2012-es tanév I. félév

A Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola diáklapja

2011/2012-es tanév I. félév

Szerkesztıi elıszó: Elızı életemben valószínőleg afrikai lehettem: én igazán csak a 30 fokban érzem jól magam. Lehet, hogy beteges, de így van, s lassan a környezetem is kezdi megszokni, hogy az ablak-nyitogatásra bizony húzom télen a számat, nyáron azonban nem lehet lelıni a 40 fokban. Ennek ellenére van valami a télben, amiért megéri fagyoskodni: az ünnepi hangulat, a mesés illatok, a díszektıl csillogó város. A tanév elsı számába próbáltunk minél több új rovatot csempészni. Merem állítani, hogy eddig talán ez a legsokszínőbb és legigényesebb szám, amin volt szerencsém dolgozni, szerintem minden igényt megpróbáltunk kielégíteni, amennyire csak lehetett. A sport-kedvelıknek pl. Portré c. rovatunkban a Szeged Beton edzıjével készített interjúnkat, valamint az iskolai sportnap összefoglalóját is ajánlom, ám, ha esetleg valami sokkolóbb élményre vágynál a karácsonyi szünetben, lapozd át egy anorexiás lánnyal készült interjúnkat, s gondold meg kétszer is, hogy biztosan ott akarod-e hagyni a karácsonyi bejglit a tányérodon! Németh Cintia, fıszerkesztı

Interjú a Szeged Beton edzőjével, dr. Vincze Balázzsal!

A Ki-mit tud?-on jártunk! Élménybeszámolónk az elsı oldalon

’’Megijedtem tıle, hogy milyen sokat ettem…’’ Egy anorexiás lány gondolatai

A német tagozat rovata: REMEKELTEK A BRÉMAI MUZSIKUSOK!

Tömörkényeltünk

Ki-mit-tud? Ha véletlen nem tudtatok ott lenni ezen a fontos eseményen, akkor most én elmesélem nektek, hogy mi is folyt ott. Rengeteg színes egyéniség állt ki a színpadra és mutatta meg, hogy mit is tud valójában. Az az ember is, akiről azt hitted, ismered, tudott meglepetést okozni, mikor ott állt a színpadon és arra várt, hogy minden szem rá szegeződjön.

Első fellépőnk a 10.c osztályos Kucsera Lotti volt, aki megfelelő kezdést adott az egész Ki-Mit-Tud-nak: a You Raise Me Up című számot adta elő olyan tiszta és örömteli hanggal, hogy szerintem minden nézőnek elnyerte a tetszését, nekem biztos. Lottit Szilágyi Erzsébet készítette fel. A második előadásunkon 3 fiatalember is részt vett. Bill Witherstől az Ain’t no sunshine című számot adták elő. Verba Barna (10.e) énekelt és másik két fiú Varga Soma (10.f) és Törteli Zsombor (10.F) gitáron kísérte. A szám egyszerűsége miatt volt az egész nagyon jó. Jól megoldották a fiúk és érdekessé tették a műsort. Nem lehet benne semmit sem kifogásolni. A harmadik produkciót Baranyai Krisztián (9.c) adta elő. Mit ne mondjak, a Matróz megmutatta mindenkinek, hogy egy fiú is tud csinálni olyat, amitől a lányoknak elakad a szava. A suli akrobata művészét Rózsa Miklós készítette fel. A negyedik fellépőnk Imrényi Dániel (10.b) és Nagy Sándor (10.b) volt, akik a KámFOR feat. ZooBrad Raey Filmszakadás 2011 Underground hip-hop NST-adták elő. Akinek nem esett volna le, a fiúk reppeltek, de nem is akárhogy. A tavaly is fellépő srácoknál észrevehető volt a fejlődés. Jövőre még jobbak lesznek… :) Utána Varga Soma (10.f) és Varga Ramóna egy néptánc számot adtak elő. Nekem picit lassú volt, de a technikájukban nem lehetett kifogásolni semmit. Nagy tapsot kaptak ők is a nézőktől, de ez nem is meglepő.

Tömörkényeltünk

Kovács Bernadett (11.e) az Elizabeth-ből énekelt. Nekem úgy tűnt, hogy kicsit túl komoly dalt választott az hangbeli adottságaihoz viszonyítva, de ez csak az én véleményem. Felkészítő tanára Lovasné Bartha Edit volt. Varró Noémi (9.d) a Loeillet a-moll szonátát furulyán adta elő. Megmutatta, hogy egy egyszerűbb hangszerből is lehet egy érdekes produkciót kihozni. Minden elismerésem az övé. Niedzielski Krisztina (9.a) és Buknicz Réka (Vedres István Építőipari Szakközépiskola) egy hastánc produkciót mutattak be, amivel inkább a fiúknak kedveztek. Persze ez csak részletkérdés. A két lány ügyes volt. Németh György (12.b) Tóth Árpád egyik versét adta elő. Végre valaki, aki hangosan és érthetően szavalt. Nekem nagyon tetszett és a többiek tapsából ítélve, nekik is. Ótott Balázs (9.a) Nagy Nikolett (9.ipm) tömörkényes diákok más középiskolákból érkezett társaikkal, Fáncsik Róbertel, Kuklis Zoltánnal, Barna Renátával és Ábrahám Karolával egy néptánc koreográfiát mutattak be, méghozzá a Szatmári táncokat. Annyian voltak, hogy betöltötték az egész színpadot és megmutatták, hogy a néptáncot nem szabad elhanyagolni, ez tartja fenn a magyar kultúrát.

Hajducsák Annamária (12.b) és párja Szentjobbi Endre latin-amerikai táncokat mutattak be, méghozzá szambát és jive-ot. Látszott rajtuk, hogy már egy összeszokott páros és nem ma kezdték. Remek előadás volt. A 11.c lány énekesei Seal-től a Kiss from a rose-t adták elő. Persze, hogy remekül teljesítettek idén is. Én csak azt hiányoltam, hogy mindenki egyenlő mennyiségben énekeljen, de így is nagyon jó volt. Németh György (12.b), Fülöp Ádám (12.ipt.), Király Tamás (11.D) és Horváth Dániel egy cigánytáncot adott elő. Fenomenálisak voltak a fiúk. Megint. Az biztos, hogy van energiájuk, feldobták a hangulatot a nézőtéren. Kiri Miklós (10.c) Petőfi Sándortól a Jó tanító című verset adta elő. Szerintem egy nagyon jó verset választott. Remekül illett a karakteréhez. Pitó Albert (9.c) a Széki táncokat adta elő szólóban. Le a kalappal előtte, hogy egyedül is így oda tudta vonzani a szemeket a színpadra. Jövőre is várjuk az előadását. Bakos Emőke (9.c) saját magát gitáron kísérve Adele-től a Someone like you című dalt énekelte. Szerintem az ő produkciója volt az egyik legjobb az előadások közül. Az egyetlen hiba a nem megfelelő hangtechnika volt. Libor Anna (9.ipm) Arany János A walesi bárdok című versét adta elő. Noha személy szerint ezt a verset nemigen szeretem, még nekem is tetszett az előadása. Felkészítő tanára Dohány Edit tanárnő. Balogh Nikolett (11.e) és párja Tóth Dávid egy versenytánc produkciót adtak elő, méghozzá a Flamenco 2001 TSE -t. Erről nem igazán tudok mit írni, ezt látni kellett. Aki nem volt ott, az kérje meg a srácokat, hogy jövőre is lépjenek fel. Kárpáti Emma és Papp Dorottya (9.d) Rihannától a Love the way you lie (II.) című számot adták elő. A lányok a szám közepén kicsit bepánikoltak, pedig semmi okuk nem volt rá. Talán majd jövőre jobban sikerül.

Molnár-Gábor Ella

Tömörkényeltünk

„HOGYAN ÉRJÜK EL AMIT AKARUNK?“ AKARUNK?“ Beszámoló az Egészségnap egyik legérdekesebb előadásáról

●

●

●

Az egészségnap keretében tartott nekünk elıadást Lovász Károly pszichológus, aki az országot járja és próbál segíteni azokon az embereken, akik hozzá fordulnak. Meglepıdtünk, mert inkább az egészséges életmóddal kapcsolatos témákra számítottunk. A móri mészárlás elsı számú gyanúsítottjaként mutatkozott be nekünk…

Elmondta, hogy segíteni fog nekünk, hogy ezután könnyebben érhessük el a céljainkat. Kiválasztott egy fiút, akinek az volt a feladata, hogy egy darabokra vágott négyzetet összeillesszen. Ez elsıre nem igazán sikerült neki. Aztán kiválasztott egy másik lányt, Rékát, neki hamar sikerült összerakni a négyzetet. Ezzel valójában azt akarta megmutatni nekünk, hogy mennyire befolyásolnak minket a régebbi kudarcaink. Mert amikor a szüleink elvárásokat helyeznek elénk és meg akarnak változtatni, nem pedig dicsérettel biztatnak, akkor elhitetik velünk, hogy nem vagyunk elég jók. Mikor kudarc ér minket, legközelebb már óvatosabbak vagyunk, vagy meg sem próbáljuk, pedig az lenne a feladatunk, hogy ezeket elengedjük és így könnyebben tudnánk barátkozni is. Rékát nagyon megdicsérték, mert eddig rajta kívül csak 2 embernek sikerült kirakni a négyzetet. Közben Lovász úr mesélt neki egy régi csalódásáról: amikor még gimnáziumba járt szerelmes volt az egyik osztálytársába, de a lány kikosarazta. Miikor 50 évvel késıbb találkoztak, látta mennyire megöregedett és rájött, hogy valójában csak kivetítette rá az érzéseit. Réka új feladatot kapott, 10 pénzérme közül az egyik könnyebb volt, mint a többi, és neki rá kellet jönnie, hogy melyik az. A tanár úr volt a mérleg és Réka kettesével próbálgatta az érméket. Aztán javasolták neki, hogy keressen másik módszert. Réka két kupacra osztotta az érméket így még gyorsabban el tudta dönteni, hogy melyikben van a könnyebb. Aztán a szülık meggyızésérıl beszélgettünk. Azt tanácsolta, hogy próbáljunk meg érveket felhozni nekik és nyugodtan mondjuk el nekik, hogy mit akarunk. Az a fiú, akinek nem sikerült kiraknia a négyzetet, segítséget kapott az egyik osztálytársunktól. A táblához állították, a lányt pedig leültették neki háttal. Nem láthatták egymást és így kellett elmagyaráznia a fiúnak, hogyan kell összeillesztgetni a darabokat. Másodszorra sikerült neki. Aztán kiválasztotta egy másik osztálytársunkat, akit rögtön Barbarának szólított. Nem mutatkozott be neki, egyszerően csak kitalálta a nevét. Azt mondta, nagyon magas szinten egymásra hangolódtunk és ezért jók a megérzései. Szerintem nagyon érdekes volt ez az elıadás és végén megígérte nekünk, hogy még osztályfınöki órán találkozni fogunk vele. Frankó Anna

Tömörkényeltünk

„ Jó voltál, Kicsi!” Péntek volt. Sportnap. Az osztályommal éppen melegítettünk a focipályán. Passzolgattunk, kapura lőttünk, cicáztunk egymással. A sorsolásból megtudtuk, hogy a 11. D osztállyal fogunk kezdeni. Mindenki tudta, hogy ez nem csak egy barátságos focimeccs lesz, hanem egy vérre menő háború, egy harc. Ugyanis a mi osztályunk és a 11. D nagyon közeli barátságban áll egymással, őszinte és felhőtlen baráti kötelékek alakultak ki. Pontosan ezért lesz kemény küzdelem. Ráadásul a legjobb barátom, Király Tomi is 11. D osztályos. (Ő vele reppelek egy csapatban, már vagy 3 éve.) Förgeteg Szilveszter tanár úr, felszólított minket, hogy menjünk a leghátsó pályára. Távolból már látni lehetett, ahogy a dések keményen edzettek, készültek, taktikákat beszéltek meg. Amint a pályára léptünk, kezdetét vette a harc, még jóval a sípszó előtt. Szurkáltuk és méregettük egymást, gúnyolódtunk a másikkal, és próbáltuk heccelni az ellenfeleket, hogy: „Úgy is kikaptok, meg lesztek alázva, kérjetek nagyon sok zsebkendőt!” Mindenki felállt a maga posztjára a pályán, néhányan még passzolgattak, a bíró megbizonyosodott arról, hogy készen állunk, majd elindította a mérkőzést. Megkezdődött a hajsza. Egy félidő öt perces volt, ezért mindenki próbálta kihozni magából a maximumot. Szépen indítottunk, meg voltunk győződve, hogy a meccs a miénk, és a vereség nem jöhet szóba. Azonban a 3. percben egy taktika hiba következtében, Szoboszlai Ákos, kicselezve a védőket, megszerezte a vezetést a déseknek. 0: 1 Az ellenfél őrjöngött, kiabált, megjegyzéseket tett rólunk. Mi meg csak álltunk és meredtünk magunk elé. A kétségbeesés mindenkin úrrá lett. Próbáltuk összeszedni magunkat és nem gondolni arra, hogy vesztésre állunk. A csapatunk még zavarodott volt a góltól, ezért képtelenek voltunk az ellentámadásra. - Első félidő vége! – mondta a bíró. A két félidő közötti pár perces szünetet kihasználva, erőt gyűjtöttünk, új stratégiát állítottunk, és úgy álltunk fel a második szakaszra, hogy bármi is lesz a végeredmény, mi mindent megteszünk a csapatért. A terv bejött. Alig egy perccel a félidő megkezdését követően, Bence lehagyva mindenkit, és kicselezve az ellenfél védelmét egy nagyon szép passzt adott, amit teljes erőből bevágtam a kapuba. 1: 1 Örömünket ugyanúgy mutattuk ki, mint az ellenfél. Alig a középkezdést megkezdően, újra megszereztük a labdát. Bence az előző taktikát alkalmazva, végig vitte a pályán a labdát, kicselezte az utolsó embert is, majd szépen begurította a labdát a hálóba. 2: 1 Bíztattuk egymást, hogy: „Már csak két percet bírjunk ki!” Azonban közel sem volt még vége. Ez a két perc két órának tűnt. Még a gólöröm tombolt bennünk és egy pillanatra lelankadt a figyelmünk. Ezt azonnal észrevették a dések, és ki is használták: egy villámgyors támadást hajtottak végre és kiegyenlítettek. 2: 2 Már csak egy perc volt hátra a mérkőzésből, eszeveszett hajtásba kezdett mindkét csapat. A vadulás is szerepet játszott most már. Egyre több szabálytalanság, lökdösődés, és gáncsolás történt. Az ellenfél egyik tagját felrúgtam, ezért szabadrúgást ítélt a bíró. Mindenki sorfalat állt, szó szerint fogtuk az ellenfél csatárait. Sípszó, lövés, kapufa, a labda kipattan, s a vezetést megszerző Szoboszlai bevarrta a labdát. Gól. 3: 2 A bíró lefújta a meccset, vége. Még ellentámadásra sem volt időnk. Szomorúan vonultam le a pályáról. Valaki még fel sem fogta, hogy a mérkőzés befejeződött és csak állt. Mások a földön feküdtek, tépték, ütötték a műfüvet vagy éppen rugdosták a kapufát. Én csak mentem, lesütött szemmel, nem érdekelt, hogyan ünnepel a 11. D. Úgy éreztem el kell, onnan menjek, de azonnal, mert kitör belőlem a sírás. Mielőtt még elhagyhattam volna a pályát, hátulról egy ismert kéz ragadott meg, megfordított és szorosan átölelt. Tomi volt az, a barátom, a testvérem. Vége volt. Már nem voltunk ellenségek. Újra barátok lettünk. Percekig öleltük egymást szótlanul, aztán kezet fogtunk. - Jó voltál Kicsi! Szépen küzdöttetek, majd máskor ti nyertek! – mondta Tomi mosolyogva. - Menjünk ki, el kell szívjak egy cigit! – csak ennyit tudtam hozzátenni, mivel még a meccs hatása alatt voltam. Este tartottunk egy hatalmas bulit, és másnapra el is felejtettük a meccset. Tomi azóta is csak ölel, csak szorítja a kezem, azóta is hallom, ahogy azt mondja: „Jó voltál Kicsi!”

Darvasi Áron

RUNDSCHAU – A német tagozat rovata

Régi történet új köntösben Német színház a Tömörkényben

„Jöttünk, láttunk, megmutattuk”, ez lehetne a szekszárdi Deutsche Bühne vándortársulatának mottója, amely 2011. november 7-én egy Büchner-darabot mutatott be német nyelven iskolánkban a német kéttannyelvő osztályok tanulóinak. Az 1836-ban íródott Leonce és Léna régies nyelvezete és pörgıs tempója miatt igencsak igénybe vette nyelvi tudásunkat, és bár néha idegenül csengett a szöveg, figyelmünk mégsem lankadt. A kiváló színészi játék, a kifejezı testbeszéd, a szokatlan, modern színházi kellékek (táblaszivacs, kréta), és nem utolsó sorban a darab interaktivitása a nyelvi nehézségek ellenére is magával ragadta a közönséget. A diákok szerint remek lehetıség volt számukra, hogy végigkövessék egy múlt századbeli „blind date” alakulását modern feldolgozásban, irodalmi nyelvhasználattal főszerezve. Stájer Ildikó

RUNDSCHAU – A német tagozat rovata

Die Deutsche Bühne hat uns gezeigt! Ein Bericht über die Aufführung Leonce und Lena

Am 7. November 2011 konnten sich die Schüler des Szegediner Tömörkény Gymnasiums die Komödie von Georg Büchner, namens Leonce und Lena in der Vorstellung der Deutschen Bühne aus Szekszárd ansehen. Dies war eine Fassung für drei Schauspieler, unter denen nur ein Ungar mitspielte. An der Aufführung nahmen auch die Deutschlehrerinnen der Mittelschule teil. Die Schauspieler ließen auch die Zuschauer, die die Rolle des Volkes hatten, auftreten, so entstand eine interaktive Bühne. Das Stück fing ein bisschen schwierig an, denn lange Minuten lang war nur englische Musik zu hören, obwohl es ein deutsches Stück war. Aber als es endlich losging, passten alle auf, weil die Schauspieler ein bisschen schnell gesprochen haben, aber es war noch zu verstehen. Es schien so, als ob die meisten die Vorstellung genossen haben, und den meisten hat sie auch gefallen. Jeder wollte wissen, was mit Leonce, Lena und Valerio passiert. Am Anfang spielten nur Leonce, der Prinz vom Reiche Popo und Valerio, ein Lebenskünstler. Leonce war ein Königssohn, deshalb hat er gesagt, dass er die schreckliche Aufgabe habe, nichts zu tun. Der Königssohn sollte Lena, die Prinzessin vom Reiche Pipi heiraten, aber er wollte kein Unbekanntes als Frau haben. Leonce und Valerio flohen nach Italien, um Faulpelz zu werden, und sich irgendwie durchzuschlagen. Lena hatte die gleiche Pflicht, also einen unbekannten Mann zu heiraten, den sie weder kennt, noch liebt. Sie flüchtet vor ihrem Vater, dem König vom Reiche Pipi. Auf dem Weg der Suche nach der großen Liebe und dem Nichtstun, trafen sich die drei ohne von der Identität der anderen zu wissen. Leonce und Lena verliebten sich ineinander, und gingen ins Reich Popo zurück, wo Leonce Lena heiratete. Am Ende sprach die Ehepaar über ihre gemeinsame Zukunft als König und Königin. Während der Vorstellung lachten die Zuschauer sehr viel, aber was ein bisschen ungewöhnlich war, dass Leonce und Lena als Roboter tanzten. Als aber Büchner diese Komödie im 19. Jahrhundert schrieb, gab’s doch keine Roboter. Trotzdem konnten es all die Zuschauer genießen, was der laute Applaus zeigte. Die SchülerInnen und Lehrerinnen des Gymnasiums hoffen auf weitere Aufführungen der Deutschen Bühne Ungarns. Vörös Anett

RUNDSCHAU – A német tagozat rovata

A MODERN SZÍNHÁZ MARGÓJÁRA MARGÓJÁRA BESZÁMOLÓ ARRÓL, HOGY MIT KERESETT A THE STOOGES ZENEKAR LEONCE-SZAL ÉS LÉNÁVAL, A FIZIKA ELıADÓBAN

Egy szép hétfıi napon a német tagozat érdeklıdı diákjai színházba indultak, azonban nem kellett messzire menni, hiszen az iskola "házhoz" hívta a Szekszárdi Német Színház fiatal színésztehetségeit, hogy egy német drámával szórakoztassák a nyelvet értı diákokat és tanárokat. A darab Georg Büchner Leonce és Léna címő mővének modern átirata. Az elıadás részéhez tartozott, hogy a terembe lépve a nézıt, egy elıre elkészített hangulat várta, amelyet a The Stooges No Fun címő érzelmes, melankolikus nótája szolgáltatott. Ez megadta a közönségnek a mindennapokból való kilépés lehetıségét, hogy tiszta és befogadó fejjel élje át a mősor perceit.

Három szereplıvel találkoztunk. Két férfi és egy nı, de utóbbit nevezhetném tündérkének is. Az elıadás elsı felében csak a két hímnemő monológjait és társalgását hallhattuk, illetve szó esett az élet alapkérdéseirıl is, ezzel a filozófia végtelen síkjára evezve. A Lénát, Pipi hercegség hercegnıjét megtestesítı ifjú színésznı mesés, tündérhatást keltı fodros-bodros ruhában bájolgott a kezdetekben, majd egy hirtelen mozdulattal és kiáltással egybıl magára vonta a nézıközönség figyelmét és ı is bekapcsolódott a háromszereplıs játékba. Innentıl kezdve egy igen csavaros történettel álltunk szemben, kiderült ugyanis, hogy Leonce apja fiára akar kényszeríteni egy házasságot, a leendı ara viszont ismeretlen számára. Nem is sejti, hogy ki lehet a hölgy, de elıre ellenzi és mélabúsan töpreng azon, hogy hogyan menekülhetne meg a rá váró idézıjeles katasztrófától. Nem sokkal késıbb kísérıjével sétára indul, amikor összetalálkozik egy csodálatos hölggyel. Találkozásuk, mintha eleve elrendelés volna, megérzik a végtelen harmóniát, az összetartozást, de ekkor még a gyakorlatban jelentıs távolság uralkodik közöttük. Ezután fény derül arra a tényre, hogy a varázslatos hölgy nem más, mint Léna, akit édesapja arájául választott, és aki életének önmaga által megszeretett tökéletes párja. Innentıl kezdve, mintha romantikus melodrámába csöppentünk volna, végtelen szerelemmel, összetartozással, örömmel szembesülünk, így vidáman és elégedetten távozva a színházból, hiszen alapvetı igényünk a boldog végre kielégült. Szedelıdzködés közben újra felcsendült a gyönyörő és megihletı zene, éljen a the Stooges, és akik feldolgozták a zenéjüket a Hederos and Hellberg páros. Hajnács Indira Anna

RUNDSCHAU – A német tagozat rovata

Remekeltek a Brémai muzsikusok Hatalmas sikert aratott a magyar-német két tannyelvű tagozat csapatának műsora a szegedi Nemzetiségek Házában. A programra november 8-án került sor, melyet a gimnázium legfiatalabb németesei készítettek és adtak elő a Hunyadi Téri Óvoda német nemzetiségi óvodásainak. A 9. D osztály tanulói a Brémai muzsikusok történetét választották, hiszen a mese igazán színes, fordulatokban gazdag, nyelvezete megfelel az apró közönség tudásszintjének is.

„Az egyik legérdekesebb feladat a mese szövegének dramaturgiai átdolgozása volt” – meséli az egyik felkészítő tanár, az iskola lektora, Gyuris Annett. „ A diákok nagy lelkesedéssel vágtak bele a jelmez, a díszlet, a maszkok elkészítésébe, jól összehozta az új osztálytársakat a közös munka. A szövegtanulás volt számukra a legnehezebb feladat, de ragyogóan helytálltak, és a főpróbára már a kiejtésbeli nehézségeiket is legyőzték” – foglalja össze Szlezák Anikó, a diákok nyelvtanára.

RUNDSCHAU – A német tagozat rovata „Az ovisok hatalmas lelkesedéssel vártak minket” – emlékszik vissza Stájer Ildikó, a csoport nyelvtanára. „Csillogó szemekkel követték a cselekményt, és kitörő örömmel fogadtak minden szokatlan megoldást, látványos jelentet. Az egyik ilyen, sok fejtörést okozó beállítás a mese csúcspontja, melyben az állatok egymás hegyén-hátán ágaskodva próbálnak belesni az erdei házikó ablakán. „

Vastaps zárta az előadást, és az óvodások műsorával fejeződött be az est. A diákok elmondása szerint nagyszerű élmény volt számukra a közös munka, megérte a sok fáradozást. Bíznak benne, máskor, máshol is lesz még alkalmuk megmutatni színészi tehetségüket.

A képen (jobbról balra): Szlezák Anikó, Tapodi Fanni, Varró Noémi, Pfeiffer Réka, Hangai Kristóf, Détári Éva, Peckham András, Márai Petra, Acsay Botond, Farkas Csilla, Huszák Abigél, Varga Nikolett, Bíró Dóra, Pataki Katalin, Stájer Ildikó.

RUNDSCHAU – A német tagozat rovata

A tizenhárom rém Szemelvények a német irodalomtörténetből. Ezzel a címmel indított előadássorozatot a Szegedi Német Kisebbségi Önkormányzat. A legutóbbi előadás október 7-én volt, mely a német irodalom és filmművészet 13 legrémisztőbb alakjáról számolt be, a legártatlanabbtól a legvérfagyasztóbb felé haladva. Az előadást Váradi Gábor tartotta, s a közel egy órás előadás alatt a vámpírok, a gyermekrabló tündérek, s a gonosz törpéből mára mesefigurává avanzsálódott alakok egymást követték. A legendás német rémalakok világáról a Halloween közeledte kapcsán szerezhettünk új ismereteket. A 13 legmarkánsabb szörnyalak közül nem hiányozhatott Orlock gróf a Nosferatuból, Mephisto Klaus Mann regényéből, aki értelemszerűen Szabó István zseniális filmjének köszönhette kiemelkedő helyezését. Az előadás teljes egészében interaktív volt, így bárki hozzászólhatott a témához, kiegészíthette az amúgy arra egyáltalán nem szoruló remek prezentációt. A közvetlen kapcsolatot az is erősítette, hogy Váradi többször megnevettette a hallgatóságot, és az ő rátermettségét bizonyítja az is, hogy egy olyan lebilincselő bemutatót hozott létre, melyet egy percre sem lehetett megunni, s afféle legendás történetekről számolt be, melyek rendkívül érdekesnek bizonyultak. Az előadássorozatnak következő állomása november 11-én volt, amikor is a német képregényekről tudhattunk meg többet. A Nemzetiségek Háza további német kulturális programjairól weboldalukon olvashattok: http://www.minority-szeged.hu/ Zélity Dávid

X-treme Hip-Hop Tanzschule Ich habe mich voriges Jahr im Winter in die Tanzschule angemeldet. Ich habe schon eine Bronzemedaille gewonnen und hatte mehrere Auftritte. Ich empfehle euch die Tanzschule, denn Tanzen ist ein gutes Programm für alle. Die X-TREME Hip-Hop Tanzschule hat mit ihrer Tätigkeit am 3. Oktober 1997 in Szeged begonnen. Die Begründerin der Tanzschule ist Bernadett Kárpáti. Sie ist eine Tänzerin und Tanzpädagogin, die verschiedene Auszeichnungen und Preise gewonnen hat. Sie ist die Weltmeisterin der erwachsenen Hip-Hop Solotänzerin Kategorie, sie ist mehrmals ungarische Weltmeisterin geworden, sie wurde mit NIVO-Preis ausgezeichnet, und sie hat den Titel der Meisterin der Sporttänze. Sie hat ihr Diplom an der ungarischen Tanzhochschule in Fach moderner Gesellschaftstanz erworben. In der Tanzschule unterrichten mehrere Lehrer die verschiedenen Arten des Hip-Hop Tanzes. Die Tanzschule hat vor 12 Jahren mit 30 Menschen angefangen. Dank der dynamischen Entwicklung wartet die Tanzschule auf die Kinder und Erwachsenen nicht nur in Szeged, sondern auch in Kiskundorozsma, in Sándorfalva, in Hódmezővásárhely, in Makó und in Kistelek. Die Tanzschule beschäftigt sich mit dem Tanzunterricht der verschiedenen Altersstufen, wie Kinder, Junioren und Erwachsenen, auf die Stufe für Anfänger und für Fortgeschrittene. Wer noch mehr möchte, hat man die Möglichkeit, an den Wettbewerben teilzunehmen, wo die Wettbewerber ihre Fähigkeiten mit anderen Tänzern aus der ganzen Welt vergleichen können. Man kann bei den Weltmeisterschaften in verschiedenen Kategorien starten, wie Gruppe Solo, Duo und Formation. Jedes Jahr werden Faschings-, Silvester-, Oster-, und Abschlusspartys organisiert. Die Tanzgruppe tritt an verschiedenen Veranstaltungen auf. Kommt und macht mit! Peiffer Réka

Portré

Interjú a Szeged Beton férfi vízilabdacsapat vezető edzőjével, dr. Vincze Balázzsal Városunk OB 1-es férfi vízilabda csapata az idei évad eddig lezajló részét tekintve eredményesnek bizonyult. A fiúk sikert sikerre halmoznak, eddig még veretlenek. A Szeged Beton együttesének magabiztosságáról a csapat vezetőedzőjét, dr. Vincze Balázst faggattam.

- A Belgrádban elért fergeteges eredmény [Partizan Beograd (szerb) – Szeged Beton 8-9, Bajnokok Ligája nyolcad döntı] a te számodra is egész biztosan az egyik legnagyobb siker pályafutásod során. Volt-e nagyobb vagy ehhez hasonló sikered, melyet játékosként vagy edzıként valaha is elértél?

- Igen, valóban edzıi pályafutásom legnagyobb sikere volt a Partizan elleni gyızelem, ugyanis egy olyan sorozatot sikerült nekünk ott megtörni, amely magyar csapatok és nemzetközi klubcsapatok tekintetében is hosszú évekre visszamenıleg nem fordult elı. A játékos pályafutásomat illetıen volt néhány hasonló sikerem, például a belgrádi uszodában a Becsével a régi jugoszláv bajnokságban egyszer se kaptam ki, bár ez még a 2000-es éveket megelızı idıszakban volt.

- A csapat jól összekovácsolódott, annak ellenére, hogy meglepıen késın tudtuk meg, hogy te leszel az új edzı. Amikor idekerültél, volt-e lehetıséged, hogy változtass a kereten vagy már egy teljesen fix keretet kaptál, és nem volt lehetıséged általad választott játékokat ideigazolni? Gondolok itt pl. Hegedüs Gáborra, aki tudomásom szerint a legkésıbb érkezett. - Teljesen fix keretet kaptam az említett Hegedüs Gáboron kívül, akinek a neve fölmerült, és akirıl megkérdezték a véleményemet. Nyilván, egy ilyen kvalitású játékossal kapcsolatban más nem lehet az edzıi kérés, mint hogy próbáljuk meg İt is a csapat tagjává tenni. Ezen kívül annyi nehézség adódott még a szezonkezdetkor, hogy gyakorlatilag egy, majdnem másfél hónapot öt játékos nélkülözésével kellett elvégezni, mert vagy a máltai bajnokságban szerepeltek, vagy az Universiade-válogatottnál, de volt olyan is, például Aaron Younger, aki az ausztrál válogatottal volt egészen szeptember elejéig. - Az elızı évek játékképe alapján a Szeged Beton játéka látványosan felgyorsult. Milyen tanácsokat, ötleteket adtál a fiúknak, hogy ezt a szemmel láthatóan felgyorsult játékot elérjétek és ezzel ellenfeleiteket is meglepjétek? - Elsısorban ez az én korábbi játék-, és edzıi stílusomból adódott, melyre abszolút vevık voltak a játékosok. Megvan a keretben az a potenciál, amellyel ezt végre lehet hajtani és eddig egész jól tudtunk élni vele. Az edzések is, mind fizikai, mind taktikai tekintetben, arra épülnek, hogy ezt a sebességet, ritmust tudjuk tartani, növelni. - Nagyon nagy örömmel tölt el, hogy mióta átvetted a csapatot, az egy döntetlent leszámítva a Szolnok ellen, minden meccset megnyertetek. Hogy érzed, ez a sorozatos siker nyomásként nehezedik a csapatra, folyamatos elvárás elé állítja ıket vagy szárnyakat ad a fiúknak a meccsek elıtt? - Úgy gondolom, hogy mind a kettı a levegıben lóg. Folyamatosan nyerni borzasztó jó dolog, ugyanakkor egy folyamatos gyızelmi kényszer nehezedik ránk. Ez a középszerő mérkızéseken nem jelent gondot, de most megint egy olyan széria elıtt állunk, ahol tényleg szükség lesz az önbizalomra. Meglátjuk, hogy melyik kerül majd elıtérbe. Ez mind a saját, mind az ellenfél pillanatnyi idegállapotán, formáján múlik. Nagyon sok összetevıje van ennek.

Portré - Voltak olyan évek, amikor olyan érzésem volt a mérkızések alkalmával, hogy egyes játékosok között kisebbnagyobb ellentét feszül. Ebben az évadban ezt az ellentétet nem érzékelni. Tudatosan tettél ezért lépéseket vagy csak véletlenül alakult így? - Mindenképpen arról van szó, hogy az összhangnak a játékosok és az edzı között folyamatosnak, megbonthatatlannak kell lennie. Azt is tudom, hogy amíg gyızelmek vannak, addig nem igen van olyan dolog, ami ezt megbontaná. Szerencsére az elmúlt idıszak mérkızései olyan alapot tudtak adni, hogy ha netán valamikor bejönne egy gikszer, akkor remélem, hogy az még nem indítja el azt a folyamatot, ami ezt az alapot szétrobbantaná. - Milyen érzés együtt dolgozni egy háromszoros olimpiai bajnokkal (dr. Molnár Tamás)? Tudsz még neki valami újat mondani? - Nekem jó érzés vele együtt dolgozni. Azt viszont İ tudja megmondani, hogy tanult-e Tılem valamennyit, s nyilván itt nem csak az elmúlt három hónapról van szó, mert azért hat évet együtt voltunk válogatottak. Valószínőleg annak az idıszaknak a kapcsolata is meghatározza a mostanit. - A külföldi játékosokkal mennyire tudtok szót érteni? Nehezebb Velük megértetni magad? - Mivel beszélek horvátul és angolul is és İ nekik sem az elsı szezonjuk már Magyarországon, ezért viszonylag könnyen megértjük egymást. Nyilván az alapnyelv az nálunk a magyar, s azzal adom meg a különbözı utasításokat, és egy idıkérésnél nem igazán van lehetıség fordítgatni különbözı nyelvekre. A különbözı taktikai megbeszéléseknél, edzéseknél viszont van erre lehetıség, s mindig ezek adják az alapját a mérkızésbeli elıadásnak. - Minden OB1-es csapatnál folyik az utánpótlás nevelés, mindig akadnak fiatal, tehetséges játékosok. A mostani mérkızéseken is jó néhány ifi játékosnak adtál lehetıséget tudása bemutatására. Egy jövıbeli csapat fiatalításnál mennyi esélyük van, hogy bekerüljenek a csapatba? - Ezt sok minden befolyásolja: a pillanatnyi formájuk, hogy milyen jövıképet tudnak felmutatni magukról, valamint az is meghatározó, hogy egy csapatnak milyen költségvetése van, illetve, hogy van-e kényszer arra, hogy fiatalítsunk. Azonban akár az utánpótlásnak, akár az İket követı generációnak lendületet adhat az, hogy egy olyan edzı van itt, aki számol Velük és lehetıséget ad Nekik. - Szándékosan nem kérdezlek a Szeged Beton helyezési esélyeirıl a bajnokság, illetve a Bajnokok Ligája végén, viszont szeretnék egy felajánlást tenni: amennyiben a Szeged Beton megnyeri a bajnokságot vagy bejut a Bajnok Ligája legjobb négy csapata közé, akkor szeretnélek megvendégelni benneteket azzal a süteménnyel, amelyet én készítenék erre az alkalomra. Mit gondolsz, meg fogjátok kóstolni a süteményemet? - A Magyar Kupa elsı helye nem érdekel? - De, természetesen akkor is érvényes az ajánlatom. - Úgy gondolom, hogy egy hét múlva már készülhetsz is a süteménnyel…

Barabás Zita IMPRESSZUM Törekvés TÖMÖR-KÉNYES ÚJSÁG A Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola diáklapja Felelős kiadó: Horváthné Szabó Éva igazgatónő Tanári útmutatás: Szlezák Anikó Főszerkesztő: Németh Cintia Szerkesztők: Darvasi Áron, Gábor Zsuzsanna Réka, Frankó Anna, Molnár-Gábor Ella, Volkov Mária

JÓ, HA TUDOD

Anorexia – amit a tökéletességért megteszünk Interjú egy anorexiás lánnyal Egy ismerősömmel készítettem ezt az interjút, egy 16 éves lánnyal, aki Szegeden tanul. Megkért, hogy a nevét ne áruljuk el. Láttuk, hogy sovány, de szerintem senki sem gondolta volna pont róla, hogy beteg. Egy vidám, vicces és kiegyensúlyozott lányt ismertem meg benne-ezt a benyomást próbálta kelteni a külvilágban. Azt mondta, hogy belül egy nagy „görcs” volt. - Hogyan kezdődött ez az egész? Miért nem érezted jól magad? - Tavaly ősszel elmentem palacsintázni, és megijedtem tőle, hogy milyen sokat ettem. Ducinak láttam magam és undorodtam ettől. Én nem voltam olyan testalkatú, akinek a csontjai is kilátszanak, kicsit husis lány voltam. A „palacsintázós” naptól kezdve eldöntöttem, hogy ezen változtatok. Azt hallottam, hogy este nem szabad enni, ezért vacsorára alig ettem valamit, maximum egy almát. Az eddigi adagjaimat nagyon lecsökkentettem, sokszor ettem egy nap, de nagyon keveset. A másik szempont az volt, hogy egészségesen akartam élni, ezért sportolni kezdtem, folyton futni jártam. És főleg egészséges ételeket próbáltam fogyasztani.

- Mi volt a kitűzött cél?

- Milyen tüneteket észleltél magadon?

- Nem határoztam meg kilogrammban, csak vékony akartam lenni. Láttam magam körül a többi lányt, hogy milyen szépek és csinosak, hozzájuk akartam hasonlítani. Büszke voltam, mikor elkezdett lefelé menni a mérleg. Az iskolában kitűnő voltam, ebben is „leg” akartam lenni.

- Először is egész nap az evésen görcsöltem, azt figyeltem, hogy a többiek körülöttem mennyit ’’…MEGIJEDTEM, MILYEN esznek. Fáradt voltam a SOKAT ETTEM. DUCINAK tanuláshoz, mert nem volt elég LÁTTAM MAGAM.(…) tápanyaga a szervezetemnekSPORTOLNI KEZDTEM, FOLYTON FUTNI ezt nem vallottam JÁRTAM’’ önmagamnak sem. Akkor is ducinak láttam magam, mikor már kilátszottak a bordáim. A hajam elkezdett hullani. Az is baj, hogy felborítjhormonrendszert, sok anorexiásnak nem lehet gyereke. Vannak, akik soha nem gyógyulnak meg, és végül szívrohamban halnak meg. Nekem is sokat fájt a szívem. És folyton fáztam, mert egyáltalán nem volt rajtam husi. Mikor az osztálytársaim mondták, hogy vékony vagyok, én örültem neki. A szüleim is észrevették, hogy fogytam. De a gyerekorvos volt az első, aki azt mondta, hogy híznom kell, mert nagyon sovány lettem. Megijesztett, hogy szondára raknak. Újra hízni akartam, de nem tudtam…örültem, hogy ilyen vékony vagyok. Nem engedtem meg magamnak, hogy többet egyek. A felnőttek vették észre, hogy valami nincs rendben. - Volt olyan pont mikor rájöttél, hogy beteg vagy? - Csak akkor, mikor bekerültem ide. A pszichiáter mondta meg, hogy anorexiás vagyok. Van itt egy társam és vele nagyon sokat beszélgettem…neki is ugyanez a problémája, és ez segített, hogy beismerjem.

JÓ, HA TUDOD - Mit éreztél, mikor kiderült, hogy kórházba kell menned? Hogy érzed magad itt? - Folyton csak sírtam, mert azt hittem, maximum egy hétről van szó. Aztán kiderült, hogy egy hónap vagy annál több. Ettől fogva az lett a cél, hogy minél hamarabb kikerüljek. A társam is sokat segít, barátok lettünk. Van mivel elfoglaljuk magunkat, festünk, tévét nézünk és próbálom pótolni a leckét. Mindent megeszek, amit adnak és hozzá még sok csokit is. Most akármennyit lehet enni. - Hogy érzed magad most? Milyennek látod magad? - Sokkal jobb a közérzetem, már nem érzem magam fáradtnak és jobban alszom. Még mindig ducinak látom magam… de ez már nem érdekel. Nem fogok újra lefogyni, most 43-44 kg vagyok és 42 volt a határ, ami az én magasságomhoz normálisnak számít. Többet nevetek, és ez már őszinte nevetés, régebben erőltetnem kellett. Nem akarom, hogy egy görcsből álljon az életem. Nagyon azon vagyok, hogy meggyógyuljak.

Látom rajta a változást, nem néz ki kórosan soványnak, egy teljesen normális lányt látok. Szerintem nem akar „az a csaj” lenni, akit elítélnek a problémája miatt. Közben jött hozzá a barátnője is látogatóba és a beszélgetés végén elárulta nekem, hogy holnap hazamehet. Mindketten megöleltük…

KEIRA KNIGHTLEY, SZÍNÉSZNŐ. A KARIB-TENGER KALÓZAINAK SZTÁRJA SZINTÉN ANOREXIÁVAL KÜZDÖTT

FRANKÓ ANNA

JÓ, HA TUDOD

Egészségnap Milyen tünetei vannak, amirıl észreveszed, hogy terhes vagy? A sport- és egészségnap szerintem egész

hasznosan

került

megrendezésre.

információval Mindenkinek

telt.

2011.10.28-án Sok

hasznos

az

elıadók.

szolgáltak három

elıadást

kellett

meghallgatnia délelıtt, ahol különbözı témákról beszélgettünk. Délután pedig mindenki

az

általa

választott

Elmarad a menstruáció, szédülés, hányinger, érzékenység a szagokra. Ha észreveszed magadon ezeket a tüneteket, akkor vagy menj rögtön nıgyógyászhoz, vagy vegyél bármelyik gyógyszertárban egy terhességi tesztet. Az abortusz száma hazánkban Nógrád és Heves megyében a legmagasabb. A 18 év alattiaknak 18 hetes korig lehet abortuszra menni, 18 év felett a 12. hétig. 18 hetesen a magzat már 22 centiméteres, 12 hetes korban pedig 10 centis.

sporteseményen vett részt. Az elsı elıadást egy orvostanhallgató tartotta nekünk. A terhességrıl beszélgettünk, hogy milyen lehetıségeink vannak, ha már beütött a baj. Kis kutatást végeztem ezzel kapcsolatban és az ott hallottakkal együtt, most leírom nektek mirıl szólt az a 45 perc.

Ha valaki az abortusz mellett dönt, akkor kap 3 nap gondolkodási idıt, hogy biztos ezt szeretné-e. Ha a mellette szóló érvekbıl van több, és az abortusz mellett dönt, akkor elıtte nap be kell feküdnie a kórházba. Ez egy 15 perces beavatkozás, aminek testi és lelki következményei is lehetnek. Van rá esély, hogy nem lehet többet gyereke, vagy nem tudja feldolgozni a veszteséget.

A másik lehetıség az örökbeadás, ami szerintem az ésszerőbb megoldás, de a legnehezebb is. Van nyílt örökbeadás, mikor az anya kapcsolatba léphet a gyerekkel, és zárt, amikor nem. Viszont 6 hétig az édesanya meggondolhatja magát és visszakérheti a gyereket. Ha valaki nem vállalja az örökbeadást, van lehetıség a kórházaknál a babamentı inkubátorba betenni a csecsemıt. Az inkubátor 1 perc után jelez a nıvérpultban, addig az anyuka el tud menni onnan, így automatikusan lemond a jogairól. Ez a módszer még mindig jobb, mint beledobni a babát egy kukába.

A második elıadást is egy orvostanhallgató tartotta a fogamzásgátlásról és a védekezésrıl. Itt már a fiúk az osztályban nagyon húzták a szájukat, de szerintem nekik is hasznosak voltak ezek az információk. Tudom, hogy ez már egy átrágott téma, de azért nem fog károtokra válni, ha még egyszer emlékeztetlek benneteket.

JÓ, HA TUDOD

Miért is kell védekezni? A nemi betegségek és a nem kívánt terhesség elkerülése érdekében, de még ez sem nyújt 100%-os védelmet. Ezért szokták az óvszert és a fogamzásgátló tablettát egyszerre használni. Ez a kettıs védekezés, ami lecsökkenti, mind a nemi betegség, mind a terhesség bekövetkezésének esélyét. Milyen fogamzásgátló módszerek/eszközök vannak? •

a természetes módszerek, a mechanikus módszerek, a kémiai módszerek, a hormonális módszerek, a kémiai és mechanikai módszerek, a spermiogenesis gyógyszeres gátlása, a meddıvé tétel A fogamzásgátló tabletta elınye és hátránya

Elınyök • • • • •

Nagy hatékonyságú: 100 tablettát szedı nı esetében 1-5 a nem várt terhességek száma. Nem igényel speciális elıkészületet. Nem zavarja meg az együttlétek örömét. A legtöbb esetben a menstruációs ciklus rendszerezettebbé válik. Csökkenti a méhrák és a petefészekrák kialakulásának az esélyét.

Hátrányok •

• • •

Hosszú távon egészségkárosító hatásúak: o gyakoribb a mélyvénás trombózis elıfordulása, o gyakoribb a méhnyakrák felléphetnek mellékhatások nem szabad elfeledkezni a napi bevételrıl csak orvosi rendelvényre kapható.

A harmadik elıadást Bacsa Erzsébet iskolapszichológus tartotta. A téma ez emlırák pszichológiai háttere volt. Okai lehetnek: környezeti hatások (83-87%), pl. dohányzás, alkohol genetikai okok(2%) ismeretlen tényezık (0-15%) Befolyásolhatja személyiségünk is, például gyakrabban fordul elı lehangolt, szorongó, depressziós nıknél az emlırák. Életesemények is elıidézhetik például a gyerek halála, válás, ha nem vagyunk kibékülve magunkkal. Olyan dolgok, amiket nehezen tudunk feldolgozni. Nem szabad leragadnunk a dolgoknál, próbáljunk meg mindenen túllendülni, kevesebb rossz dolog történik meg velünk akkor, ha pozitívan állunk hozzá mindenhez. Minden szervezet automatikusan védekezik a betegségek ellen, de ha nem vagyunk pozitívak, stresszesek vagyunk, gátoljuk az önvédelmet és kevesebb az esély a meggyógyulásra. Az emlırák rizikótényezıi: - életkor - földrajzi helyzet - ösztrogén - késıi terhesség - alkohol, dohányzás - elhízás - mozgásszegény életmód - lakóhely Remélem, hasznos volt az összefoglalásom és megfogadjátok a leírtakat. Mosolyogjatok sokat és elkerülitek betegségeket.

GALÉRIA

İszi szi tárlat 2011. Hódmezıvásárhely Hódmez vásárhely

A Hódmezıvásárhelyi İszi Tárlat az országban egyedülálló módon,

több mint fél évszázada minden esztendıben megrendezésre kerülı

Szalai Bálint

kiállítás. Egyediségét töretlen hagyománya, folyamatossága, magas szakmai

színvonala,

valamint

az

adja,

hogy

írása

valamennyi

képzımővészeti ág képviselteti magát az 1954 óta minden év október

(12.ipm/kerámia)

elsı vasárnapján nyíló tárlaton. Sehol máshol nincs rá példa az országban, hogy immár ötvenhat esztendeje folyamatosan meg tudják szervezni a kortárs alkotók seregszemléjét. Bár

a

kiállítás

sajnos

nem

alapos

volt

megtekintésére

elegendı

idınk,

vagy

Jagicza

Patrícia: Visszajáró címő munkáját azért

igyekeztünk minél több mővet megjegyezni

emelném

az ott kiállítottakból. Ezek közül több

fel, amely manapság is lehet meghökkentı

is

és olykor kritikus is. Szerintem ezek a

nagy

hatással

felkeltette

az

volt

rám,

érdeklıdésemet

és

a

21.

századi képzımővészet iránt. Megfigyelésem

sok

„fotórealista” festmény

volt,

amely

inkább

ása

médium

nagyon

használatára

kreatí

mintsem

ilyen

kép

tudásra, van

vitatom,

alkotásához gyakorlatra

szükség,

festménynek fényképen,

de "túl

a hogy

hatalmas és

úgy kell"

valamivel

mővek egy

festıi

izgalmas még

és

mai

problémáira, nézıt.

abszolút

Kalmár

alkotását

Basa

és Anikó

is,

úttörı.

Kiemelném

Márton

szobrászmővész

amelyben

igazán

az

a

tapasztalatra

kontraszt fogott meg, ahogyan a szobrász

gondolom,

a

lángot

lépnie

a

nagyon ısi és elemi kérdéseket feszeget.

kell

Több mővésznek már csak a nevét emelném

többet

ki,

Jakatics

Márta,

Veronika

a

a

v,

nyújtania, vagy éppen hogy kevesebbet. Szabó

legfıbb

vetettek

s-

megold

vet

témát

fonala

olyan

kérdést

olyan

rávilágítanak

elgondolkodtatják

cérnás

vonatkozik,

Nem

festmények

amely számomra sok

a

esztétikumára.

mert

társadalom

alapján

fel,

ki,

munkái

azért

formál

mint

pl. Fehér

a

fából.

Kántor Csaba,

Ez

szerintem

Ágnes, Lévay

Kucsora Jenı,

ragadták meg figyelmem, mert egy-egy kép

Komlovszky-Szvet Tamás vagy Bukor Tibor,

kompozíciós elrendezése fényképszerő, ám

akik közül utóbbiak iskolánk képzımővész

a kidolgozásnál már túllépett ezen, és

tanárai. Alkotásaikkal arra inspirálnak,

az eredmény izgalmas képi látvány lett.

hogy

Több

hogy

között

festımővész Szenteleki

alkotását, Gábor:

többek

Betakarítás,

újra újra

meglátogassam átélhessem

elgondolkodtató-örömteli

a

kiállítást, a

mővészet

befogadását.

MŰVELŐDJ!

Új rovataink ezen részében kiállításokról, a legaktuálisabb kulturális eseményekről olvashattok, hogy naprakészek legyetek a témában.

Csontváry Szegeden

Csontváry Kosztka Tivadar 1853-1919 között élt híres magyar festő, akit az expresszionizmushoz, illetve a posztimpresszionizmushoz kapcsolják. Mintegy száz nagyobb művet alkotott. Míg külföldi kiállításairól európai kritikusok elismerően nyilatkoztak, itthon nemhogy elismerésben, inkább értetlenségben vagy gúnyban volt része. Ehhez különös életvitele és excentrikus egyénisége is hozzájárult. Önmagát a „Napút festők” közé sorolta. Egy kritikus szerint:

„Művészetét nem lehet meghatározott stílus kereteibe foglalni, egyformán jellemzi a varázsos realizmus, a szimbolizmus, a mitikus, szürrealisztikus hang, az expresszionizmus, a

Gábor Zsuzsanna Réka írása

posztimpresszionista dekoratív sommázás, a divizionista megoldás és a neoprimitív iskola üdesége.” Jimmy Cartwright Országos jelentőségű tárlat lesz, hiszen a Csontváry festményeket ritkán adja kölcsön a pécsi múzeum. A tárlat megyei lesz, a 40 alkotásból 14 képet Szentesen állítanak ki, a többi Szegeden lesz látható. Csontváry részt vett a nagy árvíz utáni mentő munkálatokban, ennek tragédiája nyomot hagyott munkáin a vízben megtestesülve. A képek október 14-től december 12-ig tekinthetők meg a Móra Ferenc Múzeumban.

MŰVELŐDJ!

MIZU, MIZU, MIZU? Mondaná az ismert Fluor Tomi, de hogy mindenki fellélegezzen: ezúttal nem a magyar popsztár

dalából

idéztünk,

csupán

a

Délmagyarország és a Délvilág által Mizu? néven

indított

projektrıl

van

szó.

Szeptemberben tucatnyi érdeklıdı középiskolás kapott egy egészen különleges lehetıséget arra, hogy beléphessen

megyénk

legrangosabb

napilapjának,

a

Délmagyarországnak

szerkesztıségébe,

nyomdájába.

Egy szerdai délutánon a diákújságírókat támogató „Mizu?” akció vezetıje, aki egyébként a napilap szerkesztıje is, Újszászi Ilona várt bennünket az épület büfé részlegében. Rendkívül családias hangulat fogadott, sütemények és üdítık asztalnyi mennyiségben kínálták magukat a társalgóban. Itt bıvebb információt kaptunk a projektrıl, amely szerintem fantasztikus ötlet és igen nagymértékben segíti kibontakoztatni a fiatal írópalánták tehetségét, akiknek legjobb írásai a napilap hasábjain jelennének meg – ösztönözve ezzel a fiatalokat is mind az olvasásra, mind az önmaguk írásban történı kifejezésére.

Bár a szépirodalom nem jár kéz a kézben a napilapok tematikájával, a megbeszélésen mégis több diák próbálta kiharcolni, hogy igenis versek is jelenjenek meg a mellékletben, tehát nem elképzelhetetlen, hogy a diákok gondolatai rímekbe szedve köszönnek majd vissza ránk. A ’győlést’ követıen két részre bomlott kis csapatunk és következett a számomra legizgalmasabb rész: betekintés a szerkesztıségbe, illetve a nyomdába!

Valóban olyan egy ilyen nagy

irodaház, mint a filmekben látjuk: több száz számítógép, jókedvvel gépelı emberek és baráti hangulat fogadott az emeleten, a szerkesztıségben. Újszászi Ilona megmutatta a különbözı rovatok részlegeit. ’ Ott a sportrovat

szerkesztıit látjátok’ mondta, s nem meglepı módon, inkább férfiak, mint nık mosolyogtak vissza ránk. Láthattuk, hogyan néz ki egy még nem teljesen kész lapszám, és egészen bennfentes érzéssel töltött el, hogy mi már délután láthattuk a másnapi Délmagyarország címlapját, félkész állapotban persze, néhol csak üres hasábokkal tarkítva. A szerkesztıségben való idızés után a földszinti nyomdába vezetett utunk, amely szintén egy egyedülálló lehetıség, azt hiszem. A tonna-súllyal bíró papírtekercsekre pillantva hihetetlennek tőnt, hogy bizony minden nap ezekbıl tartunk 11 kis darabot a kezünkben. A hatalmas gépek eléggé pontos odafigyelést igényelnek, ám talán a nyomdásznak van a legjobb dolga, mint megtudtuk: minden nap ı az elsı, aki a kezébe veszi és átfutja az aznapi számot, így ı értesül elsıként régiónk legfrissebb híreirıl. Ha a gépek nem is, ez biztosan inspirálna engem. Hogy egészen pontos legyek, most lehetıség nyílik arra, hogy ne csak engem inspiráljon ez a hatalmas irodaház, hanem benneteket is, hiszen rendkívüli médiaóra keretében osztályokat várnak a szerkesztıségbe, hogy még többen részesei lehessetek a Délmagyarország

életének

és

a

leírtakat

magatok

is

megtapasztalhassátok.

Úgyhogy mindenkinek csak ajánlom, hogy kérje meg a médiatanárát: vigye el ıket ebbe a hatalmas irodaházba, mert ilyen alkalom nem kínálkozik újra egyhamar!

NÉMETH CINTIA

ÁRON TOLLÁBÓL

●

●

●

Most induló rovatunkban Darvasi Áron gondolatait osztjuk meg veletek

●

●

Hogyan ír az író?

●

Az író ír. Mert írnia kell. Ettől érzi magát frissnek, lelkesnek, valamivel különbnek, mint a többi ember. Vannak napok, amikor az író remegve ér haza, csak hogy írhasson valamit. Nem számít, hogy van-e ihlet, van-e motiváció. Csak az írás hiánya. Nincs kedvkérdés, mert az író akkor is ír, amikor egyáltalán nincs kedve. De muszáj neki. Ugyanis az írónak nagyon érzékeny, gondosan megtervezett lelke van. Ha nem ír, lelkiismeret furdalása lesz. Émelyeg, ájulás kerülgeti, megbetegszik, és nagyon sok csokit eszik. Az az író, aki csak akkor szövi gondolatait, amikor van motivációja, az nem is igazi író. Csak báb. Az igazi író mindig és mindenhol ír. Legyen bárhol, utcán, munkahelyen, az illemhelyen, de ír. Mert írnia kell… Az igazi író kedv és ihlet nélkül is írhat zseniálisat. Olykor szinte mosolyogva ír. Nem nézi az időt, csak dolgozik, javít, kihúz, hozzátesz, aztán szünetet tart és megdiskurálja önmagával, hogy ez lett élete egyik legjobb írása. Nyomban megmutatja az íróbarátjának, dicsekszik a művel, átéléssel beszél róla, de egy íróbarát őszinte és csak ennyit mond:„Igen, igen, egész jó, de azért még dolgozz rajta.” A barát elmondja a kritikát, az író pedig helyesel, igazat ad, közben belül a szíve szakad meg. Tulajdonképpen vérig van sértve. Később rájön, hogy igazából magára volt mérges. Az írására, hogy nem tudott elég jót írni. Arra is rájön, hogy még nem kellett volna megmutatnia senkinek, mivel nincs olyan író, aki elsőre maradandót tudna alkotni. Rájön, hogy ez még csak valóban félkész munka, csak gondolatmenetek vázlata. Rádöbben, hogy a munka igazából még csak most kezdődik. Eddig alapozott, tervezgetett, vázlatot készített, de a házat még csak most kezdi felépíteni az alapra. Így tehát az író újra ír. Napokig, hetekig, a végkimerülésig ameddig jónak nem látja az írást. Amíg fel nem adja. De egy igazi író soha nem adja fel. Így tehát az író egy nap végez a munkával. Ez idő alatt tízszer dolgozza át, öt oldalt ír hozzá és húzott ki belőle. Ezután az író elfárad. Nem fog az agya. Nem látja át a művét, csak néz. Mered a sorokra, a mondatokra, mintha nehéz matematikai példákat látna. Szinte vibrál a tinta a szemében. Végül arra a következtetésre jut, hogy a kész munkája sokkal rosszabb lett, mint a félkész munkája volt. Ettől rossz kedve lesz, emészti magát, kérdőre vonja az írást, magában beszél, majd hangosan kiabál a semmibe. Ez addig tart, amíg fel nem hívja a barátja, és megkérdezi, hogy halad a munkával. Az író füllent, hogy „még nincs kész”, hogy „újat írt, mást, egészen mást”. Azonban egy írónak – főleg ha az egy barát – nem lehet füllenteni. Átlát a szitán, lebuktat, követeli az igazságot. Így tehát az író elviszi a művet. Miközben a barát olvas, az író csak magyaráz, csak beszél, összevissza hebeg, hol mit rontott el, hol kellett volna változtatnia, mi nem jó a szövegben. Ekkor a barát rászól az íróra, fogja be a száját, majd csak ennyit mondd: „Zseniális!”

ÉRDEKESSÉGEK A NAGYVILÁGBÓL

A természet rendületlen hívei, avagy leszámolás a 21. századdal Létezik egy globális közösség, nevezhetnénk ıket a 21. század szivárványharcosainak, újhippiknek, rainbownak, ık csak testvéreknek hívják egymást. A nyár folyamán egy barátom által, mindenre nyitott emberként, aki azért maximálisan áldozatul esett az urbanizációnak, belekóstolhattam utópiákat megidézı világukba. Az esemény neve, amin részt vettem a "Rainbow gathering" tehát a rainbow-k találkozója. Minden hónapban más országban rendezik meg és holdtöltétıl következı holdtöltéig tart. İk gyakorlatilag ezeken a találkozókon élnek, tehát egy év alatt 12 országban, békében és szeretetben. Országról országra vándorolva érik el az állomásokat, néha saját, szerelmet, mővészetet és békét hirdetı kisbuszaikkal, vagy akár stoppal. A hétköznapok mókuskerekébıl, a felgyorsult világ személytelenségébıl, a manipulációk sokaságából kiábrándultan sokan emlegetjük, hogy mennyivel jobb volna visszatérni a gyökerekhez régebbi korokba, és a természettel egyensúlyban élve, azt nem kizsákmányolva folytatni a földi létet. Nos, a helyzet az, hogy ezek az emberek, azért félig-meddig a 21. század befolyása alatt, de megteremtették ezt. Létrehozták az ısközösség modern átiratát. Mindenféle elektronikai berendezés nélkül élnek, nem használnak gázt sem. A tüzet, mint természetes jelenséget-amelyet a ma született gyermek lassan csak az utcai gyújtogatásokból vagy a tv-ben látott nagy bozóttüzekbıl ismer, alkalmazzák világításhoz, fızéshez, melegítéshez. Táborhelyeiket fontos tényezık alapján választják. Vannak úgynevezett Rainbow-farmok, melyek a gazdálkodók által a csoportosulást támogatják, és bioélelmiszerekkel látják el, de vannak úgymond foglalt területek. Mindkettınél nagyon fontos, hogy legyen a közelben természetes vízfolyás, hiszen a tisztálkodás ezekben folyik. Tehát nem habos, forró fürdıt kedvelık mulatsága ez, hanem azoké, akik tudnak alkalmazkodni és együtt élni a természet kínálta lehetıségekhez, lehetıségekkel. Kihagyhatatlan megemlíteni az étkezési kultúráját a Rainbow Gathering-nek. Kizárólag természetes úton elıállított és mesterséges édesítıanyagmentes élelmiszereket fogyasztanak. Külön szertartás az étkezés, hiszen ık tiszteletben tartják azt, hogy az ételt a föld ajándékozta nekünk, tehát köszönetet mondanak. Ebéd elıtt egy körben áll mindenki egymás kezét fogva és bizonyos köszönıénekeket kántálnak a földanyához. A társalgási és éneklési nyelv az angol. Elıször roppant zavarban éreztem magam, hiszen az étkezést sosem bonyolítottam túl, sosem gondoltam a mélyére, útközben, vagy ágyban, könyv fölött, bárhol képes voltam enni, rendszertelen idıben, akkor pedig körbe vett 50 angolul, átszellemülten földanyához éneklı ember. De gyorsan levetkıztem a zavaromat, hiszen minden annyira természetes volt. Énekeltem velük és csodáltam, hogy milyen tiszták és nyíltszívőek. Szabadság, egyenlıség, testvériség, a francia forradalom eszméi a szavak legszorosabb értelmében visszaköszönnek. Azt, hogy élhetı-e, hogy komolyan vehetı-e a mai társadalmi, gazdasági, politikai berendezkedés mellett egy efféle testvéri közösség, vitára bocsájtanám. Számomra egy pár napos álom, megnyugvás, bepillantás egy utópiába, mely után ugyanúgy visszatértem, az autópályák betonsíkságára és a városok zajába, de elindította bennem, hogy amennyire csak lehet, tiszteljem a földet, az életemet, az embereket. Harmónia önmagunkkal, embertársainkkal, a természettel. Kérdezik sokan, hogy ık hogyan válhatnak a társadalom hasznára, amikor nem tesznek semmi konkrétat, nem harcolnak, nem szólalnak fel, hát így, hogy ha kevés embert is, de elindítanak egy szellemi úton. Megmutatják, hogy mi a jóság, az öröm és a szeretet. Erre pedig mindenkinek szüksége van, fényes autók, svédasztalos vacsorák, drága parfümök ide vagy

oda.

HAJNÁCS INDIRA ANNA

ÍZKALAUZ

Volkov Mária írása

A palacsinta finom. Persze, hogy finom. Na de azt mondd meg nekem, honnan ered. Azt már nem tudod? Na, majd most megtudod! :) A palacsinta az ókori Rómából származik, eredeti néven „placenta”, ami egy pajzson sütött lepényszerű tésztát takart. Abban még nem volt sem nutella, sem mazsolás túró, mivel a placentát bizony sóból, lisztből és vízből kikeverve sütötték, a tölteléke pedig nem más volt, mint hús.

Ázsia Malajzia, (kuihdadar)

A palacsintát a Föld minden szegletében megtalálod, bárhová is visz az utad: Európán át, Afrikáig és oda-vissza Amerikába, sőt ki ne hagyd a különleges Ázsiai palacsintát, és az Ausztráliait is feltétlen kóstold meg

A maláj palacsinta különlegessége, hogy a tésztában pandanlevél-kivonat van, amitől az egész palacsinta gyönyörű zöld színű lesz. Kényelmi szempontból néha zöld ételfestéket is használnak, de az nem helyettesíti az igazi pandant, mivel azok nagyon édes illatúak. A tészta összetevői: pandankivonat, apróra vágott levelek, liszt, kókusztej, só, tojás. Tölteléknek, maláj pálmacukorral összedolgozott kókuszreszeléket, pandanlevelet, vizet kevernek össze, kukoricakeményítővel sűrítik.

Európa

Afrika

Franciaország (crêpe)

Marokkó, (ataif)

Élesztővel és sok tojással kikevert tésztát használnak. Sütés után pikáns, édes töltelékekkel töltik. A crêpe ropogós, vékony tésztájú. A vendégek összehajtva majd felgöngyölve kapják, pikáns, forró, édes likőrös vagy citromos vajjal nyakon öntve.

A tésztát vastagabbra sütik és édesítik. Töltelékként kókuszreszelékkel összekevert kakaót használnak, amelyet reszelt narancshéjjal és kristálycukorral kevernek el, vaníliamártással tálalják. Marokkóban a palacsinta neve ataif, sós és édes változata is ismert. A sós változatnál a töltelék rendszerint spenótos, darált húsos vagy gombás töltet. Az édes változatban az ataif szirupba, vagy olvasztott mézbe van mártva, de a tölteléke lehet nyers vagy párolt gyümölcs is a tetején tejszínhabbal és pirított mogyoróval.

Magyarország (palacsinta) Jellemző a nagyon vékonyra sütött tészta. Tölteléke változatos: cukros kakaópor, lekvár, mazsolás túró, fahéj. A sós palacsintákat darált hússal, gombával, zöldségekkel tölthetjük. Híres magyar specialitás a hortobágyi húsos palacsinta.

Amerika USA (pancake) A palacsinta tésztájához sütőport és szódabikarbónát tesznek, a palacsinta habkönnyű, de vastagabb lesz. Tálaláshoz juhar vagy áfonyaszirupot, bogyós gyümölcsöket vagy épp ropogós bacont használnak.

VETÍTŐVÁSZON A ’ Vetítővászon’ oldalain a legizgalmasabb, legérdekesebb

"Tudom, hogy ni Nem alkottam se szívből, igaz szere

filmek közül szemezgetünk számotokra.

Egy öregember Alzheimer-kórban töltötték el egész akik tizenéveské szerelmének tö szétválasztotta ő történet közben történethez.

lni

ségét, és együtt e a világ? Nem! és boldogabbak

Mindenkinek ajá romantikus lelkű nézessétek meg a

zólag mindene llás, valaminek gy dönt: megöli Egy idegklinikán csupán napjai ny új barátokra z föl magában. ki a "normális" , milyen életet utolsó napját va arról, hogy

étköznapi Minden kvésekkel teli az elmélyülni, ez a erintem nem ötti üzenetét.

Rendező: Nick Ca Szereplők:

Rachel McAdams

Ryan Gosling (No

Gena Rowlands (

A felolvasó A második világháború utáni években Michel a nála sokkal idősebb Hanna segítségével gyógyul ki a skarlátból. A fiatal srác minden délután visszatér, amiből gyorsan románc kerekedik. Michel felfedezi, hogy szerelmét a könyvekhez nagy szeretet fűzi, így felolvas neki, és Hanna lelkesedve hallgatja a klasszikusokat. De a tökéletes és titkos kapcsolat véget ér, amikor Hannának nyoma veszik. „Minél több a szenvedés, annál erősebb a szerelem. A veszély csak erősíti a szerelmem, fokozza, megfűszerezi. Leszek számodra az angyal, akire szükséged van. Még szebb életet hagysz magad után, mint amilyet elkezdtél. A mennyország visszavisz, rád néz, majd így szól: Csak egy dolog teheti a lelket teljessé, az pedig a szerelem.” Ez kicsit komolyabb, klasszikusabb film, mert nem csak az érzelmekről mesél, hanem a történelmi eseményeket is beleszövi a két ember közötti szerelembe. Csak az nézze meg a filmet, aki érzelmileg elég komolynak érzi magát ahhoz, hogy beleélje magát a történetbe. Rendező: Stephen Daldry Szereplők: Kate Winslet (Hanna Schmitz) Ralph Fiennes (Michael Berg) Bruno Ganz (Rohl) David Kross (Michael)

GONDOLAT

Molnár-Gábor Ella

Karácsonyi jegyzet Mit ünneplünk ma karácsonykor? Néha elveszünk a csili-vili és az ajándékok között és mindenki gyomorrontást kap a töltött káposztától és a bejglitıl. Azon gondolkodunk, ki minek örülne a legjobban és az anyukák próbálják kitakarítani a lakást, hogy szentestére minden tip-top legyen. A karácsony valójában nem errıl szól. Ez csak egy alkalom, hogy több idıt töltsünk együtt és megmutathassuk a másiknak, az ajándékkal kifejezve, hogy gondolunk rá, és fontos nekünk. És pont ez a lényeg. Szerintem annál nincs jobb érzés, mint amikor valaki érezteti velünk, hogy gondol ránk és törıdik velünk. Ez olyan ajándék, amit bármikor adhatunk a másiknak. Egy szó, valami apróság, vagy ha segítünk valamiben. Már nem érezzünk olyan magányosnak magunkat. A karácsonyt azokkal töltjük, akiket szeretünk. Vannak, akik szerencsések, és egy egész nagy családdal és barátokkal tölthetik ezeket a napokat. Van, aki sajnos teljesen egyedül van ilyenkor, és talán még magányosabbnak érzi magát. Próbáljunk rájuk is odafigyelni. A karácsony errıl szól.

„A karácsonyba vetett hitet még sokáig ıriztem, szerettem volna hinni varázsában; emlékeim között szerepelt néhány hócsikorgású, gyanta- és gyertyaszagú, örömteli karácsony, de már nagyon a múltban, talán hamis emlékként, melyet az ember csak kitalál, hogy vigasztalja magát, ám valójában soha nem élte át; de én ırizgettem magamban ezeket a karácsonyokat, amikor mindenki jó volt a másikhoz, és kerestük egymás örömét.” Szakonyi Károly

FRANKÓ ANNA