december II. évfolyam 12. szám Ára: 945 Ft VILÁG

2008. december  II. évfolyam  12. szám  Ára: 945 Ft

Ü

VILÁG

Felelős vezető: CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. Igazgatója Felelős szerkesztők: dr. Bende Máté, dr. Szilvási Miklós Elérhetőségünk: [email protected]

Köszöntő

TISZTELT OLVASÓ! Elrepült a 2008-as esztendő, hiszen legközelebb 2009. januárjában jelentkezünk új számmal. A II. évfolyam utolsó számában – mint megszokhatták – lesz szakma és egyéb érdekes olvasnivaló is: foglalkozunk a Pp. 2009 elején hatályba lépő módosításaival, a pótmagánvád intézményével, és nem maradhat ki a Közbeszerzési kerekasztal újabb cikke sem. Mivel közeleg a síszezon, nem árt tudni milyen biztosításokat lehet kötni, aki kalandra vágyik, Afganisztánban meglelheti. A Mikulásnak pedig szeretnénk üzenni, hogy vigyázzon magára, amikor olvad a jég! Ezúton is kívánunk minden Olvasónknak Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új Évet!

Tördelő: László Ágnes

Üdvözlettel: dr. Szilvási Miklós felelős szerkesztő

Nyomdai munkálatok: Sprint & Production Kft. Felelős vezető: Ipacs Zsolt ügyvezető igazgató Hirdetésfelvétel: (40) 464-565 [email protected] ISSN 1789-2430

Tájékoztató: az ÜgyvédVilág magazin egy példányban továbbra is ingyenes valamennyi magyar ügyvéd számára. Nem ügyvédek, valamint ügyvédek számára az ingyenes példányon felül további példányok 900 Ft + áfa összegért rendelhetők meg a Kiadónál.

Szakma

Kis pertárgyértékű Pp. módosítás – Szécsényi-Nagy Kristóf, az MTA Jogtudományi Intézetének kutatója a Polgári perrendtartás módosításairól

6

„Az ember a lényeg. Mindig. Mindenütt.” – Interjú Prof. dr. Peter Lüdemannal, a dr. Balogh Péter és Társai Ügyvédi Iroda müncheni partnerével

9 11

Mi fán terem a pótmagánvád?

13

Itt van a tél, itt van újra … – Riport a téli sport veszélyeiről dr. Pozderka Gáborral

15 16

Idegenrendészet vagy büntetőeljárás?

A hirdetmények vizsgálata – Közbeszerzési kerekasztal: dr. Lukács Andrea az Állami Autópálya Kezelő Zrt. jogi igazgatója, dr. Bűrös László és dr. Kardkovács Kolos ügyvédek

Alapjogokat veszélyeztethet a gyűlöletbeszéd szankcionálása – Interjú dr. Szathmáry Géza ügyvéddel

18 19

Portfolio Property Investment Forum

23

Erő, hatalom, siker, vonzás és taszítás – Gyertyafényes beszélgetés dr. Horváth Magdolna ügyvéddel

CompLex Reggeli – Cégalapítás az Európai Unióban

Szabadidő 26

Akrobata táncosból időskori életmód „nagykövet”

Karrier

27

Ne nézz vissza haraggal – Elbocsátások a globális krízis idején – a munkajogász szemével

Utazás

28

Stein Aurél kalandtúra, Afganisztán 2003

Életmód

31

Cél a teljes életre való törekedés

Hajózás

32

Szeles idők – Interjú Regős István festőművésszel

Kultúra

34

Az ügyvédet csak egy lépés választja el az operarajongótól – Dr. Szakál Róbert az Operaház Májusünnepén főként a Xerxes-re kíváncsi

Tudomány 36

Tartalom

Portré

4

A sarkvidék, mint a klímaváltozás és energiaválság kulcsa I. – Végzetes olvadás ÜGYVÉDVILÁG

3

Szakma

Szécsényi-Nagy Kristóf, az MTA Jogtudományi Intézetének kutatója a Polgári perrendtartás módosításairól

Kis pertárgyértékű Pp. módosítás

Dr. Szécsényi-Nagy Kristóf 1980. február 18-án született Budapesten. 1998ban érettségizett a Budapesti Piarista Gimnáziumban. 2003-ban diplomázott az ELTE jogi karán, majd 2007-ben végzett az ELTE BTK történelem szakán. 1999 és 2003 között tagja volt a Bibó István Társadalomtudományi Szakkollégiumnak. 2004-től PhD-hallgató az ELTÉ-n, kutatási területe a polgári eljárásjog. 2006-tól az ELTE Polgári Eljárásjogi Tanszékének megbízott előadója. 2003-tól 2008 nyaráig az Igazságügyi, majd Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban dolgozott szakmai tanácsadóként, a Pp. módosításain kívül főként gazdasági tárgyú jogszabályokat kodifikált. 2008. szeptember 1-jétől az MTA Jogtudományi Intézetének kutatója, és a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogi irodájának a vezetője. Főbb kutatási területei: polgári igazságszolgáltatás jogorvoslati és fórumrendszere, általános szerződési feltételek; a történelemtudomány területén pedig a Közel-Kelet új- és legújabbkori története. Hobbijai közé tartozik a fényképezés, valamint jellemzően a Balkánra vagy a Közel-Keletre való utazás. Utazásai során készült fotóit már több helyen kiállította. Nős, felesége középiskolai tanár.

4

ÜGYVÉDVILÁG

A Polgári perrendtartás az egyik legfontosabb jogszabálya jogrendszerünknek. Ön részt vett a hamarosan életbe lépő módosítások előkészítésében. Milyen szakmai szervezetekkel egyeztetnek egy ilyen mértékű jogszabály-módosítás előkészítése során? Természetesen elsősorban a bíróságok részére küldtük körbe a koncepciót véleményezésre megyei bírósági szintig, de tapasztalataink szerint a bírósági elnökök kikérik a helyi bíróságok véleményét is. A koncepciót megkapta az OIT, a Magyar Ügyvédi Kamara, a jogi egyetemek Pp. Tanszékei, a PM és a többi társtárca, a Végrehajtói Kamara, és a Közjegyzői Kamara is. A szakmai észrevételek mellett jelentős számban érkeztek financiális megfontolásúak is. A szakmai észrevételekben elöl járt a megyei bíróságok többsége. A Legfelsőbb Bíróság – hogy is mondjam – tartózkodó álláspontra helyezkedett, a koncepciót időszerűtlennek tartotta. A koncepcióban Draskovics Tibor kérésére – aki akkor még tárca nélküli miniszterként felelt a jogalkotás egyes részeiért – alapvető változás állt be, nem a gazdasági perek kérdései kerültek az előtérbe, hanem a kis értékű perek tekintetében történtek alapvető változások. Végül melyek lettek a legalapvetőbb módosítások, amelyet megszavazott a törvényhozás? A módosítások két fő témakörben történtek meg, a kis pertárgyértékű perek vonatkozásában, és a fizetési meghagyásos eljárások vonatkozásban, továbbá alkotmánybírósági határozatokhoz köthető módosításokat is megszavaztak, többek között a tanúk adatainak zárt kezelésével kapcsolatban. A fizetési meghagyásos eljárások esetében a legfontosabb változás, hogy a jogszabály 2009. július 1. napjával bevezeti az elektronikus fizetési meghagyás intézményét. Ez az intézmény egyes nyugati jogrendszerekben már régóta működik, Ausztriában például két évtizedes hagyo-

mánya van. Az erre irányuló informatikai fejlesztést ott már 1986-ban elkezdték. Jelenleg egy központi nyomdában nyomtatják ki Bécsben a fizetési meghagyásokat, és onnan is küldik szét. Az ügyintéző csak akkor nyúl bele, ha valaki kézzel töltötte ki az adatlapot, de például az interneten való feltöltés ügyvédkényszerhez kötött. De mágneslemezen és CD-n is beküldhetőek a kitöltött fizetési meghagyás nyomtatványok. Németországban is hasonlóan működik a rendszer, ott is tartományonként csak egy városban intézik a fizetési meghagyás iránti kérelmeket. Fontos megemlíteni, hogy a fizetési meghagyásoknál 2009. január 1-jétől érdemi vizsgálat nem lesz a bíróságok részéről, csak az alaki vizsgálat. Mennyi esélyt lát arra, hogy ezt a megadott határidőn belül itthon is bevezetik? Erre nem tudok választ adni, jelenleg az OIT Hivatala kezében van a rendszer gyakorlati megvalósításának felügyelete. Mondana néhány szót a kis perértékű ügyekről is? A kis perértékű ügyekben nagyon fontos paradigmaváltás történt. Ez azt jelenti, hogy a jogszabály 2009. január 1-jétől a kisebb súlyú ügyeket egyértelműen külön kezeli. Egyrészt az egyszerűsítés, és a gyorsítás érdekében a jogorvoslati jogokat leszűkíti, így a fellebbezési eljárásban korlátozza a bizonyítás felvételét, és a felülvizsgálatot is kizárja. Egymillió forintos értékhatárig bezárólag csak fizetési meghagyással lehet elindítani egy ügyet, közvetlen perindításra nincs lehetőség. Ha ellentmondás folytán perré alakul az így megindított eljárás, automatikusan a kis perértékű ügyek szabályait kell rá alkalmazni. A kis perértékű perek szabályai szerint tilos a kereset tárgyának per alatti változtatása. A bíróság részére kedvezőbb változások körében mindenképpen említésre méltóak a tárgyalás szerepének erősítését célzó intézkedések. Az első tárgyalásig

Fotók: Bakcsy Árpád

meg kell tenni a feleknek a ténybeli nyilatkozataikat, bizonyítási indítványaikat. Ezeken csak a később ismertté vált tényekre hivatkozva lehet módosítani. A mulasztások szankcionálása is erőteljesebb, például a folytatólagos tárgyalás elmulasztása nem akadályozza az érdemi

Mennyire befolyásolta a módosítások keresztülvitelét a politika? Az utóbbi évtizedek Pp. módosításai közül talán ennél a javaslatnál érvényesültek leginkább a politikai elvárások. Az Államreform Bizottság aktívan részt vett a koncepció fő irányainak meghatározásában. Emellett azonban kiemelendő a politika konszenzusos jellege a javaslat törvényhozási tárgyaláskor: a módosításokat ellenszavazat nélkül fogadta el az Országgyűlés. Az egyik képviselői módosítás

szerint például a törvénykezési szünet a legtöbb per esetén nem számít bele a határidők számításába, ez mindenképpen kedvező változás az ügyvédek részére. A parlamenti képviselők között számos ügyvéd található. A parkolási perekkel kapcsolatos – azóta vihart kavart – módosítások is politikai megfontolásból, a parlamenti szakban születtek.

Szakma

döntést. Fontos változás, hogy a fizetési meghagyásra tett ellentmondás nem zárja ki a bírósági meghagyás kibocsátását. Korábban a PK 172-es állásfoglalás ezt tiltotta, arra hivatkozva, hogy az ellentmondás érdemi védekezésnek minősül. A peres felek részéről kedvező módosulás, hogy a bírósági határidők is szűkültek. Negyvenöt napon belül ki kell tűzni az első tárgyalást, a fizetési meghagyás kibocsátásának határideje papíralapú benyújtás esetén 15, elektronikus benyújtás esetén 3 nap. Az már kérdéses, hogy a bíróságok majd a gyakorlatban is tudják-e tartani ezeket a határidőket.

Mi a véleménye, a parkolási perekre vonatkozó módosítás kiállja az alkotmánybírósági próbát? Nem akarok jóslásokba bocsátkozni, de szerintem is aggályosak alkotmányossági szempontból. Ön szerint mely területeken szorulna még a Pp. módosításra? Véleményem szerint az elkövetkező időszakban semmiképpen nem szabadna a jogszabályhoz hozzányúlni. A jogszabályi stabilitáshoz most nagyobb érdek fűződik, mint egy átgondolatlan változtatáshoz. Talán 2015 környékén lesz időszerű a következő módosítás az addigi tapasztalatok függvényében. dr. Bodolai László

VÁLTSON BÉRLETET, vagy lepje meg Karácsonyra családját, barátait, üzleti partnereit színházunk bérletével

a 2008/2009-es évadra!

EBERHARD STREUL–PARTI NAGY LAJOS A KELLÉKES Rendező: Ilan Eldad • HEINRICH BÖLL–BEREMÉNYI GÉZA KATHARINA BLUM ELVESZTETT TISZTESSÉGE Rendező: Hegedűs D. Géza • CARLO GOLDONI A CHIOGGIAI CSETEPATÉ Rendező: Forgács Péter

HELTAI JENŐ A TÜNDÉRLAKI LÁNYOK Rendező: Valló Péter • STENDHAL–ILLÉS ENDRE VÖRÖS ÉS FEKETE Rendező: Szikora János • TRACY LETTS AUGUSZTUS OKLAHOMÁBAN Rendező: Eszenyi Enikő • • •

Bérlettel kapcsolatos információkért hívja a színház ingyenes zöld számát:

06-80-204-443 Bérletek már az interneten is válthatók:

www.vigszinhaz.hu

ÜGYVÉDVILÁG

5

Szakma

Interjú Prof. dr. Peter Lüdemannal, a dr. Balogh Péter és Társai Ügyvédi Iroda müncheni partnerével

„Az ember a lényeg. Mindig. Mindenütt.” Prof. dr. Peter Lüdemann a németországi alapítású ECOVIS (ECOnomy-VISion) csoport igazgatóságának tagjaként, a müncheni Európai Adójogi Intézet (Europäisches Institut für Steuerrecht) alapítójaként és vezetőjeként, valamint a németországi Ernst-Moritz-Arndt Egyetem adójogi tanszékén tevékenykedő professzorként évek óta működik együtt az ECOVIScsoport magyarországi kizárólagos partnerével, a budapesti dr. Balogh Péter és Társai Ügyvédi Irodával. Az ECOVIS-csoport több mint 120 németországi helyszín mellett jelenleg Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában több mint 25 országban képviselteti magát, és világszerte több mint 1700 szakértője nyújt több mint 20 000 ügyfele részére komplex jogi, adójogi és vállalati tanácsadást.

Honnan származott az ötlet, amellyel Németországban pár évvel ezelőtt létrehozták a ma már világszerte tevékeny ECOVIS-csoportot? Az ötlet egyszerű volt. Mi is, mint megannyi versenytársunk, felismertük, hogy az ECOVIS-csoportot alkotó, a gazdasági tanácsadás különböző területeivel, így jogi, adójogi és vállalati tanácsadással foglalkozó irodák együttesen magasabb színvonalú és hatékonyabb szolgáltatást tudnak nyújtani ügyfeleiknek, mint egyenként. Így jött létre pár évvel ezelőtt Németországban a több mint százéves múlttal rendelkező, már akkor több mint 100 tanácsadó céget átölelő két csoportból (Bay-La csoport és Grieger-Mallison csoport) először egész Németország területét, majd Európát, Ázsiát és Észak-Amerikát is lefedő ECOVIS-csoport, amely fő-

6

ÜGYVÉDVILÁG

ként kis- és középvállalkozások részére nyújt komplex gazdasági tanácsadást, beleértve tanácsadói tevékenységünk egyik fő területét, a nemzetközi adójogi tanácsadást is. Miért döntöttek a magyarországi jelenlét mellett és miért a dr. Balogh Péter és Társai Ügyvédi Irodát választották kizárólagos együttműködő partnerüknek Magyarországon? Először is: miért Magyarország? Több okból kifolyólag. Az első és legfontosabb, hogy ügyfeleink részére Magyarország már országuk Európai Unióhoz történő csatlakozása előtt is közkedvelt és keresett befektetési helyszín volt. A csatlakozás Magyarország és Németország közötti gazdasági kapcsolatokat csak erősítette, így ügyfeleink teljes körű kiszolgálása

Említette, hogy nemzetközi színtéren is mozognak. Milyen nehézségeket rejt magában a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás? Hogyan határozná meg ezzel kapcsolatos tevékenységüket? A nemzetközi határon átnyúló tevékenységeinkkel kapcsolatban egy régi mondatom még mindig érvényes: a nemzetközi tanácsadásnál a szolgáltatás 80%-a abban segít, hogy az ügyfelünk ne kövessen el hibákat, és csak 20% az úgynevezett alkotó természetű feladat. Dr. Juhász Andrea LL.M. Eur. ügyvéd 1975-ben született. Az ECOVIS dr. Balogh Péter és Társai Ügyvédi Iroda nemzetközi csoportját vezető partnerügyvéd. Az ECOVIS-csoport felügyelőbizottsági tagja. Szakterülete a nemzetközi adójog és gazdasági jog.

érdekében elengedhetetlenné vált egy stratégiai partnerirodával való együttműködés megteremtése a magyarországi piacon. Másodszor is: miért a dr. Balogh Péter és Társai Ügyvédi Iroda? Több iroda közül esett a választásunk a dr. Balogh Péter és Társai Ügyvédi Irodára. Az iroda remek feltételeket kínált és kínál a mai napig az ECOVIS-csoport ügyfelei számára, az általunk elvárt szakmai színvonalat képviseli, és az általunk vallott filozófiát osztja, amely szerint az ember a lényeg, mindig, mindenütt. Egy jó iroda az ott dolgozó emberektől jó. És a jó alatt nem csak a szakmai kvalitást értem. Ezt manapság hajlamosak vagyunk elfelejteni. Mi az ECOVIS-csoport fő profilja és mely körből kerülnek ki ügyfeleik? Szerteágazó a tevékenységünk, a teljes gazdasági tanácsadás palettáját átfogja az elektronikus adatbankokhoz kapcsolódó tanácsadástól, az energetikai iparon át, a nemzetközi adójogi tanácsadásig. Tevékenységünket nem lehet szűkített értelemben meghatározni. Mindennel foglalkozunk, amellyel az ügyfélkörünket alkotó, főleg kis- és középvállalkozások velünk szembeni elvárásainak meg tudunk felelni. Nehéz ezt pontosabban meghatározni. Azon kis- és középvállalkozások részére nyújtunk világszerte,

Ön a müncheni Európai Adójogi Intézet alapítója és vezetője. Milyen célból és mikor hozta létre az Ön szakmai vezetése alatt álló Európai Adójogi Intézetet? Az intézet egy szakmai műhely, amely az adójog gyakorlati, valamint elméleti aspektusaival foglalkozó szakembereket, ügyvédeket, adótanácsadókat, jogszabály-előkészítő köztisztviselőket, és jogszabályokat alkalmazó bírókat, valamint tudományos munkatársakat, egyetemi tanárokat és professzorokat fog össze, lehetővé téve a gyakorlat és elmélet közötti információáramlást. Az intézet keretében számos könyvünk látott már napvilágot és rendszeresen tartunk különböző helyszíneken szemináriumokat. Az intézetben évek alatt összegyűjtött know-how világított rá először igazán arra, hogy a németországi alapítású ECOVIS kizárólag akkor lehet sikeres, ha nemzetközi színtérre lép. Az intézetből ered tehát az ECOVIS nemzetközi vonulatának a gondolata.

Célunk, hogy az intézet által életre hívott szakmai műhelyt más országokban is megvalósítsuk. Nagy örömömre szolgál, hogy dr. Juhász Andrea Budapesten dolgozó kolleganőmben megfelelően elhivatott személyt találtam arra, hogy a nemzetközi porondon először itt, az Önök országában kíséreljük meg az intézet által Münchenben életre hívott gyakorlat megteremtését.

Szakma

így Magyarországon is tanácsadást, amelyek a nagyobb tanácsadó cégek szervezettségét és kiszolgálási színvonalát keresik az általunk nyújtott ügyfélközpontú és hosszú távú együttműködést célzó feltételek mellett.

Milyen tervei vannak a jövőre nézve az ECOVIS-csoport magyarországi tevékenységével kapcsolatban? Röviden összefoglalva: átfogó európai, ázsiai és amerikai jelenlét, egyben elérve, hogy az ECOVIS kkv tanácsadói márka nemzetközileg is ismert és elismert legyen. A magyar piaccal kapcsolatban is fontos kiemelni: nem a nemzetközi „nagy” ügyvédi irodákkal, illetve tanácsadó cégekkel szeretnénk versenyezni, hanem minden nemzeti és a nemzetközi piacon a kis- és középvállalkozások munkáját kívánjuk segíteni. A munkánk a hivatásunk. Az idegen kultúrák, és emberek iránti nem lankadó kíváncsiságunk késztet minket nap, mint nap arra, hogy az ECOVIS-csoport nemzetközi terjeszkedését ne csak szakmai, de saját ügyünknek is tekintsük. Ez adja többek között hivatásunk és nemzetközi partnereinkkel való együttműködésünk szépségét. Az Európai Adójogi Intézettel létrehívott szellemi műhely magyarországi meghonosításának tervéről már beszéltem. Ezen kívül magyarországi partnerirodánkkal számos tervem van, amelyről a versenyelőny megőrzése céljából – remélem, megbocsát – nem szeretnék beszélni. Az biztos, hogy mind ügyfeleink, mind az ügyfélkörünket még nem képező kkv.-k számára sok meglepetést tartogatunk. dr. Pál Edith

Prof. dr. Peter Lüdemann ügyvéd, adótanácsadó 1964-ben született Münchenben. Alapítója és tudományos vezetője a müncheni Európai Adójogi Intézetnek. Alapítója és vezetője a müncheni ECOVIS Grieger Mallsion Lüdemann & Partner ügyvédi irodának. Professzor az ErnstMoritz-Arndt Egyetemen (Greifswald). Az ECOVIS-csoport igazgatóságának tagja. Szakterülete a nemzetközi adójog: adóoptimalizálás, adótervezés vállalatok és magánszemélyek részére.

ÜGYVÉDVILÁG

7

Szakma

Mi fán terem a pótmagánvád? A

konfliktusok során elszenvedett sérelem megtorlása kezdetben az egyénre hárult, aki képességei szerint a saját erejére támaszkodva érvényesíthette érdekeit. Ennek legfontosabb módja a magánharc volt, amit a szemben álló felek ereje, ügyessége döntött el. Később az állam, miután korlátok közé szorította a magánbosszút, átvette a bűncselekmények megtorlásának terhét. Tette ezt azért, hogy ne a sértettnek vagy hozzátartozóinak kelljen az elkövetőt üldöznie, valamint azért, mert a deviáns cselekmények az államra és az egész társadalmi rendre nézve súlyos veszélyt jelentettek. A büntetőjogi felelősség alapja így az egyéni helyett a közösségen esett sérelem lett.

A sértett jogainak erősítése az európai dokumentumok fényében mindenképpen szükségessé vált. Ezt felismerve a hazai jogalkotó, a büntetőeljárás területén is reformot hajtott végre, és számos új jogintézményt hozott létre: ezek némelyike kifejezetten a sértett eljárásjogi helyzetét erősítette. A sértett igényérvényesítési lehetőségét szélesítve került sor többek között a pótmagánvád visszaállítására.

zendő, feltéve, hogy a bíróság a vádhatóságtól eltérő állásponton van a bűncselekmény minősítését illetően.

A pótmagánvád az ügyészi vádmonopólium korrekciója, a büntetőjogi igény pótlólagos érvényesítése. A közvádló helyett végzett sértetti vádképviselet azokban az esetekben, amikor az ügyész nem emelt vádat, vagy azt elejtette.

Az 1998. évi XIX. törvény (Be.) szerint a sértett nem léphet fel pótmagánvádlóként, ha a bíróság a vádlottat felmentette, vagy az eljárást megszüntette, de az ügyész nem fellebbezett. Ennek indoka: ha már a bíróság dönthetett a vádról, a pótmagánvádló belépése felesleges.

Az állam azzal, hogy magára vállalta a bűnüldözés terhét, azt is kimondta, hogy „csak ő az, aki igazságot szolgáltathat”, és az áldozat, „akinek érdekeit a bűncselekmény akár közvetlenül, akár közvetett módon sértette, ebben a folyamatban mellékszereplővé vált. Nem csupán sérelmét orvosolhatta szűk körben, de egyéb (a biztonsághoz, a magánszféra védelméhez, egy újabb bűncselekmény sértettjévé válásának elkerüléséhez fűződő) érdekeit sem védték garanciális szabályok. Az elv az volt, hogy ha az állam áldozatot vállal a bűncselekmény felderítésére, áldozatot hoz az igazság oltárán, ezt minden magánszemélynek meg kell tennie, még akkor is, ha esetleg maga is sérelmet szenved, maga is áldozattá válik.”

A sértett pótmagánvádlóként több esetben léphet fel: ha az ügyész vagy a nyomozó hatóság a feljelentést elutasította, ha az ügyész vagy a nyomozó hatóság a nyomozást megszüntette, ha az ügyész a vádemelést részben mellőzte, illetve, ha a vádat elejtette. A hatóság tétlensége esetén (feljelentés elutasítása, nyomozás megszüntetése) a sértett számára először a panaszjog nyílik meg.

A vád közfunkcióvá vált, s így a büntető igény érvényesítése felett csak az államközösség rendelkezhetett. Éppen ezért a vád képviselete az ügyész feladata lett. A büntetőjog fejlődése folyamán tehát a sértett elveszítette az eljárásban korábban ráosztott főszerepet, és a modern eljárásokban érdemtelenül tengődött az igazságszolgáltatás perifériáján. A hétköznapok gyakorlata igazolta, hogy a jogszabályok által meghagyott lehetőségek a jogalkalmazás folyamán tovább szűkültek, és a sértett kívülállóként, kiközösítettként tengődött az eljárásban. Ami még ennél is rosszabb, újabb és újabb viktimizációinak lehettünk tanúi.

„

„Pótmagánvádlóként a sértett, halála esetén pedig egyenesági rokona, házastársa, élettársa vagy törvényes képviselője léphet fel. Amennyiben a pótmagánvádló nem természetes személy, megszűnése esetén jogutódja léphet helyébe.”

A sértett pótmagánvádló lehet akkor is, ha az ügyész azért nem emelt vádat, mert a nyomozás eredményeként közvádra üldözendő bűncselekményt nem állapított meg, illetve a magánvádas eljárásban elrendelt nyomozás eredményeként a vád képviseletét nem vette át; valamint a vádat azért ejtette el, mert megítélése szerint a cselekmény nem közvádra üldö-

Pótmagánvádlóként a sértett, halála esetén pedig egyenesági rokona, házastársa, élettársa vagy törvényes képviselője léphet fel. Amennyiben a pótmagánvádló nem természetes személy, megszűnése esetén jogutódja léphet helyébe.

Nincs helye pótmagánvádnak, ha a sértett feljelentését azért utasították el, mert a gyanúsított gyermekkorú vagy kóros elmeállapotú volt. Nem emelhető pótmagánvád akkor sem, ha hiányzik a gyanú, a bűncselekmény elévült, a gyanúsított meghalt, nincs magánindítvány. (A nyomozás megszüntetése esetén is hasonló a helyzet.) Működőképes-e a pótmagánvád intézménye? Kezdetben a jogalkalmazás félreértelmezte az eredeti jogalkotói szándékot, és a törvény hatálybalépése után egy évvel a Legfelsőbb Bíróság jogegységi döntésével megengedte, hogy ügyészi tétlenség esetén állami szerv is lehessen pótmagánvádló. A kezdeti szándék – miszerint a pótmagánvád a bűncselekmény áldozata számára nyújtott jogalkotó gesztus – itt visszájára fordult, de az Alkotmánybíróság később kimondta, hogy állami szerv mégsem lehet pótmagánvádló. Az eddigi visszajelzések azt mutatják, hogy szép számban érkeznek a bíróságra a pótmagánvádak, bár többségük még a bíróság előszobájában elvérzik, legtöbbször formai hibák miatt. Ennek pedig főleg a szabályozás az oka. A törvény az egyik oldalon lehetővé teszi a sértetti fellépést, a másik oldalon pedig fékként beékeli az ügyvédkényszert. Ezen túlmenően, a jogalkalmazás mindennapjaiban további ÜGYVÉDVILÁG

9

Szakma

csapdák is előfordulnak. Úgy tűnik, hogy a bírák nagy része nem szereti ezt az új/régi jogintézményt (új, mert a Be. reformja során került terítékre, régi, mert már az 1896. évi Bp. is ismerte), és tárgyalás kitűzése nélkül elutasítják a sértett indítványát, különböző okokra hivatkozva. Pedig az Európai Alkotmány követelménye, hogy a sértett eljusson a bírósági úthoz. Vannak ugyanis olyan helyzetek, amikor az állam (nevében eljáró ügyész) tehetetlen, ezért jogállamban lehetővé kell tenni a civil emberek számára, hogy saját ügyeiket rendezzék.

nyeket, akkor a rendőri szelekció következtében a büntetőeljárások egy része elmarad. A sértett szempontjából ez pedig sérelmes. A szelekció legdurvább fajtáját tartalmazza az említett irodalmi jogeset; ez sajnálatos módon napjainkban sem ismeretlen jelenség.

Nem szabad elfelejtenünk, hogy a pótmagánvád az egyszerű sértett számára biztosított jogalkotói gesztus, éppen azért, hogy ügye bírói útra terelődhessen. És ami még ennél is fontosabb: a pótmagánvád egy esetben mindenképpen nélkülözhetetlen. A hatósági túlkapás áldozatai számára elengedhetetlen jogállami eszköz arra, hogy a bajtársi és egyéb megfontolásokból meg sem indított eljárások esetén a vádat a sértett képviselje, képviselhesse. Gondoljunk csak Kosztolányi híres novellájára, az Aureliusra, ahol egy esti „igazoltatás”-t követően a császári testőr szuronyával halálra sebzi a 14 éves Avidust. Az uralkodó, Marcus Aurelius az állam érdekeit szem előtt tartva,, eltekint az elkövető megbüntetésétől, étől, és fiának azt mondja, hogy ha megbüntetném üntetném ezt a szerencsétlen fickót, „aki végre égre csak kötelességét teljesítette, olyan hibát követnék el, mely nagyobb lennee az övénél is, mert ezzel alapjában tagadnám adnám az Állam elvét, megingatnám ám a hitét a többi zsoldosnak, aki engedelmeskedik a pa-rancsnak (…) Most durván és botorul cselekedett. De mennyi jót tett ezzel a vadságával és mennyi jót fog még tenni a jövőben, mikor ugyanezzel a vadsággal ront a gonosztevőkre, a tolvajokra, a gyilkosokra, (…), akik mindnyájunk ellenségei.”

Sokszor nem lehet eldönteni, hogy ki is a sértett, így azt sem, hogy ki léphet fel pótmagánvádlóként. További problémát jelent, hogy a sértett kettős pozíciója: pótmagánvádlóként az ügy ura, bizonyításbeli szerepét illetően viszont a legtöbbször tanú is a büntetőeljárásban. Az ugye elképzelhetetlen, hogy egy büntetőügyben az ügyészt tanúként is kihallgatják.

A jogállamban Aurelius érvei nem lehetnek érvek. A legalitásból az következik, hogy minden bűncselekményt üldözni ni kell. Persze a veszély itt is fennáll, hogy nem így történik. énik. Ha a hatóság csak saját akaratákaratától függően üldözi a bűncselekméselekmé-

10

ÜGYVÉDVILÁG

Elvi szinten a hazai jog megfelel a jogállami követelményeknek a sértetti jogokat illetően, a gyakorlatban viszont több ezer sebből vérzik a pótmagánvád jogintézménye.

Mivel a törvény szerint a bírósági szakaszban a pótmagánvádló az ügyész jogait gyakorolja, akkor hogyan degradálódhat a

pótmagánvádlóként eljáró sértett a tanú szerepére? Amikor pedig a bíróság nem hallgatja ki a pótmagánvádló-sértettet tanúként, akkor csak a jogi képviselőjét idézi meg a tárgyalásra, így az eljárást, a pótmagánvádat emelő személy távollétében folytatják le. Az ilyen tisztázatlan jogi helyzetek miatt nem dicsérnek meg minket – a sértetti jogokat manapság előtérbe helyező – európai jogvédő szervek. Ha később a jogalkotó módosítani kívánja a pótmagánváddal kapcsolatos szabályozást, akkor arra is figyelemmel kell lennie, hogy a bíróság által megengedett, illetve elfogadott pótmagánvád nehogy azt a látszatot keltse, miszerint a bíró átvette a vádló szerepét. Mindezek mellett célszerű lenne, ha a jogintézményt a törvényben egy helyen szabályoznák. A jövőt illetően szükség lenne a pótmagánvádló jogi lehetőségeinek szélesítésére annyiban, hogy biztosítani kellene számára a bizonyítás lehetőségét, valamint a bizonyítási eszközök alkalmazását. dr. Kiss Anna

Szakma

A hirdetmények vizsgálata Közbeszerzési kerekasztal: dr. Lukács Andrea az Állami Autópálya Kezelő Zrt. jogi igazgatója, dr. Bűrös László és dr. Kardkovács Kolos ügyvédek

dr. Bűrös László: A közbeszerzési törvény tervezett módosítása nyomán érdekes kérdés, hogyan alakul a hirdetmények vizsgálatával összefüggő szabályozás. A törvénytervezetben szereplő változat szerint megmaradna a Közbeszerzési Tanács mellett működő, a hirdetmények Kbt. rendelkezéseinek való megfelelését ellenőrző szerkesztőbizottság, de igénybe vétele nem lesz kötelező. Régóta feszegetett kérdés, hogy az ellenőrzési tevékenység során fel nem tárt jogsértésekből, továbbá az ellenőrzés keretében előírt Kbt.be ütköző hiánypótlási felhívásokból eredő jogkövetkezményekért terheli-e, illetve amennyiben igen, milyen felelősség a szerkesztőséget. A tervezet szerint a lektori tevékenység valódi szolgáltatássá válna – ennek megfelelően a tevékenység végzésére szolgáltatási díj fizetése ellenében kerülne sor – és a szolgáltató szervezetet az általa végzett tevékenységgel összefüggésben felelősség terhelné a hirdetményt hozzá ellenőrzésre beküldővel szemben. A gyakorlatban a lektorálási tevékenységgel kapcsolatos kifogások elsődlegesen azon alapultak, hogy bár a szerkesztőbizottság hirdetményekre tett észrevételeinek egy része kétségtelenül indokolt és hasznos, de a lektorálási tevékenység szakmai színvonala erősen ingadozik. A szerkesztőbizottság ugyanis olykor tévesen értelmezve a jogszabályban előírt feladatát – ami kizárólag a beküldött hirdetmények a Kbt. előírásainak való megfelelésének ellenőrzésére szorítkozik – azon jelentősen túlterjeszkedve olyan észrevételeket közöl a beküldőkkel, illetve hiánypótlásként olyan követelményeket támaszt, amelyek egyértelműen nem támaszthatók alá a hirdetményi szöveg Kbt. rendelkezéseibe ütköző voltával. Ezen túlmenően az ellenőrzési, lektorálási munka szakmai színvonala hullámzó, a lektorálási tevékenység egyes konkrét közbeszerzési kérdésekkel kapcsolatos felfogása, egyes Kbt. rendelkezések értelmezése messze nem egységes és következetes, aminek főként az lehet az oka, hogy a szervezet-

nél folyamatosan óriási a fluktuáció. Az ajánlatkérők számára nehezen kezelhető helyzetet, felesleges többletköltségeket és időveszteséget okoz az, amikor sorozatban nem lehet kétszer ugyanazzal a szöveggel hiánypótlási felhívás nélkül megjelentetni egy hirdetményt. dr. Lukács Andrea: Ez róka fogta csuka, hiszen a gyakori változást az is okozhatja, hogy a szerkesztőbizottság próbálja követni a változó döntőbizottsági joggyakorlatot. Így, ha ez gyakrabban változik, akkor a lektor is gyakrabban kénytelen változtatni az álláspontját. Ugyanakkor ez nem jelenti azt feltétlenül, hogy ha jogorvoslati eljárás indul, akkor a felhívás is jogszerűnek fog minősülni. A viszonylag gyorsan változó joggyakorlat mellett az összhang megteremtése is hipotetikussá válhat. dr. Kardkovács Kolos: Régebben, ha megállapodtunk valamilyen feltételrendszerben, az egy darabig tartotta magát, ennek nyilván voltak személyi garanciái is, relatíve állandó volt a szerkesztőbizottsági gárda. Másrészt folyt párbeszéd, amelynek eredményeként ki lehetett dolgozni a mindegyik félnek megfelelő megoldást. dr. Lukács Andrea: Nem szabad elfelejteni, hogy a lektorálás egy ellenérték fejében kötelezően igénybe veendő szolgáltatás. Másként nem is működhet jól, csak úgy, hogy az ajánlatkérővel párbeszédet folytatnak. dr. Kardkovács Kolos: A másik probléma az, hogy a lektori tisztség a többségnek egy karrier kezdete. A mostani lektorok ugyan tisztességesen megtanulják a Kbt.-t, de koruknál fogva sem rendelkezhetnek alapos gyakorlati tapasztalattal. dr. Lukács Andrea: Egy lektorral szemben alapvető elvárás lehet, hogy a jogi környezetet, amelyben dolgozik, ismerje. Annak idején a próbaidő leteltét megelőzően a lektorok a Kbt.-ből vizsgáztak, amíg nem ismerték megbízhatóan a jogszabályt, addig önállóan munkát nem végezhettek. dr. Bűrös László: A hirdetmények vizsgálatánál a Kbt. egyes rendelkezéseinek alkalmazhatóságát és alkalmazásának a

módját valóban nem ártana gyakorlati tapasztalat birtokában ellenőrizni. Nekem kezdettől ez a problémám, nemcsak a szerkesztőség tevékenységével, hanem a normaszöveggel és az annak alkalmazásával kapcsolatban kialakult joggyakorlattal kapcsolatban is; a Kbt. egyes rendelkezései, illetve a Kbt. bizonyos rendelkezéseinek joggyakorlatban kialakult értelmezése időnként elszakad a gyakorlat számára is kezelhető realitásoktól, bizonyos esetben teljesen öncélúvá válik, és egyáltalán nem segíti a Kbt. preambulumában megfogalmazott cél elérését. dr. Lukács Andrea: A hirdetmény ellenőrzése kapcsán ténykérdés, hogy van-e jogszabályba ütközés vagy sem. Ha ez egyértelműen nem megállapítható, úgy szerintem nincs helye hiánypótlásnak. dr. Kardkovács Kolos: Tipikus példa a felelősségbiztosítás, amely a korábbi kerekasztal-beszélgetésen is szóba került. Ha nem az alkalmassági kritériumok közé írjuk, hanem a szerződést biztosító mellékkötelezettségek vagy az egyéb információk közé, a szerkesztőbizottság szinte bizonyosan vissza fogja dobni. Bár kétségtelenül ugyanaz a szó, de ez nem az a felelősségbiztosítás, amelyet én majd a szerződéskor fogok megkövetelni. Vagyis nem alkalmassági követelményről, pénzügyi felelősségbiztosításról van szó, hanem mondjuk egy építési beruházásnál szakmai felelősségbiztosításról. dr. Bűrös László: Ez egy kicsit hasonlít a normaszöveg gyakorlati szempontból értelmezhetetlen rendelkezéseinek problematikájához, például a teljesítési biztosítékok szabályozásához. A Kbt. 53. § (5) bekezdésében foglalt szabályozásnak a gyakorlat oldaláról történő végiggondolása esetén például meglepő eredményre juthatunk. Elvben minden olyan eljárásban, ahol teljesítési biztosíték nyújtására vonatkozó ajánlatkérői előírás szerepel, az ajánlattevők számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy ezt saját választásuk szerint bankszámlára történő befizetéssel, bankgaranciával vagy biztosítási szerződés alapján kiállított készfizető keÜGYVÉDVILÁG

11

Szakma

zességvállalással teljesítik. A bankszámlára történő befizetés értelmezhetetlen például egy előlegfizetéshez kapcsolódó előleg-visszafizetési garancia esetén, de teljes mértékben irreális az alkalmazása például a teljesítési bankgarancia kiváltására is. Az pedig egy ehhez kapcsolódó külön problémakör, hogy a készfizető kezességvállalás – biztosíték jellegét illetően – egyáltalán nem minősíthető azonosnak a bankgaranciával, illetve a készpénzbefizetéssel. Ennek következményeként pedig a szabályozás alapján az ajánlatkérőnek el kell fogadnia számára hátrányosabb teljesítési biztosítékot is az ajánlattevőktől. Amenynyiben az ajánlatkérő a nemzetközi kereskedelmi gyakorlatban általánosan elterjedt és elfogadott bankgarancián alapuló biztosítékot követeli meg, úgy ez egyben a Kbt. megsértését eredményezi. Ezek a problémák persze nem a szerkesztőség által végzett lektorálási tevékenységből következnek, hanem egyértelműen szabályozási hibákra vezethetők vissza. dr. Kardkovács Kolos: Ismerni kellene a gyakorlatot. Ha az az álláspont, hogy az előleg-visszafizetésnél nem elégedhetek meg a bankgaranciával, hanem biztosítsam a kézhez fizetést, az nonszensz helyzetekhez fog vezetni. dr. Lukács Andrea: Ha a jogszabály nem megfelelő, a lektor nem tud mit tenni. Ha már szolgáltatásról beszélünk, fontos, hogy az azt igénybe vevő számára garantálják, ha időközben nem változott a jogszabály, az adott hirdetményi formula át fog menni ismét. dr. Bűrös László: Ha átmegy, a következő kérdés, hogy jogszerű lesz-e vagy sem. dr. Lukács Andrea: Egy jogszerű felhívás is vezethet jogszerűtlen eljáráshoz. dr. Bűrös László: Előfordulhat ugyanakkor az is, hogy mind a szerkesztőség, mind a hirdetményt megjelentetni kívánó szervezet azt gondolja, minden teljesen rendben van, mégis egy kapcsolódó jogorvoslati eljárásban a KD, majd a bíróság szerint viszont mégsem, és a Kbt. valamely rendelkezésének sérelme megállapításra kerül, adott esetben a kapcsolódó jogkövetkezményekkel együtt. Az objektív értelemben vett biztonság a lektorálási tevékenységet illetően szerintem megvalósíthatatlan, de az rendkívül fontos, hogy legyen egy eljárási biztonság, ami egységes lektorálási elvrendszert és jogértelmezést jelent, és természetesen elvárható követelmény az is, hogy a lektorálási tevékenység a bírósági gyakorlatot visszatükrözze. dr. Kardkovács Kolos: Az is alapvető elvárás, hogy a Tanács egyes szervei

12

ÜGYVÉDVILÁG

– a szerkesztőbizottság, a döntőbizottság és a jogi osztály – konzultáljanak egymással. Nem engedhető meg, hogy mindegyiknek eltérő álláspontja legyen. dr. Bűrös László: Jogorvoslati eljárásban felmerült az a kérdés is, hogy a Tanács elnöke által hivatalból indított eljárásnál a Tanács szervezeti egysége által lektorált hirdetmény jogszerűségéért az elnök tartozik-e felelősséggel, a jogsértés tudomására jutásának időpontjaként figyelembe vehető-e a szubjektív tudomásra jutás időpontja vagy a szervezet egységes jellegére tekintettel a tudomásra jutásnak legkésőbb a hirdetmény megjelenésével be kell következnie. A szervezet egyes részeinek egymáshoz való viszonya kihat a joggyakorlat bizonytalanságára is. A Közbeszerzési Döntőbizottság álláspontja szerint ugyanis a különféle minőségükben eljáró szervezeti egységek – és azok felelőssége – teljesen elkülönül egymástól. A Tanács elnökét például egyáltalán nem köti az általa irányított szervezet egyik szervezeti egységének tevékenységére visszavezethető jogsértés ténye, azaz önálló jogalanyként kezdeményezhet jogorvoslati eljárást olyan esetben is, ahol a jogsértés tárgya az általa irányított szervezet által lektorált, korábban rendben lévőnek talált hirdetmény valamelyik rendelkezése. Ennek a szabályozási megközelítésnek a helyességén szintén érdemes lenne elgondolkodni. Másik jellemző példaként emlékeztetek az iratbetekintéssel kapcsolatos jogértelmezési ellentmondásra – erről is szót ejtettünk korábbi kerekasztal-beszélgetéseinken –, ahol a Tanács honlapján közölt arra vonatkozó állásponttal szemben, hogy iratbetekintési jog nem gyakorolható az ajánlatkérőnél a közbeszerzési eljárást lezáró döntés kihirdetését követően, a Döntőbizottság ezzel ellentétes döntést hozott. dr. Lukács Andrea: Ez is meg fog változni, ha hatályba lép a „kollégiumi működés”. Álláspontom szerint még mindig fontos a Kbt.-ben rögzített, lényeges Tanácsi feladat, a jogalkalmazás elősegítése. dr. Bűrös László: Véleményem szerint a Tanács egyes szervezeti egységeinek súlyát a joggyakorlat alakításában jelentősen befolyásolja az is, hogy az adott szervezeti egységet milyen „erős” személy vezet, mekkora súlyt tud teremteni saját részlegének a teljes szervezeten belül, milyen mértékben képes a jogalkalmazás irányait befolyásolni. A személyfüggő működési struktúrának pedig vannak hátrányai. Ilyen lehet például az is, ha az érintett szervezeti egység által szerzett

– adott esetben hasznos – gyakorlati tapasztalatok nem tudnak beépülni a teljes szervezet tevékenységébe. A jelek szerint most nem a szerkesztőbizottságnak van a legnagyobb súlya a szervezeten belül. dr. Lukács Andrea: Az egész Tanács megítélése a legnagyobb mértékben két szervezeti egységen, a szerkesztőbizottságon és a Döntőbizottságon múlik. dr. Bűrös László: A szerkesztőségi joggyakorlat alapján nehéz a teljes szervezet megítélése, éppen a korábban említett elkülönülő, számos esetben eltérő felfogást tükröző tevékenységre tekintettel. Jelenleg ajánlatkérői oldalról például komoly bátorságra vall, ha a lektori tevékenységre alapítottan, kizárólag arra támaszkodva tekintik a megjelentetett hirdetményeket olyannak, melyek egy jogorvoslati eljárás során bizonyosan jogszerűnek minősülnek. dr. Kardkovács Kolos: Volt olyan esetem, amelyben mi – és a lektor is – azt állítottuk, hogy a hirdetmény megfelel a jogszabályoknak, a döntőbiztos viszont ellentétes álláspontra helyezkedett. Fontolgattam is, hogy megidézzem a szerkesztőbizottságból a lektort, a Tanács képviseletében mégis melyik állásponton van. Ha egyébként úgy módosul a Kbt., hogy nem lesz kötelező a lektorálás, de megmarad a Tanács vagy a lebonyolító, amelynek ellenjegyeznie kell a felhívást és a dokumentációt, érdekes kérdés, hogy a köztük lévő felelősségmegosztás hogyan fog alakulni. A közreműködők egymáshoz való felelősségét a törvény egyáltalán nem kezeli. dr. Bűrös László: Meggyőződésem, hogy ez esetben meredeken zuhanni fog azon esetek száma, ahol igénybe veszik a lektorálást. (Folytatjuk) dr. Schmidt Gábor

ADÓ

-

TANÁCS

-

ADÓ

Alapítvány-, cégalapítási és offshore tanácsadás Liechtensteinben, Cipruson és más adórégióban www. lichtax. eu [email protected]

Riport a téli sport veszélyeiről dr. Pozderka Gáborral

Szakma

Itt van a tél, itt van újra … Fridtjof Nansen sarkkutató szerint a sportok sportja a síelés. Nem véletlen, hogy a híres norvég tudós ezt vallotta, hiszen 1888-ban sítalpakon kelt át Grönland jégmezőin. Nem mindennapi élményét másokkal is megosztotta, amikor megszületett a síelés iránti szenvedélyét bemutató könyve. (The first crossing of Greenland) A téli sportok szerelmesei számára sokáig a síelés volt az örömszerzés egyetlen forrása. Ma már a hóborította hegyeken egyre nagyobb teret követel magának a snowboard. Ennek hátterében a hatvanas évek körül tomboló szörf- és gördeszka őrület áll. E sport fanatikusai ugyanis nem tudták elképzelni, hogy ne hódoljanak télen is e szenvedélyüknek, ezért két sílécet öszszecsavarozva hozták létre a mai snowboard ősét, megsokszorozva ezzel a téli sportok veszélyeit. Most, hogy közeledik a tél, nem árt, ha tudjuk, hogy mire figyeljünk, amikor elindulunk a „havas lejtőn”. Vajon milyen biztosításokat köthetünk, erről kérdezzük dr. Pozderka Gábor ügyvédet. Mit fedeznek ezek a biztosítások, milyen problémák fordulhatnak elő később, és mire figyeljünk, amikor aláírjuk a szerződéseket. dr. Pozderka Gábor: Ha síelésre készülünk, mindenképpen indokolt utazási biztosítást kötni, kivéve, ha a bankkártyánk mellé nyújtott biztosítás, e biztosításokkal azonos, vagy esetleg bővebb fedezetet nyújt. Az utazási biztosítások – népszerű megnevezésükön az utasbiztosítások – az egyik legkomplexebb biztosítások közé tartoznak, hiszen egy termékben különféle biztosítási formákat találunk: vagyonbiztosítás (pl. a poggyászbiztosításon belül a lopás, rablás, tűz, elemi csapás kockázat), balesetbiztosítás, valamint betegségbiztosítás, továbbá asszisztencia-szolgáltatások, és jogvédelmi fedezet. Az utasbiztosítások azon kevés biztosítási szerződések közé tartoznak, amelyek nem a Ptk. 537. § (2) bek.-e alapján a szerződő által tett ajánlat biztosító általi hallgatólagos elfogadásával jönnek létre, hanem jellemzően az úgynevezett konstitutív kötvény biztosításközvetítő általi kiállításával jönnek létre.

„Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a Legfelsőbb Bíróság egy utazási biztosítással kapcsolatos eseti döntésében kimondta: a biztosítóra fokozott és minőségileg más együttműködési kötelezettség hárul, ha a biztosított érték nem valamely vagyontárgy, hanem az emberi egészség.”

Az utasbiztosítások nem minden esetben, illetve nem korlátlan mértékig nyújtanak fedezetet, ezért a káresemény bekövetkeztekor kellemetlen meglepetések érhetik a biztosítottat, ha nem olvassa el a biztosítási feltételeket. Mindegyik tartalmaz ugyanis kockázatszűkítő kizárásokat, limiteket, és mentesüléseket. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a Legfelsőbb Bíróság egy utazási biztosítással kapcsolatos eseti döntésében kimondta: a biztosítóra fokozott és minőségileg más együttműködési kötelezettség hárul, ha a biztosított érték nem valamely vagyontárgy, hanem az emberi egészség. Ha a biztosító egészségügyi segítségnyújtás sürgős szüksége esetén felmerülő szolgál-

tatás biztosítására vállal kötelezettséget – és ezt teszi az utasbiztosításokban –, úgy az a biztosítási esemény megvalósulásával nyomban és haladéktalanul esedékessé válik, következésképpen a biztosító szolgáltatása hamarabb válhat esedékessé, mint ahogy a biztosító mentesülésére alapot adó körülmények maradéktalanul ismertté válnak. Ilyen ok miatt azonban a biztosító nem halaszthatja az esedékessé vált szolgáltatását későbbi időpontra. Miért kell extrém biztosítást kötnünk a snowboardnál? Miért veszélyesebb ez, mint a síelés? Persze a rendszeresen síelő látja a pályákon, hogy évről évre egyre több ÜGYVÉDVILÁG

13

Szakma

Tekintettel arra, hogy a télisportok szerelmesei gyakran az utolsó pillanatban döntenek a kiutazásról, részükre fontos a 24 órán át köthető biztosítás. Ma már van arra is lehetőség, hogy a kiutazás előtti utolsó pillanatban kössünk biztosítást online módon, vagy akár telefonon, de van olyan biztosító, ahol bankjegy-automatáknál is lehetséges a biztosítás megkötése.

Fotók: Hudák László

„deszkás” jelenik meg a hegyek között, és látja, hogy esésekkor nagyobbak a sérüléseik, gyakoribban a csonttörések. De hogyan vélekedik erről a biztosító? A biztosítási esemény bekövetkezésének valószínűségét, a várható kárhányadot a biztosítók többek között múltbeli adatok és matematikai számítások alapján részletesen vizsgálják. Felmérik, hogy amenynyiben egy adott tevékenység a veszélyközösség egészére nézve is túlságosan kockázatos, vagy múltbeli adatok alapján a kockázatot nem lehetett pontosan megítélni, úgy ezeket kizárják. Ez történt korábban a snowboardozás esetén is. A snowboard kockázatát azonban a népszerűvé válását követően eltelt időre figyelemmel ma már pontosabban meg lehet ítélni, és napjainkban az utasbiztosítások már általában fedezik a hobbysportolók kijelölt sípályán történő síelése, snowboardozása közben bekövetkezett balesetből adódó költségeket (baleset, sürgősségi orvosi ellátás, kórházi ellátás), sőt ezen túlmenően a mentés költségeit is (helikopteres mentés ára 1 millió forintnál kezdődik). Az extrém, pályán kívüli sportolás azonban nincs a fedezetben, hiszen ez esetben lényegesen nagyobb egy esetleges baleset bekövetkeztének az esélye. Előfordult-e már a praxisában ilyen eset? Igen. A praxisomban már felmerült olyan síeléssel kapcsolatos baleset, amely bár a kijelölt pályán történt, az utasbiztosítás

14

ÜGYVÉDVILÁG

mégis csak korlátozottan nyújtott rá fedezetet. Mi történt? Egy magyar síelő Ausztriában a síelésre vonatkozó szabályok megsértése miatt ütközött egy osztrák síelővel, aki súlyos sérüléseket szenvedett. A gyorsan kiérkező rendőrök büntetőeljárást kezdeményeztek a magyar síelővel szemben. A büntetőeljárásban az eljárás alá vont személyre terhelt eljárási költséget, illetve az ügyvédje díját ugyan az utazási biztosításban szereplő jogvédelmi biztosítás részben vagy egészben fedezheti, de ez nem terjed ki az osztrák sérültnek a személyi sérüléséből eredő kártérítési igényére. Ez utóbbi ugyanis milliós nagyságrendű is lehet. Talán nem mindenki hallott még az új biztosítási formáról, a síbérlet-biztosításról. Mit jelent ez? Megtévesztő lehet ennek az új biztosítási formának a neve. A síbérlet-biztosításban természetesen nem a síbérlet ellopása kerül biztosításra, hanem ez olyan biztosítási szerződés, amely hasonlít a bérlethez: előre megváltható, és rugalmasan felhasználható. A lényege, hogy már korábban „megvásárolhatjuk”, de az első indulásunk előtt be kell jelenteni a kiutazás kezdeti és végnapját. A síbérlet-biztosítás újdonsága abban rejlik, hogy kimondottan a téli sportok szerelmeseinek kínál az egész síszezonra vonatkozó, azon belül korlátlan számú kiutazásra felhasználható biztosítást.

Számos lehetőség közül választhatunk tehát. Persze, azért az lenne a legjobb, ha a téli üdülésünket baleset nélkül úsznánk meg, és nem kerülne sor a megkötött biztosításunk érvényesítésére. Aki hisz a mítoszokban, nyugodt pihenésre számíthat, hiszen mint minden másnak, a síelésnek is megvan a maga isteni párosa: a skandináv mitológia eposzaiból ugyanis kiderül, hogy a havas utakon Ull, a síelés istene és Skade, a síelés istennője vigyáz ránk. Fiatal sportág révén, sajnos ez a snowboardosok esetében nem lehetséges, ezért ők jobban teszik, ha a hétköznapi megelőzésekben hisznek. Ez persze, a síelők esetében sem árthat. A baleseti statisztikák elemzése kimutatja, hogy a nagy sérüléssel járó balesetek megelőzhetők. Ehhez viszont be kell tartanunk bizonyos szabályokat, és nem csak a pályán, hanem már előtte, a megfelelő síléc, illetve snowboard, valamint az egyéb felszerelések megvásárlásakor, valamint a síelésre való otthoni felkészüléskor. Nem árt ugyanis, ha figyelünk például arra, hogy a síkötésünk megfelelő legyen, és időben kioldjon, amikor elesünk. Az alkohol sem a megfelelő ital arra, hogy ne fázzunk a hidegben, és bátrabbak legyünk a kezdeti nehézségek leküzdésekor. dr. Kiss Anna

INTERNATIONAL LEGAL SERVICES

OFFSHORE CÉGEK alapításának közvetítése ingyenes tájékoztatók, konzultációk (elzetes bejelentkezés alapján) 1088 Budapest, Rákóczi út 27/A. III. em. 1. Tel.: +36 (1) 266-0054, Fax.: +36 (1) 266-5351 E-mail: [email protected] www.ilshungary.hu

Pécsi szakemberek rendezték azt a kerekasztal-beszélgetést, amelynek témája az Idegenrendészet és a büntetőeljárás párhuzamosságának aktuális problémája címet kapta. A dispután számos olyan kérdés vetődött fel, amely napjainkban nagyon aktuális.

ún. együttes intézkedésben szabályozzák 2008. május 21. óta a külföldiekkel kapcsolatos eljárási feladatok végrehajtását.

A friss jogszabályok nem mindig tudnak választ adni a hétköznapok folyamán felmerülő nehézségekre. Schengen óta nem csak azzal kell számolnunk, hogy a belső határok ellenőrzés nélkül átjárhatók, hanem azzal is, hogy Magyarországon szervezeti átalakításokra is sor került, és a korábbi határrendészeti feladatok idegenrendészetiekké váltak. Bár a Rendőrség és a Határőrség integrációjára valóban szükség volt, a múltbéli egységes rendszer helyett ma sokkal inkább a „területi eklektika” figyelhető meg. Tovább bonyolítja a jelenlegi helyzetet, hogy nem egyszerűen csak beépült a Határőrség a másik szervezetbe, hanem ún. kettős integráció történt. Ez azt jelenti, hogy az idegenrendészet – mint önálló szolgáltatási ág – megszűnt, és a határrendészeten belül kapott helyet, bár ma is elkülönült feladatrendszerrel rendelkezik. Így, ha figyelembe vesszük a korábbi beidegződéseket is, sokan nem tudják, hogy a határrendészet ma nem azt jelenti, amit korábban. Ezért szerencsésebb lett volna, ha az integráció után ezt a szolgálati ágat határ- és idegenrendészetnek nevezik. A kezdeti nehézségek miatt a központi és a helyi szervek közötti kapcsolattartás sem mindig megfelelő. Az információ áramlása – más területekhez hasonlóan – nagyon bürokratikus, és ez természetesen nem kedvez a határidők betartásának. A Rendőrség ún. társszerveként működő Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH), bár ugyanúgy az IRM alá tartozik, szervezete mégis elkülönül a Rendőrségtől, és önálló egységet képez a Minisztérium felügyelete alatt. A rugalmasabb együttműködés elősegítése érdekében, a Rendőrség és a BÁH vezetői

Magyarország 2007. december 21-től, az idegenrendészeti szempontból homogén környezetnek, „Schengen országnak” lett a tagja. A térségre vonatkozó szabályozás és joggyakorlat viszont egyáltalán nem homogén.

Úgy tűnik, hogy ezen a területen nincs különösebb probléma, nem úgy, mint amikor a külföldi ellen büntetőeljárás lefolytatására is sor kerül. Nagyon sokszor ugyanis párhuzamosan folyik a konkrét ügyekben a büntető- és idegenrendészeti eljárás, s ez számos olyan kérdést vet fel, amelyre a válasz nem (mindig) található meg a jogszabályokban.

Hautzinger Zoltán szerint jó példa erre: hiába állapítja meg az intézkedő rendőr egy külföldiről, hogy bár Magyarországon nem, de más schengeni államban a megengedettnél több napot tartózkodott, a magyar joghatóság mégsem terjed ki ennek szankcionálására. Amíg tehát a belépéskor a magyar útlevélkezelő az egész schengeni térségre vonatkozóan ellenőrzi a beutazási feltételek meglétét, addig a tartózkodási szabályok megsértésénél csak a magyar jog előírásait kell követnie. Ugyanez vonatkozik a jogellenes belföldi tartózkodásra is. A magyar értelmezés szerint a Büntető Törvénykönyv 214. §-a szerint minősülő beutazási és tartózkodási tilalom megsértését csak az a külföldi követheti el, akit Magyarország területéről utasítottak ki, vagy akivel szemben csak hazánkban rendeltek el beutazási és tartózkodási tilalmat. Ez a jogalkalmazási gyakorlat is csak a magyar szabályokra van tekintettel, a közösségi joganyagra nem. Ennek ellenére, az idegenrendészeti ellenőrzést folytatónak mégis kötelessége Hautzinger szerint, hogy éreztesse az ügyféllel, magatartása szabályellenes, azt a magyar joghatóság – még ha csak határozott figyelem felhívással is – nem helyesli. A szabályozásban meglévő anomáliához kapcsolódik Hautzinger Zoltán szerint az a példa is, amelyet a nemzetközi szabály-

Szakma

Idegenrendészet vagy büntetőeljárás? ban meglévő, de a belső jogban részletesen ki nem dolgozott normában látunk. Az ún. „schengeni határ-ellenőrzési kódex” expressis verbis rendelkezik a határ menti ingázókról, míg a magyar joganyag erről hallgat. Magyarország határain ugyanakkor egyre többen ingáznak (például Horvátországból). A schengeni csatlakozást megelőzően ezt szinte szabadon tehették, míg azt követően – tekintettel arra, hogy Horvátország nem tagállam, hanem ún. „harmadik ország” – már nem. A magyar szabályok viszont nem adnak megoldást arra a kérdésre, hogyan foglalkoztatható egy schengen-külföldi úgy, hogy magyar lakóhellyel nem rendelkezik. Ebben a kérdésben Hautzinger szerint mindenképpen jogszabály-módosításra van szükség. Amikor a gyakorlat nem kap elegendő útmutatást az elmélettől, akkor kénytelen maga megválaszolni a felmerülő kérdéseket, és ez azzal a veszéllyel (is) járhat, hogy az intézkedésnek nem lesz meg a jogalapja. A látszólagos jogszabályi rendezés pedig csak elleplezi a működés zavarait, és nem biztosítja a rendészeti intézkedések fölött a jog uralmát. A következő számban dr. Fekecs Gyula ügyvédet arról kérdezzük, hogy milyen nehézségekkel kell az ügyvédeknek szembenézniük, amikor külföldi állampolgár képviseletét látják el. Lehet-e velük szemben kiutasítást előkészítő, vagy idegenrendészeti őrizetet elrendelni, amikor párhuzamosan folyik a büntetőeljárás. És egyáltalán, ha a Be.-ben nem alkalmaznak kiutasítást, akkor idegenrendészetileg kiutasítható-e a külföldi Magyarországról. dr. Kiss Anna

A kerekasztal-beszélgetést Hautzinger Zoltán rendőr alezredes, egyetemi adjunktus (Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság Idegenrendészeti Osztály, Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Kar Büntető Eljárásjogi és Kriminalisztikai Tanszék) szervezte.

ÜGYVÉDVILÁG

15

Szakma

Interjú dr. Szathmáry Géza ügyvéddel

Alapjogokat veszélyeztethet a gyűlöletbeszéd szankcionálása A szólásszabadság elleni támadásnak tekinti a gyűlöletbeszéd szankcionálására irányuló elképzeléseket dr. Szathmáry Géza budapesti ügyvéd. Mint felhívja a figyelmet, a javaslatukat – utóbb az Alkotmánybíróság által megsemmisített – büntetőtörvény-tervezet formájába öntők fegyvere most más, polgári jogi alakot öltött. Ebből viszont az következik, hogy személyiségi jogsérelemre hivatkozva akár az antiszemiták is beperelhetnék az antifasisztákat.

Ha egy társaságban ön mint ügyvéd rovására vicceket mesélek, majd a pokol legsötétebb bugyrába kívánom a szakma művelőit, sőt még azt is hozzáteszem, hogy egy péklapáttal képen kellene törölni mindegyiküket, akkor azzal mit követek el? Feltéve, de meg nem engedve, hogy ilyesmire vetemednék, arról tenne tanúbizonyságot, hogy ön neveletlen fráter – de ez ma már nem büntetőjogi kategória. Ha e kifejezések révén szakmai becsületemet csorbítottnak érezném, akkor csak szabálysértési eljárást indíthatnék, mert szakmámat nem a nagy nyilvánosság előtt támadták meg. Csak az utóbbi jelent vétséget a Btk. 180. § a) pontja szerint. Ezzel szemben, ha a gyűlöletbeszédet kriminalizálnák, akkor a közösség elleni izgatás előkészületének előkészülete is bűncselekménnyé válna. A becsületsértés pedig maradna a szabálysértés szintjén. 1990-ben elkezdtünk dekriminalizálni, azután belemerültünk a pönalizálásba, miközben az Alkotmánybíróságtól szép szentenciákat hallunk: a bűncselekménynyé nyilvánítást és a védett érdekeket mindig patikamérlegre kell tenni. Magam azokhoz a jogi szakemberekhez csatlakozom, akik szerint mindazt, amit a „gyűlöletbeszéd” jelenségéből paragrafusokkal szabályozni lehet, arra a jelenlegi törvények alkalmasak. Ami ezen túlmegy, nem jogi, hanem társadalmi, szociológiai, politikai kérdés.

16

ÜGYVÉDVILÁG

Ehhez képest nagy erők mozdultak meg a gyűlöletbeszéd szabályozásáért – eleddig sikertelenül, hiszen az Alkotmánybíróság legutóbb is visszadobta az idevágó büntetőtörvény tervezetét. Sólyom László államfővel, illetve az Alkotmánybíróság határozataival egyetértésben az alapjogokat kikezdő törekvésnek tartom a gyűlöletbeszéd szankcionálására irányuló kísérleteket. Az új Polgári Törvénykönyv személyekről szóló második könyvének tervezett indoklásából az tűnik ki, hogy a gyűlöletbeszéd tilalmazott akkor is, ha akár személyek pontosan meg nem határozott köre, akár meg nem határozható személyek közössége ellen irányul, tartalma, ha meghatározhatatlan, egyeseket meghatározhatatlan személyi körbe utal, mondván, a gyűlölet-beszélő által megemlített meg nem határozható személy tulajdonságai az egész, meg nem határozható közösség tulajdonságaival azonosak. Melyik kitételt tekinti a legalaptalanabbnak? Mindegyiket. Vegyük példának a svábokat. Kugler úr egy társaságban együtt van valakivel, aki kijelenti, hogy undorodik a sváboktól, legszívesebben mindegyiküket kirúgná az országból, vagy ha tehetné, vérfürdőt rendezne a körükben, mert önteltek, pökhendiek, harácsolók. Manapság a svábok köre aligha határozható meg pontosan, de a sváb szó használata még-

Dr. Szathmáry Géza aranydiplomás jogász élete nagy részét a bank-, illetve külkereskedelmi szakmában töltötte jogtanácsosként, s csak a rendszerváltás után praktizálhatott ügyvédként. Emellett nemzetközi kereskedelmi és iparjogvédelmi szakértő, angolul, németül, oroszul tárgyal–szövegez. Három gyermeke, hat unokája van. Feleségével tandemezni, evezni, táncolni szeret, hobbija a futurológia.

iscsak közösségre utal, tehát közösség ellen irányuló gyűlöletbeszéddel állunk szemben. Kugler úr egy másik társaságban együtt van valakivel, aki kijelenti, hogy undorodik az öntelt, pökhendi, harácsoló alakoktól, s közben tekintetét Kugler úrra irányítja. A megjegyzést tevő a minősítések és Kugler úr között szoros kapcsolatot létesített, azaz gyűlöletbeszédet valósított meg azzal, hogy bizonyos emberi tulajdonságok és egy pontosan meg nem határozható emberi kör között összefüggést generált. Ez az összefüggés átsugárzott Kugler úrra, aki svábnak tartja magát. Kugler úr tehát gyűlöletbeszéd szenvedő alanyává vált, s ezért pert indít, melyben sérelemdíjat követel, anélkül, hogy bizonyítania kellene: akár ő, akár a svábok közössége hátrányt szenvedett az incidens miatt. Kugler úr ügyvédje briliáns érveléssel fog rámutatni, hogy a mocskolódást

Eddig világos. Példája viszont kevéssé életszerű, mert ma a svábok ritkán válnak a gyűlöletbeszéd célpontjaivá. Akkor mondok kényesebbet, hogy illusztráljam a javaslat abszurditását. Ismét társaságban vagyunk, és valaki kijelenti, hogy undorodik az antiszemitáktól, mert új holokausztra készülnek, ezért önvédelemből le kell vadászni őket. Az antiszemiták köre aligha határozható meg pontosan, de a szó használata mégiscsak meg nem határozható közösségre utal. Az „antiszemitázás” tehát közösség ellen irányuló gyűlöletbeszéd – gondolja a társaság egyik antiszemita tagja, és magára veszi az elhangzottakat. Egy másik társaságban valaki kijelenti, hogy undorodik mindazoktól, akik imádják a diktatúrát, s akik legszívesebben már ebben a pillanatban hozzákezdenének egy új holokauszthoz. Ezért önvédelemből le kell vadászni őket. Manapság az antiszemiták köre aligha határozható meg, de a szó használata pontosan meg nem határozható közösségre utal. Az antiszemitázás tehát közösség ellen irányuló gyűlöletbeszéd – gondolja magában a társaság egyik antiszemita tagja. Egy harmadik társaságban valaki kijelenti, hogy undorodik mindenkitől, aki imádja a diktatúrákat, legszívesebben már e pillanatban vezért választanának, s a zsidók számára újra felállítanák a gázkamrákat. Nyilvánvaló, hogy ezek az állítások a jelenlévő antiszemita és a vázolt kép között szoros kapcsolatot létesítettek. A gyűlölettel beszélő személy tehát emberi viselkedési típusok és egy meg nem határozható emberi kör között öszszefüggést generált. Ez átsugárzott a társaságban jelenlévő antiszemitára, aki számára magától értetődő, hogy gyűlöletbeszéd szenvedő alanyává vált. Ezért úgy gondolja, személyiségi jogi pert indíthat, hiszen meg fogja nyerni. Az antiszemitizmusra figyelmeztető személy jogi képviselője azonban briliáns érveléssel fog rámutatni, hogy az elhangzottakat aligha lehet másnak, mint szabad véleménynyilvánításnak tekinteni: a közlések nem eredményezik a kommunikáció befagyasztását, amire az új Ptk. indoklása hivatkozik. A szélsőjobboldali sajtó azonnal ellenvéleményt nyilváníthat, vagyis a vélemény és ellenvélemény elhangzása

Szakma

nem lehet véleménynyilvánításnak tekinteni, hanem csakis gyűlöletbeszédnek, mely a kommunikáció befagyasztását eredményezi – ha jól figyelt, érzékelhette, hogy példámban a törvénytervezet indoklásában szereplő kifejezéseket alkalmaztam.

Fotók: Hudák László

után kommunikáció indul meg. Hol itt a gyűlöletbeszéd? – teszi fel a kérdést a perbeli jogi képviselő, és így folytatja: milyen alapon meri az antiszemita felperes az élénk kommunikációt kiváltani képes véleménynyilvánítást gyűlöletbeszéddé minősíteni? Azért ez biztosan nem ilyen egyszerű, hiszen a paragrafusokban nyilván ügyelnek az ilyen részletekre, a bíróság meg biztosan körültekintően mérlegeli a helyzetet. A tervekből az látszik, hogy a gyűlöletbeszéd tilalmát a filoszemitizmus törvényerőre emelésének eszközéül szeretnék felhasználni, hogy az antiszemitizmust olyannyira legyen lehetséges törvényszegéssé változtatni, hogy verbális megjelenésének legáttételesebb megnyilvánulásait is üldözni lehessen. Ha pedig egyes nemzetközi megnyilvánulásokat hallunk, akkor aggályaink megerősödnek. A szélsőjobboldali elhajlással a legkevésbé sem gyanúsítható International Herald Tribuneban júniusban elítélő szövegkörnyezetben jelent meg néhány szélsőséges példa a „gyűlöletbeszéd” Kanadában történő nyakló nélküli korlátozására. Amint a szerző felhívja a figyelmet, ott a közelmúltban bepereltek egy magazint, mert azt állította, hogy az iszlám veszélyt jelent a nyugati értékekre – és a bíróság helyt adott az eltiltási keresetnek. Egy másik példa szintén ebből a cikkből: Brigitte Bardot állatvédő 15 ezer eurós büntetést kapott, csak mert kifogásolni találta, hogy a muszlimok birkát vágnak az ünnepeiken, ezzel pedig rossz színben tüntette fel emberek egy csoportját. A szerző azon elmélkedik, hogy mindez az Egyesült Államok-

ban nem fordulhatott volna elő, mert ott oly mértékben védik a szólás szabadságát, hogy abba a hamis tényeken nyugvó, durva vélemények oltalmazása is belefér. Ez Magyarországon is így van, hiszen az Alkotmánybíróság kimondta: a nyilvánosságnak az aggodalmat keltő vagy akár sértő véleményeket is el kell viselnie. Ez valóban így van, bennem viszont az kelt aggodalmat, hogy sokan ennek ellenére folyamatosan kikezdik az alapjogokat. Pedig még a kormány sem értett egyet a néhány MSZP-s parlamenti képviselő által legutóbb benyújtott törvénytervezettel. Biztos, hogy komolyan kell venni ezeket a jogi köntösbe öltöztetett törekvéseket, s nem csak a kérdésre fogékony társadalmi csoportoknak szánt politikai gesztusról van szó? Lehet, hogy így van, de a legveszélyesebb, ha a jogot a politika és/vagy egyes érdekcsoportok szolgálatába állítjuk. Ha pedig a gyűlöletbeszéd tilalma megjelenik az új Polgári Törvénykönyvben, a fent már ismertetett indokokkal összekötötten, akkor egy bíró kétféleképpen döntheti el az eléje kerülő jogvitát. Vagy azt állapítja meg, hogy a gyűlöletet beszélő csak nyilatkozgatott, s ennek nincs következménye, vagy a legvisszafogottabb véleménynyilvánításban is felfedezi az üldözendő gyűlöletet. Bármilyen irányú ítélete jogi eszközökkel támadhatatlanná tehető. Nem én, hanem az International Herald Tribune cikkírója jut erre a következtetésre – s a magam részéről ezzel csak egyetérteni tudok. Szőnyi Szilárd ÜGYVÉDVILÁG

17

Szakma

Portfolio Property Investment Forum 2008. november 11-én már negyedik alkalommal rendezte meg a portfolio.hu a Property Investment Forumot, a hazai, illetve a régiós ingatlanpiac legbefolyásosabb cégvezetőinek és döntéshozóinak szakmai találkozóját. A minden eddiginél nagyobb szabású esemény több mint 60 előadóval és közel 400 résztvevővel a legnagyobb ingatlanpiaci konferencia Bécs és Moszkva között. Az Egyesült Államokból kiinduló hitelválság vagy credit crunch mára globális gazdasági válsággá változott, végigsöpört az egész világon, és a bankszektor, valamint az ingatlanpiac korábban sziklaszilárdnak hitt szereplőit is csődbe, vagy annak közvetlen közelébe juttatta. A jelenség mellett természetesen senki nem mehet el szótlanul, így a szervezők az elmúlt hónapok eseményeit figyelemmel kísérve a pénzügyi válság ingatlanpiacra gyakorolt hatásait választották a konferencia kiemelt témájának.

dr. Szécsényi László

A fórum délelőtti, nyitó szakaszában a közép- és kelet-európai régió talán legbefolyásosabb ingatlanfinanszírozó cégeinek, az Eurohypo, valamint a DTZ vezetői a hazai fejlesztők és befektetők képviselőivel tekintették át a kialakult helyzetet.

18

ÜGYVÉDVILÁG

A tavalyi konferencián hatalmas sikert hozott az ország legnagyobb multifunkcionális városfejlesztéseiről szóló panelbeszélgetés, ezért az idei konferencián is egy asztalhoz ültek az óriásprojektek vezetői. A Corvin Sétány, a Duna City, a Károlyi Városközpont és a Tópark képviselői a megváltozott piaci környezetben való érvényesülésről, az előttük álló lépésekről szóló beszélgetése előtt dr. Szécsényi László, a Schönherr hazai partnere tartott előadást „Komplex jogi fejlesztések, komplex jogi környezetben” címmel, a szünetben vele váltottunk néhány szót az ügyvédek, jogi tanácsadók szerepéről a válság idején: Hogyan és mennyiben érinti a gazdasági válság a jogi szolgáltatók piacát? Valamennyi jogi tanácsadó ki van szolgáltatva az általános gazdasági folyamatoknak, bár a gazdasági lassulás, a likviditáshiány és a tranzakciók számának visszaesése a specializációtól függően eltérően érinthet tanácsadókat. Gondoljunk a hitelszerződésekre specializálódott kollégákra, akiknek a következő hónapokban nem lesz olyan sok teendője. Ehhez képest azonban megnőhet a feladata a csőddel, felszámolással, reorganizációval foglalkozó ügyvédeknek. Mennyire érzi a válságot Ön, mint az ingatlanjogi ügyletek területén az egyik vezető hazai jogi szolgáltatónak számító Schönherr–Szécsényi Ügyvédi Iroda partnere? Megmutatkozik-e ez a megbízások visszaesésében, a tanácsadói díjak összegében? Mit tartanak a Schönherr által követendő útnak a recesszió alatt? Mi szerencsére az elmúlt időszakban még nem éreztünk visszaesést, de főként ingatlanfejlesztő ügyfeleinknél komoly problémákkal kell szembenézni. A ta-

nácsadói díjakra remélhetően nem lesz érdemi kihatása a nehezülő feltételeknek, sőt az elvégzendő munka felértékelődik. A fejlesztők újra fejlesztők lesznek, akik ennek megfelelő kockázatot kénytelenek viselni. Ezen kockázatok jogi és pénzügyi kezelése pedig a változó körülmények között még fontosabb lesz. A finanszírozási változások kihatással lesznek a jogi piacra? Változik egy jogi tanácsadó szerepe és feladata az új finanszírozási környezetben? Ha igen, mennyiben és milyen irányba? Természetesen, és már most jelentős mértékben érezhetően; a likviditási hiány mindenkit érint. A projektek helyes tőkeszerkezete és a hosszú távú gondolkodásmód azonban átsegíthet a nehéz időszakokon. Jelenleg azonban a bizonytalanság a jellemző: vannak okos becslések, kiútkeresések, de ezek többsége közgazdasági asztrológia. Az új Ptk.-koncepciót említette prezentációjában. Várhatóak az államtól egyéb jogi lépések a válságmenedzselés során? A Ptk.-nak nem sok köze van a válságmenedzseléshez. Közvetett hatása azonban lehet: hiszem, hogy a még kiszámíthatóbb, zártabb és átgondoltabb jogi környezet befolyásolja a projektek sikerét. Az egyéb jogi lépéseket illetően inkább szkeptikus vagyok: ezek várhatóan olyan fiskális intézkedések lesznek, melyeknek nem feltétlenül lesz piacösztönző hatása. A nagyszabású délelőtti plenáris szekció után délután párhuzamosan három szekcióra bontva folytatódott a szakmai program. A résztvevők az Irodapiac-Logisztika, a Lakáspiac-Várostervezés, ill. a RetailHotelpiac szekció panelbeszélgetései közül választhattak. A szekciókban olyan témákról esett szó, mint a zöld irodaházak, az agglomerációs városfejlesztések, az elmúlt években gyengélkedő hazai lakáspiac kilátásai, kitörési pontjai, a belvárosi kiskereskedelmi fejlesztések, valamint az újra reneszánszát élő Balaton. A szervezők egy egészen különleges kerekasztal-beszélgetést is szerveztek, melyen Közép-Európa legfontosabb fővárosainak (Bécs, Budapest, Bukarest, Pozsony) főépítészei vetették össze várostervezési koncepcióikat. dr. Kovács Zsolt

bályozása, állami előírásai (az Unióban országonként meglehetősen eltérőek lehetnek a követelmények). Utóbbihoz tartozik, hogy a tagállamokban a hagyományos cégformáknál különbözőek az előírt társasági tőkeminimumok. Kft.-t tőke nélkül is lehet alapítani többek között az Egyesült Királyságban vagy Írországban, és ugyancsak nincs tőkeminimumhoz kötve a részvénytársaság létrehozása Cipruson. A legmagasabb tőkeminimumot követelik meg ugyanakkor Ausztriában – a kft.-nél ez 35 ezer euró – vagy Lengyelországban, ahol a részvénytársaság tőkeminimuma 129 ezer euró.

Szakma

CompLex Reggeli

A nemzeti elzárkózásra, preferenciákra idézhető a holland példa, ahol a cégregisztrációs folyamat alatt ki kell jelölni egy hollandiai lakhellyel rendelkező személyt, aki a bejegyzés során eljár a vállalkozás ügyeiben és képviseli azt. A cégbejelentés holland nyelven zajlik – angol nyelvű hivatalos információ meglehetősen nehezen található –, és minden egyes új alkalmazottat be kell jelenteni. Görögországban adminisztratív értelemben számos, más országban nem létező előírást kell figyelembe venni, a procedúrát pedig egy meglehetősen dagályosnak nevezhető eljárásrend és nyelvezet jellemzi. A folyamat nyelve a görög. Belgiumban számos előnnyel jár a fiókvállalat alapítása, a belga társasági törvények ugyanis – kevés kivételtől eltekintve – nem rendelkeznek az igazgatótanácsról, a profitelosztásról és a közgyűlésről. A fiókvállalat adózási előnnyel bír; nem vonatkozik rá tőkeminimum-előírás és osztalékadó-fizetési kötelezettség. További adókedvezményben részesül, ha disztribúciós, koordinációs vagy szolgáltatási központként jegyzik be.

Cégalapítás az Európai Unióban Több mint húsz éve léteznek univerzális cégformák, az egyes gazdasági társaságok alapításának azonban tagállamonként jócskán eltérő követelményei lehetnek – Írországban például tőke nélkül is lehet kft.-t alapítani. Szlovákiában egy egyszerű székhelyáthelyezéssel 30–40 százalékos adómegtakarítás is elérhető Magyarországhoz képest, az euró bevezetésével együtt az is várható, hogy a magyarok cégalapítását adminisztratív eszközökkel igyekeznek megnehezíteni.

Az Európai Unió a globalizációra, a nagyvállalati kihívásokra adott politikai válaszként jött létre. A cégalapítás – amely az adott vállalkozás működtetéséhez szükséges tőkebefektetésként határozható meg – motivációja lehet aktív, terjeszkedő, amelyet a piacbővítés, a méretgazdaságosság, a szinergiák kiaknázása és a vándorló modernizáció indokol, vagy passzív, kihúzódó, amelyet a piacvesztés, a túl magas adóterhek, bürokratikus nehézségek vagy egyéb versenyképességi hátrányok motiválhatnak – mondta a CompLex által szervezett Ügyvédreggeli október 28-i előadásán Csányi Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem Dunaújvárosi Főiskola docense. Bármely piac stratégiai erőterébe való belépésnek vannak korlátai; ilyen egyebek között a kilépési korlát (vagyis az, ha mégsem megy a vállalkozás, akkor mi következzen, mi történjen például a garanciális, szavatossági igényekkel) vagy az adott ország jogi sza-

Az Európai Unióban 1985 óta léteznek univerzális cégformák, a szupranacionális társasági formákról, az európai gazdasági egyesülésről szóló rendeletet akkor fogadta el az Európai Közösség. Ezt követte 2001-ben az európai részvénytársaságról, két évre rá pedig az európai szövetkezetről szóló rendelet. Európai egyesülést 2004. május 1-jétől lehet alapítani, európai részvénytársaságot 2004. október 8-ától, európai szövetkezetet pedig 2006. augusztus 18-ától lehet magyarországi székhellyel létrehozni. Szlovákia mellett azért dönt a legtöbb magyar cégtulajdonos, mert egy egyszerű székhely-áthelyezéssel és az ügyfélállomány átszerződtetésével 30–40 százalékos adómegtakarítást lehet elérni – számolt be az előadáshoz kapcsolódva ifj. dr. Nemessuri Péter ügyvédjelölt, aki három éve foglalkozik szlovákiai cégalapításokkal és menedzsmenttel. Egy nemrégiben született, nem hivatalos szlovák kormány-állásfoglalás alapján mindenesetre várható, hogy a magyarok szlovákiai cégalapítását bürokratikus eszközökkel nehezítik meg. Megtagadják például a közösségi adószám kiadását – egyébként az EU-s normákkal ellentétesen – a magyar tulajdonú cégekről, ami a „kimenekülés” egyik legnagyobb akadálya lesz a jövőben. Egy szlovák kft. két tulajdonossal, egy ügyvezetővel történő alapítása nagyjából 35–40 ezer koronába kerül, természetesen euróban is fizethető. Ez a teljes eljárást, a szükséges illetékeket és a fordítást is tartalmazza. Ezer koronás illetéket kérnek egy–egy további tag vagy az ügyvezető bejelentéséért. A minimum a 200 ezer korona alaptőke, amelyet azonban a házipénztárba is be lehet fizetni. A cégalapítás körülbelül három hetet vesz igénybe. Az ügyintézés rendkívül egyszerű; közjegyzőhöz érdemes elmenni, a szlovák cégregiszter, az ottani cégbíróság a magyar nyelvű társasági szerződés ÜGYVÉDVILÁG

19

A szlovákiai cégalapításhoz a magyar útlevélen és lakcímkártyán kívül kizárólag három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány hiteles, szlovák nyelvű fordítása szükséges, a székhely biztosítása mellett. Utóbbival számos cég foglalkozik, ez havonta körülbelül 1000–2000 korona költséget jelent. Általában bérelt, mostanában inkább saját tulajdonú ingatlanban biztosítják a székhelyet a szolgáltatatók. Ez fontos szempont, a szlovák adóhatóság ugyanis rendszeresen ellenőrzi, a cég valóban működik-e, megtalálható-e a székhely és ott az ügyvezető. Elengedhetetlen, hogy a székhelyen legalább egy titkárnő megtalálható legyen, lehetőleg tudjon szlovákul, ha az ügyvezető történetesen külföldön tartózkodik. Az aláírási címpéldány a cég bejegyzését követően a közjegyzőnél, illetve az adóhatóságnál készül. Az ügyvezető a magyar szabályokhoz hasonlóan belekerül a társasági szerződésbe, és innentől társasági jogviszony jön létre, nincs külön megbízás, és nem kötelező a foglalkoztatása. E jogviszony keretében tiszteletdíj, költségtérítés fizethető neki. Egy Magyarországon tevékenykedő ügyvezető után 35 euró napidíj – ami leginkább élelmiszerre költhető –, valamint további 30 százalékos általános költőpénz számolható el adómentesen. Nagyon kevés bank foglalkozik magyar tulajdonú, ottani cégek bankszámla-vezetésével. A nemzetközi bankok javasolhatók, amelyek rendelkeznek angol vagy akár magyar internetes felülettel, a határ menti városokban pedig az ügyintézők beszélnek angolul és magyarul is. Nem javasolt ottani ügyvéd kollégákkal felvenni a kapcsolatot, mert ez csak bonyolítja, nehezíti az eljárást, és rendszeresen további ügyintézési díjakkal jár. A szlovák adózási rendszer elvileg igen előnyös; 19 százalékos nyereségadó mellett osztalékadó-mentesen, hivatalosan is „hazahozható” a pénz, de ez esetben 25 plusz 4 százalékos magyar adóteherrel számolni kell. A Magyarországra történő számlázás áfamentes. Az áfaköteles termékek nemzetközi értékesítése során fordított áfafizetési kötelezettség áll fenn. A forgalmi adót utólag lehet visszaigényelni, aki elmulasztja, a számviteli szabályok megszegésével számol. Az induló vállalkozások éves nyereségadó- és áfafizetők, ennek ellenére minden bevallás negyedéves, ezért elengedhetetlen a megfelelő könyvelő kiválasztása. A számviteli szabályok sokkal engedékenyebbek; nem véletlen, hogy a szlovák rendszámú autók magyarországi elterjedésében is szerepet játszik, hogy ott a cégautó az ügyvezető részére minimális éves díj megfizetésével mind az üzemanyag, mind a kopás kedvező módon elszámolható. Ennek a könyvelése a magyar útnyilvántartáshoz hasonlóan részletes szabályokhoz kötött, viszont nem kell igazolni, hogy az ügyvezető a cég nevében járt-e el, akár

Nincs regisztrációs adó, sem súlyadó, a kötelező biztosítások tarifája jóval kedvezőbb, mint Magyarországon. Egyszerű gyári ráccsal egy személyautó is haszongépjárműnek minősíthető, és ha cég vásárolja, az áfa is visszaigényelhető, ez már milliós megtakarítást is jelenthet. Egy éves, a súlyadóhoz hasonló adót kell fizetni a cégautó után. Az üzemanyag- és a kopáselszámolás mellett jóval kedvezőbben fenntartható egy autó. Jelenleg a szlovák minimálbér valamivel alacsonyabb, mint a magyar, jövőre viszont a magyarországinak a másfélszeresére fogják emelni. A személyi jövedelemadó 19 százalékos, a minimálbért terhelő egyéb járulékok is jóval alacsonyabbak a magyarországinál, még mindig összességében 20 százalékos adómegtakarítást lehet elérni a szlovákiai foglalkoztatással. A szlovák jogszabályok angolul nem érhetők el, sőt egyelőre a szlovák hivatalos oldalak zöme sem, kivéve a cégjegyzéket, amelyben tulajdonos és ügyvezetők neve alapján is lekérdezhetők a cégek. A választott tevékenységi köröket egy vállalkozási lista alapján kell kiválasztani, ez a magyar TEÁOR-rendszerre hasonlít. A társasági szerződésben kell meghatározni a tevékenységeket, felvételük után darabonként 100 korona körüli illeték fizetendő. Az üzleti, tanácsadás jellegű szolgáltatások nem engedélyhez kötöttek. A román hatósági eljárás valamivel egyszerűbb a magyarnál, majdnem egyablakos a rendszer, a cégalapítás körülbelül másfél hónapot vesz igénybe. A társasági szerződést általában ügyvéd készíti, és ő jár el a hatóságoknál. Előírás az ügyvédi ellenjegyzés vagy a közjegyzői hitelesítés. Csak az általuk megszabott formákban lehet céget alapítani, a társasági szerződésre szigorú szabályok vonatkoznak. A költségek valamivel alacsonyabbak, mint Szlovákiában. Valamilyen formában székhelyet biztosítani kell, saját vagy bérelt tulajdonú ingatlanban. Székhelyszolgáltatók nincsenek, egy székhelyre legfeljebb három céget lehet bejegyezni, kivéve a hivatalosan irodaházként bejelentett ingatlanokat, amelyek rendelkeznek cégenként 10 négyzetmétert meghaladó irodaként használható helyiséggel. Sem Szlovákiában, sem Romániában nem ismerik az előtársaság fogalmát. A társaság, amíg nem jegyzik be a cégbíróságon, nem működhet előtársaságként, kizárólag a székhellyel, illetve az alapítással kapcsolatos költségeket számolhatja el, nem számlázhat, nem folytathat tevékenységet. Van angol nyelven elérhető központi oldal, a magyarorszag.hu-hoz hasonlóan. dr. Schmidt Gábor

Fotók: Hudák László

A közjegyző előtt készülő társasági szerződés nagyjából a magyar kft., bt. alapításához hasonlít. Szlovákiában egyelőre papír alapon történik a cégalapítás. Első lépésként érdemes egy ottani székhely-szolgáltatóval felvenni a kapcsolatot, nagy a szórás, körülbelül 370 cég és ügyintéző foglalkozik szlovák cégalapítással magyarok részére.

saját tulajdonú, akár cégautójával, csak azt, hogy az a futás ténylegesen megtörtént.

Szakma

hiteles fordítását is elfogadja. A szerződés megkötése és az ügyvezető nyilatkozata után – miszerint a törzstőke biztosítása megtörtént – körülbelül egy hét alatt megérkezik először a vállalkozási engedély, majd újabb egy hét múlva a cégregiszterbe való bejegyzés.

ÜGYVÉDVILÁG

21

Portré

Erő, hatalom, siker,

vonzás és taszítás

Gyertyafényes beszélgetés dr. Horváth Magdolna ügyvéddel

Hogyan indult és hogyan folytatódott a pályafutása? A jogászi tevékenységet 1983-ban az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalatnál kezdtem, mint jogtanácsos, majd vezető jogtanácsos. Akkor, abban az időben az ügyvédek általában nem folytattak tevékenységet a gazdasági jog területén. A vállalati szférában eltöltött évek megtanítottak a gazdálkodáshoz kötődő jogterületek elméleti és gyakorlati ismeretére. A sajtóban eltöltött évek után 1990-ben az ügyvédi pályát választottam, a 76/1 számú Ügyvédi Iroda önálló alirodaként működő tagjaként, majd 1991-ben egyéni ügyvédként folytattam praxisomat. 1998-ban önálló ügyvédi irodát nyitottam. Főként gazdasági joggal, cégjoggal, koncessziós joggal, cégek eladása és felvásárlásával, szerencsejáték jogterülettel, szerzői joggal, szellemi alkotások jogával, védjegyjoggal, lap- és könyvkiadással, színházi jogterülettel kapcsolatos ügyekkel foglalkoztam. Az 1875. évi Kereskedelmi Törvényt követően az 1988. évi VI. törvény volt az első gazdasági társaságokról szóló törvény, mely átfogóan szabályozta a gazdasági társasági formákat. Az elsők között alapítottam részvénytársaságot dr. Sebestyén Katalin akkori cégbíró útmutatásai alapján, akire segítőkész emberi hozzáállása és nagy szakmai tudása miatt ma is nagy

tisztelettel és megbecsüléssel emlékezem. Négy éven át voltam a Szerencsejáték Rt. vezető ügyvédje, az igazgatóság tanácsadója, majd egy későbbi időintervallumban az igazgatóság tagja is. Az itt eltöltött időszak is egy kimagaslóan eredményes, innovatív időszak volt. Ügyvédi tevékenységem meghatározó és legszebb részének tekintettem és tekintem ma is, amikor gazdálkodó szervezeteket képviselhetek. Ebben a mai nehéz gazdasági, szakmai, politikai időszakban, amely a társadalom minden rétegét sújtja, determinált szerepe van a jogi tevékenységet folytatóknak, és ennek csak egy szegmense az ügyvédség. Azt gondolom, hogy a társadalomtudomány területén a humán értelmiségnek 3 olyan rétege van, amely meghatározó a társadalom alakításában: az egyik az orvosi réteg, a másik a jogi tevékenységet folytatók rétege, beleértve a bírákat, ügyészeket, ügyvédeket, rendőrséget, a közigazgatást, az államigazgatás minden területét, és a harmadik réteg a – többek között az ideológia teremtéssel foglalkozó – filozófusok, a filosok (ide értem a politikusokat, mint politikacsinálókat is) rétege. Az egyik legfontosabbnak a jogásztársadalom egységét tartom, mert a reánk háruló felelősség nemzetközi, nemzeti és

össztársadalmi szinten igen nagy. Ami az ügyvéd számára ebben az összefogásban, a dolgok meghatározottságában és a mindennapi teremtésben rejlik, azt 5 szempontba sorolnám: erő, hatalom, siker, vonzás és taszítás. Az erő: az ember hogyan cselekszik. A hatalom: honnan, milyen pozícióból cselekszik, tesz meg valamit. A siker: az ember hogyan tudja megélni az adok-kapokat a mindennapokban és hogyan teljesíti a sorsfeladatát. A vonzás: az ember élete – a munka, a tevékenység, az intuíció – során kiket vonz be és kikkel kerül kapcsolatba a feladatainak végzése során. A taszítás: hogyan és miként ismeri fel az ember – mint földi halandó és mint szakember – azt, hogy kivel nincs már dolga az életében és miben nincs már feladatköre. Ha az ember jól meghúzza ezeket a határokat, valamint a szakmája, az emberi tisztessége kapcsán ezt felismeri, akkor megtalálja magában a túlélő erőt, mert ezt csak így lehet csinálni. Minden nap tudni kell újrakezdeni, és mindig meg kell újulni: semper reformari! És soha nem szabad feladni! Ön bejegyzett mediátor és rendszeresen felkért választottbíró. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választottbíróság és a Budapesti Ügyvédi Kamara Eseti ÜGYVÉDVILÁG

23

Portré

„

„ Azt gondolom, ha nekünk ügyvédeknek az emberekbe vetett hite nem lenne, akkor nem tudnánk élni a mindennapokban. Az ügyvédség társadalmi rendeltetésénél fogva és társadalmi helyéből fakadóan szolgálja azt a tartalmat, mely igazolja, hogy »akinek sokat adtak, attól sokat kívánnak, és akire sokat bíztak, attól többet kérnek számon.«”

24

ÜGYVÉDVILÁG

Fotók: Bakcsy Árpád

Választottbíróságának keretében szoktam választottbírói feladatot ellátni. Már az 1988. évi VI. törvény is lehetőséget nyújtott arra, hogy a gazdasági társaságok, mint gazdálkodó szervezetek ne a rendes bíróságot vegyék igénybe, hanem a törvényben és a társasági szerződésekben megfogalmazottak szerint a Választottbíróságot. Itt többek között a bírói szerep a kuriózum, s az, hogy nem a rendes bíróságnak a hatásköre és illetékessége szerint történik az eljárás, hanem egy szubjektív személyekből álló bíróságot választanak a felek. Itt mindig a peres feleknek a személye determinálja azt, hogy a másik félnek a bíróját is el kell fogadni. Ez mindig egyfajta értékítélet az ellenértékű fél oldalát tekintve is, amikor a gazdasági életben már vita van és kockázatokról, nagy pénzekről, hatalmi játszmákról van szó. Utoljára dr. Horváth Jenő és dr. Grafl-Fülöp Gyöngyi kollegákkal voltam egy tanácsban.

A Budapesti Ügyvédi Kamara Eseti Választottbíróságának ítélkezésében általában az ügyvéd az ügyvédet választja. A felkért választottbírói feladatkör megtisztelő, de igen nagy kihívás is. A szakma méltósága, és az ügyvédek szerepének jelentősége nagyon tisztességes megoldással és eredménnyel szokott járni. Az ügyfeleim, mint főként a gazdasági élet szereplői, a legnagyobb diszkréciót várják el az ügyvédtől. Utóbb dr. Jutasi Györggyel és dr. Hetényi Gézával láttam el e választottbírói feladatot. A mediáció az angol common law-ból ered. Magyarországon nincs ennek hagyománya. A magyar jogrendszer a német nyelvterületű és szerkezetű jogrendszerre épül. Érthető tehát, hogy a 2002-ben életre kelt mediáció intézménye nem tud gyorsan életre kelni. A jogintézményekbe történő beültetése már folyamatban van, de a társadalmi elismertsége és ismertsége még nem széles körű. Ennek oka eredeztethető a fentieken kívül abból is, hogy hazánkban tradíciója van a pereskedésnek, továbbá kevés figyelem és kevés pénz fordítódott eddig a társadalmi ismeretek ez irányú kiterjesztésére. Egyezséget kötni nem szégyen és nem a gyengeségnek a jele. Különösen a gazdasági életben, hogyha a két fél tud engedni, akkor tud méltóságot prezentálni és tud a jövőben együtt dolgozni. Tud megint egymással újra pénzügyi és gazdasági tevékenységet folytatni és tud egymásnak minden szempontból újra hasznot hozni. Aki bölcs, az rájön, hogy egyezséggel elegánsan kijöhet a jogvitából. Az asztalon található bronz szobor mit szimbolizál? Számomra az Európai Utas című lapot, mely az európai együttműködés kulturális folyóirata.

A lap és az ezt kiadó alapítvány a társadalom széles rétegéből került megalapításra 1990-ben. Az alapítók között – többek között – Göncz Árpád, Medgyessy Péter, Nemeskürty István, Módos Péter, Módos Márton, Pomogáts Béla, Balassa Péter, Hanák Péter, Hubai Miklós és jómagam is szerepeltem. A lap főszerkesztője Módos Péter. Ezt a szobrot az Európai Utas Alapítvány és a Konrad-Adenauer Stiftung felajánlására kaptam a jubileumi évforduló alkalmából. Számomra megtiszteltetés volt, mivel az európai együttműködésért végzett tevékenységért a nemzetközi és a hazai társadalmi élet olyan kiválóságai kapták, mint – többek között – Nemeskürty István, Antall László, Rudolf Chmel, Cesare Tomasetic, Peter Bockshnall. Úgy tudom, hogy szociális rehabilitációval foglalkozó alapítványt is hozott létre. Igen, 2005-ben. Ez a drog- és egyéb szenvedélybetegségekben levők rehabilitációját, s a szenvedélybetegségek pszichiátriai, szociokulturális támogatását szolgálja. Az alapítvány szakmai munkáját dr. Nyisztor Magdolna pszichiátriai intézetvezető főorvos, dr. Licht Anna sebész főorvos és Domokos János filmrendező vezeti. A lánya utolsó éves joghallgató. Folytatni fogja a tradíciót? A lányom az elmúlt időben az egyetem ösztöndíjasaként egy évet töltött Skóciában. A jogászkodásnak – beleértve az ügyvédkedést is – ma már a világokon átnyúló lehetősége és szükségessége igényli és megköveteli a külföldi tanulmányokat, ugyanúgy, mint valamikor az 1400–1500as években a céhlegények világlátásának és tudásfelhalmozásának szükségességét. A lányomnak a lehetősége megvan ahhoz,

Fiatalokat látok az irodában. Ők most egyetemi gyakorlatot töltenek itt, Fuchs Miriam és Kovács Lilla. De amióta az ügyvédi pályán vagyok, az ügyvédi iroda mindig fontos feladatának tartotta a jövő generációjának, az ügyvédjelölteknek a képzését és foglalkoztatását. A fiatal kollégák a jövő zálogai. Kölcsönösen sokat tanulunk egymástól. Szeretem a másként gondolkodásukat. Ez pedig nekem szolgál zálogul a mindig megújuláshoz. Kivétel nélkül mindegyik ügyvédjelöltre, akik az ügyvédi irodában tevékenykedtek, büszke vagyok. Véleményem szerint az ügyvéd számára a kontinuitást és a kiteljesedés egyik formáját jelenti a szakmai utódoknak, az új generációnak a képzése és azok későbbi szakmai sikere. Ön nagy természetrajongó, lovagol, motorcsónakot vezet, túrázik. A Dunakanyarban lakom, ami a világ egyik legszebb helye. Ajándék a sorstól, ha valaki itt élhet. Annak minden természeti szépségével és vonzerejével együtt. Ha az ember a szemeit a hegyekre emeli, akkor rájön, hogy onnan jön az ő dicsősége. Az a jobb kéz, ami minden nap megsegíti, az onnan eredeztethető. Nekem ez a vidék annyi erőt és hitet ad, hogy itt mindig feltöltődöm, mert az élet mindent átható részében a szeretetnek és az emberségnek van jelentősége. Ez vezet a külső és a belső harmónia eléréséhez. Egy kedves barátom, Horváth Zoltán szavaival élnék, aki a napokban mondta nekem: „Soha ne becsüld alá a szeretet hatalmas erejét, amely… nemcsak a szívet, hanem az értelmet is megmozgatja! Persze ez vissza is száll rád, és mindig új erőt ad, hogy megbirkózz azzal, ami lehetetlennek látszik.” Azt gondolom, ha nekünk ügyvédeknek az emberekbe vetett hite nem lenne, akkor nem tudnánk élni a mindennapokban. Az ügyvédség társadalmi rendeltetésénél fogva és társadalmi helyéből fakadóan szolgálja azt a tartalmat, mely igazolja, hogy „akinek sokat adtak, attól sokat kívánnak, és akire sokat bíztak, attól többet

kérnek számon.” Meghitt karácsony estére szólóan minden kedves kollégámnak és a lap minden olvasójának ajándékként küldöm az alábbi sorokat:

Portré

hogy ügyvéd lehessen, de nem tartom egészségesnek, hogy már most itt lehorgonyozzon nálam. Biztonságot és hátteret nyújtok számára, és mint szülőnek szívem vágya, hogy átadjam a tudásomat és folytassa a tradíciót, de ehhez nem ragaszkodom. Azt mondtam neki, hogy járja a maga útját, és ha ez az út azonos, vagy egy folytatás, akkor én ebben mindig partner vagyok.

„A szeretet himnusza Szóljak bár emberek vagy angyalok nyelvén, Ha szeretet nincs bennem, Csak zengő érc vagyok vagy pengő cimbalom. Legyen bár prófétáló tehetségem, Ismerjem bár az összes titkokat és minden tudományt, Legyen akkora hitem, hogy hegyeket mozgassak, Ha szeretet nincs bennem, Mit sem érek. Osszam el bár egész vagyonomat a szegényeknek S vessem oda testemet, hogy elégessenek, Ha szeretet nincs bennem, Mit sem használ nekem. A szeretet türelmes, a szeretet jóságos, A szeretet nem féltékeny, Nem kérkedik, nem gőgösködik, Nem tapintatlan, nem keresi a magáét, Haragra nem gerjed, a rosszat föl nem rója, Nem örül a gonoszságnak, De együtt örül az igazsággal. Mindent eltűr, mindent elhisz, Mindent remél, mindent elvisel. A szeretet soha el nem múlik. A prófétálás megszűnik, A nyelvek elhallgatnak, A tudomány elenyészik. Tudásunk csak töredékes, Töredékes a prófétálásunk is. Mikor azonban eljön a beteljesedés, Ami töredékes, véget ér. Amikor még gyermek voltam, úgy beszéltem mint a gyermek, Úgy gondolkodtam mint a gyermek, úgy itéltem mint a gyermek. De mikor férfivá nőttem, elhagytam a gyermek szokásait. Ma még csak tükörben, homályosan látunk, Akkor majd színről-színre. Most csak töredékes a tudásom, Akkor majd úgy ismerek, Ahogy én is ismert vagyok. Most megmarad a hit, remény, szeretet, Ez a három, De köztük a legnagyobb a szeretet. Törekedjetek a szeretetre!”

(Részlet Pál apostolnak a Korinthusbeliekhez írott I. leveléből)

Dr. Horváth Magdolna 1957-ben született. 1983-ban az ELTE Jogi Karán szerzett diplomát, 1986-ban szakvizsgázott, majd 1997–1999-ben társasági szakjogász képzésen vett részt. Szakmai pályafutását az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállaltnál kezdte, mint jogtanácsos, majd vezető jogtanácsos. 1991-től egyéni praxist folytat, 1998-ban önálló ügyvédi irodát nyit. Szakterülete a cégjog, gazdasági jog, cégek eladása és felvásárlása, koncessziós jog, szerencsejáték jogterület, szellemi alkotások joga, szerzői jog és védjegyjog, lap-és könyvkiadás, színházi jogterület, mediáció és lobby tevékenység. Volt igazgatósági tagja a Szerencsejáték Rt.-nek. Volt felügyelőbizottsági tagja a Nemzeti Sport Lap- és Könyvkiadó Kft.nek, a Magyar Szumo Szakszövetségnek, a Magyar Játékkaszinó Kft.-nek, a Belvárosi Kaszinó Kft.-nek., a Casino Sopron Kft.-nek, a Hungexpo Reklám Rt.-nek. Tagja a Magyar Ügyvédnők Egyesületének, a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jog Egyesületének. Bejegyzett mediátor és lobbiszakértő, oktat a modern üzleti tudományok területén és rendszeresen felkért választottbíró. Alapítója és felügyelőbizottsági tagja több karitatív, szociális és egészségügyi alapítványnak, egyesületnek. Alapítója az európai együttműködés folyóiratának, az Európai Utas című kulturális lapnak. Kedvenc időtöltése az utazás, síelés, kerékpározás, lovaglás, golf, motorcsónak, zene, könyv.

dr. Pál Edith ÜGYVÉDVILÁG

25

Szabadidő

Akrobata táncosból

időskori életmód

„nagykövet” Kövesi Farkas Zsuzsát itthon és külföldön is sokan ismerik Puszi és Suzy művésznéven. A már nyugdíjas korú hölgy – aki jó néhány évtizedet letagadhatna korából – férjével körbeutazta a világot. A Suzy és Ernesto formáció 25 éven keresztül akrobatikus, táncos, kétszemélyes fellépéseikkel megfordult a keleti és a nyugati „blokkban” is. 1988-ban költöztek vissza Magyarországra. Zsuzsa még ma is vállal gyermekelőadásokat és mellette az idősebb generáció egészséges, tartalmas életéért küzd, valamint a betegségek megelőzése mellett kampányol. – Gyermekkorom óta mindig mozgok, már óvodásként is felléptem. Kiskoromban tánccal és tornával kezdtem, akrobata lettem. A Magyar Építőipari Munkások Országos Szövetségének sportegyesületében táncoltam, ahol a későbbi férjem is, akrobataként. Egymásba szerettünk, majd körbetáncoltuk a világot. Itthon a Kamara és a Budapest Varietében kezdtük a karrierünket, aztán 1959-ben külföldi ügynökök figyeltek fel ránk. Egy hónapos szerződést ajánlottak, de 25 éves lett belőle. Pénz, nyelvtudás és biztos háttér nélkül vágtunk bele. A táncos, akrobatikus műsorral fellépő páros először Berlinbe került, varietékben és televíziós műsorokban tűntek fel. Hónapról hónapra újabb szerződéseket kaptak, nagyon kedvelt lett műsorszámuk. Három év alatt meghódították Jugoszláviát, Bulgáriát, Lengyelországot és az akkori Csehszlovákiát, majd elsőkként kaptak nyugatra szóló útlevelet és ezzel megnyílt előttük a világ. – Ausztriában, a Benelux államokban, Svájcban, Svédországban, Dániában, Spanyolországban, Olaszországban adtunk műsorokat, majd ’64-ben egyhónapos szerződéssel Izraelbe hívtak, de végül 9 hónapig éltünk ott. Ott tanultam meg olajjal főzni, hiszen disznózsír nem volt. Most már persze tudom, mennyivel egészségesebb az olaj. Később az USA számos államába is eljutottunk, az óceánt

26

ÜGYVÉDVILÁG

tizenkilencszer repültük át. A rengeteg külföldi évnek és a jó nyelvérzékemnek köszönhetően hamar megtanultam néhány nyelvet középfokon, németből felsőfokú nyelvvizsgám van, naponta e-mailezem a barátaimmal. Még 54 évesen is bikiniben léptem fel. Mindig figyeltem arra, mit eszem, a súlyomra és energiámra vigyázni kellett. Fagylaltot, sört és zsíros ételeket száműztem az étrendemből. Az örök mozgás rabja vagyok. Mindennap úszom vagy otthon tornászom, de sokat járok edzőtermekbe is. Természetesen ma is odafigyelek, hogy egészségesen táplálkozzak. Sok gyümölcsöt, zöldséget, főzeléket, fehérhúst eszem és nagyon kevés édességet. Versenysúlyomat azóta is tartom: 52 kiló vagyok. A napi méredzkedést megszoktam az évtizedek alatt, úgyhogy ma is azzal kezdem a napot. 1988-ban – megunva a sok utazást – végleg hazajöttek és bohóckosztümöt öltve gyermekek előtt léptek fel akrobatikus műsorral. Szerepeltek több televíziós műsorban is. A Magyar Televízióban például Antal Imrével, Pécsi Ildikóval, de Halász Judittal és az Eszményi-Heilig házaspárral is volt közös műsoruk. Saját magukat menedzselték, eljártak tárgyalni, szponzort szerezni, a szövegeket is Zsuzsa írta az előadásokhoz. A székesfehérvári színházban és a Mikroszkóp színpadon önálló műsoruk volt, a Fővárosi Nagycirkuszban artistákkal, zsonglőrökkel léptek fel, de iskolákban, óvodákban és művelődési házakban is megfordultak. Elsőkként írtak és adtak elő vicces, fogmosási versikéket gyermekeknek és készítettek bohóc gyermekkazettát. Az akrobatikát korfüggőnek véli Zsuzsa, ezért 55 évesen abbahagyta. – 14 éve

meghalt a férjem, de a lányommal, aki artista, továbbfolytattuk a fellépéseket és még mostanában is hívnak minket gyermekek születésnapjára. Az unokám is ezt a pályát választotta: a Táncművészeti Főiskola elvégzése után artista lett, jelenleg külföldön dolgozik. Zsuzsa, ha otthon tévét néz vagy olvas, akkor is mozog. – Éltem tó és tenger közelében, erdő közepén, és szerencsés típus is vagyok, ezeknek köszönhetem, hogy a bőröm most is rendben van. Az a baj, hogy az 50 év feletti nők többsége elhanyagolja magát. Ha meg már nyugdíjba mennek, akkor azt hiszik, nincs élet tovább. Pedig akkor kezdődik egy új, izgalmas szakasz. Amerikában és Németországban azt tapasztaltam például, hogy a nyugdíjasok szinte kivirulnak. Van idejük és mindenfelé jönnek-mennek, sportolnak, mozognak, jókedvűek. Nem szabad bezárkózva otthon ülni, hanem össze kell járni a barátokkal, sétálni, kirándulni menni, vendégségeket, összejöveteleket szervezni. Egyszóval élni. Ahhoz, hogy egészségesek legyünk idősebb korban is, persze már gyerekként oda kell figyelni a táplálkozásra és a sok mozgásra. A sport nagyon fontos. Számos betegség megelőzhető a rendszeres úszással, kocogással, súlyzózással. Sajnos mostanában minden a fiatalokról és fiataloknak szól. Ezen szeretnék változtatni, saját példámmal is, mert az idősebbek ezért is érzik kirekesztettnek, feleslegesnek magukat. Beszéljünk a hatvan, hetven év felettiek testi-lelki problémáiról is! Adjunk nekik is tanácsokat, foglalkozzunk velük! A megelőzés is elengedhetetlen és hasznos. El kell járni rendszeresen szűrővizsgálatokra, konzultációkra, tájékozódni kell, ismereteket szerezni, új emberekkel ismerkedni. Azon dolgozom, hogy ezt a „nyugati” szemléletet minél többen megismerjék és elsajátítsák itthon is. Krausz Viktória

Elbocsátások a globális krízis idején – a munkajogász szemével

Ne nézz vissza haraggal Mennyire könnyen hozzák meg a vállalatvezetők az elbocsátásról szóló döntést? Mennyire jellemző ma Ön szerint, hogy cégen kívülről segítséget, tanácsadót vonnak be a folyamatba? dr. Gál Andrea: Ha egy vállalat számára nincs más lehetőség, fennmaradása érdekében költséget kell csökkentenie, racionalizálnia kell. Ennek a látszat szerint legegyszerűbb módja a leépítés. A kevésbé szerencsés cégek rákényszerülhetnek egész részlegeik, ágazataik tevékenységének megszüntetésére. E nagyon kényes helyzetben gyakorlatilag elenyészően kevés az olyan kompromiszszum, amely munkáltató és munkavállaló számára egyaránt megnyugtató, könnyen elfogadható volna. Az elbocsátások során támadó viták, a megbántott, néha kétségbeesett alkalmazottak igen sok, nem csupán jogi természetű probléma forrásai lehetnek. Így a munkáltatók kellő tapasztalat, felkészült, a leépítésekben tapasztalatokat szerzett vagy kifejezetten erre szakosodott, külső tanácsadók nélkül csak remélhetik, hogy nem jónéhány potenciális munkaügyi per és további, komolyabb veszteség vár rájuk a következő évben. Mi az elsődeges teendő, ha a munkáltatónál felmerül a csoportos létszámleépítés szükségessége? A kritikus helyzetekben, még a döntés meghozatala előtt szükség van a munkál-

tató részletes állapotfelmérésére. Ha nem lehet elkerülni a leépítést, úgy annak problémamentes végrehajtására megfelelő szakértőket kell bevonni mind a jogi, mind a humánerőforrás-gazdálkodási (HR) területről. A folyamat pontosan behatárolt keretek között zajlik: a Munka Törvénykönyve (Mt.) szigorúan szabályozza a munkáltatót terhelő tájékoztatási és konzultációs kötelezettséget, amelytől érvényesen eltérni nem lehet. Ezen túl azonban át kell gondolni a munkáltatóval közösen a munkáltatói stratégiát is, hogy a konzultációban és a munkaviszonyok megszüntetése során milyen módon és mértékben mutatkozik célszerűnek külső tanácsadók bevonása. A tapasztalatok szerint a leépítések során melyik az a legérzékenyebb terület, amelynél a speciális szakértelem elengedhetetlen? Ha csak egyet lehet kiemelnem, a rendes felmondás közlését kell első helyen megemlíteni. Evidencia, de következményeit tekintve néha mégsem magától értetődő a munkáltatók számára, hogy a csoportos létszámleépítést azért hívjuk csoportosnak, mert a munkavállalók nagy számát érinti. A munkáltató sokszorosan több lelki, emberi terhet vállal, ha a rendes felmondás közlését maga hajtja végre, ahelyett, hogy ehhez speciális szaktudással rendelkező HR-szakértő segítségét kérné.

Ez a közlés – munkajogi szempontból – szabályosan delegálható külsős szakértőre? Teljes mértékben. Az Mt. és a következetes bírósági gyakorlat szerint csak a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó döntésnek és a döntés indokainak kell a munkáltatói jog gyakorlójától származniuk, ám a közlésre a munkáltatói jog gyakorlója tulajdonképpen bárkit meghatalmazhat. Hangsúlyozom, a közlés delegálásával a munkáltató fenntarthatja annak lehetőségét, hogy ha gazdasági helyzete rendeződik, kedvezően változik a jövőben, úgy a korábban elbocsátott munkavállalókkal újra munkaviszonyra lépjen. Ennek a megoldásnak több előnye is van, többek között az is, ha a leépítés során a munkavállaló munkaviszonyát személyesen nem a munkáltatói jog gyakorlója szüntette meg, akkor ideális esetben az elbocsátott munkavállaló és a munkáltatói jog gyakorlója között a leépítés miatt személyes konfliktus nem marad. A gazdasági körülmények kedvező változása esetén van arra esély, hogy a korábban jól működő munkakapcsolatok újraépülhessenek.

Karrier

A ma már nemcsak a bankszektorban, hanem a gyógyszeriparban, az építőiparban és az autóiparban is megnyilvánuló világméretű válság egyik, hamarosan érzékelhető következménye lehet a hitelkamatok emelkedése miatti termelésvisszaesés és az emiatt növekvő munkanélküliség. Tény, hogy jó ideje nem voltunk hasonló helyzetben, és pillanatnyilag azt sem állíthatjuk kellő meggyőző erővel, hogy tudjuk, mi vár ránk. Egyik ismert nagyvállalkozónk előrejelzése szerint például a munkaügyi miniszter által prognosztizált számok (50–60 000 fő) kétszeresére is rúghat a jövő évben megszűnő munkahelyek száma. Az egyéni elbocsátás vagy csoportos létszámleépítés a nagyvállalati ügyfélkörben praktizáló munkajogász, dr. Gál Andrea Anna számára ismerős szituáció. Tapasztalatai alapján megfelelő felkészültséggel, türelemmel a leépítés – akár nagyobb volumenben is – jól kezelhető.

A személyes konflikusok hiánya pedig lehetővé teszi, hogy a munkáltató hatékonyan gondoskodjon is távozó munkavállalóiról. Pontosan. Ha érzik ezt a gondoskodást, a közös megegyezés valóban az lehet, amit a neve is sugall: kölcsönösen előnyös egyezség. Ehhez azonban a munkáltatónak a lehető legnagyobb gondossággal kell eljárnia a leépítéssel érintett munkavállalók „utógondozása” tekintetében. Törekednie kell arra is, hogy segítse a munkavállalókat új munkahelyet találni. Ez a segítségnyújtás, az ún. „gondoskodó outplacement”, több formában is történhet. Meg lehet növelni a leépítéssel érintett munkavállalók végkielégítésének mértékét, vagy egyéb olyan juttatásokat lehet részükre nyújtani, amelyek lehetőséget teremtenek arra, hogy hosszabb időn keresztül kereshessék új állásukat. Az ilyen megállapodások hozzásegíthetik őket, hogy pusztán anyagi megfontolásokból ne kelljen egy számukra nem megfelelő ajánlatot elfogadniuk. Szerencsésebb azonban, ha a munkáltató ténylegesen „részt vesz” az új állás megtalálásában, olyan HR-szakértők, szolgáltatók segítségével, akik outplacement szolgáltatásukkal felkészítik a munkavállalót az álláskeresés kihívásaira. dr. Bakó Krisztina és dr. Blaski Judit ÜGYVÉDVILÁG

27

Utazás

Stein Aurél kalandtúra, Afganisztán 2003 Cs

aknem nyolc éve, egy tizenkét évvel ezelőtti diavetítéssel egybekötött afgán úti beszámoló után megkeresett egy kissé egzaltáltnak tűnő bölcsész-tanár figura, későbbi útitársam, Dávid László, hogy segítsem már információkkal Afganisztánról, ugyanis régi álma egy emléktábla elhelyezése Stein Aurél sírjára a kabuli temetőben. Kapva kaptam az alkalmon, segítek, ha én is részt vehetek az expedícióban, amibe Dávid Laci készségesen bele is egyezett. Az utazás akkor teljesen kivitelezhetetlennek látszott. A tálib kormány regnált éppen, az afganisztáni hírek a Buddha-szobor ágyúzásáról, nyilvános megkövezésekről szóltak, bár állítólag létezett tálib képviselet Pakisztánban, a kapcsolatfelvétel velük teljesen reménytelen volt. Tettünk némi suta kísérletet a tájékozódásra, de minden fórumon eltanácsoltak az utazástól. Esélyeinken sokat javított a tálib rendszer felszámolása, de az új adminisztráció bécsi konzulátusa sem lelkesedett igazán, amikor első körben, egy évvel ezelőtt, vízumot próbáltunk kérni. Az előkészületeknek az a hír adott nagy lökést, hogy egy magyar pár turistaként sikeresen keresztülutazott Afganisztánon az iráni Mashadban beszerezve az általunk is annyira áhított vízumot. Innentől kezdve az események is felgyorsultak, némi diplomáciai segítséggel három nap alatt megkaptuk a vízumot a bécsi afgán követségen, majd kiderítettük, hogy az újjáéledt afgán polgári légitársaság, az Ariana indít Isztambulból Kabulba közvetlen járatot, csak éppen a jegyet az

interneten keresztül lehet megrendelni itthonról. Miután nem kis aggodalommal megadtam a kártyaszámom, rövidesen e-mailen megérkezett a visszaigazolás a foglalásról, azzal az információval, hogy a jegyet átvehetjük az isztambuli repülőtéren. Látszólag minden akadály elhárult az utazás előtt, úgyhogy kéttagú mikroexpedíciónk 2003. augusztus első hetében a nem csekély súlyú táblával elindult Afganisztán felé. Az utat négynapos kényszerpihenő szakította meg Isztambulban, ugyanis az afgán légitársaság ügynökei, bár a jegyet ígéretük szerint átadták, elfelejtettek tájékoztatni bennünket, hogy milyen különleges bánásmódban részesülnek az isztambuli reptéren, mindössze húsz percig engedélyezik nekik a beszállókártya-kiadást, és a pult számát nem írják ki az információs ablaknál. Ez elegendőnek bizonyult, hogy megtörténjen az, amitől minden potenciális légi utas retteg, úgy késtük le a gépet, hogy végig ott bolyongtunk a reptéren, keresve a felszállási információkat. Szerencsére másnap készségesen átírták a jegyünket, valószínűleg nem csak mi jártunk így. A második menetre nagyon felkészültünk az isztambuli reptéren, a meghirdetett beszállókártya-osztás előtt két órával kiépítettük figyelőállásainkat az indulási oldalon. Szerencsére időben kiszúrtuk Mashevet, a jegydílert, és addig nem szakadtunk le róla, amíg a kártyát kézbe nem adták. Persze a gépet most sem írták ki normálisan, minden esélyünk meg lett volna a duplázásra, ha nem vagyunk elég éberek. Az Ariana légitársaság 1991-ben is ilyen körmönfontan működött, a háromdolláros jegyet egyből ötvenért akarták adni a nazari sharifi reptéren, amikor meglátták a fizimiskánkat. Szerencsére adódott alternatív megoldás, pisszegve hátunk mögé lopódzott egy pilótának látszó afgán, és tíz dollárért felajánlotta,

28

ÜGYVÉDVILÁG

hogy elvisz bennünket egy katonai repülőn Kabulba. A hátsó ajtón kivezetett egy ósdi AN 29-eshez, amely rajtunk kívül egy aknavetőt, egy koporsót halottal és néhány helyit szállított. Nekünk a busines class jutott, én a repülő orrában ültem egy Pravdán, a többiek a navigátorfülkében, és a pilóták mellett kaptak helyet. Az 1991-es landolásunkkor a kabuli reptéren Hagyi hadnagy, az őrszázad parancsnoka megígérte, másnap szerez nekünk helikoptert Dzsalalabadba, a pakisztáni határ közelében lévő kisvárosba. Másnap bejelentkeztünk Hagyi hadnagynál, aki be is csempészett minket a reptérre. Vártuk a helikoptert, közben a hadnagy mindent megtett szórakoztatásunkért. A katonái gyutacsokat szedtek szét és robbantgattak az orrunk előtt, előbb bicikli-, majd UAZ-mentőautó-versenyt rendeztek a kifutópályán, aztán megígérték, este mi is vezethetünk mentőautót. Kora délután valahonnan előkerült néhány gramm teveszar állagú, jellegzetes illatú „csálsz” fedőnevű rostos növényszármazék, amelynek akkurátus elfogyasztása gyakorlatilag nullára amortizálta a kabuli reptér védelmi potenciálját. Hagyi hadnagynak ez sem volt elég, újabb ötlettel ált elő, szigeteletlen dróton áramot húzott be a parancsnoki viskóba, valahonnan szerzett egy recsegő magnót, és felkiáltott, davaj tancevaty. Sötétedés után javasolta, nézzük meg a csillagokat. Az egész őrszázad karonfogva, csatárláncba fejlődve kilebegett a kifutópálya közepére, lefeküdtünk az aszfaltra, és Hagyi hadnagy lelkesen mutogatta a Göncölszekeret, milyen csodálatos, nálunk biztos nincs ilyen. Félénken megkérdeztem, nem fog-e leszállni itt valami, de

Jobbról balra: Bodolai László és Dávid László

Az érkezés Kabulba 2003-ban is döbbenetes élmény volt. Perzselő forróság, kaotikus reptéri viszonyok, a terminált akkor építették, láthatóan egyik tisztviselő sem tudta, mi lenne a dolga. Három órát álltunk sorba az útlevélvizsgálatra, miközben mindenki valamilyen jogcímen elénk próbált furakodni, legyen az amerikai ENSZalkalmazott vagy szaúdi seftes. A reptér előtt a helyi taxismaffiával is meg kellett küzdenünk, nem restelltek Kabul központjába dupla árat elkérni ahhoz képest, amiben megalkudtunk előzőleg, arra hivatkozva, hogy azt per főre értették. A taxisokkal való bánásmód amúgy is külön tudomány a keleti tájakon, de az általam is már többször tapasztalt tény, hogy a delhi motorriksások mellett a kabuliak a leghírhedtebbek. Az első fél napban nagyon keservesen tudtuk befogadni Kabult. A hőség és por mellett sokkal több volt a koldus, mint tizenkét éve, a szennyvíz az utcán folyik a központban is, az autóáradat, amely főként taxikból áll, elviselhetetlen, bár a forgalomirányításnak láttuk némi nyomát, amely néhány, minden rendszer nélkül mutogató közlekedési

rendőrben és egy működő jelzőlámpában teljesedett ki. Amint magunkhoz tértünk, még a megérkezésünk délutánján felkerestük a kabuli brit nagykövetséget, ahol a legnagyobb csodálkozásunkra fogadott is az első titkár. Ennek azért láttuk szükségét, mert Sir Aurél Stein brit állampolgárként halt meg, és a temetőt, ahol nyughelye található, szintén az angolok gondozzák. A konzulátus első titkára érdeklődéssel végighallgatta mondandónkat, majd megadta az illetékes munkatárs – Penny Curtis – telefonszámát, hogy másnap hívjuk fel. Másnap délben fel is hívtuk a hölgyet, aki délután fél ötre adott időpontot. Az őrnél zavaromban először Tony Curtist kerestem. Másodszorra csak engem engedtek be a követség erődszerű épületébe, ahol a belső kordon mellett fél órát kellett várnom. Közben szóba elegyedtem a követség afgán őreivel, akadt köztük, aki már ötven éve ott dolgozott, ez azt jelenti, hogy az angol képviselet bátran kitartott mind a szovjet megszállás, mind a tálib uralom időszakában. Penny Curtis kedvesen fogadta megfelezett expedíciónkat, és miután végighallgatta kérésünket, semmi akadályt nem gördített a tábla elhelyezés elé, mindössze annyit kért, hogy Rajmullahnak, az öreg gondnoknak adjunk némi pénzt, hogy ügyeljen a táblára. Még aznap kitaxiztunk a temetőbe, ahol Rajmullahot még ott találtuk, aki készségesen, kérés nélkül segédkezett nekünk mindvégig, úgy, hogy gyakorlatilag egy szót sem tudtunk váltani a nyelvi akadályok miatt. A temető nem messze a központtól, a városon belül az egyik főút mellett, magas fallal elkerítve található, a helyi elnevezése Topa Kala Mosk. Stein Aurél sírja a temetőben lévő többi nyughelyhez képest is megőrizte jó állapotát, az angol nyelvű felirat tisztán olvasható. A táblát – más lehetőség híján – a felirat alá, a sírkőre erősítettük. A rövid szertartás után körbesétáltunk a temetőben, amelynek falára a nemrég elhunyt brit és német katonáknak is emléktáblákat állítottak. Mivel korán kezdett sötétedni, adtunk némi pénzt az öreg gondnoknak, majd visszaindultunk a hotelba, attól tartva, hogy nehéz lesz taxit találni. Még szűk egy hetünk maradt Afganisztánra, és ebbe bele szándékoztunk sűríteni egy dzsalalabadi utazást és a bamiyami Buddha-szobrok meglátogatását. A sikeres táblaelhelyezés után feszültségmentesen tudtuk Kabult is megfigyelni, amely láthatóan éledezni kezd a tálib rezsim és a

Utazás

Hagyi hadnagy megnyugtatott, nem, este nincs repülő. Fél órával később, amikor kimentem a parancsnoki vályogviskóból vizelni, pont ott szállt le két Mig, ahol korábban rácsodálkoztunk a Nagymedvére. Persze helikopter másnap sem lett Dzsalalabadba, reptéri kalandjainknak a reptérparancsnokság vetett véget, és Hagyi hadnagy jó beosztottként nemes egyszerűséggel kidobott minket a reptérről.

háború okozta sokkból. Szétlőtt épületeket gyakorlatilag csak az északi városrészben láttunk, a belváros nagyjából épen maradt, még a toronyházakon sem látni belövéseket, szemben például Szarajevóval. A dombra felkúszó agyagházacskák feledhetetlen látványt nyújtanak, a Kabul folyó túlpartján található bazár felveszi a versenyt az alepói és isztambuli társával. Betört a mobiltelefónia is, lépten nyomon új készülékeket árulnak az utcán is, békésen megférve a mindössze két kakast kínáló árusokkal. Számomra kissé meghökkentő divat a többzsebes fotós- vagy horgászmellény, ilyeneket minden utcán nagy tömegével árusítanak, gyakorlatilag a kabuli férfilakosság kétharmada ezt hordja. A főposta előtt úgynevezett írástudó emberek ülnek analfabéta kuncsaftokra várva, akiknek leveleket olvasnak fel, írnak és címeznek. Megjelentek a kondi- és játéktermek, az újonnan megnyílt mozikban az itt nagy sikernek örvendő bollywoodi (indiai) szerelmes és/vagy harcos filmeket vetítik. A híres Chicken Streeten már nem árulnak csirkét, viszont ottlétünk alatt állítólag megkéseltek egy angol turistát. A régi, elegáns villák némelyikéből komfortos, de drága panziókat alakítottak ki, erre a sorsra jutott állítólag Bin Laden régi villája is. A tábla elhelyezésének másnapján nekiindultunk Dzsalalabadnak, ezzel egy magammal szembeni régi adósságot akartam letudni, ugyanis tizenkét éve igencsak kalandos körülmények között ott keltünk át a fronton, és a nem mindennapi városkát nem érkezett időnk megnézni. Dzsalalabad a pakisztáni határ felé vezető országút mentén fekszik, nem messze a határtól. Az út, átérve Pakisztánba, a legendás Khyber-hágón keresztül átkel a hegyeken, majd Peshawaron keresztül az ország belsejébe érve északnak fordul, hogy a világ egyik legizgalmasabb – Karakorum Highway elnevezésű – útvonalaként Kasmírt átszelve átkeljen a kínai határon. dr. Bodolai László

(Folytatjuk) ÜGYVÉDVILÁG

29

A sérült gyermekek és családjaik életmódja sok mindenben eltér egészséges társaikétól, de jó néhány dologban nincs különbség köztük. A tévhittel ellentétben például szabályokra, elvekre és ezek betartására ugyanúgy szükségük van. A sajnálat és a félrenézés helyett együttműködésre és teljes életre van szükségük. – Születéstől hatéves korig fogadunk középsúlyos és halmozottan sérült gyermekeket, ez törvényi előírás is – mondja Gyirkis Ágnes gyógypedagógus, a Bárczi Gusztáv óvoda, iskola és készségfejlesztő speciális szakiskola korai fejlesztője. – Az óvodába vagy iskolába kerülésig mi foglalkozunk velük. Sok közülük a születési sérült, a genetikai bajjal küszködő és a Dawn-szindrómás, az értelmileg sérült és mozgásban is korlátozott. Ez utóbbi probléma, a mozgásban való elmaradás érzékelhető hamarabb, könnyebb felismerni, mint az értelmi problémákat, mert azok csak később jelentkeznek. A gyógypedagógusok, gyógytornászok csapatmunkában dolgoznak, értelmi fejlesztés is zajlik a mozgásfejlesztés mellett, ugyanis a kettő együtt hat. A Dévénymódszer alapozó terápiáját, hidroterápiát és a szenzoros integrációs terápiát gyakran alkalmazzák. Ennek lényege, hogy a belső gyógyító erőre hat, azaz, a terapeutának csupán segítő szerepe van, a gyerek maga tudja, hogy mire van szüksége. – Ez a módszer ingereket talál meg bukfencezés, gurulás, hintázás és eszközökkel való feladatok által. Festékpalettához hasonlítható a munkánk: amelyik szín hiányzik egy gyermekből, azt „belekeverjük”. Ambulánsan fogadják a kicsiket, tehát a szülők is jelen vannak, megtanulhatják a módszereket, gondolati mintákat kapnak, amiket otthon is alkalmazhatnak. Sok olyan gyermek van, aki szinte teljesen meggyógyul, de a halmozottan sérülteknél gyakori, hogy az iskolában újra előkerülnek a problémák, például az írni és olvasni tanulásnál. – Fontos, hogy folyamatosan kövesse egy szakember a fejlődést. A cél a fejlődésmenet utolérése. A teljes integráció nem azt jelenti, hogy egy többségi óvodába berakva a gyereket senki nem törődik vele, hanem azt, hogy mindig figyelemmel kísérik. Ehhez általában egy „sima” pedagógus nem elég. Szabályokat lehet és kell is

hozni életükben, ha ezeket nem tartják be, akkor a gyerek és a szülő is összezavarodik. V. J. ügyvédi irodát vezet, a 13 éves középsúlyos értelmi fogyatékos Máté édesapja. – Nem tudom, milyen egészséges gyermeket nevelni, de Máténak megadunk minden lehetőséget, hogy teljes legyen az élete. Nem szabad bezárkózni vagy elrejteni őt a világ elől. Mi sok olyan helyre megyünk, ahol Mátét ugyanolyan élmények érhetik, mint minden más, normál fejlődésű gyerekeket. Járunk kirándulni, vásárolni, étterembe, még wellness szállodába is. Sokszor tapasztaljuk, hogy roszszallóan néznek az emberek, intoleránsak, vagy úgy tesznek, mintha észre sem vennék. De egyre több ellenpéldával is találkozni. A kisfiú délelőttönként iskolai foglalkozásokon vesz részt, délután pedig otthoni fejlesztésekre (gyógytorna, kommunikáció, mozgásfejlesztés) szakemberek jönnek hozzá. – A feladatokat játéknak veszi és szívesen végre is hajtja őket. Angliában egy sérült gyerek születésekor a szülők azonnal információkat és javaslatokat kapnak, hogy kihez, hova lehet fordulni segítségért, támogatásért. Mi ettől még igen messze vagyunk. Persze itthon is javul a helyzet, egyre többféle fejlesztési lehetőség érhető el, azonban nagyon sok energiát felemészt az utánajárás. Nehéz megfelelő információkhoz jutni és sok esetben komoly anyagi ráfordítást is igényel. Mivel Máté nem beszél, nem szobatiszta, sosem maradhat egyedül, valaki mindig vigyáz rá. A nagymama sokat segít. Komoly szervezést igényel az életünk, de Máté anyukája és én is főállásban dolgozunk, tehát a szakmai karrierünket nem kellett feladni, de természetesen mindig a gyermekünk az első. Daubner Eszter a Bárczi Gusztáv iskola 11–12 éves tanulóinak osztályfőnöke. Osztályába középsúlyos értelmileg akadályozott, látássérült, kerekesszékes és beszélni nem tudó gyermek is jár.

Életmód

Cél a teljes életre való törekedés – Reggel találkozom a szülőkkel, megbeszéljük velük a fontos dolgokat. Reggeli után körbeülünk, beszélgetünk, kivel, ahogyan lehet, majd órarendszerűen foglalkozások vannak. Én a számolást, írást, olvasást és a környezeti ismereteket tartom. Többféle kommunikáció létezik az osztályban, valaki csak mutogatni tud vagy a mimikájával mondja el a választ, de van olyan is, aki megtanul írni, olvasni. Tudni kell, kinek mik a határai, és amijük van, arra kell építeni. Az önállóságra nevelés nagyon fontos. Tanulják meg le- és felvenni a kabátot, cipőt bekötni, kezet és fogat mosni, a tárgyakat a helyükre rakni, mert ezek csökkentik a kiszolgáltatottságukat. 22 éves a legidősebb tanuló, utána vagy munkahelyet keresnek az idejáróknak vagy lakóotthonba kerülnek, ha a családjuk nem tudja őket ellátni. Munkafolyamatokat meg tudnak tanulni, például kertészkedni, mézeskalácsot sütni jól tudnak.

– Dolgoztam egészséges gyerekekkel egy óvodában, de 25 éve értelmileg akadályozottakkal foglalkozom – mondja Tamásiné Sárospataki Rita gyógypedagógus. – A nagyobbaknak, a 16-tól 22 éveseknek tornaórákat tartok órarendszerűen, valamint táboroztatásokat szervezek és úszni viszem a gyerekeket. A tornaóra olyasmi, mint bármelyik iskolában: van futás, labdajátékok, gimnasztika, csak a játékszabályokat nehezebben tanulják meg. November 15-én szombaton rendeztük meg az iskolában a Kapkodd a lábad 7. országos versenyt értelmileg akadályozott 1–8. osztályosoknak, 18 csapat részvételével. A célunk az volt, hogy olyan élményekhez jussanak a gyerekek, mint ép társaik, hogy versenyezhessenek, érmeket és ajándékokat kapjanak. A szocializációjukban nagy segítséget jelentett ez az esemény. 20 éve táboroztatok, januárban több mint 40 résztvevővel indulunk a Mátrába, sok régi diák is eljön majd. Krausz Viktória ÜGYVÉDVILÁG

31

Hajózás

P. Szabó Ernő és Regős István a Szeles idők kiállítás megnyitóján (1992 Fészek Klub, Budapest)

Bóra Az isztriai és dalmát tengerparton, legtöbbször a téli hónapokban megjelenő száraz, hideg szél, időnként rendkívül erős rohamokkal. Elnevezése a görög mitológiai alak, Boreász nevéből származik, jelentése észak. A bóra északészakkeleti irányból fúj, a szárazföld felől tart a partvidék felé. Télen néha heteken át dühöng, nyáron ritkább és gyengébb.

Interjú Regős István festőművésszel

Szeles idők „A magyar nyelvben ugyanaz a szó vonatkozik az időpontra és az időjárásra, e tárlat is egyszerre szól az idő járásáról, vagy inkább állásáról, a hamleti kizökkent időről, s az eszmék, a történelem, a politika közép-európai mikrometeorológiájáról, a hegyek között átfutó, vitorlát duzzasztó, tépő szelekről, viharokról.” (P. Szabó Ernő, 1992) Yacht Life: Honnan jött az ötlet, hogy megfesse a Monarchia szeleit? Regős István: A hajózás mindig ott volt a családunkban. Bár én magam nem, de a bátyáim sokat vitorláztak a Balatonon. Én akkor még nagyon kicsi voltam, később meg, – ha nem is vitorlázhattam – legalább témaként, sokszor megjelent képeimen. A Balatonhoz kötődve, a Duna mellett élve talán nem meglepő, hogy a hajók, a víz, és minden, ami ezzel kapcsolatos, így a szél is időről időre felbukkannak munkáimban. „A történelem csak azért ismétli önmagát, mert senki se figyel rá” – írja Temesi Ferenc a katalógusában. Nosztalgikus vagy aktuális volt a képek indíttatása? Elsősorban aktuális. A szeles képek története 1991-re vezet vissza, amikor elkezdődött a Jugoszláv háború. Akkoriban gyakran jártunk a Délvidékre, és talán az átlagosnál is érintettebbeknek éreztük magunkat. A híreket hallgatva sokszor úgy láttuk, hogy itt bármi megtörténhet. A háború kimenetele akkor teljesen bizonytalannak tűnt, – én legalábbis úgy éreztem. Akkor elhatároztam, hogy megfestem a szeleket, Közép-Európa szeleit. A viharok jönnek, mennek, visszatérnek, változást hoznak. Rossz időt, napsütést, kék eget, frontátvonulást. A szeleken morfondírozva a történelem viharaira gondoltam…

32

ÜGYVÉDVILÁG

Hány kép készült a sorozatból? Három nagyméretű képet festettem: Az egyik a Bóra volt, ami a Délvidéken ismeretes, a másik a Nemere, amely Erdélyben fúj, a harmadik pedig a Föhn, amelyik kilóg egy kicsit a sorból, azonban, ha az első világháború eseményeire gondolunk, megértjük a párhuzamot. Mikor volt együtt utoljára a három kép? 1992-ben a Fészek Klubban rendeztem kiállítást „Szeles idők” címmel. A klub Hermann-terme, – egy kis ovális helyiség – rendkívül alkalmas volt a három kép installációként való bemutatására. A festmények fókuszában posztamensre állítottam egy Ecserin talált, kis empire-szekrénykét, fekete-arany díszítéssel. Ebbe helyeztem el három óraszerkezetet – kis- és nagymutatók nélkül. A teremben csak a másodpercmutatók monoton kattogása hallatszott. Azt hiszem egyértelmű volt az üzenet. A három kép ebben a formában csak itt volt látható. Bartha Miklós bázeli galériás, gyűjtő már a kiállítás alatt jelezte, hogy szeretné megvásárolni őket. A „Nemerét” nemrég a Kieselbach Galéria aukcióján láthattam újra, a másik kettő valahol külföldön lappang a mai napig is. Folytatta a sorozatot? Nem igazán. A Föhnnek készült egy variációja, amit még kint festettem Ausztriában egy művésztelepen. A „Bórát” látva

Nemere Erdélyben, különösen Háromszék vármegyében uralkodó keleti szél. Nevét a Nemere hegyről kapta, mert e hegy felől jön. Erős, viharos szél, ami néha hetekig is eltart, s képes embert, állatot, sőt házakat is elseperni.

Főn Száraz és meleg bukószél, ami magashegységek környezetében alakul ki. Jelenlétére a hegységgel párhuzamosan kialakuló lecsiszolt felhőformák (pl. lencse formájú felhők, latinul lenticularisok) utalhatnak. Európában legismertebb példája az Alpok mentén figyelhető meg, itt a déli főn a hegygerinceken átbukva a hegység északi oldalán idézi elő ezt a száraz, meleg szelet. A főnös hatás nálunk az Alpokalján is megfigyelhető kisebb mértékben nyugatias, délnyugatias szél esetén.

Nyomon követi a képeit? Az elszakadás nekem mindig is problémát jelentett. De ezt a pályát választottam, így bármennyire is fáj, hogy távol kerülnek tőlem, eladom a képeket, – ugyanakkor fontos, hogy jó helyen legyenek. Elkészült munkáimról nyilvántartást vezetek. Általában tudom kihez kerülnek a képeim, azonban a további eladásokat már nehezen tudom követni. Néha külföldi aukciókon is megjelennek munkáim. Úgy gondolom, a magyar kortárs művészeti piac

élénkülőben van. Egyre többen ráéreznek a műgyűjtés örömére. Sokan látják már, hogy ez nem csak egyszerű hobbi, hanem az egyik legjobb befektetés is. Csak érezni és tudni kell, kitől érdemes vásárolni. Merre tart mostanában? Márciusban volt kiállításom Budapesten a Bartók32 Galériában – ez az esemény a 2008-as Budapesti Tavaszi Fesztivál hivatalos programjában is szerepelt. A legizgalmasabb feladat persze számomra új műveken dolgozni. De ez talán érthető, hiszen optimista vagyok, – és persze bízom a jó szelekben…

Yacht Life magazin Hajózás

pedig egy kanadai magyar hölgy rendelt egy változatot – a férjével sokat vitorláztak a tengeren, és ezekre a szép időkre emlékeztette őket a festmény.

Magyar kiadású, magyar és angol nyelven negyedévenként megjelenő luxus jacht- és életmódmagazin. Kapható a nagyobb újságárusoknál vagy előfizethető. 2008. téli számunk tartalmából: Red Dragon, Zeelander, Continental 50, Moon Goddess, 70 Sunreef Power, Vienna Boat Show, Urwerk UR-202 karóra, White Turf St. Moritzban, Innespace Seabrecher, Nymphenburg Commedia dell’Arte Couture Edition 2008, Saatchi Gallery, A bor fehér karácsonya, Értékes whiskyk, Egy kis szivartörténelem.

Körösvölgyi Zoltán

Regős István festőművész 1980-ban a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán szerzett diplomát, mestere Sváby Lajos volt. 1986-tól tagja a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának, a Magyar Festők Társaságának, a Szentendrei Grafikai Műhelynek, alapító tagja a szentendrei ARTéria Galériának. 1973 óta Szentendrén él és dolgozik. Számos önálló és csoportos kiállításon mutatta be munkáit Magyarországon és külföldön. Munkásságáért 2004-ben megkapta a Munkácsy Mihály-díjat. Művei megtalálhatóak a szentendrei Ferenczy Múzeumban, a nagycenki Széchenyi István Emlékmúzeumban, a váci Tragor Ignác Múzeumban, a bázeli és a veszprémi László Károly Gyűjteményben, a bázeli Bartha Galériában, valamint több hazai és külföldi magángyűjteményben. Fotó: Lugosi Lugo László

ÜGYVÉDVILÁG ÜG ÜGY Ü GYV GY YVÉD VÉÉD V ÉDV VIL VI IILLÁG ÁG

33 3 3

Kultúra

Dr. Szakál Róbert az Operaház Májusünnepén főként a Xerxes-re kíváncsi

Az ügyvédet csak egy lépés választja el az operarajongótól

Az

operához többféle módon lehet közel kerülni, számomra a gyerekkorom meghatározó élményét jelentette, egy olyan közeget, amelyen keresztül közelítettem később a zene más területeihez, az irodalomhoz, festészethez, és annyi mindenhez, ami az operában, ebben az összművészeti műfajban megjelenik. Ez volt nekem a kályha, a kiindulás – mondta Dr. Szakál Róbert, a korábban bíróként is tevékenykedő, jelenleg főként polgári és gazdasági ügyekkel foglalkozó ügyvéd. „Édesapámnak sok, főként 78-as fordulatszámú, régi normál lemeze volt, ezek között akadt szimfonikus, kamara- és könynyűzene is. Ezek közül engem az opera fogott meg igazán, mondhatni torkon ragadó, elemi erővel. Nyilván az ember alkata is közrejátszik ebben, hiszen sokan hallanak operát 4-5 éves korukban, de nem mindenkire hat egyformán.” A lemezeken Székely Mihályt, Simándy Józsefet, Melis Györgyöt, Gyurkovics Máriát, Osváth Júliát és más, hasonló magyar világnagyságokat lehetett hallani, akiknek gyönyörű magyar szövegmondása egy gyerek számára olyan közelivé, élővé, időnként megrázóvá tette a felvételeket, hogy egy csapásra, és életre szólóan az emlékezetbe vésődtek. Dr. Szakál Róbert megjegyezte: valamikor az 1980-as évek elején – főként énekeseink külföldi vendégjátékainak növekvő gyakorisága miatt –, nálunk is áttértek a

nemzetközi operajátszás gyakorlatára, az eredeti nyelvű előadásokra. Egy mai fiatal számára már igen meglepő, hogy a Rigoletto, a Traviata, a Parasztbecsület a saját nyelvünkön is megszólalhat. „Az én generációmnak, amely már az ötvenes éveit tapossa, az 1960–70-es évek operajátszásának emlékei olyan becsesek, hogy igényli az abból az időszakból származó, nagyszámú képi és hangzó anyagokhoz való hozzáférést. Az archívumokat kezelő intézményeknek – elsősorban a Magyar Rádiónak és a Magyar Televíziónak, de az Operaháznak is – fontos hivatása, hogy ezeket a felvételeket megőrizze, digitalizálja és közkinccsé tegye, méghozzá minél előbb, amíg e közvetlen élménnyel érintett generáció létezik. Olyan értékek jöttek létre abban az időszakban, mint a ma is létező Bohémélet, Don Carlos, és Aida-rendezések, díszletek, és olyan előadók tevékenykedtek Magyarországon, ami valódi aranykort hozott, ami a mai, megváltozott viszonyok között már aligha ismétlődhet meg. Persze a mostani időszaknak is megvannak a maga értékei, nyitottá váltunk a világ előadási trendjeire, de dr. Szakál Róbert azok közé tartozik, akik szerint a modernitást nem a régi, bevált klasszikus művekre kell rávetíteni, hanem meg kell tartani azt az újonnan létrejövő remekművek számára, mert ilyenek is vannak. Az opera ugyanis – minden riogatás ellenére – nem muzeális, hanem meglehetősen életteli, virágzó, fejlődő műfaj. Az opera – főként, ha gyerekkori élmény – alapvetően határozza meg az ember gondolkodásmódját, és az élet minden területére kihat. A fogyasztásánál azonban dr. Szakál Róbert megfogalmazása szerint vigyázni kell a mennyiségekre, „kis menynyiség gyógyszer, a túl sok viszont méreggé válhat.” Aki kellően elmélyült az operafogyasztás tapasztalataiban, az ügyesen tudja kialakítani a maga számára ideális „adagolást”. Az opera valójában egy természetellenes alaphelyzetre épül: a szereplők ahelyett, hogy beszélnének, énekelnek. Hogyan lehetséges, hogy a műfaj jeles darabjai mégis életszerűek, elhihetők, átélhetők? Ha jó az előadás, a néző az éneklést egy

34

ÜGYVÉDVILÁG

pillanatig sem érzi természetellenesnek, igazából észre sem veszi ezt az apróságot. Az operák ugyanis olyan zseniális arányérzéken nyugszanak, hogy a darabok érzelmi indulati szintje a darab során végig olyan mesteri egyenletességgel emelkednek a hétköznapi dikciós szint fölé, hogy a maguk szintjén ugyanúgy zajlanak, mint a kevésbé „felturbózott” prózai előadások. Az az indulati töltet tehát, amely az énekelve elhangzó monológokban, dialógusokban, együttesekben megnyilvánul, semmi egyéb, mint a prózai színház hangulati szintjének felfokozása. Ahhoz a kezdeti hangütéshez képest, amellyel a darab elkezdődik, az operákban a későbbi hangulatváltások tökéletes arányban és kapcsolatban vannak. „Mindössze tehát az első pillanatban kell elfogadnia a hallgatónak, hogy itt valami szokatlan történik. Ha jó az előadás, ebben semmi különöset nem fog találni. Sőt, a jelenetek érzelmi töltete így olyan kifejezőerőt ölt magára, amellyel egyetlen másik műfaj sem vetélkedhet. Dr. Szakál Róbert úgy véli, az operához igazán közel kerülni legjobban az anyanyelv közvetítésével lehet. „Az embernek csak egy nyelv adatik meg, amelyen az érzelmeket, indulatokat a legbensőségesebb, legintenzívebb és legélményszerűbb módon tudja megélni. Az opera pedig a hallgató számára ezen a nyelven a legközvetlenebb hatású. Főleg így van ez a gyerekeknél, ezért is híve annak, hogy az ifjúsági előadásokon ma is lehetőleg magyarul szóljanak a darabok, az eredeti nyelvű előadás ínyencségei is így válnak később élvezhetővé a felnövő generációnak. „Az opera számomra remek kikapcsolódási lehetőség. Az időigényes ügyvédi munka és a család mellett tulajdonképpen lopott órákban hódolhatok e szenvedélyemnek, elalvás előtt, ébredés után, hétvégén. Valójában meglehetősen időrabló hóbort: az operák terjedelmesek, többségük hosszabb, mint egy átlagos mozifilm. A darab puszta végighallgatása is nagyon jó időbeosztást igényel, hát még ha alaposabban szeretnénk foglalkozni a zene és a szöveg kapcsolatával, a stílusokkal, a történeti vonatkozásokkal és más hasonló pikantériákkal. Néha elég azonban

Magyar Állami Operaház

2009. ÁPRILIS 29. – MÁJUS 10.

M á j u s ü n n ep

Kultúra

Szalag jobb Kifutó méret: 66×307 Vágott méret: 66×297

Dr. Szakál Róbert nagyon örvendetesnek tartja, hogy a jövő tavaszi budapesti operaházbeli Májusünnepen – a Tavaszi Fesztivál mellett – ilyen komoly méretekben jelenik meg az operafesztivál. A jövő májusi fesztivált a Cecilia Bartoli – Fischer Ádám koncert nyitja, „ami bizonyosan világeseménynek fog számítani, budapesti helyszínen”. A műsoron szereplő operák részben a legnépszerűbb Verdi és Puccini operák, amelyek ennek a fesztiválnak biztos tömegbázist garantálnak, emellett a Puccini-évnek is méltó ünneplései. Külön örvendetesnek tartja, hogy mostanában olyan Puccini-darabok is felhangzanak, amelyeket még Olaszországban is csak ritkán játszanak, mint például az Edgar és a Fecske. Régi várakozást elégít ki az, hogy a Májusünnep keretében bemutatják Händel Xerxes-ét, ami különleges színfolt, hiszen barokk operát csak alkalmanként hallhatunk. A fellépő nemzetközi sztárok közül Rentato Brusont emelné ki, „aki lassan négy évtizede a klasszikus olasz bel canto éneklés egyik nemzetközi nagykövete, e stílusnak megkerülhetetlen közvetítője, egyik átmentője a múltból a jövőbe”. A Xerxes-t mindenképpen megnézné, „ahogy halad az élet, egyre nagyobb fogékonyság támad bennem éppen azokra a darabokra, amelyekhez nem az alapvető gyerekkori emlékek kötnek; számomra a barokk operák – régiségük ellenére – újdonságot jelentenek, és rendkívül

Fotók: Bakcsy Árpád

egy két-három perces részlet, és a lélek felüdül, bekövetkezik az életmentő stressz-oldás. Bizonyos gyakorlat birtokában ezt a buszmegállóban vagy autóvezetés közben, urambocsá’ egy bírósági tárgyalás alatt is megtehetjük, magunkban, belső hallásunk útján” – jegyezte meg tréfásan. „Ha sikerül a világ egy-egy idegen tájára, netán operafellegvárába eljutnom, akkor megragadom a lehetőséget, hogy éljek az alkalommal. Különösen kedves emlékem a bolognai operaházban látott Lombardok-előadás, a Covent Garden-ban a Figaro házassága és a Cosi fan tutte, az utóbbit már a fiammal láttam, aki örömömre szintén vonzódik a műfajhoz. De meg említhetem a hamburgi Otellót, Placido Domingoval, valamint a sok bécsi operaelőadást, amelyekben gyakran kiváló magyar művészek – Rost Andrea, Sümegi Eszter, Lukács Gyöngyi és mások is közreműködnek, a legnagyobb világnagyságok társaságában. Láttam operát ezeken kívül Frankfurtban, Amszterdamban, Párizsban és természetesen Prágában is.

izgalmas felfedezni bennük azokat a forrásokat, amelyekből a későbbi, jól ismert darabok is merítkeznek.” Azzal kapcsolatban, hogy a Cecilia Bartoli előadásra a legdrágább jegyek 25 ezer forintba kerülnek, dr. Szakál Róbert azt mondta: sajnos tudomásul kell venni, hogy ebben sem térhetünk ki a nemzetközi tendenciák elől. Ez a jegyár a megfelelő összehasonlításban teljesen reális, sőt talán még kicsit kedvezményesnek is tekinthető. Nagyon sajnálatos, hogy a mai árak a műfaj elérhetőségét bizonyos értelemben korlátozzák, de talán kárpótlást nyújtanak ezért az információs robbanás következtében beállt jobb és olcsóbb tömeges hozzáférési lehetőségek. Az Operaház széktámogatói programját ötletes megoldásnak, életképes kezdeményezésnek tartja, amely révén külső pénzforrásokat lehet bevonni az operajátszás világába. „Mint minden műfajnak, ennek is megvannak az elszánt hívei és rajongói, akik ilyen formában szívesen hoznak anyagi áldozatot, egyúttal közelibb kapcsolatba kerülve a műfaj élő valóságával.” Az opera, mint rendhagyó műfaj, a befogadó részéről a világ jelenségeire fokozott nyitottságot és rugalmasságot igényel, az ügyvédség mint szakma pedig éppen ezeket az igényeket támasztja művelőjével szemben. „Egy ügyvédnek akár kétnaponta kell a számára vadonatúj területekkel megismerkednie, új tudományágakat, üzleti szférákat, életstílusokat átlátnia, s akiben ez a hajlam és képesség alkatilag megvan, azt már csak egy lépés választja el az operarajongótól. Vagy még annyi sem.” dr. Schmidt Gábor ÜGYVÉDVILÁG

35

Tudomány

A sarkvidék, mint a klímaváltozás és energiaválság kulcsa Végzetes olvadás Napjainkra az Északi-sark vált a globális felmelegedéssel és a föld energiaforrásainak apadásával szembesülő emberiség jövőjének egyik legfontosabb kérdőjelévé. Sorozatunk első részében a sarkköri jég elolvadásának következményeit vesszük számba, egy hónap múlva pedig a térség kiaknázatlan energiaforrásaiért vívott nemzetközi küzdelem állásáról számolunk be.

A

mikor 1909-ben Robert Edwin Peary elérte, illetve – mai tudásunk szerint – megközelítette, majd 1926-ban a norvég Roald Amundsen minden kétséget kizáró módon felfedezte az Északi-sarkot, egyikük sem gondolhatta, hogy ezzel nem csupán egy nagyszerű emberi és tudományos tettet hajtott végre. Fogalmuk sem lehetett arról, hogy cselekedetükkel az akkor még a távoli jövő ködébe vesző XXI. század egyik legnagyobb szabású nemzetközi vállalkozásához teremtenek alapot. Mert hogy az Északi-sark mára jóval több lett pusztán egzotikus mesebirodalomnál: a föld „teteje” két olyan, egyenként is fajsúlyos kérdéskörben lépett elő főszereplővé, mint a globális felmelegedés,

36

ÜGYVÉDVILÁG

I.

valamint a föld eddig elérhető energiatartalékainak kimerülése.

Mögöttem van Észak Mielőtt azonban belemerülnénk a részletekbe, vegyünk egy kis földrajzleckét. Az Északi-sark ugyebár bolygónk legészakibb pontja. A földön ugyanakkor többféle északi sarkpont is létezik. Földrajzi Északisarknak nevezzük azt a helyet, ahol – egész pontosan a 90°-os szélességi körön – a föld forgástengelye a felszínnel találkozik. Ennek, az ott éppen négyezer méter mély Jeges-tengeren található pontnak az a sajátossága, hogy innen bármerre indul az ember, déli irányba fog haladni. Az iránytű által tájolási „origónak” használt északi mágneses sark ezzel szemben az a hely – jelenleg a kanadai Hudson-öböl környékén –, ahol a föld mágneses terének erővonalai merőlegesen esnek a felszínre. A két pont még véletlenül sem esik egybe – a köztük lévő távolság körülbelül 700 kilométer –, ráadásul utóbbi szüntelenül vándorol. Az északi mágneses sark a XX. században 1100 kilométert mozdult el észak felé, és mozgási sebessége az 1970-es 9 kilométer/évről az ezredfordulóra évente 41 kilométer/évre nőtt. A kutatók szerint ezzel a sebességgel és iránnyal egy emberöltőn belül elérheti Szibériát, de sokan azt tartják, hogy idővel le fog lassulni, és alkalmasint irányt is vált. Ez eddig még csak tudományos érdekesség, aminek a földkerekség hétköznapjaihoz nincs sok köze. Ha viszont figyelembe vesszük, hogy a bolygónk életét az utóbbi évtizedekben átrendező jelenségek milyen hatással mutatkoznak az Északi-sarkon, máris beláthatjuk, hogy még a mi nemzedékünk idején gyökeres, az egész világra hatást gyakorló fordulat állhat be a sarkvidék életében. A változásnak pedig már vannak előjelei, méghozzá számosak és fajsúlyosak. Az utóbbi években az Arktisznak nevezett területen lassan, de egyre visszafordíthatatlanabb módon elkezdett olvadni a jégtakaró, ami már most szinte a szó szoros értelmében lavinaszerű hatást gyakorol a környezetre. Az évtizedek óta tartó globális felmelegedés hatásaként a kiolvadó jégmezőkből irdatlan tömegű édesvíz kerülhet az

Atlanti-óceánba, minek következtében lassulhat, irányt változtathat, sőt akár meg is szűnhet a Golf-áramlat. Ha ez így lesz, akkor Észak-Európa téli középhőmérséklete hosszabb távon átlagosan több mint 10 fokot is csökkenhet. A Golf-áramlat ugyanis nagymértékben befolyásolja azon szárazföldi területek éghajlatát, amelyeknek a közelében elhalad. A jégtakaró, illetve a gleccserek már eddig is tapasztalható olvadásának további következményeként bizonyosan emelkedni fog a tengerek vízszintje, és csak az a kérdés, hogy mennyivel. Egyes előrejelzések szerint ez a mérték 2080-ig elérheti a fél métert is – ami azt jelenti, hogy a majdani áradások, illetve szökőárak a jelenleginél jóval nagyobb területeket veszélyeztethetnek. A jelenségnek elsősorban a kis szigetországok és az alacsonyan fekvő tengerparti területek (Hollandia, Florida) és a cunamik pusztításának már korábban is kitett Dél- és Délkelet-Ázsia tengerparti vidékei lehetnek a kárvallottjai.

Eltűnhet a jég Az eltelt húsz esztendő során Alaszka, Szibéria és Kanada átlaghőmérséklete 4 fokkal nőtt, s a becslések szerint további 5 fok emelkedés azzal a következménnyel járhat, hogy felolvad az összefüggő jégtakaró a föld alatt Szibériában. Mármost az ott található jég 10 százalékban metánt tartalmaz; ha mindez felszabadul – a jelenség egyébként Nyugat-Szibériá ban már elindult –, akkor 450 milliárd tonna metán jut a légkörbe, tovább szennyezve az amúgy is sokszorosan megterhelt környezetet. A Jeges-tenger jégtakarójának térfogata az 1970 és 2000 közötti időszakban 40 százalékkal csökkent, az itteni jégpáncél 6 százalékkal kevesebb területet takar, mint

hangsúlyozni, hogy – miközben a jelenség mennyire aggasztja a kutatókat – ennek mekkora jelentősége van a vízi közlekedés és áruszállítás szempontjából. Miként a sarki jég olvadásával a becslések szerint akár 40 százalékkal is rövidülhetnek az Európából és Amerikából kiinduló hajózású útvonalak egyes fontos Csendesóceáni területek felé, úgy az átjáró hajózhatóvá válása például a London és Tokió közötti hajóutat 23 600 kilométerről kevesebb mint a felére rövidítené. „Nem tudom, hogy a történelem során járt-e már olyan ember a 90. szélességi fokon, akit nem jég, hanem víz fogadott” – mondta Malcolm McKenna, a New York-i Természettörténeti Múzeum munkatársa, miután tavaly egy Északi-sarkra tartó hajó utasaként szemtanúja volt a jelenségnek. McKenna arról is beszámolt, hogy hajójuk az Északi-sarkig mindvégig könnyedén tudott haladni, s csupán vékony jégréteget kellett feltörniük, a helyszínre érve pedig egyáltalán nem találtak jeget. Ez azért is figyelemre méltó, mert a hajó egy másik tudós utasa, James McCarthy korábban is járt már nyáron az Északi-sarkon, ám azt akkor legalább 3 méteres jégpáncél borította.

Megérkeztek az intelligens textilek

Tudomány

1981-ben, és néhány évtizeden belül a még megmaradt jég is eltűnhet. A kutatók az Északi-sark jégsapkájának teljes elolvadását legkésőbb 2030-ra teszik, de ha még sok olyan kivételesen meleg nyár és ősz köszönt ránk, mint amilyen a tavalyi és az idei volt a sarkvidéken, akkor ez hamarabb is bekövetkezhet. A tengeri jég olvadása és a felmelegedés között egyébként sajátos kölcsönhatás áll fenn: minél kevesebb jég borítja a tengert, annál kevesebb napsugárzás verődik vissza; a sugarak így a levegőt és a vizet melegítik, ami viszont öngerjesztő folyamatot indít el. Ma már egyértelműen kijelenthető: belátható közelségbe került az az idő, amikor nyaranta teljesen eltűnik az északi-sarki jég, amelynek pedig nagy szerepe van a világ éghajlati viszonyainak alakulásában. A tavalyi év pedig megmutatta, hogy az időjárás korántsem viccel. A 2007-es meleg hatására ugyanis olyasmi történt, amire korábban nem volt példa: a tengerbe olvadó rekordmennyiségű jég következtében – legalábbis átmeneti időre – teljesen hajózhatóvá vált az Atlantióceánt a Csendes-óceánnal összekötő Északnyugati Átjáró. Talán fölösleges

Akár évi 300 millió eurós bevétel származhat az intelligens textilekből, a nyereség pedig minden további esztendőben 20 százalékkal bővülhet – állítják az új technológia szakértői. Az okos anyagokat optikai szálakból szövik, „bélésükben” pedig nyomtatott áramkörök találhatók, így a belőlük készülő holmik valójában viselhető számítógépek. Az effajta textilek előállítására alakult a SFIT (Smart Fabrics and Interactive Textiles) elnevezésű európai projekt, mely a földrész minden olyan központját koordinálja, ahol az új technológiával foglalkoznak. A cél olyan anyagok fejlesztése, amelyek legalább olyan kényelmesek, mint amennyire hasznosak. Az okos textilek elsődleges nyertese az orvostudomány lehet, hiszen nagyszerű lehetőség a „diagnosztikus ing”, mely alkalmas viselője szívműködésének rögzítésére, vagy a testnedvek kémiai összetételének megfigyelésére. MTI

Telki Kórház

ÜGYVÉDVILÁG

37

Tudomány

Hologramm-riporter a CNN stúdiójában Az amerikai elnökválasztás jó apropót adott a CNN tévétársaságnak, hogy a televíziós közvetítésekben újdonságnak számító eljárást mutasson be: Wolf Blitzer bemondó perceken keresztül Jessica Yellin riporter hologrammalakjával beszélgetett. Yallin a valóságban Chicagóban, terepen tartózkodott, és 35 kamera filmezte annak érdekében, hogy a stúdióban rekonstruálni tudják alakját. CNN

A medve bőrére Az Északi-sark éghajlati viszonyaival azért is célszerű behatóan foglalkozni, mert az ott tapasztaltak alapján meglehetős pontossággal modellezni lehet a föld más részein várható változásokat. Itt ugyanis bizonyos értelemben legalább két–két és félszer gyorsabban múlik az idő, mint a világ más tájain. Az utóbbi ötven évben például a sarkköri átlaghőmérséklet kétszer olyan gyorsan nőtt, mint a föld egyéb vidékein; ebből, illetve más jelekből a kuta-

tók azt olvassák ki, hogy itt tíz év alatt olyan változásokat lehet megfigyelni, amelyek a föld egészén csak negyedszázad leforgása alatt valósulnak meg. Nemhiába jelölték ki az illetékes világszervezetek a 2007–2008-as esztendőt nemzetközi sarki évnek, s nemhiába tartanak konferenciát a kérdésben majdnem havonta a világ valamely táján. Vizsgálni, illetve elemezni való kérdés pedig akad bőven, hiszen az északi féltekén beköszöntött klímaváltozás gyakorlati következményei napról napra szolgálnak újdonsággal. A kanadai Hudson-öböl jege például eddig júniusban kezdett olvadni, napjainkban azonban már május első heteiben olvadásnak indul. Ezzel pedig nem kis galiba keletkezik az állatok életében – a nyári lakhelyükről észak felé vándorló jegesmedvéket például a felolvadt jég Churchillnél megállásra készteti. A továbbhaladni képtelen medvék ezért balra

fordulnak, és bemasíroznak a közeli városokba; ennek következtében az utóbbi negyven évben kétszeresére emelkedett a lakott területekre tévedő állatok száma. A jegesmedvék életére még végzetesebb hatással lehet, hogy a felmelegedés következtében már most egyre rövidebb az az időszak, amikor feltölthetik magukat zsírral. A medvék számára ugyanis a táplálkozásra legalkalmasabb időszak az, amikor a tengerek be vannak fagyva, hiszen a vízben élő fókáknak a légzőnyílásaikhoz kell feljönniük levegőt venni. A medvék jobbára itt tudják elfogni őket – a fókák ugyanis sokkal jobban úsznak náluk. Ha pedig a jegesmedvék kevesebb fókát fognak el, kevesebb zsírt tudnak magukhoz venni; súlyuk ezzel több tíz kilóval csökken, és mind többen halnak éhen. Szőnyi Szilárd

(Folytatjuk)

Majdnem százszázalékos hatékonyságú napelem Egy új típusú bevonatnak köszönhetően hamarosan olyan napelempanelek kerülhetnek a piacra, amelyek a napfény csaknem egészét képesek elektromos energiává alakítani. A Reuters értesülései szerint, amerikai kutatóknak sikerült olyan bevonatot létrehozniuk, melynek segítségével a napelemtáblákat érő napfényt a panelek szinte teljes mértékben elnyelik, bármilyen szögből érje is őket a napsugárzás. A jelenlegi legkorszerűbb napcellák csak a fény kétharmadát képesek energiává alakítani, ám a New York államban található Renssealer Polytechnic Institute kutatóinak új technológiája akár a napfény 96,2 százalékát is hasznosítani tudja. HVG

A rovat képei illusztrációk.

38

ÜGYVÉDVILÁG

Ajándékozzon

utazást! Észak-Alföld

Karácsony közeledtével sokat gondolunk szeretteinkre, s arra, mivel szerezhetnénk nekik a legnagyobb örömet? Manapság egyre nagyobb értéket képvisel az egészség, a nyugalom, valamint az idô, amelyet élmények megszerzésére fordíthatunk. Mindezeket most ajándékként nyújthatja át szeretteinek, ha egy wellness hétvégével, egy gyógyüdüléssel vagy akár egy disznótoros programmal lepi meg ôket. Közel félszáz üdülési ajánlatot gyûjtöttünk össze az Észak-alföldi régióból, amelyek között fiatalok, családosok és idôsebbek számára is találhat olyat, amellyel nem mindennapi örömet szerezhet.

Az ajánlatok megtekinthetôek a www.eszakalfoldi.hu turisztikai portálon. Ha megtalálta a legmegfelelôbbet, nincs más dolga, mint a megadott kontaktszeméllyel felvenni a kapcsolatot és egyeztetni a vásárlás technikai részleteit. Kellemes Karácsonyi Ünnepeket Kívánunk Önnek és Családjának!

Magyar Turizmus ZRT. Észak-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság 5000 Szolnok, Sóház út 8. Tel.: 56/516-110 • E-mail: [email protected]