Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2010. (II. 17.) számú rendelete a szociális ellátások helyi szabályairól Balmazújváros Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 25. § (3) bekezdés b) pontjában, a 26. §-ában, 47. § (2) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében és a 132. § (4) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat által pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja: A rendelet célja 1. § (1) E rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő, a szociális rászorultságtól függő, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit. A rendelet hatálya 2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Balmazújváros közigazgatási területén élő: a) b) c) d) e)
magyar állampolgárokra, bevándoroltakra és telepedettekre, hontalanokra, a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre, azokra a hajléktalan személyekre, akik az önkormányzat illetékességi területét jelölték meg tartózkodási helyként az adott szociális ellátás igénybevételekor megtett nyilatkozatukban. (2) A rendelet hatálya az átmeneti segély, étkeztetés, szállás biztosítása – ha ezek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti – ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is. (3) A rendelet hatálya kiterjed: a) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint b) a Szt. 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a
szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik. 1. cím: Pénzbeli ellátások Az aktív korúak rendszeres szociális segélyében részesülők együttműködésének szabályai 3. § (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy a Balmazújvárosi Kistérség Humán Szolgáltató Központ Családsegítő Szolgálatával (a továbbiakban Családsegítő Szolgálat) együttműködni köteles. (2) A Családsegítő Szolgálat feladatai, kötelezettségei: a) a rendszeres szociális segélyben részesülő, együttműködésre kötelezett személyt nyilvántartásba veszi és tájékoztatja az együttműködési kötelezettség feltételeiről és menetéről, b) a rendszeres szociális segélyben részesülő számára, beilleszkedésének elősegítése érdekében: – tanácsadást (jogi, munkaügyi, egészségügyi), – életvitelt, életmódot formáló egyéni foglalkozást, – álláskeresésre irányuló, – munkára és pályára állátási, – továbbtanulási, – pályakorrekciós csoportfoglalkozásokat és tanácsadást szervez. c) Az együtt nem működés tényéről a bekövetkezéstől számított 8 napon belül a Szociális Csoportot értesíti. (3) Az együttműködési tevékenység alapján szervezhető programtípusok az alábbiak lehetnek (a Családsegítő Szolgálatot érintő költségkihatás évente kerül elfogadásra az intézmény költségvetésében): – –
–
az együttműködésre kijelölt szervvel (Családsegítő Szolgálat) való kapcsolattartás, a támogatásban részesülő számára előírt egyéni képességet fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülési programban való részvétel, a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvétel, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzése.
(4) Az együttműködési kötelezettség előírásáról, tartalmáról, megszegésének következményeiről a rendszeres szociális segélyt megállapító határozatban rendelkezni kell.
Az együttműködés megszegésének esetei 3/A. § (1) Az együttműködés megszegésének esetei: a) az együttműködésre kijelölt intézménnyel a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül önhibáján kívül nem jelenik meg és távolmaradását 5 munkanapon belül háziorvosi, szakorvosi igazolással vagy az akadályoztatás tényét hitelt érdemlő módon bizonyító egyéb dokumentummal nem igazolja, b) a Családsegítő Szolgálat által kidolgozott és elfogadott beilleszkedési programban foglaltakat nem teljesíti. Természetben nyújtott rendszeres szociális segély 3/B. § (1) A természetben nyújtott rendszeres szociális segély formái: a) a gyermekétkeztetés térítési díjkedvezménye, a hátralékos számlán történő jóváírással, b) tankönyv kifizetése, az oktatási intézmény tankönyvfelelőse részére, c) közüzemi díj kifizetése, a szolgáltatóhoz történő utalással, önkormányzati tulajdonban lévő lakás lakbérfizetéséhez, a fenntartóhoz történő átutalással, d) élelmiszer és tüzelőutalvány formájában. (2) A települési önkormányzat jegyzője a) a gyermekek védelembe vételéről értesíti a Szociális Csoport illetékes ügyintézőjét, b) határozattal intézkedik: – a gyermekétkeztetést biztosító oktatási intézmény térítési díj beszedője, – a tankönyvfelelős, – lakbérszámlát kezelő Városgazdálkodási Kht. által leadott kimutatás alapján a hátralék összegének – legfeljebb a (4) bekezdésben meghatározott mértékig – a rendszeres szociális segélyből történő levonásáról, illetve rendelkezik a kifizetésről, vagy a számlákon történő jóváírásról – a közüzemi szolgáltató felé történő utalásról, – az élelmiszer és tüzelőutalvány kiadásáról. (3) A természetben nyújtott rendszeres szociális segély összege nem lehet több gyermekenként, mint a rendszeres szociális segély megállapított összegének 20 %-a, de összesen legfeljebb 60 %-a. Helyi lakásfenntartási támogatás 4. § (1) Az Szt. 38. § (9) bekezdése alapján önálló ellátásként helyi lakásfenntartási támogatást nyújt, az alábbi jogosultsági feltételek mellett: (2) Helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: nyugdíjminimum) 200 %-át, feltéve, hogy a
lakásfenntartás havi költsége: a) a háztartás havi összjövedelmének 20 %-át eléri, vagy meghaladja, b) kétszemélyes háztartás esetén a havi összjövedelem 25 %-át eléri, vagy meghaladja. (3) Egyszemélyes háztartás, valamint a gyermekét egyedül nevelő szülő esetén, ha az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 250 %-át, és a lakásfenntartás havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 20 %-át eléri, vagy meghaladja. (4) A támogatás jogosultsági feltételei és elismert költségek: a) a helyi lakásfenntartási támogatást az Szt. 38. § (3) – (4) bekezdésében meghatározott költség és elismert lakásnagyság figyelembevételével kell megállapítani, b) amennyiben a kérelmező lakáscélú hitelt törleszt, vagy albérleti díjat fizet, az egy négyzetméterre jutó - a normatív támogatásnál figyelembe vehető - havi költséget 100,- Ft-tal emelten kell figyelembe venni, c) amennyiben kérelmező és/vagy családja az Szt. 4. § (1) bekezdés b), ba) és bb) pontjaiban meghatározott vagyoni értékkel rendelkezik, kérelmét el kell utasítani. (5) A támogatás mértéke: A támogatás összegének kiszámítása az Szt. 38. § (7) bekezdésében meghatározottak szerint történik. (6) A lakás nagyságát a kérelmezőnek hitelt érdemlő módon igazolni kell. Amennyiben hitelt érdemlő módon igazoló irat nincs a birtokában, azt a kérelmező személyes, anyagi felelőssége tudatában tett nyilatkozatával pótolhatja. Amennyiben a benyújtott igazolásból nem állapítható meg az, hogy a hitel lakáscélú, akkor a pénzintézet igazolása, vagy hitelesítése szükséges. A magánszemélyek tulajdonában álló lakásbérleti díjat a szerződéssel, illetve a bérbeadó és bérlő személyes nyilatkozatával kell igazolni. (7) A lakásfenntartási támogatás megállapításának ideje az Szt. 38. § (8) bekezdésében foglaltakkal azonos. (8) A kérelem az év folyamán bármikor benyújtható. (9) A lakásfenntartási támogatás összege a kérelem benyújtásának hónapja 1. napjától egész hónapra állapítandó meg. Ápolási díj 5. § (1) Az Szt. 43/B. § (1) bekezdése szerinti ápolási díj állapítható meg az alábbi jogosultsági feltételek mellett: (2) Ápolási díjra jogosult a hozzátartozó (a Magyar Köztársaság Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b/ pontja), amennyiben
Polgári
a) családjában az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum összegét, egyedülálló esetén a nyugdíjminimum 150%-át,
b) sem kérelmező, sem családja nem rendelkezik az Szt. 4. § (1) bekezdés b), ba) és bb) pontjaiban meghatározott vagyoni értékkel. (3) Jövedelmi viszonyok vizsgálata nélkül állapítható meg ápolási díj annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy ápolásához fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe. (4) Ápolási díj abban az esetben állapítható meg, ha az ápolásra szoruló a) ágyhoz kötött fekvőbeteg, és/vagy b) időskori demencia vagy egyéb betegségből adódóan gondnokság alá helyezett személy, aki állandó felügyeletet igényel. (5) A (4) bekezdésben foglaltak fennállásáról a háziorvos által kiállított, e rendelet 1. számú függelék szerinti “ igazolás és szakvéleményt “ és az ideg-elme szakorvosi véleményt (gondnokkirendelő határozatot) mellékelni kell a kérelemhez. (6) Nem állapítható meg ápolási díj, ha: a) az ápolttal azonos lakcímen bejelentett és életvitelszerűen ott élő hozzátartozó vagy kérelmező keresetveszteség nélkül (a kérelem benyújtása előtt legfeljebb 3 hónapig nem rendelkezett semminemű jövedelemmel, vagy az aktív korú nem foglalkoztatott személyek rendszeres szociális segélyében részesül/részesült) képes az ápolásra szoruló személy gondozására, b) az ápolt tartás-gondozási szerződést kötött, c) a kérelmező munkaviszonyban áll, vagy kereső tevékenységet folytat, függetlenül a foglalkoztatás napi időtartamától. (7) Az ápolási díj megállapítására, az ápolt halála miatti megszüntetésre az Szt. 41-44. §aiban foglaltak értelemszerűen alkalmazandók. (8) Az ápolási díj havi összege a nyugdíjminimum 80 %-a. (9) Az ápolási díjat határozott vagy határozatlan időtartamra lehet megállapítani. (10)Az ápolási kötelezettség teljesítését: – az Szt. 43/B. § szerinti ápolási díj megállapítása előtt a Szociális Csoport, – szükség szerint (bejelentésre) és évente több alkalommal a hatáskör gyakorlója felkérheti a Balmazújvárosi Kistérség Humán Szolgáltató Központ házi szociális gondozóit. Az ápolási kötelezettség teljesítése a pénzbeli és természetbeni ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 27. § (2) bekezdése figyelembevételével vizsgálandó. Átmeneti segély (formái és mértéke)
6. § (1) Átmeneti segély formái: a) egyszeri segély b) kamatmentes szociális kölcsön
c) jövedelemkiegészítő támogatás (2) A segély folyósítható készpénzben vagy közüzemi díjhátralék rendezésére irányuló kérelem esetén a szolgáltatóhoz történő átutalással. (3) Az esetenként nyújtott egyszeri segély legkisebb összege 3.000,- Ft, legmagasabb összege 20.000,- Ft lehet. (4) Kamatmentes kölcsönként a nyugdíjminimum kétszerese nyújtható. – – –
A kamatmentes kölcsönt 4-12 hónap alatt egyenlő részletekben kell visszafizetni. A törlesztést a kifizetést követő második hónapban kell megkezdeni. A törlesztőrészletet minden hónap 15-ig kell befizetni.
(5) A jövedelemkiegészítő támogatás havi rendszerességgel 1-4 hónap időtartamra nyújtható, melynek mértéke havonként a nyugdíjminimum összegéig terjedhet. Átmeneti segély (jogosultsági feltételek)
6/A. § (1) Egyszeri segély annak adható, aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd, elsősorban akik önmaguk, illetve családjuk lélétfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak. a) Egyszeri segélyre jogosult az, akinek a családjában az egy főre számított havi családi jövedelm a nyugdíjminimum 150 %-át, egyedül élő esetében a 200 %-át nem haladja meg. b) Jövedelem nagyságától függetlenül jogosult az a személy, akit elemi kár ért. (2) Kamatmentes szociális kölcsön hozzátartozó eltemettetéséhez nyújtható. (3) Kamatmentes szociális kölcsönre jogosult az, akinek a családjában az egy főre számított havi családi jövedelem a nyugdíjminimum 150 %-át, egyedülélő esetében a 200 %-át nem haladja meg. (4) Jövedelemkiegészítő támogatás az időszakosan (elsősorban téli időszakban) vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személy részére nyújtható, akinek a családjában az egy főre számított havi családi jövedelem a nyugdíjminimum összegét nem haladja meg. Egyedül élő esetén az egy főre számított havi családi jövedelem a nyugdíjminimum 150%-át nem haladja meg.
(5) Nem állapítható meg átmeneti segély, ha kérelmező és/vagy családja az Szt. 4. § (1) bekezdés b), ba) és bb) pontjaiban meghatározott vagyoni értékkel rendelkezik. Időskorúak szociális segélye 7. § (1) Az önkormányzat a településen bejelentett lakóhellyel rendelekező, a tárgyévben 65. életévét betöltött nyugdíjas korú lakosok részére természetbeni szociális segélyt nyújt Karácsony ünnepe alkalmából.
(Mértékéről a képviselő-testület évente a költségvetésben dönt.) (2) Az önkormányzat a településen bejelentett lakóhellyel rendelkező, a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV.25.) Korm. rendelet 10. §-ában érintettek részére szociális segélyként utazási támogatást nyújt a helyi menetrend szerinti közlekedésben érvényes kedvezményes bérletjegy árának erejéig. (3) A támogatás a megvásárolt bérlet után havonta igényelhető, a szolgáltató által kiállított készpénzfizetési számla egyidejű benyújtásával. (4) A (2) bekezdésben foglalt támogatásban azon személyek részesülhetnek, akiknek az egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum háromszorosát. Temetési segély 8. § (1) Temetési segély állapítható meg azon kérelmező részére, akinek családjában az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum háromszorosát. (2) A temetési segély összege a számlával igazolt temetési költség 10 %-a, de maximum a nyugdíjminimum 75 %-a lehet. A legolcsóbb temetés költsége 2007. évtől a mindenkori helyi éves költségvetési rendeletben kerül meghatározásra a Hajdú-Bihar Megyei Temetkezési Vállalat közlése alapján. (3) Rendkívüli élethelyzet, (különösen a hirtelen vagy tragikus körülmények közötti haláleset) és rendkívüli szociális körülmény (különösen a nyugdíjminimum alatti egy főre jutó jövedelm) esetén a polgármester engedélyezheti a temetési segély kifizetését a számlák utólagos becsatolása mellett is. (4) A (3) bekezdés szerinti esetben a temetési segély összege méltányosságból 30.000,- Ftig terjedhet. 2. cím: Természetbeni ellátások Köztemetés 9. § (1) A köztemetés elrendelésére vonatkozó törvényi szabályozást az önkormányzat valtoztatás nélkül alkalmazza. (2) Ha a polgármester az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi, akkor a megtérítés összegét – amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – az önkormányzat méltányosságból a) csökkenti vagy elengedi, ha a visszafizetésre kötelezett személy egy főre jutó havi családi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum összegét, egyedül élő esetében a nyugdíjminimum két és félszeres összegét és a lakott lakáson kívül egyéb vagyontárggyal nem rendelkezik, b) részletekben történő megfizetést engedélyez. Közgyógyellátás 10. §
(1) Az Szt. 50. § (3) bekezdése szerinti közgyógyellátásra való jogosultság állapítható meg a szociálisan rászorult személy részére, az alábbi feltételek fennállása esetén: (2) Közgyógyellátásra jogosult az a) akinek családjában az egy főre számított havi családi jövedelem a nyugdíjminimum 200 %-át nem haladja meg és a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége a nyugdíjminimum 20 %-át eléri vagy meghaladja, b) egyedül élő esetében az egy főre számított havi családi jövedelme a nyugdíjminimum 250 %-át nem haladja meg és a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége a nyugdíjminimum 15 %-át eléri vagy meghaladja, c) aki a háziorvos igazolása alapján súlyos, állandó kezelést igénylő daganatos betegségben szenved, vagy csonkolásos műtéten esett át, vagy fekvő beteg és pelenka használata szükséges, és az egy főre számított havi családi jövedelem egyedül élő esetében a nyugdíjminimum 300 %-át, kétszemélyes család esetében a nyugdíjminimum 250 %-át nem haladja meg, ezzel egyidejűleg a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége nyugdíjminimum 20 %-át eléri, vagy meghaladja. • •
a
(3) Nem állapítható meg a közgyógyellátásra való jogosultság, ha kérelmező és/vagy családja az Szt. 4. § (1) bekezdés b), ba) és bb) pontjaiban meghatározott vagyoni értékkel rendelkezik. Eljárási szabályok 11. § (1) Az e rendeletben meghatározott szociális ellátásokkal kapcsolatos hatásköreinek gyakorlását a képviselő-testület Balmazújváros Város Polgármesterére átruházza. A közgyógyellátás és az aktív korúak ellátása tekintetében a hatáskörök címzettje a város jegyzője. (2) A szociális ellátás iránti kérelmet az arra rendszeresített nyomtatvány felhasználásával a polgármesteri hivatalhoz lehet benyújtani. A kérelemben szereplő személyi és lakcím adatokat érvényes hatósági igazolvánnyal kell igazolni. (3) A Szociális Csoport a beérkezett kérelmek alapján a jogszabályban meghatározott ellátásokra való jogosultság megállapítását, felülvizsgálatát, megszüntetését döntésre előkészíti. (4) Valamennyi támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a kormányrendelet 3. számú mellékletének II. számú, jövedelmi adatokat tartalmazó nyilatkozatát, a kitöltési utasításban foglaltak figyelembevételével, az alábbi kiegészítésekkel: a) a nyugdíjban, a nyugdíjszerű ellátásban és egyéb rendszeres pénzellátásban részesülő kérelmező esetében a kérelem benyújtását megelőző havi folyósított ellátás összegéről szóló igazolást, a január hónapban benyújtott lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély és közgyógyellátási igazolvány iránti kérelemhez a január havi ellátás összegéről szóló igazolás (a nyugdíjszelvény a nyugdíjas igazolvánnyal, vagy az éves értesítővel együtt), b) e rendelet 2. számú függeléke szerinti nyilatkozatot az alkalmi jellegűmunkavégzésből, valamint őstermelői tevékenységbő származó jövedelemről,
c) a kérelmező családjában (háztartásában) élő 18. életévét betöltött gyermek iskolalátogatási igazolását, d) elvált vagy házastársától különélő kérelmező esetében a gyermektartásdíjról rendelkező jogerős bírói ítélet másolatát és a tényleges gyermektartásdíjról szóló igazolást, családi pótlék összegéről szóló igazolást, illetve a gyermektartásdíj megelőlegezéséről szóló gyámhivatali határozatot. (5) Az e rendeletben szabályozott helyi lakásfenntartási támogatás, ápolási díj, átmeneti segély, közgyógyellátás megállapítása iránt benyújtott kérelemben nyilatkozni kell az igénylőnek az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakról, melyekhez a rendszeres szociális segély megállapítása iránt benyújtott kérelemhez a kormányrendelet 1. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot is csatolni kell. (6) Az e rendeletben külön nem szabályozott támogatási formák folyósítása (megállapítása és megszüntetése) a kormányrendelet 6. §-a alapján történik. A támogatások kifizetése – az ügyfél kérése szerint – történhet: a) lakossági folyószámlára utalással, b) postautalványon, vagy, c) házipénztárból. (7) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésével, elengedésével, a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatban az Szt. 17. §-ának figyelembevételével a hatáskörök gyakorlói döntenek. (8) Ha a helyi önkormányzat képviselő-testülete a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét – amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – méltányosságból a) elengedheti, b) csökkentheti, c) részletekben fizettetheti meg. (9) A Szociális Csoport a támogatást igénylők szociális helyzetéről tájékozódik, – –
ennek keretében környezettanulmányt készít, vizsgálja az Szt. 10. § (1) bekezdésében foglaltakat.
(10)Egy éven belül nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Szociális Csoport más, bármely ügyben vizsgálta, s nem feltételezhető azokban lényeges változás. (11)Halaszthatatlan esetben, ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják a támogatás az igénylő nyilatkozata alapján megadható, a bizonyítékok utólagos csatolása mellett. (12)Átmeneti segély és időskorúak szociális segélye kivételes méltányosságból történő megállapításáról a polgármester dönt. Záró rendelkezések 12. § (1) A rendelet 2010. március 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépést követően
indult ügyekben kell alkalmazni. (2) E rendeletet az Szt-ben, valamint a kapcsolódó kormányrendeletben foglaltakkal együtt kell alkalmazni. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 17/2007. (VI.21.) számú rendelet és azt módosító 22/2007. (VIII.30.), 4/2008. (II.15.), 19/2008. (VI.26.), 2/2009. (I.21.) és a 25/2009. (IX.09.) számú rendelet hatályát veszti. (4) E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. Balmazújváros, 2010. február 17.
Dr. Tiba István polgármester
Záradék: Kihirdetve: 2010. február 17.
Dr. Veres Margit jegyző
Dr. Veres Margit jegyző
1. számú függelék IGAZOLÁS ÉS SZAKVÉLEMÉNY az ápolási díj megállapításához/kötelező felülvizsgálatához (Az ápolt személy háziorvosa tölti ki.) I. Igazolom, hogy Neve: .................................................................................................................................... ..... Születési neve:........................................................................................................................... Anyja neve: …………………………………............................................................................ Születési hely, év, hó, nap: ....................................................................................................... Lakóhely: ............................................................................................................................. ..... Tartózkodási hely: .................................................................................................................... Társadalombiztosítási Azonosító Jele: ..................................................................................... □ Súlyosan fogyatékos súlyos fogyatékosságának jellege: □ látássérült □ hallássérült □ értelmi sérült □ mozgássérült, vagy □ Tartósan beteg Fenti igazolást nevezett részére az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet....... fokú szakértői bizottságának ................... számú zakhatósági állásfoglalása vagy szakvéleménye, vagy a ...................... megyei gyermek szakfőorvos ................... számú igazolása, vagy ........................... fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmény ....................................................... szakrendelő intézet szakorvosa által kiadott ................... keltű igazolás/zárójelentés, vagy a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértő Bizottság ................... számú szakvéleménye alapján állítottam ki. II. Szakvéleményem szerint a fent nevezett személy fogyatékossága/betegsége miatt állandó és tartós gondozásra szorul. A gondozás várható időtartama: □ 3 hónapnál hosszabb, vagy □ 3 hónapnál rövidebb. Csak tartósan beteg személy esetében kell kitölteni: Az ápolt személy:
a) ágyhoz kötött, fekvőbeteg □ b) időskori demencia, vagy egyéb betegségből adódóan gondnokság alá helyezett személy, aki állandó felügyeletet igényel □ c) a) és b) pont egyikébe sem tartozó □
Balmazújváros, ............................................... P. H.
................................................ háziorvos aláírása munkahelyének címe
2. számú függelék NYILATKOZAT Alulírott...................................................(név) (szül.név)
….........................................................
….......................................(szül. hely) …....................................................................(szül. név) an:…..........................................) Balmazújváros, ...............................................................szám alatti lakos kijelentem, hogy munkaviszonyban nem állok, rendszeres pénzellátásban nem (pl. GYES, GYED, GYET, nyugellátás, munkanélküli ellátás, rendszeres szociális ellátás, stb.) nem részesülök, megélhetésemet biztosító jövedelmem és vagyonom nincs. Kijelentem továbbá, hogy a szociális ellátás megállapítására irányuló kérelmem benyújtásának hónapját megelőző 12 hónap alatt szerzett egyéb* (…...................................) jövedelmem egy hónapra jutó átlaga.....................,- Ft, azaz....................................................forint. A nyilatkozattal egyidejűleg csatalom az alkalmi munkavállalói könyv/ egyszerűsített munkaszerződés másolatát. Balmazújváros, _____(év_______________(hó)______(nap) ____________________________ aláírás *Egyéb jövedelem: állattartásból, földművelésből származó bevétel, nádazás, napszámos munka, ingatlan bérbeadásából származó bevétel, stb. Felhívom figyelmét, hogy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 51. § (6) bekezdésében foglaltak értelmében, az ügyfél vagy képviselője, ha más tudomása ellenére az ügy szempontjából jelentős valótlan tényt állít, illetve az ügy eldöntése szempontjából jelentős tényt elhallgat, vagy valótlan adatot szolgáltat, eljárási bírsággal sújtható. A Ket 61.§ (2) bekezdése alapján az eljárási bírság legkisebb összege esetenként ötezer forint, legmagasabb összege természetes személy esetén ötszázezer forint. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 17. § (1) bekezdése alapján a jogosultsági feltételek hiányában, vagy a törvény megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell a kamattal megemelt pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére, természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére.
