2009-as tanév 2. szemeszter

Családi jog 2009. február 10. 8:04

Családi jog előadások 2008/2009-as tanév 2. szemeszter 1. Előadás 2009. február 10. (kedd) Előadó: Szeibert Orsolya

A családjog tárgya A családi viszonyok szabályozása a jog eszközeivel ○ A család fogalma ○ A családdal összefüggő kérdések szabályozhatósága A család fogalmát illetően (nincs pontos törvényi meghatározás) I. Jogi értelemben: 1) Társadalom természetes és alapvető alkotóeleme 2) Közös elődök vagy legalább egy közös előd és leszármazóik képezik 3) Nemzetközi egyezmények jelentősége a) Néhány egyezmény konzervatív b) Néhány tágabban értelmezi 4) Bizonytalan kérdések a) feltétlenül szükség van vérségi kapcsolatra? w igen, de egyre ritkábban: örökbefogadás, házastárs másik szülőtől származó gyermeke b) Kell-e házasság a családhoz / kell-e szülőpár? (elég 1 is?) w Élettársi kapcsolat? - család-e? 5) Régen nagycsalád egysége dominált, ma már az ún. alapcsalád is felbomló félben van 6) Családi jog könyv: házastársak + rokonok kapcsolata, szülőpár + leszármazók, egy szülő --> csonka család kifejezés II. Szociológiai értelemben: a) együttélés alapján - vérségi kapcsolat fennállása alapján b) alapcsalád - bővebb család - újjászervezett család (patchwork család) • Alapcsalád: szülők + leszármazók • Bővebb család: kultúrától függően változik • Patchwork: részben saját, részben közös… stb. leszármazók III. Köznapi értelemben A szabályozás lehetőségei: ○ csak bizonyos körben lehetséges ○ elismerés és a konfliktushelyzet megoldásának igénye § Állami elismerés - apaság/ anyaság, házasság… § Élettársi kapcsolat ○ jogi eszközök elégtelensége § Családon belüli erőszak § Házasság felbomlik - jogi, anyag, gyermekelhelyezési problémákat megoldja, - de a volt házastársak közötti konfliktust nem Családjog szabályozási területei: a. Házassági jog - köteléki és vagyonjog a) létrejötte, felbomlása b) házasság joghatásai c) házassági vagyonjog b. Család, rokonság joga c. Gyámság, családpótló jogi helyzetek rendezése a) gyermekeket érinti A családjog által érintett személyi kör a. Család b. Rokonság, amely alapulhat a) vérszerinti származáson b) bírósági határozaton c) hatósági aktuson c. Hozzátartozók köre - Ptk. meghatározza DE nem szabályozza a családjog: a. élettársi jogviszonyt - polgári jogi jogviszony b. gondnokságot c. ún. tényleges családi kapcsolatokat

Előadások 2. – 1. lap

c. ún. tényleges családi kapcsolatokat A családjog jogforrásai a. Csjt. 1952. évi IV. tv. (házasságról, családról és a gyámságról) a) jelentősebb módosításai: a) 1974. évi I. tv. (I. módosító novella) b) 1986. évi VI. tv. (II. módosító novella) c) 1995. évi XXXI. tv. (gyermekjogok) d) 1997. évi XXXI. tv. (örökbefogadás) e) 2002. évi IX. tv. és 2002. évi XLIV. tv. (házassági névviselés) f) 2006. évi LI. tv. (távoltartás) b. további jogforrások a) Alkotmány - 15. §, 16. §, 66. §, 67. § és 70/K § b) Gyermekvédelmi törvény - Gytv. - 1997. évi XXXI. tv. c) Egészségügyi törvény - 1997. évi CLIV. tv. d) Polgári törvénykönyv - háttérjogszabályként e) Polgári perrendtartás - 1952. évi III. tv. f) Csjté. - végrehajtási rendelet, 1952. évi 23. tvr. g) Anyakönyvi jogszabály - 1982. évi 17. tvr. h) Gyámrendelet - Gyer. - 149/1997. Korm. rendelet i) Nevelőszülői jogviszonyt rendező 150/1997. Korm. rendelet j) Gyámügyi hatáskörről - Gyár. - 331/2006. Korm. rendelet c. még néhány forrás :) a) Legfelsőbb Bíróság iránymutatásai, elvi döntései, állásfoglalásai: a) 17. sz. irányelv a gyermekelhelyezésről b) V. sz. Polgári Elvi Döntés a házastársi tartásról c) XXIX. sz. Polgári Elvi Döntés a nagykorú gyermek eltartása d. Nemzetközi egyezmények a) részben általános jellegűek (pl. Emberi Jogok Általános Nyilatkozata - 1948) b) részben kifejezetten családjogi tárgyúak e. Általános nemzetközi emberi jogi egyezmények a) Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (1948) b) Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egységokmánya (1966) c) Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egységokmánya (1966) d) Emberi Jogok és Alapvető Szabadságjogok Védelméről szóló Római Egyezmény (1950) e) A Nőkkel Szemben Alkalmazott Hátrányos Megkülönböztetés Minden Formájának Kiküszöböléséről szóló New York-i Egyezmény (CEDAW) (1979) f) A Gyermek Jogairól szóló New York-i Egyezmény (1989) f. Kifejezetten családjogi tárgyú egyezmények a) A Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló Hágai Egyezmény (1980) b) Tartásdíjak külföldön való behajtását szolgáló New York-i Egyezmény (1980) c) Gyermektartási kötelezettség tárgyában hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló Hágai Egyezmény (1958) d) Gyermekek Nemzetközi Örökbefogadásáról szóló Hágai Egyezmény (1993, mi 2005-ben csatlakoztunk) e) A szülői felelősséggel és a gyermekek védelmét szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos együttműködésről, joghatóságról, alkalmazandó jogról, elismerősről és végrehajtásról szóló Hágai Egyezmény (1996, mi 2005-ben csatlakoztunk) g. Uniós jogforrás: a) A Tanács 2201/2003 Rendelete házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és a végrehajtásáról A családjog jogrendszerbeli helye a. Kapcsolatai: a) polgári jog - Ptk. b) közigazgatási jog c) polgári eljárásjog d) munkajog e) szociális jog, társadalombiztosítási jog f) büntetőjog g) nemzetközi jog h) nemzetközi magánjog Csjt.-ben szereplő elvek (1. §) a. házasság és család védelme a) házasság önkéntességének és szabadságának védelme is b. házastársak egyenjogúsága c. gyermek érdekeinek fokozott védelme (child's best interest) a) magyar terminológia: a gyermek mindenek fölött álló érdeke d. társadalmi és egyéni érdekek összhangja e. rendeltetésszerű joggyakorlás


e. rendeltetésszerű joggyakorlás Csjt.-ben nem szereplő alapelvek: a. házasságból és házasságon kívül született gyermekek egyenjogúsága b. állam és egyház elválasztása c. jóhiszemű és tisztességes eljárás d. méltányosság e. érdekérvényesítésben gyengébb fél védelme A készülő Ptk. Családjogi Könyvének (Csjk.) elvei a. Alapvető szempontok: a) nem ismétli meg az általános polgári jogi alapelveket b) nem sorolja fel az Alkotmányban szereplő családjogi alapelveket c) nem tartalmaz katalógusszerű felsorolást b. A családi kapcsolatok védelme - tág értelmezés a) a családi és egyéni érdekek összhangja c. A gyermek érdekeinek védelme a) (kiskorú) gyermek érdekeinek és jogainak fokozott védelme b) saját családban nevelkedés joga c) családi környezetben való nevelkedés és korábbi családi kapcsolatok megtartása d. A házastársak egyenjogúságának elve a) jogok és kötelezettségek egyenlősége e. A méltányosság és a gyengébb fél védelme a) családjogi jogviszonyok rendezése során b) nagy jelentőség a bontóperek során Legnagyobb kihívások, amelyekkel a családjognak számolnia kell 1. Házasságok terén a) Bontások számának rohamos növekedése b) Élettársi kapcsolatok mint a házasság alternatívái, szingli életmód, LAT (living apart together) kapcsolatok 2. Gyermekeket, gyermeki jogokat érintően a) Alapcsaládok, családok felbomlásának folyamata b) Gyermeki jogok előtérbe kerülése 3. Hátrányos megkülönböztetés témája 4. Családjog korszerűsítése, egységesítése Házassági jog - jegyesség 1. Csjt. nem szabályozza, a korábbi magyar jogban nagyobb jelentősége volt 2. Személyi jelentősége: a) Nem jár a szerződés joghatásaival - nem kikényszeríthető b) Hozzátartozói státuszt ad 3. Vagyoni jelentősége a) Ptk. 6. §-a alkalmazható b) Ptk. ajándékozási szerződésre vonatkozó szabályai

2. Előadás 2009. február 17. (kedd) Előadó: Szeibert Orsolya ○ A házasság fogalma: § Csjt-ben nincs fogalma § Fogalma a történelem folyamán módosult § Jogirodalom alapján: □ Szövetség-szerződés? w Poligámia létezik □ Férfi és nő között w Azonos neműek házassága: Norvégia, Hollandia □ Szabadság és önkéntesség □ Jogi védelmet élvez w Élettársi kapcsolat nem élvez ilyen védelmet □ Törvényben meghatározott formában jön létre □ Törvényben meghatározott joghatásokat von maga után ○ Házasság ismérvei: § Házasság a nemzetközi egyezményekben □ Házasságkötés joga férfiakat és nőket is megilleti □ Azonos joguk van a házasságkötésre □ Szabad elhatározás alapján □ Házastárs szabad megválasztásának joga □ Korlát: házasságra érett kor elérése ○ Házassági rendszerek: § 1894-ig 8 féle házasság volt § Választás joga § Bizonyos minimális feltételek


§ Bizonyos minimális feltételek § Kizárólagos egyházi házasság: □ Egyházi hatóság □ Egyházi jogi szabályok □ Egyházi anyakönyvezés § Kizárólagos polgári házasság: 1894 óta □ Állami hatóság: anyakönyvvezető □ Állami jogszabályok □ Állami anyakönyvvezetés □ Egységes szemben a felekezeti házassági jogokkal § Fakultatív polgári házasság ○ Házasságkötést megelőző eljárás rendeltetése: I. Törvényes feltételek érvényesülése □ Anyakönyvvezető előtt nyilatkozni kell, h fennállnak-e a törvényes feltételek □ Előző házasságot felbontották □ Rokoni kapcsolatnál - okirat II. Illetékesség meghatározása a) Anyakönyvezető megkeresésére (itthon bármelyik) - de ő illetékes a házasság megkötésére b) Bejelentéstől számított 0 napon túli időpontra tűzheti ki a házasságot w 2 kivétel: ◊ Ha az egyik házasuló fél állapota házassággal fenyeget ◊ Jegyzői felmentés (külföldi meló…) III. Meggondolás IV. Nyilatkozattétel - részben kötelesek, részben megtehetik □ Kötelező w mindkét fél a házasság után viselt névre vonatkozóan □ mindkét fél gyermek nevére vonatkozóan □ vőlegény a gyermeket elismerheti meghatározott feltételek esetén ○ Házasság létrejötte? § Házasulók személyes jelenéte § Együttes jelenlét § Anyakönyvvezető előttiség § Kijelentés: házasságot kötnek egymással □ Ezáltal jön létre □ Sem időhöz, sem feltételhez nem köthető § 2 tanú § Hivatalos helység ○ Alaki kellékek hiánya eltérő jogkövetkezményeket von maga után: § Nem jön létre a házasság □ Nem semmis, nem is jön létre § Érvénytelen házasság jön létre § Érvényes, de nem szabályos házasság jön létre □ Feleket nem érinti, csak igazgatási szempontból van felelőssége - anyaköyvvezeteő esetleges felelősségre vonása ○ Alaki feltételek hiánya: § Nem jön létre a házasság, ha: □ Nem az anyakönyvvezető előtt (templomi házasság nem jár polgári jogi joghatásokkal, max bizonyíték) □ Nem személyesen vannak jelen □ Nem tesznek nyilatkozatot § Érvénytelen, ha a felek: □ Anyakönyvvezető előtt, de nem hivatalos minőségében volt jelen □ Nem együttesen voltak jelen § Szabálytalan, ha a felek: □ Pl nem 2 tanú jelenlétében kötnek házasságot ○ Készülő Ptk (Csjk) szabályai: § Hangsúlyt kap: □ Kijelentéssel jön létre □ Bejegyzés - deklaratív hatály § Kimondja: nem létező házassághoz nem fűződik joghatás § Hivatalos helyiségen kívül is megköthető - kérelemre § Alaki érvénytelenségi okok megszüntetése: □ Az együttes jelenlét hiánya nemlétezést eredményez □ Anyakönyvvezető nem hivatalos minőségében jár el (megszűnik) - nehezen értelmezhető ○ A házasság érvénytelensége § A házasság törvényes előfeltételeinek hiánya = házassági akadály = érvénytelenségei ok § Különböző indokai vannak □ állami érdek □ társadalmi érdek □ házasulandók érdeke


□ házasulandók érdeke □ utódok egészségének védelme (rokonok házasságának tilalma) □ erkölcsi tilalmak § Fő csoportjai: □ Kettős házasság tilalma w Monogámia elve érvényesül w Jelenti a poliandria (többférjűség) és a poligínia (többnejűség) tilalmát w Büntetőjog is szankcionálni rendeli ◊ bűntett ◊ súlyos büntetés w Korábbi házasság fennállása alatt nem köthető újabb w Halállal való megszűnés esetén problematikus ◊ különösen holtnak nyilvánítás esetén ◊ a második házasságot kötők jó-, illetve rosszhiszeműsége döntő □ Bizonyos rokoni, illetve hozzátartozói kapcsolat w Részben erkölcsi, részben genetikai okok w Feltétlen érvénytelenséget eredményez: ◊ Egyenesági rokonok között ( egymástól származnak) ◊ Testvérek között w Nem feltétlen érvénytelenség: ◊ Jegyző felmentést adhat ◊ Testvér - testvér vérszerinti leszármazójával } Mostohatesók- semmilyen vérségi kapcsolat --> házasodhatnak } Nagybácsi-unokahúg - vérségi kapcsolat ◊ Házastárs - volt házastárs egyenesági rokonával (mostohagyermekkel) - erkölcsi ok w Örökbefogadó és örökbefogadott: ◊ Csak az örökbefogadás fennállása alatt ◊ A tilalom nem érint más családtagot (örökbefogadó tesójával pl házasodhat) } Nincs akadály - ha a gyerek nem ismeri vérszerinti rokonait és véletlenül házasodnak ◊ Örökbefogadás - szülő-gyermeki jogviszony (beépül a családba) □ Házasságkötési korhatár alatti életkor w Két alapvető kérdés: ◊ Hány éves kortól lehet házasodni ◊ Hány évestől lehetséges engedéllyel? w Hatályos jogszabály: ◊ 18 éves kortól ◊ 16tól kivételesen, gyámhatósági engedély } Előzetes engedély } Szülő meghallgatása - szülőnek nincs vétójoga } Gyermek személyes kérelme szükséges } Családvédelmi szolgálat tanácsadásán való részvétel után - más esetben nincs kötelező tanácsadás } gyermek érdeke az elsődleges } Több szempint figyelembevétele – Esetleg születendő gyermek gondozásának feltétele – Csak az állapotosság nem elég a házasság engedélyezéséhez – Kötelező tanulmányok befejezése nem akadály □ A cselekvőképesség hiánya a belátási képesség hiánya miatt + érvénytelenségi okból w Korlátozottan cselekvőképes maga köt házasságot w Cselekvőképtelen személy házassága érvénytelen ◊ Gondnokság alatt áll ◊ Gondnokság alá helyezés nélkül, így tipikusan } átmenti jelleggel } tartósan w Alaki hibák miatti érvénytelenség két említett esete ◊ együttes jelenlét hiánya, anyakönyvvezető nem hivatalos minőségben jár el § Közös jellemzők □ Érvénytelenségi okok zártkörűsége □ Alaki és érdemi okok DE nincs akarathiba w nincs színlelt / kényszerházasság □ Jogerős bírósági ítélettel válik csak érvénytelenné □ Érvénytelenségi okok elhárulhatnak w Házasságkötési korhatár elérése w Cselekvőképtelen állapot megszűnése □ Bizonyos estekben csak az indíthat pert, akinek személyében állt fenn az érvénytelenségi ok □ Eljárásjogi szabályok: részben Csjt. - részben Pp. § "Maradék" joghatások (az érvénytelen házasságból) □ Nem érinti a gyermek apaságának vélelmét □ A kiskorú házasfél nem veszíti el így megszerzett nagykorúságát. Kivételek: w gyámhatósági engedély hiánya w cselekvőképesség hiánya


w cselekvőképesség hiánya □ Házastárs névviselési joga fennmarad □ Vagyonjogi joghatásai lehetnek (függ a felek jó- és rosszhiszeműségétől) w Vélt házasság (mind a két házasfél jóhiszemű volt) → úgy kell tekinteni, mintha a házasságot felbontották volna w Egyoldalú vélt házasság (az egyik fél jóhiszemű, a másik fél rosszhiszemű volt) → a jóhiszemű fél dönt w Mind a két fél rosszhiszemű volt → nem állnak be a házasság vagyonjogi hatásai (élettársi közösség adott esetben megállapítható) w Szűkebb - tágabb értelmezés ◊ lakáshasználat beletartozik?

3. Előadás 2009. február 24. (kedd) Előadó: Szeibert Orsolya Készülő Ptk. (Csjk.) szabályai - érvénytelenség ○ A házassági akadályok körének kisebb mértékű szűkülése - általános tendencia ○ Hatályos szabályok pontosabb, logikusabb … A házasság személyi joghatásai ○ Jogok és kötelezettségek egyenlősége § mind házastársakként § mind szülő-gyermek viszonylatban § egyiküket sem illeti meg jogi értelemben családfői minőség ○ Házasélet ügyeiben közösen döntenek ○ Személyüket érintő ügyekben önállóan, de a család érdekére is figyelemmel döntenek - autonómia és együttműködési kötelezettség ○ Hűség kötelezettsége - szélesebb értelemben véve ○ Kölcsönös támogatási kötelezettség ○ Névviselés § Házassági név jelentősége □ az összetartozást fejezi ki □ a házassági név viseléséhez is fűződnek jogot § 2004 januárjától új szabályozás § Emberi Jogok Európai Bírósága □ 1994: Burgharts vs. Svájc ügy: diszkrimináció megállapítása § Alkotmánybíróság döntése □ 58/2001. (XII. 7.) AB határozat; névjog = egyenjogúság § Hatályos szabályok jellemzői: □ Megállapodás szükségessége □ Közös házassági név viselése □ Férj is felveheti a feleség családnevét § Problémák □ csak 2 családnév lehet, mi van, ha két olyan ember köt házasságot, akik két-két családnevet viselnek?! Személyi joghatások a Családjogi Könyvben ○ Együttműködési és támogatási kötelezettség § Szolidarítási kötelezettség § "Hűség" nem szerepel ○ Közös és önálló döntési jog § A hatályos szabályozással azonos § DE: kiskorú gyermek érdekére és egymás érdekére tekintettel ○ Lakhely megválasztása § Egymással egyetértve választják meg ○ Névviselés szabályai lényegében nem változtak Házasság megszűnése ○ Megszűnés két esete: § Felbontással és halállal § A házasság a halál időpontjában és a bontóítélet jogerőre emelkedésékor szűnik meg ○ Az érvénytelenség visszaható hatállyal szünteti meg a házasságot! ○ Halálla való megszűnés esetén: § Holtnak nyilvánítás okozhat nehézséget § Joghatása: öröklés - polgári jogi szabályozás Büntetőjogi szabályozás története ○ Római jog: enyhébb és szigorúbb szemléletek váltakozása ○ Középkorban: egyházi jogi tilalom ○ Mo.: 1894 előtt nyolc felekezeti bontójog § Kánonjog: érvénytelenítés és ágytól-asztaltól való elválasztás


§ Kánonjog: érvénytelenítés és ágytól-asztaltól való elválasztás § Protestantizmus: a házasság nem felbonthatatlan és nem szentség ○ Mo.: 1894. évi Házassági Törvény § Kötelező polgári házasság § Házasság felbonthatósága szűk körben vétkességi alapon A vétkességi elv ○ A hatályos magyar jog NEM ismeri ○ Csak a másik fél vétkes magatartása miatt ○ Vétkes magatartás hiányában nincs bontás ○ Csak a vétlen fél kérheti, a vétkes nem ○ Viszontvétkességre lehet hivatkozni ○ Bontóítélet tartalmazza a vétkessé nyilvánítást ○ Ehhez joghátrányok fűződtek - a feleséget súlytották § Házassági név elvesztése § Nőtartás elvesztése § Ajándékok visszakövetelhetősége § Házassági tilalom a házasságtörő féllel szemben A Házassági Törvény bontóokai ○ Felsorolt bontóokok § Abszolút okok: a bíró nem mérlegelhetett § Relatív okok: bíró mérlegelt ○ Abszolút bontóokok § házasságtörés - súlyos megítélés § hűtlen elhagyás - színjáték ○ Relatív bontóokok § házastársi kötelezettség súlyos megszegése § erkölcstelen életmód § öt évnél rövidebb börtönbüntetés ○ Gyakori a bontókereset elutasítása A bontójog alakulása Ht. után ○ 6800/1945 M. B. rendelet § Letért a vétkességi elvről; bevezetett nem vétkességi okokat □ Közös megegyezés - feltételei: w 2 éves együttélés után w Különélés nem szükséges w Abszolút bontóokként □ Legalább 5 éve tartó különélés □ Gyógyíthatatlan elmebetegség ○ A feldúltsági elv általános jellemzői: § Felbontás oka: a házasélet véglegesen, helyrehozhatatlanul megromlott § Nincs jelentősége a megromlás okának § Bármelyik fél kérheti a bontást § Bontóokok fennmaradhatnak, de nem feltétlenül § Elismeri a közös megegyezést § A vétkességnek nem feltétlenül marad jelentősége ○ 1952: § Nincsenek bontóokok, csak generálklauzula § Alapos és komoly ok esetén bontható fel § Széles bírói mérlegelési jog § Nincs közös megegyezésen alapuló bontás ○ 1964-ben LB irányelv célozza: § Közös megegyezés lehetősége - nem feltétlenül kell indokolni § Konkrét bontóok mellőzése ○ 1974: § Házasélet teljes és helyrehozhatatlan megromlása § Közös megegyezésen alapuló bontás ○ 1986 - szigorítás ○ Hatályos magyar bontójog jellemzői: § Kizárólag a bíróság mondhatja ki § Feldúltság elve § Bármelyik fél kérheti / közösen is (ha közösen is kérik akkor is megmarad a fel-alperes pozíció az eljárásban) § Kerettényállás: teljes és helyrehozhatatlan megromlás § Nincsenek bontóokok § Tényállásos bontás § Közös megegyezésen alapuló bontás elismerése § Közös kiskorú gyermek érdekei az előtérben


§ Közös kiskorú gyermek érdekei az előtérben § Békítésnek helye van § Bontást követően vétkes magatartás értékelésének helye lehet (már nem vétkességnek, inkább felróhatóságnak nevezzük) ○ Bontóperek típusai: 1) "tényállásos bontóper" □ Nincs közös megegyezés w Egyikük nem akarja a házasság felbontását vagy nem tudnak megállapodni a járulékos kérdésekben □ Tényállás megvalósulásának vizsgálata □ A megromlásra vezethető okok vizsgálata □ Körülmények összességükben való értékelése w Pl. tartós különélés □ Különélés jelentősége □ kiskorú gyermek érdeke □ Ha megállapodnak, átfordul a per " megegyezéses bontóperré" 2) Közös megegyezésen alapuló bontás □ Közös megegyezés nem bontóok önmagában , csak bizonyíték, h megromlott a házasság □ Bíróság nem tárja fel a házasság megromlásának okát, folyamatait □ Házastársak akaratnyilatkozata szükséges: w Egyező (egyértelmű) w Házasság felbontására irányuló (kifejezett) w Végleges elhatározáson alapuló w Befolyásmentes □ Típusai: a) Járulékos kérdésekben való megállapodás: ◊ Felek egymás közötti viszonyát érintően: } Közös vagyon megosztása Kivétel: ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése } Lakáshasználat rendezése } Házastársi tartás ◊ Közös kiskorú gyermek: } Gyermek elhelyezése } Gyermek és különélő szülő kapcsolattartása } Gyermektartás ◊ Egyezséget kell kötni valamennyi kérdésben ◊ Ha mégsem kötnek a per átfordulhat "tényállásos" bontóperré b) Különélésenn alapszik i) Legalább 3 éve (külön lakás) …..itt lemaradtam…. Bíróság feladatai: § Tényállásos bontás: □ Hivatalból is határoz a kiskorú gyermek elhelyezéséről és tartásáról § Közös megegyezésé bontás: □ A kiskorú gyermek érdekeinek biztosítása érdekében megvizsgálja az egyezséget □ Ez érinti: lakáshasználatot, gyermekelhelyezést, gyermektartást, kapcsolattasrtást □ Nem érinti: közös vagyonmegosztása, házastársi tartás § Békéltetés: □ 1974-1995: bontóper előtti személyes meghallgatás □ békéltetés jelenleg: a per során bármikor Bontóper egyéb jellemzői: § mind a két félnek jelen kell lennie, mert mind a két felet meghallgatja a bíróság § külön kérni kell az eljárás folytatását § 1. tárgyaláson dönthet a bíróság: □ 3 éves különélés □ nincs kiskorú közös gyermekük és tisztázott a tényállás

4. Előadás 2009. március 3. (kedd) Előadó: Szeibert Orsolya Vétkesség szerepe ○ A házasság felbontása terén nincs jelentősége ○ A járulékos kérdések rendezésénél igen ○ A magatartás családjogi szempontból súlyos felróhatósága szükséges ○ DE: mindkét fél magatartását értékelni kell ○ DE: az egész folyamatot vizsgálja a bíróság ○ Szerepe lehet: § Házastársi tartás megítéléséről


§ Házastársi tartás megítéléséről § Közös lakás megosztott használatának elrendelése § Gyermekelhelyezés és kapcsolattartás körében közvetetten A házasság megszűnésének joghatásai ○ megszűnik a hozzátartozói kapcsolat ○ kérhető a közös vagyon megosztása ○ megszűnik a hozzátartozói kapcsolat ○ megszűnik az öröklési jogi kapcsolat ○ új házasságot köthetnek mindketten ○ rendezni kell a közös kiskorú gyermek feletti szülői felügyeleti jog kérdését - szülők maradnak mindketten (szülőtársak maradnak) ○ DE: névviselési jog fennmarad (főszabály) ○ DE: házastársi tartás terhelheti a feleket A házasság megszűnésének szabályai a készülő Ptk-ban 1. ○ Házasság bontásának új esete: a házastárs nemének megváltoztatása § A Csjk. levonná a nemet megváltoztató műtét családjogi következményeit ○ Bírói hatáskörben maradna ○ Határozottan elválasztja a közös megegyezésen alapuló és "tényállásos" bontást A házasság megszűnésének szabályai a készülő Ptk-ban 2. ○ Közös megegyezéses bontás esetén: § A járulékos kérdések között nem szerepel a közös vagyon megosztása § Megszűnik a 3 éves különélésre hivatkozás lehetősége ○ Közvetítői (mediációs) eljárás hangsúlyozása A házastársi tartás ○ Három (két) típusa § Házastársi együttélés során nyújtott tartás (támogatási kötelezettség) § Különélő házastárs tartása (életközösség megszakadása után) § Volt házastárs tartása (bontóítéletet követően) Tartás a jogi szabályozásban ○ Egyik személy szükséges igényeit egy másik személy által nyújtott szolgáltatások fedezik ○ A létfenntartást biztosító szolgáltatások: § lakhatás § élelmezés § ruházkodás § gondozás § gyógyíttatás ○ Természetben vagy pénzben ○ Fögg § Eltartott körülményeitől § Egészségi állapottól § Rászorultság mértékéről Tartás a polgári jogban (családjogban) ○ Szerződésen alapuló tartás (kötelmi jog): tartási, életjáradéki, öröklési szerződések § ellenszolgáltatás fejében (főszabályként) § csak szerződéses megállapodás alapján § nem szükséges a rászorultság ○ Törvényen alapuló tartás (családjog): rokontartás § ingyenes (főszabály szerint) § törvény alapján kötelezhető § rászorultság szükséges Házastársi tartás története ○ Korábban (1894. évi Ht.): nőtartásként ○ Csak a NEM vétkes nő kérhetett § Különélő nő (ideiglenes tartás) § Házasság felbontása után végeleges tartás ○ Mértéke a férj vagyoni helyzetétől és társadalmi állásától függött ○ Vagyontalan férj esetén - ritkán - férjtartás Jelentősége ma ○ Egyenjogúság meghatározó ○ Mo-n nem gyakori - kétkeresős családmodell ○ Ha mégis, akkor § a feleség tartása § a bontásit követően ○ Indokolja § Házasság mint családi kapcsolat § Házastárs védett helyzete


§ Házastárs védett helyzete § Szolidaritás a bontás után is Házastársi tartás a családjogi tartási kötelezettségek sorában ○ Házastársi tartás, rokontartás (gyermektartás, szülőtartás) § kiskorú és bizonyos körülmények között nagykorú gyermek tartása ○ Házastárs kötelezettként az első ○ Házastársat jogosultként megelőzi a kötelezett § kiskorú gyermeke § továbbtanuló nagykorú gyermeke § volt házastárssal EGYSORBAN jelenlegi házastársa Házastársi tartás együttélés alatt ○ Lényegében közös háztartás fenntartása ○ A költségek közösek - közös vagyonból ○ Ha nem elég: különvagyonból egyenlő mértékben járulnak hozzá ○ Ha csak egyiküknek van különvagyona: neki kell fedezni a háztartási kiadásokat ○ Ennek megtérítése később nem kérhető Különélő és volt házastárs tartása ○ Feltételek azonosak ○ Jogosult oldalán: § rászorultság § önhiba hiánya § érdemtelenség hiánya ○ Kötelezett oldalán § teljesítőképesség Rászorultság ○ Objektív feltétel ○ Magán nem képes eltartani ○ Jövedelem, vagyon hiánya ○ Tipikus § Betegség - munkaképtelenség □ teljes vagy részleges munkaképtelenség □ elvárható-e másfajta munkavégzés? átképzéssel, másik munkahely keresésével § "Csak" közös háztartásban történt munkavégzés (pl.: gyermeket nevelt, és nem szerzett szakképesítést) § Nyugdíjkorhatár elérése (?) □ önmagában az idős kor nem alap § Munkanélküliség (?) □ automatikusan nem kap tartást □ nehezen megítélhető kérdés □ contra: társadalmi ellátórendszerhez forduljon ○ Gyakorlatban § Gyermeket gondozó anya - (GYES, GYED) § Nyugdíjas életkorban Önhiba hiánya ○ Összefügg a rászorultsággal, de ez szubjektív feltétel ○ Elvárhatóság ○ Nem létesít munkaviszonyt ○ Különösen: vagyontárgyak értékesítése, hasznosítása § a bírói gyakorlat nem várja el, hogy valaki a megszokott környezetét feladja (pl.: add el azt az ágyat, mert ott a másik) § DE: pl.: műtárgyaknál az értékesítés elvárható ○ Erre nézve konkrét törvényi rendelkezés nincs Érdemtelenség hiánya ○ V. PED (polgári elvi döntés) ○ Magatartás: § Házasság fennállása alatt § Házasság felbomlásában közrehatott § Házasság erkölcsi alapját sértette ○ Másik fél magatartására is figyelemmel ○ Objektív megítélés szükséges (kevés az, hogy az egyéni érzékenységemet sértse) ○ Utólagos érdemtelenség § Felbontás után tanúsított felróható magatartás Teljesítőképesség ○ Kötelezett vagyonának és jövedelmének vizsgálata ○ Saját tartását nem köteles veszélyeztetni ○ Hivatkozhat kiskorú gyermeke tartására ○ Ma nehezen vizsgálható (kivéve, ha bérből vagy fizetésből él)


Tartás időtartama és mértéke ○ Határozott vagy határozatlan időre ○ Idős kor, betegség: inkább határozatlan ○ Gyermekgondozás, tanulmányok folytatása: inkább határozott ○ "Átlagos" tartás ○ Kötelezett és jogosult vagyoni, jövedelmi viszonyaihoz igazodik ○ Nem lehet szűkös tartás ○ Nem kell elérnie a házasság alatti színvonalat Körülmények megváltozása ○ Lényeges változás ○ Megszűnik a tartáshoz való jog § Új házasság megkötése (élettársi kapcsolat nem!) ○ Utólagos érdemtelenség ○ Kérhető megszűntetése, mértékének csökkentése vagy emelése - indokolni kell § kötelezett: csökkentés: pl.: gyermekei születtek ○ Később bekövetkező rászorultság: § kérhető tartás § DE: bontást követő 5 év elteltével csak különös méltánylást érdemlő esetben (pl.: élettársi kapcsolat, újabb közös gyermek) Házastársi tartás a Csjk-ban ○ Kisebb módosítások, pontosítások ○ Két eset: különélő és volt házasság tartása ○ Egye helyen történő szabályozás ○ ÚJ: korlátozott mértékű tartás, ha § az életközösség egy évnél rövidebb ideig állt fenn § ÉS gyermektelen volt a házasság § DE "méltányosság" alapján korrigálható ○ Érdemtelenség definíciója a PED-ből beemelésre kerül ○ Háttérszabály: rokontartás

5. Előadás 2009. március 10. (kedd) Előadó: Szeibert Orsolya

Házassági vagyonjog I. Szükségessége ○ Egymás közötti vagyoni viszonyok § meglévő vagyon sorsa § együttélés alatt közösen szerzett vagyon sorsa § együttélés alatt önállóan szerzett vagyon sorsa § rendelkezés a vagyonnal § részesedési, megtérítési igények ○ Harmadik személyekkel szembeni vagyoni viszonyok ○ Vagyoni viszonyok § Házasság fennállása alatt § Életközösség fennállása alatt ○ Vagyoni viszonyok § Életközösség megszűnése után § Hazásság felbontása után § Házasság halállal történő megszűnésekor - öröklés Vagyoni rendszerek ○ Három fő típus: § vagyonegyesítő rendszer § vagyonelkülönítő rendszer § szerzeményi közösség - vegyes rendszerek 1) Vagyonegyesítő rendszer § minden vagyon közös vagyon - szűk kivételek § család védelme az elsődleges az egyénnel szemben § élethossziglani kapcsolat esetén 2) Vagyonelkülönítő rendszer: § Vagyoni viszonyokban nem jelent változást a házasság § Csak különvagyon van § Egyén áll az előtérben - a család előtt § Korrekciók: a családi otthon, a gyermek védelme 3) Szerzeményi közösség: 1) Alapja: □ Mindkét házasfél érdekére figyelemmel □ A kereső és az otthonteremtő tevékenység értékelése


□ A kereső és az otthonteremtő tevékenység értékelése □ Mindkét házasfélnek részesedést biztosít a vagyongyarapodásban □ Két fő típusa: ® Értéktöbbleti elven alapuló - közszerzeményi rendszer ® Reálszerzésen alapuló rendszer - vagyonközösségi rendszer 2) A magyar jog mindkettőt ismerte, készülő Ptk. is tartalmazni fogja. Jelenleg: vagyonközösség Történeti visszatekintés (1946 előtt) ○ Vagyon elkülönítés § Nemesek, honoráciorok, jászkunok házassága § Vélelem a férj főszerzősége mellett ○ Közszerzeményi rendszer § Közrendűek házassága § Rendszerint a férj a szerző § Férjet illeti a szabad rendelkezési jog Történeti visszatekintés (1946-tól) ○ 1946 § közszerzeményi rendezés § házassági szerződés megengedett ○ 1952, Csjt. § vagyonközösségi rendszer § házassági szerződé… Házassági vagyonközösség ○ Jellemzői: § Vegyes rendszer - 3 alvagyon (közös vagyon + felek különvagyona) § Diszpozitív megoldás § Házassági vagyonjogi szerződés lehetséges § Jelentősége különösen bontás során ○ Két feltétel: § Érvényes házassági kötelék ÉS házassági életközösség § Kivétel az érvényes kötelék alól: □ Vélt házasság (tv.) □ Élettársi kapcsolatot követő házasság (ítélkezési gyak.) Házassági életközösség ○ Házassági életközösség ismérvei: § Lakóhely azonossága § Közös háztartás vezetése § Közös gazdálkodás § Érzelmi közösség § Bensőségesség § Együvé tartozás megnyilvánulásai ○ Tartalmi elemek értékelése összességükben ○ Egyes elemek hiányozhatnak ○ Szándék jelentősége A vagyonközösség fő szabályai ○ Alvagyonok ○ Közös és különvagyon elhatárolása ○ Bizonytalanság esetén vélelmek: § A vagyontárgy a közös vagyon része § Nem történt különvagyoni hozzájárulás § A szerzés az életközösség alatt történt ○ Közös vagyon - köre nem meghatározott ○ Az e vagyontárgy, amelyet az életközösség ideje alatt akár közösen, akár külön-külön szereztek, kivéve a különvagyon körét A közös vagyon elemei ○ Foglalkozásból, munkavégzésből származó jövedelem ○ Nyugdíj, táppénz ○ Ellenszolgáltatás ellenében történő szerzés - pl.: adásvételi szerződéssel § Ha nem a különvagyon terhére § Jogcím keletkezésének időpontja döntő ○ Ingyenes szerzés, ha nem különvagyon - pl.: nyeremény ○ Különvagyon haszna - esedékesség időpontja ○ Szellemi alkotást létrehozó házastárs díja - esedékesség időpontja ○ Közös vagyon helyébe lépett érték ○ Közös vagyonba utalt vagyon Különvagyon elemei ○ Házasságkötést megelőző szerzés § Életközösség lényeges!


○

○

○

○

§ Életközösség lényeges! § Jogcím keletkezésétől függ Öröklés útján szerzett vagyontárgy § Ingyenes szerzés, az életközösség alatt § Öröklési szerződés eltérő megítélésű Ajándék § Ingyenesség, életközösség alatt § Nyilatkozat, annak valódi tartalma § Jelentősége: esemény, ajándék jellege, értéke, rokoni kapcsolat Ajándék § Házasságkötéskor adott ajándék - menyasszonytáncpénz § 281. sz. PK áf.: közös vagyon - különvagyon? □ ha az egyik fél közeli hozzátartozója által adott nagyobb értékű ajándék: különvagyon § Alkalmi ajándék harmadik személytől - alkalomtól függően közös vagy különvagyon § Házastársak egymásnak adott ajándéka - különvagyon Személyes használatra szolgáló ÉS szokásos mennyiségű, mértékű vagyontárgy § Mindennapokban használt tárgyak § Jövedelmi és vagyoni viszonyok alapján § NEM: foglalkozás gyakorlásához szükséges § NEM: szabadidős tevékenységhez szükséges § NEM: befektetési céllal vett

A házassági vagyonjogi szerződés ○ Alanyai: házasulók, házastársak ○ Célja: életközösség idejére rendezi a vagyoni viszonyokat ○ … A házassági vagyonjogi szerződés lehetséges tartalma ○ Alapvető szempont: a szerződés a jövőre néz ○ Közös és különvagyon körének eltérő meghatározása § Lehetséges okok □ pl.: egyik fél vállalkozik, de nem akarja az egész vagyon veszélyeztetni ○ Másik házassági vagyonjogi rendszer választása § Lehetséges vagyonjogi rendszerek - akadályok ○ Vagyon fenntartásával, kezelésével járó költségek viselése ○ Egyszeri szolgáltatásra irányuló jogügyletek a házastársak között ○ Közös lakás használata (más szempontok!) ○ NEM: állapotrögzítő szerződések ○ NEM: vagyonmegosztást rendező szerződések A házassági vagyonjogi szerződés korlátai ○ Polgári jog alapelvei: jóhiszeműség és tisztesség ○ Családjogi alapelv: méltányosság (?) ○ a kötelemi jogi szabályok háttérként: § érvénytelenségre lehet hivatkozni - pl.: jóerkölcsbe ütközik ○ Alaki szabály § közokiratba foglalás § jogi képviselő által ellenjegyzett magánokiratba foglalás A közös vagyon használata, kezelése, fenntartása ○ Házassági életközösség fennállása alatt ○ Vagyonközösség rendeltetése eltér a polgári jogi tulajdonközösségtől ○ Használat: mindkét házastárs jogosult ○ Kezelés joga: mindkét házastársat megilleti ○ Fenntartás: közös vagyonból § Ha nem elegendő: mindkét fél különvagyonából § Különvagyon egymáshoz viszonyított arányában § Megtérítési igény? □ Közös életvitel szolgálata □ Egyik fél számára vagyonfelhalmozást tett lehetővé □ Méltányosság!

6. Előadás 2009. március 17. (kedd) Előadó: Szeibert Orsolya A közös vagyonnal való rendelkezés ○ Különvagyonnal mindkét fél maga rendelkezik § Korlátja: közös háztartás, közös vagyoni vagyontárgy fenntartása ○ Tájékoztatási kötelezettség harmadik személlyel szemben ○ Közös vagyonnal való rendelkezés sajátosságai ○ Szerződéskötésben részt nem vevő házastárs érdeke és a forgalom biztonságának követelménye (jóhiszemű és visszterhesen szerző harmadik fél védelme) ütközik


visszterhesen szerző harmadik fél védelme) ütközik ○ Csjt. vélelmekkel rendezi: § Visszterhes ügyfeleknél forgalombiztonság követelménye § Ingyenes ügyleteknél hozzájárulást nem adó házastárs jogai A vagyonközösség megszűnése ○ Megszűnés esetei: § Házassági életközösség fennállása alatt □ Házassági vagyonjogi szerződés megkötése □ Bírósági megszüntetés a felek egyikének kérelmére ® mérlegelés: nehogy a hitelezők előli fedezetelvonás legyen § Házassági életközösség megszűnésével - végleges megszűnés szükséges! ○ Következményei: § Megszűnik a közös vagyon védelme § Megszűnik a vagyonjogi szerződés § Követelhető a közös vagyon megosztása A közös vagyon megosztása ○ Módjai: § szerződéssel, peren kívül § perbeli egyezséggel bírósági eljárás során § bírói ítélet ○ Történhet: § Házassági bontóperben § Külön perben - KIVÉVE közös megegyezésese bontásnál ○ Szerződéssel: § Nem házassági vagyonjogi szerződés - alakszerűség nem vonatkozik rá § Ptk. háttérszabályai: szerződési szabadság korlátok között → könnyen vezethet a szerződés érvénytelenségéhez § Nem teljesítés esetén bírósághoz lehet fordulni ○ Perbeli egyezséggel: § Közös megegyezéses bontás esetén § Bírósági jóváhagyás esetén a bírói ítélettel azonos hatályú Vagyonmegosztás bírói ítélettel (nem hivatalból történik az eljárás, mindig kérni kell) ○ Teljeskörű vagyoni rendezés elve érvényesül § Egységes és végleges rendezés igénye ○ Vagyonmérleg felállítása § Közös vagyon és a különvagyonok köre § Vagyontárgyak értékének megállapítása ○ Megtérítési igények érvényesíthetősége § Alvagyonok keveredése okozza - célszerűség § Lehetséges a beruházási, fenntartási és kezelési költségek megtérítése § Csak különösen indokolt esetben, ha közös életvitel körében felhasználták § Nincs helye, ha a kiadás a lemondás szándékával történt § Nincs helye, nincs közös vagy különvagyon, amelyből teljesíteni lehetne ○ Vagyonmegosztás - a meglévő vagyontárgyak, vagyoni értékű jogok, követelések és tartozások szétosztása a (volt) házastársak között → kizárólagos tulajdon keletkezik ○ Vagyonmegosztás: főszabályként 1/2 - 1/2 hányadban ○ Lehetőleg természetben kell kiadni ○ Az értékkülönbözetet pénzben kiegyenlíteni ○ Felek akarata irányadó ○ Arányosság és célszerűség követelménye is lényeges ○ Méltányos érdekeikre tekintettel kell lenni ○ Méltányosság csak a vagyoni viszonyok egészére tekintettel és csak vagyoni hátrányok kiküszöbölése érdekében alkalmazható Házassági vagyonjog a készülő Ptk.-ban ○ A joganyag nagymértékű kibővülése, részletezése ○ Bírói gyakorlat által kidolgozott elvek, megoldások beépítése ○ Törvényes házassági vagyonjogi rendszerként marad a házastársi vagyonközösség ○ Alternatív rendszerek is szabályozásra kerülnek ○ Házassági vagyonjogi szerződés széleskörű szabályozása ○ Közös vagyon és különvagyon elemeinek részletezése ○ Közös és különvagyoni tartozások helyzetének rendezése ○ Rendelkezési jog részletes szabályozása ○ Különbségek: § a mindennapi életvitelt szolgáló vagyon, illetve a foglalkozás gyakorlását, üzleti életben való részvételt szolgáló vagyon között Lakáshasználat - alapkérdések ○ Házastársi közös vagyon védelme ○ Házastársak - a család - otthonaként Házassági életközösség alatt használatot nem szabályozza


○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○

Házassági életközösség alatt használatot nem szabályozza Házassággal lakáshasználati jog keletkezik A lakáshasználat joga nem szűnik meg a bontással Lakáshasználat rendezése a házasság bontása után indokolt Számos érdek mérlegelése szükséges Különösen jelentős a kiskorú gyermek érdeke Magyar viszonyok között a lakáshasználat kérdése problematikus Megállapodás lehetséges

Fogalom - jogcím ○ Házastársi közös lakás - ahol ténylegesen laknak, közös lakásként használják ○ Jogcím alapján: § Mindkettőjük tulajdonjoga § Egyik házastárs tulajdonjoga § Mindkettőjük bérleti joga § Egyik házastárs bérleti joga § Egyéb önálló jogcím haszonélvezeti jog alapján ○ Járulékos jogcím esetén nem rendezhető (pl.: szívességi lakáshasználat esetén) ○ Rendezhető § megállapodással - házassági vagyonjogi szerződéssel § életközösség megszüntetésekor/bontásakor szerződéssel § perbeli egyességgel § bírói ítélettel Rendezés megállapodással ○ Házassági vagyonjogi szerződés § Részben a házassági vagyonjogi szerződés általános jellemzői; részben speciális: □ Életközösség megszűnése/bontás esetére □ Lehetővé kell tenni a lakáshasználat rendezését □ Bíróság eltérhet (a kiskorú gyermek érdekében) □ Problémák ○ Szerződés a bontás/életközösség megszűnése esetén § Formátlan: írásban, szóban, ráutaló magatartással ○ Perbeli egyezség § Közös megegyezéses bontás esetén a járulékos kérdések egyike § Bíróság kontrollja a kiskorú közös gyermek érdekében Rendezés bírói ítélettel ○ 298. PK állásfoglalás § Csak erre irányuló kereseti kérelem alapján dönt § Kereseti kérelem: a lakáshasználat rendezése (kérelemhez kötöttség elve) § Érdekek védelme: kiskorú gyermeké, egyik és másik házastársé, bérlet esetén bérbeadóé + családvédelmi érdek § A kereseti kérelem elutasítható: adott helyzetben megnyugtatóan nem rendezhető § A rendezés újból kérhető Közös tulajdon / közös bérlet ○ A felek közös jogcím alapján használják a lakást ○ Elsődleges: lakáshasználat megosztása § Objektív feltételek vizsgálata □ Lakás adottságai, átalakítás elrendelhetősége § Szubjektív feltételek vizsgálata □ Súlyosan sérelmes, egyoldalúan felróható magatartás ○ A megosztásnál el lehet térni a tulajdoni hányadoktól ○ Másodlagos: a lakás elhagyására kötelezés § Távozó nem tarthat igényt elhelyezésre § Bennlakó kizárólagos használatot kap Önálló tulajdon / önálló bérlet ○ A felek egyik fél önálló jogcíme alapján használják a lakást ○ Elsődleges szempont: van-e lakáshasználatra jogosult kiskorú gyermek ○ Ha nincs → azt a felet illeti meg kizárólagosan a lakáshasználat, akinek önálló jogcíme van ○ Másik fél erre nem jogosult, nincs osztott használat ○ Ha van ilyen gyermek: § Elsődleges: osztott lakáshasználat, objektív és szubjektív szempontok érvényesülése § Másodlagos: kizárólagos lakáshasználat elrendelése, akár a nem tulajdonos / nem bérlő is, ha nála van a gyermek elhelyezve § Szempontok! □ szülők tényleges vagyoni viszonyai Lakáshasználatra jogosult gyermek ○ A szülő saját háztartásában köteles gondoskodni a kiskorú gyermek állandó lakásáról ○ Gyermek alanyi joga, hogy lakhatásról szülei gondoskodjanak - együttélő szülők esetén ○ Bontás esetén az a szülő gondoskodik erről, akinél elhelyezték Lakáshasználat és gyermekelhelyezés összefüggése!


○ ○ ○ ○

Lakáshasználat és gyermekelhelyezés összefüggése! Más lakásban való lakhatás lehetősége jelentős Továbbtanuló nagykorú gyermek lakhatásáról is gondoskodnak szülei A mostohagyermek a fenti értelemben nem jogosult lakáshasználatra

Kompenzáció ○ A lakáshasználati jog vagyoni értékű jog ○ A távozó felet megilleti a lakáshasználati jog ellenértékének ráeső része ○ Ez akkor is megilleti a házastársat, ha nem volt önálló tulajdonos vagy bérlő ○ Célja: a vagyoni hátrány csökkentése ○ A lakás elhagyásáért járó díj - Elhelyezési igény nincs ○ Ha közös tulajdon a lakás, ill. a távozó önálló tulajdona: megilleti a többlethasználati díj § Ez annak az ellenértéke, hogy a távozó nem élhet a tulajdonjogból folyó jogosítványokkal § Ha önként hagyja el a lakást, akkor nem jár neki Élettársi szabályozás kialakulása ○ 1952. évi Csjt. és 1959. évi Ptk. nem tartalmaz szabályozást az élettársakra nézve ○ Társadalmilag egyre elfogadottabb kapcsolat ○ Szociális jog toleráns - házassághoz közelít ○ Bírósági gyakorlat alakítja ki a vagyon rendezésére vonatkozó megoldást - polgárjogi társaság mintájára ○ 1977-ben beemelésre kerül a Ptk.-ba ○ 1996 újabb Ptk. módosítás: azonos neműek között is fennállhat ○ Ennek alapja a 14/1995 (III. 13.) AB határozat § Házasság és élettársi kapcsolat éles megkülönböztetése § Házasság fogalma § Élettársi kapcsolat - egyes jogszabályok vizsgálata

7. Előadás 2009. március 24. (kedd) Előadó: Szeibert Orsolya Az élettársi szabályozás kialakulása • • • • • • •

1952. évi Csjt és az 1959. évi Ptk. nem tartalmaz szabályozást az élettársi kapcsolatra nézve társadalmilag egyre elfogadottabb (terjed) szociális jog toleráns – házassághoz közelít (de nem egyenlő vele) bírósági gyakorlat alakítja ki a vagyon rendezésére vonatkozó megoldást – polgári jogi társaság mintájára 1977-ben beemelésre került a Ptk-ba 1996 – újabb Ptk. módosítás: azonos neműek között is fennállhat ennek alapja a 14/1995 (III.13.) AB határozat o házasság és élettársi kapcsolat megkülönböztetése o házasság fogalma § keretet biztosít a felek együttélésének (+ egymást támogatják, közös gyermekek felnevelésének színtere) § hagyományosan a házasság férfi és nő kapcsolata o élettársi kapcsolat – egyes jogszabályok vizsgálata § élettársi kapcsolatban is tisztességesen nevelhetők a gyermekek,…

A hatályos élettársi szabályozás • Ptk. 685/A § élettársak fogalma: o két személy - házasságkötés nélkül o közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben együtt él § gazdasági közösség: ha közösen fizetik a (pl.) rezsit az nem elég, hanem pl. közös befektetések, … (ha van rá lehetőségük) o nincs nyilvántartás • Fogalmi kellékek: o szigorú értelmezés a bíróság gyakorlatában o különös jelentősége van a gazdasági együtt működésnek o egyéb fogalmi elemek: tartósság, stabilitás, közös gyermekek léte o élettársi életközösség és házassági életközösség egymás mellett? § nincs akadálya, hogy más személyekkel házasságban álljanak § házasság marad, de pl. külön költöznek àélettársi kapcsolatba kerülnek § egymás mellett: házasság és élettársi közösség (mindkettőből gyermekek), élettársnő bírósághoz fordult, (pasinak a házassága is fennállt) • Ptk. 578/G§ - vagyoni viszonyok rendezése o együttélés alatt a szerzésben való közreműködés arányában szereznek közös tulajdont o ha az arány nem állapítható meg – egyenlően részesülnek o háztartásban végzett munka szerzésben való közreműködésnek minősül o ennek értelmezése: § élettársi életközösség? § inkább távolítani a házassági vagyonközösségtől?


§ inkább távolítani a házassági vagyonközösségtől? • Ptk értelmében hozzátartozók Házasság v élettárs • Számos eltérés o kapcsolat létrehozása – tényleges együttélés o kapcsolat megszüntetése: válás / szétköltözés (egyszerűbb) o vagyoni joghatás más jellegű o Élettársi tartási kötelezettség: élettársnál Ø (de az ítélkezési gyakorlat szerint van) o élettársi tartás nincs a kapcsolat megszűnése után (élett: nincs) o öröklés csak végintézkedés alapján (élett: nem tv-nyes örökös) o jogszabály nem rendezi a lakáshasználatot o apasági vélelem keletkezésének módja eltér § házasság: élő szülők – házasság alapján, a férjnek semmi hatóság előtti tevékenységére nincs szükség § élettárs: kell • Hasonlóságok: o szülő-gyermek kapcsolat a szülői státustól függ, nem szülők kapcsolatától o a szociális jog hasonlóként kezeli a 2 kapcsolatot Élettárs a készülő Ptk-ban • élettársi viszony beemelése a Családjogi Könyvbe (àcsaládjogi viszonnyá válna, ma csak polgári jogi viszony) • családjogi viszony • alapelvekben is megjelenik • továbbra is az együttélése alapszik • ehhez nem szükséges regisztráció • különneműek + azonos neműek között • NEM: egyenesági rokonok és testvérek között • személyi joghatások: o együttműködési és támogatási kötelezettség o DE NINCS: közös névviselés, • vagyoni viszonyok: o új törvényes vagyonjogi rendszer: közszerzeményi rendszer o szerzésben való közreműködésnek minősül a másik fél vállalkozásában való tevékenység is o szerződéses rendezés hangsúlyozása • tartás a kapcsolat megszűnése után o rendszere – mint házastársaknál o DE: vagy 10év együttélés vagy közös gyermek és 1 év együttélés • Lakáshasználat a kapcsolat megszűnése után: o rendsere közelít a házastársak lakáshasználatához o DE: vagy 10év együttélés vagy közös gyermek és 1 év együttélés • Öröklés: o használati jog öröklése o kiterjed a közösen használt lakásra és a felszerelési tárgyakra o Ha: 10év együttélés vagy közös gyermek és 1 év együttélés • nem változik: o szülő-gyermek viszony rendezése o apasági vélelem keletkezése • Összességben lényegesen részletesebb szabályozás Élettárs / bejegyzett élettárs • terminológiai problémák • hatályos szabályozás élettársi viszony a Ptk-ban • 2000 óta: 1. Ptk kodifikáció: élettársi kapcsolat beemelése a Csjt-be 2. 2007 december: bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló tv 3. A kodifikáció a Csjk-ban is szabályozná a bejegyzett élettársit 4. 2008. december: AB megsemmisítette a tv-t 5. 2009 eleje: Ptk a Parlament előtt, benne az élettárs - bejegyzett élettárs Bejegyzett élettársi kapcsolat (nem lépett hatályba a tv) • 2007. évi CLXXXV tv - bejegyzett élettársi kapcsolatról • fogalma: 2 nagykorú, azonos vagy különnemű személy • anyakönyvvezető előtt • joghatások: főszabályként a házasság joghatásai § vagyoni viszonyok § tartás § lakáshasználat • Két kivétel: § nincs közös névviselés § nincs közös örökbefogadás - idegen gyermek, saját gyermek (másik vér szerinti gyermekénél sem lehet) • megszűnés: bíróság előtt, bizonyos feltételek esetén közjegyző előtt


• megszűnés: bíróság előtt, bizonyos feltételek esetén közjegyző előtt • öröklés: túlélő bejegyzett élettárs úgy örököl., mint az özvegy • Azonos neműek és különneműek bejegyzett élettársi kapcsolata főszabályként ugyanolyan joghatással § DE: apaság vélelme kapcsolódik a különneműek bejegyzett élettársi kapcsolatához Bejegyzett élettársi kapcsolat - ma • 21/B/2008 - Abh • Indoklás: 1. házasságot csak férfi és nő köthet 2. azonos neműek bejegyzett partnerkapcsolatot létesíthetnek - nem érvényesül a házasság alkotmányos védelme 3. különneműeknél a házasság alkotmányos védelme meghatározó: nem hozható létre rájuk nézve elnevezésénél tekintve más, de tartalma szinte azonos azzal az intézménnyel • jelenlegi tervezet: § bejegyzett élettársi kapcsolat - csak azonos neműek részére § élettársi viszony igazolásának megkönnyítése: nyilvántartás

Gyermekek jogai A New York-i egyezmény előzményei • II. vh után kerülnek előtérbe az emberi jogok • gyermeki jogok inkább fokozatosan • XX. sz elején egyes megállapodások (inkább munkajogi szempontból) • magánjogi egyezmények - 1902. évi hágai egyezmény a kiskorúak gyámságáról • 1924: Genfi Egyezmény § öt elv § állami kötelezettségvállalás hiánya • 1948: Emberi jogok Egyetemes Nyilatkozata: § támogatásra ad jogot • 1959: ENSZ deklaráció • 1966: § Polgári és Politikai jogok Egyezségokmánya § Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Egyezségokmánya § jelentőségük: □ első és 2. generációs jogok egysége □ hátrányos megkülönböztetés tilalma • 1989. nov. 20. ENSZ New York-i Egyezmény • 1990. szept. - hatályba lépés • Mo: 1991. évi LXIV tv. A New York-i Egyezmény jellemzői: • Jogok és kötelezettségek egysége • kötelezettséggel terheltek: szülő, család, állam, az állam szervei, hatóságai • Állami kötelezettségek 2 szintje § amit mindenképp garantálni kell § állami kötelezettségvállalás nem feltétlen (állami forrásoknak megfelelően) • 1. cikk: gyermek fogalma § 18. év betöltéséig - felső határ § alsó határ: mikortól (fogantatás?) § kompromisszumok • 2. cikk: hátrányos megkülönböztetés tilalma • 3. cikk: gyermek mindenek felett álló érdeke § child's best interest • Jogok különböző csoportjai - szétszórtan

8. Előadás 2009. március 31. (kedd) Előadó: Szeibert Orsolya A családi élettel kapcsolatos jogok • gyermek-szülő-állam • jogok és kötelezettségek egyensúlyozása • gyermeki jogok: § diszkrimináció tilalma • gyermek érdeke elsődleges • Ítélőképes gyermek véleménye 12. cikk 1 § amik érintik a gyermeket, abban véleményt nyilváníthat § gyermek meghallgatása 12. cikk 2 • lehetőség szerint ismerje szüleit 7. cikk 1 • Jog ahhoz, h szülei neveljék 7. cikk1


• Jog ahhoz, h szülei neveljék 7. cikk1 • jog az anyakönyvezéshez, névviseléshez 7.cikk 1 • Családi kapcsolatok megtartása 8.cikk 1 § családi kapcsolat a személyazonosság része • Gyermeket a szüleitől azok akarata ellenére ne válasszá el 9. cikk 1 § kivéve: mindenek felett álló érdek § szülők elhanyagolják, bántalmazzák a gyemeket • szülőktől külön élő gyermek – kapcsolattartás 9. cikk 3 § személyes kapcsolat o közvetlen érintkezés o KIVÉVE: mindenek felett álló érdek • családegyesítési kérelmek elbírálása 10. cikk 1 • gyermek törvényellenes külföldre utaztatásának megakadályozása 11. cikk • magánélettel, családdal kapcsolatos törvénytelen beavatkozás tilalma 16. cikk 1 • gyermek védelme támadástól, durvaságtól, rossz bánásmódtól – szülei mellett is 19. cikk 1 • családi környezettől megfosztott gyermek helyettesítő védelméhez való jog 20. cikk 1 § nemzetiségi, vallási, kulturális származás jelentősége § helyettesítő védelem formái: □ Örökbefogadás 21. cikk § illetékes hatóságok engedélye alapján § vér szerinti és örökbefogadó szülő érdekeinek egyeztetése § felvilágosítás, tájékoztatás § beleegyezés § külföldre történő örökbefogadás sajátosságai § jogtalan haszonszerzés kizárása • Szülői jogok § állam támogatása § gyermek neveléséért elsősorban a szülők felelősek • Gyermeki jogok, amelyek családjogi szempontból jelentősek § Fogyatékkal élő gyermekek különleges gondozáshoz való jog § nemzetiségi, vallási, nyelvi csoporthoz tartozó gyermek jogai . különleges védelem § gyermekkorú bűnelkövetők - szabadságvesztés, mint végső eszköz (+ rehabilitáció) § kizsákmányolás, durva bánásmód áldozatává vált gyermek társadalomba való visszaillesztése § szociális biztonsághoz való jog § társadalomkáros hatásaival szembeni védelem □ tömegtájékoztatási eszközök Családi jogállás rendezése: • rokonság fogalma: § általános fogalma nincs § jogirodalom: több személy között a vér szerinti leszármazáson alapuló jogi kapcsolat, DE: alapulhat hatósági aktuson is - örökbefogadás § Csjt. - egyenesági és oldalági rokonság meghatározása • a családi jogállás nem feltétlenül jelent vér szerinti kapcsolatot • apaság s anyaság megállapítása eltér egymástól • Anya =aki a gyermeket megszülte → tény és nem vélelem • DE a "mater semper certa est" elve vitatottá vált § dajka anyaság / béranyaság • Apai státusz betsöltése • mindig vélelmeken alapszik (megdönthető) § házasság § anya utólagos házassága § teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat § emberi reprodukcióra alkalmas eljárásban való részvétel • Vélelmek közös jellemzője: § egységes apasági vélelmi rendszert teremt § eltérően keletkeznek, de □ joghatásaikban azonosak □ ugyanolyan gyermek-szülő kapcsolatot eredményeznek □ házasságból és nem házasságból származó gyermekek egyenlősége Alapvélelem • Házasság alapján keletkező vélelem = ún. alapvélelem • ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek megszületéséig eltelt időben vagy ennek egy részében házasságban állt → a férj lesz a gyermek apja • jellemzői: § elegendő a házassági kötelék (gyermek érdeke) § állapotos nővel kötött házasság: létrejöhet a vélelem § fogantatás után bontóper: létrejöhet a vélelem


§ fogantatás után bontóper: létrejöhet a vélelem § "névházasság" szintén vélelmet jelentett • Alaptényállásonként eltér a többi vélelemtől § automatikusan keletkezik § amíg ez a vélelem fennáll, más férfi apasága nem jöhet szóba • Leggyakrabban érvényesülő vélelem Elismerésen alapuló vélelmek • teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat • anya utólagos házasságkötése • • • • • • •

apaság önkéntes vállalása - nem vonható vissza alapfeltétel: apai jogállás üressége gyakori eset: élettárs apasága- anya fennálló házassága személyes nyilatkozattétel különbség: min 16 év hatóság nem vizsgálja, hogy valóban elismerő-e az apa kontroll: bizonyos hozzájárulások szükségesek: § anya § 14. évét betöltötte a gyermek § ha nem az anya a gyermek tv-nyes képviselője, akkor a tv-nyes képviselő teljes hatályú elismerés

utólagos házasságkötés

• egymagában keletkezteti az apaságot • megtehető bíróság /anyakönyvvezető /gyámhatóság előtt • gyermek fogantatásától kezdve megtehető • gyermek, anya halála esetén egyaránt megtehető • nem akadálya az, ha más férfival szemben apaság megállapítása iránti per van folyamatban probléma

• 6 hónapon belüli házasságkötés szükséges; • csak anyakönyvvezető előtt tehető meg; • csak a már megszületett gyermekre nézve tehető meg; • gyermek halála estén is megtehető; • más férfival szemben folyamatban lévő apasági per akadály

Reprodukciós eljárásban való részvételen alapuló vélelem • Egészségügyi törvény szabályozza • házastársak és élettársak vehetnek részt • feltételek: § egyikük meddősége miatt természetes úton gyermek nagy valószínűséggel nem származhat § élettársak: □ különneműek □ egyikük sem él házassági kapcsolatban • közös kérelem • a hozzájárulás alapozza meg az apaságot Apaság bírói megállapítása: • apai jogállás nincs betöltve • időközben más férfi részéről elismerés tehető • két feltétel: § fogamzás idején nemi érintkezés és § alapos következtethetőség, hogy ebből származik a gyermek • lehető legnagyobb fokú bizonyosságra törekvés • egyszerűbb és biztosabb? DNS § 1998 - DNS vizsg is lehet § 2022 - csak DNS vizsgálat • per megindítására jogosult: § magát apának tekintő férfi § gyermek § gyermek halála esetén gyámhatóság • anya nem lehet perbeli fél, és nem képviselheti a gyermeket Apasági vélelem megtámadása • ha apasági vélelem fennáll - megdönthető § bírósági ítélettel megállapított apaság esetén ez formális • Egyik esetkör: tartalmi valótlanságon alapszik → az apától való származás lehetetlenségét kell bizonyítani • Másik esetkör: alaki hiba állt fenn → a származás valódiságát nem kell vizsgálni • Akarathiba címén (kényszer, tévedés) NEM támadható meg • Perindításra jogosult: a gyermek (mögötte gyámhatóság), az apa, a gyermek leszármazója, az ügyész • NEM rendelkezik perindítási joggal: § Anya § Az a férfi, aki magát a gyermek biológiai apjának véli


§ Az a férfi, aki magát a gyermek biológiai apjának véli § Ennek oka a gyermek védelme

9. Előadás 2009. április 21. (kedd) Előadó: Szeibert Orsolya • Vizsga: íb /szb amit akarsz • könyv + jogszab minden kell Családi jogállás keletkezik az örökbefogadással is 1) Történeti visszatekintés § régi római - nem volt gyermek --> vagyon? § mindig tisztán vagyoni rendeltetése volt ( vagy cím örökítése) - nagykorúakat is örökbe lehetett fogadni (nálunk nem) □ ellenérték nélkül munkaerő, □ vagy házasságon kívüli gyermek helyzetének rendezése □ biztosít családi nevelést, de nem rokoni kapcsolatot (nem épül ki, atyai hatalom sem szállt át) □ nem kötötték hatósági kontrollhoz (elég volt pl. szerződés is) § Ma: □ kiskorúak családi nevelését célozza □ nem tudják nevelni a gyereket / nem akarják --> örökbe adás □ 20. sz - gyermek integrálódjon az új családba (mintha vér szerinti gyerek lenne) § érzelmi kapcsolat § jogi □ minél fiatalabb gyermeket szeretnének --> sokat kell várni □ személyi körök § gyermek § vér szerinti szülő § örökbefogadó (érdekeik összehangolása) □ New York-i Egyezmény: főleg 20.cikk □ többszöri módosítás itthon □ Magyar jogforrások: § Csjt - örökbefogadás alapvető rendelkezései § 1997/ 81 tv gyermekvédelmi tv § 1982. évi 17. tvr - anyakönyvezés § 149 /1997 korm r - gyermek neve § 127/2002 kor r - örökbefogadást elősegítő magánszervezetek teevékenysége § 29/2003 ESZCSM rendelet (??) § 1993. évi hágai egyezmény 2) Örökbefogadás fajtái: 1. ki fogad örökbe? a) idegen gyermek § nincs közük egymáshoz § vér szerint <----> örökbefogadó b) rokoni / hozzátartozói gyermek örökbefogadása - szülő halála (pl.) - gyermek --> rokonhoz kerül: nagyszülő / új házastárs § nem ismeretlen közeg § örökbefogadó részéről egyszerűbb alkalmassági vizsgálat 2. Egyszerű / teljes örökbefogadás a) Egyszerű: jogi kapcsolat csak az örökbefogadott gyermek és az örökbefogadó szülő részéről jön létre b) Teljes: teljes rokonsággal család és polgárjogi kapcsolatba kerül (örökbefogadott gyermek leszármazóira is kiterjed) § MO: 1960 óta csak ez lehetséges 3. Nyílt / titkos: vér szerinti szülő ismeri-e az örökbefogadót a) Nyílt: ismeri (személyi adatait legalább) b) Titkos: nem ismeri § kivételes szabály: ◊ vér szer szülő anélkül járul hozzá az örökbefogadáshoz, h ismerné az örökbefogadókat (még ha nincs is a láthatáron az örökbefogadás, "lemondás" a gyerekről) ◊ vér szer szülő olyan magatartása, h nincs szükség a hozzájárulásához § soha nem a gyermekkel szemben jelenti a titkosságot ( hanem a vérszerinti szülővel) ◊ gyermek megismerheti-e a származását ◊ gyermeknek joga van-e tudni, h örökbe fogadták (jogszabály nem kötelezi erre a szülőket) c) ha a határozat jogerőre emelkedett - nincs jelentősége, h melyik fajta volt 4. Titkos örökbefogadás esetei:


4. Titkos örökbefogadás esetei: a) nem ismeri az örökbefogadó(k) személyi adatait Csjt 48 § (3), (4), (6) § gyermek bármilyen életkorában meg lehet tenni ◊ már a gyermek születése előtt megtörténhet - gyermek 6 hetes koráig meggondolhatja magát } 2 vélemény: w ne kaphassa vissza w visszavonhassa nyilatkozatát § anya nem köteles megmondani, h ki az apa ◊ írorsz: apa tudta és megkérdezése nélkül az anyalemondott a gyerekről (apának nem volt jogorvoslati lehetősége) --> Strasbourg (igazat adtak neki, de nem kaphatta vissza...)

10. Előadás 2009. április 28. (kedd) Előadó: Szeibert Orsolya …

11. Előadás 2009. május 5. (kedd) Előadó: Szeibert Orsolya Gyermekelhelyezés ○ Korábbi sematikusság helyett differenciálás ○ Gyermek meghallgatása - közvetlenül vagy (pszichológus) szakértő útján ○ Ítélőképes gyermek véleményének figyelembevétele ○ 14 éves kor jelentősége (14. életévét betöltött gyermek véleményét főszabály szerint figyelembe kell venni) ○ Gyermek véleménye - szülők megállapodása ○ Szülők egyenjogúsága ○ Gyermek neme és életkora mint egy-egy szempont ○ Múltbéli események alapján jövőre nézve kell döntést hozni ○ Tartósság igényével ○ Csak a fennálló körülmények alapján ○ Minden körülményt értékelni kell - mérlegelés Gyermekelhelyezés szempontjai ○ Nevelési alkalmasság § szubjektív és objektív oldal § szülő lakhelye (messze van az iskolától?) § szülő egészségügyi állapota § szülő világnézete □ kényes kérdés □ csak erre nem alapítható döntés ○ Érzelmi kötődés: különleges jelentőségű § Másik szülő káros befolyása? § Ragaszkodás - nevelés megkönnyítése ○ Állandóság § Nem feltétlenül a környezet, hanem a pozitív nevelési hatások állandósulása § Nem teremthető meg kirekesztéssel ○ Testvérkapcsolat ○ Házastársi hűséget sértő magatartás § Jelentősége § Gyermekkel szembeni felelőtlenség? Harmadik személynél történő elhelyezés ○ Szülő: elsősorban kötelezettségei vannak, ezt követően jogai ○ Főszabály: amíg egyik szülő alkalmas, nem kerül harmadik személyhez a gyermek ○ Kivételekkel: ha a gyermek olyan mélyen kötődik a nagyszülőhöz, és a gyermek nem szeretne a szülőnél lenni ○ feltételei: § Csjt. ha a szülőnél történő elhelyezés a gyermek érdekét veszélyezteti ÉS § a harmadik személy kéri ○ gyámot kell kirendelni ○ szülők felügyeleti joga szünetel ○ állandóság kialakult Gyermekelhelyezés megváltoztatása ○ A körülmények lényeges megváltozása esetén ○ Ha a gyermek érdekében áll ○ Két konjunktív feltétel ○ Különélő szülő nem használhatja a perindítást zaklatásként ○ Ellene indított tartási perben támaszt ilyen igényt (hogy ne kelljen tartásdíjat fizetni) ○ Gyermeket nevelő szülő új házasságkötése (tartós új kapcsolat a szülő életében) § Pozitívumként és negatívumként is értékelhető


§ Pozitívumként és negatívumként is értékelhető ○ Állandóság, ha jogellenes magatartásból következik? ○ Alaptalan pereskedés gátolási is cél. Kapcsolattartás - alapkérdések ○ New York-i Egyezmény - személyesség, közvetlenség ○ Csjt. - alapszabályok - különélő szülő ○ Gyermekvédelmi törvény - családból kiemelt törvény ○ Gyer. (korm. r.) - részletszabályok ○ esetei: § Különélő szülő és gyermek □ 17. irányelv □ Szülői, nagyszülői kapcsolattartás □ Ha az apáról kiderül, hogy nem a vérszerinti apa, akkor elvágják a gyermektől § Gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermek □ Családból kiemelt gyermek (átmeneti vagy tartós nevelés) □ Családdal való kapcsolat fenntartása Kapcsolattartás 1. ○ 1986-ig láthatás (ma már nem hívjuk így) ○ 1986 óta elnevezése: kapcsolattartás ○ különélő szülőnek nemcsak joga, kötelezettsége is ○ 1995 óta: nemcsak a szülő oldaláról is: gyermek joga § összhangban a New York-i Egyezménnyel § kivétel: gyermek veszélyeztetése § főszabályként: a felügyeleti jog szüneteltetése mellett ○ Három pólus: gyermek - különélő szülő - gyermeket nevelő szülő (zavartalanság biztosítása) ○ Hatósági kényszer? § ha gyermek akar, különélő szülő nem akar kapcsolatot tartani → nem jellemző, de nem lehet kikényszeríteni sem § vagy különélő szülő akar, együtt élő szülő, gyermek nem akarja Kapcsolattartás 2. ○ Céljai: gyermek fejlődésének figyelemmel kisérése, jó kapcsolat megőrzése, hozzátartozókkal is ○ Jogosulti kör: § Csjt.: szülő § Gyer. (korm. r.): szülő, nagyszülő, nagykorú testvér □ ha ők akadályoztatva vannak: szülő testvére, szülő házastársa □ ha gyermekvédelmi gondoskodásban él: szélesebb kör ○ Legvédettebb helyzetben: a szülő - kivételesen akkor is, ha a szülői felügyeleti jog megszünt ○ Nagyszülő helyzete speciális § mindig a szülő mögött áll § nem használhatja fel a kapcsolattartást arra, hogy a szülőtől elidegenítse a gyermeket ○ Távoltartás: büntetőeljárási kényszerintézkedés, nincs kapcsolattartás Kapcsolattartás - döntéshozatal 1. ○ Megállapodás vagy bírósági / gyámhatósági döntés ○ Megállapodással: § Közös megegyezéssel történő bontás: járulékos kérdés § Felek felmérhetik életvitelüket, gyermek érdekét § Szabad megállapodás § Meg kell felelnie: gyermek érdekének + kapcsolattartás céljának § Különös jelentősége: 14. évet betöltött gyermek (fontos, hogy a gyermek mit mond) ○ Bíróság dönt: gyermekelhelyezési perben, házassági perben ○ Gyámhatóság dönt: egyéb esetekben ○ Megosztott hatáskör előnyei/hátrányai ○ Végrehajtás MINDIG gyámhatósági hatáskör Kapcsolattartás - döntéshozatal 2. ○ Mérlegelés széles körben ○ Szülők együttműködése is döntő ○ Engedélyezhető a kapcsolattartás ○ Határozat tartalma kötött: § kapcsolattartás gyakorisága és időtartama § gyermek átadásának és visszavitelének helye, ideje és módja § kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettség § elmaradt kapcsolattartás pótlása § kapcsolattartás egyéb formái ○ Kapcsolattartás elutasítható, megvonható, korlátozható, szüneteltethető, megváltoztatható Kapcsolattartás - döntéshozatal 3. ○ Formái: folyamatos (minden második hétvége…) és időszakos (gyermek iskolai szünetei…) § Gyermekelvitel jog, visszavitel kötelezettsége § Gyermek meglátogatása - csekélyebb életkor


§ Gyermek meglátogatása - csekélyebb életkor § Ajándékozás, csomagküldés, telefon ○ El lehet térni a "megszokott" rendszertől - gyermek és szülők érdeke az elsődleges ○ Helyszín lehet a gyermekjóléti szolgálat helyisége ○ PROBLÉMÁK → végrehajtás § ha a szülő másik szülő ellen neveli § határozatnak szándékosan és ismételten nem tesz eleget Végrehajtás ○ írásbeli figyelmeztetés ○ bírság kiszabása (nem kedvelt eszköz, mert így a gyermekre jut kevesebb…) ○ gyermekelhelyezés megváltoztatásának indítványozása (nem nagyon élnek vele) ○ Konfliktusok, szülők kommunikációs zavara esetén: § Gyermekjóléti szolgálat kapcsolatügyelete (semleges hely, segítséget nyújtó személyek) § Védelembe vétel (a gyermek a nevelő szülőnél marad, de kirendelnek mellé családgondozó) § Gyermekvédelmi közvetítő/mediációs eljárás ○ Szülők közötti kapcsolat, együttműködés helyreállítása Szülő - gyermek kapcsolat, szülői felügyelet a készülő Ptk.-ban 1. ○ Terjedelmi és tartalmi válaszok ○ …. ○ Gyermekkel együttélő szülőnél az indokolatlan állami beavatkozás mellőzése ○ Közös szülői felügyelet esetén a szülők közötti vitában mindig gyámhatósági hatáskör a döntés ○ Különélő szülők megállapodása: § Közös gyakorlás - gyermek kiegyensúlyozott életvitele! § Jogok és kötelezettségek megosztása egymás között § Teljes körűen egyikük gyakorolja - "együttdöntés" alapvető kérdésekben megmarad ○ Egyikük teljes körűen gyakorolja: ez váltja fel a "gyermekelhelyezés" kifejezést

12. Előadás 2009. május 12. (kedd) Előadó: Szeibert Orsolya A készülő Ptk. a szülői felügyeletről ○ ha szünetel a szülői felügyelet § fel nem róható okból: □ amikor még nem cselekvőképes a szülő § belátási képesség hiánya § életkor □ ismeretlen helyen tartózkodik □ tényleges akadályoztatás § tartós kórházi gyógykezelés § szabadságvesztés büntetés töltése □ családba fogadás □ ha a másik szülő egyedül gyakorolja § felróható okból □ a gyermeket 3. személynél helyezi el a bíróság □ átmeneti nevelésbe vett gyermek □ örökbefogadás § nyílt örökbefogadásnál nem azonnal szűnik meg Családba fogadás ○ gyermekvédelmi hatósági intézkedés → szülőnek szünetel a szülői felügyeleti joga Mediáció (közvetítés) ○ a készülő Ptk. nagy jelentőséget tulajdonít neki ○ 2002. évi LV. tv. a közvetítői tevékenységről ○ a felek aktív részvételével történő vitarendezés ○ a klasszikus mediáció nem hatósági eljárás! ○ 3. személy (mediátor, közvetítő) bevonásával történik; Ő ül le a felekkel beszélgetni; nem hozhat döntést § nem vizsgálja, hogy ki volt a hibás § csak a konfliktus megoldásával foglalkoznak ○ a felek (akik a döntést hozzák) felelnek a döntésükért Gyermekvédelmi törvény ○ New York-i egyezmény nyomán ○ egészen új szabályozás; korszerű, modern Családgondozó ○ egyéni nevelési tervet dolgoz ki a gyermek részére ○ magatartásszabályokat állít fel Családból való kiemelés


Családból való kiemelés ○ ha a védelembe vétel sikertelen, akkor jön az átmeneti nevelésbe vétel (gyámot kell kirendelni) ○ tartós nevelésbe vétel (a.k.a. anno állami gondozás) § akkor, ha nem lehet gyámot rendelni a hozzátartozói körből (pl.: miután meghalt mind a két szülő) Családba fogadás ○ a szülő akadályozott a gyermek nevelésében és Ő maga állapodik meg egy családdal, akik addig gondoskodnak a gyermekről Azonnali hatályú elhelyezés ○ két feltétel: § felügyelet nélkül marad a családban § a gyermek súlyosan veszélyeztetetté válik ○ azonnal végrehajtható, hamar felül kell vizsgálni ○ számos hatóság elrendelheti Rokontartási kötelezettség ○ egyenesági rokontartási kötelezettség (szülő-gyermek tartása; nagyszülő-unoka tartása) ○ oldalági tartás: csak a nagykorú testvér lehet kötelezett a kiskorú testvér tartására; nagyon szűk esetben ○ rászorultság szükséges ○ a kiskorú nem lehet érdemtelen a tartásra, nem is vizsgálható a kiskorú érdemtelensége ○ a nagykorú továbbtanuló gyermek viszont lehet érdemtelen a tartásra


2009-as tanév 2. szemeszter

Recommend Documents