1
17/2008.(XII.18.) Tiszabura Községi Önkormányzat Hatály: 2009.január 01. Tiszabura Község Önkormányzati Képviselő-testületének 17/2008.(XII.18.) számú rendelete a közterületek használatáról és a helyi közút nem közlekedési célú igénybevételéről Tiszabura Község Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 54. § (1) bekezdése alapján az alábbi rendeletet alkotja: I. fejezet Általános rendelkezések A rendelet célja 1. § A rendelet célja, hogy Tiszabura község közigazgatási területén az épített környezet fenntartása és értékeinek védelme érdekében meghatározza a közterületek használatának szabályait, a közterület-használati engedélyekre, valamint a közterülethasználati díjakra vonatkozó rendelkezéseket. A rendelet hatálya 2. § (1) E rendelet hatálya Tiszabura község közigazgatási területén található közterületekre terjed ki. (2) E rendelet személyi hatálya kiterjed minden olyan magán- és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra és egyéb szervezetre, intézményre, aki (amely) a község közigazgatási területén e rendeletben foglaltak szerint közterületet használ. Értelmező rendelkezések 3. § E rendelet alkalmazásában: a) közterület: a közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos (használó) által megnyitott és kijelölt részét, továbbá az a magánterület, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat;
2 b) közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenőés emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.), sportolás, a közművek elhelyezése; c) közút: a gyalogosok és a közúti járművek közlekedésére szolgáló terület; d) járda: az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló – az úttesttől szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel vagy más módon elhatárolt - része, e rendelet alkalmazásában a gyalogút járdának tekintendő; e) gyalogút: jelzőtáblával gyalogútként megjelölt, illetőleg olyan helyi közút, amely kizárólag a gyalogosok közlekedésére szolgál, és az úttesttől tartós fizikai akadály (árok, korlát, kerítés, sövény stb.) vagy két méternél nagyobb távolság választja el; f) jármű közterületi tárolása: a járműveknek a közterületen történő – megszakításoktól függetlenül – visszatérő jellegű parkírozása; g) mozgóárusítás: amely során az üzlettel rendelkező kereskedő vagy alkalmazottja, illetve megbízottja olyan eszköz (pl. kosár, tricikli, fagylaltos kocsi) segítségével viszi magával az üzletében forgalmazott terméket, amely nem minősül mozgóboltnak, h) mozgóbolt: gépjárművön üzemeltetett vagy gépjárművel vontatott kiskereskedelmi árusító hely. II. fejezet A közterület használatának szabályai 4. § (1) A közterületet rendeltetésének megfelelő célra és módon, állagának sérelme nélkül, jogszabályok keretei között bárki díjmentesen használhatja. Az önkormányzat tulajdonában lévő közterületen lévő épületre, építményre építési engedély kiadásához a képviselő-testület előzetes hozzájárulása is szükséges. A képviselő-testület – a kártérítés és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő jog ellenértéke kivételével fizetési kötelezettséget nem szab ki, de hozzájárulása nem mentesít a közterület használatára vonatkozó közterület-használati engedély megkérése alól. (2) A közterület rendeltetéstől eltérő használatának minősül, ha a használat a közterület vagy annak meghatározott része mások általi rendeltetésszerű igénybevételét akadályozza. (3) A közterület rendeltetéstől eltérő használata – az (5) bekezdésben foglalt kivételekkel – közterület-használati engedély alapján, jelen rendeletben meghatározott díj fizetése ellenében történhet. (4) Közterület-használati engedélyt kell beszerezni a közterület alábbi célokra történő igénybevételéhez: a) a közterületen vagy a közterület felett hirdető-berendezés, tábla, transzparens elhelyezéséhez;
3 b) üzlet, pavilon, garázs, árusító és egyéb fülke elhelyezéséhez; c) könnyűszerkezetes tetővel fedett kerthelyiség, terasz kialakításához;
vagy
fedetlen
vendéglátóipari
előkert,
d) alkalmi, üzlet előtti, rendezvényeken történő árusításhoz, automatából történő árusításhoz, mozgóárusításhoz, mozgóbolt üzemeltetéséhez; e) mutatványos tevékenység folytatásához; f) építési, felújítási munkálatokkal kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék, felvonulási épület elhelyezéséhez, építési munkaterület lehatárolásához, egyéb ömlesztett anyag, konténer, tüzelőanyag 48 órát meghaladó tárolásához; g) közúti közlekedésre alkalmatlan járművek 30 napot meghaladó tárolásához; h) közúti közlekedésre alkalmas járművek tárolásához. (5) Nem kell közterület-használati engedélyt beszerezni a közterület alábbi célokra történő igénybevételéhez: a) a (4) bekezdésbe nem tartozó közterület-használathoz; b) önkormányzati vagy önkormányzati közreműködéssel szervezett rendezvényen történő árusításhoz, ha a képviselő-testület másként nem határoz; c) az üzlet előtti, közútnak nem minősülő közterületen történő, az üzlet üzemeltetője által végzett árusításhoz; d) közút, járda építéséhez, javításához, fenntartásához szükséges mértékben; e) az úttartozékok és a közúti közlekedés irányításának célját szolgáló berendezések elhelyezéséhez; f) a közterületen, illetve az alatt vagy felett elhelyezett közművek hibaelhárításához szükséges mértékben; g) az önkormányzat hirdetőtábláján hirdetmény elhelyezéséhez. (6) A közterület-használati engedélyezésre irányuló eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) előírásait kell alkalmazni az e rendeletben foglalt eltérésekkel. A közterület-használati engedély 5. § (1) A közterület-használat engedélyezését kérelem benyújtásával az kezdeményezheti, aki a közterületet rendeltetésétől eltérő célra kívánja használni, illetve akinek érdekében a rendeltetéstől eltérő célú közterület-használat történik.
4 (2) Az engedélyezésre irányuló kérelmet az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon az önkormányzat hivatalához – a Polgármesteri Hivatalhoz – kell benyújtani, a tevékenység megkezdését legalább 15 nappal megelőzően. (3) A kérelemnek tartalmaznia kell: a) a kérelmező nevét (cégnevét), lakcímét (székhelyét, telephelyét), levelezési címét, telefonszámát, adószámát, - amennyiben van - bankszámlaszámát, aláírását, gazdálkodó szervezet esetén bélyegző-lenyomatát; b) a közterület-használat célját, kezdő és befejező időpontját; c) a közterület-használat módját, a kihelyezésre kerülő tárgyak pontos leírását, a közterület-használat helyének pontos meghatározását, a használni kívánt közterület m2-re kerekített nagyságát; d) a közterület-használat helyszínrajzzal.
helyének
megjelölését
egyértelmű
leírással
vagy
e) a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat egyszerű másolatát; f) a közterületen folytatni kívánt tevékenységhez szükséges hatósági, szakhatósági engedélyek másolatát; g) mutatványos tevékenység esetén jogszabályban meghatározott eszközök és berendezések érvényes műszaki vizsgáját bizonyító okirat másolatát; h) a közterület-használati megjelölését;
díj
megállapítását
kizáró
jogszabályhely
pontos
i) a külön jogszabályban előírt illetéket. 6. § (1) A közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos ügyek a jegyző hatáskörébe tartoznak, a polgármester önkormányzati hatósági jogkörben hozza meg a döntést. A jegyző határozata ellen a Közigazgatási Hivatalhoz nyújtható be fellebbezés. Ellenérdekű fél hiányában a kérelemnek helyt adó döntés egyszerűsített határozat formájában is hozható. (2) A közterület-használat engedélyezése során figyelembe kell venni a településképi, műemlékvédelmi, köztisztasági, közlekedésbiztonsági követelményeket, valamint a hatósági engedélyekben és szakhatósági hozzájárulásokban foglaltakat. 7. § (1) A közterület-használat – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – határozott időre, legfeljebb egy évre engedélyezhető. (2) A közterület-használati engedély meghatározott időtartamra vagy visszavonásig adható ki az építési engedély alapján elhelyezhető létesítményekre, valamint a hirdetőberendezésekre és táblákra.
5 (3) A közterület-használati engedély újabb kérelem benyújtása alapján, a lejárta előtt legalább 30 nappal korábban, az 5-6. §-ban foglaltak szerint meghosszabbítható. 8. § (1) A közterület-használati engedély másra át nem ruházható. (2) Nem minősül átruházásnak, ha az engedélyben megjelölt tevékenységet ténylegesen a használatba vevő alkalmazottja, segítő családtagja végzi. (3) A közterület-használati engedély eredeti példányát, illetve annak hiteles másolatát a tevékenységet folytató személy köteles a helyszínen magánál tartani, és az ellenőrzésre jogosult személynek felszólításra felmutatni. 9. § (1) A közterület-használati engedélynek tartalmaznia kell: a) a használatba vevő (engedélyes) megnevezését, pontos címét; b) a közterület-használat célját, a folytatott tevékenység pontos leírását; c) a közterület-használat helyének pontos meghatározását, a használatba adott közterület nagyságát; d) a közterület-használat módját, feltételeinek meghatározását, a kihelyezett tárgyak, telepítésre kerülő növényzet pontos leírását, az igénybevett terület tisztántartására, a környezet megóvására vonatkozó felszólítást; e) az engedély időtartamát, a közterület-használat kezdő és befejező időpontját, f) a használatba vevő fizetési kötelezettségét, a közterület-használati díj mértékét, a megfizetés módját, határidejét, a közterület-használattal járó járulékos költségek (víz,áramdíj stb.) viselésére vonatkozó kötelezettség meghatározását, g) az engedély megszűnése esetén az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását; h) az engedélyes kártérítési igényének kizárását. (2) A közterület-használati engedély egy példányának megküldésével értesíteni kell a) a kérelmezőt, b) a hivatal Pénzügyi csoportját. (3) A közterület-használati engedély kiadását meg kell tagadni, ha a kérelemben megnevezett használatba vevő, illetve annak jogutódja vagy tulajdonosa a) ellen jogtalan vagy szabálytalan közterület-használat miatt birtokvédelmi eljárás indult és a birtoksértést az eljáró hatóság megállapította, a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy évig;
6 b) az önkormányzattal szemben közterület-használati díjtartozása, köztartozása vagy polgárjogi megállapodásból eredő egyéb tartozása van, a tartozások kiegyenlítéséig. (4) A közterület-használati engedély kiadásának megtagadásáról értesíteni kell a) a kérelmezőt, b) a tevékenységet engedélyező hatóságot. 10. § (1) A közterület-használati engedély megszűnik: a) az engedélyben foglalt határidő elteltével; b) visszavonással. (2) A közterület-használati engedély közérdekből bármikor visszavonható. (3) Vissza kell vonni az engedélyt, ha az engedélyes a közterületet nem az engedélyezett célra, mértékben használja, díjfizetési kötelezettségének felszólítás ellenére nem tesz eleget. (4) A közterület engedélyhez kötött, de engedély nélküli használata esetén a használó a hatóság felhívására - köteles a használatot megszüntetni és az eredeti állapotot saját költségén helyreállítani. A közterület-használati díj 11. § (1) A használatba vevő a közterület-használatáért közterület-használati díjat köteles fizetni, a 14. §-ban foglaltak kivételével. (2) A használatba vevő a közterület-használati díjat a közterület-használati engedély időtartama alatt köteles megfizetni, függetlenül a tényleges igénybevételtől. (3) A közterület-használati díjszabást a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. (4) A rendeletben megállapított nettó díjakat külön jogszabályban meghatározott ÁFA terheli. (5) A hirdető-berendezések díja a hirdetőfelület alapulvételével számítandó. (6) A képviselő-testület - kérelemre vagy hivatalból - közvetett támogatást nyújthat az önkormányzat által nyújtott támogatásokról szóló rendelet alapján: a) az adott költségvetési évre megállapított közterület-használati díj mértékéig; b) a költségvetési éven túl, de legfeljebb az adott választási ciklus évének utolsó napjáig terjedő időszakra megállapított közterület-használati díj mértékéig, de legfeljebb 5.000 ,-Ft-ig terjedően.
7 12. § (1) A közterület-használati díjat a közterület-használatot engedélyező határozatban megállapított fizetési gyakorisággal, általában negyedéves részletekben kell megfizetni. A közterület-használati díj havi részletekben is fizethető, ha annak havi mértéke a 10.000,- Ft + ÁFA összeget eléri. A díj egy összegben, illetve nagyobb részletekben is fizetethető, ha az egy alkalommal fizetendő összeg nem haladja meg a 20.000,- Ft + ÁFA összeget. (2) A használatba vevő köteles a közterület-használatot engedélyező határozatban megállapított díjfizetési időszakra esedékes közterület-használati díjat a tárgyidőszakot megelőző hónap 15. napjáig az önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára befizetni. (3) A használatba vevő az első díjfizetési időszakra esedékes közterület-használati díjat közterület-használatot engedélyező határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles megfizetni. 13. § Amennyiben a használatba vevő a díjfizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, a használatba adó a Ket-ben megállapított mértékű késedelmi pótlékot számítja fel. Mentesség a közterület-használati díj fizetése alól 14. § (1) A közterület-használati engedélyezése mellett nem kell közterület-használati díjat fizetni: a) a külön önkormányzati rendeletben meghatározott települési szilárd hulladék egyes összetevőinek szelektív gyűjtésére szolgáló hulladékgyűjtő sziget kialakítása esetén; b) rendészeti szervek, mentő, tűzoltóság létesítményei elhelyezéséhez; c) amennyiben törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet a közterülethasználati díj megállapítását kizárja. (2) A közterület-használati díjat nem kell kiszabni, ha az engedélyezett időtartamra számítva (ÁFA nélkül) az 500 Ft-ot nem éri el. E rendelkezés alkalmazásakor egybeszámítandóak mindazon közterület-használati engedélyek, melyekben az ugyanazon közterület-használó részére engedélyezett közterület-használatok között eltelt időtartam a 30 napot nem haladja meg. III. fejezet A közterületek használatának egyes esetekre vonatkozó különös szabályai Közterület kereskedelmi és vendéglátó-ipari tevékenység céljából történő igénybevétele 15. § (1) Közterület-használati engedély alapján – a szükséges hatósági engedélyek birtokában - közterületen értékesíthetők az üzletek működésének rendjéről, valamint
8 egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 133/2007.(VI.13.) Korm. rendelet 4. számú mellékletében meghatározott termékek. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt termékkörbe nem tartozó árucikkek, termékek árusítására akkor adható ki közterület-használati engedély, ha a) az árusítás az üzlet homlokzatával érintkező közterületen történik; b) az egyes ünnepekhez kapcsolódó alkalmi cikkek árusítása az ünnepet megelőző 20 napban történik; c) az árusítás rendezvények alkalmával, rendezvényekhez kapcsolódóan történik; d) az mozgóbolti vagy mozgóárusítás keretében történik. Közterületi járműtárolás 16. § (1) A (3) bekezdésben foglalt kivétellel jármű a közterületen csak közterülethasználati engedély birtokában tárolható. (2) A jármű üzembentartója vagy tulajdonosa köteles a közterület-használati engedélyt vagy annak másolatát a jármű szélvédője mögött, jól látható helyen és módon kifüggeszteni. (3) Közúti közlekedésre alkalmatlan (üzemképtelen) járművet - a KRESZ előírásai szerint – főútvonalon nem, mellékútvonalon legfeljebb 30 napig lehet tárolni. (4) Közúti közlekedésre alkalmatlan (üzemképtelen) az a gépjármű, amely nem felel meg a KRESZ 5. § (1) bekezdésében foglalt előírásoknak. (5) Az önkormányzat írásban felszólítja az üzemképtelen jármű tulajdonosát a járműnek a közterületről való elszállítására. (6) Az önkormányzat a (3) bekezdésben foglalt tilalom alá eső járműveket elszállíttathatja, ha a jármű tulajdonosa a felszólításnak a megadott határidőig nem tett eleget, vagy kiléte nem állapítható meg. (7) A jármű elszállításakor felvett jegyzőkönyvnek tartalmazni kell – szükség esetén szakértő bevonásával – a jármű műszaki állapotának leírását, a járműben talált tárgyak felsorolását és a járműről a helyszínen készült fényképet. (8) Az önkormányzat a tárolóhelyre történő szállítás után erről írásban köteles a jármű tulajdonosát értesíteni, valamint felszólítani a jármű tárolóhelyéről történő 30 napon belüli elszállítására. Ismeretlen járműtulajdonos esetén a felszólítást a helyben szokásos módon kell közzétenni. (9) A járműért jelentkező tulajdonosnak a járművet a felmerült költségek (szállítási, tárolási költség) megfizetése ellenében át kell adni.
9 (10) A levélben vagy közzététel útján közölt felszólításban megadott határidő letelte után 30 nappal az önkormányzat a járművet értékesíti. (11) Az értékesítés során befolyt összeget az önkormányzat a közterület-használati díjakkal együtt kezeli, valamint e pénzforrás terhére fizeti ki a szállítás és tárolás során felmerült költségeket. (12) Nem kell tárolóhelyre szállítani azt a járművet, amelynek tulajdonosa nem állapítható meg, és amely a szakértői vélemény szerint alkatrészként, bontva sem értékesíthető. E járműveket az önkormányzat jogosult hulladékként értékesíteni. (13) A jármű értékesítéséből származó, de a felmerült költségekkel csökkentett összeget a járműtulajdonos a kamatok felszámítása nélkül igényelheti, ha a tulajdonjogát egyértelműen igazolni tudja. (14) Az eljárás során felmerült valamennyi költség a jármű üzembentartóját vagy tulajdonosát terheli. Közút nem közlekedési célú igénybevétele 17. § (1) A közút felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény elhelyezéséhez, a közút területének egyéb nem közlekedési célú elfoglalásához - a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok rendelkezései alapján - a közút kezelőjének a hozzájárulása szükséges. (2) A helyi közút igénybevételéért fizetendő díj összegét - e rendelet 2. számú mellékletében foglalt díjtételek és szorzószámok alkalmazásával - a közút kezelője állapítja meg. A közút igénybevételéért fizetendő díj előre esedékes, annak mértékét az igénybevétel tervezett időtartama alapján, de legalább 1 napra kell megállapítani. A díj megfizetéséig a közutat érintő munkavégzés vagy egyéb nem közlekedési célú igénybevétel nem kezdhető meg. Ha a közút kezelője a folyamatos igénybevételi díjának több részletben történő fizetését engedélyezte, a közútkezelői hozzájárulás csak azon időszakra érvényes, vagyis a közút csak azon időszakban vehető igénybe nem közlekedési célra, melyre a használatba vevő az igénybevételi díjat megfizette. (3) A rendeletben megállapított nettó díjakat külön jogszabályban meghatározott ÁFA terheli. (4) A közút igénybevételéért nem kell díjat fizetni: a) nem üzleti jellegű, közcélú rendezvény tartásához; (5) A közút igénybevételéért a díjat nem kell kiszabni, ha az az engedélyezett időtartamra számítva (ÁFA nélkül) az 500 Ft-ot nem éri el. E rendelkezés alkalmazásakor egybe kell számítani azon igénybevételeket, melyeket a közút kezelője ugyanazon igénybevevő részére folyamatosan engedélyezett, vagy az igénybevételek közötti időtartam a 30 napot nem haladja meg.
10 (6) A közút hozzájárulás nélküli vagy a hozzájárulásban foglaltaktól eltérő igénybevétele esetén fizetendő pótdíjat - a közút kezelőjének kérelmére - a közlekedési hatóság állapítja meg, és szabja ki az igénybevevővel (jogosulttal) szemben. A pótdíj legfeljebb az igénybevételi díj tízszerese lehet. (7) A közút kezelőjének a közút nem közlekedési célú igénybevételéhez adott hozzájárulása nem mentesít a közterület használatára vonatkozó közterület-használati engedély megkérése alól. IV. fejezet A közterület használat ellenőrzése és jogkövetkezményei 18. § (1) A közterületek rendjét, állapotát, a közterületek rendeltetésszerű használatát, valamint a közterület rendeltetéstől eltérő használatának szabályszerűségét és a közterület-használati engedély meglétét jogosult ellenőrizni: a) a polgármester, a társadalmi megbízatású alpolgármester, a települési képviselő, jegyző, közterületfelügyelő b) a Polgármesteri Hivatal erre felhatalmazott köztisztviselője. (2) Jogtalan közterület-használatot valósít meg, aki közterületet rendeltetésétől eltérő célra, közterület-használati engedély nélkül használ, a 4. § (5) bekezdésében meghatározott kivétellel. Szabálytalan közterület-használatot valósít meg, ha a közterületet használatba vevő a közterület használatára vonatkozó jogerős határozatban, tulajdonosi (kezelői) hozzájárulásban foglaltak megszegésével vagy elmulasztásával, illetve a közterület-használati engedélyben foglalt feltételektől eltérő célra vagy módon használja. (3) A közterület engedélyhez kötött, de engedély nélküli használata esetén a használó a hatóság felhívására köteles a használatot megszüntetni és a közterület eredeti állapotát saját költségén – minden kártalanítási igény nélkül – helyreállítani. (4) Aki közterületet engedély nélkül a rendeltetésétől eltérő célra vesz igénybe, vagy az engedélytől eltérően használ, szabálysértést követ el és 30.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. A szabálysértés tetten ért elkövetőjét a körjegyzőség erre felhatalmazott köztisztviselője helyszíni bírsággal sújthatja. (5) Azt, aki közterületet engedélyhez kötött esetben engedély nélkül, vagy az engedélyben foglalt feltételektől eltérő módon használ, az a szabálysértés jogkövetkezményein túlmenően az engedély nélküli vagy az eltérő használat tartamára az egyébként fizetendő közterület-használati díj megfizetésére kell kötelezni. (6) Ha a közterületet engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon használó az engedélyezés feltételeinek megfelel – kérelmére – a hatóság a közterület-használatot engedélyezheti. Ezzel azonban a használó nem mentesül az (5) bekezdésben említett következmények alól.
11 (7) Ha a használó a (3) bekezdésben előírt kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az engedélyező hatóság a használó terhére és veszélyére gondoskodik a közterülethasználat megszüntetéséről. 19. § A jegyző birtokvédelmi eljárást kezdeményez a közterület-használó ellen, ha a) jogtalan közterület-használatot valósít meg, és azt felszólítás ellenére sem hagyja abba; b) szabálytalan közterület-használatot valósít meg és a közterület-használati engedélyben foglalt kötelezettségeinek felszólítás ellenére sem tesz eleget. V. fejezet Záró rendelkezések 20. § (1) Ez a rendelet 2009. január 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Tiszabura Község Önkormányzati Képviselő-testületének a közterület használatáról és a közterülethasználati díj megállapításáról szóló 21/1995.(XII.29.) számúrendelete. (3) E rendelet hatálybalépése előtt kiadott közterület-használati engedélyek az engedélyezett időtartam lejártáig érvényesek, ezt követően a közterület-használati szerződés megkötésére e rendelet előírásait kell alkalmazni.
Tiszabura, 2008. december 18.
Farkas László Polgármester
Dr.Papp Lajos jegyző
12
1. számú melléklet a 2008.(XII.18.) Tiszabura ör-hez
Közterület-használati díjak Megnevezés: 1. Hirdető-berendezés, tábla, transzparens (hirdetési felületet alapul véve) 2. Üzlet, pavilon, garázs, árusító és egyéb fülke 3. Vendéglátó-ipari előkert, kerthelyiség, terasz 4. Közterületi árusítás
Alapdíj összege 600 Ft/m2/hó 40 Ft/m2/hó 40 Ft/m2/hó 50 Ft/m2/hó
a) 133/2007./IV.13/ Korm. rendelet szerinti közterületi árusítás b) mozgóbolt, mozgóárusítás
500 Ft/megálló/nap, de max. 1.000,-Ft/gk/nap 500 Ft/automata/nap
c) automatából árusítás d) rendezvények alkalmából történő árusítás 5. Mutatványos tevékenység 6. Építési anyagok, állványzat 7. Tüzelőanyag tárolása 8. Jármű tárolása a) motorkerékpár, segédmotoros kerékpár, lassú jármű tárolása b) személygépkocsi tárolása c) mezőgazdasági vontató és az a)-b) pontokba nem tartozó, s heti rendszerességgel visszatérően használó 4.§. h. pontja, gépjármű tárolása
5000 Ft/nap 500 Ft/nap 25 Ft/m2/nap 25 Ft/m2/nap 50 Ft/jármű/nap 100 Ft/jármű/nap 200 Ft/jármű/nap
13 2. számú melléklet a /2008.( XII.18.) Tiszabura ör-hez Helyi közutak nem közlekedési célú igénybevétele esetén fizetendő díjak
Az igénybevétel jellege:
Helyi közút területén
Belépődíjas sport, kulturális rendezvény Vásár, egyéb Építési munkaterület, vagyontárgy tárolása
járda kivételével 5000 Ft/20 m²-ig/alkalom 50 Ft/m2/nap 25 Ft/m2/nap
Közút teljes lezárása esetén a fenti igénybevételi díj ötszörösét kell megfizetni. A Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság a 2. sz. mellékletben eredetileg szereplő „Járda területén alkalmazandó díjak” megnevezést törölte, ezért a megfogalmazás kiegészül az alábbival: Járdát tilos nem közlekedési célra igénybevenni.
14 Tiszabura Község Önkormányzat Jegyzője
3. melléklet a …/2008./XII.19./ Ök. Rendelethez.
Határozat száma: ……………
ENGEDÉLY KÖZTERÜLET HASZNÁLAT IDŐTARTAMA: 200…év ……….hó …….naptól 200…év ……….hó ……...napig
p.h.
………………………………. aláírás
Kiadta: -
jegyző közterület felügyelő
15 4. sz. melléklet a 133/2007. (VI. 13.) Korm. rendelthez
A rendelet 7.§-ának (1) bekezdése alapján közterületen árusítható termékek
Napilap és hetilap, folyóirat, könyv Levelezőlap Virág Léggömb Zöldség, gyümölcs Pattogatott kukorica Főtt kukorica Sült gesztenye Csomagolt pirított tökmag, napraforgómag, földimogyoró Vattacukor és gyárilag vagy az előállító által csomagolt cukorka Fagylalt, jégkrém Ásványvíz, üdítőital, kávé OÉTI engedéllyel
