13. tanév 2. szemeszter 10. foglalkozás

Óbudai Egyetem

Neumann János Informatikai Kar

SAP Business One 8.82 VÁLLALATIRÁNYÍTÁSI ÜGYVITELI PROGRAMRENDSZER

Váradi László

Pénzügy (Számvitel) OKTATÁSI SEGÉDANYAG

2012/13. tanév 2. szemeszter 10. foglalkozás

Budapest, 2013. május 3. (péntek)

Pénzügy (Számvitel) 10. foglalkozás

SAP Business One 8.82

Váradi László: Pénzügy (Számvitel) 10. foglalkozás

Copyright © Váradi László, 2013

.

Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar

oldal 2



TA RTA L O M J E G Y Z É K 1

BIZONYLAT NYOMTATÁS ....................................................................................................................... 5

1

KÖLTSÉGKERET ...................................................................................................................................... 7 1.1 1.2 1.3

KÖLTSÉGKERET FORGATÓKÖNYVEK .................................................................................................................. 8 KÖLTSÉGKERET-FELOSZTÁSA MÓDSZEREI .......................................................................................................... 8 KÖLTSÉGKERET.......................................................................................................................................... 10 1.3.1 Új forgatókönyvek létrehozása és a Fő költségkeret hozzárendelése ....................................... 12 1.3.2 Forgatókönyv másolása ............................................................................................................ 15 1.3.3 Figyelmeztetés generálása költségkeret túllépéssel ................................................................. 17 1.4 FELADAT ............................................................................................................................................... 19 2

KÖLTSÉGSZÁMÍTÁS .............................................................................................................................. 20 2.1 2.2 2.3 2.4

DIMENZIÓK .............................................................................................................................................. 20 KÖLTSÉGHELYEK ........................................................................................................................................ 21 FELOSZTÁSI SZABÁLYOK............................................................................................................................... 22 KÖLTSÉGHELYEK ÉS FELOSZTÁSI SZABÁLYOK TÁBLÁZATA ..................................................................................... 24 2.4.1 Elosztási szabály hozzárendelése a ráfordítási számlához és költségek könyvelése ................. 25 2.5 KÖLTSÉGHELY - HIERARCHIA ......................................................................................................................... 26 2.6 KÖLTSÉGHELY-BESZÁMOLÓ .......................................................................................................................... 26 2.7 FELOSZTÁSBESZÁMOLÓ ............................................................................................................................... 31 2.8 KÖLTSÉGSZÁMÍTÁS ÖSSZEGZŐ BESZÁMOLÓJA .................................................................................................. 32 2.9 KÖLTSÉGKERET VS. KÖLTSÉGSZÁMÍTÁS ........................................................................................................... 35 2.10 FELADAT .......................................................................................................................................... 36 3

PÉNZNEMEK ........................................................................................................................................ 36 3.1 3.2 3.3 3.4

ÜZLETI PARTNEREK PÉNZNEME ..................................................................................................................... 37 SZÁMLAKERET PÉNZNEME ........................................................................................................................... 38 PÉNZNEMEK MEGHATÁROZÁSA .................................................................................................................... 38 FELADAT - ÜZLETI PARTNER TÖRZSREKORDOK DEFINIÁLÁSA ............................................................................. 39 3.4.1 ÁPISZ szállítói törzsrekord létrehozása ...................................................................................... 39 3.4.2 Írószer Nagykereskedelmi Kft. létrehozása ............................................................................... 39 3.4.3 Sweet golyóstoll törzsrekord ..................................................................................................... 40 3.5 BESZERZÉSI ÉS ÉRTÉKESÍTÉSI BIZONYLATOK LÉTREHOZÁSA ................................................................................... 41 3.5.1 Bejövő számla ............................................................................................................................ 41 3.5.2 Kimenő számla .......................................................................................................................... 41 3.5.3 Bruttó nyereség ......................................................................................................................... 41 3.5.4 Pénzügyi beszámolók ................................................................................................................ 41 4

ÁRFOLYAMELTÉRÉSEK KÖNYVELÉSE .................................................................................................... 41 4.1

TÖRZSADATOK .......................................................................................................................................... 42 4.1.1 ÁPISZ szállítói törzsrekord ......................................................................................................... 42 4.1.2 Írószer Nagykereskedelmi Kft. ................................................................................................... 42 4.1.3 Sweet golyóstoll törzsrekord ..................................................................................................... 42 4.2 BESZERZÉS, ÉRTÉKESÍTÉS ÉS FIZETÉS ............................................................................................................... 42 4.2.1 Beszerzés ................................................................................................................................... 42 4.2.2 Értékesítés ................................................................................................................................. 42 4.2.3 Bejövő fizetés............................................................................................................................. 42 4.2.4 Kimenő fizetés ........................................................................................................................... 43 4.2.5 Könyvelések ............................................................................................................................... 43


oldal 3

Pénzügy (Számvitel) 10. foglalkozás 5


FIZETÉSI FELTÉTELEK ............................................................................................................................ 43 5.1 5.2 5.3

6

SKONTÓ .................................................................................................................................................. 45 KIMENŐ SZÁMLA ....................................................................................................................................... 46 BANK DEFINIÁLÁSA .................................................................................................................................... 46 5.3.1 Bankfiók definiálása ................................................................................................................. 47 5.3.2 Fizetési mód definíálása ............................................................................................................ 50 FIZETÉSI VARÁZSLÓ.............................................................................................................................. 51

6.1 6.2 6.3 6.4 6.5 6.6 6.7 6.8 6.9

FIZETÉSI FUTÁS KIVÁLASZTÁSA ...................................................................................................................... 52 ÁLTALÁNOS PARAMÉTEREK .......................................................................................................................... 53 ÜZLETI PARTNEREK – SZŰRÉSI FELTÉTELEK ....................................................................................................... 54 BIZONYLATPARAMÉTEREK............................................................................................................................ 55 FIZETÉSI MÓD – SZŰRÉSI FELTÉTELEK ............................................................................................................. 55 AJÁNLÁSBESZÁMOLÓ.................................................................................................................................. 56 OPCIÓK MENTÉSE ...................................................................................................................................... 56 FIZETÉSI FUTÁS ÖSSZEFOGLALÓ ..................................................................................................................... 57 BIZONYLAT- ÉS BESZÁMOLÓNYOMTATÁS ........................................................................................................ 58 6.9.1 Bizonylat- és beszámolónyomtatás. Nem bevont tranzakciók .................................................. 58 6.9.2 Bizonylat-BNY. Ország-összefoglaló beszámoló ........................................................................ 59 6.9.3 Bizonylat- és BNY. Pénznem-összefoglaló beszámoló ............................................................... 59 6.9.4 Bizonylat- és BNY. ÜP - összefoglaló beszámoló ....................................................................... 59 6.9.5 Bizonylat- és BNY. Fizetési mód - összefoglaló beszámoló ........................................................ 59 6.9.6 Bizonylat- és BNY. Bankszámla - összefoglaló beszámoló ......................................................... 60 6.9.7 Bizonylat- és BNY. Átutalás - összefoglaló beszámoló .............................................................. 60 6.10 FELADAT ............................................................................................................................................ 60 6.10.1 Bank definiálása ........................................................................................................................ 60 6.10.2 Fizetési mód definíciója ............................................................................................................. 61 6.10.3 Vevői törzsrekord létrehozása ................................................................................................... 61 6.10.4 Kimenő számla létrehozása ....................................................................................................... 61 6.10.5 Fizetési futás alapértékeinek megadása ................................................................................... 61 6.10.6 Fizetési varázsló ......................................................................................................................... 62 6.11 BEJÖVŐ FIZETÉSEK................................................................................................................................ 62 7 .................................................................................................................. HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK.


oldal 4



1 BIZONYLAT NYOMTATÁS A nyomtatási funkció lehetőséget biztosít a naplókönyvelések kinyomtatására. Ennek eléréséhez a bizonylatfajtánál ki kell azt választani. Beállítható még a könyvelési dátum intervalluma és a nyomtatni kívánt példányszám is (1. ábra). A naplókönyvelés és a megfelelő feltételek beállítását követően az OK gombra kattintva megjelenik egy lista (2. ábra), ahol bejelölhetjük azokat a naplókönyveléseket, melyeket ki kívánunk nyomtatni. A már ismert módon több sort is kijelölhetünk nyomtatásra.

1. ábra: Pénzügy > Bizonylat nyomtatása – szűrési feltételek


oldal 5



2. ábra: Pénzügy > Bizonylat nyomtatása – szűrési feltételek – Nyomtatás Naplókönyvelések

A listánkban kijelöltük a 5. naplókönyvelést, a sor elején lévő navigációs nyílra kattintva megjelenik a naplókönyvelés (3. ábra), melynek az alapbizonylata egy szállítás (VL).

3. ábra: Pénzügy > Bizonylat nyomtatása – szűrési feltételek – Nyomtatás Naplókönyvelések - Naplókönyvelés


oldal 6



4. ábra: Pénzügy > Bizonylat nyomtatása – szűrési feltételek – Nyomtatás Naplókönyvelések – Nyomtatási kép

5. ábra: Pénzügy > Bizonylat nyomtatása – szűrési feltételek – Nyomtatás Naplókönyvelések – Nyomtatási kép

Ha az 5. naplókönyvelés megjelölését követően a nyomtatási kép ikonra (4. ábra) kattintunk, akkor megjelenik a naplókönyvelés (5. ábra) abban a formában, ahogyan kinyomtatásra kerül. Természetesen ezt a nyomtatási képet a felhasználó igényeinek megfelelően át tudjuk alakítani, a szükséges elemekkel ki tudjuk egészíteni.

1 KÖLTSÉGKERET A Költségkereten belül három almenüt (Költségkeret forgatókönyvek, Költségkeret-felosztás módszerei, Költségkeret) érhetünk el abban az esetben, ha az adminisztrációs részben az általános beállításoknál a Költségkeret regiszteren belül bejelöltük a Költségkeret használata mezőt, ellenkező esetben a három lehetőség közül egyiket sem tudjuk megnyitni. Ebben a részben bemutatjuk, hogyan definiálhatunk költségkeretet az egyes főkönyvi számlákhoz a kiválasztott forgatókönyvekkel összhangban. A rendszer azt is lehetővé teszi, hogy figyeljük a költségkeretek alakulását. Beállíthatunk figyelmeztetést, ha túllépjük a keretet vagy meg is akadályozhatjuk a költségkeret túllépését. Meghatározhatjuk azt is, hogy az ellenőrzés melyik ponton történjen, ez lehetséges a megrendelés vagy a betárolás vagy pedig pénzügyi, Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar

oldal 7



könyvelési tranzakciónál. Ez utóbbiakat az adminisztrációs részben állíthatjuk be. Itt adhatjuk meg azt is, hogy a rendszer éves vagy havi kereteket figyeljen. A főkönyvi számlák közül meg kell jelölni azokat, melyekhez kapcsolódó könyveléseket figyelni kívánjuk. A számlakereten belül a számla részleteinél költségkeret relevánssá kell tenni a kapcsolódó számlákat. A beállítások sorához még hozzátartozik a felosztási módszerének a definiálása és meghatározása.

1.1 KÖLTSÉGKERET FORGATÓKÖNYVEK Az alkalmazás lehetővé teszi több költségkeret forgatókönyvnek a használatát is. Ezek a forgatókönyvek lehetnek egymástól függetlenek, de épülhetnek egymásra is. Mindig van egy fő költségkeret, mellyel szemben a rendszer a keretet ellenőrzi. Kiegészítő forgatókönyv lehet egy optimista forgatókönyv, amikor több forrás áll rendelkezésre, pesszimista pedig, amikor kevesebb az elérhető forrás. ˝A költségkeret forgatókönyvek főként költségkeret beszámolók megjelenítésére használatosak. Forgatókönyv használható a cég költségkeretének egy adott helyzetére vonatkozó prognózis létrehozásához és fontos információk kinyeréséhez arról, hogy a kiválasztott forgatókönyv szerint milyen lesz a költségkeret tervezési egyenleg.˝ Alábbiakban bemutatjuk a Költségkeret forgatókönyvek létrehozásának menetét, melyek a Költségkeret-forgatókönyvek – meghatározás ablakban történik. (6. ábra) Az ablak megnyitását követően egy a Sor hozzáadása paranccsal megjelenítjük a Fő költségkeretet. A gazdasági év kiválasztását követően új forgatókönyveket is létrehozhatunk. A következő lépésként a Fő költségkeret forgatókönyvhöz kijelöljük azokat a főkönyvi számlaszámokat, melyekhez kapcsolódóan a költségkeretet figyelni kívánjuk. A kijelölést követőn meg kell adni számlaszámonként a keret nagyságát. Ezt megelőzően azonban még áttekintjük a Költségkeret felosztás módszereit. (Ábráknál használt rövidítés: Forgatókönyv - fk)

6. ábra : Pü > Költségkeret > Költségkeret fk-ek/Költségkeret fk-ek meghatározás 1.

1.2 KÖLTSÉGKERET-FELOSZTÁSA MÓDSZEREI A Költségkeret felosztás módszerei – meghatározás ablakban (7. ábra) a költségkeret felosztásának módját adhatjuk meg. Az ablak mezői : Módszer – ez egy azonosító szám, melyet a rendszer automatikusan hoz létre. Módszer neve – tetszés szerint megadható. Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar

oldal 8



Összesen – itt adjuk meg a teljes összeget, amit a hónapok között feloszthatunk. Az összegnek nullánál nagyobb és saját pénznemben megadott értékűnek kell lennie. Hónap – a program jeleníti meg, az év hónapjait jelöli. Szorzó – az egyes hónapokhoz az összesen érték hányadát adjuk meg. Törlés – a kapcsolóra kattintva törlésre kerülnek a szorzó értékei. Alapértelmezett: a kapcsolóra kattintva a módszer alapértelmezettként kerül beállításra.

7. ábra: Pü > Költségkeret > Költségkeret-felosztás módszerei 1.

A költségkeret felosztása módszerekről csak akkor van értelme beszélni, ha az adminisztrációs fejezetben az általános beállításoknál a havi költségkeretet jelöltük meg. A programrendszer telepítését követően minden vállalaton belül három módszer érhető, ezek az Egyenlő (a költségkeret egyenlően kerül felosztásra az év hónapjai között), a Növekvő sorrend (a költségkeret összege növekvő sorrendben kerül felosztásra az év hónapjai között) és a Csökenő sorrend (a költségkeret összege csökkenő sorrendben kerül felosztásra az év hónapjai között.) (8. ábra) A csökkenő sorrendet hasonlóan kell elképzelni, mint a növekvőt. Ez esetben az 1. hónapnál 12, a 12. hónapnál pedig 1szerepel.


oldal 9



8. ábra: Pü > Költségkeret > Költségkeret-felosztás módszerei 2.

1.3 KÖLTSÉGKERET A költségkeret kezelését megelőzően néhány beállítást el kell végeznünk, tehát szükséges: 1. a már említett költségkeret mező megjelölése. 2. költségkeret forgatókönyv és a 3. költségkeret felosztási módszer definiálása. Ezeket a feltételeket az előzőekben

már

teljesíthettük így a következőkben be tudjuk mutatni a költségkeret kezelésének folyamatát. A folyamat következő lépéseként megjelenítjük a Költségkeret-forgatókönyv meghatározása ablakot. (9. ábra) A Forgatókönyvnél a legördülő mezőben kiválasztjuk azt, amelyhez kapcsolódóan a költségkeretet kezelni kívánjuk. Itt pillanatnyilag még csak a Fő költségkeret látható (később majd létrehozunk több forgatókönyvet is). A keresés gombbal megjelenített Főkönyvi számlák – szűrési feltételek ablak segítségével meghatározott számlákat választhatunk ki, melyek megjelennek a táblázati részben. A Keresés melletti legördülő listában pedig a számlák szintjeit állíthatjuk be. A táblázat X oszlopában a megjeleníteni kíván számlákat jelölhetjük meg.

9. ábra: Pü > Költségkeret > Költségkeret/ Költségkeret-fk meghatározása 1.

Példánkban három főkönyvi számlát választunk ki, melyek 52200004 – Bérleti díj 4. sz. pr., 52610004 – Belföldi utazás költségei 4. sz. pr., 52910004 – Telefon 4. sz. pr. (10. ábra) Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar

oldal 10




Az OK gombra kattintva megjelenik egy új ablak, melynek neve Költségkeretforgatókönyvek – meghatározás (Forgatókönyv – Fő költségkeret). Az ablak neve mellett szerepel a kiválasztott forgatókönyv neve is, példánkban ez a Forgatókönyv – Fő költségkeret. (11. ábra)

11. ábra: Pü > Költségkeret > Költségkeret/Költségkeret-fk-ek – meghatározás 1.

Az első mezőt (Költségkeret nélküli számlák megjelenítése) ha megjelöljük láthatóvá válnak a költségkeret nélküli számlák, azok közül az ábránkon a szűrési feltételekben megjelölt három. (12. ábra) Ha nem szűrjük a számlákat akkor a program többet is kilistáz.


Számlaszám és Számla megnevezése – a számlakeretben megadottaknak megfelelően jelennek meg. Fölérendelt számla - . % - Módszer – egy legördülő listából választhatunk az Egyenlő (e módszer kiválasztása esetében a költségkeret összegét a rendszer egyenlően osztja el a 12 hónap között), a Növekvő sorrend (e módszer választása esetében a költségkeretnek Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar

oldal 11



csak egy kis része kerül felhasználása az első hónapokban és a nagyobb rész az év utolsó hónapjaiban), a Csökkenő sorrend (e módszer választása esetében a költségkeretnek csak egy kis része kerül felhasználása az év utolsó hónapjaiban és a nagyobb rész az év első hónapjaiban) és a Manuális lehetőségek közül (e módszer választása esetében manuálisan határozhatjuk meg a költségkeret elosztását az egyes hónapok között), itt új módszert is definiálhatunk. Azt is beállíthatjuk, hogy a költségkeretet csak két-három hónapra osztjuk el. Tartozik – ide jegyezzük be a költségkeret összegét saját PN-ben. Követel – itt szerepek a költségkeret összege a bejövő fizetések számláihoz. Tény – a számla tényleges összege a naplókönyvelések alapján. Példánkban korábban már költségkeret-relevánssá tett három számlaszámhoz rendeltünk költségkeretet, ezek: 52200004 Bérleti díjak 4. sz. pr. – 1.000.000,- Ft, 52610004 Belföldi utazás költségei 4. sz. pr. – 600.000,- Ft, 52910004 Telefon 4. sz. pr. – 100.000,- Ft. Mind a három esetben a módszer Egyenlő. (13. ábra) Aktualizálás gombra kattintva menthetjük adatainkat az OK majd a Mégsem kapcsolókkal visszajutunk a Főmenühöz.


A fenti műveletek elvégzésével a Fő költségkeret forgatókönyvhöz rendeltünk három főkönyvi számlaszámot és a hozzátartozó költségkereteket is megadtuk, melyek alakulását figyelhetjük. További példáinkban megmutatjuk, hogy hogyan hozunk létre újabb költségkeret forgatókönyveket és hogyan származtatjuk a egyik forgatókönyvből a másikat, illetve hogyan történik azok másolása. 1.3.1 Új forgatókönyvek létrehozása és a Fő költségkeret hozzárendelése Ez a következőképpen történik. A

továbblépéshez egy új sor beszúrása szükséges. Ezt

megtehetjük a MS-on az Adatok menü Sor hozzáadása parancsára vagy pedig a jobb egérgombbal megjelenített legördülő menüből a hasonló nevű sorra való kattintással. (14. ábra)


oldal 12



14. ábra: Pü > Költségkeret > Költségkeret fk-ek/Költségkeret fk-ek meghatározás 2.

Az új sor megjelenésével egy időben a Költségkeret neve és a Kiindulási alap mezőkbe bejegyzésre kerül az ˝Új költségkeret 1˝ szöveg, mely felülírható. (15. ábra) A Költségkeret neve mezőbe rögzítettünk egy új nevet (KK_18) a Kiindulási alap mezőben pedig a legördülő listából kiválasztottuk a Fő költségkeretet ezt követően pedig a Kezdő arányt (80 %) állítottuk be. Nincs kerekítés. (16. ábra)



A Kerekítési módszernél a legördülő listában négy lehetőség jelenik meg, ezek: Nincs kerekítés, Kerekítés tizedes összegre, Kerekítés egész összegre és a Kerekítés egész tizedesre. Az Aktualizálás gombra való kattintás követően vihetünk fel új sort. Aktualizálást követően OK gombra kattintva visszatérünk a Főmenühöz. Már létező sorokat törölhetünk is. Ezt Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar

oldal 13



megtehetjük a MS-on az Adatok menü Sor törlése parancsára vagy pedig a jobb egérgombbal megjelenített legördülő menüből a hasonló nevű sorra való kattintással. Az OK gombra való kattintást követően átlépünk a Költségkeret menüpontra és megjelenítjük a Költségkeret forgatókönyv meghatározása ablakot. Látható, hogy most már megjelenik az előbb létrehozott forgatókönyv is.

Kiválasztjuk az utóbb létrehozottat, illetve kiválasztjuk a korábban

költségkerettel rendelkező három főkönyvi számlaszámot (17. ábra), majd pedig az OK kapcsolóra kattintunk.


Látható, hogy az ablakban a Fő költségkeretnek a 80 %-a jelent meg az egyes számlaszámoknál. Ez a pesszimista változat, amikor is feltételezzük, hogy kevesebbet költhetünk a Fő költségkeret forgatókönyven lévő összegeknél. (18. ábra)


Ezt megismételjük 120 %-kal is (19. ábra). Itt már csak az eredményt mutatjuk meg. Ez az optimista változat, amikor is feltételezzük, hogy többet költhetünk a Fő költségkeret forgatókönyven lévő összegeknél. (20. ábra).


oldal 14





1.3.2 Forgatókönyv másolása A programrendszer lehetőséget biztosít a forgatókönyvek másolására is. A következő példánkban ezt mutatjuk be. A KK_18 forgatókönyvhöz az előző példánkba már hozzárendeltünk keretösszegeket. A másolási feladatunkban a Fő költségkeret forgatókönyv, mint forrás adatokat átmásoljuk a KK_19 forgatókönyvhöz, mint cél területhez. Ennek a menete a következő: Megjelenítjük a Költségkeret forgatókönyvek – meghatározás ablakot (19. ábra). Itt rákattintunk a Forgatókönyvek másolása kapcsolóra, melynek hatására megjelenik egy új ablak, melynek neve: Költéskeret-forgatókönyvek másolása. A felső részen találhatók az Eredeti adatok, az alsón pedig a Céladatok. Az eredetinél a legördülő listából kiválasztjuk a Fő költségkeret-2013.01.01 sort, az alsó területen szintén egy legördülő listából a KK_19-2013.01.01 forgatókönyvet. A jobb oldali részen megjelöljük a három korábban már kiválasztott főkönyvi számlaszámokat (ezt el is hagyhatjuk, e nélkül is megtörténik a másolás) (21. ábra)


oldal 15



21. ábra: Pü > Költségkeret > Ktsgk.fk-ek/Ktsgk.fk-vek-meghatározás/Ktsgk.-fk-ek másolása

Ezt követően a Végrehajtás kapcsolóra kattintunk, amikor is megjelenik egy dialógus ablak, ami arra figyelmeztet, hogy a megjelölt számlákon költségkeret adatok már szerepelnek (22. ábra), ezt mindegyiknél megismétli. Azonban, ha Mindegyikre igen gombra kattintunk, akkor nem teszi fel a program minden esetben ezt a kérdést. (Az ábra megnevezésében alkalmazott rövidítés: költségkeret forgatókönyv – Ktsgk.fk.)

22. ábra: Pü > Ktsgk > Ktsgk-fk-vek/Ktsgk-fk-ek-meghat/Ktsgk-fk-vek másolása/Rendszerüzenet

Ezt követően a Költségkeret-forgatókönyv meghatározása ablakban beállítva a megfelelő paramétereket (23. ábra) és az OK gombra kattintva megjelenik a Költségkeretforgatókönyvek – meghatározás (Forgatókönyv – KK_19) ablak és benne a Fő költségkeret forgatókönyv átmásolt adataival (24. ábra).


oldal 16




24. ábra: Pü > Költségkeret > Költségkeret/Költségkeret-fk-vek – meghatározás 7.

1.3.3 Figyelmeztetés generálása költségkeret túllépéssel Példánkban a Fő költségkeretet jelöltünk meg alapértelmezett forgatókönyvként, melyen belül megadott értékekhez végzi el a rendszer a könyvelés során összehasonlításokat. Mint ahogyan az előzőekben megadtuk a bérleti díjra vonatkozó keretünk 1.000.000,- Ft, a belföldi utazásra 600.000,- Ft és a telefonköltségekre 100.000,- Ft. Az alábbi ábrán látható módon végrehajtottunk egy naplókönyvelést, melynek során a pénztárból bérleti díjra kifizettünk 600.000,- Ft-ot, belföldi utazásra 200.000,- Ft-ot és telefon költségekre 60.000,- Ft-ot. (25. ábra)

25. ábra: Pü > Naplókönyvelés 1.


oldal 17



A Hozzáadás kapcsolóra kattintva a rendszer figyelmeztetés küldés nélkül lekönyveli a megadott értékeket, mivel ezek az összegek a kerethatárokon belül helyezkednek el. Ezt követően következik még egy naplókönyvelés, melynek során a pénztárból bérleti díjra kifizettünk 700.000,- Ft-ot, belföldi utazásra 300.000,- Ft-ot és telefon költségekre pedig 100.000,- Ft-ot. (26. ábra) Az Aktualizálás kapcsolóra kattintva a rendszer küld egy üzenetet, melyben figyelmeztet, hogy az összeg meghaladja az 52200004 számla éves költségkeretét (27. ábra). Ha a tovább kapcsolóra kattintunk, mint ahogyan a példánkban tettük, akkor még kétszer feljön az üzenet (28. ábra és 29. ábra). Viszont a Mindegyikre igen kapcsolóval átléphetjük a további kérdésfeltevéseket akkor is megtörténik a megadott összegek lekönyvelése. A figyelmeztetéseket jogosan kaptuk, mivel valóban mind a három esetben kerettúllépés történt. Az alábbi összegek könyvelést három alkalommal végeztük el, ezekből és az előzőből adódnak a 31. ábra Tény oszlopának értékei.


27. ábra: Pü > Naplókönyvelés/Rendszerüzenet 1.



oldal 18




Ezt követően, ha költségkeret-forgatókönyv meghatározás ablakon (30. ábra) keresztül előhívjuk a Költségkeret – forgatókönyvek - meghatározás (Forgatókönyv - Fő költségkeret) táblázatot (31. ábra), akkor ott megtekinthetjük, hogy számlaszámonként mekkorák a tény költségeink. A Költségkeret – forgatókönyv meghatározás ablakban beállíthatunk más forgatókönyveket is, esetünkben ezek lehetnek pl. a KK_18 vagy a KK_19. Ebben az esetben a könyvelések során a viszonyítás alap a KK_18 vagy a KK_19 forgatókönyv.

30. ábra: Pü > Költségkeret > Költségkeret/Költségkeret – forgatókönyv meghatározása

31. ábra: Pü > Ktsgk > Ktsgk/Ktsgk-fk meghatározása/ Ktsgk-fk-maghatározás (Fk-Fő ktsgk)

1.4 FELADAT Hozzon létre költségkeret figyelést az 511100XX főkönyvi számlájához kapcsolódóan. Forgatókönyv: Fő költségkeret-2013.0101. Számlához tartozó éves költségkeret: 200.000,Ft. Pénztárából adjon ki ennél magasabb összeget és figyelje meg, hogy küld-e rendszer figyelmeztetést a túllépés miatt. Módszer: egyenlő. Hozzon létre költségkeret figyelést az 526100XX főkönyvi számlájához kapcsolódóan is. Az előző költségnek legyen az alárendeltje, állítson be 60 %-os arányt. Pénztárából adjon ki Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar

oldal 19



ennél magasabb összeget és figyelje meg, hogy küld-e rendszer figyelmeztetést a túllépés miatt. Módszer: egyenlő.

2 KÖLTSÉGSZÁMÍTÁS Ebben a fejezetben bemutatjuk, hogy hogyan készíthetünk költségelemzéseket, melyekkel vizsgálhatjuk üzleti tevékenységünket vagy egyes részlegeink nyereségességét. A program lehetőséget biztosít profitcenterek és elosztási szabályok definiálására, melyeket a program rendszeres időközönként aktualizál. A kapcsolódó riportok költségekre vonatkozó a gazdálkodás szempontjából fontos információkkal látják el a felhasználókat.

2.1 DIMENZIÓK A dimenziók a felhasználók számára számos elemzéshez nyújtanak támogatást. Ezek az elemzések a kiadásokhoz és a bevételhez kapcsolódhatnak. A definiálásukhoz és megjelenítésükhöz megfelelő jogosultsággal kell rendelkezni. Az alábbi ablak (32. ábra) csak abban az esetben jelenik meg, ha megjelöltük a Több dimenzió használata jelölőmezőt, ami a következő

útvonalon

érhetünk

beállítások/Költségszámítás

el:

regiszter.

A

>

Segítségével

Rendszerbeállítások dimenziókat

>

Általános

definiálhatunk

és

jeleníthetünk meg a költségszámításban. Az egyes mezők: Név – a dimenziók alapértelmezett nevét jelöli. Művelet – megjelöléssel aktiválhatunk egy dimenziót. Az első dimenzió alapértelmezettként megjelölésre került. Megnevezés – az egyes mezőben látható szöveg módosítható. Itt megadhatjuk a dimenzió nevét, ami a megfelelő dimenzió mező-vagy oszlopneveként jelenik meg.

32. ábra: Pü > Költségszámítás > Dimenziók


oldal 20



2.2 KÖLTSÉGHELYEK A költséghelyek (profitcenterek) önálló részlegek pl. üzletágak egy vállalkozáson belül, melyek egy meghatározott feladatokat látnak el. Ezek lehetnek pl. egyes termékek gyártására vagy meghatározott szolgáltatások nyújtására elkülönült területek. A Költséghelyek (profitcenterek) esetében kontrollálni tudjuk a kiadásokat és bevételeket. A profitcenterekhez létrejön egy elosztási szabály is. Példánkban létrehoztunk három Költséghelyet (profitcentert): MFOL (fólia gyártás), MFLA (flakon gyártás), MRLA (raklap gyártás). A profitcenterekhez rendeltünk egy rendezési kódot (MUA - műanyag) a beszámolók és az elemzések elkészítéséhez. (33. ábra - 35. ábra) További adatok: Dimenzió – a legördülő listából kiválaszthatunk egy dimenziót a költséghellyel való összekapcsoláshoz. Költséghely-típus – a legördülő listából választhatunk, de új típusok is felvihetők az Új érték definiálása sorra kattintva, ahol megadhatjuk a kódot és a nevet. Érvényesség Tól: IG: - itt megadhatjuk azt a

33. ábra: Pénzügy > Költségszámítás > Költséghelyek/Ktshelyek – definíció 1.

34. ábra: Pü > Költségszámítás > Költséghelyek/Ktshelyek – definíció 2.


oldal 21



35. ábra: Pü > Költségszámítás > Költséghelyek/Ktshelyek – definíció 3.

dátumperiódust, ameddig a költséghely érvényes. Aktív - a mező megjelölésével aktiválhatjuk a költséghelyet. Tábla megnyitása – a kapcsolóra kattintva megnyílik a Költséghelyek és felosztási szabályok táblázata ablak (36. ábra). Itt megtekinthetők a költséghelyek és az elosztási szabályok.

36. ábra: Pü > Ktszámítás > Ktshelyek/Ktshelyek-def./Ktshelyek és Felo. szabályok táblázata

A költséghelyek vizsgálata során megállapítható, hogy melyik a legnyereségesebb terület. A beszámoló rendezési kód szerint összesítve választ ad a kérdésre.

2.3 FELOSZTÁSI SZABÁLYOK Egy vállalkozáson belül az előzőekben megnevezett három üzem található, melyek különböző termékeket gyártanak, mivel a cég nem tudja kiszámítani az egyes üzemek fűtési költségét, a teljes összeget az egyes üzemekben található radiátortestek alapján osztják fel. Példánkban az elosztási szabály az indirekt terhelés, mivel nem lehetséges a fűtésszámla adott összegének közvetlen egy adott üzemhez való kapcsolása. Az felosztási szabálynak kell egy kódot és egy Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar

oldal 22



Megnevezést adni. Érvényesség TÓL: IG: - az a dátumintervallum, amíg az elosztási szabály érvényes. Dimenzió – a legördülő listából választhatunk dimenziót. Aktív – itt megjelölhetjük, hogy legyen a felosztási szabály aktív vagy sem. Összesen esetünkben az összes radiátortest. Közvetlen felosztás - A táblázatban fel kell még tüntetni a profitcenterek azonosítóját és nevét, valamint az értékeket (radiátortestek száma). (37. ábra) A Lista: Költséghelyek ablakból átvesszük mind a három profitcentert. Az ablak megjelenítése (38. ábra) történhet a Profitcenter-kód mezőben TAB billentyű segítségével vagy a jobb egér gombbal megjelenített legördülő menüben a Lista: Költséghelyek sorra való kattintással. Az Érték mezőbe minden egyes profitcenternél rögzíteni kell, hogy az egyes részlegeknél hány fűtőtest található. (39. ábra)

37. ábra: Pü > Költségszámítás > Felosztási szabályok/Felosztási szabályok – meghatározás 1.

38. ábra: Pü > Ktsg.számítás > Feloszt. szab./Felosz.szab.- meghatározás/ Lista: PC-ek


oldal 23



39. ábra: Pü > Költségszámítás > Felosztási szabályok/Felosztási szabályok – meghatározás 2.

2.4 KÖLTSÉGHELYEK ÉS FELOSZTÁSI SZABÁLYOK TÁBLÁZATA A táblázatban a korábban definiált profitcenterek és a kapcsolódó felosztási szabályok tekinthetők meg. Az összesen oszlopban a 400-as érték az felosztási szabály teljes értéke. Mivel a 400 db fűtőtestet hozzárendeltük az egyes költséghelyekhez (profitcenterekhez) a Centr_z értéke nulla. A következő oszlopokban az felosztási kulcsok találhatók.

40. ábra: Pü > Költségszámítás > Költséghelyek és Felosztási szabályok táblázata

Dimenzió – legördülő listából választhatunk. Felosztási szabály/Költséghely - itt láthatók a felosztási szabályok, ha a szabály profitcenterhez tartozik, akkor annak neve azonos a profitcenterével és nem módosítható. Érvényesség Tól:, Érvényesség IG: - átvett dátumintervallumok. Összesen – az egyes felosztási szabályok teljes értéke. Center_Z – az egyes mezők értékei a zéró profitcenterhez hozzárendelt arányt mutatja. Ha a teljes értéket hozzárendeltük az egyes profitcenterekhez, akkor ennek az oszlopnak az értéke 0. MFLA, Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar

oldal 24



MFOL és MRLA oszlopok – létrehozott összes profitcenter a költségfelosztáshoz használt kulcsokkal. Új költséghely kapcsoló – rákattintva megnyílik a Költséghely definíció ablak. Új felosztási szabály – rákattintva, megnyílik a Felosztási szabályok – meghatározás ablak. (40. ábra) 2.4.1

Elosztási szabály hozzárendelése a ráfordítási számlához és költségek könyvelése

A számlakereten belül az egyes dimenziókhoz felosztási szabályt rendelhetünk. Ha megjelöljük az ott lévő négyzetet, akkor mező aktívvá válik és egy listából kiválaszthatjuk az előzőekben létrehozott elosztási szabályt, illetve a profitcenterek azonosítóit. Példánkhoz kapcsolódóan kiválasztjuk az MFŰTÉS elosztási szabályt. Ennek a jelölésnek hatására kerül majd megfelelő módon felosztásra a fűtési költség. (41. ábra) A számlakereten belül is lehetőségünk van új elosztási szabályoknak a definiálására.

41. ábra: Pü > Számlakeret

Miután megjelöltük a felosztási szabályt létrehozunk egy manuális könyvelést. A példánkban 100.000,- Ft-ot kifizetünk a fűtésre, ezzel összefüggésben a naplókönyvelésben látható tételek: Tartozik az 53600001 Fűtés főkönyvi számla és a Követel a 38110000 Pénztár HUF számla, azaz a pénztárunkban 100.000,- Ft-tal csökken a pénzállományunk. Ezt követően a beszámolóban megnézhetjük, hogy a fűtési költség a megfogalmazott szabálynak megfelelően került e felosztásra. (42. ábra) A fűtésre később még felmerült 10.000 ,- Ft kiadás (43. ábra). Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar

oldal 25





2.5 KÖLTSÉGHELY - HIERARCHIA 2.6 KÖLTSÉGHELY-BESZÁMOLÓ A következő beszámolókban megtekintjük, hogy az előző néhány tételünk hogyan helyezkedik el, illetve, hogy a rendszer milyen adatokat jelenít meg az egyes riportokban. A kimutatásokhoz a szűrési feltételek beállítását követően jutunk el. A profitcenter-beszámoló – szűrési feltételek ablak adatai (44. ábra): Dimenzió – legördülő listából választhatunk. Sablont vagy Költséghelyet jelölhetünk meg. Sablonnál egy legördülő listából választhatunk. Költséghely TÓL:…IG: - profitcenter intervallumot adhatunk meg. (Költséghely=KH)


oldal 26



44. ábra: Pü > Költségszámítás > KH-beszámoló/KH-beszámoló – szűrési feltételek 1.

A TAB billentyű vagy a jobb egérgomb segítségével megjelenítjük a Lista: Profitcenter ablakot, melyből választhatunk (45. ábra) Rendezési kód TÓL:…IG: - rendezési kód intervallumot adhatunk meg. A kiválasztás az előző mezőnél bemutatotthoz hasonlóan történik.

Esedékességi

dátum

TÓL:…IG,

Könyvelési

dátum

TÓL:…IG

és

Bizonylatdátum TÓL:…IG – a feltételeink szűkítéshez megadhatjuk az esedékességi- a könyvelési-, illetve a bizonylatdátumok intervallumát.

45. ábra: Pü > Költségszámítás > Ktshely-beszámoló/ Ktshely-beszámoló – szf/ Lista: Ktshelyek

Összefoglalás – egy legördülő listából a következő közül választhatunk és ezzel meghatározhatjuk az összefoglalás módját – Felosztási szabályok, Összekapcsolt számlák és Hónap. Amennyiben a Hónap lehetőséget választjuk az ablakban megjelenik még plusz két mező, melyek a Megjelenítés könyvelési dátum szerint és Megjeleníts értéknap dátum Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar

oldal 27



szerint. Összefoglalás rendezési kód szerint – a mező megjelölése esetében a riportok minden egyes rendezési kódjához megjelenik egy összegzés. Könyvelés nélküli költséghelyek elrejtése – megjelölése esetében elrejti a könyvelés nélküli költséghelyeket a költséghely beszámolóban. Könyvelés nélküli felosztási szabályok elrejtése – megjelölése esetében elrejti a könyvelés nélküli felosztási szabályokat a költséghely-beszámolóban. Záró egyenlegkönyvelések kizárása – megjelölése estében kizárhatjuk a perióduszárási funkcióval létrehozott naplókönyveléseket. A következő beszámoló elkészítésénél csak az utolsó két mező értékeit módosítjuk a többi mezőt változatlanul hagyjuk. Az első beszámolót a fenti beállítással (44. ábra) készítjük el (46. ábra).

46. ábra: Pü > Költségszámítás > KH-beszámoló/ KH-beszámoló – szf/KH-beszámoló 1.

Az Indirekt felosztás Kiadások (Ráfordítás) oszlopában megjelennek azok az értékek, melyeket a rendszer a fűtőtestek arányában ráterhelt az egyes profitcenterekre. A következő ábra a kibontott változatot mutatja. Itt is látható, hogy indirekt módon került a költség felosztásra, az egyes profitcenterekhez nem tartozik közvetlen költség és közvetlen árbevétel sem. (47. ábra)

47. ábra: Pü > Költségszámítás > KH-beszámoló/KH-beszámoló – szf/KH-beszámoló 2.


oldal 28



A következő feltétel beállítás csak annyiban különbözik az előzőtől, hogy megjelöltük az Összefoglalás rendezési kód szerint mezőt. Ekkor rendezési kódonként megjelenik egy összesen mező összegfokozatokkal (48. ábra)

48. ábra: Pü > Költségszámítás > PC beszámoló/ PC beszámoló – szf/ PC beszámoló 3.

A következő beállítás az előzőtől csak abban különbözik, hogy az Összefoglalás legördülő listájából az Összekapcs. számlák lehetőséget választottuk ki. Ennek az lett a hatása, hogy a kibontott beszámolóban feltüntetésre került a naplókönyvelések azonosítói a Tranzakciószám (430) és (969), az eredet (NB) (49. ábra). Az azonosítókat ellenőrizhetjük a korábbi naplókönyveléseknél.

49. ábra: Pü > Költségszámítás > KH-beszámoló/KH-beszámoló – szf/KH-beszámoló 4.


oldal 29



A következő beállításunknál az Összefoglalás mezőben a Hónap lehetőséget választottuk ki és a második dátumot jelöltük meg. (50. ábra) Ezt követően az OK kapcsolóra kattintva havi bontásban profitcenterenként kapjuk meg a költség és árbevételi adatokat (51. ábra).

50. ábra: Pü > Költségszámítás > PC beszámoló/ PC beszámoló – szf 1.

51. ábra: Pü > Költségszámítás > PC beszámoló/ PC beszámoló – szf/ PC beszámoló 5.


oldal 30



2.7 FELOSZTÁSBESZÁMOLÓ A felosztási beszámoló a felosztási szabályok szerint tartalmaz információkat, melyek az egyes költséghelyek általános költségeihez és kiadásaihoz kapcsolódnak. A beszámoló áttekintést ad a lekönyvelt általános költségekről és az egyes költséghelyekre felosztott összegekről. Az alábbi ablakban (52. ábra) a következő szűrési feltételeket adhatjuk meg a beszámolók elkészítéséhez: Dimenzió – a legördülő listából választhatunk. Felosztási szabály TÓL: IG: - megadhatjuk a felosztási szabály intervallumot. Könyvelés dátum TÓL: IG:, Esedékességi dátum TÓL: IG:, Bizonylat dátum TÓL: IG: - ezeknél a mezőknél dátumintervallumok adhatók meg. Forgatókönyv – legördülő listából költségkeret forgatókönyvet választhatunk.

52. ábra: PÜ > Költségszámítás > Felosztásbeszámoló (FB)/FB sz.f.

Megjelenítés a beszámolóban: SP megjelenítése, RP megjelenítése, SP és RP megjelenítése – értelemszerűen megjelölhetjük az egyes pénznemekre vonatkozó megjelenítést. Érték nélküli költséghelyek kikapcsolása – jelölés esetén a beszámolóban nem jelennek meg az érték nélküli költséghelyek. Záró egyenlegkönyvelések kizárása jelölés esetén kizárhatjuk a periódus zárási funkcióval létrehozott naplókönyveléseket. A kritériumok beállítását követően az alábbi Felosztás-beszámolóhoz jutunk el (53. ábra).


oldal 31



53. ábra: Pü > Költségszámítás > FB/FB sz.f./Felosztásbeszámoló

Felosztási szabály kódja – a szűrési feltételeknél megadott szerint jelenik meg. A navigációs nyílra kattintva átléphetünk a Felosztási szabályok – meghatározás ablakhoz. Felosztási szabály leírása – az előző mező megnevezése, leírása. Főkönyvi számla – annak a főkönyvi számlának a kódja, melyhez hozzárendeltük a felosztási szabályt. Tranzakciószám – a naplókönyvelések számát mutatja. Forrás – a naplókönyvelés eredettípusa, példánkban manuális naplóbejegyzések

történtek. Megjegyzés – a tranzakciósor megjegyzései.

Összköltség (SP) – a felosztási szabályhoz kapcsolódó összes kiadás. Teljes felosztás (SP) – Költségkeret (SP) - a felosztási szabályhoz és számlához definiált költségkeret összeget mutatja. Összköltség vs. költségkeret (SP) – az összköltségből kivont költségkeret összeg eredményét mutatja. MFLA (SP), MFOL (SP), MRLA (SP) -

az egyes költséghelyek

felosztási összegeit mutatja.

2.8 KÖLTSÉGSZÁMÍTÁS ÖSSZEGZŐ BESZÁMOLÓJA A beszámoló segítségével információkat kaphatunk azokról a tranzakciókról, melyek a költségszámításhoz kapcsolódnak. Az alábbi ablakban (54. ábra) a lekérdezéshez a kritériumokat állíthatjuk be. Az egyes mezők: Dimenzió – a legördülő listából dimenziót választhatunk ki a kapcsolódó költséghelyhez. Hierarchiasablon – a megjelöléssel a legördülő

listából

választhatunk

hierarchiasablont

a

költséghelyek

hierarchikus

megjelenítéséhez. Ehhez előzőleg azonban költséghely-hierarchia definiálása szükséges. Költséghely – A mező megjelölése esetében költséghelyet választhatunk a Tallózás kapcsoló segítségével (55. ábra). Alapértelmezett esetben mindegyik költséghely kiválasztásra kerül. (Költséghely kiválasztása = KK). Költséghely típus – kiválasztási listából költséghely típus intervallumot adhatunk meg. Rend. kód – kiválasztási listából Rendezési kód intervallumot adhatunk meg. Dátum TÓL: IG: - a legördülő listából kiválaszthatunk Könyvelési, Esedékességi vagy Bizonylatdátumot. A két mezőben intervallumot adhatunk meg. Főkönyvi számla – a Tallózás kapcsolóra kattintva főkönyvi számlákat jelölhetünk meg. Záró Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar

oldal 32



egyenlegek kizárása – a mező megjelölésével kizárhatjuk a záró egyenlegkönyveléseket, a perióduszárási funkcióval létrehozott naplókönyveléseket. Előzetesen rögzített bizonylatok hozzáadása – megjelöléssel a beszámolóban szerepeltethetjük az előzetes rögzítéseket is. Éves beszámoló, Negyedéves beszámoló, Havi beszámoló – a megjelöléstől függően éves, negyedéves

vagy

havi

beszámolót

készíthetünk.

Megjelenítés

beszámolóban:

SP

megjelenítése, RP megjelenítése, SP és RP megjelenítése – a megjelöléstől függően saját vagy rendszerpénznemben vagy mindkettőben megjeleníthetjük a beszámolónkat.

54. ábra: Pü > Költségszámítás (KSz)> KSz összegző beszámolója/KSz sz.f.


oldal 33



55. ábra: Pü > Költségszámítás (KSz)> KSz összegző beszámolója/KSz sz.f./KK

A szűrési feltételek beállítását követően az OK kapcsolóra kattintással megjelenik a Költségszámítás összegző beszámolója (56. ábra). Az egyes adatok: Költséghely – hierarchia – a kapcsolódó adatok csak abban az esetben jelennek meg a beszámolóban, ha a szűrési feltételeknél a Hierarchiasablont megjelöltük. Költséghely – a költséghely megnevezése. Főkönyvi számla – főkönyvi számla száma és megnevezése. Részletek: Tranzakciószám – a naplókönyvelés tranzakciószáma, navigációs nyíl segítségével átléphetünk a naplókönyveléshez. Forrás – a tranzakció eredetét mutatja. Megjegyzés – a tranzakciókhoz kapcsolódó megjegyzéseket jeleníti meg a program. Összeg (SP) –

a

tranzakciók összegei kerülnek feltüntetésre. Felosztási szabály kódja – az egyes sorokhoz kapcsolódó felosztási szabályok azonosítója. Felosztási szabály leírása – az egyes sorokhoz kapcsolódó felosztási szabályok megnevezése. Költség összesen (SP) - a költséghelyhez kapcsolódó összegek tételesen és összesítve saját pénznemben.

56. ábra: Pü > Költségszámítás (KSz)> KSz összegző beszámolója/KSz sz.f./KSz összegző b.


oldal 34



2.9 KÖLTSÉGKERET VS. KÖLTSÉGSZÁMÍTÁS A beszámoló segítségével információt kaphatunk a költségkeret-releváns főkönyvi számlák költségkeretéről és a költségszámításról. A beszámoló megmutatja azokat a főkönyvi számlákat, amelyeknél költségkeret-összegeket rögzítettünk a Költségkeret-forgatókönyvek – meghatározás ablakban. Az alábbi ablakban megadhatjuk a szűrési feltételeket a beszámoló elkészítéséhez. Az ablak egyes adatai: Dimenzió – a legördülő listából választhatunk. Főkönyvi számlák – megjelölhetjük a főkönyvi számlaszámokat. Keresés – a kapcsolóra kattintva kereshetünk a főkönyvi számlaszámok között. Forgatókönyv – a legördülő listából választhatunk. Dátum TÓL: IG: - a legördülő listából kiválaszthatunk Könyvelési, Esedékességi vagy Bizonylatdátumot. A két mezőben intervallumot adhatunk meg. Záró egyenlegek kizárása – a mező megjelölésével kizárhatjuk a záró egyenlegkönyveléseket, a perióduszárási funkcióval létrehozott naplókönyveléseket. Megjelenítés beszámolóban: SP megjelenítése, RP megjelenítése, SP és RP megjelenítése – a megjelöléstől függően saját vagy rendszerpénznemben vagy mindkettőben megjeleníthetjük a beszámolónkat. Könyvelés nélküli számlák elrejtése – kiválasztásával nem jelennek meg a beszámolóban a könyvelés nélküli számlák. (57. ábra) A kritériumok megadását követően az OK kapcsolóra kattintva

57. ábra: Pü > Költségszámítás > Költségkeret vs. Költségszámítás(KKSz)/sz.f.


oldal 35

Pénzügy (Számvitel) 10. foglalkozás megjelenik a Költségkeret vs. költségszámítás beszámoló. Az

SAP Business One 8.82 egyes adatok, Pénzügyi

könyvelés: Főkönyvi számla – a főkönyvi számla azonosítója és megnevezése jelenik itt meg. Költségkeret (SP) – a kiválasztott dátumhoz és költségkeret-forgatókönyvhöz a főkönyvi számla költségkeret-összegét mutatja. Tény (SP) – a kiválasztott dátumhoz mutatja a főkönyvi számla tényleges könyvelései összegét. Eltérés (SP) – a költségkeret és a tényleges összegek eltérését mutatja. A pénzügyi könyvelés részen levő költségkeret mező értékéből kivonja a tény mező értékét. Eltérés %-ban (SP) -

az eltérés százalékban

kifejezve. Költségszámítás: Felosztási szabály kódja, neve – annak a felosztási szabálynak a kódja és neve, amelyiket egy adott főkönyvi számlához rendeltünk a kiválasztott dátumtartományon belüli könyveléshez. Tény (SP) – a kiválasztott dátumintervallumban mutatja a tényleges könyvelési összeg a felosztási szabály és a főkönyvi számla alapján. Eltérés (SP) – a költségkeret és a tényösszeg eltérését mutatja. Eltérés %-ban (SP) – az eltérés százalékban kifejezve. Költségkeret (SP) – az adott felosztási szabályhoz és számlához rendelt költségkeret-összeget mutatja meg. Tény vs. költségkeret (SP) - a költésgszámítás eredményét mutatja.

2.10 FELADAT Hozzon létre két profitcentert: 1. szappan gyártó ütem (X_SZ). 2. mosóport gyártó üzem (X_MP). A profitcenterekhez rendeljenek egy rendezési kódot: VEXX- vegyszer, a beszámoló elkészítéséhez. Elosztási szabályok: Mivel a cég nem tudja kiszámolni az egyes üzemek energia fogyasztását, a teljes összeget az üzemekben található lámpatestek alapján osztják fel. Az elektromos költség indirekt módon kerül felosztásra, mivel közvetlenül az üzemekre nem terhelhető. A szabály a mai naptól érvényes. Összes lámpatest: 500 db. X_SZ: 120 db, X_MP:380 db. Hozza létre a ráfordításszámlát (536XX0000 – elektromos fogyasztás) és rendelje hozzá az elosztási szabályt. Naplókönyvelésen belül könyveljen 100.000,költséget a pénztárból. Ezt kövezően ellenőrizze a költség felosztását a profitcener beszámolóban.

3 PÉNZNEMEK A feldolgozás során a programrendszer képes kezelni a saját, a rendszer és az idegen pénznemeket. A saját pénznem az a pénznem, amelyben a társaságok törvény szerint vezetik könyveiket. A rendszer pénznem eltérhet a saját pénznemtől. Ez a lehetőség hasznos lehet a nemzetközi vállalatok esetében, amikor is például az anyavállalat és a külföldön lévő leányvállalata eltérő pénznemet használ. Ekkor a programrendszer az összes könyvelést Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar

oldal 36



automatikusan saját pénznemben számítja ki és egy kiegészítő számlaegyenleget kezel a rendszerpénznemben. Az üzleti partnerek adatainak rögzítésénél és a főkönyvi számlák definiálásánál is meg kell adni a pénznemet.

3.1 ÜZLETI PARTNEREK PÉNZNEME Az üzleti partnerek esetében a pénznemet az alábbi ábrán (60. ábra) látható legördülő listából választhatjuk ki. Ezt követően a kiválasztott pénznemben hajtjuk végre a tranzakciókat a partnerünkkel. A hozzárendelt pénznemet csak abban az esetben módosíthatjuk, ha hozzá még nem könyveltünk tranzakciót. Továbbá módosítást hajthatunk végre, ha kapcsolódik könyvelt tranzakció a partnerünkhöz és a hozzárendelt pénznem nem a Minden pénznem. Ebben az esetben az aktuális pénznemet módosíthatjuk Minden pénznem-re. Ezt a változtatást azonban már nem vonhatjuk vissza. Ha Minden pénznemet állítjuk be, akkor az összes pénznemben végrehajthatunk tranzakciót. Az üzleti partnereinknél a törzsadatok rögzítésekor még egy beállítás kapcsolódik a pénznemekhez, nevezetesen az, hogy meghatározhatjuk, hogy a Számlaegyenleg a Szállítások és a Rendelések mezőben megjelenő összegek milyen pénznemben jelenjenek meg. Ezek a Saját pénznem a Rendszerpénznem és az ÜP pénzneme. Ha a partnerünknél a saját pénznemet vagy a minden pénznemet állítjuk be akkor saját és a rendszerpénznem közül választhatunk (58. ábra). Ha azonban idegen pénznemet rendelünk a partnerünkhöz az ÜP pénznem lehetőség is rendelkezésünkre áll (59. ábra).

58. ábra

59. ábra


oldal 37



A szállító partnereinknél csak a Számlaegyenleg jelenik meg, csak ez értelmezhető, vevőinknél pedig a Számlaegyenleg mező mellet látható a Szállítások a Rendelések és az üzleti lehetőségek mezők adatai is. A leggyakrabban használt idegen pénznemek a rendszerben már korábban definiálásra kerültek. Azonban ezek köre tovább bővíthetők.

3.2 SZÁMLAKERET PÉNZNEME A főkönyvi számlák esetében a pénznemet az üzleti partnertörzshöz hasonlóan ugyanabból a legördülő listából választhatjuk ki (60. ábra). Ezáltal meghatározzuk, hogy milyen pénznemet használhatunk az egyes tételek rögzítésénél az adott főkönyvi számlán, valamint, hogy a programrendszer milyen pénznemben kezelje a számlaegyenlegeket. Célszerű itt is a Minden pénznemet beállítani.

60. ábra

A minden pénznemmel rendelkező számla esetében a tranzakciók idegen pénznemben is végrehajthatók, de a számla idegen pénznemű egyenlegének nincs jelentősége. Ezért a számlához különböző pénznemben rögzíthetjük a naplókönyveléseket.

3.3 PÉNZNEMEK MEGHATÁROZÁSA Mint ahogyan az előzőekben megemlítettük néhány pénznem már definiálásra került a rendszerben, ezek megtekinthetők az alábbi ábrán (60. ábra).


oldal 38



61. ábra

3.4 FELADAT - ÜZLETI PARTNER TÖRZSREKORDOK DEFINIÁLÁSA 3.4.1 ÁPISZ szállítói törzsrekord létrehozása Kód: S_X_Ápisz Név: S_X_Ápisz Zrt. Csoport: belföldi szállítók (válassza ki - vk) Pénznem: Euro (vk) Telefonszám1: szabadon kitölthető (szk) Kiszállítás: gépkocsi (vk) Projekt: iron projekt (vk) Beszerző: saját név Tárgyalópartner 1: (szk) (szk – szabadon kitölthető) Tárgyalópartner 2: (szk) Címek: (szk) Fizetési feltételek: Szállító-15 napon belül (vk) Árlista: Beszerzési (vk) Árlistát rendelje hozzá az üzleti partnerhez 3.4.2 Írószer Nagykereskedelmi Kft. létrehozása Kód: V_X_ISZNK Név: X Írószer Nagykedelmi Kft. Csoport: belföldi vevők (vk) Pénznem: Euro (vk) Telefon 1: (szk) Telefon 2: (szk) Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar

oldal 39



Kiszállítási mód: gépkocsi (vk) Projektnév: iron projekt (vk) Értékesítő: rögzítse saját nevét Tárgylópartner: (szk) Címek: (szk) Fizetési feltételek: vevő-8 napon belül (vk) Árlista: Értékesítési (vk) 3.4.3 Sweet golyóstoll törzsrekord Cikkszám: X_GT Leírás: X Sweet golyóstoll Cikkcsoport: írószer (vk) Árlista: 01 Árlista Kategória: Készletezhető, Beszerezhető és Értékesíthető Gyártó: Ápisz Rt. (vk) Cikk kezelésének alapja: egyik sem (vk) Kiszállítási mód: Gépkocsi Alapértelmezett szállító: S_X_Ápisz (vk) Beszerzési egység neve: db Mennyiség a beszerzési egységben: 1 Beszerzési egységek egy BCSE-ben: 1 Áfa: 27 % Értékesítési egység neve: db Mennyiség az értékesítési egységben: 1 Értékesítési egységek egy ÉCSE-ben: 1 Főkönyvi számlák forrása: cikkcsoport (vk) Készletegység: db Készletértékelés módszere: Mozgó átlag (vk) Készletvezetés raktárak szerint Raktárkód: RISZ (alapértelmezett raktár - vk) Az egyes feladatoknál, ahol szükséges a Számlakeretnél az érintett számlaszámok pénznemét Több pénznemre kell váltani.


oldal 40



3.5 BESZERZÉSI ÉS ÉRTÉKESÍTÉSI BIZONYLATOK LÉTREHOZÁSA 3.5.1 Bejövő számla Árfolyam: 1 EU=300,- Ft Mennyiség: 10 db Egységár: 1 EUR/db Cikkszám: X Sweet golyóstoll Naplókönyvelésnél jelölje be az idegen és a rendszer pénznemben való megjelenítéseket! Jegyezze fel a beszerzési bizonylat számát! 3.5.2 Kimenő számla Mennyiség: 10 db Egységár: 2 EUR/db Adószám: (szk) Naplókönyvelésnél jelölje be az idegen és a rendszer pénznemben való megjelenítéseket! Jegyezze fel az értékesítési bizonylat számát! 3.5.3 Bruttó nyereség Nézze meg a Bruttó nyereség nagyságát! 3.5.4 Pénzügyi beszámolók 3.5.4.1 Könyvelés => Könyvelési napló A forrásbizonylat beállításával keresse meg az előzőekben előállított Kimenő és Bejövő számlákat a pénzügyi beszámolók között! A pénznemnél kapcsoljon át saját majd pedig idegen pénznemre! Pénzügy => Pénzügyi beszámolók => Könyvelés => Könyvelési napló – beszámoló/ Forrásbizonylat. 3.5.4.2 Könyvelés => Bizonylati napló Keresse meg az előzőekben előállított Kimenő és Bejövő számlákhoz kapcsolódó könyvelt tételeket! Jelenítse meg az értékeket saját (SP) és az z idegen pénznemben (IP).

4 ÁRFOLYAMELTÉRÉSEK KÖNYVELÉSE A feladat során kísérje figyelemmel az árfolyamváltozásból adódó könyvelési tételeket. Szerezze be és értékesítse az alábbi terméket, majd az árfolyam változását követően fogadja a vevője fizetését majd fizesse ki a szállítóját. Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar

oldal 41



Beszerzés: 9695 - Realizált árfolyameltérés - nyereség, Árfolyam különbözet - hozam 8695 - Realizált árfolyameltérés - veszteség, Árfolyam különbözet – ráfordítás Értékesítés: 9695 - Realizált árfolyameltérés - nyereség, Árfolyam különbözet - hozam 8695 - Realizált árfolyameltérés - veszteség, Árfolyam különbözet – ráfordítás A feladatnál használja a korábban definiált törzsadatokat

4.1 TÖRZSADATOK 4.1.1 ÁPISZ szállítói törzsrekord 4.1.2 Írószer Nagykereskedelmi Kft. 4.1.3 Sweet golyóstoll törzsrekord

4.2 BESZERZÉS, ÉRTÉKESÍTÉS ÉS FIZETÉS A Beszerzésnél és az Értékesítésnél is csak a számlát hozza létre bázis bizonylatokra való hivatkozás nélkül. 4.2.1 Beszerzés Árfolyam: 1 Euro = 300,- Ft Cikk: X_GT Mennyiség: 10 db Egységár: 1 Euro/db Áfa: 27 % 4.2.2 Értékesítés Árfolyam: 1 Euro = 300,- Ft Cikk: X_GT Mennyiség: 10 db Egységár: 2 Euro/db Áfa: 27 % 4.2.3 Bejövő fizetés Árfolyam: 1 Euro = 310,- Ft


oldal 42



4.2.4 Kimenő fizetés Árfolyam: 1 Euro = 310,- Ft Tekintse meg mind a négy Naplókönyvelést! Hozza létre saját ˝Valutapénztár EU˝ főkönyvi számát. EU pénzforgalomban használja ezt: 382100XX 4.2.5 Könyvelések 4.2.5.1 Beszerzés Árfolyam: 1 Euro = 300,- Ft 4.2.5.2 Értékesítés Árfolyam: 1 Euro = 300,- Ft 4.2.5.3 Bejövő fizetések Árfolyam: 1 Euro = 310,- Ft Valutapénztár: 3821 4.2.5.4 Kimenő fizetések Árfolyam: 1 Euro = 310,- Ft Valutapénztár: 382100XX

5 FIZETÉSI FELTÉTELEK A számla esedékességét a fizetési feltételek határozzák meg. Adminisztráció => Definíciók => Üzleti partnerek => Fizetési feltételek

62. ábra


oldal 43



A TÓL: mezőben a legördülő mezőnél a Hónap közepe a Hónap vége és a Hónap eleje jelenik meg. Az üzleti partneréhez folyamatosan állítsa be a megváltoztatott fizetési feltételeket. A létrehozott vevővel és cikkel végezze a következő fizetési feltételek beállításokat és figyelje meg egy kimenő számlán az esedékesség időpontját. Fizetési feltétel kódja: X_fizetési feltétel_1. Esedékességi dátum alapja: Könyvelési dátum Tól: 0 Hónap 10 nap Eredmény: Könyvelés dátum: 2013.03.04 Esedékességi dátum: 2013.03.14 - A létrehozott vevővel és cikkel végezze a következő fizetési feltételek beállításokat és figyelje meg egy kimenő számlán az esedékesség időpontját. Fizetési feltétel kódja: X_fizetési feltétel_2. Esedékességi dátum alapja: Könyvelési dátum Tól: Hónap vége 0 Hónap 10 nap Eredmény: Könyvelés dátum: 2013.03.04 Esedékességi dátum: 2013.04.10 - A létrehozott vevővel és cikkel végezze a következő fizetési feltételek beállításokat és figyelje meg egy kimenő számlán az esedékesség időpontját. Fizetési feltétel kódja: X_fizetési feltétel_3. Esedékességi dátum alapja: Könyvelési dátum Tól: Hónap eleje 0 Hónap 10 nap Eredmény: Könyvelés dátum: 2013.03.04 Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar

oldal 44



Esedékességi dátum: 2013.04.11 - A létrehozott vevővel és cikkel végezze a következő fizetési feltételek beállításokat és figyelje meg egy kimenő számlán az esedékesség időpontját. Fizetési feltétel kódja: X_fizetési feltétel_4. Esedékességi dátum alapja: Könyvelési dátum Tól: Hónap eleje 1 Hónap 10 nap Eredmény: Könyvelés dátum: 2013.03.04 Esedékességi dátum: 2013.05.11

5.1 SKONTÓ A létrehozott vevővel és cikkel végezze a következő fizetési feltételek beállításokat és figyelje meg a bejövő fizetések űrlapon a skontó értékét, az esedékességi összeget! Fizetési feltétel kódja: X_fizetési feltétel_5. Esedékességi dátum alapja: Könyvelési dátum Tól: 0 Hónap 10 nap Skontó kód: X_skontó Megnevezés: X_skontó Napok könyvelés dátum után: 2 Engedmény: 10 %


oldal 45



63. ábra

Készítsen el egy kimenő számlát és végezze el a kapcsolódó banki műveletet (Bejövő fizetések)! Eredmény (Kimenő számla): Könyvelés dátum: 2013.03.04 Esedékességi dátum: 2013.03.14 Eredmény (Bejövő fizetések): Esedékességi dátum: 2013.03.14 Összes engedmény: ???

5.2 KIMENŐ SZÁMLA 5.3 BANK DEFINIÁLÁSA Itt megadhatjuk a bank adatait, bankokat definiálhatunk Adminisztráció => Definíciók => Bank => Bankok definiálása


oldal 46



5.3.1 Bankfiók definiálása

64. ábra

65. ábra


oldal 47



66. ábra

67. ábra


oldal 48



68. ábra

69. ábra


oldal 49



5.3.2 Fizetési mód definíálása Különböző fizetési módokat definiálhatunk. Minden üzleti partnerhez adott fizetési mód választható ki. A fizetési futás közben az üzleti partnernél kiválasztott fizetési mód befolyásolja a számlák kiegyenlítésének módját.

70. ábra


oldal 50



71. ábra

72. ábra

6 FIZETÉSI VARÁZSLÓ A szűrési feltételeknek és a fizetési módoknak megfelelően a fizetési varázslóval tömegesen kimenő és bejövő fizetéseket hozhatunk létre átutalásokhoz, csekkekhez és váltókhoz. Ha a Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar

oldal 51



bejövő vagy a kimenő fizetéseket a varázslóval hozzuk létre, bizonyos számlák vagy könyvelések részben is fizethetők, ahogy azt manuálisan is megtehetjük. A fizetési varázslóval számlákat egyenlíthetünk ki, egy olyan fizetési futás létrehozásával, amely számlákat generál, tranzakciókat könyvel és aktualizálja az SAP Business One-t. Beérkező és kimenő fizetések hozhatók létre csekkenként fizetéshez, banki átutalásonként és váltóként. (73. ábra)

73. ábra: Bank > Fizetési varázsló/Fizetési varázsló

6.1 FIZETÉSI FUTÁS KIVÁLASZTÁSA A fizetési futás ablakon belül új tranzakciót elindítását tudjuk kezdeményezni vagy pedig lehetőségünk van arra, hogy a már elmentett fizetési futások közül válasszunk egyet. (74. ábra). Ha a Mentett fizetésfutás betöltése kapcsolóra kattintunk megjelennek a már elmentett fizetési futásaink, melyek közül választhatunk 75. ábra.

74. ábra: Bank > Fizetési varázsló/1. lépés: Fizetési varázsló kiválasztása 1.

Abban az esetben, ha megjelöljük a Végrehajtott fizetésfutások megjelenítése mezőt, megjelennek azok a futások, melyek már végre lettek hajtva (76. ábra). Az ablak egyes mezőinek értelmezése: Fizetési futás neve – a rendszer által automatikusan adott név, amit módosíthatunk. Ez a fizetési futás neve. Dátum – ez a dátum a fizetési futás mentésének vagy végrehajtásának időpontját jelöli. Összesen – a fizetési futás teljes összege. Fizetések száma – a Javasolt és elmentett esetekben ez az érték 0, a Végrehajtott állapotoknál 1. Ez a mező a fizetési futás által létrehozott fizetések számát mutatja. Státus – az alábbi két ábrán látható, hogy a program jelzi, hogy a fizetési futások milyen állapotban vannak, ezek látható módon lehetnek Javasolt, Elmentett vagy Végrehajtott státusban.


oldal 52




Ugrás az utolsó lépésre mező megjelölése esetén a program az utolsó lépésre ugrik. Ahhoz, hogy ez megtörténjen rá kell pozícionálni az adott fizetési futás sorra és ezt követően a Tovább kapcsolóra kell kattintani. Az Új fizetésfutás indítása mező megjelölését követően a Tovább kapcsolóra kattintunk és ezzel eljutunk a fizetési varázsló következő ablakához.


6.2 ÁLTALÁNOS PARAMÉTEREK Itt definiálhatjuk a fizetési futás paramétereit. Alapértelmezés szerint az előző fizetési futásnál kiválasztott fizetésfajta, fizetésmód és fizetési sorrend jelenik meg. Az ablak egyes mezői: Fizetési futás neve – a rendszer által automatikusan adott egyedi azonosító, ami módosítható. Könyvelési dátum – a felhasználó által adott dátum, mellyel meghatározza a fizetési futás által létrehozott bejövő és/vagy kimenő fizetések könyvelési dátumát. Fizetési mód – egy fizetési futásban kimenő és bejövő fizetéseket is kezelhetünk. A Kimenő mező megjelölése esetében a program megjeleníti az összes olyan nyitott szállítói számlát, ami az

előző

szelekciónak megfelel. A Bejövő mező megjelölése esetében a program megjeleníti az összes olyan nyitott vevői számlát, ami az előző szelekciónak megfelel.


oldal 53



77. ábra: Bank > Fizetési varázsló/2. lépés: Általános paraméterek

Fizetési módok – a Csekk és az átutalás lehetősége közül választhatunk. Fájl elérési út – a hárompontos kapcsolóra kattintva megadhatjuk az átutalási fájl elérési útvonalát. Fizetési számkör – itt lehetőségünk van a kimenő és a bejövő fizetések számkörének beállítására. (77. ábra)

6.3 ÜZLETI PARTNEREK – SZŰRÉSI FELTÉTELEK Az ablakon belül kiválaszthatjuk azokat a vevőket akik tartoznak nekünk és azokat a szállítókat akiknek mi tartozunk. A Hozzáadás kapcsolóra kattintva megjelenik az ÜP tulajdonságok ablak, ahol kiválaszthatjuk a szállítókat és a vevőket és a kapcsolódó csoportokat valamint a tulajdonságokat. Ezt követően az OK kapcsolóra kattintva (78. ábra) a Fizetési varázslóba bemásolásra kerül az ÜP kódja, neve és egyenlege (79. ábra).

78. ábra: Bank > Fizetési varázsló/Üzleti partnerek - szűrési feltételek 1.

Példánkban a MEDIMARKT azonosítóval ellátott szállítót választottuk ki a törzsállományból. Ezt követően a Tovább kacsolóra kattintva átlépünk a következő ablakhoz.


oldal 54



79. ábra: Bank > Fizetési varázsló/Üzleti partnerek - szűrési feltételek 2.

6.4 BIZONYLATPARAMÉTEREK Ebben az ablakban kiválaszthatjuk a fizetési futásban résztvevő bizonylatokat. A számlák fizetési futásban való tárolásának definiálásához egy legördülő listában rá kell kattintani a megfelelő kiválasztás prioritásra. Választhatunk a Könyvelési dátum, az Esedékességi dátum, a Skontó és a Fizetésfogadó – részletek lehetőségek közül. Ezzel meghatározzuk, azt a mezőt, ami alapján a program elrendezi a kiegyenlítendő számlákat a fizetési futásban. Beszerzési tranzakció csak abban az esetben jelenik meg, ha az általános paramétereknél a Kimenő fizetések lehetőséget választjuk. A fizetési futásban a következő paramétereknek megfelelő beszerzési tranzakciókat kezeli a rendszer: Könyvelési dátum, Esedékességi dátum, Bizonylatdátum, Összeg és Szám. (80. ábra)

Értékesítési tranzakció csak abban az

esetben jelenik meg, ha az általános paramétereknél a Bejövő fizetések lehetőséget választjuk. Ebben az esetben csak két intervallumot adhatunk meg, melyek az Esedékességi dátum és a Szám

80. ábra: Bank > Fizetési varázsló/Bizonylatparaméterek

6.5 FIZETÉSI MÓD – SZŰRÉSI FELTÉTELEK Itt kiválaszthatjuk a fizetési futáshoz szükséges fizetési módok sorait. Főkönyvi számla egyenlege – a fizetési módhoz tartozó főkönyvi számla (3842) aktuális egyenleg. (81. ábra)


oldal 55



81. ábra: Bank > Fizetési varázsló/Fizetési mód – szűrési feltételek

6.6 AJÁNLÁSBESZÁMOLÓ Az ablakon belül megjelölhetjük azokat az üzleti partnereket, akikhez fizetésgenerálás történik. Ha rákattintunk a Nem tartalmazott tranzakciók kapcsolóra megjelennek azok a tételek, ahol fizetés nem generálható. (82. ábra) Ebből az ablakból a Tovább kapcsolóra való kattintással léphetünk a következőre.

82. ábra: Bank > Fizetési varázsló/Ajánlásbeszámoló

6.7 OPCIÓK MENTÉSE Ezen a helyen az egyes lehetőségek mentéséhez a következő opciók közül választhatunk: Csak szűrési feltételek mentése, Ajánlások mentése és Végrehajtás. Csak szűrési feltételek mentése – a mező megjelölése esetén a rendszer elmenti a számlák szűrési feltételeit. Ajánlások mentése - a mező megjelölése esetén a rendszer elmenti a számlák ajánlásait. Végrehajtás - a mező megjelölése esetén lefut a fizetés és a rendszer elkészíti a bejövő és/vagy kimenő fizetési bizonylatokat. (83. ábra) A rendszer azt is jelzi, ha a fizetési varázsló sikeresen lefutott (84. ábra).


oldal 56



83. ábra: Bank > Fizetési varázsló/Opciók mentése 1.

84. ábra: Bank > Fizetési varázsló/Opciók mentése 2.

6.8 FIZETÉSI FUTÁS ÖSSZEFOGLALÓ Az ablakban megjelennek a fizetési futás által létrejött bizonylatok. A Fizetés futás összefoglaló ablak csak abban az esetben jelenik meg, ha a fizetési varázsló végrehajtása megtörtént. A Fizetések hozzáadva sorban megjelenő érték a fizetési futásban létrehozott fizetések számát jelöli. Az Átutalások hozzáadva sorban megjelenő érték a fizetési futásban létrehozott átutalások számát jelöli. (85. ábra) Kimenő fizetéseknél megtekinthetjük, hogy a kapcsolódó tranzakció valóban megtörtént (86. ábra)

85. ábra: Bank > Fizetési varázsló/Fizetési futás összefoglaló


oldal 57



86. ábra: Bank > Kimenő fizetések

6.9 BIZONYLAT- ÉS BESZÁMOLÓNYOMTATÁS Itt megjelölhetjük a kinyomtatni kívánt bizonylatokat és/vagy beszámoló összefoglalókat. (87. ábra) Először meg kell adni, hogy a fizetés kimenő vagy bejövő, majd pedig nyomtatandó dokumentumokat. A nyomtatási kapcsolóra kattintva kezdeményezhetjük a megjelölt beszámolók kinyomtatását. Alábbiakban az összes lehetőséget megmutatjuk, melyek: Nem bevont tranzakciók, Ország-összefoglaló, Pénznem összefoglaló, ÜP összefoglaló, Fizetésimód-összefoglaló, Bankszámla-összefoglaló, Fizetés-összefoglaló.

87. ábra: Bank > Fizetési varázsló(Fv)/Bizonylat – és beszámolónyomtatás

6.9.1 Bizonylat- és beszámolónyomtatás. Nem bevont tranzakciók A hárompontos kapcsolóra kattintva megtekinthetjük a kapcsolódó beszámolót (88. ábra).


oldal 58



88. ábra: Bank > Fv/Figyelmembe nem vett tranzakciók beszámolója

6.9.2 Bizonylat-BNY. Ország-összefoglaló beszámoló A hárompontos kapcsolóra kattintva megtekinthetjük a kapcsolódó beszámolót (89. ábra).

89. ábra: Bank > Fv/Ország-összefoglaló beszámoló

6.9.3 Bizonylat- és BNY. Pénznem-összefoglaló beszámoló A hárompontos kapcsolóra kattintva megtekinthetjük a kapcsolódó beszámolót (90. ábra).

90. ábra: Bank > Fv/Pénznem-összefoglaló beszámoló

6.9.4 Bizonylat- és BNY. ÜP - összefoglaló beszámoló A hárompontos kapcsolóra kattintva megtekinthetjük a kapcsolódó beszámolót (91. ábra).

91. ábra: Bank > Fv/ÜP - összefoglaló beszámoló

6.9.5 Bizonylat- és BNY. Fizetési mód - összefoglaló beszámoló A hárompontos kapcsolóra kattintva megtekinthetjük a kapcsolódó beszámolót (92. ábra).

92. ábra: Bank > Fv/Fizetési mód - összefoglaló beszámoló


oldal 59



6.9.6 Bizonylat- és BNY. Bankszámla - összefoglaló beszámoló A hárompontos kapcsolóra kattintva megtekinthetjük a kapcsolódó beszámolót (93. ábra).

93. ábra: Bank > Fv/Bankszámla - összefoglaló beszámoló

6.9.7 Bizonylat- és BNY. Átutalás - összefoglaló beszámoló A hárompontos kapcsolóra kattintva megtekinthetjük a kapcsolódó beszámolót (94. ábra).

94. ábra: Bank > Fv/Átutalás - összefoglaló beszámoló

6.10 FELADAT Hozzon létre a fizetési varázsló segítségével fizetési bizonylatot. A feladat lépései: Hozzon létre egy kimenő vevői számlát a definiált vevőjével és cikkével (10 db, 100,- Ft/db). Ha nem rendelkezik készlettel akkor tároljon be a vevője igényének kielégítésére elegendő terméket. -

Definiáljon bankot

-

Fizetési mód definiálása

-

Az ÜP törzsben rögzítse banki és a fizetés módhoz kapcsolódó adatokat

-

Hozzon létre kimenő számlát bázis bizonylatra való hivatkozás nélkül

-

A fizetés varázsló felhasználásával hozzon létre bejövő fizetést

-

Nézze meg, hogy a bizonylat létre jött- e

6.10.1 Bank definiálása Adminisztráció => Definíciók => Bank => Saját bank számlái – Saját bank számlái – Meghatározás, majd Adminisztráció > Bank > Bankok – számlaszám mezőben be kell jegyezni az előző adatokat.


oldal 60



Mindenki válasszon egy bankot, a bank legyen az a sorszámú ahányadik helyen a teremben ül (1. sz. bank az AEB – ez a bank az ablak felőli sorban az ablak mellett ülő hallgatóé ). Azokat a bankokat lépje át, ahol bejegyzés található. Pozícionáljon a saját bankjára és töltse fel a bankfiókjának néhány mezőjét adatokkal: Kirendeltség: Budapesti Számlaszám: szabadon kitölthető Főkönyvi számla: A 384 Betétszámla gyűjtősor alatt a 38410000 számlaszámtól kezdődően hozza létre a saját elszámolási betétszámláját, a megnevezésben a bankot is tüntesse fel. 6.10.2 Fizetési mód definíciója Adminisztráció => Definíciók => Bank => Fizetési mód definiálása – Fizetési mód ablak Fizetési mód kódja: X_bejövő Leírás: X_bejövő, átutalás Típus: Bejövő Fizetési módok: Átutalás Ország: válassza ki Bank: válassza ki saját bankját 6.10.3 Vevői törzsrekord létrehozása Hozzon létre egy új vevőt a mai üzleti partner duplikálásával (az azonosítót egészítse ki egy karakterrel), a feladat során Ft pénznemmel dolgozunk. Fizetési rendszer regiszter A saját banknál lévő mezőket töltse fel a saját bankja adataival A Fizetési módoknál válassza ki a saját fizetési módját 6.10.4 Kimenő számla létrehozása Bázis bizonylatra való hivatkozás nélkül hozzon létre egy vevői számlát. Hozzáadást megelőzően a Pénzügy regiszteren jelenítse meg a saját fizetési módját. 6.10.5 Fizetési futás alapértékeinek megadása Adminisztráció > Definíciók > Bank => Fizetési futás alapértékeinek megadása Aktualizálást megelőzően csak a Fizetési Módok mezőt állítsa be, jelölje be a saját fizetési módját. A többi mező értéke: 0


oldal 61



6.10.6 Fizetési varázsló Kövesse a varázslóban lévő leírást, utasításokat.

6.11 BEJÖVŐ FIZETÉSEK Ellenőrizze a Bejövő fizetések bizonylat létrejöttét.


oldal 62

13. tanév 2. szemeszter 10. foglalkozás

Recommend Documents