2008. április II. évfolyam 4. szám Ára: 945 Ft VILÁG. A cégeljárás jelene. Portré dr. Fekete Tamás. Sógorom a Zugügyvéd

2008. április  II. évfolyam  4. szám  Ára: 945 Ft

Ü A cégeljárás jelene Portré – dr. Fekete Tamás

Sógorom a Zugügyvéd

VILÁG

Felelős vezető: CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. Igazgatója Felelős szerkesztő: dr. Bende Máté, dr. Szilvási Miklós

Köszöntő

TISZTELT OLVASÓ! Úgy tűnik, elkiabáltam a tavaszt az előző szám köszöntőjében, ezért most azt mondom: Itt a tél! Hátha megint nem lesz igazam... Áprilisi számunk olyan lett, mint a tavaszi időjárás: változatos. A már ismert szakmai arcképek mellett ezúttal helyet kaptak könnyedebb témák is. Elmerülhetünk az amerikai ügyvédek világában, megismerhetünk egy vagány divattervezőnőt, olvashatunk egy rendhagyó jogi blogról. Természetesen a fő hangsúlyt továbbra is az ügyvédek világa jelenti – azonban ez a világ, úgy gondolom, éppolyan színes, változatos, mint a kezdet évszaka.

Tördelő:

Dőljenek csak hátra, vegyék kezükbe az újságot és élvezzék újra a napsütést!

László Ágnes Nyomdai munkálatok:

Üdvözlettel: dr. Szilvási Miklós felelős szerkesztő

Sprint & Production Kft. Felelős vezető: Ipacs Zsolt ügyvezető igazgató Hirdetésfelvétel: (40) 464-565 [email protected] ISSN 1789-2430

Tájékoztató: az ÜgyvédVilág magazin egy példányban továbbra is ingyenes valamennyi magyar ügyvéd számára. Nem ügyvédek, valamint ügyvédek számára az ingyenes példányon felül további példányok 900 Ft + áfa összegért rendelhetők meg a Kiadónál.

TARTALOM Szakma

Portré

Régi-új munkatárs az Oppenheimnél dr. Horvai-Hillenbrand Péter

5

A jogutódlás kérdése és a Kbt. kogenciája dr. Deák Krisztina, dr. Bűrös László és dr. Kardkovács Kolos

8

Az összevont gazdaságtámogatási rendszer (SPS) Beszélgetés Csapainé dr. Izeli Szilvia ügyvéddel

11

25

Tartalom

4

A bűn, a bűnhődés és az igazság dr. Fekete Tamás

25

A cégeljárás jelene: a szabályozás gyakorlati problémái dr. Rim Zsuzsanna és dr. Kollár Pál

11 13

Globális válság a hitelpiacon Gazdasági recesszió és következményei: dr. Lantos Árpád, dr. Papp Erika, dr. Sefer Iván

15

Közlekedj okosan! dr. Pörzse Tamás ügyvéd, kártérítési specialista

18

Ingatlanjogi esetek Beszélgetőpartnerünk dr. Kiss Gábor, bíró

20

Néhány szó a vagyonosodási vizsgálatokról Beszélgetés dr. Csilléry Alexandrával

23

CompLex Reggeli Házassági vagyonjog, a hitelezők büntetőjogi védelme

Társalgó

28 30

Michael Clayton, avagy Ügyvédvilág Amerikában Az esküvői szalontól a formaruhákig Makány Márta

32

Magyar ügyvédként Erdélyben Beszélgetés dr. Rozsnyai Sándor ügyvéddel, a Kovászna Megyei Ügyvédi Kamara prodékánjával

35 38

Sógorom, a zugügyvéd – a rendhagyó jogi blog Fókuszban a Heves Megyei Ügyvédi Kamara dr. Láng Péter ÜGYVÉDVILÁG

3

Szakma

Régi-új munkatárs az Oppenheimnél

– Budapest, 2008. március 20. – A jövőben ismét Magyarország egyik vezető ügyvédi irodája, az Oppenheim munkatársaként folytatja pályafutását dr. Horvai-Hillenbrand Péter, aki az iroda társasági jogra szakosodott ügyvédeivel együttműködve, az Oppenheim finanszírozási csapatát erősíti majd.

Dr. Horvai-Hillenbrand Péter (29) a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán (Budapest) szerzett jogi doktorátust 2003-ban. 2003 és 2006 között, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának adójogi kurzusán, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Karán folytatta tanulmányait. Szakterülete a pénzügyi jog, a tőkepiaci jog, valamint a polgári és a társasági jog. Jogi diplomája megszerzését követően, 2004-ben lépett be a Rein és Társai Freshfields Bruckhaus Deringer Ügyvédi Irodához, ahol olyan ügyfelekkel foglalkozott, mint a JP Morgan, a Barclays, a Societé General, a Johnson & Johnson, az ABN Amro és a Hewlett Packard. A vezető nemzetközi ügyvédi iroda munkatársaként komoly szakmai tapasztalatra tett szert a beruházásfinanszírozási és strukturált finanszírozási ügyletek, valamint a banki és tőkepiaci tranzakciók és az IPO-k terén. 2007-ben csatlakozott a White & Case budapesti irodájának banki és pénzügyi csoportjához, ahol különböző bankok, pénzügyi vállalkozások, befektetési alapok és számos nagyvállalat tevékenységéhez és tranzakcióihoz kapcsolódóan adott tanácsot.

4

ÜGYVÉDVILÁG

A korábban Freshfields Bruckhaus Deringer név alatt működő Oppenheim Ügyvédi Iroda munkatársai 2007 novembere óta új struktúrában, független ügyvédi irodaként folytatják tevékenységüket. A megújult szervezeti formában az Oppenheimet a gyors stratégiai döntéshozatal, a magas szolgáltatási színvonal és a kreatív szemléletmód jellemzi. A 12 partnerrel és több mint 30 jogásszal működő Oppenheim Magyarország egyik vezető ügyvédi irodája, a Freshfields Bruckhaus Deringer első számú együttműködő partnere Magyarországon.

dr. Deák Krisztina, dr. Bűrös László és dr. Kardkovács Kolos ügyvédek

Szakma

A jogutódlás kérdése és a Kbt. kogenciája dr. Bűrös László: A Kbt. rendelkezéseinek kógens jellegére tekintettel érdekes kérdéseket vet fel a Kbt. és a törvényes, valamint szerződéses jogutódlás viszonya. Egy közeltmúlban lefolytatott jogorvoslati eljárás tényállása szerint egy hazai cég polgári jogi szerződéssel átruházta egyik üzletágát és a vásárló cég ennek eredményeként többek között alanyává vált egy megkötött közbeszerzési szerződésnek. Közzétettek egy tájékoztatót a megkötött szerződés módosításáról. Hivatalból történő kezdeményezésre a Közbeszerzési Döntőbizottság (KD) marasztaló határozatot hozott és jelentős pénzbírságot szabott ki: egyrészt az intézményre, amely elmulasztotta közbeszerzési eljárás lefolytatását, valamint az üzletágát átruházó szerződő félre. Mindez több kérdést is felvet; szerződésmódosításnak minősül-e egyáltalán a szerződéses jogutódlásra tekintettel a szerződéses jogutód engedményezéssel, illetve tartozásátvállalással a szerződés alanyává válása? Szükség volt-e ennek megfelelően tájékoztató közzétételére, a Kbt. szempontjából új jogalanynak minősül-e a szerződéses jogutód. A KD a Kbt. 304. § (1) bekezdésére alapítottan – szerződést a közbeszerzési eljárásban nyertes ajánlattevőként szerződő félnek kell teljesíteni – figyelemmel a Kbt. kógens jellegére hozta meg döntését, mely szerint a szerződéses jogutódlás esetén a jogutód szerződésbe történő belépése kizárt. Azért érdekes a kérdés, mert a Kbt. valóban nem ismeri a jogutódlás intézményét, egyáltalán nem foglalkozik vele. Ebből számomra azonban az következik, hogy a jogutódlás tekintetében – legyen az akár törvényes, akár szerződéses – csak egységes jogi megítélés lehetséges. Ha tehát a példában említett érvrendszerre alapítottan kizárt a szerződéses jogutód belépése a szerződésbe, úgy ez alkalmazandó a törvényes jogutódra is. Ennek következményeként pedig, ha valaki ma Magyarországon átalakítja a cége szervezeti struktúráját – például a Gt. szerinti átalakulás alkalmazásával –, például kiválással választja le a cégről az egyik üzletágat, ezzel tudomásul veszi egyben, hogy minden korábban, közbeszerzési eljárás

alapján megkötött szerződése megszűnik, és az ajánlatkérőnek újabb közbeszerzési eljárást kell kiírnia. A gyakorlat számára kezelhetőbb értelmezés szerint, ha nem egyedi szerződés átruházása történik, közbeszerzési szempontból nem kellene a felek személyében beállt változásnak tekinteni a hétköznapi gazdasági folyamatok által indokolt törvényes és szerződéses jogutódlás esetét.

„

„Ha nem egyedi szerződés átruházása történik, közbeszerzési szempontból nem kellene a felek személyében beállt változásnak tekinteni a hétköznapi gazdasági folyamatok által indokolt törvényes és szerződéses jogutódlás esetét.” (dr. B. L.)

dr. Deák Krisztina: Ez előrevetíti azt, hogy aki megnyeri a közbeszerzési eljárást, kiszervezi az érintett üzletágát, és tulajdonképpen „eladja” a szerződést. dr. Kardkovács Kolos: Az valószínűleg nem volna rentábilis. A felvetett esetben a vállalkozók oldalán következett be jogutódlás. A mi praxisunkban viszont olyan is előfordult, hogy a költségvetési szerv, mint ajánlatkérő szűnt meg – egy kormányátalakulás után –, de a feladat nem. A vállalkozó szempontjából semmi sem változott. Ha elfogadjuk ezt az értelmezést, az ajánlatkérő oldalán sem lehetne jogutódlás. Ilyen esetekben kinek és hogyan fog teljesíteni a vállalkozó? Éppen ezért meglehetősen körültekintően kellene szabályozni az engedményezést és a tartozásátvállalást.

dr. Kardkovács Kolos: Kétségtelen, hogy a jogutódlás alkalmas lehet a Kbt. rendelkezéseinek kijátszására. Ezt a tényt azonban nem elegendő feltételezni, hanem minden egyes ügyben vizsgálni és bizonyítani szükséges, hiszen önmagában a jogutódlást nem kellene eleve a Kbt.-be ütköző „magatartásként” értékelni. Egyébként sincs értelme elvet csinálni valamiből, amelyet a gyakorlat ki tud üresíteni. Nem életszerű és a gazdasági szereplők döntési autonómiáját szűkíti ugyanis, hogyha egy cég alapít egy kft.-t száz százalékos tulajdonrésszel, majd ebbe a kft.-be „kiszervezi” az egyik üzletágát és rendelkezésre bocsátja a kiszervezett üzletág szerinti tevékenységhez szükséges eszközöket, humán-erőforrásokat, akkor ez a kft. nem tud belépni szerződésen alapuló jogutódlással egy olyan szer-

INTERNATIONAL LEGAL SERVICES

dr. Bűrös László: A KD vonatkozó döntésének egyik érve éppen az volt, hogy a jogutódlás alkalmas lehet a Kbt. rendelkezéseinek a kijátszására. Azt nem tekintem reálisnak, hogy komplett üzletág kiszervezésénél ez a szempont szóba jöhetne. A gyakorlat oldaláról viszont a KD érvelése alapján nem kezelhető közbeszerzési szempontból a törvényes jogutódlás sem.

OFFSHORE CÉGEK alapításának közvetítése ingyenes tájékoztatók, konzultációk (elzetes bejelentkezés alapján) 1088 Budapest, Rákóczi út 27/A. III. em. 1. Tel.: +36 (1) 266-0054, Fax.: +36 (1) 266-5351 E-mail: [email protected] www.ilshungary.hu

ÜGYVÉDVILÁG

5

Szakma

ződésbe, ahol az alapítója a szerződés teljesítésére kötelezett vállalkozó. Pedig a polgári és társasági jog szabályai szerint az alapító uralkodik ezen kft. felett. A másik, ami a KD által az adott eseti döntésben ezen elvi álláspont ellen szól, hogy nem szabadna összekeverni a kogencia érvényesítését és a jogszabály megkerülésére irányuló jogszabálysértő magatartásokat! Ha a KD tudja bizonyítani, hogy a jogszabály megkerüléséről van szó, ne arra hivatkozzon, hogy a kogencia miatt a Kbt. szerint elvi jelleggel és általánosan tilalmazott a jogutódlás! Hanem rögzítse, hogy a jogutódlást a Kbt. ugyan nem szabályozza, ezért a polgári-társasági jog szabályait hagyja érvényesülni, és ha olyan esetet lát, amelynél a jogutódlás a közbeszerzési szabályok megkerülésének minősülhet, akkor akár a törvény alapelveire, akár tételes jogi szabályokra hivatkozással a „többlettényállási elemre” tekintettel a jogsértés tényét állapítsa meg és ne a kogencia megsértésére hivatkozva általános jelleggel tilalmazza a közbeszer-

6

ÜGYVÉDVILÁG

zési eljárások alapján megkötött szerződések tekintetében a jogutódlást! dr. Bűrös László: A gyakorlat alapján abból indul ki a KD és a bíróság, hogy a kogencia olyan abszolutizált fogalom, amely önmagában elégséges indokot ad arra, hogy ezeket a kérdéseket tartalmi szempontból meg se vizsgálják. Az indokolásban is egy feltételezésen alapuló Kbt. megkerülési lehetőség szerepel érvként többek között.

„

„Ha a KD tudja bizonyítani, hogy a jogszabály megkerüléséről van szó, ne arra hivatkozzon, hogy a kogencia miatt a Kbt. szerint elvi jelleggel és általánosan tilalmazott a jogutódlás!” (dr. K. K.)

Másrészt, amennyiben a Kbt. szempontjából a jogutódlásnál nem lehet különbséget tenni a törvényes vagy a szerződéses forma között, azaz a jogutódlás semmilyen formában nem kezelhető, akkor az alkalmassági követelmények igazolásával foglalkozó tanácsi ajánlásban a jogelőd szervezetekre történő hivatkozás – például a referenciák körében – erősen megkérdőjelezhető. dr. Kardkovács Kolos: Ezzel összefüggésben csak jelezni kívánom, hogy a Kbt. kifejezetten megengedni, hogy más nevében folytassák le a közbeszerzési eljárást. Ez eleve előrevetíti, hogy az eljárás de facto ajánlatkérője harmadik személy javára folytatja le a közbeszerzési eljárást, azaz a szolgáltatás igénybe vevője nem az ajánlatkérő lesz. Például az önkormányzat intézményi társulása folytatja le a közbeszerzési eljárást, a szerződéseket viszont már nem ő, hanem maguk az intézmények kötik meg.

dr. Kardkovács Kolos: Megértem, hogy fennállhat az a veszély, ha egy cég nem tud elindulni az eljáráson (mert nem felelne meg az alkalmassági követelményeknek vagy vele szemben kizáró ok áll fenn), így közvetett módon (harmadik cégen keresztül) „vesz részt” az eljárásban, amely, miután megnyeri a közbeszerzést, beolvad az „uralkodó társaságba” vagy e cég felvásárolja őt. Nyilvánvaló, hogy ez az eset a közbeszerzési szabályok jogellenes megkerülése. De természetesen sokkal „kifinomultabb” megoldások is ismertek. Tegyük fel, hogy adott „A” és „B” cég. Utóbbi megnyeri a közbeszerzési eljárást. Két módon lehet a cég szerződésállományát megszerezni: az egész cég megvásárlásával, és „A” cégbe való beolvasztásával, ami a KD szerint – mivel jogutódlásról van szó – nem elfogadható, hiszen a „B” cég nyert, ezért a jogutódlás tényétől függetlenül kizárólagosan ő jogosult a szerződés teljesítésére, ezért „A” cég pedig ne akarja teljesíteni a szerződést. Ugyanezt úgy is elérhetem, hogy „A” cég százszázalékos tulajdonosa lesz a B cégnek anélkül, hogy bármelyik cég átalakuláson alapuló jogutódláson menne át. Akkor minden teljesen rendben van? Vajon a Kbt. kogenciája terjed-e odáig, hogy a gazdasági társaságok döntési autonómiáját korlátozza? Általános elvi jelleggel, a kogenciára hivatkozva a KD kimondhatja-e, hogy nem idegeníthető el a cég üzletrésze, amelynek értékében benne van a szerződésállomány értéke? A KD említett döntése ezek szerint azt is jelenti, ha kötök közbeszerzési eljárás alapján szerződést, azt a cégértéket én nem tudom pénzre konvertálni, nem tudom eladni a cégemet. dr. Bűrös László: Így van, vagyis ha egy cég megnyer egy közbeszerzési eljárást, és

az alapján szerződést köt, ezt követően csak a szerződés megszűnésének kockázatával hozhat döntést esetleges átalakulásáról. dr. Deák Krisztina: Különbséget tennék a között, hogy a közbeszerzés nyertese beolvad-e (vagyis egyébként megmarad, csak egy nagyobb cégnek lesz a része), illetve kiválik vagy átalakul-e (azaz más formában működik tovább). dr. Bűrös László: Emlékeztetnék a kiinduló esetre, amikor nem egyes szerződéseket, hanem a teljes üzletágat adta el a cég; a kérdéses szerződés mellett a teljes forgalmazási jogot, az emberekkel és eszközökkel együtt, azaz tartalmilag egy kiválás formájában végbemenő átalakulásról volt szó.

„

»Az ajánlatkérő ugyanis nem a két jelentkezőt minősítette együtt, hanem a két céget külön-külön, vagyis egy másik „jogi személyt”, mint aki beadta az ajánlatát. Ez, lássuk be, nonszensz, hiszen ha külön-külön megfeleltek a kiírásnak, és utána közösen indulnak, vagyis az erőforrások összeadódnak, akkor talán még „alkalmasabbak”, mint külön-külön.« (dr. D. K.)

dr. Kardkovács Kolos: A kérdés változatlanul az, hogy a Kbt. kogenciája kiterjed-e a polgári jogi jogügyletekre és korlátozhatja-e az autonómiát? dr. Bűrös László: A KD említett döntése tovább erősíti azt a felfogást, mely szerint a Kbt. preferált, elsődleges szereppel bír a jogszabályi hierarchiában azonos szinten elhelyezkedő más jogszabályokkal szemben és az azok által biztosított jogok érvényesülését korlátozhatja. A gyakorlatban ez például a konkrét esetben úgy jelenik meg, hogy formálisan ugyan semmi sem korlátozza a társaságoknak a Gt. szerinti átalakítását, de azzal a tulajdonosoknak adott esetben számolniuk kell, hogy ennek következménye lehet a közbeszerzések alapján kötött szerződések elvesztése.

dr. Kardkovács Kolos: Érdekes volna megnézni a másik oldalt is: ezek szerint az ajánlatkérő oldalán sem megengedett a jogutódlás? Mert akkor a vállalkozó mondhatja, hogy ha őt minősíti az ajánlatkérő, akkor ő is minősítené a partnerét, mert neki nem mindegy, hogy például egy minisztériummal áll jogviszonyban vagy annak a háttérintézményével vagy gazdasági társaságával, amely „jogutódlással” megkapta ezt a feladatot? Egyébként is eleve kérdéses, hogy a felek személyében bekövetkező változás egyben szerződésmódosításnak is minősül-e vagy a szerződésmódosítás csak a szerződés immanens tartalmát jelentő jogokra és kötelezettségekre, illetve a lényeges szerződési feltételekben bekövetkező változásokra értelmezhető.

Szakma

dr. Deák Krisztina: Előfordult olyan is a régi Kbt. hatálya alatt, hogy előminősítési eljárásban öten indultak, mint jelentkezők, majd az ajánlati szakaszban ketten összeálltak, és közösen tettek ajánlatot. A bíróság erre azt mondta: ha külön-külön megfeleltek, az még nem jelenti azt, hogy együttesen is megfelelnek, az ajánlatkérő ugyanis nem a két jelentkezőt minősítette együtt, hanem a két céget külön-külön, vagyis egy másik „jogi személyt”, mint aki beadta az ajánlatát. Ez, lássuk be, nonszensz, hiszen ha különkülön megfeleltek a kiírásnak, és utána közösen indulnak, vagyis az erőforrások összeadódnak, akkor talán még „alkalmasabbak”, mint külön-külön.

dr. Bűrös László: Megemlíteném a Legfelsőbb Bíróság korábbi eseti döntését, amely szerint a tartozásátvállalás és engedményezés nem minősül szerződésmódosításnak. dr. Kardkovács Kolos: A szerződés teljesítéséről szóló tájékoztató nem egy esetben úgy szól, hogy a szerződést kötő felek „A” és „B”, teljesítette „C”, aki „A”-nak vagy „B”-nek a jogutódja. Főleg állami szerveknél fordul elő. Ha így vesszük, akkor ha egy minisztériumnak megváltozik a neve, az összes szerződése lehetetlenül? Ráadásul a minisztériumoknál még jogutódlást sem mond ki a törvény, csak annyit, hogy átveszi a feladatait egy másik minisztérium. Előfordulhat az is, hogy egy nem a Kbt. alanyi hatálya alá tartozó ajánlatkérő visszterhes szerződést köt szolgáltatás megrendelésére, majd a szerződést engedményezi egy olyan szervezetnek, amely viszont már a Kbt. alanyi hatálya alá tartozik. Ez aztán végképp alkalmas a közbeszerzés szabályainak a megkerülésére. Egyetértek azzal, hogy minden esetet egyedileg kell megvizsgálni, a KD pedig igenis mondja ki, hogy jogsértés történt, ha a többlettényállási elemek bizonyíthatóak. dr. Bűrös László: A jelenlegi gyakorlat alapján ez kizárt, a jogutódlás ténye alapján állapítják meg a jogsértést, hivatkozva a törvényi kogenciára, ami persze – mint korábban utaltam rá –, nem azonos módon kerül megítélésre a Kbt. különböző rendelkezéseinek viszonylatában. dr. Schmidt Gábor ÜGYVÉDVILÁG

7

Szakma

Beszélgetés Csapainé dr. Izeli Szilvia ügyvéddel

Az összevont gazdaságtámogatási rendszer (SPS)

M

Jelenleg melyek az aktuális változások a támogatási rendszert illetően? A támogatási rendszer alapvetően változik meg 2009-től, új vagyoni értékű jog jön létre. A mezőgazdasági vállalkozók számára rendkívül fontos a termőföld megszerzésének és hasznosításának a feltételein túlmenően a támogatási rendszer kihasználása. Korábban a mezőgazdasági támogatások teljes mértékben termeléshez kötöttek voltak, ezt egyszerűsített területalapú támogatási rendszernek nevezték (SAPS). Magyarország az EU-s követelményeknek megfelelően 2009. január 1-jével áll át

8

ÜGYVÉDVILÁG

erről a rendszerről az ún. összevont gazdaságtámogatási rendszerre (SPS). Az új támogatási rendszerrel egy új mezőgazdasági vagyoni értékű jog jön létre, az SPS-jogosultság. Mi ennek a támogatási rendszernek a lényege? Az új támogatási rendszer lényege, hogy a támogatási jogosultság (SPS-jogosultság; bázisjogosultság) és a termelés elválik egymástól, és az SPS-jogosultság, mint vagyoni értékű jog a termőföldtől függetlenül önállóan forgalomképes lesz. A történelmi bázis jogosultságát a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal

Fotók: Bakcsy Árpád

agyarország alapvetően agrárország, így a mezőgazdasági támogatásokra és a termőföldre vonatkozó szabályozásnak nagy jelentősége van a gazdasági életben. A mezőgazdasággal kapcsolatos jogi kérdések a magyarországi gazdálkodók széles körét érintik, napjainkban a támogatási rendszer kellő ismerete a gazdálkodók versenyképességének fenntartása érdekében elengedhetetlen.

(MVH) a 2006. évben a regisztrált gazdálkodóknak kifizetett nemzeti kiegészítő támogatások alapjául szolgáló termelési egység alapján számolja ki. A termelési egység a mezőgazdasági vállalkozás jellegétől függően lehet terület, állatlétszám vagy tejkvóta. Vagyis földművelés esetén a bázisjogosultság mértéke attól függ, hogy az egyes mezőgazdasági üzem, gazdálkodó használatában 2006-ban milyen nagyságú termőföld állt. Ezt követően a bázisjogosultságban változás csak annak átruházásával, ideiglenes átengedésével, lemondással, vagy jog-

Hogyan értelmezhető az SPS-jogosultság, mint vagyoni értékű jog? Az SPS-jogosultság, mint egy újfajta támogatási jog a termőföldtől, és a termeléstől függetlenül forgalomképes, átruházható, örökölhető. A rendszer bevezetését követő időszakban Magyarországon a jogosultságok száma és a mezőgazdasági terület nagysága meg fog egyezni, tehát minden jogosultság mellé terület fog tartozni. Ez a későbbiekben szétválhat és a jogosultságot a termőföld nélkül át lehet ruházni. Célszerű a jogosultság sorsát már a haszonbérleti szerződésben rendezni. Tekintve, hogy az SPS-jogosultság forgalomképes, vagyoni értékű jog, a könyvelésben nyilván kell tartani és értéket kell hozzá rendelni. Egyelőre kérdéses, hogy a jogosultságot milyen értéken kell nyilvántartani, tekintve, hogy a piaci árak a bevezetést követően ad hoc módon alakulnak, kevés adat fog rendelkezésre állni. A későbbiek során az SPS-jogosultságnak akár hitelfedezeti értéke is lehet, vagy akár a mezőgazdasági üzem hitelképességét javíthatja.

A termőföld tulajdonosoknak a haszonbérleti szerződések megkötésekor ajánlott rendelkezni arról, hogy a szerződés megszűnését követően a felek az SPS-jogosultság sorsát hogyan kívánják rendezni, esetleg a haszonbérlő javára vételi opciót köthetnek ki. A fenti okokból kifolyólag mind a termőföld-tulajdonosok, mind a gazdálkodók számára fontos, hogy a mezőgazdasági haszonbérleti szerződésre vonatkozó szabályokat ismerjék. A haszonbérleti szerződésekre a termőföldről szóló törvény speciális rendelkezéseket tartalmaz. A termőföld tulajdonjogának megszerzéséhez hasonlóan itt is érvényesül területi korlátozás. Külföldi és belföldi magán-, valamint jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság használatában maximum 300 ha, vagy 6000 AK értékű terület állhat. Ez a korlátozás gazdasági társaságok és szövetkezetek esetében 2500 ha, vagy 50 000 AK. Másik korlátozás, hogy haszonbérleti szerződések termőföldre csak határozott időre jöhetnek létre. Szántó esetében ez az időtartam maximum 20 év. A szerződés aláírását megelőzően a mezőgazdasági vállalkozóknak fontos arról is tudniuk, hogy elő-haszonbérleti jog illeti meg a következő személyeket: – elsősorban a volt haszonbérlőt, feltéve, hogy a haszonbérlet nem a tulajdonos azonnali hatályú felmondása következtében szűnt meg, – másodsorban a helyben lakó szomszédot, – harmadsorban a helyben lakót. A haszonbérleti szerződés aláírását megelőzően a tulajdonosnak haszonbérleti ajánlat kifüggesztését kell kérelmeznie a terület szerint illetékes jegyzőnél. Amennyiben 15 nap alatt az elő-haszonbérleti jogosultak az ingatlanra haszonbérleti szándékukat nem jelentették be, akkor jöhet létre a felek között a szerződés.

A haszonbérleti szerződés aláírását követően a haszonbérlő kötelezettsége, hogy az illetékes földhivatalnál földhasználati lap benyújtásával kérelmezze, hogy használóként vegyék nyilvántartásba. Ennek elmaradása esetén a földhasználó a terület AK-értékétől függő összegű bírsággal sújtható. A szerződés létrejöttéhez hasonlóan a haszonbérleti szerződések megszűnésére is speciális szabályok vonatkoznak. Mivel a szerződés határozott időre köthető, ezért a szerződés csak a határozott idő lejártával vagy rendkívüli felmondással szüntethető meg. A rendkívüli felmondás szabályai is eltérőek a hagyományos bérleti szerződéstől. A felmondás menete a következő: – abban az esetben, ha például a haszonbérlő a bérletidíj-fizetési kötelezettségének – felszólítás ellenére – nem tesz eleget, akkor a tulajdonos írásban azonnali hatállyal felmondhatja a szerződést; – ha a haszonbérlő 3 napon belül a felmondást nem fogadja el, akkor a haszonbérbe adónak 8 napon belül bírósághoz kell fordulnia a felmondás érvényességének megállapítása végett; – ha nem így jár el, a felmondás hatályát veszti. Amennyiben a haszonbérlő a felmondást elfogadta, ezt követően tudja a tulajdonos a haszonbérleti szerződés megszűnését az illetékes földhivatalhoz bejelenteni és kérelmezni, hogy a haszonbérlőt a földhasználati nyilvántartásból töröljék.

Szakma

utódlással, illetve örökléssel következhet be. Ha például egy gazdálkodó 2006-ban tízhektárnyi terület alapján kapott szántóföldi nemzeti kiegészítő támogatást, akkor számára tíz, szántóföldi növényekre vonatkozó történelmi bázisjogosultságot állapítanak meg. Ezt módosítani kell, ha a termőföld használója megváltozik. Ha a fenti példa szerinti gazdálkodó a támogatási kérelmének benyújtása és 2006. december 31. között további öthektárnyi földet vett használatba (adásvétel vagy bérlet útján), akkor eddigi tíz jogosultságát további öt jogosultsággal kell kiegészíteni. (A földterületet átadó jogosultságainak száma természetesen öttel csökken.) A bázisjogosultságban történt módosulásokat az MVH által vezetett jogosultság nyilvántartásban át kell vezetni, az erre vonatkozó kérelmet mindkét félnek, azaz a volt haszonbérlőnek és az új használónak is alá kell írnia. A gyakorlatban nehézséget okoz, ha a fenti példa szerint egy adott terület haszonbérlőjének a személyében a 2006. évet követően változás következett be, ugyanis főszabályként az átvezetés iránti kérelmet mind a korábbi, mind az új gazdálkodónak alá kell írnia. A korábbi gazdálkodó aláírásának hiányában az átvezetés főszabály szerint nem történik meg, és az aláírását a termőföld tulajdonosa pótolni nem tudja.

Mivel földművelés esetén a mezőgazdasági támogatások mértéke a gazdálkodó használatában álló földterülethez igazodik, ezért fontos, hogy a felek a haszonbérleti szerződést a megfelelő – mind a gazdálkodó, mind a tulajdonos érdekeit védő – tartalommal kössék meg. dr. Pál Edith

Csapainé dr. Izeli Szilvia 2003-ban az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán diplomázott. A Páneurópa Jogász Unió keretén belül internetjogi szakértői képesítést szerzett 2002-ben. Pályáját ügyvédjelöltként kezdte, majd 2007-ben alapította meg önálló ügyvédi irodáját együttműködésben dr. Simonfay Géza osztrák és magyar ügyvéddel. Főképpen kereskedelmi joggal, ezen belül társasági joggal és agrárjoggal foglalkozik Kedvenc autója Toyota RAV4, étterme a Poco Loco. Szabadidejében szeret túrázni, síelni, raftingolni. Kedvenc túrahelye: Triglav Nemzeti Park, Balaton-felvidék.

ÜGYVÉDVILÁG

9

Szakma

A CÉGELJÁRÁS JELENE: a szabályozás gyakorlati problémái A 2007. évi módosítás céljai… „… A 2006. évi cégtörvény által elfogadott változtatások nem elegendőek, néhol nem elég következetesek ahhoz, hogy a magyarországi cégalapítás ideje, költségigénye, valamint a szabályozás kiszámíthatósága megfeleljen a közösségi és nemzetközi elvárásoknak.” − olvashatjuk a 2007. évi LXI. törvény indokolásában. A társasági és cégjoghoz kapcsolódó 2007. évi módosítások − mint az előbb idézett törvény, vagy a jogügyletek biztonságának erősítése érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2007. évi LXIV. törvény − célként tűzték ki a következetességet, a kiszámíthatóságot, a gyorsaságot és az olcsóságot a társaságok jogi szabályozásával, jogi „létével” kapcsolatosan. Jelen írás nem tűz ki maga elé hasonlóan „magasztos” célokat, csupán arra törekszik, hogy számba vegye: a 2007. évi módosítások miként funkcionálnak a gyakorlatban, a törvény alkalmazásának rövid, ámde annál tanulságosabb időtartama alatt. … és a valóság: „Primitivizálódás a hatékonyság érdekében.” (Sárközy Tamás) Ad 1. Az adminisztratív terhek csökkentése

Dr. Rim Zsuzsanna Dorina 2003-ban végzett az Államigazgatási Főiskolán, még ugyanebben az évben jelentkezett az ELTE Állam- és Jogtudományi Karára, ahol 2007-ben diplomázott. Jelenleg az ELTE Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola és a Polgári Eljárásjogi Tanszék első éves Ph.D-hallgatója. 2007 ősze óta ügyvédjelölt. A gyakorlatban és a tudományos tevékenysége körében is elsősorban a polgári perjog iránt érdeklődik. Szabadidejében a kézilabda-csarnokok lelkes látogatója Budapesttől egészen Stockholmig.

Dr. Kollár Pál 1962-ben született, a Miskolci NME Állam- és Jogtudományi Karán diplomázott 1987-ben. Még ebben az évben a Dabasi ÜMK ügyvédjelöltjeként kezdi pályáját, 1989-től ügyvéd, jelenleg egyszemélyes ügyvédi irodát vezet Dabason. 2001-ben elvégezte az ELTE JTI Bank szakjogász kurzusát. Az ügyvédi iroda főként ingatlanra vonatkozó szerződések megkötésében, cégalapításban, illetőleg cégmódosításban működik közre. A peres eljárások vonatkozásában a vagyonjogi és a családjogi ügyek dominálnak. Szabadidejét igyekszik jogász feleségével és három gyönyörű gyermekével tölteni.

Fotók: Hudák László

Az első célkitűzés, amelyet szükséges megvizsgálnunk: az adminisztratív terhek csökkentése. A módosítás lehetővé teszi, hogy a társaságalapítással összefüggő feltételek egy helyen, az eljáró ügyvéd (közjegyző) előtt teljesítésre kerülhessenek; biztosítja a korábban szükséges közjegyzői és banki eljárás elkerülését. A hatályos Gt. 115. §-ának (1) bekezdése korlátolt felelősségű társaság alapítása esetében a cég választásától függően lehetővé teszi, hogy a pénzbeli betét befizetésének igazolására ne előzetes banki igazolással kerüljön sor, hanem a társaság javára történő befizetésről az ügyvezető ügyvéd által ellenjegyzett vagy közjegyző által hitelesített nyilatkozatban adjon számot. Ebben az esetben nincs szükség a cég bejegyzését megelőzően a bankszámla megnyitására. A Ctv. 30. §-ának (5) bekezdése azonban előírja, hogy „… az ügyvezető a cég bejegyzését követő nyolc napon belül köteles a cég pénzforgalmi számláját megnyitni és a rendelkezésre bocsátott pénzbeli hozzájárulás összegét a számlára befizetni.”

Nincs már szükség a hiteles cégaláírási nyilatkozat (a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány) cégbírósághoz történő benyújtására sem, a módosítás folytán ugyanis kikerült a Ctv. 1. és 3. számú mellékletében felsorolt dokumentumok közül. Lehetőség van arra, hogy a címpéldány helyett ügyvéd által ellenjegyzett aláírásminta tartalmazza a cégjegyzés módját és formáját. A Ctv. szerint az ügyvéd az aláírásmintát kizárólag cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás során jegyezheti ellen abban az esetben, amennyiben a cég létesítő okiratát vagy a létesítő okirata módosítását is ő készíti (szerkeszti) és jegyzi ellen, és az aláírásminta a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem mellékletét képezi (Vö. a Ctv. 9. §-ával). A cégalapítás és -bejegyzés előkészítése során felmerül a kérdés, hogy az aláírásmintát (amelyet a Ctv. 3. számú mellékletének I. és II. pontjában sem említ a jogalakotó), a bejegyzési kérelemhez kell csatolni, vagy az ügyvédi vizsgálat tárgyát képezi. A válasszal kapcsolatban az eddigi gyakorlatunkra hivatkozunk: csatolni szoktuk az aláírásmintát a kérelmünkhöz. A pénzbeli hozzájárulás rendelkezésre bocsátásának szabályai, és az aláírásminta alkalmazásának lehetővé tétele valóban az adminisztratív terhek csökkentését szolgálja, azok a gyakorlatban is beváltak. Mégis felmerül néhány probléma ebben a kérdéskörben. Az első, hogy adminisztratív terhek csökkentése fényében mi indokolja, hogy 2007. szeptember 1. óta a változásbejegyzési eljárásban csatolni kell a legfőbb szervnek a változás alapjául szolgáló határozatát, annak ellenére, hogy a létesítő okirat módosítását és egységes szerkezetű szövegét is mellékelni kell a változásbejegyzési kérelemhez? A Ctv. 1. számú mellékletének I./1. pontjának c) és d) alpontja, illetve a 3. számú melléklet I./7. pontja előírja, hogy a változásbejegyzési kérelemhez mellékelni kell a legfőbb szervnek vagy a legfőbb szerv helyett eljáró, döntésre jogosult szervnek a változás alapjául szolgáló határozatát, továbbá, ha a változás bírósági vagy hatósági határozaton alapul, az erre vonatkozó okiratot. Álláspontunk szerint ennek a szabálynak a nagyszámú részvényest tömörítő zártkörűen működő, illetve a nyilvánosan működő rt.-knél

ÜGYVÉDVILÁG

11

Szakma

van gyakorlati haszna, a − „tisztán” − személyegyesítő jellegű társaságoknál, mint a kkt., bt. és kft. esetében az előírás felesleges. Nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a cégbíróságok gyakorlata sem egységes: két társaság változásbejegyzési kérelmét egyszerre nyújtottuk be egyazon cégbírósághoz; az egyik cégbíró hiánypótlásra hívott fel, a másik társaság esetében hiánypótlási felhívás nélkül bejegyezték a változásokat. A jogalkotó a szabályozás megalkotása során következetesen ragaszkodott a cégeljárásban érvényesülő ügyintézési határidők fokozatos csökkentéséhez. Egyszerűsített eljárásban a hatályos szabályok szerint 2 munkanap, 2008. július 1-jétől 1 munkaóra lesz, („általános” eljárásban maximálisan 15 nap az ügyintézési határidő). A probléma az egységes szabályozás hiányából fakad, ugyanis az illeték és a közzétételi költségtérítés elektronikus megfizetése esetén két napot kell várni arra, hogy az igazolás visszaérkezzen a Magyar Államkincstártól. A cég e-mail címe egy apró rubrika a szerződésmintában és a bejegyzési kérelemben, mégis érdemes kitérni rá, mert bár a Ctv. 25. §-ának (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a cégjegyzék szükség

szerint tartalmazza a cég elektronikus elérhetőségét; a szerződésmintának, illetve a bejegyzési kérelemnek csupán a lábjegyzete utal arra, hogy az egyszerűsített eljárásban kötelező feltüntetni, mind a mintában, mind a kérelemben a cég e-mail címét. Ennek elmulasztása hiánypótlás nélküli elutasításhoz vezet. Nagyobb körültekintéssel a hiba kiküszöbölhető, azonban megfogalmazódik a kérdés: ha az e-mail cím feltüntetése elutasításhoz vezet, nem kívánhatja-e meg a gyakorló jogász, hogy az ne csupán a lábjegyzetben szerepeljen, hanem egy külön bekezdést szenteljenek rá?! Ad 2. A székhely és a tulajdoni lap problematikája A 2007. szeptember 1-jét megelőző, majd az azt követő cégbírósági gyakorlat (még egy cégbíróságon belül) sem volt egységes abban, hogy a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemhez kötelező-e csatolni a székhelyül szolgáló ingatlan tulajdoni lapját. A jogi helyzet 2008. január 1-jétől rendeződött, mert hatályba lépett a jogügyletek biztonságának erősítése érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2007. évi LXIV. törvény 5. §-ával az

Ügyvédtörvénybe iktatott 27/E. §, amely szerint a cég létesítő okiratának és a létesítő okirat módosításának ellenjegyzése során az ügyvéd az ingatlan-nyilvántartási adatok és a tulajdonjogra vonatkozó, használatra feljogosító okiratok megtekintésével győződik meg arról, hogy a jognyilatkozatot tevő fél által az okiratban a cég székhelyeként (telephelyeként, fióktelepeként) megjelölt ingatlan a cég tulajdonát képezi-e vagy használatára a cég jogosult-e. Ha jogszabály-ellenességet tapasztal, köteles a közreműködést megtagadni. Ezzel párhuzamosan a 2007. évi LXIV. törvény 2008. január 1-jétől hatályon kívül helyezte a Ctv. 1. és 3. számú mellékletének az ingatlan használatára feljogosító okirat csatolására vonatkozó rendelkezéseit. A székhely megfelelőségét, használatának jogszerűségét tehát nem a cégbíróság, hanem a jogi szolgáltatást nyújtó ügyvéd, közjegyző végzi a rá vonatkozó törvényi előírások szerint. (A cikket a következő számban folytatjuk.)

dr. Rim Zsuzsanna Dorina dr. Kollár Pál

Tények hamisítatlanul

A HVG teljes képet adva pontosan számol be a legfontosabb eseményekről. Fizessen elő lapunkra, hogy hétről hétre hiteles hírforrásból tájékozódhasson. Megunhatatlan, mindig friss számok, házhoz szállítással, éves előfizetés esetén 23%-os kedvezménnyel.

HVGecset_UgyvVil_tuk.indd 1

12

ÜGYVÉDVILÁG

3/31/08 6:03:37 PM

Gazdasági recesszió és következményei

Szakma

Globális válság a hitelpiacon A C’M’S’ Cameron McKenna ügyvédi iroda bankjogi csoportjának tagjaival a „credit crunch”-ról, a hitelek drágulásáról, a világméretű gazdasági válság hatásairól beszélgettünk.

dr. Sefer Iván: Munkánk harmadik ágát az értékpapírok, derivatívák és a tőkepiac egyéb ágazatai alkotják, amikkel szintén csak kis része foglalkozik az ügyvédi irodáknak. Milyen változások várhatóak a közeljövőben az irodában? dr. P. E.: Az iroda szerkezeti struktúrájában változás következik be, Lantos Árpád partner lesz 2008. május 1-jétől, Sefer Iván pedig senior jogásszá lépett elő. dr. Lantos Árpád: 8 éve dolgozom a Cameronnál, kezdettől fogva a banki csoportban, finanszírozási tranzakciókban,

szabályozási projektekben veszek részt. Csoportunkban alapfilozófia, hogy mindenki foglalkozik mindennel, így zökkenőmentesen tudjuk váltani egymást egyes ügyeknél. Célunk, hogy a csoport belső energiáival folyamatosan fejlődjön, az ügyvédjelöltek is minél több tudást, ismeretet sajátítsanak el.

Mik a bankjog területének legaktuálisabb kérdései? dr. P. E.: Nagyon kényes, és sajnos aktuális téma a hitelválság, a „credit crunch”, ami Amerikából kiindulva az egész világon végigsöpör. Ezt sajnos mi, bankjogászok, pénzügyi szakemberek, a saját bőrünkön, közvetlenül is érezzük, míg a gazdaság többi részére csak áttételesen hat, vagy fog majd hatni.

Fotó: Hudák László

Mit érdemes tudni az ügyvédi irodáról? dr. Papp Erika: Az iroda 1990-ben alakult, jelenleg Magyarország legnagyobb nemzetközi ügyvédi irodája. A büntetőjogon kívül minden jogterületet képviselünk. A bankjogi csoport az iroda egyik legrégebbi csoportja. Rengeteg tranzakciós ügyünk van, projekt- és erőműfinanszírozások, ingatlanfinanszírozások, megújuló energiákkal kapcsolatos beruházások mellett gyakran csinálunk határokon átnyúló pénzügyi tranzakciókat, így például egy horvát tengerparti szállodasor finanszírozását, bolgár bevásárlóközpont építésével kapcsolatos jogi teendőket, Romániában pedig egy gázvezeték-hálózat építésének finanszírozását. Ezen tranzakciós munkáink mellett másik fő profilunk az úgynevezett regulatory vagy szabályozási munka, ami azt jelenti, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével szoros kapcsolatban állva bankokat, hitelintézeteket, pénzügyi vállalkozásokat alapítunk, intézzük az összeolvadással, kiválással kapcsolatos tennivalókat. Magyarországon azon kevés ügyvédi irodákhoz tartozunk, ahol ezekhez a viszonylag ritka tevékenységekhez rendelkezésre áll a szükséges speciális tudás, ismeret.

régióban is tudunk bizonyos feladatokra, tranzakciókra munkaerőt átcsoportosítani, az országhatárok egyre kevésbé jelentenek korlátokat.

dr. Sefer Iván, dr. Papp Erika, dr. Lantos Árpád

dr. S. I.: A piacon is előnybe kerülhetünk azáltal, hogy megvan az emberigényes tranzakciókhoz a kritikus tömegünk, annyi embert tudunk ráállítani az adott munkára, amennyi szükséges. Feladataink túlnyomó többsége csoportmunka, nagyon ritka, hogy egy tranzakciót egyetlen ember visz végig.

„

dr. L. Á.: Ez nemcsak magyar, de regionális viszonylatban is érvényes, különböző regionális irodáink bankjogi csoportjai között is megvalósítható az átjárás, tehát a

„Feladataink túlnyomó többsége csoportmunka, nagyon ritka, hogy egy tranzakciót egyetlen ember visz végig.” (dr. S. I.)

dr. L. Á.: Kétféleképpen is érezzük. Érezzük egyrészt üzleti oldalról, azáltal, hogy bizonyos ügyfeleink – túlnyomórészt a nagy nyugat-európai hitelintézetek – érezhetően visszavettek a tempóból, a hiteleket drágábban tudják kihelyezni, másrészt érezzük bankjogászként azon keresztül, hogy olyan jogi problémák merülnek föl, amik korábban talán kevésbé voltak hangsúlyosak. Van sajátossága annak, ahogy a magyar hitelpiac a válságra reagál, vagy nincsenek különbségek a piacok, és azok reakciói között? dr. S. I.: A pénzügyi piacok ugyan össze vannak fonódva, a hitelválság globális jelenség, de minden nemzeti piacnak megvannak a nemzeti sajátosságai, olyan tipikus dolgok, amelyek megkülönböztetik a többi piactól. A válságot Magyarország ÜGYVÉDVILÁG

13

Szakma

nem ugyanúgy, és nem olyan tempóban reagálta le, mint Frankfurt, London, vagy Tokió, mert eltérőek a körülmények, eltérő a rizikóvállalás. dr. P. E.: Londonban 2007 nyarán, a válság kirobbanásakor azonnal leálltak a tranzakciók, amelyek azóta is csak nagyon lassan élednek újra. A pangás eredményeként jogászok és bankárok ezreit tervezik elbocsátani a City-ben. A válság novemberben érte el Németországot, ami Londontól kicsit eltérően reagált az eseményekre. A német bankok nem állították le a tranzakciókat, de az új ügyleteket csak sokkal szigorúbb hitelfeltételek mellett, sokkal szigorúbb kamatokkal, jóval magasabb banki díjak mellett hajlandóak elindítani. Mostanában kezd begyűrűzni a válság Magyarországra is, ami abban mutatkozik meg, hogy a hitelszerződések olyan klauzulái válnak jelentőssé, lépnek életbe, amelyeket korábban nem használtak. Ilyen az úgynevezett market-flex klauzula, amely feljogosítja a bankot arra, hogy bizonyos piaci események hatására egyoldalúan felemelje a kamatot. Több magyar bank is kihasználta ezt a záradékot mostanában. dr. S. I.: Olyan klauzulák is előtérbe és használatba kerülnek, amelyeket csak az

Dr. Papp Erika 1996. óta az iroda tagja, a bankjogi csoport vezetője. Német és angol nyelven tárgyalóképes. Reggelente stresszoldóként 4 km-t fut. Igyekszik minél több időt kisfiával, családjával tölteni.

Dr. Lantos Árpád angol és német nyelvtudása mellett orosztudását fejleszti. Hetente kétszer konditerembe jár. Hobbija a természetjárás, a botanika és a komolyzene.

Dr. Sefer Iván 2002-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerzett jogi diplomát. A PricewaterhouseCoopers-nél adójoggal foglalkozott, 4 éve a C’M’S’ Cameron McKenna tagja. Angolul és németül tárgyalóképes, hobbiszinten franciául is beszél. Szabadidejét az aktív sport, a snowboard, a futball és a kosárlabda tölti ki.

14

ÜGYVÉDVILÁG

Egyesült Államok elleni terrortámadások bekövetkeztekor használtak a bankok. dr. P. E.: Eddig a hitelfelvevők ezeket a klauzulákat mindig megkérdőjelezték, nem tartották őket életszerűnek, most eljött az a pillanat, amikor igénybe kell venni őket, és nagyon jó hogy vannak, mert a problémák kölcsönös megoldásának módozatait írják le.

belementek olyan konstrukciókba is, amelyek a hitelfelvevők számára teremtettek kedvező feltételeket, mert ezekkel lehetett ügyfeleket magukhoz csábítani. Ezzel egymást generálva egyre lazábbra fogták a hitelezést.

„

dr. S. I.: Nagyon tanulságos volt látni, hogy melyik bank hogyan reagál az eseményekre. A teljesen magyar irányítású pénzintézetek csak egy-két hónappal később szigorítottak a hitelek kiadásán, mint a külföldi tulajdonban lévő bankházak.

Hogyan reagáltak a hitelintézetek ilyen óvintézkedéseire a hitelfelvevők? dr. S. I.: Jobban, sokkal megértőbben, mint ahogyan az előzetesen várható volt. Ők is ezen a piacon mozognak, tudják, és tudomásul veszik, hogy megdrágult a hitel.

dr. L. Á.: Abban mindenki egyetért, hogy jelenleg drága a pénz.

„Olyan klauzulák is előtérbe és használatba kerülnek, amelyeket csak az Egyesült Államok elleni terrortámadások bekövetkeztekor használtak a bankok.” (dr. S. I.)

dr. L. Á.: Azt is tudják, hogy a magyar piacon még a módosított feltételek mellett is kedvező áron kapnak hitelt, amire egy angol, francia vagy német bankháznál már nincs lehetőségük. dr. S. I.: Londonban egy-két éve nagyon nagy divat volt az úgynevezett covenant light-hitelezés, ahol a hitelszerződésekben viszonylag kevés korlátozó rendelkezés volt, a hitelfelvevőnek nagyon kevés pénzügyi mutatóját nézték a bankok, az ügyfelek relatíve szabad kezet kaptak. Ez a jellegű hitel mára szinte teljesen eltűnt, a bankok visszatértek a 3–4 évvel ezelőtti gyakorlathoz, a szigorú, sok kikötést és tiltást tartalmazó, nagy hitelezői kontrollt biztosító hitelszerződésekhez. Előfordult, hogy a drága, szigorúbb nyugat-európai hitelszerződések elől a magyarországi hitelintézetekhez jöttek a hitelfelvevők? dr. P. E.: Abszolút. Tavaly novemberben a magyar bankok rendkívül sok üzletet szereztek meg, mert a német vagy angol tulajdonú pénzintézetek annyira megszigorították a hitelek feltételeit, hogy azok már nem voltak versenyképesek a magyar bankok hiteleivel szemben. Ez mára kiegyenlítődött. A válság előtt akkora verseny volt a pénzügyi piacon, hogy a bankok kényszerűen

Mi várható a továbbiakban? Lehet bármilyen előrejelzést adni? dr. P. E.: Nagyon nehéz jóslásokba bocsátkozni, de úgy gondolom, hogy a jelenleginél szigorúbb feltételek már nem várhatóak, ezek a szigorú feltételek pedig legalább egy évig, de akár annál tovább is maradnak majd. Mindenki nagyjából egy évre számít.

dr. S. I.: Véleményem szerint a pénzügyi piac egyes szereplői nagyon sokat tanultak az utóbbi időben elkövetett hibáikból, és levonták a következtetéseket a jövőre nézve. dr. L. Á.: A bankoknak sokkal nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a belső eljárásaikra. Minden banknak, vagy tehetünk különbségeket? dr. P. E.: Óriási különbségek vannak a bankok között. Angliában a bankok sokkal részletesebb szabályozást kapnak a tevékenységükre nézve, mint az európai uniós társaik, ahol csak néhány keretjogszabály van. Hazánkban a PSZÁF az a szerv, amely ezeket a keretjogszabályokat tartalommal tölti ki, de gyakorlatának nagy része nincsen írásba foglalva. Ennél fogva a magyar bankok helyzete kissé lazább. Hogyan reagált a PSZÁF a recesszióra? dr. P. E.: A PSZÁF hatalmas szervezet, ezért nem tudja olyan gyorsasággal lekövetni az eseményeket, mint a bankok, így nem nyilvánult még meg konkrét szabályozás szintjén. Abban azonban biztosak vagyunk, hogy megteszi majd a kellő lépéseket, mert a napi szabályozás szintjén naprakészen követi az eseményeket. A folyamat már elindult, az eredmény még nem konkretizálódott. dr. Kovács Zsolt

Dr. Pörzse Tamás ügyvéd, kártérítési specialista

Szakma

Közlekedj okosan! Korábban profi teniszezőnek készült. Hogyan került az ügyvédi pályára? 4 éves koromtól a teniszlabda varázslatában éltem, minden szabadidőmet a teniszpályán töltöttem. Mások elmondásai alapján tehetségesnek bizonyultam, azonban szellemi kapacitásomat is szerettem volna valamilyen formában kamatoztatni. Valahogy a véletlenek összjátéka folytán úgy adódott, hogy messzebbre juthattam a jogi diploma megszerzésével, mint esetlegesen belebonyolódva egy profi sportolói pályafutásba, ahol nagyon sok a kérdőjel és a végén még az is kiderülhetett volna, hogy tehetséges sem vagyok. Miért a jogi pálya mellett döntött? Mindig vonzott az amerikai filmekből a tárgyalóterem varázsa, amikor feláll az ügyvéd, tájékoztatja a bíróságot, a feleket, összefoglalja az ügyet, precízen felkészül, és előadását mindenki érdeklődéssel figyeli. Sajnos az egyetem első évében rá kellett döbbennem, hogy Magyarországon nem létezik esküdtszék, a hangzatos beszédeket ma részben írásban terjesztjük elő.

„

„ ... rengetegszer el kell ahhoz túlozni a tényállást, hogy a károsultak megkapják annak a vagyoni kárpótlásnak a felét, ami ténylegesen járna nekik.”

Miért pont a kártérítés? Hogyan került kapcsolatba a biztosítási joggal, a közlekedéssel kapcsolatos problémákkal? A szakdolgozatomat is biztosítási témában írtam, majd a jogi egyetem elvégzése után véletlenül olyan irodába kerültem, ahol szintén ilyen ügyekkel foglalkoztak. Milyen a mai magyar kártérítési gyakorlat? Igaz-e, hogy több millió forintot lehet a károkozóval szemben érvényesíteni? Hogyan viszonyul ez más országok kártérítési gyakorlatához? A magyar jogi szabályozás sajnos nem kellőképpen kiforrott. A károkozók, illetőleg, ha azok rendelkeznek felelősségbiztosítással, akkor azok biztosítója folyamatosan próbálja elbagatellizálni a felmerült károkat, és sajnos rengetegszer el kell ahhoz túlozni a tényállást, hogy a károsultak megkapják annak a vagyoni kárpótlásnak a felét, ami ténylegesen járna nekik. Vegyük csak példának a nem vagyoni kártérítés mai szabályozását. A Polgári Törvénykönyv egyértelműen meghatározza, hogy akinek a munkaképessége baleset folytán csökkent, az járadékra tarthat igényt. Az új szabályozás szerint viszont a járadék után is személyi jövedelemadót kell fizetni. A koncepció adott esetben jó lehet, viszont gondoljuk végig a károsult helyzetét. A már csökkentett nettó fizetéséből munkaképesség-csökkenésének és más objektív feltárt tényezőnek megfelelően megállapítanak egy havi járadékösszeget, ami kifejezetten jövede-

A káron szerzés tilalmának (nemo auditur suam turpitudinem allegans) régi, tradicionális elve szerint senki nem juthat haszonhoz azért, mert őt kár érte.

lempótló, majd a megállapított járadékot még személyi jövedelemadó terheli. Nyilvánvalóan a jogalkotóknak nem ez volt a szándéka. Az év elején sikerült az ítélőtáblán a bíróságot meggyőzni, hogy a járadék megállapításánál a járadék alapösszegét a személyi jövedelemadó terhével növelni kell, hogy ha az később a károsult által kötelezően befizetésre kerül, akkor jusson hozzá ahhoz a nettó összeghez, ami neki egyébként ténylegesen jár. A biztosító társaságok ezt nem kommunikálják megfelelően, illetőleg azt mondják, hogy ez már a káron túli szerzés tilalmába ütközik. Hogyan látja a magyar biztosítási rendszert annak ellenére, hogy Magyarországon a piacvezető biztosító társaságok egyike sincs magyar tulajdonban? Ugyanazok a biztosító társaságok vannak jelen, amik egyébként a nyugat-európai és más fejlett országokban is. Ennek ellenére sajátos biztosítási gyakorlat alakult ki Magyarországon. Fotók: Hudák László

ÜGYVÉDVILÁG

15

Szakma

A nem vagyoni kártérítés vonatkozásában, ha valakinek a közeli hozzátartozóját idegenhibás közlekedési balesetben halálra gázolják, a jelenlegi magyar biztosítási és bírósági gyakorlat nem ismeri el közvetlen kártérítési igényként a hozzátartozó nem vagyoni kárigényét. A közeli hozzátartozó elvesztése kártérítési szempontból, illetve annak összegszerűsége vonatkozásában messze alulmúlja azt az összegszerűséget, amelyet adott esetben egy csukló vagy borda közúti balesetben történő eltörése esetén a bíróság kártérítésként megítél. Vannak peren kívüli megállapodások? A biztosító társaságok a peren kívüli megállapodásokban gyakran nem együttműködve próbálják megállapítani, feltárni a károsultak különböző jogcíme ken létrejött kárait, hanem minél hamarabb egy elfogadhatatlanul méltánytalan összegben szeretnének megállapodni. Ügyfeleimtől gyakran hallom, hogy a biztosító társaságoknál lévő konzultáció során eléjük raknak

egy okiratot, és azt mondják, ha most aláírnak egy egyezségi megállapodást, akkor ezt a pénzt haladéktalanul átutalják a számlájukra, viszont ha ennek nem tesznek eleget, akkor nem fizetnek. Elgondolkoztató az a tény, hogy a legnagyobb biztosító társaságok minden év végén, amikor a gépjármű felelősségbiztosítás vonatkozásában biztosító társaságot lehet váltani, azt hangoztatják, hogy ez egy nagyon veszteséges iparág, és igazából az ügyfélszerzés csak az ügyfelek megtartására, megszerzésére, és más biztosítási csomagok értékesítésére irányul. Sajnos, az emberek nincsenek tisztában azzal, hogy a biztosítási piacon jelenlévő biztosítók árbevételének jelentős része a gépjármű felelősségbiztosításokból folyik be, amely több milliárd forint biztosítási díjat jelent. Sajnálatos a jogi szabályozás szempontjából az is, hogy a biztosító társaságok késedelmes teljesítése esetén csak a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott egysávos késedelmi kamatot lehet érvényesíteni, ami jelenleg 7,5%.

A 7,4%-os infláció mellett a 7,5%-os késedelmi kamat kinek az érdekét szolgálja? Hát semmiképpen sem a károsultakét. A biztosító társaság pedig, mint pénzintézet, azokat a kártartalékokat, amiket egyébként nem fizet ki a károsultnak, más pénzügyi tranzakciók során a késedelmi kamat mértékét meghaladóan tudja hasznosítani.

„

„ A magyar jogi szabályozás szerintem idejétmúlt.”

Ma nem jó Magyarországon károsultnak lenni. Nem jó, ha valakinek a személyiségi jogát bárki megsérti. A jogsértésből származó és érvényesíthető kártalanítás, vagy kártérítés semmiképpen nem tudja kiegyenlíteni azt a joghátrányt, amit a károsult átélt, vagy amilyen helyzetbe a későbbiek során kerülni fog. A bírósági gyakorlatban azonban észlelhető egyfajta fejlődés a tekintetben, hogy a nem vagyoni kártérítések, személyi sérülések, vagy pedig személyiségi jogi perek vonatkozásában egyre nagyobb összegeket ítélnek meg. Azonban ez a fejlődés, azt gondolom, nem elég gyors, nem tölti be azt a szerepet, hogy a károsultat olyan helyzetbe hozzuk, mint amilyenben a kár bekövetkezését megelőzően volt. Igaz-e, hogy akit jogellenesen előzetes letartóztatásban tartanak, majd később kiderül, hogy nem követte el a bűncselekményt, az több millió forint kártérítésre tarthat igényt? Sajnos, a gyakorlatban ez egyáltalán nem érvényesül. Az egyik ügyfelem 13 hónapig volt előzetes letartóztatásban, majd a bíróság felmentette, mert megállapítható volt, hogy bűncselekményt nem követett el. A polgári peres eljárásban a Magyar Államot képviselő Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium napi 3000 forintban látja megtérülni a felperes ügyfél nem vagyoni kárát. Ha ezen elgondolkodunk, nem tudom lenne-e valaki, aki méltányosnak tartja napi 3000 forintért átélni azt, hogy a büntetés-végrehajtás hatálya alatt álljon, fogva tartsák és személyi szabadságát igen erősen korlátozzák. Ön szerint el fogunk jutni odáig, mint amit Amerikából hallunk, hogy valaki akár a kutyája elvesztéséért több millió

16

ÜGYVÉDVILÁG

Nap mint nap, látva a közlekedési balesetekben sérült ügyfeleket, nem fél közlekedni? Sajnos, azt kell mondanom, hogy igen, félek. Évek óta tervezem, hogy a nyári napokon a szűk időbeosztás miatt motoron intézem az iroda dolgait. Látva azonban azt, hogy a magyar autós társadalom mennyire nincs még felkészülve arra,

Szakma

dolláros kártérítésre perli a károkozót és az összeget a bíróság meg is ítéli? Azt gondolom, nem helyes az az út, ami az Egyesült Államokban kialakult, miszerint mindenki gyakorlatilag különböző mondvacsinált ügyekből kártérítési pénzekhez akar hozzájutni. Ugyanakkor a magyar jogi szabályozás szerintem idejétmúlt, példaértékűnek talán a brit és a német területet jelölném meg. A mai joggyakorlat szerint, ha valakinek a kutyáját közlekedési balesetben halálra gázolják, akkor az esetleges kártérítési perben maximum a kutya számlával igazolt értékére tarthat igényt. Nincs az érvényesíthetőséghez szükséges jogcím, illetőleg a bizonyítás gyakorlatilag nem tud eredményre vezetni abban a körben, hogy háziállatunk akár 10 éve hűséges társunk a mindennapokban.

hogy a közúti közlekedésben a motorosokat megfelelő helyen kezelje, tiszteletben tartsa, illetve azt, hogy sérülések esetén a biztosító társaságok által kifizetett kárösszegek mennyire méltánytalanul alacsonyak, azt kell mondjam, aki ma Magyarországon motorra ül, az nem csak saját maga, családja egzisztenciáját veszélyezteti, hanem az életét is kockáztatja.

Dr. Pörzse Tamás 1975-ben született Budapesten, 1997-ben a Budapesti Testnevelési Egyetemen, 2000-ben a Miskolci Jogi Egyetemen szerzett diplomát. 2003 óta saját ügyvédi irodáját vezeti. Szakterülete a biztosítási jog, közlekedési büntetőjog, gazdasági büntetőjog és polgári jog. Autóban a sajátja a kedvence. Kedvenc étele a családja főztje. Hobbija a tenisz, a futball és a fallabda.

dr. Pál Edith

Új Saab 9-3 BiTurbo A dízel, amire mindig is vágyott 180 LE – 400 Nm

Az új Saab 9-3 TiDS vezetése maga a guruló inspiráció. Különösen, ha az új 180 lóerôs TTiD motor kétlépcsôs turbó technológiát alkalmazó változata mellett dönt. Gyors elôzésekre, hosszú utakra egyaránt tökéletes, számíthat agilitására, sportosságára és lenyûgözô reakcióira. A 400 Nm-es nyomaték* szinte kiköveteli a vezetést. Mindeközben Önt elégedettséggel tölthetik el a kedvezô üzemanyag-fogyasztási, gazdaságossági és emissziós értékek. Speciális ajánlatunk: A mindenkori listaárból 12% kedvezményt biztosítunk ügyvédek, jogászok részére.**

www.saab.hu * kézi kapcsolású váltómûvel ** A kedvezmény a Magyar Ügyvédi Kamara tagjai részére, ill. a tagok által vezetett társas vállalkozásokra is érvényes (amennyiben fô tevékenységi körük a fent említett profilba tartozik)*. Ezen ajánlat nem vonható össze semmilyen egyéb kedvezménnyel, illetve futó akcióval. Károsanyag-kibocsátás (CO ): 149–177 g/km. Vegyes fogyasztás: 5.6–6.7 l/100 km. A képen látható autó illusztráció. * Kétlépcsôs turbó technológia. 2

Polar Mobil Kft. 1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 5/B Tel: (06-1) 451-4840 Fax: (06-1) 451-4860 E-mail: [email protected]

Márkaképviseletek: 6000 Kecskemét, Városföld út 32/a. • Tormási Autóház Kft. • Telefon: (06-76) 502 900, Fax: (06-76) 502 901 • E-mail: [email protected] 4400 Nyíregyháza, Kosbor utca 2-4. • Csôsz Kft. • Telefon: (06-42) 598 959, Fax: (06-42) 598 958 • E-mail: [email protected] 7630 Pécs, Pécsváradi út 8. • Penthe Autóház Kft. • Telefon: (06-72) 539-520, Fax: (06-72) 539-524 • E-mail: [email protected] 8000 Székesfehérvár, Szt. Flórián krt. 7. • Fehérvár Autóház • Telefon: (06-22) 525-000, Fax: (06-22) 525-001 • E-mail: [email protected] 9028 Gyôr, Fehérvári út 76. • Nádor Autó Zrt. • Telefon: 06-96-415-088, Fax: 06-96-413-503 • E-mail: [email protected]

ÜGYVÉDVILÁG

17

Szakma

Beszélgetőpartnerünk dr. Kiss Gábor, bíró

Ingatlanjogi esetek

Fotó: Bakcsy Árpád

„Bár az ingatlanjog területét korábban sok, ha nem is kőbe vésett, de lezártnak gondolt szabályozás jellemezte, az utóbbi években számos új, egy-egy részkérdésben alapvető változást hozó döntés született” – számol be tapasztalatairól az Ügyvédvilágnak Kiss Gábor, a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiumának vezetője. A szakember felhívja például a figyelmet a szomszédjogi védelem témakörére. Míg itt a gyakorlatban a közelmúltig egy ingatlan építésével, használatával kapcsolatos vitás esetekben jobbára csak a közvetlen szomszéd érdekei voltak meghatározók, ma már a távolabb lakók jogaira is figyelemmel kell lenni. A Pécsi Ítélőtábla egy 2006-os döntésében rámutatott, hogy a szomszéd szükséges zavarása nemcsak a közvetlen, hanem a közvetett távolabbi szomszédok irányába is megvalósulhat. Emellett a bíróságok egyre több esetben látnak lehetőséget kártérítés megállapítására, ha a szomszédos ingatlan használatának a módja vagy annak megváltoztatása miatt az ingatlan értékében értékcsökkenés következik be. Hasonlóképpen, változás állt be a jogalkalmazásban az olyan esetekben is, amikor egy ingatlanon közmű (elosztóállomás, vil-

lamosmű vagy hőközpont) korlátozza az ingatlan használhatóságát vagy értékét. Míg a korábbi gyakorlat szerint a közmű tulajdonosa nem fizetett használati díjat vagy kártérítést, ma már egyre gyakrabban merül fel az ellentételezés kérdése – és ezt a jogot az ingatlan tulajdonosa az elévülési időn belül akár visszamenőlegesen is érvényesítheti. Szintén szót érdemel, hogy a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma egy 2005-ben hozott véleményében egyértelművé tette, hogy az érvénytelenségi perben a szerződéskötést megelőző helyzet visszaállítására irányuló kereset magában foglalja az érvénytelen ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlésére irányuló kérelmet is. Újabb változást jelent egy további, néhány éve hozott legfelsőbb bírósági határozat. Ha valaki egy ingatlan haszonélvezőjeként bérbe adja az adott lakást vagy házat, és az illető meghal, akkor a bérleti jogviszony nem szűnik meg a bérbeadó elhunytával, hanem átszáll a tulajdonosra. Ő persze dönthet úgy, hogy felbontja a megállapodást, ám ezt csak ugyanazokkal a feltételekkel teheti meg, mint amely feltételek a szerződéskötőre

Dr. Kiss Gábor 1982-ben az ELTE Államés Jogtudományi Karán szerzett diplomát. Bírói pályafutását 1984-ben a Pesti Központi Kerületi Bíróságon kezdte, két évig dolgozott az Igazságügyi Minisztériumban, majd a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiumához került, mely testületet 1992 óta folyamatosan vezeti. Több szakterületen – így a lízing, a helyiségbérlet, a felszámolás témakörében – jelent meg publikációja. Társszerzője „A csődtörvény magyarázata” és – a Szerződéstár sorozatban megjelent – „A helyiségbérleti szerződés” című kötetnek, „Az ingatlanjog nagy kézikönyve” lektora. Szabadidejében szívesen olvas szépirodalmat, azon belül is a modern orosz prózát, zenében pedig Tom Waits a kedvence.

18

ÜGYVÉDVILÁG

is vonatkoztak volna. Ennek akkor van jelentősége, ha valaki hosszú időre bérel egy ingatlant, és fontos a kiszámíthatóság. Ez a döntés logikusnak tűnik, és a kérdés már csak az, hogy az alapelv kiterjeszthető-e más szerződésekre is – hiszen nagyon is életszerű, hogy egy élő megállapodás egyik aláírója menet közben elhalálozik. Amint azonban Kiss Gábor felhívja a figyelmet, az adott ügyben hozott döntés nem mutat túl az ingatlan bérbeadásával kapcsolatos témakörön, hiszen minden egyes területen más és más szabályok érvényesülnek.

„

„ A bíróságok egyre több esetben látnak lehetőséget kártérítés megállapítására, ha a szomszédos ingatlan használatának a módja vagy annak megváltoztatása miatt az ingatlan értékében értékcsökkenés következik be.”

Külön fejezet a társasházak ügyes-bajos dolgaiban indított perek világa, azon belül is a tulajdonosi közösségek relatív jogképességének kérdése. Újabban ugyanis mind többet vitatott kérdés, hogy mi ennek a korábban rögzített fogalomnak a tartalma a gyakorlatban. Az egyértelmű, hogy dologi jogi per esetében a tulajdoni jogokat érintő ügyekben a lakóközösség minden tagjának perben kell állnia; ha pedig a közös tulajdonban lévő részek használatáról, illetve fenntartásáról van szó, akkor annak ügyeiben elegendő, ha a társasház érdekében a közös képviselő lép fel a perben képviselőként. Kiss Gábor azonban példaként említi azt a közelmúltbeli esetet, amikor egy társasház kapuja alá szerelt reklámcélú vitrin vált vita, illetve per tárgyává. Míg a korábbi gyakorlat szerint ekkor elegendő lett volna a közös képviselő fellépése, az ügyben eljáró bíróság már úgy döntött, hogy – lévén szó dologi jogi perről – minden lakónak perben kell állnia. El lehet képzelni, hogy az ilyen ügyek némi zavarhoz vezethetnek, különösen abban az esetben, ha nagy létszámú társasházról van szó, illetve ha a tulajdonosok nagy

része külföldi. „Ekkor már az összes érintett szabályszerű értesítése hatalmas erőfeszítést igényel, és nem is mindig jár sikerrel” – magyarázza Kiss Gábor. Ugyancsak változás állt be a közelmúltban az elbirtoklás jogintézményének területén. A Fővárosi Bíróság ugyanis nemrég egy ügyben úgy rendelkezett: ha két kívülálló megállapodik például arról, hogy az ingatlan egyik részét egyikük, a másikat másikuk használja, és az elbirtokláshoz szükséges idő elteltével osztozkodni akarnak, az elbirtoklás folytán a tulajdonjog megállapítására nincs lehetőség. Így ugyanis – legalábbis a bíróság határozata szerint – osztatlan közös tulajdon jönne létre, s a felek egy olyan dolog egészén szereznének tulajdonjogot, amely dolog egészét soha nem tartották birtokukban. Felmerül azonban a kérdés: ha egyébként osztható ingatlanról van szó, akkor azt a gyakorlatban és a papíron is miért ne lehetne megosztani? További kérdéseket vet fel egy másik terület, melyen évtizedekig a Legfelsőbb Bíróság polgári kollégiumának korábbi állásfoglalása volt irányadó. Az utóbbi időben azonban megváltozott a bíróság ítélkezési gyakorlata az ingatlan adásvételi szerződések érvénytelenségének kérdésében. Ha ugyanis a döntés az eredeti állapot visszaállításáról szól, akkor az elmúlt időszakban született ítéletek szerint már nem hivatalból, hanem külön kérelem alapján kell rendelkezni az ingatlan használati díjáról, a kamat, az értéknövelő beruházás elszámolásának kérdéséről. A rendezés módjára irányadó jogszabályok alkalmazására azonban nincs kikristályosodott gyakorlat, s ahogy Kiss Gábor fogalmaz: a kodifikáció adós ezekkel a szabályokkal.

„

„Ha Magyarországon legalább precedensszerű ítélkezés alakulna ki, akkor a döntések kiszámíthatóbbak lennének, és ezzel nagy lépést tennénk a jelenleginél egységesebb ítélkezés felé.”

Gyakori tapasztalat, hogy az egyes bíróságok hasonló ügyekben eltérő módon ítélkeznek, de legalábbis lehetnek hangsúlybeli eltérések – és e jelenség alól nem kivétel az ingatlanjogi perek világa sem. Egy megyei bíróság másodfokú döntése az adott megyében irányadónak számít – de

nem úgy országos viszonylatban. Kérdés, hogy a kiskapukat kereső ügyvédnek az ügyfele számára kedvező ítélet érdekében van-e módja kijátszani az illetékességet. Kiss Gábor szerint erre nincs legális lehetőség, de, mint hozzáteszi, néha egy-egy elfogultsági kifogás mögött tetten érhető az a szándék, hogy egy ügy ne egy adott tanácshoz kerüljön – annak a hasonló témában korábban született döntései alapján ugyanis az ügyvéd kedvezőtlen döntésre számít. Ezt egyes esetekben annál is könnyebb felkutatni, mivel a határozatok rendszerint tartalmazzák az eljáró tanács ügyszámát is, így egy kis kutatómunkával könnyedén kideríthetőek a korábbi döntések. Kiss Gábor szerint ezzel együtt van létjogosultságuk a korábbi jogeseteket kötetbe rendező tematikus gyűjteményeknek, hiszen orientálhatják a peres feleket,

és segítik az ügyvédet a tájékozódásban. A szakember ugyanakkor úgy véli: ez még nem vezet a precedensjog kialakulásához, mert a bíróságoknak nincs arra lehetőségük, hogy minden egyes esetet kövessenek – még ha ez nem is volna tanulságok nélkül való. „Ha Magyarországon legalább precedensszerű ítélkezés alakulna ki, akkor a döntések kiszámíthatóbbak lennének, és ezzel nagy lépést tennénk a jelenleginél egységesebb ítélkezés felé. Néha evidens dolgokban is eltérő ítéletek születnek, a Legfelsőbb Bíróság a jogegységi döntésekkel pedig nem tudja követni a tempót. A helyzet pedig elvileg egyszerű: a jó döntéseket érdemes követni, és ez nem sérti a bírói függetlenséget; valaki nem attól válik jó bíróvá, hogy ha kell, ha nem, egyénieskedik, hanem attól, hogy minél meggyőzőbb ítéletet hoz” – mondja Kiss Gábor. Szőnyi Szilárd ÜGYVÉDVILÁG

19

Szakma

Beszélgetés dr. Csilléry Alexandrával

Néhány szó a vagyonosodási vizsgálatokról Dr. Csilléry Alexandra ügyvéd, adószakértő, gazdasági jogi, vagyonosodási vizsgálatokra szakosodott közgazdász-jogásszal a kis- és középvállalkozások helyzetéről és a vagyonosodási vizsgálatokról beszélgettünk. Ügyvédi tevékenységem meghatározó részét – a klasszikus jogi feladatok ellátása mellett – az adójogi, közigazgatási jogi és gazdasági jogi ügyek vitele képezi. Az adójog területén kiemelt helyet foglal el a vagyonosodási és áfa vizsgálatokkal kapcsolatos jogi teendők ellátása. Talán szakterületemként lehet említeni a közigazgatási jog területét, mivel két– három budapesti kerületi önkormányzatnak is dolgozom rendszeresen ügyvédként és szakértőként. Akkor lehet ezt a szakmát felelősen képviselni, ha az ember nem csak jogász, de közgazdász is. 15 éve felszámolással és végelszámolással is foglalkozom egy felszámoló cégnél, így megvannak szükséges ismereteim, tapasztalataim, hogy miért kerülnek nehéz helyzetbe a vállalkozások, mik azok az okok és tényezők, amelyek válsághelyzetbe sodorják a cégeket.

„

„ A vállalkozókban benne van a félelem, hogy vagyonosodási vizsgálat alanyaivá válnak, amikor önerőt tudnak felmutatni egy támogatás igénylésekor.”

Melyek a kis- és középvállalkozások legégetőbb problémái napjainkban? Szinte közhelyként hangzik, egyfolytában arról lehet hallani, hogy európai uniós csatlakozásunkkal mekkora lehetőségek nyíltak meg a kis- és középvállalkozások előtt, mekkora összegek hívhatóak le fejlesztésekre, amik mindenki számára elérhetőek. Az ezekkel a pénzekkel élő, azokat felhasználó vállalkozások száma azonban egyre csökken.

20

ÜGYVÉDVILÁG

Mi okozza ezt a csökkenést? Miért élnek egyre kevesebben a lehetőségekkel? Ennek több oka is van. Nagyon összetett és bonyolult az adózási rendszerünk, egy kezdő vállalkozás számára gyakran okoznak gondot az adózási szabályok. Vannak ugyan kedvezmények, foglalkoztatási előnyök, melyek segítik a kezdő vállalkozásokat, de a lehetőségek így is nagyon szűkek, amiket tovább szűkítenek maguk a vállalkozók is azzal, hogy a rengeteg kockázat mellett nem élnek ezekkel a lehetőségekkel. Véleményem szerint ezekkel a kedvezményekkel élni, azokat teljes mértékben kihasználni leginkább a multinacionális vállalatok tudnak. Vannak fejlesztési lehetőségek is, de azok igénybevételéhez olyan hosszú távú kötelezettségeket kell vállalni, amelyek a mai üzleti világban szinte teljesíthetetlenek, olyan nagy kockázatot jelentenek. Nem hagyhatóak figyelmen kívül a vagyonosodási vizsgálatok sem. Amellett, hogy rengeteg jó cél vezérelte a törvényalkotót, amikor felvállalta a vagyonosodási vizsgálatok szabályait, ezek a vizsgálatok mégis komoly visszatartó erőt jelentenek az európai uniós támogatások igénylése ellen. A vállalkozókban benne van a félelem, hogy vagyonosodási vizsgálat alanyaivá válnak, amikor önerőt tudnak felmutatni egy támogatás igénylésekor. Az adóhatóság gyakran nehezen hiszi el, hogy egy vállalkozás beindításakor a tagok önerőből adták össze a cég alaptőkéjét, de a vagyonosodási vizsgálat során a „kölcsönszerződés” a fekete posztó, vagyis csak a banki kölcsönt fogadják el. Ennek bizonyítása rendkívül nehéz, és sok feszültséget okozó eljárás. A pályázathoz szükséges saját erőről minden esetben szigorúan el kell számolni. Kizárólag olyanok pályázhatnak EU-s támogatásokra, akik rendezett, adózott saját forrást tudnak felmutatni. A korábbi

papírok, szerződések megőrzése azonban nem jellemző. Egy-egy támogatás igénybevételéhez szükséges iratok évekkel későbbi beszerzése pedig igen jelentős, ha nem lehetetlen nehézségeket okoz. A szerződések, számlák, bankszámlakivonatok utólagos beszerzése nem csak időigényes folyamat, hanem anyagilag is jelentős terhet ró a vizsgálat alanyaira. Mit lehet tenni abban az esetben, ha egy cég anyagi gondokkal küzd? Mekkora az esély a túlélésre? Ha egy vállalkozás napi működésében komoly pénzügyi problémák lépnek fel, az az esetek túlnyomó többségében a cég felszámolásához vezet. Reorganizációra csak elvétve van lehetőség, leginkább kijelölt

Dr. Csilléry Alexandra 1974-ben diplomázott az ELTE Jogi Karán, amit 1976-ban jogi szakvizsgával, majd 1983-ban egy közgazdász diplomával egészített ki. Több éven át dolgozott a Pénzügyminisztérium Adóreform Titkárságán, ahol részt vett az adóreform kidolgozásában. 1992 óta egyéni ügyvéd. Szenvedélyesen szereti a természetet, szeret kertészkedni. Szabadidejét a család vászolyi présházát körülvevő kertben tölti családja körében.

Szakma

galmazására. Az ellentmondások látszatát is kerülni kell. Nem érdemes, nem kifizetődő a kapkodás, a nyilatkozattételre precízen, pontosan fel kell készülni. Mindenhol egységesek az eljárások? Rendelkezésre állnak adatok a vizsgálatok sikerességét illetően? A vagyonosodási vizsgálatokkal kapcsolatban Budapesten a legpozitívabbak a tapasztalataim. Itt él a legtöbb ember, így amellett, hogy a vizsgálatok személytelenebbek, mint vidéken, az adóhatóság, a revizorok részéről nagyobb a segítőkészség, empatikusabbak az ügyfelekkel. Szintén saját tapasztalatok alapján állítom, hogy a fellebbezés a lehető legritkábban vezet eredményre. Ha ugyanis az területeken és kijelölt térségekben. Az adóhatóságnál részletfizetést, átütemezést kérni szinte a lehetetlennel határos. Érthető és elfogadható a költségvetés álláspontja, azonban úgy gondolom, hogy nincs összhangban a magyar üzleti kultúrával, azokkal a szokásokkal, amik a pénzügyi teljesítések területén uralkodnak. A célkitűzés az, hogy a feketegazdaságot, az adóhatóság számára nem látható állampolgárokat felderítsék. Már másfél-, két éve folynak a vagyonosodási vizsgálatok, de ezek kommunikációja véleményem szerint nem mindig a legszerencsésebb. A híradások csak arról szólnak, hogy mennyi az egy főre megállapított adóhiány összege, de egyetlen statisztika, kimutatás sem került nyilvánosságra arról, hogy kiket ellenőriztek, az ellenőrzés alanyai milyen körből kerültek ki. Személyes véleményem az, hogy ezek az alanyok 80%-ban a vállalkozók köréből kerülnek ki, főként vidéken. Ott ugyanis az emberek jobban rálátnak egymásra, hamarabb szemet szúr egy nagy ház, egy jobb autó, vagy akár a jobban működő vállalkozás ténye. Kik számíthatnak vagyonosodási vizsgálatra? A vagyonosodási vizsgálatoknak két slágerterülete van. Az egyik, ha valaki ingatlant vásárol, és az nem áll arányban az elmúlt 3–5 év bevételeivel. A másik kör, ami az ellenőrzések 70–80%-át teszi ki, az a már említett vállalkozói kör, ha a vállalkozó nagyobb összegű tagi kölcsönt nyújtott a cégének, vagy ha minimálbért vagy még azt sem elérő jövedelmet vallott be, és ennek ellenére jelentős ingó- és ingat-

lanvagyonnal rendelkezik, továbbá, ha cégből magáncélra vett ki és költött el pénzt. Milyen számban érintik ezek a vizsgálatok az ügyvédeket? Viszonylag kevés ügyvédkollégát érintett eddig a vagyonosodási vizsgálat, őket sem a szorosan vett ügyvédi tevékenységükkel összefüggésben, hanem az imént említett vállalkozói magatartások miatt. Tapasztalataim szerint az ügyvédek 90%-a az egyszerűsített vállalkozói adót használja, mert egyszerű és praktikus. Ráadásul az adóhatóság részéről sincs konkrét álláspont arra, hogy hol húzódik a vizsgálat és az ügyvédi titoktartás közötti határ. Képviselheti magát sikeresen a vagyonosodási vizsgálat alanya az eljárás során, vagy mindenképpen érdemes szakemberhez fordulni? A saját ügyében mindenki feszült, mert nem egy egyszerű közigazgatási eljárás elé néz, hanem akár az egész életét befolyásoló, így ajánlatos szakemberre bízni a képviseletet. Az adóhatóság képviselői, a revizorok sem egyformák. Gyakran kell szóban nyilatkozni, ezekre a nyilatkozatokra fel kell készülni, mert nagy jelentősége van egyegy mondatnak, de akár szavaknak is. A revizorok gyakran keresnek ellentmondásokat, életszerűtlenségeket, ezért a sikeres képviselethez elengedhetetlen az adóhatóság szokásainak és gyakorlatának alapos ismerete. A tapasztalat nagyon értékes. Nagyon lényeges kérdés, hogy mikor tesszük meg a nyilatkozatokat, csak akkor szabad, ha már minden iratot összeállítottunk, minden a rendelkezésünkre áll. Nagyon kell figyelni a nyilatkozat megfo-

„

„Nagyon lényeges kérdés, hogy mikor tesszük meg a nyilatkozatokat, csak akkor szabad, ha már minden iratot összeállítottunk, minden a rendelkezésünkre áll. Nagyon kell figyelni a nyilatkozat megfogalmazására. Az ellentmondások látszatát is kerülni kell. Nem érdemes, nem kifizetődő a kapkodás, a nyilatkozattételre precízen, pontosan fel kell készülni.”

első fokú eljárás során nem sikerül az ügyfél számára megnyugtatóan rendezni az ügyet, akkor az adóhatóság csak elvétve ad igazat az ügyfélnek a másodfokú eljárásban. A fellebbezés szinte csak egy költséges, ámde szükséges út a bíróságra, ahol sokkal nagyobb számban lehet a vagyonosodási vizsgálat alanya számára kedvezőbb ítéletet elérni. Én vállakozópárti vagyok, ezt mindig hangsúlyozom, hisz húsz éve köztük élek, az ő gondjaikat intézem, próbálom megoldani, annak ellenére, hogy Magyarországon az emberek nagy része hajlamos az általánosításra, ezért minden vállalkozót úgy kezelnek, mint aki nem fizet adót, nem járul hozzá a közös terhekhez. Kétségtelenül előfordul negatív tapasztalat, de a nagy részük sokat és keményen dolgozik. Ennek ellenére nem mindenki értékeli megfelelően ezt a réteget. dr. Kovács Zsolt ÜGYVÉDVILÁG

21

Szakma

CompLex Reggeli Házassági vagyonjog, a hitelezők büntetőjogi védelme

A 2008. február 26-i CompLex Reggeli meghívott előadója dr. Csűri Éva, a Legfelsőbb Bíróság családjogi előadóbírója, külkereskedelmi társasági szakjogász volt, aki a Gt. és a házassági vagyonjog kapcsolatáról tartott előadást a megjelenteknek. A bírónő előadása kiindulópontjaként elmondta, hogy a Csjt. 27. §-ának (1) bekezdése szerint a házastársak között a házassági életközösség tartama alatt vagyonközösség létesül. Ezt a közös vagyont a bírói gyakorlat évtizedeken keresztül dologi jogi értelemben használta. Ezzel az uralkodó felfogással szemben a társadalmi-gazdasági rendszerváltás során merültek fel problémák, mert az új gazdasági viszonyok között szűknek bizonyult a házassági vagyonjog ilyen értelmezése. Már ekkor látható volt, hogy gazdasági társaságokkal összefüggésben nemcsak tulajdoni, de egyéb vagyoni jogi igények is fel fognak merülni a házassági vagyonjog területén. Ennek érdekében a Legfelsőbb Bíróság a házassági vagyonjog gyakorlatát úgy próbálta meg átalakítani, hogy a reálszerzés elvének a korábbi dologi jogi értelmezéssel szemben vagyonjogi jelentőséget tulajdonított. A bírónő egyetért azzal az állásponttal, hogy a házastársi közös tulajdon bővebb, mint a Ptk. 94. §-a szerinti tulajdon fogalma és tárgya, mivel kiterjed a pénzre, értékpapírokra és a dolog módjára hasznosítható természeti erőkre is. Ez a felosztás lehetővé teszi, hogy a gazdasági változások során létrejövő újabb fogalmak a polgári jog rendszerében elhelyezhetővé váljanak. Hangsúlyozta azonban, hogy ez a felfogás csak a házastársak egymás közötti, belső jogviszonyára alkalmazható.

Az előadás második témakörét a házastársi közös vagyon megosztása, annak fogalma, módja, és jogkövetkezményei alkották. A bírónő kiemelte, hogy a házastársi közös vagyon nem csak az aktív, hanem a passzív vagyonból is áll, a megosztáskor mindkettőt számba kell venni. Megdönthető törvényi vélelem alapján az életközösség megszűnésekor meglévő tulajdon közös tulajdonnak minősül. Amennyiben valamelyik fél különvagyonként akar elismertetni valamely vagyontárgyat, a bizonyítás őt terheli. Csűri Éva szerint a vagyonmegosztást mindig élesen el kell határolni a vagyonközösség megszüntetésétől, mert a két fogalom nem ugyanazt jelenti. A vagyonmegosztás esetében az életközösség megszűnik, míg a vagyonközösség megszüntetésekor a felek továbbra is életközösségben maradnak. A közös vagyon megosztásának jogkövetkezményei nem csak a házastársak belső jogviszonyaira, hanem a külső jogviszonyokra is vonatkoznak. A bírónő részletekbe menően elemezte ezeket a jogkövetkezményeket. Harmadik témakörként az előadó a vagyoni értékű jogokról beszélt a reggeli résztvevőinek. E körben említette meg a haszonélvezeti és a használati jogot, az állami, illetve önkormányzati lakáson fennálló bérleti jogot. Szóba került még az önkormányzati lakás közösen létesített bővítményére vonatkozó bérleti jogviszony értéke ugyanúgy, ahogy a tartós földhasználati jog, valamint az annak helyébe lépett érték, vagy az üdülőtelek bérleti joga is. Előadása végén a bírónő a befektetési és vállalkozási célokat szolgáló egyes vagyontárgyakról beszélt a jelenlévőknek. A téma aktualitását és fontosságát bizonyítja, hogy az előadás hallgatóinak rengeteg kérdése volt az előadó felé, aki mindenki számára igyekezett részletes és kimerítő választ adni. ÜGYVÉDVILÁG

23

Szakma

Második okként egy speciális szemlélet szükségességét jelölte meg. Véleménye szerint a gazdasági ügyek elbírálásához nyitott szemmel kell járni a világban, nem elég a jogszabályok ismerete, hisz a gazdaság mechanizmusai, annak szereplői, ennél fogva annak büntetőjogi szabályozása is folyamatosan változik. A gazdaság és a büntetőjog kölcsönhatásban vannak, mindkettő befolyásolja a másikat. A gazdálkodásban résztvevők hitelezők vagy adósok, akik a hiteleket felveszik és felhasználják, vagy pedig fogyasztók. Ahhoz, hogy a gazdaság megfelelően működhessen, a hitelezők számára elengedhetetlen a büntetőjogi védelem, ahogy a hitelt felvevők, és a lánc végén álló fogyasztók számára is. A hitelező védelme azért szükséges, hogy tőkéjét rendelkezésre bocsássa, így mozgásban tartva a gazdaság mechanizmusait, míg a fogyasztó szükségszerűen kiszolgáltatott, ezért mindig büntetőjogi védelemben kell részesíteni. Az előadó véleménye szerint hazánkban sem a hitelezők védelme, sem a fogyasztóvédelem nem működik még zökkenőmentesen, noha a fogyasztóvédelem terén az utóbbi időben érzékelhető a fejlődés, de főként a háttérnormák szintjén. Dr. Varga Zoltán hangsúlyozta, hogy kizárólag a büntetőjoggal nem oldhatóak meg a gazdasági élet visszásságai, az nem gazda-

JOGERŐ Állásbörze 2008. április 2-án és 3-án tartották az ELTE ÁJK-n a JOGERŐ Országos Jogász Állás- és Ösztöndíjbörzét. Az egyetem aulájában 25 stand várta az érdeklődőket, többek között vezető hazai és nemzetközi ügyvédi irodák, fejvadászcégek, posztgraduális képzést nyújtó egyetemek, külföldi kulturális intézetek, magánnyugdíjpénztárak. Szerdán kerekasztal-beszélgetések, csütörtökön cégprezentációk kerültek megrendezésre a Kari Tanácsteremben. További információk láthatók a rendezvény honlapján (www.jogero.com).

CompLex Reggeli előadónk: dr. Varga Zoltán

Előadása elején elmondta, hogy a gazdasági bűncselekmények – annak ellenére, hogy igen jelentős súlyúak –, az egyetemi oktatásban, és később, a jogalkalmazók körében nem igazán kedveltek. Ennek véleménye szerint egyik oka az, hogy a büntetőjogi keretjogszabályokat a gazdasági normák töltik meg tartalommal, ezek ismerete elengedhetetlen, így nagy joganyag biztos ismerete szükséges ahhoz, hogy valaki gazdasági bűncselekményekkel foglalkozhasson.

Fotó: Dobó Barbara

2008. március 11-én dr. Varga Zoltán, a Fővárosi Bíróság gazdasági és élet elleni bűncselekményeket tárgyaló tanácselnök bírája a gazdasági bűncselekményekről, a hitelezők büntetőjogi védelméről beszélt a CompLex Reggeli résztvevőinek.

sági szabályzó. A büntetőjognak, álláspontja szerint, az utolsónak kell lennie, ami a gazdasági folyamatokba beavatkozik, mivel a gazdaság menetében óriási károkat képes okozni. Az előadó fontosnak tartotta kiemelni, hogy az utóbbi évek nagy sajtóvisszhangot kapott, és általában gazdasági bűncselekményeknek nevezett cselekmények nagy százalékát nem a Büntető Törvénykönyv XVII. fejezetében szabályozott gazdasági, hanem a XVIII. fejezetben meghatározott vagyon elleni bűncselekmények vagy az egyéb fejezetekben szabályozott, a gazdálkodás körében elkövetett bűncselekmények teszik ki. Ilyen volt a Lupis-ügy, a Kunos-ügy, a Postabank-ügy és a Globex-ügy is, amelyeket a közvélemény gazdasági bűncselekményekként tart nyilván, holott ezek mind vagyon elleni bűncselekmények. A gazdasági bűncselekmények a védett jogtárgyak szerint négy kategóriába csoportosíthatóak, így lehetnek a gazdálkodási kötelezettségeket sértő, a gazdálkodás rendjét védő, pénzügyi érdekeket védő, illetve titokvédelmi bűncselekmények. Az előadó elmondta, hogy a hitelezők büntetőjogi védelméhez a legszorosabban négy bűncselekmény, a számvitel rendjének megsértése, a csődbűncselekmény, a tartozás fedezetének elvonása és a hitelezési csalás tartozik. Az előadás további részében dr. Varga Zoltán gyakorlati szempontból elemezte ezeket a bűncselekményeket, különös figyelemmel a gyakran módosított csődbűncselekményre és a tartozás fedezetének elvonására. Az elemzés közben, majd az előadás végén az előadó készséggel válaszolt a hallgatóság tagjaiban felmerült kérdésekre. Kiadónk szeretettel vár mindenkit a CompLex Reggeli további előadásain is a Mariott Hotelben, következő alkalommal – 2008. április 22-én – a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárása témakörében hallgathatnak meg egy előadást. dr. Kovács Zsolt

24

ÜGYVÉDVILÁG

dr. Fekete Tamás

Portré

a Budapesti Ügyvédi Kamara fegyelmi bizottságának elnöke

Csak részben teljesült a gyermekkori álom: ha nem is a nemzetközi műcsempészeket üldözi, de Fekete Tamásnak a Budapesti Ügyvédi Kamara fegyelmi bizottsági elnökeként mindenképp köze van azok elszámoltatásához, akik vétenek az ügyvédség etikai szabályai ellen, esetleg súlyosabb jogsértést is elkövetnek. De hogy mégsem egy megszállott üldöző, jelzi, hogy a kamarai tagok 2006-ban harmadjára választották újra ebbéli tisztségében, így 1997 óta többször honorálták elfogulatlanságát, az ügyeket összességében vizsgáló személyiségét. A Magyar Ügyvédi Kamara elnökségi tagjaként, s gyakorló ügyvédként is az egyik legnagyobb gondnak az utóbbi évek átgondolatlan, kapkodó jogalkotását tartja, amelyben egyre nehezebb eligazodnia a jog alkalmazóinak. A nőket viszont azért nem invitálja bélyegalbumnézésre, mert mire a végére érnének a száznál is több, köztük számos ország nemzeti katalógusát magában foglaló gyűjteményének, rég kivirradna.

A bűn, a bűnhődés és az igazság Immáron harmadik ciklusát kezdte meg 2006-ban a Budapesti Ügyvédi kamara fegyelmi bizottságának élén, Ön szerint minek tudható be a kollégái – eszerint s eleddig – töretlen bizalma? Több mint tíz éve, 1997-ben választottak meg először a fegyelmi testület elnökének, mellette 2002-től a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségi tagjának. A fővárosi kamara a maga nagyjából hatezres létszámával a legnagyobb a többi közül, értelemszerűen a legnagyobb ügyfélforgalom is Budapesten van, s itt adódik az igazán fajsúlyos ügyek legtöbbje is. Nos, a fegyelmi helyzet is ennek megfelelően alakul, évente átlagosan 200–300 ügyvédet kell felelősségre vonni. Sokan vétenek úgymond természetes hibákat tévedésből vagy figyelmetlenségből, mondjuk, rosszul szerkesztenek egy okiratot, őket inkább segítem, hogy többé ne kövessenek el ilyesmit. Ugyanakkor közismerten nagyon kemény vagyok azokkal, akik tudatosan és szándékosan hozzák hátrányos helyzetbe megbízójukat. Ez esetben nincs könyörület, hiszen ez az 5–8 százalékos kisebbség a becsületes többséget sérti, a vétkesek mindannyiunk jó hírét teszik kockára. Leginkább azért, mert az ügyvédeket általában nem szeretik ugyan, de mégis valamiféle tisztelet övezi őket. Egy ügyvéd a saját kertjében, fürdőnadrágban is ügyvéd, minden helyzetben ennek megfelelően kell viselkednünk, legyen szó akár magán-, akár közéletről. A nagyáruházakban szinte mindennaposak a lopások, de ha egy ügyvédet kapnak rajta, a közvélemény jobban számon kéri az illető viselkedését – joggal. Ha csak egyetlen fegyelmi ügy van, az is

sok, bár tény, az elmúlt tíz évben a gyarapodó létszámhoz képest kevésbé nőtt a fegyelmi ügyek száma. Ez azért jó tendencia. Mondana néhány számadatot 2007-ből? A tavaly október végéig feldolgozott adatok szerint 373 kollégára érkezett panasz, míg 2006-ban még 415-re. A bejelentések száma tavaly 352 volt, míg tavaly előtt 375. Ami a befejezett eljárásokat illeti, 191 ügyben – a szükséges egyesítések után 177 kollégát érintve – 167 határozatot hoztunk, ez 35 százalékos emelkedés az egy évvel korábbihoz képest. Az esetek húsz százalékában megszüntettük az eljárást, 25 százalékában született figyelmeztetés vagy megrovás, 33 százalékában pénzbírságot szabtunk ki, melynek átlagos összege 150 ezer forint volt; 18 ügyvédet pedig kizártunk a kamarából. Amúgy a fegyelmi tanácsok „ítélőképessége” jónak mondható, hiszen az első fokú fegyelmi határozatok kétharmada már első fokon jogerőre emelkedett, ez a szám hosszú évek óta nagyjából azonos. A fegyelmi gyakorlat legneuralgikusabb részét képezik a felfüggesztett fegyelmi ügyek, melyekből tavaly 206, de az egyesítések után is még mindig sok, 189 ilyen esetünk volt, melyek alapjául 95 százalékban a már megindult büntetőeljárások szolgáltak. Utóbbiak egyébként általában a fegyelmi ügyek felét teszik ki (nagyjából 50 százalékuk okiratszerkesztéssel, okirathamisítással kapcsolatos), melyek szintén felét vagy megszüntetik még a nyomozati szakban, vagy felmentő ítélet születik. Ez szerintem egy komoly jogalkalmazási ÜGYVÉDVILÁG

25

Portré

Dr. Fekete Tamás 2001-ben a Magyar Ügyvédi Kamara elismerésében, a Kiváló ügyvédi munkáért elnevezésű díjban részesült, 2004-ben pedig megkapta a Budapesti Ügyvédi Kamara legrangosabb elismerését, az Eötvös-díjat. Kurátorként részt vett a Magyar Helsinki Bizottság munkájában is. A szervezet azt vizsgálta, miként érvényesülnek, hogyan biztosítják a védői jogokat a büntetőeljárások során Budapesten. A BÜK fegyelmi bizottságának elnöke emellett a büntetőeljárás-jog cenzora az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium jogi szakvizsgabizottságában, s részt vesz az ügyvédjelöltek oktatásában.

probléma, valami gond lehet a nyomozóhatóság jogfelfogásával, hiszen sok kollégánk idő előtt lesz gyanúsított, alaptalanul. Ez sok időnket elviszi feleslegesen, hiszen én magam is általában 50–100 órát foglalkozom havonta kizárólag kamarai ügyekkel.

26

ÜGYVÉDVILÁG

jártasságot szereznem, s 1974-tól 1991-ig minden területtel foglalkoztam is. Önálló praxist 1991-től folytatok, s mivel a rendszerváltással a jogi pálya is felszabadult, onnantól kezdve már különböző cég- és gazdasági ügyeket is elvállalok. Ehhez 2001-ben letettem a gazdasági büntetőjogi szakjogászi vizsgát is. Ez persze nem azt jelenti, hogy a bűnt védem, a munkám legfőbb célja, hogy a büntetés legyen arányos. Fontos az elkövetés mögöttes okainak a felderítése, majd feltárása. A büntetőeljárásokban a másik fontos alapelvem, hogy a bizonyítottság legyen százszázalékos. Ha csak egy kevés kétely is van, akkor mentsék fel az ügyfelemet. Hadd hozzak erre egy korábbi példát a praxisomból. Az egyik megbízómat öt tanú egybehangzó vallomása alapján azzal vádolták, hogy szándékosan elsodort autójával egy embert, akivel előtte szóváltásba keveredett. Ügyfelem végig tagadta a bűnösségét. A bíróság a kérésemre szakértőt rendelt ki, aki megállapította: a sértett nem szerezhette sérülését úgy és ott, ahogy azt egyébként a tanúk állították. Végül ügyfelemet felmentették, ami azért fontos, mert egyáltalán nem mindegy, hogy esetleg börtönbe kell vonulnia, vagy ártatlannak bizonyul. A tanúk szavahihetőségének kvázi megkérdőjelezhetetlensége egyébként ma a védőügyvédek egyik legnagyobb problémája. Szemben a védelem filmekből ismert, sokszor eredményes nyomozómunkájával, Magyarországon egyszerűen tilos az ellenérdekelt fél vagy a vád tanújának számonkérése, hiába is derítenénk ki, hogy volt már büntetve hamis tanúzásért, esetleg elmegyógykezelés alatt áll vagy befolyásolható, zsarolható, alkohol- vagy kábítószerfüggő, a magyar bíróságok ezt nem veszik figyelembe. Ez a védelem s így a vádlottak jelentős kiszolgáltatottságához vezet, ami egy újabb abszurditása a hazai büntetőeljárás-jognak.

Fotók: Hudák László

Ahogy ön az imént fogalmazott,” közismert keménysége” milyen büntetéseket von maga után? Tíz éve folyamatosan arra törekszem, hogy a szándékos cselekedeteket egyre súlyosabb joghátrányokkal sújtsuk. Ma 300 ezer forint a kiszabható bírság legmagasabb összege, de a várhatóan jövőre módosuló ügyvédtörvényben ezt reményeink és ajánlásaink alapján egymillió forintra emelik. Természetesen emellett – az ügy természetétől függően – a büntetőjogi felelősséget is vállalnia kell a vétkezőknek. Hadd mondjak példákat. Ma a budapesti ügyvédek háromnegyede foglalkozik okiratszerkesztéssel. Már 1994 óta él az ellenjegyzés jogintézménye, ha valaki megszegi ennek a szabályait, azaz nem győződik meg a kontraktust aláírók személyazonosságáról, az olyan súlyos vétség, amellyel szemben a legkeményebben kell eljárni. Ebben nem ismerek könyörületet, hiszen ezek a hanyagságok vezethetnek például a lakásmaffia térhódításához. Az ilyen ügyvéd alkalmatlan a pályára. Ám előfordulhat, hogy valaki közlekedési balesetet okoz, ami önmagában még nem bűn, mivel a járművezetés veszélyes üzem. Akkor viszont nincs tolerancia, ha valaki mindezt például ittasan követi el.

A bűnügyek gyermekkora óta foglalkoztatják, akkori álmai még a jogi egyetem után is manifesztálódhattak volna, hiszen egyszerre a Fővárosi Főügyészséghez és a katonai bírósághoz is felvették fogalmazónak. Mégsem élt vele, miért? Valóban, már kiskoromban arról álmodoztam, hogy nyomozóként nemzetközi műkincscsempészeket fogok üldözni, érettségi után aztán családi ösztönzésére végül a jogi egyetemet választottam. Csakhogy mire elvégeztem, ráébredtem, hogy nem az én világom az ügyészségi és a katonai hierarchia. Önálló döntésekre vágytam, ami egy utasításos, alá-fölérendeltségben működő szervezetben, még a bírói függetlenség mellett is képtelenség. Mert az egyenruha az egyenruha. Habár a lehetőség nagy kihívás lett volna egy summa cum laude minősítéssel végzett jogásznak, én mégis a Magyar Nemzeti Bankban helyezkedtem el. Még az sem befolyásolt, hogy népköztársasági ösztöndíjasként mindössze heten voltunk az egész évfolyamon, köztük az Alkotmánybíróság egyik prominens tagja. Végül alig néhány hónapot töltöttem a nemzeti banknál, amikor összefutottam egy volt évfolyamtársammal, ő javasolta az ügyvédi pályát. Ezért 1971-ben döntöttem: megpróbálom. A kamarába jelöltként felvettek, és sikerült elhelyezkednem az akkoriban Budapest egyik legnagyobb irodájának számító 38-as számú Ügyvédi Munkaközösségben, ahol 18 ügyvéd mellett szinte minden területbe belekóstolhattam. Kitűnő mentorom volt, akitől a stílustól kezdve az iratkezelés szabályain át az ügyféllel való bánásmódig mindent megtanulhattam. A sikeres szakvizsga után 1974-ben lettem ügyvéd, majd rá két évre már a 38-as vezető-helyettese voltam, s mindennel foglalkoztam, így a hozzám máig a legközelebb álló büntetőjoggal, valamint polgári, család- és munkajoggal. Mindben sikerült

Mintha olykor a bíróságok is távol állnának az igazságkereséstől… A közvélemény megítélése sokszor az, nálunk jog- s nem igazságszolgáltatás van. Egy bírónőből ügyvéddé vált kollégám mondta nekem, a pulpituson nem látott mást, mint aktákat, fogalma sem volt például arról, egy-egy vallomást milyen pszichikai kényszer hatása alatt, milyen elképesztő rendőrségi-ügyészségi körülmények között tesznek meg a vádlottak. Az esetek mögötti összes körülményt alig-alig vizsgálják egy-egy tárgyalás során, pedig ez lenne a valódi igazságszolgáltatás egyik lényege. Kanyarodjunk vissza egy kicsit, a nyilvánvalóan szükséges szakosodás s a megélhetés milyen kompromisszumos kényszereket szül? A szakosodás mellett az úgynevezett megélhetési törekvés, vagy inkább kényszer ma is megvan, ezért szerződéskészítéseket, hagyatéki ügyeket, cégbejegyzéseket is végzek. De vallom, hogy csakis úgy szabad bármilyen ügyet elvállalni, hogy ismerjük az adott jogterületet, vagy vállaljuk, hogy megismerjük. Máskülönben becsapjuk a megbízónkat. A mi szakmánkban az időnk felét folyamatos tanulással kell tölteni, s ez egyre inkább igaz, hiszen a jogalkalmazás és a jogszabályok is folyamatosan változnak. Egy ügyvéd tíz évig kezdő, húsz év után mozog otthonosan a pályán, s harminc év elteltével válik magabiztossá. De a tanulást ez sem helyettesítheti, hiszen a változásokról könnyű lemaradni, s máris oda a nehezen megszerzett magabiztosság. A változó szakmai környezetet és lehetőségeket sem szabad elfelejteni: míg a pályám kezdetén mindössze 1500 ügyvéd volt Magyarországon, ma 11 ezer, ráadásul Budapesten az akkori ötven jelölt helyett ma 2500 aspiráns van. Az országban tíz jogi kar működik, melyek ontják a végzősöket, miközben évek óta küzdünk a túlképzés ellen.

gároknak is biztonságot adna például egy okmányirodán. Véleményem szerint minden, háromezernél nagyobb lélekszámú településen szükség volna egy legalább háromfős önálló jogi csoportra, persze ehhez szükség lenne egy speciális közigazgatási szakvizsgára, ami jelenleg nem létezik. De érdemes róla beszélni, hiszen a szakvizsgarendszer átgondolása is folyamatosan napirenden van. A jogi szakvizsgabizottság tagjaként is indokoltnak tartom szétbontani a ma egységes szakvizsgarendszert. Sok jelölt dolgozik például bankoknál, pénzintézeteknél, ők még életükben nem láttak bírósági tárgyalótermet, s hogy ott hová kell ülni. Indokolatlan tehát őket a büntetőeljárás részleteiről faggatni. Ha valaki menetközben újabb területeket szeretne felvenni, azt egy újabb szakvizsgával tehesse meg, mint az orvosok. Előre nem lehet minden jogterületet részletesen számon kérni a jelölttől. Már csak a felduzzadt joganyag miatt. Ha valaki egy adócsalásos ügyben lát el védelmet, ahhoz büntetőjogi szakvizsga szükséges, az adó- és a pénzügyi jog ismeretére viszont már kizárólag az ügyfele érdekében van szüksége, ami nem lehet része a szakvizsgának.

Ha nem zárják be a jogi karokat egyik napról a másikra, márpedig erre kevés az esély, ön szerint mit lehetne kezdeni ennyi jogvégzett emberrel? Bizony nagyon is sokat. Persze számos előfeltételnek kellene teljesülnie, de egy modern közigazgatásban lenne helyük és komoly szerepük. Az önkormányzatoknál ma nagy hiány van jogászokból, a jegyzőkön kívül ugyanis számos területen, köztük a gyám-, vagy az építésügyben fontos lenne a jogszabályok ismerete. Ez az ügyintézést is megkönnyítené, s az állampol-

A felduzzadt joganyag vajon mennyire megy a minőség rovására? Ma a jogszabályok íróasztalízűek, a jogalkotás igencsak átgondolatlan, ezt tükrözik a Legfelsőbb Bíróság szaporodó jogegységi határozatai, s az, hogy az Alkotmánybíróság sem tud évekig dönteni egy-egy kérdésben. Egyre másra születnek az ellentmondásos ítéletek, s egy ilyen környezetben a védői munka is igencsak megnehezül. Régen egy-egy jogszabály 15–20 évig változatlan volt, manapság csak a Büntetőtörvénykönyvet évente többször

módosítják, ebből szakmai konfliktusok keletkeznek. Idén július 1-étől egy óra alatt kell bejegyezni egy céget, a cégeljárásban kötelező lesz az elektronikus ügyintézés. Csakhogy ezzel lehetetlenné válik az esetleges hiánypótlás, melyre egy óra alatt nem lesz ideje egy ügyvédnek. Ennek számos jogi konzekvenciája lesz, ha ugyanis a Cégbíróság nem jegyzi be a társaságot, az mindaddig például bankhitelhez sem juthat. A normális átfutási idő 15 nap lenne, az Európai Unió sem kapkodást vár el tőlünk, mindössze egy korrekt, az eddiginél rövidebb átfutási időt javasolt. Más példa, a lakásmaffia visszaszorítása miatt az országos nyilvántartásba való kötelező betekintéshez elektronikus aláírásra van szükség. Csakhogy hiányzik a megfelelő informatikai háttér, így képtelenség bejutni az adatbázisba. Tehát hiába a jó szándék, mégsem lehet ellenőrizni a személyazonosságot egy-egy ingatlanszerződésnél. Mindeközben az ügyvédeknek tanfolyamokat kell elvégezniük, infrastruktúrát kell fejleszteniük úgy, hogy nem tudják megfelelően használni. A költségeket viszont kénytelenek áthárítani a megbízóikra. Ha az ordító hibák miatt este vagy hétvégén „kidohogja” magát, mivel tölti szívesen az idejét? Szeretek utazni, de leginkább megszállott horgász vagyok, s megszállott bélyeggyűjtő. Mintegy száz albumom van, köztük számos nemzet bélyegkatalógusa, van köztük chilei, a FÁK-államokból származó, japán vagy épp új-zélandi sorozatom. A nőknek pedig azért nem mutatom meg őket, mert mire a végére érnének, már reggel lenne. Kálmán Attila ÜGYVÉDVILÁG

27

MICHAEL CLAYTON, AVAGY ÜGYVÉDVILÁG AMERIKÁBAN Ismét az ügyvédekre, az ügyvédi munkára irányítja a figyelmet egy játékfilm, melyet az elmúlt fél évben elhalmoztak díjjelölésekkel és díjakkal. A Michael Clayton – George Clooney profi játékával – olyan alkotás, mely az ügyvédi munka árnyoldalaira irányítja a figyelmet, miközben a konfliktushelyzetek lehetséges megoldásait is elénk tárja. Nem szórakoztató, inkább elgondolkodtató film született, mely nézőjét nem nyugtatja meg azután sem, hogy százhúsz perce lepergett a mozikban. „Egy kitalált, mégis igaz történet, mely időszerű és örökérvényű” – összegzi tömören véleményét Sydney Pollack producer a Michael Clayton című filmről. George Clooney New York egyik legnagyobb, tekintélyes jogász cégének, a Kenner, Bach & Ledeen vállalkozásnak nélkülözhetetlen emberét alakítja. Legfőbb feladata, hogy a befolyásos kliensek kényes ügyeit diszkréten megoldja, beleértve a piszkos ügyeket is. Felkeresi a cserbenhagyásos gázolások elkövetőit, áruházi lopáson kapott feleségekkel kell foglalkoznia, de a korrupcióba keveredett politikusok is rá tartoznak. Az ex-büntetőjogi ügyész, egyre szövevényesebb ügyekbe bonyolódik cégénél. Ilyen például a pere a U/North vállalat belső tanácsosának is. (Őt jeleníti meg Tilda Swinton, Oscar-díjat érően.) A több millió dolláros ügy kedvező kimenetelén múlik, hogy a karrierjét eddig tökéletesen építő hölgy becsvágyának megfelelő pozícióhoz jusson. Ez az az ügy, amely miatt a briliáns jogász (Tom Wilkinson) már nem tud szembenézni a valósággal és önmagával: rábukkan ugyanis egy olyan bizonyíték erejű dokumentumra, amely felfedi ügyfelük erkölcstelenségét. Idegösszeroppanást kap, így Michael Claytonnak kellene kézbe vennie az ügyeket, a megszokott módon…

A forgatókönyvíró-rendező 41 éves Tony Gilroy, aki korábban forgatókönyvíróként A Bourne-rejtély, és Az ördög ügyvédje című alkotást jegyezte. A Michael Clayton alapötlete akkor fogant meg benne, amikor a kilencvenes évek derekán ez utóbbi film megírásához nagy New York-i ügyvédi irodák működését tanulmányozta. „Miközben sorra látogattam ezeket az óriási cégeket, megdöbbentett a felismerés, hogy mi minden történik a színfalak mögött; alkalmazottak tucatjai napi huszonnégy órában segítik a cég aktuális ügyeinek intézését” – emlékezett vissza, megjegyezve: számára különös örömöt okoz az egyéni vágyak és döntések megismerése, és ez az ügyvédek és az ügyvédi munka megismerésekor igencsak megadatott számára. A színfalak mögött

azonban nem csak egyéni sorsokkal, hanem elképesztő esetekkel is találkozott (lásd a keretes írásokat!), melyek együtt inspirálták Michael Clayton alakjának megteremtésében, és a történet elkészítésében. A történet szerint egy peres eljárásban hat éven át Michael Clayton cége képviselt egy agrokémiai vállalatot. A vád szerint a cég által gyártott gyomirtó szer mérgező hatású az emberekre. A peren kívüli megegyezés határán azonban váratlan fordulat történik: az egyik tanúvallomás alkalmával Arthur Eden védőügyvéd, lelkiismeretétől vezérelve, kénytelen átértékelni szerepét, saját munkáját, s összeomlik. Ennek hatásaként pedig a felperes igazát alátámasztó bizonyítékok gyűjté-

A színfalak mögött I. „Meséltek egy esetet. Éppen végéhez közeledett egy tíz éve tartó eljárás, és úgy tűnt, a cég győzedelmeskedik. A megegyezés tárgya több mint egy milliárd dollár volt. Két nappal a papírok aláírása előtt egy harmadéves gyakornok talált egy perdöntő dokumentumot. Ezt az iratot a mai napig nem hozták nyilvánosságra s a szóban forgó munkatárs pedig soha nem látott gyorsasággal haladt felfelé a cég szamárlétráján.” (Tony Gilroy író-rendező)

28

ÜGYVÉDVILÁG

sébe kezd. „A film konfliktushelyzete, hogy vajon Arthur képes-e összeszedetten fellépni, meg tudja-e nyerni az ügyet a sértetteknek, a másik oldalon viszont mit tesz Michael Clayton, hogy feladatát teljesítse és mindent a cég érdekeinek megfelelően elrendezzen. Ettől válik a film izgalmassá, ez a feszültség rántja magával a nézőt” – magyarázza Sydney Pollack, aki a producerség mellett színészként elvállalta az ügyvédi iroda tulajdonosának szerepét is. „A sikeres ügyvédek élete nagyon nehéz – szögezi le az író-rendező Gilroy. – Rengeteget dolgoznak és a munka lélekölő. Komoly áldozatokat kíván ez tőlük a magánéletükben.” Emellett nem győzi hangsúlyozni: filmjének célja nem az arctalan nagyvállalat főgonoszként való ábrázolása vagy az ügyvédek úgymond leleplezése. Inkább azt igyekszik bemutatni, hogy a becsvágyak, a félelmek miként tudnak embereket a mélybe sodorni, ahonnan nincs visszaút. Miként válhatnak emberek egy nagyvállalat rabszolgájává, egy pszichopata káprázat rabjává. George Clooney szerepvállalása e drámában egyben egyfajta küldetés felvállalása is, mely egyaránt hasznos a filmnek és a színésznek is. A színész a vígjátéki szerepek mellett folytathatja azt az igényes művészi utat, melyet a Good Night and Good Luck és a Sziriana című filmekkel megkezdett a politikai, társadalmi mondanivalót hordozó alkotások felvállalásával. A produkció pedig kihasználhatja Clooney sármosságát, vonzerejét, mely újabb nézőket csalogathat be a mozikba.

A színfalak mögött II. „A hetvenes években kezdődött egy másik ügy, az Anderson kontra General Motors. Az áldozatok autói ütközéskor kigyulladtak, és a tűzben lelték halálukat. Az érintett családtagok egy csoportja elhatározta, hogy beperli a gyárat. Végül 1999-ben 4,9 milliárd dollárt ítéltek meg javukra. Egyetlen irat nyilvánosságra hozatala adott lendületet az ügynek. A cég ügyvédei húsz éven keresztül rejtegették azt a perdöntő bizonyítékot. Egy rendkívül hétköznapi dokumentumról volt szó; egyetlen memó, amit a G.M. egyik mérnöke, név szerint Edward Ivey fogalmazott a következő tárgyban: A halálos kimenetelű járműkiégésekkel kapcsolatos értékelemzés. A mindössze kétoldalas irat egy költség- és megtérülés-elemzés, ami önmagáért beszélt. A G.M. tisztában volt azzal, hogy az autók kigyulladhatnak. Mr. Ivey memója egyszerű kalkuláció arról, mi kifizetődőbb: lecserélni a gépsorokat vagy kifizetni a kártérítést. Az utóbbi mellett döntöttek...” (Tony Gilroy író-rendező)

S utolsósorban az ügyvédvilág sem járt rosszul, mert egy hihetetlenül népszerű színész formál meg egy ügyvédet, aki a filmbéli sok-sok útvesztő ellenére megtalálja az egyetlen kivezető utat. Falus Tamás

George Clooney csábereje „Michael egy nagyon összetett személyiség. Minden egyes tulajdonsága – vonzereje, könnyedsége, tekintélye –, ami eddigi boldogulását segítette, a történet kifejlődése során haszontalanná válik. A világ összes csábereje kevés a hazataláláshoz, ha az ember igazán eltéved. Sok színész állítja, hogy szívesen játszik ilyen szerepeket. De bátorság és elszántság kell ahhoz, hogy valaki tényleg meg tudja valósítani, ami a szerepben benne van… George olyan, mint New York. Nagy dumás, intelligens és vonzó. Nagyon meggyőző tud lenni és ugyanakkor tele van ellentmondásokkal. Ezért volt tökéletes a szerepre.” (Tony Gilroy író-rendező) ÜGYVÉDVILÁG

29

Társalgó

Az esküvői szalontól a formaruhákig Az ügyvéd megjelenésében is legyen mindig bizalomgerjesztő, nett és nem árt ügyelnie a részletekre, kiegészítőkre is. Makány Márta, az ismert divattervező nem csak esküvői és alkalmi ruhakölteményeket tervez, hanem formaruhákat is.

„Mindenki olyan személyiséggé válik, ahogyan öltözik.”

Az ügyvédeknél a központilag kiosztott taláron lehetne változtatni: nem szép, viszont műanyag. Az ápoltságon és a kifogástalan öltözéken kívül fontosak a kiegészítők, a cipő, az irattáska és a toll. A férfiöltönyöknél a szűkebb, karcsúbb a divat, nyakkendőben a keskenyebb, egyszínű, az ing pedig lehet lila, rózsaszín vagy sárga. Nőknél a színes kosztüm és az egyberuha is divat, nyáron is kötelező a harisnya és a zártabb cipő, semmiképp nem papucs. A sminkkel eltakarhatjuk idegességünk jeleit is. A tavasz egyik divatszíne az élénkzöld. Az a célom, hogy felismerhető ruhákat készítsek, de azok viselőjük névjegyét hordozzák. Számomra az összes munka egyformán fontos, szívvel-lélekkel foglalkozom mindegyik megrendelővel, legyen az egy ismert ember vagy politikus ünnepi

öltözete vagy egy ápolónő menyasszonyi ruhája. Van olyan ügyfelem, akinek minden holmiját én veszem meg, mert pontosan tudom, melyik boltban, mit és hol lehet kapni, mihez mi passzol, neki meg erre nincs ideje, de érzéke és kedve sem. A ’90-es évek elején, az egyetemről kikerülve, még nem nagyon tudtam, merre induljak. Nem ismertek. Nehéz volt nekivágni. Ma már a sok szereplésnek köszönhetően, vannak, akik megközelíthetetlennek gondolnak, félnek, mert azt hiszik, aki a televízióban feltűnik, az misztikus, elérhetetlen. Ez butaság. Mindenkivel nagyon szívesen beszélgetek, elmondom a véleményemet, tanácsot is adok. Fontos, hogy új emberekkel ismerkedjek meg. A textil mulandó, a régebbi ruhákat nem őrizzük, újakat gyártunk. Heteken belül elköltözünk egy nagyobb helyre, a Szemere utcai negyedik emeleti lakást kinőttük. Az új helyen az utcáról sétálhatnak be a szalonba. A magyarok, bár roppant konzervatívak öltözködés terén is, azért a lehetőségek bővülésével az ízlésük is pozitív irányba változott. Kevesen mernek színes holmikat felvenni, mert akkor láthatóvá válnak, és ettől tartanak. Én imádom a színeket. Hazánkban sajnos „úri huncutságnak” tartják a divatot, nem értik, miért van egyáltalán szükség rá, sokan gyanúsnak vélik. De például Francia- és Olaszországban – hogy csak a legismertebb divatközpontokat említsem – a divat teljesen természetes része a kultúrának. Dánia is hatalmas összeget fektetett a divatvilágba. A híresebb, ügyesebb tervezőket úgy megbecsülik, mint akár a képző- vagy a filmművészet alko-

Makány Márta 1993-ban diplomázott a Magyar Iparművészeti Egyetem ruhaipari formatervező- és nyomott anyag szakán, majd 1993 és 1998 között az Egyetem mesterképzője, 1995-ben alapította a Nara szalont.

Fotók: Bakcsy Árpád

A Művészetek Palotájában dolgozók egyenruháját és nagy multicégek formaruháját is terveztem már. Tavaly Szávay Ági az én kreációimat viselte, most pedig a BKV-n a sor. Úgy egy év múlva a közlekedési vállalat munkatársai is az én terveim alapján gyártott darabokat hordhatják. Az, hogy a Pekingi Olimpiára elkészíthettem csapatunk formaruháját, már régi álmom volt. A pipacsmintás anyagot Párizsban találtam, egyből megtetszett, mert optimista, színes és a magyaroknak pont erre van szükségük. Ráadásul most divat is.

tóit. Ezzel szemben mi lesajnáljuk magunkat, kishitűek, borúlátóak vagyunk, és ezt tükrözi az öltözködésünk is. Mindenki olyan személyiséggé válik, ahogyan öltözik. Textillel foglalkozó ember alig kap állami díjat vagy elismerést és a támogatási rendszerből is szinte kiszorul, a „bolond művészeknek” nem kell támogatás jelszóval. Az iparművészek közül egynek van Kossuth-díja. Pedig a divat világa profittermelő ágazat, gazdasági kérdéskörbe tartozó kulturális iparág. A siker egyik záloga, hogy türelemmel ki kell várni az eredményt. Hihetetlen élmény volt, amikor a világ legnagyobb esküvőiruha kiállításán egyedüli kelet-európaiként vettem részt. Már most is vannak külföldön sikeres magyar tervezők, Zoób Kati ékszereit például a Harrods-ban is árulják, de a nagy áttörés 10–15 év múlva várható. Akkorra lehet már magyar vezető tervezője is egy külföldi nagy, híres cégnek. Addigra ugyanis lesznek, akik az egyetemtől végigjárják a kegyetlen lépcsőfokokat és az asszisztensi pozícióból elérhetnek a vezető tervezői székhez is. A másik út az, ha kész koncepciót próbálsz külföldön eladni. Ez ritkábban sikerül. Szeretném majd az egyik téli olimpia formaruháit is megtervezni. Ilyen eseményeken sokan viselik és még többen látják a szép ruhákat. Azt hiszem, ezen a téren van még teendőm. Krausz Viktória

30

ÜGYVÉDVILÁG

www.continental.hu

Garantált biztonság! Garantált ajándék! Fantasztikus nyeremények!

Ha 2008. április 1. és április 30. között egy garnitúra (4 db) Continental nyári személygépkocsi abroncsot vásárol kiemelt partnereinknél, mintegy 130 helyen az országban, akkor a csúcsminőségű gumiabroncsok által garantált biztonságon túlmenően 15 col abroncsátmérőig egy exkluzív adidas sporttáskát kap ajándékba, 16 coltól választhat az adidas sporttáska és az UEFA EURO 2008™ hivatalos, a mérkőzések alkalmával használt adidas futball-labdája, az Europass között.

Ezen túlmenően, a kuponbeküldők között fődíjként egy KIA cee’d személygépkocsit és a döntő mérkőzésre szóló páros UEFA belépőjegyeket sorsolunk ki, melyet az MTV élőben közvetít! További részletekért és az akcióban résztvevő kereskedők elérhetőségeiért hívja központi telefonszámunkat (+36 23 511 701) vagy látogasson el weboldalunkra:

www.continental.hu

Társalgó

Beszélgetés dr. Rozsnyai Sándor ügyvéddel, a Kovászna Megyei Ügyvédi Kamara prodékánjával

Magyar ügyvédként Erdélyben

Dr. Rozsnyai Sándor 1948-ban született Vajdakamaráson (Kolozs Megye), 1971-ben a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem Jogi Karán diplomázott. 1971 óta ügyvéd, előbb a Sepsiszentgyörgyi Ügyvédi Iroda aligazgatója, igazgatója, a Kovászna Megyei Ügyvédi Kollégium alelnöke, majd elnöke, a forradalom után a Kovászna Megyei Ügyvédi Kamara Dékánja, jelenleg Prodékánja. Főként polgári joggal, ingatlanügyekkel, államosított ingatlanok visszaszolgáltatásával foglalkozik. Nős. Angolul és franciául beszél. Kedvenc autómárkája a Mercedes. Németországban 1 euróért vásárolt egy órát és évek óta ezt hordja. Kedvenc étele a csirkepaprikás. Étterme a Sugás vendéglő. Naponta a Siva teázóba jár teázni. Kedveli a magyar futballt és a női kézilabdát. Kedvenc csapata a Győri ETO.

„

„ A nemzetiségi hovatartozás miatt a felszínen, a szakmán belül, Kovászna megyében soha nem volt összetűzés a román és a magyar jogászok között.”

32

ÜGYVÉDVILÁG

Ön Sepsiszentgyörgyön a legrégibb magyar ügyvéd. Miért ezt a pályát választotta? Véletlenül lettem ügyvéd. Történész vagy régész szerettem volna lenni. Abban az évben, amelyikben felvételizni akartam, megváltoztatták a felvételi programot, és attól tartottam, hogy ha nem jutok be, elvisznek katonának. Ekkor elővettem a felvételire kiadott könyvet, megnéztem hová lehet a legkönnyebben bejutni, és arra a megállapodásra jutottam, hogy a jogi karra. Így lettem jogász. Ügyvéd is véletlenül lettem, habár az egyetemi évek alatt számítottam arra, hogy esetleg az leszek, de a kinevezéskor politikai okok miatt azt mondták, hogy az igazságszolgáltatásban nincs amit keressek. Ezért az egyetem elvégzése után 1971-ben az egész országban létező egyetlen meghirdetett magyar helyet választottam, az akkori sepsiszentgyörgyi „Megyei Tükör” című napilapnál. Amikor kormánykinevezéssel a kezemben munkahelyemen jelentkeztem, itt azt mondták, hogy az állás, amire a kormány kinevezett nem létezik. Gyakorlatilag innen is eltanácsoltak. Egy félévi huzavona után végül is megváltoztatták a kinevezésemet, és 1971-től a mai napig ügyvédként dolgozom. Időközben voltam a Sepsiszentgyörgyi Ügyvédi Iroda aligazgatója, majd igazgatója, a Kovászna Megyei Ügyvédi Kollégium alelnöke, majd elnöke, négy mandátumon keresztül a Kovászna Megyei Ügyvédi Karama dékánja, jelenleg prodékánja vagyok. Magyarsága miatt voltak konfliktusai a munkahelyén? Abból kifolyólag, hogy magyar ügyvéd voltam, a munkahelyemen elsősorban önmagammal voltak konfliktusaim, mert én a jogot teljes egészében románul tanultam (magyar jogi egyetem akkor sem volt, most sincs), de Sepsiszentgyörgyön (ahol a lakosság 77%-a most is magyar) a perbeszédeket akkor még főleg alapfokon jórészt magyarul kellett mondani, amit én nem tudtam. Viszonylag rövid idő alatt megtanultam az itt akkor használatos jogi nyelvet, amely azonban legjobban a mai csángó–magyar nyelvhez volt hasonlatos, mert az igazi magyar jogi szakkifejezése-

ket már akkor sem tudta senki, de beszéltünk szinte reflexből úgy, hogy a magyar szakkifejezéseket románnal kevertük. Ma már ezt nem lehet, mert nincs olyan bírói tanács, amely előtt magyar perbeszédet lehetne mondani. Kovászna megyében jelenleg a 46 ügyvédnek kb. a fele magyar, de amikor én idekerültem, a Sepsiszentgyörgyön lévő mintegy 17 ügyvédből kettő volt román. A nemzetiségi hovatartozás miatt a felszínen, a szakmán belül, Kovászna megyében soha nem volt összetűzés a román és a magyar jogászok között. De arról, ami a felszín mögött van, talán mond valamit az anyaországiak számára a következő két példa: 1. Tamási Áron már a két világháború között megírta, hogy a székely bácsik inkább román ügyvédhez fordultak, mint magyarhoz, mert az volt a meggyőződésük, hogy azon a módon védekezésük eredményesebb lesz. 2. A sepsiszentgyörgyi polgármester ügyét, akit abban a perben, amelynek tárgya az volt, hogy megbüntették, mert a hivatalos iratok fejlécére a román mellett magyar nyelven is felírta a város nevét, én védtem, mert az újságfelhívások ellenére ebben az ügyben a védelmet csak én mertem elvállalni. A Legfelsőbb Törvényszék indoklás nélkül (de valószínűleg állambiztonsági okokból) a pert áthelyezte Kovászna megyéből Bakó megyébe, ahol a perben a kormányt képviselő jogász még az ottani román bírók figyelmeztetése ellenére is végig arról szónokolt, hogyha a pert a magyar polgármester nyeri meg, akkor Kovászna megyében veszélybe kerülnek a román államhatalom intézményei. Ezért ez a per Bakóban elveszett, habár a polgármestert ezért büntetni nem lett volna szabad még a román törvények szerint sem. Jelenleg ez a per a Strasbourgi Bíróság előtt van, ahol megítélésem szerint nem állunk rosszul. Előbb már érintettem, tulajdonképpen törvényes akadálya nem lenne annak most sem, hogy magyar perbeszédet mondjunk, de már nincs kinek, mert olyan bírói tanács, ahol ezt meg lehetne tenni, a gyakorlatban már nem létezik.

Ön főként ingatlanügyekkel foglalkozik. Általában az ingatlanügyek (tulajdonjog, örökösödés stb.), különös tekintettel a román állam által elvett és államosított ingatlanok visszaszolgáltatásának az ügyei a szakterületem. 1989 után számos befektető jött Sepsiszentgyörgyre, de jelenleg a lehetőségekhez és a szükségletekhez képest kevés a magyarországi befektető. Így aztán a székely vagyonok, ásványvizek, erdők, földek, ipari kapacitások, majdnem teljes egészében idegen kézbe kerültek, mert csak az idegeneknek van pénzük befektetni. Lehetőséget gyakorlatilag itt mindenre lehet találni (ingatlanvásárlásra is), persze a dolog lassan megy, de itt még mindig olcsóbb, mint máshol, azért vásárolják fel földjeinket, erdőinket a bukarestiek. 2007-től Románia belépett az Európai Unióba. Milyen változásokat hozott a gyakorlatban? Az Unióba való belépésünk szakmailag a mindennapokban alig vehető észre. Azt azért meg kell említeni, hogy ha hullámzó is, Kovászna megyében a bíróságok jogkövető gyakorlata az Unióba való belépésünk óta feljavulóban van. Ma már vannak olyan fiatal bírák (remélem, nem kiabálom el), akiknek a becsületességében nemzetiségre való tekintet nélkül nagy általánosságban meg lehet bízni. A generációváltás az ügyvédeknél is folyamatban van, és az utóbbi időben elég jelentős, sajnos ez azzal jár, hogy még akkor is, ha a magyar ügyvédek

Társalgó

Az utolsó magyar perbeszédet 5–6 évvel ezelőtt, a ma már elhunyt Könczei László kollegámmal, mondtuk Sepsiszentgyörgyön. A múlt rendszerben is voltam vezető, mert a kollegák megválasztottak, aztán azért, mert egy dolgozatomban a magyarországi jogász-akadémikust Eörsi-t idézve elmondtam, hogy Kelet-Európában általában a fontos beosztásban levő személyeknek rossz véleményük van még a kommunista ügyvédekről is, az Igazságügyi Minisztérium nyomására a következő választáson nem voltam jelölhető. A forradalom után 1989-ben újraválasztottak, 4 mandátum idejére. Amikor az utolsó mandátumom is lejárt, helyettem románt választottak. Rendkívül nehéz periódusban vezettem az ügyvédi kamarát, mert minden „demokratikus” változást és átszervezést nekem kellett végigcsinálnom, de végül is ép bőrrel megúsztam.

„

száma abszolút számokban nő, arányában a magyarság részaránya az igazságszolgáltatáson belül egyre kisebb. A bíróságokon, a törvényszékeken, az ügyészségeken és a rendőrségeken szinte csak mutatóban van magyar.

„ Az Unióba való belépésünk szakmailag a mindennapokban alig vehető észre. Azt azért meg kell említeni, hogy ha hullámzó is, Kovászna megyében a bíróságok jogkövető gyakorlata az Unióba való belépésünk óta feljavulóban van.”

1990-től Ön szerkesztette a Sepsiszentgyörgyön megjelenő „Európai Idő” hetilap jogi rovatát. Tudomásom szerint abban az időben ez volt az egyetlen Romániában folyamatosan magyar nyelven megjelenő jogi rovat. Mások szerint körülbelül egy kötetnyit írtam jogi ismertetőket és jogpolitikai elemzéseket Trianonról, a román–magyar alapszerződésről, a magyar egyetemről, kisebbségi jogokról általában. Úgy 5 év szerkesztői munka után, annak ellenére, hogy egyes cikkeim már kezdtek egyszerre több helyen Magyarországon is megjelenni, abba kellett hagynom, mert a napi ügyvédi teendők miatt nem bírtam az „iramot”. Ön nagy sportrajongó, a győri női kézilabdacsapatnak szurkol. Számomra a sport többet jelent a hobbinál. Én magam a magyar Himnuszt elő-

ször osztályfőnököm által hozott rádión hallottam Bozsik József búcsúmérkőzésén (Magyarország – Uruguay 1–1). A Himnusz dallamát a későbbi hasonló mérkőzéseken tanultam meg a rádióból. Számomra a sport a magyarságom részét képezi, és az a véleményem, hogy szinte ez az egyetlen terület, amelyben a magyarság, mint nemzet, az utóbbi 500 évben sikerélményben részesült. Pár évvel ezelőttig például a románok a futballban soha nem vertek meg, ezért egy-egy magyar–román meccsre itt az államelnöktől kezdve egészen az utolsó utcaseprőig mindenki odafigyelt, és akkor még a meccsek után igen jó érzés volt magyarnak lenni. Jó lenne ismét érezni ezt az érzést. Amit viszonylag Magyarországon kevesen tudnak, hogy 1989 előtt Kovászna megyében a magyar TV adásait még nem lehetett fogni. A Kolozsvár körüli erdőkben legalább egy stadionnyi magyar gyűlt össze egész Erdélyből, főleg a magyar labdarúgó meccsek alkalmával (mert ott lehetett fogni az MTV-t), és az volt szinte az egyetlen hely, ahol nemzeti érzelmeinket és együvé tartozásunkat valamilyen módon megélhettük, esetleg ki is nyilváníthattuk. Ez a jelenség egy másik formában máig megmaradt: a magyar sporteredmények (lásd a magyar női kézilabda-válogatott) nekünk itt nem csak sport, hanem nemzeti sikerélményt is jelent. Erre Magyarországon oda kellene figyelni, mert ez az egyik olyan dolog, amely a világ összmagyarságát összefogja és egybetartja. dr. Pál Edith ÜGYVÉDVILÁG

33

Társalgó

Sógorom, a zugügyvéd – a rendhagyó jogi blog g.hu/

ugyved.blo

http://zug

A blog szerkesztőjében az internetes világban otthonosan mozgó ügyvédként régóta érlelődött a gondolat, hogy egy jogi közösségi oldalt alakítson ki, ehhez kapóra jött, hogy az egyik nagy hírportál néhány éve a tartalomfejlesztési koncepciójába bevonta az egyre divatosabb blogokat is.

A blog elnevezése nemcsak a klasszikus, Sógorom a zugügyvéd című Billy Wilder filmre utal, hanem a blog létrehozójának egy korábbi ügyére is, amely az egyik szélsőséges portállal szemben indult. A képviselt fél egy neves újságíró volt, akinek kitették az ominózus honlapra a fényképét, elérhetőségét egy megverésre buzdító szöveg kíséretében. A jogi képviselet egyik eredménye az lett, hogy a portál egy idő után csak a jogi képviselővel foglalkozott, akit többek között marginális, neoávós, cionista zugügyvédnek titulált. Az ügy másik, kézzelfoghatóbb eredményeként a portál működését letiltották Magyarországon, azóta egy amerikai szerverről folytatja a korábbihoz hasonló ténykedését. A szerkesztő azóta is büszkén vállalja az Interneten a Zugügyvéd titulust. Az ötletet részben az adta, hogy csak néhány sutba dobott, vagy irányítottan megrendelt szociológiai felmérés ad valamilyen képet arról, miként látják a laikusok a jog, az igazságszolgáltatás világát, és főként miként élik meg. A jog világa hihetetlen mélységeket tud feltárni, a leg-

ságon is érzékelhető. Néhányan jogi tanácsadó oldalnak vélték, de az olvasók hamar rájöttek, hogy nem ez a fő profil, egy-egy érdekesebb esetet bemutató tanácskérő levél azért kikerül az oldalra.

vadabb bulvárcikkek sem képesekk vetélveté kedni egy-egy hivatalosan is dokumentált történettel, perrel, és bizony némely eljárás abszurditása igencsak megkérdőjelezi az igazságszolgáltatás mindenhatóságát. Köztudott, hogy a bíróságok milyen nehezen viselik a kritikát, ezért az is cél volt, hogy egy-egy anonim módon megírt valós élmény árnyalja a hivatalosan kommunikált képet. Persze a blog nem célzottan az igazságszolgáltatásról szól, minden joggal kapcsolatos felvetéssel foglalkozik, legyen az rendőri, adó- és más hatósági visszaélés, packázás, vagy akár egy elégedetlen ügyfél története egy megbízhatatlan ügyvédről. A blog újszerűségével nagyot robbant, majd a kezdeti felfutás után beállt egy mérsékeltebb, de stabil olvasottsági szintre. Jelenleg napi 6–7000 olvasója van, de volt olyan téma, amely 67 000 letöltést generált. Az olvasottság az Internetes lapszerkesztés sajátosságai miatt nem csak a témától függ, hanem attól is, hogy sikerül-e a címlapra kitetetni egy-egy posztot. Amióta az anyaportál főoldalon létrehoztak egy külön blogdobozt is, sokkal könynyebb a címlapra kerülni, ez a látogatott-

A Zugügyvéd is a közönséggel együtt tanulja ezt az új műfajt, a kommentezők elég egyértelműen jelzik, ha valamelyik téma je unalmas, nem una em egyszer a szerkesztőnek kesztőnek is nekimennek, van amikor csak egyegy helysírási hibáért, de megesett már, hogy burkolt reklám közzétételével vádolták meg a Zugügyvédet. Persze eztt tűrni kell, hiszen a blognak gnak a szólás- és véleményszabadság ményszabadság a fő mozgatórugója. A kommentezők mentezők közt elég gyorsan rsan feltűntek profi szakemberek zakemberek – ügyvédek, ek, ügyészek, bírók, közjegyzők, rendőrök, ök, de akár ingatlanszaknszakértők is –, akik voltaképpen hozzázászólásaikkal egyy gyakorlatias, egyedülálló jogi adatbázist építettek ki. A közösségi oldal önszabályozó, a törzstagok gyorsan rendreutasítják a mocskolódásba, mások sértegetésébe kezdő hozzászólókat, és gyakran elhangzik az a figyelmeztetés is, hogy ez egy jogi blog. ÜGYVÉDVILÁG

35

Társalgó

Útikalauz börtönbe vonulóknak Szokj le a bagóról, dugdosd a vécépapírt, ne ülj le senki ágyára, mert megvernek. Ha nem vigyázol, már az első nap lelopják rólad a ruhát. Mr. Phe megfontolandó jó tanácsai első bűntényes börtönbe vonulóknak: , Szinte semmit ne vigyél magaddal, aminek a legkisebb értéke van, me m er ert már az első estéd végére nem lesz meg, viszont vigyél lakatot, mer mert e cs em csak sak ak k kev evésé és létkérdés, hogy be tudd zárni a szekrényedet, amit majd kapsz. Nem kevéss b ) miatt st m att mi a at is s, mert mert t ami am mi nem nem ke értéked miatt, hanem a BV tulajdonú tárgyak (evőeszköz, ruha stb.) is, lesz meg, amikor leszerelsz, azt könyörtelenül rád számlázzák, és úgy kezded a szabad életet, hogy befizetési kötelezettséged van, illetve a szabaduló pénzedből, abból a néhány ezer forintból levonják. Vigyél vécépapírt ne tekercsben – azt a többi rab elkunyerálja, ha nem adsz elveszi –, hanem kis kötegekben, amit zsebre tudsz tenni, így nem látják, hogy van vécépapírod. A lehető legszakadtabb cipődben, nadrágodban, pólódban menj, mert amikor bemész nem azonnal öltöztetnek be, így mire oda jutsz, hogy leadd a ruhádat, már könnyen lehet, hogy nem lesz mit, illetve valami összetákolt förmedvény lesz rajtad a ruhád helyett. Ez cipőre különösen igaz, láttam rabot, aki mezítláb vánszorgott le az átöltözéshez, és persze az őrök nem találták meg a cipőt a zárkában, nyoma veszett. Ha mégsem tűnne el a ruhád, amíg átöltözöl, akkor viszont a ruharaktáros fogja elboltolni az elméletileg zárt raktárból, amíg börtönlakó vagy, és csak meresztheted a szemed, amikor a leszereléskor a ruhád helyett valami csövesnek a szakadt, még méretben sem stimmelő ruháját vágja hozzád. Azt pedig megnézem magamnak, hogy ki fog reklamálni a ruhája miatt, amikor ezzel azt veszélyezteti, hogy a bármelyik percben a szabad levegőre vivő meseautóról lemaradjon az ügyintézés miatt. Ha dohányzol, előtte szokjál le, bent a cigaretta a fizetőeszköz, így nagy luxus, ha valaki a „pénzét” elfüstöli, de ha mégis, csak néhány csomaggal vigyél be, azt jól dugd el a ruhádban, és amíg nem szállítanak el a végleges helyedre, addig, ha lehet inkább ne dohányozz, mert ahogy meglátják, elsőre szép szóval, ha nem megy, más módszerrel fognak megszabadítani a káros szenvedélyedtől. Fogkefe, fogkrém az mehet, a rabok nagy része – legalábbis aki félő, hogy lenyúlna – az ilyen fölösleges luxussal nem törődik. Borotvát inkább csak eldobhatót, a cserélhető fejesek kelendő árucikkek. Alsógatyát viszont cserének nem egyet, mert mire végleges celládba jutsz, addig akár egy hét is eltelhet, és ha szerencsés vagy, addig jó ha egyszer fürödtél. Persze, ha kimosod az alsónadrágod – kézzel, hideg vízben, mosószer nélkül, maximum a saját szappanoddal –, akkor éjszaka a párnád alatt legyen. Minden, amire szükséged van, az az első csomagban jöjjön, amit ha nem szállítgatnak ide-oda, akkor 2–3 héten belül megjöhet. Nagyon fontos, vigyél be valami erős, de nem látványos szatyrot, amiben majd a csomagod tartalmát felveheted, hogy ne lássák mit kaptál, a tetejére rakj valami apró édességet, azt dobd ki a közösbe, amíg azon csámcsognak, az alatt a valódi csomagban küldhető és számodra is értékes dolgot gyorsan berakhatod a szekrényedbe, aztán zsupsz, lakat rá. Ha nem dolgozóra kerülsz, imádkozz, ott a lakat is mindegy, azonnal leverik, készülj fel a fogyásra, és ha járatos vagy mások gatyájának, zoknijának mosásában, hát akkor lesz benne részed, és akkor még ez volt a legkevesebb. Sose ülj le a bekerülés után senki ágyára kérés nélkül, mert könnyen lehet, hogy akkor fogod kapni az első maflást, ha esetleg viccből azt is mondják, válassz magadnak alsó ágyat, ne dőlj be, mond, hogy gyerekkorod óta emeletes ágy tetején szeretsz aludni. Alsó ágyon a kivételezettek alhatnak, így ha elfogadod a gyanútlan ajánlatot, akkor lásd ágyra ülési szindróma. Ha szereted az irodalmat, akkor se vigyél magaddal a bevonuláskor könyvet, mert cigarettapapírként végzi az első este. Ne akarj társalgás irányítóvá válni, amikor belöknek életed első cellájába, de nagyon csendes se legyél, mindenben kövesd az arany középutat az első hónapban, figyelj és tanulj, igyekezz kapcsolatokat kialakítani, de ne legyenek illúzióid, itt nincs barátság, minden kapcsolat érdekkapcsolat, ami nem baj, csak tudj róla, és alkalmazkodj hozzá. Ne akarj nagyon vagánykodni és kitalált történetekkel vakítani a nagy maffiózót, azonnal kiszúrják, ha első bűntényes vagy, és megbüntetnek a hazudozásért, ne hivatkozz senkire, főleg ne bűnőzőre, mert lehet Ő is bent van, vagy valami rokona, és percek alatt nála a hír, Te pedig onnantól – amíg szabadulsz – a csicskája leszel. Ha azt hiszed, megvédenek majd az őrök, ha jelzed, hogy megloptak, vagy megvertek, akkor naiv vagy, maradj csendben és várd ki a Te pillanatod, az Őr sosem megoldás. Hát ennyi jó tanács így elsőre, de inkább ne kerülj be...

dr. Bodolai László

36

ÜGYVÉDVILÁG

FEDJEIHxIPLxDO>EP7CAE9AÜP7J:;L?P7AxF;J7:EB7@8HãA;HL;IP# J;Ix= IJH7Jx=?7 7 L?BÜ=  8;<;AJ;JxI? 7B7F AzJLxDO7B7F HxIPLxDO# 7B7FFxDP{=O;?HäBDO;H;Ix=MMM$;9EB?D;$>KIJH7Jx=?78;<;AJ;JxI? 7 >L= EDB?D; 7B7F 8KN  xIPLxDO AE9AÜP7J FxDP{=O? EB:7B7 87DA 7H7DO EB7@ 8HãA;H AzJLxDO7B7F HxIPLxDO7B7F JäA;8;ÜH7CBÜI 8KNHxIPLxDO>EP7CAE9AÜP7J:;L?P77H7DOEB7@8HãA;HDO;H;Ix= L;IPJ;Ix=IJH7Jx=?78;<;AJ;JxI?7B7FFEHJ<ãB?ãAzJLxDO7B7FJäA;# 8;ÜH7CBÜI C?BB?ãA DO;H;Ix= L;IPJ;Ix= IJH7Jx=?7 8;<;AJ;JxI? 7B7F FEHJ<ãB?ã8KNHxIPLxDO>EP7CAE9AÜP7J:;L?P77H7DOEB7@8HãA;H AzJLxDO7B7FHxIPLxDO7B7FJäA;8;ÜH7CBÜI8;<;AJ;JxI?7B7FFEHJ# <ãB?ã87DAHxIPLxDO>EP7CHxIPLxDO7B7F>EP7C;NJH7FHEEP7CAE9AÜP7JDO;# H;Ix= IJH7Jx=?7 8;<;AJ;JxI? 7B7F FEHJ<ãB?ã 8KN HxIPLxDO DOK=:ß@ AE9AÜP7J :;L?P7 7H7DO EB7@ 8HãA;H HxIPLxDO7B7F JäA;8;ÜH7C# BÜI MMM$;9EB?D;$>K 8;<;AJ;JxI? C;=8ßP>7Jã 7B7F FEHJ<ãB?ã 8KN HxIPLxDO >EP7C HxIPLxDO7B7F >EP7C 7B7F 8KN FEHJ<ãB?ã DOK=:ß@ >EP7C AE9AÜP7J  FEHJ<ãB?ã  :;L?P7 7H7DO EB7@ 87DA AzJLxDO7B7F 7H7DOHxIPLxDO7B7F;NJH7DO;H;Ix=L;IPJ;Ix=8KNHxIPLxDO>EP7C ;NJH7 FHEEP7C AE9AÜP7J :;L?P7 7H7DO EB7@ 8HãA;H AzJLxDO7B7F HxIPLxDO7B7F JäA;8;ÜH7CBÜI 8;<;AJ;JxI? 7B7F FEHJ<ãB?ã 87DA HxIPLxDO >EP7C HxIPLxDO7B7F >EP7C ;NJH7 FHEEP7C AE9AÜP7J DO;H;# Ix= IJH7Jx=?7 8;<;AJ;JxI? 7B7F FEHJ<ãB?ã 8KN HxIPLxDO DOK=:ß@ AE9AÜP7J :;L?P7 7H7DO EB7@ 8HãA;H HxIPLxDO7B7F JäA;8;ÜH7C# BÜI MMM$;9EB?D;$>K 8;<;AJ;JxI? C;=8ßP>7Jã 7B7F FEHJ<ãB?ã 8KN HxIPLxDO >EP7C HxIPLxDO7B7F >EP7C 7B7F 8KN AE9AÜP7J  FEHJ# <ãB?ãAzJLxDO7B7F7H7DOHxIPLxDO7B7FIJH7Jx=?7JäA;8;ÜH7CBÜI

X[\[aj[jƒi__h|doWZŒ

mmm$[Yeb_d[$^k

Társalgó

Fókuszban a Heves megyei Ügyvédi Kamara Heves megyében megszűnőben az ügyvédjelöltek létszámának indokolatlan emelkedése – mondja dr. Láng Péter, a helyi kamara elnöke A Heves megyei Ügyvédi Kamaránál megoldódni látszik a szakmai közéletet régóta borzoló kérdés, a jogásztúlképzés negatív következménye, az ügyvédjelöltek ebből eredő indokolatlanul magas létszáma. A helyi köztestületben már több éve egy visszahúzódó tendencia figyelhető meg – mondta lapunknak Láng Péter, a kamara 2004 óta regnáló elnöke, egyúttal a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségi tagja. A csökkenés szerinte azért különösen fontos, mert a hevesi a kisebbek közül való a maga 180 fős létszámával, s a 2007-es adatok szerinti 34 ügyvédjelöltjével. Csak összehasonlításképp: négy évvel ezelőtt még nagyjából dupla ennyi, 61 aspiránst tartottak számon. Mindezzel pedig remény van arra, hogy egy megfelelő létszám „álljon be” Hevesben.

38

ÜGYVÉDVILÁG

A Heves megyei ügyvédeket egyfajta önmérséklet jellemzi, amikor tartózkodnak a harsány önreklámoktól. Talán ennek és a kisebb létszámnak is köszönhető, hogy a megyében a média értelmezése szerinti „sztár ügyvéd” jelenség harsányan nem jelent meg, a kollégák egymáshoz való viszonya jó, a közösségi-kamarai élet az egyik féltve őrzött több évtizedes tradíciójuk. Épp ezért Hevesben az ügyvédek társasági élete is bensőséges, számos baráti közösség alakult ki, melyek egymással is jó kapcsolatot ápolnak, sok közös programmal, és természetesen az időről időre megszervezett kamarai rendezvényekkel. A 180 tag között ismeretlen az acsarkodás, egymásra nincsenek panaszok vagy kifogások, így Láng Péternek, s a kamarai tisztségviselőknek ilyen ügyekkel nem kell szembenézniük. A Heves megyei Ügyvédi Kamara fegyelmi helyzete jónak mondható. Az ellátott ügyek számához képest elenyésző, de mégsem kevés panasz érkezik a testülethez, ám túlnyomó részük megalapozatlan – hangsúlyozta az elnök. A viszonylag kevés számú, fegyelmivel érintett ügy közül az elmúlt 4 évben mindössze egyetlen olyan eset volt, amikor az érintett kolléga – egyébként kisebb súlyú bűncselekményben való – bűnösségét a bíróság jogerősen megállapította. Az ügyvédi letétek kezelése az egyik legfontosabb bizalmi kérdés a jogi képviselő és ügyfele kapcsolatában, csakúgy, mint másutt. A pénzkezelés szabályainak megsértése miatt az elmúlt 4 évben mindössze egy alkalommal kellett fegyelmi eljárást indítani. Ennek okáról szólva dr. Láng Péter kifejtette, természetesen a kamara vezetése tradicionálisan tudatosította a kollegák-

Kálmán Attila

Fotó: Bakcsy Árpád

Az elnök szerint náluk is elég nagy az egzisztenciális szóródás, van néhány nagyon stabil praxis, de többen vannak olyan kollégák, akik szerényebb anyagi lehetőségekkel kénytelenek megelégedni. Igaz, a különbségek jóval kevésbé érzékelhetők, mutatkoznak meg, mint a nagyvárosokban, de leginkább Budapesten. Emiatt fontos a jelöltek státusának alakulása, nem lenne ugyanis jó, ha a piaci lehetőségekhez képest túlzó lenne a számuk. Láng Péter a csökkenés okait firtató kérdésünkre úgy vélte, a friss diplomások belátták a piaci korlátokat, azt, hogy Heves megyében már nehezen darabolható tovább a szakmai torta. Nyilván ennek belátása indított az utóbbi négy évben a munkaviszonyát megszüntető jelöltekből 17-et arra, hogy más területen kamatoztassa megszerzett szaktudását. Érdekesen alakult azonban a kamarai tagság. Miközben a jelöltek egyre kisebb hányada maradt benn, sokan kérték felvételüket olyanok, akik más jogi pályáról, nevezetesen a jogtanácsosiról érkeztek. A Heves megyei elnök azt is fontosnak nevezte, hogy miközben tagjaik közül 58 nő, addig a gyengébbik nem 30 száza-

lékos aránya a kamara elnökségében igen jól reprezentált. A női kollégák aktív szerepet visznek a köztestületben, emellett pedig a Magyar Ügyvédnők Egyesületében.

ban azt, hogy aki formálisan is, de megsérti a letétkezelés szabályait, annak súlyos következményekkel kell számolnia, ilyen ügyekben nincs semmiféle tolerancia, a legfőbb ok mégis a kollégák saját magukkal szembeni önszigora. Persze nem feltétlenül csak arról van szó, hogy a hevesi ügyvédek mind makulátlanok lennének, akik bizonyosan nem eshetnek kísértésbe – tette hozzá az elnök. Mint mondta, a jobb erkölcsi helyzetet az is meghatározza, hogy a megyében szerényebb számú a nagyobb súlyú gazdasági ügy, továbbá a méreténél fogva kisebb a közösség, az átlagosnál nyilvánvalóan zártabb, amely önmagában is visszatartó erőt gyakorol.

Dr. Láng Péter 1944-ben született Egerben. 1968-ban szerzett diplomát a JATE Állam- és Jogtudományi Karán, Egerben ügyvédjelöltként kezdte pályáját, majd 1971-től ügyvéd a mai napig is. 1997-től a Heves Megyei Területi Ügyvédi Kamara elnökhelyettese, majd 2004. évtől elnöke és egyben a Magyar Ügyvédi Kamara Elnökségének tagja. Ügyvédi praxisában kiemelt helyet kap a polgári és gazdasági jog. Nős, két gyermeke van.

Miért várna, ha most is hozzájuthat?

Ha úgy érzi, megrendelôje túl hosszú fizetési határidôt szab, a Raiffeisen faktoring biztos megoldást nyújt Önnek!

A bankszektorban elsôként online faktoring szolgáltatással! Várjuk érdeklôdését alábbi elérhetôségeinken!

[email protected]

www.raiffeisen.hu/faktoring

www.raiffeisen.hu/onlinefaktoring

06-40-48-48-48