június III. évfolyam 6. szám Ára: 945 Ft VILÁG Bűnös vagy ártatlan? Szakkollégium a város fölött A korrupció időszerű kérdései

2009. június III. évfolyam 6. szám Ára: 945 Ft

Ü Bűnös vagy ártatlan? Szakkollégium a város fölött A korrupció időszerű kérdései

VILÁG

TARTALOM

SZAKMA

4

PORTRÉ

CégkompLexus Gyöngyszemek a Céghírek adatbázisából

6

Kizárás szerződésszegés miatt, kirívóan alacsony ár Közbeszerzési kerekasztal Dr. Deák Krisztina, dr. Bűrös László és dr. Kardkovács Kolos ügyvédek

Köszöntő Az emberi elme hihetetlenül találékony! Itt sok mindenre gondolhatunk, kezdve a tudományos felfedezésektől egészen odáig, hogy egy újonnan létrejövő cég milyen nevet is kapjon. Sohasem felejtem el, amikor egyik volt osztálytársam jött azzal, hogy bejegyeztette a cégét Szibériai Pityer Bt. néven (azóta tudom, hogy mi is az a szibériai pityer). Higgyék el nekem, ez még a kevésbé „érdekes” cégnevek közé tartozik! De találékonyság tekintetében gondolhatnánk még arra is, hogyan lehet egyetlen atomnyi vastagságú réteget felvinni egy anyagból egy másikra, vagy egy olyan negatív jelenségre is, mint a korrupció. Azért ez utóbbi megfékezésében remélhetőleg a jog és a gyakorlat találékonyabb, mint aki a borítékot a zsebbe próbálja csúsztatni, vagy aki gátlás nélkül elfogadja.

10

Bűnös vagy ártatlan? Beszélgetés dr. Dezső Antal ügyvéddel

12

Szakkollégium a város fölött

Tájékoztató Az ÜgyvédVilág magazin egy példányban továbbra is ingyenes valamennyi magyar ügyvéd számára. Nem ügyvédek, valamint ügyvédek számára az ingyenes példányon felül további példányok 900 Ft + áfa összegért rendelhetők meg a Kiadónál.

Kiegyezés az arisztokráciával Dessewffy Alice az életét és a pályáját meghatározó történelmi kényszerűségekről és a szerencséről SZABADIDŐ

26

Fontos a jó cserekapus! Az Ügyészi focicsapat újabb sikere KARRIER

27

Munkahelyi stresszkezelés – coping-tréning ÜGYVÉDHOBBIK

14

Új szoftver a turpis cégek nyomában Cégfigyelő mesterfokon – premier előtt a CompLex új terméke

16

A humánum és önvédelem egyensúlya – idegenrendészeti ügyek Magyarországon Beszélgetés Keresztúri Farkas Csaba ügyvéddel, idegenrendészeti szakjogásszal

18

A korrupció időszerű kérdései a Kriminálexpón Beszélgetés dr. Hack Péterrel

20

Damoklész kardja III. Bankárperek Magyarországon: A Princz-dosszié

Üdvözlettel: dr. Szilvási Miklós felelős szerkesztő

23

21

CompLex Reggeli – Offshore cégek létrehozása és felhasználása Dr. Váradi László, a Laveco Ltd. igazgatója

29

Repülés

UTAZÁS

30

Kalandozások Mongóliában Tajmenvadászat és a tánccal lépre csalt mormota ÉLETMÓD

32

Amit megeszel, azzá leszel A helyes táplálkozás szerepe a rák elleni harcban HAJÓZÁS

33

Adriai kalandozások A Yacht Life magazin rovata KULTÚRA Kalandra fel! Vidám mámor a tárgyalóteremben

35

TUDOMÁNY

37

Búcsú a szílíciumtól?

Felelős vezető: CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. Igazgatója Felelős szerkesztők: dr. Bende Máté, dr. Szilvási Miklós Elérhetőségünk: [email protected] Nyomdai előkészítés: László Ágnes, Filei Nikoletta Nyomdai munkálatok: BLACKPRINT Nyomdaipari Kft. Felelős vezető: Fekete Attila ügyvezető igazgató Hirdetésfelvétel: (40) 464-565; [email protected] ISSN 1789-2430

ÜgyvédVilág ■ 2009. június

3

SZAKMA

Gyöngyszemek a Céghírek adatbázisából

CégkompLexus A névadás kemény dió. Néhányan azt szeretnék, hogy gyermekük már nevében is borzasztóan egyedi (Gyopárka) legyen, mások inkább azt, hogy elvegyüljön a sokaságban (a világ legkedveltebb utóneve, a Mohammed, már Angliában is az ötödik legnépszerűbb). Nyilván akkor is nagy dilemma ez, mikor a néha gyermekünkként dédelgetett cégünknek keresünk nevet. Az alábbiakban a CompLex Céghírek adatbázisában is megtalálható vállalkozások neveiből szemezgettünk.

A tradicionalisták Egyesek még mindig a történeti értelmezés foglyai, és Haas & Czjzek sokak számára még ma is megfejthetetlen és kiejthetetlen, ám az idők próbáját száz éve kiálló példáját követve az alapító-tulajdonos nevét terhelik ártatlan újszülött cégükre, nehogy az elégedett vásárló a szóbeli marketing eszközeivel személyesen is ajánlhassa ismerőseinek a céget nagyobb beégés nélkül. A némileg csökkentett marketinges értékkel bíró, ám valóban a monarchiát idéző ízes családnevű cégek, mint a Kutzendörfer u. Dworak, Schachinger, Schachermayer, Scharffenberger, Schitkowitz, Weichinger, Weichslbaum vagy Wieslaw, avagy a nehezen azonosítható Dugulubgov Muaed biztos táptalaját adják egy, a pusztán telefonos bemutatkozást követő sikertelen keresésnek a CompLex Céghírekben. A szintúgy germánkötődésű történelmi múltunkat idéző Fucker és Társa pedig amúgy könnyen kiejthető neve ellenére vált az angolszász kultúra nemzetközi térhódításának áldozatává… Ezekhez képes igazán magyaros a kissé argós Gagyi és Társai Bt., mely hasonló tulajdonságú nevével feltehetően nem a szolgáltatás színvonalát óhajtotta illusztrálni, csupán az alapítókat igyekezett megörökíteni. Gagyi Gyuszi (sic!) ügyvezető nem elégedett meg azzal, hogy megörökölte e beszédes nevet, de továbbadta, úgy vélve, jó cégnek is kell a cégér, s ennyit megtehet a cégér’. Valószínűleg a névadáskor elmulasztotta fennhangon megemlíteni, hogy az vesse rá az első követ, akinek van jobb ötlete, mert akkor már egy sziklaomlás alatt pihenne. Figyelemre méltó még a tulajdonosi összetétel, ahol is helyet kapott még a médiából ismerősen csengő nevű Gagyi Lajcsi (sic!), illetve a talányos Kalányos Remus, ki a név gyakorisága okán gyaníthatóan azonos azzal a becipőpasztázott ál-gyapotszedővel, aki gyermekkorunkban az elnyomott Amerikát volt hivatott bemutatni nekünk az esti mesében. Érdekes adalék még a cég esetében a TEÁOR sajátos értelmezése is (melyet a bíróság is díjazhatott, mert minden kommentár nélkül közzé is tette), hiszen biztosak

4 ÜgyvédVilág ■ 2009. június

lehetünk benne, hogy senki sem pucolja be úgy a házunk, mint aki a „(4331) Vakolást” külön tevékenységi körként jegyzi, s ugyanez a helyzet az „(4339) Egyéb befejező építés” tevékenységi körrel is: biztos, ami biztos, a szerkezetkész állapotig azért mással húzassuk fel a falakat… Ja, és Szalacsi bácsi, aki mindenütt jelen van, természetesen a Céghíreken is képviselteti magát néhány vállalkozással.

A betűzendők Ám nem csak a jól csengő családnevek keseríthetik meg életünket. Ebben is a multik járnak az élen az olyan, magyarba átültetett idegen szavakkal, mint például az Auchan, ahol a németes „auchan” és az angolos „ósön” között elveszett eredeti francia kiejtés nem kizárólag annak tudható be, hogy az egészséges szájüreg nem képes a franciák által képzett náthás orrhangok utánzására nagyobb mennyiségű orr- és garatváladék ijesztő kibocsátása nélkül, de a rossz szájízű Trianonos múlt okán a frankofón nyelvek megcsappant hazai tanulási támogatottsága sem kedvez a madaras teszkónak. Mindazonáltal legyünk hálásak a gall alapítónak, hogy az eredeti írásmódot – ha számunkra nem is oly kedvezően, mint a kiejtésbarát Cora-t jegyző honfitársai – kissé megváltoztatva megkönnyítette óvodás gyermekeink számára, hogy a kötelező hétfői „mit csináltam a hétvégén” akvarell címe ne a játékosan betűzhető „bevásárlás az haut champs-ban” legyen. Szokásos vasárnapi teázásainkon az Inchemitrade a Chemolimpex-et vagy az Ente Nazionale Idrocarburi-t sem hallhattuk oly gyakran emlegetni nagymamánk szájából, miként feltehetően a Louis Delhaize Delmodis (aminek nevét azóta megváltoztatták, talán nem véletlenül) vagy a Euro Zhulixiang Kft. hazai piaci bevezetése sem egy egész estés bréjnsztorming eredménye. Nem irigyelhetjük azt a konferansziét sem, akinek a vállalkozói szféra estélyén a Maisadour Hongrie-t kellett bejelentenie. A magyarítással például elkerülhető lett volna a Gecis Onsite Service határozottan rossz ízű áthallása, ami remélhetőleg

nem ragad majd rajtuk, s amit jó munkájukkal hamar lemosnak magukról… A Tahoe (csúnyán ejtsd: tahó) Consulting hallatán sem fakadt az alapítót elgondolkodtató kacajra senki a cégbíróságon. Hasonlóképp kevesebb előítélettel indulhatott volna a Proszto Marija’ Kft. működése is, ha külföldi alapítói kikérik egy bennszülött véleményét a névválasztáskor, és nem lehet nem felfigyelni az északi szomszédunk fegyveres fikázását sejtető Szlovák Armatúrka MyjavaHungária Kft.-re. Ahogy csökken a népesség körében a latin nyelv ismerete, úgy válik egyre kérdésesebbé, hogy a Curodent nevében hányan ismerik majd fel a gyógyítás szándékát. Persze ha már curo, akkor van, aki magyarosan le is írja, mire gondol: itt van mindjárt a Bubol Bt.; avagy annak a fémipari cégnek a két férfi tulajdonosa sem lehet könnyű helyzetben, akik egy tárgyaláson így kénytelenek bemutatkozni: „Mi vagyunk a Dugó-Duó…” A Vékony buxa Bt. esetében megszűnése okán már nem tudhatjuk meg, hogy az alapító hölgy magát ajánlotta-e direkt marketing keretében, vagy talán tárcája aktuális állapotára utalt-e? Esetleg mindkettő: vékony buksza megtömése esetén vékony bukszát lehet tömni? A Kisbestia, mondhatnánk – ha egy vállalkozás már ezt a nevet sem foglalta volna le előttünk. A film cégnevekre gyakorolt hatását nem lehet nem észrevenni. A Kuksi-film Bt. mayagoldos prekoncepciókat ébreszthet bennünk a forgatott anyag témáját illetően. A befutott tinihorror sikerét lovagolták meg a Kör és az azt követő Kör II Kft.-k névadói, míg a Szabó Család Bt.-k nyilván az idősebb generációt célozták meg. A Dallas fénykorának névadási szokásait nem csak roma fiatalok sínylették meg, de akkorról maradhatott ránk a számos Jockey, Bobby/Boby és Pamela nevű vállalkozás is. A még régebbi és még szőrösebb mellkasú Magnum cégalapítók egész sorát motiválta, de találunk Vészhelyzet Kft.-t is. A Charlie Angyalai Bt. mellett pedig a kissé péklapátos Sütő Angyalai Bt. is kísérti itthon a sorozatkedvelő fogyasztókat. A Mission Impossible Bt. nevéhez híven olyan megoldhatatlan feladatot állított maga elé, hogy miként a

SZAKMA

filmbéli lemez, megsemmisítette önmagát. Az Armageddon Számítástechnikai Bt.-t is elérte a KO-t bevivő meteorit, mielőtt Bruce Willis beavatkozhatott volna. A köznyelv a Bet-ép Kft.-nél is beelőzött: garantált, hogy 25 év alatt senkinek nem a betonépítés ugrik majd be, míg az idősebbeknek a Tüskevári csemege Bt. fogja Matula bácsi másnapos halkocsonyájának szalmonellagyanús képét felidézni. A Triagon elcsatolós hangzása okán itthon kevésbé, inkább egy esetleges romániai expanzió keretében lehet sikeres, s hogy valóban nem csak az idegen szavak írásmódja lehet félrevezető, arra álljon itt példának egy rövid, életszagú telefonhívás: „Halló, Dunakanyar? Nem, Dunakenyér…” Természetesen az idegen írásmód számtalan nyelvi leleményt is lehetővé tesz, mint mondjuk a kissé elcsépelt Melles-Leg, a már szellemesebb Tré-Fa, KönyWelt, Mellé-Cash és Meló-Diák, vagy a Deux Ficites Bt. esetében, mely utóbbinál a kiejtés enyhe torzításával a franciás írásmód mögött kis jóvagy rosszindulattal a deficites jelzőt találjuk – melyhez híven a céget fel is számolták…

A családosok A történeti vonal egy másik ága a szintén a múlt századfordulót idéző, az utód által majdan továbbvitt családi vállalkozás hitébe fektetett szülői bizakodást feltételező, amúgy serfőző névnek is kiváló Bier és Fia, a némileg mackós hangzású Brumbauer és Fia, a Schönberger és Fia, avagy az első látásra kevéssé univerzálisnak tűnő Szabó és Fia, mi utóbbi azonban sokszínűségét bizonyítandó a „kereskedelmi”, a „szolgáltató”, az „építőipari” és a „98” szavak szellemes kombinálásának hála 22 működő cég neveként is felhasználható. Természetesen itt is számtalan mást említhetnénk még. Ja, Blonszky és Fia! Mivel a hamu alatt töltött ötven év parázslás után ismételten fellángolhatott a magánszektor, nyilván a vállalkozásból kimaradt generáció tiszteletére, esetleg, mert apu adta a tőkét az induláshoz, némelyek a felmenőiket jelölték meg társként a cégnévben. Ilyen az urbánus Polgár és Apja, vagy az IKEA-san közvetlen, már-már családiasan bensőséges Bea és Apja vagy Atis és Apja. Esetleg a fenti kettő frappáns ötvözete, az Apja és Fia, az Apa és Fia, s a kissé népmesei Apja-fia. Az Anya és Fia tulajdonosát a névadáskor valószínűleg az vezethette, hogy ezek után ne sérüljön annyira a nemek egyenjogúsága… Érdekes színfolt az AN-YU Bt., ahol kiejtés szerinti írásmód híján nem tudhatjuk, hogy egy meghatott gyermek állított-e kissé József Attilára hajazó emléket édesanyja iránti nem múló szeretetének a Cégbíróságon, avagy két kínai állampolgár vésette cégbe becsületes mandarin nevét. S ha már a kínai kolónia cégnév-adási szokásait vizsgáljuk, érdemes elgondolkodni azon, hogy ki is a vámon átjutó fehér cérnazoknik és a panaszkodik (panascodic)

márkájú, arcpirítóan gyorsan amortizálódó kenyérpirítók gazdája? A trükk az, hogy a névadók a Xi, Xia, Xian, Xiang, Xie, Xien, Xieng, Xiao, Xin, Xing kezdetű nevek után ugyanazokat a szavakat (több mint 100!) kombinálják. Egy édes-savanyú csirke a jutalma annak, aki első blikkre megkülönbözteti a Xi Feng, Xie Feng, Xin Feng vagy Xiao Feng nevű vállalkozásokat. S hogy nem csak Lenin, de Mao is él és élni fog, hitelt érdemlően bizonyítja, hogy jelenleg is 12 hazai cég viseli büszkén a nagy kormányos nevét (kettő azért már süllyedőben)…

Az édibédik Egyesek ki nem élt anyai ösztönöktől vezetve, esetleg csak a Romána magazin hatása alatt bódult állapotban cselekedve, bájos kis cégecskékkel ajándékoznak meg minket. Az Aranyboci a rossz emlékű bálványt is kedves borjúvá becézte, míg az Aranybütyök megmutatta, hogy kevésbé vonzó kinövések is kinőhetik magukat édes cégnévvé. És ha édes, hát itt a Cukorfalat Kft., vagy a cukkínis cvekedli ihlette Cukkedli. A szösziknél is nagy a verseny, s „a friss hús mindig ropogósabb” elvet vallva a Szöszi 2001-et is beelőzte már a Szöszi 2002-es évjárat. Akiket gyermekkori koszos plüssállatuk emlékének felidézése bájol el, azok feltétlen keressék fel a Maci, Macica, Mackó, Malacka vagy Kutymorgó elnevezésű számtalan cég egyikét! Nassolók kedvence lehet a NyimmNyamm Egyéni Cég, az „Én kicsi pónim” rajongóit pedig a Nyi-ha-ha ’79 Bt. szólítja meg. A Kicsi Mukk a gyermekeket, míg a Kicsi Mókus feltehetően inkább az apjukat célozta meg közönségnek. A Kicsi Zsé Bt. nevében is bevállalta az alacsony törzstőkét, a Kicsi Huszár pedig Bajor Imre halhatatlanságának máig működő tanúja. A „kis Bubu”, az Édibébi, a Tünci, Tüncsi, Tündér Lala, Tündércsillag, Tündérfény, Tündérforrás, Tündérfürt, Tündértincs, Tündérkert, Tündérrózsa után a Tündérkéz és a Tündérujjak már kissé áthallásosak, a Tündér-Trans pedig egyenesen zavarba ejtő: puttó-házhozszállítást, vagy a kis édesek által nyújtott extatikus végeredményt kínálják itt nekünk? A Tündérholding tiszta Amerika: világ tündérei egyesüljetek!

ne verje ki, Erikával szívassa ki!” szlogenre datálódik vissza. Így születhetett meg a Majom ketrec Kft., a Pöcsikes Társulat, a Szara-Trade, a Dá-kó, a feketepákós Di-Di, az alkoholistabarát Pálesz, vagy a nagy üdítőital-piacon egy már bevált névvel helyet kereső Fanta Gazdasági Munkaközösség. Érdekes a „Dick angolul” nevű Bt., amely minden kétséget kizár afelől, hogy az ártatlan német olvasatot fedezhessük fel a névben. A Pedofilia Szolgáltató Bt. négy évig „szolgáltatott” (Egyéb személyi szolgáltatás, Egyéb közösségi jellegű szolgáltatás) teljes megelégedésre, míg Osama és Társa is itt működött elkerülve az amerikai hatóságok figyelmét. A száuszparkos KuLa-Hungária nem is rejti véka alá, hogy esetükben nem közönséges magyar, de nyugati kula honosításáról van szó – van viszont saját nemzeti verziónk is: a kisebb ország, kisebb vállalkozás elvét valló Kulácska Bt. Ezek az ötletek azonban néha megbuknak a bürokratikus hatalom ellenállásán, minként a F. A. SZ. A. Kft. nyilvánvalóan merészen bevállalós, s a minőséget már nevében is garantáló cégbejegyzési kérelmét a kevésbé „olyan” bíróság elutasította. Ennél tovább jutott a Kuki és Kuki Bt., mely átvészelve a bejegyzést még figyelemre méltó 5 hosszú évig erektált. A hölgyek nagy bánatára azonban a Kukit azóta végleg felszámolták…

Lost highway – az elveszettek Külön kategóriát képeznek az e sorok jegyzője által teljesen beskatulyázhatatlannak vélt olyan névadási ámokfutások, mint az Elektrovikunya Kft., a Nyegro-Tarcsi Bt., vagy a Mormotakarburátor Kft., melyeknél Grétsi legyen a talpán, aki a szótőig eljutva következtetni tud a kiötlő szándékára. Hogy idegen szavak beszivárgásáról van-e szó, avagy a tevékenységi kör került-e anagrammaként elrejtésre a cégnévben, esetleg az alapító nevének betűszáma valamely permutációval eredményezte a végső átiratot – örök rejtély marad. Schäffer József

A mókás fiúk Vannak cégalapítók, akik a talán egyes multinacionális vállalatoktól túlzott bevállalóságuk okán szélnek eresztett, tehetséges, ám valamely gyermekkori trauma hatására a társadalom főáramával szemben evező gerilla-marketingesekkel a hátuk mögött úgy érzik, borsot törvén a jó polgári többség orra alá, egy merész húzással megbotránkoztató és egyszerre figyelemfelkeltő nevet adnak vállalkozásuknak. E magyar lélekben mélyen gyökerező tendencia még a valóság és az urbánus legenda határán megbúvó, keletnémet porszívót hirdető „Ne rázza ki,

INTERNATIONAL LEGAL SERVICES

OFFSHORE CÉGEK alapításának közvetítése ingyenes tájékoztatók, konzultációk (elzetes bejelentkezés alapján) 1088 Budapest, Rákóczi út 27/A. III. em. 1. Tel.: +36 (1) 266-0054, Fax.: +36 (1) 266-5351 E-mail: [email protected] www.ilshungary.hu


5

SZAKMA

Közbeszerzési kerekasztal Dr. Deák Krisztina, dr. Bűrös László és dr. Kardkovács Kolos ügyvédek

Kizárás szerződésszegés miatt, kirívóan alacsony ár Kardkovács Kolos: A Kbt.-ben van egy olyan kizáró ok, miszerint ki kell zárni az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki olyan korábbi, 3 évnél nem régebben lezárult közbeszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségét súlyosan megszegte, amelyet az ajánlatkérő bizonyítani tud. A probléma: ha az ajánlatkérő egy másik szerződés teljesítéséről szóló tájékoztatóból észleli, hogy az ajánlattevő a közbeszerzési eljárási kötelezettségét megszegte, hogyan tud meggyőződni arról, hogy ez súlyos volt-e, és miként tud eleget tenni bizonyítási kötelezettségének. Bűrös László: A fő kérdés tehát az, mikor tekinthető bizonyítottnak a súlyos szerződésszegés? Önmagában a tájékoztatóban közölt adat egy megrendelői álláspontot tükröz. Ha ahhoz a vállalkozó vagy szállító nem fűz hozzá semmit, azzal a szerződésszegést ő maga is elismeri. Gond akkor van, ha az érintett ajánlattevő úgy nyilatkozik, hogy nem ért egyet a megállapítással, miszerint ő nem szerződésszerűen teljesített volna. A következő kérdés az, hogy egyáltalán mikor minősül súlyosnak a szerződésszegés, erről a felek között szintén lehet nézeteltérés. Ebben az esetben arra van lehetőség, hogy megkérdezzék az érintett ajánlatkérőt, akinek nyilatkozata azonban mindaddig egyoldalú állításnak tekintendő, amíg azt a másik fél vitatja. Ha a korábban érintett ajánlatkérő nyilatkozatát egy nem megdönthető vélelemként fogjuk fel, akkor támaszkodhatna erre az ajánlatkérő egy új eljárásban. Ez az álláspont ugyanakkor nyilvánvalóan nem képviselhető, ha a kizárt ajánlattevő jogorvoslati eljárást indít a kizárás jogellenességének megállapítása iránt. Ebben az esetben a kérdés nyitott marad a jogorvoslati eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedéséig. A helyzet tehát a kizárt ajánlattevő konkrét elismerése hiányában a gyakorlatban nehezen kezelhető az ajánlatkérő számára. Kardkovács Kolos: Felmerül az a kérdés is, mi van akkor, ha a korábbi nyertes ajánlattevő nem nyilatkozik arról, hogy egyetért a szerződés teljesítéséről szóló tájékoztatóban foglaltakkal és úgy jelenik meg a tájékoztató? Ilyenkor ajánlatkérőként nem lehet arra hivatkozni, hogy „hallgatólagosan” beleegyezett a tájékoztatóban foglaltakba és ilyenkor nem ítélhető meg teljes egyértelműséggel a szerződésszegés ténye. A mi gyakorlatunkban, ha a tájékoztató alapján azt látjuk, hogy a tájékoztató a szerződésszegés tényére utalással jelent meg, akkor megkeressük az ajánlatkérőt és megkérdezzük, miben állt a szerződésszegés, ezt ő


egyébként súlyosnak tekinti-e, és ugyanezt a megkeresést elküldjük az ajánlattevőnek is, nyilatkozzon, kezdeményezett-e az ajánlatkérői közléssel kapcsolatban jogorvoslatot. Ha egyébként a felek együttműködnek és az ajánlattevő azt válaszolja, hogy nem ért egyet a tájékoztatóban foglaltakkal és azzal szemben jogorvoslatot kezdeményezett, megint az a kérdés, meg kell-e elégednem ezzel a nyilatkozattal, vagy meg kell győződnöm ennek tényleges megtörténtéről (például a keresetlevél bekérésével vagy más módon)? Azzal a magam részéről mindenesetre egyetértek és el tudom fogadni, hogy ha bármilyen módon vitatja az ajánlattevő a szerződésszegés tényét, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy a terhére nincs „jogerősen” megállapítva a jogsértés, illetve nem áll fenn a szerződésszegés „bizonyíthatóságának feltétele”. További érdekes kérdés, hogy mi van abban az esetben, ha akár ajánlatkérői, akár ajánlattevői oldalon a felek nem élnek jogaik érvényesítésével (pl. az ajánlattevő nem él a szerződésszegésből eredő jogaival, vagy az ajánlattevő ugyan szóban vitatja a szerződésszegés tényét, de semmilyen jogi lépést nem tesz, hogy ezt bírósági ítélet megállapíthassa)? A probléma abból a szempontból lesz különösen érdekes, hogy van egy másik kizáró ok, amely kifejezetten azt mondja, hogy nem lehet ajánlattevő, alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet, akinek korábbi, öt évnél nem régebben lezárult, közbeszerzési eljárás alapján vállalt szerződéses kötelezettségének megszegését jogerős közigazgatási, illetőleg bírósági határozat megállapította. (Nem mellékesen megjegyzendő, hogy itt elegendő bármilyen szerződésszegés, annak nem kell súlyosnak lennie.) Rendszeresen visszatérő kérdés tehát, hogy mi a két jogszabályi hely egymáshoz való viszonya? Hiszen, ha egyik fél sem él a bírósághoz fordulás lehetőségével, csak vitatják a teljesítést, akkor soha nem lesz bírósági határozat belőle. A másik gond, hogy a bírósági ítélet lehetséges ugyan, hogy megállapítja a szerződésszegés tényét, de nem feltétlenül tér ki vagy tartalmaz utalást annak minősítésére, azaz, hogy a szerződésszegés súlyos volt-e vagy sem, bár ennél a kizáró oknál a szerződésszegés tényének megállapítása is elegendő. Bűrös László: ...mert ebben az esetben egy másik kizáró ok alkalmazására nyílik lehetőség. Kardkovács Kolos: Az általam felvetett jogi anomáliákon túlmenően az is szembetűnő és elgondolkodtató, hogy a két különböző, bár hasonló tartalmú kizáró ok miért vonatkozik eltérő időtartamra, azaz a

három és az öt év között miért nincs összhang? Régebben is felmerült: mi van akkor, ha a szerződésszegést ugyan megállapították, de a bírósági határozat megállapítása túlnyúlik ezen az időszakon? Például, megállapítja ugyan a bíróság öt év múlva a szerződésszegés tényét, de ha öt évnél régebben zárult le a közbeszerzési eljárás, akkor lesz ugyan határozatom, azonban a kizáró oknak nem tudok érvényt szerezni, hiszen a jogkövetkezmény a közbeszerzési eljárás lezárultához kapcsolódik és nem a bírósági határozat meghozatalának időpontjához. Sajátos érdekesség, hogy a hamis adatszolgáltatás tilalmára vonatkozó kizáró oknál a Kbt. módosítás beemeli, hogy a bírósági határozattól számít az időtartam, itt viszont nem volt következetes a jogalkotó és a korábbi normaszöveg változatlanul érvényes. Deák Krisztina: Megítélésem szerint nagyon óvatosan kell eljárni az ilyen helyzetekben, mert volt olyan esetünk, amikor megkaptuk egy másik eljárás eredményhirdetési jegyzőkönyvét és összegezését az ajánlatok értékeléséről, amik azt tartalmazták, hogy egy bizonyos ajánlattevőt hamis nyilatkozat miatt az eljárásból kizártak, mert az egyik befejezettként bemutatott referenciája valójában nem akkor fejeződött be, mint ahogyan azt feltüntette a referencia levélben. Ugyanakkor az eljárás eredményéről szóló tájékoztatóban ez az információ már nem szerepelt. A végeredmény az lett, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság minket bírságolt meg, amikor az ajánlattevőt az általunk bonyolított eljárásból is kizártuk arra hivatkozva, hogy nem jártunk el kellő körültekintéssel, mert nem nyomoztunk tovább az ügyben! Kardkovács Kolos: Valójában a kérdés az, hogy ha egyébként észlelek egy kizáró okot, akkor a tényen túlmenően további bizonyítékokat kell beszerezzek (főleg, hogy egy esetleges jogvita esetére bizonyítani tudjam a kizáró ok tényleges fennállását) vagy megelégszem azzal, hogy úgysem tudom bizonyítani, ezért ad acta kell tenni az ügyet. Bűrös László: A helyzet azért is nehéz, mert ha az ajánlatkérő észleli a kizáró ok lehetséges fennállását, akkor ezt nyilvánvalóan a konkurens ajánlattevő is észlelheti. Amenynyiben pedig az ajánlatkérő nem tesz semmit ennek alapján, a többi ajánlattevő támadja meg az eljárást azzal, hogy az ajánlatkérő nem győződött meg a kizáró okok hiányáról. Meglehetősen indirekt módon megfogalmazva, ez egy kötelezettséget jelent az ajánlatkérő számára, tehát arra, hogy a kizáró ok fennállásáról igyekezzen meggyőződni, aztán persze az említett nehézsé-

SZAKMA

gek mellett már az ő felelőssége, hogy annak fennállását bizonyítottnak tekinti-e. Deák Krisztina: Igen, de mit tudsz tenni, ha az egyik fél így nyilatkozik, a másik fél úgy, és egy állítás áll szemben egy tagadással? Akkor milyen mélységig kell felvállalni a nyomozó szerepét, hogy utána nyugodtan hátradőlhess, mert nem érhet az a vád, hogy nem jártál el kellő körültekintéssel? Kardkovács Kolos: Ha vitatják, a szerződésszegést aligha lehet kétséget kizáró módon bizonyítani. Ami igazán izgalmas probléma, hogy a bizonyításban meddig kell elmenni? Mire elég, ha vannak okirati bizonyítékok, csak éppen adott esetben egymásnak ellentmondanak? Illetve, miként tudok meggyőződni arról, hogy nemcsak szerződésszegés történt, hanem az még súlyos is volt? Ennek kapcsán szerintem a Kbt. súlyos hiányossága, hogy nem írja elő olyan nyilvános, az ajánlatkérők számára hozzáférhető adatbázis vezetését, amelyből ezen körülményekről meg lehetne győződni. A tájékozódást tovább nehezíti, hogy a bírósági ügyvitel szabályai szerint a bírósági ügyek aktáiba sem lehet bárkinek betekinteni, azt csak az érdekeltek (peres felek és az általuk erre feljogosított személyek) tehetik meg. Bűrös László: Ez megint tipikusan abból a – véleményem szerint hibás – szabályozási felfogásból ered, ami szerintem a Kbt. egyik legfőbb rákfenéje; nevezetesen a jogalkotó az ajánlatkérőhöz telepít olyan kötelezettségeket, amelyeknek egyszerűen nem vagy csak vitatható módon lehet megfelelni. Kardkovács Kolos: Magam is úgy vélem, hogy szabályozási probléma – ami egyébként kihat a Kbt. egészére –, hogy bizonyos közjogias jellegű, állami célokat próbálunk polgárjogiasítani. Egyébként szerződéses kapcsolathoz fűződő szankciók közé emelünk be közjogias jellegű szankciókat, például, hogy a korábban közbeszerzés alapján vállalt szerződéses kötelezettségét megszegő ne férhessen közpénzhez, az alvállalkozókat kötelezően ki kelljen elégíteni a szerződésszerű teljesítéshez stb... A gyakorlatban mindez egy sok problémával járó helyzetet eredményez. Bűrös László: A polgári jogi vetületet figyelmen kívül kellene hagyni. Az a megközelítés, hogy oldja meg az ajánlatkérő a polgári jogi jogviszonnyal kapcsolatos kérdések tisztázását, véleményem szerint teljesen irreális, hasonlóan az ajánlatkérőnek a kirívóan magas vagy alacsony árral kapcsolatos kötelezettségeihez. A tisztességes verseny szabályainak ellenőrzésével és szankcionálásával kapcsolatban erősen túlzó elvárások fogalmazódnak meg az ajánlatkérővel szemben. Rá hárul a legnagyobb teher, minden kétséges, nehezen bizonyítható, nehezen dokumentálható kérdéskör megoldását az ő terhére, veszélyére, költségére és felelősségére próbálja hárítani a jogalkotó, ráadásul

az ajánlatkérő ehhez nem rendelkezik a megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel, nincs kellő felkészültsége, információja. Kardkovács Kolos: ...és még „mankókat” sem kap a jogalkotótól ehhez. Bűrös László: Ezeket a kétséges helyzeteket egyértelműen kellene szabályozni. Le kellene fektetni bizonyos konkrétan és egyértelműen kezelhető alapfeltételeket, amelyeket alkalmazni kell, ha pedig ezeken túlmenő kérdések merülnek fel vagy a konkrét helyzetben a tényállás nem egyértelmű, az ajánlatkérőnek nem kellene vele foglalkoznia. Párhuzamot vonnék ismét az irreálisan magas vagy alacsony ár kérdésével; ezt megítélésem szerint az érintett versenytársaknak egymás között kellene eldönteniük, rendezniük. Ha egyébként normális beszerzési feltételrendszer került meghatározásra, nem hiszem, hogy a szerződésszerű teljesítést azzal lehet biztosítani, hogy az általam alacsonynak vélt árak alapján próbálom kitalálni, hogy az ajánlattevő fog-e tudni szerződésszerűen teljesíteni ezért az árért vagy sem. Mindenki tudja, rengeteg körülménytől függ, hogy a teljesítés egy adott árért elvégezhető-e. Az a probléma, hogy ezen összes bizonytalan feltételt az ajánlatkérővel próbálják felméretni, teljes felelősséggel, ami kezelhetetlen, és kizárt, hogy működőképes legyen. Nem ott dől el a vita, ahol el kellene dőlnie! Ha ez egy versenyjogi körbe tartozó kérdés, márpedig az, vívjanak meg az érintett felek ott, ahová ez a kérdéskör ténylegesen tartozik, a Gazdasági Versenyhivatalnál, mely szervezet rendelkezik a vita eldöntéséhez ténylegesen szükséges személyi és tárgyi feltételrendszerrel. Most közbeszerzési jogorvoslati eljárás keretében kell megítélni, hogy az ár versenyjogi értelemben szabályos, releváns ár-e, vagy valamilyen versenyjogi szabályba ütközően irreális. Kardkovács Kolos: Az ajánlatkérő nem alkalmas arra, hogy ezt megállapítsa. Bűrös László: Szerintem a Közbeszerzési Döntőbizottság sem, gondoljunk csak arra, hogy egy tényleges versenyjogi kérdés eldöntése egyébként milyen szakmai felkészültséget és eljárást feltételez! Kardkovács Kolos: Évek óta folyik a vita azon, hogy a Gazdasági Versenyhivatal a mezőgazdasági termékeket kivéve, gyakorlatilag a beszerzési ár alatti értékesítést nem tekinti feltétlenül versenytilalomba ütköző magatartásnak. Másrészt, ha kellő biztosítékokkal bástyázom körbe a szerződést, van mondjuk bankgaranciám a szerződés teljesítésére, ki tudom kényszeríteni a szerződésszerű teljesítést. Deák Krisztina: Ezzel két problémám van. Az egyik megbízóm járt így. Körülbelül 200 millió forinttal volt olcsóbb a nyertes ajánlata, mint a többi ajánlattevőé, és elő volt

írva teljesítési bankgarancia is, de nyilvánvalóan nem a teljes beruházási értékre. Mégis úgy járt az ügyfelem, hogy a cég a kivitelezés megkezdését követő 6 hónapon belül tönkrement, levonult a munkaterületről, és felszámolási eljárás indult ellene. Az eljárás során minden szakember látta, hogy a nyertes ára irreálisan alacsony, de akkor ezt nem tudták igazolni, mert mindenre megvolt a megfelelő válasza. Végül más vállalkozóval kellett a kivitelezést befejeztetni, és az eltelt idő alatti infláció, az áremelések és az elvégzett munkák ellenértéke, amit jórészt újra kellett építeni, akkora többletköltséget okozott, hogy az eredeti becsült értéket több mint 100 millió forinttal haladta meg a tényleges megvalósulási költség. A bankgarancia összege ennek töredékét fedezte csak! A másik kérdés az, amikor ott ül az ajánlatkérő és mondjuk nincs pénze gazdasági szakértőre, akkor hogyan tudná megvédeni azt az állítását, hogy irreálisan alacsony az ajánlati ár, még ha az nyilvánvalóan látszik is? Az is bevett gyakorlat, hogy az ajánlattevő nagyon olcsón elvállalja a beruházást, majd aztán kimegy a helyszínre, megnézi a terveket és biztos, hogy talál olyan műszaki hibát, fogódzót, amelyre hivatkozva azt mondhatja: „Emiatt X millióval többe fog kerülni a kivitelezés, mint amennyiért elvállaltam!”. Mindegyik ajánlattevő tudja jól, hogy egyrészt az ajánlatkérőket nagyon szigorú határidők kötik, másrészt, hogy nem szívesen pereskednek! Kardkovács Kolos: Ezen már vitatkoztunk egyszer. Mi azt a gyakorlatot követjük, hogy – egyrészt, most már azon túlmenően, hogy kötelező a tervellenőr alkalmazása – nyilatkoztatjuk arról az ajánlattevőt, hogy a helyszínről és a tervekről meggyőződött. Bűrös László: Továbbra is állítom: azt, hogy egy adott ár kirívóan alacsony-e vagy sem, az esetek túlnyomó többségében – a közbeszerzési eljárás keretében – szerintem nem lehet megalapozottan eldönteni. Az pedig, hogy egy megkötött szerződést az abban foglalt feltételek szerint ki teljesíti és ki nem, megint egy másik kérdés, mert önmagában a megfelelőnek tekintett ár nem garantálja a szerződésszerű teljesítést. Kardkovács Kolos: Említenék még egy érdekes helyzetet. Az őrző-védő szakcégeknél az ajánlatkérők általában fajlagos árat kérnek, azok pedig elég nagy szóródást szoktak mutatni. Azon ment a vita, vajon a fajlagos ár a közterheket és a nyereséget tartalmazza-e. A Közbeszerzési Döntőbizottság – egyébként helyesen – azt mondja, hogy előbb egymáshoz viszonyítva kell az ajánlati árakat megnézni, van-e közöttük kirívóan alacsony. Az őrző-védő cégektől például az ajánlatkérők általában fajlagos (órára, főre lebontott) árakat kérnek, a laikus számára a 480 és az 520 forintos ár közötti különbség nem tűnik nagynak, az ajánlatkérők az adott esetben viszont éppen azt vitatták, hogy a ÜgyvédVilág ■ 2009. június

7

SZAKMA

480 forint már nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, az 520 forint viszont megfelelő. Deák Krisztina: Kérdés az is, milyen szempontból kell nézni az ajánlati árat? Milyen mélységig boncolgassam a megajánlásokat, például egy építési beruházásnál, költségvetési tételenként, vagy csak szakági összesítőnként? Bűrös László: Jelenleg úgy tűnik, hogy az árelemeket kellene nézni, még az átalányárnál is, annak ellenére, hogy az átalányáras szerződés előírása esetén nem feltétlenül kéri az ajánlatkérő az ár megbontását, mert erre nem köteles. Ennek ellenére a jogorvoslatok során körvonalazódik egy olyan

döntőbizottsági gyakorlat, ami szerint ebben az esetben is ki kellene derülnie az érintett ajánlattevő számára, hogy az ár melyik részét tekinti az ajánlatkérő kirívóan alacsonynak. Vagyis a gyakorlatban van egyfajta ösztönzés arra, ha egy árat kérünk, akkor is meg kell határozni az árelemeket, ami alapján – gond esetén – azt lehet mondani: lehet, hogy a végár nem irreálisan alacsony, az egyik eleme viszont igen! Tehát nem a szerződés teljesítése tekintetében releváns összárat értékeljük csupán, hanem adott esetben az ajánlatkérő számára teljesen irreleváns belső árkalkuláció egyik elemét. Ez nem szerencsés és indokolt megközelítés. Kíváncsi leszek arra, hogy a gyakorlatban az ajánlatkérőnek mennyibe fog kerülni az ajánlatoknak a jogalkotó által el-

várt mélységű elemzése és szakmai értékelése, ha egyáltalán képes lesz erre? Jogorvoslati eljárások sorát fogja ez a szabály generálni, amelyekben ki fog derülni, hogy az ajánlatkérőnek nem volt meg a kellő felkészültsége. Egy seregnyi szakértőt kellene alkalmaznia, ami a beszerzésre szánt fedezetet csökkenti. Kardkovács Kolos: Akár az ajánlatkérő, akár a Döntőbizottság el tudja-e reálisan dönteni, hogy az adott munka azon az áron elvégezhető-e? Az árubeszerzésnél vagy a szellemi (például az ügyvédi) szolgáltatásoknál ezt szinte lehetetlen megállapítani.

dr. Schmidt Gábor

Elindult az ügyvédjelölt.hu Az ügyvédjelölt.hu, a magyar ügyvédjelöltek első honlapja 2009 márciusában indult el dr. Ármos Lóránd, dr. Lukácsy Rita és dr. Hanyu Henrietta ügyvédjelöltek kezdeményezésére. A honlap hiány pótlására vállalkozik. Régóta hiányzott ugyanis a nyomtatott és internetes médiából egy olyan fórum, amely kifejezetten a jelöltek nyelvén szól jelöltekről, jelölteknek. A honlap szerkesztői arra vállalkoztak, hogy olyan közösségi oldalt teremtsenek, ahol a magyar ügyvédjelöltek bemutatkozhatnak egymásnak és az olvasóknak, megoszthatják egymással szakmai és emberi tapasztalataikat. A Hírek rovat az ügyvédjelölteket érintő híreket tartalmazza, az Interjú rovat havonta egy ügyvédjelöltet mutat be az olvasóközönségnek, az Ösztöndíj rovat pedig – eddig egyedülálló módon – a fiatal jogászok számára hozzáférhető bel- és külföldi pályázati- és ösztöndíj-lehetőségeket gyűjti egybe. A Tudástár, Cégjog és Munkajog rovatokban az oldal szerkesztői eddig megszerzett tapasztalataikat osztják meg az olvasókkal, legyen szó akár perbeszédversenyről, akár a cégeljárás apró részleteiről, akár arról, miről ismerszik meg a tökéletes motivációs levél. Az eddigi visszajelzések alapján a szerkesztők joggal bíznak abban, hogy a kezdeményezéshez – íróként vagy olvasóként – egyre több ügyvédjelölt csatlakozik majd, és abban, hogy az ügyvédjelölt.hu oldal a mindenkori magyar ügyvédjelöltek színvonalas fórumává növi ki magát.

További részletekért klikk: www.ügyvédjelölt.hu


SZAKMA

Beszélgetés dr. Dezső Antal ügyvéddel

Bűnös vagy ártatlan?

?

Országszerte ismert ügyvéd, hiszen a móri mészárlás egyik fő gyanúsítottjának az ügyvédje. Milyennek látja ma a magyar igazságszolgáltatást?

?

Korábban ügyészként dolgozott, ismeri a büntetőügyek világát. Szakmai kihívás Önnek büntetőjoggal foglalkozni vagy csupán közel áll a habitusához? Az államigazgatásban és az ügyészségen dolgozván a büntetőjogba ástam bele magam, ehhez jobban értek, mint a többi jogághoz. Főként a gazdasági bűncselekmények állnak legközelebb a habitusomhoz, mert sokrétű, más jogágakra is kitekintő feladatot jelentenek.


A büntetőjogon belül is valamivel kvalifikáltabb réteg az, aki gazdasági bűncselekményekben érintett. Ilyen szempontból ez egyfajta automatikus szűrőként is működik az ügyfelek kapcsán. Igyekszem olyan ügyfeleket választani, akikkel együtt lehet működni és az üggyel kapcsolatos koncepciót közösen kitalálni, hogy a későbbiekben ne legyen közöttünk nézeteltérés. Alapelvem, hogyha nem tudunk együttműködni, akkor szét kell válni. Nem lehet a védekezéssel kapcsolatban más a véleményem, mint az ügyfelemé.

Azt gondolom, hogy túlzottan nagy baj nincs. A bírák fiatalodnak, az idősebb bírók felveszik a ritmust a jogszabályi változásokkal, az élet adta változásokkal. Nyilván a bíróságon belül van egyfajta olyan belső hierarchia, egy olyan belső világ, amely minden közigazgatási és államigazgatási szervnél adott, miszerint az egyik fórum óhatatlanul védi a másikat, és ez a felülbírálatoknál néha kiütközik. De ha átlagban és összességében nézzük, ez nem lépi túl a bármely szomszédos országban tapasztalt mértéket. Azon el lehet gondolkodni, hogy esetleg nem lett volna-e jobb az a rendszer, amit 1998-ban, az új büntetőeljárási törvény megalkotásakor gondoltak ki, mely szerint az eljárás egy kontradiktórius rendszerre épült volna: a keresztkérdéses rendszerben a vád bizonyította volna a vádat, a védő pedig azzal szemben a védelem álláspontját fejtette volna ki, ahol játékvezető szerepe lett volna a bírónak és ténylegesen a bírósági tárgyalásra helyeződött volna át a bizonyítás súlypontja. Ennek megfelelően készítették elő a törvényt, de mire az hatályba lépett, addigra pont ebben a részében visszaállították az ún. inkvizitórius rendszert. Sokszor 3–4 év múlva kerül sor azoknak a vallomásoknak az ismertetésére, amik alapján majd eldöntik az ügyet, és gyakorlatilag mindig a nyomozás során jóval korábban tett vallomásokat fogadják el. Mivel az idő elteltével az emlékezet is fakul, a nyomozati eljárásnak és precíz betartásának rendkívül nagy szerepe van. Talán a móri ügynél is kevesebb lett volna a hiba, ha a nagy nyomás mellett – ami nyilvánvaló egy ilyen esetben – meghagyták volna azokat a természetes szűrőket, amik minden más kis ügyben megvannak: az ügy előadója – aki az egész ügyet teljes terjedelmében ismeri – döntse el az ügy fő irányát, és tegyen javaslatot erre a főnökének, aki ezt jóváhagyja. Ha ez így történt volna, jóval kisebb esélye lett volna a hibázásnak. Én azt látom, hogy először magasabb szinten döntöttek a nyomozás fő csapásának irányairól, és utána azt hajtották végre az alsóbb szinten lévő előadók, holott fordítva kellett volna. Megítélésem szerint mind az ügyészségen, mind a nyomozó hatóságnál olyan magas szinten dőlt el a nyomozás iránya, ahol már teljes részletességgel nem ismerhették az iratokat, ami mindig magában hordja a hibák elkövetésének lehetőségét.

SZAKMA

Ugyanez volt jellemző a bírósági eljárásra is. Miután a Fővárosi Bíróság elé került az ügy, azt hangoztatták, hogy egy új módszer szerint járnak el, mégpedig az eljáró tanács kapott 4-5 fogalmazót, akik segítettek az iratok feldolgozásában. Ez a gyakorlatban visszás is lehet, mivel elsőként nem a döntést és a mérlegelést végző bíró ismerkedett meg teljes egészében az iratokkal, így az első benyomás a nyomozati iratoknál nem volt közvetlen. A fogalmazók kijegyzetelték a hosszú jegyzőkönyveket, kigyűjtötték azokat a releváns tényeket az egyes jegyzőkönyvekből, amelyeket fontosnak gondoltak. Nyilván az ítélethozatalra az elsőfokú bíróság már mindent látott, minden irattal megismerkedett, de nem mindegy, hogy milyen benyomást szerzett először az ügyről. Az első meggyőződés mindenkit óhatatlanul elindít egy irányba, és azt gondolom, hogy ez az egész bizonyítás menetére rányomhatja a bélyegét, legalábbis ebben az ügyben ez volt érzékelhető. A móri ügynek az a sajátossága, hogy a természetes, szokásos mechanizmusok nem úgy működtek, mint ahogy egy kisebb ügyben szoktak működni.

?

Ön 2009 márciusában egy budapesti könyvesboltban bemutatta a közönségnek Kaiser Ede „A móri ártatlan” című könyvét, hiszen védence tényleges életfogytig tartó szabadság-

vesztését tölti a legszigorúbb biztonsági intézkedések között. Valóban ártatlan Kaiser Ede? Hogy valóban ártatlan-e Kaiser Ede az számomra, valamint a tárgyalást és a bizonyítást végigkövető szakemberek számára 90%-ban már az első fokú eljárásban kiderült. A pech, hogy a másik 10%-ban voltak azok, akik a döntést hozták. Az a kétely, amit a közhangulatban keltettek azok az újságírók, akik végigülték a tárgyalást, eloszlott, hiszen ott mindenkinek világossá vált, hogy valami nem stimmel az üggyel kapcsolatban. Azok a bizonyítékok, amelyekre hivatkoztam a perbeszédemben, és amelyek akkor már a rendelkezésre álltak, továbbá az azokból levonható következtetés – szemben azzal, amit végül is levont a bíróság – az „új ügyben” pontról pontra visszaköszönnek. Gyakorlatilag a közvetlen bizonyítékok hiánya, azok a „mentő” tanúvallomások, amiket nem lehetett megcáfolni, már önmagukban fel kellett volna, hogy vessék Kaiser Ede ártatlanságát. A bíróság eléggé elnagyolta, sőt át is lépte ezt a részét a bizonyításnak, a nyomozó hatóság a sajtóban állandóan azt sejttette, hogy a bűncselekmény idejében a vádlottak telefonjai azért forgalmaztak Budapestről, mert azokat valakinek vagy valakiknek odaadták, de hogy kinek, mikor és miért, az még nem derült ki.

Bár a könyvet az ügyfelem írta, az ügyet ismerő jogászként azt gondolom, hogy a mű teljes mellszélességgel vállalható, hiszen olyan adatokat tartalmaz, amelyek tényadatokkal alátámasztottak és nem szubjektívek Kaiser Ede szemszögéből. Azért is van benne nagyon sok idézet az ítéletből, meg a különböző eljárási cselekmények során keletkezett iratokból, hogy vonalában végig lehessen követni, az ügy honnan indult és hová érkezett. E mellé pedig Kaiser Ede megírta a saját gondolatait, érzéseit, meg azt is, hogy ő milyen íven ment keresztül az elfogásától kezdődően az elmúlt 7 év alatt, és a személyisége milyen irányba fejlődött. A könyv bevételének egy részéből Kaiser Ede azt a kisfiút szeretné segíteni, akinek a szüleit megölték a móri bankfiókban. Amikor a Kaiser-ügy kapcsán viszonylag ismertebb lett a nevem, igyekeztem az ilyen erőszakosabb jellegű ügyekbe nem belemenni. Arra törekedtem, hogy az eredeti praxisomat megtartsam, gyakorlatilag ezeket az ügyeket csak akkor vállalom el, ha olyan személy bíz meg vele, mint például Kaiser Ede, akivel azt gondolom, nagyon rendes és normális együttműködés alakult ki. Amit szívesen csinálok, az továbbra is a gazdasági jellegű büntetőügyek. Amit az igazságszolgáltatás egészéről az interjú elején elmondtam, az nem mondható el a Kaiser-ügyről. Egészében véve jó a véleményem az igazságszolgáltatásról, a büntető igazságszolgáltatásról is, de ebbe a móri ügy nem tartozik bele. Ennek az eljárásnak sajnos még nincs vége, de rendkívül örülnék, ha a Kaiser-ügy úgy végződne, hogy az igazságszolgáltatásnak nem kellene szégyenkeznie, és még csak véletlenül sem érezhetné úgy senki, hogy az igazságszolgáltatás még mindig a saját hibáit próbálja rajta elporolni. dr. Pál Edith

Dr. Dezső Antal 1964-ben született Budapesten. 1993-ban az ELTE Jogi Karán diplomázott. 1993–1995 között a Fővárosi Főügyészségen ügyészségi fogalmazó. 1995-től 1997-ig a Budapesti XI–XXII. Kerületi Ügyészségen ügyész. 1997 óta saját ügyvédi irodáját vezeti. Szakterülete a gazdasági büntetőjog, életellenes bűncselekmények, társasági jog, ingatlanjog.

Fotók: Bakcsy Árpád

Kedvenc étterme a Duna Park Kávézó. Nős, 2 gyermek édesapja. Felesége szintén ügyvéd.


11

SZAKMA

Szakkollégium a város fölött A Mathias Corvinus Collegium abban különbözik a többi hasonló intézménytől, hogy egyrészről alapítványi támogatással, magánkezdeményezéssel jött létre a rendszerváltás után 6 évvel, így az állami szervezetektől, ezen belül az oktatási intézményrendszertől is függetlenül tudta megnyitni kapuit. Másrészről a különbség abban is megmutatkozik, hogy nem csak egy egyetemről kerülnek ki a kollégium hallgatói, hanem több felsőoktatási intézmény oktatását egészíti ki, harmadrészt pedig a középiskolák tehetséges diákjai is részt vehetnek az intézmény programjában. Mindkét hallgatói kör esetében az a célja az intézménynek, hogy a kiemelkedően teljesítő diákok szociális és kulturális helyzetüktől függetlenül, kamatoztathassák a bennük lévő tehetséget. Ebben a legnevesebb szakemberek nyújtanak nekik segítséget.

A kollégium vezetői 3 évvel az alapítás után elhatározták, hogy igénybe veszik a kormányzati segítséget is. Így meg tudták szervezni, hogy bentlakásos kollégiummá átalakulva, még aktívabb képzést folytassanak. 2001 szeptemberétől Budán, a Gellérthegyen 110 diák komfortos körülmények között lakhat és tanulhat. 2007-ben jött létre az ún. Karriercentrum, amelynek az a célja, hogy a kollégium magas színvonalon képzett és kiemelkedően tehetséges hallgatóinak teljes körű segítséget nyújtson életútjuk építésében, karrierjük megvalósulásában. Megismerhetik a munkaerőpiacon a lehetőségeket, a frissen végzettekkel szemben támasztott követelményeket, és mindezek fényében már egyetemi éveik alatt tudatosan tervezhetik karrierjüket. A Karriercentrum így nem csak tanácsokkal látja el hallgatóit, hanem szakmai gyakorlatokat is szervez, és diploma után pedig segít az elhelyezkedésben. A kollégium a végzett hallgatókkal később is tartja a kapcsolatot. Az öreg diákok minden hónap utolsó péntekén, törzsasztalon találkoznak, valamint részt vesznek az ún. alumni estéken is, ahol a jelenlegi kollégistákkal beszélgetnek. Negyedévenként hírlevélből értesülhetnek a kollégiumban zajló eseményekről. A kollégium szervezetéről azt kell tudnunk, hogy az alapítója Tombor Balázs, fővédnöke Mádl Ferenc, a Védnöki testületében pedig a fővédnök mellett még Csák János, Sólyom László, John Lukacs, Kornai János, Lámfalussy Sándor, Lomnici Zoltán, Maróth Miklós, Oplatka András, Paczolay Péter és Vékás Lajos kaptak helyet. Sajnos


Fejtő Ferenc és Kosáry Domokos az alapítás óta meghaltak, ezért már nem lehetnek a testület tagjai. A Felügyelő Bizottság háromtagú: Csikós Csaba, Radvánszki Csaba és Schulmann Ágnes. A Kuratórium elnöke az alapító, Tombor Balázs. Tagjai: Deli Gergely, Madarász László, Molnár Bálint és Tombor András. Az operatív igazgató Szalai Zoltán. A kollégium interdiszciplinaritásra törekszik. Felismerték, hogy mennyire nagy szüksége van az országnak az élet minden területén ismeretekkel rendelkező szakemberekre. Sajnos az egyetemek elsősorban szakirányú képzésre törekszenek, és nincs mindig lehetőség arra, hogy sokoldalúan művelt diplomások kerüljenek ki az Alma Materekből. Nagyon fontos az idegen nyelvek magas szintű tudása is, ezért a kollégium nagy hangsúlyt helyez a nyelvtanulásra. Az angol felsőfokú nyelvvizsga megszerzéséig az angol nyelv tanulása kötelező. Az angol felsőfokú nyelvvizsga megszerzése után a hallgatóknak lehetőségük van arra, hogy kis csoportokban német, francia, orosz és kínai nyelvet tanuljanak. A kollégiumi diploma megszerzéséhez két felsőfokú nyelvvizsga megléte szükséges. A kollégium szakmai programjai közül ki kell emelnünk a konferenciákat. Eddig több ilyen rendezvényre került sor. Az egyik még csatlakozásunk előtt arra kereste a választ, hogy milyen lesz Magyarország helyzete az EU-ban 2012-ben, hogyan fogadják majd a magyar művelődés kiemelkedő értékeit. Az elmúlt időszakban pedig a Visegrádi együttműködés jelenéről és jövőjéről szer-

veztek a hallgatók konferenciát, de magas színvonalú rendezvényen dolgozták fel a felsőoktatás és a nők helyzetét is. A Mathias Corvinus Collegium széles körű nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik. Ezen informális hátország teszi lehetővé, hogy a kollégium hallgatói nemzetközi konferenciákon, képzéseken vehessenek részt. A kollégium szorosan együttműködik a komoly múlttal rendelkező prágai Ady Endre Diákkörel, és a HABL Program (HungarianAmerican Business Leader Program) keretében a New York állambeli Quinnipiac University-vel. Az amerikai egyetem és az MCC között létrejött megállapodás értelmében néhány diák az óceánon túlra utazhat.

?

A kollégium két jogászhallgatóját, Dudás Adriennt és Rutai Zsuzsát arról kérdezzük, hogy ők hogyan kerültek a Mathias Corvinus Collégiumba, és hogyan érzik ott magukat. Rutai Zsuzsanna: Mindketten részt vettünk a kollégium középiskolás programjában, ahol hétről hétre négy témakörhöz kapcsolódóan új tananyagokat ismerhettünk meg részletesebben, havonta pedig előadásokat hallgathattunk a kollégium aulájában. Innen már egyenes út vezetett a kollégium egyetemi programjába: először alapozó képzésen, majd a szakirányon. Dudás Adrienn: A középiskolás program azért is volt meghatározó, mert már ott megismerkedhettünk későbbi évfolyam-

SZAKMA

társainkkal, és az érettségi után a kollégium egy biztos pontnak számított, ellentétben a felvételi tájékoztató hasábjairól ismert egyetemmel.

?

Hogyan alakul a graduális képzésük?

Dudás Adrienn: Nagy elvárásokkal indultunk, és nem is kellett csalódnunk a graduális képzésben sem. Az egyetem első évfolyamával párhuzamosan alapozó képzésben vettünk részt, ahol logikát, tanulmány- és esszéírást, politikai filozófiát és protokollt tanultunk. Azóta a lajstrom tovább bővült: mikro- és makroökonómiával, valamint elnökünk, Tombor András által oktatott Debate-tel. Ezeket a tárgyakat vagy nem is oktatják egyetemen, vagy mi az adott szakon nem tanuljuk, de mégis szakmai szempontból elengedhetetlen az ismeretük. Rutai Zsuzsanna: Emellett a kollégium nagy hangsúlyt fektet a nyelvoktatásra, melyhez térítésmentesen juthatunk hozzá. Az angol nyelv ismerete, mint ahogy manapság az életben is, a legfontosabb, de emellett német, francia, orosz és kínai oktatás is folyik. A Jog szakirányon tanított tárgyak nagyon jól kiegészítik az egyetemi oktatást, és az sem elhanyagolható szempont, hogy olyan elismert szakemberek, mint – a teljesség igénye nélkül – Kardos Gábor, Majtényi Ferenc, Allan F. Tatham, Németh Ágnes és Bitskey Botond oktatják.

?

Milyen itt a szakkollégiumban lakni, távol a jogi egyetem többi hallgatójától?

Dudás Adrienn: Az MCC az átlagoshoz képest egy kis szakkollégium, alig százan lakunk itt, viszont pont ez a jó benne: egy jól összeszokott, harmonikus csapatot alkotunk. A közös programok és tanórák jól összecsiszoltak minket, de mindig szívesen ismerünk meg új arcokat is. Rutai Zsuzsanna: A interdiszciplinaritás mint a kollégium fő elve, nem csak a kurzus kínálatban jelenik meg, hanem a közösségi életben is. Itt együtt lakik a közgazdász, a kommunikáció szakos, a jogász és a böl-

csész. Ez igen hasznos lehet egy dolgozatnál vagy egy problémánál, amikor a szakterületünktől távol álló kérdéssel találjuk magunkat szemben. Dudás Adrienn: Persze mást is kaptunk a tudáson kívül a kollégiumtól, hiszen életre szóló barátságok köttetnek az MCC falai közt.

?

Milyen szakirányok működnek az intézményen belül?

Rutai Zsuzsanna: A kollégiumban öt szakirány működik, a jog mellett közgazdaságtan/ business, nemzetközi kapcsolatok, média/kommunikáció és a modernkori történelem szakirány – ezért fontos szerepe van az egyes szakirányok önálló fellépésének. Ezzel bizonyítja be egy szakirány, hogy van létjogosultsága, emellett szakmai oldalról is bemutatkozik a többinek. Ezenfelül a konferenciát ebben az évben összekapcsoltuk a szakirányos felvételi kampánnyal is.

?

Milyen konferenciát szerveztek az idén?

Rutai Zsuzsanna: A Mathias Corvinus Collegium Jogi szakiránya 2009. május 7-én konferenciát rendezett, amelynek fő vonala a büntetőjog volt, de sokkal színesebb és izgalmasabb tálalásban, mint bárki korábban gondolta volna. Igazán érdekes címet találtunk ki: Gyilkosságra hangolva. Dudás Adrienn: Szerettük volna megmutatni a jogban kevésbé jártas kollégistáknak és külsősöknek a jog populárisabb oldalát, ezért választottuk a büntetőjogot a konferencia témájául. Úgy gondoltuk, hogy ez az a jogterület, amellyel úgy tudunk érdeklődést kiváltani a hallgatóságból, hogy közben nem is bagatellizáljuk el a szakmai oldalát. Ezért május 7-én, egy estére a kollégium aulájába varázsoltuk a Fővárosi Bíróság tárgyalótermét, egyetemi oktatóink segítségével: bíróság elnöke Dr. Vaskúti András, ügyész Dr. Polt Péter, míg a védő Dr. Békés Ádám volt. A többi szerepet, a vádlottat, a sértetteket és a tanúkat a kollégium hallgatói alakították.

Rutai Zsuzsanna: A per tárgya egy kollégiumi szerelmi háromszög napvilágra kerülése, a vád pedig több emberen elkövetett emberölés kísérlete volt. Lilla, a vádlott, együtt találta barátját, Bencét egy másik lánnyal, Mónikával a konyhában, ahogy a mosogatásuk csókolózásba csapott át. Lilla rögtön kérdőre vonta őket, akik nem tagadtak semmit, majd a lányok közt éles szópárbaj alakult ki. Lilla ennek hevében felkapta a frissen elmosogatott kenyérvágó kést, és egyenesen Mónika mellkasába szúrta, aki ennek hatására összeesett. Ezt követően – még mindig késsel a kezében – Bence felé fordult, aki a történtek hatására jobbnak látta menekülőre fogni a dolgot, így kirohant a konyhából. Lilla azonnal követte őt, hangosan kiabálva, hogy „Bence várj meg!”. Bence a kollégium aulájában elbotlott egy kis asztalkában, így a vádlott könnyen utolérhette, de ekkor érkezett meg a két tanú, Ágnes és Tamás, akik lefogták Lillát, és elvették tőle a kést. A szakértő, Mónika esetében ventil pneomothorax-ot állapított meg, így a sértett csak az időben érkező orvosi segítségnek köszönhette életét. Dudás Adrienn: A perjátékban jegyzőkönyvvezetőként vettem részt, így jó rálátásom nyílt mind a per szereplőire, mind a közönségre. Öröm volt látni, hogy a nagynevű „vendégszereplőink” ugyanolyan felkészültséggel és lelkesedéssel álltak hozzá a feladathoz, mint mi, hallgatók. A tárgyalás során a közönség többször zajos elismeréssel értékelte az ügy szempontjából jelentős, gyakran igen provokatív bizonyítékok napvilágra kerülését. A tárgyalást követő visszajelzések mind pozitívak voltak, sőt bátorítottak bennünket, hogy jövőre újra rendezzünk konferenciát. Ebből látszik, hogy van igény a jog egy, a hagyományostól eltérő megközelítésére. Rutai Zsuzsanna: A per olyannyira elhúzódott, hogy végül az ítélet meghozatalára csak következő héten, az egyetem falai között került sor. A vádlott beismerő vallomásának, megbánásának és zsenge korának is köszönhető, hogy végül csak 3 év 3 hónap börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélték egyrendbeli emberölés kísérletéért és egyrendbeli emberölés előkészületéért. Az ítéletet a kollégium diákságának hirdetményi úton kézbesítettük. Kiss Anna


13

SZAKMA

Cégfigyelő mesterfokon – premier előtt a CompLex új terméke

Új szoftver a turpis cégek nyomában A napi munkában a gyakorló ügyvédek, jogászok és a gazdaság egyéb területének szereplői gyakran tapasztalhatják, hogy mennyi hasznos időt és energiát emészt fel manapság a gazdasági válság során megszűnő, nem fizető, eltűnő és egyéb – ki tudja még milyen – módon erodálódó cégekkel kapcsolatos problémák kezelése. A jelen gazdasági tendenciákon alapuló előrejelzés szerint idén várhatóan öt és félezerrel több, összesen tizenhétezer cég felszámolása várható.

Autentikus forrás szerint azonban ez csak a becslések alsó határa, mivel a csődbe jutott cégek száma elérheti a húszezret is. A gyakorlat azt mutatja, hogy a végelszámolások egy része is felszámolási eljárássá változik. A „bedőlt” társaságok többnyire jelentős számú kifizetetlen hitelezőt hagynak maguk után, és beindítanak olyan dominó effektust, ami a többi, a hazai gazdasági forgalomban általában jellemző szerény tőkeerejű cég további létét súlyosan veszélyezteti. A felszámolás alá, illetve csődhelyzetbe került vállalkozások jelentős része a felelős gazdálkodás ellenére valóban a szűkülő piaci élettér áldozatává válik, és megszűnésük az üzleti élet sajnos természetes velejárója.

válik. A turpis, becstelen magatartás azonban nem mai találmány, fogalmát már a római jog bölcsei a császárkortól fogva, mint a becsületcsökkenés egyik esetét ismerték, és szankcióját széles körben alkalmazták. Ott, és akkor a bíró a közfelfogásra hivatkozva nyilváníthatott valakit becstelen személlyé, és akit e titulussal illettek, nem lehetett olyan ügylet alanya vagy tanúja, amely bizonyos megbízhatóságot igényelt (pl. nem lehetett gyám, nem tanúskodhatott perben vagy szerződéseknél). Nos, mai joggyakorlatunk igaz nem rendelkezik már ezen árnyalt, de mégis rendkívül találó és kifejező szankcióval, a helyzet azért mégsem teljesen reménytelen.

Ugyanakkor szép számmal akadnak olyanok is, akik tudatosan halásznak a zavarosban. Kifizetetlen hitelezők, beszállítók, alkalmazottak hátrahagyásával, a „jogszerűen” lefolytatott felszámolás vagy csődeljárás után a menedzsment hamarosan új céget hoz létre akár strómanok segítségével, legfeljebb, ha feltétlenül szükséges csak a frontemberek változnak, és minden kezdődik előröl, illetve zavartalanul megy tovább. Ki ne ismerné ezt a jól bevált hazai receptet! Aki tudatosan épít erre az ügymenetre, valószínűleg ismerheti a hatályos 2006. évi IV. tv. (Gt.) 23. § (3) bekezdését, mely nagyon árnyaltan, szinte becézgetve alkalmaz némi joghátrányt arra a vezető tisztségviselőre, akinek cége megszüntetési eljárás során szűnt meg. A szelíd, baráti szankció mindösszesen annyi, hogy az eljárás során való törlését követő két évig nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy, aki a törlést megelőző naptári évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő volt.

Idén tavasszal ugyanis a CompLex Jogtárat megalkotó és üzemeltető fejlesztő team létrehozott egy ún. intelligens Cégfigyelő szoftvert, amely a fent leírt cégek problematikájával foglalkozik úgy, hogy a napi gyakorlati munkát jelentősen megkönnyítve, a legfontosabb céges információkat egészen újszerű módon rendezi, csoportosítja.

A probléma a törvény „törlést megelőző naptári évben” megszövegezésében található, hiszen elég egy tudatosan felépített projekt sok hitelezővel, majd a megfelelő időben történő vezető tisztségviselő váltás, azaz egy naptári éven túl, és a már fent idézett szelíd szankció is alkalmazhatatlanná


Az ügyvédi irodák, illetve a cégek adott esetben több tíz, olykor száz céggel állnak folyamatos kapcsolatban. A napi munka rutinjára jellemző, hogy csak azon cégek, vállalkozások belső mozgását, változásait veszik nagyító alá, ahol már nagy a baj, többnyire visszafordíthatatlan a csőd, illetve a felszámolási eljárásba menekülő folyamat. Az intelligens szoftver lényege az, hogy az azt használó iroda betáplálhatja valamennyi vele közvetlen vagy közvetett ügyleti kapcsolatban lévő cég legfontosabb adatait. A szoftver automatikusan figyeli és jelzi az adott céggel kapcsolatos legfontosabb naprakész változásokat, legyen az akár személyi változás (pl. vezető tisztségviselő), akár közvetlenül a gazdasági forgalommal összefüggő (pl. jelentős tőkekivonás, fizetőképesség stb.) információ. A szoftver alkotói nem valamilyen sajátságos zsinórmérték alapján minősítik a cégeket, hanem kizárólag a bárki által elérhető

közhiteles és nyilvános céginformációs szolgálat adatait csoportosítják figyelemfelkeltő módon úgy, hogy az a gyakorló szakember számára lehetővé teszi a fajsúlyos problémák megelőzését, illetve hatékony kezelését olyan stádiumban, amikor az még a megbízó ügyfelek számára is kecsegtető eredménnyel járhat. Mivel a magyar gazdaságban az ellenőrizhetetlen és megbízhatatlan cégek aránya kritikus méreteket öltött, a vállalkozások kifejezett érdeke, hogy megrendelőik fizetőképességét, valamint a cégek életében bekövetkezett változásokat naprakészen figyelemmel kísérjék. A cél elérése érdekében szoftver alkotói kétféle konstrukcióval lépnek az érdeklődők elé. 1. A Cégfigyelő alapcsomag tartalmazza a mezőszintű cégfigyelést, amely 2 × 200as adatbázist jelent, illetve választható majd 2. a Cégfigyelő Plusz előfizetői csomag, mely az állapotváltozásokat ötfokú skálán értékeli. A leendő felhasználók a figyeltetni kívánt cégekről listát készíthetnek a JAB cégtalálati oldalán való kijelöléssel vagy a Céghírek előfizetőjeként a Céghírek szűkített cégmutatójának feltöltésével. A cégfigyelő szolgáltatás igénylői természetesen ingyenes hozzáférést kapnak a JAB CégStart programhoz, ezáltal hatékony eszköz áll rendelkezésükre ahhoz, hogy a cégfigyelő programot eredményesen használhassák. Az elkészített listát ezután a felhasználók maguk gondozzák pl. az elnevezések, átnevezések, másolások, a listáról való törlések funkciókkal. Kiemelendő, hogy az előfizetőknek kell majd az újonnan figyelni kívánt vevőit/beszállítóit aktualizálniuk, erre folyamatosan figyelemmel kell lenniük. A fejlesztő team célja az volt, hogy a figyeltetni kívánt cégben megjelenő változás – amely sok esetben jelzi a problémák kialakulását, különösen a hitelés fizetőképesség terén – azonnal eljusson a felhasználókhoz, akik arról e-mailben értesülnek. Az alkotók szándéka szerint a statisztikai elemzésekre épülő minősítés kizárólag a cég adatváltozásait és nem a céget minősíti. A CompLex fejlesztői által létrehozott új, intelligens szoftver minden bizonnyal hatékony eszköz lesz ahhoz, hogy a nehezebb piaci körülmények között is tisztességesen gazdálkodó cégek eredményesebben vegyék fel a versenyt azokkal a turpis versenytársakkal, akik a hazai gazdaságnak már eddig is rengeteg kárt okoztak. dr. Galyas László

SZAKMA

Beszélgetés Keresztúri Farkas Csaba ügyvéddel, idegenrendészeti szakjogásszal

A humánum és önvédelem egyensúlya – idegenrendészeti ügyek Magyarországon

?

Miként került az idegenrendészettel, mint jogterülettel kapcsolatba?

Már az egyetemi tanulmányaim alatt rendkívül érdekelt ez a terület, így minden ezzel kapcsolatos előadást meghallgattam, és a

kötelező gyakorlati időt is ilyen területen töltöttem. A diploma megszerzése után a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnál kezdtem el dolgozni, amely hivatal feladata a külföldiek beutazásával, az ország területén tartózkodásukkal, kiutazásukkal és az ország elhagyásra való kötelezéssel kapcso-


latos hatósági feladatok, illetve a menekültügyek kezelésének ellátása. Az itt eltöltött éveket tekintve szerencsésnek vallom magam, hiszen a menekültügyet kivéve a hivatal összes területén dolgoztam. Ez idő alatt vízum- és tartózkodási kérelmek elbírálásával, illetve a későbbiekben külföldiek ország elhagyására való kötelezéssel kapcsolatos idegenrendészeti feladatokat végeztem. Mindezt Budapesten, ahol a külföldiekkel kapcsolatos feladatok nyolcvan százaléka koncentrálódik. Ügyvédként is elsősorban külföldiek magyarországi beutazásával, tartózkodásával és kiutazásával kapcsolatos jogi ügyekben járok el.

?

Ön szerint a magyar jogi szabályozás hagy-e maga után kívánni valót, mennyire van összhangban az európai normákkal? A magyar szabályok túl szigorúak vagy inkább megengedők a környező országokkal összehasonlítva? Az európai uniós jogokkal természetesen összhangban van a hazai szabályozás, hiszen ez minden tagállam számára kötelező, attól eltérni csak pozitív irányba szabad. Schengen-tagságunk óta aki Magyarországra jön, az az Unióba kap bebocsátást. A vízumköteles, főleg arab és afrikai, valamint ázsiai országokból nagy a gazdasági célú migrációs törekvés. Ezt az európai közösség összes tagállama próbálja szűkíteni. Sajnos a jogalkotó a jogalkalmazó Hivatal és más társadalmi szervek ajánlásait nem vagy csak nagy sokára veszi figyelembe, így természetesen a magyar jogi szabályozás hagy maga után kívánnivalót. A hazai gyakorlattal kapcsolatban annyit mindenképp érdemes megjegyezni, hogy az ügyek elbírálása egyénileg történik, így annak kimenetele nagyban függ a bírálást végző személy szakmai felkészültségétől, hozzáállásától. Ezen a területen nagy problémát jelent a hivatalon belüli nagy fluktuáció.

?

Mi a jellemzőbb, a megfontolt döntés vagy a bürokratikus, sematikus döntés?

A hosszú évtizedek alatt berögzött gyakorlatok alapján vezetik a hivatalt, amely miatt a bürokrácia mértéke hatalmas, nincs


SZAKMA

pontosan lefektetett követelményrendszer. Ennek hiányát jól mutatja az az eset, amikor egy több éttermet üzemeltető cég külföldi szakácsokat szeretett volna alkalmazni. Nem minden esetben adták ki az engedélyeket, pedig az egyes kérvények nem tértek el egymástól. De a multinacionális cégek esetében is megfigyelhető az idegenrendészeti eljárások aránytalan és indokolatlan elhúzódása. Volt olyan eset, amikor egy külföldi bank pakisztáni származású, de egy afrikai államban kiállított útlevéllel rendelkező és Mongóliában tartózkodó projektigazgatót akart a magyarországi leánycégénél alkalmazni. Nehezen lettek meg a megfelelő papírok. Ez utóbbi tanulsága az, hogy nagyobb eséllyel jár el egy ügyvéd, ha a hivatal által támasztott sematikus formáknak próbál megfelelni. A gördülékenyebb engedélyeztetéshez az egyedi ügyek jóval mélyrehatóbb vizsgálatára, valamint egységes adatbázisok létrehozására lenne szükség.

?

Vissza lehet-e élni a magyar szabályokkal?

Mint mindenben, itt is vannak kiskapuk. Legjellemzőbb, hogy házastársi viszonyt igazolnak, így öt évre automatikusan megkapható a tartózkodási engedély, pedig a migrációs szándékkal mindenki tisztában van. A bírói fellebbezés kérdése kapcsán érdemes megjegyezni, ha a kérelmező úgy érzi, hogy igaza van és jogszabálysértés történt, akkor érdemes a bírósághoz fordulni. Azonban a bíróságok jellemzően megerősítik a hivatal döntését. Főleg azért, mert – mint minden közigazgatási ügyben – csak akkor van esélye az ügyfélnek, ha a hivatal konkrétan jogszabályt sért, vagy a tényállást nem tisztázták kellőképpen. A bíróság a hivatal mérlegelési jogkörében hozott döntését (például, hogy elégnek tartják-e az ügyfél jövedelmét, hogy megéljen belőle Magyarországon) nem változtathatja meg.

?

Milyen emlékezetes ügyeket tudna megemlíteni a praxisából?

A munka során hihetetlen helyzetekkel lehet találkozni. Például, ha olyan ügyfél reked Magyarországon, aki elhagyta az útlevelét, miközben olyan országból jött, amelynek se követsége, se konzulátusa, de még csak tiszteletbeli konzulja sincs hazánkban. Ilyen nagyon sok afrikai és dél-amerikai állam kapcsán előfordul. Vagy történt olyan eset, amikor magyar hölgy – egyébként egy nemzetkőzi gyógyszer-multi igazgatója Angliában, ahol évek óta élt – hozzáment egy csádi születésű, de 16 éves kora óta Európában élő – mint marketinges dolgozó –, francia útlevéllel rendelkező fiúhoz, akitől gyereke is született. Ők hazajöttek megmutatni a gyermeket az orvos szülőknek, majd indultak vissza Angliába. A londoni reptéren kiderült, hogy a férj nem jogosult a francia útlevélre (vagyis nem francia állampolgár) így bevonták azt, és visszafordították őket Magyarországra. Mivel a legközebbi csádi követség Berlinben volt, nehézkesen ment az ügyintézés. Ráadásul, mivel 18 éves kora előtt eljött otthonról, így csak Csádban kaphatott volna útlevelet, és még akkor is kellettek volna a vízumok. Sajnos itt nem volt gyors a befejezés, mivel itt Magyarországon a férj ideiglenesen kiadott igazolása az országon kívül nem volt érvényes, ennek ellenére kénytelen volt Berlinbe utazni. Ott azonban a rendőrség igazoltatta, és még csak azt sem hagyták, hogy a családját értesítse, hanem kitoloncolták Csádba (emiatt jelenleg is egy német ügyvédi irodán keresztül per van folyamatban a német állam ellen). Onnan Csádból tudta csak értesíteni a családját. Majd csádi útlevelével körülbelül fél évvel később az egyiptomi kairói követségen keresztül tudtunk neki abban segíteni, hogy Magyarországra vízumot kapjon, és együtt lehessen a család. Ami ismét csak nem volt egyszerű, tekintve, hogy a házasságot is úgy kötötték, hogy a fiú francia volt. Ma már minden papírjuk rendben van és Angliában élnek, miközben a második gyermeküket várják. De számtalan olyan eset is előfordult, amikor kiskorú gyerekek rekedtek itt, hosszú időre elszakadva a szülőktől. Emlékszem olyan esetre, amikor Mexikóban élő magyar és spanyol szülők gyermekeit hozta haza az évek óta már Amerikában élő nagyapa, hogy az erdélyi rokonságot meglá-

Keresztúri Farkas Csaba 1975. május 23-án született Szegeden, a jogi karon 2002-ben végzett. 2 éve ügyvéd, egy másfél éves kislány édesapja. Hobbija az utazás, búvárkodás, valamint a motorozás egy KTM típusú krosszmotoron, amivel főleg az erdélyi hegyekbe jár a barátaival.

togassák. A magyar határon való belépéskor derült ki, hogy a nagyapát korábbi pénzügyi tranzakció miatt a román rendőrség körözi, így a gyermekek itt ragadtak egy időre.

dr. Bodolai László


17

SZAKMA

Beszélgetés dr. Hack Péterrel

A korrupció időszerű kérdései a Kriminálexpón Az Ügyészek Országos Egyesülete és a Legfőbb Ügyészség május elején rendezte meg a KRIMINALEXPO IT-SEC nemzetközi konferenciát és szakkiállítást. Az Európa Kongresszusi Központban az állami és civil szervezetek, valamint a biztonsági, informatikai, kommunikációs és más vállalkozások részvételével 3 napon keresztül a bűnüldözéssel, a bűnmegelőzéssel és a közbiztonsággal foglalkozó előadássorozatot és szakkiállítást hallhattak és láthattak az érdeklődők. Ennek során az egyes kiállított eszközök helyszíni kipróbálására is lehetősége nyílt az odalátogatóknak. A konferencia öt témakörre épült, úgymint biztonság (köz-, magán- és üzlet), bűnmegelőzés, bűnüldözés, igazságszolgáltatás és informatika. Ezeken belül az alábbi szekciók szerepeltek: – A hamisítások elleni küzdelem: A közegészségre leginkább veszélyt jelentő élelmiszer- és gyógyszerhamisítások elleni hatékony védekezésre, valamint az okmányvédelemre hívták fel a hallgatóság figyelmét az érintett állami hivatalok, illetve a tudományos testületek képviselői, de jelen voltak a gyártók és a forgalmazók is. – Közbiztonsági konferencia: Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szervezésében létrejött szekció a közbiztonság és közrend védelmében, valamint fenntartásában érintett szervek, szervezetek közötti együttműködésről és a kistérségi közbiztonság javításáról tanácskozott. – A Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet munkatársainak előadásai: A kutatók bemutatták a szakértői terület új lehetőségeit, törekvéseit. Az előadások az okiratok, a daktiloszkópia, a kábítószer és a DNS-profil vizsgálati területét fogták át. – A vállalkozási informatikai szektor szervezésében telekommunikációs, térfigyelő, kormányzati IT rendszerekkel, hatósági igazolványokkal foglalkozó tanácskozások színesítették a rendezvényt. – A Magyar Drogprevenciós és Ártalomcsökkentő Szervezetek Szövetségének kerekasztal-beszélgetése: A disputa a droghasználók körében alkalmazott elterelés kérdéseit tekintette át. – Az áldozatsegítés és a jogi segítségnyújtás gyakorlati tapasztalatairól szólt a BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Igazságügyi Hivatal programja. – Büntetés-végrehajtási szekció: A fogva tartottak foglakoztatásának gyakorlati problémáit tekintették át a szakemberek. – A korrupció elleni küzdelem: A korrupció elleni fellépés a gazdasági világválság idején még nagyobb jelentőséggel bír. A leginkább érintett állami, gazdasági és társadalmi szervezetek munkatársai tartottak előadásokat a korrupcióról.


?

A szekció egyik előadóját, Hack Pétert kérdezzük a korrupcióval kapcsolatos legfontosabb kérdésekről, többek között arról, hogy a korrupció elleni fellépésnek milyen intézményi keretei ismertek. Hack Péter: A korrupcióval kapcsolatos ügyek felderítésére, kivizsgálására és kezelésére Magyarországon jelenleg több mint tíz szervezet rendelkezik hatáskörrel. Ezek között szerepel többek között a rendőrség, ügyészség és bíróság, a kormányzati szervek körében pedig különösen a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, a Vám- és Pénzügyőrség, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata, illetve a nemzetbiztonsági szervezetek.

?

A hazai intézmények közül az Állami Számvevőszéknek nincsenek ezen a területen feladatai?

Az ÁSZ törvényes hatásköre nem terjed ki a korrupció elleni küzdelemre, a gyakorlatban viszont a szervezet mégis jelentős szerepet játszik ezen a területen. Az ÁSZ ellenőrzései során kiemelt figyelmet fordít a korrupciós kockázatok azonosítására, illetve jelzi azokat. Az ÁSZ emellett a korrupció okait elemző, a kockázatokra, tendenciákra rámutató összefoglaló tanulmányokat is készít. Ha az ellenőrzése során bűncselekmény gyanúját állapítja meg, megállapításait az illetékes hatósággal haladéktalanul közölni köteles.

?

A korrupció elleni küzdelem jogi szabályozásán belül melyik törvényt emelné ki, és mire hívná fel az olvasó figyelmét? A különböző korrupciós bűncselekményeket a Btk. XV. fejezete definiálja és szankcionálja. E cselekmények büntetési tételei 2002-ben szigorodtak. A büntetőjogi szigorítás mögötti kriminálpolitikai törekvés

ugyanakkor önmagában nem biztosíthatja a korrupció elleni küzdelem sikerét. A korrupció leküzdése a rendszerváltástól napjainkig csak tüneti kezelésben merült ki. Ez azt jelenti, hogy a jogalkotást helyezték előtérbe.

?

A Btk. rendelkezésein kívül milyen háttér-jogszabályok képesek megfékezni hazánkban a korrupciót?

Nyilvánvaló, hogy a korrupció jelensége nem azonosítható a büntetőjogilag is szankcionált magatartásokkal, ugyanakkor az is egyértelmű, hogy ezek képezik a korrupció legsúlyosabb eseteit. A Btk.-n kívül az Alkotmányt, valamint az állami szerveket és a fontosabb demokratikus intézményeket körülíró jogszabályokat említem meg. Az alkotmányos hatalmi ágak elválasztása, a fékek és egyensúlyok, valamint függetlenség (politikai, gazdasági) követelményének érvényesülése érdekében mindegyik kivétel nélkül szabályozza az egyes területekre vonatkozó összeférhetetlenségi eseteket. A közélet tisztaságát biztosítják a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget, illetve az egyes összeférhetetlenségi eseteket megállapító jogszabályok. A vagyonnyilatkozattételi kötelezettségről 22 hatályos törvény rendelkezik. Többek között a bírák, közhivatalt betöltők, parlamenti és helyi önkormányzati képviselők, polgármesterek, az egymillió forintot meghaladó egyedi állami vagy önkormányzati támogatásokról történő döntés-előkészítésben, döntéshozatalban részt vevő, valamint a támogatások felhasználásával való elszámoltatást végző személyek; emellett a legalább többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek vezető tisztségviselői és felügyelőbizottsági tagjai a jogszabályoknak megfelelően kötelesek évente vagyonnyilatkozatot tenni. Ez rendkívül költséges, sok időt és energiát felemésztő rendszert eredményezett, amely a gyakorlatban teljesen működésképtelen. Bevezetése óta több mint négyszázezer vagyonnyilatkozat készült.

SZAKMA

A jogalkotói elképzelés az, hogy a vagyonnyilatkozatok alapján, nyomon követhető az igazolhatatlan vagyongyarapodás. Ez úgy történne, hogy rendszeresen vizsgálnák, hogy a nyilatkozatot tevők vagyona hogyan gyarapodott.

teszi, hogy vezetőségüknek vagy közvetlenül a jogalkalmazó hatóságnak (ha vezetőségük érintett a bűntett elkövetésében) jelentsék a csalás gyanúját vagy a számviteli félreértelmezést, beleértve a korrupciós gyakorlatok gyanúját.

?

?

A több mint négyszázezer nyilatkozat alapján mindössze 7 (nem tévedés hetes!) esetben indult vizsgálat, törvénytelen vagyongyarapodást pedig egyetlen egy esetben sem állapítottak meg. A döntéshozónak ezen adatok ismeretében elemeznie kellene, mi az oka annak, hogy ez a máshol jól működő intézmény, nálunk teljességgel alkalmatlannak bizonyul rendeltetésének betöltésére. Ehelyett a magyar törvényhozás a vagyonnyilatkozatok körének ismételt kiterjesztéséről dönt.

Az ENSZ Korrupció Elleni Egyezménye, az Európai Közösségek tisztviselőit és az Európai Unió tagállamainak tisztviselőit érintő korrupció elleni küzdelemről szóló egyezmény, az OECD nemzetközi üzleti kapcsolatokban a külföldi hivatalos személyek megvesztegetése elleni Egyezmény, valamint az Európa Tanács Korrupcióról szóló Polgári Jogi és Büntetőjogi Egyezmény.1 Az egyezményeken túl az ajánlások is fontos szerepet töltenek be. Ezeket az egyezmények végrehajtását felügyelő nemzetközi szervezetek fogalmazzák meg a részes államokkal szemben. Főleg az UNODC, az OECD, a GRECO és az OLAF ajánlásaira gondolok.

Hány esetben indult ennek alapján büntetőeljárás?

?

Milyen más jogszabályok születtek még a korrupcióval kapcsolatban?

A korrupciós ügyletek során keletkező tiltott vagyoni előnyök megakadályozására szolgál a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény. Ez részletes kötelezettségeket tartalmaz a szolgáltatók vonatkozásában, hiszen azonosítaniuk kell ügyfeleiket, jelenteniük kell a gyanús ügyletet a pénzmosás elleni osztálynak, számviteli adatokat és dokumentumokat kell nyilvántartaniuk, és külön oktatásban kell részt venniük a pénzmosási bűntettek felderítését illetően. A könyvvizsgálók, könyvelők és jogi szakemberek (ügyvédek és közjegyzők) emellett szerepelnek azon személyek listáján, akiknek külön jelentéstételi kötelezettségük van, ha olyan tevékenységekkel találkoznak, amelyek pénzmosással lehetnek kapcsolatosak. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megakadályozására szolgál továbbá a 2007. évi CXXXVI. törvény. Ez az ügyvédek részére megállapított kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése érdekében egy új típusú felügyeleti jogkört vezetett be. A gazdaság kifehérítését és a korrupció elleni küzdelmet célozza a társasági adóról és osztalékról szóló 1996. évi LXXXI. törvény. Ennek 3. melléklete értelmében a vesztegetés vagy a befolyással való kereskedés bűntettével kapcsolatos, illetve abból eredő költségeket nem lehet az adóból levonni. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény értelmében az adóhatóságok kötelesek a bizalmas adózási információt a nyomozó hatóság számára rendelkezésre bocsátani az utóbbi kérésére. A csalásról, félreértelmezésről és hibákról szóló 240 sz. magyar országos számviteli szabvány pedig a könyvvizsgálók feladatává

?

A hazai szabályozás hátterében milyen nemzetközi egyezmények állnak?

Megfelelő-e az intézmények közötti együttműködés?

Az intézmények közötti koordináció egyáltalán nem megoldott. Nem véletlenül szűnt meg 2007-ben a Tanácsadó Testület a Korrupciómentes Közéletért, illetve még azelőtt, 2004-ben a Miniszterelnöki Hivatal Közpénzügyi Államtitkársága. A 2007-ben létrehozott Antikorrupciós Koordinációs Testületből (AKT) is kiváltak 2008 végén a civilek, mivel a kormány nem hajlandó érdemben foglalkozni a testület által kidolgozott korrupcióellenes stratégia tervezetével.

?

A korrupcióval kapcsolatos jogalkalmazást figyelve, miben látja a legnagyobb nehézséget?

A legnagyobb problémát az jelenti, hogy kriminális korrupció esetén kevés a felderített ügyek száma. Évente mintegy 240–350 korrupciós bűncselekmény jut el a bírósági szakaszig. A büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletek pedig enyhe büntetést szabnak ki. A döntésben megjelenő joghátrány kockázata így eltörpül az elérhető haszon mellett. A legnagyobb baj mégsem ez, hanem sokkal inkább az, hogy a bűnüldöző és igazságszolgáltató szervek az esetek döntő többségében csak kisebb súlyú vesztegetéseket tudnak leleplezni. Vagyis a bíróságok elé kerülő kevés ügy nagy része is inkább kis

1

2005. évi CXXXIV tv., 2005. évi CXV. tv., 2000. évi XXXVII. tv., 2004. évi L. tv., 2004. évi L. tv.


összegű (5 és 20 ezer forint közötti) korrupciót takar. Minél nagyobb volumenű az ügy, annál kisebb a lebukás kockázata.

?

Hogyan lehetne Ön szerint a korrupciót leküzdeni?

Az AKT által kidolgozott stratégia helyesen állapítja meg, hogy paradigma-váltásra van szükség. A tervezet egyértelmű prioritásokat javasol. Ezek a következők: – a párt-és kampányfinanszírozás átláthatóbbá tétele, – a közbeszerzési folyamatok átláthatóbbá tétele, – a fejlesztési támogatások tiszta és átlátható felhasználása, – a korrupció visszaszorítása a hatósági engedélyezési eljárások során. Mindaddig, amíg ezeken a területeken nem történik áttörés, addig a korrupcióellenes fellépés minden területe csak költséges és kevés hasznot hozó látszatintézkedés marad. A kampányfinanszírozás és a közbeszerzések területén a változás szükségességét már annyiszor elmondták, hogy azt felesleges ismételni. Ugyanakkor jól látható, hogy a helyzet változatlanul maradása mellett a politikai és a gazdasági elit egy jelentős részének olyan komoly érdekeltsége található, hogy ezek még mindig felülírhatják a polgárok közösségének, a társadalomnak a hosszú távú érdekeit. A prioritások mellett pedig nem új szervezetekre, hanem a meglevő intézmények kudarcainak feltárására és kiküszöbölésére lenne szükség. dr. Kiss Anna


19

SZAKMA

Bankárperek Magyarországon: A Princz-dosszié

Damoklész kardja III. Az Ügyvédvilág 4. és 5. számában a bankárperek kapcsán az Agrobank elleni büntetőeljárást elemeztük, és főleg arra kerestük a választ, hogy vajon milyen okokra vezethető vissza az egymástól teljesen eltérő első és másodfokú ítélet. A Postabank-perben a Fővárosi Bíróság felmentő ítélete után a Fővárosi Ítélőtábla, majd harmadfokon a Legfelsőbb Bíróság is kimondta a vádlottak bűnösségét, bár a büntetést kiszabó ítélet itt sokkal enyhébb volt, mint az Agrobank esetében. Ha visszatekintünk erre az eljárásra, és próbáljuk megérteni az ott történteket, akkor célszerű a vádiratból kiindulnunk. Eszerint a Fővárosi Főügyészség Princz Gábor és társai ellen különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt emelt vádat. A kárt 36 milliárd forintban állapította meg. A Postabank volt elnöke mellett a vádlottak padján ült a négy vezérigazgató-helyettes és még két ügyvezető igazgató is. (A jogerős ítéletben négyre csökkent az elítéltek száma.) A vádirat szerint 1995-ben a bank vezetői szakítottak az előző évekre jellemző „visszafogott” magatartásukkal, és expanzív betétgyűjtési üzletpolitikára álltak át. Ez azt jelentette, hogy 4%-kal megemelték a betéti kamatokat, így az 5%-ról 9%-ra nőtt. A vád azt is hangsúlyozta, hogy a bank vezetői eltitkolták a tulajdonosok előtt, hogy a tőkepozíció javítására szolgáló alárendelt kölcsöntőke kötvényeket, a bank nagyrészt a saját maga nyújtotta hitelből finanszírozta. Az ügyészség szerint a vádlottak a hibás banki tevékenységeikkel sorozatosan megtévesztették a tulajdonosokat és a Bankfelügyeletet. A bank szemére vetették, hogy nem képezett céltartalékot, és azt a látszatot keltette, hogy a Postabank prosperáló bankként működik. Aki ismeri az akkori gazdasági életet, pontosan tudja, hogyha egy bank 9%-ra emelte akkor a betéti kamatát, az még nem jelentett expanzív betétpolitikát, ugyanis ebben az időben a piaci kamatok határa a csillagos ég volt. Csak a példa kedvéért említem meg az egy hónapos diszkont-kincstárjegy hozamát, amely éppen ebben az időben 22%-ról 26%-ra nőtt. Itt is 4%-kal emeltek, bár ezt 22%-ról, és nem 5%-ról tették. Vagyis a Postabank kamatszintje jóval alacsonyabb volt eredetileg is, és az emelés után is. Tehát ez egyáltalán nem jelent expanzív betétpolitikát, hiszen a megemelt kamat még így is jóval alatta maradt az állampapírokénak. Emiatt tehát nem lehet


büntetőjogilag felelősségre vonni a bank vezetőségét. Az ügyészség így olyan magatartások miatt kérte a vádlottak megbüntetését, amelyek a kilencvenes évek közepén teljesen természetesek voltak. A betétgyűjtés, a kamatemelés és a hálózatbővítés egy bank hétköznapjaiban, más országokban is teljesen elfogadott dolog. A gazdasági élet e területe nem a büntetőjog világához tartozik. Legalábbis a rendszerváltás után már nem lehet ezeket a kérdéseket a büntetőjog eszközeivel kezelni. Az expanzív betétpolitika egyébként önmagában nem alkalmas arra, hogy elapassza a bank tőkéjét, mint ahogy azt a vádirat taglalta. Egy jó elérhetőséggel rendelkező lakossági bank ugyanis megteheti, hogy a bankközi pénzpiacra kihelyezi az összegyűjtött betéteket, kihasználva ezzel a meglévő piaci előnyét. Azt is megteheti, hogy állampapírokat vásárol. Ezzel senki sem követ el bűncselekményt. Itt jegyzem meg, hogy az OTP hosszú évekig ezt tette, vezetői ellen mégsem emeltek vádat. Tudjuk az előzményekből, hogy a Bankfelügyelet, bár erre lett volna lehetősége, nem intézkedett a szabálytalanságok miatt. Sőt, a céltartalék-képzéssel kapcsolatos vezérigazgatói utasítást jóváhagyta. Biztosan azért, mivel az megfelelt a jogszabályi előírásoknak. Egy ilyen bizonytalan és vitatott vádra alapozott perben az elsőfokú bíróság nem tehetett mást, mint hogy felmentette a vádlottakat. Első fokon itt is, akárcsak az Agrobank esetében, a gazdasági ügyekben igencsak járatos Diós Erzsébet bíró döntött úgy, hogy felmenti Princzéket. A határozat indokolásában bár udvariasan, de utalt arra, hogy a vádirat nem volt igazán jó vitaalap, mivel annak határai meglehetősen bizonytalanok voltak. A vád például a számviteli fegyelem megsértése ügyében nem tartalmazott indítványt, ezért erről, a vádhoz kötöttség elvéből következően, nem is dönthetett a bíróság. A bírónő rámutatott arra, hogy a vád szerint kifogásolt bankhálózati bővítés, az expanzív betétpolitika és az alárendelt kölcsöntőkekötvény kibocsátása a rendszerváltás után jogilag nem kifogásolható, és az ésszerű gazdasági élet velejárója. Bár azt is hozzátette, hogy közgazdasági szempontból nem tekinthető igazán elegáns módszernek. A felmentő ítélet azt mutatja, és nem többet, hogy a büntetőeljárásban a bírónak a vádról kell döntenie. Ha ez nem állja meg a helyét, akkor fel kell mentenie a vádlottakat a vádak alól. A bíró a tárgyalás folyamán többször célzott arra, hogy a vádirattal bajok vannak. Bár az sok mindent tartalmazott, mégsem foglalkozott a Postabank spanyol ingatlanbefektetéseivel. Amikor a perben a bizonyí-

tási eljárás folyamán időnként érintették ezt a problémát, akkor Diós Erzsébet cinikusan mindig bocsánatot kért, utalva arra, hogy ezt most hagyjuk, erre nem terjedt ki a vád. („Tudom, hogy egyébként a bank hitelkihelyezései nem tartoznak a vád tárgykörébe.” Pedig, ha ez szerepel az ügyészség vádiratában, talán az első fokú eljárás is másképpen alakul.) Mi állt a spanyol ingatlanbefektetések mögött? Miről volt itt szó? A Postabank vezetői a bank követeléscsomagját egy az egyben elcserélte hét spanyolországi ingatlanra és egy cseh sörgyárra. (Telnan-ügylet) A bank 41 millió dollár értékben hitelt folyósított a Parque de la Hidalga nevű spanyol vállalatnak azért, hogy az egy golfpályát építhessen. Mivel a golfpálya valójában nem épült meg, ezt a pénzt a bank arra használta fel, hogy a veszteséget okozó követeléscsomagot a Telnan Invest SL nevű cég által vásárolt spanyol ingatlanokra cserélje oly módon, hogy az ingatlanokat a Postabank érdekeltségi körébe tartozó vállalkozásokba fektette be. Az ingatlanok ára egyébként jóval magasabb volt, mint a piaci értékük. Mindez a könyvvizsgálói jelentésekből kiderül. Miért állt mindez a bank érdekében? Ezzel mentesült volna a céltartalék-képzési kötelezettsége alól. Persze ezzel a Postabank valóban megszegte a hitelintézeti törvény előírásait, de mint azt az első fokon eljáró bíró is mondta, ezt nem tették a vád tárgyává. Úgy tűnik, hogy a másodfokú és a harmadfokú bíróság nem osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját, és bűnösséget megállapító döntést hozott, bár a büntetés kiszabása – sokak szerint – igen enyhének tekinthető. A Fővárosi Ítélőtábla 17 milliárdos vagyonvesztést állapított meg, és bűnösnek mondta ki a vádlottakat hanyag kezelés vétségében. A vádlottakkal szemben pénzbüntetést szabott ki. Az I. rendű vádlottnak 3,6 millió, míg a többieknek 1,5 millió forintot kell megfizetniük. A Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta ezt a döntést. A határozat indokolásában kimondta, hogy eljárási szabálysértés nem történt, ezért nem kell megismételni az eljárást. Vajon milyen társadalmi jelenség állhat a bankárperek mögött? Ennek elemzése és megítélése legyen majd a történészek feladata. A jogászok „csak” annyit tehetnek, hogy jogi szempontok alapján próbálják megérteni az eltérő döntések mögötti indokokat. Ezért talán nem lehet érdektelen, ha a következő számban megkérdezzük a perben részt vett jogászokat arról, hogy nekik mi a véleményük a bankok ellen folytatott büntetőeljárásokról, azok jogi kérdéseiről? dr. Kiss Anna

SZAKMA

CompLex Reggeli Offshore cégek létrehozása és felhasználása Egy évtizede érvényesül az a trend a világban, hogy a kormányzatok igyekeznének megregulázni az offshore cégeket, az erre irányuló magyar törekvésekben nincs semmi új elem. A politikának mindenesetre nincs könnyű dolga, a világszerte több millió aktív offshore cég ugyanis hatalmas gazdasági erőt képvisel – hangzott el a CompLex Ügyvédreggelin, Dr. Váradi László, a Laveco Ltd. igazgatója előadásán.

A magyar pénzügyi kormányzat által az offshore cégek elleni most meghirdetett harc egyáltalán nem újdonság, nagyjából 10–12 éve ez a trend világszerte. Az ilyen cégeknek helyet adó országok méretükhöz képest hatalmas tőkével és gazdasági erővel rendelkeznek. Ennek elsősorban az az oka, hogy sokkal kedvezőbb az adózási rendszerük, mint mondjuk Németországé, ahol 25 százalékos a társasági adó, míg a Brit Virgin-szigetek évente 350 dollár. Az OECD és az EU régi törekvése, hogy ezt a versenyelőnyt, adómigrációt megszüntesse. Nincsenek azonban könnyű helyzetben, hiszen az egyén vagy a vállalkozó szíve joga, hol alapít céget, főleg az EU-ban, a multik felfogása szerint pedig az adó egy ugyanolyan, egyszerű költségelem, mint a béreket terhelő járulékok mértéke. Amíg az adóráták nem egyenlítődnek ki, ez az adóverseny zajlani fog – hangsúlyozta dr. Váradi László. Az OECD már az 1990-es évek végén formális irányból kezdte támadni az offshore cégeket, az EU-val összefogva felállítottak egy kritériumrendszert, a legnagyobb gondjuk az volt az offshore helyszínekkel, hogy nem átlátható a struktúra, nem lehet látni pontosan, a cégeknek ki a mögöttes tulajdonosa. Gyakori az offshore cégekkel szemben az adóelkerülés mellett a pénzmosás vádja is. Az OECD e tárgykörben mintegy negyven ajánlást adott ki, amelyek „régóta benne vannak a köztudatban”, régóta alkalmazzák ezeket a bankok, az európai és a nemzetközi gyakorlatban, az EU is beépítette ezeket a pénzmosás elleni direktíváiba, sorrendben immáron a harmadik direktívába. Mivel a tagországoknak ezeket 2007 decemberig kellett elfogadniuk, a direktívát már Magyarország is törvénybe iktatta. Dr. Váradi László szerint eléggé szerencsétlen a hazai törvényi megfogalmazás, nem lehet a jogszabály alapján egyértelműen megállapítani, hogy mely cégekre vonatkozik. Hozzátette: az ő olvasatában csak a magyar cégekre vonatkozhat, hiszen „nincs lehetőség és jog” arra, hogy ki a külföldi cég mögöttes tulajdonosa. A gyakorlatban a bankok „rendkívül érdekes kérdéseket” tesznek fel ezzel összefüggésben, próbálnak eljutni a végső haszonélvezőhöz. Az OECD által fókuszba állított transzparencia elvét nem csak a hazai, a külföldi bankok is igyekeznek követni. Emiatt kérnek be külföldön is a bankszámlanyitást megelőzően különböző dokumentumokat az ügyféltől; most már az útlevélmásolaton kívül közüzemi számlát, de egyre gyakrabban banki és ügyvédi referenciát is kérnek. A legfejlettebb országokat tömörítő G20 áprilisi csúcstalálkozóján is felmerült – főként Angela Merkel német kancellár részéről – az adóparadicsomok megregulázása, új elem azonban ezúttal sem hangzott el, legfeljebb az OECD által kijelölt úton tudnak tovább haladni. Lehetőségeik azonban erősen korlátozottak. Még azt is nehéz ugyanis megmondani, hogy a világban egyáltalán hány aktív offshore cég van.

Egy tíz évvel ezelőtti orosz elemzés másfél–két millióra tette az aktív offshore cégek számát. A három vezető helyszínen (a Brit Virginszigeteken, Panamában és Hongkongban) csak az elmúlt években külön-külön legalább 50–70 ezer offshore céget alapítottak, vagyis öszszesen jóval több mint kétszázezret. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy az offshore-adóparadicsomok mellett az adómentes cégek felhasználására az olyan országok is rendkívül jó lehetőséget biztosítanak, mint az Amerikai Egyesült Államok vagy Nagy-Britannia. A legpontosabb becslés is legfeljebb arra szorítkozhat, hogy ma a világban több millió működő, aktív offshore cég van. Ezeket egyszerűen nem lehet kiiktatni a világgazdaság rendszeréből, a londoni vagy New York-i tőzsdei forgalom legalább ötven százaléka is az offshore cégek befektetésén alapul. A világ legnagyobb biztosító és banki társaságai, mint a CityGroup vagy a Deutsche Bank, is részt vesznek ezekben leánybankokon és befektetési alapokon keresztül, akár több ezer milliárd dolláros tőkével. A politika óriási akadályokkal nézne szembe, hiszen ha ezen óriási vagyontömeg, tőke nem vesz részt a forgalomban, nincsenek tranzakciók, a tőzsdeindexek hamarosan zuhanásba kezdenének, és pánikot váltana ki, ezzel a politikusoknak mindenképpen szembe kell nézniük. Bizonyos országokban – így például Oroszországban – a nemzeti részvétel a tőzsdei forgalomban kicsi, a tőke pedig koncentrált, és hatalmas erőt képvisel, ezért az offshore cégek elleni harc aligha lehet hatékony. Figyelembe kell venni azt is, hogy az ingatlan vagyont, az ingatlanszakmát tekintve az offshore cégeken keresztüli közvetlen birtoklás, tulajdonlás és a projektcégek offshore tulajdonlása is meglehetősen elterjedt. Azt sem lehet pontosan megmondani, mekkora ingatlan vagyona van az offshore cégeknek, de óriási összegről van szó. A magyarországi sajtóban erősen túldimenzionálják, illetve a válság felnagyította az offshore cégek állítólagos veszélyeit, amelyekkel nem feltétlenül lehet egyetérteni. Összefoglalásként tehát elmondható: a magyar kormány offshore cégek megregulázására vonatkozó tervei (amelyek az előadás elhangzásakor részleteiben még nem voltak ismertek, a lapzártánk idején nyilvánosságra hozott kormányzati elképzelésekről keretes cikkünkben olvashatnak) nem jelentenek újdonságot. Dr. Váradi László példaként Ukrajnát említette, ahol régóta létezik egy feketelista, amelyet 1998-ban állított össze az orosz központi bank, ezen kezdetben 48 ország szerepelt; ha a hazai cég ezen országok valamelyikébe utalna ki pénzeket, ott a banknak tüzetesebben meg kell vizsgálnia a kifizetés jogalapját. Ez eléggé illuzórikus törekvés, hiszen vagy van olyan jogszabály, amely alapján ez a kifizetés megadóztatható, vagy nincs. Ukrajnában ennek ellenére a feketelistán szereplő országokba történő külföldi kifizetést 15 százalékos különadóval sújtják, kivéve, ÜgyvédVilág ■ 2009. június

21

SZAKMA

ha van az adott országgal kettős adóztatást kizáró egyezmény, és az más mértékeket ír elő. Ami az osztalék, kamat, jogdíj adóztatását illeti: több európai országban ez gyakorlat, ezért jelentett jelentős könnyítést, hogy Magyarországon 2006. január 1-jétől az osztalékot nem adóztatták meg, főként a multikra való tekintettel. Ha ezt visszahozzák, prognosztizálható, hogy bizonyos – jelentős tőkeerővel rendelkező – befektetői köröket ez el fogja riasztani, és oda viszik a pénzüket, ahol kisebb az adóteher. Amíg összeurópai szintjén nincs közös összefogás (márpedig ez egyelőre hiányzik, hiszen még egységes társasági adókulcsot sem tudtak bevezetni az Unióban), amíg különbség áll fenn az adókulcsok között, addig a tőke vándorolni fog. A szélső értékek között ugyanis meglehetősen nagy a különbség, több európai tagállamban 35 százalék a társasági adó mértéke, míg Cipruson csupán 10 százalék. A háromszög-ügyletekben, amikor a kereskedelmi műveleteket egy olyan cég közbeiktatásával végzik, amely tíz százalékkal adózik, az áru pedig egyik európai uniós országból mozog egy másikba, akkor jelentős adómegtakarítást lehet elérni. Vagyis a magyar kormány tervei nem biztos, hogy kiváltják a kívánt hatást, sok mindent mérlegelni kell, hogy az intézkedések sikeresek legyenek, és ne riasszák el a külföldi befektetőket. Becslések szerint 6–800, magyarok által alapított offshore cégről beszélhetünk, azt viszont senki sem tudja, hogy ezeken keresztül mennyi tőke áramlik ki az országból, mekkora összeg után nem adóznak. Beszédes adat, hogy az Európai Unióban az adóelkerülés miatt be nem fizetett áfa nagyságrendje 100 milliárd euró körül van. Dr. Váradi László szerint vannak a gazdaságnak olyan részei (például a feketegazdaság, amelynek arányát Magyarországon 20 és 40 százalék közöttire becsülik), amelyek megadóztatása hatékonyabb lehet, mint az offshore cégek „büntető jellegű” adóztatása. A tapasztalatok szerint ott működik jól az adórendszer, ahol az állampolgárokat és a cégeket érdekeltté tudják tenni az adózásban (elmagyarázva nekik annak célját, értelmét), elfogadható mértékű, nem túl magasak az adókulcsok, a magyarénál liberálisabb a költségelszámolás, viszont szigorú az ellenőrzés, és elkerülhetetlen a szankció. Kérdés, hogy ezt Magyarországon meg lehet-e valósítani. Örök kérdés és vitatéma, hogy látható-e, ki van az offshore cég mögött. Az angol gyakorlatban az első lépés, hogy megnézik, honnan irányították az offshore céget. Ha az igazgatóság többsége Angliában adórezidens, függetlenül attól, hogy a székhelyén az általában fix összegű adót lerótta, megnézik, a cégnek milyen jövedelme volt, az egyéb vagyonelemeket, majd becsléssel állapítják meg, hogy angol adórezidensként mennyi adót kell még fizetnie. A mögöttes tulajdonos, végső haszonélvező megtalálására és megadóztatására irányuló paradigmaváltás már ma is érezhető, már most sem éri meg mindenkinek offshore céget alapítani és fenntartani. Az előadást követő kérdések során felmerült, hogy amennyiben okiratot, például társasági szerződést kellene az offshore cég külföldi vezetőjével aláíratni, miként ellenőrizhető, hogy az okirat eljutott-e hozzá, vagy azt Budapesten „megoldották”. Dr. Váradi László szerint az offshore cég székhelyén nem csak aláírni kell a társasági szerződést, hanem közjegyzővel hitelesíttetni is, Magyarországon az okirat csak akkor írható alá, ha itt tartózkodik az ügyvezető. Ettől független fennáll a veszélye, hogy aláhamisítják az aláírását, de ez egy vizsgálatnál hamar kiderül, ha mondjuk az igazgató irodájában az okiratból nincs iktatott példány. Olyan is előfordulhat, hogy a társasági szerződés végére odaírják, hogy azt a külföldi igazgató Budapesten írta alá, de volt már rá példa, hogy a határőrségi beléptetés alapján igazolták, az illető ezt nem tehette meg, hiszen a kérdéses időpontban nem volt az országban. Felvetődött az a kérdés is: ha például az offshore cég panamai ügyvezetője meghatalmaz egy magyar ügyvédi irodát, hogy az aláírjon, ez a külföldi cég szempontjából keletkeztet-e magyar székhelyet, illetve az ügyvédi iroda számára jelent-e adóvonzatot. Dr. Váradi László


A kormány tervei szerint az adóparadicsomban alapított – magyar vállalkozás által tulajdonolt – cég jövedelmét fel kell majd tüntetni a hazai vállalkozás adóbevallásában is, és meg kell fizetni utána az adót. A 2010-es adócsomag része az is, hogy a külföldre utalt kamat, jogdíj és szolgáltatási díj kifizetésekre 30 százalékos forrásadót vezetnének be, valamint az ingatlannal rendelkező hazai társaságban részesedő külföldi személynek is adóznia kellene Magyarországon a részesedés eladása után. Ez ügyben több jogszabály-módosítást is tervez a kormány, pontosítanák többek között az offshore cég megnevezést és az érintett tevékenységek körét. A kormány tervezi, hogy mind a cégek, mind a magánszemélyek esetében kiterjeszti az adókötelezettséget a kivont, a megtermelt jövedelemre egyaránt, amennyiben látható, hogy a kapcsolt viszony fennáll az adóparadicsomban lévő társaság és hazai partnere között. Részletesebb szabályok vonatkoznak majd az adózók és a külföldi fióktelepek közötti ügyletekre annak érdekében, hogy az allokált eszközöket ne lehessen kivonni az adózás alól, vagyis nagyon egyszerűen ne lehessen kimenekíteni a jövedelmet egy külföldi cégbe csak azért, hogy elkerüljék az utána való adózást. Gyakorlatilag azt a máshol már működő szabályt szeretné a kormány meghonosítani, ami alapján az adóparadicsomban alapított – magyar vállalkozás által tulajdonolt – cég jövedelmét fel kell tüntetni a hazai vállalkozás adóbevallásában is, és meg kell fizetni utána az adót. Tervezik azt is, hogy az ingatlannal rendelkező hazai társaságban részesedő külföldi személynek is adóznia kelljen Magyarországon a részesedés eladása, elidegenítése után. 2009. december 31-ével megszűnik az amnesztia, vagyis csak addig lehet kedvezményes, 10 százalékos adózással hazahozni a külföldre vitt vagyont. ■

ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy ezt a tényleges üzleti tevékenység mikéntje dönti el. Azt kell megnézni, hogy van-e telephelye a cégnek Magyarországon, ahol tényleges tevékenységet folytat. Kérdés volt ennek kapcsán az is, ha az ügyvéd az említett meghatalmazás alapján mondjuk havonta tíz szerződést aláír, az minősülhet-e üzletszerűségnek, és mikor ugrik rá a magyar adóhatóság. Az előadó válaszában úgy vélte, ha ilyen gyakori az aláírás, a rendszeresség – és a külföldi cég szempontjából ez üzletszerző tevékenységet jelent – fennáll, vagyis ha az ügyvédi iroda nem független személyként, hanem a külföldi cég nevében jár el, elvileg van lehetőség az adóztatására, más kérdés, hogy ezt mennyiben tudják végrehajtani. Ilyen esetben a meghatalmazás tartalmának is jelentősége van. Érkezett kérdés azzal kapcsolatban is, hogy offshore cégnek hol érdemes bankszámlát nyitnia. Szlovákiában például a bankok az ügyfelekkel olyan nyilatkozatot iratnak alá, hogy magára nézve ismerje el kötelezőnek a szlovák jogot. Dr. Váradi László szerint ez a legbonyolultabb kérdés az offshore témakörön belül. Jelenleg sem könnyű bankszámlát nyitni, és ez a jövőben várhatóan még nehezebb lesz. Vannak olyan bankok (például Svájcban vagy Lichtensteinben), amelyek csak kiemelt ügyfelekkel foglalkoznak, erősen limitált azon országok száma, ahol a normál kereskedelmi tevékenységre alkalmas bankoknál minimális letéttel, könnyen elérhetően, napi tranzakció korlátozása nélküli bankszámlát lehet nyitni. 2006-ig ilyenek voltak a lettországi vagy a hazai bankok, és idesorolhatók a ciprusi pénzintézetek is, Romániát viszont nem ajánlotta. A bankszámlanyitási procedúra mindenesetre komoly bevizsgálással indul; igyekeznek ugyanis feltárni a cég mögött lévő személyeket, részvényeseket, igazgatókat, haszonélvezőket. Az ügyfeleket különféle adatbázisokban ellenőrzik (volt-e érintett bírósági eljárásban, korrupciós ügyekben, nem diszkvalifikálták-e). Bizonyos tevékenységeket (mint az online szervezett szerencsejáték, pénzügyi vállalkozás, patika, illetve a fegyverkereskedelem, a szervkereskedelem veszélyei miatt bizonyos orvosi vállalkozások, valamint a felnőtt tartalmú honlapok üzemeltetése) a bankok egyáltalán nem szívesen látnak offshore cégekben. dr. Schmidt Gábor

PORTRÉ

Dessewffy Alice az életét és a pályáját meghatározó történelmi kényszerűségekről és a szerencséről

Kiegyezés az arisztokráciával


Életemben először az egyetemen nézték el nekem a két-ess– duplavé–két-eff–ipszilont, ezért előfelvétellel ugyan, de maximális pontszámmal vettek fel 1967-ben az ELTE jogi karára – helyezi saját életét is kényszerű történelmi összefüggésbe az arisztokrata származású Dessewffy Alice, a kevesek által művelt, épp ezért különlegességszámba menő magyar privatizációs szakjogászok úttörője. Mint mondja, akkoriban az aradi vértanú, Dessewffy Arisztid azon kevés történelmi személyiség közé tartozott, akit rangjától-származásától függetlenül pozitívan ítéltek meg. Talán őmiatta nézték el a kései utód származását is. Míg gyermekkorában inkább a kényszerű titkolódzás övezte a Dessewffyek családi legendáriumait, addig a rendszerváltáskor a pályáján az idő tájt kiteljesedő ügyvédnő már büszkén vállalhatja és vállalja is őseit. Egykori rangjukhoz méltón, kiválóan teljesít, 1972-ben summa cum laude végez, az elmúlt húsz évben pedig neve és irodája előkelő helyet vívott ki magának a legnevesebb nemzetközi szakirodalomban. Mondhatnánk, a reformkori kék vér nem vész el – ha csak elsőre ítélünk, már az elegáns, a hagyományost a modernnel ötvöző Andrássy úti irodabirodalom is erről tanúskodik.

?

A neve hallatán megkerülhetetlen a kérdés: származása mennyiben befolyásolta az élete és a pályája alakulást? Természetesen sokban. Persze ennek megértéséhez mindenképp érdemes kettébontani a rendszerváltás előtti és utáni időszakot. Emlékszem, a középiskola elvégzéséig gyakorlatilag szigorú belső szabályok szerint kellett viszonyulnom a Dessewffyekhez, tágabb értelemben a történelmi arisztokráciához. A család szigorúan és következetesen arra okított, ezzel kapcsolatban hol és mit lehet mondani, és mit nem. Ez számomra akkoriban majdhogynem megmagyarázhatatlan módon manifesztálódott: például már egész kiskoromban jól tudtam németül, de mint „kékvérűnek”, abban az időben megtiltották, hogy beszéljek azon a nyelven. Talán azért, hogy ennek még véletlenül se lehessen amolyan monarchiás üzenete. Ma már megmosolyogjuk ezt, akkoriban viszont nagyon is komolyan vettük. Rossz érzés volt ez azért is, mert a Dessewffy név 1262-ben bukkan fel először írásos emlékben, tehát még az Árpád-ház idejéből. A család számos nagyságot vagy méltóságot adott az országnak, alispán, főispán, királyi kamarai elnök, Bocskai-szabadságharcos éppúgy van köz-

tük, mint az, aki 1825-ben Széchenyi mellett az egyik fő szervezője volt a Magyar Tudományos Akadémia alapjai lerakásának, vagy egy másik Dessewffy, aki az első, 1867-es alkotmány egyik megteremtője. És persze a leghíresebb, Dessewffy Arisztid, az aradi vértanú. Azt hiszem, ő azon kevés történelmi személyek egyike volt a Kádár-korszakban, akihez a rendszer pozitívan viszonyult. Érdekes egybeesés, hogy 1967-ben, a kiegyezés centenáriumán vettek fel az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Karára. A jó teljesítményem mellett valószínűleg az ő megítélése is szerepet játszott abban, hogyha előfelvétellel is, de maximális pontszámmal nyertem bebocsátást a jogi egyetemre. Mondanom se kell, az egész család örömmámorban úszott. Édesapám is, aki olyannyira elkötelezett magyar volt, hogy három doktorátusa ellenére sem hagyta el az országot. Pedig Svájcba hívták tanárnak, de ő a mező- és a közgazda, valamint a jogi végzettség ellenére sem fogadta el a meghívást, végül a Csepeli Vas- és Fémművek sofőrjeként ment nyugdíjba. El lehet képzelni, számára mekkora büszkeség és elégtétel volt gyermeke sikeres felvételije. Persze a névhez méltónak kell lenni. Még ha ehhez nem is feltétlenül és nem is mindig tudatosan, de igyekeztem tartani magam.

Mindig is szerettem dolgozni, az egyetemi tanulmányaimat 1972-ben summa cum laude végeztem, így könnyű volt elhelyezkednem. Minden jogi pálya nyitott volt, de egyetlen pillanatig sem volt kérdéses, hogy az ügyvédséget választom. Az okát viszont valójában azóta sem tudom megmagyarázni.

?

Ha élményeit, személyiségét illetően meghatározóak voltak az iskolai évek, az első munkahelynek mekkora szerepe volt a későbbi pályaalakulásban? Szinte mindenkinek akad egy olyan plusz, ami meghatározó lesz később; jól gondolom, hogy egy Dessewffynek többszörösen is bizonyítania kellett?

Több minden játszott ebben szerepet, ám ha visszagondolok azokra az időkre, egésszé csak utólag „áll össze a kép”. Mert tudatosság és elszántság ide vagy oda, sosem tud hatjuk, nekünk sikerül-e az, ami másnak, vagy bármi is abból, amit elterveztünk. Az egyetem után a 14-es számú Ügyvédi Munkaközösségben lettem jelölt, majd később ügyvéd. Az iroda az egykori Engels, a mai Erzsébet téren volt, s annyiban mindenképp ÜgyvédVilág ■ 2009. június

23

PORTRÉ

különleges, hogy szabadalmi ügyeket vitt. Erről volt híres. Igaz, ezzel egy külön csoport foglalkozott, olyannyira zárt csapat volt ez az irodán belül, hogy az ÜMK gyakorló kollégái sem kerülhettek be, nemhogy egy jelölt. Mindenestre valamelyest sikerült megismernem, vagy inkább rálátnom egy olyan jogterületre, egyáltalán annak a létezésére, ami a későbbi pályám során mindenképp hasznosult. Az idő tájt rettegtem attól, hogyan fogok megélni, lesz-e elég munkám? A nagyszüleimnek ugyanis én viseltem gondját, ami állandó aggodalommal töltött el az irántuk érzett felelősség miatt. Rengeteg munkám volt, sok ügyem, így hamar kiépítettem a saját ügyfélkörömet, s végül a szerencse is mellém szegődött. Ha tetszik, egy véletlenen múlott a pályám későbbi megalapozása. Mivel napi tizennégy órát dolgoztam, gyakran késő estig bent voltam az irodában, sokszor én zártam (s ha kellett takarítottam). Egy este már 11 óra felé járt az idő, amikor valaki elsétált az iroda előtt, s látta, hogy ég a villany. Megkérdezte, elkészítenék-e ott helyben egy ajándékozási szerződést, mivel másnap reggel hosszabb időre külföldre utazik, s a kontraktus nem tűr halasztást. Elkészítettem a szerződést, majd megkérdezte, mivel tartozik. Én pedig azt feleltem, éjjel tizenegykor már semmivel. Megköszönte és elment. Az illető, aki ma egy igen ismert személyiség, nem felejtette el az „éjféli túlórát”: évekkel később egy német bankvezérnek ajánlott a figyelmébe, s miután ő is elégedett volt a munkámmal, a rendszerváltás idején már tömegével küldte hozzám a német ügyfeleket. A szerencsémnek tudom be azt is, hogy egy nagyon régi barátom annak idején engem is bevont egy joint venture társaság alapításába. Ennek révén már a ’70es évek végén, a ’80-as évek elején sikerült megismerkednem a vegyes vállalatok működésével, megtanultam a gazdasági társaságok, így például a részvénytársaságok, a korlátolt felelősségű társaságok mibenlétét – ez persze akkoriban szigorúan pénzügyminisztériumi felügyelet mellett, engedéllyel valósulhatott meg.

?

Mindez segítette-e a tudatos orientálódásban – egyáltalán, e motívumok alapján egyértelmű volt, hogy mi is lesz az ön fő szakterülete? A tanulás időszakát nálam úgy fűszerezte meg a szerencse, hogy mindez végül összeért a rendszerváltás hozta piaci-jogi szabadsággal. Az 1975-ös szakvizsgám, azaz az önállósodásom után sikerült úgy kiteljesednem, hogy ez az időszak lényegében a rendszerváltásig vezető bő másfél évtizeddel volt azonos. Ezerkilencszáznyolcvanhatot írunk, amikor az alapvető rutint már elsajátítva,


önálló ügyvédként gyakoroltam a pályát, s ez az év elhozza magával a valódi gazdasági társaságokról szóló első törvényt. Aztán még néhány év, s elindul a privatizáció. Itt köszön vissza a múlt: a német kapcsolat, s a barátom vegyes vállalata. Miután a magyar energiaszektor magánosításába a német cégek szinte elsőként és az egyik legaktívabban kapcsolódtak be, az egykori túlórakapcsolatomnak köszönhetően a külföldi befektetők egymásnak adták nálam a kilincset a privatizációs szerződések elő-, majd elkészítéséhez. Különös, hogy ebben az időben az „eladó” magyarokat külföldi irodák, a „vevő” külföldieket pedig magyarok képviselik. Bevallom, ez magyarként, pláne Dessewffyként kicsit rosszul esett, lelkileg nehéz volt feldolgoznom. De ügyvédként tettem a dolgom, a feladat egyébként különös élmény volt, a magánosítást illetően elődök nélküli, nagy kihívás, amit nagyon élveztem.

?

Mely egykori cégek áldhatják, vagy szidhatják privatizációs munkálkodását?

Nézze, sok valós, de legalább ugyanannyi vélt vád hangzott már el az egykori magyar gazdaság eladásával kapcsolatban. Ebben nem szeretnék állást foglalni, egy viszont biztos: a ’90-es évek elején egyszerűen szükség volt a nagyarányú tőkebevonásra. Ez pedig a külföldi befektetők nélkül lehetetlen volt. Az eladott cégek rendkívül rossz mű-

szaki állapotban voltak, működésük sok esetben irracionális volt, amin csak egy friss szemlélettel lehetett változtatni. Lehet, hogy másképp is történhetett volna, de akkoriban szinte vészhelyzetben volt a magyar ipar és a gazdaság, az átmenet pedig nem kedvezett egy nyugodt, akár évekig tartó tervezésnek. Tehát lépni kellett. De visszatérve a praxisomhoz, ügyvédként számos erőmű privatizációjában vettem részt, emellett én „bábáskodtam” a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. 1997-es privatizációs szerződése felett is, több vízi közmű értékesítésében is részt vettem, mint ahogy gépgyárakéban, például a pécsi dohányalkatrészgyártóéban is.

?

Nos, ekkorra már egyértelműen privatizációs szakjogászként tartja számon a szakma…

Ebben persze sokat köszönhetek a kollégáimnak: amint erre lehetőség nyílt, 1991ben az elsők között alapítottuk meg önálló irodánkat Magyarországon, akkor még Bogsch Attila kedves kollégámmal együtt, majd később barátommal a Dessewffy, Bellák és Társai Ügyvédi Irodát, végül lányommal a Dessewffy, Dávid és Társai Ügyvédi Irodát. Az említett szerződéses munkák az én felügyeletemmel folytak, de amit elértünk, végül is közös érdemünk. Az általam vezetett ügyvédi iroda – szeretem úgy hinni – ma is vezető szerepet tölt be a

PORTRÉ

Magyarországon jelen lévő ügyvédi irodák között, és a gazdasági jog szinte minden területén aktív. Sőt, az országhatáron túl is látunk fantáziát a továbblépésre, 2006-ban megnyitottuk a bukaresti irodánkat is, bár ott nagy fejlődést nem értünk el, kezdeti reményeink egyelőre nem váltak valóra. A legnagyobb öröm számomra, hogy egyik lányom, Dávid Alíz is a kollégám és a cégtársam. Ma a lehető legkiegyensúlyozottabban visszük az iroda ügyeit, az ügyfeleket megosztottuk egymás közt, értük száz százalékig önállóan felelünk. Nem szólunk bele egymás munkájába, még a tárgyalóterembe sem „követjük” egymást, azaz nem megyünk be egymás tárgyalásaira, egyszóval, teljes az önállóság. Másik büszkeségem orvos leányom, Sükösd Zita, aki jelenleg a Bécsi Egyetem Klinikáján folytat sebészgyakorlatot, a gyereksebészet iránti elkötelezettséggel. S ha már kérdezte, büszkeséggel tölt el, hogy a világ vezető privatizációs ügyvédei közt tartanak számon engem s az irodát. Nevünk megtalálható a vezető londoni gazdaságpolitikai szakfolyóirat, az Euromoney listáján. Évekig a mi irodánk állította össze a világ privatizációs eseményeit, tendenciáit áttekintő nemzetközi kiadványhoz a magyarországi folyamatokat.

?

Végigtekintve a tágas, elegáns, helyenként mégis modern termeken, az Andrássy úti központjuk bátran nevezhető irodakomplexumnak. Mekkora létszámmal dolgozik a sok tekintetben speciális területekkel foglalkozó Dessewffy, Dávid és Társai Ügyvédi Iroda? Összesen 22 munkatársunk van, ebből nyolc ügyvéd, s további hat jelölt. Valóban több speciális területtel foglalkozunk, csak címszavakban: ingatlan-, közigazgatási, közbeszerzési, privatizációs, közmű- és energiajog, az úgynevezett PPP-projektekben való részvétel, munka-, kereskedelmi, bank-, adó-, társasági és versenyjog, szerzői jog és iparjogvédelem, bányajog, vitarendezés és peres eljárások. Azzal is tisztában vagyunk azonban, hogy Budapesten számos ügyvédi iroda van, köztük nagyon sok elismert, jó praxis, tehát elég nagy versenyben vagyunk. Ezért sosem lehet megállni, a fejlődés elengedhetetlen ahhoz, hogy talpon maradhassunk. Így nemrégiben felvettük a sportjogot is, mint szakterületet. A szintén újabb keletű energiajogra pedig olyannyira odakoncentrálunk, hogy arra sok időt és pénzt áldozunk. Négy kollégámat is kiképeztük erre a területre, hogy teljesen felkészült legyen ezekben a kérdésekben. Én ma is 10–12 órát dolgozom, az új jogszabályokat először én tanulom meg, például úgy, hogy az olykor igen

Dr. Dessewffy Alice summa cum laude végzett a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Az egyetem elvégzése óta ügyvédként dolgozik, társaival az elsők között alapított 1991-ben Magyarországon önálló, magán ügyvédi irodát, amely rövid időn belül vezető szerepet vívott ki magának Magyarországon a nemzetközi irodák versenyében. Dr. Dessewffy Alice a magyarországi privatizációs eljárások során számos, jelentős magyarországi beruházónak számító nemzetközi cég képviseletét látta el, amely cégek túlnyomó többsége ma is az ügyvédi iroda állandó ügyfélköréhez tartozik. Az Euromoney szakértőinek minősítése a világ vezető privatizációs ügyvédei körébe emelte dr. Dessewffy Alice-t, aki speciális továbbképzéseken vett részt a gazdasági jog és az iparjogvédelem területén, valamint EU források és program-manager képesítéssel is rendelkezik.

vaskos anyagot magammal viszem a szabadságomra. Mivel például az adójogszabályok általában év végére állnak össze, azokat síelés közben tanulom meg. De a munkatársaim is állandóan tanulnak, az újdonságot mindig közösen tekintjük át, együtt vitatjuk meg az abból fakadó értelmezéseket és feladatokat.

?

Mivel a férje orvos, sosem gondolt arra, hogy az iroda is „beáll” a műhibaperek felkutatásába?

Ez teljességgel kizárt. A férjem kiváló ortopéd- és traumatológus szakorvos, a kisebbik lányom nemsokára gyermeksebész lesz, így egészen közelről látom azt a hihetetlen áldozatkész, olykor két embert kívánó munkát, amit ők naponta elvégeznek. Látom azokat a hétköznapi hősöket, akik a magyar egészségügyet életben tartják. Ez valóban egy heroikus munka, akik vállalják, elhivatottak és megszállottak, napi 24 órában. Képtelenek lennék hát arra, hogy egy esetleges hiba miatt tárgyalótermekben szedjem szét egy hivatás egészét. Erre lelkileg is alkalmatlan lennék.

?

A család, gondolom, ezenfelül is középpontban áll Önnél, de jut-e rájuk, s a hobbijaira elég idő?

A fő hobbim a munkám, de persze sok minden érdekel még. Nagycsaládban élünk, több generáció együtt, egy nagy házban. Bár a gyerekek már kirepültek, anyukám is velünk él. A második férjemmel összesen öt gyermekünk van, mi mindig így mondjuk: közös is és az előző házasságból is. De teljes a harmónia, rengeteg időt töltünk együtt. Egyúttal vad nagymama is vagyok, a legnagyobb szerelem az életemben most a tündéri szép és okos Wenczel Laura nevű ötéves unokám. Bármily’ meglepő, főzni nem tudok, sőt, a férjem se. Viszont imádok autót vezetni, hűséges típus vagyok ebben is: már a nyolcadik Alfa Romeómat használom. Szeretek verselni, a családibaráti körben az összes köszöntőt én írom, legyen akár esküvő, születésnap vagy szilveszter. Persze sokszor elég ironikusra szoktak sikeredni, így a sértődöttség néha borítékolható, de amikor a következő alkalomra valaki másról írok hasonlót, már szent is a béke. Szeretem a krimi filmeket, pláne, ha valakivel közösen végignézve együtt találjuk ki, ki a tettes. A legnagyobb hobbi azonban a tenisz, melyet versenyszerűen is űztem. Szinte naponta játszom remek férfitársaságban, reggel hét és kilenc óra között. Csak egy kicsit jó lenne fiatalabbnak lenni.

Kálmán Attila


25

SZABADIDŐ

Az Ügyészi focicsapat újabb sikere

Fontos a jó cserekapus! Az Ügyészek Országos Egyesületének futballcsapata évente méri össze erejét más európai csapatokkal. A hazánkat egyedül képviselő válogatott már számos alkalommal hozta el a vándorkupát, az eddigi mérkőzések több mint felét ők nyerték meg. A legutóbbi alkalommal, április 25-én is elsők lettek. A külföldi túrákról és a siker titkáról Bűdi László sportügyvivő mesélt. – Az idei meccsek „különlegessége” az volt, hogy a kapusunk ujjcsonttörést szenvedett a döntő mérkőzés előtt, kórházba is került. Helyére egy berlini kapus állt be, aki roppant sportszerűen védett, meg is nyertük a tornát. A kezdetekről: még 1990-ben Innsbruckban találkoztunk először a német karlsruhei csapattal, rá egy évre nálunk volt foci torna, majd 1992-ben náluk, Karlsruhéban, a német igazságszolgáltatás központjában. Azóta is minden tavasszal ott rendezik meg a 12 csapatos focitornát, hozzánk pedig kétévente érkezik a német csapat. A meccsek kézilabdapályán zajlanak, kétszer ötméteres kapuval, négy plusz egy fő részvételével. Bűdi László egy sérülés miatt néhány éve már nem játszik, de a szervezés minden részletének megvalósítása – segítőivel együtt – az ő feladata. – A programok kitalálásával, az utazás kivitelezésével is foglalkozom, élvezem a munka mindegyik részét, mondhatni, szerelemből csinálom. Harmincan szoktunk Karlsruhéba utazni, az egyesület 22 megyei tagozatából kb. 12-en jönnek „jutalomként”. Ügyészségi vezetőket és minket segítő személyeket is meghívunk minden alkalommal, de utazik velünk két tolmács is – akik szintén ügyészek –, annak ellenére, hogy legtöbbünk beszél angolul, németül vagy franciául. Az utóbbi években

szerda este indulunk, éjszaka utazunk, így már az egész másnapot ott tudjuk tölteni. Olyankor városnézésre megyünk és kulturális programokon veszünk részt, rengeteg szép helyre eljutottunk már. Bejártuk többek között Passaut, Regensburgot, Münchent, Stuttgartot. A meccsek szombaton zajlanak és természetesen szakmai értekezleteket, előadásokat is tartanak, idén például a szervezett bűnözés és a terrorizmus kérdései álltak a beszélgetések középpontjában. Kirándulni ezúttal Heidelbergbe mentünk. Karlsruhe nagyon szép város, kastéllyal, parkkal, a légierő egyik kaszárnyájában szoktunk lakni. Fontosak ezek az utazások, közös élményeket szerzünk, sportolunk, világot is látunk, tehát összekötjük a kellemeset a

Csanády Zsolt, a Kiskőrösi Városi Ügyészség ügyésze, 2009, Karlsruhe.

hasznossal. Nagy előny, hogy személyesen ismerjük az osztrák, szlovén vagy éppen a szlovák kollégákat is, sokukkal baráti a viszonyunk. A németországi tornán csak 35 fölöttiek vehetnek részt. – A csapattagoknak mind van sportmúltjuk, fociznak máskor is. Én síelek, teniszezem, úszom, biciklizem, régebben persze sokat fociztam. Az ügyészi csapatban Kovácsfi László a „kakukktojás”, ő ugyanis bíró, de felesége ügyész, így kerülhetett be a csapatba. A kispályás magyar csapat tagjai: Pintér István kapus, Jász-Nagykun Szolnok megyei ügyész, Pigniczki József a Szegedi Nyomozóügyészség ügyésze, Kovácsfi László, a Veszprém megyei Bíróság bírája, Angeli László, a Fővárosi Főügyészség ügyésze, Csanády Zsolt, a Kiskőrösi Városi Ügyészség ügyésze, Kordé Csaba, a Vas megyei Főügyészség ügyésze és Pamuki Gábor, a Budapesti Katonai ügyészség igazságügyi szakértője. Van nagypályás csapatunk is, számukra ugyan nincs bajnokság, de számos országba meghívták már őket játszani. Jártunk Olaszországban, Szlovákiában, de hazai viszonylatban is sikeresek vagyunk például a parlament, a rendőrség és a bírák csapataival szemben. – Az ország minden részéből a legjobbak játszanak nálunk – mondja büszkén Bűdi László. A most megnyert földgömb-vándorkupa jövő tavaszig marad az ügyészi csapatnál. – Az előző német legfőbb ügyész mielőtt nyugdíjba vonult, nekünk adta az akkori vándorkupát, mert akkor háromszor egymás után mi nyertük a tornát. Krausz Viktória


KARRIER

Munkahelyi stresszkezelés –

coping-tréning A stressz önmagában nem jó és nem rossz – csak tőlünk függ, milyennek ítéljük, s az is, hogy hagyjuk-e, hogy legyűrjön bennünket, avagy megküzdünk vele. A stresszre adott hatékony választ, azaz a sikeres megküzdést nevezi a pszichológia copingnak, amelynek stratégiája és technikái az egyre szélesebb körben hozzáférhető coping-tréningeken elsajátíthatók.

Természetesen nemcsak a megváltozott gazdasági helyzet, az átalakuló munkahelyi, szervezeti struktúrák, a csökkenő létszám miatt megnövekvő munkateher és a bizonytalanságérzés felerősödése az oka annak, hogy mostanában a szervezetfejlesztések legfelkapottabbjai a coping-tréningek, illetve a stresszkezelés legkülönfélébb módozatait felvonultató képzések és szolgáltatások. A másik oka e tendencia kialakulásának egy, az Unióban már 2002-ben megfogalmazott stratégia (89/391/EGK keretirányelv), amely a stressz által okozott, hatalmas mértékű kiadások csökkentését, azaz a stresszt okozó, a dokumentumban pszichoszociális kockázatoknak nevezett tényezők visszaszorítását tűzte ki célul. Az ok nyilvánvaló: a stressz a második leggyakoribb, munkához kapcsolódó egészségi probléma, az Európai Unió munkavállalóinak ma kb. 20 százalékát érinti. Az összes kieső munkanap több mint fele a stresszel függ össze, az elemzések már 2002-ben, az EU akkori 15 országában a munkához kapcsolódó stressz éves gazdasági költségét 20 milliárd (!) euróra becsülték. Az új tagállamok belépésével ez az összeg megsokszorozódott, s könynyen belátható, hogy a nemzetközi pénzügyi válság következményei is tovább fogják növelni azoknak a számát, akiknek a munka által okozott vagy súlyosbított, stresszel kapcsolatos vagy egyértelműen abból fakadó problémájuk van. E stratégiaalkotó dokumentum nyomán szerte az Unióban jogszabályokban rögzítet-

ték a tagállamok a stressz, mint a betegségek egy jelentős részének kiváltó oka elleni fellépés módját és eszközeit. Ez az irányelv és a tagállami szinten előírt jogszabályok a munkahelyi stresszt határozottan a munkahelyi biztonság és egészségvédelem hatálya alá helyezik. Előírják, hogy a munkahelyi stresszt ugyanolyan logikus és szisztematikus módon kell megközelíteni, mint a többi egészségügyi és biztonsági problémát: a kockázatkezelési modell alkalmazásával, a megelőző intézkedésekre különleges hangsúlyt helyezve kell törekedni a csökkentésére. Ennek megfelelően Magyarországon egy évvel ezelőtt került be a Munkavédelmi törvénybe egy apró, ám fontos módosítás, amelyet azóta – némi túlzással – „stressztörvényként” emlegetnek (lásd a keretes kivonatot). A törvénymódosítás a munkavédelem körében kötelezővé tette a munkáltatók számára a megelőzést és a védekezést az ún. pszichoszociális kockázatok gyűjtőnéven emlegetett stresszfaktorokkal szemben (is), a védekezés hiányát pedig, akárcsak egy vegyvédelmi vagy tűzvédelmi mulasztás esetén, komoly szankciókkal rendeli büntetni. A törvény betartását az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség ellenőrzi, amely az előírások megszegését a mulasztás jellegétől függően akár több millió forintos bírság kiszabásával is büntetheti. Egyes szakmák, hivatások tekintetében persze jogos a kétely egy ilyen rendelkezés betarthatóságával kapcsolatban. A jogászok

Az 1993. évi XCII. tv. a munkavédelemről 54. § (1) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles figyelembe venni a következő általános követelményeket: d) az emberi tényező figyelembevétele a munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál, különös tekintettel az egyhangú, kötött ütemű munkavégzés időtartamának mérséklésére, illetve káros hatásának csökkentésére, a munkaidő beosztására, a munkavégzéssel járó pszichoszociális kockázatok okozta igénybevétel elkerülésére; 87. § E törvény alkalmazásában: 1/D. Foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, (…) 1/H. Pszichoszociális kockázat: a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága stb.) öszszessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be. 5/A. Munkahigiénés vizsgálatok: a munkakörnyezetben lévő kóroki (fizikai, kémiai, biológiai, ergonómiai, pszichoszociális) tényezők feltárására, szintjének, továbbá a végzett munkából és a munkakörnyezet hatásaiból adódó megterhelés mennyiségi meghatározására alkalmas eljárások, valamint olyan vizsgálatok, amelyek eredményeként javaslat tehető a munkából és a munkakörnyezetből származó egészségkárosító kockázatok kezelésére (csökkentésére).


27

KARRIER

esetében csakúgy, mint az orvosok vagy a pilóták munkájában a stressz kiiktathatatlan tényező. De tekintettel a stresszre visszavezethető megbetegedések növekvő számára, az ebből fakadó, számszerűsíthető károk elképesztő összegére, nem is szólva a személyiségben, családokban keletkező, jóvátehetetlen társadalmi hatásokról, egyértelmű, hogy mindent meg kell tenni a stresszfaktorok csökkentése érdekében. A stressz kiváltó okai egyénenként eltérők lehetnek, a törvény ezeket gyűjtőnéven pszichoszociális kockázatokként nevesíti. A fogalom a törvénynek a defínícióra tett kísérlete ellenére is meglehetősen rugalmas, sok minden sorolható ide. Vannak általános, minden szektorra jellemző kockázati tényezők, mint például a dolgozói létszám csökkentése, a tevékenységek kihelyezése, a feladatok és a készségek tekintetében a rugalmasság iránti megnövekedett igény, a határozott időre szóló (munka)szerződések szaporodó alkalmazása, a munkahelyi bizonytalanság és a munka intenzitásának növekedése (nagyobb munkateher és nyomás), valamint a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtésének nehézségei tekinthetők ilyennek. A felsorolt tényezők mellett léteznek egyes munkaterületekre, hivatásokra jellemző, egyedi és speciális stresszorok is, a jogászok esetében ilyenek például az ügyfél helyett és érdekében hozott döntés megnövekedett felelőssége, a tény, hogy nem lehet hibázni, valamint a hatalmas munkateher, a határidők okozta nyomás, a versengő és konfliktusos helyzetek kiemelkedően magas száma. Az ún. „stressztörvény” előírásai és az uniós keretszabályok értelmében a munkáltatónak, tehát az irodavezető partnernek kötelessége ezeket a kockázatokat mérsékelni, illetve megelőzni. Ha azonban a kiváltó okok magában a hivatásban vagy a kényszerítő erejű, külső, gazdasági körülményekben rejlenek, ez lehetetlennek tűnik. Így a felelős, munkatársai egészségét szem előtt tartó vezető akkor lesz jogkövető, ha lehetőséget teremt arra, hogy megtanulhassák mindannyian, hogyan lehet és kell megküzdeni a stresszel, hogyan lehet elkerülni vagy csökkenteni negatív hatásait. Cseppet sem meglepő tehát, hogy minden szektorban „hódít” a stresszkezelőtréning, s annak legújabb ága, a copingtréning. A copingot, mint fogalmat az ötvenes években vezették be a stresszkutatók. Ez az angol kifejezés (to cope) a megterhelésekkel való megbirkózást, legyűrést vagy azokon úrrá levést jelenti. Meg kell azonban különböztetni a copingot az úgynevezett elhárító mechanizmusoktól: míg az elhárító mechanizmusok a védekezést szolgálják és befelé irányulnak, addig a coping kifelé irányul,


a külső megterhelés, veszély leküzdését célozza meg. Hogy egy nehéz élethelyzet, amelyet aktivitással kontrollálhatatlannak, megoldhatatlannak minősítünk, milyen reakciókat vált ki belőlünk, az alapvetően az egyén megbirkózási készségeitől, a copingtól függ. A szakirodalom ennek három fő formáját, a problémamegoldó, az érzelmi, és támogatáskereső coping-stílust különbözteti meg. Alapvető fontosságú tehát, hogy tudjuk, stresszhelyzetben mi játszódik le bennünk, és képesek legyünk a folyamatot irányítani. Az egyre szaporodó copingtréningeken a résztvevők saját megküzdési stratégiáik feltérképezése, a jól működő coping-stílusuk megerősítése során, saját hozzáállásuk és reakcióik megismerésén keresztül képessé válhatnak elkülöníteni egy új helyzet, probléma kapcsán, hirtelen fellépő szorongást az eszkalálódott, tartósan fennálló, romboló stressztől. A tréning végére feltérképezhezik saját feszültségtűrésüket és feltárhatják frusztrációs toleranciaküszöbüket és kiváló, gyakorlati technikákat tanulnak a stressz oldására, belső energiaforrásaik megrősítésére. És végül, ha jól figyeltünk, szorgalmas diákok voltunk, minden fontos tudnivalót elsajátítottunk a coping-tréningen, két sürgős telefon közt egyszeriben megértjük majd, miért mondta azt a téma világhírű magyar kutatója, Selye János: a stressz az élet sója. dr. Bakó Krisztina és dr. Blaski Judit

ÜGYVÉDHOBBIK

Repülés Ha repülni akarunk, első lépésként keressünk egy számunkra szimpatikus repülőklubot, vagy pilótaoktatással foglalkozó céget, de legjobb, hogyha találunk egy ismerőst, akinek köze van a repüléshez, és tud tanácsot adni. Döntsük el, hogy időnk van-e több, vagy pénzünk erre a sportra, mert ennek a függvényében kell továbblépni. És persze nem árt azt sem eldönteni, vitorlázó, vagy motoros repülőt szeretnénk-e megtanulni vezetni.

Az első szűrő egy igen alapos orvosi vizsgálat, amely nagyjából harmincezer forintba kerül. Még mielőtt komolyabb összeget és időt ölnénk egy tanfolyamba, mindenképpen essünk túl a vizsgálaton, mert egy nem megfelelő lelet meghiúsíthat minden további lépést. Egy motoros (egymotoros) gépre az alap pilóta szakszolgálati engedély (pilótajogosítvány) szabadidő függvényében akár pár hónap alatt megszerezhető, körülbelül másfélmillió forintért. Mindenesetre egy ilyen módon szerzett friss szakszós pilóta mellé senkinek sem ajánlom, hogy beüljön utasként, bármilyen biztos magában. Ezeknek a szakszolgálati engedélyeknek a legrosszabb tulajdonságuk, hogy igen hamar lejárnak, és csak bizonyos számú repült óra/év teljesítése esetén hosszabbítják meg. A másik érdekes tulajdonság, hogy minden egyes gép-

A repülés kívülről nézve nagyon drága és sznob hobbinak tűnik, pedig egyes vadhajtásai ügyvédjelöltek, sőt egyetemisták részére is megfizethetők

típusra külön speciális vizsgát kell tenni, mintha a személygépkocsiknál egy alap jogsin felül külön vizsgát kellene tenni Trabantra és Mercedesre. A vitorlázórepülés ennél jóval olcsóbb, a szakszolgálati engedély megszerzése három–négyszázezer forintból is megoldható, és ezt csak részletekben kell kifizetni. Ha körbenézünk, találunk klubszerűen szervezett tanfolyamokat – ezek viszonylag olcsók, de nagyon időigényesek – és jóval drágább személyre szabott tanfolyamokat, ahol a közösség élménye mindenképpen elvész. A klubszerű tanfolyamok a régi MHSZ (Magyar Honvédelmi Szövetség) által kikristályosodott tematikára épülnek. Egy pár hónapos téli elméleti képzés és vizsga után tavasszal indul a szezon a reptereken. Az elmélet nagyjából aerodinamika, ehhez kapcsolódó fizika, szerkezettan, repüléselmélet, műszertan, meteorológia, repülési szabályok, navigáció tantárgyakból áll. Az elméleti vizsga után a következő próbatétel a reptér ritmusának a megszokása. A klubszerű működés alapelve, hogy nem költ a növendék és a pilóta kiszolgáló személyzetre, hanem egymást segítik. Aki ezzel visszaél, előbb-utóbb lemorzsolódik. Egy repülőnap reggel 9-től naplementéig tart, és addig kötelező, vagyis nagyon ajánlott kint lenni. És késni sem ildomos. Bizony néhány friss növendéknek nehéz megszokni, hogy esetenként fel kell mosni a pihenőhelyiséget, hangárt kell söpörni, leszállópályán kell ürgelyukat tömködni, és még sorolhatnám korra, nemre és civil státusra tekintet nélkül.

a kezdők általában traktorvezető vagy kötélhúzó feladatot kapnak. A műszaki érzéket nagyon fejleszti a vitorlázó repülők levegőbe juttatásához szükséges csörlő aggregátorok kezelésének megtanulása, ami magába foglalja a klasszikus csőrős Csepel teherautó vezetését, és az Ural teherautó motorral működő speciális herkentyű bizarr műszerfalának értelmezését. De ez csak egy a sok olyan ínyencség közül, mint például repülőgépek összerakása és szétszerelése. A hangárpakolás is maradandó élmény, a látszólag egymás hegyén-hátán álló repülőket, amit valamiféle értelmezhetetlen térbeli Tetris alapján zsúfoltak össze, a hangármester irányításával kell kipakolni reggelente, és visszaegyengetni a repnap végén. És persze néhány szó magáról a repülésről. Ha kellő gyakorisággal jár ki a növendék, már május végére eljuthat az első egyedül repülésig, ezt az élményt sohasem lehet elfelejteni. Utána következnek az időtartamés távrepülés vizsgák, meg kell tanulni vontatásból (motoros gép segítségével) felszállni, le kehet vizsgázni újabb típusokra, majd a következő jelentős lépés a hatóság előtt letett szakszóvizsga, ami a pilótatársadalom teljes jogú tagjává avat bennünket. dr. Bodolai László

Minden repülőnapot az ügyeletes repülésvezető eligazítása, a szolgálat kiosztása indít,

Orion Virtual Air Lines Aki nem mer, vagy nem akar igazi géppel kísérletezni, az megpróbálkozhat az Orion Virtual Air Lines virtuális gépeivel repülni, amit a www.ori.hu weboldalon a regisztrálást követően meg is tehet. A honlap 2008-ban első lett az Év Honlapja pályázat személyes oldal kategóriájában, a díjat az Internet Marketing Klub (IMK) és a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) szakmai zsűrije ítélte oda. A légitársaság egyfajta időgépként funkcionál, a játék aktuális dátuma mindig a valóságos naptól visszafelé számított 40 év, a jelentkező pilóták korhű gépeken, korhű navigációs eszközök segítségével vezethetik a járatokat a világ minden tájára, élvezhetik a repülés kihívásait annak valóságos veszélyei nélkül. A menetrend szerinti járatokon felül charter járatokat is üzemeltet a légitársaság. A menetrend mindig 15 különböző járatot tartalmaz, amelyeket minden hajnalban frissítenek, ezekből választhatnak a kezdő és a tapasztaltabb pilóták egyaránt. ■


29

UTAZÁS

Tajmenvadászat és a tánccal lépre csalt mormota

Kalandozások Mongóliában Gyere ki horgászni Mongóliába – invitált Bold, a félmagyar-félmongol ügyvédkollégám, aki évfolyamtársam volt az egyetemen, de igazából egy kínai kamionkonténer közös kirámolása hozott össze bennünket egy Szabolcs utcai telephely multikulturális közegében. A kínai tulajok mellett dolgozott ott egy albán eladónő, a bejárat melletti kocsma lépcsőjén a környékbeli roma diaszpóra számos reprezentánsa üldögélt, jókat röhögve a kocsmáros produkcióján, amint Tarzant alázó ordítással kergetett meg minden arra tévedő autót egy Vidróczky feliratú fokossal hadonászva. Bolddal a munka megkezdése előtt összekapartunk mintegy hatvan forintot, vettünk rajta a közeli vegyesboltban pár szelet parizert, és egy-egy zsemlét. A kalóriabomba elfogyasztásától megerősödve, de nem felbátorodva, gondosan megkerültük a nyüzsgő kocsmabejáratot – mint félszemű tacskó a nyújtózkodó, kigyúrt kandúrt: félrefordított fejjel, fütyörészve – majd nekiláttunk kihordani a poros konténerből a többmázsányi, lépésre sípoló és villogó talpú pszichedelikus gyerekcipőt. A hatórányi terepgyakorlatért egy-egy ezrest kaptunk, bónuszként még megnézhettük, hogy terelik fel egy rácsos, kék-fehér Roburba a kocsma közönségét a kiérkezett rendőrök, többször erősítést kérve. Bold gyorsan meggyőzött, hiszen Mongólia a horgászok hiedelemvilágában kábé olyan helyet foglal el, mint a vadászokéban Afrika. Számos különleges halfaj csak ott található meg, mint például a legendás tajmen, ami egy óriásira megnövő lazacféle, a horgász szaklapok szerint patkány utánzatú wobblerel és egér alakú műléggyel lehet rá horgászni. A mongol horgászat mellett szól még a vizek viszonylagos érintetlensége: a halak állítólag még nem annyira rafináltak, könnyebb őket becsapni, így olyan műcsali is sikeres lehet, amitől nálunk már egy félnyaras csuka is messzire menekül. Megegyeztünk, hogy Ulánbátorban találkozunk két héttel később, ő addig leszervezi a terepjárót, a túravezetést és a teljes logisztikát magyarul jól tudó nagybátyjával. Útravalóul számos jótanáccsal elláttak az ismerősök, például különböző mitológiákban jártas tudós barátom külön felhívta a figyelmem az Orjol Hojhor nevű szörnyetegre, amely a baziliszkusz ikertestvére, olyan lény, amelyet nem látott még senki, mert ha valaki megpillantja, menten szörnyethal. Már majdnem elhittem, hogy ez valami ősi le-


genda, amikor röhögve felvilágosított, hogy ő erről az egyik Galaktikában olvasott még gyerekkorában. Közben sikerült rávennem a fizika–matek szakos tanár barátomat, akit horgászköreinkben csak Tanár úrnak neveznek, hogy ne autót vegyen, hanem inkább jöjjön velem horgászni. Boldnak sajnos vissza kellett utazni Magyarországra, nem tarthatott velünk. Ulánbátor határától 10 kilométerre fogy el a járható út és tűnik el a mobiltelefon térereje, és körülbelül 80 kilométert tettünk meg az első durrdefektig. Gyors kerékcsere után megálltunk az első, leginkább westernfilmek díszleteihez hasonló településféle képződménynél, amely három házból, néhány bódéból és egy vegyesbolt-vendéglő multifunkciós egységből állt. A gumit a bolt melletti roncstelepen egy irdatlan pajszerrel lefeszegették. Én egykor a Szputnyik versenykerékpáron alkalmaztam ezt a módszert. A belsőt meglátva hamar fény derült a defekt okára: legalább négy folt éktelenkedett rajta. Amíg a foltokat hagyományos módszerrel újratapasztották, a vendéglőben elfogyasztottuk a tésztában sült szárított húst. Batsukot láthatóan nagyon megviselte a defekt, mert rendelt egy üveg vodkát, és széttöltötte. Majd rendelt még egyet és még egyet. A délután kedélyesen kezdett elfolyni, tettem némi tétova próbálkozást, hogy induljunk horgászni, de kiderült, meg kell várni Batsuk sógorát, aki elmagyarázza, hol van a legközelebbi horgászhely. Közben lefényképeztem egy Izs motorkerékpáros helyi cowboyt, szerencsére Batsuk sógora megérkezett, nagy nehezen felcihelődtünk, Batsuk pedig magához vett még néhány vodkáspalackot. Pár kilométer után lefordultunk az útról, és megtudtuk, mit bír a Land Cruiser terepen 120-szal. Sokat. A bemutatónak egy bukkanó okozta kábé 4–5 méteres repülés vetett véget, az egy hétre felhalmozott készlet mintegy 60 százaléka a nyakunkban landolt. Engem konkrétan egy karton ásványvíz vágott fejbe, Tanár úr megúszta négy kartondoboz instant kínai levessel. Amikor megérkeztünk a folyópartra, kezdetét vette a szokásos program, ami az ott töltött valamennyi esténket végigkísérte. Batsuk kiszállt a kocsiból, és egy üveg vodkával a kezében irányítgatta Occs-ot, hogyan készítse el a táborhelyet, amibe a sátorveréstől a gázfőző összeállításáig minden beletartozott. Az apai hatalom ilyenforma megnyilvánulása nem lehetett szokatlan,

mert Occs – aki maga is kétgyermekes családapa volt – szó nélkül, mondhatni a legteljesebb természetességgel állította fel a sátrat, rohant el vízért, installálta a gázfőzőt. Batsuk azért néha segített, ha a fiára éppen ráomlani készült a ponyva. A sátor egyébként nagy kihívás volt, több okból is: egyrészt a fagypont közeli hajnali hőmérséklet miatt, másrészt már az első éjszaka döbbenten tapasztaltuk, hogy mindenfajta jószágok kószálnak szabadon szerte a mongol sztyeppén, különböző kísérteties hangokat hallatva, legyen az vadló, mormota, kutyafalka, pocok, akiket vagy az éhség, vagy valamilyen földöntúli ösztön, vagy csak a kíváncsiság minduntalan a sátor köré terelt. A legdöbbenetesebb morgásokat a Csulut hegység jakjai produkálták, amint a több száz egyedből álló falka libasorban átbattyogott a sátor és az autó közötti, mintegy tíz méteres szakaszon, oda-odabiccentve felénk. Egy halsütés utáni este a környező jurták farkasvadász kutyái próbálták kifosztani az élelemkészletünket, végül szerencsére csak előmosogatást végeztek a kint hagyott csetreszen. A fenevadak teljesen máshogy szocializálódtak, mint a magyar falusi ebek. Ha követ dobtunk feléjük, odafutottak megszagolni, hogy miféle kaja, a klasszikus dobbantásra és az ijesztő „hu” kiáltásra félrefordított fejjel, kérdő tekintettel bámultak, na most mi lesz. Egyedül a sörösdobozba gyömöszölt kavics csörgésére ijedtek meg úgy öt percre. Egy darabig próbáltuk tartani a sátor előterét ezzel a fegyverrel, majd inkább behordtuk a kocsiba az ellopható élelmet. A hírünk gyorsan terjedhetett éjszaka, mert reggel két, addig nem látott eb kelt át vigyorogva a közeli gázlón, hogy megtekintsenek minket. Batsukék mindezzel régen tisztában lehettek, mert ők az autóban kialakított biztonságos fekvőhelyre vackolták be magukat. Reggelente irigykedve néztük őket, ahogy elégedett nyújtózkodással kimásznak a meleg kocsiszekrényből. Én egy hét alatt napi két óránál többet nem tudtam aludni.

UTAZÁS

Az első estén bizakodva szereltem össze a műegérrel csalizott botomat, többször lejátszottam magamban a tajmen-fárasztást, késő éjszakáig dobálva a csobbanásokból ítélve igencsak élő vizet. Több kilométert gyalogoltam a sötétben a folyóparton, amikor földöntúli zajok és horkanások miatt inkább visszavonultam. A hörgő lények makacsul követtek, ha hátranéztem, 20–30 villogó szempár tükröződött a fejlámpám fényében. Végül a szintén horgászó Occs nyugtatott meg nevetve, hogy csak lovak. A bóklászó ménesek egyébként a legvalószínűtlenebb helyeken tűnnek fel. Először azt hittem, hogy ezek valódi vadlovak, de nem, mindegyik rendelkezik gazdával, csak kora tavasszal a helyi szokás szerint kicsapják őket, és szabadon hagyják bolyongani a hideg beálltáig, amikor komoly információcsere és -vadászat zajlik a helyi agórán: ki látta és hol a lovaimat? Állítólag így két nap alatt meglelik őket. A horgászat persze korántsem olyan egyszerű Mongóliában, mint ahogy itthon elképzeltük. Napközben kizárólag szöcskével úsztatva lehetett halat fogni, a villantóknak és egyéb műcsaliknak csak borús időben, vagy éjszaka dőltek be a halak. A szöcskevadászat nem veszélytelen dolog, vigyázni kell, nehogy véletlenül lócitromba csapjon az ember: az egy négyzetméterre eső lócitrom tekintetében Mongólia bizton világelső. A víz – főleg a hegyekben – kristálytiszta, átlátható volt, a halak éppúgy kiszúrtak bennünket, mint mi őket, a Csulut folyón polár szemüvegben például 4–5 méter mélyre le lehetett látni. Kezdő legyezőhorgász lévén többször is megpróbálkoztam a legyező módszerrel, a szöcskézés mellett napközben ez bizonyult a legsikeresebbnek. A vizeket éppúgy ki kell ismerni, mint bárhol a világon, erre nem nagyon volt időnk, minden nap utaztunk, és este új helyszínt próbáltunk meg. Szájhagyomány alapján indultunk a következő helyre, és amint elkezdtünk horgászni, általában megjelent néhány lovas, és elkezdték Batsuknak magyarázni, merre van a következő folyó, ahol állítólag óriás halakat lehet fogni. Mi általában bedőltünk ezeknek az infóknak. A legbizarrabb élmény az volt, amikor egy alkalommal mögénk állt az Aranyhorda valamelyik kései tagja, amikor csak ketten dobáltunk a pusztában Tanár úrral, és mongolul kérdezett valamit. Beszédünket felismerve a lovas magyarul igazított útba: fiúk menjetek lejjebb, ott van egy torkolat, nagyon jó horgászhely. A nomádnak állt lovas a Műegyetemen tanult a nyolcvanas években. Azért nem panaszkodhattunk, fogtunk néhány csinos lenokot, óriáspért és pisztrángot, de a misztikus tajmennek hírehamvát sem láttuk. A mongol sztyeppék legizgalmasabb látnivalói a biciklis hollandok, kutyafalkákkal a nyomukban. Nem egy ilyen konvojjal sikerült találkozni, hol párosával, hol egyedül vágnak neki felmálházott kerékpárral a pusztának, szerintem titokban a kiskunsági

tanyavilágban edzenek. Az első ilyen páros láttán Batsukot megkérdeztem, hogy az Orjol Horhoj nem bántja-e őket, á nem, ezeket nem szereti, válaszolt Batsuk. A reptéren indulás előtt azért rákérdezett, hogy mi a fene az az Orjol Horhoj. Az eleség nem igazán változatos, lehet kapni kínai instant levest, Occs naponta vagy hatot megevett, ha éppen nem sátrat vert, hús csak szárított formában létezik, amit tésztában sütnek ki. Mivel nincs hűtő – áram sem nagyon –, nem is tudnák máshogy tárolni, viszont működő ínyencfalat az önmagába visszatöltött mormota. A mongol férfiak kedvenc sportja a mormotavadászat, amit 4 mm-esre átalakított Kalasnyikovval űznek. Vágtat a mongol mormotavadász a Kalasnyikovval, ha meglát a távolban egy mormotát, felkiált, leugrik a lóról, rohan a fegyverrel, mint egy támadásnál Sztálingrád alatt, majd harchoz vágja magát és célra tart. Ha a mormota kidugja a fejét az odújából, majdnem biztos, hogy bevégeztetett. Ha nem dugja ki eléggé, akkor a vadász táncolni kezd, s mivel a mormota nagyon kíváncsi állat, majdnem biztos kimászik az odúból, vajon mit csinál az a puskás idióta. Miután sikerült elejteni a megfelelő mennyiségű mormotát, következik a nem mindennapi elkészítés: óvatosan megnyúzzák, kibelezik, majd a megtisztított, megsózott húst visszavarrják néhány felhevített kővel együtt a bőrbe, így párolódik meg. Állítólag nagyon finom, mi sajnos nem jutottunk hozzá. Általánosságban persze nem fogtunk halakat. Utolsó délelőtt Ulánbátorban megnéztük az egyetlen múzeumot, ahol egy

5 dollárért fotózható Tyrannosaurus Rex és a mongol űrhajós makettje mellett végre láttam egy kitömött tajment is. Nagyon megörültem, hogy nem sikerült egyet sem fogni, ritka ronda jószágnak bizonyult. A négy emelet magas arany Buddha-szobrot viszont mindenkinek ajánlom megtekintésre, ha arra jár, a Mandala Center nevű üzlet melletti templomban található. Nyúzottan, reggel 5-kor érkeztünk Ferihegyre. Afganisztánban beszerzett kendőmet nyakam köré tekerve, a horgászbotot légvédelmi ágyúként tolva próbáltam tesztelni a vámosok éberségét a zöldfolyosón. Ki is vágódott egy kommandós, jó reggelt, vámellenőrzés, merre jártak. Mongóliában horgászni, válaszoltam lakonikusan. A vámos végigmért bennünket, visszakérdezett, mint aki nem hallotta jól, majd sajnálattal teli pillantásokkal intett, hogy menjünk. Egy néni még odacsoszogott hozzánk a kijáratnál, és a bottartóra mutatott: elnézést, mondják már meg mi van abban a hosszú tokban, mert mindenki ezt találgatja. dr. Bodolai László


31

ÉLETMÓD

A helyes táplálkozás szerepe a rák elleni harcban

Amit megeszel, azzá leszel Sokkal többen képesek meggyógyulni daganatos betegségből, mint amiről a közvélemény tud – állítja „A rák ellen, az emberért, a holnapért!” Társadalmi Alapítvány. A holisztikus szemléletű egészségmegőrzést és gyógyulást segítő módszerek: a táplálkozásés mozgásterápia, valamint a pszichés segítségnyújtás. Az alapítvány egyik munkatársának, Kisa Judit dietetikusnak 4 évszak reform receptjei című szakácskönyve nemrégiben jelent meg az Alapítvány gondozásában.. – Az alapítvány 1985-ös létrejötte óta kiemelten hangsúlyozza, hogy a helyes táplálkozásnak a betegség megelőzésében és a gyógyulásban is fontos szerepe van. A magyarországi lakosság daganatos halálozása a világon a legrosszabbak közé tartozik. Ezért mindent elkövetnek, hogy felhívják a figyelmet az egészséges, teljes értékű táplálkozás fontosságára, ez a célja az Egészségkonyha kurzusnak is – mondja Kisa Judit. – Négy éven keresztül bújtam a reformtáplálkozásról szóló cikkeket, szakirodalmakat, s mivel sokszor ellentétes véleményekkel, esetenként érthetetlen, valótlan állításokkal találkoztam, kiválogattam azokat, amelyek valóban hasznosak és gyakorlati segítséget is nyújtanak a rászorulóknak. Kutattam, hogy az alternatív táplálkozás hogyan illeszthető be a hagyományos orvoslás kereteibe. Az összeállított rendszeremmel megkerestem „A rák ellen, az emberért, a holnapért!” Társadalmi Alapítványt, és kilenc éve velük is dolgozom. Nem igaz, hogy semmit sem lehet enni, mint ahogy az sem, hogy kizárólag a táplálkozás megváltoztatásától meg lehet gyógyulni. Kb. 30 százalék függ a táplálkozási szokásoktól, tehát nagyon fontos, hogy

Főtt-nyers leves Hozzávalók: 30 dkg burgonya, 2 csapott teáskanál só, 2 dl tejföl, 2-3 evőkanál tartósítószer nélküli mustár, ízlés szerint citrom leve, zöldhagyma, répa, cékla A burgonyát 1 liter vízben pici sóval puhára főzzük. Turmixoljuk, s ízesítjük a tejföllel, a mustárral, a citromlével, ha kell még pici sóval. Tálaláskor a leveses csészékbe apróra vágott zöldhagymát, reszelt répát, reszelt céklát teszünk. Bármilyen apróra vágott zöldség vagy friss csíranövény is használható. Tetejét megszórhatjuk apróra vágott zöld fűszerekkel pl. petrezselyemmel.


Kisa Judit 1996 óta foglalkozik onkológiai betegekkel. Minden betegségre nagyobb az esély, ha helytelenül táplálkozunk, azaz több iparilag előállított, finomított terméket fogyasztunk, mint feldolgozatlan, nyers növényeket, teljes őrlésű gabonákat és persze a sok idegeskedés, szorongás is árt, de sok függ a génektől is. További információ a www. rakellen.hu oldalon. ■

mit, hogyan eszünk, van helye és szerepe az egészséges étrendnek. A teljes értékű, helyesen összeállított táplálkozás segítheti a gyógyulást. Az Alapítvány „Bioélelmiszert a menzákra!” kezdeményezésének célja, hogy Magyarországon mihamarabb törvény írja elő: a bölcsődékben, óvodákban és iskolákban vegyszermentes, kezeletlen alapanyagokból készített ételek kerülhessenek az asztalra. Ezért pénzbeli támogatással járultak hozzá, hogy két budapesti óvodában a gyermekek élelmezése bioalapanyagokból készült ételekkel történjen. A biotermékek minőségében, előállítási körülményeiben lehet hinni, ugyanis csak szigorú szabályok és ellenőrzések mellett termelhető ilyen jellegű élelmiszer. Az első négy év egy átállási időszakot jelent, ilyenkor teszik biotermelésre alkalmassá a földet, ugyanis a biotermelés alapja a tápanyagokban gazdag föld, amiből a növény fel tudja szívni a növekedéséhez szükséges anyagokat. Így lesz mikroelemekben, ásványi anyagokban, vitaminokban, íz- és aromaanyagokban gazdag a biotermék Mi jellemzi az egészségvédő étrendet? Milyen alapanyagokból és hogyan lehet egészséges, jóízű ételeket készíteni? Mit kerüljünk, és mit válasszunk, ha könnyen emészthető, de ugyanakkor tápláló ételre van szükségünk? Hogyan készítsük el ezeket? Főttet együnk vagy nyerset? 2004 óta, az egészségkonyha tanfolyam keretei között, az alapítvány munkatársai gyakorlatban is válaszolnak ezen kérdésekre. – A tanfolyam célja, hogy a korszerű, egészségvédő és egészségmegőrző táplálkozás alapjaival ismertesse meg a hozzánk forduló embereket – magyarázza az Egészségkonyha program vezetője, Kisa Judit. A betegek és az érdeklődők megismerhetik a gabonafélék, zöldségek, gyümölcsök, a különböző fehérjék, zsiradékok és az édesítés helyét, szerepét, minőségét és mennyiségét, hatásukat a szervezet működésére. – Vegyes, azaz az egészségmegőrzés és a betegségből való gyógyulás iránt érdeklődő csapat szokott összegyűlni a négyalkalmas kezdőtanfolyamon, ahol a beszerzéstől kezdve minden praktikus és hasznos kérdéssel foglalkozunk, és meg is főzzük az ételeket. A szinten tartó foglalkozásokon pedig ugyancsak tápláló, egészséges menüsorokat készítünk. Számos pozitív visszajelzést kapunk, hogy a család is

milyen jól fogadta az újfajta ételeket. Ez az igazi siker számomra. Az Egészségkonyha program keretében az évek alatt összegyűjtött és kipróbált receptekből megszületett a 77 remek reform recept könyv, majd a 4 évszak reform receptjei kiadvány. Mindez csapatmunka eredménye. A szakember szerint naponta összességében minimum fél kilogrammnyi zöldséget és gyümölcsöt fogyasszunk a bennük lévő élő enzimek, ásványi anyagok, rostok és vitaminok miatt. Cukor helyett mézet válasszunk és teljes kiőrlésű gabonákat, pelyheket és árpagyöngyöt, hajdinát, kölest együnk. Ezekből finom, ízletes kásákat, müzliket tudunk otthon készíteni. Nyáron van igazi paprika, paradicsom, télen mást kell enni, például savanyú káposztát, céklát, burgonyát, aszalt gyümölcsöket, olajos magvakat, almát, sárgarépát, hagymát. Nem kell teljesen lemondani a hagyományos magyaros ételekről sem, csak figyeljünk arra, hogy a saláta vagy zöldség, amit hozzá eszünk, ugyanakkora mennyiségű legyen. Az ásványvizeket jó, ha cserélgetjük, és többfélét iszunk, mert mindegyikben más mennyiségű ásványi anyag van. Naponta 1,5–2,5 liter az ideális belőlük. A szokásrendszert kell megváltoztatni, ami ugyan nem könnyű, de megéri. Krausz Viktória

Diós piskóta kuglóf Hozzávalók: 6 tojás, 12 dkg teljes kiőrlésű (tönköly) búzaliszt, 6 evőkanál méz, 12 dkg darált dió, 1 mokkáskanál szódabikarbóna, 1 mokkáskanál őrölt fahéj, vaj a forma kenéséhez (esetleg 2 evőkanál kakaópor) A tojások sárgáját alaposan összekeverjük a mézzel, a fahéjjal, darált dióval, szódabikarbónával kevert liszttel. A tojások fehérjét kemény habbá verjük, majd óvatosan beleforgatjuk az elkészített masszába. Vajjal kikent formába tesszük, s előmelegített sütőben 180–200 °C-on 30–35 percig sütjük.

HAJÓZÁS

Adriai kalandozások Ha valaki azt mondja, az Adrián már nem érheti meglepetés, mert mindent bevitorlázott, azt kérdezzük meg, járt-e már Kaprije szigetén és a Kornati Nemzeti Parkban, horgonyzott-e éjszakára a kopár Vruljeöbölben, és megmászta-e a Mana-sziget filmdíszleteit. Ha bármelyik kérdésre nemmel válaszolt, lehet, hogy mégis érdemes próbát tennie – például idén nyáron!

Történelmi városok, kopár szirtek, meredek sziklafalak, tengervíz, kék ég, finom ételek és italok, barátságos helybéliek – kell ennél több? Vitorlással ráadásul a tengerparti városokat a legszebb oldalukról közelíthetjük meg, nem kell parkolóhelyet vadásznunk a szűk utcácskákban, az óránkat néznünk, hogy lekéssük-e a kompot. Nem utolsósorban pedig olyan helyeket is megismerhetünk, amit másképp soha nem látnánk, márpedig azért kár volna. Induljunk el például Split környékéről! Érkezhetünk autóval autópályán vagy repülővel a Split-Kaštela nemzetközi repülőtérre is. Kihajózás előtt vételezhetünk helyi olajbogyót, cseresznyét vagy éppen szőlőt, és megcsodálhatjuk Split vagy Kaštela nevezetességeit.

Első utunk vezessen Šolta szigetére, ami rengeteg apró, fürdőzésre tökéletesen alkalmas öböllel rendelkezik! Elvégre tengeri nyaralásra érkeztünk, nem? A sziget nevének eredetéről több feltételezés is napvilágot látott: van, aki szerint éretlen fügét jelent – a mai végleges név viszont a velencei uralom idején alakult ki. A települések többsége a sziget északi oldalán, valamint a szigetet hosszában átszelő út mentén található – a hatalmas sziklák miatt a déli partvidéken nincsenek lakott falvak. A sziget központjának az említett út mentén, az egyetlen fontos kereszteződésnél fekvő Grohote falucska tekinthető, a legkedveltebb három település pedig a családi strandolásra alkalmas Necujam, a tipikus halászfalu, Stomorska, és a partyjairól híres, ezért a fiatalok körében

kedvelt Maslinica. Ez utóbbi nevét a sziget olajfáiról kapta (csak érdekesség, hogy a horvát tengerparton egy 18. század végi adat szerint mintegy 27 millió olajfa volt). Tipp: Isztriától Dél-Dalmáciáig, de főként Šolta szigeten bárhol is járjunk, mindenütt megkóstolhatók az olívaolajban „konzervált” finomabbnál finomabb helyi sajtok. Tovább hajózva vegyük utunkat Prvić szigete felé! A sziget már a kora középkortól lakott, nevét pedig valószínűleg a szárazföldhöz közeli elhelyezkedése miatt kapta, hiszen „első szigetet” jelent. Prvić újabb tökéletes helyszín a csendes és nyugodt pihenéshez. Ha még csendesebb helyet keresünk, nem kerülhetjük ki a šibeniki szigetvilág középső részén található Kaprijét, ami nevét a mediterrán kapri cserjéről kapta (ennek virágbimbója a kedvelt fűszer). A sziget öblei és természetes kikötői különleges élményt tartogatnak a vitorlázóknak és kirándulóknak egyaránt. A csend titka pedig, hogy a szigeten nincs autó – a néhány család leszármazottjaiból álló őslakosok talicskával járnak. A mindenható legjobb kedvében teremtetett és a horvát turisztikai plakátokon gyakorta viszontlátott Kornati Nemzeti Park szigeteit megcélozva feltétlenül kössünk ki Piskera szigeténél, ami a Nemzeti Parkot alkotó szigetcsoport második legnagyobb szigete. A szigeten egykoron 50 házból álló római település volt, mára azonban csak ezeknek a házaknak, valamint egy kéttornyos erődítménynek a romjai maradtak meg. A Kornati Nemzeti Park Horvátország egyik legszebb és legnépszerűbb nemzeti parkja, amely nevét a szigetcsoport legnagyobb sziÜgyvédVilág ■ 2009. június

33

HAJÓZÁS

Yacht Life magazin Magyar és angol nyelven negyedévenként megjelenő luxus jacht- és életmódmagazin. Kapható a nagyobb újságárusoknál vagy előfizethető. 2009. nyári számunk tartalmából: Tofinou 12, Riva 92 Duchessa, Baia Italia 70, Frauscher Hybrid, Corum Admiral’s Cup Competition, Hannibál a havon, Hölgyborászok, Szivartipológia, A nagy whiskycsaládok.

szattal, olajbogyó-termesztéssel és szőlőműveléssel foglalkoztak, így itt nagy biztonsággal végigkóstolhatjuk a környék híresen jó halspecialitásait. A makarskai tengerparton hajózva látogassuk meg Drevniket, ahol homokos strand és fenyők árnyéka várja a pihenni vágyókat, valamint borospincék és éttermek – halból és a tenger gyümölcseiből készült ételkülönlegességekel – az éhes és szomjas vándorokat. getéről kapta, és amelyet az 1980-as évek elején nyilvánítottak természetvédelmi területté. A szigetvilág 220 km2-es területén közel 150 fehér, kopár, sziklás sziget található, amelyek felülről úgy néznek ki, mintha egy bálnaraj szabadult volna az Adriára. Ha filmhősöknek szeretnénk magunkat érezni, álljunk meg a varázslatos Mana sziget nem mindennapos szikláinál, és tekintsük meg a manapság leginkább csak Kalóztanyának becézett, görög mintára épített halászfalu romjait, amit 1959-ben a Dühöngő tenger (As the Sea Rages) című nyugatnémet film forgatásához építettek. Kalózok soha nem laktak itt, ez azonban semmit sem von le a hely romantikus hangulatából. Ha nem így éreznénk, vigasztalódásképp csobbanjunk egyet a sziget két gyönyörű, kristálytiszta vizű strandjának egyikén! Külön érdekesség, hogy az egész Kornati Nemzeti Park Murter városának lakóié, akik eredetileg azért vették meg a szigetcsoportot, hogy itt legeltessék a birkáikat és


kecskéiket. Az egykor dús vegetációjú szigetek mai kopár látványát e háziállatoknak és pásztoraiknak köszönhetjük. Nemzeti Parkká pedig azért nyilvánították a szigetcsoportot, hogy megóvják a természeti adottságokat és megkíméljék a területet az építkezésektől. Éjszakára lehorgonyozhatunk a Vruljeöbölben is, ahol – ha történetesen nincs kedvünk saját magunkak főzni – a nem túl méretes móló mellett az apró halászfalucskában két vendéglő kínálatát is végigkóstolhatjuk. Murter szigetén a már említett Murter városa a legnagyobb település, ami az idők során túlnőtte saját határait és mára már teljesen lenyúlik a tengerig. A halászok, olajtermesztők és hajóépítők világa a sibeniki terület legnagyobb lakott, egyben a parthoz legközelebb fekvő szigete. Van kedvünk körülnézni a szigeten? Az 1474-ben alapított Tisno apró városát 30 méter széles tengerszoros választja ketté, e felett pedig nyitható vashíd köti össze. A sziget északkeleti részén található Jezera lakói hagyományosan halá-

Kiindulási pontunkhoz visszafelé hajózva Brač szigeténél ne hagyjuk ki Milna kikötőjét, ami Supetartól mindössze 20 km-re délnyugatra fekszik! A sziget legbiztonságosabb és legjobb kikötőjében 200 jachtot tudnak fogadni. Maga a helység a 16. században alakult ki, amikor egy nemesi család ezt a területet választotta, hogy itt várat és templomocskát építsen. A 17. században Milna volt a sziget székhelye, ezért itt vannak a Brač szigeten található festmények és építmények legszebb példányai. Milnában igazán összhangban találjuk az építészetet és a mediterrán hangulatot: ódon utcácskáira, templomaira, mediterrán stílusú kertjeire szép rálátás nyílik a település feletti magaslatokról. Kaštela kikötőjében pedig elcsodálkozhatunk, hogy milyen gyorsan eltelt ez a nyaralás is, és már tervezhetjük is a következőt – persze ismét egy jacht fedélzetén. Szöveg és fotók: Yacht Life

KULTÚRA

Kalandra fel! Vidám mámor a tárgyalóteremben A tárgyalóteremről sokan azt hiszik, hogy drámai csatározás helyszíne, ahol emberi sorsokról dönt a bíróság. A hétköznapok gyakorlatában viszont nem mindig ez a kép tárul a kívülálló elé. „Az átlagos tárgyalás puszta formaság, végeredményét a rutinos tárgyaláslátogató a vád ismertetése után jó eséllyel megtippelheti, ünnepélyessége pedig akár az iparengedély kiváltását célzó hatósági eljárásé. Így aztán az igazságszolgáltatás a vele kapcsolatba kerülők szemében gyakorta nem egyéb, mint egy a sokféle szolgáltatás közül.” 1 Mi most mégis részesei lehettünk egy ünnepélyesebb és vidámabb hangulatú pervezetésnek, és láthattuk, hogy a jogalkalmazók is rendelkeznek humorral. Igen, így is lehet tárgyalást tartani, nem csak futószalagon. Erre a kivételes eseményre 2009. május 6-án az Ügyészek Országos Egyesülete és a Legfőbb Ügyészség által rendezett Kriminálexpón került sor, ahol a közönséget nem mindennapi élmény fogadta. Egy híres magyar film (Kalandorok) története adta a vád tárgyát, és rendes tárgyalótermi díszletek között, de nem a megszokott szereposztásban játszották el a jogesetet a jogalkalmazók. Borbély Zoltán, aki a valóságban ügyész, most bírói szerepet kapott. A vád képviselőjeként a tavalyi perbeszédverseny győztesére, Juhász M. Gábor ügyvédjelöltre esett a választás. Meghatalmazott védőként pedig Hrabovszki Zoltán bíró járt el a vádlott képviseletében. Ez utóbbi személy pedig nem volt más, mint a filmben szereplő Elekes Géza, azaz Rudolf Péter Jászai Mari-díjas színművész. Mi volt a vád Ön ellen? Rudolf Péter: Egy gázolási ügybe „keveredtem”. A filmben egy súlyosan alkoholos állapotban lévő román rendőr zuhan a kocsimra. Nincs magánál. Nehezen tudjuk eldönteni, hogy mennyi ebből a pia és mennyi az ütközés következménye. Kínunkban berakjuk a kocsinkba, és némi vita után egy félreeső helyen megszabadulunk tőle, miután filmbéli édesapám (Haumann Péter) még egy jelentős mennyiségű pálinkával végrehajtott előre megfontolt szándékú leitatásban részesíti. Ennek a tényállásnak egy kissé módosított változatával zajlott a játék. Ezen a tárgyaláson nem rendőr, hanem rendőr ruhába bújt, jelmezes, illuminált alak az áldozat.

1

Bárd Károly: A büntető hatalom megosztásának buktatói. Bp. 1987. 12. o.

Rudolf Péter: Én régen röhögtem ennyit, mint ezen a délelőttön. Színészként tilos is lenne egy jelenetben ennyire kívül kerülni, de ebben az esetben inkább magam is nézővé váltam.

?

Amikor kiválasztották a többi résztvevőt is, hogyan készültek a szerepre? A Kriminálexpo előtt találkozott a per résztvevőivel? Mennyit próbáltak?

?

A film rendezője, Paczolay Béla a szereplők személyére illesztette a történetet, és a színészek kiválasztásánál sokszor érzelmi szempontok érvényesültek. Hogyan volt ez a próbatárgyalás esetén? Létezett itt is forgatókönyv? Mennyi szerepe volt az improvizációnak?

Rudolf Péter: Nagy próbákat nem rendeztünk. Kaptam egy anyagot, amit áttanulmányoztam. Megismertem az ellentmondásos vallomásaimat, amelyektől aztán itt is eltértem. Ahogy „illik”.

?

Rudolf Péter: Megpróbáltam az előre megadott és elképzelt forgatókönyvet megbolondítani. De a szakemberek kizökkenthetetlenek voltak. A tanúk improvizációi, túlzás nélkül állíthatom, hogy igazi színészbravúrok voltak. Nyilván van bőven élményanyag.

Volt már igazi büntető tárgyaláson?

Rudolf Péter: Sajnos igen. Két alkalommal. Egy közlekedési ügyben és egy filmes szerződés kapcsán. Ez utóbbi 12 évig tartott. Körülbelül 10 perc alatt átlátható helyzet volt. Megnyertem. Természetesen közben csődöt jelentett a cég. De ne rontsuk el a beszélgetés hangulatát, mert máig kiver a víz, ha belegondolok.

?

Úgy tudom, hogy a film rendezője első színészként Önt választotta ki, és a Kriminálexpo szervezői is Önt keresték meg először a szereplők közül, talán nem véletlenül. Milyen kapcsolat fűzi Rudolf Pétert az Ügyészek Országos Egyesületéhez?

?

A színészek esetében megszoktuk, hogy az illúzió igen fontos dolog. Ennek megfelelően teljes beleéléssel játsszák el a rájuk kiosztott szerepet. Mit jelentett Önnek ez a vádlotti szerep? Tudott azonosulni vele? Bele tudta élni magát a bűnbe esett Elekes Géza helyzetébe?

Rudolf Péter: Ez már a második alkalom, hogy meghívást kapok a rendezvényre. Először, mint megfigyelő, az Üvegtigris 2 egyik jogi esete kapcsán. Most mint vádlott, de

Rudolf Péter: Természetesen, hiszen már a filmben is ez volt a feladatom.

?

Milyen volt a kapcsolata ott a tárgyalóteremben a meghatalmazott ügyvédjével? Elégedett volt Hrabovszki Zoltán tevékenységével?

Rudolf Péter: Tökéletesen elégedett voltam. Én követtem el hibákat. Borús homlokkal hallgatta ügyetlenkedéseimet, de aztán kihúzott a slamasztikából. Úgy láttam, minden szereplő élvezte, hogy megmutathatja a másik oldal modorosságait, közhelyeit. Én pedig, még egyszer mondom, rég szórakoztam ilyen jól. Fotó: Bakcsy Árpád

?

Akik látták a filmet és a próbatárgyaláson is jelen voltak tudják, hogy a film hangulata részben eltért a bemutatott tárgyalásétól annak el-

még pár év, és bíró is lehetek. Borbély Zolival egyébként régóta ismerjük egymást. Fociztunk is egymás ellen. Kötényt is kapott, de erre nyilván nem emlékszik. Megjegyzem, számos tanút tudok felvonultatni. A tárgyalások világa, a jog mindig is érdekelt. Olyannyira, hogy engem előbb vettek fel a jogra, mint a színművészetire.

lenére, hogy a humor mindkettőnél lényeges elem volt. A film keserűbb, illetve bánatosabb érzéseket sugárzott, a tárgyalóteremben viszont sokkal kedélyesebb volt a hangulat. Ön ezt hogyan látja?

?

Egyszer azt nyilatkozta, hogy a színész saját lelkét használja munkaeszközként. Ez ennél a vádlotti szerepnél is megvalósult? Rudolf Péter: Természetesen. ÜgyvédVilág ■ 2009. június

35

KULTÚRA

Aki látta ezt a próbatárgyalást, azt tapasztalta, hogy a tárgyalóteremben a jókedv és a játékosság került előtérbe. Az Ön esetében úgy tűnt, hogy először a humor segítségével védekezett, később viszont – ahogy jobban szorult a hurok – már egyre kétségbeesettebben küzdött az igazáért.

?

tűvel. Egyszer rábeszéltem arra, hogy álljon kamera elé, és beszéljen a bírói hivatásról. Szerkesztő-riporterként én is aktívan közreműködtem ennek a filmnek az elkészítésében. A mostani próbatárgyalásnál, amikor az ügyészi szerepet a döntéshozóira cseréltem, mindvégig Pálinkás György tárgyalásvezetői képessége lebegett a szemem előtt.

Rudolf Péter: Furcsa érzés nekem egy ilyen játék, hiszen dönthettem volna úgyis, hogy ez legyen az életem. Éreztem, hogy lenne közöm ehhez a munkához. Nem tudom, hogy a tárgyalóterem melyik pontján ülnék. (A vádlottétól most tekintsünk el.) Szellemi kihívás a legegyszerűbbnek tűnő ügy is. Nyilván futószalagon épp olyan nehéz topon lenni, mint a színházban. Mindenesetre tudatosan próbáltam összezavarni a történéseket, és vádlottból vádlóvá lenni, de nem sikerült meggyőznöm a bíró urat. Nyilván a kötény befolyásolta.

?

Nem izgult nagyon? Hiszen az „ellenfelei” a tárgyalóteremben mindent megtettek azért, hogy Önt kizökkentsék a szerepéből.

Rudolf Péter: Eszem ágában sem lenne belefolyni. Úgy volt jó az egész, ahogy volt. Köszönöm, hogy ott lehettem.

Borbély Zoltán: Olyannyira, hogy talán én izgultam a legjobban az összes szereplő közül. Mindenki kiválóan játszotta a ráosztott szerepet. Túlságosan is jól. A védővel szemben – aki egyébként ítélőtáblai bíró –, például minden lehetséges fegyelmezési eszközt igénybe kellett vennem, amit a jogszabály egyáltalán megenged. Bár nagyon izgultam, néha mégis nehéz volt megállnom, hogy el ne nevessem magam. A kollégáim ott, a tárgyalóteremben nem csak jogászként és tanúként, hanem színészként és humoristaként is nagyszerűen szerepeltek. Ráadásul a vádlotti szerepben igazi művészként – Rudolf Péter sokszor „feldobta a labdát”, és erre reagálnunk kellett. Nagyon élveztem ezt a játékot, ugyanakkor komolyan is vettem.

?

?

?

Ön nem csak színész, hanem rendező és forgatókönyvíró is. Hogyan írná meg a következő Kriminálexpo forgatókönyvét, és milyen rendezői utasításokat adna a benne szereplőknek?

Most Borbély Zoltánt arról kérdezzük, hogy ügyészként milyen volt a bírói talárba bújnia.

Borbély Zoltán: Bár évek óta ügyészként dolgozom, a bírói szerep mégsem áll távol tőlem, hiszen korábban a Pesti Központi Kerületi Bíróságon voltam fogalmazó, illetve a szakvizsga után titkárként dolgoztam. A szabálysértési határozatok bírói felülvizsgálatában például hosszú ideig közreműködtem. Ráadásul az idősebb jogászok közül Pálinkás György legfelsőbb bírósági bíró, volt a példaképem, aki még egyetemista koromban konzulensként nagyon sokat segített a szakdolgozatom elkészítésében. Később is mindig mellettem állt, s szinte második apámként vezetett engem ezen a pályán. Magyarország legszigorúbb bírója, nekem ettől függetlenül mindig csak Gyurka bátyám marad. A bírói szerepfelfogás kialakításában tehát igen nagy hatást gyakorolt rám. Természetesen Elekes Gézára a Kriminálexpón nem tekinthettem úgy, mint ő annak idején Soós Lajosra. Sem a helyzetet, sem a szereplőket nem lehet összehasonlítani.

?

Én is jól ismertem Pálinkás Györgyöt. Fogalmazóként sokszor éppen az ő tárgyalásán vezettem a jegyzőkönyvet. Nem csak bíróként, hanem kiváló előadóként is ismert volt. Rendkívüli színészi képességekkel rendelkezett. Borbély Zoltán: Igen, ez köztudott volt róla. Számomra ő volt a BÍRÓ, így, csupa nagybe-


Ha már megemlítette a humort, akkor Ön szerint szerepet kaphat-e a humor a jogban?

Borbély Zoltán: A jogban meglehet a szerepe általában, de a tárgyalóteremben semmiképpen, mert támadási felületet jelenthet, és akár elfogultság bejelentésére is okot adhat. A humor különben nagyon hiányzik nekem, mert korábban sportriporterként sok vicces esettel találkoztam. Ez a mostani próbatárgyalás – amikor éppen nem izgultam –, ezért is volt üde színfolt nekem. Bár igyekeztem komoly maradni, de voltak olyan szituációk, ahol én is elnevettem magam, pedig „beugrónk” egyetlen taktikai tanácsa az volt, hogy maradjak végig komoly. A „Kalandorok” című filmet és Rudolf Péter korábbi szerepeit egyébként ismertem, ezért előre tudtam, hogy a „tárgyalás” enyhén szólva is, szórakoztató lesz.

?

Nehezebb-e úgy tárgyalni, ha a tanúk értenek a joghoz? Ugyanis ebben a játékban bírák bújtak a tanúk, illetve a sértett szerepébe.

Borbély Zoltán: Nem volt nehéz velük tárgyalni, nagyon élveztem. Régóta ismerjük egymást. Színészként is nagyon tehetséges kollégáknak tartom őket, Szűcs Ádám, csoportvezető bíró a főnököm is volt a PKKB-n, Nyilas Leventével is dolgoztunk egy épületben, Hrabovszki Zoltánnal pedig jelenleg is „egy házban lakunk”, mivel a Fővárosi Ítélőtábla ugyanabban az épületben van, mint a Legfőbb Ügyészség.

Mindannyian tudtuk, hogy ez játék, bár igyekeztünk ezt szakmai szempontból is komolyan venni. Gondoljunk csak a perbeszédekre! Mind retorikai, mind jogi szempontból kiválóan felépített végindítványok voltak. A bakter szerepét alakító ügyészségi titkár, Ragány Zoltán, nagyon hitelesen játszotta el a tanút. Igazi jó karakterét adta ennek az egyenes és becsületes férfinak. Ő egyáltalán nem a humor szempontjából építette fel ezt a szerepet, helyenként még megindító is volt ez az igazságkereső ember.

?

Na, és az ítélet? Akik ott voltak, mindannyian úgy vélik, hogy nagyon jó döntés született. Mindenkit meggyőzött az indokolás arról, hogy a vádhoz képest miért történt eltérés, és a három bűncselekményből miért csak a segítségnyújtás elmulasztásának alapesete valósult meg. A kiszabott büntetés, a közérdekű munka is megállja a helyét.

Borbély Zoltán: Nagyon sok fejtörést okozott szakmai szempontból az ítélet meghozatala. Mint azt említettem, a bírói szerep nem áll tőlem távol, de ítéletet még sohasem hoztam. Ezért alaposan végig kellett gondolom a döntést lépésről lépésre. Bár könnyebb helyzetben voltam, mint a mindennapokban eljáró döntéshozó, hiszen mi a tárgyalás előtt láttuk a filmbeli jogesetet, ezért pontos ismereteink voltak a tényállásról. A vádban szereplő három bűncselekmény közül a személyi szabadság megsértése csak formailag valósult meg, de mivel a társadalomra veszélyesség hiányzott belőle, ezért itt felmentés született. A közúti baleset gondatlan okozásának vádja alól is fel kellett mentenem a vádlottat, hiszen az autó alacsony elvárható sebességgel ment, és a sértett féktávolságon belül lépett a jármű elé, így a balesetet nem tudta elhárítani. A büntetés kiszabása azért okozott gondot, mert tudtam, hogy egy ilyen bűncselekménynél nem lenne jó döntés, ha a vádlottat végrehajtandó szabadságvesztésre ítélnék, ezért született meg az 50 nap közérdekű munkát elrendelő határozat. Felfüggesztett szabadságvesztést nem szabhattunk ki, mert a vádlott a mostani bűncselekményt egy korábban kiszabott és végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés hatálya alatt követte el.

?

Bár a Be. lehetővé teszi a felek általi kikérdezést, mégis általában a hagyományos rend szerint folyik az eljárás. Részt vett-e már olyan perben, ahol ez az alternatív változat érvényesült, és egyébként jónak tartja-e a felek általi kikérdezést?

Borbély Zoltán: Én még sohasem vettem részt olyan perben, ahol felek általi kikérdezés történt. Egyébként ez nem véletlen, mert tudtommal ezt a formát nem nagyon alkalmazzák. Egyik jogalkalmazó sem szereti. Az, hogy vajon miért nem, az egy másik riport témája is lehetne. Kiss Anna

TUDOMÁNY

Búcsú a szílíciumtól? Minden eddiginél komolyabb vetélytársat kaphat a számítástechnika újításait hosszú éveken keresztül meghatározó szilícium. Az új csodaanyag a szén egyik módosulataként ismert grafén, mely – előnyös tulajdonságai miatt – éveken belül mikrochipek fő összetevője lehet. A tudomány mai állása szerint legerősebb anyagot alig néhány éve fedezték fel.

Képzeljünk magunk elé egy hétköznapi kávésbögrét, és gondolatban fedjük be egy hártyavékony fóliával. Ezután – szintén virtuális módon – vegyünk kézbe egy ceruzát, és szúrjuk bele. Nem lesz nehéz dolgunk. Most ugyanezt a bögrét fedjük be egy nemrégiben felfedezett anyaggal, az úgynevezett grafénnal, és a ceruza végére képzeletben állítsunk egy autót. Lássunk csodát: a borítás a kivételesen nagy megterhelés ellenére sem fog átszakadni. Kísérletünket persze a gyakorlatban lehetetlen végrehajtani, de nem csak azért, mert egy gépjármű kizárólag elméletben áll meg egy írószerszám tetején. Hanem azért is, mert – a grafén töredékes szerkezetéből adódóan – ilyen szupertulajdonságú, az acélnál vagy kétszázszor erősebb anyagot a tudomány mai állása szerint csak parányi méretekben lehet előállítani. A jelenleg ismert legnagyobb szakítószilárdságú anyagként ismert grafén létezéséről már több mint ötven éve beszélnek a kutatók, kézzelfogható – pontosabban mikroszkóp alatt tetten érhető – bizonyítékra azonban csak fél évtizede sikerült szert tenni. A tudományos körökben szenzációszámba menő felfedezésnek azért van különösen kiemelt jelentősége, mert előnyös tulajdonságai miatt az új anyag – a szén egyik módosulata, a gyémánt és a grafit rokona – előbbutóbb átveheti a szilícium helyét a mikrochipgyártásban. A szilícium alapú mikroelektronikai fejlesztések az előrejelzések szerint hamarosan elérik azt a szintet, ahol már nem lehet tovább csökkenteni az egyes összetevők méretét. A tranzisztorok oly kicsire zsugorodnak, hogy ilyen körülmények között a fizikai hatások megváltoznak, és olyan jelenségek lépnek fel, melyek a mai tranzisztoroknál még egyáltalán nem jelentkeznek. Ennek következtében új chip alapanyag után kell majd nézni, méghozzá a becslések szerint várhatóan tíz éven belül. A jelenleg használt anyagoknál az egyik legnagyobb gondot a gyártási folyamat során keletkező feszültség, majd a működés közben fellépő hőhatások, illetve -ingadozások jelentik. Ha viszont ugyanerre a célra graféneszközöket alkalmazunk, akkor ezek a

problémák egyáltalán nem, vagy csak kisebb mértékben jelentkeznek. Az amerikai Georgia Műegyetem kutatói nemrég mutattak be egy chipet, melyre graféntranzisztorok százait építették – a számítások szerint ez az alkalmatosság szilícium alapú társánál százszor gyorsabb és kiválóbb hővezető lehet. A gyakorlatban azonban a kutatók még korántsem tartanak itt, így a tömeges elektronikai alkalmazásra még jó darabig várni kell. Ahhoz ugyanis, hogy a grafént – ezt az egyetlen atomréteg vastagságú grafitlemezt – laboratóriumokon kívül, ipari méretekben elő lehessen állítani, egy sor nehézséget kell leküzdeni. Vagy valami módon rá kell venni a szénatomokat, hogy egyetlen atom vastagságú réteggé rendeződjenek, vagy pedig egy nagyobb, csaknem makroszkopikus objektumot kell megpróbálni lebontani a minimális méretre. A téma egyik legfőbb hazai szakértője, Bíró László Péter, az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet Nanoszerkezetek Osztályának

tudományos tanácsadója és munkatársai az utóbbi módszert alkalmazzák. Tudniillik néhány tíz nanométer vastag grafitpikkelyeket visznek fel egy alkalmas felületre, majd oxidációt hajtanak végre; magyarul: addig hántják le sorról sorra a grafitrétegeket, amíg el nem érnek az egyetlen atom vastag grafénig. És hogy a művelet szinte emberfeletti nehézségét híven érzékeltessük, alkalmazzunk ismét egy hasonlatot. Húzzunk fel egy bokszkesztyűt, majd próbáljunk vele laponként szétszedni egy köteg finom selyempapírt – nos, Bíró László Péterék a megmondhatói, hogy egyetlen atom vastag objektumokat leválasztani és kezelni a makrovilág eszközeivel ennél a kísérletnél milliószor ne-

Az emberi agyhoz fogható memória? A HP Labs kutatói olyan tudományos áttörést értek el a közelmúltban, melyet évtizedekkel ezelőtt szinté megjósoltak, ám mostanáig nem sikerült valóra váltani. A tudósoknak a világon először sikerült kikísérletezniük a memória rezisztort, vagyis a memrisztort. Ezzel az újdonsággal a jelenleginél jóval gyorsabb és olcsóbb, úgynevezett nem-felejtő memóriák gyártása válhat lehetővé, sőt hosszabb távon akár az emberi agyhoz hasonló áramkörök létrehozásához szolgálhat segítségül. 1971-ben az amerikai Berkeley egyetem kutatója, Leon Chua azt az akkor még merésznek tűnő jóslatot tette, hogy az ellenállás, a kondenzátor és az induktor (vagyis a tekercs) mellett létezik egy negyedik áramköri alapelem, az úgynevezett memória rezisztor, amely a rajta átfolyó áram erősségétől és irányától függően változtatja ellenállását – mi több, ezt az áram kikapcsolása után is megőrzi. A memrisztor tehát abban különbözik a többi áramköri elemtől, hogy ha lekapcsoljuk az áramot, emlékezik arra, hogy milyen erős volt a rajta átfolyó áram, és megtartja ellenállását. (Ezt a képesség a többi alapelemnek nem sajátja.) A memrisztorok megjelenése jelentős hatással lehet az iparra. Segítségükkel ugyanis le lehet egyszerűsíteni egyes kapcsolásokat, csökkenthet az áramkörök fogyasztása, és olcsóbban lehet őket gyártani. A memrisztort úgy kell elképzelni, mint egy csövet, mely az áteresztett víz mennyiségétől és irányától függően változtatja keresztmetszetét, amelyet még akkor is megőriz, ha a vizet elzártuk. Ha a víz az egyik irányból folyik, a cső keresztmetszete megnő, ha a másikból, a keresztmetszet szűkül.


37

TUDOMÁNY

Pusztul a Föld legnagyobb korallvilága

A Google és az adatvédelem Google Street View néven indult két éve a keresőportál utcakép-szolgáltatása, melyet Európában – amerikai bemutatkozását követően – nem fogadtak lelkesedéssel. Pedig az utcaképek hasznosak, segítségükkel megtudhatjuk például, hogy a megvásárlásra kinézett lakás milyen környéken van. Ezzel még nem is lenne gond – a baj az, hogy a Google tevékenysége sértheti a járókelők jogait. A sajtóba több, a GSV-re nézve nem éppen pozitív történet is bekerült. Így azé a férfié, akit a szolgáltatás autója lencsevégre kapott, amint a feleségének bejelentett kiküldetés helyett a barátnőjével töltötte az időt. Az arcok és a rendszámok kisatírozásával, kikockázásával kiküszöbölhető a személyes adatok rögzítése, de e műveletnek a felvétel készítésével egy időben kell megtörténnie. Az adatvédelmi hivatal szerint kétséges, hogy ez tényleg így zajlik, sőt az ombudsman szerint a kitakarás nem elég: azt úgy kell elvégezni, hogy az arcok és a rendszámtáblák semmilyen eljárással ne legyenek visszaalakíthatóak.

A tengervíz hőmérsékletének és savasságának emelkedése miatt századunkban teljesen kipusztulhat az a hatalmas, változatos élővilágnak helyet adó korallvidék, amelyet gyakran az Amazonas dzsungeljeinek tengeri megfelelőjeként emlegetnek – figyelmeztet a WWF nemzetközi környezetvédő szervezet. Az Indonézia, Malajzia, Pápua Új-Guinea, Fülöp-szigetek, Salamon-szigetek és Kelet-Timor által határolt 5,4 millió négyzetkilométeres területen a világ korallépítő fajainak 75 százaléka megtalálható. A zátonyok ökoszisztémájának összeomlásával több mint százmillió ember megélhetése kerülhet veszélybe, akik a halászat megszűnésével az amúgy is túlzsúfolt nagyvárosokban kereshetnek menedéket. www.origo.hu

www.hetivalasz.hu

hezebb mutatvány. Ahhoz pedig, hogy a kutatók egyáltalán megkíséreljék végrehajtani ezt a feladatot, túl kellett lépni egy tudományos dogmán: nevezetesen azon a régóta rögzült hiedelmen, hogy egyetlen atomnyi vastagságú lemezt lehetetlenség létrehozni. A grafént egyre inkább „új trónkövetelőként” emlegetik a nanoagyagok közt a már régebben ismert szénalapú nanocsövek mellett. Míg a grafén egy szénatomokból álló, egyatomnyi vastagságú összefüggő réteg, addig utóbbi ugyanennek a henger alakú változata. Másképp fogalmazva: a grafén egy kitekert szén-nanocső, s mint ilyen, sokkal könnyebb dolgozni vele. Grafén alkalmazásakor ugyanis egy nanoelektronikai eszköz kialakításakor nem kell minden egyes nanocsövecskékkel külön bajlódni, hanem a grafénlapból – pont úgy, mint egy vég kelméből – ki lehet szabni a megfelelő mintát. Hogy ismét egy párhu-

zammal éljünk: míg az előbbi megoldás ahhoz hasonlítható, mint amikor – hosszú napok aprólékos munkájával – fogpiszkálókból igyekszünk felépíteni mondjuk az Eiffeltorony kicsinyített mását, addig a második ahhoz, amikor a szabó könyed mozdulatokkal kinyesi a készülő öltöny elemeit az anyagból. És hogy továbbbra is haza beszéljünk: jelenleg magyar kutatók – az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézetéből Tapasztó Levente és munkatársai – tartják a legkeskenyebb (2,5 nanométer széles) grafénszalag kivágásának világrekordját. Tapasztó Leventét ezért a teljesítményért 2008-ban Junior Prima díjjal jutalmazták, a nanoszalagokról készült, a kutatási eredményt illusztráló fotót a Nature Nanotechnology című folyóirat a címlapján tartotta érdemesnek közölni, s Tapasztó

elnyerte a stuttgarti Max Planck Szilárdestfizikai Kutatóintézet Humboldt-ösztöndíját is. Mindennek azért is van jelentősége, mert a grafén önmagában félfém, vagyis nem készíthetünk belőle olyan tranzisztort, aminek van „kikapcsolt” állapota, ezért nem lehet processzorok készítésére használni. Ha viszont elég keskeny szalagot vágunk ki a grafénból egy jól meghatározott kristálytani irányban, akkor ki tudunk alakítani egy olyan, úgynevezett tiltott sávot a szalag elektronszerkezetében. Ennek köszönhetőn a grafén tranzisztor kikapcsolt állapottal is fog rendelkezni, így pedig már hozzá lehet kezdeni a nanoprocesszorok tervezéséhez. Nem véletlen, hogy az új „csodaanyag” fölkeltette már számítástechnikai nagyvállalatok – IBM, a HP, az Intel – figyelmét. ■

A világ legrégibb emberszobra A világ legrégibb, a szénizotópos kormeghatározás szerint legalább 35 ezer éves emberszobrocskáját találták meg tübingeni tudósok Németországban, BadenWürttemberg tartományban. A Hohle Fels barlangban tavaly szeptemberben hat darabban előkerült mamutagyar-szobrocska egy nőt ábrázol túlhangsúlyozott nőiességgel, túlméretezett nemi szervekkel. Az 1908-ban megtalált híres Willendorfi Vénusznál 25 ezer évvel idősebb figura felfedezése átírja a művészettörténetet – olvasható a Natire című folyóiratban. Azok az izraeli és afrikai kövek, amelyeket elődeink azért gyűjthettek, mert az emberre hasonlítottak, csaknem kétszer ennyi idősek, de nem emberi kéz faragta őket. MTI


június III. évfolyam 6. szám Ára: 945 Ft VILÁG Bűnös vagy ártatlan? Szakkollégium a város fölött A korrupció időszerű kérdései

Recommend Documents