I M E M K A I M^CSYAB-
KORONA K R Ó N I K Á J A :
A piros bársonypárna I r t a : BALOGH LÁSZLÓ v,
J
VUM
•
:
v
;" - "
in-
|
eg
.
|
ed .hu
^
-/.,-',- / . ^
1
tar
k J —
.sk
-sz
Az Anjouk és Zsigmond uralkodása alatt a ko rona békében pihen. Visegrádon, Budán, majd Esztergomban, az érseki kincstárban. Aztán is mét visszaköltözik Visegrádra. Az ok:'meghal az esztergomi érsek, és hire terjed, hogy a korona már nincs a kincstárban, eltűnt . . . A királyi pár — Albert király, felesége Zsigmond lánya, Erzsébet — hanyatt-homlok rohan Esztergom ba — a koronát és a jelvényeket hiánytalanul a helyén találják. Albert mégis ugy dönt, hogy a koronát ezentúl Visegrádon őrizzék. Kinevezi ko ronaőrnek Szent Györgyi és Bazini grófot, aki a visegrádi várban külön szobát jelöl k i a koroná nak, és a szoba ajtaját lepecsételi. így kerül a ko rona Visegrádra, és ezzel kezdődik ujabb kaland sorozata. 1.
on yv
Amikor Albert 1439-ben meghal, Erzsébet k i rályné gyereket vár. Ha fiu lesz, övé a trón — ezt megígéri a magyar főurak egy csoportja. Mások szivesebben látnák Ulászó lengyel királyt, és er re fontos okuk van. Délen veszedelmesen közele dik a török, nemcsak Magyarországot, hanem r Lengyelországot is fenyegetve. A rendek azt vár ják Ulásztól, hogy a két ország erejét összefogva megállítj a I I . Murád szultánt. Erzsébet mindezzel nem törődik, neki a trón a fontos, és a szóbeli 1 ígéreten t u l , hogy fia király lesz, kézzelfogha tóbb biztosítékot akar. A korcriát, Elkül di udvarhölgyét Kottaner Ilonát Visegrádra: nézze meg, sértetlenek a pecsétek az ajtón? Az udvarhölgy jelenti, hogy sértetlenek. Néhány fő úr kíséretében, most m á r a királyné is Visegrád ra megy, letöreti az ajtóról, majd a ládáról a pe-
ek
^ f r j /
)
ed .hu
tar
.sk
-sz eg
eseteket, kiveteti a koronát, és egy szekrény Keben a hálószobájába viszi; ágya mellé, kék bár sonypárnára helyezi. Éjjel arra ébred az egyik urvarhöígy, hogy a szobában valami ég. A p á r n a amelyen a szekrényke van, és benne a korona. Az égve hagyott gyertya ráesett a párnára, jókora lyukat perzselt rajta . . . A koronát másnap viszszaviszik az őrhelyre, de Erzsébet királyné m á r tudja, hogy nem sokáig marad ott . . . Leváltatja a koronaőrt, Bazini grófot, helyébe kinevezi legmegbizhatób emberét Garai Lászlót. Most m á r Garai őrzi a visegrádi várat és a koronát, mint az események bizonyítják, nem valami ébe ren. A királyné tudja, hogy Ulászlóval m á r foly nak a tárgyalások, a koronát t e h á t minden áron meg kell kaparintania. É s a két asszony — a királyné és udvarhölgye — könnyedén kilopja V i segrádról a koronát. Előtte főpróbát tartanak: Erzsébet ráparancsol az udvarhölgyre, hozza k i a várból az ékszereit, de ugy, hogy senki ne vegye észre. Az ékszereket a koronát őrző terem előtti szobában tartják. Kottanerné felmegy a várba, összeszedi az ékszereket, ruhája alá rejti. Az ud varon a koronaőrrel, Garaival találkozik. " M i t viszel"? "emmit. A r u h á i m a t , " — mondja az udvarhölgy, és kisétál a várból. A királyné m á r bizonyos a dolgában: ha az ékszereket lehetett, akkor a koronát is k i lehet hozni. K i is hozzák.
yv
A durvább munkára, az ajtó felfeszitésére, a láda lakatjának lefürészelésére segítségre van szükség. Kottanerné előbb egy horvát katonával próbálkozik, a katona vállalja a munkát, aztán jobbnak látja megszökni, de lezuhan lováról, és kitöri a nyakát. Akad azonban két ujabb vállal kozó. Az udvarhölgy a királyné pecsétgyűrűjét viszi magával, a két katona ágynemű közé rejtve fürészt és lakatot. Az a terv, amint kiveszik a ko ronát, a lefürészet álakat helyére visszateszik a másikat, az ajtót ismét lepecsételik. A terv csak félig sikerül: a ládáról nem tudják lefűrészelni a lakatot, kénytelenek feltörni. A visszapecsételt aj tós szobában ott marad a feltört láda — üresen.
on
ek
2.
ed .hu
ek
on
yv
tar
.sk
-sz
eg
Kottanerné a koronát bevarrja egy piros bár sonypárnába, és a Komáromban várakozó király nénak viszi. Másnap a királyné fiút szül. Megér kezik a nádor, és a mitsem sejtő koronaőr: elis merik a csecsemőt királynak, hajlandók megko ronázni. Erzsébet most m á r szeretné visszacsi nálni a koronalopást, kéri az udvarhölgyet, lopja vissza a koronát. Kottanerné nem vállalja; elég volt egyszer kockáztatni a fejét. A koronát és a csecsemőt titokban Székesfehérvárra viszik: a nádor és Széchy Dénes esztergomi érsek a gyere ket királlyá koronázza. (V. László néven ül a trónra, tizenkét évvel később.) A koronázás után a királyné a gyereket Sopronba küldi, maga pe dig a koronával Pozsonyba menekül: Ulászló ugyanis m á r az országban van, az országgyűlés királlyá választotta. Ulászló első ténykedése, hogy elfogatja Garai koronaőrt és Széchy érseket, csak akkor hajlandó szabadon engedni őket, ha Garai kiadja a koronát, Széchy pedig megkoro názza vele. A koronaőr és az érsek természete sen hajlandó teljesíteni a követelést; az érsek mélyen hallgat arról, hogy nemrég m á r megko ronázott egy királyt . . . A visegrádi várban az t á n kitör a botrány. Ulászló és párthívei jelenlé tében Barai ünnepélyesen leveszi az ajtó pecsé t é i t : ti feltört ládában csak a jelvények vannak, a korona nincs . . . A kővédermedt koronaőrt Ulászló menti, meg a feldühödött főurak kardjai tól. Ulászlót mégis megkoronázza Széchy érsek. A találékony főurak az István király koponyacsont j á t őrző ereklyetartóról leveszik a diszkorcnát, ezt teszi az érsek Ulászló fejére. A koronázás ér dekessége, hogy a szertartáson a király az erede t i koronázási jelvényeket viseli, ezeket Kottaner né nem merte elvinni. Ismét két király van t e h á t : az egyiket István koronájával koronázta meg az esztergomi érsek, de a koronázási jelvények nél kül, a másikat ugyanaz az érsek a koronázási jel vényekkel, de a korona nélkül. Két király van, de korona nélkül . . .
ed .hu
eg
A koronát ekkor m á r Habsburg Frigyes német császár őrzi. Erzsébet királyné a fiával hozzá menekül (egy krónika szerint a h a t á r közelében, egy odvas fűzfa üregébe r e j t i ) , és a koronát azon nyomban elzálogosítja. 1440. augusztus 3-i kelte2;éssel fennmarad egy okmány, amely szerint Er zsébet a "királyi koronát" 2500 magyar arany forintért zálogba adja Frigyesnek. A császár iga-
ek
on
yv tar
.sk
-sz
zolja, hogy egy aranykoronát á t v e t t e zálogba, "a korona a benne levő selyemsipkával kilenc m á r k á t és hat latot nyomott", és kötelezi m a g á t , hogy az adott összeget két évig nem követeli viszsza. Nem követeli, de a koronát huszolhárom esz tendeig nem adja k i . Akkor is csak fantasztikus összegért, amit az uj király, Hunyadi Mátyás f i zet. Ulászló 1444-ben, a törökkel vivott harcban elesik V á r n a alatt, V . László pedig tizennyolc éves korában hirtelen meghal. A rendek Má t y á s t választják királlyá. Öt esztendei huzavona után sikerül békét kötni Frigyessel, aki nyolc vanezer arany forintért hajlandó visszaadni a ko ronát. Feljegyzik, hogy a korona visszaváltása nem éppen a kölcsönös bizalom jegyében zajlik le . . . Hire megy, hogy Frigyes nem az igazi koronát adja majd vissza, hanem egy hamisított m á s á t . (Ezért lesz tagja a magyar küldöttségnek Palóczy országbíró: fivévérel, az esztergomi ér seknél többször látta a koronát: neki kell majd felismerni.) Frigyes császár viszont nem hiszi, hogy a magyaroknak van nyolcvanezer arany fo rintjuk . . . Kölcsönös gyanakvás és óvintézke dés után 1463 nyarán Wiener—Neustadt kapujá ban a magyarok megkapják a koronát (az or szágbíró a nagy zafír repedéséről ismeri f e l ) , a császár pedig a nyolcvanezer aranyat.
if 2 yes*** a
o
.hu
ek
on y
vta
r.s
k-s
ze ge d
Széchy Dénes esztergomi érsek 1464 márciu sában koronázza meg M á t y á s t : huszonhat év alatt — Albert, V. László és Ulászló után — a negyedik királyt . . . A korona egyik krónikása Decsy Sámuel 1792-ben megjelent könyvében is merteti "Corvinus Mátyás király 1464, esztendő ben hozott közönséges végzését: Jól tudjuk, tud j á k a papok és az ország bárói is, miként és m i módon idegenitett legyen el a korona országunk tól annak helytelen őrizete és gondviselése m i att. Melynek elvesztése miatt visszaszerezhetetlen károkat és nyughatatlanságot szenvedett az ország, és végre is sok bajjal és költséggel vál tott -vissza . . . M i annak okáért papi és világi uraknak, és az Ország Rendjeinek megegyezésé vel kötelesek vagyunk és akarunk is a szent ko ronának illendő megmaradásáról, gondviseléséről, őrizetének szokott helyéről, és alkalmatos ko ronaőrző személyekről mostan gondot viselni, ne hogy a korona ismét elidegenitsen az ország tól."' Mátyás valóban vigyáz a koronára. Utódai an nál kevésbbé . . .
