2008. március II. évfolyam 3. szám Ára: 945 Ft VILÁG. Tájékozódás cégvásárlás előtt. Adós, fizess! Garancia egyenlő bankgarancia?

2008. március  II. évfolyam  3. szám  Ára: 945 Ft

Ü

VILÁG

Tájékozódás cégvásárlás előtt Adós, fizess!

Garancia egyenlő bankgarancia?

Felelős vezető: CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft. Igazgatója Felelős szerkesztő: dr. Bende Máté, dr. Szilvási Miklós Tördelő: László Ágnes

Köszöntő

TISZTELT OLVASÓ! Végre itt a tavasz. Lehet utazni, kirándulni, de vigyázni kell a vezetéssel a szigorú szabályozás miatt. Még a konyakmeggyet is csak félve veheti magához az ember, de még jobb, ha közvetlenül vezetés előtt inkább az alkoholmentes édességeknél maradunk. Abból nem lehet baj, a szigorúságnak pedig megvan a maga oka! Nemcsak vezetésnél, sportolásnál sem jó a szalonspicc. Például a golfnál. Ott nagyon kell figyelni, és a dalolászással sem lopjuk be magunkat a többi játékos szívébe, mert ez egy csendes sport, kérem! De azért lehet ismerkedni is, és ki tudja, még a végén házasság is lehet belőle! Csak nehogy megunja a hölgy a dalolászást, még a végén el akar válni, és ha nincs házassági szerződés... Szóval, mint kiderült, a konyakosmeggy veszélyessé is válhat – de nagyon finom!

Nyomdai munkálatok:

Üdvözlettel: dr. Szilvási Miklós felelős szerkesztő

Sprint & Production Kft. Felelős vezető: Ipacs Zsolt ügyvezető igazgató Hirdetésfelvétel: (40) 464-565 [email protected] ISSN 1789-2430

Tájékoztató: az ÜgyvédVilág magazin 2008 februárjától egy példányban továbbra is ingyenes marad valamennyi magyar ügyvéd számára. Nem ügyvédek, valamint ügyvédek számára az ingyenes példányon felül további példányok 900 Ft + áfa összegért rendelhetők meg a Kiadónál.

TARTALOM Szakma Adós, fizess! dr. Bíró Ádám a parkolási perekről

5

Kockázati- és magántőke-befektetések Beszélgetés dr. Varga János Tamás ügyvéddel

8

Mikor kell értékelni az ajánlatokat? dr. Deák Krisztina, dr. Buda György és dr. Bűrös László

11

Garancia egyenlő bankgarancia? dr. Lampert György a kezesi biztosításról

13

A családjogi ügyvéd dr. Németh Mariann a vagyonjogi szerződésről, gyermekelhelyezésről, végrendeletről

15

Tájékozódás cégvásárlás előtt dr. Holló Dóra és dr. Balázs Tamás a Due Diligence Reportokról

18 21 23

25

Tartalom

4

Portré Fej vagy írás? dr. Bérczes Róbert

Társalgó

29

Egy elégedett ember dr. Litkai Gergely ügyvéd, a „nagy dumás”

31

Ha más a gyermek dr. Vass Miklós Alapítvány

32

Változások és közlekedésbiztonság dr. Fülöp Ágnes és dr. Koltai Zsuzsanna

A jog Harcosai dr. Harcos Gábor és ifj. dr. Harcos Gábor ügyvédek

34

CompLex Reggeli Közbeszerzés, fizetésképtelenség

Szécsényi – Schönherr sajtótájékoztató dr. Szécsényi László és dr. Christoph Lindinger

35

Szolgáltató szövetkezetek dr. Koszorú István ügyvéd a szövetkezeti és egyesületi jogról

A golfozó ügyvéd Beszélgetés dr. Nagy Rajmunddal

38

Teendők síbaleset esetén

ÜGYVÉDVILÁG

3

Szakma

Dr. Bíró Ádám a parkolási perekről

Adós, fizess! A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 15. § (5) bekezdése 2006. december 22. napjától hatályosan előírja, hogy a közút kezelője – vagy az általa megállapodás alapján megbízott gazdálkodó szervezet – a létesített, illetve kijelölt várakozóhely jogosulatlan úthasználatának időpontjától számított 60 napos jogvesztő határidőn belül köteles postára adni a díj- vagy pótdíjfizetési felszólítást. A kötelezettség egy év alatt évül el, a díj és a pótdíj után késedelmi kamat nem követelhető.

Fotók: Bakcsy Árpád

Bár az idézett jogszabályhely előrelépés volt azzal a több százezer budapesti autóst felháborító gyakorlattal szemben, miszerint a parkolócégek négy-öt év elteltével találnak meg bliccelőket – és adott esetben ártatlanokat –, az anomáliák továbbra sem szűntek meg. Amint dr. Bíró Ádám budapesti ügyvéd lapunknak elmondta, a bírósági gyakorlat továbbra is nehezíti az autósok helyzetét. „Amennyiben a felek közti vita a bíróságon folytatódik, és az alperes magánszemély, akkor kevés az esélye a győzelemre, hiszen a bíróság általában elfogadja bizonyítéknak a parkolócég által kiállított adatlapokat és csatolt fényképeket. Főszabály szerint ilyenkor az autós csak akkor győzedelmeskedhet, ha igazolni tudja, hogy nem jogos a bírság: azaz nem parkolt az adott helyen és időben, vagy ha mégis, akkor bemutatja a megváltott jegyet. Ez nehéz feladat több év távlatából. Ezzel szemben ha az alperes gazdasági társaság, nem minden bíróság fogadja el automatikusan

4

ÜGYVÉDVILÁG

bizonyítéknak az adatlapokat” – mondja az ügyvéd. Bíró szerint ez az a tipikus eset, amikor a Legfelsőbb Bíróságnak jogegységi döntést kellene hoznia – ha minden igaz, a kérdés rendezése éppen folyamatban van –; emellett azonban a parkolócégeknek is lenne teendőjük. Jelenleg ugyanis a bizonyítási eljárásban csak az esetről készült adatlap és – amennyiben rendelkezésre áll – a parkoló autóról készült fotó irányadó; márpedig a parkolóőrök fényképezőgépei nincsenek hitelesítve, miként a fizetőautomaták és az ellenőrök által használt kéziszámítógépek sem. Ha pedig valamelyik berendezés meghibásodik vagy valaki elállítja, esetleg a fényképezőgépből kimerül az elem, a dokumentumokon nem a pontos idő fog szerepelni, s így nem lehet bizonyítani, hogy az autós a kérdéses időben a helyszínen járt-e. „Miközben például a taxiórákat hitelesíteni kell, ez a kötelesség nem terheli a parkolócégeket; s amíg a bíróság kellő arányban az ő javukra fog ítélni, ez a helyzet nem is fog változni. Pedig ez az ő érdekük is lenne, mert hitelesített fényképezőgép, számítógép és automata esetében az autósnak minimális esélye volna vitatni a bírságot” – állítja Bíró Ádám. Ugyancsak kétértelmű helyzetet teremthet a vonatkozó jogszabály egyik kitétele, mely szerint a parkolócédulát „az első szélvédő mögött kell elhelyezni”. „Nos, a szélvédő mögött sok minden található: a műszerfal teteje, a kesztyűtartó, az első és hátsó ülések, a kalaptartó, vagy éppen a csomagtartó – akkor hova is kell helyezni a cetlit?” – teszi fel a kérdést Bíró. A kétértelmű szabályozás és a következetlen bírósági gyakorlat ugyanakkor nem

akadályozza meg a parkolócégeket abban, hogy minden eszközzel megpróbálják érvényesíteni követeléseiket. A fegyvertárba a perrel való fenyegetés éppúgy beletartozik, mint az alkudozás – utóbbi módszer azonban inkább a tartozásokat a parkolócégektől megvásárló gazdasági társaságokat jellemzi. A követelésbehajtó cég legutóbb tavaly év végén kereste meg a bírsággal adós autósokat, hogy „örömmel” tájékoztassa őket: amennyiben befizetik a tőkét és az adminisztrációs költséget, úgy elengedik a kamatot. Valószínűleg a cég azért engedheti meg magának ezt a „nagyvonalúságot”, mert feltehetőleg az eredeti követelés bizonyos százalékáért vásárolták meg a tartozásokat, és ennyi engedmény még belefér a költségvetésükbe. Szőnyi Szilárd

Dr. Bíró Ádám 1978-ban született, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogés Államtudományi Karán diplomázott 2002-ben. 2005-ben elvégezte az egyetem európai uniós szakjogászképzését. 2006-ben alakította meg ügyvédi irodáját, mely főként ingatlanjoggal és gazdasági joggal foglalkozik. Jelenleg közbeszerzési joggal kapcsolatos tanulmányokat folytat. Szabadidejében lovagol, síel, vagy fut.

Beszélgetés dr. Varga János Tamás ügyvéddel

Szakma

Kockázati- és magántőke-befektetések Hogyan specializálódott erre a kevésbé ismert jogterületre, miként került kapcsolatba vele? Már az egyetemen a „gazdasági jog” gyűjtőfogalma alá vonható jogterületek érdekeltek a legjobban, és a szakdolgozatomat is egy részben társasági jogi, részben közgazdasági-privatizációs aspektusokkal bíró témakörben írtam. Voltam olyan szerencsés, hogy ezt a szakdolgozatot Sárközy Tamás professzor úr is elolvasta, és rövid, de számomra nagyon lelkesítő véleményt adott róla. Azt gondolom, ekkor köteleződtem el a gazdasági élet joga mellett. Az egyetem befejezése után viszonylag hosszú ideig párhuzamosan műveltem az elméleti jogászkodást (az MTA Jogtudományi Intézetének Polgári Jogi Osztályán, valamint a Közgazdaságtudományi Egye-

„

„ ... a kockázati és magántőke befektetők gyakran olyan életfázisaiban fektetnek be egy célpont vállalkozásba, amikor a vállalkozás még nem, vagy éppen már nem elég vonzó célpont ahhoz, hogy finanszírozásukat más típusú finanszírozók (pl. szakmai befektetők) vállalják fel.”

tem Gazdasági Jogi Tanszékén) és a gyakorlati jogi munkát (gazdasági ügyekkel foglalkozó ügyvédi irodában és banki területen), de végül úgy döntöttem, hogy a jövőben kizárólag az ügyvédi munkával foglalkozom. Ebben a döntésben már jelentős szerepet játszott, hogy ügyvédként 1998-tól kezdődően évente egyre több kockázati (venture capital) és magántőke (private equity) befektetésre irányuló tranzakcióban vettem részt, amelyek komplexitásukkal nagyon inspirálóan hatottak rám. Pontosan mit jelent a kockázatitőkebefektetés fogalma? A definíciószerű fogalommeghatározás helyett inkább az ilyen befektetések és az úgynevezett „szakmai” befektetések közötti főbb különbségeket mondanám el. Úgy gondolom, ezek alapján nagyjából világos kép alakulhat ki az olvasókban a kockázati- és magántőke-befektetési ügyletek karakteréről. A legfontosabb különbség már a befektetések elnevezésében is tükröződik: a kockázati- és magántőke-befektetések kockázata átlagban messze meghaladja a szakmai befektetések kockázatát. Ez nagyrészt abból fakad, hogy a kockázati- és magántőke-befektetők gyakran olyan életfázisaiban fektetnek be egy célpont vállalkozásba, amikor a vállalkozás még nem, vagy éppen már nem elég vonzó célpont ahhoz, hogy finanszírozásukat más típusú finanszírozók (pl. szakmai befektetők) vállalják fel. Ha a kockázati- és magántőke-befektetők a befektetés mellett döntenek, akkor mindezt a befektetés fokozott kockázatossága tudatában teszik meg. Természetesen ehhez a kockázathoz alakítják a vállalkozás jövőbeni stratégiájával kapcsolatos terveket, annak életében való részvételük feltételeit és a megtérülési elvárásokat is. Ahol ténylegesen megvalósul egy kockázatitőke-befektetés, ott a kockázatitőke-befektető minden egyéb típusú finanszírozónál jobban hisz az adott vállalkozás jövőbeli sikerében. Szintén lényeges különbség, hogy a kockázati-, illetve magántőke-befektető egy úgynevezett pénzügyi befektető, aki alapvetően a pénzét fekteti be a különböző iparágakban tevékenykedő célpont vállal-

kozásokba, de ezzel együtt általában speciális, főként pénzügyi és menedzsment know-how-t is a célpont vállalkozás rendelkezésére bocsát. A szakmai befektető viszont a vele azonos vagy rokon iparágban tevékenykedő vállalkozásba fektet be, így a befektetést követően az általa birtokolt alapvetően iparág-specifikus szakmai (piacismereti, technológiai, kereskedelmi stb.) know-how-t eggyel több vállalkozáson keresztül hasznosítja. Szintén fontos különbség van a befektetés céljában. A kockázati- és magántőke-befektető célja az, hogy a befektetést követően a célpont vállalkozás szervezeti működése, pénzügyi teljesítménye, piaci helyzete jelentősen javuljon, ezáltal a befektető tulajdoni részesedésének értéke növekedjen. Később a befektető ezt az értéknövekedést a tulajdoni részesedése eladása révén a befektetése pénzügyi hasznaként realizálja. A szakmai befektető célja viszont egészen más is lehet: a célpont vállalkozással közös iparágban új kapacitások, új piacok megszerzése, vagy akár iparági konszolidáció révén az immár közös működés hatékonyságának növelése, mindezek által többletérték generálása. A szakmai befektető az így keletkező értéket általában nem a célpont vállalkozásban megszerzett részesedése értékesítése révén, hanem egyéb módon, például osztalék formájában realizálja. Fontos különbség mutatkozik a befektetések időtávjában is. A kockázati tőkebefektető jellemzően 3–5 éves időszakban gondolkozik: ennyi időn belül szeretné értékesíteni a részesedését, és realizálni a befektetése pénzügyi hasznát. A szakmai befektető viszont jellemzően nem a részesedése értékesítésén keresztül kívánja realizálni a hasznát. Ezért a szakmai befektetéseknél nem a befektetés időtávja a meghatározó szempont, de általánosságban elmondható, hogy a szakmai befektetések általában hosszabb távúak. Miként megy végbe egy ilyen tőkebefektetési folyamat? A befektetők hozzánk, ügyvédekhez, általában akkor jönnek, miután már megállapodtak a célpont vállalkozás tulajdonosaival a befektetés legfőbb üzleti feltételeiben. Ez a megállapodás legtöbbször már ÜGYVÉDVILÁG

5

„papíron is létezik”, tehát a felek már aláírtak egy úgynevezett szándéknyilatkozatot vagy befektetési ajánlatot. Az üzletileg már megfogalmazott szándékokhoz most meg kell találnunk a megfelelő jogi instrumentumokat. Közben ügyelnünk kell arra, hogy mindig felhívjuk a felek figyelmét, ha valamilyen üzleti szándék – a kötelező jogszabályi előírások folytán – nem valósítható meg száz százalékban úgy, ahogyan az a szándéknyilatkozatban szerepel. Igyekszünk csak akkor és csak anynyiban belebeszélni a felek szándéknyilatkozatba foglalt üzleti megállapodásába, amennyire az tényleg szükséges ahhoz, hogy érvényes és végrehajtható rendelkezések kerüljenek a szerződéses dokumentációba.

„

„ Az egyes szerződéseknek harmonikusan kell illeszkedniük egymáshoz, és a dokumentáció különböző elemeinek nem szabad egymásnak ellentmondó, az üzleti szándékok egyértelműségét zavaró rendelkezéseket tartalmaznia.”

6

ÜGYVÉDVILÁG

Mikor az ügyfél – aki a mi irodánk praxisában jellemzően a befektető – megküldi nekünk az aláírt szándéknyilatkozatot, két részre válik szét a munkánk. Kezdetét veszi egyrészt egy jogi átvilágítási eljárás, melynek célja a célpont vállalkozás működésében rejlő esetleges kiemelt jogi kockázatok feltárása. Ez a folyamat párhuzamosan zajlik a könyvvizsgálók által végzett pénzügyi átvilágítással, amely szintén azt szolgálja, hogy a befektető minél több ismeret birtokában dönthessen a kötelező erejű szerződéses dokumentáció aláírásáról. A másik folyamat magának a szerződéses dokumentációnak az elkészítése, mely általában 4-6 főbb dokumentumot foglal magában. A szerződéses dokumentációt, amely sokszor 100–150 oldalnyira is rúg, a befektető személyétől függően angolul, magyarul, vagy mindkét nyelven készítjük. Miután elkészültek az első szerződéstervezetek, néhány tárgyalási és tervezetmódosítási forduló következik a felek között, természetesen a jogi képviselők részvételével. Mindezek alapján megtörténik a dokumentáció finomhangolása és kialakul a végleges dokumentáció. Amenynyiben a jogi és pénzügyi átvilágítás nem tárt fel olyan kockázatot, ami a befektető számára vállalhatatlanná teszi a befek-

tetést, úgy sor kerül a szerződéses dokumentáció aláírására. Milyen szerződési rendszert kell kialakítani? Mennyire lehet alkalmazni a magyar jogban az angolszász szabványokat? A mi praxisunkban a befektetők általában külföldi intézményi befektetők, akik számos más országban végeznek hasonló tranzakciókat. Ők minden esetben megkövetelik, hogy ismerjük és magas szinten alkalmazzuk a nemzetközi standardeket, ami ebben az esetben az angolszász struktúrájú szerződéses dokumentációt jelenti. Hangsúlyoznám azonban, hogy itt a szerződéses struktúra az, amiben igazodni kell az angolszász mintához. A tartalom tekintetében felesleges és káros lenne olyan elemeket átvenni, melyek nem felelnek meg a magyar jognak, hiszen egy jogvita esetén végül kiderülne róluk, hogy érvénytelenek vagy egyszerűen az eredeti tartalmukkal végrehajthatatlanok. Proaktívan és innovatívan kell keresnünk azokat a jogi megoldásokat, melyek – az üzleti szándék megtartása mellett – a magyar jog szerint érvényes és végrehajtható módon rendezik az adott kérdést. Ha mindez nem bizonyul megvalósíthatónak, haladéktalanul tájékoztatjuk az ügyfelet, és

Fotók: Bakcsy Árpád

Dr. Varga János Tamá más ás 196 969 9-be 9-be 9ben n sz szül üleetett te tt SSzé zéke zé kesf ke sfeh sf e ér eh érvá váro vá ron. n. A sszé zékesfeh hér érvá vári ri J zsef Attila Gimnáziumban érre tt Jó ttsé ségizett gi tt,, maajd j a pécsi Jan anus u Pann P nonius no TTud udom omán ányegyettemen em men szerzett jogii dip i lomátt su má summ mmaa cu cum m la laud u e minősííté téssel 1994 19 94-b -ben en.. 19 1997 97-t -ttől ől d dol olgo ol gozi go zikk üg zi ü yvéédként, kezd ke zdet etbe ben n eggy ne nemz mzzzet m etkö et k zi ügyvéd kö di iro oda munk mu nkaatárs táársak akén ak ént, t 2001-től kezd dődőe ően n p di pe digg a Fo Forg rgó, ó, Vaarrga g és Társai Ügyvé védi di Irod Ir odaa pa parttneere reké ként nt.. Az iiro nt rodá odán dán bel dá belü be lül ellső lül ső-sorb rban ban a kkoc ocká kázati ká ti- és mag agán ántő tőke ke-b -bef efek ek-tető te tőkn tő k ek kn ek,, va vala lami mint nt a ttec e hn h ol ológ ógia iaii ip ipar ar-ágak ág akba ak ban n (i (inf nfor orma mati tika ka,, tá távk v özzléés, m méd édia ia)) tevé te véke vé k ny ke nyke k dő vvál ke álla lalk lkoz o ás ások o na ok nakk ny nyúj újto tott tt jogi jo g ttan gi anác ácsa sadá dási si sszo zolggálta tatá táso soké kért rt ffel ellel el,, tová to v bb vá bbáá ve veze zeti ti az irrod odaa fina nans n zí ns zíro rozá zási si ééss munk mu nkaj ajog ogii te terü üle leteeitt. Ki Kiem emel elke kedő d n dő nem e em zetk ze tköz özii és ha hazaai ta tapa pasz pa szta tala laatt ttal al rren ende dellkezi ke zikk az iinf n or orma mati tiika k i és eegy gyéb éb üzl zlet etii fo fo-lyam ly amat atok ok kis isze zerv rvez ezés ésér éree (o (out utso sourrci cing ngg) irán ir nyuló ló ttra ranz nzak akciók akci ak ókho ók hozz ka kapc pcso soló lódó ló d jog dó ogii taaná nács csad adás ás tteer erül erül ület e én et én.. An Ango golu lull fo foly lyék ékoo nyyan beszé esszél zéél.l.

Mennyire biztosítanak védelmet ezek a szerződések mind a befektetőnek, mind az eladónak, vagy a bennmaradó társtulajdonosnak? A legtöbb, amit mi, ügyvédek elérhetünk, hogy a szerződésekbe az ügyfelünk érdekeit megfelelően védő, a felek akaratmegegyezését tükröző, a jogszabályokkal

„

„ ... megkövetelik, hogy ismerjük és magas szinten alkalmazzuk a nemzetközi sztenderdeket, ami ebben az esetben az angolszász struktúrájú szerződéses dokumentációt jelenti. Hangsúlyoznám azonban, hogy itt a szerződéses struktúra az, amiben igazodni kell az angolszász mintához.”

konform, érvényes és végrehajtható megállapodások kerüljenek. Ez egyben a magunkkal szemben támasztott minimummérce is. Mivel minden tranzakciónál számos, alapvetően egymásra épülő, vagy legalábbis egymáshoz illeszkedő szerződés van, ezért nagyon oda kell figyelnünk arra, hogy a „nagy kép” teljesen világos legyen.

Az egyes szerződéseknek harmonikusan kell illeszkedniük egymáshoz, és a dokumentáció különböző elemeinek nem szabad egymásnak ellentmondó, az üzleti szándékok egyértelműségét zavaró rendelkezéseket tartalmaznia.

Szakma

tanácsot adunk arra vonatkozóan, hogy ebben az esetben milyen lehetőségeket ad a magyar jog. Ezt követően a felekre marad, hogy az üzleti megállapodás esetleges finomításával kialakuljon egy jogilag leképezhető üzleti tartalom. A Gt. folyamatos módosításai következtében a dokumentációk készítése során ma már jóval kevesebb nehezen megoldható helyzet merül fel. Az angolszász jogi kultúrában már meghonosodott jogintézmények beemelésre kerültek a magyar társasági jogba, és a korábban már nálunk is létező, de nehézkesen alkalmazható jogintézmények is sokat finomodtak. Ma már ezek is zökkenőmentesen beépíthetőek a struktúrába.

Hány ilyen folyamatban vett részt? Az elmúlt években nagyjából harminc olyan ügyletben vettem részt, mely kockázati-, vagy magántőke-tranzakciónak minősíthető. Ezek az ügyletek a legváltozatosabb befektetési struktúrákban valósultak meg: volt köztük kisebbségirészesedés-vásárlás, többségirészesedés-vásárlás, tőkeemeléses részesedésszerzés, közös cégalapítás, tőkeemeléssel kombinált részesedésvásárlás, egy lépcsőben és több lépcsőben megvalósult befektetés. De nem csak befektetési ügyleteknél működtem közre, hanem olyan eladási tranzakcióban is részt vettem, ahol a kockázatitőke-befektető eladta a célpont társaságban korábban megszerzett részesedését. dr. Bodolai László

Adózás. Lehet, hogy ez az egész oldal kevés lenne minden kérdésre. De itt biztosan megtalálja a válaszokat. A HVG új, adózással foglalkozó internetes oldalán megtalálja a hatályos ADÓ- ÉS TB-JOGSZABÁLYOKAT, AZOK MÓDOSÍTÁSAIT ÉS ÉRTELMEZÉSÉT EGÉSZ ÉVBEN, valamint a bevallásoknál nélkülözhetetlen kalkulátorokat, mint a bér- és bérköltség-kalkulátor, szja- és ekho-kalkulátor. A www.adozona.hu megmutatja a törvényes kiskapukat és az adócsökkentô ötleteket is.

ÜGYVÉDVILÁG

7

Szakma

Dr. Deák Krisztina, dr. Buda György, dr. Bűrös László

Mikor kell értékelni az ajánlatokat? dr. Deák Krisztina: A Közbeszerzési Döntőbizottságnak (KD) az ítélőtábla által is osztott véleménye szerint kétszakaszos eljárásban a tárgyalás előtt kötelező az ajánlatokat értékelni, és csak az érvényes ajánlattevővel lehet tárgyalni, csak a szerződéses feltételekről. Vagyis a tárgyalás során az ajánlattevők csak a szerződéses feltételekben változtathatnak, és nem engedhető meg olyan eltérés, amely nem magára az ajánlat tartalmára van kihatással. dr. Buda György: Ennek kapcsán felvetődik a kérdés: a kötbér valószínűleg szerződéses feltétel, az előbbiek szerint akkor erről lehet tárgyalni. De mi történik abban az esetben, ha az ajánlattevő az induló ajánlatban nem vállal kötbért? Őt a fenti logika alapján ki kell rúgni. dr. Bűrös László: Ha volt olyan feltétel a dokumentációban, amelyben a kötbér elő volt írva és az induló ajánlat azt mégsem tartalmazta, akkor az ajánlattevő nyilván nem a kiírásnak megfelelően adta be ajánlatát vagy eltért a szerződéses feltételektől. E logika alapján, amikor beérkezik az ajánlat, megvizsgálják, hogy a dokumentációban foglaltakkal összhangban van-e, és ha nem, akkor érvénytelennek nyilvánítják, és ez nem korrigálható.

„

dr. Deák Krisztina: Ezzel az a problémám, hogy a Döntőbizottság logikája szerint

„ ... az ominózus döntőbizottsági határozatból az következik, hogy az érvénytelenségre vonatkozó követelmények a tárgyalásos eljárásban eltérően minősülhetnek. Bizonyos érvénytelenségi okok tekintetében kimondható az érvénytelenség – az ajánlat első átvizsgálása folyamán, hiánypótlást követően, még a tárgyalás előtt –, míg más okoknál nem.”

8

ÜGYVÉDVILÁG

irreálisan alacsony ajánlati ár miatt az ajánlat nem nyilvánítható érvénytelenné, mert a tárgyaláson még van lehetőség a módosításra. Ha ezt a logikát követem, akkor a kötbért nem tartalmazó ajánlat sem nyilvánítható érvénytelennek, hiszen a tárgyaláson ez is módosítható. dr. Bűrös László: Ezek szerint az ominózus döntőbizottsági határozatból az következik, hogy az érvénytelenségre vonatkozó követelmények a tárgyalásos eljárásban eltérően minősülhetnek. Bizonyos érvénytelenségi okok tekintetében kimondható az érvénytelenség – az ajánlat első átvizsgálása folyamán, hiánypótlást követően még a tárgyalás előtt –, míg más okoknál nem. dr. Deák Krisztina: Egy konkrét ügyet idéznék: tárgyalásos eljárás volt, az ajánlati szakaszba két ajánlattevő jutott tovább. Amikor benyújtották az ajánlatokat, a felolvasólapon mindketten formai hibát követtek el, az egyiknél eggyel több adatot tüntettek fel, mint amennyit bekértünk, a másiknál nem napi, hanem maximum kötbér szerepelt. Még a beadást megelőzően jeleztük, hogy az ajánlatukon a későbbiekben bármit módosíthatnak. Mindkettőt továbbengedtük, leültünk velük tárgyalni. Az újabb fordulóknál kaptak újabb felolvasólapokat, a végén pedig eljutottunk oda, hogy mindenki kitöltötte az általam kiadott felolvasólapot – ami már több információt tartalmazott, mint amennyi a dokumentációban szerepelt – majd eredményt hirdettünk. Ezt a második helyezett megtámadta, mondván, szerinte a nyertes ajánlat érvénytelen. A KD pedig azt mondta ki, hogy mindkét ajánlat érvénytelen és ki kellett volna zárni. Mi arra hivatkoztunk, hogy módosíthatnak az ajánlataikon, a Döntőbizottság szerint viszont csak a szerződéses feltételek változtathatóak. Vagyis a KD szerint még a tárgyalás előtt meg kellett volna vizsgálni, hogy formailag megfelelnek-e az ajánlatok, és mindkettőt ki kellett volna zárni, érvénytelenné nyilvánítani. Magyarán a végkövetkeztetés az lett, hogy a tárgyalások előtt meg kell nézni, hogy az ajánlatok érvényesek-e, és ha igen, csak akkor következhet a tárgyalás.

dr. Bűrös László: Ez azt is jelenti, hogy a szakmai, műszaki tartalmon sem lehet változtatni? dr. Deák Krisztina: Engem az zavar, hogy mi számít szerződéses feltételnek. A Kbt. szerint ugyanis az a felhívás, a dokumentáció és nyertes ajánlattevő ajánlata alapján jön létre. Majdnem minden szerződéses feltétel, eltekintve a formai hibáktól.

„

dr. Bűrös László: Szerződéses feltétel a szerződés tárgya is.

„ ... a végkövetkeztetés az lett, hogy a tárgyalások előtt meg kell nézni, hogy az ajánlatok érvényesek-e, és ha igen, csak akkor következhet a tárgyalás.”

dr. Deák Krisztina: Egy másik – szoftverbeszerzésről szóló - tárgyalásos eljárásban az ajánlattevők fel voltak háborodva, mert az ajánlati dokumentációban nem közöltük, hogy milyen vírusvédelemmel kell ellátni a gépeket. A tárgyaláson derült ki, hogy van egy olyan szerver, amelyiket az egyik ajánlattevő ajánlatában szereplő vírusölő program nem véd, ezért felkértük az ajánlattevőt, hogy az új információ miatt módosítsa az ajánlatát. A többi ajánlattevő erre felháborodott, hogyan képzeli az ajánlattevő, hogy műszakilag módosít az ajánlatán. De itt az újabb kérdés, amit több jogász szájából hallottam, és amellyel nem értek egyet, miszerint a tárgyalásos eljárásban az eredeti ajánlatnál csak kedvezőbb tehető. dr. Bűrös László: Főszabály szerint ez nem így van, ezt semmi sem írja elő. Ez akkor fordulhat elő, ha eleve olyan a kiírási feltételrendszer. Az benne szokott lenni a dokumentációban, hogy korlátozzák a módosítás irányát és terjedelmét. Lehet vitatkozni azon, hogy erre van-e lehetőség, de ha ez nincs benne, akkor a szabályozásból nem következik. dr. Buda György: A KD többször kimondta, hogy a Kbt.-vel ellentétes felhívási fel-

dr. Deák Krisztina: Eszerint az alapügyben nem a nyertes ajánlat volt érvénytelen, hanem az eljárási szabályok sérültek. dr. Bűrös László: Megítélésem szerint itt azon van a vita, hogy maga a tárgyalásos eljárás – amin belül lehet módosítani az ajánlatokon – az egyébként már vizsgált és érvényesnek minősített ajánlatot benyújtott ajánlattevőkkel vagy mindenkivel lefolytatható-e, aki beadott ajánlatot az ajánlati szakaszban. A mostani ítélet felfogása alapján a tárgyalás csak az előbbiekkel folytatható le. dr. Deák Krisztina: Innentől kezdve nem lehet meghúzni a határt. Itt van mondjuk a kötbér-megajánlás, ahol az ajánlattevő nulla forint kötbért ajánl meg, én meg előírtam, hogy meg kell ajánlani kötbért. Kizárhatom-e őt, ha az ajánlatát később módosíthatja? dr. Bűrös László: Szerintem ott van a különbségtétel, hogy a módosítás lehetősége nem jelenti azt, hogy az ajánlatnak a beadás pillanatában érvényes feltételrendszer szerint nem kell érvényesnek lennie. Ha elő volt írva, hogy kötbért kell vállalni és nulla forint kötbért ajánl, akkor az ajánlat érvénytelen. dr. Deák Krisztina: Akkor visszakérdeznék: mi van akkor, ha az ajánlattevő mondjuk ötforintos kötbért vállal, és a második körben nem ajánl kötbért? Akkor érvénytelen a második tárgyalás végén ugye? Megint csak az a kérdés, hogy hol kell meghúzni a határt? dr. Buda György: Érdemes megemlíteni ezzel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság azon döntését, amelyben egy tendernél az ajánlatkérőt azért bírságolta meg, mert az az ajánlattevőknek nem biztosította,

hogy a kiírás feltételeinek még inkább megfelelő, kedvezőbb ajánlatot tehessenek. Vagyis még akkor is, ha látszik, hogy az ajánlat érvénytelen, le kell ülni tárgyalni az ajánlattevővel, mert az esélyegyenlőség és versenysemlegesség elvéből ez következik. dr. Bűrös László: Mi azt a gyakorlatot folytatjuk, hogy amikor bejön az ajánlat, megnézzük, érvényes-e az eljárási feltételek alapján, és ha nem, akkor nem megy tárgyalásra. dr. Deák Krisztina: És a tárgyalások végén meg kell vizsgálni újra, hogy érvényes-e az ajánlat? dr. Bűrös László: Előfordulhat, hogy menet közben változik a feltételrendszer, vagyis ahhoz képest is meg kell vizsgálni az ajánlat érvényességét. dr. Deák Krisztina: Ez alapján valamelyik tárgyalási időpontban előfordulhat, hogy érvénytelen ajánlattevővel folyik a tárgyalás. Miért pont az első tárgyalás időpontja a számít? Ha mondjuk az első tárgyalás közepén derül ki, hogy érvénytelen az ajánlat, akkor miért kell továbbengedni?

„

„ A KD többször kimondta, hogy a Kbt.-vel ellentétes felhívási feltételek nem szabhatóak, azaz az ajánlatkérő nem szűkítheti az ajánlattevő mozgásterét. Ha drágább ajánlatot akar adni, a Kbt. szerint ez szíve joga.”

dr. Bűrös László: Azért, mert nincsen értékelés tárgyalási fordulónként. Egyszer van a beadásnál, aztán a tárgyalás lezárásánál. Tény, hogy ezzel kapcsolatban a Kbt. semmit sem mond. dr. Deák Krisztina: Ha én lennék az az ajánlattevő, akit az első tárgyalás előtt érvénytelennek minősítenek, miközben valaki mást – aki a tárgyaláson tesz ajánlatot – továbbengednek a következő tárgyalási fordulóra, akkor tiltakoznék, arra hivatkozva, hogy sérült az esélyegyenlőség, hiszen nekem nem volt biztosítva a lehetőség, hogy módosítsak az ajánlatomon.

dr. Bűrös László: Abból kell kiindulni, hogy a beadáskor érvényes volt az ajánlat.

Szakma

tételek nem szabhatóak, azaz az ajánlatkérő nem szűkítheti az ajánlattevő mozgásterét. Ha drágább ajánlatot akar adni, a Kbt. szerint ez szíve joga. Visszatérve az alapproblémához: azt feltételezve, hogy az ajánlatokat rögtön értékelni kell, az ajánlattevő nem ezt a szabályt sértette meg, hanem a közbeszerzési eljárás lefolytatásra vonatkozó feltételeket. A Legfelsőbb Bíróság pedig többször kimondta, hogy a kiírás feltételei – még abban az esetben is, ha jogellenes elemet tartalmaznak –, ha azokat határidőben nem támadta meg senki, a kiírás részévé válnak. Maga a Döntőbizottság is hozott ilyen határozatokat.

dr. Deák Krisztina: Én jártam úgy, hogy amikor az ajánlattevő beadta az ajánlatot, az érvényes volt, a második körben pedig beadott egy alternatív ajánlatot, holott azt nem volt szabad. Most nem tudom, hogy őt akkor ki kell-e zárni, ha a következő fordulóban ismét új ajánlatot adott be, és az már érvényes volt? dr. Buda György: Vegyük a tárgyalásos eljárás rendkívüli sürgősségre alapított változatát. A Kbt. kifejezetten azt mondja: azzal kell a tárgyalásokat megkezdeni, aki a rendkívüli sürgősségre tekintettel tud teljesíteni. Tárgyalásos eljárásban megtehetem-e, hogy szóban teszem meg az ajánlatomat? A szóbeli ajánlatot hogyan értékelik? Az ítélőtábla döntése ugyanis azt is jelenti, hogy negligáltuk a Kbt. e kifejezett rendelkezését. dr. Deák Krisztina: Ezek szerint kötelező írásos változatot kérni az ajánlatról. dr. Bűrös László: Ez olyan extrém eset, amit nem lehet automatikusan ráhúzni az összes többi tárgyalásos eljárásra. dr. Buda György: A KD határozat azt mondja ki, hogy egyébként a nyílt eljárás szabályai az irányadóak. dr. Bűrös László: Csak azt a logikát tudom elképzelni, hogy vannak olyan – főként formai – érvényességi feltételek, amelyek nem képezhetik a tárgyalás alapját, míg az olyan tartalmi feltételeket – mint a kirívó ár vagy aránytalan kötelezettségvállalás – tekintve, amelyek a tárgyalás során változhatnak, a beadáskori állapotban nem lehet kirívónak vagy aránytalannak nyilvánítani. A helyzet persze általában nem ilyen egyszerű. Az a gond, hogy elég nehezen értelmezhető az ajánlatkérői módosítással keletkező helyzet. Az ajánlatkérő ugyanis a tárgyalás előtt módosíthatja a feltételeket. A Kbt. biztosítja az ajánlatkérőnek e szabadságát, de a verseny tisztasásának érvényesülnie kell: nem lehet kiszórni valakit, aki nem ajánlott meg egy feltételt, ami eredetileg meg volt határozva a kiírásban, de az ajánlatkérő a tárgyaláson mégis eltekint tőle. Vagyis a gyakorlatban a tárgyalási szabadság igazából meglehetősen korlátozott. dr. Schmidt Gábor ÜGYVÉDVILÁG

9

Dr. Lampert György a kezesi biztosításról

Szakma

Garancia egyenlő bankgarancia? Magyarországon ma még az ügyvédek közül is kevesen tudják, hogy nem csak a bank adhat garanciát; azzal teljesen egyenértékű a biztosítóval kötött kezesi biztosítás, amely az előbbinél az ügyfelek számára biztonságosabb, hatékonyabb és az igénybe vevőnek a bankgarancia miatt nem kell kimerítenie a banki hitelkeretét.

Fotók: Bakcsy Árpád

Az Európai Unió tagállamaiban mindennapos és teljesen bevett gyakorlat, hogy a vállalkozások szerződéses vagy adott esetben jogszabályon alapuló garanciális kötelezettségeik vállalásakor – például a vámteher biztosításánál – nem vagy nem kizárólag a bankokat veszik igénybe bankgarancia kiállítása érdekében, hanem biztosítókkal kötnek kezesi biztosítást. Dr. Lampert György, az EuroBond Kft. ügyvezetőjének ismertetése szerint ez egy olyan, speciális tartalmú biztosítási jogügylet, amelynek során a biztosító kezesi biztosítási szerződést köt ügyfelével, majd az ez alapján kiállított kötelezvényben arra vállal kötelezettséget: a kedvezményezett minden olyan pénzügyi veszteségét megtéríti, ami abból ered, hogy a biztosítóval szerződött fél nem teljesítette a kedvezményezettel szemben szerződéses vagy más jogi kötelezettségét. A biztosítók által kiállított kötelezvény tartalma szerint jellemzően klasszikus

készfizető kezességvállalást tartalmazó dokumentum, a felek arról is megállapodhatnak, hogy a biztosító a bankgaranciához hasonlóan feltétel nélküli, visszavonhatatlan kötelezvényt (tartalma szerint garanciát) állítson ki. A kedvezményezett szempontjából a biztosítói kötelezvény teljesen egyenértékű a bankgaranciával, és ugyanakkora biztonságot is nyújt. Sőt, az ügyfél számára e konstrukció sokkal kedvezőbbnek minősíthető. Mint az az EU-ban érvényesülő gyakorlattal is alátámasztható, a vállalatok nem csak egy banknál rendelkeznek hitelkerettel, hanem a kezesi biztosítójukkal is megállapodnak egy keretösszegről, amelynek terhére szükség esetén – a garanciális kötelezettségeik teljesítése céljából – a biztosítót veszik igénybe. Ezzel megnő a mozgásterük és a banknál lévő hitelkeretüket valóban csak a legszükségesebb esetben kell felhasználniuk, garanciális kötelezettségeik biztosítására pedig – legalább részben – a kezesi biztosító segítségét veszik igénybe. A kezesi biztosítás azért is előnyösebb a bankgaranciával szemben, mert a vállalkozások így elkerülhetik, hogy egyetlen pénzügyi intézménytől függjenek. A kezesi biztosítás mellett nemcsak az szól, hogy kedvezőbb árfekvés mellett érhető el, hanem az is, hogy a vállalkozásnak pótlólagos, kiegészítő pénzügyi forrást jelent, sok ügyfél ezért akár többet is hajlandó fizetni, mint a bankgaranciáért. A kockázatokat a biztosító professzionális szakembergárdájával jobban fel tudja mérni, mint a bank, és adott esetben akár a vagyonbiztosítási szerződéseket is elfogadja a szerződő fél által nyújtandó biztosíték mértékét is csökkentő tényezőként. A kezesi biztosítás ezen kívül alacsonyabb biz-

tosítéki szint és kedvező díjak mellett érhető el. Ha egy cég nemcsak bankgaranciát, hanem egy biztosító helytállását ígérő dokumentumot is fel tud mutatni, az azt jelenti, hogy a pénzügyi vizsga mellett a szakmai próbán is megfelelt. Magyarországon a kezesi biztosítás elterjedését korábban akadályozta az Unióéval e téren nem harmonizáló, azzal ellentétes jogi szabályozás. Az 1995-ös vámtörvény az általános vámbiztosítékok körében ugyan megemlítette a biztosítási szerződést, de a halasztott vámfizetés esetében már csak bankgaranciát fogadott el biztosítékként. De nemcsak a vámeljárásokban, hanem más területekre – például a közbeszerzésekre – vonatkozó jogi szabályozás is csak banki forrásból fogadta el a megkövetelt garanciát. Ezzel a biztosítók – mint biztosítéknyújtók –, valamint a biztosíték nyújtására kötelezett vállalkozók is hátrányba kerültek. Az EuroBond Kft. szerint ez a gyakorlat sértette a versenyt, ezért a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordult, amely úgy vélte, „a jogalkotás rendre lemarad a piaci struktúrák fejlődéséhez képest”, és kimondta, hogy a bankgarancia és a kezesi biztosítás „egyaránt alkalmas arra, hogy az adóssal megkötött szerződés alapján a jogosult javára a fizetési kötelezettség teljesüljön”, vagyis a biztosíték e két fajtája „egymást helyettesíthető termékek lehetnek”. Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy az üzleti világ legrégebbi nemzetközi szervezete, az 1919-ben alapított, párizsi központú Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (International Chamber of Commerce) nemzetközi szokványaiban rendre teljesen egyenrangú felekként jelöli meg a bankokat és a biztosítókat, semmilyen különbséget nem téve a két szektor között. Tízből kilenc magyar jogász valószínűleg ma is úgy véli, hogy a garancia egyenlő a bankgaranciával – jegyezte meg dr. Lampert György. A Polgári Törvénykönyvben annak idején a bankgarancia került szabályozásra, ehhez képest az Európai ÜGYVÉDVILÁG

11

Szakma

Unió számos joganyaga szerint biztosítékként készpénz vagy olyan garancia is elfogadható, amelyet a bank mellett a biztosító is nyújthat. Magyarországon kezdetben még azt is vitatták, hogy a biztosító – amennyiben alapjogviszony vizsgálata nélküli fizetést vállal – tartalmilag gyakorlatilag bankgaranciát nyújt, amire nem volna jogosult. Ugyancsak az EuroBond beadványa nyomán a PSZÁF 2004-ben megállapította, hogy a biztosító jogosult az általa kötött kezesi biztosítási szerződések alapján kezességvállalást, illetve garanciavállalást tartalmazó dokumentum kiállítására.

„

„ A kedvezményezett szempontjából a biztosítói kötelezvény teljesen egyenértékű a bankgaranciával, és ugyanakkora biztonságot is nyújt.”

Ennek kapcsán az Igazságügyi Minisztérium is megállapította, hogy „a Ptk. bankgaranciára vonatkozó rendelkezése önmagában nem ad alapot olyan következtetés levonására, hogy a biztosítók nem tehetnek garanciavállalást tartalmazó érvényes jognyilatkozatot”. Az a tény, hogy a Ptk. csak a bankgaranciát nevesíti, a minisztérium szerint nem akadály, hiszen csak a dologi biztosítékok köre zárt (vagyis szerződéses úton nem hozható létre újabb dologi biztosíték), abban a tekintetben azonban nem korlátozott a felek szerződési szabadsága, hogy szerződésükben a Ptk.-ban foglaltakon túl egyéb (nem nevesített) személyi biztosítékot (így például a fentiek szerinti garanciát) konstruáljanak.” Fontos megjegyezni, hogy fenti értelmezési problémák észlelése alapján az új Polgári Törvénykönyv tervezetében bankgarancia már nem szerepel, hanem általánosabb értelemben garancia-szerződésről beszél a jogalkotó. A biztosítók tehát jogosultak kezesség és garancia vállalására egyaránt, ettől füg-

getlenül az ágazati törvények meghatározhatják, hogy biztosítékként a biztosító részéről milyen tartalmú kötelezvényt fogadnak el: olyat, amelyben a biztosító készfizető kezességet vállal, vagy olyat, amely garancia tartalmú (vagyis a bankgaranciával azonos kötelezettségvállalást foglal magába). E kérdés eldöntésénél a jogalkotónak mérlegelnie kell azt is, hogy a kezesség a biztosítói piacról kedvezőbben beszerezhető, mint a garancia, vagyis az érintett gazdálkodó szervezeteknek gazdaságosabb megoldást jelent. A jogügyletben érintett felek érdekei ráadásul így kiegyensúlyozottabban jelennek meg: a kedvezményezettnek ugyanazt a biztonságot nyújtja, hiszen szerződésszegés esetén – tekintettel a kezességet vállalóra – bizonyosan hozzájut a kötelezvényben megjelölt összeghez. A kezesi biztosítás azzal a nem elhanyagolható előnnyel is jár, hogy indok nélkül nem hívhatja le a kedvezményezett, amely a garancia esetében gyakran felmerülő probléma, gazdasági társaságok tucatjait vitte már csődbe egy-egy jogtalan lehívás. Érdemes felidézni a magyar jogrendszerre általában nagy hatással lévő német gyakorlatot, ahol a biztosítékok rendszerének sokkal részletesebben kidolgozott változatát használják évtizedek óta. Az ottani szabályok nem engedik a vállalkozók életének felesleges, indokolatlan terhekkel való megnehezítését, vagyis a vállalkozó magától értetődően a bank helyett a biztosítót is választhatja, a közbeszerzési eljárások során megkövetelt biztosítékok tartalmi elemeit illetően pedig a klasszikus készfizető kezességvállalás csak a megengedett. Az egészen egyszerűen elképzelhetetlen, hogy a szabályozás biztosítékként csak készpénzt vagy absztrakt bankgaranciát fogadna el, ami Magyarországon – ha a jogi szabályozásban már nem is, de a mindennapi gyakorlatban – sajnos még mindig előfordul.

Dr. Lampert György, az EuroBond Kft. ügyvezető igazgatója az ELTE jogi karának elvégzését követően a Közgazdaságtudományi Egyetemen folytatott posztgraduális tanulmányokat. Az egyetem után PKKB-n volt fogalmazó, majd a Zürich Biztosító jogtanácsosaként dolgozott. 2002-ben társaival megalapította az EuroBond Kft.-t, amely még ma is az egyetlen, kezesi biztosításokra specializált ügynökség a hazai piacon és amely 2008 januárjától a Zurich Versicherung AG (Deutschland) – az egyik legismertebb európai kezesi biztosító – hazai képviseleteként működik. Tagja a Joint Venture Szövetség Közbeszerzési Bizottságának, illetve a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara Magyar Nemzeti Bizottsága, az ICC Hungary Banktechnikai szakbizottságának, amely szövetségekkel karöltve számos jogszabály módosításában játszik szerepet, így törve utat a kezesi biztosítás magyarországi elterjedésének is. Hobbija a tenisz, a síelés és olvasás, feleségével és két leányával – Mirával és Lucával – sokat kirándulnak.

dr. Schmidt Gábor

-offshore és onshore cégek alapításának közvetítése - adótervezés, tanácsadás - könyvelés Grand Consulting Kft. 1026 Budapest, Garas utca 1. központ: +36 (20) 58 38 380, információ: +36 (20) 91 82 058, fax: +36(1) 315 09 77

12

ÜGYVÉDVILÁG

www.offshore.co.hu [email protected]

Dr. Németh Mariann a vagyonjogi szerződésről, gyermekelhelyezésről, végrendeletről

Szakma

„

A családjogi ügyvéd Ügyvédi praxisában csak családi joggal foglalkozik? Nem, a családjog mellett rengeteg öröklési jogi ügyem van (hagyatéki ügyek, végrendelet stb.), valamint biztosítási, kártérítési, ingatlanokkal kapcsolatos és restitúciós ügyekkel foglalkozom még. Elég széles a spektrum. Ha tehetem nem, vagy csak nagyon ritkán vállalok büntetőügyeket, mert számomra az igazi jogot a polgári jog jelenti. Miket tart a legégetőbb kérdéseknek a családjogban? Most az egyik legnagyobb családjogi problémát az élettársi kapcsolattal és a házassággal kapcsolatos vagyonjogi szerződések hiányában látom. Véleményem szerint népszerűsíteni kellene az emberek körében a vagyonjogi szerződések megkötésének lehetőségét. Ez alapvető dolog, még akkor is, ha egyes vélemények szerint ellentétes a másik félbe vetett bizalommal. Szerintem ez megközelítés kérdése, ugyanis ha élettársi vagy házassági vagyonjogi szerződést kötünk, annak csak egyik eleme az élettársak, vagy a házastársak vagyonjogi helyzetének rendezése. A döntő kérdés azonban nem ez, hanem a születendő gyerekek jogainak biztosítása, érvényesítése, hogy később, egy esetleges válás vagy a kapcsolat megszakadása során egyik fél se használhassa fegyverként, eszközként a gyerekeket a volt házastárs,

„

„ ... ha élettársi vagy házassági vagyonjogi szerződést kötünk, annak csak egyik eleme az élettársak, vagy a házastársak vagyonjogi helyzetének rendezése. A döntő kérdés azonban nem ez, hanem a születendő gyerekek jogainak biztosítása, érvényesítése, hogy később, egy esetleges válás vagy a kapcsolat megszakadása során egyik fél se használhassa fegyverként, eszközként a gyerekeket a volt házastárs, élettárs ellen.”

„Egy nehéz, acsarkodós, sérelmekkel teli válást követő váltott elhelyezés szükségszerűen magában hordozza a gyermek érzelmi sérülését, az abból fakadó későbbi sikertelenségét.”

élettárs ellen. A vagyonjogi szerződés ezen részeiről megdöbbentően kevesen tudnak, ezért az emberek ódzkodnak tőle, pedig nagyon fontos lenne az ilyen szerződések elterjedése, mivel háromféle van, és mindenki kiválaszthatná a neki megfelelőt. Ez azonban csak a kérdés egyik fele. A másik fele az, hogy nem tudatosítják az emberekben, hogy az élettársi kapcsolat nemcsak hogy nem rokoni kapcsolat, de nem is családi kapcsolat, hanem kvázi egy cég, ahol vélelmezve van a közös szerzés, azonban a közreműködés arányában kell elrendezni a dolgokat, ami jogilag bonyolult. Éppen ezért minden félnek elemi érdeke lenne az ilyen szerződések megkötése. Nem ott kezdődik a probléma, hogy a nő bemenekül az anyaotthonba, hanem ott, hogy amikor elkezdődik otthon a pszichikai és a fizikai bántalmazás, akkor nem tesz semmit, csak tűri azt hosszú heteken, sokszor hónapokon át. Amikor pedig elfogy a türelme a megaláztatások miatt, esetlegesen már a gyerek is erőszaknak van kitéve, akkor menekül el, amivel viszont nem old meg semmit. Sem magánemberként, sem jogászként nem értem, hogy ilyen ügyben miért nem lehet családtagokhoz fordulni. Látható jogalkotói szándék a kérdés rendezésével kapcsolatban? Az új Ptk. koncepcióban a jogalkotó szándéka szerint kvázi családi kapcsolat lesz az élettársi kapcsolat is. A kettős természete miatt elképzelésem sincs arról, hogyan fogjuk ezt perben és peren kívül érvényesíteni, hogy fogunk ennek érvényt szerezni. Egy másik számomra aggályos elképzelés szerint megszűnik a gyermekelhelyezés, amit a közös szülői felügyelet intézménye

vált fel. Azon kívül, hogy a perek tömege miatt hatalmas munkaterhet rónak majd a bírói karra az ilyen pertárgyú ügyek, amiknek bíróhiány miatt a költségvonzata is túlontúl magas lesz, eddig az egyik félnél való elhelyezés biztos pont volt a gyerek életében, ezért sokkal súlyosabb problémát jelent majd a gyerekek váltott elhelyezése. Ez véleményem szerint a gyermekek érzelmi sérülése nélkül csak a teljesen problémamentes, kulturált válások esetén jöhet szóba, amik sajnos a házassági bontóperek 1-2%-át sem teszik ki. Egy nehéz, acsarkodós, sérelmekkel teli válást követő váltott elhelyezés szükségszerűen magában hordozza a gyermek érzelmi sérülését, az abból fakadó későbbi sikertelenségét. Nekem az a célom, hogy a gyermekek érdeke képviselve legyen, akár az én ügyfelem, akár nem. A házassági bontóperekben a felek azonban nem hajlandóak minimális kompromisszumokra sem, mindegyik mindent akar. Úgy gondolom, ez a hozzáállás is szerepet játszik abban, hogy Magyarországon még mindig nem elég elterjedt a mediáció.

A magánjogon belül is van olyan jogág, amelyikkel különösen szívesen foglalkozik, ami közelebb áll Önhöz a többinél? Az öröklési jog a legszebb, a legnehezebb, ám a legizgalmasabb jogág is egyben. Ma is a római jog az alap, és noha azóta renÜGYVÉDVILÁG

13

Fotók: Bakcsy Árpád

Szakma

sem szerint ennek hátterében az a felfogás állhat, hogy amelyik problémával nem foglalkoznak, az nincs is. A végrendelet elkészítése iránti igényt kiválthatja nem csak a rokoni szál, hanem egy nagyobb vagyon, esetleg egy elszámolási vitákkal terhelt üzleti kapcsolat, sőt magzatvédelem is.

Dr. Németh Mariann, ügyvéd a Pesti Központi Kerületi Bíróságon bíróként dolgozott 21 évig, ahol családjogi, öröklési, kártérítési és biztosítási pereket tárgyalt. Egészségügyi okok miatt egyik napról a másikra felmondott a bíróságon, és saját ügyvédi irodát nyitott. Régésznek, egyiptológusnak készült, nagy régészeti könyvtárral rendelkezik. Ez a szenvedély hatással van rá a családi utazások célpontjainak kiválasztása során is. Rajong a tudományos fantasztikus könyvekért és a római irodalomért, kedvenc írói Isaac Asimov, Horatius és Vergilius. Vágya egy kutyafarm, ahol ó-angol juhászkutyákat tenyészthet.

geteget változott az élet, mégis ahhoz nyúltak legkevésbé és a változtatások sem voltak mélyrehatóak, csupán aprók. Úgy gondolom, hogy egy végrendelet, öröklési szerződés megszerkesztése nem csak felelős jogi feladat, hanem művészi feladat is egyben. Órákat beszélgetek a megbízóval, mert rengeteg dologról kell meggyőződnöm. Ha arra van szükség, akár az ügyfél kezelőorvosával is konzultálok. Nagyon sok buktatóra kell figyelni egy végrendelet megszerkesztésénél, amik nagy részét a megbízók szemérmessége okozza, pedig a bizalom elengedhetetlen, az esetleges megtámadási okokat eleve ki kell zárni. Véleményem szerint inkább én tegyem fel a kényes kérdéseket, mint a bíró, vagy az ellenérdekű fél ügyvédje. Érdekes módon a végrendelkezés növekvő tendenciát mutat, tapasztalataim szerint egyre többen készíttetnek végrendeletet, noha még mindig nem elég sokan. Érzé-

14

ÜGYVÉDVILÁG

Elterjedt már szélesebb körben, hogy az emberek ügyvédhez fordulnak problémáikkal? Sajnos az ügyfelek legtöbbször későn fordulnak ügyvédhez, már csak akkor, amikor nagy a baj. Tudatosítani kellene az emberekben, hogy akár egy hosszadalmasabb peren kívüli konzultációval rengeteg gondtól kímélhetik meg magukat. Távlatokban kell gondolkodni. Az a döntő, hogy mit tudunk elérni egy ügyben. A fő célt a megbízónak kell meghatároznia, amire én megmondom, hogy jogilag keresztülvihető, vagy nem. Minden ügyfelemnek elmondom, hogy az ügyvéd – jelen esetben én – a jogi harcot vívja meg, neki a magánharcát kell megvívnia. Elmondom, hogy milyen lehetőségekre számíthatunk, majd elkezdődik a munka. A siker pedig nem más, mint a kitűzött fő cél elérése, amit együtt érünk el, mint egy sakkjátszmában. Mi az, amit ügyvédként mindenképpen szeretne megvalósítani? Van négy álmom, amik nem biztos, hogy megvalósulnak. Az egyik, hogy szabadon hivatkozhassak magyar bíróságon az Alkotmányra, ami ma még nem elfogadott. Ennek oka talán az Európai Uniós csatlakozás után a germán jogrendszer alapjaira épülő magyar jogba bekerült esetjog okozta átmeneti állapot lehet. Sok jogszabályt helyeztek hatályon kívül, amik helyett nem minden esetben alkottak újakat, valamint nem minden esetre van meg a Legfelsőbb Bíróság által alkotott értelmezés, nincs minden viszony szabályozva. Nincs minden esetben egy világos, követhető irányvonal, így álláspontom szerint ebben az átmeneti időszakban az Alkotmányra kell hivatkozni.

„

„Minden ügyfelemnek elmondom, hogy az ügyvéd – jelen esetben én – a jogi harcot vívja meg, neki a magánharcát kell megvívnia.”

A másik vesszőparipám az általános bírói gyakorlat fogalma, tartalma, ami nincs megfelelően konkretizálva és értelmezhetetlen. Az erre hivatkozó bíróktól mindig megkérdezem, hogy milyen jogszabályhely alapján jutott arra a következtetésre, ugyanis, ha a bíró nem tudja pontosan megmagyarázni, hogy mire is gondolt pontosan, akkor én sem leszek képes azt elmagyarázni az ügyfelemnek.

„

„ ... egy végrendelet, öröklési szerződés megszerkesztése nem csak felelős jogi feladat, hanem művészi feladat is egyben.”

Érthetetlen számomra, hogy miért nem lehet a hiánypótlás bölcs intézményével élni. Ha a nem tökéletes keresetlevelet a bíróságok a jogszabályhelyek megjelölésével hiánypótlásra az elején visszaadnák, azzal nem csak a saját dolgukat, de mindkét peres fél dolgát is megkönnyítenék, egyúttal láthatóvá válna, hogy merre indult el az ügy. Ehelyett hónapokkal későbbre kitűzik az első tárgyalást, amit a bíróság általában el is napol, elrendelve a bizonyítási eljárást, ami gyakorlatilag hiánypótlás. Közben viszont rengeteg idő telik el. Sokkal rövidebbek, ezáltal sokkal hatékonyabbak lehetnének az eljárások. Nem értem azt sem, miért nem lehet szó szerinti jegyzőkönyveket készíteni a Pp. alapján, ha az ügyvéd azt kéri. Vannak olyan jelentős kifejezések, amelyek szó szerinti jegyzőkönyvbe vétele nagyon fontos lenne, akár egy későbbi per folyamán is. Ön nem tekinti magát egyszerűen ügyvédnek. Az ügyvédi munka rendkívül komplex feladatkör. Az ügyvédi törvény megfogalmazásán kívül közszereplők, üzleti szolgáltatók, családjogi ügyekben pszichológusok, válságkezelők is vagyunk egyben. Az empátia pedig elengedhetetlen. A volt bírókból sikeres ügyvédek válhatnak, mert nagyon széles látókörrel rendelkeznek, tudnak az ellenérdekű fél fejével gondolkodni, ami a siker kulcsa. A siker azonban relatív, mert nem az a kérdés, hogy az ellenérdekű fél nyert-e vagy veszített-e, hanem az, hogy én nyertem vagy veszítettem-e? dr. Kovács Zsolt

Dr. Holló Dóra és dr. Balázs Tamás a Due Diligence Reportokról

Szakma

Tájékozódás cégvásárlás előtt dr. Balázs Tamás: A BALÁZS & HOLLÓ Ügyvédi Iroda 2002-ben jött létre, a jogelőd iroda 1995-től működött. Jelenleg ketten vagyunk partnerek, egy alkalmazott ügyvédünk és öt ügyvédjelöltünk van. Az irodában mindenki legalább két idegen nyelven beszél. Mivel foglalkozik az ügyvédi iroda? dr. B. T.: Irodánk gazdasági és polgári joggal foglalkozik, ügyeink főként az építőipari jog, az ingatlanjog, a társasági jog, a szellemi alkotások joga, az idegenrendészeti jog, a választottbíróságok előtti képviselet és a zöldmezős beruházások köréből kerülnek ki. Miben térnek el a hazai ügyvédi irodáktól? dr. B. T.: Amiben talán eltérünk a megszokottól Magyarországon, hogy nem rezsiközösséget alkotunk, hanem az irodában ügyfelenként, nyelvenként, szakmai területenként teammunka folyik. Nem az ügyvédeknek, hanem az irodának vannak ügyfelei. A magyar mellett németül, angolul, olaszul, oroszul és franciául dolgozunk. Számos külföldi ügyvédi irodával működünk együtt, nemzetközi szervezetekben vagyunk tagok. Úgy vélem, az ilyen jellegű munkaszervezés nem tipikus a magyar ügyvédi irodákon belül, inkább a nemzetközi irodákra jellemző. Hangsúlyoznom kell azonban, hogy magyar ügyvédi iroda vagyunk. Nincs is kellőképpen bemutatva a jogot frissen elvégzett kollégák számára az ilyen jellegű munkavégzés lehetősége hazánkban, mivel a piacon túlnyomórészt egyéni ügyvédek vagy nemzetközi irodák találhatóak. Pedig szakmai karriert ilyen helyen is lehet tervezni. Mi magunk a kollégáknak idekerülésükkor 3–4 éves szakmai programot vázolunk föl a tekintetben, hogy mit kellene elérniük. Ezt a programot, az abban való előrehaladásukat legalább évente értékeljük. Különböző szaknyelvi tanfolyamokat, külföldi posztgraduális képzéseket, publikációs és pályázati lehetőségeket biztosítunk számukra, konferenciákon veszünk részt, és magunk is szervezünk ilyeneket. Fon-

tosnak tartjuk kiemelni, hogy egy európai standardek szerint szervezett magyar ügyvédi irodánál is lehet nemzetközi szakmai karriert építeni. dr. Holló Dóra: Arra is hangsúlyt fektetünk, hogy minden viszonyunk átlátható és tiszta legyen, az állam felé felmerülő kötelezettségeinket maradéktalanul teljesítjük. Hisszük, hogy talpon lehet maradni, profitra lehet szert tenni jogtiszta szoftverek alkalmazásával, a valóságnak megfelelő nyilvántartásokkal és a valós munkabérek bejelentésével is.

„

„ A polihisztorok ideje lejárt, specializálódni kell.”

Kik alkotják az iroda ügyfélkörét? dr. B. T.: Ügyfeleink 90%-át külföldi, külföldi tulajdonban lévő magyar, illetve vegyesvállalatok teszik ki. A tisztán magyar tulajdonban lévő cégek aránya kicsi. Ügyfeleink túlnyomó többsége akkor tart és gondol minket sikeresnek, ha olyan okirati- és dokumentumhátteret tudunk nekik biztosítani, amelyek segítségével a minimálisra csökkenthetik a pereskedés és általában a jogviták kockázatát.

A kollégák és mi magunk is törekszünk arra, hogy az általános gazdasági jogi rálátás mellett mindenki két-három jogterületen elmélyült tudást szerezzen, néhány év eltelte után a szakterülete specialistájává váljon. Azt hiszem, ez sincs a jogkereső közönség felé a megfelelő módon kommunikálva, pedig egyre inkább érdemes olyan ügyvédekhez fordulni, akiknek az adott jogterületen gyakorlatuk

van, ismerik a szakirodalmat, a bírói gyakorlatot, a nemzetközi irodalmat, behatóbban foglalkoztak a területtel. Úgy gondolom, ma már nem nagyon lehetséges, vagy kevésbé hihető, ha valaki azt mondja, egymaga mindenhez ért. A polihisztorok ideje lejárt, specializálódni kell. dr. H. D.: Igyekszünk a meglévő létszámmal a gazdasági jog teljes spektrumára elmélyült tudású kollégákat biztosítani ügyfeleink számára. Ennek elérése érdekében hetente tartunk megbeszélést, megvitatjuk az aktuális jogszabályváltozásokat, szakkönyveket dolgozunk fel olyan témákban is, amelyekkel nem, vagy még nem olyan intenzíven foglalkozunk a gyakorlatban. A továbbképzés mindenki számára elengedhetetlen, és nem csak intézményi keretek között. Véleményem szerint egy munkáltatónak kötelessége nem csak a saját, de a munkavállalóinak folyamatos képzése, fejlesztése is. Ezek szerint nagyrészt állandó megbízások alapján dolgoznak. dr. B. T.: Az ügyek nagy része állandó megbízás, ugyanakkor szolgáltatásaink óradíjasak. Van olyan ügyfelünk, akinek csak bizonyos jellegű ügyeit intézzük mi, más jogi területet érintő ügyeinek intézését más ügyvédi irodára bízza. Az ügyek ilyen jellegű megosztása sem terjedt még el hazánkban. Behatárolható az ügyfélkör jellege? dr. H. D.: Ügyfeleink méretüket tekintve inkább középvállalkozások és annál nagyobb méretűek. Jellemzően több országban vannak jelen, az anyacégek székhelye részben az EU-n belüli, részben azon kívüli, sőt, Európán kívüli ügyfeleink is vannak, tevékenységüket tekintve termelő, gyártó cégek, kereskedelmi láncok, szállodák, egyéb szolgáltató cégek. A legszebb, amikor egy céget elkísérünk egészen a születésétől, mi alapítjuk, veszszük meg az ingatlanait, mi jelentjük be a munkavállalóit, szerkesztjük a szerződéseit. Ilyenkor sokkal nagyobb és mélyebb rálátásunk van a működésére, mintha több éves működés után jönne hozzánk. ÜGYVÉDVILÁG

15

Fotók: Hudák László

Szakma

Dr. Holló Dóra 1992-ben végzett az ELTE-n, melynek Római jogi tanszékén adjunktusként a mai napig folyamatosan tanít. Hetente 4–5 alkalommal sportol. Két kislánya mellett több állat – nyúl, macska, egerek – várja otthon. Angolul, németül és franciául beszél.

16

Dr. Balázs Tamás 1988-ban végzett a Szegedi József Attila Tudományegyetemen, ahol Pólay Elemér professzor mellett római jogi demonstrátor volt. Diplomája megszerzése után Hamza Gábor professzor mellett az ELTE-n lett tanársegéd, ahol a római jog továbbélését kutatta, majd adjunktusi fokozatot szerzett, s másodállásban folyamatosan tanít. Németül, angolul, oroszul, olaszul és spanyolul beszél. Szabad idejében franciául tanul, operába, színházba jár.

ÜGYVÉDVILÁG

Milyen nemzetközi szervezetek tagja az iroda? dr. B. T.: Amelyekben tagok vagyunk, bizonyos szakterületekre vagy bizonyos régiókra irányulnak, de olyanok is vannak, amelyek különböző országokból származó ügyvédi irodák együttműködését hivatottak elősegíteni. Ez jelentheti közös ügyfeleik másik országban való képviseletét éppúgy, mint szakmai témák megbeszélését évente egy-két alkalommal. Due Diligence Reportok készítésével is foglalkoznak. Elmondaná, mi is ez pontosan? dr. H. D.: A Due Diligence Report elkészítésének igénye elsősorban cégvásárláskor merül fel. Az iratok, a jogi és gazdasági kapcsolatok feltérképezésére szolgál, általában 4-5 jogász 2–3 hetes munkája. Három típusa van, ezeket három különböző szakma képviselői készítik. Az egyik a jogi Due Diligence, ezt végzi el az ügyvéd. A másik az egyre inkább elterjedő környezetvédelmi Due Diligence, amelyet környezetvédelmi szakemberek végeznek, míg a harmadik az adóügyi, amelyet általában adótanácsadó vagy auditor cégek készítenek. A jogi Due Diligence lehet teljes körű vagy részleges. A spektrum az ügyfél igényétől, a megvásárolni kívánt, a céltársasághoz fűződő viszonyától függ. Mindenképpen érdemes elvégezni a társasági jogi átvilágítást, melyben a cég társasági jogi státusát térképezik fel. A felvásárolt cégek 85%-a korlátolt felelősségű társaság, a maradék szinte kizárólag zártkörű részvénytársaság. Erősen ajánlott a munkajogi átvizsgálás is, hogy a felvásárló cég pontos képet kapjon a munkavállalók számáról, helyzetéről. A Due Diligence Report kiterjedhet az esetleges testvércégekre, leányvállalatokra is. El szokták még végezni az ingatlanjogi vizsgálatot is, ami főleg gyáraknál, üzemeknél, üzleteknél bír nagy jelentőséggel. Nagyon érdekes tulajdoni viszonyokra lehet rábukkanni. A szerződéses állomány átvizsgálása nagyon fontos a beszállító, illetve szolgáltatói oldal viszonyainak tisztázását illetően. Nagyon sok szerződést kötnek olyan kitétellel, amelynek értelmében a szerződés automatikusan megszűnik tulajdonosváltás esetén. Ez különösen igaz a nagy értékű szerződésekre. A fenti vizsgálatok elvégzését mindenképpen javasolni szoktuk ügyfeleinknek. Ezen túl lehet vizsgálatokat végezni az engedélyekre, szellemi alkotásokra figyelemmel is, a felvásárolni kívánt cég profiljától függően.

Az eljárás vagy az iratok másolatainak felhasználásával történik, vagy a helyszínen. A vizsgálódás eredményét a Report rögzíti, amely kérdőívek alapján összegyűjtött információk leírása. Minden esetben tényleírás, tényfeltárás történik, az állapot, az abból kivezető út, valamint a rizikófaktorok ismertetése. A Report elkészítését általában hosszabb tárgyalási eljárás követi a vevő és a céltársaság között, az adásvétel részleteinek pontos meghatározása céljából. Ennek a folyamatnak a lezárása az adásvételi szerződés. A szerződés amerikai stílusban készül, 60–70 oldal, egészen részletes, gyakorlatilag mindent egyedileg tartalmaz. A legnagyobb értékű általam végrehajtott vállalatfelvásárlás során 9 milliárd forint volt a vételár, de a Due Diligence Report készítése nem pénzfüggő, hisz a legkisebb összegű vásárlás is hatalmas kockázatokat rejthet.

„

„Véleményem szerint egy munkáltatónak kötelessége nem csak a saját, de a munkavállalóinak folyamatos képzése, fejlesztése is.”

Kik kérik a Reportok elkészítését? dr. H. D.: Általában a felvásárló cég kéri, de előfordult már, hogy a céltársaság nyilvános tenderen kívánta magát értékesíteni, ezért ő kérte a vizsgálatot. Ilyenkor a végeredményt a felvásárló cég általában ellenőriztetni szokta a saját jogászaival. dr. B. T.: A klasszikus Due Diligence Report mellett előfordulhat, hogy a tulajdonos kéri a vizsgálatot, mert esetleg kissé szabadjára engedte az ügyvezetőit, akik nagy szabadságot élveznek a szerződéskötéseknél, ezért szeretne egy pillanatnyi állapotfelmérést független forrásból. dr. H. D.: Egyetlen olyan Due Diligence eljárást sem folytattam még le, amelynek során ne lepődött volna meg maga a céltársaság is, hogy miket találtunk. Sok esetben azon cégeknél sem jellemző, hogy az adott területhez értő szakemberek készítik a szerződéses állományt, amely cégek egyébként megengedhetnék ezt maguknak. Hazánkban még mindig nem elég elterjedt a perspektivikus gondolkodás, holott, ha egy cég nem ad támadási felületet, hosszú távon csak jól járhat. dr. Kovács Zsolt

Szakma

Dr. Fülöp Ágnes és dr. Koltai Zsuzsanna

Változások és közlekedésbiztonság A Kormány 2007 szeptemberében meghirdette a közlekedésbiztonságban is a nulla tolerancia elvét. Ennek keretében a jogszabályt módosították. A változások felkavarták az „autós társadalmat”, és olyan félelmeket keltettek, amelyek mögött mítoszok is keletkeztek. dr. Fülöp Ágnes: Az intézkedéseket közlekedésbiztonságunk ezredforduló utáni kedvezőtlen alakulása indokolta. Míg az 1990-es évektől kezdődően, tíz éven keresztül csökkent a személyi sérüléssel járó közúti közlekedési balesetek száma, 2001-től ez a mutató – és ezen belül a halálos eredménnyel zárulóké is – kis mértékben ugyan, de folyamatosan emelkedik. dr. Koltai Zsuzsanna: Mint közlekedési bűncselekményekkel foglalkozó ügyvéd, nem merném azt állítani, hogy a változások szükségtelenek. Közös érdekünk, hogy olyan változások legyenek, amelyek a közlekedésbiztonságot szolgálják és megelőzik, csökkentik a súlyos kimenetelű balesetek számát.

Fotó: Hudák László

Úgy tudom, ebben a témakörben, 2001-ben készült el egy Fehér könyv „Európai közlekedéspolitika 2010-re: Ideje dönteni” címmel. Ebben azt hang-

18

Dr. Koltai Zsuzsanna az ELTE ÁJK-n végzett. Az egyetem befejezése után, 1984-ben nevezték ki bírónak a PKKB-n. Elsősorban közlekedési ügyeket tárgyalt. Munkája elismeréseként megkapta a kiváló bírói kitüntetést. 1995–2002 között egyéni ügyvédként dolgozott. A jelenlegi ügyvédi irodáját 2002-ben alapította. Közlekedési büntetőjogi témakörben rendezett megbeszélések, konferenciák rendszeres résztvevője és előadója. Szabadidejét legszívesebben a családjával tölti, szereti a természetet, az aktív pihenés híve. Büszke lányaira és unokájára.

ÜGYVÉDVILÁG

súlyozza az Európai Bizottság, hogy 2010-re a közúti közlekedési balesetek halásos áldozatainak számát a felére kell csökkenteni. Mivel Magyarország később csatlakozott az EU-hoz, ezért nekünk ezt a célkitűzést 2015-ig kell teljesítenünk dr. F. Á.: Baleseti statisztikáink mutatói e tekintetben nem sok jóval biztatnak. A mostani intézkedések erőssége éppen abban van, hogy azokat a közlekedési devianciákat célozza meg, amelyek jellemzően a legsúlyosabb következményekkel járnak. dr. K. Zs.: A halálos balesetek számának emelkedése egyenesen arányos a nagy teljesítményű gépjárművek számának növekedésével, és a megengedett sebességhatárok gyakori túllépésével. Ha a hatóságok megfelelő intézkedések meghozatalával rászorítják a közlekedésben résztvevőket a sebességhatárok betartására, számíthatunk arra, hogy a halálos kimenetelű balesetek száma csökkenni fog. Ugyanakkor a halálos balesetek számának csökkentése érdekében nagyobb hangsúlyt kellene fektetnünk a közlekedés egyéb résztvevői tekintetében is a szabályok betartására, pl. a korlátozott látási viszonyok között közlekedő gyalogosok, kerékpárosok, valamint az elhagyottmeghibásodott járművek kivilágítására. Rendkívül fontosnak tartjuk a biztonsági öv használatát – lakott területen belül, a hátul utazók esetében is. Milyen egyéb változásokról van még szó? dr. F. Á.: Egyes kiemelkedően veszélyes közlekedési szabályszegések – pl. a megengedett legnagyobb sebességre, a vasúti átjárón való áthaladásra, a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék jelzéseire vonatkozó szabályok megszegése – 2008. május 1-jétől közigazgatási

Dr. Fülöp Ágnes 1982-ben végezte el az ELTE ÁJK-t, majd a PKKB-n volt fogalmazó. A bírói szakvizsga megszerzése után bíróként dolgozott ugyanezen a bíróságon, majd a Budakörnyéki Bíróságra került. Elsősorban közlekedési ügyeket tárgyalt, de a fiatalkorúak ügyeinek tárgyalására is kijelölést kapott. 2004-től az OKRI Büntető-jogtudományi Osztályának munkatársa. Kutatási területe a közlekedési jog. Több konferencia szervezése áll mögötte. Férje környezetvédelemre specializálódott ügyvéd. Kér gyermeke, Natalia és Máté egyetemi hallgatók.

bírsággal lesznek sújthatóak, amelyet a köznapi szóhasználat az objektív felelősség bevezetéseként szokott emlegetni. A módosított közúti törvény megfogalmazása szerint, a felsorolt szabályok betartásra kerüléséért az üzembentartó, meghatározott esetben a járművet használatra átvevő felel, a szabálysértési jogban meghatározottnál lényegesen magasabb összegű bírsággal. A jogi megoldásnak azért kellett ezt a formáját választani, mert százezres volt azoknak a közlekedési szabálysértési eljárásoknak a száma, ahol azért nem lehetett a jogkövetkezményeknek érvényt szerezni, mert az üzemben tartó arra hivatkozott, hogy nem ő vezette a járművet, a vezetőt viszont mint hozzátartozóját, a mentességi joga miatt, nem kívánta megnevezni. dr. K. Zs.: A közlekedési pontrendszer már 2008. január 1-jétől szigorodott. Nőttek a pontszámok, a korábbi kétéves határidővel szemben három évig lehet az összes pontszám számításánál figyelembe venni a nyilvántartásba vett adatot. Fontos, hogy 2008. május 1-jét követően össze-

Valóban objektív felelősségről van itt szó? Objektívvé válik-e felelősség, illetve sérül-e az elv, miszerint csak bűnös magatartás vonhat maga után szankciót? Nem csak arról van itt szó,

hogy a joggal való visszaélést kívánta a jogalkotó megszüntetni? dr. K. Zs.: Az új jogszabály valóban tárgyi jellegű (objektív) felelősséget állapít meg, amikor az üzembentartó bírság fizetésére vonatkozó kötelezettségét rögzíti arra az esetre is, ha a közlekedési jogsértést nem ő követte el. Azzal kapcsolatban, hogy csak a bűnös magatartás vonhat-e maga után szankciót, figyelemre méltónak tartom a 63/1997. (XII. 12.) AB határozatot. A felelősség tárgyi jellege csak a közigazgatási bírság tekintetében áll fenn. Emellett a szabálysértési hatóság változatlanul eljárást indít a szabálysértést ténylegesen elkövető gépjármű vezetőjével szemben. Mindez oda vezethet, hogy aki tehetős és akár többször is kifizeti a bírságot, továbbra is szabálytalankodhat, hi-

szen a járművezetéstől eltiltás büntetés alkalmazására csak akkor van lehetőség, ha az elkövető személye felderítésre kerül a szabálysértési eljárásban. Az üzembentartó azonban változatlanul válaszolhatja azt, hogy pl. hozzátartozói minőségére hivatkozva nem kívánja megjelölni, ki vezette a gépjárművet a szabálysértés időpontjában. dr. F. Á.: Ha az üzembentartó méltányosságból nem kívánja a gyorshajtót a hatóság előtt megnevezni, a bírságot kifizeti ugyan, de dönthet úgy is, hogy a tényleges szabályszegőtől polgári keretek között kéri az így keletkezett kárának a megtérítését. Kétségtelen, hogy a „nem-vezetés” bizonyításának a terhe „megfordult,” a bizonyítás eszközei azonban rendkívül egyszerűek, aki ezzel nem kíván élni, keletke-

alkohol és a vezetési képességet hátrányosan befolyásoló egyéb szerek vonatkozásában. Akit „elkaptak” a vezetéskor, a szervezetében lévő alkohol függvényében vagy szabálysértési, vagy büntetőjogi felelősséggel tartozott. dr. K. Zs.: Védőként sem kifogásolható a zéró tolerancia elve. E tekintetben valóban semmilyen változás nincs. Ugyanakkor nem értek egyet azzal, hogy szabálysértési értékhatárra elszíneződő szonda esetén is azonnali elvételre ad lehetőséget a törvény. Kifogásolható az is, hogy jelen szabályozás szabálysértési eljárás esetén lehetővé teszi, hogy legfeljebb három hónapig a helyszínen elvett vezetői engedélyt ne adják vissza, annak ellenére, hogy szabálysértési határozat nem született. A Btk. rendelkezik a gépjárműveze-

zett kárának megtérítését magánjogi keretek között érvényesítheti.

téstől eltiltás mellékbüntetésről, és nincs olyan közlekedési bűncselekmény a törvényben, amelynek alapján kötelező lenne alkalmazni e mellékbüntetést; mindenkor a bíró belátására van bízva – az enyhítő és súlyosító körülmények figyelembevételével –, hogy a gépjárművezető személye olyan veszélyt jelent-e a közúti közlekedésben résztvevőkre, a vagyoni biztonságra, hogy vele szemben e mellékbüntetés elengedhetetlen. Még az ittas járművezetés bűncselekményét elkövető terheltek esetén is van mérlegelési joga a bíróságnak – mellőzheti az eltiltást például akkor, ha az elkövető hosszú ideje pozitívan vesz részt a közlekedésben, nem folytat italozó életmódot.

Mi a véleményük arról, hogy a sebességhatár átlépése esetén ki készítheti a fényképfelvételt? dr. K. Zs.: Elgondolkodtató, milyen problémákat okozhat majd az, hogy ugyanaz a sokszor rendkívül szegény (de az esetleges bírságból részesülő) önkormányzat készíti majd a felvételeket, amelyik jogosult arról is dönteni, területén hol és milyen mértékű sebességkorlátozás érvényesüljön. Felzúdulást váltott ki a vezetés előtti alkoholfogyasztással szembeni nulla toleranciaként emlegetett jogi megoldás is. dr. F. Á.: Magyarországon eddig is nulla tolerancia volt érvényben a vezetés előtti

Szakma

sen mintegy hét közlekedési jogsértésről (sebességhatár túllépése, vasúti átjárón áthaladás, jelzőlámpán annak tilos jelzése esetén történő áthaladás, szabálytalan megállás és várakozás, autópálya leállósávjának igénybevétele, behajtási tilalom és kötelező haladási irány megsértése, természetvédelmi szabályok megszegése) fényképfelvétel készítésére és továbbítására a Rendőrség mellett a közút kezelője, vagy a vele írásbeli vállalkozási szerződést kötő társas vállalkozás, illetve egyéni vállalkozó is jogosult lesz.

dr. Kiss Anna ÜGYVÉDVILÁG

19

Szakma

Közbeszerzés, fizetésképtelenség Fotó: Dobó Barbara

CompLex Reggeli dr. Kothencz Éva

A Complex Kiadó által ügyvédeknek szervezett reggelik január 29-i előadásán dr. Kothencz Éva, a Közbeszerzések Tanácsának főosztályvezetőhelyettese a közbeszerzések aktualitásairól tartott előadást az egybegyűlteknek.

Öt téma köré csoportosította mondanivalóját. Elsőként a 2008-ra irányadó értékhatárokról ejtett szót, melyek a Közbeszerzési Értesítő 2007. évi 146., illetve 2008. évi 1. számában közzétett Közbeszerzések Tanácsának elnöki tájékoztatóiban jelentek meg. Lényegesnek tartotta elmondani, hogy a Közbeszerzési törvénytől (továbbiakban: Kbt.) függetlenül a Közbeszerzések Tanácsa elnökének tájékoztatóiban foglalt közösségi közbeszerzési értékhatárokat kell figyelembe venni. Ennek oka, hogy a közösségi irányelv vonatkozó részeit az 1422/2007/EK Bizottsági rendelet, mely a tagállamokra közvetlenül hatályos, módosította. Tendenciaként elmondható, hogy az értékhatárok némileg alacsonyabbak az előző évieknél. Dr. Kothencz Éva szerint ennek oka a speciális lehívási jogok (SDR) és az euró árfolyamának egymáshoz igazítása. A nemzeti és az egyszerű eljárásrend értékhatárait a változtatás nem érintette, azok a Kbt. idei évre tervezett módosítása során változhatnak, mely módosítás irányai az előadás második témakörét alkották. A tervezett módosítás szerint az eljárási rend egyszerűsítése érdekében összevonnák az egyszerű és a nemzeti eljárásrendet, míg a gyakorlati kérdések felülvizsgálata során újraszabályoznák a hiánypótlást, pontosítanák az erőforrás-szervezetek szabályait, az üzleti titok kérdéskörét és szabályoznák a PPP-ket. A módosítás hatálybalépésének ideje 2009. eleje lehet. Az előadás harmadik pontját az üzletrész-átruházás útján megvalósuló beszerzések kérdései alkották, melyekkel kapcsolatosan sok megkeresés érkezett a Közbeszerzések Tanácsához, melyek nagy része arra irányult, hogy az üzletrész beszerzési tárgynak minősül-e. Az előadó elmondta, hogy a Tanács ajánlás kiadását tervezi, melyben részletesen kifejti azon véleményét, hogy az üzletrész

nem dolog, és különösen nem ingó dolog. Dr. Kothencz Éva álláspontja szerint a legnagyobb problémát azok a sajátos ajánlatkérői konstrukciók jelentik, melyek üzletrész átruházásával függenek össze, de ezek hátterében egy körülhatárolható ajánlatkérői beszerzési igény húzódik meg. Ezek mögött legtöbbször forráshiány húzódik meg. Előadása során a főosztályvezető-helyettes kitért egy nagyon időszerű kérdésre, az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény módosítására is, mely a Közbeszerzések Tanácsát megkerülve szabályoz közbeszerzési kérdést. A módosítás szerint helyi önkormányzatnak nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatnia, amennyiben az egészségügyi szakellátási kötelezettségét más egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervvel vagy más fenntartóval, ill. egészségügyi szolgáltatóval történő egészségügyi ellátási szerződés megkötése által teljesíti, feltéve, hogy a szerződéskötésre vagyonkezelői jog átadásához kapcsolódóan kerül sor. A Közbeszerzések Tanácsának álláspontja szerint ez nem más, mint koncessziós szerződés, a szabályozás pedig két törvény konkurálását okozza. Az ötödik témakört a villamosenergia-piac liberalizációja alkotta, melynek értelmében megszűnik az áramszolgáltató társaságok monopóliuma, a fogyasztók, így az ajánlatkérők is a számukra legmegfelelőbb kereskedőtől vásárolhatnak villamosenergiát. A szabályozás szerint a korábbi áramszolgáltató elosztói engedélyesre és áramkereskedőre oszlik ketté, ezzel egyidejűleg a korábbi közüzemi szerződések helyébe három másik szerződés, a hálózatcsatlakozási, a hálózathasználati és a kereskedelmi szerződés lép. A nagyfogyasztók esetében – ahová az önkormányzatok döntő többsége tartozik – a villamosenergia beszerzése is a Kbt. hatálya alá tartozik, arra nincs kivétel. Előadása utolsó pontjaként dr. Kothencz Éva beszélt a közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződések sajátos logikájáról is. Amíg a Ptk. főszabályként a szerződéskötési szabadságot alkalmazza, addig a Kbt.-ben a szerződéskötéshez vezető folyamat részletesen szabályozott, a törvény a szerződéskötési folyamat szempontjából szerződéskötési kötelezettséget határoz meg. A témák aktualitása okán a jelenlévőkben rengeteg kérdés merült fel, melyekre az előadó hosszasan és kimerítően válaszolt. ÜGYVÉDVILÁG

21

Szakma

A február 12-i alkalom meghívott előadója dr. Csőke Andrea, a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiuma Felszámolási csoportjának bírája volt, aki a fizetésképtelenségi joggal kapcsolatos kérdésekről tartott előadást. Véleménye szerint a Csődtörvény nem jó, szinte alkalmazhatatlan. A bírónő megengedhetetlennek tartja, hogy eljárásjogi kérdésekben is bírófüggő legyen egy felszámolási eljárás.

A gazdasági társaságok fizetésképtelenségével kapcsolatban három témáról beszélt, elsőként az eljárás megindításának nehézségeiről. A Csődtörvény ugyan külön szabályozza a csődeljárást és a felszámolási eljárást, de a csődeljárások száma szinte a nullával egyenlő. 2007. szeptember 1-jétől alapvető változás állt be a törvényi szabályozásban, ugyanis a likviditási alapú fizetésképtelenségi vizsgálatról egy vegyes rendszerre tért át a jogalkotó, melynek értelmében az adósnak, illetve a végelszámolónak nyilatkoznia kell a fizetésképtelenségéről. Ez azonban már a vagyonalapú vizsgálat körébe tartozik. Ezt a fizetésképtelenséget bizonyítani nem kell, csak bejelenteni. Bonyolultabb a likviditásalapú fizetésképtelenség a hitelezők által kezdeményezett felszámolási eljárásokban. Ezekben a felszámolást kezdeményező többnyire nem is az adós felszámolását szeretné elérni, hanem minél gyorsabban kielégítést szeretne.

Dr. Csőke Andrea tapasztalatai szerint az eljárások 30–40%-a megszűnik ebben a szakaszban, mivel az adós kifizeti tartozását, tehát a felszámolás kezdeményezése viszonylag gyors behajtási eszköz a hitelezők számára. A bírónő részletesen ismertette a jelenlévőkkel a Csődtörvény 27. § (2) bekezdését, mely az adós fizetésképtelenségének eseteit állapítja meg 4 pontban. Az ismertetés kiterjedt a törvényszöveg mögött lévő mindennapos bírói gyakorlatra is. Fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy a felszámolás kezdő időpontja minden esetben a Cégközlönyben való közzététel napja, mely legnaprakészebben az interneten érhető el. Második témaként dr. Csőke Andrea a kielégítési sorrend problémáiról beszélt a jelenlévőknek a Csődtörvény 49/D. §-a és 57. § (1) bekezdésének alapján. A teljes érthetőség érdekében gyakorlati példákkal szemléltette az előadottakat. Az előadás harmadik, egyben utolsó pontjaként a bírónő ismertette a vonatkozó Európai Uniós szabályokat, különös tekintettel a Tanács 2000. május 29-i 1346/2000/EK rendeletére, mely a fizetésképtelenségi eljárásokról szól. Ez a joganyag – hasonlóan az Európai Unió többi joganyagához – hazánkban is hatályba lépett csatlakozásunk időpontjában, rendkívül érdekes, Magyarországon még kevéssé ismert és használt lehetőségeket tartalmaz. Az előadás végén immár megszokott módon a jelenlévők feltehették kérdéseiket az elhangzottakkal kapcsolatosan. Kiadónk sok szeretettel látja Önöket a 2008 márciusában tartandó következő Ügyvédreggelijén is, amelyen dr. Varga Zoltán, a Fővárosi Bíróság Büntető Kollégiumának tanácsvezetője a gazdasági bűncselekményekről tart előadást. dr. Kovács Zsolt

?

„Rend a lelke mindennek!” Ez a kön könyv segít túllépni ezen a régi beidegzo˝hogy néha milyen hasznos désen, bebizonyítva, b kissé ziláltnak lenni. dolog ki A Tökéletes Tökélete rendetlenség példákkal illusztrálja a különbözo´´ rendetlenségtípusokat: lenségtípus az üzleti élet, a gyermeknevelés, a terrorizmus elleni harc, a kiskereskedelem, de még a fo´´zés területéro´´l is. kisk A szerzo´´pá ´´páros bemutatja, hogy a rendetlen struktúrák valószínu´´leg hatékonyabban hatékonya használják ki az ero´´forrásokat, jobb megoldásokat eredményeznek, eredménye kreatívabbak, és nem is lehet o´´ket olyan könnyen megbénítani, megbéníta mint a rendezetteket.

22

ÜGYVÉDVILÁG

A könyv bolti ára: 3200 Ft kiadónktól megrendelve: 2880 Ft + 0 Ft postaköltség HVG-klubkártyával: 2560 Ft + 0 Ft postaköltség postacím: HVG Kiadó Zrt., 1300 Bp. 3., Pf. 20 fax: (06-1) 436-2012 e-mail: [email protected] www.hvgkonyvek.hu További információ: (06-1) 436 – 2045

A megrendelt könyveket a GTR segítségével az ország bármely pontjára díjmentesen szállítjuk az ön által megadott címre.

Dr. Koszorú István ügyvéd a szövetkezeti és egyesületi jogról

Szakma

Szolgáltató szövetkezetek

Fotók: Bakcsy Árpád

Hogy került kapcsolatba ezzel a jogterülettel, miért pont szövetkezeti és sportjoggal kezdett el foglalkozni? A sporttal való kapcsolatom régi és meglehetősen széles körű, ami kiterjedt a sporttevékenység űzésére és a sport világeseményeinek részletes figyelésére, már kisgyermekkoromtól fogva. 1980 nyarán „szembesültem” a televízión keresztül a moszkvai olimpia történéseivel és ez örökre megfogott. Mindezek után természetes, hogy a sport jogi vonatkozásai is érdekelni kezdtek. 1997 tavaszán az ügyészségen dolgoztam fogalmazóként, amikor egy újsághirdetésben megláttam, hogy az Országos Testnevelési és Sporthivatalba jogászt keresnek. Jelentkeztem, felvettek, egészen 1998 végéig dolgoztam ott. Az OTSH 1998 végén átszervezésre került és Sportminisztériummá alakult, a sportszakmával foglalkozó munkatársak nagy részét elbocsátották. Féligmeddig kalandvágyból, fé lig- meddig szolidaritásból én is kértem a felmenté semet és ekkor kerültem kapcso-

latba a Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetségével (LOSZ), ahol a Jogi Munkabizottság titkára lettem. Így ismerkedtem meg a szövetkezeti joggal (akkor még a Szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény szabályozta, mind a szövetkezetek, mind a lakásszövetkezetek működését). Azóta, ügyvédként a fő megbízásom továbbra is a LOSZ-hoz köt, ahol is már tizedik éve veszek részt a lakásszövetkezetekkel összefüggő jogszabályok előkészítésében, véleményezésében, a jogalkalmazás problémáinak kezelésében. Mennyiben térnek el ezek a jogterületek más jogágaktól, mi a specialitásuk? Az elsődleges specialitása mindkét területnek, hogy bár látszatra marginálisak, mégis rendkívül sok embert érintenek. Szintén közös sajátosság még, hogy az utóbbi években ezeknek a területeknek a jogi szabályozása sokszor és sokat változott, ugyanakkor közös jellegzetességként az is elmond ható, hogy a tradicionális jelleg megőrzése, a ko rábbi vívmányok és a sza-

bályozás koherenciájának megtartása is fontos érdek. A szövetkezeti jog egy nagyon speciális jogterület, egy olyan gazdasági tevékenység folytatására alkalmas szervezeti struktúra, ahol nem elsősorban a gazdasági és profitérdek a meghatározó, hanem valamiféle közösségi cél megvalósítása. A lakásszövetkezeteknél ez értelemszerűen a lakásszövetkezeti ingatlankezelés magas szintű, nívós szolgáltatásként való biztosítása a tagok és a nem tag tulajdonosok számára. Ehhez nagyon hasonlít a sport jogi szabályozásának elvrendszere, hiszen komplex módon kell szabályozni a sporttevékenység végzésének szervezeti, személyi és anyagi feltételeit, úgy, hogy a korábbi szervezeti rendszer és az alapvetően adott személyi állomány figyelembevételével a 21. század kihívásainak megfelelő szabályozás jöhessen létre. Egyébként az is köztudott, hogy a sport gazdasági része ma az egyik legnagyobb üzlet a világon, de sajnos ez nem vonatkozik Magyarországra. Milyen problémákkal találkozik a szövetkezeti törvény alkalmazása kapcsán a gyakorlatban? A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvényről tudok elsősorban nyilatkozni, már csak azért is, mert ennek a törvénynek a bizottsági szintű előkészítésében is részt vettem. A lakásszövetkezeti ágazatnak már régi vágya volt, hogy önálló törvénye legyen, ugyanis 1977-től 1992-ig egy törvényerejű rendelet lényegében önállóan szabályozta a lakásszövetkezetek működését. Ez a nosztalgia és az a fajta kategorikus különbségösszesség, ami a szövetkezetek és a lakásszövetkezetek között fennáll, alapvetően indokolja is a külön jogszabályban történő szabályozást. A gyakorlati alkalmazás során két területen jelentkeznek jelentősebb problémák (hogy csak két ilyen terület van, annak köszönhető, hogy a 2004-es törvény az érdek-képviseleti vélemények maximális figyelembevétele mellett született meg úgy, hogy a parlamenti elfogadás során lényeges, negatív hatású módosító indítvány nem érte). Az egyik kérdéskör, melyet talán nem sikerült megnyugtatóan rendezni, az úgynevezett kiválás kérdésköre, korábban ÜGYVÉDVILÁG

23

Szakma

Dr. Koszorú István 1971-ben született Zalaegerszegen. Az ELTE ÁJK-n szerzett jogi diplomát 1995-ben. 2001-től dolgozik ügyvédként. Szakmai érdeklődése kiterjed a sportjog, ingatlanjog, lakásszövetkezeti jog, társasházi jog, szavatossági és kártérítési ügyek valamint a munkajog területére. Társadalmi megbízatásai keretében rendszeresen részt vesz a sportszervezetek belső igazgatásában, stratégai ügyeik lebonyolításában, továbbá lakásszövetkezeti, társasházi területen szakmai, illetve érdekképviseleti oldalról jelentős feladat hárul rá a jogszabály előkészítő folyamatokban is. Hobbija a sportolás és a sporttörténet tanulmányozása, valamint három fia. Szeret olvasni. Kedvenc étele az általa elkészített paradicsomos tészta.

ugyanis pl. 1992. június 30-tól 2005. január 1-jéig a lakásszövetkezetekből egyegy épület önállóan nem válhatott ki, nem szerezhetett magának olyan önálló jogalanyiságot, mellyel akár társasházként, akár lakásszövetkezetként működhetett volna tovább. Értelemszerűen ezt az alkotmánysértő állapotot nem lehetett a végtelenségig fenntartani, így a 2004. évi CXV. törvényben megpróbáltuk úgy kialakítani a kiválás szabályait, hogy azok ne sértsék súlyosan a kialakult helyzetet és a jogszerűen működő lakásszövetkezetek érdekeit, de ugyanakkor biztosítsanak megalapozott lehetőséget a kiválni szándékozó épületek számára a céljaik megvalósítására. A próbálkozás összességében sikeres volt, de teljes egészében a törvényi szabályozás nem tudta kezelni a kiválni szándékozók igényeit. Több olyan nagyobb lakásszámú lakásszövetkezet van ugyanis, ahol nem tudják eredményesen megtartani a kiválási vagyonmegosztás tárgyá-

24

ÜGYVÉDVILÁG

ban a közgyűlést, ugyanis ehhez az volna szükséges, hogy az összes tag többsége jelen legyen a közgyűlésen. Erre két-három ezer tag esetén nincs reális esély, és bár elméletileg van mód a meghatalmazotti képviseletre, a gyakorlatban több esetben nem tudják ezt a közgyűlést megtartani. A megoldás esetleg az volna, ha engednék a kiválási vagyonmegosztás tárgyában a megismételt közgyűlés megtartását, de itt az a komoly veszély állna fenn, hogy egy elenyésző, de motivált kisebbség (egy épületben kb. 30–60 lakás van, és értelemszerűen a kiválni szándékozók mind eljönnének erre a megismételt közgyűlésre) így akár komoly vagyonrészt is magához vonhat a lakásszövetkezet vagyonából. A legextrémebb példa, ha mondjuk a lakásszövetkezet üzemeltetésében és tulajdonában lévő több száz millió forint értékű kábeltelevíziós szolgáltatási rendszert vonja ily módon magához a kiváló épület. Ezt a problémát pedig orvosolni csak bíróság előtt lehet, ennek viszont megvannak a köztudott kockázatai. Olyan megoldásra volna tehát szükség, amely lehetővé teszi, hogy a nagy lakásszövetkezetek közgyűlése is dönteni tudjon a kiválási vagyonmegosztás kérdésében, de anélkül, hogy a kisebbségnek lehetősége nyíljon nagy többség számára súlyosan hátrányos vagyonmegosztási döntés meghozatalára. A másik problematikus területet most nem részletezném ennyire, csak megemlítem, hogy a szövetkezeti épületekben lakók átlagéletkora meglehetősen magas, hiszen ők azok, akik a hetvenes években és a nyolcvanas évek elején szövetkezeti lakáshoz jutottak, és ha akkor huszonévesek is voltak, ma már akkor is 60 felé járnak, így pedig rendkívül nehéz tisztségviselőket találni, főleg úgy, hogy a törvény lehetőségként tartalmazza azt, hogy az alapszabály szakképesítési követelményeket is meghatározhat a tisztségviselők számára. Mindez természetesen teljesen megalapozott, hiszen ezek a lakásszövetkezetek sok esetben milliárdos vagyonokat kezelnek, ráadásul ma már kialakult az ingatlankezelés szakmai háttere. Azon azonban mindenképpen el kell gondolkodnunk, hogy ki tudunk-e találni valamit az égető tisztségviselő hiány és főleg a szakmailag képzett tisztségviselők hiányának enyhítésére. Tudna említeni valamilyen érdekes jogesetet? Mivel hosszú ideig a lakásszövetkezeti jogi problémákról beszéltem, most csak a sport területéről érintenék két teljesen

gyakorlati jogi problémát, melyek azonban súlyos elvi háttérkérdéseket vetnek fel. Az egyik, hogy mit ér egy országos sportági szakszövetség státusa az egyéb jogi szabályozásokhoz, például a védjegyszabályozáshoz képest. A probléma megértéséhez tudni kell, hogy az országos sportági szakszövetség a Ptk.-ban önálló jogcím. A szakszövetség egy sportágban kizárólagos jogokat gyakorol, Magyarországon nem lehet másik olyan tevékenységet folytató szövetség, ha pedig valaki azt a sporttevékenységet végezné, be kell lépnie tagként az adott szövetségbe. Esetünkben egy partvonalon kívüli egyesületként bejegyzett szervezet védjegyoltalmat szerzett az adott sportág nevére (a saját nevét védette le, melyben szerepelt az adott sportág megnevezése). Ezt követően az országos sportági szakszövetség ellen, akinek nevében szintén szerepel a sportág megnevezés, az illető védjegyjogosult szervezet védjegybitorlás miatt pert indított, és annak rendje és módja szerint – mindenféle érdemi, jogi, logikai és észérv ellenére – meg is nyerte azt. Pillanatnyilag tehát az adott országos sportági szakszövetség nem használhatná a mindennapi életben a nevét, mert ezzel védjegybitorlást követ el. Az eltiltó bírósági ítélet alapján a másik fél végrehajtási eljárást kezdeményezett ügyfelem ellen. A bíróság pedig, mivel ügyfelem értelemszerűen nem mondhat le a nevében az illető sportág nevének szerepeltetésétől, hogy az egyéb tevékenységi kérdésekről már ne is beszéljünk, már elkezdte bírságolni, mert a kötelezően előírt végrehajtási cselekményt nem hajtja végre. Jelen helyzetben nem tudjuk, hogy az országos sportági szakszövetségnek mit kellene tennie azért, hogy jogszerűen és normálisan használhassa a saját nevét és gyakorolhassa azt a sportággal összefüggő szakszövetségi tevékenységet, amiért létrejött. dr. Bodolai László

INTERNATIONAL LEGAL SERVICES

OFFSHORE CÉGEK alapításának közvetítése ingyenes tájékoztatók, konzultációk (elzetes bejelentkezés alapján) 1088 Budapest, Rákóczi út 27/A. III. em. 1. Tel.: +36 (1) 266-0054, Fax.: +36 (1) 266-5351 E-mail: [email protected] www.ilshungary.hu

dr. Bérczes Róbert Portré

a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökhelyettese

Fej vagy írás? Kisebbik fiam egyidős a feleségemmel – mondja nevetve a negyedik házasságát taposó, életszeretet árasztó Bérczes Róbert, akit 17 éves kamarai tisztségviselés után 2006-ban választottak a Budapesti Ügyvédi Kamara általános elnökhelyettesévé. Ön a Budapesti Ügyvédi Kamara egyik legrégebben tisztséget viselő tagja, 1989-től 2002-ig titkára, 2002 és 2006 között elnökségi tagja, két éve pedig általános elnökhelyettese. Egy híján tehát húsz éve vesz részt az érdekképviselet munkájában. Ennyi idő után van-e még lendület Önben? Minden vonatkozásban frissnek érzem magam, a negyedik házasságomban élek, s ahogy férjként, úgy a kamarai munkában

sem fáradtam el. Gyakran mondogatom, a kisebbik fiam egyidős a feleségemmel, a korkülönbség a folyamatosságra és a megújulásra egyaránt serkentően hat. Így vagyok a kamarai munkámmal is, amely szórakoztat, s melyet mind a mai napig élvezek, dacára annak, hogy valóban régen, 1989-ben választottak először titkárrá, mely funkciómban több cikluson át, egészen 2002-ig újra és újra megerősítettek. Azután négy évig voltam az elnökség tagja, két éve pedig általános elnökhelyettes, s mint ilyen, részt veszek a szervezet mindennapi munkájának irányításában is. Ám mivel világ életemben nyüzsgő alkat voltam, ebben a tisztségemben lehetőségem nyílt a kamarai társasági élet szervezésére, amely sok évig szünetelt. Újraélesztettük az ügyvédesteket, és -va-

Hogy nagy szíve lehet, mi sem mutatja jobban, minthogy három, egykori ügyvédjelöltje is megkapta már az Eötvös-díjat, ami számára nagyobb örömet jelent, mintha három és fél évtizedes jogi pálya után ő maga részesülne benne. A gazdasági, benne a cég- és a szabadalmi jogokkal összefüggő területekre specializálódott ügyvéd igazi szellemi alkotómunkának tartja szakterületeit – a logikocka ugyan kifogott rajta –, ügyvédként, mentora révén mégis aktív részese lehetett az egyik legnagyobb magyar sikertörténetnek, a Rubiksztorinak. Köszönhető ez hadbíróként dolgozó egykori apósának, aki a hivatásos ítésznek készülő joghallgató figyelmét az ügyvédi pálya felé terelte. „A fapados ételek elkészítése mindig is a feleségek tisztje volt, az extráké viszont az enyém” – mondja gasztronómiai kötődéseiről a kamarai munka mindennapjaiban is szenvedéllyel dolgozó háromgyermekes elnökhelyettes.

ÜGYVÉDVILÁG

25

„

Portré

„Újraélesztettük az ügyvédesteket, és -vacsorákat, tavaly pedig – hagyományteremtő céllal – először tartottunk családiés sportnapot. Ez azért is fontos esemény, mert sok, gyermekes kolléga nem tud részt venni más rendezvényeken, ide viszont az egész család ellátogathatott.”

csorákat, tavaly pedig – hagyományteremtő céllal – először tartottunk családi és sportnapot. Ez azért is fontos esemény, mert sok, gyermekes kolléga nem tud részt venni más rendezvényeken, ide viszont az egész család ellátogathatott. És persze az is fontos, hogy a kollégák ne csak szakmai alapon, hanem egyfajta ellazulásra is összejöhessenek olykor. Gyakorló ügyvédként mennyi időt tud a kamarai munkára fordítani? Minden nap bejárok, általában reggel nyolc és dél között. Szerencsés vagyok, mert sok fiatalt neveltem ki, akik számos munkát átvállalnak tőlem az ügyvédi irodában. Én megszerzem az ügyet, ők pedig megcsinálják. A kamarában pedig orákulumnak tartanak, ha valaki bármilyen tekintetben megszorul, hozzám fordul segítségért. Ha már beszélgetésünk elején említette a gyermekeit, követték Önt a jogi pályán? Csak az első, a nagyobbik fiam, Bérczes László, akit már megismerhettek e magazin olvasói. Saját ügyvédi irodájában részben még a szakosodásban is követett, hiszen iparjogvédelemmel, szerzői és védjegyjoggal foglalkozik. A feleségemmel egyidős kisebbik fiam cégtulajdonos, egyebek mellett az ő cége adja ki Rúzsa Magdi, a Tankcsapda és az Irigy Hónaljmirigy lemezeit. A lányomat sem vonzotta a jogászkodás, ő az orvoslást választotta, újszülött-gyógyász lett, emellett hobbiból mentőorvosként is dolgozik. És a kamarai elnökhelyettesnek voltak-e annak idején családi ösztönzői a jogi pályára? Véletlenül lettem ügyvéd, a családban előttem senki nem dolgozott ilyen területen. Egy gyermekkori barátommal egészen az érettségiig, 12 éven át voltunk

26

ÜGYVÉDVILÁG

padtársak. Akkor azonban úgy határoztunk, szétválnak útjaink, legalábbis, ami a tanulmányokat illeti. Mivel mindketten magyarból, történelemből és matekból tudtunk jó eredményt felmutatni, egy pénzérmével döntöttük el, melyikünk megy humán-, s melyikünk reálpályára. A barátomnak jutottak a műszaki tudományok, én pedig inkább az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karát választottam, mivel a bölcsészkaron óriási volt a túljelentkezés. Így ott inkább nem kísérleteztem a megmérettetéssel. Kezdettől ügyvédnek készült? Ó, nem, itt is szerepe volt egyfajta véletlenszerűségnek, hiszen egyetemistaként mindvégig bíró szerettem volna lenni. Közben negyedéves hallgatóként egy termelőszövetkezet jogi osztályának kezdtem bedolgozni, amolyan ösztöndíj-kiegészítésként. Még ekkor sem fontolgattam az irányváltást, csakhogy akkoriban házasodtam. Apósom beszélt rá, hogy ne bíró vagy vállalati jogász legyek, hanem ügyvéd; mint gyakorló hadbíró alezredesnek volt némi rálátása arra, hogy ezzel a választással nyugodtabb hátteret biztosíthatok a családnak, így a feleségemnek és a már születendőben lévő fiunknak is.

„

„ ... az állami szakvizsgarendszeren lehetne javítani, a jelöltek ugyanis – szemben a kamarai vizsga háromszáz tesztkérdésével – nem kapnak tételsort, ami alapján felkészülhetnek. Szerencsés lenne, ha ez megváltozna a már készülő új szakvizsgajogszabályban, mint ahogy arra is választ kellene adni: továbbra is két – egy általános és egy hivatásrendi – részből álljon-e a szakvizsga?”

Akárcsak majd’ két évtizedes kamarai szerepvállalása, úgy ügyvédi hűsége sem vitaható, lényegében ma is ugyannak az irodának a tagja, jóllehet, gyakornokból mára az egyik vezetője lett. Évfolyamelsőként 1971-ben azonnal, protekció nélkül nyertem felvételt az ügyvédjelölti névjegyzékbe: lévén akkoriban munkanap, március 15-én léptem be a

16-os számú munkaközösségbe, amely a rendszerváltáskor ugyan kettévált, de a jogfolytonosságot tekintve ez az iroda az az iroda – noha székhelyét többször megváltoztatta. 1991-ben vettük fel az S.B.G.& K. Szabadalmi és Ügyvédi Irodák nevet, ahová számos szakmai siker és személyes történet köt. Ami nem közvetlenül rólam szól, de mégis az egyik legkedvesebb vonatkozás, hogy az irodában mások mellett nálam is gyakornokoskodó három ügyvéd is megkapta már az Eötvös-díjat, így Köves Péter, Szecskay András és Szamosi Katalin, utóbbi ráadásul ma az S.B.G.& K. elnöke, irodavezetője. Ez nekem nagyobb örömet jelent, mintha magam részesültem volna e rangos szakmai elismerésben. Kitűnő mentorom, a 16-os akkori vezetője, Kende Béla vezetett be a gazdasági jog rejtelmeibe, s miután sokat helyettesítettem, idővel megtanultam a társasági, a kereskedelmi, a szerzői és az ingatlanjog, valamint az iparjogvédelem sajátosságait. Az iroda fő profilját ma is e speciális területek alkotják, ám 1991 óta két önálló jogi személyiségű irodaként, viszont közös vezetés alatt működünk. Jelenleg 12 ügyvéd, 17 szabadalmi ügyvivő, hét ügyvéd- és két szabadalmiügyvivő-jelölt dolgozik nálunk. Emellett a kisegítő személyzetet kiváló, iparjogvédelmi szakképzettségű fordítók és szabadalmi ügyintézők alkotják. Mindehhez persze sajátos irodaszervezés is párosul, a céget egy közös vezetőség irányítja, amely két ügyvédből, két szabadalmi ügyvivőből és egy – az ügyvédi praxist is folytató – választott tagból, az ügyvédi iroda vezetőjéből áll, aki az elnök. A vezetőségnek negyedmagammal én is tagja vagyok. Avasson be a „specialisták” világába, ha csak felsorolásszerűen is, de mi mindennel foglalkoznak Önök? Három fő területen látunk el képviseletet, ilyen a szellemi alkotások joga, az általános és teljes körű jogi szolgáltatások természetes és jogi személyeknek, no és a perbeli képviselet. Ezeken belül foglalkozunk az európai uniós joganyaggal, szabadalmak, továbbá használati és ipari minták elkészítésével, mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmával, védjegyoltalommal, kereskedelmi, verseny- és munkajoggal, valamint a szellemi alkotásokhoz fűződő jogokkal. Ez utóbbi perbeli képviseletét is ellátjuk az elképzelés megszületésétől a bírósági eljáráson át egészen a jogerős döntés végrehajtásáig, illetve a nemzetközi védelemig. A gazdasági, a cég- és a szabadalmi jog igazi szellemi alkotóterület, olyan, me-

Lelkesedése elvitte-e odáig, hogy kirakja a Rubik-kockát? Mint akkoriban mindenkinek, természetesen nekem is volt saját forgókockám, de sajnos soha nem sikerült kiraknom. Nem a későbbi óriási világsiker mondatja velem, de tény, elejétől fogva tudtuk, nem egy hóbortos ötletről van szó. Ráadásul akkoriban a logikai játékok egyfajta forradalma zajlott Magyarországon, de azon kívül is, ennek köszönhetően számos új, érdekes termék került az üzletek polcaira. A Rubik-féle logikocka ezek közül az egyik legzseniálisabb találmány volt. Egyébként közvetve a sportmegbízatásaimat is Rubik Ernőnek köszönhetem, pontosabban a Rubik Alapítványnak. Sárosi László olim-

Fotók: Bakcsy Árpád

Mi volt a legemlékezetesebb munkája, vagy melyikre emlékszik szívesen? Talán a Rubik-sztorira. Én a gyártási, az ingatlan- és a licencszerződések előkészítésén dolgoztam, ebben a fázisban sok minden eldől, ezért nagy odafigyelést követelt, ennek ellenére, vagy talán épp ezért nagy szenvedéllyel és lelkesedéssel vetettem bele magam a munkába. Tudni kell, ha hozzám, mint ügyvédhez kopogtat be valaki egy ötlettel, elképzeléssel, az iroda szabadalmi ügyvivőjéhez irányítom, ő végzi el az úgynevezett újdonságvizsgálatot, a szabadalmaztatás is az ő dolga. Az ügyvédeknek az ehhez kapcsolódó szerződéseket illetően van szerepe, jogi tanácsokat ad és képviseletet lát el. Ha a termék megfelel a kritériumoknak, akkor az ügyvivő megteszi a szabadalmi bejelentést. Onnantól kezdve már „csak” a pénzen múlik az elgondolás további sorsa. A szabadalmaztatás ugyanis, pláne a nemzetközi, nem olcsó dolog. Rubik Ernőnek szerencsére sikerült finanszírozót találnia, így megkaphatta nemcsak a magyar védelmet, de a nemzetközi kiterjesztést is. Manapság némileg egyszerűsödött a helyzet, hiszen például egy magyar szabadalmi bejelentés az Európai Unió összes tagállamában automatikusan érvényes.

majd azután a Magyar Vízilabda Szövetség fegyelmi bizottságának az elnöke. Jelenleg az UTE utánpótlás-szakosztályának vagyok az elnökhelyettese. Jómagam középiskolásként több évig kajakoztam. Amúgy több egykori egyetemi évfolyamtársammal közösen a Budapesti Ügyvédi Kamara futballcsapatának is az alapítója vagyok. Eddig két világbajnoki ezüstérmet sikerült szerezni a kétévente megrendezendő megmérettetésen, a csapat idén Alicantéban méri össze tudását a többek között Európából, Japánból és Ausztráliából érkező ügyvédválogatottakkal.

Dr. Bérczes Róbert 1971-ben szerzett diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, és még ugyanebben az évben csatlakozott az S.B.G. & K.-hoz. Szakterületei: társasági jog, kereskedelmi jog, iparjogvédelem, szerzői jog, ingatlanjog. Németül beszél. A Budapesti Ügyvédi Kamara elnökhelyettese, a Magyar Jogászegylet, a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület, a Law World, az Unilaw, az AIPPI, a LES, továbbá az Állami Jogi Szakvizsga Bizottság tagja, rendszeresen foglalkoztatott választottbíró. A Budapesti Ügyvéd Sport- és Kulturális Egyesület elnöke, az 1994-ben és 2000-ben világbajnoki II. helyezést elérő magyar ügyvédválogatott kapitánya, az UTE Utánpótlás elnökhelyettese. Az Y 2K kormányzati kézikönyv társszerzője. 2006. március 20-án Kiváló Ügyvédi Munkáért kitüntetésben részesült.

piai és világbajnok vízilabdázó keresett meg még 1986-ban, tudnék-e támogatót szerezni az UTE vízilabdásainak kanadai szerepléséhez. Az én közbenjárásomra az alapítvány 16 repülőjeggyel támogatta a kiutazást. Amíg a sportolók tették a dolgukat, én az egyik szabadalmi ügyvivőmmel egy zenei találmányhoz kerestünk kanadai vevőt. Sikerült is egy 50 ezer darabos megrendelést elérnünk, ám az üzlet mégsem jött létre, mert ilyen mennyiségre nem találtunk magyar gyártót. Ám az út mégis eredményes volt számomra, hiszen a kint tartózkodásunk alatt megszerettem a vízilabdásokat, a vízilabdasportot. Így aztán később több évig voltam az UTE vízilabda-szakosztályának az elnöke,

Portré

lyet kezdő ügyvédként a legszebbnek tekintettem. Valaki elmondja, mit szeretne, nekem pedig ki kell találnom, mi a legjobb neki. Persze, ahogy fejlődött s lett egyre nyitottabb, majd szabadabb a gazdaság, nőtt a szakmai kihívás is. Én személy szerint is sokat tanultam abból, hogy annak idején az ügyvédi munkaközösség alkalmazásában álló szabadalmi ügyvivők mellett végeztük a jogi teendőket. Ennek később, főként nagyobb munkáim során, leginkább az átfogó projektmegvalósításokban vettem igazán hasznát.

Kanyarodjunk vissza egy kicsit a kamarához: Ön milyennek látja az ügyvédjelöltek felkészültségét, s ebben milyen szerepe lehet a kamarának? A Budapesti Ügyvédi Kamara, mint a legnagyobb taglétszámú ilyen szervezet, saját ügyvédiskolát működtet, ez egy újszerű, két éve indított képzés. A részvétel kötelező, ennek elvégzése nélkül nem járulunk hozzá a jelölt állami szakvizsgájához. Az iskola egyfajta előszűrő tehát, hiszen aki nem abszolválja a „házivizsgát”, az nem is léphet tovább. Tény ugyanakkor, hogy az állami szakvizsgarendszeren lehetne javítani, a jelöltek ugyanis – szemben a kamarai vizsga háromszáz tesztkérdésével – nem kapnak tételsort, ami alapján felkészülhetnek. Szerencsés lenne, ha ez megváltozna a már készülő új szakvizsgajogszabályban, mint ahogy arra is választ kellene adni: továbbra is két – egy általános és egy hivatásrendi – részből álljon-e a szakvizsga? Nem biztos ugyanis, hogy egy ügyvédjelöltnek feltétlenül meg kell tudni írnia egy bírósági ítélet indoklását. Én magam ez utóbbi álláspontot képviselem. Nyilván az Önből sugárzó életöröm miatt is sokan kedvelik a kamarában és a szakmában. A gasztronómiában is tud utat mutatni, örömet szerezni a barátainak, kollégáinak? Érdekes, enni nem igazán szeretek, annál inkább főzni. Két specialitásom is van, a nyúlpaprikás és a hústorta, utóbbi rétegezve rakott marha- és sertés-darálthús, sokféle zöldség és főtt tojás keveréke, tetején káposztalevéllel fedve, tejföllel meglocsolva. A barátaim imádják, de ezt magam is szívesen megeszem. Persze az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy ritkán élek a főzés jogával, minden házasságomban alapelv volt, hogy a fapados ételeket a feleségek főzték, az extrák viszont „maradtak” nekem. Kálmán Attila ÜGYVÉDVILÁG

27

Dr. Litkai Gergely ügyvéd, a „nagy dumás”

Társalgó

Egy elégedett ember Litkai Gergelyt sokan ismerik a Humorfesztiválról, vagy a Godot Dumaszínházból, de azt kevesen tudják róla, hogy jogi diplomája van, és egy ügyvédi irodában is dolgozik. Jogi egyetemistaként hogyan került televízióba, majd a rádióba? Nem is nagyon akartam belekeveredni a humorszakmába, de egyik munka hozta a másikat. Az HBO-nál a Mennyi!?!? Harminc!-cal kezdődött. Onnantól hívtak, egyik lehetőség hozta a másikat.

Mikkel foglalkozik még az ügyvédi iroda és a stand-up comedy mellett? A Dumaszínház mellett dolgozom a Rádiókabaréban, ötletember vagyok az Esti Showderben, valamint saját rovatom van a Hócipőben Villanyállat címmel. Írásaim megjelennek a Haszon magazinban és a Playboyban is. Legutóbb a Buhera mátrix című filmen dolgoztam, ami a televízióban nagy sikerrel ment. Van a humoristák között rivalizálás? A humor piaca nem túl nagy Magyarországon. Mi azzal foglalkozunk, amit mi csinálunk, úgyis mindig az számít, kin nevet a közönség. A régi kollégákkal a Rádiókabaréban inkább szívélyesnek nevezhető a viszonyunk.

Fotó: Hudák László

Hogyan kezdődött a Dumaszínház, ami a legnagyobb ismertséget hozta számára? A Dumaszínházat több mint négy évvel ezelőtt kezdtük el Ardai Tamással és Sáfár Zoltánnal. A Godot helyén egy szolárium volt akkoriban, a stand-up comedy is újnak számított Magyarországon, szóval törzsközönségre nem számíthattunk, így abszolút a nulláról indultunk. Első évben küzdöttünk. Olyan is előfordult, hogy több fellépő volt, mint néző. Azóta már oda jutottuk, hogy a Dumaszínház országos hálózattá fejlődött. A szinte mindig teltházas előadások nézői között egyetemisták és nyugdíjasok egyaránt vannak. Lassan sikerül elérni azon célunkat, hogy minden megyeszékhelyen legyen egy Dumaszínház, a Budapesten lévő öt mellett. Ezzel az intézményrendszerrel, a napi megjelenés lehetőségének biztosításával új műfajt teremtettünk Magyarországon. Beigazolódott, hogy vannak tehetségek, csak meg kell keresni őket. Ha gyakrabban adunk lehetőséget az embereknek, többen felszínre kerülhetnek. Nálunk az lép föl, aki akar. Akkor is visszajöhet, ha ugyan rossz volt az első alkalom, de vagy ő, vagy mi látunk benne fantáziát. A közönség rostál azzal, hogy nevet, vagy sem, mi csak segítséget, támpontokat, ízlésbeli kontrollt nyújtunk ahhoz, hogy valaki elkezdhesse. Elsőre jónak lenni könnyű, mindig a második, harmadik alkalomnál jön egy kis hullámvölgy a tapasztalatok szerint. Akik ezt a hullámvölgyet jól átvészelik, azok általában rendszeres fellépőkké válnak a Godot-ban.

Hogyan készül egy-egy előadásra? Vannak bevált receptek? Mi egy kicsit megváltoztattuk a metódusát annak, ahogy csináljuk a humort. Korábban a szerzők leültek otthon egyedül, és megírták a jelenetet, ami vagy jó volt, vagy nem. Mi úgy gondoljuk, hogy társaságban jobban megy a viccelődés, olyan ötletek is felmerülhetnek, amik otthon, egyedül egy szobában soha, ezért mi többen összeülünk és ötletelünk. A standup comedy-nél pedig együtt lépünk fel, ezért nagyon gyakran látjuk egymás műsorát, ami szintén inspiratívan hat, mert a legváratlanabb ötletek bukkanhatnak fel közben.

Milyen témák alkotják a műsorát? Mondani szoktam, hogy Magyarország a humoristáknak a legideálisabb. Annyi abszurd, jó téma van, ami ritka az egyenletesebb történelmi fejlődésű országokban. Az események, dolgok egymáshoz nem logikusan fűződnek. Beszélhetünk politikáról, bulvárról, a logikai lánc soha nem áll össze. A dolgokat teljesen váratlan motívumok vezetik előre, vagy éppen vetik vissza, és ez az, ami egy humoristának rengeteg ötlet forrásául szolgálhat.

Dr. Litkai Gergely 2000-ben diplomázott az ELTE Jogi Karán. 2004-ben szerzett szakvizsgát, majd elkezdte az EU szakjogász, és a jogászközgazdász képzéseket, azonban ezek egyelőre háttérbe szorulnak az előadóművészet mögött. Az elmúlt tíz év alatt több díjat is kapott, 2004-ben például megkapta a Karinthygyűrűt, amit a szatirikus és humoros műfaj kimagasló alakjai között osztanak szét minden évben.

Hogyan került kapcsolatba az Esti Showderrel? Fábry Sándorral már régóta munkakapcsolatban vagyok. A Magyar Rádió Humorfesztiválján szerzői kategóriában én voltam az egyik győztes, ő pedig az esemény szóvivője. Akkor indult a Showder, így már a Humorfesztivál első köre után megkért néhányunkat, hogy legyünk az ötletemberei, mi elvállaltuk, és a mai napig csináljuk. Hozzánk tartozik a monológ és a Dizájn center. Élvezem ezt a munkát. Véleményem szerint a Showder nagyon fontos lépéseket tett a magyar médiában, sok dolgot ledöntött, amik másutt már régen ledőltek. Mindemellett természetesen megnevettet, még ha érik is kritikák. A közelmúltban erős médiavisszhangja volt egy bizonyos poénnak. Megtudhatjuk azt ki írta? Természetesen azt nem árulhatom el. ÜGYVÉDVILÁG

29

Társalgó

Véleményezi valaki a poénokat felvétel, adás előtt? Néha mondják azt egy poénra, hogy ez már kicsit sok. Bizonyos határokat nem lehet átlépni. Ebből a szempontból a Rádiókabaré szigorúbb a közszolgálatiság miatt. Ezen tényezőket már igyekszünk az íráskor figyelembe venni. Sokaknak írtam már szövegeket, tudom, hogy kinek mi tetszik, mi áll jól, meddig lehet elmenni. Nem csak a Showderben dolgozott együtt Fábry Sándorral. A Cadillac Drive-ban kreatív producer voltam. Az a műsor nagy küzdelem, kemény másfél év volt. A kitalálástól kezdve a szervezésen, lebonyolításon keresztül a vágásig mindenben részt vettem. Amerikában még gyártásvezető is voltam. Körülbelül 600 óra forgatott anyag volt a műsorhoz, azt már végignézni is embert próbáló feladat. Nagy kaland, jó tanulópénz volt. Talán kevesen tudják, hogy a Cadillac Drive-ban Badár Sándor volt a stáb egyik sofőrje. Egyik nagy vágya volt, hogy eljusson Alaszkába, ami így teljesült. Sikeresnek ítéli a műsort? A televízió vezetőinek nagyon tetszett, a nézőket már inkább megosztotta a so-

rozat, nem egészen azt kapták, amit vártak, de legalább visszhangot keltett. Egy próbálkozás volt, amit én nagyon élveztem, és büszke vagyok arra, hogy sikerült megvalósítani. Mire büszke még az elért dolgok közül? Nem is igazán a büszkeség a megfelelő szó, inkább az öröm dominál, amit aközben érzek, hogy csinálom. Ennek oka pedig rendkívül egyszerű, az általam csinált dolgok túlnyomó része nagyrészt új, úttörő volt, aminek az oka inkább a szerencse és a médiakörnyezet alakulása. A Buhera mátrix az RTL Klub egyik első saját gyártású tévéfilmje volt a napi vagy heti sorozatokon kívül. A Cadillac Drive-ban is az volt a kihívás – hogy egy ilyen népszerű szót használjak – hogy a road movie-t ötvözzük a reality-vel. Az RTL Klub vezetői nagyon lelkesek, abszolút partnerek voltak, pedig nem volt olcsó műsor. Előfordult, hogy írás közben meggondolta magát, és a poén nem ott hangzott el, ahová eredetileg szánta? Persze, sokszor, hiszen a poénok kompatibilisek. Olyan is előfordult, hogy írtam valakinek egy számot, de annyira megtetszett, hogy inkább én adtam elő, neki

LEGYEN ÖN IS

pedig írtam egy másikat helyette. Megtörtént, hogy írtam valamit a Showderbe, megfeledkeztem róla, lement az adás, este pedig elmondtam a Godot-ban, majd nem értettem, miért néz rám furcsán a közönség. Kínos volt. Hosszabb műveket is ír? A Buhera mátrix alapjául is egy könyv szolgált, illetve korábban Friderikusz Sándorral csináltuk a Feladom című könyvet, amiben Enki Sándor álnéven egy fiktív kisnyugdíjas szemszögéből írtunk leveleket az ő sajátos problémáiról Tóth Tibor kollégámmal cégeknek, hírességeknek. Ezek a levelek, illetve az azokra kapott válaszok szerepeltek a könyvben. Gondolom most sem tétlenkedik. Mik az elkövetkező időszak tervei? Van egy nagy projekt, egy könyv, aminek a címe: A világ 99 legkevésbé ismert csodája. Négyen írjuk, egy grafikus barátunk illusztrálja. Fiktív világcsodákat veszünk benne sorra kontinensről kontinensre. Két éve dolgozunk rajta, de minden évben egy évet csúszik. Remélhetőleg idén elkészül. Ha nem tavaszra, akkor a karácsonyi szezonra... dr. Kovács Zsolt

MÛVÉSZETI MÛVÉ MÛ VÉSZ SZET ETII ÉS M MÛK MÛKERESKEDELMI ÛKER ERES ESKE KEDE DELM LM M I FO FOLY FOLYÓIRAT LYÓI ÓIRA RATT

ELÔFIZETÔI KEDVEZMÉNYEK: E Igen, megrendelem a Mûértô folyóiratot: Ig egy évre – 15% kedvezménnyel – 6460 Ft-ért,

edvvezzménny nyel – 3420 Ft-ért, fél évre – 10% kedvezménnyel

negyedévre 2025 Ft-ért.

Mutatványszámot ot kkérek. érek.

Számlázási név: Sz Cím: C Kézbesítési név: K Cím: C Telefon/fax: T EE-mail: M Megrendelô aláírása: UVIMUE08

KAPHATÓ A NAGYOBB ÚJSÁGÁRUSOKNÁL ELÔFIZETÉS ÉS INFORMÁCIÓ: tel.: (06-1) 436-2045, fax: (06-1) 436-2012 • e-mail: [email protected] h t t p : / / u g y f e l p o n t . h v g . h u • w w w. h v g . h u / m u e r t o

UgyvilMue_172x130.indd 1

30

ÜGYVÉDVILÁG

2/25/08 4:04:23 PM

Dr. Vass Miklós Alapítvány

Társalgó

Ha más a gyermek A dr. Vass Miklós kiemelten közhasznú Alapítvány a megváltozott fejlődésmenetű gyermekek fejlesztéséért jött létre 2001-ben Biatorbágyon. Alapítói között volt gyógytornász, gyógypedagógus, pszichopedagógus, logopédus, korai fejlesztő és két szülő is. Hatan találtuk ki, hogy létrehozunk egy olyan intézményt, ahol ingyen foglalkozunk a nem teljesen egészséges gyermekekkel – mondja Surányi Kornél, pszichopedagógus, a kuratórium elnöke. – Tavaly áprilisig ingyen dolgozott itt mindenki, ma már csak hárman végzünk munkát reggeltől estig, nyáron is. Jönnek hozzánk messzebbről, így Solymárról, Veresegyházról, Budapestről, Érdről, Pilisvörösvárról, de általában a környékbeli településekről hozzák a szülők a gyermekeket. A helyi óvodákból is érkeznek részképesség- és magatartászavarral küszködők. Évente egy-kétszáz csecsemőt, kisbabát vizsgálunk, de van tizenéves páciensünk is. Sem a vizsgálat, sem a különböző terápiák nem kerülnek pénzbe, azt kérjük a szülőktől: támogassák az alapítványt. Célunk, hogy névadónk, dr. Vass Miklós igényességével végezzük munkánkat, remélve, hogy az alapos szaktudás és az empátia eredményt hoz a megváltozott fejlődésmenetű gyermekek fejlődésében. Sérült társaink társadalmi elfogadását szeretnénk elérni, olyan integrációért dolgozunk, amely az élet minden területén toleranciára törekszik. Így tevékenykedett Vass doktor is, aki gyermekorvosként dolgozott újszülött osztályon, valamint a halmozottan sérült gyermekek társadalmi elfogadtatásáért küzdött.

Levélben kértük annak a 13 térségbeli településnek az önkormányzatát, ahonnan a legtöbb betegünk érkezik, hogy támogassák a munkánkat. Süket fülekre találtunk, kivéve Biatorbágyot és Budaörsöt. Biatorbágy önkormányzata az elmúlt öt évben megtízszerezte az adományát, tavaly 3,5 millió forintot kaptunk tőlük. Nonprofit szervezetként gazdasági tevékenységet nem végzünk, az állami normatívából még nem részesülünk, jelenleg zajlik az oktatási intézménnyé alakulásunk. Tavaly az 1%-os felajánlásokból több mint egymillió forint érkezett. A korai fejlesztésre, a megváltozott fejlődésmenet korai felismerésére és a megelőzésre tesszük a hangsúlyt. Diszlexia prevenciót és részképesség-terápiát is végzünk. Én általában egyéni fejlesztéseket és szenzoros integrációt célzó tornát alkalmazok. Figyelem az eltéréseket és a képességprofil megfelelő kialakításával foglalkozom. Általában heti négyszer jön egy baba hozzám fél órára. Adok házi feladatot: megmutatom, elmagyarázom, hogy otthon mire kell figyelni, milyen játékot, mozgásokat végezzenek. Eredményességünket a Pest megyei Képességvizsgáló Szakértői Bizottság is alátámasztja. Az együttműködés és az aktív közreműködés csodákra képes. Az ÁNTSZ

Az elmúlt években egy játékgyártó cég és egy nagy bútoráruház adományozott játékokat, de a szülőktől is kapunk hasznos tárgyakat és a környékbeli vállalkozók szintén a rendelkezésünkre állnak. Krausz Viktória

Fotó: Bakcsy Árpád

Alapítványunk korai felismeréssel, fejlesztéssel, logopédiával, részképesség-terápiával, mozgásfejlesztésekkel, játékos fejlesztő tornával, lovaglási lehetőséggel és vízitornával segít. Egyénileg és csoportosan foglakozunk a hozzánk érkezőkkel és integrált fejlesztő játszóházunk is mű-

ködik – sorolja Surányi Kornél. – Az iskolai szünetekben integrált lovas úszós tábort tartunk. Nyáron is dolgozunk, hiszen egy júniusban született baba kezelése nem várhat szeptemberig. Minél előbb felismerjük és orvosoljuk a bajt, annál nagyobb az esély, hogy néhány éven belül teljesen egészséges lesz.

közép-magyarországi regionális tisztifőorvosával szerződve egy modern programot vezettünk be, amely a környéken 20 ezer gyermek szűrését célozza, 120 szakember részvételével. Célunk, hogy az alapellátásban dolgozók felismerjék és kiszűrjék a rizikófaktoros gyermekeket. A legnagyobb eredményt a legkorábbi stádiumban felismert esetekben lehet elérni. Öt éven belül szeretnénk az általunk kidolgozott és alkalmazott hatékony modellt publikálni, majd országos programként bemutatni és egy rehabilitációs intézetet létrehozni a térségben. Tíz évig főleg halmozottan sérült srácokkal foglalkoztam például a Vakok és Gyengén Látók Intézetében, ahol vízitornát is tartottam. Látni, hogy jól érzik magukat, vidámak, ez jelentette az igazi sikert. A csecsemők kb. tíz százaléka érintett. Az enyhe rizikófaktorral rendelkezők kétéves korukra teljesen egészségesek lehetnek, ha időben megfelelő kezelésben részesülnek. Általában a súlyos rizikófaktorral kiszűrt gyermekeknél is jó eredményt érünk el.

ÜGYVÉDVILÁG

31

Társalgó

Dr. Harcos Gábor és ifj. dr. Harcos Gábor ügyvédek

A jog Harcosai A nevüknek vagy a szerencsének köszönhető, hogy ennyire jó a hírnevük? dr. Harcos Gábor: Nomen est omen. Szerencsések vagyunk a nevünk miatt, már több ember jelentkezett úgy – vagy az interneten talált rám, vagy olvastak rólam –, hogy ő nem tudja, ki ez az ember, de neki egy harcos ügyvéd kell, vállaljam el az ügyét. Szerencse, hogy a nevünk ily módon kapcsolódik a szakmához. Minden ügyfél arról álmodik, hogy olyan ügyvédje legyen, aki kiharcolja az igazát. Az ügyfelek egymásnak mondják el, ki a jó ügyvéd, és ha az adott ember szakmailag nem is annyira jó, őt kapja szárnyra a hírnév.

Dr. Harcos Gábor 1950-ben született Budapesten, az ELTE Jogi Karán diplomázott 1981-ben. 10 évig az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalatnál volt jogi előadó, majd jogtanácsos. 1991 óta vezeti saját ügyvédi irodáját. Autóban az Opelt, órában a Doxa-t kedveli. Kedvenc étele a tatárbeefsteak, legjobban a várpalotai Két Bagoly Fogadó konyháját szereti. Hobbija a sport, a kirándulás és a wellness. Erős Ember Versenyekre jár, néha bíráskodik azokon. Borospincéjében a nemesebb borokat gyűjti. Kedvence a Villányi Rosé Cuvée.

32

ÜGYVÉDVILÁG

Az ügyvédeknek van egy felső, nagyon kisszámú „krémje”, akik nagyon jó szakemberek, van egy középső réteg, akik egyszerűen „csak” jók, és van egy nagyon nagy réteg, akik alkalmatlanok erre a pályára. Nem tudom, miért ontják az egyetemek a rengeteg jogászt, hiszen most már erre nincs szükség. Régen kevés jogász volt, nehezen lehetett bekerülni az egyetemre, engem is negyedszerre vettek fel, pedig akkor 20 pont volt a ponthatár. Ön Budapesten született, ott is végezte a jogi egyetemet. Hogyan került Várpalotára? dr. H. G.: A feleségemmel együtt jártam az egyetemi előkészítő tanfolyamra, ott ismerkedtem meg vele, majd idenősültem Várpalotára és született két fiam. A két kisgyermek mellett végeztem el 1981-ben az ELTE jogi karán és tettem jogi szakvizsgát 1983-ban. Közben a várpalotai székhelyű Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalatnál dolgoztam előbb jogi előadóként, majd jogtanácsosként. 1991 októberétől alanyi jogon lehetett valaki ügyvéd. Én azonnal kértem a kamarai felvételemet a Veszprém Megyei Ügyvédi Kamarába. Megnyitottam saját irodámat és elkezdtem az ügyvédi tevékenységet. Kezdetben egyedüli ügyvéd voltam Várpalotán, nagyon sok munkám volt, napi 12–14 órát dolgoztam, a feleségem segített, mint titkárnő. A hatalmas mennyiségű munkát csak azért tudtam elvégezni, mert annak idején válogatott súlyemelő voltam, a mai napig nyomásban én vagyok az ifjúsági országos csúcstartó (ezt a fogásnemet ugyanis 1973-ban eltörölték). A sport segített át ezeken a nehézségeken. 10 éve a Magyarországi Erősportszövetség elnöke vagyok, a mai napig rendszeresen sportolok. Kezdetben a családi házukban volt az ügyvédi irodájuk. Ön gyerekszemmel láthatta édesapjától, milyen az ügyvédi tevékenység. Megtetszett, hogy később ezt a pályát választotta? ifj. dr. Harcos Gábor: Gyerek voltam még, amikor apám az egyetemi vizsgákra készülve hangosan olvasta a római jogot, és én mondtam utána a szöveget. Lakóhelyünk is együtt volt az ügyvédi irodával,

nagyon nagy volt az ügyfélforgalom, lejártam, nézegettem milyen ügyek vannak, milyen folyóiratok érkeznek. Láttam, apám hogy dolgozik, és valahogy megragadott ez a munka, tetszett is, kedvet kaptam hozzá. Amikor pályát kellett választani, nem volt kérdés, hová menjek. 2000-ben a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogi Karán diplomáztam az első végzős évfolyammal, majd el kezdtem ügyvédjelöltként dolgozni édesapámnál. 2004-től vagyok egyéni ügyvéd. Jól tudunk együtt dolgozni, mert édesapám azokat az ügyeket szereti, amiket én kevésbé; én pedig azokat, amiket ő kevésbé. Jól kiegészítjük egymást.

Ifj. dr. Harcos Gábor 1975-ben született Várpalotán, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogi Karán diplomázott 2000-ben. Ügyvédjelöltként a dr. Harcos Gábor Ügyvédi Irodában dolgozott, 2004 óta egyéni ügyvéd. Nős, felesége pedagógus. A japán autókat kedveli. Szereti a magyaros ételeket. Kedvenc étterme a Két Bagoly Várpalotán és a budapesti Trófea Grill. Szabadidejében kutyakiállításokra jár, magyar pásztorkutyákkal foglalkozik. Szeret makettezni, kedveli a számítógépes játékokat. Focizik és kézilabdázik, NB II-es igazolt játékos.

dr. H. G.: Az én praxisom vegyes. Foglalkozom munkajoggal, büntetőjoggal, orvosi műhibaperekkel, és minden olyan üggyel, ami bonyolult és érdekes. Az orvosi műhibapereket azért kedvelem, mert érdekesek, bár elég hosszadalmasak és bonyolultak, de ezeket szép eredményesen képviselni. A bonyolult ügyekhez a szakirodalmat is kibogarászom. Nagyon sok olyan ügyem van, amiért a fiatalok leszidnak, mert nem fizetnek jól. Ezeket csak azért vállalom, mert érdekesek, és a sokadik ügyvéd sem tudta megoldani. A sikerélmény miatt csinálom meg. A rokkantaktól és betegektől soha nem fogadok el pénzt.

Mi a szakterületük? Főként milyen ügyekkel foglalkoznak? ifj. dr. H. G.: Főleg büntetőjoggal, családjoggal, adásvételi szerződésekkel foglalkozom. 2006 óta én látom el a várpalotai önkormányzat jogi ügyeit, emellett a Roma Antidiszkriminációs Ügyfélszolgálati Hálózat képviselője vagyok. Ez is elég speciális jogterület, szeretem csinálni. Rengeteg munkánk van, tavaly – kirendelésekkel együtt – több mint 400 ügyünk volt. Az ügyeket ketten, egy ügyvédjelölt és egy titkárnő segítségével látjuk el.

Sajnos Várpalotán nincs bíróság, így naponta ingázni kell Veszprémbe, Győrbe, Székesfehérvárra, más városokba. Hogy bírják a munka mellett a sok utazást? ifj. dr. H. G.: Egész nap úton vagyunk, ami nagyon fárasztó és leterhelő, de most azon dolgozik a város, hogy itt is legyen bíróság. A tavalyi évünk nagyon nehéz volt, mert sajnos édesapám kapott egy szívinfarktust, és amíg felgyógyult, rám szakadt az egész irodai munka.

Társalgó

dr. H. G.: Érdekes, hogy engem az idősebb korosztály keres meg, a fiamat pedig a fiatalabb ügyfelek. ifj. dr. H. G.: Ez a differenciálódás teljesen spontán alakult ki. A környéken nincs is korosztályombéli ügyvéd, csak idősebbek. Jó iskola volt az ügyvédjelöltség. Minden kolléga helyett beugrottam, ha kellett, helyettesítettem, segítettem. Sokat lehetett tanulni belőle. dr. H. G.: Mikor az ember ott van abban a helyzetben, hogy bedobják a mélyvízbe és perbeszédet kell mondania a bíró, az ügyész, a felek és a társai előtt, nem éghet le, mert „kicikizik”. Nem szabad felkészületlennek lenni, de ha mégis megtörténne, hogy önhibámon kívül nem tudok felkészülni, akkor kell a rátermettség, a rutin, a beszédkészség, a tehetség és az elhivatottság. Fontos, hogy hangosan kell beszélni a tárgyalóteremben, hogy mindenki hallja és értse. Aki nagyon jó „előadó”, a bírókra is jobban tud hatni. A tárgyalásokon néha olyan felkészületlen kollegákkal találkozom, akik az alapvető jogszabályokat sem ismerik, nincsenek velük tisztában, és így sajnos rontják az ügyvédség jó hírét. Valamit tenni kéne ez ellen, vagy az ügyvédi kamarának szigorítani a belépés feltételeit, vagy olyan vizsgákat, feltételeket előírni, hogy csak azok lehessenek ügyvédek, akik megfelelnek a kritériumoknak. ifj. dr. H. G.: Főleg az rontotta nagyon a hivatás megítélését, amikor ügyvéd asszisztált a lakásmaffiának. Most próbálnak mindenféle szigorítást bevezetni, de nem igazán tudom, hogyan lehetne ezt a kérdést jól megoldani. Biztosan nem egyszerű. dr. H. G.: Az ügyvédi pálya szabad pálya, ez azt jelenti, hogy nem lehet klauzulát felállítani, így bárki végezhet ügyvédi tevékenységet, megpróbálhatja, és majd a piac eldönti, hogy fenn tud-e a maradni. A létszámot egyébként nyugaton is próbálják kordában tartani.

Fotók: Hudák László

dr. H. G.: Azért kaptam infarktust, mert elvállaltam olyan ügyeket Pécsett, Szombathelyen, Szegeden, Nyíregyházán, amiket nem tudtak megoldani. Már az odaút is fárasztó, hát még a tárgyalás. Túlterhelt voltam, túlhajtottam magam. Most már csak a közeli városokban vállalok ügyeket és jóval kevesebbet. Úgy látom, mindketten szeretik a szakmájukat, hivatásuknak tekintik és teljes erővel csinálják. dr. H. G.: Ezt a szakmát nem lehet másképpen csinálni, csak nyugodt családi háttérrel, teljes szívvel és lélekkel, valamint megfelelő fizikai állapotban. Ezt az igénybevételt csak úgy lehet bírni, ha valaki sportol mellette. Most a szívem miatt is kardio edzésekre járok, otthon a kisebbik fiammal, Richárddal ütöm a bokszzsákot, aki K1-es versenyző. Sajnos kevés a szabadidőnk, nincs időnk eljárni színházba, szépirodalmat olvasni, a szabadidőt ily módon eltölteni. Akaratunkon kívül szakbarbárok lettünk, majd ha nyugdíjba megyünk, akkor több időnk lesz. Egy éve új házba költöztünk, együtt lakom a fiammal. Együtt a család. Nyugalom van, újra dolgozom és az ügyvédi hivatást továbbra is imádom. dr. Pál Edith ÜGYVÉDVILÁG

33

Társalgó

Szécsényi – Schönherr sajtótájékoztató

A Szécsényi Ügyvédi Iroda csatlakozik a régió vezető jogi szolgáltatójához A hazai ingatlan- és vállalati jogi piac vezető szereplője, a Szécsényi Ügyvédi Iroda, a jövőben Ausztria és a közép- és kelet-európai régió élvonalbeli jogi irodája, a Schönherr tagjaként folytatja tevékenységét. Az 1950-ben Bécsben alapított Schönherr mára Ausztria és a közép- és kelet-európai régió vezető vállalati jogi szolgáltatójává vált. Belgrádi, bécsi, brüsszeli, budapesti, bukaresti, kijevi, ljubljanai, szófiai és zágrábi irodáinak köszönhetően a Schönherr valódi regionális irodaként működik. A csatlakozással a Szécsényi Ügyvédi Iroda kiterjeszti tevékenységét a kelet- és közép-európai térség egészére, és ezzel lehetővé válik a hazai és külföldi ügyfelek támogatása regionális beruházásaik megvalósításában. „A határokon átnyúló tranzakciók során a piac elvárja az ügyvédi irodáktól, hogy regionális jogi szolgáltatást nyújtsanak valamennyi érintett piacon egységesen magas színvonalon, áthidalva a kultúrák, a jogrendek közötti különbségeket.” – mondta dr. Szécsényi László, a budapesti iroda vezető partnere. „Felismertük ezt az

igényt, ilyen ügyvédi irodává kívántunk válni, és a Schönherrhez történő csatlakozással ez lehetővé válik számunkra.” Dr. Christoph Lindinger, a Schönherr vezető partnere számára egyértelmű a Szécsényi Ügyvédi Iroda jövőbeni szerepe: „A Szécsényi Ügyvédi Iroda többet jelent számunkra, mint egyszerű kaput a magyar piac felé. Az együttműködésnek köszönhetően a budapesti iroda szakértelmét a régióban jelen lévő valamennyi ügyfelünk rendelkezésére bocsáthatjuk. Egy, a keletés közép-európai piacról hasonlóan gondolkodó, ambiciózus partnert kerestünk, és ezt a Szécsényi Ügyvédi Iroda személyében megtaláltuk. Az irodát a Schönherr valós partnerként kezeli. Az együttműködés során a Schönherr lehetőségekhez, előnyökhöz juttatja magyar partnerét, cserébe a Szécsényi Ügyvédi Iroda által elért sikereket kap.”

A Schönherr Szécsényi Ügyvédi Irodát dr. Szécsényi László vezető partner irányítja. Regionális hálózatában a Schönherr hét integrált szakcsoportot – Vállalati/M&A, Bankjog és Finanszírozási ügyletek, Ingatlanjog, Szellemi tulajdon joga, Versenyjog /Közösségi jog, Közigazgatási jog és Vitarendezés – tart fenn, amelyeknek a 20 budapesti jogász e regionális együttműködéssel részesévé válik. A vállalati jog, a banki és finanszírozási jog és a versenyjog területén aktív Schönherr Szécsényi Ügyvédi Iroda az ingatlanjogi tanácsadásban (akvizíciók, ingatlanfejlesztési és ingatlanfinanszírozási projektek) piacvezetőnek számít Magyarországon. Közreműködött többek között Ausztria vezető tőzsdei ingatlanbefektetési társasága, az Immoeast magyarországi ingatlanportfóliójának felvásárlásában, vagy a Club Aliga privatizációjában. Az ingatlanjogi ügyek mellett 2005 óta az M&A tranzakciók is egyre növekvő részt képviselnek az iroda portfóliójában. dr. Kovács Zsolt dr. Szécsényi László és dr. Christoph Lindinger

34

ÜGYVÉDVILÁG

Beszélgetés dr. Nagy Rajmunddal

Társalgó

A golfozó ügyvéd A fiatal ügyvéd a harmincasok egyik ismert és energikus képviselője, aki napi fáradtságát, kevés szabadidejében rendszeres sportolással, jól relaxáló mozgással piheni ki. Hatévesen már sporttagsági könyve volt a helyi vitorlás és síklubban is. Bár hobbiból teniszezik heti egy-két alkalommal, ha van egy kis szabadideje, máris kimegy a golfpályára gyakorolni. A tenisz és a golf nem áll messze egymástól, az erős koncentráció itt ugyanolyan fontos, mint a szerteágazó ügyvédi munka ellátásában és mégis más, hiszen itt a jó levegőn mindez a fizikai formában tartás összetett mozgásrendszerével egészül ki. Ez a labdajáték nagy hagyományokkal rendelkezik, a játékosok számát világszerte 50 millióra becsülik. Ön milyen indítatásból kezdett el golfozni? Miskolcon nőttem fel és ott is végeztem az egyetemet, és amikor idekerültem Budapestre álláskeresőbe, ügyvédjelöltként bementem az Ügyvédi Kamarába Bánáti Jánoshoz és megkérdeztem, hogy van-e kamarai teniszverseny, mert szívesen sportolnék együtt és ismerkednék meg a kollégákkal. Nem volt, ezért 1992-ben közösen az ügyvédi kamarával elindítottuk a Budapesti Ügyvédi Teniszkupát.

„ ... óriási előny az, hogyha gyakorlásképpen megy ki az ember, lehet akár egyedül is csinálni, nem kell alkalmazkodni előre foglalt időpontokhoz, a partnerek szabadidejéhez.”

A golfozásra munkából hazafelé tartva találtam rá. A Hajógyári Szigeten véletlenül akadtam egy gyakorló pályára. Bementem, kipróbáltam és ott ragadtam. Az fogott meg benne, hogy borzasztó módon kell koncentrálni és emiatt nagyon kikapcsolt.

2008. január 1-jétől új szabály lépett életbe a driver-ekkel kapcsolatban, ezért minden játékosnak ellenőriznie kellett az ütőjét, mivel megvan a veszélye annak, hogy a 2008 előtt vásárolt eszközt versenyeken 2008-ban már nem lehet használni. Ez így van, az új szabályozás meghatározza a driver-ek „rugó-effektusának” maximális mértékét. Ezen kívül az adott ütőnek szerepelnie kell a „Szabályos driver-ek listáján” is. Csak a szabályoknak megfelelő ütővel lehet részt venni a versenyeken. A golfszabályok szerint egy játékos legfel-

„

„Odafigyelünk a másikra és csendben maradunk, ha ütéshez készül, nem akadályozzuk a játékot.”

Fotók: Hudák László

„

Elfelejtkezik az ember mindenről, csak a labdát figyeli. Ettől ilyen megnyugtató. A környezet maga is pihentető, a pályák olyan mértékben gondozottak, mintha egy arborétumban járna az ember. A golf pihentető jellege mellett egyszerre izgalmas is lehet, például, hogy egy erdősáv mögött megbújó célt (a green-nek nevezett rövidre nyírt kis részen található lyukat) jól célzom-e be, közelebb kerülök-e, mint az ellenfelem? Kevés szabadidőm miatt számomra óriási előny az, ha gyakorlásképpen megy ki az ember, azt lehet akár egyedül is csinálni, nem kell alkalmazkodni előre foglalt időpontokhoz, a partnerek szabadidejéhez. Persze lehet csapatban (flight) is játszani, ami sokkal szórakoztatóbb, mint ha az ember csak saját magával küzd. Elengedhetetlen, mint minden sportban, a jó technika. A villámgyors mozdulat, az ütés kivitelezése mindent eldönthet. Aki nem ismeri, el sem tudja képzelni, mi mindent lehet egy apró mozdulaton korrigálni. Az összes ízület tartásán, tónusán, a mozgás sebességén és irányán. Persze kell a jó felszerelés is. Minden ütéshez ki kell tudni választani a megfelelő ütőt.

jebb 14 ütőt vihet magával a golfpályára. Az ütők többféle osztályba sorolhatók. Fának nevezik, de ma már titánból készítik a kezdő ütéshez használt 1, 2, 3-as számozású aránytalanul nagy fejjel rendelkező hosszú nyelű ütőket. Ezzel 200 méterre ütöm a labdát. A legjobbak meg közel 300-ra. A pálya közepén az ún. fairway-en használjuk a vasakat 3–9-ig terjedő számozással. A lyukhoz közeledve egyre rövidebb ütésre lesz szükség, ezt a wedge-nek nevezett 2–3 különböző ütővel lehet a legjobban végrehajtani. Ezek az ütők rövidebb, de magas ívű ütéseket eredményeznek, mivel dőlésszögök igen nagy. A labda greenen történő lyukba ütéséhez használják a putter ütőt, ami lapos fejjel rendelkező ütő. A putterrel való ütést puttolásnak nevezik, ez néz ki úgy, mint a minigolf. Négy különböző alapütés van. Az ütés távolságát az ütőválasztás, az ütés típusa és a mozdulat dinamikája együtt határozza meg. Innentől a golf már nem csak sport, hanem játék is.

ÜGYVÉDVILÁG

35

Társalgó

A golfnak számos írott és íratlan szabálya van. Az etikai szabályokon túl, mi az, ami fontos a golfozásban? Bár a szabálykönyv formátumra a régi szürke Ptk.-t juttatja eszembe, az egyes klubok helyi szabályozását is érdemes átfutni a pályára lépés előtt. Odafigyelünk a másikra és csendben maradunk, ha ütéshez készül, nem akadályozzuk a játékot. Igyekszünk tempósan haladni, hogy ne tartsuk fel a mögöttünk érkezőket. Amennyiben a labda szabályosan nem üthető meg (például a pályaszakasz határán kívülre kerül, vagy elmerül a tóban), a szabályok lehetőséget nyújtanak az ütés megismétlésére, habár ez többnyire büntető ütésnek számít. A végső ütésszám, amivel sikerül a labdát a lyukba beütni, egy pontszámot eredményez, amelyet fel kell írni az eredmény nyilvántartó lapra, az ún. score-kártyára. A labdát a pályán nem lehet felvenni, csak ha már a greenen van, akkor is csak tisztítás céljából, vagy ha egy másik játékos putt-vonalában található. Vannak viták például abból, ha egy lyukba beesett a labda, akkor bizonyos állatok által hagyott nyomból kiveheti az ember, de más állatoktól származó lyukakból nem. A golf egy elit sport, régebben nagyon drágának számított, a legtöbb ember nem engedhette meg magának ezt a

Dr. Nagy Rajmund 1968-ban született Budapesten, a Miskolci Egyetem Jogi Karán diplomázott 1992-ben. Előbb a Nemzeti Bankban, később ügyvédjelöltként a Jakab Ügyvédi Irodában, majd a Sátori, Tóth és Lutter Ügyvédi Irodában dolgozott. 1998-ban alapított saját ügyvédi irodát. Szakterülete a gazdasági jog, cégjog, biztosítási jog, kártérési jog. Nős, két gyermeke van. Órában az Omega, autóban Volvo párti. Kedvenc étele a mákos guba, étterme a Bock Bistro. Szabadidejében sportol és fest.

36

ÜGYVÉDVILÁG

szórakozást. Hogy van ez manapság, mennyire költséges ez a sport? A világon a golf tömegsportméreteket öltött és nagyon közkedvelt. A felszerelés és a játék költségeit a síeléséhez szokták hasonlítani. A játékot Magyarországon Andrássy gróf mutatta be az ügetőn. Tátralomnicon volt az első pálya. Biztos vagyok benne, hogy a teniszhez hasonlóan egyre szélesebb körben fog elterjedni. A golfozás társasági esemény is, gyakran egybe van kötve egy kellemes vacsorával, tombolával, egyéb eseménnyel. Sok ügyvéd golfozik, többen igen kiválóan. Muskovszky Gábor vagy Krasznai András korosztályos versenyeket nyernek, a válogatottban szerepelnek. Ahogy régen a teniszpályán, mára a golfpályán is találkozhatunk a kollégákkal, az üzleti élet képviselőivel, akár új kapcsolatok is születhetnek.

„

„ Azt vallom, hogy ha valamit csinál az ember, azt érdemes jól csinálni, bármi legyen is az.”

Heti hány alkalommal szokott kijárni golfozni? Mennyire tolerálja a családja, hogy Ön akár egy egész napot is eltölt a golfpályán? Angliában „golf özvegynek” nevezik azokat az asszonyokat, akiket a férjük a golfozás miatt hanyagol el. Szó mi szó, ha nagyon megkedveli az ember ezt a játékot, akkor minden szabadidejét erre áldozhatja. Egy 18 lyukas pálya lejátszása 4–5 óra hosszat biztos igénybe vesz. Ehhez hozzáadva az utazást, előkészületeket és egy kis társasági életet, hát bizony az egy fél nap. Én heti egy-két alkalommal szoktam gyakorolni, ezt az időt igyekszem nem a családomtól elvenni, hétvégén pedig viszem magammal a családomat is. Be kell vonni őket is a sportba és akkor nincs vita, sokkal könnyebb elfogadtatni a játékot. Egyébként a Bükfürdői Golf Klubban vagyok tag, de kijárok Gödre, Máriavölgybe, Tatára. Remélem, hogy később a fiaimmal is együtt játszom majd. Mennyire nehéz bejutni egy elit golf klubba? Van, ahol jó a társaság és nehéz bejutni, illetve a klubtagok ajánlása szükséges ahhoz, hogy felvegyenek. Ez egyfajta biztosíték arra, hogy olyan emberek lehes-

senek a club tagjai, akik tisztelik egymást, a golfot és betartják a szabályokat. Szenvedéllyé tud válni a golf? Azt gondolom, igen. Én már a külföldi utazások előtt is figyelem azt, hogy van-e golfklub a közelben. Nekem Zsigó László Angliában élő barátom adta az első ütőket, amik ma antik darabnak számítanak. Teljesen megfertőzött a játék szeretete. Azt vallom, hogy ha valamit csinál az ember azt érdemes jól csinálni, bármi legyen is az. Edzővel készültem, Balogh László trénernek sokat köszönhetek. Mindenkinek van egy handicapje, az határozza meg, hogyan játszik. Ha a játékos 100-at ér el egy 72 paros pályán, akkor az érték megközelítőleg 100–72 = 28. Az én handicapem 34, de remélem, hogy a következő években 20 alá kerül. Talán ez maga az a szenvedély, ami hajt. Mindig jobbá és jobbá válni. Mit tanácsol azoknak, akik most kezdenek el golfozni? Aki nekikezd, annak azt mondhatom, kitartás. Ez a sport sok gyakorlást igényel. A kezdők először csak azzal foglalkoznak, hogy minél messzebbre üssék a labdát, mert úgy gondolják így kevesebb ütésből lehet teljesíteni a pályát. Előbb-utóbb rájön az ember, hogy sokkal fontosabb, hogy egyenest tudjon ütni és olyan távolságban essen le a labda, amire gondolt. A pontosság egy idő után nagyobb szerepet tölt be. Ehhez mentálisan is rendben kell lenni. Nem szabad azon gondolkozni, hogy miért rontottam el valamit, mert ez tönkreteheti a játékot. Mindig csak előre kell figyelni. dr. Pál Edith

A Golf 1.§-a – A szabályokat be kell tartani!

A fôváros egyetlen golfpályája a Tétényi-fennsíkon a természetvédelmi terület mellett található. Távol a város zajától alig húszpercnyi autózás után csend, nyugalom, zöld környezet, friss levegô fogadja az ide látogatókat. A hátsó szakaszokról a Csepel-szigetre és a Pesti-síkságra lenyûgözô kilátás tárul a játékosok elé. Révész Tamás klubigazgatót az újonnan épített modern klubház panorámaablakos éttermében találom. – Sok ügyvéd golfozik Magyarországon? – Sok jogi doktorral találkoztam már hazai golfpályákon. Érthető, hogy más értelmiségi szakmák művelőinél hamarabb fedezték fel ezt a szabadidős tevékenységet, hiszen munkájukból fakad az igényesség, a nyitottság és a jól informáltság is. A Highland Golf Club & Academy első tíz belépője között is két jogász akadt. A golf egyébként azokat támogatja, akik játékuk közben tisztelik a szabályokat. A jogi pályán ez megszokott. – A 2007-es évet a férfi ranglista 3. helyén fejezte be és az előtte végzett két diák mögött Ön az első felnőtt, aki munka mellett golfozik. Több mint gyanús, hogy a munkája is a golfhoz köthető? – 2001. tavasztól 2007 teléig a Birdland Golf Kft lett a munkahelyem, melynek a bükfürdői golfpálya üzemeltetése volt az elsődleges feladata. Ez idő alatt több mint 200 versenyt és rendezvényt, közöttük 9 szövetségi versenyt és egy – az amerikai US. Masters bajnok nevével fémjelzett – golfbemutatót szerveztem. A bükfürdői birodalom 2007 végi tulajdonos váltásával együtt érkezett a Highland Golf Club & Academy-től egy visszautasíthatatlan ajánlat, hogy Budapest első golfklubjának legyek az igazgatója. A megtisztelő felkérést természetesen örömmel fogadtam el. Célom, hogy az idei év meglepetés klubja a Highland legyen. Ehhez meg kellett győznöm a tulajdonosokat, hogy a klub nevéhez méltóan magasra tegyük a mércét és alacsonyra az árakat. Az életérzés ugyan nem pénzkérdése, de a 2008-as szezon legolcsóbb ajánlatát mi tettük le az asztalra. Azt akartuk elérni, hogy vendégeink és leendő tagjaink kedvező árakon juthassanak a társasági golfélethez. Mint a főváros egyetlen golfközpontja úgy éreztük, hogy nem az eddigi piaci-tortát kell újraszeletelnünk, hanem merészen sütünk egy újat. A klubéletre, az üzleti kapcsolatok és barátságok otthonos, családias hátterére helyezzük a hangsúlyt. Kínálatunk erősségeit tíz érvben szedtem össze. Az alábbiakban olvashatják.

1. Budapest egyetlen golfpályája, 15 percre a városközponttól a Nagytétényi fennsík természetvédelmi területe mellett. 2. Az akadémiai képzés mögött átgondolt, minden korosztályra érvényes, a kezdô szinttôl a haladóig terjedô képzést biztosít Szigeti Csaba vezetôedzô és golfoktató csapata, akik összesen hét Magyar Bajnoki címmel, három Év Golfozója díjjal és két Magyar Kupa gyôzelemmel büszkélkedhetnek. 3. A klubtagsági rendszer figyelembe veszi a családok és a vállalatok igényeit. 4. A gyerekeknek már három éves kortól csoportos golfoktatást tartunk és szakképzett bébiszitterek vigyáznak rájuk, amíg szüleik golfoznak. 5. A 36 hektáros golfközpontra nyíló koktél és grill teraszok, a panorámaablakos mediterrán stílusú étterem tavasztól minden nap és napszakban várja barátságos áraival és széles ételválasztékával vendégeit. 6. A golfversenyeken túl klubesteken találkozhatnak egymással klubtagjaink. Borkóstolók, szivarestek, jazz-koncertek és élô televíziós golfközvetítések közös programjai színesítik a szezont. 7. A klubtagok a golfklubot üzemeltetô vállalkozás stratégiai partnereinek szolgáltatásaiból és termékeibôl árkedvezményeket kapnak. 8. A versenyszerûen golfozóknak biztosítjuk térítés ellenében a Magyar Golf Szövetségi tagságot. 9. Az elsô hónap klubtagságát minden kedvezmény megtartása mellett térítésmentesen kapja a jelentkezô. 10. A szeniorok és a juniorok, kezdôk és haladók egyaránt, minden esetben mérsékelt díjat fizetnek.

• Társasági tagság 40.000 Ft – szövetségi kártyát tartalmaz játékjog nélkül. • Másodklubtagság 55.000 Ft – a pálya díjából hétköznap 50%, a hétvégén 25% kedvezményre jogosít fel. • Egyéni tagság 199.000 Ft – korlátlan játékjog, hcp vezetés • Családi tagság 398.000 Ft – két személy részére – korlátlan játékjog, hcp vezetés. • Akadémiai tagság 150.000 Ft – csak kezdő játékosok számára. Az árban szerepel 5 x 45 perces golfoktatás, 20 zsetonnal járó glof-range bérlet, illetve erre az időszakra golffelszerelés térítésmentes biztosítása. • Vállalati tagság 600.000 Ft – korlátlan játékjog négy fő számára, amelyből kettő kártya nevesített és kettő szabadon felhasználható. Az árak az Áfát is tartalmazzák.

Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk!

Budapest HIGHLAND Golf Club & Academy 1224 Budapest, Dózsa György út 99–103. Telefon: +36 1 362 8020 • Fax: +36 1 362 8021 e-mail: [email protected]

Társalgó

Teendők síbaleset esetén A balesetmentes síelés alapszabályai közé tartozik a megfelelő és ellenőrzött felszerelés, a jól kiválasztott ruha és cipő, a tökéletesen beállított kötés és a jó fizikai erőnlét. Érdemes a könnyebb pályákon síelni és amint elfáradunk, pihenni, valamint nem árt magunkkal vinni néhány alapvető gyógyszert és fáslit. – A síoktatók általában felhívják a figyelmet a sisak használatára, így fejsérülés ritkán fordul elő – mondja dr. Farkas Kálmán a MÁV Kórház ortopédiai és traumatológiai osztályának szakorvosa. – Az esések következtében persze az agyrázkódás és a nyakrándulás gyakorinak mondható. A leggyakoribb sérülések a felső- és alsóvégtagokban történnek, tehát a térd és a kar a legveszélyeztetettebb testrészek. A balesetek leginkább a rosszul beállított kötés, a figyelmetlenség és a fáradtság miatt történnek. Gyakran sérül meg a térd belső és elülső oldalszalagja, de a spirális lábszártörés, a kulcscsonttörés, a könyökficam és a könyök- vagy kartörés is „mindennaposnak” mondható. A legfontosabb ilyenkor, hogy stabil és kényelmes helyzetbe tegyük a sérült végtagot. Tehát a kart egy sállal érdemes a nyakhoz kötni, ez a rögzített nyugalmi állapot egy gyógyulási folyamatot indít el és a fájdalom is csökken. Felső végtag sérülésekor a gyűrűt és minden ékszert azonnal le kell venni, mert később bedagadhat és elszorulhat az ujj vagy a kar és ennek következtében – rosszabb esetben – a keringés leállhat. De a legjobb, ha semmilyen ékszert nem viselünk síelés közben.

„

„Lényeges, hogy vigyünk magunkkal alapvető fájdalomcsillapítókat, fáslit, kötözőszert és egy zacskót, mert abba jeget rakva, jegelhetjük a sérült testrészt. Arra azonban ügyeljünk, hogy ne közvetlenül a bőrre tegyük, hanem a síruha alá.”

38

ÜGYVÉDVILÁG

Könyök vagy felkar sérülésekor érdemes a pulzust ellenőrizni, szigorúan három ujjal, és míg egyik kezünkkel a balesetet szenvedettét vizsgáljuk, a másikkal a magunkét mérhetjük, összehasonlításképpen. Nem tapintható pulzus esetén azonnal orvost kell hívni. A bot okozta hüvelykujjsérülés sem ritka. Ilyen esetben a sérült ujjat magunk is oda tudjuk fogni egy sál vagy kendő segítségével a többi ujjunk-

„

„Felső végtag sérülésekor a gyűrűt és minden ékszert azonnal le kell venni, mert később bedagadhat és elszorulhat az ujj vagy a kar és ennek következtében – rosszabb esetben – a keringés leállhat.”

dulhat, de szerencsére csak ritkán. Ezek műtéttel kezelendő problémák. Lábsérülésnél érdemes segítséget kérni, mert egy lábon nehézkes síelni, felső végtag sérülésekor rögzítve a fájó kart vagy könyököt, magunk is el tudunk sétálni az elsősegélyig, ha szükségét érezzük. Alapszabály, hogy sérülésnél egy x alakot kell formálni a lécekből, így tudhatja mindenki, hogy baleset történt. A balesetek megelőzéséről ritkán esik szó, pedig nagy részük elkerülhető, ha megfelelő kondícióban vágunk neki a síelésnek. Hasznos, ha az utazás előtt combizom erősítést végzünk, eljárunk biciklizni, úszni vagy futni, ugyanis ehhez a sporthoz elengedhetetlen a megfelelő combizom-erő. Nem szabad a tudásnál és a képességnél nagyobb feladatot vagy nehezebb pályát bevállalni. Fontos a fokozatosság elve és a gyakori pihenés. Ahogy észleljük a fáradtság első jeleit, a lábak remegését, azonnal meg kell állni. A legtöbb baleset a figyelmetlenség és a rossz technika miatt következik be. Lényeges, hogy vigyünk magunkkal alapvető fájdalomcsillapítókat, fáslit, kötözőszert és egy zacskót, mert abba jeget rakva, jegelhetjük a sérült testrészt. Arra azonban ügyeljünk, hogy ne közvetlenül a bőrre tegyük, hanem a síruha alá. Természetesen a biztosításkötés elmaradhatatlan teendő a síelés megkezdése előtt. Krausz Viktória

hoz, így az rögzített és nyugodt állapotban marad. Ha az illető nem tud a lábára állni, bedagadt és folyadékkal teli a térdízület, akkor mindenképpen az elsősegélyt kell hívni. Nagyobb esésnél a cipőt nem szabad erővel letépni, mert a mozgatás sokszor rosszat tesz, csak kikapcsolni kell, valamint a síruhát felhajtani és végigtapogatni, hogy érzünk-e valamilyen deformálódást a nyak és a gerinc környékén. Ha netán eszméletlen az illető, akkor stabil oldalfektetésbe célszerű rakni, a légutat és a szájüreget pedig szabadon hagyni – javasolja a húsz éve síző adjunktus, akinek kezdőként az egyik ujja tört el. Nagy és szerencsétlen esés következtében szeméremcsonttörés, csípőtáji törés, comb- és medencecsont-törés is előfor-

Vegyes átlagfogyasztás: 5,7–9,3 l/100 km, CO2-kibocsátás: 154–222 g/km. Részletek a márkakereskedésekben. FordVonal: 06 40 200 024, www.ford.hu.

Mindent elsöprô vágy. Leküzdhetetlen késztetés. Szerelem elsô látásra. Ôrjítô sóvárgás… Lássa és érezze!

Akarom. Most.