2010. SZ. ELŐIRÁNYZAT-ÁTCSOPORTOSÍTÁS

EURÓPAI BIZOTTSÁG

BRÜSSZEL, 19/02/2010 ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉS – 2010 III. SZAKASZ – BIZOTTSÁG 23., 40. CÍM

DEC 08/2010. SZ. ELŐIRÁNYZAT-ÁTCSOPORTOSÍTÁS

EUR

AZ ALÁBBI KÖLTSÉGVETÉSI SOROKBÓL: 40 02. ALCÍM – Pénzügyi támogatások tartalékalapja 40 02 42. JOGCÍMCSOPORT – Sürgős segélyre képzett tartalékalap

Kötelezettségvállalási előirányzatok

- 112 000 000

Kifizetési előirányzatok

- 56 000 000

Kötelezettségvállalási előirányzatok

112 000 000

Kifizetési előirányzatok

56 000 000

AZ ALÁBBI KÖLTSÉGVETÉSI SOROKBA: 23 02. ALCÍM – Humanitárius segítségnyújtás, beleértve az otthonuktól elszakadt népességcsoportoknak nyújtott segítséget, az élelmiszersegélyeket és a katasztrófavédelmet 23 02 01. JOGCÍMCSOPORT – Humanitárius segély

HU

1

HU

I.

EMELÉS

a)

Megnevezés 23 02 01– Humanitárius segély

b)

2010.02.10-i adatok Kötelezettségvállalási előirányzatok

Kifizetési előirányzatok

1A. Költségvetési előirányzat (kezdeti költségvetés + költségvetés-módosítás) 1B. Költségvetési előirányzat (EFTA) 2. Átcsoportosítások

521 018 000

521 018 000

0 0

0 0

3. 4.

Végleges éves előirányzat (1A+1B+2) A költségvetési évre vonatkozó végleges előirányzat felhasználása

521 018 000 312 250 000

521 018 000 31 323 334

5. 6.

Fel nem használt/rendelkezésre álló összeg (3–4) Igény az év végéig

208 768 000 320 768 000

489 694 666 545 694 666

7.

Javasolt emelés

112 000 000

56 000 000

8. 9.

Emelés a költségvetési előirányzat százalékában (7/1A) A költségvetési rendelet 23. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontja szerinti átcsoportosítások teljes összegének a végleges éves előirányzat – a végrehajtási szabályok 17a. cikke szerint számított – százalékában megadott emelése

21,50% n.a.

10,75% n.a.

c)

A visszafizettetésből származó, áthozott bevételek (C5) Kötelezettségvállalási előirányzatok

1. 2. 3.

Az év elején rendelkezésre álló előirányzatok 2010.02.10-én rendelkezésre álló előirányzatok Felhasználás mértéke [(1-2)/1]

d)

Az emelés részletes indoklása

275 216 273 774 0,52%

Kifizetési előirányzatok 159 092 537 99,66%

Jelen pillanatig a Bizottság a humanitárius segély költségvetési sor teljes költségvetésének mintegy 60 %-át kötötte le. Várhatóan további 21 % kerül lekötésre a következő hónapokban, más humanitárius válsághelyzetek már betervezett intervencióinak finanszírozására. Ez a magas felhasználási arány összhangban van a Humanitárius Segélyek Főigazgatóságának (DG ECHO) 2010-re megállapított, az Európai Parlament Fejlesztési Bizottsága, valamint a Tanács humanitárius és élelmiszersegélyekkel foglalkozó munkacsoportjának 2009. novemberi ülése elé terjesztett operatív stratégiájával és költségvetési tervezésével. A humanitárius segélyek költségvetési során szereplő, még nem allokált források (vagyis „a tartalék”) összege 99 millió EUR – ennek kell fedeznie a 2010. év fennmaradó 11 hónapja során esetlegesen felmerülő újabb, vagy már létező, súlyosbodó ember által előidézett vagy természeti válsághelyzeteket. Tekintve, hogy a 2010. január 12-i haiti földrengés várható pénzügyi következményei jóval meghaladják e „tartalék” összegét, valamint a Bizottság új válsághelyzetekre való gyors reagálási képességének megőrzése érdekében a Bizottság a kötelezettségvállalási előirányzatok 112 millió EUR-s megemelését kéri a haiti földrengés következtében fellépő humanitárius szükségletek fedezésére.

HU

2

HU

A kifizetési előirányzatok iránti igény 56 millió EUR. A Bizottság 50 és 80 % közötti előfinanszírozási kifizetést teljesít partnerei felé a humanitárius műveletek megkezdésekor, a fennmaradó egyenleget pedig a művelet lezárását követően fizeti ki. A kifizetési előirányzatok esetében az igényelt összeg ezért (hogy már most lehetővé váljon az előfinanszírozási kifizetések teljesítése) a kötelezettségvállalási előirányzatok igényelt összegének 50 %-a, azaz 56 millió EUR, miközben a kiegészítő kifizetések fedezésére a Bizottság majd az év során később, lehetőség szerint átcsoportosítás segítségével igényel előirányzatokat. A körülmények és a források tervezett felhasználási módjának részletes leírását a melléklet tartalmazza.

HU

3

HU

II.

CSÖKKENTÉS

a)

Megnevezés 40 02 42 – Sürgős segélyre képzett tartalékalap

b)

2010.02.10-i adatok Kötelezettségvállalási előirányzatok

Kifizetési előirányzatok

1A. Költségvetési előirányzat (kezdeti költségvetés + költségvetés-módosítás) 1B. Költségvetési előirányzat (EFTA) 2. Átcsoportosítások

248 882 000

248 882 000

0 0

0 0

3. 4.

Végleges éves előirányzat (1A+1B+2) A költségvetési évre vonatkozó végleges előirányzat felhasználása

248 882 000 0

248 882 000 0

5. 6.

Fel nem használt/rendelkezésre álló összeg (3–4) Igény az év végéig

248 882 000 136 882 000

248 882 000 192 882 000

7.

Javasolt csökkentés

112 000 000

56 000 000

8. 9.

Csökkentés a költségvetési előirányzat százalékában (7/1A) A költségvetési rendelet 23. cikke (1) bekezdésének b) és c) pontja szerinti átcsoportosítások teljes összegének a végleges éves előirányzat – a végrehajtási szabályok 17a. cikke szerint számított – százalékában megadott csökkentése

45,00% n.a.

22,50% n.a.

c)

A visszafizettetésből származó, áthozott bevételek (C5) Kötelezettségvállalási előirányzatok

1. 2. 3.

Az év elején rendelkezésre álló előirányzatok 2010.02.10-én rendelkezésre álló előirányzatok Felhasználás mértéke [(1-2)/1]

d)

A csökkentés részletes indoklása

0 0 n.a.

Kifizetési előirányzatok 0 0 n.a.

A sürgős segélyre képzett tartalék célja gyors reakció lehetővé tétele harmadik országok olyan speciális segélyigényeire, amelyek esetében az azokat előidéző esemény a költségvetés összeállításakor nem volt előre látható. A sürgős segélyre képzett tartalék elsősorban humanitárius műveletek finanszírozására szolgál, de amennyiben a körülmények úgy kívánják, felhasználható válsághelyzetek polgári kezeléséhez és a polgári védelemhez is (a 2006. május 17-én aláírt intézményközi megállapodás 25. pontja) A sürgős segélyre képzett tartalék javasolt mobilizálása gyors reagálást tesz lehetővé a haiti földrengés áldozatainak érdekében. A 23 02 01. költségvetési sorra (humanitárius segély) 112 millió EUR kötelezettségvállalási és 56 millió EUR kifizetési előirányzatot csoportosítanak át.

HU

4

HU

MELLÉKLET A HAITI FÖLDRENGÉS 1. Háttér-információk az országról Haiti a világ egyik katasztrófák által leginkább sújtott országa, különösen az árvizeknek, heves árhullámoknak, ciklonoknak, tájfunoknak, földcsuszamlásoknak és földrengéseknek van kitéve. Az ország természeti katasztrófákkal szembeni védtelenségéhez gyenge kormányzati struktúra és nagyfokú bizonytalanság társul, ami indokolttá teszi az Egyesült Nemzetek békefenntartóinak jelenlétét. A Haiti Köztársaság hosszan tartó politikai instabilitást igyekszik maga mögött hagyni. A sérülékeny lakosság ezzel az extrém, humanitárius segítséget igénylő helyzettel kénytelen szembenézni egy olyan országban, ahol a krónikus szegénység egyre nagyobb teret hódít. Haiti a földrész legszegényebb országának számít, lakosságának több mint 70 %-a él a fejenkénti napi 2 USD szegénységi küszöb alatt. Az ENSZ fejlesztési programjának humánfejlettségi mutatója (HDI, human development index) Haitit a 177 országból a 146. helyre teszi. Már mielőtt a 2008. évi hurrikán-szezon katasztrofális hatásai érezhetőek lettek volna, becslések szerint mintegy 2-3 millió haiti lakos tartozott az éhezők vagy potenciális éhezők csoportjába, a lakosság 23 %-a szenvedett krónikus alultápláltságban, 9,1 %-a pedig akut alultápláltságban. A január 12-i földrengést megelőzően Haitit a Bizottság „elfelejtett válságterületnek” tekintette (azaz a DG ECHO olyan súlyos, elhúzódó humanitárius válsághelyzetként definiálta, amelyben az érintett lakosság nem, vagy csak elégtelen mértékben kap nemzetközi segítséget és amely esetében – részben a média érdeklődésének hiánya miatt – nem történt politikai kötelezettségvállalás a válsághelyzet megoldására). 2. A földrengések Az Egyesült Államok Geológiai Szolgálatának információi alapján 2010. január 12-én helyi idő szerint 16:53 órakor a Richter-skála szerinti 7,0-es erősségű földrengés rázta meg Haiti Artibonite, Ouest, Sud Est, Nippes és Sud megyéit. A földrengés epicentruma Haiti fővárosától, Port-au-Prince-től 17 km-re délnyugatra, a tengerszint alatt 10 km-rel volt. Percekkel a rengést követően egy 5,9-es és egy 5,5-ös erősségű, majd több kisebb utórengés rázta meg ugyanezt a területet. 2010. január 20-án újabb, a Richter-skála szerinti 6,1-es erősségű földrengés történt, ennek epicentruma 59 km-re nyugatra volt Port-au-Prince-től. Mind a mai napig lehetetlen megállapítani a halottak, sérültek vagy a földrengések és utómozgások által más módon érintettek pontos számát. Az első becslések alapján azonban mintegy 170 000 ember halálát megerősítették, a halottak teljes száma pedig elérheti a 200 000 főt. Összesen mintegy hárommillió embert érintettek a rengések. A főváros, Port-au-Prince súlyos károkat szenvedett, többek közt megsemmisültek a kritikus infrastruktúrák és a közszolgáltatások, mint pl. víz, elektromos áram, hírközlés, kórházak, iskolák és kormányzati létesítmények. A városban (15 nap után) befejezték a kutatási és mentési munkálatokat, mivel most már igen kicsi az esélye annak, hogy túlélőt találnak a törmelék alatt. A rengés Port-au-Prince-en kívüli területeket is érintett. Súlyos károkat jelentettek például a Port-au-Prince-től 60 km-re nyugatra fekvő Léogane városából, valamint a fővárostól délre található Jacmelből. A megközelítés nehézségei miatt azonban a más helyszíneken keletkezett kár teljes körű felmérése még folyamatban van. Haiti kormánya 2010. január 13-án veszélyhelyzetet hirdetett ki, és nemzetközi segítségnyújtást kért. 3. Elsődleges igények A Bizottság által eddig allokált források (30 millió EUR humanitárius segítségnyújtás formájában) sikeresen reagáltak a lakosság leginkább sújtott csoportjainak első és legalapvetőbb szükségleteire, mint például egészségügyi ellátás, vízellátás és szennyvízelvezetés, szükségszállások. A források azonban nem voltak elegendőek valamennyi kedvezményezett valamennyi felmerülő szükségletének fedezésére, különösen ami az egészségügyi ellátást, a vízellátást és szennyvízelvezetést, a szállást, valamint az alapvető életfeltételek helyreállítását illeti.

HU

5

HU

4. A Haitinak nyújtott és tervezett uniós segítség áttekintése Az alábbi táblázat teljes körű áttekintést nyújt a Haitinak történő uniós segítségnyújtásról. Átmeneti uniós költségvetés, Európai Fejlesztési Alap (EFA) és a tagállamok által Haitinak nyújtott segítség (2010. február 10-i állapot) Összeg (millió Finanszírozó forrás Megjegyzés EUR) Rövid távú segítségnyújtás Az EU költségvetése Meghozott vagy folyamatban lévő, humanitárius Humanitárius segélyek 30,0 segélyről szóló határozatok Stabilitási Eszköz 20,0 Allokáció a gyors helyreállítási műveletekhez Élelmezésfinanszírozási eszköz 5,8 Uniós költségvetés összesen 55,8 Humanitárius segítségnyújtás a 189,1 Kötelezettségvállalások és ígéretek tagállamoktól EFA Sebezhetőségi FLEX – EFA 30,0 „B” keret – 10. EFA 5,0 Az alapfokú oktatás minőségének javítására Reorientáció az iskolák újjáépítése felé, irányuló támogatási program (PARQUE II) – 9. 5,6 határozathozatalra vár EFA A válság utáni gazdaságélénkítő program Reorientáció közúti infrastruktúra kiépítése felé, 33,5 (PRPC) – 9. EFA határozathozatalra vár EFA összesen: 74,1 Rövid távú segítségnyújtás ÖSSZESEN 319,0 További, mobilizálható összeg „B” keret – 10. EFA

6,8

Hosszú távú segítségnyújtás EFA Hosszú távú segítségnyújtás ÖSSZESEN

200,0 200,0

MINDÖSSZESEN:

525,8

3,4 millió EUR áll rendelkezésre veszélyhelyzet esetére (ideértve a humanitárius segélyt) + 3,4 millió EUR a legutóbbi feltöltésből, a „B” keret lehetséges növelésére számítanak

5. A sürgősségi segélyre képzett tartalékból igényelt összeg felhasználása A Bizottság már nyújtott elsődleges sürgősségi és sürgősségi segítséget, a további forrásokat pedig a következő segélyezési szektorokban kívánja felhasználni: Megközelítőleg egymillió embernek van szüksége szükségszállásra, többségük Port-au-Prince-ben él. Becslések szerint azonban 3-400 000 ember elhagyta a várost, hogy vidéken keressen menedéket, a vidéki területek azonban nem rendelkeznek elegendő kapacitással a kiszolgálásukhoz. A szállásigények kezelése kiemelt, de komplex feladat, különösen, mivel várható, hogy a következő néhány hétben megkezdődik az esős évszak. A szükségleteket a különböző megközelítési módok kombinációjával kívánják kielégíteni, például a következőkkel: hivatalosan tervezett települések, amelyek akár 65 000 ember elszállásolására alkalmasak, befogadó családok és Haiti éghajlati viszonyaihoz igazított átmeneti szállások. Az első élelmezésbiztonsági felmérések azt mutatják, hogy a szegény, kevés tartalékkal rendelkező családok elköltöznek a földrengés sújtotta városi és vidéki területekről, gyakran hátrahagyva a termést, hogy aztán a vidéki területek más szegény, élelmiszerhiánnyal küszködő családjai fogadják be őket. Háztartási élelmezésbiztonsági programokat kell életbe léptetni annak érdekében, hogy elegendő élelmiszert biztosítsunk az elkövetkező hetekben, hónapokban, kombinálva a lehetséges élelmiszersegélyt és a sürgősségi támogatást a mezőgazdasági termelés fellendítése érdekében. Ezt a lakosság egy nagyon széles rétege esetében ki kell egészíteni megélhetési támogatással, például a „munkáért készpénzt” vagy az utalványprogrammal stb. A korai helyreállítási klaszter vizsgálja a „munkáért készpénzt” tevékenységek egészségügyi ellátásra, vízellátásra és szennyvízelvezetésre, védelemre és oktatásra történő kiterjesztésének lehetőségét. Valószínűleg a lakosság nagy részének lesz

HU

6

HU

szüksége élelmiszersegélyekre mindaddig, amíg a helyzet kezelésére létre nem hozzák a megélhetési, piaci és egyéb mechanizmusokat. Az egészségügyi szektorban továbbra is kulcsfontosságú szükségletet jelentenek a posztoperatív egészségügyi felszerelések és antibiotikumok, mivel mintegy 200 000 főnek van szüksége műtét utáni utókezelésre és ismeretlen az ellátatlan sérültek száma. A jelentések szerint több mint 2 000 amputált beteg van, és ez a szám nagy valószínűséggel tovább emelkedik majd. A protézissel történő ismételt sürgősségi ellátás kiemelt kérdés az egészségügyi szektorban, a növésben lévő gyerekeknek mintegy hathavonta új protézisre van szükségük. A mobil kórházaknak és az egészségközpontoknak képesnek kell lenniük műtét utáni kezelések elvégzésére, valamint az alapellátás teljes skálájának nyújtására, különös tekintettel a kismama- és csecsemőgondozásra, a szülés levezetését is ideértve. A jelentések alapján folyamatosan növekszik a mentális egészségügyi ellátás iránti szükséglet is – a (például a Léogane-i kórházban) kezelésben részesülők fele mentális traumától is szenved. Megkezdődött, és a közeljövőben, az esős évszak áprilisi beköszöntével egyre nagyobb fontossághoz jut a betegségmegfigyelés és –megelőzés, valamint a betegséghordozók elleni küzdelem. Port-au-Prince-en kívül a vízellátás és szennyvízelvezetés helyzetének felmérése még nem fejeződött be, de a földrengés által legerősebben sújtott területeken a vízellátó rendszerek működése korábban is hiányosságokat mutatott – az emberek jórészt kézi pumpával működtetett, sekély kutakból nyerték a vizet. A helyzet jelenleg a városi településeken tűnik rosszabbnak, mivel az emberek nagyobb táborokban koncentrálódnak, ahol a rendelkezésre álló kutak száma nem elegendő szükségleteik kielégítéséhez. A vízellátás terén kiemelt fontosságú a vízellátás kapacitásának és hatékonyságának növelése víztartályok és csapok felszerelése, vagy a vízellátó rendszerek gyors helyreállítása és ezáltal a meglévő vízmennyiség hatékony elosztása révén; valamint a sürgősségi szakaszban a helyi kapacitások igénybevétele és megerősítése a vízellátási és szennyvízkezelési műveletek irányítása és koordinálása érdekében. A szennyvízkezelés és a higiénia terén továbbra is nagy hiányosságok vannak, a helyzet különösen a nagyobb településeken és táborokban kritikus, ahol a magánvállalkozások által felállított hordozható WC-k karbantartása nem kielégítő, számuk pedig messze nem elegendő. A víz-, szennyvíz- és egészségügyi klaszter előzetes elemzése alapján mintegy 7 000 illemhelyre lenne szükség, eddig azonban mindössze 500 került felállításra vagy van folyamatban az építése. A szennyvízkezelés terén, a nyilvános WC-k és latrinák tisztítása, valamint a szennyvíz eltávolítása szempontjából kiemelt jelentőségűek a szennyvízszippantó autók. Nagyon nagy problémával állunk szemben, és bár meghatározásra kerültek a prioritások, időbe telik a hatalmas szükségletek kielégítése. Ugyancsak prioritást jelent azon eszközök és információk nyújtása, amelyek a lakosság biztonságos higiéniai gyakorlatokhoz való hozzáférését biztosítják. Az elárvult vagy családjuktól és/vagy gyámjuktól elszakadt gyermekek és fiatal nők nagy száma számos, a védelmükkel kapcsolatos kérdést vet fel. E kérdések közé tartozik a nyilvántartásba vétel, a családok felkutatása, a szexuális/nemi alapú erőszak, a kizsákmányolás és a negatív stresszkezelési módszerek. Az elkövetkezendő hetekben, hónapokban jelentős mértékben fokozni kell a védelmi programokat. E pótlólagos források főbb potenciális kedvezményezettjei a következők lesznek: a DG ECHO-val partnerségi keretmegállapodást aláírt európai nem kormányzati szervek (NGO-k); a Vöröskereszt-mozgalom szervezetei; valamint azon humanitárius segítségnyújtásra specializálódott ENSZ-ügynökségek, amelyek aláírták a pénzügyi és igazgatási keretegyezményt (FAFA) (például az Élelmezési Világprogram, az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja és az Egészségügyi Világszervezet).

HU

7

HU