2008. június II. évfolyam 6. szám Ára: 945 Ft VILÁG. Portré dr. Nagy Magdolna. Piros lap a potyázóknak. A büntetőeljárás állatorvosi lova

2008. június  II. évfolyam  6. szám  Ára: 945 Ft

Ü

VILÁG

Portré – dr. Nagy Magdolna

Piros lap a potyázóknak A büntetőeljárás állatorvosi lova

Felelős vezető: CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. Igazgatója Felelős szerkesztő: dr. Bende Máté, dr. Szilvási Miklós

Köszöntő

TISZTELT OLVASÓ! Megpróbáltam elképzelni magam ÜgyvédVilág olvasóként. Kezembe veszem az újságot, elolvasom a bevezetőt, átfutom a tartalomjegyzéket, ami érdekel elolvasom, ha megakad a szemem egy ismerősön, megnézem. Valószínűleg lesznek olyan cikkek, amelyek tetszenek, és lesznek olyanok is, amelyek kevésbé, vagy egyáltalán nem. Ismervén saját vérmérsékletem, ha a nem tetsző kategóriába eső cikkről, témáról van szó, jól beolvasnék a szerkesztőknek. Ugyanígy, ha valami tetszik, szintén jelezném. Azért, mert véleményem van egy adott dologról. Legyen az bármilyen!

Tördelő:

Üdvözlettel: dr. Szilvási Miklós felelős szerkesztő

László Ágnes Nyomdai munkálatok: Sprint & Production Kft. Felelős vezető: Ipacs Zsolt ügyvezető igazgató Hirdetésfelvétel: (40) 464-565 [email protected] ISSN 1789-2430

Tájékoztató: az ÜgyvédVilág magazin egy példányban továbbra is ingyenes valamennyi magyar ügyvéd számára. Nem ügyvédek, valamint ügyvédek számára az ingyenes példányon felül további példányok 900 Ft + áfa összegért rendelhetők meg a Kiadónál.

Szakma Piros lap a potyázóknak Euro 2008 – a futball jogi vonatkozásai

6

Szerződésmódosítás és tartalékkeret Közbeszerzési kerekasztal – dr. Buda György és dr. Kardkovács Kolos ügyvédek

8

Egy női lovag Beszélgetés dr. Gálosi Vera ügyvédnővel

10

A gyűlöletbeszédről „gyűlölet” nélkül Dr. Bárd Petra és dr. Sántha Ferenc

12

A biztosítási jog aktuális kérdései Dr. Szótér Orsolya, ügyvéd, biztosítási szakjogász

15

A büntetőeljárás állatorvosi lova Dr. Kamarás Géza a móri ügyről

18

Ingatlanfejlesztők, önkormányzatok, bevásárlóközpontok Interjú dr. Deteky Gábor ügyvéddel

Társalgó

28

20

CompLex Jogász Open Sikeres volt a pókerverseny

Így kerek a világ Dr. Fazekas Orsolya, az energiajog szakértője

30

23

CompLex Reggeli Törvényességi felügyeleti eljárás, zálogjog, a fogyasztók büntetőjogi védelme

Az Allen & Overy romániai iroda nyitásával erősíti jelenlétét Kelet-Közép-Európában

32 34

Chambers Europe Awards for Excellence

Portré

25

A szociológiától az ügyvédi talárig Dr. Nagy Magdolna

Tartalom

4

15

37

A pesti ellenpontok közös pontja Étteremajánló két eltérő eseményre Csongrád: kicsiként a legnagyobbak között Dr. Dobozy Levente elnök a szegedi kamara sajátosságairól és az ügyvédbűnözésről ÜGYVÉDVILÁG

3

Szakma

Euro 2008 – a futball jogi vonatkozásai

Piros lap a potyázóknak Június 7-én kezdetét vette a 2008-as futball európa bajnokság. A rendezvény sportértéke mellett a várt gazdasági hatások sem elhanyagolhatóak. Ezt próbálja meg kiaknázni rengeteg cég, nemcsak az egyik rendező országban, Ausztriában, hanem hazánkban is. A témához kapcsolódó reklámokról, a védjegyekről dr. Michael Horak és dr. Zöller Katalin, a Schönherr két ügyvédje nyilatkozott lapunknak.

4

ÜGYVÉDVILÁG

A Német Legfelsőbb Bíróság (BGH) utolsó fórumként úgy döntött, hogy a „FUSSBALL WM [Labdarúgó VB] 2006” jelzést alapvetően nem lehet védjegyként levédeni, mivel az a 2006-os év labdarúgó VB-jének szokásos nyelvi ki fejezése volt. A „WM [VB] 2006” jelzést is csak olyan áruk és szolgáltatások vonatkozásában lehet levédeni egy további BGH-döntés értelmében, amelyek általában nincsenek semmilyen kapcsolatban egy labdarúgó mérkőzéssel, feltéve, hogy nem egy sportrendezvényt akartak vele megjelölni. Az, hogy lehetséges-e védelem olyan áruk és szolgáltatások vonatkozásában, amelyeknél egy labdarúgó-mérkőzéssel való kapcsolat nem szokásos, nem került véglegesen eldöntésre. Az említett döntéseknek ugyan nincsen közvetlen kihatásuk az osztrák jogi helyzetre, de kétségtelenül komoly jelzésértékkel rendelkeznek, és eléggé meglepő lenne, ha egy osztrák bíróság ezektől teljesen eltérően döntene.

dr. Michael Horak

Milyen jogi eszközök állnak rendelkezésre, ha a sporteseményeket, harmadik személyek (azaz nem a rendezők és nem a hivatalos szponzorok) saját marketing céljaikra használják, ha reklámjaik idegen teljesítményekből húznak hasznot? A futball EB-vel kapcsolatos marketing és reklámozás rendkívüli óvatosságot igényel. Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) – az EB rendezője – és a hivatalos szponzorok megpróbálják magukat jogilag bebiztosítani a „potyautasokkal” szemben. Az UEFA szigorú irányelveket hozott nyilvánosságra a 2008-as Labdarúgó EB-vel kapcsolatos reklámozás vonatkozásában: neki kell engedélyeznie minden egyes promóciót vagy egyéb reklámtevékenységet, mely közvetlen vagy közvetett kapcsolatban áll az EB-vel. A labdarúgó eseménnyel kapcsolatos jogok bebiztosítására számos védjegyet jegyeztetett be, különösen olyan jelzéseket, mint „EURO 2008”, „EM [EB] 2008”, vagy „ÖSSTERREICH/SCHWEIZ [Ausztria/ Svájc] 2008”. A védjegyoltalom jogosultjának kizárólagos jogában áll a védjegyet saját kínálatának másokétól való megkülönböztetésére használni. A más célokra való alkalmazás ugyanakkor nem tartozik a védjegyjog által oltalmazott területre. A más cél megítélése pedig vitákra adhat okot, mint ahogy a két évvel ezelőtti, 2006-os németországi Labdarúgó VB alkalmával is megmutatkozott, hogy az ilyenfajta védjegyekkel kapcsolatos jogok érvényesítése nehézségekbe ütközik. Ahhoz, hogy a labdarúgó játékosokról készült gyűjthető képeit reklámozhassa, a csokoládét gyártó Ferrero a FIFA több védjegyének törlését is kérvényezte.

Kapcsolódhat az európa bajnoksághoz egy cég, vagy annak terméke az EB bejegyzett védjegyeinek használata nélkül is? Természetesen erre is van példa. Sokak által ismert az amerikai sportszergyártó cég, a Nike akciója. A cég az 1994-es, az USA-ban megrendezett világbajnokság brazil–olasz döntője előtt 70 000 sapkát osztott ki a brazil nemzeti válogatott színeiben, melyek mindegyikén szerepelt a közismert „Swoosh-logo”, a „pipa”. A sapkák fullasztó tömegével a Nike azt a – hamis – benyomást keltette, hogy a Nike a brazil nemzeti 11, a selecao, hivatalos „öltöztetője”. Ezek a hirdetési technikák, melyeknél egy vállalat anélkül, hogy hivatalos szponzor lenne, valamely nagyszabású rendezvénynyel hozza magát kapcsolatba, a gerillamarketing körébe tartoznak.

zásainak jó hírnevét használják ki, vagy pedig hogy befolyásolja a hivatalos szponzorok reklámját. Ha a hivatalos szponzori tevékenység benyomása keletkezik, a megtévesztési tilalom megsértése is elképzelhető lenne. Ugyanakkor kétséges az, hogy a bíróság is követné ezt az érvelést, eddig ugyanis hiányzik az igazságszolgáltatási gyakorlat ezekben a kérdésekben. Kétséges továbbá az is, hogy valamely ilyen jellegű marketingakció valaha is bíróság elé kerülne, mivel az effajta reklám, reklámkampány általában csak rövid akciókból áll, melyek lényege éppen az, hogy rajtaütésszerűen hajtják végre azokat. Egy utólagos tilalomnak aligha lenne hatása, az okozott kárt valószínűleg csak kivételes esetekben lehetne bizonyítani, míg az alperes azonnali elismeréssel a perköltség összegét is minimálisra csökkenthetné. Az a cég tehát, amely jól felkészül, tisztában van a labdarúgó EB-vel kapcsolatos jogi szabályozással és a határokkal, ko-

„

„ A védjegyoltalom jogosultját ugyanis alapvetően csak az a kizárólagos jog illeti meg, hogy a védjegyet saját áruinak vagy szolgáltatásainak más vállalatokéitól való megkülönböztetésére használja. Amennyiben egy védjegy nem erre a célra, vagyis nem „védjegyszerűen” kerül használatra, a használati cselekmény nem is esik a védjegyjog által oltalmazott területre.”

Szakma

Az érvényes védjegyek minden felhasználása jogsértő? Nem, ha egy védjegyet egy másik vállalat felhasznál a reklámjában, az nem jelenti minden esetben a védjegyoltalom megsértését. A védjegyoltalom jogosultját ugyanis alapvetően csak az a kizárólagos jog illeti meg, hogy a védjegyet saját áruinak vagy szolgáltatásainak más vállalatokéitól való megkülönböztetésére használja. Amennyiben egy védjegy nem erre a célra, vagyis nem „védjegyszerűen” kerül használatra, a használati cselekmény nem is esik a védjegyjog által oltalmazott területre. Ilyen megengedett használatot képez például, ha egy vállalat egy olyan leértékelési ajánlatra utal, amely az „EM [EB] 2008” ideje alatt érvényes, mivel itt a védjegy csak a leértékelés időtartamára való utalásként kerül használatra.

moly eséllyel tud a sporteseményből hasznot húzni. Ennek köszönhetően az EB nemcsak a futballrajongók, de a jogászok számára is nagyon izgalmas lesz! dr. Kovács Zsolt

Milyen eszközök állnak a svájci és osztrák szervezők rendelkezésére az ilyen marketingakciókkal szemben? A kreatív marketing osztályok effajta gerillamarketinges rajtaütéseivel szemben a 2008 EB osztrák rendezőinek és a szponzoroknak jogilag csak a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvény (UWG) áll rendelkezésére.

dr. Zöller Katalain

Mi a helyzet hazánkban? A helyzet Magyarországon is hasonló lenne, a gerillamarketing elleni eszközt a Tptv. (1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartások tilalmáról) jelenthetné. A fenti cselekmény tisztességtelenségét talán azzal lehetne megindokolni, hogy a rendezvény és egyéb vállalatok beruhá-

ÜGYVÉDVILÁG

5

Szakma

Közbeszerzési kerekasztal – dr. Buda György és dr. Kardkovács Kolos ügyvédek

Szerződésmódosítás és tartalékkeret dr. Kardkovács Kolos: A Kbt. – eltérően a Ptk.-tól – csak abban az esetben teszi lehetővé a szerződésmódosítást, ha a szerződéskötéskor előre nem látható lényeges körülmény miatt a szerződés változatlan feltételekkel történő fenntartása valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti. A nagyobb építkezéseknél, beruházásoknál azonban nyilván nem lehet azzal számolni, hogy a munka befejezéséig semmilyen módosításra nem lesz szükség. Az építőiparban éppen ezért az a gyakorlat, hogy a műszaki tervek alapján a vállalkozók egy tételes költségvetéssel alátámasztott árajánlatot készítenek, amelyre képeznek egy tartalékkeretet, amelynek mértéke 4 és 10 százalék között szokott lenni, attól függően, hogy mekkora beruházásról van szó és annak mekkora a várható kockázata. Az úgynevezett FIDIC Piros Könyv a mérnök-tanácsadók szövetségének „mintaszerződése”, az építőipari tevékenységgel kapcsolatos minden elemet magába foglal, és úgy működik, mint általános szerződési feltétel. A FIDIC-könyv arra épül, hogy minden építési beruházás esetében van tartalékkeret, és arról is rendelkezik, hogy azt miképpen lehet igénybe venni. Ennek az a lényege, hogy be kell jelenteni a változtatási igényt, azt jóvá kell hagynia a mérnöknek, a megrendelőnek, azt be kell árazni, és a tartalékkeret terhére meg lehet rendelni a munkát. Óriási vita folyik azon közbeszerzési szempontból, hogy a tartalékkeret alkalmazása – és az annak terhére való további közbeszerzési eljárás lefolytatása nélküli munkamegrendelés – a Kbt. szempontjából jogszerű-e vagy sem. A Közbeszerzési Döntőbizottságnak (KD) vannak döntései, amelyek mind az egyik, mind a másik álláspontot alátámasztják. Azon döntések, amely szerint a dolog jogszerű, abból indulnak ki, hogy amikor a közbeszerzési eljárás lefolytatásra került, az árat a vállalkozók úgy adták meg, hogy abban a tartalékkeret összege szerepelt, így a tartalékkeret terhére történő megrendelés az ajánlati árat (a FIDIC szerint „a szerződés elfogadott végösszegét”) nem érinti. A másik döntőbizottsági álláspont azt mondja: a Kbt. szerint bármilyen teljesítést érintő szerződésmódosítási igény fel-

6

ÜGYVÉDVILÁG

tétele, hogy az a szerződéskötést követően, előre nem látható okokból merüljön fel. Ez pedig a tartalékkeret alkalmazása esetén fogalmilag kizárt, hiszen a felek ezzel éppen azt „demonstrálják”, hogy a szerződést tartalmilag módosítani fogják, vagyis a szerződéskötés előtt felmerült körülményről nem lehet beszélni.

„

„Elvi problémát jelent, hogy a FIDIC több eleme egyszerűen nem párosítható a Kbt.-vel. A mi ügyvédi irodánk általános felfogása az, hogy Magyarországon közbeszerzési eljárás eredményeként nem lehet FIDIC-szerződést kötni.” (dr. Buda György)

dr. Buda György: Egyetértek azzal, hogy bizonyos szerződéseknél, tevékenységeknél szükségszerű a tartalékkeret alkalmazása, azon egyszerű okból, hogy egy építkezést nem lehet leállítani annyi időre, amíg kiküldjük a felhívást, és megvárjuk az arra érkező ajánlatot, majd a nyolcnapos szerződéskötési moratórium leteltével megkötjük a szerződést. A bürokráciát tekintve ez akár két hétig is tarthat, márpedig ennyi időre egy építkezést nagyobb károk nélkül nem lehet leállítani, még a nyolcnapos szerződéskötési moratórium idejére sem. A Kbt.-be azért került be a pótmunka eljárásrendre vonatkozó, hirdetmény közzététele nélkül tárgyalásos rend jogcíme, hogy ez alapján folytassák le a pótmunka iránti igényt. A Kbt.-ben biztosított szerződésmódosítás lehetőségével pedig az a gond, hogy nagyon szigorú a feltételrendszere. Könnyen lehet, ha az adott beruházás, építkezés támogatási pénzből valósul meg, és a felek a gyorsítás érdekében szerződésmódosításról egyeznek meg, akkor nem lesz elszámolható költség az így kifizetett összeg. Felvetődik a kérdés, hogy az ajánlattevő miért nem a rendkívüli sürgősség jogcímét használja? A KD jelenlegi gyakorlata arra alapul, hogy a törvénybe azért

került be a pótmunkára vonatkozó eljárásrend, hogy azt használja az ajánlatkérő, ha pótmunkára van szükség. Tisztázandó a FIDIC alkalmazásának a kérdése is, ami örök vita. Az európai uniós eljárásoknál a közreműködő szervezet előírja a FIDIC-szerződések alkalmazását, amivel az a probléma, hogy én a mai napig nem találtam uniós hivatkozást, ami ezt előírná. Annál is inkább, mert a FIDIC rögzíti, hogy az adott ország jogrendjének hierarchiájában ő szükségképpen legalul áll. Arról nem is szólva, hogy a FIDIC több ponton nem kompatibilis a Ptk.-val, ugyanis teljesen más jogrendszerre épül, más logikán alapul. Maga a Kbt. mondja ki, hogy a megkötött szerződésekre a Ptk. szabályai az irányadóak. Vagyis egy kógens jogszabály a Ptk.-t rendeli alkalmazni, ennek ellenére ma Magyarországon van olyan állami szerv, amely kötelezően előírja a FIDIC alkalmazását. Elvi problémát jelent, hogy a FIDIC több eleme egyszerűen nem párosítható a Kbt.vel. A mi ügyvédi irodánk általános felfogása az, hogy Magyarországon közbeszerzési eljárás eredményeként nem lehet FIDIC-szerződést kötni. Ha mégis alkalmazni kell, úgy bár gyakorlatilag elismerjük a pótmunkakeret szükségességét, álláspontunk szerint ez nem lehet a kiírás tárgya. Ez most azért különösen aktuális, mert több, kezdeti bizonytalankodás után egy konkrét uniós projektben ennek jogszerűségének megállapítására kezdeményeztek jogorvoslati eljárást. Az ügy pikantériája, hogy éppen a közreműködő szervezet volt az, amelyik a jogi tanácsadó kifejezett álláspontja ellenére kötelezte a kedvezményezettet a FIDIC vonatkozó pontjának a szerződésbe való beépítésére. dr. Kardkovács Kolos: Ehhez zárójelben csak annyit fűznék hozzá, hogy a FIDIC tulajdonképpen nem más, mint egy szerződésminta. Azért találták ki, hogy a különböző jogrendszerek közötti eltéréseket áthidalják, azokat közelítsék egymáshoz, vagyis egyfajta háttérszabály a felek megállapodásainak kiegészítésére. Az olyan ajánlatkérőknek, akik nem jártasak a kivitelezési-beruházási területen, azoknak vélhetően jó segítséget jelent, hiszen

dr. Buda György: A jogorvoslati eljárásnak lehet az a következménye, hogy a vállalkozó nem jut hozzá a pénzéhez, a kedvezményezett pedig a kapcsolódó költségeket nem fogja tudni elszámolni. Ezért volna fontos, hogy a Kbt. régóta húzódó módosítása során ezt a kérdést is rendezzék. dr. Kardkovács Kolos: Kicsit művinek érzem a problémát, hiszen ha én volnék a vállalkozó, és a tartalékkeret alkalmazását a közbeszerzési jogalkalmazói gyakorlat nem ismerné el, akkor is számolnék tartalékkerettel, legfeljebb beépíteném az ajánlati árba. Tudomásom szerint nincs

olyan mérnöki költségvetési árazó program, amely ne kalkulálna tartalékkerettel. dr. Buda György: Két ponton vitatkoznék. Ha a vállalkozó maga építi be, akkor a tartalékkeret felhasználása ellenőrizhetetlen. A másik, hogy a mai közbeszerzési eljárási áraknál az is előfordult, hogy a legalacsonyabb, kivitelezésre irányuló szerződést a mérnökár (vagyis a mérnök által becsült és az unió által is megítélt díj) 54 százalékán kötötték meg! Nem hiszem, hogy a mérnök vagy az unió ennyivel túllőtt a valós árakon, egyszerűen annyira kiélezett a piaci helyzet, hogy a cégeket gyilkos árversenyre kényszeríti, ami akár egyes projektet meghiúsulásához is vezethet.

„

„ A tartalékkeret lehívása szakmailag tehát teljesen indokolt lehet, ugyanakkor, amíg a FIDIC szerint ez nem szerződésmódosítás, attól a Kbt. szerint még annak minősülhet, hiszen érinti a szerződés tartalmát, és felek a tartalékkeret terhére módosítják a vállalkozói díjat.” (dr. Kardkovács Kolos)

dr. Kardkovács Kolos: Mivel most szűk a piac, ezért a vállalkozók egy része valóban a valós piaci ár alatt vállal el munkákat egyfajta „kárenyhítési” jelleggel, a kapacitás-kihasználtsági költségeinek csökkentésére és sok esetben arra is számítva, hogy a tartalékkerettel a vállalkozói díj megnövelhető. A megrendelő oldaláról ez valós félelem. Kétségtelen, hogy sokan azzal számolnak, csak legyenek benne a munkában, aztán majd különféle módokon megkísérlik visszaemelni az árat a reális szintre, ami valóban nem tolerálható. Elsősorban nem közbeszerzési kérdés azonban, hogyan lehetne elérni, hogy a vállalkozók valós árakat, a tényleges költségeiket alapul véve versenyezzenek a közbeszerzési eljárásokban, ugyanakkor a „nyertes árak” elfogadása ne veszélyeztesse a teljesítést. dr. Buda György: Mindez rendszeresen határidőcsúszáshoz és költségtúllépéshez vezet, márpedig ez ellen a jog eszközeivel is kellene küzdeni, a joggyakorlatnak pedig módosulnia kellene az irreális ármegajánlásnál. Bizonyos ROP-pályázatoknál az az összeg, amivel a nyertes ajánlattevőt kihirdetik, az a támogatási

összeg, így fogalmilag kizárt, hogy közvetve vagy közvetlenül tartalékkeret létesüljön. Nagyon fontos lenne, hogy a szerződésbe legálisan bekerülhessen egy tartalékkeret.

Szakma

minden olyan részletkérdésre kiterjed, amit egy építési vállalkozási szerződésben rögzíteni kell. Támogatói szempontból ezért racionális a FIDIC alkalmazásának előírása. A FIDIC-et egyébként mérnök tanácsadók állították össze, ezért szakmai szempontból aligha kifogásolható. Azon valóban lehet vitatkozni, hogy konform-e a magyar Ptk.-val, de hát szerződési szabadság van, a felek akár úgy is dönthetnek, hogy a FIDIC-et rendelik alkalmazni. Ami szerintem a problémát jelenti, hogy a FIDIC szerint önmagában a tartalékkeret igénybevétele nem minősül szerződésmódosításnak! Hozzáteszem, hogy a FIDIC eljárásrendje szerint a vállalkozó a beruházás menetében javasolhat tartalékkeret terhére elvégzendő munkákat, ha azokat műszakilag szükségnek tartja, természetesen azzal, hogy ezen bejelentett igényeket a mérnöknek is jóvá kell hagynia. Nem arról van tehát szó, hogy a vállalkozó a vállalkozói díját kívánja növelni, hanem a felek által megállapodott mértékig az előre nem látott, de műszaki szükségességből felmerült munkálatokat el tudja végezni. Így ha a mérnök (műszaki ellenőr) ezeknek a munkáknak az elvégzését szintén indokoltnak, és az ezekhez rendelt árat is megfelelőnek tartja, a tartalékkeretet csak akkor lehet lehívni, vagyis szigorú eljárásrendről beszélhetünk. A nagyberuházások esetén a közreműködő szervezetek egy része ehhez még segédútmutatót is kiadott, miszerint nemcsak a mérnökkel, hanem velük, mint támogatóval is jóvá kell hagyatni a tartalékkeret terhére elvégzendő munkákat. A tartalékkeret lehívása szakmailag tehát teljesen indokolt lehet, ugyanakkor, amíg a FIDIC szerint ez nem szerződésmódosítás, attól a Kbt. szerint még annak minősülhet, hiszen érinti a szerződés tartalmát, és a felek a tartalékkeret terhére módosítják a vállalkozói díjat.

ÜgyvédVilág: Mennyire pontosan lehet ezeket a munkákat előre tervezni? dr. Kardkovács Kolos: Két módszer ismert, van az ún. átalánydíjas szerződés, amikor a vállalkozó úgy tesz ajánlatot, hogy a terveket áttekintve, szükség szerint ellenőrizve és újrakalkulálva egyösszegű ajánlatot tesz. Nyilvánvaló, hogy ebben az esetben a felek „árkockázata” annál kisebb, minél pontosabbak a tervek. Ebben az esetben a vállalt átalánydíjért az eredeti tervekben szereplő és a szerződésszerű teljesítéshez szükséges valamennyi munkát el kell végeznie a vállalkozónak és kizárólag a tervekben nem szereplő és a szerződésszerű teljesítéshez sem szükséges tevékenységéért tarthat igényt többletdíjazásra. A másik, hogy valamilyen objektív mérce alapján kellene mérni, hogy a vállalkozási díjakból a szerződés reálisan teljesíthető-e. Mert ha nem, és ezt a vállalkozó egyébként előre tudja, annak két következménye lesz: vagy a műszaki tartalom minőségét próbálja „kispórolni” vagy vélt indokok alapján minőségi kifogásokat támaszt az alvállalkozóival szemben és nem fizeti ki őket. Korábban a mérnökök esetén mérnök kamarai óradíjak alatti vállalás etikai vétségnek minősült, azonban ezt sem a versenyhivatal, sem a KD nem tolerálta, arra hivatkozva, hogy a szabadpiaci árképzés nem megengedhető korlátját jelenti. dr. Buda György: Az uniós projekteknél nagyon fontos, hogy meghatározott idő áll rendelkezésre a megvalósításra és a pénzügyi elszámolásra, ebbe egy jogvita nem fér bele. dr. Schmidt Gábor

INTERNATIONAL LEGAL SERVICES

OFFSHORE CÉGEK alapításának közvetítése ingyenes tájékoztatók, konzultációk (elzetes bejelentkezés alapján) 1088 Budapest, Rákóczi út 27/A. III. em. 1. Tel.: +36 (1) 266-0054, Fax.: +36 (1) 266-5351 E-mail: [email protected] www.ilshungary.hu

ÜGYVÉDVILÁG

7

Szakma

Beszélgetés dr. Gálosi Vera ügyvédnővel

Egy női lovag 2007-ben magas állami kitüntetésben részesült, a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjének polgári fokozatát vehette át Sólyom László köztársasági elnöktől. Miért kapta az elismerést? Az indoklás szerint egyrészt az ügyvédi tevékenységemért, szakmai életutamért, másrészt a társadalmi megbízatásaim miatt kaptam az elismerést. Két egymást követő ciklusban a helyi, a Kaposvári Választási Bizottság elnökhelyettese, illetve elnöke voltam.

Ügyvédként mely jogterületekkel foglalkozik? Több állandó megbízásom is van, egymástól eltérő jogterületeken. A munkajogi ügyeket egyrészt annak köszönhetem, hogy több gazdasági társasággal, főként építőipari céggel állok napi kapcsolatban, másrészt pedig annak, hogy állandó képviselője vagyok egy országos hatóság regionális szervezetének.

Szeretem a munkajogot munkajogot, mert érdekes érdekes, akár a munkavállaló, akár a munkáltató számára nyújtok jogi szolgáltatásokat. Sokan talán amiatt riadnak vissza a munkajogtól, mert bizonyos részei elég gyakran változnak, elég nehéz átlátni. Számomra viszont a nehézségei ellenére is sok sikerélményt ad, s emellett szakmailag néha nagy a kihívás.

Hogyan kapta a megbízatást? Milyen feladatokat kell ellátnia egy választási bizottság elnökének? A rendszerváltás utáni első választás során kértek fel arra, hogy legyek egy szavazatszámláló bizottság elnöke, amit elfogadtam, és a feladatot több éven keresztül el is láttam. Két ciklussal ezelőtt szükség volt a helyi választási bizottságban egy tagra, amire a végzettségem, illetve a gyakorlatom okán alkalmasnak találtak. A megbízatás egy ciklusra, tehát négy évre szól, a feladat a választások törvényességének a felügyelete. Ebbe beletartozik a képviselőjelöltek nyilvántartásba vétele mellett a választások eredményességének hitelesítése éppúgy, mint a pártok vagy állampolgárok által benyújtott kifogások elbírálása. Ilyenek pedig mindig vannak. A munka a választások hiteles eredményének közzétételével zárul. Hogyan fogadta a környezete az elismerést? Hogyan reagáltak az ügyvédkollégák? Kaptam gratulációkat, szóban és e-mailben is. Alapvetően kedvezően fogadták az elismerést.

„ ... szakosodni sem nagyon lehet, minden jogterülethez kell valamennyit érteni, mert az is előfordul, hogy az utcáról jön be egy-egy ügyfél.”

8

ÜGYVÉDVILÁG

Fotók: Hudák László

„

Szakma

Arra pedig szükség van, hogy az ember szeresse azt, amit csinál, mert nem könnyű Kaposváron ügyvédnek lenni. Somogy megye gazdasági szempontból nem tartozik Magyarország élvonalába, az alföldi leszakadó megyékkel van egy kategóriában. Sorra szűnnek meg nagy cégek, mely az egész megye gazdasági teljesítményére rányomja bélyegét. Talán a Balaton az egyedüli, amely a gazdasági potenciált növeli, de ma az sem teljesít már úgy, ahogyan korábban tette. Egyre könnyebb elérni külföldi úticélokat, egyre kevesebb a vendég, a Balaton varázsa megkopott kissé. A helyzet folyományaként szakosodni sem nagyon lehet, minden jogterülethez kell valamennyit érteni, mert az is előfordul, hogy az utcáról jön be egy-egy ügyfél. Egyetlen jogág van, amivel nem foglalkozom, ez pedig a büntetőjog. Így is meg lehet azonban találni az érdekes, nagy szakmai kihívást jelentő ügyeket. Az pedig külön örömmel tölt el, ha különösen elesett ügyfeleknek tudok segíteni.

Dr. Gálosi Vera a Pécsi Tudományegyetemen diplomázott, építőipari vállalatnál jogtanácsosként gazdasági, szavatossági perekkel foglalkozott. 1992 óta egyéni ügyvéd. Gazdasági joggal, cégjoggal, munkajoggal és felszámolással foglalkozik. 2003-ban elvégezte az ELTE ingatlanforgalmi szakjogász képzését. 3 felnőtt ikerfia van. Szabadidejében sokat és szívesen olvas, ha teheti, utazik.

dr. Kovács Zsolt

ÜGYVÉDVILÁG

9

Szakma

Dr. Bárd Petra és dr. Sántha Ferenc

A gyűlöletbeszédről „gyűlölet” nélkül

Fotók: Hudák László

A szólás szabadsága alkotmányos alapelv, ennek tartalma mégsem jelenheti a joggal való visszaélést. A társadalomban jogos igény mutatkozik arra, hogy a gyűlöletkeltés ellen az állam hatékonyabb védelmet nyújtson. Hogyan látják Önök ezt a kérdést? dr. Sántha Ferenc: Rendkívül nehéz röviden válaszolni a kérdésre. A gyűlöletbeszéd szankcionálására ez idáig tett kísérletek közös jellemzője volt, hogy a jelenség büntetendőségét a közösség elleni izgatás – amelynek jogi tárgya a köznyugalom – tényállásának keretei között kívánták megoldani. Ismert, hogy az Alkotmánybíróság több határozatában leszögezte, a különböző közösségeket sértő vagy le-

Dr. Sántha Ferenc 1971-ben született Miskolcon, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán 1994-ben szerzett diplomát. Jelenleg az Egyetem Bűnügyi Tudományok Intézetének egyetemi docense, 2003-tól egyéni ügyvéd. Számos tanulmány, könyv és tankönyv szerzője, illetve társszerzője, ügyvédként elsősorban büntetőügyekkel foglalkozik. Két gyermeke van, Levente (2) és Zétény (2). Hobbija a római történelem, régi büntetőjogi könyvek gyűjtése, közös főzés és meccsnézés a barátokkal-kollégákkal.

10

ÜGYVÉDVILÁG

alacsonyító kifejezések, egyéb gyűlölet keltésére alkalmas cselekmények büntetendősége a véleménynyilvánítás aránytalan korlátozását jelenti. A magam részéről nem látom elvi vagy alkotmányos akadályát a gyűlöletbeszéd elleni büntetőjogi fellépésnek, erre egyébként az AB legutóbbi vonatkozó, 2004. évi határozatában is találunk utalást, noha megjegyzést érdemel, hogy az AB gyakorlatából számos ellenérv is kiolvasható. Lehet érvelni a büntetendőség mellett azon az alapon is, miszerint a mai magyar valóság azt mutatja, hogy a rendelkezésre álló polgári jogi eszközök, a közösség nevelő hatása, avagy az elhatárolódás az ilyen jelenségektől, nem elegendőek. Másrészt, egyfajta előrelépésnek tekinthető, hogy a Btk.-módosítás a gyalázkodás tényállását nem a köznyugalom, hanem az emberi méltóság elleni bűncselekmények között helyezi el. A törvényalkotók által választott megoldás kiállja-e majd az alkotmányossági próbát? dr. Sántha Ferenc: A gyalázkodás első fordulatával kapcsolatban (a lakosság egyes csoportjaival kapcsolatban a becsület csorbítására alkalmas kifejezés használata) sokszor felmerült a büntetőjoggal szemben támasztott egyik legfontosabb követelmény, nevezetesen e jogág ultima ratio – végső eszköz – jellege. A törvényjavaslat vitájában hallhattuk azt az érvet, miszerint ha egy személy vagy személyösszesség emberi méltóságát sértő magatartás büntetendősége a becsületsértés tényállásán keresztül nem alkotmányellenes, egy egész közösség méltóságát sértő gyalázkodás sem lehet az. Látni kell azonban, hogy a becsületsértés magánindítványra üldözendő bűncselekmény, a magánindítványra üldözhetőség tényével

„

„ A magam részéről nem látom elvi vagy alkotmányos akadályát a gyűlöletbeszéd elleni büntetőjogi fellépésnek.” (dr. Sántha Ferenc)

pedig a jogalkalmazó és ily módon a büntetőjogi beavatkozás elé korlátokat állítunk: a sértett eldöntheti, kívánja-e az elkövető megbüntetését. Még inkább elmondható ez a kritika a tényállás második fordulatával kapcsolatban, ráadásul aggályos, hogy „a lakosság egyes csoportjai becsületének csorbítására vagy emberi méltóságának megsértésére alkalmas testmozdulat” mint tényállási elem, megfelel-e a büntetőjogi normával szemben támasztott határozottsági követelménynek, amely ismeretesen szintén a büntetőjog egyik alapelvének tekinthető. dr. Bárd Petra: Én elsősorban arra keresem a választ, hogy vajon indokolható-e – és ha igen, hogyan – a szólás bizonyos formáinak, így különösen a nem uszító, de egyes embercsoportok becsületét, emberi méltóságát sértő kifejezések, esetleg testmozdulatok pönalizálása. A kérdés nehéz, hiszen a téma erős érzelmeket kavar, és nagyon is csábító a számunkra ellenszenves, visszataszító, és ma már tudjuk, súlyos tragédiába torkolló gondolatok kifejezésének tiltása – akár büntetőjogi szankciókkal megerősítve. Nehéz a kérdés azért is, mert a jogalkotásban nincs helye indulatoknak, ugyanakkor a törvényhozó nem távolodhat el a társadalmi valóságtól, és kénytelen bizonyos jelenségekre választ adni, illetve a társadalom elvárását, azaz a jogi válasz iránti igényt szem előtt tartani. Van-e egységes európai joggyakorlat a kérdés rendezését illetően? dr. Bárd Petra: Nincs egységes nemzetközi trend, így a külföldi példák sem adnak eligazítást, és a különböző államok eltérő szabályozása mögött meghúzódó érvrendszer is ellentmondásos. Nemcsak az Amerikai Egyesült Államokban, hanem Európa több országában sem büntetőjogi eszközhöz folyamodnak a jogalkotók, vagy ha igen, azt nem kiterjesztően a gyűlöletbeszédre, hanem csak a rasszizmusra, vagy a Holokauszt tagadásának esetére tartják fenn. A gyűlöletbeszéd pönalizálásának igénye azonban újra és újra felmerül, és mind az államok, mind az egyének a büntető tényállás hiányában is a legkü-

Fotó: Bakcsy Árpád

Dr. Bárd Petra az ELTE Jogi Karán szerzett diplomát, majd a Közép-Európai Egyetemen folytatta tanulmányait. 2001-ben nemzetközi üzleti jogi LL.M., majd 2008-ban az összehasonlító alkotmányjogi program keretében a Ph.D-nek megfelelő amerikai SJD-fokozatot szerzett. A CEU, és az ESSCA francia üzleti főiskola óraadója, a Magyarországi Európa Társaság alelnöke. Az Országos Kriminológiai Intézet kutatójaként szűkebb szakterülete a tagállamok közötti együttműködés büntetőügyekben. A CEU Bioetikai és Jogi Központjában részt vesz egy a biobankokkal, bűnügyi génbankokkal kapcsolatos uniós kutatásban. Számos könyvfejezete, cikke, tanulmánya jelent meg, elsősorban a fogyatékkal élő személyek jogai, az európai alkotmányozás, és az Európai Unió harmadik pillére témájában. Aranyművesnek tanult, szabadidejében világot lát.

Kampf világhálón elérhető példányait legálisan letöltsék, ezért a bíróság döntésének gyakorlati hatása csekély. Ugyanakkor a politikai és morális értékvállalása miatt fontos határozatnak tartom. Különösen egy olyan országban fontos a bíróság üzenete, ahol nem is olyan régen még etnikai alapon gyilkolták egymást az emberek.

„

„ A gyűlöletbeszéd elleni küzdelemben a gondolatbűncselekmények bevezetésénél jóval hatékonyabb a politikai elhatárolódás és a társadalmi megvetés.”

Szakma

lönbözőbb talányos technikákkal próbálják megakadályozni, hogy visszataszító gondolatok nyilvánosságot nyerjenek. 2008 februárjában például egy horvát bíróság szerzői jogok sérelmére való hivatkozással tiltotta be a Mein Kampf közzétételét. Bajorország, mint Hitler hagyatékának örököse, polgári jogi alapon támadta meg a könyvkiadást, tekintettel arra, hogy 2015-ig a délkeleti német tartomány a szerzői jogok tulajdonosa a Mein Kampf tekintetében is. A zágrábi bíróság bezúzatta a könyvet, és megtiltotta annak további megjelentetését és terjesztését. Ez azonban nem akadályozza meg azt, hogy a horvát állampolgárok a Mein

(dr. Bárd Petra)

Hatékony lehet-e a jogi szabályozás ezen a területen? dr. Bárd Petra: A gyűlöletbeszéd korlátozását célzó jogi szabályok ritkán hatékonyak. A rasszista szövegek internetes hozzáférhetősége csak egy a jog hasznavehetetlenségének okai sorában. A gyűlölködő gondolatokra nyitottak, félszavakból, virágnyelven is kifejezhetik gondolataikat. Horogkereszt helyett elég egy fogaskerék, karlendítés helyett oldalsó középtartás, „Heil Hitler” helyett 88-as felirat, az NSDAP propagálása helyett pedig a náci párt rövidítésének első négy betűjét tartalmazó „Lonsdale” márkájú pólóban is össze lehet kacsintani. Színeket, számokat, a geometriai alakzatok és gimnasztikai elemek széles körét azonban nem lehet betiltani. További probléma, hogy a szólást vagy a gyülekezést korlátozó szabályok, amennyiben nem kifejezetten és bevallottan a rasszista (homofób, xenofób stb.) beszéd nyilvánosságát hivatottak korlátozni, elvileg számos más szólást is berekeszthetnek. Így például kérdéses, hogy le lehet-e nácizni a 88-as feliratú bomberdzsekiben gimnasztikázó fiatalok gyülekezetét. Noha a jogalkotó célja nyilván nem az antifasiszta tüntetők szankcionálása, a büntető jogszabály könnyen visszájára fordulhat. Továbbá olyan csoportok is áldozatul eshetnek a szabályozásnak, amelyeket eredetileg a törvényhozó nem kívánt büntetni, de a későbbiekben politikailag kellemetlenné váltak, és a kérdéses tényállás alapján elhallgattathatók. A tartalomkorlátozás csúszós lejtő, és nem szabad elvesztenünk az állammal szembeni gyanakvásunkat, főleg, ha szabadságjogokat korlátoz. A jogi döntéshozatal nem feltétlenül a szimbolikus cselekvés világa, mégis a polgári vagy büntetőjogba kodifikált, a gyűlöletbeszéd ellen irányuló állami rosszallás fontos szimbolikus jelentőséggel bír. Ehhez azonban elégséges volna – Sajó András professzor felvetése nyomán – a szabálysértés megállapítása, vagy amennyiben a gyűlöletbeszédet a Btk.ban kívánja a jogalkotó szabályozni, annak pénzbüntetéssel való szankcionálása, mert a gyűlöletbeszéd elleni fellépésben a büntetőjog nem hatékony, a szabadság-

vesztés szankció pedig vélhetően aránytalan eszköz. A gyűlöletbeszéd elleni küzdelemben a gondolat-bűncselekmények bevezetésénél jóval hatékonyabb a politikai elhatárolódás és a társadalmi megvetés. dr. Sántha Ferenc: Az AB fogja kimondani a végső szót, azt pedig mindenki saját ízlése szerint eldöntheti, hogy az AB esetleges elutasító álláspontja esetén a jogalkotó újabb próbálkozását indokolatlan kísérletezésnek minősíti, avagy erre úgy tekint, hogy „ismét tanultunk valamit”, és a következő kísérlet már sikeres lesz. dr. Kiss Anna

ÜGYVÉDVILÁG

11

Szakma

Dr. Szótér Orsolya, ügyvéd, biztosítási szakjogász

A biztosítási jog aktuális kérdései

Fotó: Bakcsy Árpád

Hogyan került kapcsolatba ezzel a szakággal? Ügyvédjelölti időszakomat a Szőgyényi és Társai Ügyvédi Irodában töltöttem. Ugyan az iroda legfőképpen a büntetőügyeiről volt híres, polgári perek is jócskán előfordultak. Számos ügyfél fordult az irodához azzal, hogy jogos vagy jogosnak vélt kárát a biztosító különböző okokra hivatkozva nem hajlandó megfizetni. Innen jött az ötlet, hogy a témába mélyebben beleássam magam, és elvégeztem a biztosítási szakjogász posztgraduális képzést. 2006 végén alapítottam meg saját ügyvédi irodámat, ahol túlnyomó többségében klasszikus ügyvédi feladatokat látunk el. Igen élvezzük az elektronikus eljárások lehetőségeit. E mellett speciális területként jelenik meg a biztosítási jog.

Milyen biztosítási ügyekkel találkozik leggyakrabban? Leggyakrabban a gépjárműben keletkezett károk miatti igények érvényesítésében segédkezünk. Ezt követi a „betöréses lopás” által eltulajdonított vagyontárgyak értékének megtérítése. A harmadik helyen áll a sorban az élet-, egészség-, balesetbiztosításokból eredő károk érvényesítése. Csak károsult ügyfelei vannak, biztosítókat nem képvisel? Az ügyfeleim többsége károsult, illetve időnként az alkuszok.

12

ÜGYVÉDVILÁG

képviseltem, mivel a Biztosítót még nem képviseltem biztosítók alkalmazott jogászokkal dolgoznak. A biztosítási szakjogász képzésen például a harminc-egynéhány fős évfolyamból csupán ketten képviseltük az ügyvédi oldalt, a többiek a biztosítók alkalmazottai voltak. Mennyire igaz, hogy legtöbbször az a fő probléma, hogy a felek nem olvassák el rendesen a szerződést? A legtöbb jogvita elkerülhető lenne, ha mind az ügyfelek, mind a biztosító vagy az alkusz képviselője körültekintőbben járnának el a szerződés megkötése során. Az ügyfelek jellemzően nem olvassák végig a szerződést, így nincsenek tisztában a rájuk vonatkozó záradékok és kitételek létével és jelentésével, nem jelölik meg pontosan a vagyonuk értékét és nem ismerik a valóságos védelmi szintjüket sem. A biztosító nevében eljáró személy pedig sokszor nem segít ezen kérdések tisztázásában, pedig megtehetné. Azoknak például, akik vagyonbiztosítási szerződést kívánnak kötni ingatlanukra, mindenképpen azt javasom, hogy hívják ki az adott biztosító szakértőjét és kérjék hivatalos megállapítását annak, hogy a jelenlegi állapotban milyen védelmi szinttel rendelkezik az ingatlan, vagy pontosan milyen módosítások szükségesek ahhoz, hogy egy adott védelmi szintnek megfeleljenek. Az ügyfelek többsége persze már csak akkor jut el az ügyvédhez, amikor a káresemény bekövetkezik. A biztosítók mennyire élnek vissza az erőfölényükkel? Mennyire kiszolgáltatottak a biztosítótársaságok ügyfelei? Sok esetben igaz, hogy a biztosító nyilvánvalóan alaptalan okokra hivatkozva nem fizeti meg a biztosítási összeget, vagy annak egy részét, kisebb kárérték esetén arra apellálva, hogy a károsultnak nem éri meg ügyvédhez fordulni, illetőleg nem veszi a fáradságot, hogy utánajárjon. Mi a véleménye az ügyvédi kötelező biztosításról? Magánvéleményem, de úgy gondolom, hogy valamennyi szakmai biztosításra igaz a biztosító kockázatának igen mérsékelt volta. Minden szakmai biztosítási szabály-

zatban megtalálható a biztosító viszontkövetelési joga arra az esetre, ha a kár keletkezése a szakma szabályainak súlyos megsértésére vezethető vissza. Márpedig szakmai kárt csak úgy tudunk okozni, ha megszegjük a szakma szabályait. Így a biztosító viszontkövetelési joga szinte mindig fennáll. Ettől függetlenül nem vitatom a biztosítás szükségességét a károsultak védelme érdekében, hiszen a biztosító – szakmai biztosításoknál jellemzően – szinte azonnal megfizeti a károsultnak a biztosítási összeget, és nem áll fenn a fizetőképtelenség kockázata.

„

„ ... akik vagyonbiztosítási szerződést kívánnak kötni ingatlanukra, mindenképpen azt javasom, hogy hívják ki az adott biztosító szakértőjét és kérjék hivatalos megállapítását annak, hogy a jelenlegi állapotban milyen védelmi szinttel rendelkezik az ingatlan, ...”

Mennyire megfelelő a hazai biztosítási jogi szabályozás? A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény a Ptk. szabályozásával és más jogszabályokkal karöltve széleskörűen és korszerűen szabályozza a biztosítás valamennyi szegmensét. Természetes, hogy a jogszabályok nem képesek leképezni pezni a való életben előforduló valamennyi esetet, ilyenkor lamennyi es legtöbbször adnak a Legfelsőbb zör eligazítást adn Bíróság határo határozatai. ozatai. Melyek azok a tipikus tévhitek, itek, melyekm re a biztosítók előszeretettell h hivatkozösszeg megfizetése nak a biztosítási bizt helyett? Ilyenek például egészség-, vagy életbiztosítás esetén az elhallgatott tények (mint például egy korábbi betegség). A hatályos szabályozás szerint csak akkor mentesül a biztosító, amennyiben az elhallgatott tény és a biztosítási esemény között ok-okozati összefüggés van. Az összefüggés hiányá-

– élve a szerződési szabadsággal – a szerződésben kifejezetten kikötötte. Egyébként a teljes kár megfizetésére köteles. A Legfelsőbb Bíróság szerint annak igazolása, hogy az általános forgalmi adó meg lett fizetve, elégséges feltétel ahhoz, hogy a biztosító térítési kötelezettségét megalapozza. Azt nem kell ezek szerint vizsgálni, hogy bevételi áfa függvényében volt-e lehetősége az adóalanynak a viszszaigénylésre (BH2006. 153.). Egy másik esetben pedig a biztosítót terhelő bizonyítási kötelezettségként határozza meg a bíróság az áfavisszaigénylés/jóváírás megtörténtét (BH2005. 1309.). Figyelemre méltó a Legfelsőbb Bíróságnak az a döntése is, amely szerint az általános forgalmi adó összege a javítás/helyreállítás járulékos költsége, melyet a biztosító – ha a járulékos költségek megtérítését nem zárta ki – köteles megtéríteni, függetlenül attól, hogy a javítás megtörtént-e, az általános forgalmi adó kifizetésre került-e. (BH1995. 218.) Mesélne néhány érdekes ügyet a praxisából? A legérdekesebb ügyem egy betöréses lopással indult az ügyfél biztosított ingat-

lanában. A biztosító ostroma mellett a büntetőeljárásba is bejelentkeztünk sértettként. A három elkövetőből kettőt elfogtak, ebből egy elhunyt, az utolsóval pedig – mivel egy nemzetközileg üldözött bűnszervezet tagja volt, aki nyilván hasznos információkkal szolgált a szervezetről –, a Magyar Állam vádalkut kötött, és megszüntette ellene az eljárást. Ezt követően a Be. erre vonatkozó szabálya alapján indítottunk pert a Magyar Állam ellen, amely az elkövető helyett megfizette a kárt.

Szakma

nak megállapítása a példa szerinti esetben orvos-szakértő bevonásával oldható meg. Vagyonbiztosítás és betöréses lopás esetén a biztosító sokszor csak akkor hajlandó a fizetésre, ha átvette az eljárást megszüntető rendőrségi határozatot. Ez nyilván arra alapoz, hogy az eljárást ismeretlen tettes ellen indítják és „rövid” időn belül megszüntetik. A Legfelsőbb Bíróság határozata szerint nem halaszthatják el fizetési kötelezettségüket erre való hivatkozással. Tipikus hiba továbbá, hogy a biztosító nem fizet, ha nincs számla a károsult vagyontárgy javításáról vagy pótlásáról. A Legfelsőbb Bíróság egyik döntése szerint a károsult arra sem köteles, hogy a vagyontárgyat megjavíttassa, így a számla sem követelhető tőle alappal. Más kérdés, hogy a kár összegét bizonyítani kell. A legproblematikusabb – és a jogászokat is megosztó – kérdés talán a biztosító áfafizetési kötelezettsége. A biztosítók előszeretettel döntenek úgy, hogy amenynyiben a biztosított áfavisszaigénylésre jogosult adóalany, úgy a biztosítási összeg az áfát nem tartalmazza. Úgy gondolom, hogy a biztosító csak abban az esetben nem köteles áfát téríteni, amennyiben azt

dr. Bodolai László

Dr. Szótér Orsolya 2003-ban végzett az ELTE Jogi Karán, majd 2006-ban biztosítási szakjogász diplomát szerzett. Ügyvédjelölti időszakát a Szőgyényi és Társai Ügyvédi Irodában töltötte. 2006-ban nyitotta meg saját irodáját. Szabadidejében legszívesebben kertészkedik, főz, stratégiai játékokat játszik a számítógépen, vagy – ha ideje engedi – utazik. Rajong Ázsiáért.

ÜGYVÉDVILÁG

13

Dr. Kamarás Géza a móri ügyről

Szakma

A büntetőeljárás állatorvosi lova A móri bankrablás a magyar büntetőeljárás számos problémájára mutatott rá, az eset egyfajta állatorvosi lónak is tekinthető – mondta lapunknak Kamarás Géza, ügyvéd, aki Hajdú László védelmét látja el. A móri ügyben mutatkozott meg, hogy milyen hatása van, ha a bíróság csak abból az anyagból tud dolgozni, amit a rendőrség és az ügyészség az asztalára tesz, és milyen gondok lehetnek a felismerő tanúkkal és a felismertetés eredményével.

pedig Kaiser a tanú. A bíró, az ügyész és a védő éppen ezért nehéz helyzetben van, valójában nem is tudják teljesen körbejárni az ügyet, hiszen ha a másik eljárás alá vont személyhez kapcsolódó kérdés merül fel, az ebben az eljárásban nem vizsgálat tárgya.

„

„ ... az eljárásjog alapvető hibája, hogy a rendőrségi eljárásnak és az ott felvett jegyzőkönyveknek túl nagy szerepük van a későbbi bírósági eljárásban.”

Kamarás Géza szerint szokatlannak nevezhető, hogy a rendőrség nyílttá tett zárkalehallgatási anyagokat (a Kaiser elleni vádak jórészt ezekre alapultak), holott ilyesmire korábban nem akadt példa, sőt, azt sem szokták a nyilvánosság tudomására hozni, hogy egyáltalán lehallgatják a zárkában lévőket. A védőügyvéd szerint a szövegkörnyezetből kiragadva egy-egy mondat teljesen új értelmet nyerhet. Hangsúlyozta: Hajdú például soha nem mondott olyat a zárkában, hogy ő követte volna el a móri bűncselekményt, a lehallgatott beszélgetések teljes szövegkörnyezete viszont nem ismerhető meg, csak a rendőrség szerint releváns részletei. Kamarás Géza azt is kiemelte, ha bárki szavait egy teljes éven át lehallgatják, akkor a kiragadott szövegrészletekkel eltérő és rá nézve terhelő értelmet lehetne adni a szövegnek.

Fotók: Bakcsy Árpád

A móri ügy koronatanúja, K. Attila – akinek vallomása alapján vádolták meg Kaiser Edét és Hajdú Lászlót a mészárlással – tanúvallomása nem tartalmazott túl sok konkrétumot, úgymond egy felépített elképzelés volt. Az ügyvéd szerint a nyomozás során végig az az érzése volt, hogy valójában nem is a valódi elkövetőket keresik, hanem a rendőrség által vélelmezett elkövetőkre akarják mindenáron rábizonyítani az ügyet. Kamarás Géza szerint nem csak a móri ügyben, hanem általában a büntetőeljárásoknál is problémát jelenthet a büntetőeljárás szabályozásának egy része. A büntetőeljárásról szóló törvény módosítása előtt ugyanis azt a célt tűzték ki, hogy a bizonyítás lényegi részére a bírósági eljárásban kerüljön sor és a nyomozás során lefolytatott bizonyítás tulajdonképpen egy vádelőkészítő szakasz legyen. A szabályozás azonban felemásra sikerült, ugyanis bekerült a büntetőeljárásról szóló törvénybe, hogy a gyanúsított védője a nyomozás során jelenleg már csak azon tanúk kihallgatásánál lehet jelen, akiket ő indítványozott kihallgatni, az egyéb tanúkén viszont nem. A korábbi szabályok alapján a védő valamennyi tanú kihallgatásán jelen lehetett. A bírósági eljárás során azonban a nyomozás során keletkezett tanúvallomásokat jelenleg is ugyanúgy az eljárás anyagává teszik, mint a korábbi szabályozás idején. Jogilag érdekes helyzet, hogy az egyik elkövetőre (Kaiser Edére) jogerősen kiszabtak tényleges életfogytiglani börtönbüntetést, a másik elkövető (Hajdú László) ügyében hozott ítéletet viszont hatályon kívül helyezték, az újratárgyalt ügyben

A büntetőeljárás másik problémája, ha valaki ellen eljárás indul, nehéz bizonyítania ártatlanságát, a hatóságok, bíróság alapállása ugyanis az, hogy miért mondana mást a sértett, ha nem úgy történt volna az ügy, ahogy ő előadta. Ezen túlmenően többször lehet azt meghallgatni, hogy azért a tanú vallomása az elfogadható a gyanúsított, illetőleg a vádlott nyilatkozatával szemben, mert a tanú igazmondási kötelezettség terhe mellett tesz vallomást, míg a terhelt nem. Pedig, ha ez önmagában indok lehetne, akkor nem lenne szükség a hamis tanúzás törvényi tényállására. Kamarás Géza szerint az eljárásjog alapvető hibája, hogy a rendőrségi eljárásnak és az ott felvett jegyzőkönyveknek túl nagy szerepük van a későbbi bírósági eljárásban. Ez a közvetlenség elvét sérti, a bíró ugyanis nem csak az alapján dönt, ami az előtte zajló eljárásban felmerül, hanem az általa ismeretlen körülmények között felvett jegyzőkönyv tartalmát is köteles figyelembe venni. A Be. módosítása során a jogalkotó szándéka az volt, hogy a nyomozás előkészítő fázissá váljon, amelyben összegyűjtik a vádemeléshez szükséges adatokat, a bizonyítás pedig tulajdonképpen a bíróság előtt zajlana. A bíróság a bizonyítékokat ugyan szabadon mérlegeli, de ugyanolyan súlya van a nyo-

ÜGYVÉDVILÁG

15

Szakma

A móri mészárlás 2002. május 9-én fegyveresek hatoltak be az Erste Bank móri bankfiókjába, és lelőtték az ott lévő biztonsági őrt, négy banki alkalmazottat és három ügyfelet. A rendőrség még aznap tízmillió forintos vérdíjat tűz ki Farkas Róbert és Horváth Szilárd fejére, néhány napon belül kiderül, hogy nekik nincs közük az ügyhöz. 2002 júliusában őrizetbe veszik Kaiser Edét és Hajdú Lászlót, a 2004 februárjában befejeződött rendőrségi nyomozás szerint Kaiser lőtte le a biztonsági őrt, a többieket pedig Hajdú végezte ki. A móri per 2004 őszén kezdődik meg a Fővárosi Bíróságon, az elsőrendű vádlott Kaisert több emberen társtettesként elkövetett emberöléssel, Hajdút nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberölés bűntettével részben, mint társtettest, részben, mint bűnsegédet vádolták meg. Az ügyészség rövidesen módosítja a rendőrségi vádjavaslatot, és Hajdút már csak a Móron használt fegyverek beszerzésével vádolják. 2004 decemberében hirdetnek első fokú ítéletet, amely szerint Kaisert tényleges életfogytiglani börtönbüntetésre ítélik, Hajdúra 15 évi fegyházbüntetést szabnak ki. A Fővárosi Ítélőtáblán 2005 októberében kezdődik a másodfokú tárgyalás, húsz nappal később jogerőre emelik a Kaiserre első fokon kiszabott tényleges életfogytiglani szabadságvesztést, Hajdú Lászlónál viszont hatályon kívül helyezik az első fokú ítéletet és új eljárásra utasítják a Fővárosi Bíróságot. A rendőrség 2007 februárjában jelenti be, hogy nagy valószínűséggel nem Kaiser és Hajdú követte el a móri mészárlást, hanem a veszprémi és győri postásrablások miatt indult nyomozás során képbe került és elfogott N. László és W. Róbert. Az újraindított nyomozást 2007 végén fejezik be, a Nemzeti Nyomozó Iroda szerint a cellájában időközben öngyilkosságot elkövető N. László tervelte ki a móri mészárlást, amelyben W. Róbert volt a társa. Hajdú László ügyében jelenleg is tart az újra elrendelt eljárás – amelyben példátlan módon W. Róbert a tanú –, Kaiser Ede ügyében pedig perújítási nyomozást rendeltek el.

16

ÜGYVÉDVILÁG

„

„ A büntetőeljárás alapelve, ha valaki beismerő vallomást tesz, az egyéb bizonyítékokat akkor is be kell szerezni, ehhez képest a gyakorlatban ezen már nem nagyon fáradnak.”

mozás során tett vallomásnak is. Sokszor merül fel kérdésként a bíróság előtt, hogy a tanú és a gyanúsított azt állítja, hogy a rendőrségen nem azt a nyilatkozatot tette, mint ami a jegyzőkönyvben szerepel, illetve a rendőrség a nyilatkozat megtételére különböző meg nem engedett módszerekkel vette rá. Ilyenkor a bíróság azt a kérdést teszi fel, hogy tett-e feljelentést ezen magatartások miatt. Ha nem tett emiatt feljelentést és aláírta a jegyzőkönyvet, utólag szinte lehetetlen alátámasztani, hogy nem az felel meg a valóságnak, ami a nyomozás során felvett jegyzőkönyvben szerepel.

Az ügyvéd szerint a vallomásokon túlmenően az egyéb bizonyítékokat is kellően értékelni kellene. Hajdú László esetében például semmilyen bizonyíték nem volt, az ügy elvileg a vádemelésig sem juthatott volna el. Az első vádiratban még az állt, hogy ő szerezte be a mészárláshoz használt fegyvereket, pedig erre semmilyen adat nem utalt. A módosított vádiratban pedig az ő nevét egyszerűen behelyettesítették az ismeretlen elkövető helyére. Kamarás Géza úgy gongolja, hogy a jelenleg is folyamatban lévő ügy tartogat még érdekességeket. A már korábban meglévő ujj- és cipőlenyomatok, vagy a DNS-minta, jelenlegúgy tűnik, már a valódi elkövetőkhöz vezet. A büntetőeljárás alapelve, ha valaki beismerő vallomást tesz, az egyéb bizonyítékokat akkor is be kell szerezni, ehhez képest a gyakorlatban ezen már nem nagyon fáradnak. Ebből következően a büntetőeljárásban szinte lehetetlen cáfolni egy olyan vallomást, amelyben valaki önmagára és vádlott-társaira terhelő vallomást tett. A vádlott-társak a saját sze-

Szakma

Dr. Kamarás Géza 1971-ben született Gyulán. 1996-ban diplomázott Szegeden a JATE Állam- és Jogtudományi Karán. Ezt követően ügyvédjelöltként kezdett el dolgozni Budapesten. 2001 óta a Kamarás, Simonka és Szabó Ügyvédi Iroda tagja. Ügyvédi tevékenységében legnagyobb részt a büntetőügyekben ellátott védői munka dominál.

repüket érintő részt is nagyon nehezen tudják cáfolni, mert általában a terhelő vallomás kerül elfogadásra. A vallomás tartalmát pedig azért sem érdemes készpénznek venni, hiszen a nyilatkozónak érdeke lehet, hogy a valóságtól eltérő

„

„Viszont, ha valaki ellen terhelő vallomás született, tulajdonképpen a valóságban szinte megfordul a bizonyítási teher, és neki kell bizonyítania ártatlanságát.”

szereposztással emlékezzen vissza a történtekre, vagy felcseréljen egymással szereplőket. Viszont, ha valaki ellen terhelő vallomás született, a valóságban szinte megfordul a bizonyítási teher, és neki kell bizonyítania ártatlanságát. A móri ügy során mindvégig kitapintható volt a közvélemény pressziója, vagyis az, hogy az emberek mindenáron elkövetőket akarnak, lehetőleg mihamarabb. Ez vezetett a Horváth Szilárd-féle szálhoz, akiről a mészárlás utáni napokban fényképet tettek közzé azzal, hogy ő lehetett az elkövető. A nyomozó hatóság többször is igyekezett bizonygatni a közvéleménynek, hogy teszi a dolgát, gyakran tartottak sajtótájékoztatókat, és ez magyarázhatta,

hogy nyilvánosságra hozták a zárkalehallgatási anyagokat. A nyomozás során mindvégig az volt érzékelhető, hogy mindenáron elkövetőt akart a nyomozó hatóság prezentálni a móri ügyben. A felismertetésre bemutatással kapcsolatos problémák is rendkívül élesen jelentkeztek ezen eljárásban, ugyanis a móri ügyben, de egyéb vádpontok tekintetében is számos olyan felismertetési eljárás volt, ami téves eredményre vezetett, azaz a tanúk olyan személyt ismertek fel a bűncselekmény elkövetőjeként, aki abban részt sem vett. Ez egy alapvető probléma a büntetőeljárások során, ugyanis a felismertetés eredménye szinte minden esetben elfogadásra kerül, holott az sokszor

lehet téves, már csak abból következően is, hogy a tanúk az elkövetőt meg sem figyelhették megfelelően. Ez a probléma teljes valójában merült fel Kaiser Ede felismertetéseinél. Kaiser Edét illetően jogos a kérdés, mi történik akkor, ha a legújabb vád szerinti elkövető nem „bukik le”? Leülheti a végéig a tényleges életfogytiglani büntetést? Mi történt volna akkor, ha Magyarországon nem törölték volna el és végrehajtották volna ez ügyben a halálbüntetést? – teszi fel a kérdést a védőügyvéd, aki reméli, hogy a móri ügy tanulságait levonják majd az érintettek. dr. Schmidt Gábor ÜGYVÉDVILÁG

17

Szakma

Interjú dr. Deteky Gábor ügyvéddel

Ingatlanfejlesztők, önkormányzatok, bevásárlóközpontok

18

ÜGYVÉDVILÁG

zattal, megoldani az út- és közműproblémákat. Itt, azonkívül, hogy ez láthatatlan, de jól tapintható helyi és politikai érdekekbe is ütközhet, számos tényező befolyásolhatja a telek jogi helyzetének rendezését, többek között a település rendezési terve, a közművesítettség hiányosságai, egy területrész bizonytalan tulajdonjogi státusa, és lehetne még ezt sorolni.

„

„Ha az eladó tulajdonosi köre nem nyújt például önmagában biztosítékot arra, hogy a vételárban kifizetett áfa az eladó által befizetésre is kerül, így ha például a tulajdonos egy off-shore cég, a vevői oldalon történő eredményes áfavisszaigénylés eladói oldal általi szavatolása elengedhetetlen.”

Az ingatlanfejlesztők tisztes haszonra tehetnek szert, mire eladható terület tulajdonába kerülnek, de meg is dolgoznak a nyereségükért – pénzük, illetve banki hátterük mellett sokszor a köznyelv szerinti „kapcsolati tőkéjüket” kamatoztatva. Így aztán mindenképpen gyorsabb a beruházónak egy ingatlanfejlesztőtől építésre kész területet vásárolni, még ha ennek ára többszöröse is a környékbeli ingatlanáraknak. Ezzel magyarázható az is, hogy ingatlanfejlesztésbe szinte kizárólag a saját maguknak építők vágnak bele, vállalva a problémákat. E körben közismert például a Spar hidegkúti projektjének története. Hogyan alakulnak a magyarországi ingatlanárak ezen a területen? Szélsőségesen. Magyarországon sokszor drágábban mérnek egy megfelelő területet, mint Ausztriában, máskor ennek harmadáért is lehet áruházépítésére alkalmas telket szerezni. Másfelől viszont a hírek szerint pl. Románia és Horvátország még sokkal drágább – no, nem is igen épül

arrafelé sok áruház. A befektetési céllal létrejövő projektekre különösen igaz, hogy költségérzékenyek. Ha az elérhető bérleti díj például nem ad fedezetet a létrehozással felmerülő költségekre, nincs projekt. A telekár tekintetében a remény és a valóság előbb-utóbb szinkronba kerülnek. Amennyiben sikerül megfelelő telket találni, mi a következő lépés, ami jogi közreműködést igényel? Az ingatlan-adásvételi szerződés. Ebben minden elképzelhető és elképzelhetetlen problémára fel kell készülni, s törekedni kell arra, hogy mindkét fél maximális biztonságban érezhesse magát. Mivel itt egyenrangú felek közötti szerződésről van szó (nem úgy, mint például egy banki vagy más szolgáltatói szerződés esetében), mindig azt szoktam ezzel kapcsolatban a feleknek mondani, ha komolyan gondolják, amit vállalnak, nem lehet kifogásuk az ellen, ha a másik fél megfelelő biztosítékot kér. Ugyanakkor figyelembe kell venni a speciális magyar sajátosságokat is. Itt van például az áfavisszaigénylés. Sok százmilliós, milliárdos összegnél ez súlyponti kérdés. Ha az eladó tulajdonosi köre nem nyújt például önmagában biztosítékot arra, hogy a vételárban kifizetett

Fotók: Hudák László

Önnek egyik profilja a nagy bevásárlóközpontokkal kapcsolatos beruházások jogi problémáinak kezelése. Milyen speciális problémákkal találkozik ilyenkor egy ügyvéd? Ahhoz, hogy erre pontos választ tudjak adni, ismerni kell egy ilyen nagyberuházás folyamatát. Mivel két egyforma beruházás nincs, a jogi kérdések sem tipizálhatók, ráadásul mindig előbukkanhat egy olyan probléma, amelyre esetleg a legtapasztaltabb jogász sem tud előre számítani. Alapvetően kétféle tulajdonosi konstrukció létezik, amely sok szempontból meghatározza a fejlesztés sajátosságait. Az egyik esetben de jure magántulajdonban lévő üzletlánc terjeszkedik, ami azt jelenti, hogy egy szolgáltatólánc elhatározza magyarországi megjelenését, terjeszkedését, és boltokat épít, nyit – ezt a fogyasztói kör is tapasztalhatta az elmúlt hetekben. A másik lehetőség, hogy (akár több lépcsőn keresztül is) egy befektetői alap, befektetői céllal hoz létre egy, rendszerint ugyancsak számos egységből álló láncot, ahol a létrehozás finanszírozása öszszetett pénzügyi konstrukciókban történik. Itt általában, a belső transzparencia érdekében is, elkülönül a beruházó, a bonyolító, a finanszírozó, a kivitelező és a majdani üzemeltető. A konkrét beruházások tekintetében jogi szempontból ugyancsak alapvető a különbség a bevásárlóközpont alapjául szolgáló telek jogi helyzetében, ennek alakulása. A könnyebbik és általános eset az, ha egy (külső vagy belső) befektetői kör, az úgynevezett ingatlanfejlesztő felvásárolja az adott településen az erre alkalmas területeket, vagy/és az illetékes önkormányzat a partner ebben, közművesíti, átminősítteti ezeket megfelelő besorolású építési telekké, s megoldja a megközelíthetőség kérdéseit. Ilyenkor már egy jogilag tisztázott helyzetű területet vásárol meg a bevásárlóközpont építésének lebonyolításával megbízott cég. Lényegesen több probléma adódhat, s adódik is, ha a lebonyolító cég kénytelen megtalálni a megfelelő területet, a földeket, telkeket felvásárolni, és az átminősítést intézni az illetékes önkormány-

Milyen biztosítékok a leghatékonyabbak az ilyen nagy volumenű beruházások esetén? A megfelelő tapasztalatokkal és referenciákkal rendelkező tervező és kivitelező cégek kiválasztása mellett is nélkülözhetetlen kelléke a vonatkozó szerződéseknek a bankgaranciák rendszere éppúgy, mint a mindenkori esetlegesen kalkulálható veszteségekhez illeszkedő mértékű kötbér. A potenciális közreműködői kör Magyarországon nem túl terjedelmes… Ha a bevásárló komplexum elkészült, akkor a használatba vételi engedélyt, és a további szükséges engedélyeket önök szerzik be, vagy a beruházó? A használatba vételi és az üzemeltetési engedélyek biztosítása általában a kivitelező feladata, csak probléma esetén szükséges esetlegesen jogi közreműködés. Mennyire segíti, vagy hátráltatja az ilyen beruházásokat a sajátos magyar jogszabályi környezet? Mint számos más területen, itt is jól tapintható a magyar jogalkalmazás inhomogén volta – ahány megye, sőt, város, annyi értelmezés. Soha nem fogom megérteni, milyen érdekeket szolgál ennek a jelenségnek a fenntartása. Ugyanúgy, ahogyan ugyanabban a jogkérdésben két magyar bíróság jogosult egymásnak homlokegyenest ellentmondó döntést hozni, s ezt meg is teszi, igaz ez a hatóságokra is. Így aztán célszerű megkísérelni minden kérdést már a tervezés szintjén előre tisztázni. Ennek elmaradása kellemetlen meglepetéseket okozhat, ami adott esetben sokba kerülhet. A mindenre kiterjedő körültekintés ellenére tudna említeni olyan jogi problémát, amellyel szembekerült egy ilyen beruházás kapcsán, és a vártnál nagyobb nehézségbe ütközött a megoldása? Korábban már említettem az off-shore cégekkel kapcsolatos egyik konkrét prob-

lémát. Ezek a cégek, úgyis, mint magyar cégek tulajdonosai, személyes véleményem szerint, az „adókímélés” mellett a transzparencia és az ügyleti biztonság kerékkötői is. Konkrét helyi problémaként megemlítem viszont az OTÉK „gumi-előírásait”, amin jól el lehet vitatkozni. Máskor viszont, például a kötelező parkolószám kérdésében, az önkormányzatok rendkívül találékonyak tudnak lenni: ők is tudják, felesleges, így előírják, megváltható x forint/parkoló az önkormányzat számára történő befizetésével… Ki végzi a kockázatelemzést egy adott bevásárlóközpont megnyitása előtt és ki az, aki az esetleges bukás költségeit kénytelen elszenvedni? Aki magának épít egy boltot, nyilván saját maga. A befektetési célzattal, bérbeadásra épített áruház esetében a beruházásszervező általában egy projektcéget hoz létre és finanszírozza a kezdeti kiadásokat. A finanszírozó, aki rendszerint a befektető által refinanszírozott bakhitelből gazdálkodik, általában már a kezdetektől jelen van saját pénzével is, de csak az építési engedély körüli időponttól veheti igénybe, tehát késleltetéssel, a projekthez kapcsolódó bankhitelt. Ezekre tekintettel a bérleti szerződések, a bérbeadhatóság kulcskérdés. Természetesen mindenki igyekszik védeni a saját pénzét is, így az ügyfélkörömben „bukás” lehetősége még nem jött szóba. A már működő projekt átadásáig ugyanakkor elméletileg a fejlesztői kör később a befektetővel együtt, majd ezt követően a befektető viseli a pénzügyi problémák veszélyeit. Van másra is ideje a munka mellett? Ó, hogyne. Egész életemben úgy gondoltam, azért dolgozom, hogy éljek, s nagyon vigyáztam arra, ne merüljek el semmiben annyira, hogy ne lássak ki belőle. Szívesen teszek kirándulásokat a jog egyéb területeire, néha igyekszem a Bar Kochba Intézetben szerzett mediációs ismereteimet is használni. Jó érzés, ha sikerül a pereskedést például egy megromlott kapcsolat esetén megelőzni vagy legalább megkönnyíteni. Szívesen vállalok strasbourgi ügyeket. Az eredményesen abszolvált PhD-képzés után most vár rám a védés kihívása. Ugyanakkor a korábbi orvosegyetemi pályafutásom is rajtam hagyta bélyegét, sok barátom fordul hozzám ma is kérdéseivel. Máskor egy matematikussá avanzsált barátommal az evolucionista elmélet valószínűségszámítási kérdéseivel birkózunk – a gimnáziumi ma-

Szakma

áfa az eladó által befizetésre is kerül, így ha például a tulajdonos egy off-shore cég, a vevői oldalon történő eredményes áfavisszaigénylés eladói oldal általi szavatolása elengedhetetlen. Rendszerint már az adásvétel folyamán megindul a tervezés, az építési vállalkozás kiválasztása és az építési-vállalkozói szerződés elkészítése. Nem ritkán a vételár teljes megfizetésének feltétele, s elállási okként szerződéses feltétel a jogerős építési engedély.

Dr. Deteky Gábor az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen szerzett jogi diplomát. 2004-ben a Kisebbségi Mediációs Intézet akkreditált „Családi és Kisebbségi Mediátor” címet, míg 2005-ben Angol Nyelvű Európai Jogi Szakjogász (Master of Arts in European Law) címet szerzett. Jelenleg az MKK által szervezett Adótanácsadó-képzés végzős hallgatója, valamint harmadéves PhD-hallgató, az egyetemen jogtörténetet oktat. A strasbourgi Robert Schumann Egyetemen 2006. első félévében a Faculte Internacional de Droit Compare nemzetközi jogi összehasonlító kurzusán vett részt.

tematika tagozat sem múlt el nyomtalanul. Legfontosabb azonban a családom, a lányaim, a közös élmények szerzése. Az utóbbi években háttérbe szorult, no igen, gyakorlatilag megszűnt a repülés, mint hobbim – a gyerekekkel valahogy már nem érzem elég biztonságosnak. Bármikor jöhet egy erős széllökés hátulról leszálláskor… Így aztán inkább ide-oda utazunk, kirándulunk, síelünk és így tovább. dr. Bodolai László ÜGYVÉDVILÁG

19

Szakma

Dr. Fazekas Orsolya, az energiajog szakértője

Így kerek a világ Alig múlt harminc, de már múltja van – és reményei szerint jövője is. Fazekas Orsolya sportolóból lett ügyvéd, emellett szokatlan hobbit űz, és az energiajog egyik meghatározó szakértője.

A csapatból nem lógott ki? Épp egy hajszálnyit, de nem annyira, hogy zavaró legyen. Aztán sorra nyertük a magyar bajnokságokat: 1992 és 1994 között háromszor is. Miért hagyta abba 1994-ben? Nyilván nem az életkora miatt, hiszen még húszéves sem volt. Ekkor kezdtem el a jogi egyetemet, de az időhiány mellett a döntésemben szerepet játszott, hogy elkezdtem félni. A sportág ugyanis egyre fejlődött, a korábbi alakzatban való együttmozgás technikai követelményei rohamosan nehezedtek. Bejöttek az akrobatikus elemek, s a mind nagyobb sebesség egyre veszélyesebbnek tetszett. Volt, hogy megsérült? Komolyabban nem, de van társam, aki máig hordja sérülése nyomait – elesett, és szerintem egyéni műkorcsolyázó múltja miatt nem alkalmazta azt szabályt, hogy ilyenkor össze kell gömbölyödni, hogy a minimumra csökkenjen annak a lehetősége, hogy két-három sor lány átmenjen vagy átessen rajta. Ő emellett még a

20

ÜGYVÉDVILÁG

blokk közepében is volt, így a kezén az egyik társunk felcsapódó pengéje szabályosan kettészelt egy izmot. A döntésben szerepet játszott a gerincbetegségem is: bár egy csontkovács annak idején rendbe hozott, néha kiújul a Scheuermannkórom, ez pedig máig nehezíti a sportolást. Egyébként is azt szoktam mondani, hogy a csontjaimat illetően jószerivel csak a karjaim épek. A fejemmel eleve azért vannak gondok, mert ügyvédnek mentem – ezt persze kizárólag magamra értem –, és a csípőm sem tökéletes, hiszen a lábaim nem illeszkednek megfelelően a csípőcsontomba. A modellkedésben ez viszont kifejezetten előny, hiszen a csípőm ettől kilencvenes szabvány. Az ügyvédi pályáján a modellkedés hátrány vagy éppen előny? Nem éreztem még hátránynak. Aki esetleg meglepődik rajta, az az első konzultáció után már az ügyvédet látja bennem. Meg aztán, papírom is van a kamara etikai bizottságától, hogy csinálhatom. Ezt azért tartottam fontosnak beszerezni, mert az etikai szabályzatban van egy gumiparagrafus, mely szerint minden olyan tevékenység összeférhetetlen lehet a szakmával, ami sértheti a hivatás méltóságát. Rajtam mindig van ruha, férfimagazinokban nem jelenek meg, a modellkedést a második keresztnevemen, Rékaként művelem, modellként nem hangsúlyozom ügyvédi mivoltomat, és ez fordítva is igaz. Miért csinálja? Minden, ami nehéz, kihívás számomra. Aki ismeri mondjuk Király Tamást, tudhatja, hogy nem szokványos divattervező: polgárpukkasztó, megbotránkoztató a stílusa, olykor női fehérneműt viselő fiúkat is felvonultató show-i sokakban megütközést keltenek. Nekem nehezebb egy-egy ilyen alkalmat végigcsinálni, mint bármelyik szakvizsgámat, azzal persze, hogy az előbbi vitathatatlanul nagyobb élmény.

Fotó: Bakcsy Árpád

Szinkronkorcsolyázóként kezdte, majd ügyvéd lett, közben modellkedik. Azt hiszem, ezt meg kell magyaráznia. A korcsolyázást 1988 és 1994 között űztem versenyszerűen. Édesapám nagy korcsolyarajongó, s bár sosem versenyzett, az egyik barátja által Észak-Amerikából küldött videofelvétel alapján 1989-ben gyakorlatilag ő honosította meg Magyarországon a szinkronkorcsolyázást. Rám is viszonylag hamar felkerült a korcsolya, ám mivel meglehetősen magas vagyok – és közel kétméteresen nehéz a jégtánchoz partnert találni, meg aztán az egyéni műkorcsolya „ugrabugra” világát nem az ilyen lakli embereknek találták ki –, sokáig csak fél lábbal voltam a jégen. A szinkronkorcsolyázás viszont megtetszett, és eldöntöttem, hogy megpróbálom.

Mivel azonban a személyiségemnek egész más részét mozgatja meg, fontosnak érzem; számomra így kerek a világ. Ön már sportolóként is a jogi pálya felé kacsintgatott, hiszen nevét ott olvasni a szinkronkorcsolya szabálykönyvének szerkesztői között. Sőt egy ideig bíráskodtam is: az egyik első olyan bíró voltam, aki korábban űzte is ezt az új sportágat. A jogászkodás hogy jött az életébe? Úgy, hogy a reáltárgyakhoz nem túlzottan értettem. Ezért először bölcsészkarra jelentkeztem, és csak az utolsó pillanatban váltottam a jogi karra. Tanárként ugyanis nem akartam éhen halni, és – ahogy mondani szokás – férjhez menés nélkül akartam a nevemet két betűvel gyarapítani. Ehhez a jogi pálya látszott a legkézenfekvőbb megoldásnak. Konkrét szakirány nem lebegett a szemem előtt, de azt tudtam, hogy nem akarok a közigazgatásban dolgozni, és a bírói és ügyészi pálya sem vonz, maradt hát az ügyvédség. Szeretne sztárügyvéd lenni? Ez a fogalom számomra ugyanúgy értelmezhetetlen, mint az, hogy „energiajogász”. Egyszerűen szeretnék minél jobb ügyvéd lenni. Az energetikára hogyan talált rá? Első munkahelyemen, az egyik nemzetközi irodában fertőztek meg ezzel – aztán úgy maradtam. Egyébként meg sajátos

Most aztán kiélheti magát, hiszen Magyarországon felpörgött az energiaszabályozás ügye. Sőt, van aki szerint túlságosan is. Valóban, az új villamosenergia-törvény 2008. január 1-jei hatálybalépése elvileg teret enged a magyarországi villamosenergia-piac liberalizációjának. Miközben néhány másodlagos jogszabály még el sem készült – ami pedig igen, annak jelentős része csak tavaly december végén –, és a piac szereplőinek nem volt idejük felkészülni az átállásra, máris küszöbön az Európai Unió harmadik liberalizációs csomagja. Nem félek, hogy mi, jogászok munka nélkül maradunk, és alighanem több kérdésben kell majd először – azaz anélkül, hogy a jogalkalmazói, piaci gyakorlat kialakult volna – eljárni. A hiányzó jogszabályokat is a most formálódó gyakorlat szerint kell majd kialakítani, ez viszont a jogalkotóknak lesz kihívás.

XO Bistro

Mostanában sokat beszélnek a piac teremtette monopóliumokról, a verseny szigorúbb szabályozásáról. Milyen tendenciákat lát érvényesülni? Az unió nem általában a versenyt részesíti előnyben, hanem a működő versenyt, és az utólagos szankcionálás helyett egyre inkább a megelőzésre helyezi a hangsúlyt, vagyis olyan környezetet igyekszik kialakítani, amelyben nemigen van tere a piacellenes magatartásnak. Az EU egyébként nem a monopóliumokat, hanem az erőfölénnyel való visszaélést tiltja. Vannak olyan területek, jellemzően a közszolgáltatások, amelyek esetében a piac szabályainak érvényesülése mellett együtt kell élni a monopóliumokkal, illetve a közszolgáltató társaságok esetében elfogadott, hogy a versenyszabályok csak korlátozottan érvényesülnek. Nem ez a helyzet azonban a Magyar Villamos Művek és a villamosenergiatermelők között anno létrejött hosszú távú áramvásárlási szerződésekkel. A megállapodásokat az Európai Bizottság most vizsgálja, hogy nem tartalmaznak-e tiltott állami támogatást.

Dr. Fazekas Orsolya ügyvéd 1999-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Államés Jogtudományi Karán jogi diplomát, majd 2002-ben a hollandiai Maastrichti Egyetem Jogi Karán LL.M (Master of Laws in European and Comparative Law) fokozatot szerzett. Posztgraduális diplomamunkáját az Európai Unió villamosenergia-szabályozásából írta, emellett elvégezte az Amsterdam Power Exchange Day-Ahead Front Office Training Programját. Egyetem után nemzetközi ügyvédi irodákban dolgozott. 2008 áprilisától saját ügyvédi irodájában dolgozik. Ügyvédi tevékenysége – főként energiajog, versenyjog és közösségi jog – mellett rendszeresen publikál szaklapokban, tanít és könyvet ír. Kevés szabadidejében szívesen hallgat zenét, olvas, és az ezoterikát tanulmányozza.

Szakma

hibrid vagyok: eredendően fogyasztó volnék, de szerintem kereskedőlelkem van, ügyvédként pedig legutóbb elsősorban termelőt képviseltem, jelenleg pedig szolgáltatót képviselek.

Így van, ugyanakkor a vizsgálat még nem zárult le. Bármilyen eredmény fog születni, a helyzet jogilag és egyébként sem lesz egyszerű, így bőségesen lesz dolga a terület szakértőinek. Szőnyi Szilárd

A belváros és az üzleti negyed szívében, az egykori – 1868-ban épült – Pannónia Szálló Griff éttermének helyén az Astoriánál nyitotta meg kapuit az XO Bistro.

HAGYOMÁNY

STÍLUS

MINŐSÉG

ez az elegáns, klasszikus századfordulós (szecessziós) és modern stíluselemekkel berendezett étterem és kávézó, igazi világvárosi hangulatot áraszt, udvarias kiszolgálást nyújt, könnyed eleganciát tükröz.

a Pesti polgári kávéházak és a korszerű elegáns éttermek napszakonként változó és megújuló valamint a szezonalitást követő egyedi ajánlatokkal várjuk vendégeinket.

az XO Bistro egyedi harmóniájával, különleges látványkonyhájával, hagyományos magyaros és klasszikus nemzetközi menükkel halételekkel és egyéb specialitásokkal valamint széles borkínálatával várja kedves vendégeit.

Menü ebéd: 1090 – 1960 Ft Vacsora: 2000 – 5000 Ft Borok: 1200 – 3800 Ft

Nyitvatartása: H–P: 08.00–24.00-ig, Szo: 11.00–24.00-ig tel: 06-1/411-01-11 • web: www.xobistro.hu

ÜGYVÉDVILÁG

21

Szakma

CompLex Reggeli Törvényességi felügyeleti eljárás, zálogjog, a fogyasztók büntetőjogi védelme A CompLex Kiadó Ügyvédreggelijének 2008. április 22-i előadásán Pálinkásné dr. Mika Ágnes, a Fővárosi Bíróság tanácselnök bírája a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásáról tartott előadást a megjelenteknek. Bevezetőként kifejtette azon véleményét, hogy a törvényességi eljárás lesz a jövő az elektronikus aláírásoktól felgyorsult cégeljárásban, mivel ez az állam egyetlen eszköze arra, hogy a cégekből kikényszerítse a közhiteles eljárást. A Cégtörvény a legújabb módosítás után már a cég megszűntnek nyilvánítását mondja ki, mint a legsúlyosabb szankciót. A bírónő kitért a Polgári perrendtartás szabályainak megfelelő alkalmazására is. Részletezte, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás során hozott határozatok milyen tartalommal bírnak az ügy érdemére nézve, majd elmondta, hogy a Pp. 73/A. § a) pontjából következően a jogi képviselet csak az ügy érdemében hozott végzések elleni fellebbezés során kötelező. Ilyen végzés csak kétféle van, a bíróság vagy elutasítja a törvényességi felügyelet iránti kérelmet, vagy megszűntnek nyilvánítja a céget, mivel nem tudja a törvényes működést helyreállítani. A törvényességi felügyeleti eljárás vagy hivatalból indul, és egypólusú, kérelmezetti pozícióban a céggel, vagy kérelemre, ami klasszikus nemperes eljárás, kérelmezői és kérelmezetti pozíciókkal. A költségek viselésével kapcsolatban az előadó elmondta, hogy a peres gyakorlat alapján, ha cég kezdeményezi a törvényességi felügyeleti eljárást, személyes költségmentességet soha nem kaphat.

A jogi képviselő számára két döntés lehetséges: bejelentést tehet, így kimaradva a törvényességi felügyeleti eljárásból; vagy kérelmezőként indíthatja el az eljárást, ezzel vállalva a költségek viselésének kockázatát. A bírónő részletesen elmondta a reggeli résztvevőinek a cégjegyzékbe bejegyzett személyek törlése iránti eljárás szabályait, továbbá egyes speciális eljárások, mint a bt. megszűnésének megállapítására szolgáló, vagy a minősített befolyásszerzés bejelentésére szolgáló eljárás szabályait is. Szót ejtett még a bíróság határozatainak kézbesítése során irányadó szabályokról is, majd válaszolt a jelenlévők szorosan és kevésbé szorosan a témához kapcsolódó kérdéseire is.

2008. május 6-án dr. Zámbó Tamás, a Győri Ítélőtábla kollégiumvezetőjének Zálogjogi esetek című előadását hallgathatták meg az érdeklődők, mely néhány elméleti és gyakorlati problémára szeretett volna választ adni a megjelenteknek. Előadása elején dr. Zámbó Tamás elmondta, hogy a zálogjog bírói gyakorlata még ma sem teljes, nem mindenre talál az ember választ. Első témaként a leggyakrabban használt, legismertebb zálogjogi intézmény, a jelzálogjog került szóba, megkülönböztetett figyelemmel az ingatlanra alapított jelzálogra. Keletkezésével kapcsolatban a kollégiumvezető elmondta, hogy az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés szükséges, annak konstitutív hatálya van. ÜGYVÉDVILÁG

23

Szakma

Kérdésként merült fel, hogy a már megalapított jelzálogjog jogosultjának személyében történt változás esetében új zálogjog keletkezik-e? A kollégiumvezető elmondta, hogy álláspontja szerint nem keletkezik új zálogjog, ezért az eredeti bejegyzési időpont az irányadó. A zálogjogviszony alanyaiban történő jogutódlás szabályait is meghallgathatták a jelenlévők, az előadó kitért mind a jogosulti oldalon, mind a kötelezetti oldalon bekövetkező átszállás eseteire. A jelzálogjog után dr. Zámbó Tamás a keretbiztosítéki zálogjogra tért át, melyről elmondta, hogy tipikusan még létre nem jött követelések biztosítására szolgál, és alkalmas arra, hogy előzetesen ranghelyet biztosítson a jövőbeni gazdasági kapcsolat keretében az előre meghatározott jogcímen, esetlegesen később keletkező követeléseket biztosító zálogjog számára. Az előadás végén a vagyont terhelő zálogjogra vonatkozó szabályozásról esett szó. Kihangsúlyozta, hogy a vagyont terhelő zálogjog alanya nem csupán a vagyon egésze, de annak önálló gazdasági egységként működtethető része is lehet, míg az alanyi oldalon jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság állhat. Természetesen ez alkalommal sem maradhattak el a reggeli résztvevőinek az előadóhoz címzett kérdései, melyekre dr. Zámbó Tamás kimerítően válaszolt.

A 2008. május 20-i Ügyvédreggelin dr. Varga Zoltán, a Fővárosi Bíróság Büntető Kollégiumának tanácsvezető bírája korábbi előadásához kapcsolódóan a fogyasztók büntetőjogi védelméről beszélt a megjelenteknek. Dr. Varga Zoltán hangsúlyozta, hogy a fogyasztó az, akinek az érdekében működik az egész gazdasági rendszer, akinek védelmében működik a gazdasági büntetőjog. A korábban már elmondottak alapján az előadó szerint is a büntetőjog a végső eszköz a gazdasági bűnözés visszaszorítására. Előadása következő témájaként dr. Varga Zoltán felvázolta a fogyasztóvédelem kialakulásának és fejlődésének történetét mind Magyarországon, mind az Európai Unióban. Kiemelte, hogy a fogyasztóvédelemnek Magyarországon több száz éves hagyománya van, az uralkodók már több száz évvel korábban is jelentős hangsúlyt fektettek a gazdaság működésére, illetve a fogyasztók védelmére, majd az 1872-ben megjelent Ipartörvény, és az 1883. évi XXXIV. törvény olyan komoly fogyasztóvédelmi jogszabálynak számítottak, hogy a jelenlegi EU követelményeknek is megfelelnének. Mielőtt rátért volna a Büntető Törvénykönyv által büntetni rendelt bűncselekmények részletes elemzésére, ismertette a jelenlévőkkel a fogyasztóvédelem alapelveit. Itt esett szó többek között a biztonsághoz, az életre és egészségre veszélyes árucikkek és szolgáltatások elleni védelemhez való jogról, a tájékoztatáshoz és a tisztességtelen és félrevezető hirdetések és címkézés elleni védelemhez, valamint a tények ismeretéhez és a feltétlen tájékoztatáshoz való jogról, a kártérítéshez, a rossz minőségű fogyasztási cikkek és nem megfelelő szolgáltatások ellentételezéséhez való jogról, valamint a fogyasztók oktatásához, a megfelelő tudás és gyakorlat megszerzéséhez való jogról, a tájékozott fogyasztóvá váláshoz való jogról is. Előadásának hátralévő részében részletes és izgalmas jogesetekkel, bírósági döntésekkel alátámasztott elemzését adta a Btk. XVII. fejezetében szabályozott négy bűncselekménynek, mégpedig a rossz minőségű áru forgalomba hozatalának, a minőség hamis tanúsításának, az áru hamis megjelölésének, illetve a fogyasztó megtévesztésének. Mivel a fogyasztóvédelem területén mindenki érintett, ezen bűncselekményeknek minden jelenlévő szenvedő alanya lehet, a témával kapcsolatban nem csak az előadás végén, de közben is több kérdés merült fel, melyre dr. Varga Zoltán a tőle megszokott precíz válaszokat adta.

Kiadónk szeretettel látja Önöket a következő, 2008. június 17-én tartandó Ügyvédreggelin, mely az ingatlan-végrehajtás témakörében kínál hasznos információkat a résztvevőknek.

dr. Kovács Zsolt

24

ÜGYVÉDVILÁG

dr. Nagy Magdolna Portré

ügyvéd

Volt idegenvezető, tolmács, külkereskedelmi jogtanácsos, szakjogász, szociális menedzser. 1987-ben elvégezte a szociológia szakot is, mert nem volt biztos abban, hogy jogászként valóra válnak az elképzelései. Végül a jogi pályát választotta, ezen belül is a bírói és az ügyvédi hivatást.

A szociológiától az ügyvédi talárig Miért lesz egy bíróból ügyvéd? 1993-ban a PKKB Gazdasági Csoportja kizárólagos hatáskört kapott a budapesti gazdasági ügyekre. A vezetőség koncepciója az volt, hogy a titkárok mellett – akiket oda neveztek ki bírónak – legyenek gyakorlatot szerzett jogtanácsosok is. Felvettek, mert nyelvtudásom és külkereskedelmi gyakorlatom is volt. Huszonöten kezdtük el a Varsányi Irén utcai új épületben a munkát. 10 millió Ft perérték alatt mi tárgyaltuk az ügyeket, 10 millió Ft felett a fővárosi bírák. Később 5 millióval leszállították a perértéket és megszűnt a kizárólagos hatáskör, ezért ma a kerületi bíróságoknak is megvan ez a hatásköre. A rendszerváltás után nagyon sok vállalkozás alakult, és mindamellett, hogy

az emberek megvalósíthatták régi álmaikat, nagyon sok volt a gyakorlatlanság, az anyagi gondok és ezekből viták kerekedtek. Tárgyaltam külkereskedelmi ügyeket, bankügyeket, kisebb szerzői jogi ügyeket, körbetartozásokból erdő vitákat, bonyolult építőipari ügyeket. Külkereskedelmi szakjogászként szakterületemhez tartoztak a kártérítési és hitelügyek, szavatossági ügyek, külföldi felek által és ellenük indított ügyek, birtokháborítási ügyek. Érdekes és sokrétű munka volt ez, nagy volt a munkateher, 200–220 üggyel kellett folyamatosan foglalkozni. Fiatal nőket is kineveztek, akik később gyermeket vállaltak, ezért a tárgyaló bírói csoport létszáma elég jelentősen visszaÜGYVÉDVILÁG

25

„

Portré

„Nagyon hasznosak voltak ezek a tanulmányutak, képzések, sokat lehetett tanulni például abból, hogyan korszerűsítik Németországban a polgári eljárásjogot, vagy hogy társasházi ügyekkel nem árasztják el a rendes bíróságokat, hanem vannak erre kisebb súlyú egyeztető fórumok, ahol ezeket kezelik. Ez a társadalomnak is sokkal olcsóbb.”

esett, így az ügyeket nekünk kellett átvenni, anyagi kompenzáció nélkül. Ön számos bírói továbbképzésen, külföldi tanulmányúton vett részt. Milyen tapasztalatokat szerzett? 1994-ben részt vettem egy szakmai tanulmányúton Svájcban a jogi együttműködési program keretében. A svájci polgári és eljárásjogot, valamint a bírósági gyakorlatot tanulmányoztuk. 1996-ban egyhónapos tanulmányúton vettem részt a Német Bírói Szövetség és a Német Alapítvány a Nemzetközi Jogi Együttműködésért szervezésében Wiesbadenben és Frankfurtban. A tanulmányút célja a polgári eljárás gyorsítási lehetőségeinek tanulmányozása a német eljárási jogban és a bírósági gyakorlatban. 1998-ban részt vettem Stockholmban a magyar bírók részére rendezett szemináriumon, melynek témája az Európai Unió szervezete és jogrendszere volt, majd 2000-ben az Országos Igazságszolgáltatási Hivatal által szervezett „nemzeti tréneri” programban, melynek keretében több szemináriumon tanulmányoztuk az Európai Bizottság szervezetét, döntéshozatali rendszerét, az egyes döntéseket és jogforrásokat. Ezekről a tanulmányutakról szóbeli és írásbeli beszámolókat is készítettem. Nagyon hasznosak voltak ezek a tanulmányutak, képzések, sokat lehetett tanulni például abból, hogyan korszerűsítik Németországban a polgári eljárásjogot, vagy hogy társasházi ügyekkel nem árasztják el a rendes bíróságokat, hanem vannak erre kisebb súlyú egyeztető fórumok, ahol ezeket kezelik. Ez a társadalomnak is sokkal olcsóbb. Láttam olyat is, hogy kisebb perértékű polgári ügyben a bíró telefonon tárgyalt a felekkel és erről feljegyzést készített.

26

ÜGYVÉDVILÁG

Sajnos később azok a reformok, amelyekben hittem, nagyon nehezen jutottak előre. Az ítélőtáblák megtorpantak, a rendszerben nem volt nagy elmozdulás. Ekkor úgy éreztem, hogy egészségileg, meg alkatilag is jobb lesz, ha ügyvédként dolgozom tovább. Tulajdonképpen bíró és ügyvéd is szerettem volna lenni, és most itt volt a lehetőség, hogy az ügyvédi szakmát is kipróbáljam. Az a tapasztalatom, hogy az ügyvédi munkának legalább a fele pszichológia és szociológia. Az emberek számára az ügyvéd nem csak jogi szakember, hanem egyfajta támasz is, aki velük van egy nehéz helyzetben, elkíséri őket a bíróságra, beszél helyettük. 2000-ben alapítottam meg saját ügyvédi irodámat. Főként gazdasági, polgári peres ügyekkel, munkajoggal, műhibaperekkel, kártérítési és biztosítási ügyekkel foglakozom. Stratégiát kellett alkotnom, hogyan szerezzek ügyfeleket az ügyvédi munkához. Volt egy megbízóm, egy menedzser tanácsadó cég, ahol mindennel kellett foglalkozni, és így bekerültem a humán erőforrással foglalkozó szakterületre, illetve a munkajogi körbe, megismertem az ezzel kapcsolatos problematikát, egyúttal tetszett is. A téma nem volt új számomra, hiszen a bíróságon annak idején előszeretettel tárgyaltam a társaságok közötti gazdasági vitákat, behajtásokat vagy kártérítéseket. Szeretek gazdasági társasági ügyekkel foglalkozni.

„

„ A diszkrimináció fokozottan érvényesül az idősebb korúak körében. Kutatások bizonyítják, hogy azonos végzettségű munkavállalók közül az idősebbek nehezebben jutnak munkához, és nagyobb arányban veszítik el az állásukat.”

Úgy látom, hogy kezdenek megjelenni az orosz piacról a befektetők, főként Grúziából, Azerbajdzsánból, Örményországból. Ha fellendül az orosz piac, együttműködés keretén belül szívesen társulnék gazdasági jogi ügyekben ügyvéd kollégákhoz. Részt vesz a Nép Ügyvédje jogi segítségnyújtó programban, mint jogi ta-

nácsadó. Főként milyen problémákkal keresik meg az állampolgárok? Az V. kerület egyik nyugdíjasklubjában folyik ez a jogi tanácsadás. Főként klasszikus polgári ügyekben, örökösödési, társasházi jogi, munkajogi ügyekben, műhibaperekben, családjogi ügyekben keresnek meg. A „Nép Ügyvédje”-ként ismertté vált jogi segítségnyújtó rendszer az év elejétől került megreformálásra és a perekben ellátandó pártfogói képviseletre is ez a hivatal fogja meghozni a döntéseket. Nagyon örültem annak, hogy kibővül ez a tevékenység, és szívesen fogadnék irodámban olyan ügyvédjelöltet, vagy fiatal ügyvéd kollégát, aki nem riadna vissza a munkától és megszerezné ebben a maga gyakorlatát. Nagyon sok munkajogi ügyben merül fel a diszkrimináció kérdése. Dr. Lévai Katalin, európai parlamenti képviselő, az Európai Szocialista Frakció Roma- és Kisebbségjogi Szóvivője március 28-án nyilvános Parlamenti meghallgatást kezdeményezett a hátrányos megkülönböztetés a 45 év feletti foglalkoztatási gyakorlatban témakörben. Európában és Magyarországon is kiemelt jelentőségű a foglalkozottak számának növelése. Nem lehet megérteni, hogy a 40–50 éves tapasztalt munkavállalókat csak azért bocsátják el, mert többet kell utánuk fizetni. A diszkrimináció fokozottan érvényesül az idősebb korúak körében. Kutatások bizonyítják, hogy azonos végzettségű munkavállalók közül az idősebbek nehezebben jutnak munkához, és nagyobb arányban veszítik el az állásukat. A meghallgatáson konkrét eseteket mutattak be, ahol maguk az előadók adták elő a történeteket.

szakértők segítségével, jogszabály-módosításokkal, törvényi kezdeményezésekkel javítsák a társadalmi igazságosságot, az esélyegyenlőség érvényesülését és az esélyteremtés lehetőségét. Én is jeleztem az egyik olyan esetet, ami a Nép Ügyvédje hálózat révén jutott hozzám. Egy háromgyermekes elvált anyáról van szó, aki Németországból haza kellett, hogy meneküljön, mert veszélyben volt ő is és a gyermekek is a kábítószerfüggő és alkoholista férje miatt. Azóta sem tudta elintézni, hogy megkapja a gyermektartást. Én a mai napig azt látom, hogy azoknak a magyar állampolgároknak, akik tartósan az Európai Unió országaiban dolgoztak, vagy éltek, amikor hazaköltöznek, akkor társadalombiztosítási vagy járulékkal kapcsolatos problémájuk keletkezik. Nincs

igazán biztosítva az, hogy szociális tanácsadással, vagy akár hivatalos szervek útján érvényesíteni tudják jogaikat.

Portré

Az is baj, hogy sokszor a munkavállalók nem fordulnak a hatósághoz, vagy bírósághoz, pedig a bizonyítási nehézségek ellenére ezek a perek megnyerhetők. Az is igaz, hogy a tárgyi illetékmentesség megvonásával kisebb a lehetőség arra, hogy az emberek pereljenek, illetve, ha elutasítják őket, akkor nem fognak további jogorvoslatot keresni, mert az sokba fog kerülni. Az is jogsértés, ha a nyugdíjas emberek adó szempontjából teljesen kiszorulnak a munkaerőpiacról. Káros az a gyakorlat, hogy a munkáltatók átszervezésre hivatkozva bocsátják el az idősebb munkavállalót. A céljuk az, hogy ne maradjon ott egészen a nyugdíjat megelőző öt évig, mert akkor már védelem alatt áll. Dr. Lévai Katalin képviselőnő arra törekszik, hogy a képviselők az érintettek és a

Ön tagja a Magyar Ügyvédnők Egyesületének. Amikor megalakították az Egyesületet, a férfi kollégák nem érezték diszkriminálva magukat? 2004-ben dr. Szűcs Andrea családjogász, az Országos Ügyvédi Kamara elnökhelyettese felhívására a Budapesti Kamara ügyvédnőivel megalakítottuk a Magyar Ügyvédnők Egyesületét, melynek jelenleg országosan 180 tagja van. Az ügyvédnőknek az egyesület az érdekvédelemre és az együttműködésre ad lehetőséget, ezen felül egymást is jobban megismerhetjük. Most veszünk részt egy nagyobb uniós pályázaton, ahol azt a célt tűztük ki, hogy még több vidéki tagszervezetet alakíthassunk és a pályázaton elnyert pénz által segítsük az ügyvédnők továbbképzését. Az ügyvédnők rendszeresen tartanak programokat, konzultációkat a magyar jogalkotás aktuális kérdéseiről, családjogi, cégjogi témákban, de vannak kötetlen vacsoraestek is. A férfi ügyvéd kollégákat is meghívjuk programjainkra, így nem érezhetik magukat diszkriminálva. dr. Pál Edith

Fotók: Hudák László

Dr. Nagy Magdolna 1980-ban végzett az ELTE Jogi Karán, 1987-ben szociológusi diplomát szerzett az ELTE Bölcsészettudományi Karán, 1991-ben kapta meg külkereskedelmi szakjogász diplomáját. Jogi előadóként, szabadfoglalkozású idegenvezetőként dolgozott, majd jogtanácsos és szociális menedzser a Jóléti Szolgálat Alapítványnál. 1994-töl bíró a PKKB Gazdasági Csoportjánál. Számos szakmai tanulmányúton vett részt, többek közt Moszkvában, Svájcban, Németországban. 2000-ben felmentését kérte és saját ügyvédi irodát alapított. Szakterülete a gazdasági jog, munkajog, polgári jog, műhibaperek, cégjog, ingatlanjog. Tagja a Magyar Ügyvédnők Egyesületének, részt vesz a Nép Ügyvédje programban. Kedvenc étele a gulyásleves, étterme a Trófea Grill. Szabadidejében kulturális eseményekre, könyvbemutatókra jár, pszichológiával kapcsolatos szakkönyveket olvas. Magas szinten beszél németül, oroszul és angolul.

ÜGYVÉDVILÁG

27

Szabadidő

Sikeres volt a pókerverseny

CompLex Jogász Open 2008. május 24-én került sor a CompLex Kiadó által szervezett Jogász Póker Open elnevezésű pókerversenyre, melynek helyszínéül az XO Bistro és az Aula étterem szolgált.

A versenyen, melyet a Kiadó hagyományteremtő jelleggel szervezett, szinte csak jogászok indultak. A közel száz nevezőből végül hatvanan vágtak neki a játéknak. A játékosok pókertudása széles skálán mozgott, az egészen kezdőtől a szinte profinak mondhatóig. A kezdőknek is nagy türelemmel segítettek a FreeRoll Poker Tournament profi osztói. A verseny, melyen az ingyenes nevezés ellenére is több millió forintnyi összdíjazásért szálltak harcba a versenyzők, délelőtt 10 órakor vette kezdetét, 6 asztalon. Közel egy óra játék után dr. Szóráth Ferenc személyében meglett az első kieső is. Arról, hogy ne szomorkodjon emiatt, a Búsuló Juhász Étterem vacsorameghívása gondoskodott.

28

ÜGYVÉDVILÁG

of List kiadvánnyal, valamint CD-vel a Budapest Business Journal jóvoltából. A verseny 5. helyezettje a Hotel Wellness Kalocsában tölthet el egy hosszú hétvégét partnerével, ahogy a 4. helyezett is utazhat, nyereménye szintén wellness-hétvége a Vértes Konferencia és Wellness Hotel felajánlásaként. A 2. és 3. helyezést elérő játékosok nyereménye az Ügyvédreggeli meghívás és az üveg Chivas mellett szintén a Hotel Wellness Kalocsa

A verseny győztese: dr. Havasi Tibor

Az egész napos rendezvény kiélezett, izgalmas csatákat hozott, mely során igazán kiemelkedő leosztások is akadtak. A legnagyobb ezek közül Havasi Péter 4-es pókere volt, melyért külön jutalomban részesült. Azok a játékosok is extra díjazásban részesültek, akik kiejtették a versenyből a CompLex Kiadó munkatársait a nap folyamán, mint ahogy különdíjban részesült a torna legjobb hölgy játékosa, dr. Molnár Márta is, aki az összetett verseny 7. helyét szerezte meg. Ők mindannyian a Búsuló Juhász étteremben fognak vacsorázni rövidesen. Az izgalmas, jó hangulatú partik közben az XO Bistro személyzete gondoskodott arról, hogy a játékosok ne szenvedjenek hiányt semmiben.

Ebéd után, délután 2 órára állt össze a végső asztal mezőnye, akik a főtámogató Chivas és a CompLex Kiadó jóvoltából biztosan gazdagodtak egy-egy üveg 18 éves, díszdobozos Chivas Regal whiskyvel, valamint egy Ügyvédreggeli meghívóval. Az asztalnál késhegyre menő küzdelem folyt a helyezésekért, egyben az értékes nyereményekért. A 6. és 10. hely között végzettek a már biztos nyereményeik mellett gazdagodtak egy-egy Book

Társalgó

felajánlása, egy-egy kétfős, 4 napos wellness-hétvége. A CompLex Jogász Open-t végül a korábban már a nap legjobb lapját is bemutató dr. Havasi Tibor nyerte, akinek nyereménye a már felsoroltak mellett a Budapest Highland Golf Klub egyéves tagsági igazolványa. A verseny végig jó hangulatban, kellemes körülmények között zajlott, lehetőséget nyújtva a nevezőknek, hogy izgalmas partikat játszanak, valamint szakmabeliekkel ismerkedjenek. A résztvevők elégedettségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy már többen is a várható folytatásról érdeklődtek a szervezőknél. dr. Kovács Zsolt

A végső sorrend:

A legjobb női versenyző: dr. Molnár Márta

1. dr. Havasi Tibor 2. dr. Kondor Bence Barnabás 3. dr. Zsobrák Péter 4. dr. Paulicska Tamás 5. dr. Kóczán Béla 6. dr. Molnár Márta 7. Bede Hajnalka 8. dr. Farkas István 9. dr. Barcsa Lajos 10. Ragályi Balázs

ÜGYVÉDVILÁG

29

Bukarest

Hírek

LONDON, Budapest, 2008. május 29. Az Allen & Overy LLP bejelenti, hogy kelet-közép-európai jelenlétét tovább erősítve partnerirodát nyit Bukarestben. Az Allen & Overy Románia vezető teljes körű szolgáltatásokat nyújtó ügyvédi irodájával, a Radu Taracila Padurari Retevoescu SCA-val (RTPR) írt alá kizárólagos partneri megállapodást. A 2008. július 1-jétől érvényes megállapodás válasz a Románia uniós csatlakozása óta megfigyelhető fokozott ügyfélaktivitásra és érdeklődésre.

Az Allen & Overy romániai iroda nyitásával erősíti jelenlétét Kelet-Közép-Európában A partneriroda a „Radu Taracila Padurari Retevoescu SCA in association with Allen & Overy LLP” név alatt, Románia egyik legnagyobb ügyvédi irodájának és a világ vezető globális jogi szolgáltatójának erősségeit ötvözve folytatja tevékenységét. Az új partneriroda az Allen & Overy regionális ügyvezető partnere, Jane Townsend által irányított közép-európai divízió részeként fog működni. „Már egy ideje szorosan és nagyon sikeresen együttműködünk az RTPR-rel a romániai ügyeken. Ügyfeleink egyértelműen igénylik, hogy nyissunk irodát Bukarestben, és úgy gondoljuk, hogy az RTPR-rel együttműködve tudjuk a legjobban kiszolgálni őket releváns helyi szakértelemmel. Munkatársainak szakmai tapasztalata, hírneve és kollegiális munkastílusa ideális partnerré teszi az RTPR-t az Allen & Overy számára.” – fogalmazott az együttműködésről Jane Townsend. Wim Dejonghe, az Allen & Overy ügyvezető partnere szerint: „Az új iroda regionális jelenlétünk természetes kibővítése. Kelet-Közép-Európa fontos és máris nagyon sikeres régió az Allen & Overy számára. Meglátásunk szerint a jogi szolgáltatások piaca fontos időket él Romániá-

30

ÜGYVÉDVILÁG

ban, és az RTPR kizárólagos partnereként kedvező pozícióból tudjuk kihasználni az ebben rejlő lehetőségeket.” Dr. Németh Marcell, az Allen & Overy budapesti irodájának banki csoportját vezető partnere hozzátette: „Nagyon fontos számunkra az iroda további erősödése a régióban. Egyre érettebb és egyre inkább öszszefüggő piacokon dolgozunk KözépKelet-Európában, és ezért egyre nagyobb szerepe van a regionális tapasztalatoknak. Az RTPR nagyszerűen illeszkedik meglévő irodáinkhoz.” Costin Taracila, az RTPR partnere kijelentette: „Az Allen & Overyvel kötött partneri megállapodás tovább szilárdítja stabil kapcsolatunkat. Nagy várakozással készülünk a közös munkára a fejlődő román piacon.” A 2004 májusában alapított RTPR fiatalos, dinamikus és elismert bukaresti ügyvédi iroda. Öt partnerrel (Dragos Radu, Costin Taracila, Victor Padurari, Alexandru Retevoescu, Mihai Ristici) és 33 jogásszal teljes körű szolgáltatást nyújt hazai és nemzetközi vállalatokból álló exkluzív ügyfélkörének. Ügyfelei közé tartozik egyebek mellett a Citibank, a Copper

Beech, az EBRD, az Enterprise Investors, a Eurobank Properties, az RAEF/Enterprise Capital, a National Bank of Greece és a UPC Dragos Radu. Az RTPR partnere elmondta: „A román piac gyors ütemben bővül, és erre a helyi ügyvédi irodáknak gyorsan és következetesen kell reagálniuk. Az új partneriroda a megszokott vállalkozó szellemmel és dinamizmussal kezeli ügyfelei szükségleteit és továbbra is világszínvonalú szolgáltatásokkal látja el őket.” A kelet-közép-európai régióban az Allen & Overy Pozsonyban, Budapesten, Prágában, Varsóban és Moszkvában rendelkezik irodákkal. Ezek mindegyike színvonalas tanácsadási szolgáltatásokat nyújt helyi és nemzetközi ügyfeleinek az adott ország, illetve a tágabb értelemben vett régió legnagyobb szabású ügyleteivel kapcsolatban. Az Allen & Overy már a román piacon is jelentős tanácsadási tapasztalatokkal rendelkezik. A partnerkapcsolat kiépítésében szorosan közreműködik majd Hugh Owen, aki az A&O partnereként jelentős fúziós és felvásárlási (M&A) szakértelemre tett szert Romániában és a régió többi országában, és Németh Marcell, aki hasonló jártassággal rendelkezik a régióra jellemző pénzügyi ügyletek terén.

Az Ön fejével gondolkodunk

Vállalkozói szolgáltatások az Ön igényei szerint

Raiffeisen Üzlettárs

 06 40 48 48 48 www.raiffeisen.hu/uzlettars

A Raiffeisen Üzlettárs olyan szolgáltatásokat kínál a kis- és középvállalkozóknak, amelyek valóban az ő terveikhez igazodnak. Ingyenes pénzügyi tanácsadásunk, átfogó hitel- és pályázati megoldásaink, valamint rugalmas megtakarítási formáink mind az Ön sikerét szolgálják – úgy, ahogy az Önnek leginkább megfelel!

Hírek

Chambers Europe Awards for Excellence A londoni székhelyű Chambers and Partners 1990 óta adja ki világszerte ismert kézikönyvét a világ vezető ügyvédi irodáiról, melyben országok és jogterületek szerint mutatja be a legjobb jogi szolgáltatókat.

Azon túl, hogy listát állít össze a jogi képviselőt kereső, befektetni kívánó cégek számára, a Chambers and Partners rangsorolja is az ügyvédi irodákat, díjakat oszt ki közöttük, melyek elnyerése mindig nagy megtiszteltetés, az elvégzett munka, a kiemelkedő teljesítmény elérésének jutalma és a kiválóan elvégzett munkát, a kiemelkedő teljesítményt bizonyítja. A cég székhelye Londonban van, ott készül a lista, a cég magazinjai és egyéb, akár elektronikus kiadványai is. Természetesen nem a Chambers and Partners által készített az egyetlen nemzetközileg is elismert kézikönyv és rangsor. A piacon további három jelentős rangsor is van, Legal500, az IFLR1000, valamint a PLC Which Lawyer. Ezek szintén Londonban, az angolszász ügyvédi kultúra központjában készülnek. A négy nagy lista elkészítésének módszere nagyon hasonló. A készítők jól felkészült kutatókat alkalmaznak, akik a klasszikus kutatási módszerek mellett képzett újságírók is, így lényegre törő kérdéseket tudnak feltenni, és tárgyilagos, mélyre ható elemzést készítenek a vizsgált irodáról. A Chambers and Partners több mint 100 ilyen alkalmazottat foglalkoztat elemzéseinek, riportjainak elkészítésére. Az elemzés elkészítése során számba veszik, hogy az iroda munkatársai milyen jellegű és mekkora értékű tranzakciókban vettek részt, illetve azt is közlik velük, hogy ezekben a tranzakciókban milyen cégekkel dolgoztak együtt. A kutatás során azonban nem csak az iroda ügyvédeinek és partnereinek tesznek fel kérdéseket, hanem az üzletfeleiknek, a megbízóiknak is. Meghatározzák, hogy mely cég mely ügyvédi irodával dolgozott egy-egy tranzakció során, milyen feladatokra vette igénybe az iroda szolgáltatásait és mennyire volt megelégedve azokkal. Az így kapott adatok alapján állítják össze saját listájukat, mely általában a könyvformátum mellett

32

ÜGYVÉDVILÁG

az interneten is hozzáférhető, ezzel biztosítva, hogy a jogi szolgáltatást keresők percek alatt megtalálják a számukra ideális ügyvédi irodát az adott földrajzi és jogi területen. A listákat, összeállításokat, angol nevükön guide-okat készítő cégek igyekeznek magukat megkülönböztetni a többiektől. Ennek jegyében az IFLR1000 a vállalatfinanszírozás területére specializálódott, ahol állításuk szerint kutatóik különleges ilyen jellegű képzettségének köszönhető-

en a vetélytársaknál mélyebb és alaposabb elemzések elkészítésére képesek. Az elkészített listát minden évben áttekintik az alkotók, és az adott naptári évben kiemelkedő ügyvédi irodáknak díjakat adnak át. A Chambers and Partners a korábbi, Chambers UK, Chambers USA és a Chambers Global Guide mellett idén először kiadta az európai jogi piacokat áttekintő, igen vaskos, Chambers Europe nevű kiadványát is. A kötet megjelentetésével egy időben, Barcelonában osztotta ki a szervezet Chamber Awards for Excellence nevű elismerését a legjobb európai ügyvédi irodáknak, mely díjátadón vendégként az Ügyvédvilág is jelen lehetett. Az Ügyvédvilág természetesen kíváncsi volt arra, van-e magyar résztvevője a gálavacsorának. Szécsényi László a

nagy múlttal, kiterjedt ügyfélkörrel és magasan képzett jogászokkal rendelkező jogi szolgáltatók vannak jelen, mint a Baker&McKenzie, a Linklaters, a C’M’S’ Cameron McKenna, vagy a Clifford Chance. A Schönherr előnye ezekkel az irodákkal szemben az, hogy a tervezett szlovákiai és csehországi iroda megnyitása után az egyetlen olyan nemzetközi ügyvédi iroda lesz, amely rendelkezik képviselettel a közép-kelet-európai régió minden államában. Erre nem is törekszik minden nemzetközi jogi szolgáltató. A Freshfields vezetői és munkatársai épp a Schönherr-rel ellentétes utat jártak be, és 2007 végén átalakították a budapesti Rein és Társai Freshfield Bruckhaus Deringer Ügyvédi Irodát, melynek munkatársai azóta Oppenheim néven, új struktúrában, független ügyvédi irodaként folytatják tevékenységüket. A jogi szolgáltatások magyarországi piaca így lehetőséget nyújt arra, hogy független, magyar ügyvédi irodát válasszon a megbízó és arra is, hogy egy nemzetközi ügyvédi iroda magyar partnerétől vegyen magas szintű, professzionális jogi szolgáltatáso-

kat. Idővel eldől majd, hogy hazánkban a két üzleti modell békésen megfér egymás mellett, vagy az egyik, elnyerve a megbízások többségét, sikeresebbé válik a másiknál. A barcelonai Chambers and Partners díjátadó vacsorán a Schönherr két kategóriában is jelölve volt. Versenyzett a legjobb osztrák ügyvédi irodák között, illetve versenyben volt a legjobb dél-kelet-európai ügyvédi iroda címéért is. Ez utóbbit el is nyerte az általa mutatott „hihetetlen sebességű fejlődés és terjeszkedés” elismeréseként, maga mögé utasítva a Baker & McKenzie-t, a Clifford Chance-t, a C’M’S’ Cameron McKenna-t, a Linklaters-t, valamint a legjobb osztrák jogi szolgáltatónak választott Wolf Theiss-t. A kiérdemelt elismerés nemcsak dr. Christoph Lindingert, a cég vezetőjét töltötte el jogos örömmel, hanem a cég munkatársait, így Szécsényi Lászlót, az iroda budapesti partnerét is, megerősítve őt abban, hogy jó döntést hozott, amikor csatlakozott a Schönherr csapatához.

Hírek

Schönherr magyarországi kooperációs partnere és irodavezetője szívesen állt az ÜgyvédVilág rendelkezésére. Az 1950ben Bécsben alapított Schönherr mára Ausztria és a közép-kelet-európai régió vezető vállalati jogi szolgáltatójává vált. Belgrádi, bécsi, brüsszeli, budapesti, bukaresti, kijevi, ljubljanai, szófiai és zágrábi irodáinak köszönhetően a Schönherr valódi regionális irodaként működik. Regionális hálózatában a Schönherr hét integrált szakcsoportot – Vállalati/M&A, Bankjog és Finanszírozási ügyletek, Ingatlanjog, Szellemi tulajdon joga, Versenyjog/Közösségi jog, Közigazgatási jog és Vitarendezés – tart fenn. A Schönherr 2008 januárjától van jelen hazánkban, a vállalati jog, a banki és finanszírozási jog és a versenyjog területén aktív Schönherr Szécsényi Ügyvédi Iroda az ingatlanjogi tanácsadásban (akvizíciók, ingatlanfejlesztési és ingatlanfinanszírozási projektek) meghatározó jogi szolgáltatónak számít Magyarországon. Magyarországi szerepvállalásával a Schönherr hazánkban olyan jogi piacra lépett be, melyen már olyan jelentős,

dr. Kovács Zsolt

A Schönherr csapata; középen dr. Christoph Lindinger, a cég vezetője.

ÜGYVÉDVILÁG

33

Gasztonómia

Étteremajánló két eltérő eseményre

A pesti ellenpontok közös pontja

34

ÜGYVÉDVILÁG

A MERIDON a Markó utcában (www. meridon.hu) az az étterem, aminek felfedezését egyik kedves ismerősömnek köszönhetem, erre szokták mondani, annyira jó, hogy talán én találtam mégis meg a helyet és nem ő mutatta meg. Az étterem indulásánál más – jelen esetben a szakma – is így gondolta, mert megkapta a legjobb új étterem címet. Az étterem három részre tagolódik. Ezek a klasszikus étteremrész, a foteles leülős

rész, és az igazi gyöngyszem, a szivarszoba. A szivarszoba az étterem különterme is egyben, amit igénynek megfelelően rendeznek be akár ültetett étkezéssel akár az általam preferált megoldással, ami egy körasztalt és külön foteleket jelent, ahová az asztaltól fel lehet állni és átülni kávézni meg a beszélgetést folytatni, így nem kell az étkezés romjainál ülni a gyors leszedés ellenére sem – kérem, ne foglalják, mert csak egy van!

Fotók: Hudák László

A kiadóval számos témáról beszélgettünk, amikor felmerült az igény, hogy jó lenne nem csak szűk szakmai, hanem kicsit tágabban vett értelemben szakmai – életviteli cikkeket is közzétenni. A beszélgetés során azonnal kiderült – és ez más kollegákkal is gyakran téma – hová vigyük üzleti partnerünket ebédre, vacsorára. Ez kissé megdöbbentőnek tűnik, amikor számos étterem van látókörünkben, de saját tapasztalatból tudom, hogy az ügyféllel való sikeres megbeszélés – üzleti ebéd vagy vacsora, számos apró, ugyanakkor elengedhetetlen elemből tevődik össze. Az étterem, vagy egy kávézó megválasztása számos pontból lehet kritikus. Különösen, amikor talán nem szerénytelenség azt mondani, hogy a magyar kicsit együtt él a kávéházaival, vendéglőivel. Magam is rendkívül kedvelem ezeket, mint a megbeszélések helyszínét, sőt számos egyéb esemény színhelye is volt már eddig – egészen a reménybeli kollegák felvételiztetéséig bezárólag. Garantáltan nem számítottak ilyen felvételi beszélgetésre, és nekünk is sokkal könnyebb volt a helyzetünk egy ilyen szituációban. Mindannyian átéltük már valószínűleg – akár csak magánvacsora során is –, hogy túl közel volt a szomszéd asztal, ezért nem tudtunk elég bizalmas beszélgetést folytatni, a szomszéd asztaltól gunyorosan kommentálták a beszélgetésünket, vagy a zenekar (vagy ami még jobb, valamilyen rádióadó) hangja garantált kiabálássá tette a beszélgetést, aminek egyébként egy visszafogott, kiegyensúlyozottságot sugárzó bölcs eszmecserének kellett volna látszania. Jelen cikk során nyilvánvalóan nem kívánom a különböző minősítő szakcikkeket, könyveket stb. felülbírálni, csak talán kicsit más szempontból mutatnék be két éttermet, amiket magam is gyakran látogatok (talán referenciaként elég ennyi).

Az étterem ételválasztékát tekintve a helyszínelőd Szinbádhoz képest lényegesen jobban képviseli a modern konyha ételválasztékát, de még csak olyan mértékig, hogy az étlapról felismerem, várhatóan mit fogok enni. A klasszikus magyar ételek új szemléletben születtek újjá, ötvözve a hagyományt a haladással. Ilyenek a kedvenceim is, például a füstölt libamáj tatár Metaxával, pirított pitával vagy a fokhagyma krém leves parajjal, szárított paradicsomos rolettivel. Ha valakinek ez nem elég, akkor kérem, kövesse a jól bevált módszeremet, Rákosi elvtárs nyomdokain haladva, aki köztudottan mindenhez értett, a vendég mindenhez érthet és akár megalkudhat az étel másként való elkészítésében – én például szeretem, ha pörzsanyagok képződnek az ételeken (természetesen nem megégetve) és ez teljesíthető kérés. Ami igazán megragadó, hogy a tulajdonos a személyzettel együtt a megfelelő időben tűnik fel, érzékelik, hogy mikor van rájuk szükség, ellentétben sok felkapott hellyel, ahol komolyan azt érzi az ember, hogy örüljön annak, hogy bebocsátást nyert a szentek szentélyébe... Itt eretnek módon még az is elhihető, hogy VENDÉGNEK érezheti magát a betérő.

A szakma sem hiányzik, hiszen a közelben lévő bíróságok szellemisége is megtalálható – akár konkrét személyek formájában is. A másik meglepetés, hogy számos ismert személy is feltűnik, külföldiek térnek be látható elégedettséggel. A vendéglő a ma divatos megoldás helyett nem az asztalok számának növelésével pörgeti fel a nyereséget, hanem inkább a törzsvendégeket akarja megtartani. Ezt bizonyítja az a rendkívül jó megoldás, hogy számlát lehet nyitni az étteremben, és nem kell a fizetésnél bajlódni, csak átadni a törzsvendég kártyát, amivel a folyószámlánkat csökkentik, mint egy bankkártya esetében, aláírás és máris kész a fizetés – ráadásul kedvezmény jár a kártyára. A hely tekintetében talán csak két negatívum jelentkezik az egyik, hogy nem lehet a kapuban parkolni – tehát akár egy utcasarkot is kell gyalogolni –, a másik pedig, hogy időnkét túl erősre van állítva a légkondicionáló, amit természetesen kérésre azonnal átállítanak.

geopolitikai okból (mert irodánk ehhez van talán közelebb) ezt ismerem. A tulajdonos Pippo mondása – „A szicíliai napot és tengert nem hozhatjuk el, de a konyhánkkal és a kedves, családias kiszolgálással egy darab Szicíliát nyújtunk Önöknek itt Budapesten” – teljesen igaz. Régebben én is hajtottam Budapesten az olasz éttermeket, egyik csalódásból a másikba esve, mint például az „álnyolctojásos”

A másik étterem a MILLENNIUM DA PIPPO az Andrássy úton (www. millenniumdapippo.hu), a kedvenc olasz éttermem, talán még Olaszországot is beleértve. Két éttermet üzemeltetnek, én ÜGYVÉDVILÁG

35

Gasztonómia

tésztából készült spagetti a durum tészta helyett, vagy a többtagú család ellátására is alkalmas vastag pizza tészta. Végén találtam magamnak egy éttermet az Arany János utcában, csak sajnos ott elviselhetetlenül sűrűn vannak az asztalok. Egyszerűen nem fér el az ember, és ez a túlzott olasz módi kicsit sok volt már nekem.

36

ÜGYVÉDVILÁG

Ekkor jutottam el híre alapján Pippohoz, ahol lám, minden működött. A hangulat garantáltan olasz, amit a nagyszámú betérő (és visszatérő) olasz vendég is fokoz, talán elismerve azt, hogy nem érdemtelenül kapta a 2007. év olasz étterme kitüntető címet. Na ezt az éttermet nem a bizalmas beszélgetésre vágyók részére

ajánlom, ide az ember magát megy megjutalmazni az után az üzlet után, amit a Meridon-ban összehozott. Mindenütt az olasz harsányság, ide csak azért szabad menni, hogy jól érezze magát az ember, és persze hogy nagyon jókat egyen. Pippo a feleségével (akit diszkréten domborodó hassal – útban az utód – is még a boltban látni) hihetetlen szívélyességgel lát vendégül, a második vagy harmadik alkalom után pedig már meg is ismernek, sőt egy idő után az asztalhoz ül, hogy olasz nyelvleckét adjon (Pippo csak németül, meg olaszul tud, tehát ezen nyelvek művelői előnyben), magyarul csak néhány olyan mondatot tud, amit nem biztos, hogy itt kell idézni. Kedves barátom kutyája nem tud úgy megjelenni séta közben, hogy egy szelet pármai sonka ne javítsa szájízét a séta megpróbáltatásai közepette. Ha javasolhatom, itt mindenki pizzát egyen, meg leveseket fokhagymás pizza kenyérrel. Desszertből viszont kérdezze meg mi az, ami náluk készült és azt válassza. Ez a „műanyagpohár lenyomat” fantasztikus lesz, higgyék el nekem, ugyanis ez a helyi Panna Cotta, amit nagyon szellemesen műanyag pohárban töltve készítenek el. dr. Buda György, ügyvéd

Dr. Dobozy Levente 1941-ben született, 1964-ben végezte el a Szegedi Tudományegyetem (SZTE), a korábbi JATE jogi karát summa cum laude minősítéssel. 1967-től 41 éven át folytatott ügyvédi hivatást. 1990-től tragikus hirtelenséggel bekövetkezett haláláig látta el a Szegedi Ügyvédi Kamara elnöki tisztségét, emellett tagja volt a Magyar Ügyvédi Kamara Teljes Ülésének és Elnökségének, a Magyar Jogászegylet Csongrád Megyei Szervezete Elnökségének és több évig az MTA Akkreditációs Bizottságának.

Dr. Dobozy Levente elnök a szegedi kamara sajátosságairól és az ügyvédbűnözésről

Megrendülten tudatjuk, hogy dr. Dobozy Levente ügyvéd, a Szegedi Ügyvédi Kamara elnöke, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségének tagja 2008. április 26-án, életének 68. évében, váratlanul elhunyt. Gyászmiséjét 2008. május 8-án 11 órakor tartották a szegedi Alsóvárosi Templomban, majd 13 órakor végső nyugalomra helyezték a szegedi Dugonics Temetőben. A Szegedi Ügyvédi Kamara és a Magyar Ügyvédi Kamara dr. Dobozy Leventét saját halottjának tekinti. Gyászoló Családja Szegedi Ügyvédi Kamara Magyar Ügyvédi Kamara

Csongrád: kicsiként a legnagyobbak között Dr. Dobozy Levente Elnök Urat 2008 áprilisában kérte föl lapunk a Szegedi Ügyvédi Kamara bemutatására. A vele készült, általa jóváhagyott interjút változtatás nélkül közöljük.

Jóllehet ellátási területét illetően a Szegedi Ügyvédi Kamara az egyik legkisebb

az országban, mégis örök versengésben van a Pest megyei köztestülettel, vajon létszámát illetően melyikük a nagyobb – avat be a fővárostól távolabbi ügyvédvilág szakmai lelkivilágába Dobozy Levente, a Csongrád megyei köztestület elnöke. A kamara a maga 470 aktív tagjával és 130 ügyvédjelöltjével a vidékiek közül a legnagyobbak közé tartozik.

A tagok és a jelöltek létszámának alakulását alapvetően befolyásolja, hogy az adott régióban van-e jogi kar, Szeged pedig ilyen város. Aki elvégzi az egyetemet, az általában helyben szeretne elhelyezkedni, s ez még akkor is igaz, ha nincs összhangban a kereslet a kínálattal. Magyarán, Szegeden, illetve a megyében, egy viszonylag jelentős létszámú tagságnak kell „megosztozÜGYVÉDVILÁG

37

Kamarák

nia” egy arányaiban kisebb piacon – hangsúlyozta az elnök. Történeti előzményként hozzátette, a trianoni határmódosítással, de leginkább 1945 után a korábbi, általában hárommegyés kamarákat szétdarabolták, s megalakultak az önálló megyei kamarák. Az 1874. évi XXXIV. törvénycikk által Magyarország területén létrehozott 27 ügyvédi kamara egyike volt a szegedi, amelyik 1875. február 21. napján megtartott közgyűlésével alakult meg 146 fős ügyvédi létszámmal. Csakhogy az akkori szegedi illetékesség például a mai Szerbia északi régiójára is kiterjedt, viszont napjainkban Csongrád megye az egyik legkisebb közigazgatási terület. Ezek a körülmények együttesen hatnak a viszonylag rossz fegyelmi helyzet irányába. Az évi átlagban 50–100 körüli panaszok egyharmada bizonyul utóbb megalapozottnak. Az ügyvédek sajnos sok hibát követnek el, amelynek egyik oka a felkészületlenség. Mióta alanyi jogon lehet bárki ügyvéd, nem biztos, hogy a jogi pá-

Fotók: Hudák László

38

ÜGYVÉDVILÁG

lya más területeiről érkezők is birtokában vannak a szakma sajátos elméleti-eljárásbeli ismeretanyagának. Sajnos a területi korlátok, s a nagy létszám sok mindenben korlátozzák a kollégák lehetőségeit. Egy ilyen kis megyében olyan komplex pályáról lehet beszélni, ahol kevesen engedhetik meg maguknak a szakosodást. Van olyan falu, melyben 2–3 ügyvéd is dolgozik, bárki el tudja képzelni, számukra ez milyen egzisztenciális gondot jelenthet. Csongrádban például gyakorlatilag szóba sem jöhetnek a budapesti vagy ahhoz hasonló tarifák.

fellépnek, és a legszigorúbban eljárnak, hiszen az ilyen magatartásra nem lehet semmilyen mentsége egy ügyvédnek. A tisztességes többség érdekében a kamara tagjai közül igenis ki kell zárni a bűnözőket, az akár csak egyszer is megtévedteket. Az ügyvédnek, pláne egy ilyen mikrovilágban, mint a csongrádi, mind erkölcsileg, mind jogilag makulátlannak kell lennie. A legfontosabb az ügyfél feltétlen bizalmának elnyerése, megtartása, így bármilyen botlás vagy bűn az egész kamarára rossz fényt vethet – hangsúlyozta Dobozy Levente.

Érthető, hogy sokan kénytelenek minden ügyet elvállalni, ez pedig adott esetben a szakszerűség rovására mehet. Vagy olyan képviseletre sarkallja az ügyvédet, amely már súrolja az illegalitás határát. Kár lenne tagadni, a csongrádi ügyvédek évente több bűncselekményt is elkövetnek, leginkább az ügyvédi letétek elsikkasztásáról vagy okirathamisításról van szó. Velük szemben azonban a leghatározottabban

Az elnök a helyi társasági életet firtató kérdésünkre elmondta, rendszeresen szerveznek fogadásokat, konferenciákat s más összejöveteleket. A kamara épülete minden olyan rendezvénynek helyet biztosít, amely több ügyvédet is érinthet, így helyben működő hagyományőrző egyesületük, s történészkörük is van. Egyetlen egyet kivéve: pártpolitika kizárva. Kálmán Attila

òj Mazda6 Sportkombi A saj‡t œtj‡t j‡rja

çtlagfogyaszt‡s: 5,6-8,1 l/100 km, CO2 -kibocs‡t‡s: 149-192 g/km. A kŽpen l‡that— aut— illusztr‡ci—. 2

Egy aut—, mely olvas a gondolataiban, mely pontosan œgy reag‡l minden mozdulat‡ra, ahogy …n azt elkŽpzelte. A megœjult Mazda6 Sportkombi Karakuri ŸlŽsrendszerŽnek Žs modularit‡s‡nak kšszšnhet™en csal‡dja minden igŽnyŽt kŽpes kielŽg’teni, mikšzben sportos formatervŽhez mŽlt— vezetŽsi ŽlmŽnnyel aj‡ndŽkozza meg …nt. www.mazda6.hu

òj Mazda6. Az igazi Zoom-Zoom.