2007. (X. 02.) számú rendelete az ebtartásról

DIÓSJEN

KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISEL TESTÜLETE 9./2007. (X. 02.) számú rendelete az ebtartásról

Diósjen Község Önkormányzati Képvisel -testülete (a továbbiakban: képvisel testület) az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése által biztosított jogkörében eljárva, az állategészségügyr l szóló 1995. évi XC. törvény és annak végrehajtási rendeletei, és az állatok védelmér l és kíméletér l szóló 1998. évi XXVIII. törvény és végrehajtási rendeleteit figyelembe véve az ebtartás helyi szabályaira vonatkozóan az alábbi rendeletet alkotja. I. A rendelet hatálya 1. § (1) E rendelet hatálya Diósjen közigazgatási területén folytatott ebtartásra terjed ki. (2) A rendelet személyi hatálya kiterjed valamennyi állattartóra, aki magán- vagy haszonszerzés céljából, illetve kedvtelésb l tart állatot.

II. Az állattartás általános szabályai 2. § (1) Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelel életfeltételekr l gondoskodni. (2) Az állat életfeltételeinek kialakításánál tekintettel kell lenni korára, nemére és élettani állapotára. Biztosítani kell az egymásra veszélyt jelent , egymást nyugtalanító állatok elkülönített tartását. (3) Az állattartónak gondoskodnia kell az állat igényeinek megfelel rendszeres, de legalább napi egyszeri ellen rzésér l. (4) Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelel és biztonságos elhelyezésér l, szakszer gondozásáról, szökésének megakadályozásáról. (5) A megkötve tartott vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is biztosítani kell a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehet ségét. (6) A szabadban tartott állatot – különleges igényeit is figyelembe véve – védeni kell az id járás káros hatásaitól és természetes ellenségeit l. Az állandóan zárt körülmények között tartott állat számára az állattartó köteles az állat szükségleteihez igazodó, megfelel mozgásteret biztosítani. (7) Az állatnak tilos indokolatlan vagy elkerülhet fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozni, így különösen az állatot nem szabad: a.) kínozni,

b.) emberre vagy állatra uszítani, illet leg állatviadalra idomítani, c.) kényszertakarmányozásra fogni, kivéve az egészségügyi megfontolásból való kényszer táplálás esetét, d.) a kíméletét nem biztosító módon mozgatni és szállítani, elhelyezni, e.) a teljesít képességét felismerhet en meghaladó teljesítményre kényszeríteni, f.) természetellenes és önpusztító tevékenységre szoktatni. (8) Tilos az állat fizikai, pszichikai állapotának olyan megterhelése, küzdelemre késztetése egy másik állattal vagy emberrel, amely sérülést vagy halált okozhat. Tilos az állatviadal szervezése, tartása, továbbá az állatviadalra fogadásszervezése, az állatviadalon való közrem ködés, részvétel, fogadáskötés. Tilos állatviadal céljára - állatot tartani, tenyészteni, kiképezni, idomítani, valamint más személynek átadni, vagy forgalmazni; - építményt vagy földterületet, anyagi eszközt más személy rendelkezésére bocsátani. (9) Az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat tulajdonjogával, tartásával felhagyni nem szabad. Az állat el zése, elhagyása vagy kitétele tilos. (10) Az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül kioltani nem szabad. Elfogadható oknak, körülménynek min sül különösen az állományszabályozás, a gyógyíthatatlan betegség, illetve sérülés, a fert betegségek kontrollja, valamint az azok ellen való védekezés, a kártev k irtása, a másként el nem hárítható támadás megakadályozása és a tudományos kutatás. 3. § (1) Az állat tartása során gondoskodni kell arról, hogy a tartás - állat és ember egészségét veszélyeztet fert zést vagy sérülést ne okozzon, testi épséget ne veszélyeztessen, - állatvédelmi, közegészségügyi, környezetvédelmi jogszabályokat ne sértsen, - anyagi kárt ne okozzon. Az esetleges kárért az állat tulajdonosa felel s. (2) Minden állat csak oly módon tartható, hogy az a közterületeket, a lakóépületek közvetlen környékét ne szennyezze. Az esetleges szennyezés eltávolításáról az állat tulajdonosa (a felügyeletet ellátó személy) köteles gondoskodni. (3) Minden állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állattartás következtében mások jogos érdekei sérelmet ne szenvedjenek. (4) Az állattartó köteles az arra jogosultak ellen rzését t rni a jelen rendeletben meghatározott szabályok betartása vonatkozásában. III. Az ebtartásra vonatkozó szabályok 4. § (1) A külterületi lakott helyeken, valamint a kereskedelmi és ipartelepeken a kedvtelésb l tartott állatok száma nem esik korlátozás alá.

(2) A község belterületén a kertes családi házaknál és üdül telkeken udvaronként (telkenként) legfeljebb 2 eb, a kereskedelmi és ipartelepeken, valamint a mez gazdasági ingatlanokon egységenként (telepenként) max. 4 eb tartható, valamint azok szaporulata 3 hónapos korig. (1) Többszintes lakóépületek lakásaiban lakásonként egy eb, valamint azok szaporulata 3 hónapos korig. (2) A létszámkorlátozás alól a polgármester indokolt esetben, kérelemre – amelyhez mellékelni kell az állategészségügyi és közegészségügyi szakhatóság hozzájárulását, valamint az állattartó szomszédjainak, több személy tulajdonában lév ingatlan esetén valamennyi tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozatát – felmentést adhat. (3) Diósjen község közigazgatási területén ebtenyészet létesítéséhez a polgármester engedélye szükséges. Az engedélyezés iránti kérelemhez mellékelni kell az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, az Állategészségügyi és Élelmiszerellen rz Állomás szakhatósági hozzájárulását, valamint az állattartó szomszédjainak, több személy tulajdonában lév ingatlan esetén valamennyi tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozatát. Ebtenyésztésnek min sül az e rendelett l eltér darabszámú, valamint 3 hónapnál tovább tartott fajtatiszta ebek tartása, betartva az idevonatkozó szabályokat. (4) E rendelet hatálybalépésekor fenntartott ebtenyészethez a tenyészt nek az (5) bekezdésben foglaltak szerint a rendelet hatálybalépését követ 90 napon belül kell az engedélyt megkérnie. (5) Ebtenyészetet belterületen és üdül területen engedélyezni nem lehet. (6) Kiképz telep létesítéséhez a polgármester egyedi engedélye szükséges, melyhez be kell szerezni az állategészségügyi és közegészségügyi szakhatóságok szakvéleményét. (7) A kedvtelésb l tartott állat ürülékét az állattartó a közterületr l köteles eltávolítani. (8) Többlakásos lakóházak közös udvarán, közös használatú területein ebet tartani, illet leg ott szabadon engedni valamennyi tulajdonos, illetve bérl hozzájárulásával lehet. Ennek hiányában el kell rendelni az ebnek a közös udvarról, közös használatú területr l való eltávolítását, illetve meg kell tiltani az eb szabadon engedését a közös használatú területeken. (9) Erkélyen, loggián, függ folyosón eb nem tartható még abban az esetben sem, ha az kizárólagosan az állattartójának tulajdonában, használatában van. (10) Az ebeket tulajdonosai úgy köteles tartani, hogy azok elkóborolni, közterületre felügyelet nélkül kijutni ne tudjanak.

(11) Ha a kutya harapós, vagy támadó természet , a telep, ház (lakás) bejáratán a harapós kutyára utaló figyelmeztet táblát kell szembet módon elhelyezni. (12) Többlakásos lakóházak udvarán, valamint közös használatú helyiségeiben, területein az ebet szokásos méret pórázon kell vezetni. (13) Az eb tartója – a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtási, a vám- és pénzügy ri szervek, a határ rség kivételével – köteles az eb tartási helye szerint illetékes jegyz nek bejelenteni, ha állata a.) a három hónapos kort elérte, b.) elhullott vagy elveszett, c.) tartási helye három hónapnál hosszabb id re megváltozott, vagy d.) új tulajdonoshoz került. (14) Az (1) bekezdés c.) pontja esetében a változást az új tartási hely jegyz jének is be kell jelenteni. A bejelentés tartalmazza a veszettség elleni legutóbbi oltás id pontját is. (15)

Az ebtulajdonos (ebtartó) köteles: a.) minden három hónaposnál id sebb ebet – a tudományos-kutatási és laboratóriumi vizsgálati célból tartott állatok kivételével – veszettség ellen beoltatni az alábbiak szerint: - a három hónapos kort elérteket 30 napon belül, - az els oltást követ en 6 hónapon belül, - ezt követ en évenként; b.) az eboltási könyvet meg rizni, azt az oltás elvégzését ellen rz hatósági állatorvos vagy rendvédelmi szerv felszólítására bemutatni, illetve tulajdon-átruházás esetén az új tulajdonosnak átadni; c.) az eboltási könyv megrongálódása, elvesztése esetén az oltást végz állatorvostól pótlását kérni.

(18) A polgármester gondoskodik az ebek nyilvántartásáról, a veszettség elleni kötelez véd oltás megszervezésér l, az el évi eboltást elmulasztó ebtulajdonos (ebtartó) felszólításáról, mely szerint 15 napon belül gondoskodjon a pótoltásról, valamint annak igazolásáról. Az ebeket minden év március 31. napjáig össze kell írni. (19) Minden évben valamennyi beoltott ebet el kell látni a veszettség elleni oltás tényét bizonyító bilétával, melynek költsége az eb tulajdonosát terheli. (20) Közterületre ebet csak érvényes bilétával lehet engedni. Ebet csak az vezethet (ideértve sétáltatást, futtatást is), aki azt féken is tudja tartani. Ebet póráz nélkül közterületre kivinni tilos. A harapós, támadó természet , továbbá a nagytest (30 kgtól, 60 cm marmagasság felett) ebet szájkosárral is el kell látni. Veszélyes és veszélyesnek min sített eb legfeljebb 2m hosszúságú pórázon és megbízhatóan záró, jól rögzített fém szájkosárral, vagy megfelel méret szájfékkel ellátva vihet közterületre, vagy közösen használt helyre, területre. (21) Az eb tulajdonosa köteles ebét úgy tartani, hogy az - a környezete nyugalmát ne zavarja, - anyagi kárt ne okozzon,

-

testi épséget és egészséget ne veszélyeztessen.

(22) Az eb tulajdonosa, illetve a felügyelettel megbízott személy köteles gondoskodni arról, hogy az eb a lakóházak közvetlen környezetét és a közterületeket ne szennyezze, illetve köteles gondoskodni a szennyez dés azonnali eltávolításáról. Ehhez megfelel eszközt kell magánál tartani. (23) Embert mart eb tartója harapás esetén köteles ebének hatósági állatorvosi vizsgálatát és megfigyelését elt rni, és az eljárásban segít leg közrem ködni. Köteles a vizsgálat során a veszettség elleni érvényes oltás hitelt érdeml igazolását bemutatni, és a határozatban foglalt utasításokat betartani. Veszélyes ebek 5. § (1) Veszélyes eb a pitbull terrier és e fajta egyedeinek egymással való pároztatásából, továbbá bármely más egyeddel való keresztezéséb l származó keveréke. (2) Veszélyes ebnek kell tekinteni azt az ebet is, amelyet állategészségügyi szakhatósági közrem ködés alapján a települési önkormányzat jegyz je embernek vagy állatnak –ingerlése nélkül – okozott súlyos sérülés miatt veszélyesnek min sít. (3) A veszélyes és veszélyessé min sített eb tartására vonatkozó hatósági eljárás az eb tartási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyz jének hatáskörébe tartozik. (4) Az engedély kiadását az eb természetes személy tulajdonosa, vagy az eb felügyeletét ellátó természetes személy a tulajdonossal együtt kérheti. (5)

A veszélyes és veszélyesnek min sített ebet közterületen vezetni, tömegközlekedési eszközön szállítani – amennyiben a fuvarozási szabályzatok szigorúbb követelményeket nem állapítanak meg – csak a harapás lehet ségét megakadályozó, biztonságos fém szájkosárral és a kibújást megakadályozó fojtó nyakörvvel, két méternél nem hosszabb (nem kihúzható) pórázon, a tartási engedélyre jogosult felügyeletével szabad. Az ebet a pórázról elengedni, és a szájkosarat levenni tilos.

(6) Az (5) bekezdés el írásai vonatkoznak a staffordshire terrierekre és azok keverékeire is. (7) A veszélyes és a veszélyesnek min sített eb felügyelete – a tartási engedélyben meg nem jelölt személyre – ideiglenesen sem ruházható át.

VI. Kóbor, illetve elhullott állatok begy jtése, állati hullák ártalmatlanná tétele 6. §

(1) A kóbor, és a közterületeken felügyelet, illetve biléta nélküli ebeket a Polgármesteri Hivatal által megbízott gyepmester köteles befogni, és a gyepmesteri telepre szállítani. (2) A befogott ebet – a tartási költségek megtérítése esetén – a tulajdonos 4 napon belül kiválthatja. A ki nem váltott eb határid n túl értékesíthet vagy fájdalommentesen elaltatható, melyr l a gyepmester gondoskodik. A tartási költség, illetve az értékesítés bevétele a gyepmestert illeti meg. (3) Ha az eb tulajdonosa ismertté válik, a gyepmester köteles ellene szabálysértési eljárást kezdeményezni. 7. § (1) Az állati hulladékot ártalmatlanná kell tenni. (2) Az állati hulladék ártalmatlanná tételér l annak tulajdonosa, illet leg, ha a tulajdonos ismeretlen, az állati hulladék helye szerint illetékes települési önkormányzat köteles gondoskodni. (3) Az állati hulladék ártalmatlanná tételének költségét az állati hulladék tulajdonosa, illetve ha a tulajdonos ismeretlen, az önkormányzat viseli. Ha a tulajdonos ismertté válik, a költségeket köteles az önkormányzatnak megtéríteni. (4) Az állati hulladékokat keletkezésüket követ 24 órán belül össze kell gy jteni, és el kell szállítani állati hulladékgy jt helyre, vagy gy jt -átrakó telepre, vagy kezel és feldolgozó üzembe, állateledelt, m szaki terméket gyártó üzembe, biogáz- és komposztáló telepre. Ez a kötelezettség nem vonatkozik az elhullott, 50 kg-nál nem nagyobb össztömeg kedvtelésb l tartott állatokra. (5) A (4) pontban felsorolt kivételek esetén az állati hulladék birtokosa saját telkén a szomszéd telek határvonalától 1,5 m-re elföldelheti. Ennek feltétele, hogy a felszín alatti víz mindenkori maximális nyugalmi vízszintje és az elföldelés mélységi szintje között legalább 1,0 méter távolság legyen. (6) Az állati hulladék birtokosa köteles a hulladékot úgy gy jteni, hogy az elszállításáig köz- és állategészségügyi kockázatot, illetve környezeti károsodást ne okozzon; - az állati hulladékokat zárt, csorgás- csepegésmentes tartályokban vagy járm vekben kell gy jteni és szállítani; - speciális járm hiányában az állati hulladék fóliazsákban szállítható. VII. Az ebtartás építési, állategészségügyi állat- és környezetvédelmi szabályai 8. § (1) Állatokat tartani csak az Országos Településrendezési és Építésügyi Követelményekr l szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormány rendelet (továbbiakban OTÉK) által el írtaknak megfelel helyen és építményben lehet, a külön

jogszabályokban el írtak szerint, beleértve az építési szabályzatról és szabályozási tervr l szóló helyi, hatályos rendeletet is. (2) Állatot tartani csak lakóépületen kívül, e célra létesített épületben (istállóban, ólban, ketrecben,) lehet, a 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet 4-8.§-ában foglaltak betartása mellett. (1) Állatot közös udvarban, kertben, közös, illetve idegen tulajdonú ingatlanon tartani csak a tulajdonos- vagy bérl társak írásbeli hozzájárulásával lehet. (2) Ha az állattartó az állattartáshoz szükséges létesítmények m szaki el írásait megszegi, az építésügyi hatóság az építésügyi jogszabályok szerint jár el. Indokolt esetben elrendelheti az épület átalakítását, lebontását, illetve a használat megszüntetését. (3) Az állat tartásánál meg kell tartani az állategészségügyi, a közegészségügyi a környezetvédelmi, valamint az állatvédelmi el írásokat; ezeket érvényesíteni kell az állat szállítása, forgalmazása, az állati eredet termék el állítása, feldolgozása, tárolása és forgalmazása során is. (4) Az állat etetésére és itatására csak olyan takarmányt és itatóvizet szabad felhasználni, amely az állat, illet leg közvetve az ember egészségét nem veszélyezteti. (5) Az állattartáshoz olyan állattartó épületet, telepet, karámot, stb. (a továbbiakban: állattartó létesítmény) kell létesíteni, továbbá olyan állattenyésztési, állattartási technológiát kell alkalmazni, amely lehet vé teszi az állatok fert zésmentes, egészséges környezetben való tartását. (6) Az állattartó köteles: a.) állatának állatorvosi ellátásáról rendszeresen gondoskodni; b.) jogszabályban meghatározott fajú és létszámú állat tartása esetén állománynyilvántartást vezetni és az állatorvosi ellátást írásbeli szerz déssel biztosítani, az állat(ok) állat-egészségügyi felügyeletét ellátó állatorvost, illetve a települési önkormányzat jegyz jét a tartott állatok fajáról, létszámáról, az állatok tartási helyér l és a fent felsoroltakban bekövetkezett változásról azonnal tájékoztatni; c.) állata betegségér l vagy annak gyanújáról az állatorvost értesíteni, a beteg, betegségre gyanús állatát megvizsgáltatni, az állatorvosnak az állat (állomány) kezelésére és a betegség továbbvitelének megakadályozására adott utasításait – jogszabályban meghatározott esetekben haladéktalanul – végrehajtani; d.) állatának az állategészségügyi hatóság által járványügyi, illetve higiéniai okból elrendelt vizsgálatát, kezelését, véd oltását, elszállítását és leölését t rni, a feladatot ellátó állatorvos részére segélyszemélyzetr l gondoskodni, és a kárenyhítési kötelezettségének mértékéig közrem ködni; e.) az állat elhullását az állatorvosnak bejelenteni, és az állatot vizsgálatra bemutatni; f.) az elhullott állata tetemének az ártalmatlanná tételér l gondoskodni; g.) az állategészségügyi hatóságot – annak felhívására – az állati hulladék ártalmatlanná tételének jogszabályban megengedett módjáról tájékoztatni.

9. § (1) Az állattartó az állattartás során folyamatosan köteles betartani az állatvédelmi szabályokat, melyeket az 1998. évi XXVIII tv. 6 – 8. §-a, és a 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet 3-13. §-ai tartalmaznak. (2) A rendeletek megszeg i elleni intézkedés a jegyz 245/1998. (XII. 31.) Kormányrendelet el írásai szerint.

hatáskörébe tartozik, a

10. § (1) Az állattartó köteles az állattartó létesítmények és környezetük folyamatos takarításáról, illetve tisztán tartásáról és rendszeres fert tlenítésér l gondoskodni. (Részletes el írás az Állategészségügyi Szabályzat 18. számú függelékében.) (2) Trágyát, trágyalevet csak szivárgásmentes, zárt tárolóban lehet tárolni. Elszóródásmentes szállításáról, szakszer elhelyezésér l, az esetleges környezeti szennyez dés haladéktalan eltávolításáról az állattartó köteles gondoskodni. Él vízbe, szennyvízcsatornába, kommunális hulladék közé juttatni tilos. (3) A trágya tárolásának és felhasználásának szabályait a vizek mez gazdasági eredet nitrátszennyezéssel szembeni védelmér l szóló 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. (4) Az állattartás során a szagártalom zavaró hatását a lehet legkisebb mértékre csökkenteni kell. Ehhez ajánlott 5 dkg/m2/nap mennyiség szuperfoszfát vagy zeolit, esetleg klórmészpor alomba keverése. (5) A rovarok és rágcsálók folyamatos irtásáról minden állattartó köteles gondoskodni a 18/1998. (VI.3.) NM rendelet 36.§-a szerint. VIII. Eljárási szabályok 11. § (1) Amennyiben az állattartó e rendelet szabályait megszegi, a polgármester el zetes figyelmeztetés után az állattartást megtilthatja, korlátozhatja, illetve szabálysértési eljárást kezdeményezhet, ha magasabb szint jogszabály másként nem rendelkezik. (2) A jegyz hatáskörébe tartozik a magasabb szint jogszabályokban meghatározott – állatvédelmi, járványügyi – hatósági intézkedések megtétele. (3) Aki e rendeletben foglalt kötelezettségeket és tilalmakat megsérti, szabálysértést követ el és – ha magasabb szint jogszabály másként nem rendelkezik – 1.000,Ft-tól 30.000,- Ft-ig terjed pénzbírsággal, vagy 1.000,- Ft-tól 10.000,- Ft-ig terjed helyszíni bírsággal sújtható. A helyszíni bírság kiszabására Diósjen Község Polgármesteri Hivatala erre felhatalmazott ügyintéz i jogosultak.

(4) Az állattartást – e helyi szabályozás alapján – megtiltó joger s határozat végre nem hajtása esetén a polgármester – az állattartó költségére – elrendelheti az állat elszállítását, szükség esetén kényszer-értékesítését, ha az állat nem értékesíthet , a kiirtását. (5) Az állattartási korlátozás elrendelésének végrehajtási határideje 2008. január 01. IX. Záró rendelkezések 12. § (1) E rendelettel együtt kell alkalmazni az állategészségügyr l szóló 1995. évi XCI törvényt, az állatok védelmér l és kíméletér l szóló 1998. évi XXVIII törvényt, az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerej rendeletet, az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendeletet, a települési önkormányzat jegyz jének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreir l szóló 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendeletet, a veszélyes és veszélyesnek min sített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997. (II. 26.) Korm. rendeletet, a védett állatfajok védelmére, tartására, bemutatására és hasznosítására vonatkozó részletes szabályokról szóló 8/1998. (I. 23.) Korm. rendeletet, az egyes szabálysértésekr l szóló 218/1999. (XII.28.) Korm. rendeletet, a mez gazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999. (III. 31.) FVM rendeletet, az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendeletet, a méhészetr l szóló 15/1969. (XI. 6.) MÉM rendeletet, a méhállományok védelmér l és a mézel méhek egyes betegségeinek megel zésér l és leküzdésér l szóló 70/2003. (VI. 27.) FVM rendeletet, a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendeletet, a veszélyes és veszélyesnek min sített eb tartása engedélyezésének díjáról szóló 15/1997. (III. 5.) BM rendeletet, az ebek veszélyessé min sítésével összefügg szakhatósági eljárásról és az ebek egyedi azonosításának díjáról szóló 15/1997. (III. 5.) FM rendeletet, az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól szóló 71/2003. (VI. 27.) FVM rendeletet. (2) E rendelettel kapcsolatos – gyepmesteri szolgáltatás és egyéb – bejelentéseket munkaid ben, a Polgármesteri Hivatalban lehet megtenni. (3) E rendelet 2007. november 1-jén lép hatályba. Ezzel egyidej leg az állattartásról szóló. 4/2006. (II. 27.) sz. önkormányzati rendelet hatályát veszti. Tóth János sk. polgármester

Repiczki Zsuzsanna sk. jegyz