2010. (II.24.) sz. HATÁROZATA

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET

358/2010. (II.24.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ban biztosított jogkörében a Mambó Rádió Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (Rádió1 Pécs, 7624 Pécs, Hungária út 53/1.) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot. I. A Testület megállapítja, hogy a Mambó Rádió Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. műsorszolgáltató 2009. november 19-én megsértette az Rttv. 10. § (5) bekezdését. A törvénysértés miatt a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdésének d) pontja alapján és a Műsorszolgáltatási Szerződés 6.2.2. és 6.2.3. pontja alapján érvényesíti a kötbér szankciót, azaz

94.033-, Ft, azaz kilencvennégyezer-harminchárom forint megfizetésére kötelezi a műsorszolgáltatót. II. A Testület megállapítja továbbá, hogy a Mambó Rádió Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. műsorszolgáltató 2009. november 19-én összesen 4 perc 14 másodperces reklámidőtúllépéssel megsértette az Rttv. 16. § (2) bekezdését is. A törvénysértés miatt a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdésének d) pontja alapján és a Műsorszolgáltatási Szerződés 6.2.2. és 6.2.3. pontja alapján érvényesíti a kötbér szankciót, azaz

141.049-, Ft, azaz száznegyvenegyezer-negyvenkilenc forint megfizetésére kötelezi a műsorszolgáltatót. A kiszabott kötbért nyolc napon belül kell megfizetni az ORTT MNB 10032000-0140084300000000 számú számlájára. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás

A Testület az Rttv. 41. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti felhatalmazás alapján hatósági ellenőrzés keretében vizsgálta a műsorszolgáltató Rádió1 Pécs csatornájának 2009. november 19-i műsorszolgáltatását és a következőket tapasztalta.

1

I. A stúdióban tartózkodó műsorvezető a következőképpen vezette fel a Déli kívánságműsort: 10:02:06 órakor: „(…) de aztán egy rendhagyó Déli kívánságműsor lesz déltől két óráig, merthogy a Euronics áruházból fogunk jelentkezni.” Illetve 11:52:36 órakor: „Mi pedig máris indítjuk a rendhagyó Déli kívánságműsort, Bencze Bernadett nemsokára a Pécs Plazában lévő, vadonás új Euronics üzletből jelentkezik.” A helyszínen tartózkodó műsorvezető a következőképpen jelentkezett be, összesen tíz alkalommal: 12:01:26 órakor: „Rádió1 – csak igazi mai sláger megy. Itt vagyunk a Pécs Plazában, mégpedig az Euronics műszaki szaküzlet megnyitása alkalmából.(…)” 12:09:10 órakor: „(…) A Pécs Plazából szól a mai Rádió1 kívánságműsor kettő óráig, ugyanis Euronics műszaki szaküzlet nyílt itt.(…)” 12:20:12 órakor: „(…) A Pécs Plazából jelentkezünk az Euronics műszaki szaküzlet megnyitása alkalmából. (...)” 12:24:03 órakor: „(...) A mai Rádió1 kívánságműsor, ami most a Pécs Plazából szól, az Euronics műszaki szaküzletből. (…)” 12:35:28 órakor: „(…) A Pécs Plazából jelentkezik ma a Rádió1 déli, élő kívánságműsora, mégpedig abból az apropóból, hogy ugye Euronics műszaki szaküzlet nyílt. (…)” 12:50:31 órakor egy áruházi alkalmazott kért dalt a következőképpen: „- (…) Déli, élő kívánságműsor a Pécs Plazából. Mégpedig azért, mert megnyílt az Euronics műszaki szaküzlet. A keresztnevedet elárulod? Ági. Ági, a következő dalt kinek küldöd? A kolleganőmnek küldeném, és mindenkinek, aki itt van és dolgozik. Üzenet van-e hozzá? Mert ugye itt most nagyon nagy tumultus van. Kitartás és fel a fejjel! Mindenki sorra kerül, és mi pedig kitartunk. Oké, így legyen, köszönjük szépen.” 13:11:01 órakor: „(...) A mai élő kívánságműsor a Pécs Plazából szól, az alkalomból, hogy az Euronics műszaki szaküzlet nyílt itt.(…)” 13:18:31 órakor: „(…) A Pécs Plazából jelentkezik a Rádió1 élő kívánságműsora az Euronics műszaki szaküzlet megnyitása alkalmából. (…)” 13:36.30 órakor: „(…) A Pécs Plazából, az Euronics műszaki szaküzletből szól a mai kívánságműsorunk (…)” 13:46:22 órakor: „(…) A Pécs Plazából, az Euronics műszaki szaküzletből szól a kívánságműsorunk (…)” 13:49:58 órakor a stúdióban tartózkodó műsorvezető így zárta le a kívánságműsort: „(…) Nos, ennyi volt a csütörtök déli rendhagyó kívánságműsor. Bencze Bernadett a Pécs Plazában lévő Euronics üzletből jelentkezett. (…)” A hatósági ellenőrzés szerint a rádió a felsorolt időpontokban burkolt reklámot közvetített, azaz vélelmezhetően megsértette az Rttv. 10. § (5) bekezdésében foglaltakat. II. A vizsgált műsorban a hatósági ellenőrzés 2 ízben tapasztalt reklámidő-túllépést az alábbiak szerint: Vizsgált műsoróra 10:42:30-11:42:29 12:42:28-13:42:27

Reklámidő 15 perc 13 perc 14 mp 2

Túllépés mértéke 3 perc 1 perc 14 mp

A táblázatban jelölt műsorórákban, azaz összesen 2 alkalommal (részletes táblázat - lásd: melléklet), a műsorszolgáltató vélelmezhetően megsértette az Rttv. 16. § (2) bekezdésében foglaltakat. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően a Testület 2010. január 12-én postázott levelében tájékoztatta a műsorszolgáltatót a hatósági ellenőrzés megállapításairól, egyúttal felhívta az ügyre vonatkozó nyilatkozata megtételére. A műsorszolgáltató nyilatkozata: A műsorszolgáltató előadta, miszerint „a Déli kívánságműsorban a bejelentkezéskor hangzott el az üzlet (a műsor helyszínének) neve és címe”, és ismeretei szerint „a műsor helyszínének megjelölése nem ütközik jogszabályba, így az nem tekinthető burkolt reklámnak”. Klasszikus reklámot kizárólag reklámblokkokban sugároztak, a műsorvezető valóban több alkalommal is elmondta, hogy az üzlet a műsor napján nyílt meg, és a hatósági ellenőrzés ezzel kapcsolatos megállapításait elfogadják, és mindent elkövetnek, hogy hasonló probléma a továbbiakban ne forduljon elő. A reklámidő-túllépéssel kapcsolatban pedig előadta, miszerint mindig figyeltek arra, hogy ne lépjék túl a törvényben megszabott kereteket, munkatársuk „a vizsgált eset során is figyelemmel volt arra, hogy minden adott műsoróra nulladik perce és hatvanadik perce között szigorúan a törvényi előírásoknak megfelelően legyenek feltöltve a reklámok, az viszont sajnos elkerülte a figyelmét, hogy – az év végi hirdetési dömpingben – amennyiben nem a műsoróra nulladik percétől számolja a műsorórát, úgy a reklámok egy adott órában összecsúszhatnak, s így meghaladják az engedélyezett keretet.” Ennek megfelelően a reklámidő-túllépéssel kapcsolatban elismerik felelősségüket, s mindent megtesznek annak érdekében, hogy hasonló eset ne forduljon elő. Tekintettel arra, hogy eddig nem követtek el ilyen jellegű jogszabálysértést, hiszen eddig is a vonatkozó törvények és a Műsorszolgáltatási Szerződés maximális betartását tartották a legfontosabbnak és a továbbiakban is ennek szellemében kívánnak működni, arra kérik a Testületet, hogy a döntést ennek megfelelően szíveskedjenek meghozni. A Testület álláspontja: Rttv. 10. § (5) Az Rttv. 10. § (5) bekezdése kimondja: „Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhető reklám nem közölhető”. Az Rttv. 2. § 4. pontja határozza meg a burkolt reklám fogalmát: „az a műsorszám vagy műsorszámon belüli tájékoztatás, amely semleges információ látszatát keltve ösztönöz áru vásárlására, vagy szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más üzleti magatartásra”. A burkolt reklám megállapításához 3 konjunktív feltételnek kell teljesülnie: 1) műsorszám, vagy műsorszámon belüli tájékoztatás, amely 2) semleges látszatot keltve, 3) ösztönöz áruvásárlásra, vagy szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más üzleti magatartásra.

3

A Testület 247/1997. (X.30.) elvi döntésének 1.2. pontja szerint „semleges információ látszatának minősül minden olyan közlés akár képben, akár hangban, akár írásban, amellyel szerzője illetve közreadója gazdasági, személyes vagy csoportérdeket jelenít meg az objektivitás érzését keltő eszközökkel”. Kimondta továbbá azt is, hogy "burkolt reklámnak minősül az adott műsorszámban vagy műsorfolyam egészében az alapinformáció lényeges tartalmához képest indokolatlan módon és mértékben megjelenő gazdasági elem. A burkolt reklám lehet szándékos és gondatlan." A Fővárosi Bíróság 24.K.32338/2005/8 számú ítélete szerint „minden olyan esetben, amikor a műsorszámon belül olyan információ, tájékoztatás hangzik el, amely a műsorszám fő témájához képest idegen, attól eltérő, ugyanakkor kereskedelmi jellegű hatás kiváltására alkalmas, burkolt reklám közlése valósul meg. A jogsértés a műsorszolgáltató szándékától függetlenül is megvalósulhat. " A bírói gyakorlat szerint az ,,ösztönző” hatás kiváltásához elegendő a figyelemfelkeltés ténye, hiszen ez tekinthető a vásárlást megelőző releváns mozzanatnak, továbbá az az információközlés minősül burkolt reklámnak, amely anélkül kelt vásárlási, szolgáltatás igénybevételi késztetést, hogy ezt a szándékát nyíltan vállalná. A burkolt reklám definíciójának nem fogalmi eleme az ellenszolgáltatás fejében történő megjelenítés, ezért annak megállapításakor nem lehet gazdasági motivációt vizsgálni, csak azt, hogy az alapinformációhoz képest jelent-e meg egyéb információ indokolatlan mértékben, amely már kimeríti a burkolt reklám fogalmában szereplő, ösztönző befolyást. A Fővárosi Ítélőtábla 2. Kf.27.234/2005/6. számú ítélete is ezt támasztja alá: ,,A burkolt reklám törvényi definíciójának nem szükségképpeni eleme az ellenszolgáltatás. " A Testület álláspontja szerint a Déli kívánságműsor alkalmas volt az új műszaki szaküzlet ismertté tételére és népszerűsítésére. Jelen esetben a műsorszám témája a hallgatók kívánságainak teljesítése volt. A műsor ezen tartalmához képest indokolatlan mértékben hangzott el az üzlet neve és közvetve ugyan, de a címe is. A Pécs Pláza bár nem az üzlet pontos címe, ellenben annak a bevásárló központnak a neve, ahol az üzlet található. Nem önmagában a műsor helyszínének (Pécs Pláza) ismertetése volt tehát a probléma, hanem annak azon apropóból történő többszöri hangoztatása, hogy a bevásárlóközpontban új műszaki szaküzlet nyílt. Mindez alkalmas volt kereskedelmi hatás kiváltására, azaz az Euronics üzlet népszerűsítésére. A fentiek alapján megállapítható, hogy a vitatott közzététel kapcsán fennáll a burkolt reklám tényállásának megállapításához szükséges 3 konjunktív feltétel, hiszen az információk kívánságműsoron belül hangzottak el, a műsorszolgáltató ennek során semleges információ látszatát keltve, az objektivitás érzését keltő eszközökkel az Euronics műszaki szaküzletet népszerűsítette. Az üzlet nevének és elérhetőségének gyakori hangoztatása a műsorszám témájával nem volt összefüggésben. A Fővárosi Ítélőtábla Kf. 27.309/2005.14. számú ítélete szerint ,,( .. .) a burkolt reklám megvalósulásának szempontjából irreleváns, hogy a jogsértés elkövetésekor a műsorszolgáltatót a tudatosság és a szándék mely foka vezérelte tekintettel arra, hogy a kiindulópontot mindig a képernyőn látottak és hallottak képezik". Ugyancsak ezen ítélet tartalmazza a következő megállapításokat is: " A fellebbezésben foglaltakra utalással emeli ki a másodfokú bíróság, hogy valamely megjelenítés akkor tekinthető indokoltnak, ha annak van funkcionális alapja, illetőleg ha ez a sugárzott műsorhoz elengedhetetlenül szükséges (.).. "

4

A Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.27.445/2006/5.számú döntésében pedig kimondta, hogy „a burkolt reklámozás megvalósulása szempontjából nem releváns az érintett műsorblokk célja, nem szükséges az Rttv. tudatos megsértése sem. A burkolt reklámozása műsorszolgáltató szándékától függetlenül valósulhat meg”. A bírósági gyakorlat szerint tehát a burkolt reklám megállapításakor nem kell vizsgálni sem gazdasági motivációt, sem azt, hogy az adott megjelenítés szándékos volt-e, pusztán csak azt, hogy a képernyőn látottak, hallottak alkalmasak voltak-e arra, hogy a nézőket ösztönözzék „áru vásárlására, vagy szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más üzleti magatartásra",. A Fővárosi Bíróság 3.K.33761/2005/7. sz. ítéletében megállapította, hogy: „Az áru vagy szolgáltatás iránti figyelem felkeltése a vásárlás, vagy szolgáltatás igénybevételének egy igen lényeges előmozzanata, amely a legtöbb esetben a vásárlást, vagy szolgáltatás igénybevételét megelőzi. Ezért a figyelemfelkeltés egyértelműen ösztönző hatással lehet a hallgatókra - mint potenciális vásárlókra – adott esetben.” A fent kifejtettek alapján az Rttv. 10. § (5) bekezdésének sérelme megállapítható.

Rttv. 16. § (2) A reklámidő-túllépéssel kapcsolatban több első- és másodfokú ítélet kimondta, hogy az Rttv. 16. § (2) bekezdésének megfelelő műsorszolgáltatásért a műsorszolgáltató objektív felelősséggel tartozik. Az említett kötelezettséghez az Rttv. nem kapcsol kimentési lehetőséget, azaz e körben előre nem látható és elháríthatatlan külső ok nem képzelhető el, a jogsértés megtörténte esetén a műsorszolgáltató viseli annak következményeit. A fentiekre tekintettel a Testület álláspontja szerint– a kétszeres értékelés tilalmát figyelembe véve - a műsorszolgáltató 2 esetben megsértette az Rttv. 16. § (2) bekezdését, amikor 2009. november 19-én 3 illetve 1 perc 14 másodperccel túllépte az óránkénti 12 perces reklámidőt. Rttv. 16. § (2) A műsoridő - bármely módon számított - egy óráján belül a reklám nem haladhatja meg a tizenkét percet, ide nem értve a televíziós vásárlási műsorablakot. A Testület által alkalmazott jogkövetkezmény: Rttv. 10.§ (5) A Testület eddig 2 alkalommal szankcionálta a műsorszolgáltatót az Rttv. 10. § (5) bekezdésének megsértése miatt (899/2007. (IV.11.) és 1859/2009. (IX.23.)), és mindkét esetben az Rttv. 112. § (1) a) pontja alapján felhívta a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. A Testület legutóbbi határozatában a jelenlegihez hasonló tényállás kapcsán szankcionálta a műsorszolgáltatót. Az ismételt jogsértésre tekintettel a Testület a műsorszolgáltató jogkövető magatartásának ösztönzése érdekében a jelen esetben a korábbinál szigorúbb szankció kiszabását tartotta szükségesnek.

5

Az Rttv. 112. § (1) bekezdés d) pontja szerint: „Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, illetve a szerzői jogról szóló törvényben, valamint a műsorszolgáltatási szerződésben és a rádióengedélyben előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti, (…) a Testület d) érvényesíti a szerződésben megállapított kötbért,” A Műsorszolgáltatási Szerződés 6.2.2. pontja szerint: „A törvény 90.§ (5) bekezdése értelmében a kötbér alapja a kötbérkövetelés keletkezésének évében érvényes éves Műsorszolgáltatási Díj, amely 2000. évben a jelen Szerződés 5.1. pontja szerinti Díjat jelenti…” A Műsorszolgáltatási Szerződés 6.2.3. pontja szerint: „A szerződés nem teljesítése, vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén fizetendő kötbér mértéke az első alkalommal nem haladhatja meg a kötbér alapjának húsz (20) százalékát, második alkalommal pedig a harminc (30) százalékát.” A műsorszolgáltatási szerződés 6.2.3. pontja értelmében a kiszabható kötbér összege jelen esetben a kötbéralap 20 százaléka lehet. Jelen esetben a Testület a kötbéralap (4.701.641,-Ft) 2%-nak megfelelő összegű, azaz 94.033,-Ft összegű kötbér kiszabását tartotta szükségesnek. Rttv. 16. § (2) A Testület eddig egy határozatában szankcionálta a műsorszolgáltatót az Rttv. 16. § (2) bekezdésének megsértése miatt, 607/2009. (III.18.) számú határozatában az Rttv. 112. § (1) a) pontja alapján felhívta a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. Jelen esetben a reklámidő túllépés mértékére tekintettel (4 perc 14 mp) jelen esetben az Rttv. 112. § d) pontjában meghatározott kötbér szankció kiszabását szükségesnek tartotta a műsorszolgáltató jogkövető magatartásának ösztönzése érdekében. Az Rttv. 112. § (1) bekezdés d) pontja szerint: „Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, illetve a szerzői jogról szóló törvényben, valamint a műsorszolgáltatási szerződésben és a rádióengedélyben előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti, (…) a Testület d) érvényesíti a szerződésben megállapított kötbért,” A Műsorszolgáltatási Szerződés 6.2.2. pontja szerint: „A törvény 90.§ (5) bekezdése értelmében a kötbér alapja a kötbérkövetelés keletkezésének évében érvényes éves Műsorszolgáltatási Díj, amely 2000. évben a jelen Szerződés 5.1. pontja szerinti Díjat jelenti…” A Műsorszolgáltatási Szerződés 6.2.3. pontja szerint: „A szerződés nem teljesítése, vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén fizetendő kötbér mértéke az első alkalommal nem haladhatja meg a kötbér alapjának húsz (20) százalékát, második alkalommal pedig a harminc (30) százalékát.” A műsorszolgáltatási szerződés 6.2.3. pontja értelmében a kiszabható kötbér összege jelen esetben a kötbéralap 20 százaléka lehet. Jelen esetben a Testület a kötbéralap (4.701.641,-Ft) 3%-nak megfelelő összegű, azaz 141.049,-Ft összegű kötbér kiszabását tartotta szükségesnek.

6

Az eljárás során a Ket. 153. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés biztosítja.

Budapest, 2010. február 24. az Országos Rádió és Televízió Testület nevében

Szalai Annamária az ülést vezető soros elnök

7