2008. február II. évfolyam 2. szám Ára: 945 Ft VILÁG. A kirendelt védői rendszer. Elektronikus kereskedelem. Ügyvédi tevékenység más nézőpontból

2008. február  II. évfolyam  2. szám  Ára: 945 Ft

Ü

VILÁG

A kirendelt védői rendszer Elektronikus kereskedelem

Ügyvédi tevékenység más nézőpontból

Felülmúljuk álmait! • Magas színvonalú, prémium ingatlanok a HVG ingatlanportálján • Ingyenes hirdetés és képfeltöltés magánszemélyeknek • Egyedülálló tartalom – naponta frissülô ingatlanpiaci hírek, hasznos linkek, tanácsok, trükkök • Ingatlanposta – személyre szabott ajánlatok kiküldése e-mailben

Felelős vezető: CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. Igazgatója Felelős szerkesztő: dr. Bende Máté, dr. Szilvási Miklós Tördelő: László Ágnes

Köszöntő

TISZTELT OLVASÓ! Mindenütt jó, de a legjobb otthon. Különösen, ha olyan hideg az idő, mint amilyen januárban volt. Gondolkoztam azon, mit is tehetnék a nagy hidegben? Kivándoroljak valahová? Megnézzem Kínát, a sanghaji tévétornyot, vagy a Nagy Falat? Ezt azért nem, más szórakozás után kellett néznem. Leültem a számítógép elé, és elhatároztam, hogy veszek egy autót a neten. E-kereskedelem. Elvégre ez a XXI. század, nem? Az álmom egy raliautó volt. Aztán rájöttem, hogy talán mégsem nekem – pontosabban a pénztárcámnak – való ez a móka, hát fájó szívvel letettem róla. De tovább ötleteltem. Kitaláltam, hogy építek a sufniban egy űrhajót, mint Egon, és meglátogatom az Alpha Centaurit. Hátha... Azonban hamar kiderült, hogy nincs tehetségem a hiperhajtómű-építéshez, ráadásul csavarból sem volt már elég, a villáskulcsot meg lenyelte a kutyám. Ezen a ponton inkább leültem olvasni...

Nyomdai munkálatok:

Üdvözlettel: dr. Szilvási Miklós felelős szerkesztő

Sprint & Production Kft. Felelős vezető: Ipacs Zsolt ügyvezető igazgató Hirdetésfelvétel: (40) 464-565 [email protected] ISSN 1789-2430

Tájékoztató: az ÜgyvédVilág magazin 2008 februárjától egy példányban továbbra is ingyenes marad valamennyi magyar ügyvéd számára. Nem ügyvédek, valamint ügyvédek számára az ingyenes példányon felül további példányok 900 Ft + áfa összegért rendelhetők meg a Kiadónál.

Helyesbítés: az ÜgyvédVilág 2007. decemberi számának 34. oldalán dr. Varga Károlyt tüntettük fel a TriGránit vállalatcsoport vezető jogászaként. Ezt a tisztséget helyesen dr. Sallay András látja el.

TARTALOM Szakma A kirendelt védői rendszer a Magyar Helsinki Bizottság képviseletében dr. Pardavi Márta és dr. Kádár András Kristóf

6

Az ingatlanjog doktornője dr. Kocsis Ildikó

9

A felelősségvállalás értéke dr. Buda György, dr. Bűrös László és dr. Kardkovács Kolos

11

Perek, blogok, fórumok az internettel kapcsolatos jogi felelősségvállalásról

13

Nagybevásárlás a karosszékből dr. Mayer Erika az e-kereskedelemről

15

Vigyázó szemetek Kínára vessétek! dr. Czövek János a kínai bevándorlókról

17

Ügyvédi tevékenység más nézőpontból dr. Szalma Miklós a XXI. századi vállalkozás alapjairól

19

Felhígulás vagy versenyszellem? a jogi pálya telítettségéről

21

CompLex Reggeli elektronikus cégeljárás

22

Euróövezeti csatlakozás dr. Korencsi Attila, a Magyar Nemzeti Bank jogtanácsosa

24

Tartalom

4

Portré Egy reformer táncrendje dr. Subasicz Éva

13 Társalgó

28

A jog humora dr. Fenyvesi Csaba

30

Együtt vagy egyedül? dr. Ékes Edvárd

32

Ügyvéd-jogvédő-irodalmár dr. Magyar Elemér, Egon és Dönci kalandjainak kitalálója

34

Ügyvéd bukósisakban dr. Tóth István a rali és az ügyvédi munka összeegyeztethetőségéről

37

Magyar bíróként Erdélyben dr. Ördög Lóránd András ÜGYVÉDVILÁG

3

Szakma

A Magyar Helsinki Bizottságnál

A kirendelt védői rendszer A Magyar Helsinki Bizottság két társelnöke, dr. Pardavi Márta és dr. Kádár András Kristóf egy éve töltik be tisztségüket. A Bizottság legfontosabb tevékenységeinek a menekültek védelmét, a nemzetközi védelmet kereső külföldi állampolgárok jogi segítését, a fogda- és börtönmegfigyelő programot, az emberi jogi tanácsadó programot és a kirendelt védői rendszer hatékonyságának növeléséért tett erőfeszítéseiket tartják. – A Helsinki Bizottság 1989-ben alakult és 1994 vége óta végez napi munkát – mondja dr. Pardavi Márta. – Jelenleg 15-en dolgozunk itt teljes állásban, országszerte van kb. 40–50 munkatársunk – főként ügyvédek –, és számos önkéntes is segíti a munkánkat. Egyre több joghallgató jelentkezik gyakornoknak a Bizottságnál, ugyanis gyakorlati tapasztalatok híján a frissen végzett jogászok nehezen találnak állást. Itt említhető jogklinika programunk is, amelyben a joghallgatók menedékjogi és idegenrendészeti kérdésekről tanulhatnak, és a Bizottság ügyvédei mellett dolgozva fontos gyakorlati tapasztalatokat is szerezhetnek. A szervezet operatív irányítása közös feladatunk, a működéshez szükséges forrásteremtési munkát is együtt irányítjuk. Emellett az én feladatom a menekültügyi és a migrációs szakterület vezetése: a me-

nedékjoghoz való jog érvényesülésének figyelemmel kísérése, a menekültügyi ügyvédhálózatunk koordinálása. András feladata a tágan vett büntető igazságszolgáltatás emberi jogi aspektusainak vizsgálatával foglalkozó és az antidiszkriminációs projektek irányítása. A jogvédelemben többféle módszert alkalmazunk az ügyfeleknek nyújtott jogi tanácsadástól és képviselettől a jogtudományi kutatáson, szakmai konferenciák szervezésén át a jogalkotási lobbitevékenységig. Ezen eszköztár egyik speciális elemeként hazai jogvédő tevékenységünk tapasztalatait nemzetközi szinten is nyilvánosságra hozzuk. Rendszeresen készítünk átfogó vagy tematikus országjelentéseket a nemzetközi emberi jogi monitorozó fórumok számára. Az ENSZ és az Európai Tanács keretében működő, az emberi jogok helyzetét vizsgáló bizottságok részére a hivatalos országjelentéseket ugyan a kormány készíti el, de a Helsinki Bizottság teljesebbé teszi a képet azzal, hogy alternatív országjelentéseket küld e fórumoknak. – Emellett több esetben látunk el képviseletet a strasbourgi emberi jogi bíróság előtt is – veszi át a szót dr. Kádár András Kristóf. 2007-ben például a Barta kontra Magyarország ügyben a Bíróság megállapította, hogy a magyar hatóságok nem folytattak le kellően alapos nyomozást egy hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás ügyében, ezért elmarasztalta Magyarországot a kínzás tilalmának megsértéséért. – A joghoz való hozzájutás kérdésével 2002-ben kezdtünk foglalkozni – mondja dr. Kádár András Kristóf. – Sokan nem engedhetik meg maguknak, hogy ügyvédet fogadjanak. Ezen a téren előrelépés ugyan

4

ÜGYVÉDVILÁG

a 2004-ben hatályba lépett, jogi segítségnyújtásról szóló törvény (azaz a „nép ügyvédje”), azonban e törvény nem érinti a kirendelt védelem kérdését. Az ügyvédi munka minőségének a büntetőjogban óriási a tétje, ezért tarthatatlan, hogy a pénztárca vastagságától függjön egy terhelt sorsa. A rendszer működtetésében sokan részt vesznek a kamaráktól a bíróságokig, de hogy megfelelően működik-e,

„

„ ... lényegesnek tartjuk, hogy a védő kirendelésének funkciója a nyomozó hatóságtól függetlenül valósuljon meg, nem szerencsés ugyanis, ha a hatékony védelemben nem igazán érdekelt nyomozó választ a gyanúsítottnak ügyvédet. Elgondolásunk szerint a kialakítandó rendszer központi szervezete az ügyben nem érintett Igazságügyi Hivatal lenne, amelynek jogi segítségnyújtó szolgálata az ügyvédek beosztásáról és a védők kirendeléséről is gondoskodna.”

azt senki sem követi nyomon. Ezen változtatni kell, hiszen empirikus kutatások sora bizonyítja, hogy a kirendelt védők sokkal ritkábban jelennek meg a nyomozati cselekményeken és kevésbé aktívak, mint meghatalmazott kollégáik.

„

„Rendszeresen készítünk átfogó vagy tematikus országjelentéseket a nemzetközi emberi jogi monitorozó fórumok számára. (...) A hivatalos országjelentéseket ugyan a kormány készíti el, de a Helsinki Bizottság teljesebbé teszi a képet azzal, hogy alternatív országjelentéseket küld e fórumoknak.”

Fotók: Bakcsy Árpád

Szakma

Dr. Kádár András Kristóf 1973-ban született Budapesten, 1996-ban az ELTE BTK angol nyelv és irodalom szakán, 1999-ben az ELTE Jogi Karán szerzett diplomát. A Magyar Helsinki Bizottságnál 1998-ban kezdett dolgozni, először a közép-európai rendőrségi átalakulási folyamatokat vizsgáló programban. 2007 januárja óta a Bizottság társelnöke. Emellett ügyvéd, az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége igazgatótanácsának helyettes tagja és az EU antidiszkriminációs szakértői hálózatának magyar tagja. Angolul beszél. Nős, két kisgyermek édesapja.

A szakma álláspontja szerint ennek a piaci áraktól messze elmaradó díjazás az elsődleges oka, mi ugyanakkor kísérleti projektünkben fontos strukturális problémákat is feltártunk. Így például lényegesnek tartjuk, hogy a védő kirendelésének funkciója a nyomozóhatóságtól függetlenül valósuljon meg, nem szerencsés ugyanis, ha a hatékony védelemben nem igazán érdekelt nyomozó választ a gyanúsítottnak ügyvédet. Elgondolásunk szerint a kialakítandó rendszer központi szervezete az ügyben nem érintett Igazságügyi Hivatal lenne, amelynek jogi segítségnyújtó szolgálata az ügyvédek beosztásáról és a védők kirendeléséről is gondoskodna. A védői tevékenység minőségbiztosítása is kulcsfontosságú. Ez egy háromszintű rendszerrel lenne megoldható, amelyben a kirendelt védők megjelenési kötelezettségének minimálisan elvárható teljesítését az Igazságügyi Hivatal munkatársai el-

Dr. Pardavi Márta 1974-ben született Budapesten, 1998-ban szerzett jogi diplomát az ELTE Jogi Karán. A Magyar Helsinki Bizottságnál 1995-ben, harmadéves egyetemistaként kezdett dolgozni. 2006-tól a Bizottság ügyvezető igazgatója, 2007 januárjától társelnöke. 2003 óta a menekülteket segítő pán-európai civil szervezet, az Európai Menekültügyi Tanács végrehajtó bizottságában a középeurópai tagszervezetek képviselője. Angolul, franciául beszél.

lenőriznék, az érdemi szakmai vizsgálatot egy ügyvédekből álló szakmai kuratórium folytatná nagyobb időközönként, az ügyvédi kamarák fegyelmi jogköre pedig egyfajta harmadik szintet jelentene a kirívó mulasztások esetére. Krausz Viktória

A Magyar Ügyvédi Kamara Közleménye Az ÜgyvédVilág 2008. januári számában dr. Horváth Gyula ügyvéd kartárs tévesen állította, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara kötelezővé tette a jogügyletek biztonságáról szóló jogszabály által lehetővé tett elektronikus úton történő ügyfél azonosítást. A Magyar Ügyvédi Kamara 2/2007. számú szabályzata, – mely egyébként kihirdetésre még nem került – a törvénnyel egyezően lehetőségként szabályozza, hogy az okirat szerkesztő ügyvéd az ügyfél igazolványát, adatait elektronikus úton ellenőrizze. Az ellenőrzésről szóló döntést az okirat szerkesztő ügyvédnek lehet és kell meghoznia, de értelemszerűen rendelkeznie kell az egyedi döntéshez elengedhetetlenül szükséges általános feltétellel, azaz elektronikus aláírással. A Magyar Ügyvédi Kamara minderről egyébként tagjait már több ízben megfelelő módon tájékoztatta.

dr. Bánáti János elnök

dr. Gábor László főtitkár ÜGYVÉDVILÁG

5

Szakma

Beszélgetés dr. Kocsis Ildikó ügyvédnővel, EU szakjogásszal

Az ingatlanjog doktornője Igen sok publikációja jelenik meg az ingatlanjog és polgári jog területén. Miért tartja fontosnak az írást? Vallom, hogy ügyvédként feladatom a társadalom, az emberek tájékoztatása, hiszen megfelelő, mindenki számára érthető tudás nélkül hogyan várhatjuk el, hogy az emberek felelősen gondolkodjanak és cselekedjenek? Fontosnak tartom, hogy az alapvető jogaikról és kötelességeikről olyan formában olvashassanak a joghoz nem értő laikusok, amiből számukra is érthetővé válik, hogy bizonyos helyzetekben mi az elvárt és követendő, illetve nekik maguknak milyen jogaik vannak. Ezzel sok konfliktus előzhető meg, hiszen a legtöbb vita valódi oka, hogy a felek nem ismerik, vagy nem ismerték pontosan, hogy nekik mit kell, kellett tenniük és mit várnak el tőlük.

„

„Fontosnak tartom, hogy az alapvető jogaikról és kötelességeikről olyan formában olvashassanak a joghoz nem értő laikusok, amiből számukra is érthetővé válik, hogy bizonyos helyzetekben mi az elvárt és követendő, illetve nekik maguknak milyen jogaik vannak.”

6

ÜGYVÉDVILÁG

Milyen rendszerességgel publikálja írásait? Viszonylag sok helyen megjelennek írásaink, hetente akár több helyen is olvasható az iroda egy-egy cikke. Több média is megkeresett már, hogy szeretnének velünk együttműködni. Mindig szívesen teszünk eleget ezeknek a kéréseknek. A legtöbb cikk a polgári jogi, gazdasági jogi témák mellett az ingatlanjog területével foglalkozik, mely a gazdasági társaságok képviselete, a polgári jogi és munkajogi ügyek mellett az iroda egyik fő területe. Említene néhány olyan ingatlanjogi kérdést, amivel kapcsolatban egy-egy cikkre reagálva Önhöz fordultak az olvasók? Kifejezetten az ingatlanjog körében hirtelen az elővásárlási jog kérdése jut eszembe. Nem mindig ismert, hogy mit is jelent pontosan, hogyan és mikor kell felhívni az elővásárlásra jogosultat, hogy élni kíván-e az elővásárlási jogával. Nincs egységes álláspont azzal kapcsolatban sem, hogy egy olyan, tulajdonjogfenntartással történő ingatlan adásvételnél, ahol elővásárlásra jogosult is van, mikor lehet, illetve mikor kell a szerződést benyújtani a földhivatalhoz a tulajdonjogfenntartás feljegyzése érdekében. Egyes vélemények szerint csak azt követően, hogy az elővásárlásra jogosult nyilatkozott, vagy a nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő már eltelt. Az én álláspontom alapján azonban ilyen esetben is fontos, hogy a vevő érdekében a tulajdonjog-fenntartással történt eladás

ténye az ingatlan-nyilvántartásból is minél előbb kitűnjön. Természetesen a Ptk. és az ingatlan-nyilvántartási szabályok közötti összhangot is biztosítani kell, ez azonban nem jelentheti azt, hogy az egyszerűbb és zökkenőmentesebb eljárás érdekében – ha az elővásárlási jog jogosultja él jogával és a szerződés így végül nem a korábbi vevővel jön létre – ne legyen biztosítva a tulajdonjog fenntartással történt eladás tényének feltüntetése. Ilyen esetben a korábbi vevőnek kell nyilatkoznia, hogy a feljegyzett tény törölhető. A haszonélvezeti jog is egy olyan terület, amelynek pontos tartalma bizony sokak előtt nem ismert, annak ellenére, hogy igen gyakran találkozhatunk vele az ingatlanjogi jogügyletek során. Sokszor sem a tulajdonos, vagy leendő tulajdonos, sem a haszonélvező nincs tisztában azzal, hogy ki, hogyan és mikor használhatja, hasznosíthatja az ingatlant. Ezt a problémát pontos tájékoztatással minden esetben orvosolni lehet és így a jövőbeli viták is megelőzhetőek. Egy másik kérdés, ami gyakran felmerül, hogy a haszonélvezeti jogot lehet-e értékesíteni, vagy akár örökölni? Általában úgy tekintenek rá az emberek, mint egy vagyontárgyra, ami – ha egy ingatlannal kapcsolatban a hétköznapi életben megnyilvánuló dolgokat nézzük – nem is meglepő.

Fotók: Bakcsy Árpád

Érkeznek-e Önhöz visszajelzések és ha igen, milyenek? Sokan keresnek meg a cikkekkel kapcsolatban, sok köszönetet is kapok a hasznos tájékoztatásért. Néha nem is gondolnám, hogy egy-egy cikk hol és kinek tud segítséget nyújtani. Volt olyan, aki Amerikában olvasta a cikket és jelezte, hogy sokat segített neki. Egyszer valaki megosztotta velünk, hogy a munkahelyén a lízing témája került elő, és ő hazafelé ballagva jött rá, hogy nem is tudja pontosan, mit is jelent ez. Mi éppen akkor tettünk közzé egy cikket, ami a lízinget mutatta be. Ennek nagyon örült, hiszen szinte azonnal választ kapott a kérdésére.

Az írásokban én és a kollégáim is mindig igyekszünk szem előtt tartani, hogy azok közérthetőek, lényegretörőek és „emészthetőek” legyenek bárki számára. A cél természetesen nem az, hogy mindenkiből jogi szakembert faragjunk, azt azonban el lehet és el is kell érnünk, hogy embertársaink ismerjék a társadalmi együttélés közös szabályait, így alapvető jogi ismeretekkel is rendelkezzenek. Egy olvasónk ezt úgy fogalmazta meg, hogy a cikkek abban segítenek, hogy általuk „a szabályokat nem fojtogatónak érzi az ember, hanem betartandónak”.

„

„Sokszor sem a tulajdonos, vagy leendő tulajdonos, sem a haszonélvező nincs tisztában azzal, hogy ki, hogyan és mikor használhatja, hasznosíthatja az ingatlant. Ezt a problémát pontos tájékoztatással minden esetben orvosolni lehet és így a jövőbeli viták is megelőzhetőek.”

Hát ez az, amivel a bérbeadó sajnos nem tud mit kezdeni, bár a határozat indoklásából kiderül, hogy valóban őt illeti meg a birtokjog, mégsem tud a határozattal érvényt szerezni ennek a jogának. Ebben a helyzetben úgy döntött, hogy bírósághoz fordul. Azt gondolom, hogy egy jobban átgondolt határozattal az ügy végére pontot lehetett volna tenni, így azonban további jogi eljárásra van szükség, mielőtt a bérbeadó valóban abba helyzetbe kerülhet, amelybe már egy évvel ezelőtt kellett volna. A másik nagy kör, amiből az érdekesebb jogesetek kikerülnek abból adódik, hogy

az ingatlanok jogi helyzete a múltban bizony igen rendezetlen volt. Ez az alapvető oka annak az ügynek is, ami még mindig folyamatban van a bíróság előtt. Az ingatlan korábban állami tulajdonú, tanácsi kezelésű, mely a rendszerváltással önkormányzati tulajdonba kerül. Már ekkor évekbe telik, míg sikerül eldönteni, hogy melyik önkormányzatot illeti meg az ingatlan tulajdonjoga, ami Budapesten található. A helyzetet azonban az bonyolítja, hogy a telekingatlanon felépítmények, garázsok épülnek, melyek azonban magánszemélyek tulajdonában vannak. Az építés engedéllyel történik, ám az ingatlan-nyilvántartásban nem kerül feltüntetésre. Sajnos az akkori viszonyoknak megfelelően a szóban forgó felépítmény értékesítésre kerül 2 vevő részére, azonban úgy, hogy csak az egyikük nevére kerüljön a tulajdonjog bejegyzésre. Ezt követően jelentős ráépítés történik, garázsból szép kis üzlethelyiséggé alakul át. A vevők a közöttük lévő tulajdoni viszonyt egy ráépítési szerződéssel kívánják rendezni, melyet mintegy 8 év után azzal utasít el a földhivatal, hogy a felépítmény nincs az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetve. A telekingatlant 2005-ben értékesíti az önkormányzat azoknak, akik nyilatkozatot tesznek, hogy a felépítménynek a tulajdonosai. Történetünk egyik szereplője, anélkül, hogy a társát értesítené, úgy nyilatkozik, hogy ő a felépítmény tulajdonosa és megköti az adásvételi szerződést, majd azonnal tovább is értékesíti az ingatlant. Ekkor a másik fél, megindítja a peres eljárást, melyben, valljuk be őszintén, bizony vétenek hibákat, így 2 év után jut el az ügy arra a pontra, ahol már az illetékes bíróság előtt érdemben kezdődhet meg a tárgyalás. Az érintett személy a tulajdonjogot szeretné megszerezni. Az ügyet ezen a ponton ismertem meg, és a rendelkezésre álló okiratok alapján mondhatom, hogy a megítélése nem lesz egyszerű. Úgy látom, hogy Ön nagyon szereti a szakmáját. Igen, ez valóban így van. A jogi pálya előtt más területekbe is belekóstoltam, itt azonban egyértelműen megtaláltam, amit kerestem. A jog világa igen logikus, kihívásokkal teli, ahol az embernek lehetősége van problémákat megoldani, kezelni.

Szakma

Milyen érdekesebb ingatlanjogi esettel találkozott már? Az egyik ilyen egy bérleti jogviszonnyal kapcsolatos. A bérbeadó a bérleti szerződést felmondta és megfelelő határidőt tűzött a bérlőnek, hogy a lakást kiürítve adja vissza. A bérlő azonban ennek nem tett eleget. Az eset eddig a pontig még nem is tekinthető rendkívülinek. Ami miatt érdekes, az az ezt követő eljárás. A bérbeadó a jegyzőhöz fordult annak érdekében, hogy a birtokjogát visszaszerezze. A jegyző az ügyben lelkiismeretesen járt el, az eljárás több hónapig elhúzódott, ugyanis a bérlő nem jelent meg a kívánt időpontban, nem nyilatkozott. Végül a jegyző a lakáson személyesen kereste fel és nyilatkoztatta a bérlőt az ügyben. A bérlő elismerte, hogy a bérleti szerződést a bérbeadó felmondta. Ekkor a bérbeadó számára úgy tűnt, hogy hamarosan ismét beköltözhet a saját lakásába. A meglepő fordulat ekkor következett be. A jegyző határozatot hozott az ügyben, melyben nem az ingatlan kiürítésére kötelezte a bérlőt, hanem arra, hogy rövid időn belül vegye fel a kapcsolatot a bérbeadóval.

Dr. Kocsis Ildikó 1970-ben született, a Szegedi József Attila Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karán diplomázott 1998-ban, majd Budapesten az ELTE Jogi Továbbképző Intézetben szerzett Európa jogi szakjogász diplomát 2002-ben. 1999–2004 között a Kincstári Vagyoni Igazgatóság Jogi Főosztályán jogtanácsosként és Főtanácsosként dolgozott. 4 éve alapított saját ügyvédi irodát. Főleg polgári jogi ügyekkel, szerződések, jogi állásfoglalások készítésével, ingatlanokkal kapcsolatos és gazdasági társaságok részére szükséges ügyek intézésével, valamint jogi tanácsadással foglalkozik. Folyékonyan beszél angolul és németül. Autóban a Toyota, órában a Tissot a kedvence. Kedveli az ázsiai konyhát, kedvenc étterme a Wasabi étterem. Szabadidejében szeret sportolni, utazni, valamint megismerni és megérteni az embereket. Korábban versenyszerűen vívott.

Lényeges tulajdonság a logikus gondolkodásra való képesség, ugyanakkor nagy szerephez jut a jó kommunikáció, az érvelési és íráskészség is. Valóban otthon érzem magam ezen a pályán. dr. Pál Edith

ÜGYVÉDVILÁG

7

Ügyvédi munkadíj a közbeszerzésben – dr. Buda György, dr. Bűrös László és dr. Kardkovács Kolos

Szakma

A felelősségvállalás értéke dr. Buda György: Az uniós projekteknél a kiírások csak nagyon kis mértékben engedik meg a jogi munkadíjak elszámolhatóságát. Pedig a magyar jogi szakértőknek is ugyanakkora az anyagi felelőssége, mint az uniós kollégáiknak, a munkadíjuk viszont az előzőeknek csak a töredéke. Hogy egy példával is érzékeltessem: egy kétszakaszos pályázati rendszerben lebonyolított, sokmilliárdos projektnél a támogatási szerződés értelmében a projekt értékének mindössze hat százaléka kérhető az előkészítésért. A tervező díja általában minimum 4 százalékát jelenti a költségeknek, vagyis mindenki más a maradék két százalékon osztozik. Eközben gyakorlatilag minden felelősség az ebben közreműködő jogászt terheli. El kell készítenie a közbeszerzési szabályzattól kezdve az eljárás összes dokumentációját, és be kell nyújtania a pályázatot is. A kivitelezés szakaszában még a legkedvezőbb esetben is maximum 1 százalék, legfeljebb 60 millió forint számolható el, mint a több évig tartó kivitelezéssel járó projekt teljes menedzsment és ezen belül a jogi munkálatainak a költsége. Márpedig egy ilyen esetben rendkívül összetett jogi előkészítésre van szükség, a szolgalmi jogok meghatározásától kezdve a kisajátításon át. A közbeszerzési eljárás lefolytatása is az ő felelőssége, amellyel az ezért elszámolható díjazás a felelősségre is tekintettel finoman szólva sincsen arányban. Ráadásul az a közfelfogás: azzal, hogy a tervező átadta a terveket, ő már moshatja kezeit és mentesül mindenfajta felelősség alól, az átszáll az ügyvédre. Lehet, hogy nem volna teljesen versenysemleges, de megítélésem szerint szükség volna minimumtarifák meghatározására. Ide kapcsolódik az egyik kedvenc történetem, ügyvédkollégám mesélte, hogy telefonon hívták: „Mennyiért vállal adásvételit? Nekem 25 ezres a legalacsonyabb ajánlatom, tud ennél jobbat mondani?” Ezek már olyan díjtételek, amelyek mellett nem végezhető jó és felelős érdemi munka. dr. Kardkovács Kolos: Nehéz ehhez hozzászólni. Hogy sok-e az ügyvédi munkadíj? A megbízónak természetesen sok, az ügyvédnek pedig természetesen kevés. Sza-

bad megállapodás tárgya, ha akarom, elvállalom, ha nem akarom, nem. Nem látom a problémát.

kínálat kialakulni, főleg Budapesten, és nyilvánvalóan vannak megélhetési ügyvédek is. dr. B. Gy.: Igaz, de azokban az esetekben, amelyekről én beszéltem, állami szervek határozzák meg az elszámolható ügyvédi munkadíjat, nincs szó szabad megállapodásról! Eleve benne van a kiírásban. dr. K. K.: Az uniós eljárások egy részénél ez egyszerűen adottság, hogy a technikai költségek nem haladhatják meg a projekt költségeinek mondjuk 6 százalékát. Az viszont már magyar specialistás, hogy a megbízó ehhez nem hajlandó hozzájárulni saját kasszájából, pedig ennek nem volna semmi akadálya. dr. B. Gy.: Ez a szabadpiacon értelmezhető volna, de itt az állam határozza meg a díjat. A reális ügyvédi munkadíjat egyszerűen nem lehet elszámolni, miközben mondjuk a mérnöki költség száz százalékban elszámolható.

dr. B. Gy.: Van olyan támogatási szerződésünk, amely szerint összesen 7 millió forint számolható el jogi költségként, ami körülbelül 5 év munkát igényel, mondjuk egy uniós projektnél.

„

„ Az uniós előírásokban szerepelhetne példának okáért az, hogy mondjuk a kivitelezési költségeken felül húsz százalék a szolgáltatási és projektvezetési keret, ezt pedig ossza fel az ajánlatkérő.”

dr. K. K.: Egyetértek, egy bizonyos árszínvonal alatt nem nyújtható minőségi és felelősségteljes munka. De azt nem látom megoldhatónak, hogyan lehetne zsinórmértéket alkalmazni, hiszen szellemi tevékenységről van szó, ami nem mérhető patikamérlegen, hogy sok-e vagy kevés. Mi már vesztettünk úgy közbeszerzési eljárást, hogy a konkurens ügyvédi iroda 1500 forintos óradíjat ajánlott. Szerintem ez kevés, de az ügyvédi piacon is kezd túl-

dr. K. K.: Mi nevezhető reális ügyvédi munkadíjnak? dr. B. Gy.: Az uniós előírásokban szerepelhetne példának okáért az, hogy mondjuk a kivitelezési költségeken felül 20 százalék a szolgáltatási és projektvezetési keret, ezt pedig ossza fel az ajánlatkérő. Azért említettem húsz százalékot, mert a gyakorlat szerint hat százalék az előkészítés, négy százalék a mérnök díja, 1 százalék a PR-költség és 1 százalék a projektmenedzsment. De hogy egy állami szerv eleve megmondja, hogy jogászra csak ennyit lehet költeni… dr. K. K.: De az unió mondja meg, hogy mennyi technikai költséget hajlandó finanszírozni! dr. B. Gy.: A felosztásról viszont nem rendelkezik. dr. Bűrös László: Felvetnék egy másik kérdéskört is, a jogorvoslati eljárásokkal kapcsolatban. A Döntőbizottság alapvető megközelítése az, hogy az eljárásban minden fél viseli a maga költségét. A Kbt. pedig azt rögzíti: a KD az eljárási költséget a ÜGYVÉDVILÁG

9

Szakma

bemutatott okirati bizonyítékok alapján, ha pedig erre nincs lehetőség, a felek írásos nyilatkozata alapján állapítja meg. Az indokolatlanul magas költségek mérséklésére indokolás mellett lehetősége van a Döntőbizottságnak. A gyakorlatban számos esetben felhívás sem történik a költségigény megjelölésére, a bejelentés elmulasztása esetén automatikusan minden fél viseli a maga költségét. Ha pedig bemutatásra kerül az ügyvédi képviseletre vonatkozó megbízási szerződés, és az érvényesíteni kívánt ügyvédi munkadíj meghaladja a 20–30 ezer forintot, a Döntőbizottság azt tartalmilag a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekre vonatkozó IM rendelet rendelkezéseiből kiindulva azon a jogcímen mérsékeli, hogy az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett tevékenységgel. Ez viszont nem áll összhangban a Kbt rendelkezéseivel. A Döntőbizottságnak az okirattal alátámasztott vagy nyilatkozatban megjelölt díj tekintetében álláspontom szerint megalapozottan indokolnia kellene például óradíj elszámoláson alapuló költségigény esetén, hogy az óradíj összege indokolatlanul magas, és el kellene ismernie a képviseleti tevékenység ellátásának teljes időigényét.

Jelenleg egy első fokon jogerőssé vált bírósági határozatunk van, ami a fenti döntőbizottsági megközelítést hibásnak minősítette. A jelenlegi gyakorlat szerint az írásbeli nyilatkozat alapján történő költség megállapítás szóba sem kerülhet.

dr. B. L.: A Döntőbizottságnak akkor van mérséklési joga, ha mondjuk egy kolléga szemrebbenés nélkül 500 ezer forintos óradíjat jelent be, ilyen is volt már. De ha a piaci átlagnál nem magasabb az óradíj, álláspontom szerint a Kbt. nem nyújt lehetőséget a mérséklésre.

dr. K. K.: Velem előfordult, hogy kifejezetten nem kértem tárgyalást, és az ellenérdekű fél sem, a KD viszont igen, és még így sem volt hajlandó munkadíjat megítélni.

dr. K. K.: Tulajdonképpen a jogorvoslathoz való jogot sérti, ha ezeket a költségeket nem térítik meg. Ha jogom van a szakszerű jogi képviselet igénybe vételére, és ez nekem pénzbe kerül, ezt a költségemet – ami indokoltan merült fel és ténylegesen felmerült – miért ne háríthatnám át a jogorvoslatot alaptalanul kezdeményezőre? Visszatartó erő, lehet, hogy azért nem vesznek igénybe jogi képviselőt, mert a díját nem tudja a megbízó elszámolni. Nem jelent egyenlő mércét, ha az állam a jogorvoslati eljárásban az ő oldalán felmerülő költséget elismeri, az ügyfélét viszont nem. Azt sem szabad elfelejteni, hogy mindez az ügyfélnek fáj, hiszen az ügyvéd leszámlázza neki a díját. Ha az ügyfél győz, pernyertes, joggal nem érti, miért nem ítélik meg neki a teljes perköltséget.

dr. B. L.: Érdekes kérdés az, hogy mi minősül indokolatlanul magas költségnek, és mi a viszonyítási alap? dr. K. K.: Általában az igazságügyi szakértő díjazásához szokták mérni. dr. B. L.: De az egy másik szabályozás, nincs analógia! A Kbt.-nek van erről tételes – és az egyéb rendelkezéseihez hasonlóan kógens - szabályozása, amit tartalommal kellene kitölteni. dr. K. K.: A KD nem mérlegelhet, ha az ügyvédnek van költsége, azt meg kell téríttetni.

dr. Schmidt Gábor

A könyv bolti ára: 4500 Ft, kiadónktól megrendelve: 4050 Ft + 0 Ft postaköltség, HVG-klubkártyával: 3600 Ft + 0 Ft postaköltség! HVG Kiadó zRt., 1300 Bp., Pf. 20, fax: (06-1) 436-2012, e-mail: [email protected], www.hvgkonyvek.hu , További információ: (06-1) 436 – 2045.

A megrendelt könyveket a GTR segítségével az ország bármely pontjára díjmentesen házhoz szállítjuk. www. gartrans.hu

10

ÜGYVÉDVILÁG

CACT U S

A sikeres vállalatra az jellemző, hogy igyekszik megtartani a meglévő ügyfeleket, jó viszonyt ápol a piaci szereplőkkel, és a marketinget pedig, az egész vállalatra kiterjedő, funkciókon átívelő feladatnak tekinti. A termékeket könnyű lemásolni. A siker ma már abban rejlik, hogy a nagy népszerűségnek örvendő terméket is kiemelkedő vevőélménnyel párosítsák. Kézikönyvünk esettanulmányok, üzleti bölcsességek és jól használható tippek tárháza. Kötelező olvasmány mindenkinek, aki hosszú távra tervez az üzleti életben!

Szakma

Perek, blogok, fórumok Az egyik vezető internetes hírportál ügyvédjeként elsők között kerültem szembe azzal a jogi problémával, hogy mennyire felelős egy internetes fórum üzemeltetője a fórum hozzászólások esetleges jogsértő tartalmáért.

A fórum, afféle virtuális Hyde parkként szabad véleménynyilvánítást biztosít bárkinek, gyakorlatilag bármilyen témában, elég, ha csak regisztráltatja magát az erre szolgáló felületen. Mivel a regisztráció során megadott adatokat nem lehet ellenőrizni, ez anonimitást is biztosít a hozzászólóknak, a regisztráció során megadott azonosító (nick) mögé bújva. A fórum felületét általában valamilyen tartalomszolgáltató biztosítja, másodlagos, közösségi szolgáltatásként. A visszaélések elkerülése végett az internetes társadalom viszonylag gyorsan kialakította önszabályozó rendszerét. A Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületének kódexét alapul véve minden jelentősebb hazai fórumszolgáltató létrehozta a maga moderálási szabályzatát. A fórum általában nem szerkesztett tartalom, a vitákat esetlegesen zavaró beírások felett többnyire a felhasználók közül választott moderátori testület ítélkezik. Nyilvánvaló, hogy a fórumok rövid idő alatt nagy népszerűségre tettek szert, hiszen bárki elmondhatta rajtuk a véleményét bármely aktuális témával kapcsolatban, fórumtémákat (topikokat) nyithatott, ezekhez mások hozzácsatlakozhattak. Az ismertebb fórumok tartalma és felhasználóinak száma megállíthatatlanul növekedett, az egyik legnagyobbnak több mint ötszázezer regisztrált felhasználója van, akik eddig harmincmilliónál többször szóltak hozzá a mintegy százezer vitatémához. Sokszor – főleg vidéki települések esetén, ahol ellenőrzöttebb a helyi sajtó –

csak a fórumok teremtenek megszólalási lehetőséget azoknak, akik a hivatalos médiában nem tudják a véleményüket elmondani. Nyilvánvaló, hogy ilyen nagyszámú hozzászólást lehetetlenség teljes körűen ellenőrizni és moderálni, de úgy tűnt, hogy a fórumok önszabályozó rendszere működőképes, különösebb jogi problémát nem okozott az üzemeltetésük. Egyértelmű, hogy a nagy számú hozzászólás között számos jogsértő is előfordul, de valahogy ezt éveken keresztül mindenki helyén tudta kezelni. Nemegyszer politikusok is beszálltak vitatkozni álnéven egy-egy topikba, előfordult, hogy pártok, minisztériumok monitoring rendszert hoztak létre külön apparátussal, hogy kellő időben be tudjanak kapcsolódni az őket érintő vitákba. Ha egy topikot mégis erőszakkal megszüntettek, általában az ellenkező hatást értek el vele, az internet természetéből adódóan pillanatokon belül újraindult egy másik felületen. Mindezek ellenére csak idő kérdése volt, hogy ez az újfajta szólásszabadságot biztosító lehetőség mikor szúr szemet valakinek, és mikor lendül támadásba, mikor bukkan fel mondjuk egy cenzúrapárti, lokális politikus, aki közvetlen környezetében már minden bíráló véleményt kíméletlenül kiirtott, csak a fórumozó hozzászólókkal nem tudott mit kezdeni.

A fórum ugyanis könnyen megfogható, a szabadság illúziója csak az érintettek nagyvonalúságán alapul. A polgári és büntető törvénykönyv mellett azért lassan megjelentek az EU iránymutatáson alapuló internet tárgyú jogszabályok mint az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről rendelkező 2001. évi CVIII. törvény, amely egyértelműen szabályozza a szolgáltató felelősségét a megjelenő tartalomért. Jellemző volt a fórumokra támadó jogászok nagy részére, hogy ennek a jogszabálynak a létezéséről sem tudnak, megesett, hogy a sajtótörvény alapján marasztaltak el egy szolgáltatót, mert a mögöttes joganyagot a bíró sem ismerte. Az e-kereskedelmi törvény a tárhelyszolgáltató felelősségét arra az esetre állapítja meg a külső felhasználó által közzétett jogsértő tartalomért, ha a jogsértést a tudomására hozzák. A fórumon megjelenő hozzászólásra ugyan nem vonatkozik az e-kereskedelmi törvény, mert magánjellegű közlésnek minősíti, de az üzemeltető szerepét nem definiálja semmi jogszabály, így jobb híján tárhelyszolgáltatónak minősítik őket. A közelmúltban hozott bírói ítéletek ezt tették. Ezek az ítéletek azért annyi könynyebbséget hoztak a fórumszolgáltatóknak, hogy jogerősen is kimondták, nem kell előzetesen szűrni a hozzászólásokat. Ugyanez vonatkozik a blogokra is. dr. Bodolai László

INTERNATIONAL LEGAL SERVICES

OFFSHORE CÉGEK alapításának közvetítése ingyenes tájékoztatók, konzultációk (elzetes bejelentkezés alapján) 1088 Budapest, Rákóczi út 27/A. III. em. 1. Tel.: +36 (1) 266-0054, Fax.: +36 (1) 266-5351 E-mail: [email protected] www.ilshungary.hu

ÜGYVÉDVILÁG

11

szenvedély fotó > Bege Nóra design > René Margit [grafium]

, (OPeraHAZ) Magyar Állami

Bozsik Yvette ... Fodor Antal ... Markó Iván BEMUTATÓ > 2008. MÁRCIUS 8. ÉS 9.

Dr. Mayer Erika a hazai elektronikus kereskedelemről

Szakma

Nagybevásárlás a karosszékből Magyarországon még gyerekcipőben jár az elektronikus kereskedelem, amelynek főként a vásárlók óvatlansága és bizalmatlansága az oka. Ezért is van szükség a jogszabályokban meglévő, fogyasztóvédelmi garanciák mellett alternatív vitarendezési és a szolgáltatókat minősítő fórumokra. Elengedhetetlen a fogyasztók minél szélesebb körű tájékoztatása, és az is, hogy a vásárlók kellő körültekintéssel járjanak el, mintha csak a hagyományos piacon vásárolnának.

Manapság már a kereskedők zöme ráébredt arra, ha nincs jelen a világhálón, az piaci hátrányhoz vezet. Egyre szaporodnak a hazai kereskedelmi szájtok, bár csak az interneten való megjelenésre még nem mernek alapozni, inkább az a gyakoribb, hogy a világhálón elindult vállalkozások hagyományos boltokat, sőt üzlethálózatot is kiépítenek.

Jelenleg a hazai elektronikus kereskedelem szinte kizárólag csengőhang- és zene-, ritkábban filmletöltést, valamint a repülőjegyek on-line lefoglalását, utazási szolgáltatások igénybevételét, könyv-, CD- és DVD-megrendelést jelenti. Egyéb áruk kereskedelme elektronikus úton ma még elenyésző.

„

„Manapság már a kereskedők zöme ráébredt arra, ha nincs jelen a világhálón, az piaci hátrányhoz vezet.”

A netes vásárlásnak a hagyományos kereskedelemmel szemben számtalan előnye van: például a karosszékben ülve levezényelhető a karácsonyi nagybevásárlás. „Én is így tettem tavaly, nem volt időm járni a boltokat, ezért leültem a gép elé, megrendeltem a kiszemelt könyveket és más ajándékokat. Aztán majdnem üres kézzel álltam a fa alá, a futár és a posta ugyanis az utolsó pillanatban hozta ki a megrendelt ajándékokat.”

A magyar jogi szabályozás a kereskedelmi törvényre épül, a részletszabályokat a 2001. évi CVIII. törvény, az ún. elektronikus kereskedelmi törvény (azóta háromszor módosították) és a 31/2000. EUirányelv tartalmazza. Utóbbi adja meg a kereteket, a tagállamoknak igazából nincs túl nagy szabadságuk a részletek szabályozásánál. A magyar jogi szabályozás most már jónak és korszerűnek mondható. A jogszabályba komoly fogyasztóvédelmi garanciák épültek be, amelyeknek maradéktalan érvényesülése esetén a fogyasztó biztonságban van. A vonatkozó hazai jogszabályok között megemlítendő a 17/1999. (II. 5.) Kormányrendelet a távollevők között köttetett szerződésekről, amelyet nem igazán az elektronikus kereskedelemre találtak ki, hanem a csomagküldésre. Szabályait azonban – abban az esetben, ha árumozgás van – az internetes kereskedelemre is alkalmazni kell. A hazai jogi környezet tehát hasonló a nyugat-európaihoz, különbség viszont, hogy ott már régóta működnek alternatív fogyasztóvédelmi megoldások, amelyek

Fotók: Bakcsy Árpád

Magyarország az internetes, pontosabban elektronikus kereskedelem terén jelentős mértékben lemaradt Nyugat-Európától, de még a hazánkkal együtt vagy az után az EU tagjává vált államokhoz képest is. Az elektronikus kereskedelem volumenét tekintve Magyarország a sereghajtók között van – mondta lapunknak adott interjújában dr. Mayer Erika, európai és internet jogi szakértő, a Páneurópai Jogász Unió elnöke. Ennek korábban az volt az oka, hogy korszerűtlen volt a vonatkozó hazai szabályozás; az interneten tevékenykedő kereskedőnek ugyanis fenn kellett tartania hagyományos üzlethelyiséget. Emiatt éppen az elektronikus kereskedelem azon előnye nem érvényesült, hogy olcsó. Az életszerűtlen szabályozásnak a kereskedelmi törvény és a vonatkozó végrehajtási rendeleteinek 2007-es módosítása vetett véget, eltörölve az előbbi passzust, így jelenleg a jogi szabályozás megfelelőnek mondható, legalábbis nem akadálya az elektronikus kereskedelem térhódításának. Nehézséget okoz az is, hogy az átlagos felhasználó nem bízik az internetes kereskedőkben; köszönhetően a médiában megjelenő, elrettentő hatású híradásoknak, amelyek internetes csalásokról, átverésekről számolnak be.

volumene meghaladta a teljes magyarországi kiskereskedelem volumenét. Eközben a hazai internetes kiskereskedelem a hagyományos magyarországi kereskedelem 0,01%-át adta ki.

A hazai fogyasztók, vásárlók az internetet egyelőre arra használják, hogy megkeressék, az általuk óhajtott termék hol kapható, összehasonlítják az árakat és árufajtákat, alapvető információkat szereznek be, majd ezt követően a hagyományos módon, a boltban vásárolnak. Ehhez képest Nyugat-Európában sokkal elterjedtebb a „karosszékből vásárlás és rendelés”, Németországban például 2005-ben a teljes netes kiskereskedelem ÜGYVÉDVILÁG

13

Szakma

részben felügyeletet látnak el az elektronikus kereskedelem felett: információhoz juttatják a fogyasztókat. Van, ahol minősítő rendszereket alkalmaznak, ennek keretében vizsgálják a szolgáltató honlapjának felépítését, szolgáltatását, és az arra érdemes szolgáltató jogosult arra, hogy speciális emblémát tüntessen fel az oldalán. Sok helyen alkalmaznak bíróságon kívüli, gyors, alternatív vitarendezési megoldásokat, amelyek néhány napon, héten belül próbálják orvosolni a fogyasztó jogsérelmét, az esetek túlnyomó többségében a fogyasztó javára döntve. Mindez olyan biztonságot ad a fogyasztóknak, hogy merik vásárlásra is használni az internetet. A szomszédos Ausztriában már nyolcadik éve tevékenykedik az internet-ombudsman, aki több százezer eurót szerzett már vissza a rászedett fogyasztóknak. Vagyis nincs szükség a bíróságok igénybevételére, a mediációs eljárás pedig mindössze néhány napot, legfeljebb két hetet vesz igénybe. A 2004-ben megalakult Infomediátor Információs Társadalmi Felhasználó-védelmi Iroda vezetőjeként már régóta szorgalmazom, hogy Magyarországon is jöjjön létre minősítő és alternatív vitarendező szolgáltatás, amely a fogyasztók bizalmát erősítené, és az elektronikus kereskedelem elterjedését segíthetné elő. Az Infomediátor tagja annak az együttműködésnek, amely az európai elektronikus kereskedelmi alternatív vitarendezési szolgáltatókat fogja össze. Első kézből van információnk a külföldi megoldásokról, ezek pozitív tapasztalatait alapul véve kidolgozható egy azokat ötvöző, előremutató magyar rendszer. 2007 decemberében sikerült elnyernünk a GKM által kiírt, meghívásos tenderen azt a megbízást, hogy dolgozzuk ki e minősítő és alternatív vitarendezési rendszer kézikönyvét. A munkának most kezdünk neki, május végére fejezzük be. Nyár végétől– ősz elejétől indulhat hivatalosan a minősítés (ami a gyakorlatban már működik, de még nem szervezett keretek között). Ha ez beindul, a fogyasztók egy idő elteltével megtanulhatják, hogy az elektroni-

„

„... a pénzt ugyan leemelték a bankszámlájáról, de az árut nem küldték el neki. Azt sem tudta, milyen feltételekkel és mit rendelt meg, és azt sem, hogy maga a honlap valós volt-e egyáltalán.”

kus kereskedelem előnyös a számukra, és bízhatnak benne. Nem csak a kényelem az előnye, hanem az is, hogy olcsóbban lehet vásárolni. Az internetes értékesítésnél majdnem minden szolgáltató 5–20 százalékos árengedményt ad a bolti árhoz képest. Ő is jól jár, hiszen a raktárról értékesít. A hagyományos áruértékesítésen túl az elektronikus kereskedelem fontos részét jelentik az úgynevezett piacterek, ezek közül talán az ebay.com vagy a hazai vatera.hu és a teszvesz.hu a legismertebb. Érdekes módon a fogyasztók ezekben jobban megbíznak. A piacterek ugyanis azon az elven működnek, hogy a fogyasztói visszajelzések minősítik az eladót. Ahol sok a pozitív visszajelzés, ott a vevők bátrabban mernek vásárolni. Miként a hagyományos piacokon, a vevő számol egyfajta reális kockázattal, tudja, hogy óvatosnak és körültekintőnek kell lennie. A másik nagy előnye az elektronikus kereskedelemnek, hogy átnyúlik az országhatárokon. Nem csak a magyar, hanem a külföldi piacról is beszerezhetem az árut. Ez esetben a fogyasztónak még nagyobb óvatossággal kell eljárnia.Pontosabban kellene, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőséghez ugyanis egészen elképesztő esetekkel fordulnak a kárvallottak. Volt példa arra, hogy a vevő, aki egyetlen szót sem beszélt franciául, egy francia erotikus árukat kínáló webszájton megrendelt magának valamit egy klikkelésre, majd meglepődve vette tudomásul, hogy a pénzt ugyan leemelték a bankszámlájáról, de az árut nem küldték el neki. Azt sem tudta, milyen feltételekkel és mit rendelt meg, és azt sem, hogy maga a honlap valós volt-e egyáltalán.

Dr. Mayer Erika ügyvéd, európai jogi szakjogász, internet jogi szakértő. Ügyvédi tevékenységét az 1990-ben általa alapított ügyvédi irodában folytatja. 1998 óta foglalkozik az internettel kapcsolatos jogi kérdésekkel, e témakörben több kutatásban vett részt, rendszeresen tart előadásokat, oktatott az ELTE Informatikai Karán, és számos cikke, publikációja jelent már meg. 2004 óta vezetője az INFOMEDIÁTOR Információs Társadalmi Felhasználó-védelmi Irodának. Alapítója és elnöke a Páneurópa Jogász Uniónak. Hobbija az utazás, síelés, olvasás és 14 éves kisfia.

14

ÜGYVÉDVILÁG

Amíg van internet, addig a világhálót is fel fogják használni az óvatlan vevők becsapására, de a kockázatok minimalizálására van lehetőség. Ha kimegyek egy bolhapiacra, és a bolti ár töredékéért kínálnak, mondjuk mobiltelefont, akkor érdemes élni a gyanúperrel, hogy az áru lopott vagy rossz. Ugyanez a helyzet a világhálón, nem szabad megvenni azt, amiről látszik, hogy gyanús. A fogyasztói oktalanság ellen ugyanis a jog soha nem fog tudni védelmet adni. A már említett EU-irányelv és a hazai jogszabályok előírják, hogy a kereskedőnek a honlapján milyen adatokat kell közzétennie; ezek között van az elérhetőség (telefonszámmal, postacímmel), a cégjegyzékszám, az adószám, az egyéb nyilvántartásba vételi szám, az a magatartási kódex, amelyet magára nézve kötelezőnek elfogadott és így tovább. A lényeg az, hogy a kereskedőnek azonosíthatónak kell lennie. Ha interneten keresztül akarok vásárolni, ellenőriznem kell, azonosítható-e a kereskedő, ha a jövőben bármi problémám akadna vele, akkor megtalálhatom-e. Ha nagy értékű árut vásárolunk, az Ügyfélkapun keresztül a céginformációs szolgáltatást igénybe véve azt is érdemes megnézni, létezik-e egyáltalán a kereskedő cége. Magyarán a lehető legkörültekintőbben kell eljárnunk. A kulcs a fogyasztók minél teljesebb körű tájékoztatása, informálása, csak így alakulhat ki egy tudatosabb felhasználói réteg, amely okosan, a kockázatok tudatában, de a világhálót bátran használva vesz részt a kereskedelemben. Ha a vevő körültekintő, az interneten nagyobb biztonságban lehet, mint mondjuk az utcán a zsebtolvajoktól. dr. Schmidt Gábor

Dr. Czövek János a kínai bevándorlókról

Szakma

Vigyázó szemetek Kínára vessétek! Önt többször látni a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalban. Mióta foglalkozik a bevándorlók ügyeivel? Már 12 éve látok el idegenrendészeti és ügyvédi képviseletet. Ez alatt a 12 év alatt már a harmadik törvényt éljük meg. Az utolsó 2007. július 1-jén lépett hatályba. Véleményem szerint ez minden idők legelhamarkodottabb és legösszekapkodottabb idegenrendészeti törvénye. Eddig is megvoltak a kiskapuk, de most még inkább megtalálhatók az új jogszabályban. Több csoportba le lehetne sorolni azokat, akik itt vannak Magyarországon, de van egy olyan csoport, amelynek itt tartózkodása tényleg hasznos.

kommunista diktatúra, ami ott volt, nagyon átmosta az agyakat, a fiatalabb generációra kiterjedően is. Mi nem is tudjuk felfogni, milyen nyomorúságon, szenvedésen mentek keresztül. Az európai ember úgy veszi, hogy teljesen udvariatlanok, hogy egy nőt előre engedjenek, vagy hellyel kínáljanak, az számukra nem létezik. Viszont nagyon szorgalmasak. Lényeges, hogy nem lopnak, nem fordulnak segélyért. Ez Kínából ered, ott

jelen pillanatban szűk a nyugdíjrendszer, nincs munkanélküli segély. Érdekes szokás, hogy akinek nincs munkája, kiakaszt egy táblát a nyakába, amire ráírja, milyen munkához ért, felül a biciklijére és közben egy kolompot ráz, hogy ezzel is felfigyeljenek rá az emberek. Úgy tudom, hogy a Magyarországon lévő kínai kolónia nem hivatalos adatok szerint kb. 20 ezer fő. Ennek a legnagyobb része kereskedelemmel foglalkozik.

Ön főképp kiket képvisel, és hogyan keresik meg az ügyfelei? Ügyfeleim nagy része kínai állampolgár. Egymásnak ajánlanak már az ügyfelek, tolmácsirodákkal, tolmácsokkal vagyok kapcsolatban, akik szintén irányítanak hozzám ügyfeleket.

„

„ Érdekes szokás, hogy akinek nincs munkája, kiakaszt egy táblát a nyakába, amire ráírja, milyen munkához ért, felül a biciklijére és közben egy kolompot ráz, hogy ezzel is felfigyeljenek rá az emberek.”

A 12 év alatt megismertem a kínai kolónia nagy részét. 3 héttel ezelőtt jöttem haza az ötödik kínai utamról. Ezek mind üzleti utazások voltak, nagyon sok helyen jártam. Döbbenetes, elképesztő a fejlődés. A sanghaji TV toronyban, amely a legmagasabb Ázsiában, például fényképkiállítás van arról, hogy az elmúlt 5–7 évben miként változott a városkép, hogyan nőttek ki gombamód a felhőkarcolók a földből. Beszélni csak keveset tudok kínaiul, de a számolás jól megy. A munkámhoz szükséges okiratok megnevezését viszont mind tudom kínaiul. Kína egy más világ, a bennük lévő szorgalom, az élni akarásuk lenyűgöző. A totális ÜGYVÉDVILÁG

15

Szakma

Hogy látja, mi az oka, hogy elvándorolnak hazájukból a kínaiak? Két tartomány van Kínában, ahol „népszokás” az elvándorlás. A boldogulás lehetőségét látják benne, minden vágyuk, hogy külföldre mehessenek, és ott próbáljanak szerencsét. Zhejiang és Fujiang tartományból származik a Magyarországon élő legtöbb kínai. Kevesen vannak még Pekingből is. Alapvetően kereskedők és vendéglátósok jönnek ide Kínából. A ruházati cikkek és lábbelik nagykereskedelmét a kínaiak uralják. Véleményem szerint a kínai kiskereskedők jelenléte Magyarországon nem szükséges, sőt fölösleges, mert a kereskedelmi lehetőséget a magyaroktól veszik el. Én csak olyannak engedném személy szerint a magyarországi tartózkodást, aki

tényleg munkalehetőséget teremt Magyarországon és invesztál. Van a mostani törvényben ilyen fajta törekvés? Az új törvény szerint az kaphat jövedelemszerző tevékenység céljából tartózkodási engedélyt, akinek legalább 3 európai uniós állampolgár alkalmazottja van. Az eddigi idegenrendészeti törvénynek az volt a gyengéje, hogy aki itt akart tartózkodni Magyarországon az állandóan menekült kérelmet adott be. Ha el is utasították, akkor újra be lehetett adni a kérelmet, erre korlátlan számban volt meg a lehetősége. Ennek mára vége van, mert 2008 januárjától a menekülteknek menekült állomásra kell bevonulni.

Kevés ügyvéd foglalkozik idegenrendészeti ügyintézéssel... Merem állítani, hogy nincs több mint 15 ügyvéd, aki idegenrendészeti ügyintézéssel foglalkozik. Nem elég pusztán a jogszabály ismerete, ismerni kell a gyakorlatot is. Az idegenrendészeti ügyintézéshez – külföldiekhez főként – szervesen kapcsolódnak a büntetőügyek is.

„

„ Alapvetően kereskedők és vendéglátósok jönnek ide Kínából. A ruházati cikkek és lábbelik nagykereskedelmét a kínaiak uralják.”

Hogyan látja, megtalálták a kínai bevándorlók a számításukat itt Magyarországon, vagy nem, és visszamennek Kínába? Már nem jönnek olyan nagy számban a kínaiak, mint régen. Ennek az az oka, hogy a magyar gazdaság gyengén teljesít. A kínaiak aranykora Magyarországon a 90’-es évek eleje és közepe volt. Azóta csak hanyatlik az üzlet. Akik megtalálták a számításukat és „megszedték magukat”, azok visszamentek Kínába. Most kifejezetten az a trend, hogy azok a kínaiak, akiknek tényleg van mit befektetni – mert akár itt, akár már otthon volt nekik –, azok kivonulnak Magyarországról és visszamennek Kínába.

Fotók: Hudák László

dr. Pál Edith

16

ÜGYVÉDVILÁG

Dr. Czövek János 1972-ben született, 1996-ban diplomázott az ELTE Jogi Karán. Ügyvédjelöltként dr. Harkányi Ágnes Ügyvédi Irodájában dolgozott. 1998 óta a Harkányi és Czövek Ügyvédi Iroda társa. Szakterülete a büntetőjog és az idegenrendészet. Ügyvédi irodájuk ellátja a magyarországi Mercedes Benz (DC.AG.) képviseletét védjegy bitorlás ügyekben, valamint a Kartago Tours Zrt. utazási irodát képviselik. 10 éve nős. Két fia van. János (6) és István (3). Nagyobbik fia judózik és síel. Családi hagyomány náluk, hogy az elsőszülött fiú János, a második István nevet viselje. Autóban a BMW X3 a kedvence, órában az OMEGA. Kedvenc étterme az Óbudai Kerék Csárda. Kedvenc étele a hagymás rostélyos. Könnyűbúvár. Szabadidejében síel, búvárkodik, vízisíel és utazik.

Dr. Szalma Miklós a XXI. századi vállalkozás alapjairól

Szakma

Ügyvédi tevékenység más nézőpontból Ön már több nyilatkozatában is kifejtette, hogy eltérően ítéli meg az ügyvédi tevékenység lényegét a hivatalos kamarai állásponttól. A kamara és az én álláspontom sokban különbözik egymástól. Én abból a tényszerűségből indulok ki – mint ahogy az ezzel kapcsolatban közzétett LB jogegységi döntés és más határozatok is rámutattak – hogy az ügyvédi tevékenység üzletszerű, haszonszerzésre irányuló gazdasági tevékenység, amely élesen szemben áll a kamara által hangoztatott hivatáselvűséggel és az igazságszolgáltatáshoz kötődéssel. Az elavult értékek nem keverhetők össze egy vállalkozás gazdasági érdekeivel. Ügyvédi irodánk felfogása az üzleti etikára helyezi a hangsúlyt, amely jobban megfelel azon, kutatásokkal igazolt tényeknek, amelyek alapján világosan látszik, hogyan kell kinéznie egy XXI. századi vállalkozásnak.

„

„ Az ügyvédi vállalkozás az állandó tanulásra, specializációra, a tudásmegosztáson alapuló szervezeti tudásra, és az azokat támogató integrált informatikai alkalmazásokra épül, amelyhez hozzátartozik a piaccal való állandó kommunikáció.”

A hivatástudat mások szolgálatában jelentkezik, ennek lényege az önfeláldozás, ezért nincs ellenértéke sem. Tessék mondani, ilyen egy mai ügyvédi vállalkozás?! Tradicionális értékekkel nem lehet a gazdasági érdekeket helyettesíteni. De a tudásról sem lehet központilag gondoskodni – gondolok itt arra az elképzelésre, hogy a kamarának az ügyvédek számára kötelező továbbképzéseket kellene tartania – a tudásról az ügyvédi vállalkozásoknak maguknak kell gondoskodniuk, hiszen ez a versenyeszközük.

Akkor Ön szerint milyennek kell lennie egy XXI. századi ügyvédi irodának? A mi felfogásunkban egy korszerű ügyvédi vállalkozás alapja az üzleti- és munkafolyamatok teljes ismerete, az ahhoz kapcsolódó minőségbiztosítás, amely nem azonos a fegyelmi következményekkel való fenyegetéssel, ahogy azt a kamara szerint érteni kell. Döntő szerepe van az adatok és információk új felfogásának, a szervezeti tudás kialakításának, az informatika totális alkalmazásának. Az ügyvédi vállalkozás az állandó tanulásra, specializációra, a tudásmegosztáson alapuló szervezeti tudásra, és az azokat támogató integrált informatikai alkalmazásokra épül, amelyhez hozzátartozik a piaccal való állandó kommunikáció. Mit ért Ön szervezeti tudás alatt? A szervezeti tudás a szervezetet alkotók tudásmegosztásra épülő együttműködése, amelyben döntő jelentősége van az önismeretnek, az egymás iránti bizalomnak, az állandó önképzésnek. Fontos szerepe van a specializációnak is. E tevékenységet segíti az informatika. A szervezeti tudásnak nagyon fontos eleme, hogy a XXI. századi ügyvédi vállalkozás tudásanyaga nem csak a szakmai tudásra, hanem az üzleti tudásra is kiterjed. A szolgáltatások fejlesztése a kreativitásra és a kockázatvállaló képességre épül. Ezeket a képességeket támogatnia kell. A hivatásbeli etikával szemben a társadalmi felelősségvállalásra épülő üzleti etikának van szerepe. A szolgáltatások színvonalának fejlesztése érdekében pedig kölcsönös kommunikációban kell állni a piaccal. Egy kamarai vezető egyszer azt mondta: „...és majd megkérdezem az ügyfelet, hogy mennyire van megelégedve az elért eredménnyel és ad egy papírt, hogy tessék beírni a statisztikába?” Igen, ez az egyik eleme. Mi ezt a gyakorlatot már negyedik éve folytatjuk az ISO minőségbiztosítás keretében. De nem csak az eredményről, hanem a nyújtott szolgáltatás minőségéről kapott visszajelzések is fontosak a mi életünkben. Kölcsönös kommunikációról van szó az ügyvédi vállalkozás és a jogkereső között. Az ügyvédi vállalkozásnak is információt kell nyújtania az ügyfél tájékoztatása ér-

dekében. Hangsúlyozom az információt, mert a kamara szerint az adat is elegendő a tájékoztatásra. Erről csak annyit, hogy az adat – miután nincs semmilyen jelentése – nem tájékoztat, nem informál, ezért korlátozza az ügyfelet a döntés szabadságában. Információ hiányában pedig az ügyfél vakon tapogatózik, vagy betér az első ügyvédi irodába, vagy ahhoz az ügyvédhez fordul, akit sokat lát tévében nyilatkozni, vagy akit mondjuk az unokatestvére ajánl neki. Most egy igen kényes és fontos kérdéshez értünk, az ügyvédi reklám tilalmához. Úgy vettem ki az eddigi beszélgetésünkből, hogy Ön szerint ez egy elavult szabály. Igen, egy céhrendszeren belül, mint amilyen az ügyvédi kamara, nem szeretik, ha a céh tagjai nem tűnnek „egyformának”. Ez a céhrendszer logikája. Miközben ma már jelentős eltérések vannak az egyes ügyvédi szolgáltatók között. Ezt a különbséget a jogkeresők azonban nem ismerhetik fel, hiszen nincsenek informálva. A céhrendszer logikailag sem fér össze a versennyel. A hivatkozott kamarai vezető ezzel kapcsolatban azt mondta: „Nincs két egyforma ügy, ezért nincs összehasonlítási alap az ügyvédi tevékenységek ára tekintetében sem. Az az ügyfél, aki az olcsó szolgáltatást választja, magára vessen.” Ez óriási tévedés és nem is igaz. ÜGYVÉDVILÁG

17

Szakma

A kamarának véleményem szerint az ügyvédek versenyre való felkészítése lett volna eddig is a feladata. Mi 5–6 éve foglalkozunk informatikai fejlesztésekkel, így irodánkat nem érte felkészületlenül például az elektronikus cégeljárás kötelezővé tétele, vagy a jogügyletek biztonságát elősegítő intézkedések következménye. Rengeteg kollégáról tudok, akik sem mentálisan, sem infrastruktúrában nincsenek felkészülve ezekre a változásokra. Ezeknek az új szabályoknak a bevezetése sokrétű folyamatot indított el, egyrészt az ügyvédi szektort a fejlődés irányába tolja, másrészt szabályozza a piacot, és megérteti az ügyvédek többségével, hogy a jövő nem a „magányos farkasok” világa. Ezt akadályozza az ügyvédi státus valós tartalmának, a vállalkozásnak az el nem ismerése, hiszen ezáltal nincs lehetőségükaz ügyvédi vállalkozásoknak olyan fejlesztési forrásokhoz hozzájutni, mint például az EU-s fejlesztési támogatások, amelyeket csak vállalkozások vehetnek fel.

Fotók: Bakcsy Árpád

Tőlünk nyugatabbra hogyan kezeli a jog az ügyvédek státusát? A legtöbb uniós országban az ügyvédek Kft.-ket alakíthatnak, ma már egyre több helyen nem teszik kötelezővé a kamarai tagságot. Itt is gyökeres változásokra lenne szükség, például valóban egy szolgáltató kamarára, ahol az üzleti tevékenységre tanítják megés segítik a kevéssé felkészült ügyvédeket. dr. Bodolai László

Az ügyvédi tevékenység összehasonlítási alapja nem az ügy, hanem a nyújtott szolgáltatás minősége, amelyet számtalan, az előbb ismertetett szempont határoz meg. Könnyen belátható, hogy az a vállalkozás, amely jelentős invesztíciót fordít fejlesztésre, a szolgáltatás minőségére, az együttműködést biztosító informatikai alkalmazásokra, az a tudásba fektet be.

A világ számos országában erre már rájöttek. A marketing sem zárható ki az ügyvédi tevékenységből, a reklám tisztességes folytatásához megvannak a szükséges szabályok, ezért nincs akadálya annak, hogy a tisztességes marketing megítélése azoknak szerveknek a hatáskörébe tartozzon, akik erre jogosultak – de ez nem a kamara.

Dr. Szalma Miklós 1953-ban született, az ELTE ÁJK-n végzett 1978-ban. 1986 óta ügyvéd. Közel hét éve foglalkozik az ügyvédi tevékenység reformjával. Ezzel párhuzamosan irodájában, a Szalma & Partnerei Ügyvédi Irodában állandó informatikai fejlesztéssel valósítják meg a 21. századot. Elkötelezett a minőségi ügyvédi szolgáltatás mellett, elsőként vezette be irodájában – 2004-ben – az ISO 9001 minőségbiztosítási rendszert. Hobbija az informatika, a síelés, a zene. Nős, fia dr. Szalma Tibor ügyvédjelölt, aki az intelligenciája alapján a népesség 1%-ának és ezért a Mensa HungarIQa-nak a tagja. Kedvenc autója a Daimler Jaguar.

18

ÜGYVÉDVILÁG

Szakma

Felhígulás vagy versenyszellem? Jönnek a jogászok, elárasztják az országot – kongatják egyre gyakrabban a vészharangot. Úgy tűnik, túl későn, talán akkor kellett volna, amikor léptennyomon jogi karokat nyitottak majd minden megyeszékhelyen, pedig neves jogszociológusok már régóta figyelmeztettek a közelgő problémára.

Miért ennyire izgalmas a jogi pálya? Állítólag sokat lehet vele keresni, legalábbis a kívülállókban ez csapódik le. Azért érdemes lenne egyszer legalább hozzávetőlegesen kiszámolni, hogy a gazdaságunkból mekkora szeletet hasít ki ez az üzletág, és hányan osztoznak ennek a hasznán? A jogi szolgáltatás kőkemény üzlet, bármilyen taláros mítoszt kreálunk köré. Hasznot húz belőle az állam, hiszen illetékek formájában majd minden mozdulatáért benyújtja a számlát, és persze ebből az üzletből élnek a jogi tudással fel nem vértezett kívülállók segítői, a közjegyzők és az ügyvédi társadalom. Pedig ha jobban belegondolunk, miről is van szó igazán? Az alapvető jogaink születésünktől kezdve megilletnek bennünket, csak erről nem nagyon tájékoztatják az állampolgárokat. A jog igazi tartalmát, hátterét, a jogszabályok értelmezésének technikáit mintha direkt homályban tartanák, hogy csak a beavatottak részesüljenek ebből a tudásból, miközben a rendszer úgy van felépítve, hogy a jog nem ismerése nem mentesít senkit a felelősség alól. Persze egy bonyolult pervitelhez vagy szerződéshez mindig is szükség lesz jogászi segítségre, de az alapvető állampolgári jogaink kommunikálását nem viszik túlzásba. A jogászáradattól mintha az ügyvédi szakma egy része rettegne a legjobban, innen érkeznek ötletek a helyzet kezelésére, ami nagyjából abban merül ki, miként lehetne korlátozni az ügyvéddé válást. A szakma jeles és öreg képviselői nosztalgikusan emlékeznek a régi szép időkre, amikor limitált volt a kamarai tagság, és az ügyvédség rendszerváltás

utáni felhígulását emlegetik, amikor volt rendőrök és jogtanácsosok is ügyvédként kezdtek tevékenykedni, miközben a szakma legelemibb szabályaival sem voltak tisztában. Egyetlen hivatalos statisztika sincs arról, hogy mennyivel több fegyelmi ügy szereplője volt egy kívülről benevezett jogász, mint egy klasszikus ügyvédbojtári szamárlétrát végigjárt ügyvéd. Egyrészt nem hiszem, hogy egy jogvégzett jelentkezőnek problémát okozna a néhány kamarai szabályzat megtanulása, értelmezése, a jogi tudásnak amúgy is elég erős szűrője a jogi szakvizsga, amely-

nek differenciálására – helyesen – már szakminisztériumi szinten is törekednek. Másrészt, a szakmai gyakorlatot nézve, miért lenne rosszabb büntető ügyvéd abból, aki korábban doktorátust szerzett nyomozóként, vagy ügyészként dolgozott, ismeri az összes rendőri trükköt; mennyivel képviseli rosszabbul ügyfele érdekét egy biztosítótársaságnál, banknál vagy a közigazgatásban, jegyzőként tapasztalatot szerzett, majd később ügyvéddé vált szakjogász az adott szakterületen? Nem tudnak iktatni, iratot kezelni, beadni, határidőt tartani? Időnként olyan abszurd ötletek is előbukkannak, hogy a kamarai felvétel előtt vizsgálni kellene a jelölt életvitelét. Ebbe még

belegondolni sem merek, mit jelent, és miként lehetne a gyakorlatban megvalósítani. C típusú átvilágítást rendelni a nemzetbiztonsági szolgálatoktól? Vagy létrehozni az ügyvédek belső biztonsági ellenőrző szervezetét, magánnyomozó alegységgel? Ki határozza meg a szempontokat? Aki esténként megiszik két sört a sarki presszóban, az már méltatlan a pályára? Ügyvéddé nem úgy válik valaki, hogy hétfőn reggel felkel, a homlokára csap: na, én holnaptól ügyvéd leszek! Ez is komoly vállalkozási forma, befektetést, előzetes piacelemzést, indulásnál tőketartalékot vagy legalább egy állandó megbízást igényel. A kamarai tagdíj, a kötelező biztosítás, az adóterhek csaknem százezer forint kiadást jelentenek havonta, és ez még nem tartalmazza az iroda bérleti díját, berendezését, a ma már elengedhetetlen informatikai háttér kiépítését és mindezek rezsijét. Nem is beszélve a jogi szakkiadványok beszerzésének költségeiről. Ha valaki érez hozzá bátorságot, hogy mindezek ellenére belevágjon, miért ne tehetné meg? Miért baj az, ha a verseny kialakulása egy kicsit módosította az ügyvédi szemléletet? Hogy egyes ügyvédeknek a korrekt árú jogi szolgáltatás, a közvetlenebb ügyfélkezelés és a biztos, tisztes megélhetés fontosabb, mint egy Benczúr-festmény az iroda falán az ónémet íróasztal mögött? Mindez úgy, hogy az ügyvédi szolgáltatást nem lehet hirdetni, és akiket nem sodor a média figyelme a sztárügyvéd kategóriába, azoknak esélyük sincs, hogy lépten-nyomon nyilatkozzanak, akár a családi titkaikról is. Az tény, hogy a felduzzadt jogászképzés hozadékaként a korábbi, kissé elkényelmesedett generáció nyomában itt lihegnek a jól képzett, több nyelvet beszélő, ösztöndíjasként EU-s intézményekben is gyakorlatot szerző riválisok, akik biztosan megtalálják a helyüket ezen a telített piacon is. De ez úgy látszik nem elég ahhoz, hogy további szemléletváltozásra kényszerítse az államot és az üzletág többi szereplőjét. dr. Bodolai László

ÜGYVÉDVILÁG

19

Napirenden az elektronikus cégeljárás

K

iadónk 2008-ban is folytatja a tavaly megkezdett ügyvédeknek szóló reggelik sorozatát a már megszokott helyen és időben, azonban az eddig megszokottaktól eltérően, immár villásreggelivé bővítve.

Az idei első előadás témája, melyet dr. Szalma Miklós ügyvéd tartott, az elektronikus cégeljárás volt. Apropóját a 2008. január 1-jén hatályba lépett 2007. évi LXIV. törvény adta, mely jelentős módosításokat hozott az ügyvédi szolgáltatások körébe. Szalma Miklós előadása legelején fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy véleménye szerint napjainkban az ügyvédek, az irodák sem zárkózhatnak el az informatika elől, a számítógépet nem elég modern írógépként kezelni. Elmond-

Ahogy azt az előadó is hangsúlyozta, az elektronikus cégeljárás nagy kihívást jelent majd minden ügyvédnek és irodának. A felkészülés elősegítésére a CompLex Kiadó gyakorlati képzést szervez az érdeklődőknek, melyen a szakértők a teljes folyamatot áttekintve gyakorlati oldalról mutatják be az elektronikus cégeljárás folyamatát, lehetőséget biztosítva a programok használatára és a konzultációra. dr. Kovács Zsolt

Fotók: Dobó Barbara

ta, hogy az ügyvédi szolgáltatások terén is rendkívüli jelentősége van azoknak a számítógépes alkalmazásoknak, amelyek a jogi tevékenységek különféle oldalait szolgálják ki, teszik jóval egyszerűbbé, ezek jelentősége pedig tovább fog nőni az elektronikus cégeljárásról szóló törvény bevezetésével. Véleménye szerint a jogi szolgáltatások piacán verseny van, amely versenyben az egyik irodában felhalmozott tudás a másik iroda tudásával versenyez. Az egymással versenyben lévő irodák pedig álláspontja szerint – ami nem egyezik az ügyvédi kamara álláspontjával – üzletszerű, rendszeres haszonszerzésre irányuló tevékenységet folytatnak, ezért gazdasági vállalkozásoknak tekinthetők. Ezzel a kijelentésével a reggelin jelenlévők közül is többen vitatkoztak. Szalma Miklós a folytatásban elmondta, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara szabály-

zata szerint azokban az ügyletekben, ahol ügyvédi ellenjegyzés szükséges, kötelező a szerződő felek személyi adatainak ellenőrzése. Ilyen szerződéseket a továbbiakban csak olyan ügyvéd készíthet, aki rendelkezik a jogügyletek biztonságát növelni hivatott JÜB rendszer (Jogügyletek Biztonságát Erősítő Adatszolgáltatási Keretrendszer) használatához szükséges minősített elektronikus aláírással. Az ügyvédek – valamint a közjegyzők és a bírósági végrehajtók – a JÜB rendszerből meghatározott díjtételek mellett kaphatják meg az ellenőrzéshez szükséges adatokat. Előadása további részében Szalma Miklós az elektronikus cégbejegyzésről, annak menetéről, az eljárás buktatóiról beszélt. Új szabályként az ügyvédeknek ellenőrizni kell a bejegyzési kérelem benyújtása előtt, hogy a székhelyül szolgáló ingatlan a cég tulajdonában áll-e, vagy annak használatára jogosult-e. A Budapesti Ügyvédi Kamara kapcsolódó állásfoglalása szerint a TakarNet rendszeren történő ellenőrzéssel az ügyvéd eleget tesz törvényi kötelezettségének. Szalma Miklós értelmezése szerint ez az ellenőr-

Szakma

CompLex Reggeli

zés a cégeljárásban is elegendő, így nem szükséges hiteles tulajdoni lapot beszerezni. Szigorodtak a szerződésminta alkalmazásának szabályai. A mintából már azokat a részeket sem szabad kitörölni, amelyeket a cég nem tölt ki, továbbá kiegészíteni is csak annyiban lehet, amennyiben a törvény azt megengedi. Az ezektől való eltérés az egyszerűsített cégeljárás helyett automatikusan az általános szabályok szerinti elbírálást vonja maga után. Az egyszerűsített cégbejegyzési eljárásban kevés okiratot kell csatolni, a vizsgálat inkább a csatolt okiratok hiánytalanságára, valamint a szerződésminta és a formanyomtatvány megfelelő kitöltésére irányul. A hiteles cégaláírási nyilatkozattal kapcsolatban Szalma Miklós elmondta, hogy ezt az okiratot csak és kizárólag a cég-, illetve a változásbejegyzési eljárásban készítheti el ügyvéd, azt minden más esetben közjegyzőnek kell. Az előadás végén szó esett még az e-akta megfelelő összeállításáról és az ügyintézési határidőkről, majd az ügyvéd úr hosszan válaszolt a jelenlévők kérdéseire.

ÜGYVÉDVILÁG

21

Szakma

Dr. Korencsi Attila, a Magyar Nemzeti Bank jogtanácsosa

Euróövezeti csatlakozás Jelentős feladatokat ró a Magyar Nemzeti Bankra Magyarország euróövetehez való csatlakozása; a jegybank önállósága a monetáris politika kialakításában a csatlakozásig megmarad, azután pedig az euróövezet monetáris politikájának kialakításában és végrehajtásában vesz majd részt. Addig többek között az MNB belső eljárásrendjét is az euróövezetéhez kell alakítani.

A Magyar Nemzeti Bankot (MNB) az Alkotmány a Magyar Köztársaság központi bankjaként határozza meg. Magyarországnak az Európai Unióba való belépésével az MNB a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) is a tagja lett. 2004 óta tehát ez az európai kontextus is meghatározza az MNB tevékenységét. Az Európai Unióhoz való csatlakozás egyúttal az euró bevezetésének kötelezettségével is járt Magyarország számára. Bár a céldátum jelenleg nincs meghatározva, de természetesen az MNB is folytatja az euró bevezetésére való felkészülést.

„

„ A devizatartalék kezelési feladatok körében az egyes nemzeti központi bankoknak hozzá kell járulniuk – az EKB jegyzett tőkéjéből való részesedésük arányában – az EKB devizatartalékához.”

22

ÜGYVÉDVILÁG

Mindez azt is jelenti, hogy az eurórendszer jogi szabályrendszeréhez is alkalmazkodni kell, az MNB eljárásrendjét is ehhez kell hozzáigazítani. Példaként

A nemzetközi treasury ügyletek jogi szabályozottságának hatékony bilaterális formáját jelentik a széleskörűen alkalmazott keretszerződések. A devizatartalékokat megtestesítő eszközök kezelésével kapcsolatos piaci műveletek jogi dokumentációja tekintetében az

Fotók: Bakcsy Árpád

A 2001. évi jegybanktörvény szerint az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Ez összhangban van a KBER és az Európai Központi Bank (EKB) Alapokmányában meghatározott célkitűzéssel, azzal a kis különbséggel, hogy míg az Alapokmány az árstabilitás fenntartását határozza meg a KBER és ezen belül az EKB elsődleges céljaként, addig a magyar Jegybanktörvény ezt kiegészíti az árstabilitás elérésének, mint első elérendő célnak a kimondásával. Az MNB, a rendelkezésére álló monetáris politikai eszközökkel, csak az elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogathatja a kormány gazdaságpolitikáját.

Az euróövezethez való csatlakozásig az MNB-nek a monetáris politika kialakításában való önállósága természetesen megmarad, az euró bevezetésével azonban ez az önállóság megszűnik, de ez nem jelenti azt, hogy az MNB nem vesz majd részt az eurórendszer monetáris politikájának kialakításában és annak végrehajtásában. Az eurórendszer is működtet monetáris politikai eszköztárat: nyíltpiaci műveleteket hajt végre, jegybanki rendelkezésre állást biztosít betét, illetve hitelügyletek végzésére, valamint a hitelintézetek részére kötelező tartalék képzését írja elő. Az eurórendszer monetáris politikai eszköztárának működtetésében az egyes nemzeti központi bankok is részt vesznek. Az eurórendszer működésére jellemző ugyanis, hogy a főbb döntések meghozatala, a koordináció és a jogalkotó tevékenység az EKB-n belül, míg a monetáris politika végrehajtása, a devizatartalékok kezelése elsősorban a nemzeti központi bankokon keresztül történik. A devizatartalék kezelési feladatok körében az egyes nemzeti központi bankoknak hozzá kell járulniuk – az EKB jegyzett tőkéjéből való részesedésük arányában – az EKB devizatartalékához. Ahogy már említésre került, a nemzeti központi bankok is részt vehetnek az EKB devizatartalékának kezelésében, másrészt a náluk maradó devizatartalékokkal is végezhetnek műveleteket, de csak a közös árfolyam- és monetáris politikával való összhangban, meghatározott összeghatáron felül pedig az EKB jóváhagyásával.

említhető, hogy az eurórendszer kidolgozta a hitelműveletekhez elfogadható biztosítékok egységes keretrendszerét, amely a fedezeti eszközök széles körét teszi elfogadhatóvá, meghatározva természetesen az elfogadhatóság feltételeit is. Az MNB által elfogadható biztosítékok rendszerének is meg kell majd felelnie az eurórendszerbeli követelményeknek, a felkészülést már el is kezdte a Nemzeti Bank. Jelentős feladat például a bankkölcsönökből eredő követelések biztosítékként történő felajánlásával kapcsolatos eljárásrend kialakítása, mivel ilyen típusú biztosítékot az MNB jelenleg még nem fogad el. Az eurórendszer által megállapított kritériumrendszeren túl a magyar jogszabályi környezet is meghatározza majd az MNB eljárását, gondolván itt az új Ptk. jelenleg folyó kodifikációs munkáira, amelynek már közzétett tervezete szerint a hitelbiztosítékokkal kapcsolatos rendelkezések is megváltoznak.

„

„Jelentős feladat például a bankkölcsönökből eredő követelések biztosítékként történő felajánlásával kapcsolatos eljárásrend kialakítása, mivel ilyen típusú biztosítékot az MNB jelenleg még nem fogad el.”

A KBER-en belül szakmai területenként létrejött bizottságok adnak keretet a rendszeres szakértői kapcsolattartásnak és a közös munkának. A jogi bizottság munkájában az MNB jogi területe is aktívan részt vesz. Ahogyan az európai integráció, úgy a KBER-en belüli munka is a szoros együttműködésen alapul. Egy szemléletes hasonlat szerint ez olyan mint egy házasság, persze a döntési kompetenciák speciális megosztásával. De igaz lehet rá a római császárkori jogász, Modestinus meghatározása a házasságról, amelyet három szinten megvalósuló együttműködésként írt le, s a közösségnek ezt a három szintjét a konjunkció, a konzorcium és a kommunikáció szavakkal jelölte. Ezek még ma is beszédes

kifejezések. Az együttműködés összekapcsol értékeket és érdekeket, majd artikulálja, követendő normává alakítva azokat szolgálja a közösségi célok kibontakoztatását szolgáló közös vállalkozást. Ez a vállalkozás pedig a kölcsönös együttműködés, a folyamatos párbeszéd közegében lehet csak eredményes. De helyesen mutat rá a modern menedzsmentelmélet arra is, hogy a közösen megtett lépések, az újabb és újabb mérföldkövek elérése, vagyis a közös eredmény nem a múlt teljesítményének jutalma, amely megállásra késztet, hanem a folytonos továbblépés költsége, a jövő szilárd és elengedhetetlen alapja.

Szakma

MNB részben már most is azokat a nemzetközi standard keretszerződéseket használja, amelyeket az eurórendszerbeli nemzeti központi bankok részére is előír az EKB. A tőzsdén kívüli származékos ügyletek vonatkozásában ez az International Swaps and Derivatives Association (ISDA) keretszerződése, a

dr. Schmidt Gábor

visszavásárlási ügyletekre vonatkozóan pedig a The Bond Market Association (TBMA) és az International Securities Market Association (ISMA, jelenleg már ICMA) szervezetek által kidolgozott keretmegállapodás. Az eurórendszer természetesen alkalmazza, kifejezetten az európai partnerek közötti tranzakciók dokumentálására, az úgynevezett European Master Agreement-et, vagyis az Európai Bankföderáció égisze alatt kiadott Európai Keretszerződést is, amely több típusú ügyletre, így származékos, visszavásárlási, értékpapír-kölcsönzési tranzakcióra is alkalmazható. A KBER tagság az MNB számára az EKBval és a többi nemzeti központi bankkal való szoros együttműködést is jelenti.

Dr. Korencsi Attila 1968-ban született. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát. A Magyar Nemzeti Bank jogtanácsosa. Kezdetben devizajogi szakértői tevékenységet látott el, majd 2001-től a központi bank monetáris politikai eszköztára működtetésének, a bank pénzügyi befektetéseinek jogi ügyeivel, a devizatartalék kezelésével kapcsolatos ügyletek jogi dokumentációjával, valamint a nemzetközi okmányos ügyletekkel foglalkozik. A Magyar Katolikus Jogászok Egyesületének főtitkára. Hobbija a biciklizés, olvasás. Kedvenc ételei az erdélyi konyha specialitásai. Nős, három gyermeke van.

ÜGYVÉDVILÁG

23

Portré

dr. Subasicz Éva a BÜK titkára

Az ügyvédek „ügyészének” lenni olykor hálátlan szerep, de ezzel is együtt jár az a tisztség, melyet Subasicz Éva a panaszügyekkel foglalkozva, a Budapesti Ügyvédi Kamara titkáraként 2006 óta tölt be. A szakmai ismertségét főként családjogászként megalapozó, egyéni praxist is folytató fiatal ügyvédnőnek nem kis feladatot jelent az esélytelenek nyugalmával megpályázott, végül kollégái bizalmából meggyőző többséggel elnyert funkció. Ám kitartását valószínűleg a csaknem másfél évtizedes balettos múltjának is köszönheti. Agilitása erény, melyet tavaly Eötvös-díjjal jutalmaztak. Rengeteg vállalása ellenére reformer alkata a kamarai munkában is újításra készteti: az indokolatlan panaszok csökkentésére bevezettetné az úgynevezett szolgáltatói díjat, így aki alaptalanul vádaskodik, elbukná az összeget.

24

ÜGYVÉDVILÁG

Egy reformer táncrendje Kezdjük a végén, tavaly novemberben negyedmagával, egyedüli nőként, a szakma egyik legjelentősebb elismerésében, Eötvös-díjban részesült. Habár neve a családjogban, a nővédelemben jártasak számára jól cseng, tekintettel fiatal korára, a díj, gondolom, Önt is meglepte? Igen, mivel az embernek 40 éves korában ritkán ítélik oda ezt az elismerést, általában 50–60 év fölöttiek szokták megkapni. De valóban, részben talán számos társadalmi-szakmai szerepvállalásom is közrejátszhatott ebben. Pedig eredetileg nem is jogásznak készültem, a biológiát ugyanis nagyon kedvel-

tem. Mivel azonban igazán jól csak a történelem és a magyar „ment”, így kizárásos alapon, lévén békéscsabai születésű, a szegedi egyetem jogi karára felvételiztem, ahová nem vettek fel. Az Államigazgatási Főiskola nappali tagozatára viszont igen, melyet kitüntetéssel végeztem el. Közben politológiát is hallgattam, végül jogi diplomámat Budapesten, az ELTE Állam- és Jogtu dományi Karán, nappali tagozaton 1994-ben szereztem meg. Hadd vessem közbe, örülök, hogy ugyanitt ma meg hívott előadó lehetek, csakúgy, mint éveken át voltam a Károli Gáspár Tudományegyetem jogi karán is.

Az ügyészi vagy a bírói pálya nem vonzotta? Előbbi egyáltalán nem, a bírói pulpitusról pedig úgy gondoltam, azt elfoglalni csak jóval később lennék alkalmas. Így viszont lehetőségem van a szakmai szenvedélyem gyakorlására, ami a családjog. Pályám elejétől, 1998-től 2002-ig irodavezetője lehettem a mindvégig a Soros Alapítvány által finanszírozott Budapesti Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány Alkotmány- és Jogpolitikai Intézetének. Bántalmazott nők, gyermekek képviseletét láttam el, a szervezet ingyenes képviseletet biztosított számukra. Sajnos, anyagi okok miatt végül be kellett csukni az iroda kapuját, de az ott szerzett tapasztalataim maradandó élménynek bizonyultak, így nem csak szakmai vonalon, de civil vállalásaimban is az ügy elkötelezettje maradtam. Jellemző a nők, a feleségek családon belüli kiszolgáltatottságára, hogy e négy év alatt mintegy négyszáz ügyem volt, melynek fele konkrét védői munkát jelentett. Magánpraxi somban azonban ma már leginkább más jellegű családjogi ügyeket vállalok, válópereket, vagyonmegosztásokat. Hadd tegyem hozzá, ez is egy kihívás, hiszen manapság a felek között kft.-k, részvények, praxisok sorsáról folyik az egyezkedés, ennek pedig egyelőre kevés szakjogásza van.

„

„Jellemző a nők, a feleségek családon belüli kiszolgáltatottságára, hogy e négy év alatt mintegy négyszáz ügyem volt, melynek fele konkrét védői munkát jelentett.”

Mi az oka a „szakításnak”? Bevallom, a bántalmazott nők ügyvédjeként némiképp kiégtem. Egyfelől a hazai jogszabályi környezet nem megfelelő, nem ad lehetőséget a hatékony védelemre, melyet a bíróságok túlterheltsége sem segít. Csak egy példa: míg egy-egy ügyben fél évek is eltelnek két tárgyalás között, addig egy nő egy anyaotthonban legfeljebb hat hónapot tölthet. Magyarán, még ügyének megnyugtató rendeződése előtt visszakényszerülhet oda, ahonnan elmenekült, vagy gyerekestül bujkál barátoknál, rokonoknál. Nem kell mondani, mennyire kiszolgáltatottá válik így egy ember. Másfelől azért azt is megtapasztaltam, hogy sokszor maguk a nők is tehetnek arról, hogy olyan helyzetbe kerültek, amilyenbe. Bizony, a gyengébbik nem sem „szent”. Ebben például eltérő szakmai álláspontot képviseltünk Morvai Krisztinával, így ezek a nézetkülönbségek sem indítottak arra, hogy továbbfolytassam ezt a „vonalat”. Ettől függetlenül a civil életben mégiscsak érez késztetést, gondolom ezért vállal el ilyen-olyan tisztségeket, megbízatásokat? Nem tagadom, családjogi szakértőként számos konferenciára kapok meghívást, és érdekképviseletet látok el a Lea,

„

azaz a Leány-Anya Alapítvány felügyelőbizottságának tagjaként. Korábban a Magyar Helsinki Bizottság felkérésére büntetőügyekben kaptam védői feladatokat, s ugyanígy az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal megbízásából is. A büntetőjog egyébként önálló ügyvédként is a másik nagy szakterületem, a gazdasági ügyek mellett itt is jelen vannak a család- és ifjúság elleni bűncselekmények miatti perek. Természetesen ingatlan- és cégszerződéseket is készítek, hiszen ne legyünk álságosak: a kenyérkeresethez ezt is el kell vállalni. De visszakanyarodva, a Szűcs Andrea által életre hívott Magyar Ügyvédnők Egyesületének alapító tagja, egyik vezetője, rendezvényeinek szervezője vagyok. Nem mellesleg az ő kérésére vállaltam el a kamarai jelölést is.

Portré

Az életrajza szerint azonnal önállósodott… Valóban, az 1997-ben letett szakvizsgám után azonnal saját praxist nyitottam, s azóta is egyéni ügyvédként dolgozom. Ennek sok az előnye, de a hátránya is, leginkább az időbeosztás szorít állandóan, kivált az egyéb vállalásaim, így például a kamarai tisztségem miatt. Mindet szeretném teljes erővel végezni, s ez sokszor belső konfliktusokhoz vezet. Például a gyermeknevelésben: jól emlékszem, 2004. február 4-én még tárgyaltam, 8-án megszületett a kislányom, a hónap közepén pedig már újra tárgyalnom kellett. Az irodát, így a folyamatban lévő ügyeket nem tudtam átadni másnak. A kicsit vittem magammal az irodába, felügyeletét viszont később már csak bébiszitterrel tudtam megoldani. Egyszóval, a folyamatos munka egyben folyamatos lelkifurdalás is. Egy ügyvédnőnek ezen a pályán a szakma legnehezebb része, eldönteni, mikor szüljön gyereket. Mostanra szerencsére bejáratódtak a dolgok, de a lelkifurdalás természetesen megmaradt.

Ő elég szkeptikusan nyilatkozott az Ügyvédvilágnak a nők társadalmi, nem kevésbé a jogi szakmán belüli elismertségét illetően. Ez szerinte leginkább abban az alulreprezentáltságban tükröződik vissza, ami a kamarai tisztségviseléseket illeti. A férfitúlsúly ellenére is vállalta a 2006-os megmérettetést? Őszintén szólva? Könnyen kötélnek álltam, az esélytelenek nyugalmával egyeztem bele a jelölésembe. Mivel e nélkül is épp elég teendőm volt, nem gondoltam, hogy egy újabbat is kéne melléjük vállalni. Persze izgatott a dolog, hiszen főiskolásként és egyetemistaként is már amolyan reformeralkat voltam. Így szerettem volna belülről is jobban megismerni a kamara működését, eljátszva azzal a gondolattal, ha módom lenne rá, min és hogyan változtatnék. Ettől függetlenül igencsak meglepett, amikor kiderült: azonos számú szavazattal választottak meg az egyetlen

„ A kicsit vittem magammal az irodába, felügyeletét viszont később már csak bébiszitterrel tudtam megoldani. Egyszóval, a folyamatos munka egyben folyamatos lelkifurdalás is.”

Fotók: Hudák László

ÜGYVÉDVILÁG

25

Portré

Dr. Subasicz Éva az Államigazgatási Főiskola elvégzését követően az ELTE-n szerzett jogi diplomát 1994-ben. 1997-ben, jogi szakvizsgái letétele után kezdte meg praxisát egyéni ügyvédként. 1998 és 2002 között a Soros Alapítvány által finanszírozott Budapesti Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány Alkotmány- és Jogpolitikai Intézetének irodavezetőjeként dolgozott. A Leány-Anya Alapítvány (Lea) felügyelőbizottságának tagja, a Magyar Ügyvédnők Egyesületének alapító tagja. 2006 óta a Budapesti Ügyvédi Kamara titkára. 2007-ben munkássága elismeréseként Eötvös-díjat kapott.

női titkárnak, mint férfi társaimat. Habár mi nők, még mindig elég kevesen vagyunk tisztségviselők a szakmai érdekképviseletekben, a budapesti kamaránál a 2006-os választással javult a helyzet. Ez az első ciklus, ahol például az elnökség negyede nő. A póttagokkal együtt értendő negyvenfős testületből tizen vagyunk. A bizottságokban is több helyet kaptunk a korábbiaknál. Egy-két „macsóvillongást” leszámítva amúgy nincs gond a két nem kamarai együtt működésében, mondhatni, egyenrangúak vagyunk. Titkárként az egyik legkényesebb munka épp Önnek jutott 2006. márciusi megválasztása után: a panaszügyek elbírálása mintha az ügyvédek ügyészének tisztét is jelentené. Nem érzi túl keménynek ezt a feladatot? Néha talán igen, de mivel nem a büntetés az elsődleges cél, hanem az alaptalanul bepanaszolt kollégák védelme, ez is egyfajta presztízskihívás. Természetesen a kisebb vétségeknél arra törekszünk, hogy a kolléga maga orvosolja a hibát, aki viszont nem felel meg az ügyvédi etikának, netán büntetőeljárás folyik ellene, az számíthat szankcióra. Az „ügyész” persze nem én vagyok, hiszen az én funkcióm az előszűrés, nekem kell eldönteni, mely panaszokat találom megalapozottnak, melyeket küldök tovább az elnöknek fegyelmi vagy kivizsgálási javaslattal. Az esetek nagy százalékában az elnök jóváhagyja javaslataimat. Kétségtelen viszont, hogy ez az egyik legnehezebb terület, így tényleg nem könnyű párhuzamosan vinni a saját irodát, és törődni a 4 éves kislányommal. Szerencsére mostanra akadtak segítőim, de így is óriási irathalmazt kell feldolgozni, ezért heti két napot biztosan a kamarában töltök. Mivel szeretem lelkiismeretesen vinni az ügyeket, bánt, ha olykor nem tudok naprakész lenni. Refor-

26

ÜGYVÉDVILÁG

mer alkatom viszont nem hagy nyugodni, s ez örömteli kihívás. Az elmúlt szűk két év elegendő volt ahhoz, hogy átlássam, min kell változtatni a panaszügyek kivizsgálásának menetében. Mivel a kamarához érkezett panaszoknak csupán a 30–35 százaléka megalapozott, rengeteg felesleges energiát fordítunk az előzetes elbírálásra is. Mivel vidéken többnyire a személyes ismertség miatt jóval kevesebb a panasz, így ez a probléma leginkább ugyan a budapesti kamarát érinti, de kezelni kell. Így javasolni fogom, hogy az ügyvédi törvény készülő módosításába iktassák be a nagyjából 5–10 ezer forintot jelentő szolgáltatói díjat, melyet a panasztevő csak abban az esetben kapna vissza, ha „vádjai” megalapozottnak bizonyultak. Így elejét lehetne venni az egyre nagyobb számban tapasztalható intrikáknak, sokszor ugyanis az ellenérdekű féltől érkezik panasz az ügyvédekre.

„

„ ... javasolni fogom, hogy az ügyvédi törvény készülő módosításába iktassák be a nagyjából 5–10 ezer forintot jelentő szolgáltatói díjat, ...”

Szabálytisztelők-e az ügyvédek, ha tetszik, csökken vagy nő az ügyek száma? Sajnos nő, míg 2005-ben 171, 2006-ban pedig 255, addig tavaly már 301 panasz érkezett hozzánk. Legtöbbször, az esetek 70–75 százalékában saját ügyfele tesz bejelentést ügyvédje ellen – 10–15 százalékuk egész egyszerűen nevetséges –, jó harmada mögött ráadásul egy másik ügyvéd áll. A panaszok 20 százaléka érkezik az ellenérdekű féltől, 5 százalékuk pedig ha-

tóságoktól, így például az APEH-től, bíróságoktól. Egy 2006-os összesítés szerint a 230 ügyből 54-et kellett előzetes vizsgálatra küldeni, 27 szűnt meg egyéb módon, például a felek megegyezésével, 149-et pedig megalapozatlanság miatt megtagadtunk. Tavaly novemberi adat szerint az addig beérkezett 255 bejelentés közül 56-ban nem volt szó vétségről, 39-et küldtünk előzetes vizsgálatra és 32 szűnt meg a már említett egyéb módon. Mondana néhány jellemzőbb ügyvédi „bűnt”? Mint már említettem, a panaszok mindössze egyharmada, 30–35 százaléka bizonyul megalapozottnak. A legtöbb gond abból ered, hogy az irodák nem felelnek meg a törvényi kereteknek, például nem érhető el telefonon, nincs levélcíme. Ezek sem könnyen kiküszö bölhető, súlyos problémák, csakúgy, mint a képzeletbeli dobogón ezüstérmes ügyvédiletét-kezelés. Két eset lehetséges: az egyik, amikor az ügyvéd egész egyszerűen elsikkasztja az összeget, a másik valamivel a szerencsésebb eset, amikor „csak” nem fizetik ki időre. Ez már megalapozhat egy fegyelmi eljárást, sőt, egy büntetőfeljelentést is. Gondot okoz olykor az okiratszerkesztés is, amikor az ügyvéd által elkészített dokumentum nem felel meg a tartalmi és/vagy a formai követelményeknek. Ezenkívül határidők be nem tartása, például a fellebbezések késedelmes beadása is viszonylag gyakran előfordul, olykor pedig az ügyvédi magatartás veri ki a biztosítékot. Az ügyfelek és a hatóságok egyaránt bepanaszolják, ha valaki pimasz, lekezelő vagy felkészületlen. Rengeteg munka, társadalmi vállalás – jut-e idő hobbira, egyáltalán honnan az erő? Régebben nagyon sokat sportoltam, kézilabdáztam, jógáztam. A „kondim” és a kitartásom talán ennek is köszönhető, de sokat segít az a 14 év is, ameddig balettoztam. A művészetek közül épp ezért a táncművészet áll hozzám a legközelebb, legyen az modern vagy klasszikus, és ha nagy ritkán jut rá időm, színházba is szívesen járok. Szeretek utazni, s habár nem vagyok márkaőrült, de a szép ruhákat is kedvelem. Nagy hobbim a főzés, mivel reformer alkat vagyok, a gasztronómiában egyszersmind kísérletező kedvű is. Sok régi csoporttársam szereti a kreációimat, velük gyakran ma is összejárunk egy kellemes vacsorára. Kálmán Attila

80 perc alatt a Föld körül

A HVG-vel átfogó tájékoztatást kaphat a világról. Fizessen elô lapunkra egy évre, 23%-os kedvezménnyel, és ismerje meg velünk a világot - kontinensrôl kontinensre.

Elôfizetés és információ:

u HVG Kiadó Zrt. 1300 Budapest 3., Pf. 20 1(06-1) 436-2045 5(06-1) 436-2012 @[email protected] whttp://ugyfelpont.hvg.hu

Társalgó

Dr. Fenyvesi Csaba ügyvéddel beszélgettünk

A jog humora A jog humora című könyvével kapcsolatban kerestük fel Pécsett dr. Fenyvesi Csaba egyetemi docenst, kriminalistát, ügyvédet, aki ügyvédi „cabinet”-jében válaszolt kérdéseinkre.

Az egyetemi oktatás és az ügyvédi praxis mellett szerkesztette ezt a könyvet. Mi indokolta a témaválasztást? Hogy miért a humorról? Az élet sava-borsa a humor, nem érdemes humor nélkül élni. Vannak ilyen közhelyek is: Akinek van humora, mindent tud, akinek nincs, az mindenre képes. Egy kriminalista, processzuális jogász számára ez különösen érdekes, hiszen ha az életemben(-ünkben) vagy a gyakorlati praxisomban körülnézek, akkor azt láthatom, hogy valóban veszélyes emberekké válhatnak a humortalan emberek. Szeretek olyan emberek társaságában lenni, akiknek van humoruk, és akik (legalább) értik a humort. Nem csak alkotni kell a humort, hanem befogadni is, az pedig egy külön képesség. Nem érdemes humor nélkül előadást tartani sem, azt gondolom. Ez igaz a tudományra is. Álláspontom szerint a tudomány nem száraz, és nem is szabad száraznak lennie. Különösen nem a társadalomtudománynak. Számunkra, társadalomtudósok-kutatók, egyúttal egyetemi oktatók számára majdhogynem kötelezettség is, hogy a humort bevigyük az

előadásainkba, írásainkba is. Éppen ezért legújabb, a szembesítésről szóló könyvem, amivel a 2008-as habilitációmra készülök, szintén egy anekdotával kezdődik. A jog humora című kötetben a jogalkalmazás minden területét próbáltam felölelni. Egyrészt az egyetemi oktatást, pl. egyetemi oktatók, egyetemisták elszólásait. „Aranyköpéseik” után a különböző jogalkalmazók, bírák, ügyészek, ügyvédek, rendőri jogalkalmazók, és végül, de nem utolsósorban, a terheltek, az eljárás alá vontak gondolatai, mondatai találhatóak meg. Szórakozásból a kötet végére bűnügyi rejtvényeket is írtam, amik közül csak három fikció, a többi valóságos, megtörtént eset. Ha megtörténik egy sajnálatos, vagy érdekes kriminális esemény vagy egy kriminalisztikai csemege bárhol a világban, akkor én azt megfordítom kérdés, rejtvény, fejtörő formájában. Nem szabad feledni, hogy az igazságszolgáltatás kapuin belépve nem egy „mesevilágba” lép be az ember. Könnyen megeshet, hogy nem azt kapja, amit igazán vár, és a kapun belépve kellemetlen meglepetések érik. Ennek az

árnyoldalnak a bemutatása jelenik meg a kötetben is. Tulajdonképpen arról szól ez az egész, hogy egy kétórás Pécs–Budapest InterCity úton jól érezd magad, „ledöbbenj”, és egy pillanatra szórakozz (talán elgondolkodj) azon, hogy miket írnak, mik történnek a bűnügyekben. Önkritikaként talán annyit, hogy még bűnügyi vizsgáló koromból jómagam két „zagyvasága” is benne van a könyvben. Számít, hogy ki milyen pozícióban lép be azon a bizonyos kapun? Mindenkit érhet csalódás? Magyarországon azt mondjuk, hogy igazságszolgáltatás működik. Ez egy szóösszetétel, két szó van benne: az igazság és a szolgáltatás. A szolgáltatásjelleg napjainkban még nem nagyon érződik.

„

„ Akinek van humora, mindent tud, akinek nincs, az mindenre képes.”

Vannak pozitív jelek, de azt gondolom, szolgáltatásról itt (még) nem beszélhetünk. Különösen nem a büntetőügyekben, ahol a büntető hatalom érvényesítése nem igazán szolgáltatás. Esetleg úgy mondhatnánk, hogy szolgáltatás mindannyiunk érdekében, de értelemszerűen sajnos olyan eszközökkel rendelkezik, amelyeket sokan megszenvednek, és egy olyan szolgáltatás, amit megszenvednek, nem lehet igazán kellemes. Természetesen az egyes pozíciókban eltérő lehet a vélemény. Végeztem kutatásokat a témában, ezekből kitűnik, hogy a terheltek véleménye sokkal inkább szkeptikus, mint az asztal másik oldalán ülőké, a jogalkalmazóké. A szkeptikusság azonban fellelhető a jogalkalmazók körében is, leginkább a védőügyvédek között. Mégis egyre többen akarnak belépni a kapun, a jogi egyetemek ontják a jogászokat. Egyetemi oktatóként mi erről a véleménye? Valóban nagyon sok jogászt képeznek, képzünk ma Magyarországon. Vélemé-

28

ÜGYVÉDVILÁG

„ ... Ahhoz, hogy valamilyen témáról, esetről komolyan, alaposan beszélhessünk, megnézhessük, tanulmányozhassuk, az kell, hogy levehessük a vonatkozó könyvet a polcról és fellapozhassuk.”

Fotók: Hudák László

„

Társalgó

nyem szerint a minőségi válogatás jelentheti a megoldást. Ennek szellemében tartom a szemináriumaimat az egyetemen angol nyelven. Évente csak 4–5 diplomamunka lektorálását vállalom el, azonban azokat a dolgozatokat (lényegüket) utána rangos szakmai lapokban publikálják a szerzők.

Számára a jó minőségű csokoládé, bor, sajt és szivar hozzátartozik az élet élvezetéhez. Rengeteg könyv van az irodájában. Véleményem szerint egy jogász nem létezhet könyvtár nélkül. Ahhoz, hogy valamilyen témáról, esetről komolyan, alaposan beszélhessünk, megnézhessük, tanulmányozhassuk, az kell, hogy levehessük a vonatkozó könyvet a polcról és fellapozhassuk. A polcon a (többezres nagyságrendű) kötetsor témakörök szerint van, a régi (XX. század elejei) szakkönyvektől kezdve a hatályos magyar és nemzetközi (büntetőjogi) szakirodalmon át a művészetekig és a lexikális irodalomig. A könyvtár mellett a gondolkodó ember számára elengedhetetlen a tér. A tér, amelyben nem csak kedvére mozoghat,

de „elférnek” a gondolatai is. Ezért kell egy ügyvédi „cabinet”-nek hagyományosan nagynak, tágasnak, magasnak lennie, de persze azért is, hogy az ügyfél, a védenc biztonságban érezze magát. Ez a legfontosabb. Ennek a biztonságérzetnek a megteremtését szolgálja a süppedős szőnyeg, a nagy, kényelmes fotelek, a masszív íróasztal, a szoba színei, valamint az, hogy az ügyfél nem lát órát maga körül. 2010-ben Pécs Európa kulturális fővárosa lesz. Tervez valamit erre az alkalomra? 2010-re tervezem a A jog humora folytatását, valamint a CECC, a Central

European Criminal Cooperation, – melynek alapító tagja vagyok – nemzetközi konferencia szervezését. Szerintem Pécsnek biztosan van két európai színvonalú „terméke” az egyetem mellett, a női kosárlabda és a Pannon Filharmonikusok. Éppen ezért szeretnénk egy hangversenytermet és konferencia termet is, mely megfelelő színvonalú gyakorlási és fellépési lehetőséget biztosítana számukra és a város (tudósai, oktatói) számára is.

dr. Kovács Zsolt

Dr. Fenyvesi Csaba a Janus Pannonius Tudományegyetemen szerzett „summa cum laude” jogi diplomát 1985-ben, majd a rendőrségen lett előbb vizsgáló, elemző, később jogtanácsos, miközben elvégezte a Rendőrtiszti Főiskolát, illetve közgazdasági szakoklevelet szerzett. 1991-től az egyetem jogi karán oktat kriminalisztikát és büntető eljárásjogot. Mára egyetemi docens. 1993-tól egyéni ügyvéd. 1994-ben dr. univ. fokozatot szerzett közgazdaságtanból, 2001-ben Ph.D. fokozatot jogtudományból. 2007 végén elinditította habilitációs eljárását. Több hazai és külföldi szakmai társaság tagja, több mint 160 publikációja (monográfiája, tankönyve, jegyzete, recenziója, tanulmánya) jelent meg nyolc nyelven tíz országban. Öt doktorandusz témavezetője, mint doktori alprogram vezető. Szeret utazni – a világ több mint 60 országában járt –, színházba és moziba járni, olvasni. Ha teheti, sportol; kosárlabdázik, fallabdázik, focizik, asztaliteniszezik. Számára a jó minőségű csokoládé, bor, sajt és szivar hozzátartozik az élet élvezetéhez.

ÜGYVÉDVILÁG

29

Társalgó

Dr. Ékes Edvárd a szakmai együttműködés jelentőségéről

Együtt vagy egyedül? Úgy tudom, hogy korábban egy nagy ügyvédi irodában dolgozott, most viszont saját irodája van. Mennyiben más az ügyvéd munkája, ha sok ügyvéddel dolgozik együtt, és milyen, amikor egyedül végzi a munkáját? Milyen előnyei, illetve hátrányai vannak az egyiknek, valamint a másiknak? Jelenleg is több ügyvédi irodával dolgozom együtt. Mindig is hasznosnak tartottam az együttműködést másokkal. Véleményem szerint a mai, szinte hónapról hónapra módosuló jogszabályok követése, illetve egyes jogi problémák komplex kezelése, valamint az ügyvédségre háruló technikai és adminisztratív követelmények teljesítése, szinte elengedhetetlenné teszik a folyamatos szakmai együttműködést. Közismert tény, hogy ma Magyarországon három kategóriája létezik az ügyvédkedésnek. Az egyik a nemzetközi ügyvédi iroda keretében történő működés, a másik az elsősorban magyar ügyfélkörre fókuszáló társas forma, míg a harmadik a tradicionális önálló ügyvédi lét. Én úgy látom, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet egyre inkább szükségessé teszi a közös ügyvédkedést. Ez megvalósulhat egyéni ügyvédek, egyszemélyes ügyvédi irodák rezsiközösség, vagy megbízási jogviszony keretében történő együttműködése, avagy akár többszemélyes ügyvédi iroda keretében. Fontosnak tartom, hogy legyenek körülöttem olyan szakemberek, akikkel egy-egy ügyben közösen próbálunk meg valamit elérni; ezen ügyekben osztozunk egymással a sikerekben. Amit egyedül nem, vagy csak nagyon nehezen lehet teljes erőbedobással ellátni, azt megkönnyíti, ha az ügyvéd kollegákkal megosztjuk a tapasztalatokat, mindegyikünk igyekszik folyamatosan követni a jogszabályi változásokat. Természetesen a számos előny mellett a társas ügyvédkedés nehézségeket is felvethet a napi munkánk folyamán. Utalnék itt az esetleges rivalizálásra, vagy akár társas formával kapcsolatos rezsikölt ségek elszámolására, végül pedig az ügyfélszerzéssel kapcsolatos vitákra. Szerencsés vagyok, hiszen ilyen jellegű problémák sem korábbi principálisom

30

ÜGYVÉDVILÁG

irodájában, sem a mostani irodámban nem fordultak elő. Mindazonáltal ezek olyan kérdések, amelyekkel foglalkozni kell. A jó házassághoz tudnám hasonlítani az ilyen típusú együttműködést. Miért fontos, hogy egy ügyvéd ismerjen idegen nyelveket? Meg lehet e lenni ma más nyelvek ismerete nélkül? A mai gazdasági helyzetben szinte elengedhetetlennek tartom az idegen nyelvek legalább tárgyalási szinten történő elsajátítását. A nem kizárólag magyar ügyfélkörrel rendelkező ügyvédnek meg kell értenie a hozzá forduló idegen nyelvet beszélő ügyfél problé máját, szakszerű eligazítást kell tudnia adni az adott nyelven az adott jogi kérdést illetően, és meg kell tudnia írni a napi szinten előforduló leveleket, vé leményeket. Gimnáziumi tanulmányaim megkezdése óta folyamatosan igyekszem fejleszteni a német és az angol nyelvtudásom. Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy három évet tölthettem Ausztriában, ahol a bécsi jogi egyetem hallgatójaként a német jogi szaknyelvvel is tudtam foglalkozni. Úgy látom, hogy a jogi szaknyelvet csak a gyakorlatban lehet elsajátítani. Erre akkor jöttem rá először, amikor a berlini

Humboldt egyetemen tartott csereszeminárium keretében németül, német joghallgatókkal közösen folytattunk kutatómunkát, és a szeminárium végén egy jog-összehasonlító jellegű előadást kellett tartanom németül. Ahhoz azonban, hogy egy Magyarországon végzett ügyvéd idegen nyelven tudjon okiratokat szerkeszteni, több év külföldi ügyvédi irodában eltöltött szakmai tapasztalat szükséges. Ilyenre – szakfordító igénybevétele nélkül – általában nem is vállalkozom. A saját lelki nyugalmam érdekében ezekben az esetekben igénybe szoktam venni a szakfordítókat. Úgy tudom, hogy nemcsak a vádlottak, hanem a sértettek is fordulhatnak Önhöz segítségért. Megfér-e egymás mellett e merőben más szerepfelfogást igénylő munka? Azt gondolom, hogy mindenképpen megfér egymás mellett. Irodám is egyaránt ellát vádlotti, illetve sértetti képviseltet. Szerintem ez leginkább a felperesi, illetve alperesi képviselethez hasonlítható. Az ügyvéd feladata mindkét esetben az ügyfél jogainak maradéktalan érvényesítése. dr. Kiss Anna

Dr. Ékes Edvárd 1999-ben végzett az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, majd 2003-ban szerzett pénzügyi szakiránnyal bővített Európai Uniós Szakjogász diplomát. Több nyelvvizsgával rendelkezik, ezeket jól hasznosítja munkája során. 1999-től 2003-ig volt ügyvédjelölt a Kittka és Társai Ügyvédi Irodánál. Ezt követően saját irodát alapított.

Finoman megkomponált vacsora, tökéletes borok, egy szivar és whisky élvezete.... Magabiztos gyakorlattal rendelkezünk koktélpartik, állófogadások, munkaebédek, ültetett vacsorák, szabad- és zárt téri grillezések, egyedi programok, esküvôk lebonyolításában.

Ünnepi alkalmak biztos kézben... 1116 Budapest, Fehérvári út 108-112. Tel.: 205-5953 Fax: 205- 3275 E-mail: [email protected] Web: www.creamparty.hu

Társalgó

Dr. Magyar Elemér az Egon és Dönci kalandjainak kitalálója

Ügyvéd-jogvédő-irodalmár 2007 novemberének végén került a mozikba az Egon és Dönci című egész estés, teljesen 3D animációs film, melynek forgatókönyvét egy ügyvéd, dr. Magyar Elemér írta. dr. Magyar Elemér: 1967-től 1987-ig különböző beosztásokban ügyészként dolgoztam Egerben, majd onnan, egyik napról a másikra kiléptem és egy vidéki termelőszövetkezetben lettem jogtanácsos. Kapcsolatot kerestem és találtam az akkori, úgynevezett demokratikus ellenzékkel, elsősorban az általam nagyra tartott és tisztelt Kőszeg Ferenccel. Cikkeim jelentek meg a szamizdat, majd a legális Beszélő újságban. 1992. január 1. óta, amióta már minden jogász alanyi jogon praktizálhat, egyéni ügyvédként keresem kenyerem. Az akkoriban elszaporodó skinhead ügyek kapcsán lettem kisebbségi jogvédő és kerültem kapcsolatba az egykori MDF alelnök, dr. Furmann Imre ügyvéd által irányított Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Irodával, a NEKI-vel. A jogvédelmi tevékenységnek köszönhetően barátkoztam össze a cigányok jogaiért mindig következetesen kiálló, író-költő Furman Imrével. Hogy kerül kapcsolatba egy ügyvéd az irodalommal? Szerettem írni, most is szeretek. Nagyon szeretem a magyart, borzasztó érdekes nyelv. Amellett, hogy szép, gazdag is, mivel nagyon sok mindent ki lehet fejezni vele. A jogi nyelv különösen szép és tetszik, mivel nekem az a véleményem, hogy ahhoz, hogy én irodalmi értékű alkotást létrehozzak, legalább annyira precízen és pontosan kell tudnom fogalmazni, mint ahogy egy jó jogszabály fogalmaz, ahol egy-egy vesszőnek, és-nek, vagy-nak hatalmas szerepe van. Egy szöveg egészen mást is jelenthet ezek máshová helyezésével.

32

ÜGYVÉDVILÁG

Milyen helyzetben van Magyarországon a jogvédelem? Milyen a megítélése egy jogvédelemmel foglalkozó ügyvédnek? Gyakran nehezen viselik a jogvédelmet, a jogvédelem már majdhogynem szitokszóvá vált Magyarországon. Az az általános álláspont sajnos, hogyha valaki jogvédő, akkor az valamiféle negatív dolog. Természetesen lehet ezt is különbözőképpen csinálni. Vannak olyanok, akik számára a jogvédelem a minél nagyobb médianyilvánosságot és sajtómegjelenést jelenti. Számomra a jogvé-

„

„ ... ahhoz, hogy én irodalmi értékű alkotást hozzak létre, legalább annyira precízen és pontosan kell tudnom fogalmazni, mint ahogy egy jó jogszabály fogalmaz ...”

Csak újságcikkeket írt eddig, vagy jelentek már meg hosszabb művei is? Korábban írtam egy komolyabb összefoglalást is Bűnüldözők és bűnüldözöttek címmel, ami a szocialista magyar rendőrség állapotairól szólt. Ezt követte a Kezdő bűnözők kézikönyve, amiben a magyar jogrendszer visszásságait próbáltam humoros formában bemutatni. Sajnos a magyar jogrendszer elég kiszámíthatatlan, még a „menő” ügyvédek sem tudják megmondani egy-egy ügy elején, hogy mi lesz a vége, milyen ítéletet hoz majd a bíróság. Drámát is írtam már, egy megtörtént esetet feldolgozva, Fekete-fehér címmel, amely Pusoma Dénes történetéről szól. A Pusoma-ügy 1994-ben kezdődött, amikor egy rablás során a tettes bántalmazott egy idős asszonyt, aki később belehalt sérüléseibe. Hamarosan a rendőrség látókörébe kerül Pusoma Dénes, akit először tanúként hallgattak ki, majd nemsokára vádlott lett belőle. Kihallgatói rávették, hogy vallja be a gyilkosságot, amelyért nyolc évre elítélték. Összesen két és fél év börtönben töltött idő után előkerült az igazi tettes. Amikor Pusoma végül kiszabadult kártérítési pert indított az állam ellen. Az ártatlanul bebörtönzött kisember korábbi lakhelyére visszatérve további

Fotók: Hudák László

Az ügyvédi munka mellett könnyen szakít időt az írásra? Nem tartom magam szorosan vett ügyvédnek – nem is nagyon fogadtak be – mivel alapvetően a jogvédelemmel foglalkozom, azon belül is kizárólag a cigány kisebbség jogvédelmével. Amikor valami

olyasmit látok, hallok, amiről véleményem van, azt leírom. Ezek az írásaim manapság is megjelennek lapokban, főként az Élet és Irodalomban.

delem nem médiafigyelmet, hanem napi munkát és meggyőződést jelent.

Gál Gergely (gyártásvezető), Magyar Dániel (rendező), dr. Magyar Elemér

nehézségekkel kellett szembenézzen, édesanyja elhunyt, környezete nem fogadta be a börtönviselt férfit, aki így alkalmi munkákból élt, és uzsorakölcsönöket is felvett, amelyeket a remélt kártérítésből akart visszafizetni. A pert azonban elvesztette, és 17 hónappal a szabadlábra kerülése után, 1997 augusztusában felakasztotta magát. Ragályi Elemér filmje, a Nincs kegyelem ezt az ügyet dolgozza fel játékfilm formájában. A rendező, aki az öngyilkosságot követően szerzett tudomást a történtekről, nagyon felkavarónak találta azt, és megkért, hogy vegyek részt a forgatókönyv megírásában. Egy kis szerepet is kaptam a filmben, elmeszakértőt játszom. A film a 39. Magyar Filmszemle versenyprogramjában is helyet kapott.

„

„Számomra a jogvédelem nem médiafigyelmet, hanem napi munkát és meggyőződést jelent.”

Hogyan került kapcsolatba a számítógépes animációval? Amikor a ’80-as évek végén ki lehetett menni Bécsbe, mi nem hűtőt vagy mosógépet hoztunk haza, hanem az akkori csúcstechnikát, a Commodore 64-es számítógépet, a fiaim így már egészen korán kapcsolatba kerültek a számítástechnikával. E mellett a fiúk korán rajongani kezdtek a mozi iránt is, gyerekkorukban filmet forgattak az udvaron. Ádám fiam, a film rendezője a Pécsi Janus Pannonius Tudományegye-

temen el is végezte az akkor induló rajzés vizuális oktatási képzést, majd bekerült az azóta már megszűnt TV3 kábeltelevízióhoz. Ott kezdett el számítógépes grafikával, animációval foglalkozni. Mára már ez biztosítja számukra a megélhetést, animációkat, reklámfilmeket, főcímeket, videoklipeket készítenek a televízóknak, együtteseknek. Az Egon és Dönci pedig egy korábbi álom megvalósulása, az első magyar teljesen 3D animációs film. A filmeknek én vagyok a forgatókönyvírója, de azt el kell mondanom, hogy a történet, a sztori közös munka eredménye, folyamatosan alakult és változott. Én vagyok a családban az írással foglalkozó személy, ezért én írtam meg a közös ötletekből és a már korábban megírt Egon és Dönci: Karácsonyi kaland című mesekönyvemből. Természetesen voltak vitáink ezzel kapcsolatosan, megjelentek a generációs ellentétek is. Milyen volt a film fogadtatása? A film elég sikeres volt, a Cannes-i Filmfesztiválon a filmvásáron szerepelt, ahol sok országba sikerült eladni a forgalmazás jogait, pedig akkor még nem is volt teljesen készen. Cannes mellett Los Angeles-ben is szerepelt vele a forgalmazó egy filmvásáron, ahol szintén nagy érdeklődést váltott ki. Itt előnyként volt értékelhető az, hogy az Egon és Dönciben nincsenek dialógusok, mivel az angol anyanyelvű közönséget nem igazán érdeklik azok a filmek, amik nem angolul beszélnek. A visszajelzések, kritikák alapján a szakma jól fogadta, a nagyközönség véleménye már jobban megoszlik, de alapvetően sikeresnek tartom a filmet. Ezt a véle-

Társalgó

ményemet talán az is igazolja, hogy a novemberi bemutató óta még most is játsszák a mozik. A technikai megvalósítást többen a Pixar színvonalához hasonlították, ami nagyon hízelgő számunkra, hiszen a Pixar a világ egyik legjobbja. Reméljük, hogy a forgalmazó benevezi a filmet néhány fesztiválra is. Vannak további irodalmi, esetleg filmes tervei? Természetesen. A következő terv, ami már készül is, egy Drakuláról szóló animációs film. Az Egon és Döncitől némileg eltérő hangvételű, kicsit a rejtői humor irányába elmozduló, főként a helyzetkomikumra alapított film, sok szereplővel, angol nyelven forgatva. Ehhez azonban jelentős befektetésre, nagyon sok pénzre van szükség, ezért ennek befejezése egyelőre elég távolinak tűnik. Először talán egy képregényt adunk ki belőle, amivel felkelthetjük az érdeklődést a történet iránt, így szerezve befektetőket. Kész van már három újabb mesekönyv is Egonról és Dönciről, amelyek egyelőre kiadóra várnak. Ezek alapján kalandjaik akár a mozivásznon is folytatódhatnak. dr. Kovács Zsolt

Dr. Magyar Elemér ügyészként kezdte pályáját, jogtanácsosként folytatta, 1992 óta ügyvéd, a cigányok jogvédelmének elkötelezett híve. Szabadidejében szívesen olvas. Írásai megjelentek a Beszélőben, az Élet és Irodalomban, több forgatókönyv szerzője, társszerzője. Írói eszményképei közé Karinthy Frigyes, Rejtő Jenő, Bohumil Hrabal tartozik.

ÜGYVÉDVILÁG

33

Társalgó

Dr. Tóth István a rali és az ügyvédi munka összeegyeztethetőségéről

Ügyvéd bukósisakban A sebesség, az autóversenyzés a szenvedélye dr. Tóth Istvánnak, vagy ahogy a ralipályák környékén ismerik, Doky-nak. Mikor és hogyan került kapcsolatba az autóversenyzéssel? Teljesen véletlenül kerültem az autóversenyzés világába. Egy újsághirdetésben olvastam, hogy a Városligetben ügyességi versenyt rendeznek, ahol mindenféle tapasztalat és előkészület nélkül elindultam. Életem első versenyén egy harmadik helyet jelentő – bár nagyon csúnya – kupát nyertem, ami azóta is megvan. Akkor „elkapott a gépszíj”, a versenyzés szenvedéllyé vált, igyekeztem egyre följebb és följebb kerülni, így az amatőrversenyekből előbb harmadosztály, majd másodosztály lett, végül mára már első osztály. Fokozatos javulásom eredményeképp 2007-ben a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség gyorsasági szakágának A csoportjában bajnok lettem az 1400 és 1600 köbcentiméter közötti autók kategóriájában egy Skoda Felícia volánja mögött.

Hogyan tudja összeegyeztetni az ügyvédi munkát a ralival? 1985-ben kezdtem az ügyvédi pályát, az autóversenyzést már korábban. Első versenyautóm egy Trabant volt, ami mai napig is a legkedvesebb autóm. Állítom, hogy ilyen olcsón, ilyen technikai felkészültség mellett olyan jó versenyautót még kevesen csináltak. Ugyan azóta már eltelt több évtized, de annak az autónak a versenyekre való alkalmassága parádés volt. Az életem két része párhuzamosan futott, mert ahogy jogászként is dolgozni

34

ÜGYVÉDVILÁG

„

„2007-ben a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség gyorsasági szakágának A csoportjában bajnok lettem.”

Az autóversenyzés, az arra való felkészülés nagyon komoly technikai, műszaki ismereteket kíván meg az embertől, ahogy a közlekedési jog a szakértők és a bírák mellett az ügyvédektől is, hiszen a közlekedési ügyek a jogrendszeren belül is nagyon speciálisak. Mi ugyanis magunk készítjük fel az autót, magunk találjuk ki azokat a módosításokat, amelyektől egy autó versenyautóvá válik. Fokozottan igyekszünk egyrészt a tartósságát, másrészt pedig a teljesítményét

Milyen versenyautói voltak az évek során? Versenyzői pályafutásom alatt nem volt sok versenyautóm. A Trabantot egy Polski

Dr. Tóth István egyéni ügyvéd, bankszakjogász. A közlekedési ügyek mellett több esetben is sikerrel képviselte ügyfeleit a strasbourgi Emberi Jogok Bírósága előtt is. A Magyar Nemzeti Autósport Egyesület Ellenőrző Bizottságának tagja. Rendszeresen lovagol és kerékpározik, a versenypályákra és a tárgyalásokra konditeremben hozza magát formába. A közutakon is sportos autóval, egy Mitsubishi Lancerrel közlekedik.

Fotó: Hudák László

Kifejtené kicsit részletesebben, hogy mit is jelent az A csoport? Az A csoport a köznapi nyelvben tuningolt autóknak nevezett versenyautókat jelenti. Az én versenyautóm lóerőben kifejezett teljesítménye a gyári változathoz képest körülbelül háromszoros, amihez hozzáadódik a megnövelt kanyarstabilitás és a fokozott fékezési képesség. A Skoda gyorsulása egy BMW-hez hasonlítható, ami nagyon komolynak nevezhető.

kezdtem, az autóversenyzés az ügyfelek között is ismertté vált, ami bizonyos mértékben meghatározta az ügyvédi pályám jelentős részét is. Elsősorban ennek köszönhetően kezdettől fogva túlnyomórészt közlekedési ügyekkel, balesetekkel és az ezekből eredő kártérítési perekkel foglalkozom.

és a stabilitását növelni. Ezek olyan kísérletekből, más esetekben már leírt, dokumentált műszaki adatokból állnak, amelyek megkövetelik a pilótától is, hogy ezeknek naprakész ismerője legyen, így életemben összefonódott a szakma és a hobbi, ezek a műszaki ismeretek segítenek abban, hogy az irodát vigyem, és a közlekedési ügyekben megfelelő szintű képviseletet nyújthassak ügyfeleimnek. A munkám során rengeteg hasznát vettem annak, hogy mind az átlagautóshoz, mind az átlagügyvédhez képest többletismeretekkel, többlettapasztalatokkal rendelkezem, ezek birtokában ugyanis egyenlő feltételek mellett tudok az igazságügyi szakértői véleményekhez hozzászólni, az igazságügyi szakértőknek kérdéseket feltenni. A www.jogimegoldasok.hu honlapomon ingyenes jogi tanácsadást is végzek elektronikus formában, igyekszem segíteni az eligazodást a jogi útvesztőkben. Nem minden esetben van ugyanis szükség ügyvédre. Ha ezt már az elején tisztázzuk, azzal nem csak az ügyfélnek, de az ügyvédnek is időt, energiát és költséget takaríthatunk meg.

Fiat követte – ami pályám felejthető részét képezi – majd egy Suzuki Swift. Ezután egy barátommal Magyarországon egyedülálló módon saját magunk építettünk egy Nissan Micra versenyautót, ami a mai napig működik. Azzal az autóval már a magyar bajnokság első osztályában is rendre ötödik, hatodik, tehát pontszerző helyezéseket sikerült elérnem. A Micrát követően indult el a Skoda-mánia, ami a mai napig is tart. Először egy Favoritom volt, most pedig a Felícia, ami számomra azért is különösen kedves, mert édesapámnak az első autója egy Skoda Felícia volt, így ez egy plusz érzelmi töltetet is jelent. Ha tehetem, ezek után már csak Skodával szeretnék versenyezni.

Van versenyautóálma? Igen van, szintén Skoda. Az Octavia WRC, a csehek utolsó előtti csúcsfejlesztése. A jelenlegi összes versenyautó közül nekem az tetszik a legjobban, ám ismerve a feltételeket, ez alighanem álom is marad. Az anyagiak miatt marad álom? Az anyagiak jelentős súllyal esnek latba minden technikai sport esetében, nincs ez másként a raliban sem. Ezekből mi úgy próbálunk meg faragni, hogy részben saját kezűleg tartjuk karban és újítjuk fel az autót és az eszközöket. A megkerülhetetlen kiadásokat és költségeket pedig igyekszünk saját zsebből, valamint szponzori hozzájárulásokból fedezni.

Társalgó

Anyagi szempontból a Skoda „hálás jószág”, mivel rendkívül megbízható, másrészt a hozzá való alkatrészek is viszonylag olcsóak. A költséghatékonyságot igyekszem érett, taktikus és megfontolt versenyzéssel növelni. Melyik volt a legjobb autó, amit vezetett? Kettőt is mondanék. Az egyik a főszponzorom által promóciós célokkal időnként kibérelt Porsche 966, ami egy közel 500 lóerős pályaautó. A másik egy raliautó, egy Mitsubishi Lancer Evo VIII, ami 300 lóerő körüli teljesítményre képes.

„

„ ... az életemben összefonódott a szakma és a hobbi: ezek a műszaki ismeretek segítenek abban, hogy az irodát vigyem, és a közlekedési ügyekben megfelelő szintű képviseletet nyújthassak ügyfeleimnek.”

Közöttünk a helye! Távoli tájak, idegen kultúrák, egzotikus ételek... A travelline.hu oldalán a világ minden tájáról talál útleírásokat, képeket, utazási ajánlatokat – és Ön is megoszthatja élményeit a többiekkel. Két út között mindig nézzen be hozzánk, így biztos jó helyen jár: www.travelline.hu

ÜGYVÉDVILÁG

35

Társalgó

Munka és család mellett mennyi ideje jut a versenyzésre? Mindennek alapja a jó időbeosztás. Hitvallásom szerint az embernek mindenre van ideje, amire szeretné, hogy legyen, a többi kifogás. Nem engedtem soha, hogy az autóversenyzés az ügyvédi pályám negatívan befolyásolja, és szerencsére a család sem emel kifogást. Az autóversenyzést a feleségem tudomásul vette, a fiam pedig másfél éves, de már látom, hogy követni fogja a példámat. Verseny során bekövetkezett balesetéért milyen felelősség terheli a pilótát és a verseny szervezőjét? A versenyzőre a pályán nem vonatkoznak a KRESZ szabályai, egyetlen cél ve-

zérli: a távot a lehető leggyorsabban teljesíteni. A pályáról való kicsúszásért, egy versenybalesetért a versenyző ennek megfelelően jogi felelősséggel nem tartozik. Jellemző azonban, hogy az erkölcsi felelősséget vállalják. A versenyszervező jogi felelőssége már más kérdés. Egy autóverseny lebonyolítása során minden lehetőséget előre kiszámítani, megtervezni nem lehet. A rendezők részéről ezért egy általános gondosság várható el, a veszélyt állandóan be kell kalkulálni. A nézőknek is tisztában kell lenniük a kockázattal, hisz az autóversenyzés extrém sport. Félt már versenyautóban? A félelem talán nem is a legjobb szó. Az autóversenyzés lényege az, hogy a pilóta

megtalálja az összhangot az autó képességei, az útviszonyok és a személyes képességei között. Akkor ijed meg, ha valamelyik határt túllépi, ez az ijedtség azonban csak a következő két kanyarig tart, utána ismét nyomja a gázt. A raliversenyzők között ki a személyes kedvence? A tehetsége mellett az emberi hite és kitartása miatt, amivel felépült a súlyos balesete után, Hideg Krisztián. Véleményem szerint a visszatérés és a korábbi szinten való versenyzés nagyon komoly sportemberi tett. Érdekes, hogy nem a versenypályán, hanem az irodában találkoztunk előbb. dr. Kovács Zsolt

„Hitvallásom szerint az embernek mindenre van ideje, amire szeretné, hogy legyen, a többi kifogás.”

36

ÜGYVÉDVILÁG

Dr. Ördög Lóránd András, törvényszéki elnök

Társalgó

Magyar bíróként Erdélyben Édesapja 36 évig volt bíró, ebből 13 évet a Törvényszék Elnöke. Testközelből láthatta, milyen a bírói szakma. A családi hagyományt szerette volna folytatni, vagy mindig is bíró akart lenni? Tudatosan készültem a jogi pályára, középiskolás korom óta bíró szerettem volna lenni. 1994-ben Bukarestben diplomáztam a Jogi Egyetemen. 1995 és 1997 között Budapesten tanultam a Film- és Színművészeti Főiskolán televíziós hangmérnök szakon, de tanulmányaimat nem fejeztem be, mert 1997-ben hazajöttem Sepsiszentgyörgyre bírónak. 5 évig voltam bíró a Bíróságon, 2002-től a Kovászna Megyei Törvényszék Polgári Kollégiumát vezettem, ezután lettem elnökhelyettes, jelenleg a Törvényszék elnöki tisztségét töltöm be.

„

„Kovászna megyében 25 bíróból csak 4 magyar.”

Ön nem végezte el a Nemzeti Bíróképző Iskolát, mégis bíró lett. Hogyan lesz valaki bíró Romániában? Én szerencsés voltam, mert abban az időben elegendő volt jogi diplomával vizsgát tenni a bírói állásra. Két évig voltam bírójelölt, majd letettem a véglegesítői vizsgát. Romániában jelenleg bíró csak úgy lehet az ember, ha a jogi egyetem után elvégzi nappali tagozaton a 2 éves Nemzeti Bíróképző Iskolát (Institutul National al Magistraturii). 80–100 diák végez egy évben. Eleve nagyon nehéz a felvételi vizsga, úgy húszan vannak egy helyre, és miután az ember elvégezte a Bíróképző Iskolát, az abszolváló vizsga után kihelyezik egy bíróságra bírónak. Egy év jelölti munka után újabb vizsgát kell tenni, és ha ez sikerül, akkor válik a jelölt véglegesen bíróvá. 3 bírói rang van: bírósági, törvényszéki és táblabíró. Ezeket a fokozatokat szintén csak vizsgával lehet elérni. Nagyon fontos a magas tanulmányi átlageredmény, mert a jegyek alapján történik a kihelyezés a bíróságokra. Kivételes

esetekben, ha sok a betöltetlen bírói állás a bíróságokon, akkor megpályázhatják ezeket azok a jogászok is, akiknek legalább 5 év gyakorlatuk van a szakmában, valamint azok az ügyvédek, akik legalább 10 éve ügyvédként dolgoznak. Egy példával szemléltetve, ha van mondjuk 5 üres hely egy bíróságon, akkor a Legfelsőbb Bírói Tanács úgy tartja ezeket számon, hogy van 3 hely a végzősöknek, 1 a jogászoknak, és 1 az ügyvédeknek – persze ezek a számok csak képletesek. Azoknak az ügyvédeknek, akiknek van legalább 10 év gyakorlatuk a szakmában, nem kell vizsgát tenniük a bírói állás betöltéséhez. Őket interjú alapján veszik fel. Az interjú a Legfelsőbb Bírói Tanács előtt történik. Ha nincs elég végzős bíró, akkor a helyüket elfoglalhatják a jogászok, illetve az ügyvédek. A vezető beosztásra is vizsgát kell tenni. Az elnöki és elnökhelyettesi pozíciót vizsga után lehet megszerezni, amelyet Bukarestben egy 7 tagú bizottság előtt kell letenni. A kollégiumvezetői tisztséghez nem kell vizsgázni. A bíróság elnöke jelöli valamelyik bírót kollégiumvezetőnek és felterjeszti a Legfelsőbb Bírói Tanács elé, ahol döntenek a kinevezéséről.

30 napja van a bírónak, hogy ezt megindokolja. Csak nagyon ritka esetekben nincs indoklás, például ha büntetőügyben kibékülnek a felek, vagy polgári ügyben a felek visszavonják a keresetet. Amióta a megyei törvényszéken dolgozom, nem tárgyalok büntetőügyeket, de így is nagy a munkateher. Heti háromszor tárgyalok, és egy nap 10–20 ügyem is van. Ha kevesebb ügyünk lenne, akkor jobban fel lehetne készülni a tárgyalásokra. A másik probléma az, hogy jelenleg Kovászna megyében nincs topográfus szakértő, és a perek nagy részében, főleg a vagyonjogi perekben szükség van a közreműködésére. Más megyékből kell kérjünk szakértőt, de itt is akadályba ütközünk, mert az Ókirályság területé ről (például Valcea, Mehedinti, Bákó megyékből) jött topográfusok nem ismerik a telekkönyvet. Ha a bíró elrendel egy ilyen szakértői munkát, akár egy évbe is beletelhet, amíg elkészül a szakértői vélemény, ami, ha kiderül, hogy nem jó, újabb szakértőt kell kirendelni. Első fokon ez is néhány hónapot jelent, utána jön a

Mi az oka, hogy kevés magyar bíró van Kovászna megyében? Valóban kevés a magyar bíró, de ez rajtunk is múlik. A megyében 25 bíróból csak 4 magyar. A Sepsiszentgyörgyi Bíróságon csak egy magyar bíró van. Biztatom a magyar jogászokat, hogy bármennyire is nehéz a vizsga, menjenek és legyenek bírók, de nem vállalják a megmérettetést, mert a felkészülés nagyon sok időt vesz igénybe. A román igazságszolgáltatás nagy gondja a bírák túlterheltsége. Az adminisztratív irodai munkán kívül sok az ügy, és nincs kisegítő személyzet. Az indoklásokat is mi írjuk, nem a fogalmazók, jegyzők vagy a titkárok. A jegyzők csak a végzéseket írják. Megjegyzem, nem az ő hibájuk, de ha lennének igazán felkészült jegyzők, akkor az indoklást – tájékoztatás alapján – ők írhatnák le. Itt Romániában az indoklás az ítélet kihirdetése után történik. Kihirdetésre a rendelkező rész kerül, és utána ÜGYVÉDVILÁG

37

Társalgó

Ördög Lóránd András 1970-ben született Felsővisón, Máramaros megyében. 1994-ben diplomázott a Bukaresti Jogi Egyetemen. 5 évig bíróként dolgozott a Sepsiszentgyörgyi Bíróságon, majd 2002-től Kovászna Megyei Törvényszék kollégiumvezetője, elnökhelyettese, majd elnöke. Kedvence autómárkában a Peugeot, órában a Doxa. Szereti a halételeket és a szilvásgombócot és a szekszárdi vörösbort. Kedvenc étterme a Szentgyörgy Pince. Szeret horgászni, autót vezetni. Az elmúlt két év nyarán végigautózta Európát.

másod- esetleg a harmadfok, így 3–4 évig is elhúzódhat az ügy. Kevés olyan ügy van, ami befejeződhet mind a három fokot megjárva egy éven belül. Ha harmadfokú eljárás is van, és 2 év alatt befejeződik egy polgári per, az már jónak számít.

perctől fogva, amikor egy ügy a bíróságra kerül, a fent említett személyek részére az akta minden oldala nyilvános. A sajtó csak olyan ügyekbe nyerhet betekintést, amelyek közérdeklődésre tartanak számot. Erről a bíróság dönt.

valamint 2–6 bíró, akiket a bírók közgyűlése választ meg. A tagok száma a bírói testület nagyságától, számától függ. A vezetőségi kollégium osztja be a bírókat a szakkollégiumokba, és állapítja meg a tanácsok összetételét.

Előfordul, hogy magyar nyelven folyik egy tárgyalás? Természetesen az eljárás nyelve román, de szoktunk tárgyalni magyar nyelven is, ha a felek kérik, és a bíró tud magyarul. Tolmács segítségét kérjük, ha a bíró nem tud magyarul, vagy a felek nem beszélnek románul. Vannak olyan román kollégák, akik tudnak magyarul, így a felek felszólalhatnak magyarul is, de ami jellemző nálunk, Kovászna megyében, az nem biztos, hogy jellemző máshol, például Marosvásárhelyen vagy Kolozsváron. Nemzetiségi alapon soha nem kerültem konfliktushelyzetbe, kellemetlenség sem ért emiatt.

Pár szót ejtene a bíróságok igazgatásáról, valamint a fellebbezési rendszerről Romániában? Romániában kétfajta fellebbezés van: fellebbezés és felfolyamodvány, úgy polgári, mint büntetőügyekben. Büntetőügyben a közvádas ügyek mind a kétfajta fellebbezéssel megtámadhatók, persze nem egyszerre. A magánvádas ügyek csak két fokon tárgyalhatók: első fok, majd fellebbezés. Polgári ügyekben a polgári eljárásjog tételesen szabályozza, mikor van mindkét jogorvoslatra lehetőség, mikor csak az egyikre. Ez vagy a per tárgyától függ, vagy a pertárgyértéktől. 100 000 lej (körülbelül 30 000 euró) alatt csak kétfokú eljárás van: alapfok, aztán fellebbezés. A fő szabály szerint a városi bíróságok tárgyalnak első fokon, a megyei törvényszékek másodfokon, és a táblabíróságok harmadfokon. Egy táblabíróság illetékességi területébe több megye tartozik. Vannak ügyek, melyek első fokon a megyei törvényszék hatáskörébe tartoznak. Ezeket másodfokon a táblabíróság, harmadfokon a Legfelsőbb Bíróság tárgyalja. A nagyobb bíróságok, törvényszékek, táb labíróságok kollégiumokba vannak szervezve, ezeket a kollégiumvezető irányítja. A bíróságokat az elnök és az elnökhelyettes vezeti, a pénzügyi és adminisztrációs feladatokért a manager felel, aki alá van rendelve az elnöknek. További vezető szerv a vezetőségi kollégium, amelynek tagjai a bíróság elnöke,

Mennyire tiltott vagy szabályozott a bíró-ügyvéd kapcsolat? A bíró-ügyvéd kapcsolat nem teljesen tiltott, de úgy kell viselkedni, hogy a felek bizalma ne rendüljön meg a bíróban és az igazságszolgáltatásban. Létezik a bírák számára egy úgynevezett deontológiai kód, amit be kell tartani. Ez kimondja, hogy a bírák kötelesek megőrizni az igazságszolgáltatás függetlenségét és kötelesek tartózkodni mindenféle olyan tevékenységtől, ami ezt befolyásolhatja. A bírók, ügyészek nem folytathatnak semmilyen más tevékenységet, például nem alapíthatnak kft.-t, csak főiskolán vagy egyetemen taníthatnak. Nem lehetnek párttagok, nyilvánosan nem politizálhatnak. Ezek be nem tartása fegyelmi eljárást von maga után.

Véleménye szerint mennyire használják ki az ügyfelek a jogorvoslatokat? Milyen ügyekkel szoktak a Legfelsőbb Bírósághoz fordulni? Változó. Tapasztalataim szerint Kovászna Megyében a kihirdetett ítéletek úgy 30%-át fellebbezik meg az ügyfelek. A Legfelsőbb Bíróság tárgyalja a felfolyamodványokat a táblabíróság döntései ellen, és elvi állásfoglalásokat hoz olyan ügyekben, amelyekben a joggyakorlat nem egységes. Rögtön a Legfelsőbb Bírósághoz nem fordulhatnak a felek, oda csak fellebbezések útján lehet eljutni. Van betekintési joguk az ügyfeleknek, ügyvédeknek az aktákba? Megengedett, hogy minden aktába betekintsenek az ügyfelek, azok ügyvédei, szakértők, tolmácsok, fordítók. Attól a

38

ÜGYVÉDVILÁG

Mennyire korlátozott a bírók szerepe a médiában? Nyilatkozhatnak-e részletesen egy ügyről? A bírók folyamatban levő ügyekről nem nyilatkozhatnak a médiában, de lezárt ügyekről sem szoktak. Egyáltalán, bírók ügyekről nem nyilatkoznak. Karrier szempontjából van valami célja a jövőben? Jelenleg a törvényszék elnökeként jól érzem magam. A legközelebbi táblabíróság Brassóban van, de nem szeretnék naponta ingázni. Talán ha úgy hozná a sors, akkor szívesen bíráskodnék a bukaresti Legfelsőbb Bíróságon. dr. Pál Edith