2008. május II. évfolyam 5. szám Ára: 945 Ft VILÁG. Média és áldozatvédelem. Bírák bírái. Jogászok célok nélkül

2008. május „ II. évfolyam „ 5. szám „ Ára: 945 Ft

Ü Média és áldozatvédelem Bírák bírái

Jogászok célok nélkül

VILÁG

Felelős vezető: CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. Igazgatója Felelős szerkesztő: dr. Bende Máté, dr. Szilvási Miklós Tördelő: László Ágnes

Köszöntő

TISZTELT OLVASÓ! Szeretném megosztani Önökkel szerkesztés közbeni olvasmányélményeimet. Bevallom őszintén, nem gondoltam volna, hogy sok fiatal jogász még az egyetem utolsó éveiben sem tudja, mihez fog kezdeni az iskola befejezése után, merre orientálódjon, melyik jogterület érdekli. Lehet, hogy ez általános probléma a jogászképzésben? Üdítőnek tartottam olvasni azt a cikket, amelyben az ésszerű határidőn belül történő döntésről, az ehhez való jog érvényesüléséről van szó. Példaértékűnek tartom az ott írtakat, a felvállalását annak, hogy maga a bíróság is követhet el hibát eljárása során és ezért felelősségre vonható. És nagyon fontosnak érzem annak bemutatását, hogy ha két ember fontos egymás számára, akkor nincs olyan probléma, amit szeretettel, toleranciával, odafigyeléssel – azaz érzelemmel és értelemmel együtt – ne lehetne megoldani, és ezáltal teljes, harmonikus életet élni.

Nyomdai munkálatok: Sprint & Production Kft. Felelős vezető: Ipacs Zsolt ügyvezető igazgató

Üdvözlettel: dr. Szilvási Miklós felelős szerkesztő

Hirdetésfelvétel: (40) 464-565 [email protected] ISSN 1789-2430

Tájékoztató: az ÜgyvédVilág magazin egy példányban továbbra is ingyenes valamennyi magyar ügyvéd számára. Nem ügyvédek, valamint ügyvédek számára az ingyenes példányon felül további példányok 900 Ft + áfa összegért rendelhetők meg a Kiadónál.

Szakma Jogászok elképzelések, célok nélkül Egy állásbörze tanulságai – dr. Cselédi Zsolt, ügyvéd

6

Hivatalos közbeszerzési tanácsadó Dr. Bűrös László, dr. Deák Krisztina és dr. Kardkovács Kolos ügyvédek

8

Média és áldozatvédelem Interjú dr. Tuza Péter ügyvéddel

10

A cégeljárás jelene: a szabályozás gyakorlati problémái Dr. Rim Zsuzsanna és dr. Kollár Pál

13

Társasházak, családok Illésné dr. Patay Andrea, ügyvéd

15

Kártérítés balesetből, műhibából Dr. Simonka Csaba, ügyvéd

18

Válaszol a munkajogász Cafeteria és munkavállalói érdek-képviselet – dr. Balogh Margit

20

Bírák bírái Jog az ésszerű időben való döntéshez – dr. Szendrei Róbert

23

CompLex Reggeli Adóellenőrzés, választottbíráskodás

Portré

25

Három emeletnyi szakértelem dr. Szecskay András

Tartalom

4

4

20

Társalgó

29 34

Erő az elegancia mögött – Ford Mondeo Az étteremvezetés titkai Beszélgetés Regős Péterrel, az XOBistro séfjével

35

Jól szervezett összhang Dr. Pázmándi Kinga és dr. Stefán Tamás

37

Az Európai Unió Alapító Szerződéseinek magyarázata Könyvbemutató az XOBistro-ban ÜGYVÉDVILÁG

3

Jogászok elképzelések, célok nélkül Egy állásbörze tanulságai – dr. Cselédi Zsolt, ügyvéd

Hiába a rengeteg állásbörze és a friss diplomás munkanélküliek egyre növekvő száma, az Oppenheim ügyvédi iroda egyik vezetője szerint az ELTE jogi karának április eleji állásbörzéjének látogatottsága alulmúlta a legpesszimistább várakozásokat és a tavalyi – szintén gyér – érdeklődést is.

– A Jogerő országos börze, a szervezők az összes jogi egyetemre elküldték a szóróanyagot, honlapokon is hirdették a kétnapos eseményt, mégis nagyon kevés volt az érdeklődő – mondja dr. Cselédi Zsolt ügyvéd, az Oppenheim egyik vezető partnere. – Óriási hazánkban a jogászi „túltermelés”. Aki elvégzi az ötéves egyetemi képzést, jellemzően a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban vagy a magánszférában helyezkedhet el. Utóbbi esetben lehet például egy vállalatnál jogtanácsos, csatlakozhat egy ügyvédi irodához, később akár önálló praxist is nyithat. A három év gyakorlat után letehető szakvizsga mindenkinek ugyanaz, függetlenül attól, hol töltötte a gyakorlatát. Tapasztalatom

4

ÜGYVÉDVILÁG

szerint a magyar diákoknak még az egyetemi tanulmányok vége felé sincs határozott elképzelésük arról, pontosan mely jogterület érdekli őket, és milyen lehetőségeik vannak, pedig az álláskeresésnél előny lenne, ha tudnák, mit keresnek. Az állásbörzén is kisebbségben voltak azok, akik jól körülírható célokkal és egzakt kérdésekkel érkeztek, netán konkrét állást kerestek. Csak az ELTE jogi karán 2300-an tanulnak nappalin és levelezőn, országszerte mintegy 10 ezren vesznek részt jogászképzésben. A fővárosban több mint ötezer ügyvéd van, csaknem annyi, amennyi egész Ausztriában összesen. Telített a piac, ezért

több diákot vesznek fel, így viszont a diplomás munkanélküliek száma nő. Az Oppenheimnél a nyelvtudás alapkövetelmény, legfontosabb az angol és a német nyelv ismerete, hiszen – nemzetközi vállalati ügyletekkel is foglalkozó irodaként – a munka kb. 60 százaléka idegen nyelven zajlik. A kereskedelmi és a társasági jog ismerete szintén feltétel. Ezek nem teljesíthetetlen elvárások, mégis nagyon kevés a jelentkező, noha munkatársaink képzésére rengeteg időt és anyagi erőforrást biztosítunk: konferenciákra, belső képzésre, workshopokra küldjük a kollégákat, tehát sokat lehet tanulni – mondja Cselédi Zsolt. A külföldi partnerirodák munkájába is van mód belesni és rövidebb-hosszabb időt ott tölteni. Aki nálunk kezd dolgozni, tudhatja, hogyan alakul a szakmai pályája öt vagy akár tíz év múlva, fix fizetést kap és van esélye az előmenetelre is, ráadásul magas az iroda infrastrukturális ellátottsága, hatalmas könyvtár és különféle jogi adatbázisok állnak a munkatársak rendelkezésére. További előny, hogy a tapasztaltabb kollégáktól – akiknek nagy része egyetemeken is oktat – rengeteget lehet tanulni. Mindezek ellenére, ha álláshirdetést adunk fel, bár mindig akad néhány jelentkező, de a CV-k (önéletrajz) fele helyesírási hibáktól hemzseg, másik részüknél pedig a személyes beszélgetéskor derül ki: a bemu-

a felhígulás ellen az ügyvédi kamara szigorítja a tagságot: az alkalmasságot és a megfelelő hátteret vizsgálják, meghatározzák az ügyvédi iroda tárgyi feltételeit is. Egy ügyvédi praxis fenntartása évente milliós nagyságrendű kiadással jár. Sokan nem tudnak megélni, és pályaelhagyók lesznek. Külföldön nem igazán tudnak jogászi munkát vállalni, hiszen a diplomájuk ide köti őket. A közigazgatásba a korábbiakhoz képest kevés embert vesznek fel, a bíróságokra és ügyészségekre szinte lehetetlen bekerülni, a közjegyzők számát törvény szabályozza. Önszabályozásra lenne szükség a túlképzés ellen, de mivel az egyetemek is profitorientáltak és fejkvóta rendszer működik, ezért egyre

„ ... a magyar diákoknak még az egyetemi tanulmányok vége felé sincs határozott elképzelésük arról, pontosan mely jogterület érdekli őket, és milyen lehetőségeik vannak ... ”

tatkozó levél nem festett valós képet a pályázóról. A jelentkezők mintegy 10–20 százaléka van csak tisztában azzal, hogy mit is akar pontosan, ezért mit tud vállalni és „van szikra a szemében”. 2007 novembere óta Oppenheim néven, független magyar ügyvédi irodaként – ám korábbi, londoni központú anyavállalatunk, a Freshfields Bruckhaus Deringer első számú együttműködő partnereként – dolgozunk Magyarországon. Az összesen

Fotók: Bakcsy Árpád

„

55 munkatárssal – 12 partnerrel és összesen 35 jogásszal – működő Oppenheim vezetését két partneremmel közösen látjuk el. Hat éve dolgozom a cégnél, fél évet Londonban is töltöttem. Tapasztalataim szerint fontos lenne, hogy a diákok időben gondolkozzanak a jövőjükről és tudják, mit akarnak az egyetem elvégzése után. Használják ki a lehetőségeket és ne az egyszerűbb megoldásokat válasszák, mert akkor a perspektíva is kevesebb. Sokkal többen juthatnának jó álláshoz, ha már az egyetem alatt orientálódnának és konkrét elképzeléssel, rálátással rendelkeznének. Krausz Viktória

ÜGYVÉDVILÁG

5

Szakma

Dr. Bűrös László, dr. Deák Krisztina és dr. Kardkovács Kolos ügyvédek

Hivatalos közbeszerzési tanácsadó dr. Bűrös László: A közbeszerzési törvény újabb módosításával kapcsolatban ismét felvetődött az ügyvédek és a hivatalos közbeszerzési tanácsadók tevékenységének elhatárolása. Rendkívül erős lobbi tevékenység kezdődött annak érdekében, hogy az ügyvédi törvény módosításával, a szabad ügyvédválasztásra vonatkozó alapelv megszüntetésével elérjék a jogi szolgáltatás tekintetében is a Kbt. hatályának kiterjesztését. A Kbt. módosítása tervezetének egyik változata szerint az uniós értékhatár alatt sem a hivatalos közbeszerzési tanácsadói, sem a jogi tevékenység nem tartozna a Kbt. hatálya alá, míg az uniós rezsimbe tartozó beszerzések esetében mindkettő. dr. Deák Krisztina: Költői a kérdés: egy műszaki végzettségű szakember hogyan fog jogi véleményt adni mondjuk egy jogszabály-értelmezésről? A praxisomban már annyi csatornaépítésre vonatkozó közbeszerzés fordult elő, hogy néha azt gondolom, már én is meg tudok egy csatornát építeni, mégsem teszem. Szerencsés volna, ha mindenki maradna a saját szakterületénél. dr. Kardkovács Kolos: Úgy vélem azért van a figyelem középpontjában a jogi tevékenység, mert az ügyvédi törvény az egyetlen jogszabály, amely kimondja az ügyfél szabad „szolgáltató választását”, azaz a szabad ügyvédválasztást, és ezen a jogcímen – a kizárólag ügyvéd által végezhető tevékenységek körében – jogszerűen mellőzhető a versenyeztetés. A könyvvizsgálók esetében a törvény mondja ki, hogy a könyvvizsgálót a társaság legfőbb szerve választja. Ennek ellenére a könyvvizsgálót mindenki versenyezteti. Okkal merül fel tehát más szakmák képviselőiben is a kérdés, hogy egy dolog a közbeszerzési kötelezettség, de a könyvvizsgáló ugyancsak egy bizalmi ember. Mi van ezért például akkor, ha a társaság legfőbb szerve azt mondja, hogy mégsem A-t, hanem inkább B-t szeretné könyvvizsgálónak? Hiszen szabadon választja, akárcsak az ügyvezetőt, akit eszerint – megbízási szerződés esetén – ugyancsak versenyeztetni kellene? dr. B. L.: A helyzet kialakulása részben a közbeszerzés jogintézményének más jog-

6

ÜGYVÉDVILÁG

intézményekkel, bizonyos esetekben pedig akár egyes jogágakkal szembeni indokolatlan preferenciájára vezethető vissza. A konkrét kérdéskörben pedig az alapvető problémát abban látom, hogy kreáltak egy tényleges tartalom nélküli jogintézményt, amely egyedi, és a közösség többi országában ismeretlen. A hivatalos közbeszerzési tanácsadói intézményt egy definiálhatatlan szakértelemre alapította a jogalkotó, és az elmúlt években ennek a – véleményem szerint – szükségtelen intézménynek a fenntartásához jelentős gazdasági érdekek fűződnek. Napjainkra eljutottunk odáig, hogy a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységet egyesek önálló szakmának tekintik, melynek véleményük szerint magától értetődően része a közbeszerzésekkel kapcsolatos teljes körű jogi szakértelem megléte is. Ebből a szemszögből nézve az ügyvédek önálló megjelenése a közbeszerzési ügyekben zavaró és alapjában véve szükségtelen, hiszen rendelkezésre állnak azok a „szakemberek”, akik valamennyi olyan szakértelmet magukénak tudhatják, ami a közbeszerzési eljárás lefolytatása során szükséges lehet, esetleg saját belátásuk szerint bevonnak tevékenységük ellátásába részfeladatok megoldására képes közreműködőket, azaz például ügyvédeket. E szemlélet mögött véleményem szerint az húzódik meg, hogy ezt az alapvetően fikciószerű képződményt olyan tartalommal akarják felruházni, és ezzel olyan jogosítványokat kívánnak számára biztosítani, ami a valós szakmai képzettséget, felkészültséget kiváltja. Megdöbbentő, hogy a Kbt. jelenlegi szövegezése alapján – amit egyesek szándéka szerint még tovább lehetne „javítani” – néhány hónap alatt megszerzett, nem értelmezhető „szakismeret” megléte szükséges a tevékenység ellátásához, de a valóban indokolt szakirányú felkészültség rendelkezésre állása (műszaki, közgazdasági, jogi stb.) fel sem vetődik. A gyakorlatban ennek az a következménye, hogy a „közbeszerzési szakismeret” igazolt megléte indíttatást jelent – a megfelelő „bátorsággal” rendelkező – piaci szereplők számára olyan szakirányú tevékenység kifejtésére, melyhez szükséges szakirányú végzettséggel egyébként nem rendelkeznek. Ez az egyik oka többek között annak is, hogy az egyébként szakmai szempontból indokolt

jogorvoslati képviseleti tevékenység körében is megkérdőjelezik a kötelező jogi képviselet bevezetésének szükségességét. dr. D. K.: Megemlítenék kapcsolódva egy másik érdekes szempontot is. A Közbeszerzési Döntőbizottság egyik tavaly nyári határozata szerint, ha az adott végzettség vagy jogosultság megszerzéshez kötelező szakmai gyakorlat van előírva a jogszabályban, akkor az ajánlatkérő nem írhat elő további szakmai gyakorlatot. Volt szerencsém együtt dolgozni már több helyen is olyan hivatalos közbeszerzési tanácsadóval, akiknek nagyon minimális ismeretei voltak a közbeszerzéssel kapcsolatosan, de tekintettel arra, hogy a munkáltatójuk lefolytatott több közbeszerzési eljárást – legtöbbször külsős szakértő igénybevételével – lehetőségük volt kellő referencia birtokában bejegyeztetni magukat hivatalos tanácsadóként. Hasonlóan megkérdőjelezhető a szakértelem akkor is, amikor valaki több évvel ezelőtt szerezte meg a szükséges jogosultságot, de azóta egyáltalán nem dolgozott ezen a területen. Akkor állhat elő az az abszurd helyzet, ha valaki szert tett egyszer valamilyen jogosultságra, de már évek óta más területen dolgozik. Az ajánlatkérő ekkor is köteles lesz őt „szakemberként” elfogadni, és nem követelheti meg tőle, hogy a szakmai gyakorlata folyamatos legyen, hiszen a jogszabályban előírt, a jogosultság megszerzéséhez szükséges gyakorlattal (akkor) rendelkezett. dr. K. K.: Válasszuk ketté a dolgokat. Az ügyvédi és a szakmérnöki is olyan szakma, amelynek képviselője akkor kaphat jogosítványt, ha eleve van gyakorlata, az ügyvédnek ráadásul szakvizsgát is kell tennie, ami azt igazolja, hogy megvan a szakmai gyakorlata és a szükséges jártassága. Abban nem látok kivetnivalót, ha a jogszabály azt mondja, hogy például négy év gyakorlati idő elegendő az adott szakterületen az elismert jártasság megszerzéséhez, akkor az ajánlatkérő se követeljen meg ennél többet, feltéve persze, hogy az adott szakma a jártasság meglétéről szakvizsga formájában vagy más módon meggyőződik. Ettől függetlenül a referenciaszolgáltatások meglétét, akár egy hoszszabb időtávon is vizsgálhatom és elvárhatom. A hivatalos közbeszerzési ta-

akadálya annak, hogy hivatalos közbeszerzési tanácsadó ne csak ügyvéd legyen (pl. cég vagy más személy), amely a kizárólag ügyvéd által végezhető tevékenységek tekintetében majd alvállalkozóként vonhat be ügyvédet. dr. B. L.: Az már önmagában is megkérdőjelezhető, hogy az Ütv. szerint kizárólag ügyvéd által végezhető tevékenységet is magában foglaló szolgáltatás teljesítésére vállalkozhat-e jogszerűen olyan személy vagy cég, aki/amely nem tartozik az Ütv. hatálya alá. A gyakorlatban viszont a konkrét szakmai felkészültség érdekli az ajánlatkérőt, és nem az, hogy milyen elnevezéssel látják el a feladatot. A hivatásos közbeszerzési tanácsadói képződmény az egyébként valós szakirányú képzettségen alapuló tevékenységet írja felül, leminősítve a hosszú évek alatt megszerzett szakmai képzettséget és tudást. dr. K. K.: Azt senki nem meri kimondani, mert óriási felzúdulás lenne belőle, hogy ez az intézmény kiüresedett, nincs rá szükség, meg kell szüntetni. Hatalmas pénzeket fektettek abba, hogy legyenek ilyen képzések, emberek tucatjaitól szed-

LLEGYEN EGYEN Ö ÖN N IIS S

tek pénzt, akkreditálták a képzéseket, a munkáltatók is pénzt fektettek abba, hogy a munkavállalóikat erre kiképezzék.

Szakma

nácsadó, mint jogintézmény és a hirdetmény-ellenőrzés a 2003. évi törvény szövegébe egyfajta szakmai garanciaként került be, hogy az ajánlatkérői hirdetmények még a közzététel előtt essenek át „normakontrollon”. Azóta mindkét tevékenységre ráépült egy hatalmas apparátus, bár a hirdetmény-ellenőrzés feltehetően meg fog szűnni, szemben a hivatalos közbeszerzési tanácsadói intézménnyel. Nem lehet azt sem figyelmen kívül hagyni, hogy a jövőben a képzés, oktatás, vizsgáztatás, nyilvántartás-vezetés a Közbeszerzések Tanácsa egyik legfontosabb feladatát fogja képezni, erre sajátos intézményrendszer épült ki képző intézményekkel, akkreditált képzésekkel, oktatókkal, amely így érthetően a jelenlegi rendszer fenntartásában indokolt és nem hajlandó – a mag szempontjából egyébként érthetően – a hivatalos közbeszerzési tanácsadói intézmény megszüntetését elfogadni és támogatni. Ráadásul a döntőbizottságnak valóban van olyan határozata, hogy a kizárólagos ügyvédi tevékenységek körébe nem tartozik bele a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység, ezért ezt a tevékenységet versenyeztetni kell. Ennek a KDB szerinti további indoka, hogy nincs

dr. B. L.: Valóban egy meglehetősen széles réteg számára biztosít ez megélhetést. Ez azonban nem vezethet el oda, hogy éppen a kiemelt, nagy értékű beszerzéseknél kerüljön sor adott esetben a valóban szükséges magas színvonalú műszaki, közgazdasági, jogi közreműködés mellőzésére, kiváltva a szakirányú felkészültséget és tudást egy, a jelenlegi feltételrendszer mellett beszerezhető, nyilvántartásba vételt igazoló dokumentummal. A szakmánknál maradva azon azért érdemes elgondolkodni, hogy hová vezet az a szemlélet, ami elfogadhatónak tartja, ha a Kbt.-nek és az egyes eljárásokhoz kapcsolódó számos más jogszabálynak az értelmezéséhez és alkalmazásához, az ajánlati dokumentáció részét képező, illetve az eljárások keretében kialakítandó szerződéses feltételrendszerek kidolgozásához, és a jogviták során történő jogi képviseleti tevékenység ellátásához nincs szükség jogi képesítés megszerzésére ezen a „perifériális” jogterületen. dr. Schmidt Gábor

MÛVÉSZETI MÛVÉSZ MÛV ÉSZETI ETI ÉS MÛKERESKEDELMI MÛKER MÛ KERESK ESKEDE EDELMI LMI FO FOLYÓ FOLYÓIRAT LYÓIRA IRATT

ELÔFIZETÔI KEDVEZMÉNYEK: E IIgen, g megrendelem a Mûértô folyóiratot: egy évre – 15% kedvezménnyel – 6460 Ft-ért,

fél évre – 10% kedvezménnyel – 3420 Ft-ért,

negyedévre 2025 Ft-ért.

Mutatványszámot kérek.

SSzámlázási név: Sz

C Cí Cím:

Kézbesítési név: K Ké

Cím: C Cí

Telefon/fax: T Te

E-mail:

Megrendelô aláírása: M UVIMUE08

KAPHATÓ A NAGYOBB ÚJSÁGÁRUSOKNÁL ELÔFIZETÉS ÉS INFORMÁCIÓ: t e l .: (06( 06- 1) 436- 2045, ffaa x : (06( 06- 1) 4 3366 -2 0 1 2 • e -m ai l : te r j e s z t@ h v g . h u http://ugyfelpont.hvg.hu http://ugyfelpont hvg hu • www.hvg www hvg .hu hu /mu e rt o

UgyvedvilagMuerto2.indd 1

4/23/08 11:51:04 AM

ÜGYVÉDVILÁG

7

Szakma

Interjú dr. Tuza Péter ügyvéddel

Média és áldozatvédelem Önt a közvélemény elsősorban a Zsanett-ügy néven elhíresült eljárás során ismerte meg. Csak büntetőjoggal, vagy más jogterülettel is foglalkozik? Eddigi pályám során arra törekedtem, hogy a lehető legszélesebb skálán mozogjak, mert az a tapasztalatom, hogy az ügyvédi munkán belül szükség van a változatosságra ahhoz, hogy valaki jó eséllyel próbálja meg követni az egyes jogterületeken mutatkozó jogszabályi változásokat. Így szívesen vállalok polgári, családjogi, gazdasági, közigazgatási, munkaügyi pereket is. Azt azonban kár lenne tagadni, hogy a büntetőügyek számomra nem igazán munkát, sokkal inkább kikapcsolódást jelentenek. A klasszikus védőügyvédi szerep a gyermekkori álmom beteljesülése, mivel 13 évesen határoztam el, hogy egyszer én is védőügyvéd leszek. 2002-ben gazdasági büntetőjogi szakjogász diplomát szereztem, amely hasznomra vált, hiszen a gazdasági bűncselekmények tényállásainak megértése a keretjogszabályok megfelelő értelmezése nélkül lehetetlen, a képzés pedig ehhez nyújtott speciális ismereteket. A Zsanett-ügytől függetlenül voltak azt megelőzően tapasztalatai a szexuális bűncselekmények hatósági kezelésével kapcsolatban az áldozatokra vonatko zóan? Igen, mivel olyan ügyem is volt már, amelynek során nemi erkölcs elleni bűncselekménnyel vádolt személyek védelmét láttam el, így mindkét szemszögből rálátásom nyílhatott a cselekmények sértettjeihez való hatósági hozzáállásról. A tapasztalataim elkeserítőek. A hatóságok tagjai sokszor azt sem tudják, miként kezdjenek kommunikálni az ilyen cselekményekről beszámoló sértettekkel. Pedig az első lépés

8

ÜGYVÉDVILÁG

meghatározó lehet, ugyanis sok sértettet gyakran azonnal eltántorít jogainak érvényesítésétől az, ha a hatóság tagja kimondva vagy kimondatlanul igyekszik belé sulykolni, hogy a cselekmény bizonyítása eleve esélytelen. Gyakran előfordul, hogy a felvett látlelet nem tartalmaz fontos adatokat, vagy a nyomozó hatóság szakszerűtlenül gyűjti össze a bizonyítékokat. Olyan példa is akad, hogy a sértett egyszerűen megelégeli az eljárás során őt ért megaláztatásokat, és attól kezdve nem működik együtt a hatóságokkal. Így az eljárás zátonyra fut, a hatóság tagja fellélegezve széttárja a karját, az elkövető pedig – ahogy mondani szokás – megúszsza. Be kell azonban számolnom pozitív élményről is, mert volt alkalmam találkozni olyan rendőrrel, akinek – számos nemi erkölcs elleni bűncselekmény nyomozásával a háta mögött – a hozzáállását és a tapasztalatait tanítani kellene, magam is tanultam tőle. Nem tudom, vajon a bűnüldöző hatóságok mikor látják be végre, hogy a nemi erkölcs elleni bűncselekmények nyomozása speciális szakismereteket és empátiás készséget igénylő feladat, amelyre megfelelő személyeket külön képzésben kellene részesíteni. Ön szerint a jelenlegi jogszabályok megfelelő keretet nyújtanak a szexuális jellegű bűncselekmények áldozatai védelméhez, és csak a szemléleten kellene néhány esetben változtatni, vagy jogszabály-módosítást is igényelne egy korrektebb áldozatvédelem? Sajnálom, de ki kell mondanom: véleményem szerint a nemi erkölcs elleni bűncselekmények sértettjei ma semmiféle áldozatvédelemben nem részesülnek. A családon belüli erőszakot elszenvedők kiszolgáltatottsága nem szűnik meg azzal, hogy az erőszakos családtagot egy időre kényszerintézkedés alá vonják, vagy esetleg elítélik. Amint kiszabadul, azonnal a „tűzhely melegére” vágyik, és visszatér a családhoz. A visszafogadásáról azonban nem szokta megkérdezni a családtagokat, így minden visszatér a „rendes” kerékvágásba, az erőszak folyik tovább. Általában a nemi erkölcs elleni bűncselekményekről elmondható, hogy a sértetté válás folyamata eleve arról szól, hogy valaki a másik

ember kiszolgáltatottságát használja fel a bűncselekmény elkövetésére, hiszen a sértett gyengébb, s gyakran egyébként is függő viszonyban van az elkövetőtől. Az áldozatvédelem körébe normális esetben az is beletartozna, hogy a gyanúsított részéről minden olyan cselekedet, amely a sértett megfélemlítésére irányul, súlyos szankciót vonjon maga után. Erre azonban a jelenlegi törvényi szabályozást még akkor is alkalmatlannak tartom, ha a távoltartás jogintézménye már alkalmazható, ugyanis a gyakorlatban ez sehogyan nem működik. Ha a nemi erkölcs elleni bűncselekmény nem családon belül történik, a sértett addig is retteg, amíg a gyanúsítottat megtalálják, s tapasztalatom szerint azután is. A nemi erkölcs elleni bűncselekmények sértettjeit szinte minden esetben igyekeznek megfélemlíteni, olykor primitív, olykor kifinomult módszerekkel. Ha pedig ez nem vezet eredményre, akkor marad a régi recept: a sértettet minden eszközzel meg kell próbálni lejáratni. Az ilyen cselekmények esetében sokszor tapasztalható, hogy a sértett megalázásával, valótlan állításokkal próbálják a szavahihetőségét megdönteni, amellyel szemben jelenleg nincs megfelelő jogszabályi védettség. Ön meglehetősen visszafogottan nyilatkozott a sajtónak a Zsanett-ügy

Ön szerint a média befolyásolja valamilyen formában az igazságszolgáltatást? A magyar média jelentős része kifejezetten erre törekszik, de „csak” a közvélemény befolyásolásáig jutnak el. A Zsanett-ügy néven emlegetett ügyben gyakran kapom azt a feltűnően álnaiv kérdést, vajon mi célja lenne ezzel a médiának. Nos, a válaszom mindig csak annyi: a médiát jól körülhatárolt érdekek mozgatják. A kérdés feltevőit azonban általában felbőszítem azzal, ha itt pontot is teszek a mondatom végére. Ez az ügy sajnos abban is más, mint a többi, hogy a médiában ismert, egyes körökben kifejezetten elismert újságírók képesek voltak kivetkőzni önmagukból csak azért, hogy megfeleljenek a velük szemben támasztott elvárásoknak. Annyi hazugsággal, amennyit ebben az ügyben összehordtak, más ügyekben még nem találkoztam. Sajnálatos, hogy a közvélemény butítása ma egy

„

„ Az áldozatvédelem körébe normális esetben az is beletartozna, hogy a gyanúsított részéről minden olyan cselekedet, amely a sértett megfélemlítésére irányul, súlyos szankciót vonjon maga után. Erre azonban a jelenlegi törvényi szabályozást még akkor is alkalmatlannak tartom, ha a távoltartás jogintézménye már alkalmazható, ugyanis a gyakorlatban ez sehogyan nem működik”.

jól működő üzletág, amelyet csak nagyon szigorú jogi szabályozással lehetne visszaterelni a normális mederbe. Ez a trend azonban nem a teljes magyar médiát érinti, minden tiszteletem a korrekt újságíróké. Mit tanácsol, mit tegyen, ha valakit hasonló atrocitás ér, mint amit az ügyfele vallomásában elmondott? Hiszen látható a másik fél előnye, amit maradéktalanul ki is használ. Azonnal forduljon ügyvédhez? A jogi képviselővel eljáró sértett egyértelmű előnyt élvez a jogérvényesítés során azokkal szemben, akik jogi képviselő nélkül járnak el, pedig nem szabadna, hogy így legyen. A sértetteknek nem tanácsol-

hatok mást, csak azt, hogy muszáj az ügyet az igazságszolgáltatásra bízniuk, mert jogállamban ez nem működhet másként. A sértett a maga részéről nem tehet többet, mint hogy a teljes igazságot a nyomozó hatóság elé tárja, a jogi képviseletét pedig szakemberre bízza. Ő ugyanis nem nyomozhat, mivel a nyomozás monopóliuma teljes egészében az államé. Épp ezért tartanám nagyon fontosnak, hogy a hatóságok feletti civil kontroll lehetőségét törvény szabályozza, mert csak ez nyújthat megfelelő garanciát a büntetőügyek szereplőinek, értem ezalatt a sértett és a gyanúsított személyét egyaránt. Úgy tudom, nem vagyok egyedül ezzel a véleményemmel.

Szakma

kapcsán, szemben a másik oldalon elhangzott nyilatkozatokkal, amelyek némely esetben már-már sajtóhadjárat érzetét keltették ügyfele ellen. Ez tudatos stratégia volt az Önök részéről? Ha visszafogottságnak lehet nevezni, hogy nem becsméreltem az ellenérdekű oldalt, akkor valóban visszafogott voltam, de ez nem egy stratégia része, számomra ez a normális. Nem bocsátkozom elvtelen csatákba, mert ezt méltatlannak tartanám az ügyvédi hivatáshoz. Nem kötök kompromisszumot a médiával sem, egy szint alá nem vagyok hajlandó lemenni csak azért, hogy szerepelhessek.

Milyen általános tanulságai vannak Ön szerint a Zsanett-ügynek? Majd két évtizeddel a rendszerváltoztatás után még mindig él a magyar állampolgárokban az a hiedelem, hogy a hatóságok tagjai mindenhatóak, a velük szembeni jogérvényesítés eleve sikertelen, vagy legalábbis igen merész vállalkozás. Az, ahogyan ez az ügy eddig zajlott, a társadalom minden tagja felé hordoz egyfajta üzenetet, de hogy kinek mit üzen, azt az állampolgároknak saját maguknak kell eldönteniük. Végső konzekvenciát levonni csak az ügy végén érdemes, ez az ügy pedig még nem ért véget. Nekünk, jogászoknak azonban végre világossá kellene tennünk: a hivatalos személyek pusztán abban különböznek a többi állampolgártól, hogy több kötelezettségük van, de több joguk nincs. dr. Bodolai László

Fotók: Bakcsy Árpád

Dr. Tuza Péternek gyerekkorában a Petrocelli-sorozat volt a kedvence, soha el nem mulasztotta volna megnézni. 13 évesen már jogi pályára készült, vidéki gyerekként, szerény anyagi körülményei ellenére is komolyan hitt abban, hogy egyszer védőügyvéd lesz Budapesten. 1997-ben végzett a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Mind ügyvédjelöltként, mind fiatal ügyvédként megadatott számára, hogy kiváló kollégáktól tanulhatott. 2002-ben gazdasági büntetőjogi szakjogász másoddiplomát szerzett az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen. Önálló irodát 2006-ban alapított, szintén fiatal ügyvéd kollégákkal dolgozik együtt. Szabadidejében szívesen sportol.

ÜGYVÉDVILÁG

9

Szakma

A CÉGELJÁRÁS JELENE: a szabályozás gyakorlati problémái (folytatás az előző számból)

Ad 3. A szerződésminták és az egyszerűsített cégeljárás Nem kerülhetjük meg a „megreformált” szerződésminták kérdését sem. A szerződésmintát röviden így jellemezhetjük: unifomizál, privilegizál. A hatályos Ctv. annak alkalmazását kkt., bt., rt. és zrt. bejegyzése és változásbejegyzése esetén teszi lehetővé. A(z egyszemélyes és zártkörűen működő) részvénytársaságok azonban olyan bonyolult szervezettel és működéssel rendelkezhetnek, amelyek nem fordíthatóak le egy „nyomtatvány”, tehát a szerződésminta nyelvére. Utilitarista szempontból: a törvény „nagylelkű” lehetősége a gyakorlatban valószínűleg nem kerül kihasználásra; mondhatni, felesleges. A szerződésmintákkal kapcsolatban állandó vitaként merül fel, hogy a cégeljárásban megkövetelt kötelező jogi képviselet mellett mi szükség van a társasági szerződések nyomtatvány szintű formára történő leegyszerűsítésére. A kérdés költőivé válik, hogyha hozzátesszük: a szerződésmintákkal történő cégeljárást automatizálni kívánják, tehát a tervek szerint egy számítógépes program fogja ellenőrizni a minták megfelelő kitöltését. Ez indokolja, hogy az egyszerűsített eljárásban a kérelem elutasításának okai formális jellegűek, így gyakorlatilag a bíróság tevékenysége is formális; az érdemi törvényességi szempontú vizsgálatot a jogi képviselő végzi el; a hatályos szabályok tehát a távlati célok, a teljes automatizáció első lépcsőjének megvalósítását szolgálják. Sárközy Tamás rámutat, hogy az automatizálódás következtében a cégbíráskodás súlypontja áthelyeződik a társaságok feletti törvényességi felügyeletre, amely „nem nagyon egyeztethető össze a bíróságok alapfunkciójával − a törvényességi felügyelet alapvetően államigazgatási hatósági teendő.” A szerződésmintákhoz szorosan kapcsolódik az egyszerűsített cégeljárás. A cégtörvény 2007. szeptember 1. óta hatályos szabályai szerint két eljárást különböztethetünk meg: az egyik az általános bejegyzési (változásbejegyzési), a másik az egyszerűsített eljárás. A jogalkotó célja az

10

ÜGYVÉDVILÁG

volt, hogy szerződésminta alkalmazására csak egyszerűsített eljárásban legyen lehetőség, a törvényből azonban az erre való utalás kimaradt, így általános eljárásban is („ízlés szerint”) alkalmazható, azzal a különbséggel, hogy a társasági szerződés nem tartalmazhatja a „szerződésminta” kifejezésre való utalást. Mit takar az egyszerűsítés, kérdezhetjük? Alapvetően a bíróság adminisztratív terheit csökkenti, ezzel párhuzamosan növeli az okiratszerkesztő és ellenjegyző ügyvéd (jogi képviselő) felelősségét. Az egyszerűsített eljárásban a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemhez kötelezően csatolandó okiratok körét a Ctv. 3. számú mellékletének I. pontja tartalmazza, a II. pont pedig a bejegyzési kérelem tartalmára tekintettel szükséges, egyéb, a jogi képviselő által megvizsgálásra kerülő okiratokat sorolja fel. Az ügyvéd a törzstőke-minimum vizsgálatával és az egyszerűsített cégeljárásban való adathitelesítéssel, kvázi hivatalos (a bíróságot helyettesítő) szerephez jut; a társaságok hiteles helyévé válik. A szabályozás azonban nem ad egyértelmű választ arra, hogy a jogi képviselő törvényességi vizsgálata mire terjed ki. Gál Judit rámutat, hogy a cégiratokat ellenjegyző és azok törvényességi kontrollját elvégző ügyvéd olyan nyilvánosságot köteles biztosítani a cégiratok vonatkozásában, mint a cégnyilvántartás. A Ctv. 10. §-ának (2) bekezdése szerint ugyanis: „A cégjegyzék fennálló, illetve törölt adatai, valamint a cégiratok – ideértve az elektronikus úton benyújtott, illetve elektronikus okirattá átalakított cégiratokat is – teljeskörűen nyilvánosak.” A szabályozás azonban jelenleg következetlen: nehezen egyeztethető össze ugyanis az ügyvéd által biztosítandó kvázi cégnyilvánosság és az ügyvédi titoktartási kötelezettség. Az Ügyvédtörvény 2007. évi LXIV. törvény 1 §-ával megállapított, és 2008. január 1. napjától hatályos szövege így szól: „Az ügyvédet – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli minden olyan adatot, tényt illetően, amelyről a hivatásának gyakorlása során szerzett tudomást. E kötelezettség független az ügyvédi megbízási jogviszony fennállásától, és az ügyvédi működés megszűnése után is fennmarad.” Nincs azonban (még)

olyan törvény, amely a cégiratok nyilvánosságának biztosítása tekintetében „felmentést” adna a titoktartási kötelezettség alól. Hiányérzetünk támadt, amikor szeptember 1-jén kezünkbe vettük az egyszerűsített cégeljárásra tekintettel, a 41/2007 (VIII. 29.) IRM rendelettel módosított 21/2006. (V. 18.) IM rendelet mellékleteit, amely lehetőséget teremt a cégbejegyzési kérelem tartalmára tekintettel szükséges, azonban a kérelem mellékletét nem képező okiratok felsorolására. A felsorolás végén a jogi képviselő kijelenti, hogy „a kérelemhez csatolt okiratok (mellékletek), és a fent megnevezett, a kérelem mellékletét nem képező okiratok törvényességi szempontú vizsgálatát elvégeztem.” Álláspontunk szerint a kérelemnek tartalmaznia kellene a jogi képviselő nyilatkozatát arra nézve is, hogy a megvizsgált iratok meg is felelnek a jogszabályoknak. Ez a melléklet szövegéből ugyanis nem derül… A jogalkotási hiányosságra a Bács-Kiskun Megyei Bíróság is felfigyelt, ezért elutasítás terhe mellett megköveteli a jogi képviselőtől, hogy egészítse ki a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmét azzal, hogy „A megvizsgált okiratok a jogszabályoknak megfelelnek.” Az egyszerűsített eljárás szabályai egységesen érvényesülnek bejegyzés és változásbejegyzés esetén, egy apró − de annál jelentősebb − kivétellel. Az egyszerűsített változásbejegyzési eljárásban ugyanis nincs helye ismételt benyújtásnak. [Ctv. 50. §-ának (2) bekezdése: „Ha a cég létesítő okirata szerződésminta alkalmazásával készült, a változásbejegyzési eljárásra – a (9) bekezdés kivételével – a 48. § rendelkezéseit kell alkalmazni.” A kivétel az ismételt benyújtás lehetőségét szabályozza.] Akármilyen apró hiba (például egy elmaradt email cím) esetén csak fellebbezésnek van helye: a jogorvoslati eljárásban azonban a hiányokat nem lehet pótolni és a fellebbviteli bíróság is „csak” azt vizsgálja, hogy „első fok” a jogszabályoknak megfelelően járt-e el. Ha figyelembe vesszük a novella célkitűzéseit, akkor megállapíthatjuk, hogy ez a rendelkezés nagymértékben megnehezíti a kérelmezők helyzetét, indokolatlan adminisztratív terhet róva rájuk. Arról már nem

A Ctv. 22. §-ának (1) bekezdése szerint „A cégnyilvántartás hitelesen tanúsítja a benne feltüntetett adatok, továbbá a bejegyzett jogok és tények fennállását, illetve azok változásait. (…)” Ezzel ellentétes irányba hat, hogy a kérelem elutasításának okai formális jellegűek (tehát, például, hogy a jogi képviselő meghatalmazása, a bejegyzési kérelem kitöltése megfelel-e a jogszabályoknak); továbbá, hogy az iratok és adatok tartalmáért, azok valódiságáért az ellenjegyző ügyvéd felel, és ha kétely merül fel ezzel kapcsolatban, akkor az ügyvéd ellenőrzésére a bejegyzési eljárásban nincs lehetőség, csak törvényességi felügyeleti eljárásban. Az egyszerűsítés a cégjegyzék közhitelességét veszélyezteti – fogalmaz rövidebben Sárközy Tamás [Sárközy Tamás: Merre tovább társasági jog (A cégtörvény módosítása után); Gazdaság és Jog 2007/9. 3–7. o.]

Konklúzió A társasági jog kapcsán közhelyszerű problémáként merül fel, hogy miként egyeztethető össze a kiszámítható jogi szabályozás a gazdasági viszonyok gyors változásával. Nyilvánvaló, hogy a jogalkotónak figyelemmel kell lennie a nemzetközi és európai gazdasági és társasági folyamatokra, azonban a külföldi minták átvétele a kapkodás és a gyakorlat − tehát a cégbírák és az ügyvédek − véleményének kikérése nélkül a korábbiakban bemutatott jogalkotási „terméket” eredményezi. A pontatlan, hiányos jogalkotást az egységes és kiszámítható jogalkalmazás korrigálhatja, ezért örömmel fogadtuk a Pest Megyei Bíróság Gazdasági Kollégiumának 1/2007 (IX. 27.) állásfoglalását, amely a Ctv. 2007. szeptember 1. napján hatályba lépett módosításának egyes rendelkezéseit értelmezte, és a továbbiakban is szorgalmazzuk ezen gyakorlat folytatását, kibővítését. Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény alapján ugyanis a megyei bíróságok egyedi érdemi határozatai megtalálhatóak − anonim formában − az interneten, a http://www.birosag.hu/engine.aspx?

page=anonim címen, azonban a kollégiumi állásfoglalások nem. A jogalkalmazás rugalmasságának és az elektronikus ügyintézés területeken átívelő jellegének erősítése érdekében javasoljuk, hogy a megyei cégbíróságok tegyék közzé az interneten, honlapjukon az állásfoglalásaikat, vagy hírlevél formájában küldjék meg az elektronikus aláírással rendelkező ügyvédeknek, közjegyzőknek. Az így „materiális” formában is megjelenő bírói gyakorlat gyors és könnyen hozzáférhető formában „vezércsillagul” szolgálhat az ügyfelek és jogi képviselőik számára az adott cégbíróságon követett gyakorlat tekintetében. A jövő dönti el majd el, hogy a társasági jog jelenleg fennálló következetlenségeire és hiányosságaira a jogalkotó vagy a jogalkalmazók fognak megoldást találni, hozzá kell azonban tennünk, hogy a gyakorlat ezen a dilemmán nem gondolkodhat sokat, mert „jogalkalmazói kényszerhelyzetben” van: az ügyfél cégalapítási és egyéb a cégével kapcsolatos kérelmének ugyanis eleget kell tennie. Mi azért „várjuk” az újabb módosítás(oka)t…

Szakma

is beszélve, hogy a cégbírói gyakorlat sem egységes: az expressis verbis szabály ellenére a Bács-Kiskun Megyei Cégbíróság egyszerűsített változásbejegyzés esetén is lehetővé teszi az ismételt benyújtást; míg a Fővárosi Cégbíróság nem.

dr. Rim Zsuzsanna Dorina − dr. Kollár Pál

ÜGYVÉDVILÁG

11

Illésné dr. Patay Andrea, ügyvéd

Szakma

Társasházak, családok Az ingatlanjog, a családjog és a társasházi jog a szakterülete. Főként milyen problémákkal keresik fel az ügyfelek? Volt-e emlékezetes, érdekes esete a praxisa során? A jogi pályát a XI. és XXII. kerületi Ingatlankezelő Vállalatnál kezdtem. 1987–1993 között jogásza és rövid időre vezető jogtanácsosa voltam ennek a vállalatnak, illetve a tevékenységi körét folytató kft.-nek. 1993 óta vagyok egyéni ügyvéd, a családjog mellett az ingatlanjog és a társasházi jog a szakterületem. Ügyvédi tevékenységem meghatározta, hogy ingatlankezelő vállalatnál kezdődött a pályafutásom. Ingatlannal kapcsolatos, illetve társasházi ügyeken kívül főleg bontóperekkel keresnek meg az ügyfelek, gyermekelhelyezéssel, vagyonmegosztással kapcsolatos ügyekben. Családjogi tekintetben alapfontosságú kérdésnek tartom, hogy egy bizonyos szinten a jó viszony megmaradjon a felek között, mert bontóper esetén, ha a házasságból egy vagy több gyerek is született, az emberek teljes egészében nem tudnak elválni egymástól, hiszen a gyerek összeköti őket, és mindig vannak jeles családi események az életben, amikor a szülőknek össze kell jönni. Azt gondolom, hogy az ügyvédi közreműködés elsődleges célja a peren kívüli megegyezés. Erre különös hangsúlyt fektetek, és sok esetben sikerült is elérnem.

Számomra emlékezetes az az eset, amikor ítélethirdetés után 15 perccel, miután még el kellett intéznem valamit a bíróság épületében, a tárgyalóterem előtt ott ült az elvált pár kézen fogva, bizalmasan beszélgetve. Hasonló eset volt, amikor eljutottunk a bontóperi tárgyalásig, és a per szüneteltetése alatt a felek elkezdtek pszichológushoz járni, és többet nem jöttek vissza. Voltak vagyonmegosztási ügyek, ahol viszonylag nagy vagyonok sorsát kellett rendezni, és úgy tűnt az elején, hogy az érdekellentétek mélysége miatt nem sikerül megegyezni. Végül sok esetben vagyonközösséget megszüntető szerződéssel sikerült rendezni a vagyonmegosztást, és nem kellett a bíróságnak ítéletet hozni az ügyben. Ez egyrészt lerövidítette az egész eljárást, másrészt pedig megakadályozta a felek közti viszony elmérgesedését, ugyanakkor egyik fél sem érezte kisemmizve, anyagilag becsapva magát. Legtöbb ügyfelem a legkülönbözőbb ügyekkel is visszajár hozzám, pontosan azért, mert igyekszem nem elmérgesíteni a viszonyt a felek között. Vannak természetesen esetek, amikor minden szándékom ellenére végig kell vinni a bírósági eljárást, mert semmi mód nem mutatkozik a megegyezésre. Régi ügyvédek szokták mondani, hogy a legrosszabb egyezség is jobb, mint a legjobb ítélet. Közös képviselők is járnak hozzám ügyfélként. A társasházi ügyek annyiban bonyodalmasabbak, hogy bár a társasház önállóan szerezhet jogokat, vállalhat kötelezettségeket, az esetek túlnyomó részében nem kell a tulajdonosoknak perben állnia, de ettől függetlenül ezekben a társasházakban túl sok embernek az érdekeit kell valamilyen módon összehangolni. Ebből a szempontból nehezebb, mert az ember hiába érteti meg a közös képviselővel a jogi helyzetet, neki azt még meg kell értetni a társasház tulajdonosaival is. Kiknek kell hozzájárulni, ha fel szeretnék újítani a társasházat? Meglévő társasházak átépítésében, bővítésében, felújításában a közgyűlés a döntéshozó szerv. A társasház tulajdonosaiból álló közgyűlés határoz a közös tulajdonban álló épületrészek és épületberende-

zések használatáról, hasznosításáról és fenntartásáról. A fenntartás fogalmába beletartozik az üzemeltetés, a karbantartás és a felújítás. A fenntartási munkálatokra vonatkozó közgyűlési határozatokat a Társasházi törvény szerint a tulajdonosok egyszerű szótöbbséggel meghozhatják. Az egyszerű szótöbbségtől eltérő szavazati aránnyal hozandó határozatokat a Társasházi törvény külön nevesíti. Új társasház építéséről hozott döntésben az építő szerepe a legjelentősebb? A társasházakról szóló jelenleg hatályos 2003. évi CXXXIII. törvény szerint társasházat nem csak már fennálló épületre lehet alapítani, hanem a későbbiekben felépítendő épületre is. Ilyenkor a telektulajdonos építtető vagy építtetők alkotják meg a társasházi alapító okiratot és a jogerős építési engedély és a tervek birtokában és benyújtják a földhivatalba, ahol a telek tulajdoni lapjának III. részére feljegyzik a társasház alapítás tényét. Ez a jogi szabályozás újdonság a 2003. évi társasházi törvényben, mivel a korábbi jogszabályokban ez a lehetőség nem szerepelt. Mikor szüntethető meg a közös tulajdon? Amennyiben az alapító okirat kifejezetten felhatalmazza a közgyűlést, akkor a tulajdonosok az összes tulajdoni hányadhoz viszonyított legalább 2/3-os többséggel dönthetnek a társasházban lévő olyan közös tulajdonú ingatlanrész elidegenítéséről, amely önálló ingatlan kialakítására alkalmas. Ilyenkor a közgyűlés megállapítja a külön tulajdonokhoz tartozó megváltozott közös tulajdoni hányadokat is. Ez a közgyűlési határozat az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre alkalmas okirat. Bármelyik tulajdonostárs a bíróságtól kérheti valamely közös tulajdonban álló társasházi épületrész közös tulajdonának megszüntetését, amennyiben fennállnak a Társasházi törvényben meghatározott feltételek: – a közös tulajdonban lévő épületrész önálló ingatlan kialakítására vagy meglévő külön tulajdon bővítésére alkalmas – a közös tulajdon megszüntetése a kisebbség méltányos érdekeit nem sérti ÜGYVÉDVILÁG

13

Szakma

Melyek a külön tulajdonnal kapcsolatos jogok és kötelezettségek? A tulajdonosnak a külön tulajdonára vonatkozó jogai (a birtoklás, használat, hasznok szedése és rendelkezési jog) gyakorlását csak a többi tulajdonostárs joga és törvényes érdeke korlátozza, mivel ezek sérelmével a tulajdonosi jogokat nem szabad gyakorolni. Ennek érdekében a szervezeti és működési szabályzatban meg kell határozni a külön tulajdon használatának és hasznosításának szabályait. Lakóépületben a külön tulajdonú nem lakás céljára szolgáló helyiség használata és hasznosítási módja megváltoztatását a közgyűlés megtilthatja abban az esetben, ha a változtatás sértené a lakók nyugalmát vagy a társasház működését. Amennyiben a külön tulajdonú nem lakás céljára szolgáló helyiség használatát olyan tevékenység céljára kívánják megváltoztatni, amely tevékenységhez hatósági engedély szükséges, akkor az engedélyező hatóság felhívja a társasházat, hogy 30 napon belül nyilatkozzon a használati mód megváltoztatása vonatkozásában. Amennyiben 30 napon belül a közgyűlés nem hoz tiltó határozatot, akkor az engedély a hatóság részéről kiadható. A közgyűlés hozzájáruló határozatot valamilyen feltétel kikötésével is hozhat, ez is újdonság a Társasházi törvényben az 1997. évi törvényhez képest. A közgyűlés ezeket a megváltoztatni kívánt használatra vonatkozó határozatokat abszolút minősített szótöbbséggel hozhatja meg, vagyis a szavazati arányt az összes tulajdoni hányadhoz kell viszonyítani és az összes tulajdoni hányadhoz vi-

szonyítva legalább 2/3-os többségnek kell a határozatot meghozni. További feltétel, hogy a nem lakás célú helyiséggel közvetlen szomszédos tulajdonostársak legalább 2/3-ának is igenlő szavazatot kell adnia a hozzájáruláshoz. A tulajdonos felelős a lakásban lakó személyek magatartásáért is, gondoskodnia kell arról, hogy magatartásukkal a többi tulajdonostárs jogát és törvényes érdekét ne sértsék. A tulajdonostárs köteles továbbá a külön tulajdonába beengedni a társasház megbízottját, amennyiben valamilyen közös tulajdonú rész ellenőrzése vagy erre vonatkozó fenntartási munkálatok elvégzése ezt szükségessé teszi. Amennyiben a tulajdonostárs lakásában építkezést tervez, és az építkezés érinti valamelyik közös tulajdonú részt, akkor az építkezéshez a tulajdonostársak 4/5-ének hozzájáruló nyilatkozata szükséges, amely nyilatkozatot írásban kell megadni. Itt a Társasházi törvény nem az összes tulajdoni hányad 4/5-ének, hanem a tulajdonostársak 4/5-ének hozzájárulását szabja meg feltételként. Ha a külön tulajdonban tervezett építkezés nem érint közös tulajdonú részt, akkor a tulajdonostárs csak bejelenteni köteles a közös képviselőnek a tervezett építkezést. Ebben az esetben a társasház tulajdonosai részéről nincs szükség hozzájárulásra. A külön tulajdonok tekintetében az alapító okirat módosítását könnyíti meg a Társasházi tv. azon rendelkezése, mely szerint ha a társasházban külön tulajdonú lakást vagy helyiséget műszakilag megosztanak vagy egymással szomszédos lakásokat vagy helyiségeket műszakilag egy lakássá vagy helyiséggé összevonnak, az ehhez szükséges alapító okirat módosí-

Fotók: Hudák László

– a közös tulajdon megszüntetésére irányuló kereset benyújtására a tulajdonostársat a közgyűlés felhatalmazta.

Illésné dr. Patay Andrea 1954-ben született, 1983-ban a Pécsi Tudományegyetem Jogi Karán diplomázott. 1993 óta egyéni ügyvéd. Szakterülete a családjog, ingatlanjog és társasházi ügyek. Szabadidejében olvas, teniszezik, biciklizik, fürdőkbe jár. Szereti a rokoni összejöveteleket és a külföldi utazásokat.

táshoz elegendő a valamennyi tulajdoni hányad egyszerű szótöbbségével hozott közgyűlési határozat. Társasházi ügyekben az alapító okirat módosítás széljegyét a földhivatal a külön tulajdoni lapokra is feljegyzi, abban az esetben is, ha az alapító okirat módosítás az egyes külön tulajdonokat legfeljebb a hozzájuk tartozó közös tulajdoni hányad vonatkozásában érinti. Ez azért problémás – és az utóbbi időben egyre gyakrabban felmerül –, mert amikor a tulajdonos el akarja adni a lakását vagy hitelt szeretne felvenni, akkor a tulajdoni lapján széljegy van, ami megelőzi az adásvételt vagy a jelzálogjogot. Ilyen esetekben a bankok nem akarnak hitelt folyósítani, mert nem tudják a jelzálogjogukat bejegyeztetni. A rangsor megváltoztatási kérelem ebben az esetben – tekintettel a társasházi tulajdonostársak nagy számára – szintén hoszszadalmas eljárás. Azt gondolom, szerencsésebb lenne ebben az esetben egy olyan ingatlan-nyilvántartási szabályozás, amellyel nem akadályozzuk a társasház tulajdonosainak különböző jogcselekményeit a saját ingatlanukkal kapcsolatban. dr. Pál Edith

14

ÜGYVÉDVILÁG

Dr. Simonka Csaba, ügyvéd

Szakma

Kártérítés balesetből, műhibából Közlekedési balesetekkel és egészségügyi műhibákkal kapcsolatos káresetekre specializálódott dr. Simonka Csaba. Mint lapunknak adott nyilatkozatából kiderül, az előbbi ügyeknél elvileg könnyebb a bizonyítás, de a kárt szenvedett félre olykor mégis aránytalanul nagy bizonyítási teher nehezedik. Az egészségügyi műhibákkal kapcsolatos kártérítési perek száma az elmúlt két évtizedben jelentősen megnőtt, a betegek ugyanis egyre jobban tisztában vannak a jogaikkal.

„Kártérítési joggal foglalkozom, ezen belül biztosítási jogviszonyból eredő kártérítési viszonyokkal, és műhibákból eredő kártérítési viszonyokkal, amelyekre a Ptk. szerződésen kívül okozott károkért való felelősségi szabályai az irányadóak.” – mondta lapunknak dr. Simonka Csaba.

Fotók: Bakcsy Árpád

A fővárosban leginkább a közlekedési balesetekkel kapcsolatos ügyek a gyakoribbak. A gépjárművek kötelező felelősségbiztosításról szóló kormányrendelet lehetővé teszi, hogy a károkozó helyett közvetlenül a biztosítókkal szemben érvényesítse igényét a károsult. Maga a törvényi szabályozás eléggé szűk, a törvény csak azt határozza meg a jogalap vonatkozásában, hogy a károsultnak kell bizonyítania a károkozás tényét, az okozati összefüggést, és a jogellenességet. Ezen túlmenően teljesen szabad a bizonyítás, a vagyoni és nem vagyoni kártérítésre nézve az egyes bírói határozatokon kívül

nincs egységes szabályozó, sorvezető a bírói gyakorlat számára. Dr. Simonka Csaba szerint egyes esetekben túlzott bizonyítás nehezedik a kárt szenvedett félre, ami az igény érvényesítését megnehezíti. Közlekedési baleseteknél a károkozás ténye adott – a gépjármű összetört –, az okozati összefüggés általában az igazságügyi szakértő a rendelkezésére álló eszközökkel meg tudja állapítani. A felelősség megállapításához önmagában ez a szakvélemény és a felek előadása elegendő. A biztosítót a rendőrség szabálysértési határozata sem köti, bár nagy könnyebbség, ha van ilyen határozat, a baleseti mechanizmus azonban e határozatból nem állapítható meg. A biztosító elég gyakran vitatja, hogy ott és úgy bekövetkezhetett a baleset, ilyenkor a károsult kötelessége, hogy megelőlegezze az eljárás költségeit, szakértői bizonyítást indítványozva, aki adott esetben számítógépes szimulációs módszerrel bizonyíthatja be, hogy a baleset ebben a formában bekövetkezhetett-e. Ha a biztosító a kár összegszerűségét is vitatja, a károsultnak az összegszerűség tekintetében is kell szakértői véleményt beszereznie, ami miatt az eljárás akár évekig is elhúzódhat. Egyetlen dolog köti a bíróságot: ha valaki bűncselekmény okozásával követi el a kárt és a büntetőeljárásban a bíróság megállapította a bűnösségét, a polgári bíróság nem állapíthatja meg, hogy a nevezett nem követte el a terhére rótt cselekményt. A bíróság azonban ezekben az esetekben is csak ennyiben van kötve, még akár eltérő tényállást is megállapíthat.

Egy közlekedési baleset – a részt vevők pozíciójától függően – két igényt is megalapozhat: a kötelező felelősségbiztosításból eredő kártérítési, másrészt a casco vagyonbiztosításból eredő egyéb kötelmi igényt. A bíróságokon sokszor előfordul, hogy mind a károsult, mind a károkozó egymástól függetlenül nyújt be keresetet, ha pedig valamelyik ügyben előbb születik jogerős ítélet, az abban az eljárásban beszerzett igazságügyi szakértői vélemény felhasználható volna a későbbi perben. Újabban a bíróságok azonban – holott a Polgári perrendtartás erre lehetőséget adna – ezt mégsem használják fel, hanem kötelezik a felperest, hogy a már korábban jogerősen elbírált ténybeli alapból származó ügyben megállapított tényállástól függetlenül újra előlegezzen szakértői költséget a jogalapra vonatkozóan. A Ptk. a károkozásokkal kapcsolatban teljes reparációt ír elő, vagyis az eredeti állapotot kell helyreállítani, amennyiben pedig az nem lehetséges, a kárt pénzben kell megváltani. A korábbi bírói gyakorlat szerint, amennyiben egy gépjármű gazdaságosan javítható volt, a bruttó javítási költséget ítélte meg a bíróság, most eltérő a joggyakorlat: az egyik álláspont szerint az áfa csak akkor jár, ha javítás megtörtént és van róla számla, ha nincs, csak az áfa nélküli nettó összeg kifizetésére kötelezhető a biztosító. Dr. Simonka Csaba úgy véli, ez azért aggályos, mert ha a károsultnak nincs cascoja, ami alapján az előcascora a biztosító téríti a javítási költséget, vagy egyébként pénze a javíttatásra, a biztosító pedig vitatja a károkozást, a bíróság nem fogja a bruttó összeget megítélni, vagyis az áfát saját zsebéből kell megelőlegeznie a kárt szenvedett félnek. Előfordulhat, hogy a biztosító ezt ÜGYVÉDVILÁG

15

Szakma

sem fizeti ki, ilyenkor a károsultnak nincs más választása, minthogy ismét bírósághoz forduljon. A dr. Simonka Csaba praxisában előforduló ügyek másik csoportját a műhibák – legnagyobb számban orvosiak – adják. Magyarországon ma nem feltétlenül az orvos vagy az egészségügyi dolgozó hibájából, hanem túlterheltségük miatt fordulhat elő műhiba, amikor egyszerűen túl fáradtak a műtéti beavatkozások elvégzésekor. Hatalmas teher nehezedik rájuk, túlnyomórészt ezek miatt következnek be azok a szövődmények, amelyekről a bíróság azt szokta kimondani, hogy orvosi műhibáknak minősülnek. Ezen ügyek csoportja egy ügyvédtől megkívánja, hogy valamennyire orvos is legyen, hiszen neki, mint a per első bírájának, az ügyfele előadása alapján kell azonnal eldöntenie, hogy történhetett-e szabályszegés az orvos részéről, ami az igényt megalapozza. Közismert, hogy a műhibaperekben megítélt kártérítési összegek jóval alacsonyabbak Magyarországon, mint Nyugat-Európában vagy Amerikában. A nem vagyoni kártérítés teljes egészében bírói mérlegelés tárgya, mindig az eset összes körülményeit vizsgálják. Vagyis csak a korábbi bírói gyakorlatra lehet hagyatkozni, amikor az ügyet egy hasonló korábbival vetjük össze. A bíróság két szempontot szokott vizsgálni: azt, hogy az adott egészségügyi intézmény eleget tett-e tájékoztatási kötelezettségének a beteg felé – vagyis az adott beavatkozás kockázatairól kime-

rítő tájékoztatást adott-e, a beteg volt-e abban a helyzetben, hogy eldöntse, akarja-e a beavatkozást vagy sem. Ha a tájékoztatás nem volt teljes körű, az önmagában megalapozhat kártérítési igényt. A bíróságok által vizsgált másik szempont, hogy a beavatkozást a szakmai szabályok figyelembevételével, a lehető legjobb színvonalon végezték-e el, és ha nem, a bekövetezett károsodás, egészségromlás ennek a következménye-e. E jogalapból akkor is érvényesíthet igényt a károsult, ha egyébként az egészségügyi

Dr. Simonka Csaba ügyvéd (35 éves) 1996-ban végzett a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Ügyvédi tevékenységét 1999-ben kezdte először egyéni ügyvédként, majd a Kamarás, Simonka & Szabó Ügyvédi Iroda alapító tagjaként, melynek jelenleg vezetője. Már ügyvédjelöltként kifejezetten biztosítási és kártérítési jogviszonyokból eredő jogvitákkal foglalkozó ügyvédi irodákban szerzett tapasztalatot, és jelenleg is ez tartalmazza megbízásainak túlnyomó részét. 2000–2006 között az önkormányzati politizálásban is részt vett Óbuda-Békásmegyer Képviselő-testületében. Hobbija bármilyen szerencsejáték, utazás, síelés.

16

ÜGYVÉDVILÁG

intézmény minden tájékoztatási kötelezettségének eleget tett. Sokkal nehezebb a bizonyítás, szintén orvos szakértő fogja megállapítani – a maga szubjektív megítélése alapján –, hogy a kollégája vétett-e a szakmai szabályok ellen. Ezen ügyek körében a leggyakoribb, hogy az egészségügyi intézményben fenyegető fertőzésveszély alakít ki szövődményeket, amelyek később maradandó egészségkárosodáshoz vezetnek. Sokkal egyszerűbb a bizonyítás a tájékoztatási kötelezettség elmulasztásánál. Objektív körülmény, hogy az intézmény megadta-e a szükséges tájékoztatást. Van rá példa, hogy nem csak az állami, önkormányzati fenntartású, hanem a magánkézben lévő egészségügyi intézményeknél sem figyelnek arra, hogy a beteget teljes körűen tájékoztassák. Az ügyvéd praxisában a legelterjedtebbek a nőgyógyászati beavatkozások során elkövetett műhibák. Ha ciszta alakul ki a petevezetékben, előfordul, hogy a beavatkozás közben véletlenül megsértik a petefészek környékén lévő szerveket. Sokszor csak a beteg jelzése alapján veszik például észre, hogy átvágták a vesevezetéket, amikor leáll a veseműködés. A másik nagy problémát az intézményekben uralkodó higiéniás körülmények jelentik, amelyek a friss műtét elvégzése után hatalmas fertőzésveszélyt okozhatnak a betegeknek. Volt már precedens

A műhibaperekben megítélt kártérítés összegének nagysága egy sor körülménytől, így a beteg korától, nemétől és életvitelétől is függ. Fontos szempont, hogy a páciens a károsodást követően a korábbi munkáját mennyire képes folytatni, fel kell-e hagyni az életvitelével. A bíróság ezekben az esetekben ezért széles körű bizonyítást folytat le.

Szakma

arra, hogy a nőgyógyászati műtét után a beteg az udvaron sétált, amikor szétnyílt a sebe, amit jelzett ugyan az orvosnak, de az különösebben nem foglalkozott vele, csak kötést tett rá. A páciens végül a kórteremben olyan fertőzést kapott, hogy leállt az emésztése, bélösszenövések alakultak ki, fél tucatnál is több műtétet kellett rajta egymás után elvégezni, és a normál emésztést így sem tudták helyreállítani.

vül fizetne, az ő praxisában még egyszer sem fordult elő. Az intézményeknek kötelező felelősségbiztosítást is kell kötniük, és a biztosítójuknak is el kell ismernie, hogy orvosi műhiba történt, amelyet ha a bíróság jogerősen kimond, az azzal kapcsolatos kártérítés összegét a felelősségbiztosítás terhére fizetik ki. Emiatt akár három-négy évig is tarthat egy-egy műhibaper. Az egészségügyi intézmények érthető módon igyekeznek kivárni az eljárás végét, hiszen így tudják levédetni magukat a fenntartójukkal szemben. A műhibaperek száma a rendszerváltás után szaporodott meg, és jelenleg is növekszik a számuk. Dr. Simonka Csaba szerint praxisában jelenleg 25–30 ilyen ügy fut. A műhibaperek számának növekedését jelentősen elősegítette a betegjogi képviselői rendszer 1997-es bevezetése, azóta ugyanis a páciensek sokkal inkább tisztában vannak a saját jogaikkal.

Dr. Simonka Csaba szerint nagyon ritka, hogy az egészségügyi intézmény peren kí-

Az automenedzser.hu olyan autósportál, ahol helyükre kerülnek a dolgok az új vagy használt, cégés hobbiautókról, aktuális tesztekrôl, hírekrôl, autós eseményekrôl.

dr. Schmidt Gábor

A HVG Online vadonatúj oldalán tere van a véleményeknek, de tisztelete a tényeknek. Korrekt és mértékadó, tárgyszerû és mégis személyes. www.automenedzser.hu – A HVG autósportálja ÜGYVÉDVILÁG

17

Cafeteria és munkavállalói érdek-képviselet – dr. Balogh Margit Szakma

Válaszol a munkajogász Mostanában gyakran látni-hallani álláshirdetésekben, cikkekben, hogy egyre több cégnél található ún. cafeteria rendszer. Mit takar ez a kifejezés, mit kell feltétlenül tudni róla? A cafeteria egy béren kívüli juttatásokat kínáló vállalati ösztönző rendszer, amely egy adott cég minden munkavállalója számára – azonos értékű fix éves keretösszegen belül – lehetővé teszi a választást a cég által a rendszerbe felvett juttatások közül. A cég által összeállított „étlapról” a dolgozók a keretösszegen belül tetszés szerint válogatják össze béren kívüli juttatásaikat. Fontos rögzíteni, hogy azok a juttatások, amit a munkáltató a Munka Törvénykönyve alapján köteles biztosítani a munkavállalónak, nem vehetőek fel a cafeteriába. A cafeteriába felvehető juttatásokat típusuk szerint három csoportba sorolhatjuk, mégpedig természetbeni, bérjövedelem, és osztalék típusú juttatásokba. A rendszer legkedveltebb elemei a meleg és hideg étkezési utalvány, az otthoni internet, a helyi utazási bérlet, az önkéntes egészségpénztári hozzájárulás, az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás, az iskolakezdési támogatás (ún. „sulicsekk”), az üdülési csekk. Természetesen a rendszerbe beválogatható elemek száma ennél jóval nagyobb.

18

ÜGYVÉDVILÁG

Hogyan lehet létrehozni egy cégnél a cafeteria-t? A cafeteria rendszer bevezetésének első lépése az alapjául szolgáló források megtalálása. Ezeket jellemzően a béremelésre fordítandó összeg, a 13. havi bér, a bónusz és a jutalmak teszik ki, de hazai jellegzetességként ide kell sorolnunk az eddig „egyéb módon” juttatott jövedelmek legalizálását is. A következő lépés az esetleges csoportok kialakítása, és az egyes elemek összeválogatása. A cég vezetőségének és HReseinek fontos feladata a munkavállalók igényeinek felmérése, hiszen a pályakezdő fiatalokat jobban motiválja a sportutalvány vagy az otthoni internet, a családosokat az üdülési csekk, az idősebbeknek pedig fontosabb lehet az önkéntes egészségpénztári vagy nyugdíjpénztári hozzájárulás. A rendszer felállítása után következhet a rendszer bevezetése, gyakorlati alkalmazása az adott cégnél, aminek egyik legfontosabb eszköze a megfelelő kommunikáció a cég dolgozóival. A rendszer zökkenőmentes bevezetéséhez elengedhetetlen, hogy a munkavállalók megismerjék a cafeteria lényegét, és hogy megértsék, hogy így összegszerűen több jövedelemhez juthatnak, „jobban járnak”, mintha ugyanakkora összeget béremelés formájában kapnának meg. Természetesen a munkavállalók részéről sokszor elhangzik, hogy a cafeteriával a munkáltató is jobban jár, de mivel a rendszer kialakítása végső soron azt is szolgálja, hogy a cég ugyanannyi ráfordítással többet adhasson, ezáltal versenyképesebben működhessen, így stabilabb munkahelyek alakuljanak ki; az is fontos, hogy a munkavállalóval szükség esetén a munkáltatói oldal indokait is megértessük. A cafeteria kommunikálása a cégeknél általában a HR feladata, de nagy segítséget nyújthat benne a munkavállalói érdekképviselet is, azaz a szakszervezet vagy az üzemi tanács, ha működik ilyen az adott cégnél.

Fotók: Hudák László

Milyen előnyökkel jár a cafeteria? A cafeteria nagyszerű motiváló eszköz, számos felmérés és a nemzetközi tapasztalat igazolja, hogy az a munkavállaló, aki megfelelő béren kívüli juttatást kap, nem vált munkahelyet 10–20 ezer forinttal magasabb bérért, így a cafeteria csökkenti az igen költséges fluktuációt és növeli a dolgozó lojalitását. Kézzelfogható előnye az is, hogy konkrét éves vagy havi nettó összegre forintosítható, így nagyon jól kommunikálható a munkavállalók felé. A munkáltató számára a cafeteria versenyelőnyt biztosíthat, hiszen a legkisebb közteher fizetése mellett juttatja a lehető legnagyobb jövedelemhez a munkavállalókat, így ugyanannyi ráfordítással több adható a cafeteria rendszerében, mint azon kívül, tehát nagyon költséghatékony. További előnye a munkáltató számára, hogy a jó cafeteria – bevezetését követően – megfelelő informatikai háttér kialakításával viszonylag egyszerűen admi-

nisztrálható. A cafeteria rendszer működtetése egyébként a közhiedelemmel ellentétében nem csak nagy és közép-, hanem kisebb cégek számára is hasznos, hiszen bevezetésének költsége töredéke annak, ami ezáltal – már rövid távon is – megtakarítható.

A munkavállalóki érdek-képviseleti szervek említésekor először mindenki sze gondol, az üzemi taa szakszervezetre sz nácsot kevesebben ismerik. Miért van nác ez íígy? Az üzemi tanács a szakszervezethez hasonlóan szintén munkavállalói érdekson képviseleti szerv, amelyet legalább 50 munkavállaló esetén kell választani. A választásra vonatkozó szabályokat nagyon pontosan és részletesen megállapítja a Munka törvénykönyve. Nagyon érdekes, hogy sok munkahelyen nem választanak üzemi tanácsot, pedig a munkavállalók létszáma eléri az 50 főt. Több munkáltató is megkeresett már a kérdéssel, hogy kell-e ilyen esetben forszíroznia az üzemi tanács megalakítását. Véleményem szerint a munkáltatótól nem várható el, hogy ösztönözze a munkavállalókat az üzemi tanács megalakítására, és nem kötelessége erről munkavállalói kezdeményezés nélkül gondoskodni. Az üzemi tanács megalakítása a munkavállalók joga, ha ezen jogukkal nem élnek, az az ő döntésük, ennek hátrányait is ők viselik. Vannak olyan törvényben szabályozott helyzetek – mint például a felügyelőbizottság működése a több mint 200 főt foglalkoztató munkáltatónál, vagy az anyacég európai részvénytársasággá alakulásának esete – ahol különösen nagy jelentősége van annak, hogy működik-e üzemi tanács a cégnél, mivel annak feladata lenne a munkavállalók képviselőinek delegálása. Ilyenkor felmerül a kérdés,

Dr. Balogh Margit 1998-ban szerzett jogi diplomát Budapesten az ELTE Jogi Karán. A Schönherr Szécsényi Ügyvédi Iroda együttműködő partnere. Főként munkajoggal és ingatlanjoggal foglalkozik. Angolul és németül beszél. Szabadidejében szívesen utazik és zenél.

... egy adott cég munkavállalói érdekképviselete csak akkor hiteles, ha az fontos a hétköznapok során ...

hogy miként valósul meg a munkavállalói képviselet üzemi tanács nélkül? A létező két álláspont közül véleményem szerint az az elfogadható, hogyha a munkavállalók nem képviselik a saját érdekeiket, nem elég aktívak, és nem választanak üzemi tanácsot, akkor számolniuk kell azzal, hogy bizonyos érdekérvényesítési lehetőségektől elesnek, például nem tudnak munkavállalókat delegálni a felügyelőbizottságba, pedig a jogszabály szerint erre lehetőségük lenne. Ezen álláspont megalapozottságát számomra az indokolja, hogy egy adott cég munkavállalói érdekképviselete csak akkor hiteles, ha az fontos a hétköznapok során, mindennapos ügyekben is, nem csak akkor, amikor jogszabály hívja fel az üzemi tanácsot erre. Milyen lehetőségeket biztosít a jogszabály az üzemi tanács részére a fent nevesített delegálás esetein kívül? Az üzemi tanácsnak jóléti célú pénzeszközök, ingatlanok felhasználása ügyében együttdöntési joga van, mindemellett nagyon sok kérdésben véleményezési jogo-

sultsága van, sőt, a munkáltatónak törvénybe foglalt tájékoztatási és véleményeztetési kötelezettségei is vannak felé, többek között a munkáltató átszervezésére, átalakítására, a személyügyi nyilvántartás rendszerének kialakítására, valamint az új munkaszervezési módszerek és a teljesítménykövetelmények bevezetésére vonatkozóan. A törvényi kötelezettségek be nem tartása, figyelmen kívül hagyása esetén a munkáltatói intézkedés érvénytelen, ennek megállapítása érdekében az üzemi tanács bírósághoz fordulhat. A bíróság nemperes eljárásban, 15 napon belül határoz. Az üzemi tanács tagjait a szakszervezetekhez hasonlóan munkaidő-kedvezmény illeti meg, továbbá munkajogi védelmet élveznek, az üzemi tanács előzetes egyetértése szükséges többek között az üzemi tanácstag munkavállaló munkaviszonyának a munkáltató által rendes felmondással történő megszüntetéséhez. Az ilyen tisztségviselővel szemben alkalmazandó rendkívüli felmondás előtt előzetesen ki kell kérni az üzemi tanács véleményét. Mi az oka annak, hogy Magyarországon nem terjedtek el jobban az üzemi tanácsok?

Ennek nyilván több oka is van, de én leginkább kettőt emelnék ki, egyrészt munkavállalói, másrészt munkáltatói oldalról. Sok munkavállaló nincs tisztában azzal, hogy mekkora szerephez juthat egy üzemi tanács, és a dolgozók gyakran nem kívánnak időt fordítani egy érdek-képviseleti szerv létrehozására, nem akarnak tevékenyen részt venni annak működésében, inkább azt várják el, hogy valaki ezt helyettük és érdekükben megtegye, azonban egy cégnél az erre alkalmas embereket nem könnyű megtalálni. A munkáltatók pedig nem erőltetik a munkavállalói érdek-képviseleti szervek, így az üzemi tanácsok megalakítását sem, pedig egy jól működő, konstruktív üzemi tanács számukra is hasznos lehet, mert jelentősen megkönnyítheti a cég munkavállalók felé irányuló kommunikációját. Az üzemi tanáccsal egyeztetett döntéseknek nagyon gyakran jobb a munkavállalói fogadtatása. Ezeket a kommunikációs feladatokat üzemi tanács hiányában sokszor a HR veszi át, azonban a HR személyzetét a munkavállalók a munkáltató oldalán álló munkavállalókként kezelik, így a funkciók átvállalása nem mindig sül el jól.

Szakma

„

dr. Kovács Zsolt

ÜGYVÉDVILÁG

19

Szakma

Jog az ésszerű időben való döntéshez – dr. Szendrei Róbert

Bírák bírái A világ többi demokráciájához hasonlóan Magyarországon is van mód fellebbezni egy első fokú ítélet ellen, s még a másodfokon meghozott döntés is lehet jogorvoslati kérelem tárgya. Mi történik azonban akkor, ha az illetékes bíróság azzal csorbítja az egyik fél jogát, hogy ésszerű időben nem hoz döntést? Erre az esetre is van megoldás: be kell perelni az adott bíróságot. Szendrei Róbert ezt tette, s nem is eredmény nélkül.

Dr. Szendrei Róbert olyat tett, amire eddig még nemigen volt példa Magyarországon: a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 2. paragrafusa alapján jogerősen pert nyert egy hazai megyei bíróság ellen. A jogász végzettségű, ügyvédi szakvizsga előtt álló fiatalember idén februárban kapta kézhez azt az ítéletet, melyben az ügyben eljáró Győri Ítélőtábla személyhez fűződő jog megsértése miatt elmarasztalta az alperes Komárom-Esztergom Megyei Bíróságot. A bírák bírái a Pp. alapján megfellebbezhetetlenül leszögezték: a komárom–esztergomiak megsértették Szendreinek a tisztességes eljáráshoz és a jogvita ésszerű időn belül történő eldöntéséhez fűződő jogát, valamint a perben álló felek – Szendrei és válófélben lévő felesége – egyenlőségét.

„

„Ebben a perben nem is a pénz számít. Ennél fontosabb az az alapelv, amelyet most a bíróság megerősített: hogy egy család életében az atyaságnak legalább akkora szerepe van, mint az anyaságnak.”

Az ítélet egy negyedik éve húzódó házassági bontóper újabb állomásaként vonulhat be a magyar jogtörténetbe. A szóban forgó ügy akkor vette kezdetét, amikor 2004-ben Szendrei Róbert felesége válóperi keresetet adott be férje ellen az Esztergomi Városi Bíróságon. Az eljárás annak rendje és módja szerint el is indult, és még jelenleg is tart a Győri Városi Bíró-

20

ÜGYVÉDVILÁG

ságon. A pár két gyermekét az Esztergomi Városi Bíróság ideiglenesen az anyánál helyezte el, ám az ideiglenes kapcsolattartásról szóló döntését csak 2006 januárjában hozta meg, vagyis a helyzet odáig bonyolódott, hogy az Esztergom Városi bíróság hosszú hónapokon keresztül elmulasztott intézkedni a gyermekek és az apa kapcsolattartásáról. A férfi többször is felpanaszolta a bíróságon, hogy felesége elzárkózó magatartása következtében huzamos ideig el volt zárva a lányaitól – amint most a Győri Ítélőtábla is megállapította, az apa egy évig egyáltalán nem találkozhatott gyermekeivel, és a megelőző esztendőben is csak háromszor tíz percre láthatta őket. Ez persze távolról sem nevezhető méltányos eljárásnak, ezért Szendrei jogorvoslatért folyamodott az illetékes fórumokhoz. Mivel azonban az alapügyben eljáró Esztergomi Városi Bíróság nem perképes, az alperes a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság lett, melynek jogi képviseletét az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala Módszertani, Jogi és Képviseleti Főosztálya látta el. A jogi szakvizsga előtt álló apa jobbnak látta, ha nem önmagát képviseli, hanem jogi szószólójának felkéri Hegedűs István ügyvédet, az Elvált Apák Egyesülete sok hasonló esetet látott elnökét. Az első fokon eljáró Győr-MosonSopron Megyei Bíróság tavaly márciusban igazat adott Szendreinek; ezután az alperes fellebbezett, ám a Győri Ítélőtábla most helyben hagyta a tavalyi ítéletet, így a döntés idén februárban jogerőre emelkedett. „Bizonyos esetekben érthető, ha a bíróság halogatja a döntést – amikor, főleg bontóper esetén, úgy látja, hogy a

helyzet még nem érett meg az ítéletre, vagy még nem kristályosodott ki a felek álláspontja. De ha egyértelmű, hogy az apa el van zárva a gyermekeitől, akkor haladéktalanul cselekedni kellett volna. Bízom benne, hogy a per anyaga megjelenik a Bírósági Határozatok tárában is, hogy minél szélesebb körben lehessen tudni róla: van mód jogorvoslatot nyerni egy bíróság döntésével – pontosabban nem döntésével – szemben is” – mondja lapunknak Hegedűs István. Az ítéletet első fokon meghozó Savanyúné Lakatos Erzsébet kollégiumvezető bíró, és a másodfokon döntő Ábrahám Éva, Vass Mária, Lezsák István alkotta bírói tanács szerint az Esztergomi Városi Bíróság megsértette a felperes jogait. 2005 márciusában ugyanis szakértői vélemény nélkül ideiglenes intézkedéssel az anyánál helyezte el a gyermekeket anélkül, hogy a kapcsolattartást rendezte volna, és 2004 szeptembere és 2006 januárja között nem hozott ideiglenes intézkedést az apa és külön élő gyermekeinek kapcsolattartásáról. A győriek szerint az ideiglenes elhelyezésről legkésőbb 2005 februárjában dönteni kellett volna, hiszen addigra Szendrei folyamatosan jelezte a kapcsolattartás akadályoztatását. A zavart az okozhatta az Esztergom Városi Bíróságon, hogy a hosszan bonyolódó per egy pillanatában az apa – mint mondja, részben a felesége támasztotta kényszerből – viszszavonta a gyermekek elhelyezéséről szóló intézkedés iránti kérelmet. Ez irányú igényét azonban hamarosan ismét előter-

INTERNATIONAL LEGAL SERVICES

OFFSHORE CÉGEK alapításának közvetítése ingyenes tájékoztatók, konzultációk (elĞzetes bejelentkezés alapján) 1088 Budapest, Rákóczi út 27/A. III. em. 1. Tel.: +36 (1) 266-0054, Fax.: +36 (1) 266-5351 E-mail: [email protected] www.ilshungary.hu

Szakma

jesztette; igaz, a kapcsolattartásról szóló kérelmét nem formálisan, de tartalmilag egyértelműen – mutatott rá a győri ítélőtábla, hangsúlyozva, hogy Szendrei Róbert kérelme a két év alatt mindössze egy hónapig nem élt, ez pedig nem elegendő indok az apa és gyermekei közti kapcsolattartás akadályozására, különösen azért, mert a Pp. 287. § c) pontja alapján a bíróságnak a kapcsolattartást ideiglenesen hivatalból – akár kérelem nélkül is – szabályoznia kellett volna.

„

„Európában több ország is van, ahol az esetek legalább 30–40 százalékban az apánál helyezik el a gyermekeket.”

„Ebben a perben nem is a pénz számít. Ennél fontosabb az az alapelv, amelyet most a bíróság megerősített: hogy egy család életében az atyaságnak legalább akkora szerepe van, mint az anyaságnak” – nyilatkozza az Ügyvédvilágnak Szendrei Róbert. Szerinte itt az ideje, hogy a magyar családjogi bíráskodás szakítson a társadalmi sztereotípiaként élő túlzottan anyaközpontú szemlélettel, és figyelembe vegye a felek egyenlőségét. „Miközben az élet egyéb területein a női egyenjogúságért folyik a küzdelem, a válóperek több mint 90 százalékában az anyának ítélik a gyermeket. Ez igen torz arány, hiszen ebből azt az abszurd következtetést kellene levonni, hogy az apák ab ovo nem alkalmasak gyermeknevelésre” – mondja, emlékeztetve, hogy Európában több ország is van, ahol az esetek legalább 30–40 százalékban az apánál helyezik el a gyermekeket.

Fotók: Bakcsy Árpád

A jogerős ítélet leszögezte: azzal, hogy nem hozott – akár, ad absurdum, a kapcsolattartást kizáró vagy korlátozó – döntést, az Esztergomi Városi Bíróság megsértette a Pp. 2. §-ában rögzített, a tisztességes eljáráshoz, a jogvita ésszerű időn belül történő eldöntéséhez való jogról szóló ítélkezési alapelveket, mi több, ezzel kizárta mindenféle jogorvoslat lehetőségét, hiszen ha nincs határozat, akkor értelemszerűen nincs mi ellen fellebbezni. Az alperes Komárom-Esztergom Megyei Bíróság ezért 50 ezer forint nem vagyoni kártérítést köteles fizetni a felperesnek, és állnia kell a perköltséget is – ám nincs az az összeg, amely visszaadja az apa és lányai közti kapcsolatból kieső két évet.

Amint pedig Hegedűs Istvánék hozzáteszik, a gyermekek érdekeit szolgálhatná az is, hogy a bíróság egyes esetekben közös szülői felügyeletre kötelezze a feleket, ám Magyarországon jelenleg erre nincs jogi lehetőség, Pedig Szendrei szerint sokszor – ha nincs más megnyugtató megoldás – erre volna szükség, és mindjárt a saját példáját említi: nagyobbik lánya igen összetett kezelést igénylő autista, s ilyen helyzetben mindkét szülő fokozott jelenlétére van szükség. (Házasságuk egyébként a jelenleg kilencéves kislány kezelésének szükségessége feletti vita miatt romlott meg végérvényesen.) Szendrei szerint az ügy másik tanulsága igen jó hír a hazai jogalkalmazás helyzetéért felelősséget vállalók számára: ezek szerint ugyanis az ítélkezési gyakorlat van annyira fejlett Magyarországon, hogy a rendszeren belül ki lehet mondani, ha egy bírósági eljárás nem tisztességes. „Ellenkező esetben ugyanis előfordulhatott volna, hogy az ügy a strasbourgi emberi

Dr. Szendrei Róbert az Esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumban érettségizett. Az Egyesült Államokbeli Niagara Egyetemen politológiai, illetve az ELTE BTK történelem szakán folytatott tanulmányai után az ELTE ÁJK hallgatója lett, ahol 2001-ben jogi diplomát szerzett. 1998 és 2002 között a szociális és családügyi miniszter tanácsadója volt, majd bankban, építőipari beruházó cégnél dolgozott jogászként, illetve vezérigazgatói titkárságvezetőként. Jelenleg a Budapesti Szent Ferenc Kórház jogásza és a Magyar Rádió Zrt. felügyelőbizottságának tagja.

jogi bíróság elé kerül. Ekkor ezt a megállapítást már egy nemzetközi fórum mondta volna ki, ennek pedig akár az egész ország hírneve látta volna kárát” – vélekedik dr. Szendrei Róbert. Szőnyi Szilárd

ÜGYVÉDVILÁG

21

Szakma

CompLex Reggeli dr. Bakonyi Béla

Adóellenőrzés, választottbíráskodás

2008-as évadának legmagasabb résztvevői számát érte el a CompLex Kiadó által szervezett ügyvédreggeli március 25-én, amikor dr. Bakonyi Béla igazságügyi adóés könyvszakértő az adóellenőrzésekről és a vagyonosodási vizsgálatokról tartott előadást a megjelenteknek.

Az előadás a jogszabályi környezet bemutatásával kezdődött. Dr. Bakonyi Béla elmondta, hogy a vagyonosodási vizsgálatokat alapvetően négy jogszabály, az Alkotmány, az Adózás rendjéről szóló törvény (Art.)., a Ket., valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szabályozza, majd áttért az adózókat az adóeljárás során megillető jogok, valamint az adózókat terhelő kötelezettségek ismertetésére. Első jogosultságként az iratokba való betekintést említette, amelyet az adózók nem az ellenőrzés időszakában, hanem az eljárás peres szakaszában alkalmaznak. A jog azonban nem korlátlan, az Art. a Ket. alapján korlátozza azt. Saját tapasztalatként elmondta, hogy a jegyzőkönyv-tervezet nem szerepel a tiltott iratok között, így abba az adózó vagy képviselője betekinthet. A képviselettel kapcsolatosan hangsúlyozta, hogy az ügyvéd, adószakértő számára adott állandó meghatalmazást az adóhatóság formanyomtatványán kell bejelenteni. Az adózókat megilleti az azonosítás, valamint a halasztás joga is. Ezeket a jogosultságokat az Art. 97. és 100. §-a szabályozza.

Az azonosítást az előadó nagyon fontosnak tartja, mivel az adóhatóság képviselői, a revizorok gyakran vétenek olyan hibát, ami az adózó javára válhat. A bizonyítás-kezdeményezés jogának ismertetése során dr. Bakonyi Béla elmondta, hogy az adóeljárás során a bizonyításnak nincsen kötött formája, de inkább az okiratiság a jellemző. Az észrevételezés és a kifogás joga szintén megilleti az adózókat, ahogy a fellebbezés joga is. Az előadó elmondta, hogy mindenképpen fellebbezni kell, mivel annak elmulasztása esetén nem lehet bíróság előtt megtámadni az adóhatóság által hozott határozatot. Semmi nem tiltja a fellebbezés-kiegészítést sem, ami nóvumot is tartalmazhat. A fellebbezés, mint rendes jogorvoslat mellett az adózót rendkívüli jogorvoslatként megilleti a felügyeleti intézkedés kérésének joga is, ami az APEH elnökének, vagy a pénzügyminiszternek ad döntési kompetenciát. Az ellenőrzésről szóló értesítésig az adózót megilleti az önellenőrzés joga is. Az adóeljárás alanyának természetesen kötelezettségei is vannak, így köteles együttműködni az eljárás során, valamint biztosítania kell az ellenőrzés megfelelő feltételeit. Az adóhatóság felé adatszolgáltatási kötelezettséggel is rendelkezik, és meghatározott iratokat a törvényben szabályozott ideig meg kell őriznie. Előadásának legutolsó témájaként dr. Bakonyi Béla ismertette az adóhatóság által küldött kérdőívet, az abban leggyakrabban feltett kérdéseket. Elmondta, hogy mely kérdés mire irányul, arra milyen választ kell adni, nem hallgatva el a kérdőív hibáit és gyenge pontjait sem. Az előadás alatt a jelenlévőkben rengeteg kérdés merült fel, amikre az előadó igyekezett a lehető legkimerítőbb válaszokat adni. ÜGYVÉDVILÁG

23

Szakma

A 2008. április 8-án tartott Ügyvédreggelin dr. Kisfaludi András, egyetemi tanár, választottbíró a választottbíráskodás társasági jogi jogvitákban való igénybevételéről tartott előadást az érdeklődőknek. Dr. Kisfaludi András előadása elején a választottbíráskodást úgy definiálta, hogy a felek jogvitájukat kivonják a rendes állami bíráskodás alól, és egy általuk felállított vagy felállítandó fórum elé utalják. Ennek több előnye is van. A választottbírósági eljárásokban nincsenek jogorvoslatok, ezért gyorsabb az eljárás, mint az állami bíráskodás során. Az eljáró választottbírósági tanácsok igyekeznek hat hónapon belül ítéletet hozni. Dr. Kisfaludi András véleménye szerint ez a hat hónapos határidő nem csak a magyar, de a külföldi eljárásokat tekintve is nagyon rövid. A gyorsaság mellett a rugalmasság is jellemző a választottbírósági eljárásokra, ugyanis az eljárási szabályok az állami bíróságok eljárási szabályainál jóval kevésbé kötöttek. A különbség azonnal láthatóvá válik, amint összehasonlítjuk a Pp.-t és egy-egy állandó választottbíróság eljárási szabályzatát. Az előadó fontosnak tartotta kiemelni, hogy a Pp. a választottbíróságok eljárási szabályzatainak nem háttérjogszabálya. Nagy előnye a választottbíráskodásnak a szakszerűség, ami abból áll, hogy a peres felek a jogvita jellegének megfelelő szaktudással rendelkező bírókat választhatnak. Ezt elősegíti azon szabály, mely szerint a választottbírók számára nem feltétel a jogi végzettség, ha a bíró speciális szaktudással rendelkezik.

24

ÜGYVÉDVILÁG

Ezzel a lehetőséggel több törvény is élt, így az előadás hátralévő részében dr. Kisfaludi András áttekintést adott a reggeli résztvevőinek arról, miként rendelkezik a választottbíráskodás kiköthetőségéről a Gazdasági társaságokról szóló, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról, valamint a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló törvények mellett a Polgári törvénykönyv vagy a Tőkepiaci törvény. A törvényi szabályozás ismertetése után az előadó elmondta, hogy léteznek ad hoc és állandó választottbíróságok magyarországi és külföldi székhellyel is, valamint áttekintést adott a választottbíróságok kikötésének módjáról és azoknak a rendes bíróságok gyakorlatához fűződő viszonyáról. A reggeli a szokásos módon, az előadónak az előadás közben fel nem tett kérdésekkel és az azokra adott válaszokkal zárult. Kiadónk sok szeretettel látja Önöket a CompLex Reggeli rendezvénysorozatának következő időpontján, május 20-án is, amelyen dr. Varga Zoltán a Fővárosi Bíróság Büntető Kollégiumának tanácselnök bírája a gazdasági bűncselekményekről tart előadást. dr. Kovács Zsolt

Fotók: Dobó Barbara

További előnyként említette az előadó, hogy a választottbírósági eljárás viszonylag olcsó, továbbá azt, hogy az ilyen eljárások a nyilvánosság teljes kizárása mellett zajlanak, így igen diszkrét módon lehet a jogvitákat rendezni. Az általános előnyök mellett a választottbíráskodásnak olyan speciális előnyei is vannak, amik a társasági jogviták során érvényesülnek. A gazdasági társaságok működése során egy peres ügy gyors eldöntése, egy gyors és szakszerű ítélet különösen fontos. Az is a választottbíróságok mellett szól, hogy az ítéletet meghozó bírók maguk is szakemberek, vannak gyakorlati tapasztalataik az üzleti életből, így egyrészt pontosan meg tudják ítélni a keletkező problémákat, másrészt tudatában vannak az üzleti titkok fontosságának. Előadásának következő részében dr. Kisfaludi András ismertette azokat a jogszabályokat, amelyek Magyarországon rendelkeznek a

választottbírósági eljárásokról, Megállapítható, hogy sok szabály vonatkozik arra, hogy a felek mikor, milyen körülmények között, milyen jogvitákra köthetik ki választottbíróságok eljárását. A legáltalánosabb szabályozást a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény tartalmazza. E törvény 3. §-a kimondja, hogy választottbírósági eljárásnak akkor van helye, ha legalább a felek egyike gazdasági tevékenységgel hivatásszerűen foglalkozó személy, és a jogvita e tevékenységével kapcsolatos, továbbá a felek az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek, és a választottbírósági eljárást választottbírósági szerződésben kikötötték. Az előadó véleménye szerint ennek a feltételnek megfelelnek a nonprofit szervezetek is. A törvény rugalmas, mivel megengedi, hogy más törvény is kiköthetővé tegye a választottbíráskodást, kivételt engedve ezen feltételek alól.

dr. Szecskay András Portré

„Ügyvédnek lenni intellektuális kihívás, ami frissen tartja az agyat.”

ügyvéd, a Szecskay Ügyvédi Iroda vezetője

Három emeletnyi szakértelem Édesapja ügyvéd, dédnagyapja a Magyar Királyi Tábla bírója volt, gondolom nem volt kérdéses, hogy Ön is a jogi pályát válassza. Amióta dolgozom, ügyvéd vagyok. Ez a fő szerelem. Soha semmi más foglalkozásom, hivatásom nem volt. Az egyetem elvégzése után, 1973-ban kerültem Budapestre, ahol egy nemzetközi ügyvédi munkaközösségnél kezdtem meg az ügyvédi gyakorlatot, majd a vizsga után bejegyeztek ügyvédnek. Ügyvédnek lenni intellektuális kihívás, ami frissen tartja az agyat. Új ügyek, új megbízások, amelyekben mindig kreatívnak kell lenni. Ki kell találni, hogyan lehet a megbízók problémáin segíteni, mert ők egy jogszerű megoldásra kíváncsiak, nem pedig arra, hogy milyen akadályok zárják el a lehetőségeket. A helyes kérdés mindig az, valamit hogyan lehet, nem pedig az, hogy miért nem lehet. Az igazi kihívás pedig a jog útvesztőjében azon kreatív lehetőségek megtalálása, amelyek jogszerűek, hasznosak, célravezetőek és megoldást jelentenek az ügyfelek problémáira. Milyen az ügyfélköre? Ügyvédi tevékenységünk első rendű területe a gazdasági jog. Ez nagyon sok mindent magában foglal, a társasági jogtól kezdve a projektfinanszírozáson át olyan egyéb területekig, mint például a vállalatfelvásárlás, átszervezések, vállalatfinanszírozás, bankügyletek, adójog, munkajog, kereskedelmi ügyletek, továbbá peres ügyek vitele a rendes és a választottbíróság előtt. Közel 20 évig foglalkoztam intenzíven a szellemi alkotások jogával, amit ez az iroda is megőriz, és igyekszik továbbfejleszteni. Megbízóink jelentős része Magyarországon letelepedni szándékozó külföldi befektető, vagy a külföldi befektető által Magyarországon létrehozott vagy megvásárolt társaság. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy az iroda profilja olyan legyen,

ami a nemzetközi térképen is elhelyezhető. Minőségben, „rendelkezésre állásban”, színvonalban és minden más tekintetben igyekszünk megfelelni a nemzetközi elvárásoknak. Jelentős mennyiségű munkát és időt fektetünk a különféle szabályozásokkal kapcsolatos tanácsadásba, különösen – a magyarországi piacvezetők jogi tanácsadóiként – az energiajog és a gyógyszeripar területén. Versenyjogi ügyekben intenzíven dolgozunk mind a Versenyhivatal, mind pedig a bíróság előtti eljárásokban. Több mint 30 éve ügyvéd. A szakma elismeri, a kollégák tisztelik és becsülik. 1999-ben Eötvös-díjat kapott, 2002-ben pedig Kiváló Ügyvéd elismerésben részesült. 2007-ben elnyerték az IFLR (International Financial Law Review) által alapított „Az év ügyvédi irodája Magyarországon” címet. A külföldi szakmai lapokban előkelő helyeken rangsorolják az irodát, büszkék is vagyunk erre. Magyarországon ez még nem megszokott, Nyugat-Európában azonban, főként az Egyesült Királyságban, több jogi fórum foglalkozik az ügyvédi irodák rangsorolásával. Azokon a területeken, amelyeken aktívak vagyunk, rendre az ajánlott ügyvédi irodák, esetenként a kiemelten ajánlott ügyvédi irodák között szerepelünk, és ami különösen nagy szó, hogy független irodaként tudtunk ilyen besorolásba kerülni. Ezt az elismerést általában olyan sikeresen záruló tranzakciókban való részvétellel és tanácsadással lehet elérni, amelyek jelentőségüknél és értéküknél fogva kiemelkedően nagyok. Irodánkban jelenleg közel 30 ügyvéd és -jelölt dolgozik, az alkalmazottakkal együtt pedig mintegy 45-en vagyunk. Az ügyvédek mindegyike kifogástalanul beszél angolul, többen ezenkívül német vagy francia nyelven is dolgoznak. A nyelvismeret nagyon lényeges, már csak azért is, mert az ügyfélkörünk és az

Dr. Szecskay András 1948-ban született, 1973-ban a Szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán „summa cum laude” minősítéssel végzett. Az ügyvédjelölti időszakot egy nemzetközi ügyvédi irodában kezdte. 1975 óta ügyvéd, 1992-ben megalapította saját ügyvédi irodáját. 2000-ben Eötvös Díjat kapott, 2002-ben Kiváló ügyvéd elismerésben részesült. Irodája 2007-ben elnyerte az év legjobb ügyvédi irodája címet. Kedvenc étterme a Fausto’s, étele a tonhal és a sushi. Nős, felesége fogszakorvos. Lánya egy nagy nemzetközi ügyvédi irodában dolgozik bankjogi területen, hamarosan ügyvéd lesz, fia az IBS utolsó éves marketingszakos hallgatója, élvonalbeli downhill kerékpárversenyző. Folyékonyan beszél angolul. Szabadidejében kiállításokra, klasszikus és jazz koncertekre jár, úszik, síel, kerékpározik, hegyet mászik.

ÜGYVÉDVILÁG

25

általunk vitt ügyek jellege olyan, amely során elengedhetetlen a kétnyelvű kommunikáció. A jelenlegi irodát 1992-ben Budai Judit kolléganőmmel és egy francia kollégával, Michel Lequien ügyvéddel hoztuk létre, az első 10 évben egy párizsi székhelyű nemzetközi ügyvédi iroda integrált részeként. Gulás Judit, Grósz Katalin, Faludi Gábor, Laurent Niddam és Tausz Patrick nem sokkal később, Görgényi Orsolya és Bacher Gusztáv pedig néhány év múlva csatlakoztak. Ma már mindegyikük az iroda meghatározó jelentőségű partnere, kiváló szakemberek, egy-egy jogterület munkacsoportjának vezetői. Nem említek név szerint mindenkit a kollégáim közül, de összességében elmondhatom, hogy kiváló ügyvédek és nagyszerű emberek,

26

ÜGYVÉDVILÁG

„

amit elértünk, együtt értük el. Organikusan növekedtünk a 15 év alatt a jelenlegi létszámra. Tehetséges, ambiciózus és tisztességes jelöltjeink számíthatnak arra,

„Ki kell találni, hogyan lehet a megbízók problémáin segíteni, mert ők egy jogszerű megoldásra kíváncsiak, nem pedig arra, hogy milyen akadályok zárják el a lehetőségeket. A helyes kérdés mindig az, valamit hogyan lehet, nem pedig az, hogy miért nem lehet.”

hogy felajánljuk nekik az irodai tagságot. A helyes út igazolásául értékelem azt, hogy fiatalabb kollégáink is kiérdemlik a megbízóink bizalmát. Azt gondolom, hogy alapvető követelményként tisztességgel kell folytatni az ügyvédi gyakorlatot. Az ügyvédi pálya egész életre szóló elkötelezettség, hosszú távú befektetés. Ha 20–30 évi gyakorlatot nagyobb konfliktusok és sérelmek nélkül úgy sikerül végigvinni, hogy mindeközben az ügyvéd megőrzi az ügyfelek bizalmát és a kollégák szakmai elismerését, akkor a befektetés jól sikerült. Számomra a szakmai elismerés egyik legmagasabb foka az, ha egy későbbi időpontban, természetesen nem összeférhetetlen helyzetben, egy korábbi ellenérdekű fél keres fel a problémájával. A megbízóknak mindig azt kell

Ön is és kollégái is sokat tevékenykednek különböző nemzetközi szervezetekben, számos publikációja jelent meg hazai és külföldi szaklapokban. Elég sok konferenciára, ügyvédi hálózatok üléseire, külföldi kamarai eseményre járok. A CCBE (az Európai Unió Ügyvédi Kamaráinak a szervezete) magyar delegációjának vezetője vagyok, és azon belül a fegyelmi eljárásokkal kapcsolatos munkabizottságot vezetem. A CCBE a legkiemel-

„

Fotók: Bakcsy Árpád

„Otthon is szívesen dolgozom. Vacsora után még leülök és zenehallgatás közben olvasgatom az iratokat vagy a kapcsolódó szakirodalmat. Leköt. Ez az életem.”

érezniük, hogy a képviselő az ő érdekükben minden lehetséges jogszerű eszközt igénybe vesz. Hozzá kell tennem, hogy jelentős motivációs tényező a megbízó töretlen bizalma. Saját magamat nem tudom megítélni, de megtisztelő és jól esik a kollégáktól kapott elismerés. A jogszabályok és joggyakorlat ismerete, szorgalom, tisztesség, odaadás, elkötelezettség és érdeklődés kérdése az egész. Ezek között a tisztesség és bizalom nagyon törékenyek, nehéz megszerezni és megtartani, viszont nagyon könnyű elveszíteni. Azt nem mondhatom, hogy nem vagyok fáradt a munkától, de soha nem úgy vagyok fáradt, hogy ne érdekelne a feladat. Otthon is szívesen dolgozom. Vacsora

tebb, legfontosabb ügyvédi szervezet Európában, amelynek jelentős konzultatív és érdekvédelmi szerepe van az Európai Bizottság és más uniós szervek eljárásai során. A CCBE-ben csak az országos kamarák tagok, tehát annyi tagja van amennyi az Unió tagállamainak a száma, illetve további kettő, mivel Svájc és Norvégia annyira lényeges európai tényezők, hogy a tagságuk nem volt kérdéses. Ezenkívül ott ülnek a CCBE-ben megfigyelői státusban azon kamarák képviselői is, amelyeknek országai várhatóan rövid időn belül uniós tagországgá fognak válni. A CCBE-ben betöltött tisztségem mellett az UIA (Union International des Avocats) ügyvédi világszervezet végrehajtó bizottságának a kamarák függetlenségéért felelős tagja vagyok. A hazai ügyvédi közéletben a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségi tagja és a Budapesti Ügyvédi Kamara nemzetközi ügyekért felelős elnökhelyettese vagyok. Mindezek elég intenzív munkák, és sok időt visznek el. Az Iroda munkatársai és magam is rendszeresen publikálunk szakmai tapasztalataink során felmerülő aktuális gyakorlati jogalkalmazási problémákat feldolgozó cikkeket hazai (Magyar Jog, Gazdaság és Jog, Védjegyvilág, Céghírnök stb.) és külföldi (International Financial Law Review, Eastern European Forum Newsletter, International Law Office Newsletter/ Hungarian IP, Banking, E-Commerce Chapters, IBLC Newletter, Digest of

Commercial Laws of the World) jogi fórumokban. Voltam már előadó társasági jog témakörben a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, most az ELTE Jogi Karán kértek fel egy előadásra az ügyvédi hivatással, a külföldi tevékenységekkel és a nemzetközi szervezetekkel kapcsolatban. Szívesen teszek eleget ezeknek a felkéréseknek, mert a hazai és nemzetközi szervezetekben betöltött tisztségeknek köszönhetően ebben a témakörben naprakész vagyok. A tanítás véleményem szerint nagyon lelkiismeretes felkészülést igényel; azt senki nem engedheti meg magának, hogy úgy oktasson, hogy nem tud legalább tízszer annyit, mint amennyit elmond az előadáson. Én fő munkaidőben ügyvéd vagyok és ez a legmagasabb rang, amit valaha elértem. Ennél többre nem vágyom.

Portré

után még leülök és zenehallgatás közben olvasgatom az iratokat vagy a kapcsolódó szakirodalmat. Leköt. Ez az életem.

Három emeletet elfoglaló ügyvédi irodájában rengeteg kortárs festmény és képzőművészeti alkotás van. Nagyon sok kortárs festővel és képzőművésszel vagyok szívélyes, közeli, esetenként baráti kapcsolatban, számos kiállításra járok, és – amennyire lehetőségem nyílik rá – szoktam vásárolni is tőlük. Kovács Gábor, a KOGART alapítója a közelmúltban létrehozott egy Kortárs Művészeti Gyűjteményt, ennek kapcsán az alapítványi pénzforrások előteremtéséhez pedig egy szervezőbizottságot. Ebben a bizottságban, ahol a tagok között kiemelkedő nagyvállalati igazgatók és több nagykövet is található, engem ért a megtiszteltetés, hogy az elnöke lehetek. A KOGART Kortárs Művészeti Gyűjtemény nagyszerű, modell-értékű gondolat, hiszen a Ludwig, a Vass és még egy-két magángyűjteményen kívül talán nincs is rendszerezett kortárs magyar képzőművészeti gyűjtemény. Nagy zenerajongó vagyok, imádom a jazzt és a klasszikus zenét. Elég sokat járok koncertekre, ami az oly fontos kikapcsolódást jelenti számomra.

„

dr. Pál Edith

„ A tanítás véleményem szerint nagyon lelkiismeretes felkészülést igényel; azt senki nem engedheti meg magának, hogy úgy oktasson, hogy nem tud legalább tízszer annyit, mint amennyit elmond az előadáson.”

ÜGYVÉDVILÁG

27

Erő az elegancia mögött Autó

A Ford 2007-ben mutatta be a Mondeo új generációját. Az új modell megalkotása nehéz feladat elé állította a mérnököket, ugyanis az előd igen sikeres volt a felsőközépkategóriában. A széles motorpaletta mellett kényelmes utastér, tágas csomagtartó, valamint kiforrott, a kategória felső átlagához tartozó műszaki tartalom tette nem csak az egyéni vásárlók, de a cégautó-flották kedvelt darabjává.

Fotók: Bakcsy Árpád

Az új Mondeo megjelenésekor tehát főként az volt a kérdés, hogy mennyivel lett frissebb, megnyerőbb sikeres elődjénél? Formailag gyökeres az eltérés, köszönhetően a Ford új, kinetikus design nevű filozófiájának, mellyel a mérnökök azt szerették volna elérni, hogy az autó álló helyzetben is megjelenítse a mozgási energiát. Sikerült. Az autó ránézésre erős, izmos, kényelmes. A tesztautó metálkék színe elüt a kategóriában gyakori fekete és ezüst autókétól. Kérdés, hogy a formaterv megítélése mennyit változik majd az autó tömeges elterjedésével? A Mondeo kategóriájának egyik legnagyobbika, ami a beltéren is érezhető. Még az átlagosnál magasabb sofőröket sem éri csalódás, mert a helykínálat elöl és hátul is bőséges, és a fejtér is megfelelő. A tágasság érzetét fokozta a tesztelt modell homokszínű kárpitozása is. A felhasznált anyagok minősége hibátlan, minden eddiginél nagyobb a soft touch area, igyekeztek a lehető legnagyobb felületet puha, kellemes tapintású anyaggal be-

vonni. Az autóban vagy az extralistán megtalálhatóak mindazok a kényelmi és biztonsági felszerelések, amik napjainkban elvárhatóak. A szerkesztőségünkben járt autó Ghia felszereltségi szintje inkább a kényelmet, míg a Titanium-S a sportosságot hangsúlyozza. Az általunk kipróbált modellben a jó közérzet eléréséhez olyan figyelmességek járulnak hozzá, mint a kétzónás, automata klímaberendezés, a sebességtartó automatika, az ülésfűtés és -hűtés, a kiváló hangminőségű Sony audiorendszer, vagy az esőérzékelős ablaktörlő. Az autóban a biztonságról 7 légzsák, az első és hátsó radar, valamint az automatikusan elsötétülő belső tükör mellett elektronikus szabályozók egész sora gondoskodik. A kezelőszervek elhelyezése logikus, minden kézre esik, az ülések és a kormány elektromotorokkal, tág határok között állíthatóak. A csomagtartó mérete is kategóriájának élvonalába tartozik, a tesztelt négyajtós verzió 540 literes helyet kínál, amely bőségesen elegendő akár öt utas poggyászainak is.

A Ford ötféle benzinmotorral és négy dízellel kínálja a Mondeo-t. Megtalálható köztük az 1.6-os, 110 lóerős alapmodell éppúgy, mint 2.5-ös, turbófeltöltős csúcsváltozat, amelynek teljesítménye épp az alapmodell duplája, 220 lóerő. A motorokhoz igény szerint 5-, illetve 6-fokozatú manuális és automata sebességváltók választhatóak. A tesztelt modellben a 2.0 TDCI motor volt megtalálható, melynek 143 lóereje megfelelő menetdinamikát biztosít az autó számára, amelyhez a hatfokozatú, kézi váltó is partner.

Vezetési élményben a Ford kimondottan erős volt az elmúlt pár évben, ebből az új Mondeo esetében sem adtak alább. Már a tervezés során felhasználták az SMax/ Galaxy párosban jól bevált alkatrészeket, így a futómű feszes és pontos, mindemellett jól simítja ki az úthibákat is. A motor és a futómű mellett a precíz kormány és a pontosan, rövid úton kapcsolható váltó is sokat hozzáad ahhoz, hogy a Mondeo vezetése jó érzés legyen, noha a váltó még kissé nyers volt. Az új Ford autópályán érzi magát igazán elemében, még terhelten sem gond egy-egy előzés. Az ülések hoszszú távon is kényelmesek, így nem fárasztja az autóban ülőket az utazás, a zaj visszafogott. Természetesen az új Mondeo nem sportautó, de nem is szeretne az lenni, legalábbis a majdani ST, a gyári sportváltozat megjelenéséig. Az új modell lényege, hogy nagy, kényelmes, és jó vezetni. Kerüli a feltűnést, megbízhatóságot, nyugalmat, kényelmet és eleganciát sugároz, így várhatóan elődjéhez hasonlóan az erős, hasonló árú konkurensek között is megállja majd a helyét. dr. Kovács Zsolt

ÜGYVÉDVILÁG

29

Akik saját magukkal versenyeznek Mi

közöset lehet találni egy Lamborghini sportautóban és egy Lamborghini notebookban? A szenvedélyt és elkötelezettséget, amivel megalkották őket.

Az Automobili Lamborghini SpA. és az ASUS egyetértett abban, hogy sem tervezésben, sem teljesítményben, sem a felhasznált anyagokban nem kívánnak kompromisszumot kötni.

Az ASUS Lamborghini VX3 notebook azoknak készült, akik mindig, mindenben a legjobbat nyújták – és a legjobbat is várják el. A maximalista versenyző típusoknak, akik nem találnak náluk jobbat, ezért kénytelenek saját magukkal versenyezni...

Az ASUS VX3 immár a harmadik generációs Lamborghini notebook, de abban hasonlít elődeire, hogy ami másoknál extra, azt itt alapfelszereltség.

A VX3 tervezésénél a Lamborghini Gallardo külsejéből indultak ki, és addig rajzolgattak a designerek, amíg az autó karakteres formáit át nem tudták ültetni a notebook tervezésébe.

A kicsi, 12 hüvelykes kijelzőt szénszálas borítás védi, ami erős, de nagyon könnyű anyag, a tükörsima zongorafényezés pedig a motorháztetőre emlékeztet. Az LCD panel felett ülő webkamera épségére 9H

keménységű zafírkristály vigyáz – ezt a legmívesebb órák fedlapjáról vették kölcsön. Az ASUS nem csak a Lamborghinire tett bőr csuklótámaszt (ez más felsőkategóriás készülékeken is megtalálható), de a díszcérnával kivarrt szélek nem titkoltan a bőr üléshuzatokra rímelnek. Ha a minta egy versenyautó, akkor a notebookból sem spóroltak ki semmi jót: az Intel legújabb processzora dobog benne, amit az NVidia grafikus kártyája egészít ki. A 4 GB RAM szintén alapfelszereltség, csakúgy, mint az ujjlenyomat-azonosító és a HSDPA modul vagy a Windows Vista Ultimate operációs rendszer. Az ASUS VX3 közelében érti meg az ember, miért is kapta a tajvani gyártó az elismerő Minőségben és szolgáltatásban az első címet a The Wall Street Journal Asiától. (x)

E

gyszerű mértani formák, időtlen elegancia, versenyszellem, és a megmagyarázhatatlan vágy, hogy szeretnénk kicsit közelebb férkőzni hozzá.

Vékony LCD panel A zongorafényezést kapott külső házban egy LED háttérvilágítású panel kapott helyet.

Zsanér Az ASUS notebookoknál megszokottan bambuszra hasonlít, de titániumötvözetből készült a zsanér.

A Lamborghini kézjegye Puha csuklótámasz A valódi bőrből, díszcérnával kivarrt csuklótámasz érzelmi húrokat penget.

Nem maradhat el a márkajelzés, bár itt érthető módon nem a motorra került, hanem a billentyűzet jobb alsó sarkába.

Zafírkristály és szénszál A beépített webkamera épségét mesterséges, 9H keménységű zafírkristály védi, a borítás többi része rozsdamentes acél és szénszál.

– VX3

Motorháztető Áramvonalas, energikus, jó lenne végigsimítani.

Kerekek A kerékabroncs és a tárcsafékek mintázata ihlette a notebook zsanérjának mintázatát.

Üléshuzat Mi lehetne vonzóbb az ülés puha érintésénél? Talán csak a kormány…

Könnyebb karosszéria Egyes Gallardókban már a könnyű, de szuperszilárd szénszálból készül az alváz, a hátsó diffúzor és az ajtók belső váza is.

Gallardo

Gasztonómia

Beszélgetés az XOBistro séfjével

Az étteremvezetés titkai Regős Péter 26 évesen már elérte a vendéglátás egyik csúcsát: egy belvárosi étterem fő séfje és üzletvezetője. Dolgozott Németországban és Írországban, volt étteremfőnök, szakács, közben pedig elvégezte a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolát (KVIFK). – Tavaly októberben vettem át az XOBistrót, december 19-én nyitottunk és már márciusban nyereséget termeltünk – így hangzik a Rákóczi úton lévő étterem négy hónapos múltjának tömör összegzése. – Éppen diplomázni jöttem haza Írországból, amikor egy ismerősöm szólt, hogy nézzem meg ezt a helyet. Akkor elképzelni sem tudtam, hogy itt hamarosan egy elegáns, barátságos vendéglátóegység lesz. Ám néhány hónappal később elkészült és azóta is hálás vagyok a lehetőségért. 20 évesen már Németországban dolgoztam, a ranglétra alján kezdtem comisként, szakácssegédként, s idővel konyhafőnök lettem. Németül már az általános iskolában tanultam és később, a szakmunkásképző elvégzése után nyelvtanfolyamra jártam, közben dolgoztam egy étteremben és az esti gimnáziumot is végeztem. Gyerekkorom óta szakácsnak

ÜGYVÉDVILÁG

Üzletvezetőként teljesen magaménak érzem az XO éttermet. Ha kell, zöldséget pucolok, takarítok, rendelést veszek fel vagy pincérkedem. A vendégekhez rendszeresen kijárok beszélgetni, kedvelik, ha látják, ki főz nekik, nekem meg persze jól esik, ha gratulálnak. Volt olyan francia vendég, aki lefényképezte a tányérját. Aki nem tud választani az étlapról, annak a beszélgetés alapján ajánlok ételt, de kívánság szerint bármit elkészítünk a meglévő alapanyagokból. Csináltam már itt pörköltet és édes-savanyú csirkét is. Egyszerre maximum 50 ember tud leülni, így tudjuk mindig garantálni a magas minőséget. Franciás, könnyű, ehető ételeket készítünk, amelyek nem csak jól mutatnak a tányéron, hanem jól is laknak vele a vendégek. Mindennap itt vagyok reggel 8-tól zárásig, szabadnapokon „csak” kora délutánig, olyankor a papírmunkával foglalkozom. Óriási dolog, hogy ezt a remek éttermet rám bízták, nagy élmény. Minden héten új menüsort, azaz betététlapokat írok, ehhez sokat olvasok az interneten és könyvtárba is szoktam járni. A berendezés kialakításában, az étkészlet és az asztali díszek kiválasztásában is részt vettem és a mai napig mindenben aktívan közreműködöm. Nagyszerű csapattal dolgozom együtt, és nagy hangsúlyt fektetek a családias hangulatra. Fontosnak tartom, hogy a kollégáknak mindig megköszönjem a napi munkájukat, ahogyan ezt Cseh

Leginkább a külföldiek látogatnak el a nagy borválasztékkal bíró XOBistróba, a magyarok kevésbé fedezték még fel, talán a reklám hiányzik. Angol és francia visszatérő vendégeink mellett hazánk egyik utolsó igazi cipésze is hetente kétszer betér vacsorázni. A hét második felétől esténként három cigányzenész játszik jazz-t cimbalmon, nagybőgőn és hegedűn. Reggel nyolctól reggelivel – omlettek, szendvicsek, virsli, croissant – várják a vendégeket, délben menüvel, ekkor kétféle előételből, öt főételből lehet választani és édességgel együtt a három fogás 1960 forint.

Fotók: Bakcsy Árpád

34

készültem. Tudtam, hogy az érettségi után külföldre megyek. Így is lett: a matúra után két héttel már Ludwigsburgban dolgoztam. Később Írországba mentem, de a főiskola miatt hazajártam. Egy négycsillagos szállodában voltam konyhafőnök-helyettes, ami nagy kihívást jelentett, mert nem tanultam angolul. Legutóbb egy gyönyörű, óceánparti hotel konyháját vezettem.

Jánostól tanultam szakácstanoncként a Gundelban. Jelenleg a nyári étlapon dolgozom, tele lesz különlegességekkel és ízletes újdonságokkal.

Az XO étterem a TreffOrt Vendéglátó és Rendezvényház része, hozzátartozik a Múzeum körúti Aula is, ahol naponta több százan étkeznek, főként egyetemisták. A pince részben egyetemi klub működik, a rendezvényházban pedig több százan is elférnek koncertek idején. Május 24-én az Aulában rendezik a 150 fős jogász pókerversenyt, a versenyzőket az XO étterem látja majd vendégül. Krausz Viktória

„Ami igaz a festészetre, szinte mindenre igaz. A lényeges dolgok a „fejben dőlnek el”, a „kéz” csak ahhoz igazodik.”

(dr. P. K.)

Életmód

Jól szervezett összhang Dr. Pázmándi Kinga főállásban egyetemi oktató, tanszékvezető egyetemi docens, édesanya és a férjével közös ügyvédi irodában is dolgozik. A két tizenéves gyermek édesapja, dr. Stefán Tamás, irodavezető ügyvéd, bankjogász, és emellett – többek között – egy magánfőiskola ügyvédje is. Az ügyvédházaspár „civilben” egy versek megzenésítésével foglalkozó rockzenekar tagja, és a férjnek számos további érdekes hobbija is van.

dr. Pázmándi Kinga: Kis túlzással mondhatjuk: mi már a születésünk pillanata óta ismerjük egymást, mert mindketten a miskolci megyei kórházban láttuk meg a napvilágot négy nap különbséggel, tehát egy kórházi osztályon „kezdtük” – meséli Pázmándi Kinga. Komolyra fordítva a szót valóban, mindketten borsodiak vagyunk, és – a korai zenei ambícióink miatt – a gimnáziumban is tudtunk egymásról, de valójában az egyetemen lett szorosabb a kapcsolatunk, az első közös zenekar megalakításakor. Már akkor is sok mindenben egyezett az ízlésünk, véleményünk. dr. Stefán Tamás: A zenében konfrontatívak vagyunk, de a lényeges stratégiai kérdésekben azért egyetértünk. A versek zenei formába öntése ma is többnyire

közös „ötletelés” eredménye. Én 12 éves koromban kezdtem gitározni, Kinga igazi ösztönös zenész, énekes. Valóban, már egyetemista korunk óta különböző formációkban együtt zenéltünk, aztán kimaradt 20 év és csak pár éve „élesztettük újra” a zenekart, négy régi zenésztársunkkal. A dobos kivételével egyébként minden zenekari tag jogász, többségünk gyakorló ügyvéd. Mostanában kortárs magyar költők alkotásain dolgozunk. A zenélés az egyetlen közös – és időigényes – hobbink Kingával. Hetente próbálunk, és havonta átlagosan egy koncertünk van. A 2006– 2007-es zenei termés stúdiómunkálatai éppen most zajlanak. A munkában ezzel szemben – a közös iroda ellenére – sokkal szigorúbb munkamegosztás a jellemző. Külön ügyfajtákat viszünk, teljes önállósággal. Csak ritkán dolgozunk együtt, ha az ügy összetettsége ezt feltétlenül szükségessé teszi. Persze gyakran konzultálunk, ezt mindketten igényeljük is, és azt hiszem, ez más irodáknál is bevett gyakorlat. dr. P. K.: Így igaz. Az irodában lehetőleg már csak a „statikusabb” előkészítést igénylő ügyekkel foglalkozom, alapvetően a társasági ügyek tartoznak hozzám. Tamás szokott jönni-menni, többnyire ma már ő viszi a peres ügyek döntő többségét is. Én főállásban a Budapesti Műszaki Egyetem Üzleti Jog Tanszékét vezetem 2006 óta, amit Sárközy Tamás alapított 2001-ben. Kezdő jogász korom óta mellette dolgozom, ez óriási helyzeti előnyt jelentett, hiszen egészen közelről figyelhettem a gazdasági jog sok lényeges területének alakulását, és olyan feladatokat kaptam, amelyeken keresztül az ember

szinte észrevétlenül magába szívja a szakmát. Az oktatói munka egész embert kíván. Az óraterhelésem ugyan félévente változik, de emellett rendszeresen publikálok, tételes jogászként nem mellőzhetem a gyakorlatot, és a tanszékvezetéssel az adminisztrációs és a közéleti teendők is szaporodtak. A feladatmegosztás tehát nálunk a működőképesség alapvető feltétele, különösen azért, mert a családszervezésben is „osztozkodnunk” kell. A családban köztünk tradicionális a szereposztás, ez így alakult, de így is van jól. 15 éve vagyunk házasok, a lányunk is pont ennyi idős, tehát szinte a kezdetektől „családként” működünk. Nagyon fontosak a gyermekeink az életünkben, mindig jelen vannak, lehetőleg mindent együtt csinálunk. Roppant szórakoztató, különleges emberkék, úgyhogy valóban öröm velük lenni.

„

„ A lányommal a festészet és a zene a közös pont, így hát – bár a gyerekek körüli teendők többnyire Kingára maradnak – nekem is jut „szerep” a családszervezésben.” (dr. S. T.)

dr. S. T.: Gyula, a fiunk 12 éves, de már most imád motorozni, biciklizni, hegyet mászni és általában kedvel minden olyan dolgot, amiben meg tudja magát mérettetni, csakúgy mint én – mondja az édesapa. – Így aztán – egyelőre kisebb – túrákra már együtt is elmerészkedünk. A „lightosabb”, tátrai hegymászásra azért Zsófi és a feleségem, sőt vállalkozó kedvű apósom is elkísért. A lányommal a festészet és a zene a közös pont, így hát – bár a gyerekek körüli teendők többnyire Kingára maradnak – nekem is jut „szerep” a családszervezésben. dr. P. K.: A feladatmegosztás részben még a szabadidőnk eltöltésében is elkerülhetetlen, hiszen a munkánk éves ütemezése is más. Tamásnak – a főiskolai, és az irodai adminisztráció miatt – általában augusztusban kezdődik a nyári szünet, én – oktaÜGYVÉDVILÁG

35

Életmód

„

A munkamegosztás a közösen űzött szakmában, a családi „vállalkozás” és emellett a család működtetése nem egyszerű feladat, amiben talán a helyes arányok és szerepek megtalálásában rejlik a titok. (dr. P. K.)

tóként – hamarabb „szabadulok”, így nyaranta hosszabb időt tölthetek a gyerekekkel. A közös szabadidőnket lehetőleg együtt is töltjük, bár legutóbb – a kutyánk miatt, sorsolásos alapon – éppen én maradtam ki a közös síelésből.

Dr. Pázmándi Kinga Miskolcon született 1967. július 3-án. 1991-ben diplomázott a Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Karán és „cum laude” minősítéssel az Állam- és jogtudományok doktora. 1996-tól ügyvéd, a Budapesti Ügyvédi Kamara tagja. 2006 júniusában szerezte meg a PhD fokozatot. 2001-től a Magyar Reklámszövetség Jogi Bizottságának elnöke, a Magyar Reklámszövetség Etikai Bizottságának elnöke, 2007-től a Magyar Jogászegylet Kereskedelmi Jogi Szakosztályának elnöke. 2007-től a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság Jogi- és Igazgatási szakbizottságának tagja. Jelenleg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem – Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar – Üzleti Tudományok Intézete – Üzleti Jog Tanszékének vezetője. Németül és oroszul beszél.

36

ÜGYVÉDVILÁG

dr. P. K.: Ami igaz a festészetre, szinte mindenre igaz. A lényeges dolgok a „fejben dőlnek el”, a „kéz” csak ahhoz igazodik. A munkamegosztás a közösen űzött szakmában, a családi „vállalkozás” és emellett a család működtetése nem egyszerű feladat, amiben talán a helyes arányok és szerepek megtalálásában rejlik a titok. A jogi szakma pedig – akár a festészet – „magányos misszió”, nekünk talán az a szerencse adatott, hogy a „közösből” a „közösbe” „vonulhassunk vissza”. Krausz Viktória

Fotók: Hudák László

dr. S. T.: 1996-ban indítottuk a családi vállalkozásban működő ügyvédi irodánkat. Többnyire tartós megbízásaink vannak, ritka az „utcáról beeső” ügy. Kinga gazdasági és reklámjogász is, én alapvetően gazdasági- és civiljogász vagyok. Mivel az egyetem után bankoknál voltam jogtanácsos, aztán ügyvéd, a banki szféra most is hangsúlyos részét adja az iroda profiljának. Sokat foglalkoztam a hitelezés, követeléskezelés jogi kérdéseivel, amiben több jogterület összetett szempontjait egyszerre kell kezelni. Megszoktam, hogy a tartós megbízások keretében az adott szervezetnél felmerülő legkülönbözőbb jogi kérdésre kell választ adni, számomra tehát ez a természetes. Autoriter alkat vagyok, szeretek a magam ura lenni, amit az ügyvédi munka megfelelően biztosít a számomra. Jelenleg egy ügyvédjelölt kollégánk van, a másik jelöltünket Kinga elcsábította az egyetemre, bár ügyvédi ambícióit tudtommal ő sem adta fel. Mindig kisméretű, „családias” irodában gondol-

koztunk, eddig öt volt a maximális létszám. A jelöltekkel szívesen foglalkozunk, önálló feladatokat kapnak és az érdemi jogi munkákhoz is bátran odaengedjük őket. Kinga is, én is megkaptuk ezt a bizalmat kezdő korunkban, a lehetőség minden arra alkalmas fiatal jogásznak jár. Nincsenek forradalmi, nagyra törő elképzeléseim az iroda jövőjét illetően, sokkal inkább az eddigi egyensúly megtartására szeretnék törekedni. Úgy adódott, a szakmai ambícióimat viszonylag fiatalon kiélhettem. Az állandóság, a stabilitás és a jó minőség a legfontosabb érték az ügyvéd munkájában. Az irodánkban igyekszünk ezekre helyezni a hangsúlyt. Én olyan lelki alkat vagyok, aki nehezen tudja függetleníteni magát az ellátott ügyektől. Nagyon korán kialakul bennem az a felelősségérzet, aminek nyomán magaménak érzem az ügyet. Nehéz a kellő távolságot megtartani, pedig ehhez a munkához ez elengedhetetlen. A hétköznapok feszültségét a sportban, a zenében és időnként a festészetben vezetem le. Évszaktól függően sokat biciklizem, és futok, többször teljesítettem már maratoni távot, szeretek hegyet mászni is. A festés időszakosan van jelen az életemben. Kiskorom óta szeretek rajzolni, a tanárok bíztattak is, de lényegében autodidakta va-

gyok. Mivel rapszodikus alkat vagyok, gyakran változik a hangulatom, és ez a képeimen is látszik. Néhány éve lényegében szüneteltetem a festészetet, nem is nagyon fogok ecsetet a kezembe. Ez alól egyetlen kivételt tettem, Fazekas István költő, ügyvéd barátom legújabb verseskötete illusztrálása kedvéért. Ha jön egy belső sugallat, egy új késztetés, majd újra kezdem. Festeni csak akkor szabad, ha az embernek mondanivalója van azzal, amit csinál. Szerintem a festészetben is a fejben dőlnek el a dolgok, nem a „kézben”, akár „büntetlenül” kimaradhat egy-két év. A festészet egyébként magányos misszió és mostanában nem is igazán lenne módom vagy kedvem napokra elvonulni.

Dr. Stefán Tamás 1967-ben született Miskolcon, 1991-ben diplomázott a Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Karán summa cum laude minősítéssel. 1994-ben tette le a jogi szakvizsgát. 1996-ban szerzett posztgraduális diplomát az ELTE JTI Politológia szakán. 1996 óta a Stefán és Pázmándi Ügyvédi Iroda vezetője, angolul beszél.

Könyvújdonság

Könyvbemutató az XOBistro-ban

Az Európai Unió Alapító Szerződéseinek magyarázata 2008 áprilisának közepén új könyvet jelentetett meg a CompLex Kiadó. Az Európai Unió Alapító Szerződéseinek magyarázata régi hiányt pótol az Európai Unió jogának Magyarországon megjelent irodalmában.

A kétkötetes mű Magyarországon elsőként és egyedülálló módon cikkenként kommentálja mind az Európai Közösségről szóló, mind az Európai Uniót létrehozó Szerződéseket. A közösségi jog működését a gyakorlatban is jól ismerő, fiatal szerzők részletes, tudományos igényű, egyúttal gyakorlatorientált művet hoztak létre, amelyet minden Európai Unió joga iránt érdeklődő haszonnal forgathat. A mű létrehozásában részt vevő mind a 26 szerző ténylegesen, napi szinten alkalmazza munkája során az uniós jog meghatározott részét, s éppúgy vannak köztük a közösségi intézményeknél dolgozó hivatalnokok, mint gyakorló ügyvédek és bírák.

A kommentár kiegészül a Szerződésekhez kapcsolódó jegyzőkönyvek és nyilatkozatok teljes szövegével, és tartalmazzák az Amszterdami Szerződés előtti és utáni cikkszámozás összehasonlító táblázatát is. A kommentárok műfaji igényeihez igazodva részletes tárgymutatóval, és témájának jellegzetessége kapcsán az Európai Bíróság ítéleteire való hivatkozásokat magában foglaló jogesetmutatóval segítik az eligazodást, a gyors és hatékony információszerzést. A második kötetben helyet kapott egy tanulmány is, amely részletesen elemzi a Lisszaboni Szerződés újításait, illetve a hatályba nem lépett Alkotmányos Szerződéshez való viszonyát.

A könyv bemutatóját 2008. április 10-én tartotta a Kiadó az XOBistro-ban, ahol az érdeklődők, újságírók, jogászok mellett megjelent a köteteket szerkesztő dr. Osztovits András, a kéziratot lektoráló dr. Fazekas Judit, az Igazságügyi- és Rendészeti Minisztérium szakállamtitkára, valamint a CompLex Kiadó részéről dr. Báldy Péter jogi szerkesztőségi igazgató és dr. Frank Zita jogi szerkesztő. Dr. Fazekas Judit elmondta, hogy a „hézagpótló” kifejezés annak ellenére illik a könyvre, hogy mára már elcsépeltté vált. Véleménye szerint az alkotógárda, élükön a szerkesztővel nagyon alapos, precíz és lelkiismeretes munkát végzett, létrehozva Fotók: Hudák László

A köteteket szerkesztő dr. Osztovits András, dr. Báldy Péter jogi szerkesztőségi igazgató, és a könyv megjelenését támogató Citroën.

ÜGYVÉDVILÁG

37

Könyvújdonság

ezzel egy olyan információs alapbázist, amelyből kiindulva mindenki – a szakdolgozatát készítő egyetemi hallgató éppúgy, mint a keresetlevelet szerkesztő ügyvéd, vagy az ítéletet író bíró – érdemi támpontot találhat. Az államtitkár asszony után a kötetet szerkesztő dr. Osztovits András szólt a megjelentekhez, aki elmondta, hogy az elkészült mű azon fiatal generáció tagjainak alkotása, akik már egyetemi tanulmányaik alatt foglalkoztak az Európai Unió jogával, és hazánkból az elsők között kerültek ki annak intézményeihez, így első-

38

ÜGYVÉDVILÁG

ként szerezhettek gyakorlati tapasztalatot. Elmondta, hogy már a könyv megírásának korai szakaszában felmerült a kérdés, hogy a készülő mű kommentár legyen, vagy gyakorlati kézikönyv. E két műfaj közötti legmeghatározóbb különbség az, hogy amíg a kommentár elméleti igénynyel igyekszik feldolgozni a magyarázott jogszabályi rendelkezéseket, irányt mutatva egyúttal a gyakorlat számára is, addig a kézikönyv elsődlegesen a már kialakult gyakorlatot igyekszik feldolgozni és bemutatni. Dr. Osztovits András szerint a mű elkészítése során arra törekedtek, hogy a gyakorló jogászok számára magyarázatot írjanak az Európai Unió alapszerződéseihez, mindemellett válaszokat adjanak a felmerülő jogértelmezési kérdésekre, nehézségekre. A szerkesztő szerencsésnek tartotta, hogy a mű megjelenése majdnem hazánk uniós csatlakozásának negyedik évfordulójára esik. Véleménye szerint az elmúlt négy év alatt láthatóvá vált, hogy a magyar jogászok között éles törésvonal húzódik, annak egyik oldalán a jogászság azon kisebb részével, amely érti és használja az Európai Unió joganyagát, míg a másik oldalon a jogalkalmazók azon – egyelőre sajnos nagyobb – részével, amely számára az uniós jog még mindig misztikus homályba vész. Már elindult a közösségi jogszabályok begyűrűzése a mindennapos magyar joggyakorlatba, azonban úgy látja, ez még

mindig nem általános. A szerkesztő reményét fejezte ki, hogy a kommentár megalkotásával – a szerzőkkel együtt – hozzájárult ahhoz, hogy a szemléletváltás végbemenjen a magyar jogrendszerben is, mivel ez elengedhetetlen ahhoz, hogy hazánk ne kerüljön hátrányos helyzetbe az új jogosultságok és kötelezettségek ismeretének hiánya miatt. Újságírói kérdésre dr. Báldy Péter, a jogi szerkesztőség igazgatója elmondta, hogy a CompLex Kiadó szeretné, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a mű Európában is megjelenjen, ezzel is öregbítve a magyar tudományos élet hírnevét. Azonban az angol nyelvű kiadás megjelentetéséhez nagyon sok feltétel egyidejű teljesülése szükséges. Dr. Osztovits András a kérdéssel kapcsolatosan elmondta, hogy mind ő, mind szerzőtársai szintén szeretnék, ha a kötet legalább angol nyelven megjelenne. Hozzátette, hogy 2009-ben hatályba lép a Lisszaboni Szerződés, amellyel kapcsolatosan megtalálható egy tanulmány a kötetben, azonban annak joganyaga és módosításai akár egy átdolgozott második kiadás alapjául is szolgálhatnának. A könyvbemutató végén a megjelenteknek lehetőségük nyílt kötetlen beszélgetésre az alkotókkal és a Kiadó képviselőivel, valamint a kötet átlapozására és megvásárlására. dr. Kovács Zsolt