2007.(IV.02.) rendelete. az Önkormányzat és intézményei Szervezeti és Muködési Szabályzatáról

Gyöngyösmellék község Önkormányzat 4/2007.(IV.02.) rendelete az Önkormányzat és intézményei Szervezeti és Muködési Szabályzatáról

Gyöngyösmellék község Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény ( a továbbiakban: Ötv ) 18.§ (1) bekezdésében foglalt kötelezettségének eleget téve muködésének részletes szabályait Szervezeti és Muködési Szabályzatában az alábbiak szerint határozza meg:

I.

Fejezet

Általános rendelkezések Az önkormányzat és jelképei 1.§. Az Önkormányzat (1) Megnevezése: Községi Önkormányzat Gyöngyösmellék ( a továbbiakban: önkormányzat ) (2) Székhelye: 7972 Gyöngyösmellék, Szabadság tér 03. (3) Muködési területe: Gyöngyösmellék község közigazgatási területe (4) A Képviselo-testület hivatalának neve: Bürüs, Gyöngyösmellék, Kétújfalu, Szörény, Várad, Zádor községi Önkormányzatok Körjegyzosége ( a továbbiakban: Körjegyzoség ). (5) A Körjegyzoség székhelye: 7975 Kétújfalu, József Attila u. 34.

2.§.

(1) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott címer és zászló leírását és használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza. (3) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

II.

Fejezet

A helyi önkormányzás általános szabályai 3.§. Az önkormányzati jogok ( Ötv. 1.§. – 5.§. )

(1) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak ( Ötv. 1.§. (2) bek. ) (2) A helyi önkormányzat – a törvény keretei között – önállóan szabályozza, illetoleg egyedi ügyekben szabadon igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül ( Ötv. 1.§. (3) bek. ) (3) A helyi önkormányzat – saját felelosségére – vállalkozási tevékenységet folytat ( Ötv. 1.§. (6) bek. ) (4) A Képviselo-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érinto ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben – a polgármester indítványára – a képviselo-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kedvezményezést. (5) Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat a., a képviselo-testülete, annak felhatalmazására, b., bizottsága, c., helyi kisebbségi önkormányzat testülete, d., társulása, e., a polgármester, f., és a helyi népszavazás hozhat ( Ötv. 2.§. (2) bek. ) 4.§.

(1) A képviselo-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervezo munkában -– ezek fejlesztése érdekében közvetlen cél a megyei fejlesztési tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester feladata.

2

III.

Fejezet

A települési önkormányzat Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervezete ( Ötv. 6.§. – 11.§. ) 5.§. (1) Az önkormányzat feladatai a közszolgáltatások körében: -

a településrendezés és településfejlesztés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés, csapadékvíz elvezetés és csatornázás, a köztemeto fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, a helyi tömegközlekedés és köztisztaság biztosítása, gondoskodás a helyi tuzvédelemrol és a közbiztonság helyi feladatairól, közremuködés az energia-szolgáltatásban, közremuködés a foglalkoztatás megoldásában, gondoskodás az óvodai nevelésrol, az általános iskolai oktatásról és nevelésrol, az egészségügyi és szociális ellátásról, valamint a gyermek- és ifjúsági feladatokról, a közösségi tér biztosítása, a közmuvelodési, tudományos, muvészeti tevékenység és a sport támogatása, a nemzeti és etnikai kisebbség jogai érvényesítésének biztosítása, az egészséges életmód közösségi feltételeinek az elosegítése (Ötv. 8.§ (1) bek. )

(2) Az önkormányzat köteles gondoskodni: -

az egészséges ivóvízellátásról, az óvodai nevelésrol, az általános iskolai oktatásról és nevelésrol, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, valamint a gyermek- és ifjúsági feladatokról, a közvilágításról, a hulladékgazdálkodásról, a sport feladatok ellátásáról, a helyi közutak és a köztemeto fenntartásáról, a helyi közösségi tér biztosításáról, a könyvtári szolgáltatás ellátásáról, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülésérol, a körjegyzoség muködtetésérol.

3

(3) Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha a., ellátása nem sérti más települések érdekeit, b., nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe, c., megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezoen eloírt feladat- és hatáskörök ellátását, d., ellátásához a szükséges feltételek fennállnak. 6.§. (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselotestületet illetik meg. A képviselo-testület a településfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatásokkal, az alapveto intézményhálózat létrehozásával és muködtetésével szorosan összefüggo hatásköreinek gyakorlását nem ruházhatja át. Ennek megfeleloen és ezen túlmenoen a képviselo-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik: -

-

-

az önkormányzati rendeletalkotás, az önkormányzat szervezetének kialakítása és muködésének meghatározása, törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás, a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézmény, vállalat, más szervezet ( a továbbiakban: intézmény ) alapítása, vezetoik kinevezése ( Ötv. 9.§ (4) bek. ), megállapodás külföldi önkormányzattal való együttmuködésrol, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elo, helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismero címek meghatározása, használatuk szabályozása, a díszpolgári cím adományozása, a gazdasági program megállapítása és a végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása, a településszerkeze ti terv, szabályozási terv és helyi építési szabályzat jóváhagyása, a képviselo-testület által meghatározott értékhatár feletti hitel felvétele, kötvénykibocsátás, továbbá közalapítvány, közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása, önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, közterület elnevezése, emlékmu és köztéri szobor állítás, eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál, felterjesztési jog gyakorlása, véleménynyilvánítás azokban az ügyekben, amelyekben a törvény az önkormányzat álláspontjának kikérését írja elo, a népi ülnökök megválasztása, állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezésérol, megszüntetésérol, ellátási, szolgáltatási körzeteirol, ha az általa nyújtott szolgáltatás a települést is érinti, a települési képviselo, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés, az Ötv. 33/A.§ (2) bekezdés d. pontjában - a polgármesterre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokkal összefüggo – hozzájárulással kapcsolatos döntés, a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés, amit a törvény a képviselo-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.

4

(2) A képviselo-testület hatásköre gyakorlását az 1. számú mellékletben foglaltak szerinti felsorolással a polgármesterre, társulásra ruházza át. (3) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. (4) A települési képviselo kezdeményezheti, hogy a képviselo-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek – a képviselo-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését ( Ötvb. 19.§ (2) bek. c. pont utolsó mondata ) (5) A képviselo-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, vállalatot, más szervezetet alapíthat, kinevezi vezetoiket ( Ötv. 9.§ (4) bek. ) IV.

Fejezet

A képviselo-testület muködése (Ötv. 12.§. – 18.§. ) A képviselo-testület összehívása 7.§. (1) 1 A képviselo-testület tagjainak száma 5 fo (2) A képviselo-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart. (3) Az alakuló ülést a választást követo 15 napon belül össze kell hívni. Az összehívásról a megválasztott polgármester gondoskodik. Az ülést a korelnök nyitja meg, amelyet a polgármester eskütételéig a korelnök vezet. Az alakuló ülésen a polgármester és a települési képviselok esküt tesznek. Az alakuló ülésen kell dönteni a polgármester illetményérol. A képviselo-testület már az alakuló ülésen dönt az alpolgármester választásáról, tiszteletdíjáról. (4) A testület üléseit havonta, illetve szükség szerint tartja. Évente legalább 6 ülést tart és egy közmeghallgatást. (5) 2 A képviselo-testület összehívását a Baranya Megyei Kormányhivatal vezetoje, valamint népi kezdeményezés is indítványozhatja. Kisebbségi és etnikai csoportokat érinto ügyekben az érintett közösségek képviseloi is kezdeményezhetik a képviselo-testület összehívását. (6) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyideju betöltetlensége, illetoleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselo-testület ülését a korelnök hívja össze és vezeti. (7) Az ülés meghívóját és az eloterjesztéseket a képviseloknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévoknek olyan idopontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés elott legalább 5 nappal megkapják. 1 2

Módosította 4/2011.(III.31.) rendelet 1.§-a. Hatályos 2011. április 1. Módosította 4/2011.(III.31.) rendelet 2.§-a. Hatályos 2011. április 1.

5

(8) 3 Helyben szokásos (hirdetotáblán és a www.korjegyoseg.hu internetes honlapján közzétéve) módon közzé kell tenni: a testületi ülések idopontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyagát –az adatvédelmi szabályok betartásával – meg lehet tekinteni a községházában, a Körjegyzoségen illetve a honlapon is. A meghívó kifüggesztendo a községházán is.

(9) A polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni a képviselok legalább ¼-ének vagy bizottságának a napirendet is tartalmazó indítványára a kezdeményezést követo 3 napon belül. Ilyen sürgos, halasztást nem turo esetben az ülés elott 24 órával is kiküldheto a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe veheto, el lehet tekinteni az írásbeliségtol is, a sürgosség okát azonban mindenképpen közölni kell. (10) A közmeghallgatást igénylo napirendeket tárgyaló ülések idopontját, helyét legalább 10 nappal az ülés elott a helyben szokásos módon – nyilvánosságra kell hozni. (11) A testület a községi önszervezodo közösségek / Gyöngyös No Klub, Ifjúsági Egyesület, Önkéntes Tuzoltó Egyesület / egy-egy képviselojének – tevékenységi körükben – a Képviselo-testületi üléseken tanácskozási jogot biztosít. Az önszervezodo közösségek a fenti tanácskozási jog érvényesítése érdekében bejegyzésüket és megszunésüket a Községházán bejelentik. Munkaprogram, munkaterv 8.§. (1) A polgármester - megválasztását követo 3 hónapon belül – a képviselo-testület megbízatásának idotartamára – programot terjeszt a képviselo-testület elé. (2) A képviselo-testület muködésének alapja – a program végrehajtását is célzó – munkaterv. (3) A munkaterv fobb tartalmi elemei: -

-

a tárgyidoszak fo feladatainak a felvázolása, azoknak az ügyeknek a pontos megjelölése, amelyek eldöntéséhez a képviselo-testület igényli a lakossági fórumok segítségét és közremuködését, az elokészítésben résztvevok felsorolása, megjelölendok az eloterjesztések elkészítésének határidoi, a meghívandók felsorolása. A képviselo-testület ülése Az ülésvezetés szabályai 9.§.

(1) A képviselo-testület ülése nyilvános (Ötv. 12.§ (3) bek. ). A hallgatóság az ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. 3

Módosította 4/2011.(III.31.) rendelet 3.§-a. Hatályos 2011. április 1.

6

(2) A képviselo-testület a., zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetoi megbízás adása, illetoleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylo személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá önkormányzati hatósági összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy tárgyalásakor, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor, Amennyiben az érintett nyilatkoztatására nem kerül sor, illetve nem nyilatkozik, a képviselo-testületnek zárt ülést kell tartania. Ha az érintett a zárt ülést követoen a nyilvános üléshez való hozzájáruló nyilatkozatát pótolja, avagy a zárt ülés tartását kéro nyilatkozatát visszavonja, akkor a zárt képviselo-testületi ülés ot érinto része a továbbiakban nyilvános ülésnek tekintendo (abban az esetben, ha az érintett nem kapott meghívást az ülésre, vagy meghívása ellenére azon nem vett részt, az Avtv. 11.§-ára hivatkozva a zárt ülés jegyzokönyvének a rá vonatkozó részét megismerheti, amennyiben törvény másként nem rendelkezik). Mind eloterjesztéshez, mind a jegyzokönyvhöz csatolni kell az érintett nyilatkozatát, amely alapján megállapítható, hogy az ülés nyíltnak vagy zártnak tekintendo-e. Minden érintettet önállóan, a többi jelölttol függetlenül megilleti a nyilatkozattétel joga. Amennyiben az érintettek eltéroen nyilatkoznak, akkor is zárt ülést kell elrendelni valamennyi érintett vonatkozásában. Ha a személyi ügyek egymástól különválaszthatóak, a képviselo-testület akkor jár el helyesen, ha az egyes személyekre vonatkozó ügyeket külön napirend keretében tárgyalja. b., zárt ülést tart továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor, az érintett esetleges beleegyezésétol függetlenül c., zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene (Ötv. 12.§ (4) bek. a,b, pont ) Ha a képviselo-testület a zárt ülés kérdésében a szavazást elmulasztja, az ülés adott része nem tekintheto zárt ülésnek, és azt utólag sem lehet annak minosíteni. A zárt tárgyaláson meghozott döntés a nyilvánosság elol nem lehet elzárni. (3) A zárt ülésen a képviselo-testület tagjai, a jegyzo, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakérto vesz részt. Törvény eloírhatja, mely esetben kötelezo az érintett meghívása ( Ötv. 12.§ (5) bek. ). A könyvvizsgálót a véleményezési jogkörébe tartozó ügyekben meg kell hívni a zárt ülésre. A kisebbségi szószóló részt vehet a zárt ülésen, amely részvételi jogosultság csak a kisebbséget érinto napirendek tárgyalására korlátozódik. (4) Az ülés résztvevoi értelemszeruen megismerhetik a zárt ülésen szereplo eloterjesztéseket, illetve – amennyiben csak egyes napirendi pontok tárgyalásánál lehetnek jelen – az adott napirend eloterjesztéseit, valamint jegyzokönyvét.

7

(5) Biztosítani kell a nyilvánosságot az önkormányzati képviselok, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében, a vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során hozott határozatok közül azoknak, amelyek a képviselo mandátumára kihatással vannak. Nyilvánosak azok a határozatok, amelyek a képviselo-testület kinevezési, választási jogkörébe tartozó – külön törvény szerinti – nyilvános adatait tartalmazzák. (6) A képviselo-testület bizottságainak muködésére a képviselo-testület muködésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Amennyiben azonban a képviselo-testület az Ötv. 12.§ (4) bekezdés b. pontjában foglalt esetben nem rendel el zárt ülést, ez a döntés kihat az eloterjesztés és a bizottsági ülések jegyzokönyveinek minosítésére is. (7) A zárt ülés dokumentumainak megismerésére jogosultak illetékteleneknek nem adhatnak felvilágosítást azok tartalmáról, számukra azokat nem továbbíthatják, annak megtekintését nem tehetik lehetové. Az eloterjesztéssel érintettek is illetéktelennek minosülhetnek, amennyiben jogaikat törvény korlátozza (önkormányzati hatósági ügyben pl. az ügyfelek nem ismerhetik meg a tanácskozásról és szavazásról készült jegyzokönyvet). (8) A képviselo-testület ülését a polgármester vezeti. (9) A polgármester a testületi ülés vezetése során: a., megállapítja, hogy a képviselo-testület ülésének összehívása az SzMSz-ben foglaltak szerint történt, továbbá b., megállapítja az ülés határozatképességét, c., eloterjeszti az ülés napirendjét, d., tájékoztatást ad a lejárt határideju önkormányzati döntések (rendeletek, határozatok) végrehajtásának állásáról, e., tájékoztatást ad az elozo képviselo-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekrol, f., ismertetést ad a részére átruházott hatáskörben hozott döntéseikrol. (10)

A képviselo-testület a napirendrol vita nélkül határoz. Az eloterjesztés 10.§.

(1) Az eloterjesztések általános formája az írásbeli eloterjesztés, melynek terjedelmét a tárgyalt téma fontossága alapján a polgármester állapítja meg. Az üléseken a tárgyalásra kerülo eloterjesztéseket a lakosság a Községházban tekintheti meg. (2) A szóban elhangzott eloterjesztéseknél amennyiben a téma tárgyalása során eloreláthatóan döntés születik, úgy határozati javaslatot kell készíteni. (3) Az írásbeli eloterjesztés határozati javaslatot is tartalmaz, amennyiben döntést igénylo feladatot tartalmaz.

8

(4) A képviselo-testület elé kerülo eloterjesztések fobb fajtái: -

beszámoló valamely feladat elvégzésérol, önkormányzati intézmény, szerv tevékenységérol, az elozo pont alá nem tartozó önálló döntést igénylo javaslat, amely rendeletalkotásra vagy határozathozatalra irányul, tájékoztató anyagok, amelyek tudomásulvételt igényelnek, önkormányzati hatósági ügyben tett eloterjesztés.

(5) Eloterjesztésre jogosult: -

polgármester vagy alpolgármester, települési képviselo, körjegyzo, intézményvezeto(k).

(6) 4 Az eloterjesztésnek tartalmaznia kell: -

a tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszeru bemutatását, az elozményeket, különösen a témában hozott korábbi testületi döntéseket, a jogszabályi kereteket, rendelet alkotás esetén a rendelet-tervezetet, indokolást és hatásvizsgálatot, valamint a társadalmi véleményezést követoen a véleményekrol szóló összesítést, több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket, a döntések várható következményeit.

(7) Az írásbeli eloterjesztést a képviselo-testület ülését megelozo 8. napon kell leadni a körjegyzohöz, aki vizsgálja a döntéstervezetek jogszeruségét és gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, illetoleg kézbesítésérol. A tanácskozás rendje, szavazás 11.§. (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden eloterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során: a., az eloadó a napirendhez a vita elott szóban kiegészítést tehet, b., az eloadóhoz a képviselo-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevok kérdéseket tehetnek fel, amelyre az eloadó köteles rövid választ adni. (2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. (3) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

4

Módosította 9/2011.(IX.15.) rendelet 1.§-a. Hatályos 2011. szeptember 15.

9

(4) Az eloterjeszto a javaslatot, illetve a települési képviselo a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja. A lobbitevékenységrol szóló 2006. évi XLIX. törvény 25.§ (1) bekezdés c. pontjában kapott felhatalmazás alapján a lobbista ½ óra keretén belül egy alkalommal személyesen is kifejtheti álláspontját. (5) A vita lezárására, a hozzászólások idotartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend eloadója válaszol a hozzászólásokra. (6) Bármelyik képviselo, illetve a napirend eloadója a sza vazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendrol történo levételét. A javaslatról a képviselo-testület vita nélkül, egyszeru többséggel határoz. 12.§. (1) A polgármester az eloterjesztésben szereplo és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Eloször a módosító és kiegészíto indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd az egész határozati javaslatról. (2) A javaslat elfogadásához a jelenlévo települési képviselok több, mint a felének igen szavazata szükséges. A képviselo-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselo köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról az érintett települési képviselo kezdeményezésére vagy bármely települési képviselo javaslatára a képviselo-testület dönt. A kizárt települési képviselot a határozatképesség szempontjából jelenlévonek kell tekinteni ( Ötv. 14.§. (1) – (2) bek. ). (3) Minosített többség szükséges: a., önkormányzati rendeletalkotáshoz (Ötv. 10.§ (1) bek. a.pont ), b., az önkormányzat szervezetének kialakításához és muködésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz ( Ötv. 10.§. (1) bek. b. pont ), c., önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz (Ötv. 10.§. (1) bek. e. pont ), d., külföldi önkormányzattal való együttmuködést rögzíto megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz (Ötv. 10.§. (1) bek. f. pont ), e., a képviselo kizárásához (Ötv. 14.§. (2) bek. ), f., intézmény alapításához (Ötv. 10.§. (1) bek. g. pont ), g., zárt ülés elrendeléséhez (Ötv. 12.§. (4) bek. b. pont ), h., a képviselo-testület megbízatásának lejárta elotti feloszlatásához (Ötv. 18.§. (3) bek.), i., a polgármester elleni kereset benyújtásához (Ötv. 33/C.§. (1) bek. ), j., a körjegyzo kinevezéséhez (Ötv. 40.§. (1) bek. ), k., az országgyulésnél a település területével határos másik megyéhez való átcsatolás kezdeményezéséhez (Ötv. 15.§. (1) bek., 18.§. (3) bek., 33/B.§., 40.§. (1) bek., 56.§.(3) bek. ).

10

(4) A képviselo-testület a döntéseit nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. Az alpolgármester választásnál a titkos szavazás kötelezo. (5) A titkos szavazást a körjegyzo vagy megbízottja bonyolítja le. (6) A titkos szavazás szavazólappal történik, melyet bélyegzovel kell ellátni. (7) A körjegyzo vagy megbízottja összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét, és a szavazásról jegyzokönyvet készít, mely tartalmazza -

a szavazás helyét, napját, tárgyát, a szavazatszámláló nevét, a szavazás során felmerült körülményeket, a szavazás eredményét, a szavazatszámláló aláírását.

(8) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha a., azt a törvény írja elo, b., az a képviselo-testület ¾-e indítványozza, c., azt a polgármester kéri, Ügyrendi kérdésekben név szerinti szavazást tartani nem lehet. (9) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a körjegyzo vagy megbízottja felolvassa a tagok nevét, s a jelenlévo tagok pedig a nevük felolvasásakor „igen”- nel vagy „nem”- mel szavaznak. (10) A név szerinti szavazást kötelezo jegyzokönyvben rögzíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzokönyvhöz kell csatolni. (11) A szavazatok összeszámlálásáról a levezeto elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felol kétség merül fel, vagy ha az valamelyik települési képviselo indokoltan kéri, az elnök a szavazást köteles megismételtetni. (12) Szavazategyenloség esetén az ülés elnöke az adott napirendi pont tárgyalását a soron következo testületi ülésre utalja. 13.§. (1) A képviselo-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétol kezdodoen – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következok szerint: Gyöngyösmellék község Önkormányzat /200.(..) Kt számú határozata (2) A testületi határozatokról a Körjegyzoség nyilvántartást vezet.

11

Kérdés, interpelláció 14.§. (1) a., kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, muködési, döntési, elokészítési jellegu felvetés vagy tudakozódás. b., interpelláció: az SzMSz-ben meghatározott személyek magyarázat-adási kötelezettsége a feladatkörükbe tartozó valamennyi ügyben. (2) A kérdésre a képviselo-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett. Válaszának elfogadásáról a képviselo-testület akkor határoz vita nélkül, ha a kérdezo nem fogadta el a választ. (3) A képviselo a képviselo-testület ülésén – a napirendek lezárása után – a., polgármestertol, b., alpolgármestertol, c., az önkormányzati bizottság elnökétol, d., a körjegyzotol önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat), amelyre az ülésen – vagy legkésobb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni (Ötv. 19.§. (2) bek.) (4) Ha az interpelláció benyújtására a képviselo-testület ülését megelozoen legalább 5 nappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni. (5) Az interpelláció tárgyának érdemi vizsgálatába az interpelláló képviselot is be kell vonni. A képviselo-testület részletesen vizsgálatot is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, az önkormányzati bizottság elnökét. (6) A képviselo-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról eloször az eloterjeszto nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásról. Ha a testület nem fogadja el a választ, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízza. A tanácskozás rendjének fenntartása 15.§. (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során: a., figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illo, sérto kifejezéseket használ, b., ismételt figyelmeztetést követoen megvonhatja a hozzászólótól a szót, c., rendre utasíthatja azt a személyt, aki a képviselo-testület tagjához, illetve a képviselotestület üléséhez méltatlan magatartást tanúsít, (2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlodo rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

12

(3) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet. A jegyzokönyv 16.§. (1) A képviselo-testület ülésérol jegyzokönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselok és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszeru eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzokönyv elkészítésérol a körjegyzo gondoskodik (Ötv. 17.§. (1) bek.). (2) A testületi ülésrol 3 példányban kell jegyzokönyvet készíteni. Ebbol: a., az eredeti példányt a körjegyzo kezeli, b.5 , az egyik példányt meg kell küldeni15 napon belül a Baranya Megyei Kormányhivatal (Ötv. 17.§ (2) bek.), c., egyik példányt a polgármester részére kell átadni. (3) A képviselo-testület ülésérol készített jegyzokönyvhöz csatolni kell a meghívót és a mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet. (4) A jegyzokönyv tartalmazza: a., az ülés jellegét ( alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás ), b., az ülés nyilvános, vagy zárt ülési módját, c., az ülés helyét, idopontját, d., a megjelent képviselok nevét (a távolmaradt képviselok névsorát ), e., az ülésen tanácskozási (részvételi) joggal résztvevok nevét, f., az elfogadott napirendet, g., napirendként az eloadó és a felszólalók nevét, a kérdéseket, a hozzászólások lényegét, h., a határozathozatal módját, i., a szavazás számszeru eredményét és a hozott döntés szövegét, külön indítvá nyra a kisebbségi véleményt, j., a polgármester esetleges intézkedéseit (az ülésen történt fontosabb eseményeket), k., az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat, l., az ülés bezárásának az idopontját. (5) A képviselo-testület ülésének a jegyzokönyvét a polgármester és a körjegyzo írja alá (Ötv. 17.§. (2) bek. ). (6) A választópolgárok – zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselo-testület eloterjesztésébe és ülésének a jegyzokönyvébe. A zárt ülésrol külön jegyzokönyvet kell készíteni (Ötv. 17.§. (3) bek. ).

5

Módosította 4/2011.(III.31.) rendelet 4.§-a. Hatályos 2011. április 1.

13

Az önkormányzati rendeletalkotás 17.§. (1) A képviselo-testület – az Ötv. 16.§. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, további törvény felhatalmazása alapján – annak végrehajtására – önkormányzati rendeletet alkot. (2) Az Ötv. értelmében rendeletet kell alkotni elsosorban a következo ügyekben: a., a Szervezeti és Muködési Szabályzatról (Ötv. 18.§. (1) bek. ), b., a települési képviseloknek, a bizottság elnökének, a bizottság tagjainak – törvény keretei között történo – tiszteletdíj, természetbeni juttatás megállapításáról (Ptv. 13.§.16.§., Ötv. 20.§. (2) bek. ), c., bizottság részére történo önkormányzati hatósági jogkör megállapításáról (Ötv. 23.§. (2) bek.), d., a helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeinek, eljárási rendjének a megállapításáról (Ötv. 50.§ (2) bek. ), e., a helyi önkormányzat meghatározott vagyontárgya vagy vagyonrésze elidegenítésérol, megterhelésrol, vállalkozásba való bevitelérol, illetoleg más célú hasznosításról (Ötv.79.§. (2) bek., 80.§. (2) bek. ), f., a képviselo-testület rendeletében a törvény által hatáskörébe utalt kinevezést, megbízást és intézmény alapítását a helyi önkormányzatok társulásairól és együttmuködésérol szóló törvény szerint társulásra ruházhatja (Ötv. 10.§. (2) bek. ). Rendeletek társadalmi egyeztetése6 17/A.§. (1) Társadalmi egyeztetésre kell bocsátani a helyi önkormányzat rendelet-tervezetét és indokolását. (2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a költségvetésrol, a helyi adókról, a költségvetés végrehajtásáról és ezeknek a módosításáról szóló önkormányzati rendeletek tervezeteit.

6

Kiegészítette 9/2011.(IX.15.) rendelet 2.§-a. Hatályos 2011. szeptember 15.

14

Társadalmi egyeztetés formája 7 17/B.§. (1) A társadalmi egyeztetést a korjegyzoseg.hu honlapon kialakított „rendeletek társadalmi egyeztetése” menüpont alatt történik. (2) Az (1) pontban meghatározott elérhetoségeken keresztül bárki véleményt nyilváníthat a társadalmi egyeztetésre bocsátás céljából közzétett tervezetrol. A névtelenül érkezett véleményeket figyelembe venni nem lehet. (3) A tervezetet a korjegyzoseg.hu honlapján az erre a célra kialakított felületen úgy kell közzétenni, hogy megfelelo ido álljon rendelkezésre a tervezet érdemi megítéléséhez és a vélemények kifejtéséhez, továbbá a beérkezett vélemények, javaslatok mérlegelésére. A véleményezésre minimum 15 napot kell biztosítani úgy, hogy a véleményezés határideje nem akadályozhatja a képviselo-testületi ülések elokészítését. (4) A rendeletek társadalmi egyeztetésre történo megjelentetésre a Körjegyzoség épületében elhelyezett hirdetotáblán, valamint a korjegyzoseg.hu honlapon fel kell hívni a lakosság figyelmét. (5) A rendeletek elokészítéséért felelos körjegyzo mérlegeli a beérkezett véleményeket és azokról összefoglalót készít. (6) Az elkészített összefoglalót az önkormányzati rendelet tervezettel együtt kell a képviselo-testület elé terjeszteni, és ezzel egy idopontban kell közzétenni. A közzétett tervezeteket a közzétételtol számított egy évig nem lehet a honlapról eltávolítani.

18.§. (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik: -

települési képviselok, az önkormányzati bizottság elnöke, a polgármester, alpolgármester, körjegyzo, önkormányzati társulás tagjai.

(2) A rendelet hiteles, végleges szövegét a körjegyzo szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a körjegyzo írja alá.

Az önkormányzati rendelet kihirdetése 19.§. (1) Az önkormányzati rendeletet a község hirdetotábláin való kifüggesztéssel kell kihirdetni. 7

Kiegészítette 9/2011.(IX.15.) rendelet 3.§-a. Hatályos 2011. szeptember 15.

15

(2) A körjegyzo gondoskodik arról, ho gy a hatályos rendeletek évenként gyujteményes formában is megjelenjenek. VI.

Fejezet

A települési képviselo (Ötv. 19.§.-21.§.) 20.§. (1) A képviselot az Ötv-ben és az SzMSz-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetoleg terhelik. (2) A települési képviselo az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követo ülésen esküt tesz. (3) A képviselo fobb jogai: a., részt vehet a képviselo-testület döntéseinek elokészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenorzésében. b., megbízás alapján képviselheti a képviselo-testületet (Ötv. 19.§. (2) bek. d. pont), c., kezdeményezheti, hogy a képviselo-testült vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a helyi kisebbségi önkormányzat testületének – a képviselo-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését (Ötv. 19.§. (2) bek. c. pont utolsó mondat), d., a képviselo-testület hivatalától igényelheti a képviseloi munkájához szükséges tájékoztatást, illetoleg ügyviteli közremuködést, e., a képviselo-testület ülésén a polgármestertol, alpolgármestertol, körjegyzotol, a bizottság elnökétol önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésobb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni (Ötv. 19.§. (2) bek. a. pont), f., kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzokönyvhöz kell mellékelni, illetoleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzokönyvben (Ötv. 19.§. (2) bek. b. pont), g., bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet, h., a képviselo-testület által külön rendeletben megállapított tiszteletdíjra, természetbeni juttatásra jogosult. (4) A képviselo fobb kötelezettségei: a., az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követo ülésen esküt tesz, b., köteles tevékenyen részt venni a képviselo-testület munkájában. c., olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára, d., felkérés alapján részvétel a testületi ülések elokészítésében, valamint a különbözo vizsgálatokban, e., tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti (és magán) titok megorzése. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll, f., kapcsolattartás választókörzetének polgáraival, illetve a különbözo önszervezodo lakossági közösségekkel, g., személy érintettség bejelentése, h., megbízólevelének átvételétol számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot tenni.

16

VII.

Fejezet

A képviselo-testület bizottsága (Ötv. 22.§. – 29.§.) A bizottsági feladatok és szervezet 21.§. (1) A képviselo-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat választ. (2) A képviselo-testület a következo bizottságot a következo létszámmal hozza létre: a., vagyonnyilatkozat-tételi bizottság

3 fo.

(3) Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezésekre a testület külön bizottságot hoz létre.

(4) A bizottság által ellátandó feladatok, tevékenységek részletes jegyzékét a 2. számú melléklet rögzíti. (5) A bizottság belso muködési szabályait – az Ötv. és az SzMSz keretei között – maga állapítja meg. (6) A képviselo-testület általa szükségesnek tartott esetben, meghatározott feladat ellátására – ideiglenes bizottságot hoz létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetoleg az errol szóló jelentésnek a képviselo-testület által történo elfogadásáig tart.

A bizottsági muködés fobb szabályai 22.§. (1) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselok közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a képviselo-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja (Ötv. 24.§. (1) bek.). (2) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselo-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni (Ötv. 23.§. (3) bek.) (3) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. (4) Bármely képviselo javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselot.

17

(5) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetében a polgármester, a bizottsági tag esetén a bizottság minosített többséggel dönt (Ötv. 26.§.) (6) A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben azt az Ötv. kötelezové teszi vagy megengedi. Döntéseirol a bizottság elnöke adhat tájékoztatást. (7) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megorizni. (8) A bizottság ülésérol jegyzokönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint – külön indítványra – a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzokönyvet a bizottság elnöke írja alá. Az átruházott hatáskörben hozott döntésrol a bizottság elnöke a legközelebbi testületi ülésen tájékoztatást ad. (9) A bizottság a tevékenységérol évenként beszámol a képviselo-testületnek. VIII. Fejezet A polgármester, az alpolgármester, a körjegyzo (Ötv. 30.§. – 38.§.) A polgármester 23.§. (1) A polgármester a megbízatását foállásban látja el. (2) A polgármester tagja a képviselo-testületnek, a képviselo-testület határozatképessége, döntéshozatala, muködése szempontjából települési képviselonek tekintendo. A polgármester a megválasztást követoen esküt tesz a képviselo-testület elott (Ötv. 32.§.) (3) A polgármester a képviselo-testület muködésével összefüggo feladatai körében: a., segíti a települési képviselok munkáját, b., összehívja és vezeti a testület üléseit, c., képviseli az önkormányzatot, d., szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat, e., biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését, f., a polgármester – a véleménye szerint önkormányzati érdeket sérto – képviselo-testületi döntés ismételt megtárgyalását kezdeményezheti. (4) A polgármesternek a bizottságok muködésével összefüggo fobb feladatai: a., indítványozhatja a bizottság összehívását, b., felfüggeszti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselo-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésrol a képviselotestület a következo ülésen határoz (Ötv. 25.§. (2) bek.),

18

c., bizottsági döntéshozatal esetén dönt a bizottsági elnök összeférhetetlenségi ok jelzése alapján a kizárás kérdésérol, ha az ügy a bizottság elnökét vagy ho zzátartozóját személyesen érinti. (5) A Körjegyzoséggel összefüggo fobb polgármesteri jogosítványok: a., dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja. b., a körjegyzo javaslatára eloterjesztést nyújt be a képviselo-testületnek a Körjegyzoség belso szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének a meghatározására, c., szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét. (6) A polgármester foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az Ötv., valamint a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseirol és az önkormányzati képviselok tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény határozzák meg. (7) A polgármester vagyonnyilatkozat tételre kötelezett. (8) A polgármester hétfo és pénteki napokon 9-12 óra közötti idopontban tart fogadónapot. Alpolgármester 24.§.

(1) A képviselo-testület – saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert választ (Ötv. 34.§.). Az alpolgármester vagyonnyilatkozat tételre kötelezett. Körjegyzo 25.§. (1)

A képviselo-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek elokészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a testületek muködésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban eloírt államigazgatási feladatok ellátására Bürüs, Gyöngyösmellék, Szörény, Várad, Zádor községek képviselo-testületeivel közösen egységes hivatal hoz létre. A hivatal elnevezése: Bürüs, Gyöngyösmellék, Kétújfalu, Szörény, Várad, Zádor községi Önkormányzatok Képviselo-testületeinek Körjegyzosége.”

(2)

A Körjegyzoség hivatali létszámát, belso szervezeti felépítését, muködésének részletes szabályait, valamint részletes feladat- és hatásköreit a Körjegyzoséget alapító megállapodásban rögzíti. E megállapodás tartalmazza: a., a Körjegyzoség elnevezését, címét, jogállását, b., a Körjegyzoség létszámát, c., a belso szervezeti felépítést,

19

d., alapveto feladatait, ezen belül: - az önkormányzatok képviselo-testületeinek muködésével kapcsolatos feladatokat, - a jogszabályokban rögzített államigazgatási feladatokat, - a Körjegyzoség köztisztviseloinek munkarendjét és az ügyfélfogadás rendjét, - a helyettesítés, kiadmányozás, utalványozás rendjét, - a körjegyzonek a hivatal vezetésével kapcsolatos feladatait, - a munkaértekezlet rendjét, - a Körjegyzoség fenntartásával kapcsolatos terhek megosztását. (3)

A Körjegyzoség ügyrendjének tervezetét – az érintett polgármesterek véleményének kikérésével – a körjegyzo készíti el és terjeszti – jóváhagyásra –a képviselo-testületek együttes ülésére ( a körjegyzoség ügyrendjét a 3. számú melléklet tartalmazza ).

(4)

A Körjegyzoséget létrehozó képviselo-testületek együttes ülése dönt: a., a körjegyzo kinevezésérol, közszolgálati jogviszonyának elrendelésérol, s fegyelmi büntetések kiszabásáról, b., a Körjegyzoség muködésérol szóló beszámoló elfogadásáról, c., a Körjegyzoség költségvetésérol és zárszámadásáról.

(5)

A körjegyzo feladat- és hatáskörében: a., ellátja megállapodás szerint érintett képviselo-testületek, bizottságok és képviselok muködésével kapcsolatos feladatokat, illetve ezek ellátásáról gondoskodik, b., elokészíti a polgármesterek hatáskörébe utalt államigazgatási döntéseket, gondoskodik azok végrehajtásáról, c., köteles a Körjegyzoséghez tartozó települések képviselo-testületi ülésein – személyesen vagy megbízottja útján – részt venni és ott a szükséges felvilágosításokat megadni, d., évente beszámol minden képviselo-testületnek a Körjegyzoség munkájáról.

(6) A körjegyzo vagyonnyilatkozat tételre kötelezett. A társulások (Ötv. 41.§. – 44.§.) A képviselo-testület társulásokra és együttmuködésére vonatkozó általános szabályai 26.§. (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerubb, gazdaságosabb és ésszerubb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselo-testület elsosorban a megyei közgyuléssel, más települések képviselo-testületeivel, gazdasági, szolgáltató szerve zetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakít társulásokat. (2) A képviselo-testület társulási megállapodások megkötése során a Ötv. 41.§. – 44.§. és az önkormányzatok társulásairól szóló 1997. évi CXXXV. törvény, valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény rendelkezéseiben foglaltak szerint jár el.

20

(3) A képviselo-testület a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttmuködéseit is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak. (4) A lakossági önszervezodo szervezettek való együttmuködés célja és rendeltetése: a., tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése, b., a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek véleményeztetése, c., a lakosság közügyek intézésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációkon történo megvitatása, d., a kulturális javak megóvása és fejlesztése.

IX.

Fejezet

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés Lakossági fórumok (Ötv. 45.§. – 51.§.) Helyi népszavazás, népi kezdeményezés 27.§. (1) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti a választópolgárok legalább 20 %-a. (2) A testület a népszavazást a falugyulés hatáskörébe utalja. (3) A népszavazás lebonyolítása elott lehetoséget kell biztosítani a döntés mellett és ellene szóló érvek eloadóinak a figyelembeveendo tények, összefüggések eloadására. (4) A népszavazással egybekötött falugyulésrol jelenléti ívet kell vezetni. (5) A testület a szavazás elokészítésére 5 tagú bizottságot választ. (6) A bizottság feladatai: -

a szavazatok összeszámlálása, az eredmény megállapítása, a szavazás törvényességének, érvényességének és eredményének érdekében jegyzokönyvbe foglalja a szavazás eredményét, melyet a tagok aláírásukkal hitelesítenek.

(7) A választópolgárok 8 %-ának kezdeményezését a polgármesternél kell benyújtani.

21

Lakossági fórum 28.§. (1) A képviselo-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart. A társulási tanács tagjai a települési önkormányzat képviselo-testülete által tartott közmeghallgatáson tájékoztathatják a lakosságot a többcélú kistérségi társulás tevékenységérol. (2) A közmeghallgatás helyérol, idejérol, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülo tárgykörökrol a község hirdetotábláin kell tájékoztatást adni a rendezvény elott legalább 10 nappal. (3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyrol jegyzokönyv készül, tartalmára, készítésére a képviselo-testület jegyzokönyvére irányadó szabályok érvényesülnek.

X.

Fejezet

Az önkormányzatok gazdasági alapjai (Ötv. 77.§. – 92.§.) Az önkormányzat vagyona 29.§. (1) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetobb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg, melyben a testület megállapítja a., a forgalomképtelen vagyontárgyak körét, b., a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során. (2) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló többször módosított 1993. évi LXXVII. törvény 59.§ (3) bekezdése alapján a kisebbségi közügyek ellátásához, a muködési feltételek 27.§ szerinti biztosításához szükséges ingó és ingatlan vagyontárgyak ingyenes használatba adott körét a rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.

22

Az önkormányzat költségvetése 30.§. (1) A képviselo-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. (2) A költségvetési rendeletet a képviselo-testület két tárgyalási fordulóban fogadja el. Az elso tárgyalási forduló (koncepció) fobb elemei: a., a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának figyelembevétele, b., az önkormányzat részére kötelezoen eloírt és szabadon felvállalható feladatok körültekinto és alapos elemzése, helyzetfelmérés. Ezen belül: -

a bevételek ( források ) várható, számszerusített mértéke, azok bovítésének reális eszközei, a kiadások várható szükséglete számszerusítve, a tervezett feladatok felmért fedezetigénye, az igények, szükségletek és a célkituzések, a lehetoségek egybevetése, a szükségletek kielégítésének javasolt sorrendje, az egyes döntési lehetoségek és azok költségkihatásának bemutatása, fejlesztések lehetoségei, ezek távlati hatásai.

(3) A második tárgyalási forduló kötelezo tartalmú követelményei: a., költségvetési rendelet-tervezet megtárgyalása, b., költségvetési javaslat tartalmazza: - bevételi forrásokat, - a muködési, fenntartási eloirányzatokat, intézményen belül kiemelt eloirányzatonként részletezve, ezen belül ⇒ a személyi jellegu kiadásokat, ⇒ a munkaadókat terhelo járulékokat, ⇒ a dologi jellegu kiadásokat, ⇒ az ellátottak pénzbeli juttatásait, ⇒ a speciális célú támogatásokat, ⇒ a felújítási eloirányzatokat célonként, ⇒ a felhalmozási kiadásokat feladatonként, ⇒ a fejlesztési kiadásokat feladatonként, valamint külön tételben, ⇒ az általános és céltartalékot, ⇒ éves létszámkeretet, ⇒ a több éves kihatással járó feladatok eloirányzatait éves bontásban, ⇒ elkülönítetten is helyi kisebbségi önkormányzat költségvetését, (4) A költségvetési rendelet-tervezetét a körjegyzo készíti elo, s a polgármester terjeszti a képviselo-testület elé.

23

(5) A zárszámadási rendelet-tervezetének elkészítésére és eloterjesztésre a (3), (4) bekezdésekben foglalt szabályok az irányadók. Az önkormányzati gazdálkodás fobb szabályai 31.§. (1) A gazdálkodás szabályszeruségéért muködtetéséért a körjegyzo felelos.

a

polgármester,

az

ellenorzési

rendszer

(2) Az önkormányzat gazdálkodásának feladatait a Körjegyzoség látja el. E körben különösen: a., a PM által eloírt módon és idoben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi a Kincstár részére, b., beszedi az önkormányzat saját bevételeit, c., gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és muködtetett intézmények pénzellátásáról, d., biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletu kettos könyvvitelének szabályszeru vezetését, s ezen belül – a pénzügyminiszter által meghatározottak szerint – kialakítja a saját, valamint az intézmények könyvvitelének számlarendjét, e., biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását, f., elkészíti az önkormányzat éves vagyonkimutatását, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz, g., az önkormányzat költségvetési számláját kezelo pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményei muködési kiadásainak a kiegyenlítésérol, illetoleg teljesítésérol. (3) Legalább 4 évenként biztosítani kell a Körjegyzoség, valamint a Konrád Ignác Körzeti Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda átfogó pénzügyi- gazdasági ellenorzése végrehajtását. (4) A számvitel, a bizonylati rend, a számviteli politika részletes szabályait a körjegyzo szabályzatok kiadásával határozza meg. (5) Kötelezoen elkészítendo szabályzatok: -

Számviteli Szabályzat (Számlarend), Számviteli Bizonylati Szabályzat, s mellékletei, Bizonylati Album, Számviteli Politika Szabályzata, s ezen belül ′ Eszközök és Források Leltározási Szabályzata, ′ Selejtezési Szabályzat, ′ Pénzkezelési Szabályzat.

(6) A polgármester hivatalos utjainak igazolására – a kiküldetés elrendelésére – az alpolgármester jogosult, tartós akadályoztatása esetén a legidosebb települési képviselo.

24

Az átmeneti gazdálkodás szabályai 32.§. (1) Az Önkormányzat elemi költségvetést általában olyan idopontban kell megállapítani, hogy az arról szóló önkormányzati rendelet a költségvetési évet megelozo év december 31. napjáig kihirdetésre kerülhessen és az éves költségvetés a költségvetési év elso napján hatályba léphessen. (2) Abban az esetben, ha a képviselo-testület az elemi költségvetést bármilyen ok miatt nem tudta megállapítani úgy, hogy az a költségvetési év elso napján hatályba lépjen, az átmeneti idoszak gazdálkodására eze n fejezetben foglaltakat kell alkalmazni. (3) Az átmeneti gazdálkodás szabályait a költségvetési év elso napjától az elemi költségvetésrol szóló önkormányzati rendelet megalkotásának ( kihirdetésnek és hatálybalépésének ) napjáig kell alkalmazni ( továbbiakban: átmeneti gazdálkodás idoszaka ).

(4) Felhatalmazást kap a polgármester, hogy az átmeneti gazdálkodás idoszakában, az államháztartási törvény és az önkormányzati gazdálkodásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásával, a körjegyzo ellenjegyzése mellett intézkedéseket tegyen az Önkormányzatot megilleto bevételek folyamatos beszedésére és a további szabályozási keretek között a felmerülo, indokolt kiadások teljesítésére. (5) Az Önkormányzattal és intézményeivel közalkalmazotti és köztisztviseloi jogviszonyban álló alkalmazottak részére az átmeneti gazdálkodás idoszakában illetményemelésre kizárólag a közalkalmazottak és köztisztviselok jogállásáról szóló törvények illetményrendszere szerint esedékes ( kötelezo ) illetmény- módosítási igényre való tekintettel kerülhet sor ( besorolási osztályban, besorolási fokozatban, fizetési fokozatban való idoközbeni elorelépés … stb. ). Ezen körön kívül illetmény-emelésre a költségvetés megállapításának idopontjáig nem kerülhet sor. (6) Önkormányzati beruházás, nagyobb beszerzés, felújítás az átmeneti gazdálkodás idoszakában kizárólag a képviselo-testület külön, eseti döntése alapján indítható, végezheto, ha a beszerzés, beruházás, felújítás indításához szükséges pénzügyi fedezet az Önkormányzat elkülönített számláján rendelkezésre áll. (7) Folyamatban lévo beruházás, beszerzés, felújítás esetén kötelezettségvállalásra és pénzügyi teljesítésre kizárólag a képviselo-testület külön, eseti döntésének megfeleloen kerülhet sor, a testület által engedélyezett összegnek megfelelo határig abban az esetben, ha a teljesítéshez szükséges pénzügyi fedezet az önkormányzat e célra nyitott elkülönített számláján rendelkezésre áll.

25

Az önkormányzat gazdálkodásának ellenorzése 33.§. (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevoszék ellenorzi (Ötv. 92.§. (1) bek.). (2) A saját önkormányzati intézmények pénzügyi ellenorzését a képviselo-testület látja el (Ötv. 92.§. (2) bek.). (3) 8 A képviselo-testület gazdálkodásának belso ellenorzésérol jogszabályban meghatározott képesítésu belso ellenor útján gondoskodik (Ötv. 92.§. (2) bek.). A belso ellenorzési feladatokat Szigetvár-Dél- Zselic Többcélú Kistérségi Társulás Belso Ellenorzési Csoport látja el. Közzétételi szabályok 34.§. (1) Az államháztartásról szóló többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 15/B.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a kötelezoen közzétételre kerülo szerzodések értékhatárát 1 millió forint összegben határozza meg. (2) 9 Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény mellékletében meghatározott általános közzétételt kozadattar.hu, kozadat.hu és a korjegyzoseg.hu honlapon kell biztosítani, melyért a körjegyzo a felelos. XI.

Fejezet

Záró rendelkezések 35.§. (1) A rendelet 2007. május 1. napján lép hatályba, s ezzel egyidejuleg hatályát veszti 7/2003.(V.05.) önkormányzati rendelet.

Bálizs István polgármester

Hajas Endre körjegyzo

Záradék: A rendelet 2007. április 2. napján kihirdetésre került.

Hajas Endre körjegyzo 8 9

Módosította 4/2010.(V.31.) rendelet 1.§-a. Hatályos 2010. június 1-jétol. Módosította 4/2010.(V.31.) rendelet 2.§-a. Hatályos 2010. június 1-jétol.

26

1.

10

számú melléklet

a., Polgármesterre átruházott hatáskörök*:

-

lakásfenntartási támogatás megállapítása, megszüntetése, átmeneti segély, temetési segély megállapítása, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, megszüntetése, helyi jelentoségu védett épületrész elovásárlási jogával kapcsolatos nyilatkozattétel, községi jelképek használatának engedélyezése.

* A polgármester önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozata ellen a Képviselotestülethez lehet a fellebbezést benyújtani (Ötv. 11.§ /2/ bek.), vagy a Képviselo-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek nincs helye (Ötv. 11.§ /1/ bek.). Az Ötv. 11.§ (3) bekezdése szerint a képviselo-testület (1) és (2) bekezdés alapján hozott határozatának a felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással a bíróságtól lehet kérni a határozat közlésétol számított harminc napon belül. A pert az önkormányzat ellen kell indítani.

10

Módosította: 4/2011.(III.31.) rendelet 5.§-a. Hatályos: 2011. április 1.

27

2. számú melléklet Vagyonnyilatkozat-tételi bizottság által ellátandó feladatok

A Képviselo-testület át nem ruházható hatásköre a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés. A testület – egyebek között – zárt ülést tart a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor. A vagyonnyilatkozatok vizsgálatát ( nyilvántartását és ellenorzését ) az SZMSZ-ben meghatározott bizottság végzi. A jogszabályi eloírások alapján a polgármester megválasztásakor, majd azt követoen évente, az önkormányzati képviselo a megbízólevelének átvételétol, majd azt követoen minden év január 1-tol számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A polgármester vagyonnyilatkozatára a helyi önkormányzati képviselok vagyonnyilatkozatának szabályai vonatkoznak. A vagyonnyilatkozat-tételre vonatkozó határido lejárta után – annak benyújtásáig – az önkormányzati képviselo jogait nem gyakorolha tja, és az Ötv-ben meghatározott juttatásokban sem részesülhet. A polgármester vonatkozásában a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség szándékos elmulasztása a tisztsége megszüntetésére irányuló kereset benyújtásához vezethet. A vagyonnyilatkozat kitöltése során a képviselo saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élo házas, vagy élettársának, valamint gyermekének a vagyonnyilatkozatát. A vagyonnyilatkozat-tételi bizottság: -

-

-

igazolja a vagyonnyilatkozat átvételét, nyilvántartást vezet a vagyonnyilatkozatokról, a képviseloi vagyonnyilatkozatot nyitott borítékban, a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat lezárt és a bizottság által az átvételkor lepecsételt borítékban kell átvenni és tárolni, a vagyonnyilatkozatokat más iratoktól elkülönítetten kezeli, munkanapokon 14-15 óra közötti idopontokban a nyilvánosság számára hozzáférhetové teszi, felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatot az adatvédelmi szabályoknak megfeleloen orizzék, kezeljék, és az abban foglaltakat – a nyilvános vagyo nnyilatkozatok kivételével – más ne ismerhesse meg, gondoskodik a vagyonnyilatkozatok lemezszekrényben való tárolásról, tuz elleni védelemrol… tájékoztatja írásban a körjegyzot tárgyév február 15-éig bezárólag a vagyonnyilatkozatok átvételérol

28

A képviselo hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, vagyonnyilatkozat-tételi bizottság tagjai tekinthetnek bele.

ebbe

kizárólag

a

A nyilvános polgármesteri és képviseloi vagyonnyilatkozatban az azonosító adatokat - az adatvédelem szabályai szerint – nem kell feltüntetni.

Az ügyviteli feladatokat a Körjegyzoség látja el. Az eljárást a vagyonnyilatkozat-tételi bizottságnál bárki kezdeményezheti. A bizottság eljárására a képviselo-testület zárt ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A vagyonnyilatkozat-tételi bizottság felhívására a képviselo a saját, illetve hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat köteles haladéktalanul ( 3 munkanapon belül ) írásban bejelenteni. Ezeket az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követo 8 napon belül törölni kell. A bizottsági eljárásra az SZMSZ rendelkezései az irányadók. Az eljárás eredményérol a vagyonnyilatkozat-tételi bizottság: a soron következo testületi ülésen tájékoztatást ad. A vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés a képviselotestület át nem ruházható hatásköre.

A vagyonnyilatkozatokat a képviseloknek – megbízatásuk megszunését követoen – nem kell visszaadni, 5 évig meg kell orizni, majd selejtezhetok, azonban nem nyilvánosak. Ugyanez a szabály vonatkozik azon képviselok vagyonnyilatkozatára is, akiket a következo ciklusra ismét megválasztanak, tekintettel arra, hogy a fent ismertetettek szerint megválasztásukat követoen új vagyonnyilatkozatot tesznek.

29

3. számú melléklet

Bürüs, Gyöngyösmellék, Kétújfalu, Szörény, Várad, Zádor községi Önkormányzatok Körjegyzoségének ügyrendje A körjegyzoség általános feladata A körjegyzoség ügyintézoi kötelesek feladataik ellátása során egymással együttmuködni. Az együttmuködés során törekedni kell: - tevékenységük összehangolására, - egymás közötti megkeresések gyors és szakszeru intézésére, - több ügyintézot érinto testületi határozatok összehangolt végrehajtására. A hivatal megnevezése, székhelye: Bürüs, Gyöngyösmellék, Kétújfalu, Szörény, Várad, Zádor községi Önkormányzatok Körjegyzosége Székhely: 7975. Kétújfalu, József Attila u. 34. Tel./Fax.: (73) 342-003, 542-020, 542-021, 21-380-7022 E-mail: [email protected], [email protected]

A hivatal irányítása, vezetése, muködése I. a./ A hivatal munkáját a körjegyzo vezeti. b./ A körjegyzo három havonta értekezletet tart, melyben meghatározza a munkavégzés fobb irányait.

II. a./ A körjegyzo ellátja a jogszabályokban és az SZMSZ-ben meghatározott feladatait. b./ Gondoskodik a dolgozók rendszeres továbbképzésérol. c./ A hivatal dolgozói munkaköri leírásának elkészítéséért a körjegyzo felelos.

30

A hivatal köztisztviseloinek általános feladata A hivatal valamennyi köztisztviselojének alapveto feladata a kultúrált ügyfélfogadás, az ügyfelek államigazgatási ügyeinek törvényes, gyors intézése, szakszeru tájékoztatás nyújtása. A köztisztviselo feladatait a köz érdekében, a jogszabályoknak és az irányító testület döntésének megfeleloen, szakszeruen köteles ellátni. A köztisztviselonek kinevezésekor esküt kell tennie. A polgármester egyetértésével a körjegyzo: •

gondoskodik az ügykörébe tartozó rendelkezések végrehajtásáról.

Ügyintézok: - feladata az államigazgatási ügyek érdemi döntésre való elokészítése, illetve ilyen irányú felhatalmazás esetén a kiadmányozása, - szakértelemmel foglalkozik a rábízott területtel összefüggo valamennyi kérdéssel, felelos a saját tevékenységéért és munkaterületén a törvényesség betartásáért, - a munkaköri leírásban részére megállapított, illetve a vezetoje által kiadott feladatokat a kapott utasítások és határidok figyelembevételével végzi.

A kinevezett köztisztviselo esküjének megfeleloen köteles az Alkotmányt és a jogszabályokat megtartani, az állami és a szolgálati titkot megorizni.

A hivatal muködése 1./ a., A hivatal dolgozóinak munkaideje: - hétfotol - csütörtökig - pénteken

7.30 - 16.00 7.30 - 13.30

óráig tart. A munkaidon belül napi 30 perc munkaközi szünetet kell biztosítani. b./ Túlmunka végzése esetén a szabadidot a körjegyzo engedélyezheti.

2./ a., Az ügyfélfogadás rendje: - hétfo, szerda - kedd - csütörtök

8.00 - 12.00 13.00 - 16.00.

31

b./ A körjegyzo ügyfélfogadási rendje: Bürüs Gyöngyösmellék Kétújfalu Szörény Várad Zádor

: : : : : :

Hétfo Csütörtök Csütörtök Csütörtök Hétfo Csütörtök

14.00 - 14.30 09.00 - 10.00 10.30 - 11.30 13.00 - 13.30 15.00 - 15.30 14.00 - 14.30

A hivatal muködésével kapcsolatos egyéb feladatok 1./ A munkáltatói jogok gyakorlása A körjegyzo a székhely község Önkormányzat polgármesterének egyetértésével nevezi ki, menti fel és jutalmazza a hivatal dolgozóit, és gyakorolja a munkáltatói jogokat pl.: - engedélyezi a dolgozók évi rendes szabadságának a kiadását, - igazolja a dolgozók útiszámláit, - dönt a fizetés nélküli szabadság engedélyezésérol, valamint - anyagi és fegyelmi felelosségre vonásának kezdeményezésérol, - az illetményelolegrol. 2./ Ügyiratkezelés, ügyintézés A hivatal ügyiratkezelése központosított. Az iktatás évente egy iktatókönyvben folyamatosan sorszámozással történik. Az ügyintézo az ügyet az ügyintézési határidon belül köteles elintézni. A titkos, valamint titkosított iratok kezelését és megorzését a körjegyzo által megbízott dolgozó végzi. 3./ A hivatal ügyiratkezelése - a körjegyzoséghez érkezo posta bontásáról ( a névre szóló küldemények kivételével ) a körjegyzo gondoskodik. - a postabontást követoen a körjegyzo szignálja az ügyiratokat és haladéktalanul továbbítja az iktatónak ( az ügyiratok szignálásával egyidejuleg az induló, valamint a már folyamatban lévo ügyeknél szükség esetén feltünteti a leglényegesebb utasításokat ). - a hivatalban az iktatási feladatokat az ügykezelo látja el ( valamennyi külso szervtol érkezo iratot, továbbá a saját kezdeményezésre irányuló ügyek alapiratát be kell iktatni. Nem kell beiktatni a meghívókat, a tájékoztató jellegu, tudomásvételt igénylo iratokat ). - az ügyintézonek a hozzá érkezett iratokat az eloadói munkanaplóba számuk, tárgyuk megjelölésével rögzítik. - az aláírt, ellenjegyzett irat postázásáról az iratot elokészíto ügyintézo gondoskodik.

32

- a postázást minden munkanap - kivéve péntek - 15.00 óráig kell elvégezni.

4./ A bélyegzo nyilvántartás, a bélyegzok használata A bélyegzok megrendelésérol a körjegyzo gondoskodik. A bélyegzokrol nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás a használatba kiadott bélyegzok meglétét évenként ellenorizni köteles. A bélyegzofelelos a használatba történo átadás során a bélyegzolenyomat mellett az átvevovel az alábbi szövegu nyilatkozatot íratja alá: " Alulírott a mai napon az alanti lenyomatú bélyegzot használatba és megorzésre átvettem. Gondoskodom arról, hogy a bélyegzok illetéktelenek kezébe ne kerüljön. A bélyegzok csak a hivatal céljára, rendeltetésének megfeleloen használom. ".

Záró rendelkezések 1./ Jelen ügyrend 2007. május 1-jén lép hatályba a testületek egybehangzó nyilatkozata alapján. 2./ A kiadmányozás, a kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés rendje külön utasítás alapján történik. 3./ Az ügyrendben foglaltak megtartásáért a körjegyzo felelos.

Hajas Endre körjegyzo

33

4. számú melléklet

Költségvetési ellenorzés

Hatályos: 2007. május 1-jétol

Bálizs István

Hajas Endre

polgármester

körjegyzo

34

Község Önkormányzat Gyöngyösmellék 7972 Gyöngyösmellék, Szabadság tér 3.

A folyamatba épített, elozetes és utólagos vezetoi ellenorzés (FEUVE) szabályzata

Jóváhagyta: - jóváhagyásért felelos (költségvetési szerv vezetojének) aláírása: Hajas Endre körjegyzo Jóváhagyás idopontja: 2007. május 2.

35

Tartalom Bevezetés I. Folyamatba épített, elozetes és utólagos vezetoi ellenorzésre vonatkozó általános szabályok II. A FEUVE rendszer és a szabályozottság III. A FEUVE rendszer és a szabályosság IV. A FEUVE rendszer és a gazdaságosság V. A FEUVE rendszer és a hatékonyság VI. A FEUVE rendszer és az eredményesség VII. Ellenorzési nyomvonal VIII. Kockázatkezelés Mellékletek

36

Bevezetés

1. Szabályzatkészítési kötelezettség A helyi önkormányzat FEUVE szabályzatának kidolgozására - az Államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 121. § (1) bekezdése, valamint - az Államháztartás muködési rendjérol szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 145/A. §-a, továbbá - a Pénzügyminisztérium költségvetési ellenorzéssel kapcsolatban közzétett módszertani útmutatói, illetve ajánlásai figyelembevételével került sor.

2. A szabályzat hatálya A szabályzat az önkormányzat, mint költségvetési szerv folyamatba épített, elozetes és utólagos vezetoi ellenorzésére terjed ki, a szabályzat borítóján megjelölt idoponttól.

37

I. Folyamatba épített, elozetes és utólagos vezetoi ellenorzésre vonatkozó általános szabályok A folyamatba épített elozetes és utólagos vezetoi ellenorzésre vonatkozó szabályokat az Államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 121. § (1) bekezdése, valamint az Államháztartás muködési rendjérol szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 145/A. §-a határozza meg.

1. A FEUVE fogalma Folyamatba épített, elozetes és utólagos vezetoi ellenorzés (a továbbiakban: FEUVE) az Áht. 121. §-ában meghatározott ellenorzés. A FEUVE a szervezeten belül a gazdálkodásért felelos szervezeti egység, - azaz a (kör)jegyzo vagy indokolt esetben a (kör)jegyzo által meghatározott szervezet - által folytatott elso szintu pénzügyi irányítási és ellenorzési rendszer. 2. A pénzügyi irányítási és ellenorzési feladatok tartalma A pénzügyi irányítási és ellenorzési feladatok magukban foglalják: a) a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerzodések, a kifizetések, a szabálytalanság miatti visszafizettetések dokumentumait is), b) az elozetes és utólagos pénzügyi ellenorzést, a pénzügyi döntések szabályszeruségi és szabályozottsági szempontból történo jóváhagyását, illetve ellenjegyzését, c) a gazdasági események elszámolását (a hatályos jogszabályoknak megfelelo könyvvezetés és beszámolás). 3. A pénzügyi irányítási és ellenorzési feladatok ellátásának megszervezése A pénzügyi irányítási és ellenorzési feladatoknak, tevékenységnek a szerven belüli, feladatköri elkülönítését – az Áht. 121. § (2) bekezdésben meghatározott eloírás érdekében az 1. számú melléklet biztosítja. 4. A FEUVE rendszer A FEUVE rendszer tartalmazza mindazon - elveket, - eljárásokat és - belso szabályzatokat, melyek alapján az önkormányzat érvényesíti a feladatai ellátására szolgáló eloirányzatokkal, létszámmal és a vagyonnal való - szabályszeru, - gazdaságos, - hatékony és - eredményes gazdálkodás követelményeit.

39

5. A helyi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve vezetojének felelossége a FEUVE rendszerrel kapcsolatban A helyi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve, mint költségvetési szerv az önkormányzati hivatal (azaz polgármesteri, vagy körjegyzoségi hivatal). Az önkormányzati hivatal vezetoje köteles - olyan szabályzatokat kiadni, - olyan folyamatokat kialakítani és muködtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszeru, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felha sználását. Az önkormányzati hivatal vezetoje köteles - kialakítani, - muködtetni és - fejleszteni a FEUVE rendszerét. A FEUVE rendszer kialakításánál, muködtetésénél, valamint fejlesztésénél az önkormányzati hivatal vezetojének figyelembe kell venni: - a hivatal, és a hozzá tartozó önkormányzat(ok) gazdálkodásának folyamatait, így - a tervezési, - a végrehajtási, - a beszámolási tevékenység feladatait, valamint - a hivatal, és a hozzá tartozó önkormányzat(ok) egyéb sajátosságait. Az önkormányzati hivatal vezetoje köteles szabályozni a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét, amely szervezeti és muködési szabályzat mellékletét képezi. 6. A pénzügyi irányítási és ellenorzési rendszerrel szemben támasztott követelmények A pénzügyi irányítási és ellenorzési rendszerrel szemben támasztott legfontosabb követelmények, hogy biztosítsák azt, hogy a) az önkormányzati hivatal valamennyi, gazdálkodással kapcsolatos tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszeruség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel; b) az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra; c) megfelelo, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre az önkormányzati hivatal gazdálkodásával kapcsolatosan; d) a folyamatba épített, elozetes és utólagos vezetoi ellenorzés harmonizációjára és összehangolására vonatkozó irányelvek végrehajtásra kerüljenek; e) a rendelkezésre álló eszközök és források a szabályszeruség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel összhangban kerüljenek felhasználásra.

39

40

7. A FEUVE rendszerben alkalmazandó legfontosabb fogalmak (szabályosság, a szabályozottság, gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség) 7.1. Szabályosság A szabályosság azt jelenti, hogy az adott szervezet vagy szervezeti egység, - jelen esetben az önkormányzati hivatal és az önkormányzat - muködése, tevékenysége megfelel a vonatkozó szabályoknak, eloírásoknak. 7.2. Szabályozottság A szabályozottság azt jelenti, hogy az adott szervezet vagy szervezeti egység – jelen esetben az önkormányzati hivatal és az önkormányzat - muködése, tevékenysége, illetve valamely tevékenységi folyamata, részfolyamata megfeleloen szabályozott-e, a rögzített szabályok megfelelnek–e a hatályos jogszabályoknak, eloírásoknak, egyéb vezetoi rendelkezéseknek. 7.3. Gazdaságosság A gazdaságosság egy adott önkormányzati, illetve az önkormányzati hivatal által ellátott tevékenység ellátásához felhasznált eroforrások költségének optimalizálását jelenti a megfelelo minoség biztosítása mellett. 7.4. Hatékonyság A hatékonyság egy adott önkormányzati, illetve az önkormányzati hivatal által ellátandó tevékenység során eloállított termékek, szolgáltatások és egyéb eredmények, valamint az eloállításukhoz felhasznált források közötti kapcsolat. 7.5. Eredményesség Eredményesség egy adott önkormányzati, illetve az önkormányzati hivatal által ellátott tevékenység céljai megvalósításának mértéke, a tevékenység szándékolt és tényleges hatása közötti kapcsolat.

II. A FEUVE rendszer és a szabályozottság A folyamatba épített elozetes és utólagos ellenorzési rendszerben a szabályozottság követelménye a következo elvek, eljárások és belso szabályzatok alapján érvényesül.

40

41

1. Elvek Az elso szintu pénzügyi és ellenorzési feladatok ellátása során az önkormányzati hivatal vezetojének feladata az, hogy gondoskodjon arról, hogy - a hivatal mindig a hatályos központi jogszabályoknak, irányelveknek, útmutatásoknak a szem elott tartásával lássa el a belso szabályozási feladatait, ezekrol a központi szabályokról tájékozott legyen; - a hivatal a hatályos jogszabályok alapján kötelezoen eloírt belso szabályozási követelményeknek eleget tegyen, gondoskodjon a kialakított belso szabályok megismertetésérol; - a hivatal muködése során, a helyi sajátosságok miatt szabályoza ndó területek feltárásra kerüljenek, majd elkészítsék a vonatkozó szabályzatokat, eloírásokat. 2. Eljárások A szabályozottság érdekében a következo eljárásokat kell lefolytatni: - Meg kell határozni azokat a területeket, mely területek szabályozásáról gondoskodni kell a központi eloírások kötelezo eloírásai miatt. - Objektív kockázatelemzés segítségével fel kell tárni azokat a területeket, melyek - szabályozása (anélkül, hogy azt kötelezo központi eloírás kötelezové tenné) szükséges a szerv muködési, szervezeti sajátossága miatt, - szabályozását gyakran felül kell vizsgálni, mivel jelentos kockázati területet jelöl, - szabályozását elotérbe kell helyezni, mivel meghatározó az önkormányzat, illetve az önkormányzati hivatal tevékenysége számára. - Új belso szabályozás esetén – ha addig még adott területre szabályozás nem történt, illetve a korábbi terület szabályozási igénye jelentosen megváltozott – a szabályozás elott - elozetes konzultációt kell folytatni a területen dolgozókkal, illetve a területhe z kapcsolódó tevékenységi folyamat folyamatgazdájával, - csak az elozetes tájékozódást követoen lehet elkészíteni a szabályzat tervezetet, melyet véglegesítés elott ismét meg kell beszélni az érintett dolgozókkal, illetve folyamatgazdákkal. - A szabályozottság megfelelo minosége érdekében a szabályozottságot 2. számú melléklet szerinti idoközönként felül kell vizsgálni. - A felülvizsgálatnál figyelembe kell venni a - a munkafolyamatba épített vezetoi ellenorzés tapasztalatait, - a független belso ellenorzés megállapításait, valamint - a felügyeleti, illetve egyéb külso ellenorzés észrevételeit. - A felülvizsgálat során a módosítási javaslatokat meg kell beszélni az adott szabályozási területtel közvetlen kapcsolatban lévo dolgozókkal, illetve a szabályozott muködési folyamathoz (tartozó folyamatgazdákkal). 3. A megfelelo szabályozottság kialakítása és fenntartása A megfelelo szabályozottság kialakítása és fenntartása folyamatábráját a 3. számú melléklet tartalmazza.

41

42

4. Belso szabályzatok Az önkormányzati hivatal vonatkozásában a belso szabályzatok alatt valamennyi, az önkormányzat, illetve az önkormányzati hivatal muködését alapvetoen meghatározó, írásban rögzített, a szervre nézve kötelezo eloírást, követelményt meghatározó dokumentumot érteni kell. Belso szabályozás körébe így a következok tartozhatnak: - szervezeti és muködési szabályzat a mellékleteivel, - tervek (mint pl. gazdasági program, fejlesztési program, költségvetési rendeletben meghatározott költségvetési terv, és eljárási szabályai, likviditási terv és eloirányzatfelhasználási ütemterv stb.), - rendeletek (pl. a már említett költségvetési rendelet, továbbá a vagyongazdálkodási rendelet és szabályzat), - muködéssel, szakmai tevékenységgel, a munkavállalók jogállásával kapcsola tos szabályok, - pénzügyi és gazdálkodási szabályok. A folyamatba épített, elozetes és utólagos vezetoi ellenorzés érdekében a szervnek a 2. számú mellékletben meghatározott szabályzatokkal kell rendelkeznie. A szabályzatok felülvizsgálati idoszakai, határnapjai, valamint a felülvizsgálatért felelos személyek megnevezése szintén a 2. számú mellékletben található.

III. A FEUVE rendszer és a szabályosság A folyamatba épített elozetes és utólagos ellenorzési rendszerben a szabályosság követelménye a következo elvek, eljárások és belso szabályzatok alapján érvényesül. 1. Elvek Az elso szintu pénzügyi és ellenorzési feladatok ellátása során az önkormányzati hivatal vezetojének feladata, hogy a dolgozói számára biztosítsa - a hatályos központi jogszabályok, és más kötelezo szabályozások megismerhetoségét, - a belso szabályokhoz való hozzáférést, - a központi, illetve a belso szabályzatokkal kapcsolatos információkat a szabályosság betartása érdekében. 2. Eljárások A szabályosság érdekében a következo eljárásokat kell lefolytatni: - Gondoskodni kell az önkormányzati hivatalt és az önkormányzatot közvetlenül érinto, a mindennapi tevékenységben alkalmazni szükséges valamennyi központi jogszabály, eloírás, ajánlás (a továbbiakban szabályzat) könnyu hozzáférhetoségérol (papír, valamint számítógépes adathordozó segítségével). - A központi szabályok megfelelo alkalmazása érdekében biztosítani kell az adott területen dolgozók számára a továbbképzésen, értekezleten, konzultáción való részvételt, illetve egyéb szakmai anyagok, pl.: szakkönyvek, segédletek, folyóiratok beszerzését, illetve az Internetes honlapokhoz való hozzáférést. 42

43

- A belso szabályok alkalmazhatósága érdekében a belso szabályzatok kezelésének úgy kell történnie, hogy az érintettek számára könnyen hozzáférheto legyen. A belso szabályzatok kiadásakor, a régi szabályozások felülvizsgálatakor, illetve egyes szabályzatok hatályon kívül helyezésekor az érintett dolgozókat, illetve a folyamatgazdákat részletesen tájékoztatni kell az új végleges szabályokról, szükség esetén munkaértekezlet, megbeszélés keretében kell gondoskodni a szabályzatok megismertetésérol. - Az objektív kockázatkezelés eszközét felhasználva fel kell hívni a nagy kockázatot rejto - feladatok ellátásánál közremuködo dolgozók, illetve - tevékenységek folyamatgazdái figyelmét a szabályzatok, illetve a szabályzatok egyes elemei betartására. - A központi eloírások és a helyi szabályok betartását, azaz a szabályosságot a következo eszközökkel kell biztosítani: - elozetes vezetoi ellenorzéssel, - egymásra épülo, egymást ellenorzo folyamatok rendszerével, - utólagos vezetoi ellenorzéssel, - független belso ellenorzéssel. A szabályosság területén az elozetes vezetoi ellenorzés legfontosabb eszköze a területen dolgozók, illetve a folyamatgazdák szabályozottsági ismereteinek megismerése beszélgetés, megbeszélés, beszámoltatás stb. útján. Folyamatba épített ellenorzés legfontosabb eszköze a szabályosság tekintetében az, hogy a szabályok kialakításánál ügyelnek arra, hogy adott tevékenység több részfolyamatból, feladatból álljon, s a folyamatokat, feladatokat ne ugyan az a személy lássa el, s az adott feladatot ellátó személynek kötelezo legyen az elozo feladat elvégzésének ellenorzése is. Utólagos vezetoi ellenorzés eszköze a szabályosság vona tkozásában leginkább a szabályza tban foglaltak betartásának ellenorzése beszámoltatással, dokumentumok áttekintésével, megbeszéléssel stb. A független belso ellenorzés a szabályosság vonatkozásában a legnagyobb kockázatot képviselo területeken gyakrabban ellenorzi a szabályzatok betartását. 3. Belso szabályzatok A szabályosságnak a hatályos központi, valamint a FEUVE és a belso szabályzatok témakörében meghatározott szabályzatoknak való megfelelés során kell érvényesülni.

IV. A FEUVE rendszer és a gazdaságosság A folyamatba épített elozetes és utólagos ellenorzési rendszerben a gazdaságosság követelménye a következo elvek, eljárások és belso szabályzatok alapján érvényesül. 1. Elvek Az elso szintu pénzügyi és ellenorzési feladatok ellátása során az önkormányzati hivatal vezetojének feladata, hogy a feladatai ellátására szolgáló - bevételi és kiadási eloirányzatokkal, - a létszám-eloirányzattal, valamint - a rendelkezésre álló vagyonnal úgy gazdálkodjon, hogy figyelembe vegye a gazdaságosság követelményeit.

43

44

Cél, a megfelelo minoségi „áru” beszerzése a legalacsonyabb áron. A gazdaságosság követelménye, az hogy adott feladat, tevékenység ellátásához felhasznált eroforrások költségei – a minoség fenntartása mellett – optimalizálva legyenek. Az önkormá nyzati hivatal akkor muködik gazdaságosan, ha a rendelkezésre álló eroforrásokból költség-hatékony módon szerzik be, használják fel azokat az eszközöket és emberi erofo rrást, amelyek a feladat, tevékenység ellátásához szükségesek. 2. Eljárások A gazdaságosság érdekében a következo eljárásokat kell lefolytatni: - Gazdaságossági számításokat kell végezni - a bevételi és kiadási eloirányzatok és azok felhasználása vonatkozásában. Erre azért van szükség, mert nem gazdaságos a kiadási eloirányzatok felhaszná lása akkor, ha nem veszik figyelembe azt, hogy mikor, honnét lehet a legolcsóbban megszerezni a muködéshez, feladatellátáshoz szükséges eszközöket, készleteket, vásárolt szolgáltatásokat. - a létszám-eloirányzatok felhasználása tekintetében. A létszám-eloirányzatok felhasználása akkor gazdaságos, ha a létszám szükségletet a legolcsóbban oldják meg. - a vagyongazdálkodás során. A vagyongazdálkodás során fontos a gazdaságossági számítás, mert ki kell számítani, hogy adott feladat ellátását hogyan lehetne a meglévo vagyonnal úgy ellátni, hogy az a legkevesebb költséggel járjon. (Nem muködik egy szerv, szervezeti egység gazdaságosan akkor, ha egy indokoltnál nagyobb épületben muködik, stb.) - Objektív kockázatelemzés eszközét felhasználva meg kell keresni az eloirányzatok felhasználása körében azokat az eloirányzatokat, melyek gazdaságosság tekintetében a legnagyobb kockázatot rejtik. A gazdaságosság növelése érdekében számításokkal alátámasztott módszereket, eljárásokat kell javasolni. - A vagyongazdálkodás területét rendszeresen vizsgálni kell annak gazdaságossága szempontjából. Felelosöket kell kijelölni a gazdaságossági számítások elvégzésére, kedvezobb vagyo ngazdálkodási javaslatok kidolgozására. - A gazdaságosság szem elott tartása érdekében folyamatosan ellenorizni kell azokat a forrásokat, melyektol a szerv beszerzi a feladatellátásához szükséges külso forrásokat. A lehetséges beszállítókat is figyelemmel kell kísérni és mindig a legkedvezobb ajánlatot kell választ ani. 3. Kiemelt területek a gazdaságossággal kapcsolatban A FEUVE rendszernek a gazdaságossággal kapcsolatos kiemelt területei a következok: - pénzügyi- gazdálkodási területen az anyag, készlet, vásárolt szolgáltatások beszerzésével foglalkozó tevékenységek, - a létszám és személyi juttatás eloirányzatai és felhasználása.

44

45

4. Belso szabályzatok A gazdaságosság követelménye érvényesítéséhez az önköltség-számítási szabályzat nyújthat segítséget. Amennyiben a gazdaságosság számításhoz szükséges adatokhoz nem áll rendelkezésre megfelelo részletezettségu adat, gondoskodni kell a pénzügyi- gazdálkodási szabályozatok analitikus nyilvántartásokkal foglalkozó szabályzatainak kiegészítésérol, megfelelo részletezo nyilvántartások vezetésének eloírásáról, hogy a gazdaságossági számítások elvégezhetoek legyenek.

V. A FEUVE rendszer és a hatékonyság A folyamatba épített elozetes és utólagos ellenorzési rendszerben a hatékonyság követelménye a következo elvek, eljárások és belso szabályzatok alapján érvényesül. 1. Elvek Az elso szintu pénzügyi és ellenorzési feladatok ellátása során az önkormányzati hivatal vezetojének feladata, hogy úgy gazdálkodjon, hogy figyelembe vegye a hatékonyság követelményeit. A hatékonyság követelményeinek érvényesülnie kell, a - bevételi és kiadási eloirányzatokkal, - a létszám-eloirányzattal, valamint - a rendelkezésre álló vagyonnal való gazdálkodás során. A hatékonyság követelménye, hogy adott feladat, tevékenység során az ellátott feladat, nyújtott szolgáltatás, egyéb eredmény, valamint ezek elvégzéséhez, nyújtásáho z felhasznált források közötti kapcsolat megfelelo legyen. A tevékenység akkor hatékony, ha az önkormányzati hivatal a leheto legkevesebb tárgyi és munkaero felhasználásával - a leheto legtöbb, és - legjobb minoségu feladatellátást végez (beleértve a feladatkörébe tartozó szolgáltatás-nyújtási tevékenységét is). 2. Eljárások A hatékonyság érdekében a következo eljárásokat kell lefolytatni: - Hatékonysági számításokat kell végezni - a bevételi és kiadási eloirányzatok és azok felhasználása vonatkozásában. Ekkor vizsgálni kell, hogy a legtöbb, illetve legjobb minoségu feladatellátás, illetve szolgáltatásnyújtás érdekében hogyan lehet a legkevesebb tárgyi eszközt igénybe venni, a legkevesebb készletbeszerzési kiadást teljesíteni, és a legkevesebb vásárolt szolgáltatást igénybe venni. - a létszám-eloirányzatok felhasználása tekintetében. A létszám-eloirányzatok felhasználása vonatkozásában a helyi önkormányzati hivatalnak vizsgálnia kell, hogy a minoség javítása, vagy legalább is szinten tartása mellett, minél több feladatot hogyan tud a legkevesebb létszám, illetve személyi juttatás eloirányzat igénybevételével ellátni. - a vagyongazdálkodás során.

45

46

A vagyongazdálkodás során a hatékonysági vizsgálat középpontjában az állhat, hogy a rendelkezésre álló vagyon megfeleloen kihasznált-e, mivel a felesleges, a feladatellátáshoz nem szükséges, illetve a nem megfeleloen hasznosított vagyon az önkormányzati hivatal, végso soron az önkormányzat nem hatékony muködését eredményezi. - Objektív kockázatelemzés eszközét fe lhasználva meg kell keresni az eloirányzatok felhasználása körében azokat az eloirányzatokat, melyek a hatékonyság tekintetében a legnagyobb kockázatot rejtik. A hatékonyság javítása érdekében számításokkal alátámasztott javaslatokat kell megfoga lmazni. - A vagyongazdálkodás területét rendszeresen vizsgálni kell annak hatékonysága szempontjából. Felelosöket kell kijelölni a hatékonysági számítások elvégzésére, kedvezobb vagyonga zdálkodási javaslatok kidolgozására. 3. A FEUVE és a hatékonyság vizsgálat kiemelt területei A hatékonyság szinte a muködés teljes egészét érinti, így különösen: - a szervezeti felépítés, ezzel összefüggésben az SZMSZ, - szakmai muködésre vonatkozó szakmai, és egyes szolgáltatásra vonatkozó szakmai eloírások. 4. Belso szabályzatok Amennyiben a hatékonyság számításhoz szükséges adatokhoz nem áll rendelkezésre megfelelo részletezettségu adat, gondoskodni kell a pénzügyi- gazdálkodási szabályozatok analitikus nyilvántartásokkal foglalkozó szabályzatainak kiegészítésérol, megfelelo részletezo nyilvántartások vezetésének eloírásáról, hogy a hatékonysági számítások elvégezhetoek legyenek.

VI. A FEUVE rendszer és az eredményesség A folyamatba épített elozetes és utólagos ellenorzési rendszerben az eredményesség követelménye a következo elvek, eljárások és belso szabályzatok alapján érvényesül. 1. Elvek Az elso szintu pénzügyi és ellenorzési feladatok ellátása során az önkormányzati hivatal vezetojének feladata, hogy úgy gazdálkodjon, hogy figyelembe vegye az eredményesség követelményeit. Az eredményesség elveinek érvényesülnie kell az alábbi területeken: - kiadási eloirányzatok felhasználása, - a létszám-eloirányzat felhasználása, valamint - a rendelkezésre álló vagyonnal való gazdálkodás során.

46

47

Az eredményesség az önkormányzati hivatal, illetve az önkormányzat tevékenysége, ezen belül, pl. egy feladata, nyújtott szolgáltatása megvalósításának mértéke, azaz a feladatellátás tervezett, elgondolt és tényleges teljesítése, ellátása közötti kapcsolat. Az eredményesség azt mutatja, hogy az önkormányzat hivatal muködése, feladatellátása, szolgáltatásnyújtása - eléri-e a célját, - s ha elérte, ott milyen hatást váltott ki. Az önkormányzat, illetve az önkormányzati hivatal adott tevékenysége, feladatellátása, szolgáltatásnyújtása akkor eredményes, ha azt az érdekeltek ténylegesen igénybe vették, s azzal elégedettek. 2. Eljárások A hatékonyság érdekében a következo eljárásokat kell lefolytatni: - Hatékonysági számításokat kell végezni - a bevételi és kiadási eloirányzatok és azok felha sználása vonatkozásában. Ekkor vizsgálni kell, hogy a teljesített feladatellátás, illetve szolgáltatásnyújtás hogyan viszonyul az elvárásokhoz, az érintettekhez mennyiségben és minoségben. Adott feladatellátásnál, szolgáltatásnál mindig vizsgálni kell az igénybevevok, és a lehetséges igénybevevok közötti kapcsolatot. - a létszám-eloirányzatok felhasználása tekintetében. A létszám-eloirányzatok felhasználása milyen hatással van a nyújtott szolgáltatások mennyiségére, valamint annak lehetséges igénybevételére, illetve, hogy a létszám, illetve személyi juttatás felhasználása hogyan hat a szolgáltatást igénybevevokre (pl. lehet, hogy adott feladat több személlyel, vagy nagyobb fizetéssel jobb minoségben, gyorsabban stb. történik, ezért az igénybevétel no, illetve a szolgáltatás megítélése is javul). - a vagyongazdálkodás során. A vagyongazdálkodás során az eredményességi vizsgálat középpontjában az állhat, hogy a rendelkezésre álló vagyon valamely feladatellátás kapcsán kapcsolatba kerül-e a lehetséges igénybevevokkel, illetve az igénybevétel, vagy annak lehetosége milyen hatást gyakorol rájuk. - Objektív kockázatelemzés eszközét felhasználva meg kell keresni az eloirányzatok felhasználása körében azokat az eloirányzatokat, melyek az eredményesség tekintetében a legnagyobb kockázatot rejtik. Az eredményesség javítása érdekében - számításokkal, - közvélemény kutatásokkal, - egyéb felmérésekkel alátámasztott javaslatokat kell megfogalmazni. - A vagyongazdálkodás területét rendszeresen vizsgálni kell annak eredmé nyesség szempontjából. Felelosöket kell kijelölni az eredményesség számítások elvégzésére, kedvezobb vagyongazdálkodási javaslatok kidolgozására.

47

48

3. Belso szabályzatok Az eredményesség követelménye érvényesítéséhez a fokönyvi könyvelési és analitikus nyilvántartási, illetve egyéb statisztikák nyújthatnak segítséget. Amennyiben az eredményesség számításához szükséges adatokhoz nem áll rendelkezésre megfelelo részletezettségu adat, gondoskodni kell a pénzügyi- gazdálkodási szabályozatok analitikus nyilvántartásokkal foglalkozó szabályzatainak kiegészítésérol, megfelelo részletezo nyilvántartások vezetésének eloírásáról, hogy az eredményességi számítások elvégezhetoek legyenek.

VII. Ellenorzési nyomvonal 1. Az ellenorzési nyomvonal fogalma, tartalma Az ellenorzési nyomvonal az önkormányzati hivatal - tervezési folyamatainak, - pénzügyi lebonyolítási folyamatainak, valamint az - ellenorzési folyamatainak leírása. Az ellenorzési nyomvonal leírás - szöveges, illetve - táblázatba foglalt, valamint - folyamatábrákkal szemléltetett dokumentum. 2. Az önkormányzati hivatal vezetojének feladata az ellenorzési nyomvonallal kapcsolatban A körjegyzo köteles elkészíteni, illetve elkészíttetni az önkormányzati hivatal ellenorzési nyomvonalát. 3. Az ellenorzési nyomvonal a szervezeti és muködési szabályzatban való rögzítése Az ellenorzési nyomvonal a az önkormányzat szervezeti és muködési szabályzatának mellékletét kell, hogy képezze. A mellékletként való csatolásért a (kör)jegyzo tartozik felelosséggel. 4. Az egyes ellenorzési nyomvonalak Az egyes ellenorzési nyomvonalak megtalálhatóak az önkormányzat szervezeti és muködési szabályzatának mellékletében. Ellenorzési nyomvonalak: - Tervezési folyamatok ellenorzési nyomvonala, - Végrehajtási folyamatok ellenorzési nyomvonala, - Ellenorzési folyamatainak ellenorzési nyomvonala.

48

49

VIII. Kockázatkezelés 1. Az önkormányzati hivatal vezetojének a kockázatokkal kapcsolatos feladata A körjegyzo köteles a kockázati tényezok figyelembevételével - kockázatelemzést végezni, és - kockázatkezelési rendszert muködtetni. 1.1. A kockázatelemzés A kockázatelemzés: objektív módszer az ellenorizendo területek kiválasztására, mely meghatározza a pénzügyi irányítási és ellenorzo rendszerekben rejlo kockázatokat. A kockázatelemzés során - fel kell mérni és - meg kell állapítani az önkormányzat, illetve az önkormányzati hivatal tevékenységében, gazdálkodásában rejlo kockázatokat. 1.2. A kockázatkezelés A kockázatkezelés rendjének kialakítása során meg kell határozni - azon intézkedéseket és - az intézkedések megtételének módját, melyek - csökkentik, illetve - megszüntetik a kockázatokat. 2. A FEUVE rendszer objektív kockázatelemzési módszere A FEUVE rendszerben rejlo kockázatos területek kiválasztására objektív kockázatelemzési módszert kell alkalmazni a pénzügyminiszter által kiadott módszertani útmutatók alapján.

49

50

1. számú melléklet

A pénzügyi irányítási és ellenorzési feladatok feladatkörök szerinti elkülönítése Pénzügyi irányítási és ellenorzési feladatok megnevezése

Feladatkörök megnevezése

1. Pénzügyi dokumentumok elkészítése 1.1. Költségvetési terv - költségvetési koncepció - éves költségvetési terv - költségvetés módosítások - normatív állami támogatások 1.2. Kötelezettségvállalások 1.3. Vagyongazdálkodással kapcsolatos ügyek - beszerzések, vásárlások (melyeknek nincs elozetes kötelezettségvállalási dokumentuma) - értékesítések - selejtezés 2. Elozetes és utólagos pénzügyi ellenorzés, a pénzügyi döntések szabályszeruségi és szabályozottsági szempontból történo jóváhagyása, ellenjegyzése 2.1.Költségvetési terv - jóváhagyása - eloirányzat-felhasználási ütemterv - likviditási terv 2.2. Kötelezettségvállalások ellenjegyzése 2.3. Vagyongazdálkodással kapcsolatos ügyek jóváhagyása, ellenjegyzése - beszerzések, vásárlások (melyeknek nincs elozetes kötelezettségvállalási dokumentuma) - értékesítések - selejtezés 3. Gazdasági események elszámolása 3.1. Költségvetési eloirányzatok könyvelése - eredeti eloirányzatok - módosított eloirányzatok 3.2. Eloirányzat teljesítések könyvelése 3.3. Féléves beszámoló 3.4. Éves beszámoló

50

51

2. számú melléklet

A belso szabályzatok listája és a felülvizsgálat rendje Belso szabályzatok megnevezése

Felülvizsgálat idoszakai, határnapjai

Felülvizsgálat elvégzéséért felelos személy

1. Tervezéshez kapcsolódó szabályozások Tervezési és beszámolási szabályzat Önkormányzat gazdasági programja 2. Tevékenységhez, muködéshez kapcsolódó általános szabályozások Szervezeti és muködési szabályzat részeként a következok - Ügyrend - Gazdálkodási ügyrend - Feladatellátás rendjének szabályozása Közszolgálati szabályzat Köztisztviselok szociális, jóléti, egészségügyi juttatásairól és kegyeleti támogatásáról szóló önkormány zati rendelet Települési képviselok tiszteletdíjáról, természetbeni juttatásairól és költségtérítésrol szóló rendelet Tuzvédelmi szabályzat Munkavédelmi szabályzat 3. Tevékenység pénzügyi-számviteli szabályozása Költségvetési rendelet részeként - az eloirányzat és felhasználási ütemterv Likviditási terv Vagyonrendelet Számviteli szabályzatgyujtemény részeként a következok - Számviteli politika és egyéb fontosabb eloírások - Pénztár és pénzkezelési szabályzat - Bizonylati szabályzat és bizonylati album - Bankszámlapénz kezelési szabályzat - Selejtezési és hasznosítási szabályzat - Leltározási és leltárkészítési szabályzat - Pénzgazdálkodással kapcsolatos kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, utalványozás és érvényesítés hatásköri rendje - Eszközök és források értékelési szabályzata - Készletgazdálkodási szabályzat - Ha önköltség-számítási szabályzatra kötelezett, akkor: Önköltség-számítási szabályzat Számlarend részeként a következok - I. rész a fokönyvi számlák számlakapcsolatai - II. rész Egyéb szabályozási elemek további részeként a következok - A fokönyvi számla és az analitikus nyilvántartások tartalmára vonatkozó szabályok - A számlarendben foglaltakat alátámasztó bizonylati rend - Az analitikus nyilvántartások formájának, tartalmának és azok vezetésének módjára vonatkozó szabályzat. - Analitika album 3. Ellenorzéshez kapcsolódó szabályok Belso ellenorzési kézikönyv FEUVE szabályzata 4. Vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó szabályzatok Vállalkozási szabályzat 5. Speciális feladatellátáshoz, tevékenységhez kapcsolódó szabályozások - Ha van élelmezési tevékenység, akkor Élelmezési szabályzat, - Ha van a szervnél gépjármu, akkor: Gépjármu üzemeltetési szabályzat,

51

52

Tartalom

Bevezetés

3

I. A FEUVE szabályzathoz kapcsolódó dokumentumok I/A. A szabálytalanságok kezelésének szabályzata I/B. Az ellenorzési nyomv onalra vonatkozó eloírások I/C. Az ellenorzési nyomvonal

4 4 16 20

II. A belso ellenorzési tevékenységhez kapcsolódó dokumentum A belso ellenorzési kötelezettség, az ellenorzést végzo személy/ szervezet jogállásának, feladatának meghatározása

21 22

III. Mellékletek

25

Bevezetés

Az önkormányzat az SZMSZ-hez a költségvetési ellenorzéssel kapcsolatos szabályokat jelen, összevont mellékletben határozza meg. A szabályozás az alábbiak szerint történik: - I. részben találhatóak a FEUVE szabályzathoz kapcsolódó, a FEUVE szabályzat részeként is kezelendo dokumentumok, a - szabálytalanságok kezelésének szabályzata, valamint - az ellenorzési nyomvonalak, - II. részben kerülnek meghatározásra a belso ellenorzési tevékenységgel kapcsolatban az SZMSZ szintu szabályozást igénylo területek, így - a belso ellenorzési kötelezettség, - a belso ellenorzést végzok jogállása és feladatai. Az egyes szabályozási terültekhez kapcsolódó jogszabályi hivatkozást az adott témakör tartalmazza.

I. A FEUVE szabályzathoz kapcsolódó dokumentumok

52

53

I/A. A szabálytalanságok kezelésének szabályzata

Az államháztartás muködési rendjérol szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 145/A. § (5) bekezdése alapján a költségvetési szerv vezetoje köteles rendelkezni a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjérol, amely a Szervezeti és Muködési Szabályzat mellékletét képezi. A szervnél eloforduló szabálytalanságok kezelésére – figyelembe véve a PM által a szabályt alanságok kezeléséhez kiadott útmutatóját – az itt meghatározott eljárásrendet kell alkalmazni. 1. Általános rész 1.1. Szabálytalanság fogalma, leírása A szabálytalanság fogalma Szabálytalanságnak nevezzük a korrigálható mulasztásokat, hiányosságokat, a fegyelmi-, bünteto-, szabálysértési-, illetve kártérítési eljárás megindítására okot adó cselekményeket. A szabálytalanság valamely létezo szabálytól: - központi jogszabályi rendelkezéstol, - helyi rendelettol, - egyéb belso szabályzattól, utasítástól való eltérést, ott megfogalmazott elvárás be nem tartását jelenti. A szabályok be nem tartása adódhat - nem megfelelo cselekménybol, - mulasztásból, - hiányosságból. A szabálytalanság bekövetkezhet: - az államháztartás muködési rendjében, - a költségvetési gazdálkodás valamely terüle tén, - a költségvetési szerv valamely feladatellátásában stb. 1.2. A szabálytalanságok típusai A szabálytalanságoknak alapvetoen két típusát kell megkülönböztetni: - a szándékosan okozott szabálytalanságokat, valamint - a nem szándékosan okozott szabálytalanságokat. A szándékosan okozott szabálytalanságok közé az alábbiakat kell sorolni: - félrevezetés, - csalás, - sikkasztás, - megvesztegetés, - szándékosan eszközölt szabálytalan kifizetés.

53

54

A nem szándékosan okozott szabálytalanságok közé kell sorolni a következoket: - figyelmetlenségbol elkövetetett szabálytalanság, - nem megfelelo módon és tartalommal vezetett nyilvántartásokból származó szabálytalanság, - hanyag munkavégzésbol, magatartásból származó szabálytalanság, - határido elmulasztása miatti szabálytalanság.

2. A szabálytalanságok megelozése 2.1. A szabálytalanságok megelozése érdekében muködtetett FEUVE rendszer A szabálytalanságok megelozése érdekében a költségvetési szerv a folyamatba épített elozetes és utólagos vezetoi ellenorzés rendszert muködteti. Ennek során kiemelt figyelmet kell fordítania a következokre: - a szervezet megfeleloen szabályozott legyen, s a szabályzatok folyamatosan felülvizsgálatra kerüljenek, - a szerv a szabályzatok szerint muködjön, a muködés e tekintetben is folyamatosan ellenorzött legyen, - a szabálytalanság esetén történjen intézkedés a szabálytalanság - megszüntetésére, - a szabálytalanság helyesbítésére, korrigálására.

2.2. A szabályozottság biztosítása A szabályozottság biztosítása a szerv vezetojének feladata. A szerv vezetojének kell gondoskodnia – belso utasítási rendszerének megfeleloen – arról, hogy a szerv valamennyi kötelezo, illetve a muködést egyébként segíto belso szabályozással rendelkezzen. A szabályozottság biztosítása ne mcsak a szabályzatok rendelkezésre állását jelenti, hanem azt is, hogy a szabályok mindig naprakészek, a jogszabályokhoz, illetve a belso szervezeti elvárásokhoz igazodóak legyenek, tartalmukban segítséget nyújtsanak a szerv feladatainak ellátásához, végso soron a szerv célkituzés rendszerének eléréséhez, megvalósításához. A szerv muködése tekintetében a legfontosabb szabályzatok, utasítások jegyzékét a FEUVE szabályzat tartalmazza.

3. A szabálytalanságok kezelési rendje

3.1. A szabálytalanságok kezelésének fogalma A szabálytalanságok kezelése: az eljárásrend kialakítása, a szükséges intézkedések meghozatala, az intézkedések hatásának nyomon követése, a nyilvántartási tevékenység, mely közvetlenül a szerv vezetojének a feladata.

54

55

3.2. Felelosségi szabá lyok A szabálytalanságok kezelési feladatainak ellátásába a szerv vezetoje - az 1. számú mellékle tben meghatározott rendben - más személyeket is bevonhat.

3.3. A szabálytalanságok kezelési rendje meghatározásának célja A szabálytalanságok kezelési rendje meghatározásának célja a szabálytalanságok (újbóli) elofordulásának megelozése. A megelozés érdekében a szabálytalanságok kiküszöbölésére, megakadályozására a FEUVE rendszerbe új elemeket kell beépíteni, hogy az elozetes, a folyamatos, valamint az utólagos vezetoi ellenorzés eszközével a szabálytalanság elofordulása, illetve ismételt felmerülése kivédheto legyen. A FEUVE rendszerben az ellenorzési pontok kialakításakor figyelembe kell venni a független belso ellenorzés érintett területre vonatkozó megállapításait, különös tekintettel a mulasztások, hiányosságok, helytelen cselekmények tényére, okaira, körülményeire, illetve a felelosökre. A FEUVE rendszer karbantartása, fejlesztése során a független belso ellenorzési tapasztalatokat úgy kell hasznosítani, hogy az adott területre meghatározott részletes szabályozással, a szabályozás megismertetésével, betartatásával, illetve a közvetlen felelosök meghatározásával az újabb szabálytalanságok kivédhetoek legyenek.

3.4. Általános elvek A költségvetési szerv vezetojének (aki egyben felelos a FEUVE rendszer kialakításáért) gondoskodnia kell arról, hogy az elso szintu pénzügyi irányítási és kontroll rendszer megfeleloségének és hatékonyságának vizsgálatával és értékelésével a szabálytalanságokat elkerüljék. A FEUVE rendszer kielégíto muködését biztosítani kell a szerv minden tevékenysége vonatkozásában. A szerv azon tevékenységeire, muködési folyamataira, ahol a szabálytalanságok elofordulásának kockázata magas, külön figyelmet kell szentelni. A FEUVE rendszer ezen területekhez kapcsolódva olyan feladatokat határoz meg, amelyek végrehajtásával a szabálytalanságok kiküszöbölhetok, illetve az okozott kár mértéke korlátozható.

3.5. A szabálytalanságok kezelési rendjébe tartozó feladatok A szabálytalanságok kezelési rendjébe az alábbi feladatok ellátása tartozik: - a szabálytalanságok észlelése, - intézkedések, eljárások meghatározása, - intézkedések, eljárások nyomon követése, - a szabálytalanságok és a szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések nyilvántartása.

55

56

3.5.1. A szabálytalanságok észlelése A szabálytalanságok észlelése több módon is történhet. Ilyen észlelési pontok, helyzetek lehetnek: - a FEUVE rendszerben történo észlelés, ahol a konkrét észlelo lehet - az a dolgozó, aki közvetlenül részt vesz az adott munkafolyamatban, illetve - a szerv különbözo szintu vezetoje, - belso ellenorzési rendszer, - külso ellenorzo szervezet. A dolgozó által észlelt szabálytalanság esetén követendo eljárás Ha a szerv valamely – nem vezeto beosztású – dolgo zója észleli a szabálytalanságot, akkor a szabálytalanság észlelésével kapcsolatban tájékoztatási kötelezettsége keletkezik. Tájékoztatási kötelezettségének az alábbiak szerint kell eleget tennie: - értesítenie kell a közvetlen felettesét, - ha a közvetlen felettese is érintett a szabálytalanságban, akkor a felügyeleti szervet kell értesítenie. A dolgozó által értesített személynek meg kell vizsgálnia az észlelés tartalmát, s ha az észlelt szabálytalanságot tényleges szabálytalanságnak tartja, akkor értesítenie kell a költségvetési szerv vezetojét. A költségvetési szerv vezetoje köteles megvizsgálni a szabálytalanságot, intézkedést hozni, illetve megindítani a szükséges eljárást. Vezetoi szinten észlelt szabálytalanságok esetén követendo eljárás Ha vezetoi szinten észlelik a szervnél, hogy valamely területen szabálytalanság történt, az érintett vezetonek kell a szabálytalanságot kivizsgálnia, intézkedést elrendelnie, és szükség esetén az eljárást megindítania. A belso ellenorzési rendszer által észlelt szabálytalanságok esetén követendo eljárás Ha a belso ellenorzés a szervnél szabálytalanságot tapasztal, akkor a vonatkozó jogszabály – azaz a 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet – szerint kell eljárni. A szerv vezetojének gondoskodnia kell a szabálytalanságok megszüntetése céljából intézkedési terv kidolgozásáról és annak végrehajtásáról. A külso ellenorzo szervezet által észlelt szabálytalanságok esetén követendo eljárás A külso ellenorzo szervezet által tapasztalt szabálytalanságokat a külso ellenorzo szervezetnek az általa készített ellenorzési jelentésben kell leírnia. Az ellenorzési jelentés alapján a szervnek szintén intézkedési tervet kell kidolgoznia, majd pedig végrehajtania. (A külso ellenorzo szervezetnek joga van arra, hogy a szabálytalanságokkal kapcsolatban saját maga indítsa meg az eljárást, illetve, hogy a felügyeleti szervnél kezdeményezze egyes eljárások megindítását.)

3.5.2. Intézkedések, eljárások meghatározása A feltárt szabálytalanságok megszüntetése, illetve a szabálytalanságok orvoslása, a hibák kijavítása, a hiányosságok pótlása mind- mind intézkedést, illetve valamilyen eljárást tesz szükségessé. Az intézkedések megtételéért, az eljárások meghatározásáért elsosorban a szerv vezetoje tartozik felelosséggel, aki e felelosségét megoszthatja más területek vezetoivel.

56

57

Az intézkedések alapvetoen két csoportra oszthatók: a) külso szerv bevonását indokoló intézkedések (pl.: feljelentés büntetoügyben, szabálysértési ügyben stb.) b) szerven belül megoldható intézkedések. A szerven belül megoldható intézkedések azok, amelyek nem zárulnak le egyszeruen, hanem tényleges, többrétegu feladatellátást indokolnak. A szerven belüli intézkedések sora a következo: - tényállás tisztázása (ez történhet akár fegyelmi ügy keretében is), - a tényállás megállapítása alapot adhat további vizsgálatok megindítására és elvégzésére, - a tényállás teljes tisztázása és az esetleges további vizsgálatok eredményeképpen a szükséges válaszintézkedések meghatározása, - a válaszintézkedések hatásának, hatékonyságának áttekintése, majd - a megfelelo intézkedés megtétele. A 2. számú melléklet tartalmazza az egyes eljárásokra irányadó jogszabályok fobb rendelkezéseit. 3.5.3. Intézkedések, eljárások nyomon követése A költségvetési szerv vezetojének már említett feladata az intézkedések elrendelése, valamint azok megtétele. Az adott intézkedést azonban nem elegendo elrendelni és a megtételérol gondoskodni, folyamatosan figyelemmel kell kísérni az elrendelt feladatok végrehajtását, az egyes eljárások helyzetét. Kiemelt feladat az, hogy az észlelt, feltárt szabálytalanságok ismételt elofordulási lehetoségét kiküszöböljék, azaz felderítsék azokat a körülményeket, helyzeteket, amelyek hasonló szabálytalanságok elofordulását lehetové teszik. Az ilyen helyezetek kiküszöbölésére a folyamatba épített elozetes és utólagos ellenorzés rendszerében kiemelt hangsúlyt kell fektetni. Indokolt esetben a szerv vezetoje elrendelheti a feltárt szabálytalansággal kapcsolatos belso ellenorzés végrehajtását is, melynek tapasztalatait közvetlenül felhasználhatja a FEUVE rendszer fejlesztése során. 3.5.4. Nyilvántartási feladatok A költségvetési szerv vezetojének a szabálytalanságok kezelése során nyilvántartási feladatai keletkeznek. A fobb feladatok a következok: - a szabálytalanságok észlelésével, a szabálytalanságokkal kapcsolatos tényállás tisztázásával, illetve a szabálytalansággal kapcsolatban keletkezett iratokról naprakész nyilvántartást kell vezetni, - a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratokat az egyéb iratoktól elkülönített rendszerben külön iktatni kell, - nyilván kell tartani a szabálytalanságok kezelése érdekében elrendelt, illetve megtett intézkedéseket, valamint az intézkedésekhez kapcsolódó határidoket, - indokolt esetben figyelembe kell venni más vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit is (pl.: a 233/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet). 57

58

4. A nagyobb kockázatot rejto feladatok, folyamatok során a szabálytalanságok megelozése és kezelése

A szervnél nagyobb kockázatot rejto feladatok, folyamatok különösen a következok: - a tervezési folyamatok egyes területei, - az illegális pénzügyi cselekmények viszonylag nagy lehetoségét rejto folyamatok, tevékenységek, - a szerv belso eljárási rendjének áttekintésekor nagy kockázatot rejto feladatnak, folyamatnak minosített terüle tek, - a pénzügyi tranzakciók tesztelésekor nagy kockázatot rejto feladatnak, folyamatnak minosített területek. A tervezési folyamatok esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a köve tkezo: a) megelozési feladatok 1. A korábbi évek tapasztalatai alapján - a költségvetési beszámolók adatait is figyelembe véve - meg kell keresni a különösen kényes területeket (elsosorban olyan területek, ahol nagyobb mennyiségu készpénz, illetve készletmozgás van); 2. Gondoskodni kell a nagyobb, egyösszegu kiadások teljesítésével járó területek (pl.: beruházások, rendszeres intézmény finanszírozások) fokozott ellenorzési rendjének meghatározásáról; 3. Biztosítani kell egyes – az elmúlt évek tapasztalatai alapján, illetve a megváltozott szabályozások miatt megnott jelentoségu – területek fokozott ellenorzését, a szabályosság kontrollálását. 4. Figyelembe kell venni a külso ellenorzés által tett észrevételeket, melyek kihatnak a tervezési tevékenységre is. b) észlelés 1. A szabálytalanság észlelése esetében az általános eljárásrendnek kell érvényesülnie. c) intézkedések, eljárások meghatározása 1. Ha a szabálytalanság központi támogatással kapcsolatos, és a szerv számára jelentos anyagi kárt okozott, fegyelmi eljárást kell indítani. 2. Minden esetben ki kell vizsgálni az ügyet, a tényállásról írásos jegyzokönyvet kell felvenni. 3. Vizsgálni kell a belso szabályok és a szabálytalanság elofordulása közötti kapcsolatot, azaz hogy a belso szabályok hiányossága, avultsága stb. okozta-e a tévedést, szabálytalanságot – mivel a tervezési folyamat szabálytalanságai ritkán feltételeznek szándékos szabálytalanságot. d) intézkedések, eljárások nyomon követése 1. Vizsgálni kell, hogy az intézkedések hatására a szabálytalanságok kiigazításra kerültek-e, a belso szabályozási rendszerbe bekerültek-e a területre vonatkozó eloírások. 2. Ellenorizni kell más hasonló területek, hasonló feladatok ellátását, illetve a jövoben az adott szabálytalanság ismételt elofordulását. e) nyilvántartás 1. A szabálytalanságról a vizsgálat során készült valamennyi írásos dokumentumot iktatni kell. Az illegális pénzügyi cselekmények viszonylag nagy lehetoségét rejto folyamatok, tevékenységek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következo: a) megelozés

58

59

1. Meg kell határozni, írásban rögzíteni kell olyan belso rendet, politikát, melyek az illegális pénzügyi cselekmények megelozését célozzák. 2. Gondoskodni kell arról, hogy a szerv dolgozói számára ismert eljárásrend legyen arra az esetre, ha illegális pénzügyi cselekmény gyanúja merül fel. Tisztában kell lenniük az ilyen esetek bejelentési, illetve vizsgálati szabályaival. 3. Tájékozódni kell az illegális pénzügyi cselekmények elofordulási típusairól, területeirol, feladathoz, intézményhez, esetleg személyhez köthetoségérol. b) észlelés A szabálytalanság észlelése esetében az általános eljárásrendnek kell érvényesülnie. c) intézkedések, eljárások meghatározása 1. Gondoskodni kell a szükséges felelosségre vonásról, indokolt esetben a feljelent ések megtételérol. 2. Kisebb összegu illegális pénzügyi cselekményeknél, különösen ha az nem szándékosan történt, törekedni kell arra, hogy a cselekmény pénzügyi következményei orvoslásra kerüljenek. (Ennek legcélszerubb eszköze a kártérítésre kötelezés.) d) intézkedések, eljárások nyomon követése 1. Kiemelt figyelmet kell fordítani annak ellenorzésére, hogy a hozott intézkedések valóban végrehajtásra kerültek-e. 2. A szerv hatáskörén kívül eso ügyeknél, eljárásoknál is figyelemmel kell kísérni a történéseket. e) nyilvántartás Az általános szabályok szerint történik. Az illegális pénzügyi cselekmények külön figyelmet igénylo területeit, folyamatait az alábbi ismérvek alapján kell meghatározni: - az adott terület költségvetési terv, illetve tényszám adatai költségvetési foösszeghez viszonyított nagyságrendjét kell vizsgálni (azt a százalékot, melytol a terület jelentos tételnek számít, a szerv a vizsgálat során írásban rögzíti), - az adott terület ellenorzéssel, közvetlen irányítással való kapcsolatának vizsgálatával, azaz annak ellenorzésével, hogy a terület milyen mélységig szabályozott, a szabályozást az érintettek megismerték-e, a szabályok betartását a tevékenység során ellenorzik-e, utólag mikor történik ellenorzés, illetve, hogy a területet érintette-e a független belso, illetve külso ellenorzési tevékenység. Az a terület lesz figyelmet érdemlo, mely az ellenorzés szempontjából a legkevésbé lefedett. A fenti szempontok együttes értékelésével kell meghatározni azokat a területeket, melyek a legnagyobb figyelmet igénylik. A szerv belso eljárási rendjének áttekintésekor nagy kockázatot rejto feladatnak, folyamatnak minosített területek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következo: a) a megelozés során: - rendszeresen át kell tekinteti a szerv belso eljárásrendjét, különös tekintettel a belso szabályozottságra, és az ott szabályozott folyamatokra, - vizsgálni kell a tényleges folyamatok és a folyamatleírások közötti összhangot, eltérés esetén meg kell keresni az okokat, és a szabályosság követelményének megfeleloen gondoskodni kell a szabályok módosításáról, illetve a betartatás ellenorzésérol. b) a többi eljárási elem megegyezik az általános szabályoknál leírtakkal. A pénzügyi tranzakciók tesztelésekor nagy kockázatot rejto feladatnak, folyamatnak minosített területek esetében a szabálytalanságok megelozésének, kezelésének eljárásrendje: a) a megelozés keretében

59

60

- a valódiság és hitelesség érdekében egyes pénzügyi tranzakciók folyamatában való teljes végigkísérése történik meg. Ilyen pénzügyi tranzakció csoportok lehetnek pl.: - dologi kiadások készletbeszerzéseinek nyomon követése, - a rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások köre, - a beruházások pénzügyi lebonyolítása stb. A dologi kiadások készletbeszerzéseinek nyomon követésekor a tényleges ellenorzési feladatok például a következok lehetnek: - a beszerzés kezdeményezése körülményeinek, dokumentumának vizsgálata, - a beszerzés kezdeményezésének ellenorzése, áttekintése jogosság, célszeruség szempontjából, - a megrendelés áttekintése az alábbi szempontokból: - a megrendelo jogosult volt-e a megrendelésre, mint kötelezettségvállaló, - megtörtént-e a megrendelésnek, mint egyfajta kötelezettségvállalásnak az ellenjegyzése, - az ellenjegyzést az ellenjegyzésre jogosult végezte-e, - gazdaságosság elvét szem elott tartották-e; - a megrendelés nyilvántartásának ellenorzése (megfelelo, átlátható rendszerben történik-e), - a megrendelés beérkezésekor a szakmai teljesítés igazolása körülményeinek áttekintése, - a készlet jellegu termékek beérkezést követo nyilvántartásba vételének, tárolásának vizsgálata, - a pénzügyi teljesítés elott az érvényesítoi feladatok ellátásának teljes ellenorzése – a feladat valamennyi mozzanatára kiterjedoen, - a pénzügyi teljesítés elott az utalványozás körülményeinek, megalapozottságának áttekintése, - az utalvány ellenjegyzésének ellenorzése, - a tényleges pénzügyi teljesítés dokumentumainak vizsgálata, - a pénzügyi teljesítést követo számviteli folyamatok nyomon követése. b) A szabálytalanságok kezelése megegyezik az általános szabályoknál leírtakkal. A pénzügyi tranzakciókkal kapcsolatban felmerülo szabálytalanságok kezelésének rendjét indokolt esetben külön, írásban lehet meghatározni. 5. A költségvetési szerv vezetojének értékelési feladata a szabálytalanságok megakadályozása érdekében A szerv vezetoje a szabálytalanságok megakadályozása érdekében legalább évente egy alkalommal értékeli a szerv egyes muködési folyamatait. Az értékelési feladatok ellátásába más személyeket, különösen a folyamatgazdákat is bevonja. Az értékelés során át kell tekinteni legalább a következoket: - a szervnél, illetve annak tevékenységeinél, feladatellátásánál mennyire tudatos a FEUVE tevékenység, - a FEUVE rendszer fejlesztése, javítása megfelelo ütemben történik-e, kello rugalmassággal válaszol-e a feltárt szabálytalanságok kezelésére, - az ellenorzési tapasztalatok nem utalnak-e olyan területekre, ahol a FEUVE rendszer még nem került kialakításra,

60

61

- a FEUVE rendszerhez kapcsolódóan megfeleloek-e a kialakított ellenorzési nyomvonalak, - a FEUVE szabályzata elkészült-e, annak betartására kello figyelmet fordítanak-e. A költségvetési szerv vezetoje a FEUVE tevékenységet köteles értékelni - a független belso ellenor, valamint - a külso ellenori szervezet megállapításai alapján is.

6. A szabálytalanságok kezelésének belso szervezeti rendje A szerv vezetoje köteles bevonni más személyeket is – a szerv 2. számú mellékletében meghatározott szabályzatban rögzítettek szerint – a szabálytalanságok kezelési feladataiba, beleértve a megelozési tevékenységet is. A szerv vezetoje mellékletben rendelkezhet arról, ha a szabálytalanságok kezelésére: - szakértoi csoportot kíván bevonni, vagy - szabálytalanság kezeléssel foglalkozó felelost kíván kijelölni. A hivatkozott mellékletben kell rögzíteni a szakértoi csoport feladatát, hatáskörét. A szabálytalanság kezelésével foglalkozó felelos esetében a mellékletben a fobb feladatokat is rögzíteni kell azzal, hogy azt az érintett dolgozó munkaköri leírásában is szerepeltetni kell.

7. A szabályzat hatálya

A szabályzat 2007. május 1. napján lép hatályba. Kétújfalu, 2007. május 2.

Hajas Endre körjegyzo

61

62

A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjéhez kapcsolódó mellékletek 1. számú melléklet: A szabálytalanságok kezelésébe bevont más személyek A szervnél a szabálytalanság kezelési feladatokban az alábbi személyek kötelesek közremuködni – a felelosségi terület meghatározásával:

Szervezet (szervezeti egység) Simara Boglárka

Matoricz Andrea

Brigováczné Tisza Erika

Kozma István

Közremuködo személy beosztása Bürüs, Gyöngyösmellék, Pénzügyi eloadó Várad, Zádor illetve Cigány kisebbségi Önkormányzat Zádor Bürüs, Gyöngyösmellék, Adóügyi eloadó Kétújfalu, Szörény, Várad, Zádor községi Önkormányzatok helyi adói illetve illetékei Bürüs, Gyöngyösmellék, Házipénztár kezelo Kétújfalu (beleértve cigány kisebbségi Önkormányzat), Szörény, Várad, Zádor (beleértve cigány kisebbségi Önkormányzat) községi Önkormányzatok házipénztárai Bürüs, Gyöngyösmellék, Munkaügyi eloadó Kétújfalu (beleértve cigány kisebbségi Önkormányzat), Szörény, Várad, Zádor (beleértve cigány kisebbségi Önkormányzat) községi Önkormányzatok munkaügyi nyilvántartásai, elszámolása Terület

62

63

A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjéhez kapcsolódó mellékletek 2. számú melléket: Az egyes eljárásokra vonatkozó jogszabályok A bünteto, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárásokra vonatkozó szabályok: 1. A büntetoeljárás megindítása A Bünteto Törvénykönyvrol szóló 1978. évi IV. törvény 10. § (1) bekezdése szerint buncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti gondatla nságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A büntetoeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.) 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén büntetoeljárást megindítani. A Be. 171. § (2) bekezdése eloírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott buncselekményt feljelenteni. A feljelentést rendszerint az ügyészségnél vagy a nyomozati hatóságnál kell megtenni. 2. Szabálysértési eljárás A szabálysértésekrol szóló LXIX. törvény 1. § (1) szerint szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetoit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással; a 82. § (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás feljelentés, illetoleg a szabálysértési hatóság részérol eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg. 3. Kártérítési eljárás A Polgári Törvénykönyvrol szóló 1959. évi IV. törvény 339. § (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelosség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései (elsosorban a XXIII. Fejezet, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegu jogviszonyból származó perek) az irányadók. Kártérítési felelosség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvérol szóló 1992. évi XXII. törvény (Mt.), a köztisztviselok jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) megfelelo rendelkezései.

4. Fegyelmi eljárás Fegyelmi eljárás, illetve felelosség tekintetében az Mt., a Ktv., illetve a Kjt. megfelelo rendelkezései az irányadók.

63

64

I/B.

Ellenorzési nyomvonal Az Államháztartás muködési rendjérol szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 145/B. § (2) bekezdése kimondja, hogy az ellenorzési nyomvonal a költségvetési szerv szervezeti és muködési szabályzatának mellékletét képezi. A jogszabályhelynek való megfelelés céljából a szerv vezetoje – figyelembe véve a PM ellenorzési nyomvonal kialakításához közzétett útmutatóját – a következok szerint határozza meg az ellenorzési nyomvonal elkészítésével kapcsolatos szabályokat:

1. Az ellenorzési nyomvonallal kapcsolatos általános szabályok

1.1. Az ellenorzési nyomvonal fogalma Az ellenorzési nyomvonal a költségvetési szerv végrehajtási, pénzügyi lebonyolítási és ellenorzési folyamatainak szöveges, vagy táblázatba foglalt, ill. folyamatábrákkal szemléltetett leírása. Az ellenorzési nyomvonal a fenitek alapján a szerv folyamataira vonatkozó egyes tevékenységeknek, a tevékenységek jogi alapjának (külso és belso jogforrásának), a felelosöknek, a tevékenységek ellenorzésének, nyomon követésének, a kapcsolódó dokumentumoknak a me ghatározása.

1.2. Az ellenorzési nyomvonal jelentosége Az ellenorzési nyomvonal jelentosége több területen is megmutatkozik. Ilyen kiemelt területek: - a felelosségi szintek meghatározása, - a szervezeten belüli együttmuködés megszilárdítása, erosítése, - a szervezeti muködés elemzése, feltérképezése.

1.2.1. A felelosségi szintek meghatározása Az ellenorzési nyomvonal eljárások együttesét jelenti, s ez alapján meghatározásra kerülnek az adott folyamathoz tartozó felelosök, va lamint az ellenorzési pontok. Az ellenorzési nyomvonal alapján könnyen meghatározhatóak a különbözo szinten álló felelosök, így felelosségi láncok jönnek létre. 1.2.2. A szervezeten belüli együttmuködés megszilárdítása, erosítése Az ellenorzési nyomvonal elkészítésével a szervezeten belüli együttmuködés színvonala, eredményessége no, mivel a szervezet egyes folyamatai, tevékenységei – felelosök, illetve ellenorzési pontok révén – kapcsolódnak egymáshoz.

64

65

1.2.3. A szervezeti muködés elemzése, feltérképezése Az ellenorzési nyomvonal jelentos pozitív hatást gyakorol a szervezet muködésére, mivel elkészítésekor a szervezetben rejlo muködési kockázatok könnyen megtalálhatók.

1.3. Felelosség A szerv ellenorzési nyomvonalai kialakításáért a szerv vezetoje tartozik közvetlenül felelosséggel. A szerv vezetojét azonban nemcsak a nyomvonal kialakításáért, hanem a muködtetéséért, fejlesztéséért is felelosség terheli.

2. Az ellenorzési nyomvonalak elkészítési szabályai

2.1. A nyomvonalak elkészítésének elokészületi feladatai Az ellenorzési nyomvonalak elkészítése elott gondoskodni kell a szerv muködésének folyamatokra osztásáról, azaz - a fofolyamatok, és - a fofolyamatokon belüli részfolyamatok meghatározásáról. A fo- és részfolyamatok a Belso ellenorzési kézikönyvben kerülnek meghatározásra, melyet a nyomvonal kialakítása elott ismételten át kell tekinteni, szükség szerint be kell vonni a belso ellenorzéssel foglalkozó munkatársakat is. Csak a muködést teljes egészében átfogó folyama trendszert lehet alapul venni az ellenorzési nyomvonalak kialakításánál. A belso ellenorzési rendszer által meghatározott, és a FEUVE rendszerben használt folyama tleírások egyezoségét biztosítani kell, mivel a két ellenorzési rendszer így tudja egymás tevékenységét legjobban segíteni, támogatni.

2.2. Az ellenorzési nyomvonal rendszere Az ellenorzési nyomvonal – a hivatkozott jogszabály alapján – az alábbi területekhez kapcsolódva került meghatározásra: - tervezéssel kapcsolatos ellenorzési nyomvonal, - pénzügyi végrehajtással kapcsolatos ellenorzési nyomvonal, valamint - az ellenorzési folyamatok ellenorzési nyomvonala.

65

66

2.3. Az egyes ellenorzési nyomvonalak tartalmi követelményei Az ellenorzési nyomvonalak kialakításánál figyelembe kell venni az alábbi tartalmi követelményeket. Az ellenorzési nyomvonal tartalmazza - a sorszámot – elegendo fobb munkafolyamatonként megadni, - a tevékenység, feladat, munkafolyamat - megnevezését, - jogszabályi alapját (lehet központi jogszabály, illetve belso szabályzat), - feladatellátójának megnevezését (ide értve az elokészítot is), - eredményeként keletkezo dokumentumot, - a feladat ellátási határidejét - a pénzgazdálkodási jogkörök gyakorlóinak nevét,* - pénzügyi teljesítésre vonatkozó információt,* - könyvvezetésben va ló megjelenés adatait. - a tevékenységgel kapcsolatban ellátott elozetes, folyamatba épített, valamint utólagos ellenorzés - módját, eszközét, - feladatellátóját, - határidot. A *-gal jelölt követelményeket értelemszeruen nem kell szerepeltetni a tervezésre vonatkozó ellenorzési nyomvonalnál. 2.4. A tervezéssel kapcsolatos ellenorzési nyomvonal A tervezéssel kapcsolatos ellenorzési nyomvonal meghatározza a tervezéshez kapcsolódó, annak részeként definiálható fotevékenység megnevezését, így az alábbi kiemelt területeket: - gazdasági program, - költségvetési koncepció, - költségvetési tervezés. A kiemelt fotevékenységeken belül munkafolyamatok kerültek meghatározásra. Az egyes tevékenységekhez meghatározásra kerültek a 2.3. pont szerinti adatok. A tervezéssel kapcsolatos ellenorzési nyomvonal - részletes táblázatos ismertetését az 1. számú tábla, - összefoglaló folyamatábráját az 1. számú folyamatábra tartalmazza. 2.5. A pénzügyi végrehajtással kapcsolatos ellenorzési nyomvonal A végrehajtással kapcsolatos ellenorzési nyomvonal meghatározza a végrehajtáshoz kapcsolódó fofolyamatok, tevékenységek megnevezését, így az alábbi kiemelt területeket: - szabályzatok készítése, aktualizálása, - személyi juttatások és a létszám-eloirányzat felhasználása, - dologi kiadások eloirányzat felhasználása, - felhalmozási kiadások eloirányzatának felhasználása, - saját bevételek eloirányzat teljesítése, - állami támogatás, hozzájárulás, egyéb központi forrás eloirányzat teljesítése, - fokönyvi és analitikus könyvelés,

66

67

- bizonylati rend és bizonylatkezelés, - házipénztári pénzkezelési tevékenység, - bankszámlaforgalom kezelési tevékenység, - leltározási tevékenység, - selejtezési tevékenység, - pénzgazdálkodással kapcsolatos tevékenység (kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés), - vagyongazdálkodás, - féléves beszámolási tevékenység, - éves beszámolási tevékenység. A kiemelt fotevékenységeken belül munkafolyamatok kerültek meghatározásra a 2.3. pont szerint. A végrehajtással kapcsolatos konkrét ellenorzési nyomvonal - részletes táblázatos ismertetését a 2. számú tábla, - összefoglaló folyamatábráját a 2. számú folyamatábra tartalmazza. 2.6. Az ellenorzési folyamatok ellenorzési nyomvonala Az ellenorzéssel kapcsolatos ellenorzési nyomvonal meghatározza - a tervezési folyamatokhoz, illetve - a végrehajtási folyamatokhoz kapcsolódó kiemelt fontosságú ellenorzési folyamatokat. Az ellenorzési folyamatokkal kapcsolatos konkrét ellenorzési nyomvonal - részletes szöveges ismertetését az 1. számú melléklet, - összefoglaló folyamatábráját a 3. számú folyamatábra tartalmazza. 3. Az ellenorzési nyomvonallal kapcsolatos speciális szabályok 3.1. A szerv vezetoje e szabályzat mellékleteként rendelkezhet úgy, hogy az ellenorzési nyomvonalak további pontosításra, illetve részletezésre kerüljenek. E feladat ellátása érdekében ütemtervet határozhat meg. Az ütemtervben meg kell jelölni ez esetben az egyes részfe ladatokat, a határidoket, valamint a felelosöket. 3.2. Az ellenorzési nyomvonalakat a 3.1. ponttól függetlenül évente legalább egy alkalommal felül kell vizsgálni, melyért a szerv vezetoje tartozik közvetlen felelosséggel. 3.3. Az ellenorzési nyomvonallal kapcsolatos eljárásrendet az eljárásrend aláírását követoen kell alkalmazni. Kétújfalu, 2007. május 2.

Hajas Endre körjegyzo

67

68

I/C.

Az ellenorzési nyomvonal táblázatai folyamatábrája és melléklete Az ellenorzési nyomvonalak táblázat, folyamatábrák, valamint szöveges leírás alapján kerülnek meghatározásra az alábbiak szerint. Táblázatok 1. számú táblázat A tervezéssel kapcsolatos ellenorzési nyomvonal 2. számú táblázat A végrehajtással kapcsolatos ellenorzési nyomvonal Folyamatábrák 1. számú folyamatábra A tervezéssel kapcsolatos ellenorzési nyomvonalról 2. számú folyamatábra A végrehajtási folyamatokhoz kapcsolódó ellenorzési nyomvonalról 3. számú folyamatábra Az ellenorzési folyamatokhoz kapcsolódó ellenorzési nyomvonalról Mellékletek 1. számú melléklet Az ellenorzési folyamatok ellenorzési nyomvonaláról

Az itt felsorolt táblázatokat, folyamatábrákat, és mellékletet lásd a III. függelékek részben!

68

69

II.

A belso ellenorzési tevékenységhez kapcsolódó dokumentum A belso ellenorzési kötelezettség, a belso ellenorzést végzo személy/szervezet jogállásának, feladatának meghatározása

A költségvetési szervek belso ellenorzésérol szóló 193/2003. (XI. 26.) Kormányrendelet 4. § (2) bekezdése alapján a szerv az alábbiak szerint rendelkezik a belso ellenorzési kötelezettségrol, a belso ellenorzést végzo személy/szervezet jogállásának, feladatának meghatározásáról. 1. A belso ellenorzési kötelezettség A szerv köteles megszervezni és gondoskodni a – vonatkozó jogszabályok, valamint az elkészített „Belso ellenorzési” kézikönyve által meghatározott eloírások szerinti – belso ellenorzésrol. A belso ellenorzés kialakításáról és megfelelo muködtetésérol – az államháztartási törvényben meghatározottak szerint – a költségvetési szerv vezetoje köteles gondoskodni.

2. A belso ellenorzési tevékenységet ellátó személy/szervezet jogállása A belso ellenorzési tevékenység az 1. számú mellékletben meghatározott formában kerül megszervezésre. A belso ellenorzést végzo személy vagy szervezet tevékenységét - a költségvetési szerv vezetojének közvetlenül alárendelve végzi, - jelentéseit közvetlenül a költségvetési szerv vezetojének küldi meg. Helyi önkormányzatok esetében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben foglaltak az irányadók. A költségvetési szerv vezetoje köteles biztosítani a belso ellenorök funkcionális (feladatköri és szervezeti) függetlenségét, különösen az alábbiak tekintetében: a) az éves ellenorzési terv kidolgozása, kockázatelemzési módszerek alapján és a soron kívüli ellenorzések figyelembevételével, b) az ellenorzési program elkészítése és végrehajtása, c) az ellenorzési módszerek kiválasztása, d) következtetések és ajánlások kidolgozása, ellenorzési jelentés elkészítése, e) a belso ellenor az ellenorzési tevékenységen kívül más tevékenység végrehajtásába nem vonható be. A belso ellenorzés függetlenségét biztosító szervezeti felépítést a Belso ellenorzési kézikönyv tartalmazza.

69

70

A belso ellenorzést végzo személy - feladatainak maradéktalan ellátása érdekében - az ellenorzött szerv, illetve szervezeti egység bármely he lyiségébe beléphet, - számára akadálytalan hozzáférést kell biztosítani valamennyi - irathoz, - adathoz és - informatikai rendszerhez, - kérésére az ellenorzött szerv, illetve szervezeti egység bármely dolgozója köteles szóban vagy írásban információt szolgáltatni. A belso ellenorzést végzo személy az ellenorzött szervnél, illetve szervezeti egységnél - államtitkot, szolgálati titkot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba is betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kérhet, illetve - személyes adatokat kezelhet, a jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi eloírások betartásával.

3. Az ellátandó feladatok 3.1. A belso ellenorzési tevékenység során végezendo ellenorzések A belso ellenorzési tevékenység során - szabályszeruségi, - pénzügyi, - rendszer ellenorzéseket és - teljesítmény-ellenorzéseket, illetve - informatikai rendszerellenorzéseket kell végezni, valamint - az éves beszámolókról megbízhatósági igazolásokat, az európai uniós források tekintetében zárónyilatkozatokat kell kibocsátani.

3.2. A belso ellenorzést végzo személyek munkavégzésének keretei A belso ellenorzést végzo személy munkáját - a vonatkozó jogszabályok, - a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatók és - nemzetközi belso ellenorzésre vonatkozó standard-ek, továbbá - a Belso ellenorzési kézikönyv szerint végzi.

70

71

A belso ellenorzési kötelezettség, a belso ellenorzést végzo személy/szervezet jogállásának, feladatának meghatározása 1. számú melléklet A belso ellenorzési tevékenység ellátási formájának meghatározása

A szerv a belso ellenorzési tevékenységet a következo formában szervezheti meg: - független belso ellenori szervezet (több foállású belso ellenorrel), - független belso ellenor foglalkoztatása, - a független belso ellenorzési feladatok társulásban való elláttatása, - a független belso ellenori feladatok külso szakérto személy, illetve szervezet bevonásával történo ellátása. A szerv a fent ismertetett lehetoségek közül az alábbi ellátási formát határozza meg: 2005. január 1-jétol a belso ellenorzési feladatokat Szigetvár Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Belso Ellenorzési Szervezete látja el.

71

72

III. Függelékek

72

1. számú táblázat

A tervezéssel kapcsolatos ellenorzési nyomvonal Sorszám

Tevékenység

1.

költségvetési koncepció összeállítása

2.

Jogszabályi alap

ÁHT, ÁMR, belso szabályzat

Feladatellátó

Határido

Keletkezo dokumentum

Ellenorzési feladat ellátója

szabályzat szerint szabályzat szerint koncepcióterv munkapéldánya

jegyzo

koncepció ÁHT, ÁMR, véleményeztetése belso szabályzat

szabályzat szerint szabályzat szerint koncepcióterv

jegyzo

3.

koncepció benyújtása és megtárgyalása

jegyzo polgármester

4.

költségvetésiterv ÁHT, ezet elkészítésére ÁMR,belso való felkészülés szabályzat

szabályzat szerint szabályzat szerint koncepció és eloterjesztés, a koncepcióról szóló határozat szabályzat szerint szabályzat szerint

ÁHT, ÁMR, belso szabályzat

Polgármester jegyzo

Ellenorzés módja, eszköze

megbeszélés konzultáció során annak ellenorzése, hogy a koncepcióban figyelembe vették-e valamennyi bevételi forrást ill. ellátandó feladatot, ismert kötelezettséget a helyi önkormányzati bizottságok, helyi kisebbségi önkormányzatok véleményét csatolták-e a koncepcióhoz a képviselo-testületi ülés jegyzokönyve alapján a jóváhagyott koncepció áttekintése a tervezés elmé leti, szakmai dokumentumainak ellenorzése

Könyvvezetésben való megjelenítés

74

Sorszám

Tevékenység

Jogszabályi alap

Feladatellátó

Határido

Keletkezo dokumentum

Ellenorzési feladat ellátója

Ellenorzés módja, eszköze

5.

tervezés során ellátandó egyeztetés

ÁHT, ÁMR, belso szabályzat

szabályzat szerint szabályzat szerint egyeztetési dokumentumok

jegyzo

6.

kiadási eloirányzatok tervezése (személyi juttatások, járulékok, dologi kiadások, támogatások, beruházás, felújítás, felhasználási célú kiadások) bevételek tervezése(saját bevétel,állami támogatások, elozo évi pénzmaradvány, hitel)

ÁHT, ÁMR, belso szabályzat

szabályzat szerint szabályzat szerint tervezési munka példány

jegyzo

ÁHT, szabályzat szerint szabályzat szerint tervezési munka ÁMR,belso példány szabály zat, állami támogatások tervezésére vonatkozóútmuta tók ÁHT, ÁMR, szabályzat szerint szabályzat szerint rendelettervezet belso szabályzat, központi útmutató

jegyzo

a tervezett adatokról konzultáció, a tervezéstalátámasztószá mításokellenorzése

jegyzo

a kész rendelettervezet áttekintése, beszámoltatás

7.

8.

rendelettervezet elkészítése

Könyvvezetésben való megjelenítés

konzultáció az ellátandó egyeztetési feladatokról, utólag a rendelkezésre álló egyeztetési dokumentumok áttekintése a területre vonatkozóan elkészült tervezet és az azt megalapozó számítások áttekintése, ill. beszámoltatás

74

75

Sorszám

9.

10.

Tevékenység

költségvetési rendelet megtárgyalása, jóváhagyása, elemi költségvetés megállapítása költségvetési dokumentációk megorzése

Jogszabályi alap

ÁHT, ÁMR, belso szabályzat

ÁHT, ÁMR, belso szabályzat

Feladatellátó

Határido

Keletkezo dokumentum

szabályzat szerint szabályzat szerint költségvetési rendelettervezet, eloterjesztés, jóváhagyott rendelet, elemi költségvetés szabály zat szerint szabályzat szerint a tervezés során keletkezett dokumentumok

Ellenorzési feladat ellátója

jegyzo

jegyzo

Ellenorzés módja, eszköze

konzultáció az elkészített elemi költségvetés és a jóváhagyott költségvetési rendelet áttekintésével a dokumentációk tárolásának ellenorzése beszámoltatással

Könyvvezetésben való megjelenítés

eloirányzat könyvelés

75

76

2. számú táblázat

A pénzügyi végrehajtással kapcsolatos ellenorzési nyomvonal Sorszám

Tevékenység

Jogszabályi alap

1.

szabályzatok elkészítése, aktualizálása

2.

eloirányzatok felhasználása - személyi jutÁHT, ÁHT tatások és létvégrehajtási számeloirányzat rendelete, számviteli tv.

- dologi kiadások eloirányzata

ÁHT, ÁHT végrehajtási rendelete, számviteli tv.

ÁHT, ÁHT végrehajtási rendelete, számviteli tv.

Feladatellátó

Határido

Keletkezo dokumentum

Ellenorzési feladat ellátója, ellenorzés gyakorisága

Ellenorzés módja, eszköze

Könyvveze tésben való megjelenítés

szerv vezetoje, képviselotestület

a szabályzat készítési kötelezettséget elrendelo jogszabály szerint

szabályzatok

jegyzo évente

kész szabályzatok megtekintése

gazdálkodási ügyintézo, gazdálkodási ügyrend munkaköri leírás szerint

folyamatos

analitikus nyilvántartás, könyvelési napló, eloirányzat-felhasználási ütemterv

jegyzo a féléves ill. az éves beszámolóhoz kapcsolódóan

beszámoltatás

kötelezettségvállalás nyilvántartásba való felvezetés

gazdálkodási ügyintézo, gazdálkodási ügyrend munkaköri leírás szerint

negyedévente

analitikus nyilvántartás, könyvelési napló, eloirányzat-felhasználási ütemterv

jegyzo a féléves ill. az éves beszámolóhoz kapcsolódóan

beszámoltatás

kötelezettségvállalás nyilvántartásba való felvezetés

76

77

Sorszám

Tevékenység

Jogszabályi alap

Feladatellátó

Határido

Keletkezo dokumentum

Ellenorzési feladat ellátója, ellenorzés gyakorisága

Ellenorzés módja, eszköze

- felhalmozási kiadások eloirányzata

ÁHT, ÁHT végrehajtási rendelete, számviteli tv. + közbeszerzési szabályzat

gazdálkodási ügyintézo, gazdálkodási ügyrend munkaköri leírás szerint

negyedévente

analitikus nyílvántartás, könyvelési napló, eloirányzat-felhasználási ütemterv

jegyzo a féléves ill. az éves beszámolóhoz kapcsolódóan

beszámoltatás

3.

Saját bevételekeloirán yzat teljesítésebérleti díjakadóbevételek egyéb bevételek

ÁHT, ÁHT végrehajtási rendelete, számviteli rend, helyi adórendeletek

gazdálkodásiügyi ntézo, gazdálkodási ügyrend munkaköri leírás szerint

folyamatos

analitikus nyilvántartás, könyvelési napló,eloirányzatfelhasználási ütemterv

jegyzoa féléves ill. az éves beszámolóhoz kapcsolódóan

a felelosök beszámoltatása, a rendelkezésre álló dokumentumok áttekintése

4.

állami támogatásokkal, hozzájárulásokk al kapcsolatos eloirányzatok teljesítése

ÁHT, ÁHT végrehajtási rendelete

gazdálkodási ügyintézo, gazdálkodási ügyrend munkaköri leírás szerint

folyamatos

bevételek analitikus nyilvántartása, könyvelési napló, eloirányzatfelhasználá si ütemterv

jegyzo lega lább a félé ves ill. az éves beszámolóhoz kapcsolódóan

állami támogatás egyezteto tábla, valamint a szervnél kimutatott adatok egyeztetése, szóbeli beszámoltatás

Könyvveze tésben való megjelenítés

könyvelés azérintett 9-es,7es számlára

77

78

Sorszám

Tevékenység

Jogszabályi alap

Feladatellátó

Határido

Keletkezo dokumentum

Ellenorzési feladat ellátója, ellenorzés gyakorisága

Ellenorzés módja, eszköze

Könyvveze tésben való megjelenítés

5.

pályázatok

ÁHT, ÁHT végrehajtási rendelete pályázati kiírások, pályázatok elszámolására vonatkozó szabályok

szerv vezetoje, gazdálkodási ügyintézo gazdálkodási ügyrend munkaköri leírás szerint

jogszabályok, eloírások szerint

pályázattal kapcsolatos pénzügyi teljesítések analitikus nyilvántartása, könyvelési napló, eloirányzatfelhasználá si ütemterv

jegyzo havonta

pályázat tervezeteinek áttekintése, jóváhagyása, szóbeli beszámoltatás

6.

fokönyvi és analitikus könyve-lés

ÁHT, ÁHT végrehajtási rendelete, számviteli rend, számviteli jogszabályok

gazdálkodásiügyi ntézo

folyamatos

analitikus nyilvántartások, könyvelési naplók,

jegyzonegyedéve nte

a fokönyvi kivonatok áttekintése, teljesítésiadatok ellenorzése, szóbeli beszámoltatás azanalitika és a fo-könyv közöttiegyeztetésr ol, anegyedéves fel-adásokról

könyvelési naplók, negyedéves feladások bizonylatai

7.

bizonylati rend és bizonylatkezelés

számviteli törvény, belso számviteli rend, bizonylati szabályzat

gazdálkodási ügyintézo

folyamatos

analitikus és fokönyvi könyvelés

jegyzo negyedévente

szóbeli beszámoltatás

analitikus és fokönyvi könyvelés

78

79

Sorszám

Tevékenység

Jogszabályi alap

Feladatellátó

Határido

Keletkezo dokumentum

Ellenorzési feladat ellátója, ellenorzés gyakorisága

Ellenorzés módja, eszköze

8.

pénzkezelési tevékenység

számviteli tv., bizonylati szabályzat, házi pénztár és pénzkezelési szabályzat

pénztáros

folyamatos

bevételi és kiadási pénztár bizonylatok, pénztárjelentés

jegyzo havonta

a pénztár tevékenységének áttekintése, szükség esetén rovancsolás, szóbeli beszámoltatás

9.

Bankszámlaforg alom kezelésitevéken ység,utalások teljesítése

számviteli tv., bizonylati szabályzat, bankszámlapénzkezelési szabályzat

Gazdálkodási ügyintézo, gazdálkodási ügyrend munkaköri leírás szerint

folyamatos

banknapló, szállítónyilvántartás

Jegyzo negyedévente

szóbeli beszámoltatás, banszámla forgalom, utalások tételes ellenorzése

Könyvveze tésben való megjelenítés

79

80

Sorszám

Tevékenység

Jogszabályi alap

Feladatellátó

Határido

Keletkezo dokumentum

Ellenorzési feladat ellátója, ellenorzés gyakorisága

Ellenorzés módja, eszköze

Könyvveze tésben való megjelenítés

10.

leltározási tevékenység

számviteli tv., leltározási, leltárkészítési szabályzat

gazdálkodási ügyintézo, gazdálkodási ügyrend munkaköri leírás szerint

leltározási szabályzat szerint

le ltározási ütemterv, bizonylatok, jegyzokönyvek

jegyzo évente egy alka lommal

beszámoltatás a felkészülésrol, a leltárértékelési feladatok ellátásáról, az elkészített ütemtervrol, a leltározás végrehajtásának áttekintése a leltározási dokumentumok alapján

esetleges többlet vagy hiány könyvviteli rendezése

11.

selejtezési tevékenység

számviteli tv., selejtezési szabályzat

szerv vezetoje, gazdálkodási ügyintézo, gazdálkodási ügyrend ill. munkaköri leírás szerint

selejtezési szabályzat szerint

selejtezési jegyzokönyv

jegyzo selejtezés alkalmával

selejtezési dokumentumok áttekintése

selejtezett ill. hasznosított vagyontárgyak analitikus és fokönyvi könyvelése

80

81

Sorszám

12.

Tevékenység

Jogszabályi alap

Feladatellátó

Határido

Keletkezo dokumentum

kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés szabályainak áttekintése

ÁHT, ÁHTvégrehajtásire ndelete,gazdálkodá si ügyrend

kötelezettségváll alás bonyolítása és ellenjegyzése

- teljesítés szakmai igazolása

Ellenorzési feladat ellátója, ellenorzés gyakorisága

Ellenorzés módja, eszköze

szerv vezetoje,gazdálko dásiügyintézo, gazdálkodási ügyrend ill. munkaköri leírás szerint

évente legalábbegy alkalommalév elején

belso szabályzat

jegyzo szükségszerint

szóbeli beszámoltatás

ÁHT, ÁHT végrehajtási rendelete, gazdálkodási ügyrend + pénzgazdálkodási jogkörök szabályozása

gazdálkodási ügyrend szerint, pénzgazdálkodási jogkörök szabályozása szerint

folyamatos

kötelezettségvállalás-nyilvántartás, érvényesíto lap és utalványrendelet

jegyzo évente legalább két alkalommal

szóbeli beszámoltatás

ÁHT, ÁHT végrehajtási rendelete, gazdálkodási ügyrend + pénzgazdálkodási jogkörök szabályozása

pénzgazdálk odási jogkörök szabályozása szerint

folyamatos

érvényesíto lap és utalványrendelet

jegyzo évente legalább két alkalommal

szóbeli beszámoltatás

Könyvveze tésben való megjelenítés

analitikus könyvelés, 0-s számlaosztályba rögzítés

81

82

Sorszám

13.

Tevékenység

Jogszabályi alap

Feladatellátó

- érvényesítés

ÁHT, ÁHT végrehajtási rendelete, gazdálkodási ügyrend + pénzgazdálkodási jogkörök szabályozása

pénzgazdálkodási jogkörök szabályozása szerint

folyamatos

érvényesíto lap és utalványrendelet

jegyzo évente legalább két alkalommal

szóbeli beszámoltatás

utalványozásés ellenjegyzés

ÁHT, ÁHTvégrehajtásire ndelete,gazdálkodá si ügyrend+ pénzgazdálkodási jogkörökszabályozá sa

pénzgazdálkodási jogkörök szabályozása szerint

folyamatos

érvényesíto lap és utalvány-rendelet

jegyzoévente legalábbkét alkalommal

szóbeli beszámoltatás

gazdálkodási ügyintézo munkaköri leírás szerint

folyamatos

vagyonnyilvántart ás

jegyzo évente egyszer, legalább a beszámolóhoz kapcsolódóan

nyilvántartásokba betekintés, szóbeli beszámoltatás

Vagyongazdálkodás - vagyon ÁHT, ÁHT nyilvántartása végrehajtási rendelete, számviteli tv., vagyonrendelet számviteli rend

Határido

Keletkezo dokumentum

Ellenorzési feladat ellátója, ellenorzés gyakorisága

Ellenorzés módja, eszköze

Könyvveze tésben való megjelenítés

82

83

Sorszám

Tevékenység

Jogszabályi alap

Feladatellátó

Határido

- meglévo vagyon hasznosítása

ÁHT, ÁHT végrehajtási rendelete, számviteli tv., vagyonrendelet számviteli rend

képviselo-testület, szerv vezetoje, gazdálkodási ügyintézo

folyamatos

- meglévo vagyon értékesítése

ÁHT, ÁHT végrehajtási rendelete, számviteli tv., vagyonrendelet számviteli rend

képviselo-testület, szerv vezetoje, gazdálkodási ügyintézo

az értékesítésre vonatkozó döntés szerint

Keletkezo dokumentum

analitikus nyilvántartás

Ellenorzési feladat ellátója, ellenorzés gyakorisága

Ellenorzés módja, eszköze

jegyzo évente egyszer, legalább a beszámolóhoz kapcsolódóan

a vagyonhasznosítá sra vonatkozó eloírások betartásának ellenorzése, szóbeli beszámoltatás, dokumentumok ellenorzése

jegyzo legalább negyedévente

a vagyonváltozással kapcsolatos számszaki és szóbeli információkérés

Könyvveze tésben való megjelenítés fokönyvi könyvelés

83

84

A pénzügyi beszámolással kapcsolatos ellenorzési nyomvonal Sorszám

1. 2.

3.

4. 5.

6.

Tevékenység

beszámoló elkészítésére való felkészülés éves beszámoló során ellátandó egyeztetési feladatok számszaki adatok elokészítése

Jogszabályi alap

Feladatellátó

Határido

Keletkezo dokumentum

ÁHT, ÁMR, belso szabályzat

szabályzat szerint

szabályzat szerint

ÁHT, ÁMR, belso szabályzat

szabályzat szerint

szabályzat szerint

ÁHT, ÁMR, belso szabályzat

szabályzat szerint

szabályzat szerint

leltározási feladatok ÁHT, ÁMR, ellátása belso szabályzat, számviteli tv. pénzmaradvány ÁHT, ÁMR, és személyi jutbelso szabályzat tatások maradványának meghatározása

gazdálkodó

szabályzat szerint

leltárok

szabályzat szerint

szabályzat szerint

pénzmaradványkimutatás személyi juttatások maradványának kimutatása

éves beszámoló számszaki elkészítése

szabályzat szerint

szabályzat szerint

éves beszámoló

ÁHT, ÁMR,belso szabály zat

Ellenorzési feladat ellátója, ellenorzés gyakorisága

jegyzo a beszámoló elkészítése elott egyeztetések jegyzo dokumentumai a beszámolási feladatok elvégzése elott és a végén fokönyvi kivonatok, jegyzo számlaforgalmak a beszámolási feladatok elvégzése során és a végén

jegyzo a feladat ellátása során folyamatosan jegyzo a beszámolási feladatok végén

jegyzoa számszaki beszámoló elkészítése során folyamatosan

Ellenorzés módja, eszköze

szóbeli tájékoztatás

dokumentumok áttekintése

szóbeli beszámoltatás, szükség esetén a számszaki adatok valódiságának ellenorzése tételes ellenorzés szóbeli beszámoltatás, szükség esetén a kimutatások alátámasztását szolgáló nyilvántartások, fokönyvi számlák ellenorzése számszaki beszámoló áttekintése

84

85

Sorszám

Tevékenység

Jogszabályi alap

Feladatellátó

Határido

Keletkezo dokumentum

Ellenorzési feladat ellátója, ellenorzés gyakorisága

7.

államháztartási ÁHT, ÁMR, mérleg összeállítása belso szabályzat

szabályzat szerint

szabályzat szerint

mérleg

8.

éves beszámolót jóváhagyó testületi rendelet elkészítése éves elemi beszámoló megállapítása, dokumentációjának elkészítése Beszámoló dokumentációk megorzése

ÁHT, ÁMR, belso szabályzat

szabályzat szerint

szabályzat szerint

rendelettervezet

ÁHT, ÁMR, belso szabályzat

szabályzat szerint

szabályzat szerint

elemi beszámoló

jegyzo

ÁHT, ÁMR, belso szabályzat

szabályzat szerint

szabályzat szerint

a beszámolóval kapcsolatban keletkezett dokumentumok listája

jegyzo alkalomszeruen

9.

10.

Ellenorzés módja, eszköze

jegyzo szóbeli tájékoztatás a mérlegek elkészítése után jegyzo ellenorzés, a feladatellátás során tájékoztatáskérés folyamatosan az elkészített elemi beszámoló és a testület által jóváhagyott beszámoló egyeztetése beszámoltatás ill. a dokumentáció tárolásának ellenorzése

85

86

1. SZÁMÚ FOLYAMATÁBRA

Tervezéssel kapcsolatos ellenorzési nyomvonal folyamatábrája 1. GAZDASÁGI PROGRAM ELKÉSZÍTÉS FELÜLVIZSGÁLAT 2. KÖLTSÉGVETÉSI KONCEPCIÓ Ö SSZEÁLLÍTÁS VÉLEMÉNYEZTETÉS BENYÚJTÁS TÁRGYALÁS 3. KÖLTSÉGVETÉSI TERVEZÉS FELKÉSZÜLÉS

Munkamegosztá Á LTALÁNOS SZABÁLYOK MEGHATÁROZÁSA

Címrend szerinti tervezés EGYEZTETÉS

Részletes tervezés Terv egyensúly megteremtése Rendelet tervezet, eloterjesztés, ÁHT-s mérlegek

RENDELET MEGTÁRGYALÁSA, JÓVÁHAGYÁSA

DOKUMENTÁCIÓ ELKÉSZÍTÉSE , TOVÁBBÍTÁSA , ORZÉSE

86

87

2. SZÁMÚ FOLYAMATÁBRA

Végrehajtással kapcsolatos ellenorzési nyomvonal folyamatábrája VÉGREHAJTÁS 1. SZABÁLYZATOK ELKÉSZÍTÉS A KTUALIZÁLÁS 2. SZEMÉLYI JUTTATÁSOK

ELOIRÁNYZAT FELHASZNÁLÁS NYOMONKÖVETÉSE

JUTALOM KIFIZETÉS ELLENORZÉSE

ELOIRÁNYZAT -FELHASZNÁLÁSI ÜTEMTERV BETARTÁSA , MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT

3. DOLOGI KIADÁSOK BESZERZÉSI TEVÉKENYSÉG ELLENORZÉSE

M EGRENDELÉSEK

ELOIRÁNYZAT -FELHASZNÁLÁSI ÜTEMTERV BETARTÁSA , MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT

4. FELHALMOZÁSI KIADÁSOK ELOIRÁNYZAT -FELHASZNÁLÁSI ÜTEMTERV BETARTÁSA ,

FELELOSSÉGI KATEGÓRIÁK

MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT

5. SAJÁT BEVÉTELEK M UNKAMEGOSZTÁSI BESZEDÉS

FELELOSÉG

ELOIRÁNYZAT -FELHASZNÁLÁSI ÜTEMTERV BETARTÁSA, MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT

6. TÁMOGATÁSOK, HOZZÁJÁRULÁSOK IGÉNYLÉS

PÁLYÁZATOK

87

88

7. FOKÖNYVI ÉS ANALITIKUS KÖNYVELÉS FOKÖNYVI KÖNYVELÉS

A NALITIKUS KÖNYVELÉS

KAPCSOLAT , FELADÁSOK

8. BIZONYLATI REND ÉS BIZONYLATKEZELÉS BIZONYLATI REND BIZONYLATKEZELÉS

9. HÁZIPÉNZTÁRI PÉNZKEZELÉSI TEVÉKENYSÉG PÉNZFORGALOM BONYOLÍTÁS 10. BANKSZÁMLA FORGALOM KEZELÉSI TEVÉKENYSÉG SZÁMLAFORGALOM BONYOLÍTÁS

UTALÁSOK

11. LELTÁROZÁSI TEVÉKENYSÉG ISMERETSZERZÉS

ÉRTÉKELÉS

ÜTEMTERV

LELTÁROZÁS

12. PÉNZGAZDÁLKODÁSI JOGKÖRÖK GYAKORLÁSA

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS ELLENJEGYZÉSE

TELJESÍTÉS SZAKMAI IGAZOLÁSA UTALVÁNYOZÁS

ÉRVÉNYESÍTÉS UTALVÁNY ELLENJEGYZÉSE PÉNZÜGYI TELJESÍTÉS

13. VAGYONGAZDÁLKODÁS NYILVÁNTARTÁS

HASZNOSÍTÁS

ÉRTÉKESÍTÉS

88

89

14. FÉLÉVES ÉS ÉVES BESZÁMOLÁS FELKÉSZÜLÉS M UNKAMEGOSZTÁS CÍMREND SZERINTI BESZÁMOLÁS EGYEZTETÉS RÉSZLETES FÉLÉVI BESZÁMOLÓ ELKÉSZÍTÉSE M EGTÁRGYALÁS, JÓVÁHAGYÁS DOKUMENTÁCIÓ

89

90

3. SZÁMÚ FOLYAMATÁBRA ELLENORZÉSI FOLYAMATO K ELLENORZÉSI NYOMVONALA

KIEMELT ELLENORZÉSI FOLYAMATOK 1. SZABÁLYZATOK ELLENORZ ÉSE HATÁLYOSSÁG

BETARTHATÓSÁG ÉS SZABÁLYOSSÁG

2. SZEMÉLYI JUTTATÁSOK

NYILVÁNTARTÁSOK BÉRSZÁMFEJTÉS M EGBÍZÁSI DÍJAK JUTALOM ELOIRÁNYZAT -FELHASZNÁLÁSI ÜTEMTERV

3. DOLOGI KIADÁSOK

BESZERZÉS ELOIRÁNYZAT -FELHASZNÁLÁS NYOMONKÖVETÉSE

KIADÁS, KÖLTSÉGHELYEK AZONOSÍTÁSA

4. FELHALMOZÁSI KIADÁSOK SZÜKSÉGESSÉG ELLENORZÉSE

GAZDASÁGOS MEGVALÓSÍTÁS ELLENORZÉSE

HATÁSTANULMÁNYOK

90

91

5. számú melléklet A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló többször módosított 1993. évi LXXVII. törvény 59.§ (3) bekezdése alapján a kisebbségi közügyek ellátásához, a muködési feltételek 27.§ szerinti biztosításához szükséges ingó és ingatlan vagyontárgyak ingyenes használatba adott köre Ingatlan: 7972 Gyöngyösmellék, Szabadság tér 3. alatt található községházában irodahelyiség (régi postahivatal épülete) Ingók: -

1 db vegyestüzelésu kályha, 3 db asztal, 8 db szék, 1 db asztalteríto, 1 db 3 lapos polc, 1 db tükör, 1 db hosugárzó, 1 db 10 literes bojler, 1 db mosogató, 1 db mosdó 1 db FEFO Scienic Pc (gyáriszám: 01-20771) 1 db 17’ monitor (gyáriszám: AV17HDBX407927X) 2 db GENIUS hangfal (gyáriszám: ZJDJ08202356) 1 db MaxCom telefon (szériaszám: 8801AFA08431)

91