2011-es tanév II

RENDŐRTISZTI FŐISKOLA Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszék Tájékoztató és Tematika NEMZETKÖZI ÉS EU KÖZJOG c. tantárgyból a Levelező III. évfolyam hallgatói számára 2010/2011-es tanév II. félév

A tantárgy rövid bemutatása, az oktatás célja A Tájékoztató információt ad a Rendőrtiszti Főiskola levelező III. évfolyam hallgatóinak, akik számára a Tanterv kötelezővé teszi a Nemzetközi és EU jog című tantárgy előadásainak látogatását, illetve a félév zárásakor a vizsgák letételét. A Nemzetközi és EU jog című tantárgy a 2007-2008-as tanév II. félévében került bevezetésre, mely valójában a korábban külön tárgyként oktatott Nemzetközi jog és EU közjog matériáinak szintéziséből áll. A tárgy oktatásának célja: - hallgatók ismerjék meg a nemzetközi jog és az európai közjog alapelveit, alapintézményeit, a nemzetközi jog alanyainak egymás közötti kapcsolatát, annak fejlődését és módosulásait. Legyenek tájékozottak az Európai Unió nemzetközi jogi alapjairól, az emberi jogok nemzetközi szintű szabályairól, a nemzetközi viták békés rendezésének lehetőségéről, a nemzetközi szervezetekről, a nemzetközi joggal kapcsolatos aktuális magyarországi kérdésekről. - „A nemzetközi rendőri együttműködés”, című rész jegyzetbe beépítésével a szerzők célkitűzése az volt, hogy a rendészeti képzésben résztvevő hallgatók bepillantást nyerjenek azon élő, hatékony nemzetközi együttműködési formákba, melyek az iskolapadból kikerülvén a gyakorlati munkában megkönnyíthetik a bűnüldözési munkájukat. Arra törekedtünk, hogy a száraz elméleti tények mellett praktikus, ténylegesen alkalmazható információkkal is gazdagítsuk a hallgatók ismereteit. Ami a rendőr, vám- és pénzügyőr, büntetés-végrehajtási dolgozók és hallgatók számára különös jelentőséggel bír az általános uniós ismereteken túl, az az, hogy a rendészet egyes területein az uniós rendvédelmi együttműködés egyre fokozottabb, a schengeni határrendészeti követelmények növekvő és egyre magasabb színvonalú feladatellátást követelnek meg a fent említett területeken szerepet vállalóktól. Mindezek folytán sem vitatható a tantárgy aktualitása és fontossága, ennek következtében oktatása nélkülözhetetlen a rendészértelmiség körében is. A Nemzetközi és EU közjog oktatásának szervezése, formája A tantárgy oktatása az Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszék feladata. Az előadásokat tartja: - dr. Nagy Judit rendőr őrnagy, rendőrségi tanácsos főiskolai tanársegéd Telefon: 19-170, 06-(1)-392-35-35 A tantárgy oktatásának szervezett formája: Levelező tagozaton az előadás: Levelező tagozat III. teljes évfolyam, 6. félév: 20 óra előadás

2

Az oktatás nem szervezett formája: a konzultáció. A hallgató joga, hogy a tananyag elsajátítása során felmerülő problémája miatt konzultációs lehetőséget kérjen. Konzultációs lehetőségek: Konzultáció megbeszélhető a tanszéken: dr. Nagy Judit főiskolai tanársegéddel Felvilágosítás kérhető továbbá a tanszéken: a 392-35-35, illetve 19-170-es telefonszámokon. Tananyag: - a 2009-ben megjelent "Európai és Nemzetközi közjog I. II. (két kötetes) főiskolai jegyzet (kapható az RTF jegyzetellátó boltjában) - az előadások anyaga, - a tantárgyfelelős tanár által a hallgatók számára készített és átadott segéd-tananyag - az egyes témaköröknél kötelező és ajánlott irodalomként megjelöltek. A tantárgy tematikája, tananyaga harmonizál a budapesti jogi karok tananyagával és azok tankönyvei alapját képezték a főiskolai tananyag elkészítésének Az index aláírásának feltétele:  levelező tagozaton: előadásokon való részvétel A számonkérés módja  Levelező tagozat III. évfolyam: A hallgatók a tananyagból írásbeli (első és második alkalom), ennek sikertelensége esetén szóbeli kollokviumot (3. alkalom) tesznek. A tantárgy részletes programja I. Nemzetközi jog tárgyrész tematikája: 1. téma : A nemzetközi jog fogalma A nemzetközi jog alapfogalmai. A nemzetközi jog alanyai és forrásai. A nemzetközi jog és a belső jog viszonya. A nemzetközi jog általános szabályai.. A nemzetközi szokásjog. A nemzetközi jog feltétlen érvényesülést kívánó szabályai (nemzetközi ius cogens). Az általános jogelvek. A nemzetközi jog kodifikációja. 2. téma : A nemzetközi szerződés. A nemzetközi szerződések jogának kodifikációja. A nemzetközi szerződés fogalma, elnevezései és fajai. A szerződéskötés. A nemzetközi szerződés kötelező ereje és teljesítésének biztosítékai. A nemzetközi szerződések értelmezése. A nemzetközi szerződés alkalmazása, módosítása, érvénytelensége, megszűnése. A rendvédelmi szervek közötti nemzetközi együttműködés alapjául szolgáló szerződések típusai. 3. téma: Az állam Az állam keletkezése és megszűnése. Az államkapcsolatok. Az államok és a kormányok elismerése. Az államterület, annak megszerzése és elvesztése. A területi felségjog nemzetközi jogi korlátai.

3

4. téma: ENSZ Az ENSZ megalakulása, céljai (az ENSZ Alapokmány szerint). Az ENSZ szervezeti felépítése. Az ENSZ Közgyűlése. Az ENSZ Biztonsági Tanács felépítése, feladatai, kényszerintézkedései. Az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa, ennek viszonya a szakosított intézményekhez és más nemzetközi szervezetekhez. ENSZ és a békefenntartás. ENSZ reform? 5. téma: A nemzetközi folyók joga, tengerjog, nemzetközi légijog és világűrjog Ezen jogterületek legalapvetőbb kérdéseinek, jogintézményeinek a tárgyalása. (A nemzetközi folyók jogának fejlődése, sajátosságai. A nemzetközi hajózási hasznosítások. A hajózás szabadsága. A parti tenger és jogállása. A csatlakozó övezet és a kizárólagos gazdasági övezet. A nyílt tenger jogállása. A kontinentális talapzat. A kikötők. Az ENSZ és a tengerjog. A nemzetközi légijog kialakulásának rövid története. Általános elvek és fogalmak a nemzetközi légiközlekedésben. Az ICAO szervezete és tevékenysége. A polgári repülés biztonságának védelme érdekében kötött nemzetközi egyezmények. A világűrjog kialakulása és fejlődése. A világűrjog megoldatlan problémái.) 6. téma: A diplomáciai jog. A diplomáciai képviselet felépítése, feladatköre. A diplomaták kinevezése, megbízatásuk megszűnése. A diplomáciai testület. A diplomáciai képviselet és tagjai mentességei. A diplomáciai épületek, közlekedési eszközök mentessége. A diplomatákra vonatkozó mentességek és kiváltságok a rendészet szemszögéből. A hazai rendvédelmi szervek intézkedési lehetőségei a diplomatákkal szemben. A konzuli képviselet felépítése, feladatköre. A konzulok kinevezése, megbízatásuk megszűnése. A konzuli testület. A konzulok mentességei. A tiszteletbeli konzul. 7. téma: A hadijog, nemzetközi környezetvédelmi jog és egyén a nemzetközi jogban. Ezen jogterületek legalapvetőbb kérdéseinek, jogintézményeinek a tárgyalása. (A genfi egyezmények és kiegészítő jegyzőkönyvek Közös szabályai. Nemzetközi hadijog alapelvei. A nemzetközi környezetvédelmi jog struktúrája. A nemzetközi környezetvédelmi jog általános elvei. A menekültek és a menedékjog. A diplomáciai menedékjog. A területi menedékjog kialakulása. A Genfi Egyezmény: univerzális védelem.) Kötelező irodalom: minden témakör esetében a főiskolai jegyzet vonatkozó fejezete. Ajánlott irodalmak: - ENSZ Közgyűlés 1514. (XV.) sz. 196O. XII. 14. Határozata - ENSZ Közgyűlés 2625. (XXV.) sz. 197O. XII. 24. Határozata - ENSZ Közgyűlés 3314. (XXX.) sz. 1974. XII. 14. Határozata - Nemzetközi jogi dokumentumgyűjtemény (ELTE ÁJTK 1994.) - Valki László: A nemzetközi jog társadalmi természete (Kossuth Kiadó, 1989.) - 1929. évi XXXVII. sz. tc. - Briand–Kellog Paktum - főiskolai jegyzet - 2005. évi L. tv. - a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról - Nemzetközi szerződések válogatott gyűjteménye (Dr. Laczkó Károly, ELTE, 1972.) - Nemzetközi jogi szerződések és dokumentumok (Tankönyvkiadó, 1991.) - Az ENSZ Alapokmánya - Alapvető tények az ENSZ-ről (Magyar ENSZ Társaság, 1991.)

4

- Bruhács János: Nemzetközi vízijog (Akadémia Kiadó, 1986.) - Istvánffy László: A légi fuvarozásra vonatkozó nemzetközi és magyar jogszabályok - Dr. Gaál Gyula: Világűrjog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1964.) - Tóth Judit: Menekültek Magyarországon a jogi szabályozás tükrében. Pannonhalmi szemle, 2004/3, 53-70. old. II. EU közjog tárgyrész tematikája: 1. téma: Az Európai Unió története Az európai egységesülés gondolatának történeti előzményei. Az integráció történeti lépései. A második világháborút követő felgyorsulás. A Közösségek létrejötte, a bővülés folyamata, bővítési hullámok. Alapító szerződések és ezek fő módosításai. A Lisszaboni Szerződés vívmányai. 2. téma: Az Európai Unió felépítése és működése Együttműködési modellek, az EU szervezetének, működésének és intézményeinek főbb kérdései. 3. téma: Az Európai Unió Tanácsa A Tanács létrehozása, funkciója, főbb feladatai. A Miniszterek Tanácsa és az Európai Tanács kapcsolata. A COREPER. A Tanács ülésezési módjai. A Tanács jogi helyzete, működése, vezetése. A Tanács főbb hatáskörei, szerepe a jogalkotásban. 4. téma: Az Európai Bizottság A Bizottság létrehozása, fejlődése. A Bizottság tagjai és testületei. A Bizottság tevékenysége, működése, főbb feladatai és hatáskörei. 5. téma: Az Európai Parlament A Parlament létrehozása, szerepe, főbb hatáskörei. A Parlament megválasztása, tagjai. A Parlament testületei, vezetői, döntéshozatala. 6. téma: Jogérvényesítés az Európai Unióban Az Európai Bíróság és az Elsőfokú Bíróság létrejötte, jelentősége. A közösségi bírák és főtanácsnokok. A bíróságok joghatósága, főbb hatáskörei. Az eljárásokról általában. A bíróságok egyes eljárásai. 7. téma: Az Európai Unió egyéb intézményei és szervei Az Európai Számvevőszék létrehozása, tagjai, főbb feladatai. Az Európai Központi Bank létrehozása és elődszervezete, az Európai Monetáris Intézet. A Központi Bankok Európai Rendszere. Az Európai Központi Bank tagjai, döntéshozó testületei. Az Európai Beruházási Bank létrehozása, főbb feladatai, irányító testületei. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság létrehozása, tagjai, szerepe és jelentősége, testületei. Az Európai Régiók Bizottságának létrehozása, szerepe, tagjai, testületei és politikai csoportjai. Az európai ombudsman létrehozásának jelentősége, főbb jogkörei, feladatai. Az Unió további, intézményközi és dekoncentrált szervezetei. 8. téma: A közösségi jogrend A közösségi jog vagy „európajog” lényege – összehasonlítás a nemzetközi joggal. A közösségi hatáskörök típusai – a Közösségre ruházott hatáskörök. A Közösségben alkalmazott döntéshozatali eljárások, a jogalkotás módozatai, az erre módot nyújtó jogalapok. A közösségi

5

jog forrásai. A közösségi és a tagállami jogok viszonyrendszerének jellemzői, közvetlen hatály és alkalmazandóság. Kötelező irodalom: főiskolai jegyzet megfelelő részei Ajánlott irodalom: -

fokozottan ajánlott a kötelező tananyagban hivatkozott különböző alapszerződési rendelkezések áttekintése;

-

a Belga Királyság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, Írország, az Olasz Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Portugál Köztársaság, a Finn Köztársaság, a Svéd Királyság, NagyBritannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (az Európai Unió tagállamai) és a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között, a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződés kihirdetéséről szóló 2004. évi XXX. törvény; az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés; Balázs Péter: Az Európai Unió külkapcsolatai és Magyarország. KJK, Budapest, 1996. Becsky Róbert (szerk.): Az európai alkotmányszerződés előzményei és várható hatásai. Hanns Seidel Alapítvány, 2004. Berke Barna: Közösségi jog és a tagállamok jogrendszere: vonzások és taszítások. In: Magyar Jog, 1996, 243-248. o. Berta Krisztina: A bel- és igazságügyi együttműködés az európai integráció folyamatában. In: Belügyi Szemle 3/2000. Boytha György–Papp Mónika: Az Európai Unió létrejötte, intézményrendszere és jogforrásai. 2., kiegészített kiadás. PPKE JÁK, Budapest, 2002. Czuczai Jenő–Ficzere Lajos (szerk.): Európa A-tól Z-ig. Mondat Kft, 1998. Dienes-Oehm Egon–Papp Mónika: Bevezetés az Európai Unió jogába. 2., kiegészített kiadás. PPKE JÁK, Budapest, 2003. Dunay–Gazdag (szerk.): A Nyugat-európai Unió. Tanulmányok, dokumentumok. SVKI, Budapest, 1994. Fazekas Judit (szerk.): Az európai integráció alapszerződései 2. KJK-Kerszöv, Budapest, 2002. Kardos Angelika Csilla: Az európai uniós polgárság. In: Kilényi Géza: Fejezetek az alkotmányjog köréből. PPKE JÁK, Budapest, 2003. 254-256. o. Kecskés László: Új elsőbbségi doktrína az EK jogában: „pre-emption” analízis. In: Magyar Jog 1/1994. 17-27. o. Kende Tamás–Szűcs Tamás (szerk.): Európai közjog és politika. Osiris Kiadó, Budapest, 2003. Kende Tamás–Szűcs Tamás (szerk.): Az Európai Unió politikái. Osiris Kiadó, Budapest, 2001.

-

6

-

Kende–Szűcs–Dunay: Kelet-Közép-Európa integrációja a tizenötök közös kül- és biztonságpolitikájához. Budapest, 1996. - Király Miklós (szerk.): Az Európai Közösség kereskedelmi joga. KJK-Kerszöv, Budapest, 2002. - Kovács Péter: A schengeni kérdés. Osiris Kiadó, Budapest, 2000. - Masika–Harmati (szerk.): Egységes belbiztonsági és jogi térség Európában. ISM, Budapest, 1999. - Nagy Boldizsár: A schengeni rendszer és Magyarország: az út Amszterdamig és tovább. In: Acta Humana – Emberi jogi közlemények. 37-38/1999. 24-56. o. - Vastagh Pál: Európai alkotmány – európai szociális modell in Európai Tükör, 7/2003. szám. - Várnay Ernő–Papp Mónika: Az Európai Unió joga. KJK-Kerszöv, Budapest, 2004. - Virányi Gergely (szerk.): Határellenőrzés az Európai Unióban. Hanns Seidel Alapítvány, Budapest, 2000. - http://www2.datanet.hu/im/Primleg/ValogatasEUSz-EKSz_HU_html02.htm III. Nemzetközi rendőri együttműködés tárgyrész tematikája

1. téma: Nemzetközi rendőri együttműködés kezdetei, INTERPOL Történeti bevezető. A nemzetközi rendőri együttműködés kezdetei. Az Interpol megalakulása, általános jellemzői, célja. A szervezet működésének alapelvei a rendőri együttműködés tükrében. Az Interpol tevékenysége, A nemzetközi bűnügyi rendőri együttműködés eszközei, INTERPOL szervezete, működése 2. téma: Együttműködés kezdetei az Európai Közösségben, TREVI Kormányközi együttműködési formák a bel-és igazságügyi együttműködés terén az EGKszerződéstől a Maastrichti szerződésig. TREVI. A TREVI szervezeti felépítése. TREVI – munkacsoportok. A TREVI munkájának értékelése. 3. téma: Együttműködések csoportosítása. A nemzetközi bűnügyi és bűnüldözési együttműködés, különös tekintettel az Európai Unió bel- és igazságügyi együttműködésére A nemzetközi együttműködés típusai. A bűnügyi típusú nemzetközi együttműködés formái és szervezetei. A bűnüldözési típusú nemzetközi együttműködés formái és szervezetei. A bűnüldözési típusú együttműködés szervezetei. Vegyes típusú nemzetközi együttműködés formái és szervezetei. A rendőri együttműködés egyes szintjei.A rendőri együttműködés modelljei a kooperáció szervezeti keretei alapján. A rendőri együttműködés modelljei az információ továbbításának alanyai szerint. Együttműködési formák a megegyezés típusától függően 4. téma: Európai bűnüldöző szervek, EUROPOL Európai bűnüldöző szervek. Összekötő tisztek. Európai Rendőrségi Hivatal: EUROPOL. Az EUROPOL céljai, feladata, funkciója, küldetése, megbízatása, szervezeti felépítése. Nemzeti egységek. Az együttműködés lehetőségei a nemzeti bűnüldöző hatóságok számára. Az Europol számítógépes rendszere. . OCTA (Szervezett Bűnözési Fenyegetettség Értékelés) Magyarország és az EUROPOL, Europol Magyar Összekötő Iroda 5. téma: Schengeni együttműködés

7

A Schengen (I, II) Egyezmény előtörténete és létrejöttének körülményei, A Schengeni (II) Végrehajtási Egyezmény (Sve), Az Sve hatálybalépése. A schengeni együttműködés szervezeti struktúrája. A Schengeni Végrehajtási Egyezmény tartalma. Rendőri együttműködés a Sve tükrében. Nemzetközi rendőrségi információcsere az Sve alapján. Magyarország és Schengen. Rendőrségi együttműködés és biztonság a Schengeni Térségben. A határon átnyúló rendészeti együttműködés. A Schengeni Információs Rendszer (SIS). SIRENE Iroda 6. téma: Bel- és igazságügyi együttműködés jogi és intézményi fejlődési vonala, és ezen belül az európai rendőri együttműködés helyének és szerepének változásai Előzmények az EGK alapításáról szóló Római Szerződéstől a Maastrichti Szerződésig. A Belés igazságügyi együttműködés az Európai Unióról szóló Maastrichti Szerződés alapján. A belés igazságügyi együttműködés, mint az unió harmadik pillére. Maastrichti Szerződés. A belés igazságügyi együttműködés új szervezeti struktúrája a Maastrichti Szerződés alapján. A bel- és igazságügyi acquis. Harmadik pilléres reformtörekvések a Maastrichti Szerződést felülvizsgáló kormányközi konferencián (IGC). Amszterdami Szerződés (ASZ) – a bel- és igazságügyi együttműködés átalakítása. Az első pillérbe átemelt területek. Az Amszterdami Szerződés után megmaradt 3. pillér (EU- szerződés 29-42. cikkei). A rendőrségi és bűnügyi együttműködésről szóló rendelkezések. A harmadik pillérben maradó politikák jogi eszközrendszere 7. téma: Egyéb együttműködési formák Az Európai Unión túlmutató többoldalú, egyéb bel- és igazságügyi kormányközi együttműködések. Európa Tanács – Council of Europe. Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ). Délkelet – Európai Együttműködési Kezdeményezés – SECI. Együttműködés a rendészeti oktatásban: Európai Rendőr Akadémia, CEPOL (European Police College), Nemzetközi Rendészeti Akadémia, ILEA (International Law Enforcement Academies), Közép – Európai Rendőr Akadémia (KERA). International Police Association – IPA 8. téma: Az együttműködés jelene és jövője címszavakban A szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térség elindítása. A Hágai program. A Stockholmi program. Prümi Szerződés. Bűnmegelőzési és bűnözés elleni küzdelem. Lisszaboni Szerződés vívmányai a büntetőügyekben folytatott igazságügyi és rendőrségi együttműködés területén. Kötelező irodalom: a főiskolai jegyzet megfelelő részei Ajánlott irodalom: - Dános Valér – Bobák Artúr: Az európai rendőri együttműködés. Europol, Budapest 2000. - Eördögh Árpád: Az Európai Unióval folytatott rendőri együttműködés és szervezett bűnözés elleni fellépés , Belügyi szemle 2000/3. - Ernyes Miklós: A rendőrségről 1998. Pécs - Farkas Ákos: Az Európai Unió törekvései büntetőjogi együttműködés (át)alakítására Györgyi Kálmán Ünnepi Kötet 2004. - Finszter Géza: Rendészetek alkotmányos integrációja az Unióban , Belügyi Szemle 2004/5. szám - Hall Angus: A bűnüldözés nagy pillanatai, Zrínyi könyvkiadó Budapest, 1996.

8

- Holé Katalin: Biztonságunk ára (Az Europol vizsgálata a jogállam szemszögéből) PhD értekezés Budapest 2007. - King, Mike: Rendőrségi együttműködés és határellenőrzés az új Európában – a változás irányai, Társadalmi változások, bűnözés és rendőrség nemzetközi konferencia, Budapest 1992. június 1-4. - Kovács Péter: Nemzetközi közjog Osiris Kiadó 2006. - László Zoltán: Az Európai Unió tagországainak nemzetközi rendőri együttműködése, az Europol Rendőrtiszti Főiskola Rendvédelmi füzetek 2002/22. -Ligeti Katalin: Büntetőjog és Bűnügyi Együttműködés az Európai Unióban KJK Kerszöv Kiadványok 2004. -Masika Edit – Harmati Gergely: Egységes belbiztonsági és jogi térség Európában, Bel- és igazságügyi együttműködés az Európai Unióban Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportja Budapest, 1999. - Dr. Nyíri Sándor: Az Interpol szervezete és működésének elvei Rendészeti Szemle 1993/10 - Dr. Nyíri Sándor: A rendőrségek nemzetközi együttműködése ORFK Tájékoztató Különszám 110/1/1998 -Urwin, Derek W.: A közös Európa. Az európai integráció 1945-től napjainkig (szerkesztette: Palánkai Tibor) Corvina Kiadó - Vida András: Az európai bűnügyi rendőri együttműködés aktuális kérdései Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Doktori Iskolája, PhD Tanulmányok 2. Pécs 2004. Szakdolgozati témák Nemzetközi és EU közjog című tantárgyból 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Magyarország részvétele a nemzetközi békefenntartásban. A diplomáciai mentesség, annak rendészeti vetülete. Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) INTERPOL keretében megvalósuló nemzetközi rendőri együttműködés Az Európai Unió felépítése és működése, döntéshozatali mechanizmusai. A Lisszaboni Szerződés vívmányai az EU életében, különös tekintettel a büntetőügyekben folytatott igazságügyi és rendőrségi együttműködésre 7. Nemzetközi (elsősorban uniós) rendőri együttműködés (Europol) 8. Bűnügyi információk cseréje és analizálása az Európai Unióban (Prümi szerződés, Svéd kerethatározat, AWF) 9. Magyarország részvétele a nemzetközi (uniós) bűnügyi együttműködésben 10. A büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés evolúciója (Eurojust, Európai Igazságügyi Hálózat) Tanszékvezetői engedéllyel a meghirdetett témákon kívül más téma is választható.

9