ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET
352/2010. (II. 24.) számú
HATÁROZATA
Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ában biztosított jogkörében a Magyar RTL Televízió Zrt. műsorszolgáltatóval (1222 Budapest, Nagytétényi út 29.) szemben meghozta az alábbi határozatot. A Testület megállapítja, hogy a Magyar RTL Televízió Zrt. műsorszolgáltató 2009. november 27-én burkolt reklám közzétételével egy alkalommal megsértette az Rttv. 10. § (5) bekezdésben foglalt rendelkezést. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdésének d) pontja alapján érvényesíti a Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.20 pontjában megállapított kötbért és 1.741.703-Ft, azaz egymillió-hétszáznegyvenegyezer-hétszázhárom forint megfizetésére kötelezi a Műsorszolgáltatót. A kötbért az ORTT MNB 10032000-01400843-00000000 számú számlájára kell hét napon belül megfizetni. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel.
Indokolás A Testület az Rttv. 41. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felhatalmazás alapján vizsgálta a Műsorszolgáltató RTL Klub csatornájának 2009. novemberi műsorfolyamát, amely során a következőket tapasztalta. A hatósági ellenőrzés megállapítása szerint a Műsorszolgáltató RTL Klub csatornáján 2009. november 27-én a „Reflektor” című műsorszám egyik szegmense 08:42:48-kor Mészáros Dóra fotózását kísérte végig. A kommentárban látottak és elhangzottak alapján a Testület burkolt reklám közzététele miatt az Rttv. 10. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértését valószínűsítette. A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésnek
megfelelően 2010. január 12-én postázott levelében tájékoztatta a Műsorszolgáltatót a hatósági ellenőrzés megállapításairól, egyúttal felhívta az ügyre vonatkozó nyilatkozatának megtételére. A Műsorszolgáltató a nyilatkozattételre felhívást tartalmazó levelet a tértivevény tanúsága szerint 2010. január 13-án átvette, amelyre január 21-én postázott válaszlevelében az alábbi észrevételeket tette. A magas művészi igényességgel elkészített fotókról a műsor szerkesztői úgy vélték, hogy azok mindenképp helyet érdemelnek a műsorszámban. A riport bemutatásával a „Reflektor” egyfajta közérdeklődésnek tett eleget, mondhatni azt is, hogy nézői kíváncsiságot elégített ki, s tette mindezt úgy, hogy közben objektíven tájékoztatott. A műsorszám kifogásolt szegmense egy szokványosnak mondható fotózásról szólt, aminek november végén éppen a Mikulás adta az apropóját. A riportban megszólaló szereplők voltak: Mészáros Dóra – fotómodell, a „Mikulás”, valamint Radnai Péter – a lap főszerkesztője. Radnai Péter már közel húsz éve a televíziós szakmában dolgozó riporter, műsorvezető, producer, egykori moszkvai tudósító, már ötödik éve a legnagyobb példányszámú férfimagazin főszerkesztője. Ebben a minőségében médiaszereplései rendkívül gyakoriak, ahogyan a világ minden országában, ennek a magazinnak a vezetői a celebvilág részei, maguk is „sztárok”. Radnai Péter megszólalásaiban szakértőként szokott megjelenni, és jelent meg a kifogásolt szegmensben is, mintegy a „szép nő fogalmának” legismertebb hazai tudora. A vele készült interjú nem a lapot volt hivatott népszerűsíteni, ehhez a műsornak semmilyen érdeke nem fűződött. A Műsorszolgáltató állítása szerint azért szólaltatta meg a lap főszerkesztőjét egy rövid interjú erejéig, mert személye hitelesítette a forgatott anyagot. A Műsorszolgáltató álláspontja szerint a „Reflektor” című műsorszámban megjelent képek és elhangzott mondatok esetében nem állapítható meg „gazdasági, személyes vagy csoportérdek”, hiszen a műsor szerkesztői nem abból a célból szerkesztették a műsorba Mészáros Dóra képeit a Mikulással, hogy ezzel is emeljék a lap eladott példányszámait, vagy hogy a cég bevételét növeljék. A Műsorszolgáltató hangsúlyozni kívánja, hogy a közte és a kifogásolt lap kiadója között semmiféle üzleti megállapodás, vagy kapcsolat nem állt fenn a műsorszám elkészítésével, és a hatósági ellenőrzés megállapításai szerint a lap „burkolt reklámozásával” kapcsolatban, nem volt célja a kiadvány példányszámainak növelése és népszerűsítése sem. Álláspontja szerint azzal, hogy a riportalany „munkahelye” megnevezésre került, vagyis az, hogy Radnai Péter kicsoda, mely lapnak a főszerkesztője, még semmiképp sem került ösztönzésre, és indokolatlan mértékben bemutatásra maga az újság. Amennyiben a riportalany nyilatkozata alatt esetleg semmi, vagy legfeljebb a neve és a főszerkesztő titulus került volna feltüntetésre, úgy lényeges információ került volna elhallgatásra. Ugyanis, ha a nyilatkozóval kapcsolatban az információkat nem tüntette volna fel, véleménye szerint akkor sem lenne tagadható-vitatható az, hogy ő kicsoda, tehát ez a puszta tényeken nem változtat. A Műsorszolgáltató szándéka annyi volt, hogy tényszerűen, hitelesen és tárgyilagosan tájékoztasson és informálja a nézőket arról, hogy mely lap képviseletében nyilatkozik a látott személy.
2
A hatósági ellenőrzés tartalmazza a riportból azon egyik utolsó mondatot, miszerint: „Hogy Dóra mennyire volt jó kislány 2009-ben, az csak a napokban derül ki”. A Műsorszolgáltató véleménye szerint ezen megjegyzést sem lehet félreérteni, mindazonáltal szükséges az ezt követő záró mondat idézése is, miszerint: „Még nem tudni, hogy virágcsokrot, vagy ajándékot hoz neki a télapó”. Tehát megállapítható, hogy a zárásként elhangzottak a hatósági ellenőrzéssel ellentétben nem a lapra, hanem a közelgő Mikulásra vonatkoznak. A Műsorszolgáltató álláspontja szerint kijelenthető, hogy a riportban még közvetett formában sem került szóba a „Playboy” magazin decemberi száma, ekként a műsorszámban látottak és elhangzottak nem voltak alkalmasak arra, hogy a nézők figyelmét felkeltsék a férfimagazin decemberi száma iránt. A hatósági ellenőrzés megállapítása és a Műsorszolgáltató nyilatkozata alapján a Testület az alábbi álláspontot alakította ki. Az Rttv. a burkolt reklámmal kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket tartalmazza: „2. § 4. Burkolt reklám: az a műsorszám vagy műsorszámon belüli tájékoztatás, amely semleges információ látszatát keltve ösztönöz áru vásárlására, vagy szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más üzleti magatartásra.” „10. § (5) Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhető reklám nem közölhető.” Az idézett törvényi rendelkezés a burkolt reklám tényállásának megállapításához három konjunktív feltétel fennállását követeli meg, úgy mint: 1) egy műsorszámon belüli tájékoztatás, amely 2) semleges látszatot keltve, 3) ösztönöz áruvásárlásra, vagy szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más üzleti magatartásra. A Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.27.235/2006/5. számú ítéletében kimondta, hogy „semleges információnak olyan közlés – akár képen, hangban vagy írásban való – megjelenése minősül, amelynek közreadója gazdasági, személyes vagy csoportérdeket jelenít meg az objektivitás megőrzése mellett. Ha azonban az objektivitást sugárzó környezetben olyan kiegészítő információ jelenik meg, amely a tájékoztatást meghatározott irányba tereli, a burkolt reklám ténye megállapítható (KGD.4/2005/70)”. A Műsorszolgáltató azon nyilatkozatával kapcsolatosan, miszerint közte, és a kifogásolt lap kiadója között semmilyen üzleti kapcsolat nem áll fenn, a Testület meg kívánja jegyezni, hogy ez jelen eljárás esetében lényegtelen, mert a burkolt reklám megállapítása során azt kell vizsgálni, hogy a közzététel során – akár szándékosan, akár gondatlanul – jelent-e meg olyan információ, amely ösztönzőleg hatott vagy hathatott szolgáltatás igénybevételére, áru megvásárlására. A burkolt reklám tényének megállapítása során ugyanis nem vizsgálandók a gazdasági háttérmotívumok, azaz irreleváns, hogy azért a Műsorszolgáltató kapott-e bármiféle ellenszolgáltatást. Kizárólag az képezheti vizsgálat tárgyát, hogy az alapinformációhoz képest indokolatlan mértékben jelent-e meg valamely kiegészítő információ, amely kimeríti a burkolt
3
reklám fogalmában definiált ösztönző befolyás. Ezt az álláspontot erősíti meg a Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.234/2005/6. számú ítéletében: „A burkolt reklám törvényi definíciójának nem szükségképpeni eleme az ellenszolgáltatás(…)”. A burkolt reklám közzététele történhet szándékosan és gondatlanul egyaránt. Erre mutatott rá a Fővárosi Bíróság a 24.K.32338/2005/8. számú ítéletében, amely szerint: „Minden olyan esetben, amikor a műsorszámon belül olyan információ, tájékoztatás hangzik el, amely a műsorszám fő témájához képest idegen, attól eltérő, ugyanakkor kereskedelmi jellegű hatás kiváltására alkalmas, burkolt reklám közlése valósul meg. A jogsértés a műsorszolgáltató szándékától függetlenül is megvalósulhat.” A műsorrész bemutatásának apropóját Mészáros Dóra „Mikulással” történt fotózása adta. A műsor elején a kommentátor az alábbiakat mondta el a fotózással kapcsolatosan: „(…) Idén decemberben nem csupán a télapó, de a nyuszi is eljön hozzánk. Pontosabban egy igazi nyuszilány, Mészáros Dóra, akit korábban már láthattunk a címlapon.” Ezt követően maga a modell szólalt meg, aki a korábbi fotózással kapcsolatos emlékeit, érzéseit elevenítette fel a tévénézők számára, illetve azt is elmesélte, hogy szívesen állt volna ismételten az újság fotósainak kamerái elé: „Én nagyon-nagyon szerettem volna még egyszer szerepelni ugye itt. Nyilvánvalóan pont ezért, mert itt kezdtem. (…)” A hölgy elmeséli, hogy az első fotózás óta nagy változásokon ment keresztül, és szeretné ezt az új „én”-jét megmutatni mindenkinek. A modell a műsorban megosztotta a tévénézőkkel az aktuális fotózás előtti érzéseit, azaz hogy egy kicsit tart attól, a „Mikulás” miként fogja kezelni a helyzetet. Ezt követően megszólalt Radnai Péter, a Playboy újság főszerkesztője, aki az alábbiakat nyilatkozta: „(…)Lehet, hogy én is korábban őrült ötletnek tartottam (…) én azt gondolom, hogy ha a húsvéti nyuszi már beleivódott abba a világba, amit a mi lapunk képvisel, akkor végül is a Mikulás mér’ ne kerülhetne bele?”
A műsorszám végén kommentárként az alábbi hangzott el: „Hogy Dóra mennyire volt jó kislány 2009-ben, az csak a napokban derül ki. Még nem tudni, hogy virgácsot, vagy ajándékot hoz neki a Télapó.” A műsorszám tartalmát és témáját tekintve megállapítható, hogy az abban közzétett információk alkalmasak voltak arra, hogy a nézők figyelmét a Playboy című újságra tereljék,
4
és ezzel vásárlásra ösztönző hatást váltsanak ki bennük. A Testület álláspontja szerint a bejátszás megtekintését követően a tévénézők könnyen összekapcsolhatták a modellről és fotózásról bemutatott bejátszásokat a Playboy című, havonta megjelenő újsággal. Mind a modell, mind pedig Radnai Péter által elmondottakból a tévénézők arra a következtetésre juthattak, hogy a fotózásról készült képeket a Playboy című újság (következő) számában megtalálhatják. Ez kiolvasható Mészáros Dóra mondataiból, amikor elmondta, hogy örömmel szerepel – hét év után – ismét az újság címlapján, valamint a főszerkesztő szavai is egyértelműen utaltak arra, hogy a műsorszámban bemutatott, a „Mikulással” történt fényképek láthatóak lesznek az újságban. A burkolt reklám megállapításakor az képezi a vizsgálat tárgyát, hogy az alapinformációhoz képest indokolatlan mértékben jelent-e meg valamely kiegészítő információ. A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.302/2005/5. számú ítéletében arra mutatott rá, hogy a burkolt reklám megállapításakor a (többlet)információ megjelenítésének indokoltságát is vizsgálni kell: „Az e körben kialakult egységes gyakorlat egyértelmű abban a tekintetben, hogy annak megítélése során, hogy egy közlés burkolt reklámnak minősül-e, a bíróságnak a burkolt reklám fogalmi elemeinek megvalósulását az adott műsorszám mondanivalója, üzenete alapján kell vizsgálnia. A mérlegelés során vitás megjelenítés dramaturgiai indokoltságára is figyelemmel kell lenni.” A közzététel indokoltságával kapcsolatosan a Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.309/2005/4. számú ítélete szerint „ (…) valamely megjelenítés dramaturgiailag akkor tekinthető indokoltnak, ha annak van funkcionális alapja, illetőleg ha az a sugárzott műsorhoz kapcsolódóan elengedhetetlenül szükséges, (…).” Az újság főszerkesztőjének fogalmazásából („mi lapunk”, „mér’ ne kerülhetne bele”) a Testület álláspontja szerint egyértelmű utalást hallhattunk arra, hogy a képek a Playboy című lap számára készültek. Az ilyen jellegű tájékoztatás közzétételével olyan többletinformációk kerültek a műsorszámban megjelenítésre, amelyek a műsorszegmens alapinformációjához képest indokolatlanok, azaz az általános tájékoztatáson túli közlések jelentek meg a műsorszámban. A Testület álláspontja szerint a fotózáson történtek bemutatása mellett nem tekinthető szükségesnek a műsorszámban elhangzottak, így megállapítható, hogy a műsor témája szempontjából nélkülözhető és indokolatlan információk kerültek közreadásra. Ezen információk közreadásával a műsor a tévénézők figyelmét egyértelműen a Playboy című műsorszám felé irányították, amely ennek következtében alkalmassá vált arra, hogy a nézőket az újság megvásárlására ösztönözzék. A fentebb leírtak alapján a Testület álláspontja szerint a Műsorszolgáltató burkolt reklám közzétételével megsértette az Rttv. 10. (5) bekezdésben foglalt rendelkezést. A szankcionálás alapját az Rttv. 112. § (1) bekezdés d) pontja és a Műsorszolgáltatóval kötött Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1 és 11.6.1.20 pontja jelenti: „112. § (1)
Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, (…) valamint a műsorszolgáltatási szerződésben (…) előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti (…), a Testület
d) érvényesíti a szerződésben megállapított kötbért.”
5
A Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1 pontja szerint: „Ha a Műsorszolgáltató a Törvény alábbiakban felsorolt paragrafusaiban meghatározott kötelezettségeit megszegi, minden egyes esetben az alábbiakban meghatározott mértékű kötbért köteles az ORTT-nek megfizetni:” Az Rttv. 10. § (5) bekezdés sérelmével kapcsolatosan a Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.20 pontja az alábbiakat tartalmazza: „A Törvény 10. § (5) bekezdésében foglaltak a burkolt reklámra vonatkozó kötelezettség megszegése esetén a kötbér mértéke az ORTT által meghatározott összeg, amely azonban nem haladhatja meg a kötbér alapjának a 2 százalékát.” A kötbér alapját a Műsorszolgáltatási Szerződés 11.7.1 pontjában foglalt rendelkezés első mondata az alábbiak szerint határozza meg: „A kötbér alapja a Műsorszolgáltató által a Műsorszolgáltatási Jogosultságának arra az évre fizetendő Műsorszolgáltatási díjrészlet összege, amely évben a kötbér fizetésére kötelezettséget keletkeztető szerződésszegés bekövetkezett.” A Műsorszolgáltatási Szerződés 11.7.1 pontjában foglaltakat figyelembe véve megállapítható, hogy a törvénysértő magatartás elkövetésének időpontjában a kötbér alapja 1.741.702.878-Ft. A Testület a 2009. évben öt határozatában [843/2009. (IV. 15.), 894/2009. (IV. 22.), 903/2009. (IV. 22.), 1628/2009. (VIII. 26.) és 1883/2009. (IX. 30.) számú ORTT határozatok] szankcionálta a Műsorszolgáltatót az Rttv. 10. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértése miatt. Ezen határozatokban a Testület a 2008 decemberében, valamint 2009. január, február, március és május hónapokban elkövetett jogsértésekért az Rttv. 112. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt szankciót alkalmazta a Műsorszolgáltatóval szemben. A Testület a szankció kiszabásakor figyelembe vette továbbá azt a tényt, hogy a Műsorszolgáltató a 2009. évben ötödik alkalommal sértette meg az idézett törvényi rendelkezést, ugyanakkor jelen eljárás tárgyát jelentő jogsértést legutóbb hat hónappal korábban, 2009 májusában követett el a Műsorszolgáltató. A Műsorszolgáltatóval kötött Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.20 pontja értelmében a Testület a kötbéralap 2%-áig terjedően határozhatja meg a kötbér mértékét. A Testület a törvénysértés súlyára, valamint az egyszeri elkövetésre tekintettel a kötbér mértékét a 2009. évben hozott szankcionáló határozatokban foglaltakkal megegyezően a kötbéralap 0,1%-ában határozza meg. A fentiekre tekintettel a Testület az Rttv. 10. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés egy esetben történt megsértése miatt az Rttv. 112. § (1) bekezdés d) pontja alapján érvényesíti a Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.20 pontjában megállapított kötbért és 1.741.703-Ft megfizetésére kötelezi a Műsorszolgáltatót. A Műsorszolgáltató kötbérfizetési kötelezettségére vonatkozóan a Műsorszolgáltatási Szerződés 11.4 pontja az alábbiakat tartalmazza:
6
Ha a Műsorszolgáltató a Szerződésben vagy a Törvényben foglalt kötelezettségeit nem teljesíti, a 11.5 és 11.6 pontban meghatározott mértékű kötbért köteles az ORTT-nek megfizetni, az ORTT erről szóló igénybejelentésének vételét követő 7 napon belül.” A Testület a határozat indokolás részében kifejtettek okán a rendelkező rész szerint határozott. Az eljárás során a Ket. 153. § (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136. § (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (3) bekezdése biztosítja. Budapest, 2010. február 24.
az Országos Rádió és Televízió Testület nevében
Szalai Annamária az ülést vezető soros elnök
7
