MTrT és Tftv. 19/A. §-a szerinti erdőtelepítésre javasolt terület övezete a FŐMI adatai alapján nem érinti a tervezési területeket. 11. A Tftv. 19/B. §-a szerinti ásványi nyersanyagvagyon-terület övezete a tervezési területet nem érinti. 12. A Tftv. 23. §-a szerinti rendszeresen belvíz járta terület övezete a tervezési területet belvízzel alig veszélyeztetett területként határozza meg. 13. A Tftv. 25. §-a szerinti földtani veszélyforrás területének övezetét a hatályos MTrT nem tartalmazza, nem érinti a tervezési területet földtani veszélyforrás. 14. A Tftv. 27/A. §-a szerinti honvédelmi terület övezetét a hatályos MTrT tartalmazza, a tervezési területet nem érinti honvédelmi érdek. 3. AZ ÉTV. 7.§ ELŐÍRÁSAINAK VALÓ MEGFELELÉS IGAZOLÁSA Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§ (1) bekezdése kimondja, hogy „A településrendezés során figyelemmel kell lenni arra, hogy a rendezés végrehajtásával bekövetkező változások az érintett lakosság életkörülményeiben, értékrendjében és szociális helyzetében hátrányos következményekkel ne járjanak. Ennek érdekében biztosítani kell a területek a közérdeknek megfelelő felhasználását a jogos magánérdekekre tekintettel, az emberhez méltó környezet folyamatos alakítását, értékeinek védelmét. Ennek során figyelembe kell venni: a) az egészséges lakó- és munkakörülmények, a népesség biztonságának általános követelményeit, A felülvizsgálat keretében javasolt szabályozás tekintettel arra, hogy a módosítás nem változtatja meg a területek besorolásait, nem szüntet meg a hatályos tervben szereplő zöldterületet, beépítésre szánt terület nem nő, a módosítás hátrányos hatással nem jár. b) a népesség demográfiai fejlődését, a népesség lakásszükségletét, A módosítás mértéke nem befolyásolja a fenti érdekeket. A módosításnál ezen elv biztosítása, nem sérül. Az 2. és a 3.sz terület esetén már korábban kijelölt lakóterületekről van szó, melyek belterületként történő rögzítése a tervezési feladat. A város más területein kijelölt lakásszám biztosítható, fejleszthető. c) a népesség fizikai, szellemi és lelki igényeit, különös tekintettel a családok, a fiatalok, az idősek, a fogyatékos személyek igényeire, az oktatás, a kultúra, a sport, a szabadidő és az üdülés, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak működési feltételeinek lehetőségeire, a módosítás mértéke nem befolyásolja a fenti érdekeket. d) a megőrzésre érdemes történeti vagy településképi jelentőségű településrészek és az építészeti és régészeti örökség védelmét, felújítását és továbbfejlesztését, valamint az értékes építmény és tájrészlet látványát (rálátás), továbbá az ingatlanról feltáruló kilátás védelmét, annak mértékéig, hogy az az érintett telkek szabályos beépítését ne akadályozza, A hatályos településrendezési eszközök és helyi értékvédelmi rendelet az épített környezet védelmét biztosítják. Régészeti értékek befolyásolják a módosítást, táji értékeket – azok rálátási értékeit - a hatályos és tervezett szabályozás nem befolyásolja. e) a környezet-, a természetvédelem, a tájhasználat és a tájkép formálásának összehangolt érdekeit, különös tekintettel a víz, a levegő, a talaj, a klíma és az élővilág védelmére, természeti, táji és környezeti elemeket nem érint a módosítás. f) a népesség megélhetését biztosító gazdasági érdekeket, a munkahelyek megőrzésének és új munkahelyek teremtésének érdekeit, a mező- és az erdőgazdaság, a közlekedés, a posta és a hírközlés, a közüzemi ellátás, különösképpen az energia- és a vízellátás, a hulladékkezelés, a szennyvízelhelyezés és – kezelés , valamint a nyersanyaglelőhelyek biztosítását, nem érint a módosítás gazdasági és infrastrukturális érdekeket. g) a honvédelem, a nemzetbiztonság és a katasztrófavédelem érdekeit, a módosítás mértéke nem befolyásolja a fenti érdekeket. h) a területtel és a termőfölddel való takarékos gazdálkodást, a területhasználat változása nem érint termőföldet.
i) az arra alkalmas természeti adottságok gyógyászati hasznosításának elősegítését és védelmét, Jelen tervjavaslat nem érint ilyen célú területfelhasználást. j) a közlekedési kényszer (lakóhely-munkahely, nyersanyag kitermelés-feldolgozás stb. viszonylatában) csökkentését és a megfelelő színvonalú közlekedés kialakítását. A tervezési területet érintő módosítás nem változtatja meg a közlekedési rendszerét a városnak. A többször módosított az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 8.§ (2) bekezdése kimondja, hogy (2) Az (1) bekezdésben foglaltak érvényesülése - különösen a természet- és a környezetvédelem, az erdők és a természetes (felszíni és felszín alatti) vizek védelme, az ár- és belvízvédelem, valamint a termőfölddel és a területekkel való takarékos bánás - érdekében az alábbi követelményeknek kell érvényt szerezni: a) a települések rendezése során a település közigazgatási területére hulló felszíni csapadékvíz összegyűjtését és helyben tartását vagy szakszerű és ártalommentes elvezetését, kezelését az adottságok és a lehetőségek figyelembevételével biztosítani kell, Ezt a követelményt egyrészt a hatályos településszerkezeti terv leírása, másrészt a helyi építési szabályzat (DÉSZ § (12) bekezdés) előírás formájában tartalmazza. Az előírás normatív módon javasolja a csapadékvizek hasznosítási kötelezettségét. Debrecen belvízrendezési és csapadékvíz elvezetési fejlesztései a meglévő közterületek biztosításával valósultak meg, és készülnek a jövőben is. b) újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének - a külön jogszabály alapján számított - biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet, A biológiai aktivitás érték meghatározása nem indokolt.
a
s utc
ajo uth L
s Kos
29
Ko
h La ssut
jo
25-27
a s utc
23
)
9 (879
)
0 (880
ll.
21
ll.
19
ll.
15
13
3
2/6)
ud
8888
e
8887
e
1
9010
lV.
e
4
(904
ud
II.
8890
/7) (9042
ud
lII.
3/A
7
II.
8884 II.
900
7
5
II.
ud
8889
ll.
11
9
69-2346/1
ll.
2
(
17
6 900
h La
sut Kos
) 8798
8885
tca jos u
e
A
ud
1
/8 9042
e
9 e
2/4 889
e
3)
(900
1 901
ud
e
e
e e
8892/1
e
8892/5
8
e
10
lV.
9008
8 /3 8892
9012
e
6
e
9013
8891
4 900
900
ud
e
D t
e
3
1 93/
7/4)
88 4 901
E
/5 042
5)
(901
pad
9
P
26
V.
B
902
e
889
4
889
e
e
ud
6 889
e
2/9) (904
/11
9042
(904
7/9 889 7/10 889
(8897/3) ud
9017
kt
7/11 889
ll.
30
16/B 18/A
e
16
2/4)
5
16
V.
28B
C
ud
69-2346/2
5
ud
7/7 889 7/8 889
14
II.
14
9 E
ud
7/6
12
/10 042
3/2
889
/5
7 889
1
E E
9016
(889
10
e
889
8897/1
VI.
9018
Ill.
32
9034
VII.
1 904 6
18
0) (904
ud
(9043) (9044)
(8898/2)
20
34-
ll.
8898/1
(9045)
9019
/2
9035
ud
(9049)
8899/1
(9035/1)
(8899/2) 22
(9047)
V.
9048
0
906
VI.
9046
ll.
24
V.
2
38
9001/1 (9001/2)
9059
1
lV.
40
V.
(9020/1)
9002/1
9056
II.
9050 9051 9052 9053 9054 9055
ud
Piac
VI.
9058
utca
9057
69-2355/1
10
VI.
lV.
8 lV. H.B.Megyei APEH
4-
a utca
Ann Szent
2
lV.
11
) (9783
9 II.
7
ud
9718 9715
6
/3) (9711
(9711
/11)
/7)
(9711
9711/2 /8
9711
M=1:1500
9717
1
971
/10
9711
/2)
(9002
14
