Tiszabura Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a Tiszabura Községi Önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodás szabályairól szóló 6/2013./III.14./ Ök. Rendelet
Tiszabura Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ban meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. A rendelet hatálya 1.§ (1) E rendelet tárgyi hatálya kiterjed Tiszabura Községi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) törzsvagyonára és üzleti vagyonára. (2) E rendelet személyi hatálya az Önkormányzatra, az önkormányzati vagyon használóira, működtetőire, vagyonkezelőire, haszonélvezőire terjed ki. (3) E rendelet alkalmazásában önkormányzati vagyonnal gazdálkodnak: a Tiszabura Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület), a Képviselőtestület bizottságai, a polgármester, a Képviselő-testület irányítása alatt működő költségvetési szervek, az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságok, vagy közalapítványok, valamint az önkormányzati vagyont kezelő és működtető jogi és természetes személyek. (4) A lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére, valamint a közterületek használatára a rendelet hatálya nem terjed ki. 2. A vagyongazdálkodás alapelvei 2. § (1) A vagyongazdálkodás feladata a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 7. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott célok megvalósítása. (2) A vagyongazdálkodás során a vagyontárgyak hasznosítása nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását. (3) Vagyongazdálkodás alatt az önkormányzat mindenkori teherbíró képességéhez igazodó, átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése, értékének megőrzése, értéknövelő használata, gyarapítása, továbbá az önkormányzat feladatának ellátása szempontjából feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítése értendő. (4) Az 1. § (3) bekezdés szerinti önkormányzati vagyonnal gazdálkodók a rájuk bízott vagyont kötelesek megőrizni, a felelős gazdálkodás szabályai szerint kezelni és gyarapítani.
II. Fejezet Az önkormányzat vagyona 3. Önkormányzati vagyon 3. § (1) Az önkormányzati vagyon törzsvagyon vagy üzleti vagyon lehet. (2) A forgalomképtelen törzsvagyon az Nvtv. 5. §. (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott forgalomképtelen vagyontárgyakból, és az Nvtv. 5. §. (5) bekezdés a) – c) pontjában meghatározott korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakból áll, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, vagy hatáskör gyakorlását szolgálja. (3) Üzleti vagyon az önkormányzati vagyon azon része, amely nem tartozik a törzsvagyonba. (4) A forgalomképtelen törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak közül a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyontárgyak felsorolását – az Nvtv. 5. § (3) bekezdése alapján – az 1. melléklet, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyon felsorolását a 2. melléklet tartalmazza. (5) Az üzleti vagyonhoz tartozó vagyontárgyak körét a 4. melléklet tartalmazza. (6) Az Önkormányzat vagyonáról a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvényben 110. §-ában (a továbbiakban: Mhötv.) meghatározott vagyonnyilvántartást kell vezetni. Az éves zárszámadás elfogadásához a vagyonállapotról vagyonkimutatást kell készíteni. (7) Az Nvtv. 9. §. (1) bekezdése alapján az Önkormányzat a 2. § (3) meghatározott rendeltetés biztosítása céljából közép- és hosszútávú vagyongazdálkodási tervet köteles készíteni. 4. § (1) A törzsvagyon korlátozottan forgalomképes vagyontárgyai: a) a műemlékek, b) a muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek, c) közmű jellegű létesítmények, d) önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő vagyon, e) önkormányzat által gazdálkodó és egyéb szervezetekre rábízott vagyon, f) műemlékileg védett épületek a hozzájuk tartozó földterülettel, g) sportpályák és sportcélú létesítmények, h) mindazon vagyon, melyet törvény vagy az Önkormányzat Képviselő-testülete rendeletével annak nyilvánít. (2) A korlátozottan forgalomképes vagyonhoz tartozó vagyontárgyak körét a 3. melléklet tartalmazza. 5. § (1) Üzleti vagyon az önkormányzat eredményes, növekvő színvonalú működését, anyagi gyarapodását szolgáló vagyon, amely nem része a törzsvagyonnak.
(2) Az üzleti vagyontárgy, vagy vagyonrész feletti tulajdonosi jogok gyakorlása – így különösen: annak elidegenítése, megterhelése, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, vagy egyéb hasznosítása – az Nvtv.-ben és a rendeletben meghatározottak szerint történhet. 4. A vagyon minősítése 6. §
(1) Az Nvtv. 5. § (2) bekezdés b) és c) pontban meghatározott vagyon minősítését e rendeletben a Képviselő-testület állapítja meg. Az üzleti vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak minősítése, átminősítése – más vagyoncsoportokba történő átsorolása – a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. Az érvényes döntéshez minősített többség szükséges. (2) Az (1) bekezdés szerinti egyes üzleti vagyonba tartozó vagyontárgyak átminősítését kezdeményezheti: a) a polgármester, b) a jegyző, c) a Pénzügyi Bizottság. (3) Az üzleti vagyonból a törzsvagyonba történő átminősítés akkor lehetséges, ha a) a vagyontárgy kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, vagy hatáskör gyakorlását szolgáló funkciót tölt be, vagy az átminősítést követően ilyenné válik, vagy b) Tiszabura község településrendezési tervének (településfejlesztési koncepció, településszerkezeti terv, szabályozási terv és helyi építési szabályzat) módosítása azt alátámasztja. (4) A törzsvagyon körébe tartozó vagyontárgy üzleti vagyonná történő átminősítése abban az esetben lehetséges, ha az a továbbiakban kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, vagy hatáskör gyakorlását nem szolgálja, és a feladatkör ellátása, vagy a hatáskör gyakorlása az átminősítést követően az átminősítéssel érintett vagyontárgy nélkül is megoldható. Az átminősítésről Képviselő-testület a (2) bekezdésben meghatározott személyek javaslatára dönt. Az érvényes döntéshez minősített többség szükséges. III. Fejezet Gazdálkodás az önkormányzati vagyonnal 7. § (1) A Képviselő-testület az alakuló ülést követő 6 hónapon belül legalább 4 évre szóló az Nvtv. 9. § (1) bekezdésében meghatározott hosszútávú vagyongazdálkodási tervet, (a továbbiakban: Koncepciót) alkot, és e Koncepció célkitűzéseivel összhangban az éves költségvetésről szóló rendelet megalkotásáig minden évben középtávú vagyongazdálkodási tervet fogad el. A Vagyongazdálkodási tervről hozott határozatot az éves költségvetési rendelet megalkotása során figyelembe kell venni. (2) A Koncepció tartalmazza az Önkormányzat vagyonának kezelésére, hasznosítására, értékesítésére, gyarapítására vonatkozó több évre szóló célkitűzéseket. (3) A középtávú vagyongazdálkodási terv a Képviselő-testület által elfogadott Koncepció célkitűzéseinek megfelelően tartalmazza az adott költségvetési évre vonatkozóan:
a) a forgalomképtelen vagyon körében a hasznosítás fő célját és jellegét, b) a korlátozottan forgalomképes vagyoni körbe tartozó vagyonelemek körét a 4. §nak megfelelő bontásban, megjelölve kategóriánként a lehetséges és indokolt kezelés, hasznosítás célját, c) az üzleti vagyon körébe tartozó azon ca)
stratégiai vagyonelemeket, melyek értékesítése, hasznosítása az adott évben lebonyolítandó, megjelölve azt, hogy a vagyon hasznosítása, értékesítése mely különös érdekeket – így pl. városképvédelmi, környezetvédelmi szempontokat is – figyelembe véve történhet meg,
cb)
üzleti vagyonelemeket, melyek értékesítése, hasznosítása az adott év távlatában indokoltnak látszik, s a vagyon jellegénél fogva az értékesítésüknek akadálya nincs,
d) azt vagyoni kört, melynek – a hatáskörrel rendelkező szerv döntésével – üzleti, vagy stratégiai vagyonná történő át-, vagy visszaminősítése az adott évben indokolt. 5. Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának közös szabályai, a tulajdonosi jogok gyakorlása 8. § (1) A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról az Mhötv. 107. §-a alapján a Képviselőtestület rendelkezik. (2) A törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak jogszabályi keretek között Képviselő-testületi felhatalmazás alapján működtethetők. (3) Az Nvtv. 3, § (1) bekezdés 17. pontja szerinti tulajdonosi joggyakorlók a rendeletben szabályozott keretek között: a) a Képviselő-testület, b) átruházott hatáskörben: ba)
a polgármester,
bb)
a Képviselő-testület Pénzügyi Bizottsága,
c) az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 19. pont b. alpontja szerinti vagyonkezelők. (4) A (3) bekezdés c) pontja szerinti tulajdonosi joggyakorlók az Önkormányzat vagyontárgyait e rendelet keretei között – bízhatják másra. 9. § (1) Az Önkormányzat a tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére, továbbá a tulajdonába kerülő vagyontárgyak hasznosítására az Nvtv. 8. §-a és 9. § (2) bekezdésében foglaltak betartásával gazdasági társaságot alapíthat, vagy vagyonát gazdasági társaságban hasznosíthatja. (2) Amennyiben az Önkormányzat olyan gazdasági társaságot alapít, tagként, részvényesként olyan gazdasági társaságba lép be, amelynek tevékenysége az Önkormányzat kötelező feladatainak ellátása körébe tartozik, az Önkormányzatnak, – több önkormányzat esetén az önkormányzatoknak együttesen – a gazdasági társaság legfőbb szervében a leadható szavazatok 50 %-át meghaladó mértékű szavazattal kell rendelkeznie, vagy rendelkezniük.
(3) Az Önkormányzat által alapított gazdasági társaságok legfőbb szerveinek döntéséhez az Nvtv. 8. § (7) bekezdésében írt esetekben a Képviselő-testület előzetes hozzájárulása szükséges. (4) Az Önkormányzat kültagként saját nevének betéti társaság cégnevében történő feltüntetéséhez nem járulhat hozzá. 10. § (1) Az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos, a tulajdonost megillető jognyilatkozatok megtétele a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik. (2) A bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján az Önkormányzatot megillető elővásárlási jog gyakorlásáról – a Pénzügyi Bizottság véleményének figyelembevételével – a rendelkezésre álló keret terhére a Képviselő-testület a végrehajtó értesítésének kézhezvételétől számított 30 napon belül dönt. 6. A vagyonkezelés szabályai 11. § (1) Az Önkormányzat vagyonkezelői jogot:
az
alábbi
közfeladatok
átadásához
kapcsolódva létesíthet
a) a közösségi tér biztosítása, b) közművelődési, tudományos, művészeti, oktatási, szociális tevékenység, c) egészségügyi, sport és szabadidős tevékenység. (2) A Képviselő-testület versenyeztetés nélkül az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 19. pont b. alpontjában meghatározott személyekkel köthet vagyonkezelési szerződést. (3) A vagyonkezelői jog létesítése ellenérték fejében, vagy ingyenesen történhet. (4) A vagyonkezelői jog ellenértékét szakértői vélemény alapján, az illetékről szóló törvény vagyoni értékű jogokra vonatkozó előírásai és az ingatlan forgalmi értékének alapulvételével kell meghatározni. (5) A vagyonkezelői jog ellenértékéről, vagy annak ingyenességéről a Képviselő-testület a vagyonkezelői jog létesítésékor dönt. (6) A vagyonkezelő köteles az Nvtv. 11. § (11) bekezdés a) pontja szerinti beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségeinek tárgyév február 15-ig eleget tenni. A vagyonkezelő beszámolójának, adatszolgáltatásának elfogadásáról – a Pénzügyi Bizottság állásfoglalása alapján – a Képviselő-testület dönt. (7) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződés megkötésének folyamatában, majd a megkötést követően a szerződés teljesítése érdekében köteles az Önkormányzattal folyamatosan együttműködni. A vagyonkezelőt a szerződés megszűnését követően, az elszámolás időszakában is együttműködési kötelezettség terheli. (8) A vagyonkezelői jog megszerzésének feltétele, hogy a vagyonkezelő vállalja a feladat ellátással összefüggő kötelezettségeket: az Möhtv. 109. § (9) bekezdése alapján a vagyonkezelői jog létesítése nem keletkeztethet a közfeladat ellátásával összefüggésben központi költségvetési többlettámogatási igényt.
7. A vagyonkezelő jogai, kötelezettségei 12. § (1) A vagyonkezelőt az Nvtv. 11. § (8) bekezdésében és az Mhötv.-ben 109. § (6)–(8) bekezdésében szabályozott jogok illetik meg, és kötelezettségek terhelik. (2) A vagyonkezelő köteles a 11. § (6) bekezdésében írt beszámolót, a megfelelő bizonylatokat, dokumentumokat az Önkormányzat ingatlanvagyon kataszter vezetésével megbízott szervezeti egységnek átadni. (3) Amennyiben a vagyonkezelésbe átadott vagyon, vagy annak meghatározott eleme bármely okból alkalmatlanná válik a vagyonkezelő által vállalt közfeladat ellátására, vagy a feladat ellátásához az átadott vagyon már nem szükséges, a vagyonkezelő köteles erről a polgármestert 8 napon belül értesíteni. Az értesítés alapján a vagyonkezelési szerződést módosítani kell. (4) A vagyonkezelési szerződés hatálya alá tartozó, 1 millió forintot meghaladó nyilvántartási értékű vagyontárgyak körének megváltozása esetén a vagyonkezelő a változás bekövetkezésétől számított 8 napon belül köteles kezdeményezni a szerződés módosítását. (5) A vagyonkezelőnek lehetőségeihez mérten azonnali, de legkésőbb a tény, vagy körülmény felmerülésétől számított 5 napon belüli, írásbeli bejelentési kötelezettsége áll fenn az Önkormányzat felé, ha a) vele szemben csőd- vagy felszámolási eljárás van folyamatban, vagy ilyen eljárás indul, b) köztartozása (adó-, illeték-, vám- vagy társadalombiztosítási járulék) esedékessége több mint 3 hónapja lejárt, és annak kiegyenlítésére halasztást nem kapott; c) a tulajdonosi szerkezete az Nvtv. 11. § (4) bekezdése alapján megváltozik; d) az Nvtv. 11. § (12) bekezdésében meghatározott körülmény folytán nem minősül átlátható szervezetnek e) a kezelt vagyon összértékében bekövetkezett 10%-os mértéket meghaladó csökkenéséről szerez tudomást, f) a kezelt vagyont súlyos környezeti károsodás veszélye fenyegeti, g) a kezelt vagyonnal kapcsolatban az Önkormányzat beavatkozását igénylő természeti és környezeti károkozás történt, vagy egyéb – a kezelt vagyont érintő – veszélyhelyzet következett be, h) ha az Önkormányzatnál nyilvántartott adataiban változás következik be. (6) Az Mhötv. 109. (10) és (12) bekezdésében felsorolt valamely rendkívüli felmondási ok bekövetkezése esetén a vagyonkezelői szerződés azonnali hatállyal történő felmondásáról a Képviselő-testület dönt. (7) Amennyiben a vagyonkezelő az Mhötv. 109. § (6) bekezdésében felsorolt felújításokon, vagy beruházási munkákon felül további felújítási és beruházási munkákat végez, úgy e munkálatok tekintetében az Önkormányzat és a vagyonkezelő egymással a vagyonkezelői szerződésben szabályozottak alapján számolnak el. (8) Vagyonkezelőnek a kezelt vagyont érintő, amortizációt meghaladó vagyonvesztés esetén értékbecsléssel megállapított összegű pótlási kötelezettsége van, melynek időtartamát az Önkormányzat és a Vagyonkezelő külön szerződésben határozza meg.
(9) Vagyonkezelő az általa kezelt vagyonon végzett értéknövelő beruházások értékének megtérítése iránt az Önkormányzat felé utólagosan igényt nem érvényesíthet. (10) A vagyonkezelő köteles az Önkormányzat által a vagyonkezelésbe átadott vagyonra biztosítási szerződést kötni, és azt folyamatosan fenntartani. (11) A vagyonkezelő köteles valamennyi közérdekű adatszolgáltatásra (statisztikai jelentés, stb.), mely kötelezettségének közvetlenül, vagy az adatok Önkormányzat rendelkezésére bocsátásával tesz eleget. 8. A vagyonkezelésbe átadott vagyon birtokba adása, vétele 13. § (1) A birtokba adás előtt az Önkormányzatnak: a) rendeznie kell az ingatlanon fennálló közterheket és az általa létesített jogviszonyból származó és esedékes kifizetéseket, vagy teljesítéseket, b) el kell végeznie a megkezdett, de még be nem fejezett beruházásokat, felújításokat, c) vagyonleltárt kell készítenie. (2) A birtokbaadási eljárás során az Önkormányzatnak jegyzőkönyvet kell felvennie, melyet az Önkormányzat ingatlanvagyon-kataszter vezetésével megbízott szervezeti egysége vezetőjének meg kell küldenie a vagyonkezelő részére. 9. A vagyonkezelési feladatokhoz kapcsolódó engedélyeztetési eljárás 14. § (1) A vagyonkezelőnek a vagyonkezelési tevékenység körében felmerülő bármely hatósági engedélyhez kötött tevékenységhez tulajdonosi hozzájárulást kell beszereznie. (2) A tulajdonosi hozzájárulást a Képviselő-testület jogosult megadni. (3) Nem terjed ki a tulajdonosi hozzájárulás beszerzésének kötelezettsége az azonnali veszélyelhárítást szolgáló, de egyébként hozzájáruláshoz kötött tevékenységre. Az így elvégzett tevékenységről és annak indokáról a vagyonkezelőnek 15 napon belül be kell számolnia a Képviselő-testület részére. (4) A vagyonkezelő tulajdonosi hozzájárulás nélkül adhat be kérelmet elvi hatósági engedély, szakhatósági hozzájárulás és állásfoglalás iránt. 10. A kezelt vagyon nyilvántartása 15. § A vagyonkezelő a vagyonkezelésbe vett vagyon eszközeiről az Nvtv. 10. § (1) bekezdésében és az Mhötv. 110. §-ában foglaltak szerint köteles nyilvántartást vezetni. 11. A vagyonkezelői jog megszűnése 16. § A vagyonkezelői jog megszűnik az Nvtv. 11. § (4) bekezdésben foglalt esetekben.
12. A vagyonkezelés ellenőrzése 17. § (1) A vagyonkezelői jogot, a vagyonkezelési szerződésben meghatározott jogok és kötelezettségek teljesítését az Önkormányzat – a polgármester útján – bármikor ellenőrizheti. (2) A Képviselő-testület azonnali intézkedését nem igénylő esetekben a polgármester köteles a Képviselő-testületet soron következő ülésén tájékoztatni az ellenőrzés eredményéről. IV. Fejezet A vagyongazdálkodás különös szabályai 13. Ingyenes használatra vonatkozó szabályok 18. § (1) Az Önkormányzat a tulajdonában lévő vagyontárgyakat a Képviselő-testület döntése vagy törvényi kötelezettsége alapján az Nvtv. 11. § (13) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével adhatja ingyenes használatba. (2) Az ingyenes használat tekintetében – a Ptk. vonatkozó szabályai szerint – haszonkölcsön szerződést kell kötni. (3) Az ingyenes használónak az ingatlan fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatban felmerülő tényleges költségeknek a használt területtel arányos részét meg kell térítenie. (4) A használót az ingatlan rendeltetésszerű használatával kapcsolatosan az alábbi költségek terhelik: a) az általa használt helyiségek, ingatlanok vagy ingatlanrészek karbantartása, b) a használatba adó által nyújtott külön szolgáltatások arányos része (különösen: közös költségek, kéményseprő díj, telefon díj) a használó és a használatba adó között erre vonatkozóan létrejött megállapodás szerint, c) az általa használt helyiségek közüzemi díjai, (szemétszállítás díja, vízcsatornadíja, elektromos energia díja, gázfogyasztás díja). A Képviselő-testület az ingyenes használatba adásról hozott döntésében az előző pontokban meghatározottakon felül további költségek viselését és a rendeltetésszerű használattal összefüggő tevékenységek elvégzését is előírhatja a használó részére. (5) Az ingyenes használatra vonatkozóan írásbeli szerződést kell kötni. (6) A szerződést a használatba adó a szerződésszegés abbahagyására irányuló írásbeli felszólítás kézhezvételét követően 5 munkanapon belül felmondhatja, ha a) a használó a rendelkezésére bocsátott helyiségekben nem az ingyenes használatra jogosító tevékenységet végzi, b) a használó a (4) bekezdésben meghatározott költségeket nem fizeti meg, c) a használó a szerződésben vállalt, vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti, d) a használó a használt helyiségeket, a közös használatra szolgáló helyiségeket, vagy területet rongálja, vagy rendeltetésükkel ellentétesen használja.
14. Önkormányzati vagyon bérlete, haszonbérlete 19. § (1) Bérbeadó köteles a vagyon bérbeadása esetén írásbeli bérleti szerződést kötni a bérlővel. (2) A bérbeadás – főszabályként, az Nvtv.-ben meghatározott esetekben – versenyeztetés lefolytatását követően lehetséges. A 25 millió forintot meghaladó forgalmi értékű vagyontárgy bérbeadása esetén a 5. melléklet előírásainak megfelelő alkalmazásával kell eljárni. A 25 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű vagyontárgyak bérbeadása esetén pályázati eljárást kell lefolytatni. A pályázati eljárás akkor mellőzhető, ha a Képviselőtestület határozatával a pályázati eljárás mellőzéséről döntött. (3) A 25 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékű vagyontárgyak pályáztatása esetében a pályázati felhívást a polgármester hagyja jóvá. A beérkezett ajánlatok felbontása és értékelése a pályázati határidő lejártát követő 3. munkanapon, a Polgármesteri Hivatal helyiségében történik. Az ajánlatok bontását a jegyző által kijelölt 3 köztisztviselő végzi el. A beérkezett pályázatok bontásáról jegyzőkönyvet kell készíteni. A pályázati eljárást lezáró döntés meghozatala – a Pénzügyi Bizottság véleményezését követően - a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. 15. Az önkormányzat többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdálkodó szervezetének átadott vagyon működtetése 20. § (1) Az Önkormányzat vagyonát a Képviselő-testület döntésével többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdálkodó szervezetének működtetésre átadhatja. Az átadásról szóló döntésnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia: a) az átadott vagyonelemek tételes felsorolását, b) az átadott vagyon fenntartásával, működtetésével (karbantartás, felújítás, beruházás, közüzemi díjak, és egyéb költségek) kapcsolatban felmerülő költségek, kiadások viselőjének megjelölését, vagy az erre vonatkozó szabályozást, c) a rendelkezésére bocsátott vagyon használatra jogosító tevékenységek körét, d) a leltározási és selejtezési feladatok és azok felelőseinek meghatározását, e) a birtokba adás időpontját, f) működtetésbe átadott vagyon további hasznosításának esetleges korlátozását. (2) A működtetésbe adás – az Nvtv.-ben foglaltak figyelembe vételével – történhet ingyenesen vagy ellenérték fejében. A működtetésbe adás ingyenességéről, vagy visszterhességéről a Képviselő-testület a működtetésbe adásról szóló határozatában dönt. (3) A működtetésre átadott ingatlanok esetében a működtető köteles gondoskodni a vagyonbiztosítás megkötéséről. (4) A működtető jogosult a működtetésbe átadott vagyon használatát – amennyiben annak korlátozása a működtetési szerződésben nem került rögzítésre – részben vagy egészben a vagyonelem hasznosításához kapcsolódóan igénybe vett alvállalkozónak, közreműködőnek, bérlőknek szerződés keretében – az Nvtv.-ben 11. § (11) bekezdés c) pontjában foglalt, erre irányadó szabályzás megtartásával – átadni.
(5) A működtető a kezelt vagyon bérbe- vagy használatba adása esetén a jelen rendeletben foglaltak, valamint a jogszabályi rendelkezések alapján, az Önkormányzattal megkötött szerződésben foglalt jogok és kötelezettségek figyelembevételével, külön szerződés keretében állapodhat meg a bérlővel, vagy használóval. (6) A bérbe, használatba adásra vonatkozó versenyeztetés lebonyolítására, az eljárás lefolytatását követő döntés meghozatalára, valamint a szerződés megkötésére a működtető köteles. (7) A működtető köteles az Nvtv. 11. § (11) bekezdés a) pontja szerinti beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségeinek tárgyév február 15-ig eleget tenni. A működtető beszámolójáról, és az általa szolgáltatott adatok elfogadásáról – a Pénzügyi Bizottság állásfoglalása alapján – a Képviselő-testület dönt. (8) A működtető köteles a (7) bekezdésben írt beszámolót, a megfelelő bizonylatokat, dokumentumokat az Önkormányzat ingatlanvagyon kataszter vezetésével megbízott szervezeti egységnek átadni. 16. Intézményi vagyongazdálkodás 21. § (1) Az Önkormányzat intézményei használati joguknál fogva a tulajdonostól elvárható gondossággal jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, hasznosítására, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére, kötelesek továbbá a használatukban lévő vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartására és adatszolgáltatásra. Az Önkormányzat intézményei kötelesek a használatukba adott törzsvagyont rendeltetésének megfelelő célra használni. (2) A Képviselő-testület az Önkormányzat intézményei részére a működésükhöz szükséges vagyon használati jogát a feladat ellátáshoz szükséges mértékben biztosítja. A közös alapítású és fenntartású intézmények vagyona feletti rendelkezési jogot az alapítók és fenntartók között létrejött megállapodás szabályozza. (3) Az Önkormányzat intézményeinek joga a használatukban lévő ingatlanok, ingók és egyéb javak hasznosításával – az alaptevékenységet nem sértő, és kizárólag az intézmény bevételeit növelő – bevételszerző tevékenységet folytatni. Az intézmény az alapító okirata szerint vállalkozhat, s vehet részt vállalkozásban. Az intézmények vezetői a tartósan (6 hónapot meghaladóan) üres, nem kihasznált, vagy rossz kihasználtságú ingatlanok, ingatlanrészek esetében, amennyiben ezen vagyonelemeket saját hatáskörükben, egyéb bevételszerző tevékenységükhöz hasznosítani nem tudják kötelesek ennek tényét írásban jelezni a polgármesternek. (4) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlant az intézmény vezetője nem jogosult bérbe, használatba adni. A bérbe, használatba adáshoz a Képviselő-testület hozzájárulása szükséges. (5) A bevételszerző tevékenység eredményességéért és jogszerűségéért az önkormányzat intézményének vezetője felel. (6) Ha az Önkormányzat másként nem rendelkezik, az intézmény a bevételszerző tevékenységből származó eredményeit köteles visszaforgatni az alaptevékenység ellátását szolgáló kifizetések teljesítésére. (7) A vagyon bérbeadására csak írásbeli szerződés alapján, kerülhet sor. A több évre szóló szerződések bérleti díjai minden évben az általános fogyasztói árindex mértékével azonos mértékben emelkednek.
(8) Az Önkormányzat intézményeinek ingó vagyontárgyai értékesítésére vagy selejtezésére az intézményvezető nem jogosult. Az értékesítésből származó bevétel az önkormányzat érintett intézményeinek költségvetését illeti meg. (9) Az intézmény vezetője köteles minden évben legkésőbb október 10-ig írásban jelezni az intézmény használatában lévő vagyon karbantartásával, felújításával, korszerűsítésével, pótlásával kapcsolatos, szakszerű érvekkel alátámasztott igényét a jegyzőnek, annak érdekében, hogy az a következő évi költségvetési koncepció összeállításánál számításba vehető legyen. (10) Az intézmény vezetője a vagyon ingyenesen történő átengedésére – ide nem értve a 100.000 Ft alatti eszközök körét – nem jogosult.. (11) Az intézményt megillető követelésről az intézmény likviditásának megtartása mellett lemondani a) a 100.000 Ft összeget meg nem haladó követelés esetében az intézmény vezetője önállóan, b) a 100.000 Ft összeget elérő vagy meghaladó követelés esetében kizárólag a Képviselő-testület engedélyével jogosult. V. Fejezet Értékesítés, vagyonszerzés, vállalkozás a vagyonnal 17. A vagyon értékének meghatározása 22. § (1) Az önkormányzat a) ingatlan vagyonának értékét a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értékben vagy forgalmi értékbecslés alapján megállapított értéken, b) az ingó vagyonának értékét nyilvántartási értéken, c) értékpapír vagyonának értékét névértéken kell megállapítani. (2) Az önkormányzati vagyon értékesítésére, vagy egyéb módon történő hasznosítására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően – kivéve az ingatlan bérbeadás, vagy haszonkölcsönbe adás útján történő hasznosítása esetét – az adott vagyontárgy forgalmi értékét meg kell határozni. Forgalmi értéken a forgalmi értékbecslő által megállapított értéket kell érteni. (3) Ingatlanvagyon tulajdonjogának önkormányzat általi visszterhes megelőzően az adott ingatlan forgalmi értékét meg kell állapítani.
megszerzését
(4) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy, a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó. (5) Örökölt vagyon esetén – amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi – a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell vagyonértékének tekinteni. (6) Apport gazdasági társaságba való bevitelekor a vagyon piaci értékét könyvvizsgáló bevonásával kell megállapítani és azt a piaci értéken kell a vállalkozásba vinni.
(7) A használat vagy hasznosítási jog átengedése esetén az ellenérték meghatározása során a használat vagy hasznosítási jog piaci értékének megállapítása érdekében szakértő bevonása szükséges. 18. A vagyon elidegenítése 23. § (1) Önkormányzati vagyont értékesíteni 25 millió Ft értékhatár felett – ha törvény kivételt nem tesz – kizárólag versenytárgyalás útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet. A versenytárgyalási szabályzat a rendelet 6. mellékletét képezi. (2) A 25 millió Ft értékhatár alatti vagyon az alábbiak szerint értékesíthető: a) A Képviselő-testület az 5-25 millió Ft értékhatár közötti értéket képviselő vagyon értékesítését egy helyi lapban és Tiszabura község honlapján hirdeti meg. A Képviselő-testület ez esetben is a legjobb ajánlattévő javára dönt. b) Az 5 millió Ft értékhatárt el nem érő vagyon értékesítéséről, az ezzel összefüggő pályázat kiírásáról, lefolytatásáról és elbírálásáról - a Pénzügyi Bizottság állásfoglalását követően - Képviselő-testületet dönt. (3) A (2) bekezdésben foglaltak szerint beérkezett ajánlatok felbontása és értékelése a pályázati határidő lejártát követő 3. munkanapon, a Polgármesteri Hivatal helyiségében történik. Az ajánlatok bontását a jegyző által kijelölt 3 köztisztviselő végzi el. (4) Az Nvtv. 14. § (2) bekezdése szerinti elővásárlási, vagy vételi jog gyakorlására – az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 66. § (2) bekezdése alapján – a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. jogosult. 24. § (1) Az önkormányzat vagyonát ingyenesen átruházni az Nvtv. 13. § (3)-(7) bekezdéseiben meghatározottak szerint lehet. (2) A forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozó vagyont ingyenesen átruházni az Nvtv. 14. § (1) bekezdésében meghatározott esetben lehet. (3) Az önkormányzat egyéb vagyonába tartozó vagyon kizárólag a Képviselő-testület döntésével ruházható át ingyenesen. 19. Ingatlan- és ingóvagyon vásárlás 25. § (1) Az Önkormányzat visszterhes ingatlanvagyon szerzése és az Önkormányzatot jogszabály vagy szerződés által megillető elővásárlási jog gyakorlása kizárólag a Képviselő-testület döntése alapján történhet. (2) Az Önkormányzat visszterhesen ingatlanvagyont akkor szerezhet, ha az ingatlan jövőbeni megszerzésének szükségességéről: a) költségvetési rendeletében, b) Vagyongazdálkodási Koncepciójában, c) Vagyongazdálkodási középtávú tervben vagy
d) a rendezési tervben külön rendelkezett. (3) Az ingatlanvagyon szerzéséről a képviselő-testületi döntés alapulvételével szerződést kell kötni. A szerződés alaki és tartalmi követelményeire a Ptk. vonatkozó szabályait kell alkalmazni. 26. § (1) Ingóság tulajdonjogának Önkormányzat általi visszterhes szerzéséről a Képviselő-testület dönt. (2) Az ingóvagyon szerzéséről a képviselő-testületi döntés alapulvételével kell szerződést kötni. A szerződés alaki és tartalmi követelményeire a Ptk. vonatkozó szabályait kell alkalmazni. 20. Az ingyenesen felajánlott vagyon elfogadása 27. § (1) Ingyenes felajánlás révén akkor kerülhetnek az Önkormányzat tulajdonába ingó és ingatlan vagyontárgyak, ha az Önkormányzat képes a felajánlott vagyonnal való gazdálkodással járó kötelezettségek teljesítésére. (2) A felajánlás elfogadásáról a Képviselő-testület dönt. (3) A felajánlás elfogadása esetén a vagyonátvételről megállapodást kell kötni. (4) A vagyonátadás során felmerült költségeket az Önkormányzat viseli. (5) A (3) bekezdés szerinti megállapodásban kell rendelkezni – szükség esetén – a vagyonkezelői jog létesítéséről is. 21. A vagyon megterhelése 28. § (1) Az önkormányzat forgalomképtelen vagyona az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 3. pontja szerint nem terhelhető meg. (2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona csak a Magyar Állam, vagy az államháztartás alrendszereihez tartozó szervezet javára terhelhető meg. (3) Az (1)-(2) bekezdésekben foglalt tilalom nem vonatkozik a) a forgalomképtelen törzsvagyon esetében vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom és b) a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó ingatlan fölötti rendelkezési jogot érdemben nem érintő korlátozás, vagyonkezelői jog, szolgalmi jog, és jogszabályon alapuló használati jog, tekintetében kötendő megállapodásra, nyilatkozat megtételére. (4) Az (3) bekezdésben felsoroltakkal összefüggő szerződés megkötésére, nyilatkozat megtételére a Képviselő-testület jogosult. 29. § (1) Az önkormányzat üzleti vagyonának megterhelése a Képviselő-testület joga.
(2) Az üzleti vagyon fölötti rendelkezési jogot érdemben nem érintő korlátozás, szolgalmi jog, és jogszabályon alapuló használati jog, tekintetében kötendő megállapodásra, nyilatkozat megtételére a Képviselő-testület jogosult. 22. Az önkormányzat követeléseiről való lemondás 30. § Az önkormányzat követeléseiről 100.000 Ft értékhatárig a polgármester jogosult lemondani. Az Önkormányzat 100.000 Ft feletti követeléseiről a Képviselő-testület jogosult lemondani. A követelésről való lemondás nem veszélyeztetheti a költségvetési gazdálkodás likviditását. 23. A vagyon vállalkozásba vitele, vagyon a vállalkozásban 31. § (1) Az önkormányzat az Nvtv. 9. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek szerint folytathat vállalkozási tevékenységet. Kizárólag olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. (2) A közművek által megtestesített önkormányzati vagyon a Képviselő-testület döntése folytán vehet részt vállalkozásban. (3) Az önkormányzat egyéb vagyona vállalkozásba vihető. (4) Az önkormányzat vagyonának vállalkozásba való beviteléről – értékhatártól függetlenül,– az önkormányzat Képviselő-testülete dönt. (5) Vagyon, vagyonrész vállalkozásba történő bevitelére csak közgazdasági megalapozás (hozamszámítás) alapján lehet javaslatot tenni. 24. Önkormányzati forrásbevonás 32. § (1) Az önkormányzati forrásbevonás – adósságot keletkeztető ügylet (hitelfelvétel, kötvény kibocsátás) – a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény és az államháztartásról szóló törvény, valamint az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló kormányrendelet vonatkozó rendelkezéseinek figyelembe vételével történhet. (2) Lízingszerződés megkötésére kizárólag a Képviselő-testület jogosult. VI. Fejezet 25. Vagyonnyilvántartás és leltár 33. § (1) Az önkormányzat vagyonáról az Nvtv. 10. § (1) bekezdésében és az Mhötv. 110. §ában meghatározott előírásainak megfelelő nyilvántartásokat (számviteli és kataszteri) kell vezetni. (2) A vagyonleltár alapját képező nyilvántartások állományának felfektetéséről és folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonleltár összeállításáról, az ingatlanok esetében a
vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről – az önkormányzati vagyonkezelő szervek közreműködésével – a jegyző gondoskodik. 34. § (1) Az önkormányzati vagyonban bekövetkező változást az Mhötv. 110. § (1) bekezdés szerint folyamatosan vezetni kell. (2) Tiszabura Községi Önkormányzat vagyoni helyzetét tükröző vagyonkimutatást az éves zárszámadáshoz csatolni kell. VII. Fejezet Záró rendelkezések 35. § Ez a rendelet 2013. március 20. napján lép hatályba. 36. § Hatályát veszti Tiszabura Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a Tiszabura Községi Önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodás szabályairól szóló 21/2005. /XII.19./ Ök. Rendelete. Tiszabura, 2014. március 14.
Farkas László
Dr. Bán Attila
polgármester
jegyző
Kihirdetve: 2013. március 18. Dr. Bán Attila Jegyző
1. melléklet a 6/2013. (III. 14.) önkormányzati rendelethez Kizárólagos önkormányzati tulajdonú vagyontárgyak1 a) helyi közutak és műtárgyaik; b) közterek és parkok; c) vizek és közcélú vízi létesítmények d) helyi döntés alapján forgalomképtelen törzsvagyon
1
Nvtv. 5. § (3) bekezdés
2. melléklet a 6/2013. (III. 14.) önkormányzati rendelethez Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű önkormányzati vagyon2 Az Nvtv. 2. mellékletében meghatározott vagyon.
2
Nvtv. 2. melléklet
3. melléklet a 6/2013. (III. 14.) önkormányzati rendelethez Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak3 a) közművek; b) Intézmények épületei; c) műemlékek; d) muzeális emlékek e) helyi döntés alapján korlátozottan forgalomképes vagyon
3
Nvtv. 5. § (1) bekezdés
4. melléklet a 6/2013. (III. 14.) önkormányzati rendelethez Üzleti vagyon a) mezőgazdasági rendeltetésű földek b) építési telkek, területek c) üzletrészek, részvények (kivéve az Nvtv. 2.melléklet II/b pontban szabályozottak) d) lakások e) nem lakás céljára szolgáló helyiségek
5. melléklet a 6/2013. (III. 14.) önkormányzati rendelethez
Versenyeztetési Szabályzat Tiszabura Községi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) ingó és ingatlan vagyonának (a továbbiakban: vagyontárgy) versenyeztetés útján történő hasznosítása során az ezzel megbízott szerv az alábbiak szerint köteles eljárni: 1. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 1.1.A versenyeztetés egyes formái 1.1.1. A versenyeztetés megvalósulhat versenytárgyalás útján.
árverés, továbbá nyilvános vagy zártkörű
1.1.2. Az árverés a vagyontárgy értékesítésének, hasznosításának nyilvános, a pályázók közvetlen részvételével és jelenlétével megvalósuló versenyeztetése, mely során a vételár vagy használati díj a nyilvános liciten licitlépcsők alkalmazásával kialakult legmagasabb ajánlati ár. 1.1.3. A versenytárgyalás lebonyolítható nyilvános vagy zártkörű (meghívásos) pályázat útján. 1.2.A pályázati kiírás 1.2.1. A kiíró a versenyeztetés során valamennyi ajánlattevő számára egyenlő esélyt köteles biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz jutás és az alkalmazott versenyfeltételek tekintetében. A kiíró a pályázat tartalmát úgy köteles meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tehessenek és a szabályszerűen, időben benyújtott pályázati ajánlatok összehasonlíthatók legyenek. 1.2.2. Minden ajánlattevőnek joga van a kiíró által rendelkezésére bocsátott valamennyi információhoz hozzáférni. Ennek keretében a pályázó számára – lehetőség szerint – hozzáférhetővé kell tenni minden olyan adatot, amely nem sért üzleti titkot, és amely az üzleti életben szokásos és szükséges ahhoz, hogy a pályázónak lehetősége nyíljék megalapozott ajánlattételre. 2. ÁRVERÉS Az Önkormányzat rendeleteiben meghatározott tulajdonosi jogokat gyakorló szerv dönthet úgy, hogy – a rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén – a vagyontárgyat árverés útján értékesíti. A döntéssel egyidejűleg meg kell jelölni az árverést levezető szervet vagy személyt, a kikiáltási árat, továbbá azt, hogy az eredeti kikiáltási árat el nem érő vételi ajánlat esetén a kikiáltási ár leszállítható-e. Ez utóbbi döntést a kiíró, és az árverés vezetője köteles titkosan kezelni. A kiíró az árverés lebonyolítására más szervet vagy személyt is megbízhat. 2.1.Az árverés kiírása 2.1.1. Az árverést hirdetmény közzétételével kell kitűzni. A hirdetményben fel kell tüntetni: 2.1.1.1.az árverező nevét, székhelyét, 2.1.1.2.a vagyontárgy megnevezését, címét, fekvését, helyrajzi számát, 2.1.1.3.a vagyontárgy fontosabb adatait (alapterületét, műszaki állapotát, közművesítettségét, az árverésre kerülő vagyontárgy becsértékét, egyéb jellemzőit, stb.),
2.1.1.4.hasznosítási módját, 2.1.1.5.az árverésen történő részvétel feltételeit, 2.1.1.6.a vagyontárgy megtekintési lehetőségét, 2.1.1.7.a jelentkezési lap benyújtásának módját, helyét, határidejét, 2.1.1.8.árverés helyét, idejét, 2.1.1.9.azt, hogy a licitlépcső milyen mértékben emelkedik. 2.1.1.10. a befizetendő biztosítékra (kaució) vonatkozó rendelkezéseket. 2.1.2. A hirdetési felhívást minimálisan Tiszabura Község Polgármesteri Hivatalának (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) hirdetőtábláján, Tiszabura Község honlapján legalább 10 napra, valamint a helyi lapban legalább egy alkalommal, legalább az árverés időpontját megelőző 10. napon közzé kell tenni. 2.2.Az árverés lefolytatása 2.2.1. A levezető ellenőrzi az árverésen megjelentek körét, és részvételi jogosultságát. 2.2.2. Az árverésen az vehet részt, aki a hirdetményben megjelölt időben és helyen jelentkezett és nyilatkozik arról, hogy legalább a kikiáltási ár erejéig rendelkezik a vételárral, továbbá a hirdetményben megjelölt módon és időben a kauciót befizette. 2.2.3. Árverezni személyesen vagy meghatalmazás útján lehet. 2.2.4. A levezető ismerteti az árverés szabályait, valamint a kikiáltott vagyontárgy fontosabb adatait. 2.2.5. A levezető közli az árverés megkezdését, és a kikiáltási árat. 2.2.6. Az árverésen az érvényes jelentkezést benyújtottak mindvégig részt vehetnek, és ajánlatot tehetnek. 2.2.7. Az árverés nyertese az, aki a legmagasabb összegű ajánlatot elsőként teszi meg. 2.2.8. A levezető kihirdeti az árverés végeredményét. 2.2.9. A sikertelen résztvevőknek a befizetett biztosíték összege az árverés napját követő 15 napon belül visszafizetésre kerül. 2.2.10. Az árverésről jegyzőkönyv készül, melyet a jegyzőkönyvvezető és a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv vezetője ír alá. 2.3.Szerződéskötés 2.3.1. A nyertes ajánlattevő az árverés napjától számított 15 napon belül köteles a szerződést megkötni. 2.3.2. Amennyiben a szerződés a nyertesnek felróható okból 15 napon belül nem kerül megkötésre, vagy a vételár első részletét a megadott határidőre nem fizeti meg, úgy a nyertes helyébe –amennyiben van ilyen – a második legmagasabb ajánlatot tevő lép, és a szerződés az általa tett ajánlatnak megfelelően vele köthető meg. Ebben az esetben a nyertes a biztosíték összegét elveszíti. 3. VERSENYTÁRGYALÁS 3.1.A versenytárgyalás típusai 3.1.1. A versenytárgyalások főszabályként nyilvánosak. 3.1.2. Nyilvános versenytárgyalás helyett csak akkor írható ki zártkörű versenytárgyalás, ha
3.1.2.1.a vagyon jellege, jelentősége, valamint az annak leghatékonyabb hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása a versenytárgyaláson előre meghatározott ajánlattevő(k) részvételét teszi szükségessé, vagy 3.1.2.2.az önkormányzati érdek vagy az üzleti titok megóvása azt indokolttá teszi, vagy 3.1.2.3.a kiírásban foglaltak teljesítésére csak meghatározott ajánlattevők képesek. 3.1.3. A versenytárgyalás módjáról (nyilvános vagy zártkörű) a képviselő-testületnek a kiírásról történő döntés alkalmával rendelkeznie kell. A versenytárgyalás formájáról (egy vagy többfordulós), valamint az alternatív ajánlat lehetőségéről – a képviselő-testület eltérő döntésének hiányában – 3.3.2. pontban meghatározott ad hoc bizottság jogosult dönteni. 3.1.4. A zártkörű versenytárgyalásra – ha e szabályzat másként nem rendelkezik – a nyilvános versenytárgyalásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 3.1.5. A versenytárgyalás eredményét az elbírálást követően legkésőbb 8 munkanapon belül írásban kell közölni valamennyi ajánlattevővel. 3.1.6. A versenytárgyalás nyertese az, aki a Képviselő-testület döntése alapján a kiírásban szereplő szempontoknak és az Önkormányzat tulajdonosi érdekeinek összességében a legmegfelelőbb ajánlatot tette. 3.2.A versenytárgyalás kiírása 3.2.1. A versenytárgyalást pályázati hirdetményben fel kell tüntetni:
hirdetmény
közzétételével
kell
kitűzni.
A
3.2.1.1.a versenytárgyalás kiírójának nevét, székhelyét 3.2.1.2.a vagyontárgy megnevezését, címét, fekvését, helyrajzi számát, egyéb jellemzőit 3.2.1.3.a vagyontárgy fontosabb adatait (alapterületét, műszaki állapotát, közművesítettségét, egyéb jellemzőit, stb.), 3.2.1.4.hasznosítás módját, 3.2.1.5.az elbírálásra vonatkozó szempontokat, 3.2.1.6.a versenytárgyaláson való részvétel feltételeit, 3.2.1.7.a vagyontárgy megtekintési lehetőségét, 3.2.1.8.a pályázat benyújtásának módját, helyét, határidejét, 3.2.1.9.a pályázat célját, jellegét (nyilvános vagy zárkörű), több forduló esetén a fordulók számát, 3.2.1.10. az ajánlati kötöttség minimális időtartamát, 3.2.1.11. alternatív ajánlat tételének lehetőségét, 3.2.1.12. a pályázatok felbontásának helyét, idejét, 3.2.1.13. a versenytárgyalás helyét, idejét, 3.2.1.14. a biztosíték összegét, rendelkezésre bocsátásának módját 3.2.2. A pályázati felhívást minimálisan a Polgármesteri Hivatal hirdető tábláján, Tiszabura Község honlapján legalább 10 napra, valamint a helyi lapban, legalább egy alkalommal, legalább a versenytárgyalás időpontját megelőző 10. napon közzé kell tenni.
A pályázati felhívást zártkörű versenytárgyalás esetén valamennyi, a 3.1.2. pontban írt, előre meghatározott ajánlattevő(k) részére kell megküldeni. 3.2.3. A kiíró a kiírásban szereplő, vagy a pályázók tudomására hozott pályázati feltételeket, és szabályokat vagy azok bármelyikét az alábbiak szerint változtathatja meg: 3.2.3.1.ha ezt a jogát a pályázati kiírásban kifejezetten fenntartotta magának, és erről a pályázókat megfelelő módon és időben értesítette, vagy 3.2.3.2.ha a pályázatok benyújtási vagy elbírálási határidejét hosszabbítja meg. 3.2.4. A pályázati kiírás csak úgy módosítható, ha a pályázónak az ajánlat benyújtására a módosítás közzétételétől számított legalább 8 nap rendelkezésére álljon. 3.2.5. A kiíró a pályázati felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonhatja. 3.2.6. Az ajánlattevő a benyújtásra nyitva álló határidő lejártáig az ajánlatát bármikor visszavonhatja. 3.2.7. Az ajánlattevő nem igényelhet térítést a kiírótól az ajánlata kidolgozásáért és az ajánlattétellel kapcsolatosan más jogcímen sem terjeszthet elő követelést. 3.3.Pályázatok felbontása és a versenytárgyalás lefolytatása 3.3.1. A benyújtott ajánlatok tartalmát – ha a pályázati felhívás másként nem rendelkezik – legalább a versenytárgyalás lezárásáig titkosan kell kezelni, tartalmukról felvilágosítás sem kívülállóknak, sem a versenytárgyaláson résztvevőknek nem adható. 3.3.2. A pályázatok összeállítására, közzétételére, a pályázatokkal kapcsolatos egyéb teendők ellátására, valamint a benyújtott ajánlatok felbontására – a Képviselő-testület eltérő rendelkezése hiányában – a Pénzügyi, Gazdasági és Tulajdonosi, a Városüzemeltetési és Fejlesztési és a Jogi, Ügy- és Közrendi Bizottság elnökeiből álló ad hoc bizottság jogosult, akik maguk közül választanak elnököt. A pályázat eredményére, az ajánlatok érvényességére vonatkozó javaslatot tartalmazó előterjesztést – a Képviselő-testület eltérő rendelkezése hiányában – az ad hoc bizottság elnöke terjeszti a Képviselő-testület elé. Az ad hoc bizottság titkári feladatait a jegyző által kijelölt köztisztviselő látja el. 3.3.3. A pályázatok felbontására meg kell hívni az ajánlattevőket, ismertetni kell a nevüket, székhelyüket, valamint az ajánlatok lényeges tartalmát. Az ajánlattevő az ajánlatában – kifejezetten és elkülönített módon, mellékletben – a közölt üzleti titok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. 3.3.4. A pályázó a pályázatbontás napjáig köteles a megfelelő összegű biztosíték befizetésére, melynek megtörténtét igazolnia kell. 3.3.5. A pályázatok felbontása után meg kell állapítani, hogy a pályázatok közül melyek érvénytelenek. Az érvénytelen pályázattal rendelkezők a versenytárgyalás további szakaszában nem vehetnek részt. 3.3.6. Érvénytelen a pályázat, ha: 3.3.6.1.olyan pályázó nyújtotta be, aki nem volt jogosult pályázni, 3.3.6.2.határidőn túl nyújtották be, 3.3.6.3.nem felel meg a versenytárgyalásra kiírt feltételeknek, 3.3.6.4.a megfelelő összegű kaució nem került befizetésre.
3.3.7. Az ajánlatok elbírálása az adott vagyontárgy tekintetében Tiszabura Község Önkormányzatának Képviselő-testületének hatáskörébe tartozik. A döntést – az annak Képviselő-testület általi elfogadásától számított 15 napon belül – a polgármester hirdeti ki. 3.3.8. Amennyiben az ajánlatok elbírálása során bizonyos kérdések tisztázása szükséges, a pályázóktól felvilágosítást lehet kérni. 3.3.9. A pályázó ajánlati kötöttsége – ha a pályázati kiírás másként nem rendelkezik – az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejártától az adott vagyontárgyra vonatkozó szerződéskötésig tart. 3.3.10. A pályázatok elbírálására vonatkozó döntés kihirdetésére a pályázókat meg kell hívni. 3.4.Szerződéskötés 3.4.1. A nyertes pályázó a kihirdetés napjától számított 15 napon belül köteles a vagyontárgyra vonatkozó szerződést megkötni. 3.4.2. A biztosítékot – a 3.4.3. pontban foglalt kivételektől eltekintve – a pályázati felhívás visszavonása, az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása esetén, valamint a pályázatok elbírálását követően az ajánlatok elbírálásáról szóló döntés meghozatalát követő 15 napon belül vissza kell adni az ajánlatevő részére. 3.4.3. Nem jár vissza biztosíték, ha az a pályázati felhívás szerint a szerződéskötést követően a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettség tárgyát képezi, továbbá akkor sem, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta, vagy a szerződés 15 napon belüli megkötése a nyertesnek felróható okból, vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg. Ezekben az esetekben a befizetett biztosíték Tiszabura Község Önkormányzatát illeti. 4. A SZABÁLYZATBAN SZEREPLŐ FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA 4.1.Ajánlattevő (pályázó): bármely belföldi vagy külföldi természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, valamint az előzőek együttes pályázati ajánlattétel céljából alapított közössége, vagy más alkalmi egyesülése (konzorcium), aki/amely az ajánlattételre történő felhívásra ajánlatot tesz. Az ajánlattevő közösség (konzorcium) tagjainak felelőssége egyetemleges. 4.2.Alternatív ajánlat: az olyan ajánlat, amelyet az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő alatt úgy tesz a pályázó, hogy a pályázati feltételeknek megfelelő ajánlat mellett, a pályázati kiírásban foglalt konstrukciótól, struktúrától eltérő, másik ajánlatot is benyújt. 4.3.Egyfordulós pályázat: az olyan pályázat, melynek kiírása során a pályázati felhívásban az összes pályázati feltételt, s az egyéb – az ajánlat megalapozását elősegítő – információkat is legkésőbb a kiírást követő 8 napon belül nyilvánosságra hozzák. 4.4.Kiíró (ajánlatkérő): Tiszabura Községi Önkormányzat. 4.5.Többfordulós pályázat: olyan a pályázat, amelynek során a kiíró az első fordulóban érvényes ajánlatot tett pályázókat hívja fel a következő fordulóban való részvételre – a pályázati kiírással összhangban –, egyúttal felhívja őket ajánlataik kiegészítésére vagy módosítására. 4.6.Zártkörű (meghívásos) pályázat: olyan pályázati eljárás, amelyben a kiíró [a képviselőtestület vagy a felhatalmazása alapján eljáró bizottság(ok)] az érdekelteket kizárólag közvetlenül hívja(k) fel ajánlattételre, és amelyben kizárólag e meghívottak nyújthatnak be pályázatot.
