ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET
291/2010. (II. 17.) számú
HATÁROZATA
Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ában biztosított jogkörében a Magyar RTL Televízió Zrt. műsorszolgáltatóval (1222 Budapest, Nagytétényi út 29.) szemben meghozta az alábbi határozatot. A Testület megállapítja, hogy a Magyar RTL Televízió Zrt. műsorszolgáltató 2009. októberi műsoraiban, így különösen az október 8-án, 20-án és 29-én sugárzott „Mónika show” című műsorszámokkal megsértette az Rttv. 3. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében felhívja a Műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. A Műsorszolgáltató a műsorszolgáltatási jogosultságának felfüggesztése előtt köteles tájékoztatni a nézőket arról, hogy a műsorszolgáltatás nem műszaki hiba miatt szünetel. Köteles továbbá a felfüggesztés idejére a következő feliratot közzétenni: E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Testület az Rttv. 41. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felhatalmazás alapján vizsgálta a Műsorszolgáltató RTL Klub adójának 2009. októberi műsorfolyamát, amely során a következőket tapasztalta. I. A vizsgálat alkotmányos jogi alapjai: Az Rttv. 3. § (1)-(3) bekezdések alapján: „(1)A Magyar Köztársaságban a műsorszolgáltatás – e törvény keretei között - szabadon gyakorolható, az információk és a vélemények műsorszolgáltatás útján szabadon továbbíthatók, a nyilvános vételre szánt magyarországi és külföldi műsorok szabadon vehetők. A műsorszolgáltató – a törvény keretei között – önállóan határozza meg a műsorszolgáltatás tartalmát, és azért felelősséggel tartozik. (2) A műsorszolgáltató köteles tiszteletben tartani a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét, tevékenysége nem sértheti az emberi jogokat, és nem lehet alkalmas a személyek,
nemek, népek, nemzetek, a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyűlölet keltésére. (3)A műsorszolgáltatás nem irányulhat semmilyen kisebbség, sem bármely többség nyílt vagy burkolt megsértésére, kirekesztésére, annak faji szempontokon alapuló bemutatására, elítélésére.” Az Alkotmány 61. § (1)-(2) szerint: 61. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze. (2) A Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát.” Az Rttv. 3. § (3) bekezdés alapelvi rendelkezésként történő lefektetésének fontosságára mutatott rá az Alkotmánybíróság 1006/B/2001. számú határozatában, amely ilyen módon a véleménynyilvánítás indokolt korlátjaként jelenhet meg: „A rendelkezés célja annak a megakadályozása, hogy a rádió és a televízió a sértő, faji alapon elítélő, kirekesztésre, diszkriminációra felhívó gyűlölködők „hangerősítője” legyen.” (…) „Ennek a tilalomnak a médiajogban alapelvi szinten történő rögzítése, illetve az előírás megszegése esetére meghatározott szankciók alkalmazásának kilátásba helyezése az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az Alkotmány értékrendjével, annak erősítésével összeegyeztethető, továbbá mások jogainak, a közösségek méltóságának a védelme érdekében szükségesnek tekinthető. A véleménynyilvánítási és a sajtószabadság (illetve annak részét képező szerkesztési szabadság) nem abszolút érték, és nem terjed ki a jogsértő műsorok készítésére és sugárzására. A közérdekű kérdések vitája terén a szólásszabadság tág körű ugyan, viszont a közösségek és egyes tagjaik méltósságát durván sértő műsorok tilalma és szankcionálása ezeket is behatárolja. Azáltal, hogy a média a legszélesebb nyilvánosságot biztosítja a legkülönfélébb vélemények számára, és napjainkban ez képezi a legfontosabb információforrást, a szólásszabadság egyéb megnyilvánulási formáihoz képest a médiában megjelenő véleményeknek sokszoros a hatása, rendkívül nagy a befolyása az emberek gondolkodására, a közvélemény formálására. Ahogy azt az Alkotmánybíróság korábbi határozatában már megfogalmazta: általánosan elfogadott, hogy a rádiós és televíziós műsorszolgáltatás véleményformáló hatása és a mozgóképek, hangok, élő tudósítások meggyőző ereje sokszorosa az egyéb információs társadalmi szolgáltatások gondolkodásra ható erejének” [1/2007. (I. 18.) AB határozat, ABK 2007. január, 3, 5.]. A média tehát alapvető jelentőségű a véleménypluralizmus megjelenítésében, a közösségi viták lefolytatásának egyik legfontosabb színtere, ezzel egyidejűleg azonban azt is tekintetbe kell venni, hogy a személyeket, egyes társadalmi csoportokat (a kisebbségeket vagy adott esetben a többséget) sértő, kirekesztésre, diszkriminációra irányuló műsorszolgáltatásnak ugyanilyen súlyú negatív, beláthatatlanul káros hatása is lehet.” (…) „Az Alkotmánybíróság rámutat, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) által védett személyhez fűződő jogok a törvény 75. § (2) bekezdése alapján magánszemélyeket – és szűkebb körben jogi személyeket – illethetnek meg. A Médiatörvény 3. § (2) és (3) bekezdései a személyek mellett a közösségeket is védelem alá helyezik. (…) A Médiatörvény azonban lehetőséget ad arra, hogy a társadalmilag káros tartalmakat közvetítő műsorszolgáltatók ellen – esetleg erre irányuló egyéni panasz hiányában is – a médiahatóság fellépjen.” II. A hatósági ellenőrzés megállapításai
2
Az ORTT 2009 nyarán vizsgálta a Mónika show és a Joshi Bharat 2009 tavaszán sugárzott 50-50 műsorszámát. A vizsgálat során bizonyos szempontok szerint kerültek osztályzásra a műsorokban megjelent szereplők, egyrészt a külső jegyek alapján – látható-e tetoválás, kirívóe az öltözék a vendégen –, másrészről az általuk előadott témák szerint, mint például családon belüli erőszak, vérfertőzés, alkoholizmus stb., valamint a műsorszámban tanúsított magatartásuk alapján (agresszív, trágár, erőszakos stb.). A vizsgálat eredményeképpen az derült ki, hogy a romák a Mónika show műsoraiban a valóságos társadalmi arányukhoz képest messze felülreprezentáltak. A vizsgált műsorokban megjelenő szereplők 49 százaléka volt azonosítható romaként, azaz a vizsgálat minden második vendéget roma származásúnak azonosított be. A műsorokban megjelent romakép állandó témájának számított pl. a vérfertőzés, a kérdéskör felbukkanásakor a szereplők nagy arányban roma származásúak voltak, de szintén magas arányszámot mutatott az ellenőrzés az iskolakerüléssel összefüggésben is. Az erőszakosan viselkedő vendégek között szintén szignifikánsan magasabb volt a roma szereplők aránya (74%), de hasonló megoszlás figyelhető meg a fenyegető (74%), a trágár (61%) és az igénytelen beszéd (54%) esetében is. Az egyes műsorszámok tekintetében megállapítható volt, hogy a vérfertőzés témájának feldolgozása során a szereplők 95 százaléka roma származású volt az RTL Klub műsorában. A Mónika Show-ban az alkoholproblémákkal küzdő vendégek közül minden második közülük került ki. A roma vendégeket jellemző magatartási formák a tavaszi műsorokban magatartási forma erőszakosan viselkedett fenyegetően beszélt beszédmód igénytelensége trágárság igénytelenség (ruházat) nyelvi igénytelenség tetoválás látható volt
RTL Klub 74% 74% 54% 61% 65% 55% 79%
A felmérés eredményeit összefoglalva megállapítható volt, hogy a vizsgált műsorokban a romák ábrázolása tovább erősítette a csoporttal szemben táplált előítéleteket. Mindezt a Testület 2503/2009. (XII.16.) számú határozatában is rögzítette, amikor az említett vizsgálati eredmények és a 2009. május 14-i adás részletes hatósági ellenőrzése következményeként az Rttv. 3.§ (3) bekezdésének a sérelmét állapította meg a műsorral kapcsolatban. Ilyen előzmények után került sor a Mónika show szeptember-októberi adásainak elemzésére, amely igen hasonló eredményt adott. A vizsgált időszakban a műsorszámokban bemutatott témák ugyanolyan problematikusak maradtak, mint korábban voltak, most is a mindennapitól, a normálistól eltérő, a szokatlan élethelyzetek, a deviáns magatartásformák számítottak jellemzőnek. A beszélgetések leggyakrabban a családon belüli kapcsolatok problémáihoz és a hűtlenséghez kötődtek.
A műsorszámok témaorientációja Mónika show szeptember október
3
(n=69) eset % 32 48 17 25 1 1 3 4 39 58 10 15 3 4 2 3 7 10 32 48 2 3 2 3 3 4 6 9 2 3 0 0
Házassági problémák Párkapcsolati problémák Homoszexuális párkapcsolati problémák Barátsággal kapcsolatos problémák Családon belüli problémák Gyermekekkel kapcsolatos problémák Gyermekek problémái környezetükkel Egyéb kapcsolati problémák Sajátos személyiség, életmód Promiszkuitás Szexuális orientációk Szexuális problémák Szociális problémák Bántalmazás, lelki terror Szexuális erőszak, molesztálás Bűnözés
(n=69) eset % 7 11 16 26 2 3 0 0 35 56 1 2 1 2 2 3 0 0 33 53 2 3 1 2 0 0 27 44 0 0 0 0
Egy szegmensben több témát is meg lehetett jelölni, így a százalékok összege meghaladhatja a 100%ot.
A témák között jelentősen emelkedett a családon és a párkapcsolaton belüli erőszak megjelenéseinek száma október 1-jét követően. A problémás témák aránya Mónika show szeptember (n=69)
Párkapcsolaton belüli erőszak Családon belüli erőszak
eset 6 0
% 9% 0%
október (n=69)
eset % 14 23% 17 27%
A vendégek etnikai összetétele sem változott. Októberben is nagy számban szerepeltek romák, akik a társadalmi arányukhoz képest továbbra is felülreprezentáltnak számítottak A Mónika show-ban a szereplők 57 százaléka számított cigánynak. A romák felülreprezentáltsága önmagában alkalmas arra, hogy a kisebbséget negatív színben tüntesse fel, hiszen a vendégek általában a többségi értékrendszerrel és életstílussal ellentétes mintákat testesítenek meg. A roma szereplők aránya Mónika show márc. 19-jún. 12. szeptember (n=477) (n=231) Roma szereplők aránya
49%
58%
október (n=199) 57%
A romák szereplése gyakran a kifogásolt, problémás témák és viselkedési formák bemutatásához kapcsolódott mindegyik időszakban, így október 1-jét követően is. Abban az esetben, amikor valamilyen agresszív cselekmény állt a beszélgetés középpontjában, a 4
szereplők 59 százaléka roma származású volt. Még magasabb arány volt regisztrálható, amikor a szexuális erőszak problémáját járták körül, ezekben az esetekben a vendégek 77 százaléka, míg a bűncselekmények tematizálásakor a kétharmada számított romának. Az erőszakosan viselkedő vendégek között szintén szignifikánsan magasabb volt a roma szereplők aránya, de ehhez hasonló eredmények voltak észlelhetők a fenyegető beszéd előfordulásánál is. Problémásan viselkedő szereplők és azon belül a romák aránya Mónika show márc. 19-jún szeptember október (n=231) (n=199) 12. (n=477) eset % eset % eset % Erőszakosan viselkedett (összes szereplőhöz viszonyítva) - ezen belül a roma szereplők aránya Fenyegetőzött (összes szereplőhöz viszonyítva) - ezen belül a roma szereplők aránya Trágárság (összes szereplőhöz viszonyítva) - ezen belül a roma szereplők aránya
91
19
1
0,4
8
4
67
74
1
100
6
75
70
15
10
4
15
8
52
74
9
90
13
87
183
38
53
23
29
15
111
61
38
72
18
62
A fenti adatok alapján megállapítható, hogy – bár a problémás esetek száma csökkenő tendenciát mutat – a romák talk-show műsorokban való reprezentációja alátámasztja a velük kapcsolatos sztereotípiákat és előítéleteket. Amikor erőszakos, trágár viselkedés volt tapasztalható, annak túlnyomó része a romaként azonosított szereplőkhöz volt köthető. A média mintaadó szerepéből kifolyólag az ilyen műsorszámok megerősítik a társadalom tagjainak többségében meglévő, romákkal szemben táplált előítéleteket. A Műsorszolgáltató fenti adatokban rögzített kifogásolható szerkesztési gyakorlatának bemutatására az alábbi példák szolgálnak: 2009. október 8. A Mónika show-ban október 8-án a roma származású Csaba és Ibolya párkapcsolati problémáját próbálta megoldani a műsorvezető. A programrészben több esetben megjelentek olyan jellemzők, magatartási formák, amelyeket a többségi társadalom - előítéletes módon elsősorban a roma kisebbséghez köt. Többször felbukkant a hazugság, a felelőtlen gyermekvállalás, az erkölcstelen életvitel. A műsorvezető magatartása nem a pár között fennálló konfliktus feloldására koncentrált, hanem provokatív magatartásával inkább elmélyítette az ellentéteket. A szegmensben számos alkalommal jelentek meg olyan bemutatási módok, amelyek visszaigazolták a romákkal szemben táplált előítéleteket. 17:25:15-17:25:38 Mónika: „Miért volt erre szükség, mit gondolsz? Arra, hogy 15 éven keresztül folyamatosan hazudj neki? És közben gyerekeitek is születtek, ugye, nem is kevés?” Csaba: „Hát, négy gyerekünk van, így van, közös gyermekünk van.” 5
Mónika: „Tehát, akkor miért?” Csaba: „Hát megmondom, nekem a vérem olyan, tudod, és azért, mert olyan, olyan a famíliám különben, az összes famíliám forró. Tehát ilyen egzotikus vérűek vagyunk mi különben.” (Csaba elmondja, hogy húsz éve él Ibolyával, de sűrűn félrelép. Casanovának nevezi magát, bevallása szerint erkölcstelenül viselkedett Ibolyával szemben: hazudott, rendszeresen megcsalta.) 17:32:58-17:33:16 Csaba: „… a telefonom ott felejtettem, egy helyen a telefont, felcsörgetted, és az a hölgyike jelentkezett be. Én mindazok mellett bocsánatot szeretnék kérni, s tényleg, tényleg bocsánatot…” Ibolya: „De nem érdekel, hogy nem akarok tőled semmit! Ezek után ne várd el tőlem azt, hogy majd én visszafogadjalak, nem, semmiféleképpen nem!” Csaba: „De én nem azt mondom, hogy máma, egyből…” Ibolya: „Menj a, menj oda, ahol eddig is voltál, meg ahol eddig is …!” 2009. október 20. Az utolsó epizód első szereplője egy fiatal roma lány (Mariann) volt, aki azzal a céllal érkezett a műsorba, hogy édesanyját rábírja az édesapja visszafogadására – a felek közel tíz éve nem élnek együtt. A műsorvezető kérdésére Mariann előadta, hogy azért mentek szét a szülei, mert az édesapja sokat ivott és csajozott, de azóta már megjavult. 18:02:26-18:02:45 „Abban igazuk van az édesanyámnak meg a nővéremnek, mert édesapám azelőtt ivott, meg sokat csajozott… fiatal volt, de most már apám tény és való, hogy megváltozott. Én hiszem aztat, hogy megváltozott, mert velem van együtt…” Mariann előadásában is megjelentek azok a percepciók, amelyek a többségi társadalom sztereotípiái szerint a romák jellemzői, mint például a nagy család (hét testvére van), a devianciákra utaló megjegyzések – alkoholproblémák stb. A műsorvezető „a probléma tisztázása végett” Mariann édesanyját (Erzsébet) is behívta a műsorba. A párbeszédet rögtön Mariann kezdeményezte, akinek beszédmódja, pongyola fogalmazása, gyatra szókincse azt a látszatot kelthette a nézőközönségben, hogy a roma hölgy – aki 23 éves – szellemileg visszamaradott: 18:04:32-18:06:24 „Azt szeretném, hogy ne hallgassál lányodra, hogy békülj ki apuval, mert apu megváltozott. Meg azt szeretném…, ő szeret téged, meg azt szeretné, hogy a család egybe legyen. Legyen újra családi béke, ezt szeretné apu! Jól van, voltak neki egy-két félrelépései, de azokat meg lehet bocsátani. (…) Figyelj ide! Vannak nálunk bizonyos szabályok…, nálunk a nőnek mindig lent van, egy nőnek nincs szava. (…) Vannak bizonyos szabályok, amiket be kell tartani! ” A műsorban megjelent a második lánygyermek, Erzsébet, aki ugyancsak roma származású volt. Erzsébet támogatta édesanyja döntését, miszerint az apjuk tönkretette a feleségét, és a házasságuk ideje alatt méltatlanul bánt vele, véleménye szerint a mai napig kocsmázik, léha életet él.
6
18:09:06-18:09:40 Erzsébet: „Mai napig kocsmázik, anyu kórházban volt, soha nem volt mellette. Éjjel-nappal ott ültem mellette, apád meg a kocsmába ült, gépezett!” A műsor utolsó meghívottjaként megérkezett az édesapa is, miközben a jelenlévők hangosan veszekedtek. A műsorszolgáltató képernyőszövegek segítségével törekedett a műsorszám nézőinek figyelmét felhívni arra, hogy az erőszakos magatartás elfogadhatatlan. Ilyen kiírást láthattunk 18:13:29-kor: „Agresszív viselkedésünkkel csak a környezetünk ellenszenvét válthatjuk ki.” A Testület álláspontja szerint a műsorszolgáltató egyrészről igyekezett eleget tenni a médiatörvényben, valamint az etikai kódexében rögzített kívánalmaknak, másrészről azonban ezek a rövid figyelemfelkeltő kiírások, iránymutatások nem tudták kompenzálni az olyan képi és verbális megjelenítéseket, amelyek erősítették a sztereotip előítéleteket. A műsorszám végén megjelent István testén feltűnően sok tetoválás látszott. A romaként azonosítható férfi a műsorvezető kérdésére előadta, hogy korábban züllött, csavargó életet élt, nőzött, hanyagolta a feleségét és családját, de ezeket megbánta, és felesége megbocsátására vár. 18:14:26-18:14:40 István: „(…) csak züllöttem, csavarogtam, nőztem, és nem törődtem a családommal se, vele se. Ez az egy lányom fogadott be engemet…, azt szeretném, hogy bocsásson meg, amit én elkövettem. Megbántam, vissza szeretnék menni hozzá.” A férfi folyamatosan azt hangoztatta, hogy megbánta a kicsapongó életvitelét, ennek ellenére a felesége nem akart róla tudomást venni, visszautasította a közeledését és folyamatosan arra kérte – kedélyes hangnemben folyt a diskurzus, néha elhangzottak komikus megnyilvánulások –, hogy ne keresse többet. A műsor befejező akkordjaként Mónika arra a megállapításra jutott, hogy amennyiben ennyire nem szereti Istvánt a felesége, akkor nem kell erőltetni az újbóli összeköltözést. A vizsgált műsorrész mellőzte a fizikai, verbális agressziót, nem vagy csak elvétve fordult elő benne trágár kifejezés, ennek ellenére aggályos volt, hogy a műsor témájához – családon belüli konfliktus – meghívott roma szereplők erősíthették a romákkal szemben táplált sztereotip képzeteket. A vendégek kifejezésmódja, beszédstílusa, a ruházata, a témában tanúsított magatartása azt a látszatot kelthette a műsor befogadói között, hogy ilyen konfliktus – csavargó életmód, szenvedélybetegség, család elhanyagolása, deviancia – csak a romákra jellemző. 2009. október 29. Az első szegmensben a roma származású Zsuzsanna szerette volna megkérni a szintén cigány volt párját arra, hogy ne zaklassa. Zsuzsának tőle (Józsi) három gyereke született, azonban egyszer rajtakapta az édesanyját, amint Józsival csókolózott, ezért úgy gondolja, más is történt közöttük. Azóta nem tartja a kapcsolatot az édesanyjával. Ezután még öt évig éltek együtt. Majd Zsuzsa összejött Misivel, akivel jelenleg kiegyensúlyozott párkapcsolatban él, tavaly össze is házasodtak. Zsuzsa azt állítja, hogy a volt férje a mai napig zaklatja. Józsi bevallja, hogy – állítása szerint csak egyszer – volt testi viszonya az anyósával, egy közös italozást követően. Mihály megkéri Józsit, hogy ne zaklassa tovább a volt feleségét. Zsuzsa a gyerekeket sem engedi el Józsival, mert mindig ittasan megy értük.
7
17:33:19-17:33:29 Zsuzsa: „Mert mindig ittas állapotban jön oda… odagyön ittasan, hát adjam oda, az ő gyerekei, ezt ő csinálta.” 17:37:47–17:37:50 Józsi: „Egyszer vót vele viszonyom.” Zsuzsa: „Milyen viszonyod?” Józsi: „Testi viszonyom.” 17:39:54-17:39:57 Zsuzsa: „Ő meg csak mindig az italnak örül, állandóan.” 17:41:14-17:41:25 Mónika: „Mi az, amit te látsz abból, amikor ő érkezik, hogy a gyerekeket lássa? Milyen állapotban van ő olyankor?” Mihály: „Van, amikor ittas állapotban, van, amikor nem. Olyan 85-90 százalékban ittasan jön.” A műsorba meghívott roma származású szereplők számos előítéletes attribútumot vonultattak fel. A promiszkuitás és az italozás, mind-mind olyan jellemzők, amelyeket a többségi társadalom a cigányoknak tulajdonít. A hatósági ellenőrzés megállapításai alapján a Testület a Műsorszolgáltató által 2009 októberében sugárzott „Mónika show” című műsorszámokkal kapcsolatban az Rttv. 3. § (3) bekezdés megsértését valószínűsítette. A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően 2010. január 20-án futár útján kézbesített levelében tájékoztatta a Műsorszolgáltatót a hatósági ellenőrzés megállapításairól, egyúttal felhívta az ügyre vonatkozó nyilatkozatának megtételére. A Műsorszolgáltató a 2010. január 27-én postázott válaszlevelében az alábbi észrevételeket tette. III. A Műsorszolgáltató nyilatkozata: A Műsorszolgáltató először is azt rögzítette, nincs tudomása arról, hogy hány roma vendég járt a „Mónika show”-ban, mert soha nem faggatta szereplőit származásukról, egyetlen műsorszám létrejötte szempontjából nem volt ezen körülmény érdekes, vagy fontos, soha eszükbe sem jutott, hogy ilyen-olyan benyomások alapján próbálja szereplőinek kisebbségi hovatartozását maga meghatározni. A műsorok készítésekor egyedüli meghatározó elem a téma, a történet maga, kizárólag ez dönti el, hogy végül kik szerepelnek a műsorban, származásra teljességgel tekintet nélkül. A kifogásolt adásban összesen 9 vendég szerepelt, azonban elidegeníthetetlen állampolgári jogukkal élve egyikőjük sem kívánta kinyilvánítani hovatartozását. Ekként egyértelműen megállapítható, hogy a szereplőkről nem lehet állítani, hogy roma származásúak, kivéve akkor, ha az ORTT ezen tények birtokában van, amelyet igazolni tud.
8
A roma közösségek vizsgálatakor, legyen az népszámlálás, vagy dalgyűjtés, számtalan tudományos, a szereplők megkérdezése alapján kialakított szempontrendszer szerint, a vizsgált személyek vállalt identitásának figyelembevételével tekinthetnek valakit romának. A Műsorszolgáltató nem gondolja, hogy az olyan magatartások és értékrendszerek – mint például a család összetartása, amit az október 20-i adásban Mariann képvisel – a többségi értékrendszerrel és életstílussal ellentétes mintákat testesítenek meg. A kifogásolt adásban szereplő minden követ „meg kíván mozgatni” annak érdekében, hogy édesanyja és édesapja kibéküljenek egymással, és ismét együtt legyen a család. A Műsorszolgáltató véleménye szerint nem róható fel a műsorszám hibájának, hogy végül is a kísérlet nem sikerült. Mindez azonban nem eredményezi, hogy a bemutatott konfliktus egyoldalúan negatív lenne, ahogy az ORTT állítja. A Műsorszolgáltató meggyőződése, hogy a három kifogásolt adásban bemutatott téma, úgy mint csalás, hűtlenség és családegyesítés, nem tekinthetők egyrészt problémás témának, másrészről problémás viselkedési formának. Nem állítható, hogy erőszakosan viselkedő, fenyegető magatartást tanúsított volna bármely szereplő, egyik szegmensben sem volt agresszió, sem obszcén beszéd, éppen ellenkezőleg térden állva való bocsánatkérés, megbánás és családegyesítési kísérlet. A Műsorszolgáltató szerint a hatósági ellenőrzés megállapításaival szemben trágár beszédstílus nem jellemezte szereplőket és egyik epizódnak sem volt témája a felelőtlen gyerekvállalás. Nem felel meg a valóságnak továbbá, hogy a szereplők szórakozás tárgyát képezik a nézők számára, hogy a szórakozást többnyire a szegényes kifejezésmódjuk, tájszólásuk, illetve képtelen történeteik adják. A három kifogásolt szegmens közül mindösszesen az október 20-i adásban láthattunk mosolyt a nézők arcán. A felvétel megtekintése után egyértelműen megállapítható, hogy az édesanya, Erzsébet teátrális fellépésével éppen hogy provokálja a nézőket. Majd minden megszólalásakor kiszól a hallgatósághoz, látványosan, rájátszik a szerepére, élvezi a szereplést, és a rivaldafényt. A szereplők maguk is szinte folyamatosan mosolyognak, sőt viccelődés is elhangzik, tehát szó nincsen arról, hogy a stúdióban lévő nézők kárörvendő szórakozásban vennének részt. Az ORTT azon megjegyzését, miszerint a szereplőkre az igénytelen beszédmód, valamint a faragatlan viselkedés jellemző – teljes mértékben visszautasítja a Műsorszolgáltató. Azok a kategóriák, amiket a magatartási formáknál meghatároz az ORTT a romákkal kapcsolatban, álláspontja szerint ugyancsak teljességgel sértők a romákra nézve, nem gondolja, hogy egy hatóság minősíthetne embereket aszerint, hogy helyesen beszélnek-e, és ha éppen nem az ő ízlésüknek megfelelő a viselkedés, vagy beszédmód, azt egyszerűen „leigénytelenezheti”. A Műsorszolgáltató hangsúlyozni kívánja, hogy sem a kifogásolt műsorszámokban, sem a „Mónika show” egyéb epizódjaiban – szemben a hatósági ellenőrzés megállapításaival – nem közvetített semmilyen „romaképet”, műsoraikról pusztán annyi állítható, hogy azokban magyar állampolgárságú személyek szerepeltek. Az adott témák minden esetben teljesen függetlenek voltak az egyes szereplők származásától, a szereplők esetleges kisebbségi hovatartozása és a témaválasztása között semmilyen összefüggés, kapcsolat nincs. Az Rttv. 3. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés egyértelműen a műsorszolgáltatással szembeni követelményről szól, amely éppen ebből kifolyólag nem értelmezhető akként, mint ami egyes műsorszámmal szembeni alapelvként került volna rögzítésre. A Műsorszolgáltató álláspontja szerint a törvénysértés megvalósítása egy-egy műsorszám esetében önmagában fel
9
sem merülhet. Megjegyzi a Műsorszolgáltató azt is, hogy a kifogásolt műsorszámokban sem sértette a roma kisebbséget, hisz ahogy már korábban írta, műsorszámaiknak nem volt témája a roma kisebbség bemutatása-ábrázolása, velük kapcsolatosa semmilyen közlés nem valósult meg. Műsorszámaikban egyetlen egy szereplő sem vallotta magát romának, ekként nem lehet, nem szabad a látottakból valamely etnikai csoportra jellemző következtetést levonni. A Műsorszolgáltató nyilatkozatában hivatkozik a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény II. Fejezetében foglalt, az egyéni kisebbségi jogokról szóló rendelkezéseire. A Műsorszolgáltató meggyőződése, hogy akkor járna el helytelenül, ha a műsorszám szereplőinek válogatásakor bármilyen szempontot képezne a kisebbségi hovatartozás, illetőleg ha e szerint diszkriminálna, vagy ha erre vonatkozó nyilatkozatot kérne a műsorszámba jelentkezőktől, és az abban ténylegesen szereplőktől. Figyelemmel arra, hogy a kifogásolt műsorszámok semmilyen módon nem érintették a származás, a kisebbségi hovatartozás kérdéskörét, azok kizárólagos témája családi konfliktusok bemutatása volt, a romaság ORTT ellenőrzésében szereplő sztereotip ábrázolására nem került sor, az Rttv. 3. § (3) bekezdésének sérelme kétséget kizárva nem valósult meg.
IV. A jogsérelem:
Az Rttv. 3. § (3) bekezdés értelmében: „A műsorszolgáltatás nem irányulhat semmilyen kisebbség, sem bármely többség nyílt vagy burkolt megsértésére, kirekesztésére, annak faji szempontokon alapuló bemutatására, elítélésére.” A rendelkezés célja egyes csoportok faji alapokon való olyan bemutatásának tilalma, amely akár nyílt, akár csak burkolt módon történő megvalósulása esetén a kisebbség tagjaira nézve sérelemmel járhat, éppen erre tekintettel a műsorszolgáltatók a kisebbségek megjelenítése esetén különös körültekintéssel kötelesek eljárni. A fentebb is leírtak alapján a véleménynyilvánítás szabadságának érvényesülése korlátozható a közösségek méltóságának tiszteletben tartása, megóvása érdekében. A „Mónika show” című műsorszám októberi epizódjaiban nagy számban szerepeltek romák, akik a társadalmi arányukhoz képest felülreprezentáltnak számítottak, s ez önmagában alkalmas volt arra, hogy a kisebbséget negatív színben tüntesse fel, hiszen a vendégek általában a többség által elfogadott és követendőnek tekintetett értékrendszerrel és életstílussal ellentétes mintákat testesítettek meg. Ezzel kapcsolatban a Testület kiemeli, hogy a műsorszámban szereplő vendégekkel kapcsolatosan nem az az elsődleges kérdés, hogy ők valójában milyen származásúak, milyen kisebbség tagjai közé tartoznak, hanem az, hogy a szereplőket a tévénézők milyen csoportba tartozóként azonosítják. Amennyiben pedig a társadalmi többség romaként azonosítja a műsorszámban szereplők nagyobb hányadát, és hozzájuk társítja az agresszív, közönséges és a társadalmilag elfogadott normákkal ellentétes magatartásokat, ez önmagában alkalmassá válik a korábban is említett negatív előítéletek kialakulására, illetve a sztereotípiák megerősítésére.
10
A Forsense közvélemény- és piackutató intézet az ORTT megbízásából átfogó felmérést készített a Mónika show és a Joshi Bharat nézői körében. A kutatás alapkérdése az volt, hogy a programok mennyiben járulnak hozzá a roma kisebbséggel szemben táplált sztereotípiák és előítéletek megerősítéséhez, valamint propagálásához. A kutatás kvalitatív részében (amelynek adatfelvétele 2009 novemberében zajlott) négy fókuszcsoportos megkérdezésre került sor, négy magyarországi városban (Budapesten, Miskolcon, Pécsett és Szerencsen). A helyszíneken összesen öt, közel 90 perces páros mélyinterjút is lefolytattak gyakran internetező fiatalokkal, akik a kibeszélő műsorokkal főként szórakoztató linkek/videók formájában találkoznak. A fókuszcsoportok résztvevőinek 18-59 év közötti, alacsony iskolai végzettségű, alacsony jövedelemmel rendelkező városlakókat kértek fel, akik a Joshi Bharat és a Mónika show műsorokat legalább heti rendszerességgel nézik, azaz – az AGB Nielsen Médiakutató Kft. adatai alapján – a szóban forgó műsorok tipikus nézői. A páros mélyinterjúkat nem roma származású, 16-25 éves városlakó fiatalokkal folytatták le, akik legalább naponta interneteznek, és videó megosztó oldalakon már több alkalommal néztek meg részleteket a TV2 Joshi Bharat, illetve az RTL Klub Mónika show című programjaiból. A téma érzékenysége folytán első lépésként kvalitatív eljárásokat (fókuszcsoportos vizsgálat, páros mélyinterjú) alkalmaztak a mélyebb attitűdök feltárására. Mivel a témában érintett vélekedések súrolják a társadalmi konformitás határát, így kénytelenek voltak több ún. projektív eljárást (szabad asszociáció, montázsalkotás, „face játék”) alkalmazni a valós vélemények megismerése érdekében. A téma pontos feltárásához első lépésben a kibeszélő show-khoz való viszonyt kellett feltérképezni. Ezután vizsgálták a Mónika show és a Joshi Bharat című műsorokról alkotott véleményeket, valamint azt, hogyan befolyásolják ezek a műsorok a romák megítélését. A kutatás alapján a következő megállapítások tehetők: A kibeszélő műsorok főként a hétköznapi emberek problémáit dolgozzák fel, a műsorokon keresztül a néző bepillantást nyerhet mások életébe, nehézségeibe. A műsorok fő ereje a ’voyeur’ élmény. A válaszadóknak tetszik, hogy néhány perc alatt érdekes történetek bontakozhatnak ki. A fentieken túl, a műsorokkal kapcsolatban gyakran találkoztak negatív érzelmekkel is, amelyek elsősorban az elmúlt időszak szélsőséges, trágár jeleneteinek, az agresszió mindennapossá válásának voltak köszönhetők. Az egyes műsorok részletes feltárása során a Mónika show-val kapcsolatos asszociációk döntő többsége negatív volt. Az agresszivitás, a kárörvendő szórakozás és a roma kisebbség spontán módon kapcsolódott a műsorhoz. A műsor a válaszadók meghatározó többsége szerint az elmúlt időszakban a hátrányára változott, a program javarészt negatív műsorelemekből készített show jellegű programmá vált, amelyben kitüntetett szerepet kapnak pl. az erőszakos jelenetek, az obszcén beszéd és a faragatlan viselkedés. A kibeszélő show a nézők cirkusz iránti vágyát elégíti ki, vagyis javarészt azért kapcsolnak a csatornára, mert talán látnak valami „érdekeset”. Mivel ezeknek az extrém jeleneteknek markáns szereplői az etnikai kisebbség tagjai, ezáltal egy „negatív edukációt” nyújt a nézőknek. A Mónika show fő veszélye, hogy a műsor szereplői javarészt a roma kisebbségből kerülnek ki, az általuk bemutatott történetek egyoldalúan negatívak. A nézők ezáltal hajlamosabbak feltételezni, hogy a látottaknak van valóságalapja, annak ellenére, hogy tudják, a műsorban gyakoriak a megrendezett jelenetek. Ezt támasztja alá, hogy a Mónika show tipikus szereplőiként választott karakterek rendszerint roma származásúak, a való életben jellemzően lecsúszott, az illegalitás peremén élő emberek kerülnek vizionálásra a válaszadók részéről. A műsorokban szereplők társadalmi hovatartozásának, nemzeti és etnikai identitásának meghatározásával összefüggésben a következő megállapításokat tehetjük. A roma kisebbség a
11
Mónika show-hoz spontán kötődik, a válaszadók a műsor központi szereplőiként tartják számon őket. A műsorok tipikus szereplőinek meghatározása során a válaszadók gyakran választottak roma külsődleges jeggyel rendelkező karaktereket, a kisebbséghez köthető életkörülményeket a montázsokon. A Mónika show esetében túlnyomó többségben olyan roma karakterek kerültek kiválasztásra, amelyek jellemzően lecsúszott, az illegalitás peremén élő embereket vizionáltak. A roma származású szereplők a vizsgált műsorokban gyakran kárörvendő szórakozás tárgyát képezik a műsorok rendszeres nézői számára, a szórakozást többnyire a szegényes kifejezésmódjuk, tájszólásuk, illetve a képtelen történeteik adják. A válaszadók romákról alkotott képét főként a személyes tapasztalatok alakítják. A romákról alkotott kép pólusát és érzelmi hőfokát nagymértékben befolyásolja, hogy a válaszadó közvetlen környezetében milyen gyakran érintkezik roma származású emberekkel. Azok, akik a mindennapjaik során érintkeznek velük, hajlamosabbak az előítéletes gondolkodásra. A kvalitatív kutatás során nem találtak közvetlen kapcsolatot arra vonatkozóan, hogy a műsorok direkt módon erősítenék a roma származású emberek iránti előítéletességet, sztereotípiákat. Azonban a műsorok a már előítéletekkel, sztereotípiákkal rendelkezők számára megerősítést, visszaigazolást nyújtanak a romákról alkotott képpel összefüggésben. Továbbá a műsorok munícióul szolgálnak ahhoz, hogy különböző helyzetekben negatív viselkedési mintákat társítsanak a romákhoz, illetve az egyes jelenetek jó alkalmat adnak arra, hogy negatív irányba színesítsék az emberek fantáziáját arra vonatkozóan, hogy mi mindenre lehetnek képesek. A fenti adatok alapján megállapítható, hogy a romák talk-show műsorokban való reprezentációja alátámasztja a velük kapcsolatos sztereotípiákat és előítéleteket. A média mintaadó szerepéből kifolyólag az ilyen műsorszámok megerősítik a társadalom tagjainak többségében meglévő, romákkal szemben táplált előítéleteket. A műsorszámokban bemutatott szereplők, az általuk tanúsított deviáns magatartásformák és a megvitatott témák a Testület álláspontja szerint nagymértékben szerepet játszhattak a romákkal szembeni negatív előítéletek kialakulásában, illetve a már meglévő sztereotípiák erősítésében. A műsorszámok megtekintése azt a képet festette a roma társadalomról, mint akik az erkölcsi és társadalmi normákat rendszeresen megszegik, a normaszegő magatartások leginkább a roma közösséghez köthetőek, valamint ezen közösség tagjaira jellemző a társadalmi elvárásoktól eltérő viselkedés, az agresszió és az erőszakos konfliktusmegoldás. A roma szereplők ilyen típusú, egyoldalú bemutatása a Testület álláspontja szerint nem segíti a kisebbségek elfogadását, a műsorban látott szituációk megerősítik, illetve visszaigazolják a nézők előítéleteit. A Testület véleménye szerint egyetlen ilyen műsor is annyit képes rombolni a romák társadalmi megítélésében, amelynek helyrehozatala hosszú idejű építkezést igényel majd. A Mónika show szerkesztői gyakorlata pedig hosszú hónapok óta az értékhiányos, romaként azonosítható emberek szerepeltetése, amellyel a műsor hozzájárult egy kisebbség faji alapú megbélyegzéséhez, a cigányság többség általi elítéléséhez. A Műsorszolgáltató tehát októberi műsoraiban súlyosan sértette az Rttv. 3.§ (3) bekezdését, mely szerint „a műsorszolgáltatás nem irányulhat semmilyen kisebbség, sem bármely többség nyílt vagy burkolt megsértésére, kirekesztésére, annak faji szemponton alapuló bemutatására, elítélésére”.
12
V. A Testület által alkalmazott jogkövetkezmény: A Testület eddig egy alkalommal szankcionálta a Műsorszolgáltatót az Rttv. 3. § (3) bekezdésben foglalt rendelkezés sérelme miatt: a 2503/2009. (XII. 16.) számú határozatában felhívta a Műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. A Testület az eset összes körülményét mérlegelve úgy döntött, hogy az Rttv. 112. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt szankció alapján felhívja a Műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére, azaz arra, hogy a jövőben tartózkodjon a jogsértéstől. A szankcionálás alapját az Rttv. 112. § (1) bekezdés a) pontja jelenti, amelynek értelmében: „112. § (1)
Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, (…) valamint a műsorszolgáltatási szerződésben (…) előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti (…), a Testület
a) felhívja a műsorszolgáltatót sérelmezett magatartás megszüntetésére.” A Testület a határozat indokolás részében kifejtettek okán a rendelkező rész szerint határozott. Az eljárás során a Ket. 153. § (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136. § (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (3) bekezdése biztosítja. Budapest, 2010. február 17.
az Országos Rádió és Televízió Testület nevében
Dr. Ladvánszky György az ülést vezető soros elnök
13
