dr. Barna Magdolna ügyvéd www.drnemethlaw.hu
→
már az orvos-beteg viszony kezdetén – elégtelen tájékoztatás
→
kezelés alatt ill. végeztével – az orvos azonnal hárít, meg sem próbálja a panaszt orvosolni →
peren kívüli egyezség – kis eséllyel az orvos kompromisszumképtelensége és az orvos felelősségbiztosítója miatt
→
polgári per, mint végső megoldás
páciens
orvos →
passzív, elodázó magatartás
→
sértettség
→
rosszul értelmezett
→
„ha legalább bocsánatot kért volna”
presztizs kérdés → →
tapasztalatlanság
→
„másokkal mindez ne fordulhasson elő”- precedens teremtési szándék
szakmai alázat hiánya →
sok esetben már csak pénzbeli kártérítés lehetséges
→
az egészségkárosodással kapcsolatos perekben érvényesülő tárgyi illetékfeljegyzési jog
per
peren kívüli egyezség →
→
amennyiben az orvos a
→
ha az orvos vitatja a felelősségét
felelősségét elismeri
→
akár 3-4 évig is tart
mindkét fél részéről
→
hosszadalmas bizonyítási eljárás szakértők bevonásával
kompromisszumot kíván, ugyanakkor mindkét fél
→
perköltséget és kamatokat is kell
érdeke →
fizetnie az orvosnak
azonnali megoldás, ami lehetőséget biztosít a gyors rehabilitációra
elmarasztaló ítélet esetén
→
általában másodfokú eljárás is
→
bár magyar jogban nincs precedens rendszer, de egészségügyi perekben a bíróságok szívesen hivatkoznak korábban született jogerős ítéletekre
van-e szerződés az orvos és a beteg között?
van
nincs
milyen típusú az orvos és a beteg közötti szerződés?
szerződésen kívüli károkozás
megbízási szerződés
vállalkozási szerződés
→ milyen típusú az orvos és a beteg közötti szerződés?
alapvetően megbízási szerződés
vállalkozási szerződés
gondossági kötelem - az orvos nem az eredmény szolgáltatására, hanem a gondos ellátásra vállal kötelezettséget.
eredménykötelem – az orvos eredmény szolgáltatására köteles, azaz ha az orvos a vállalt eredményt nem hozza létre, szavatossági felelősséggel tartozik.
a beteg megbízza az orvost, hogy legjobb tudása alapján igyekezzen számára megfelelő szolgáltatást nyújtani
vannak a fogorvosi munkának olyan területei melyek nem terápiás célúak hanem szépészeti jellegű beavatkozások ahol a fogorvos vállalkozási szerződés alapján dolgozik.
van-e szerződés az orvos és a beteg között?
nincs → Mindezek ellenére sem a Ptk. sem az Eü. törvény nem minősíti szerződésnek az orvos – beteg közötti jogviszonyt ↓ a bírói gyakorlat alapvetően szerződésen kívüli károkozásként bírálja el az általános kártérítési szabályok szerint. (Ptk. 339.§. „aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni”) →
Jelentős változást hozott az Eü. tv. 2009- ben
történt módosítása - a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősséget írja elő (Eü. tv.244.§) !
→ a kártérítés négy elengedhetetlen eleme: •
jogellenes magatartás
•
kár
•
okozati összefüggés a károkozó magatartás és a bekövetkezett kár között.
•
felróhatóság
•
(+1 kárenyhítési kötelezettség!)
Kártérítés megítélésére csak a 4 (+1) feltétel együttes fennállása esetén van lehetőség, ha bármelyik is hiányzik nem állhat fenn kártérítési felelősség!
→ az orvos az adott helyzetben általában elvárható gondossággal köteles eljárni a •
szakmai követelmények keretei között,
•
a szakmai kamarák által kidolgozott etikai szabályok megtartásával,
•
legjobb tudása és lelkiismerete szerint,
•
a rendelkezésre álló tárgyi és személyi feltételek által meghatározott keretek között,
•
szakmai kompetenciájának megfelelő szinten.
→ de! a bírói gyakorlat ennél szigorúbb, mert a legnagyobb gondosságot, mint elvárhatósági mércét alkalmazza a fogorvosokkal szembeni kártérítési perekben → az orvos felelőssége: etikai, munkajogi, polgári jogi, szabálysértési és büntetőjogi → az orvos felelőssége csak akkor állapítható meg ha az eredmény elmaradása az ő szerződésszegése miatt következik be → az orvos károkozó magatartása a szerződésből eredő bármely kötelezettségének •
nem teljesítése
•
elmulasztása
•
nem megfelelő teljesítése
•
jogaival visszaél
→
kizárja az orvos kártérítési felelősségét, ha
•
az orvos a beteg tájékozott beleegyezésével,
•
a beteg érdekeinek
•
és a szerződés tartalmának megfelelően járt el.
→
kit terhel a bizonyítási kötelezettség?
→
jogellenesség hiányát – orvos bizonyítja
→
okozati összefüggést – páciens bizonyítja
→
okirattal vagy tanúval
ki, mit bizonyít?
páciens
orvos a jogellenesség hiányát
a károsodása az orvosi beavatkozás során következett be nem történt
a beteg
kötelezettség szegés
beleegyezett
(mindent megtett)
pl:implant pass-füzetecske
→ a kártérítés alapvető feltétele a kár bekövetkezése. → mit tekintünk kárnak? – kár alatt azt a hátrányt értjük, amit a jogalany a jogilag védett érdekeiben elszenved.
vagyoni kár
pozitív kár
elmaradt haszon
a már meglévő vagyonban keletkező kár
a vagyonnövekedés elmaradása, a szerzés ellehetetlenülése
nem vagyoni kár
→ nehezen értelmezhető fogalom –belső ellentmondását tükrözi, hogy → vagyoni mércével mérhetetlen, mégis →
a bíróra hárul annak becslése, ami becsülhetetlen és annak jóvátétele, ami helyrehozhatatlan!
→ nem azonos, de hasonló a fájdalomdíj intézményével → alapvetően a személyiségi jogok sérelméhez kapcsolódik, lényege: •
a testi épség , az egészség az emberi méltóság megsértése;
•
szenvedések és etikai sértések eltűrése;
•
a társadalmi életbe való visszailleszkedés megnehezülése;
•
munkahely változtatási kényszer.
→ megítélése egyértelműen bírói feladat – a korábbi bírói gyakorlat alapul vétele az ár és értékviszonyok jelentős és gyors változása miatt problémás
→ a nem vagyoni kártérítés különösen problémás kártérítési terület – pénzben ki nem fejezhető hátrány pénzbeli kompenzálásáról van szó → megítélése során figyelembe vett szempontok: •
a károsult életkora;
•
az elszenvedett fizikai és pszichikai hátrányok;
•
a jövőre nézve is fennmaradó maradandó hátrányok, melyek a károsultat megakadályozzák a munkavégzésben, a mindennapi élettevékenységben.
→ nincs objektív mérce az összegszerűsége tekintetében- jogszabály nem köti a bíróságokat → megítélhető egy összegben vagy járadék formájában
→ a tájékoztatás a beteg egyik legalapvetőbb jogosultsága, amire akkor is igényt tarthat ha a kezeléshez nem szükséges a beleegyezése. → a tájékoztatás jogának megsértése akár önmagában is megalapozhat kártérítési igényt → mindig a beteg számára egyéniesített formában (figyelemmel életkorra, iskolázottságra, lelkiállapotra, ismeretekre) → a páciens tájékozott beleegyezése → a beteg beleegyezése jogellenességet kizáró ok → de! a beteg csak addig a mértékig járul hozzá személyiségi jogai megsértéséhez míg a beavatkozás általi előnyös változások felülmúlják az okozott hátrányokat
→ tájékoztatni kell: •
egészségi állapotáról
•
javasolt beavatkozásokról
•
javasolt beavatkozások elvégzésének ill. elmaradásának lehetséges előnyeiről , kockázatairól
•
tárgyi, személyi feltételekről – a beavatkozást elvégző orvosról
•
a beavatkozás elvégzésének tervezett időpontjáról
•
lehetséges alternatív eljárásokról
•
az ellátás folyamatáról, várható kimeneteléről
•
javasolt életmódról
→ a tájékoztatás nem egyirányú folyamat és egyszeri esemény, a betegnek joga van további kérdések feltételére → a tájékoztatás megtörténtét az orvosnak kell bizonyítani (!!) → írásos beleegyező nyilatkozat önmagában nem elegendő, bizonyítani kell hogy ténylegesen megtörtént a tájékoztatás, azt a beteg megértette és a beleegyezése az ő tudatos döntése volt → a egészségügyi dokumentációval az orvos, az abban szereplő adattal a beteg rendelkezik
→ elméletileg kötelező, de a gyakorlatban még sokszor hiányzik → nem csak felesleges adminisztratív teher az orvos számára, hanem számos előnnyel is bír → internettel kombinálható → de ! be kell tartani a fogyasztóvédelmi jogszabályok és a tisztességtelen piaci magatartásról szóló jogszabály rendelkezéseit.
ahány beavatkozás annyi lehetőség
objektív szakmai hibák →
pl.: hibás fogszín, korona
nem objektív hibák →
pl.: tájékoztatás hiánya, a
leesése, rossz ínyszéli
dokumentációs kötelezettség
záródása
megszegése, orvos etikai vétségek, utólag indokolatlannak minősített
→
általában az orvos elismeri
→
korrigálására javaslatot tesz
→
a beteg a felelősségbiztosítás körében kártérítésre jogosult
kezelések
→
általában az orvos felelőtlenségét akarják hangsúlyozni
maradandó
orvosolható szakmai hibák
egészségkárosodás →
pl.: ideget sértő, és időben el nem távolított
→
hibás teljesítésre való hivatkozással szavatossági igények, úgymint kijavítás, kicserélés,
implantátum, tévesen kihúzott fog
árleszállítás érvényesítésével orvosolhatók mindkét esetben
→
vagyoni káron felül, nem vagyoni kártérítést is megítélhet a bíróság
→
„csak az nem hibázik, aki nem dolgozik”
→
nagyon fontos a megfelelő kommunikáció, a panaszok orvoslása, a megegyezésre törekvés
KEZELÉSI ÉS MŰTÉTI BELEEGYEZŐ NYILATKOZAT Alulírott…………….……………………………………….szül.idő…………………………………… ………………….lakcím…………………………………………………………………………………… TAJszám…………………………kijelentem és aláírásommal tanúsítom, hogy a személyes orvosi tájékoztatások nyomán betegségem természetét megértettem. Megismertem a lehetséges kezelési formákat, a műtét esetleges kiterjesztését, a kezelés elmaradásának kockázatait, a lehetséges szövődményeket. Megerősítem, hogy érthető tájékoztatást kaptam a kezelés szükségességéről, a kezelés elmaradásának valószínű következményeiről, az előrelátható orvosi intézkedések jellegéről, lefolyásáról, terjedelméről, mértékéről, a beavatkozás lényegéről és azokról az okokról, amiért ezek orvosi szempontból előnyt jelentenek, az ezzel összefüggő, elkerülhetetlen hátrányos következményekről, lehetséges kockázatokról és gyakoribb szövődményekről, és veszélyekről, várható eredményekről, kilátásokról. Tudomásul veszem, hogy az orvostudomány és a sebészet nem egzakt tudomány, a műtét/beavatkozás eredménye előre nem garantálható és hogy a szakszerű kezelés ellenére is előfordulhatnak nem várt szövődmények, melyek a gyógyulást kedvezőtlenül befolyásolhatják.
Tudomásul veszem, hogy az átlagosnál magasabb kockázatot jelenthet a kivizsgálás során általam a kezelőorvossal nem közölt vagy a rendelkezésre álló diagnosztikai eszközökkel fel nem derített betegségek, eltérések fennállása. Az ezzel kapcsolatban felmerült kéréseimről részletes felvilágosító beszélgetés során- a kezelő (műtétet végző) orvosom, dr. ……………………............................. kielégítően tájékoztatott. Szóban feltett kérdéseimre megfelelő és számomra érthető választ kaptam. Kellő idő állt rendelkezésemre ahhoz, hogy szabadon dönthessek arról, hogy milyen kezelést szeretnék, így elegendő gondolkodási idő után beleegyezem, hogy a felajánlott műtétet/kezelést – azok ismert lehetséges veszélyeinek tudatában – rajtam az orvos elvégezze. Az előrelátható orvosi intézkedésekkel és kezelésmódokkal egyetértek. A kezelés kiterjesztéséhez és változtatásokhoz, mind a tervezett műtét/kezelés alatt vagy után, amelyek az orvosi intézkedések alkalmazása során előre nem látható okból szükségesek vagy célszerűnek mutatkoznak az egész kezelés sikere szempontjából, már most hozzájárulok. Beleegyezem továbbá a kezelés/műtét során használt anyagok megváltoztatásába is, amennyiben a beavatkozást végző orvos ennek szükségességét ítéli meg.
Beleegyezem, hogy a műtét során diagnosztikai vagy kutatási céllal eltávolított szövetmintákat szövettani vizsgálatnak vessék alá és azokból tudományos igényű feldolgozásokat végezzenek, illetve a betegségemmel kapcsolatos orvosi leleteket és eredményeket orvosom tudományos céllal felhasználhassa. Hozzájárulok ahhoz, hogy a műtét vagy beavatkozás menetéről fénykép vagy videofelvétel készüljön, azzal a kikötéssel, hogy azokon személyem nem válik felismerhetővé. Tudomásom van arról, hogy a „XY rendelő” akkreditált képzőhely, így itt rezidensek képzése is folyik. Beleegyezem abba, hogy kezelésemben – felelős személyek jelenlétében és azok felügyelete mellett – oktatási célból fenti személyek is részt vehessenek. Tudomásul veszem, hogy jogom van a felajánlott kezelések, műtétek bármelyikének vagy mindegyikének visszautasítására, illetve jelen beleegyező nyilatkozatomnak a beavatkozás/műtét előtti írásban történő bármikori visszavonására. Kijelentem, hogy a visszautasítás következtében állapotomban bekövetkező változásokért, szövődményekért, gyógyeredmény alakulásáért orvosaimat felelősség nem terheli. (A beleegyezés visszavonása külön dokumentumon.)
Tudomásul veszem, hogy a műtétet követően a sebgyógyulás időszakában (8-16 nap) két naponta kontroll vizsgálat, a teljes körű garancia biztosításához évi három depurálás (fogkő eltávolítás) és évenkénti röntgen kontroll szükséges. Adatkezelési felhatalmazás Hozzájárulok ahhoz, hogy a gyógykezelésemmel összefüggésben keletkezett egészségügyi adataimat a gyógykezelést végző „XY rendelő” kezelje, szükség esetén pedig az esetleges orvosszakmai hiba feltárása céljából szakorvosnak vagy szakorvosi szervezetnek továbbítsa. Egészségügyi adataim kezelésére felhatalmazom továbbá a vizsgálatot végző intézmény adatfeldolgozásért felelős megbízottját. Kijelentem, hogy egészségi állapotomról, kórtörténetemről a legjobb tudásom szerinti, részletes tájékoztatást adtam, különös tekintettel az általam ismert gyógyszerre, ételre, rovarcsípésre,virágporra és porra fellépő allergiás vagy szokatlan reakcióimra, kóros íny –vagy bőrreakcióimra, abnormális vérzésre való hajlamomra. Kijelentem, hogy fenti nyilatkozataim akaratommal mindenben megegyeznek, azokat a tájékoztatás megértése alapján minden kényszertől mentesen adom és ezt aláírásommal is megerősítem. Megjegyzések: Budapest,……………………………… …………………………………………
