AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 357/2010. (II.24.) sz.
HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ban biztosított jogkörében a Hálózatos Televíziók Zrt. (Hálózat TV, 1115 Budapest, Bartók Béla út 152. L.ép.) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot. A Testület megállapítja, hogy a Hálózatos Televíziók Zrt. műsorszolgáltató 2009.november 12-én megsértette az Rttv. 10. § (5) bekezdését. A törvénysértés miatt a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdésének e) pontja alapján 100.000,-Ft, azaz százezer forint bírság megfizetésére kötelezi a műsorszolgáltatót. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. A bírságot nyolc napon belül kell megfizetni az ORTT MNB 10032000-01400843-00000000 számú számlájára. Indokolás A Testület az Rttv. 41. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti felhatalmazás alapján hatósági ellenőrzés keretében vizsgálta a műsorszolgáltató Hálózat TV csatornájának 2009. november 12-i műsorszolgáltatását és a következőket tapasztalta. A televízió 2009. november 12-i műsorában 10:01:58 órakor kezdődött Ezo TV című műsorszámban a műsorvezető a betelefonálók kérdéseit válaszolta meg. Eközben a képernyőn folyamatosan megjelent a többi, háttérben dolgozó és telefonon elérhető jós neve, fényképe, kódszáma, illetve a jóslás során használt módszere, valamint telefonszáma, amely nem volt azonos a műsorban való szerepléshez tárcsázandó számmal. A képeken látható jósok a műsorszámban nem szerepeltek. A képeken olvasható információkon felüli szolgáltatások igénybevételére a műsorvezető is buzdított, hiszen 10:29:05 órakor a következő információ hangzott el: „Nagyon-nagyon fontos, nagyon fontos, hogy tudjon róla, hogy a nap 24 órájában ér el bennünket. 06/90-602-702 számot kell hívnia, és higgye el, a 24 órában mindig vannak ott kollégák, kolléganők, akik önre várnak. És egyébként pedig a…a…interneten a www.ezotv.hu című honlapra, ha fölkeveredik vagy pedig határozottan, célirányosan fölmegy, mindent meg fog tudni rólunk, a kollégáimról, és hát persze rólam is. És most is rengetegen vannak a
1
rendszeren! Itt van Mária, Stella, Valéria, Ica, húúú, Klári is itt van, és kérem szépen itt vagyunk mi is önöknek.”
A hatósági ellenőrzés szerint a műsorban tevőlegesen nem szereplő „munkatársak” szolgáltatásait népszerűsítő képek bemutatása vélelmezhetően sértette az Rttv. 10. § (5) bekezdésében foglaltakat.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően a Testület 2010. január 12-én postázott levelében tájékoztatta a műsorszolgáltatót a hatósági ellenőrzés megállapításairól, egyúttal felhívta az ügyre vonatkozó nyilatkozata megtételére.
2
A műsorszolgáltató nyilatkozatában a következőket adta elő: „…tájékoztatjuk Önöket, a kifogásolt műsorszám külső produkcióban készül, megkeresésüket másolatban megküldtük a produkciós cégnek.” A Testület álláspontja: A műsorszolgáltató nyilatkozatában foglaltakkal kapcsolatban a Testület az alábbiakat rögzíti: Az Rttv. 3. § (1) bekezdése a következőket mondja ki: „A Magyar Köztársaságban a műsorszolgáltatás - e törvény keretei között - szabadon gyakorolható, az információk és a vélemények műsorszolgáltatás útján szabadon továbbíthatók, a nyilvános vételre szánt magyarországi és külföldi műsorok szabadon vehetők. A műsorszolgáltató - a törvény keretei között - önállóan határozza meg a műsorszolgáltatás tartalmát, és azért felelősséggel tartozik.” Az Rttv. fent idézett alapelvének címzettje a műsorszolgáltató, aki a törvény olyan alanyi kötelezettje, aki a műsorszolgáltatásának tartalmát a törvény keretei között szabadon határozhatja meg, azonban az Rttv. rendelkezéseinek megtartásáért felelősséggel tartozik. Ez a felelősség át nem hárítható, vagyis független attól, hogy a műsorszám saját, vagy külső gyártású. Az Rttv. rendelkezéseit a műsorszolgáltatónak kell betartania, hiszen a törvény hatálya az ő műsorszolgáltatására terjed ki, és nem érinti a műsorszolgáltatónak harmadik személlyel vagy szervezettel való jogviszonyát. Harmadik személyekre nézve az Rttv. törvényi hatálya nem terjed ki. A Fővárosi Ítélőtábla is több ítéletében (2.Kf.27.073/200417. szám, 2. Kf.27.l78/2004/3. szám) kifejtette, hogy a műsorszolgáltató nem mentesül a felelősség alól külső gyártású műsorszám esetén sem. Az Rttv. 3.§ (1) bekezdése második fordulata értelmében ugyanis a műsorszolgáltatás tartalmáért a műsorszolgáltató tartozik felelősséggel és az Rttv. 109. § (1) bekezdése szerint a műsorszolgáltatási jogosultság nem ruházható át. Az Rttv. 86.§-ának (1) bekezdése alapján műsorszolgáltatóként a Testület által a törvény szerinti eljárásban feljogosított vállalkozás, valamint közszolgálati műsorszolgáltató működhet. E jogszabályhelyek alapján megállapítható, hogy közigazgatási jogviszony csak a műsorszolgáltató és a Testület között jöhet létre, így ezen körön kívül esik a műsorszolgáltatónak más külső céggel kötött polgári jogi szerződése. A Fővárosi Bírósághoz 3.K.31297/2006/5. számú ítéletében megerősítette azt, hogy valamely sugárzás jogi megítélésekor nincs jelentősége annak, hogy az adott műsorszám külső gyártásban készült-e vagy sem. A műsorszolgáltató kötelezettsége olyan szerződéses kapcsolatokat és gyártási viszonyokat kialakítani, amely alapján az adott műsorszám megfelel az Rttv. rendelkezéseinek. A fentiek alapján tehát a műsorszolgáltatónak a műsorszolgáltatás tartalmára vonatkozó felelőssége objektív, és a közzététel megítélésekor annak nincs jelentősége, hogy az adott műsorszám külső gyártásban készült-e vagy sem. Az Rttv. 10. § (5) bekezdése kimondja: „Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhető reklám nem közölhető”. Az Rttv. 2. § 4. pontja határozza meg a burkolt reklám fogalmát: „az a műsorszám vagy műsorszámon belüli tájékoztatás, amely semleges információ látszatát keltve ösztönöz áru vásárlására, vagy szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más üzleti magatartásra”.
3
A burkolt reklám megállapításához 3 konjunktív feltételnek kell teljesülnie: 1) műsorszám, vagy műsorszámon belüli tájékoztatás, amely 2) semleges látszatot keltve, 3) ösztönöz áruvásárlásra, vagy szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más üzleti magatartásra. A Testület 247/1997. (X.30.) elvi döntésének 1.2. pontja szerint „semleges információ látszatának minősül minden olyan közlés akár képben, akár hangban, akár írásban, amellyel szerzője illetve közreadója gazdasági, személyes vagy csoportérdeket jelenít meg az objektivitás érzését keltő eszközökkel”. Kimondta továbbá azt is, hogy "burkolt reklámnak minősül az adott műsorszámban vagy műsorfolyam egészében az alapinformáció lényeges tartalmához képest indokolatlan módon és mértékben megjelenő gazdasági elem. A burkolt reklám lehet szándékos és gondatlan." A Fővárosi Bíróság 24.K.32338/2005/8 számú ítélete szerint „minden olyan esetben, amikor a műsorszámon belül olyan információ, tájékoztatás hangzik el, amely a műsorszám fő témájához képest idegen, attól eltérő, ugyanakkor kereskedelmi jellegű hatás kiváltására alkalmas, burkolt reklám közlése valósul meg. A jogsértés a műsorszolgáltató szándékától függetlenül is megvalósulhat. " A bírói gyakorlat szerint az ,,ösztönző” hatás kiváltásához elegendő a figyelemfelkeltés ténye, hiszen ez tekinthető a vásárlást megelőző releváns mozzanatnak, továbbá az az információközlés minősül burkolt reklámnak, amely anélkül kelt vásárlási, szolgáltatás igénybevételi késztetést, hogy ezt a szándékát nyíltan vállalná. A burkolt reklám definíciójának nem fogalmi eleme az ellenszolgáltatás fejében történő megjelenítés, ezért annak megállapításakor nem lehet gazdasági motivációt vizsgálni, csak azt, hogy az alapinformációhoz képest jelent-e meg egyéb információ indokolatlan mértékben, amely már kimeríti a burkolt reklám fogalmában szereplő, ösztönző befolyást. A Fővárosi Ítélőtábla 2. Kf.27.234/2005/6. számú ítélete is ezt támasztja alá: ,,A burkolt reklám törvényi definíciójának nem szükségképpeni eleme az ellenszolgáltatás. " Jelen esetben a műsorszám témája a képernyőn megjelenő, a nézőkkel élőben lebonyolított jóslás. Ehhez képest a műsoron kívül hívható jósok tevékenységének népszerűsítése már nem kapcsolódott a műsorszám alapinformációjához, azaz a műsorban történő jósláshoz, ellenben alkalmas volt kereskedelmi jellegű hatás kiváltására, hiszen a képernyőn hirdetett jósok szolgáltatásainak igénybevételére ösztönözhette a nézőket. A fentiek alapján megállapítható, hogy a vitatott közzététel kapcsán fennáll a burkolt reklám tényállásának megállapításához szükséges 3 konjunktív feltétel, hiszen az információk a „Ezo TV” elnevezésű műsorszámon belül szerepeltek, a műsorszolgáltató ennek során semleges információ látszatát keltve, az objektivitás érzését keltő eszközökkel jósok szolgáltatásainak igénybevételére ösztönözte a nézőket. A Fővárosi Ítélőtábla Kf. 27.309/2005.14. számú ítélete szerint ,,( ...) a burkolt reklám megvalósulásának szempontjából irreleváns, hogy a jogsértés elkövetésekor a műsorszolgáltatót a tudatosság és a szándék mely foka vezérelte tekintettel arra, hogy a kiindulópontot mindig a képernyőn látottak és hallottak képezik". Ugyancsak ezen ítélet tartalmazza a következő megállapításokat is: " A fellebbezésben foglaltakra utalással emeli ki a másodfokú bíróság, hogy valamely megjelenítés akkor tekinthető indokoltnak, ha annak van funkcionális alapja, illetőleg ha ez a sugárzott műsorhoz elengedhetetlenül szükséges (.).. "
4
A Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.27.445/2006/5.számú döntésében pedig kimondta, hogy „a burkolt reklámozás megvalósulása szempontjából nem releváns az érintett műsorblokk célja, nem szükséges az Rttv. tudatos megsértése sem. A burkolt reklámozása műsorszolgáltató szándékától függetlenül valósulhat meg”. A bírósági gyakorlat szerint tehát a burkolt reklám megállapításakor nem kell vizsgálni sem gazdasági motivációt, sem azt, hogy az adott megjelenítés szándékos volt-e, pusztán csak azt, hogy a képernyőn látottak, hallottak alkalmasak voltak-e arra, hogy a nézőket ösztönözzék „áru vásárlására, vagy szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más üzleti magatartásra". A Fővárosi Bíróság 3.K.33761/2005/7. sz. ítéletében megállapította, hogy: „Az áru vagy szolgáltatás iránti figyelem felkeltése a vásárlás, vagy szolgáltatás igénybevételének egy igen lényeges előmozzanata, amely a legtöbb esetben a vásárlást, vagy szolgáltatás igénybevételét megelőzi. Ezért a figyelemfelkeltés egyértelműen ösztönző hatással lehet a hallgatókra - mint potenciális vásárlókra – adott esetben.” Jelen közzététel kapcsán megállapítható, hogy a műsorszámon belül a jósok tevékenységére utaló, népszerűsítő szavak, megjelenítések ösztönözhették a nézőket a jósok szolgáltatásainak igénybevételére. Emellett a jósok tevékenységére utaló, népszerűsítő szavak, megjelenítések nem voltak összefüggésben a műsorszám alapinformációjával, ahhoz nem kapcsolódtak. A fentiek alapján a Testület álláspontja szerint az Rttv. 10. § (5) bekezdésének sérelme megállapítható. A Testület által alkalmazott jogkövetkezmény: A Testület 2009-ben 3 alkalommal szankcionálta a műsorszolgáltatót az Rttv. 10. § (5) bekezdésében foglaltak megsértése miatt. (69/2009. (I.7.), 912/2009. (IV.22.), 2174/2009. (XI.3.))Mindhárom esetben az Rttv. 112. § (1) a) pontja alapján felhívta a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. Az előzményeket figyelembe véve, illetve tekintettel arra, hogy az utolsó (2174/2009. (XI.3.) sz. határozat 2009. júliusi törvénysértés kapcsán) és a jelenlegi normaszegés között mindössze 4 hónap telt el, a Testület a korábbiaknál szigorúbb szankció alkalmazását tartotta indokoltnak a műsorszolgáltató jogkövető magatartásának ösztönzése érdekében. A fent kifejtettek miatt az Rttv. 112. § (1) bekezdés e) pontja és 135-§-a alapján 100.000,-Ft összegű bírság megfizetésére kötelezte a műsorszolgáltatót. Az Rttv. 112. § (1) bekezdés e) pontja és a 135.§ (1) bekezdése a következőket mondja ki: „112. § (1)
Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, (…) valamint a műsorszolgáltatási szerződésben (…) előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti (…), a Testület e) (…) a bejelentés alapján műsorszolgáltatást végző műsorszolgáltatóval szemben (…) bírságot szab ki a 135 § szerinti összeghatárok között.”
„135. § (1) Jogosulatlanul végzett műsorszolgáltatás, illetve az e törvényben előírt bejelentés nélkül vagy attól eltérő módon végzett műsorelosztás és műsorszétosztás esetén a felelőssel
5
szemben a Testület a jogosulatlanul elért bevétel kétszeresének megfelelő, vagy ha ez nem állapítható meg, tízezer forinttól egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki, melyet az Alapba kell befizetni.” Az eljárás során a Ket. 153. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés biztosítja. Budapest, 2010. február 24. az Országos Rádió és Televízió Testület nevében
Szalai Annamária az ülést vezető soros elnök
6
