DIÓSJEN
KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISEL -TESTÜLETE 8/2007. (X. 02.) számú rendelete az állattartásról
Diósjen Község Önkormányzati Képvisel -testülete (a továbbiakban: képvisel -testület) az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése által biztosított jogkörében eljárva az állattartás helyi szabályaira vonatkozóan az alábbi rendeletet alkotja. I. A rendelet hatálya 1. § (1) E rendelet hatálya Diósjen közigazgatási területén folytatott állattartásra terjed ki. (2) A rendelet személyi hatálya kiterjed valamennyi állattartóra, aki magán- és közfogyasztás vagy haszonszerzés céljából, illetve kedvtelésb l tart állatot. (3) A rendelet hatálya nem terjed ki az ebtartásra. Általános és értelmez rendelkezések 2. § (1) A rendelet alkalmazása szempontjából haszonállat minden állat, melyet magán és közfogyasztásra, illetve haszonszerzés céljából tartanak. Haszonállatnak min sülnek továbbá a vadonél , tenyésztési céllal befogott fajok, valamint a kedvtelésb l tartott állatok is, ha azokat tenyésztik. (2) A haszonállatok csoportjai: a.) nagy haszonállat: szarvasmarha, bivaly, ló, szamár, öszvér, póniló b.) közepes haszonállat: sertés, juh, kecske, vadonél , tenyésztési céllal befogott fajok c.) kis haszonállat: baromfifélék, prémes állatok, méh, vadonél , tenyésztési céllal befogott apróvad fajok, kedvtelésb l tartott állat tenyésztése. (3) A rendelet alkalmazása szempontjából kedvtelésb l tartott állatnak min sülnek mindazon állatok, melyek nem magán- és közfogyasztást, illetve jövedelem szerzést szolgálnak, különös tekintettel az alábbi csoportokra: - verseny- és sportcélra tartott állatok, - mutatványos vagy bemutatási célra szolgáló állatok, - ebek (pásztor-, rz -, véd -, ment -, jelz -, vakvezet terápiás kutyák) - macskák, - madarak, - kisállat kereskedésben kapható kisállatok, - a fegyveres er k, testületek, érdekvédelmi szervek és a közfeladatot ellátó rszolgálatok által, az alaptevékenységük ellátásához szolgálati célból tartott állatok ott, ahol jogszabály másként nem rendelkezik, - háziasított állatok gazdátlan egyedei (kóbor állat),
-
vadon él állatfajok bármilyen célból tartott egyedei ott, ahol jogszabály másként nem rendelkezik, veszélyes állatok.
(4) Veszélyes állatoknak min sülnek mindazon állatfajok egyedei, amelyek genetikai, biológiai tulajdonságaik (méret, testalkat, támadó természet, mérges csípés, marás bekövetkezésének a lehet sége, stb.) révén az emberek életére, testi épségére veszélyt jelenthetnek. Az ide tartozó fajok egyedeit a 8/1999. (VIII.13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. Az itt nem szerepl fajok indokolt esetben veszélyessé nyilváníthatók az 1998. évi XXVIII. tv. 20 § (2)-(3) bekezdései szerint. (5) A veszélyes állatok tartása, szaporítása, illetve az országba történ behozatala el zetes hatósági engedélyhez kötött, melyet az 1998. évi XXVIII. t rvény 20-22.§-a tartalmaz. II. Az állattartás általános szabályai 3. § (1) Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelel életfeltételekr l gondoskodni. (2) Az állat életfeltételeinek kialakításánál tekintettel kell lenni korára, nemére és élettani állapotára. Biztosítani kell az egymásra veszélyt jelent , egymást nyugtalanító állatok elkülönített tartását. (3) Az állattartónak gondoskodnia kell az állat igényeinek megfelel rendszeres, de legalább napi egyszeri ellen rzésér l. (4) Az állattartó gondoskodni köteles az állat megfelel és biztonságos elhelyezésér l, szakszer gondozásáról, szökésének megakadályozásáról. (5) A megkötve tartott vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is biztosítani kell a zavartalan pihenés és a sérülésmentes mozgás lehet ségét. (6) A szabadban tartott állatot – különleges igényeit is figyelembe véve – védeni kell az id járás káros hatásaitól és természetes ellenségeit l. Az állandóan zárt körülmények között tartott állat számára az állattartó köteles az állat szükségleteihez igazodó, megfelel mozgásteret biztosítani. (7) A gazdasági haszon céljából tartott állat tartása során el nyben kell részesíteni az állatkímél technológiákat. (8) Az állatnak tilos indokolatlan vagy elkerülhet fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozni, így különösen az állatot nem szabad: a.) kínozni, b.) emberre vagy állatra uszítani, illet leg állatviadalra idomítani, c.) kényszertakarmányozásra fogni, kivéve az egészségügyi megfontolásból való kényszer táplálás esetét, d.) a kíméletét nem biztosító módon mozgatni és szállítani, elhelyezni,
e.) a teljesít képességét felismerhet en meghaladó teljesítményre kényszeríteni, f.) természetellenes és önpusztító tevékenységre szoktatni. (9) Tilos az állat fizikai, pszichikai állapotának olyan megterhelése, küzdelemre késztetése egy másik állattal vagy emberrel, amely sérülést vagy halált okozhat. Tilos az állatviadal szervezése, tartása, továbbá az állatviadalra fogadásszervezése, az állatviadalon való közrem ködés, részvétel, fogadáskötés. Tilos állatviadal céljára - állatot tartani, tenyészteni, kiképezni, idomítani, valamint más személynek átadni, vagy forgalmazni; - építményt vagy földterületet, anyagi eszközt más személy rendelkezésére bocsátani. (10) Az ember környezetében tartott állat, valamint a veszélyes állat tulajdonjogával, tartásával felhagyni nem szabad. Az állat el zése, elhagyása vagy kitétele tilos. (11) Az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül kioltani nem szabad. Elfogadható oknak, körülménynek min sül különösen az élelmezési cél vágóállat esetében, a prém termelése a hagyományosan e célból tartott állat esetében, az állományszabályozás, a gyógyíthatatlan betegség, illetve sérülés, a fert betegségek kontrollja, valamint az azok ellen való védekezés, a kártev k irtása, a másként el nem hárítható támadás megakadályozása és a tudományos kutatás. Kutya és macska tekintetében az élelmezési cél, illetve a prém termelése nem min sül elfogadható oknak, körülménynek. 4. § (1) Az állat tartása során gondoskodni kell arról, hogy a tartás - állat és ember egészségét veszélyeztet fert zést vagy sérülést ne okozzon, testi épséget ne veszélyeztessen, - állatvédelmi, közegészségügyi, környezetvédelmi jogszabályokat ne sértsen, - anyagi kárt ne okozzon. Az esetleges kárért az állat tulajdonosa felel s. (2) Minden állat csak oly módon tartható, hogy az a közterületeket, a lakóépületek közvetlen környékét ne szennyezze. Az esetleges szennyezés eltávolításáról az állat tulajdonosa (a felügyeletet ellátó személy) köteles gondoskodni. (3) Minden állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állattartás következtében mások jogos érdekei sérelmet ne szenvedjenek. (4) Az állattartó köteles az arra jogosultak ellen rzését t rni a jelen rendeletben meghatározott szabályok betartása vonatkozásában. III. Az állattartás építési, állategészségügyi állat- és környezetvédelmi szabályai 5. § (1) Haszonállatokat tartani csak az Országos Településrendezési és Építésügyi Követelményekr l szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormány rendelet (továbbiakban OTÉK) által el írtaknak megfelel helyen és építményben lehet, a külön jogszabályokban el írtak szerint, beleértve az építési szabályzatról és szabályozási tervr l szóló helyi, hatályos rendeletet is.
(2) Haszonállatot tartani csak lakóépületen kívül, e célra létesített épületben (istállóban, ólban, ketrecben,) lehet, a 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet 4-8.§-ában foglaltak betartása mellett. (3) Haszonállatot közös udvarban, kertben, közös, illetve idegen tulajdonú ingatlanon tartani csak a tulajdonos- vagy bérl társak írásbeli hozzájárulásával lehet. (4) Ha az állattartó az állattartáshoz szükséges létesítmények m szaki el írásait megszegi, az építésügyi hatóság az építésügyi jogszabályok szerint jár el. Indokolt esetben elrendelheti az épület átalakítását, lebontását, illetve a használat megszüntetését. 6. § (1) Az állat tartásánál meg kell tartani az állategészségügyi, a közegészségügyi a környezetvédelmi, valamint az állatvédelmi el írásokat; ezeket érvényesíteni kell az állat szállítása, forgalmazása, az állati eredet termék el állítása, feldolgozása, tárolása és forgalmazása során is. (2) Az állat etetésére és itatására csak olyan takarmányt és itatóvizet szabad felhasználni, amely az állat, illet leg közvetve az ember egészségét nem veszélyezteti. (3) Az állattartáshoz olyan állattartó épületet, telepet, karámot, stb. (a továbbiakban: állattartó létesítmény) kell létesíteni, továbbá olyan állattenyésztési, állattartási technológiát kell alkalmazni, amely lehet vé teszi az állatok fert zésmentes, egészséges környezetben való tartását és biztosítja, hogy az állati termék közvetlenül emberi fogyasztásra vagy élelmiszer-el állításra alkalmas legyen. (4) Az állattartó köteles: a.) állatának állatorvosi ellátásáról rendszeresen gondoskodni; b.) jogszabályban meghatározott fajú és létszámú állat tartása esetén állománynyilvántartást vezetni és az állatorvosi ellátást írásbeli szerz déssel biztosítani, az állat(ok) állat-egészségügyi felügyeletét ellátó állatorvost, illetve a települési önkormányzat jegyz jét a tartott állatok fajáról, létszámáról, az állatok tartási helyér l és a fent felsoroltakban bekövetkezett változásról azonnal tájékoztatni; c.) állata betegségér l vagy annak gyanújáról az állatorvost értesíteni, a beteg, betegségre gyanús állatát megvizsgáltatni, az állatorvosnak az állat (állomány) kezelésére és a betegség továbbvitelének megakadályozására adott utasításait – jogszabályban meghatározott esetekben haladéktalanul – végrehajtani; d.) állatának az állategészségügyi hatóság által járványügyi, illetve higiéniai okból elrendelt vizsgálatát, kezelését, véd oltását, elszállítását és leölését t rni, a feladatot ellátó állatorvos részére segélyszemélyzetr l gondoskodni, és a kárenyhítési kötelezettségének mértékéig közrem ködni; e.) az állat elhullását vagy állatorvosi közrem ködés nélkül történt kényszervágását az állatorvosnak bejelenteni, és az állatot vizsgálatra bemutatni; f.) a jogszabályban meghatározott esetekben a levágott állatát állatorvossal megvizsgáltatni; g.) az elhullott állata tetemének, illet leg az állati eredet mellékterméknek és hasznosíthatatlan állati eredet anyagnak az ártalmatlanná tételér l gondoskodni;
h.) az állategészségügyi hatóságot – annak felhívására – az állati hulladék ártalmatlanná tételének jogszabályban megengedett módjáról tájékoztatni. (5) Az állattartó köteles állattartási tevékenységér l (ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, juh, kecske, sertés, méhcsaládok esetén létszámtól függetlenül, baromfi és nyúlállományok esetén száz egyed felett), a tevékenység megkezdésér l, illetve megszüntetésér l az állatállományt ellátó állatorvost, illet leg a települési önkormányzat jegyz jét egyidej leg tájékoztatni. (6) A méhészkedést minden évben február végéig, az újonnan kezdett méhészkedést pedig e tevékenység megkezdését l számított nyolc napon belül kell bejelenteni a méhek tartási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyz jénél. 7. § (1) Az állattartó az állattartás során folyamatosan köteles betartani az állatvédelmi szabályokat, melyeket az 1998. évi XXVIII tv. 6 – 8. §-a, és a 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet 3-13. §-ai tartalmaznak. (2) A rendeletek megszeg i elleni intézkedés – a természetvédelmi oltalom alatt álló, illetve nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó állat kivételével- a jegyz hatáskörébe tartozik, a 245/1998. (XII. 31.) Kormányrendelet el írásai szerint. (3) A természetvédelmi oltalom alatt álló, illetve nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó veszélyes állat tartását, szaporítását a természetvédelem illetékes állami szerve engedélyezi, a tervezett tartás helye szerint illetékes jegyz és állategészségügyi hatóság szakhatósági hozzájárulásával. 8. § (1) Az állattartó köteles az állattartó létesítmények és környezetük folyamatos takarításáról, illetve tisztán tartásáról és rendszeres fert tlenítésér l gondoskodni, melyet nagy- és közepes haszonállatnál legalább havonta, kishaszonállatnál évenként legalább kétszer, megfelel fert tlenít szerrel kell elvégezni. (Részletes el írás az Állategészségügyi Szabályzat 18. számú függelékében.) (2) Élelmiszer hulladékot – a 75/2002. (VIII. 16.) FVM rendelet 28. §-a alapján – tilos sertésekkel feletetni. Ártalmatlanításáról a 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet szerint kell gondoskodni. (3) Trágyát, trágyalevet csak szivárgásmentes, zárt tárolóban lehet tárolni. Elszóródás-mentes szállításáról, szakszer elhelyezésér l, az esetleges környezeti szennyez dés haladéktalan eltávolításáról az állattartó köteles gondoskodni. Él vízbe, szennyvízcsatornába, kommunális hulladék közé juttatni tilos. (4) A trágya tárolásának és felhasználásának szabályait a vizek mez gazdasági eredet nitrátszennyezéssel szembeni védelmér l szóló 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
(5) A kijuttatott istállótrágyát lehet leg azonnal, de legfeljebb 14 napon belül a talaj fels szerkezetes rétegébe egyenletesen be kell dolgozni. Tilos a trágya kijuttatása december 1. és február 15. között. Trágya nem juttatható ki felszíni vízt l, forrástól, emberi fogyasztásra, illetve állatok itatására szolgáló kúttól 10 m-es sávban. (6) Az állattartás során a szagártalom zavaró hatását a lehet legkisebb mértékre csökkenteni kell. Ehhez ajánlott 5 dkg/m2/nap mennyiség szuperfoszfát vagy zeolit, esetleg klórmészpor alomba keverése. (7) A rovarok és rágcsálók folyamatos irtásáról minden állattartó köteles gondoskodni a 18/1998. (VI.3.) NM rendelet 36.§-a szerint.
A haszonállattartás területei 9. § (1) Haszonállat a következ területeken tartható, figyelemmel a (2)-(5) bekezdésekre is: a) A lakóterületeken (FL) övezet; b) Mez gazdasági hasznosítású belterületi ingatlanok; c) Külterületi mez gazdasági ingatlanok; (2) Kertvárosias (KEL) lakóterület családi házzal beépített ingatlanain – amennyiben az e rendeletben el írt állattartási feltételek biztosítottak – kisállat tartható. (3) A településközponti vegyes terület (TV/FL) családi házainál nagy haszonállat tartására szolgáló épület nem építhet . Meglév épületben a polgármester egyedi engedélye alapján nagy haszonállat tartható. Közepes- és kis haszonállat e rendelet feltételeinek biztosítása esetén tartható. (4) Külterületen építési engedéllyel létesített állattartó épületben – az e rendeletben meghatározott feltételek megléte esetén – mindenféle haszonállat létszámkorlátozás nélkül tartható. (5) Méheket tartani, méhészkedést gyakorolni az (1) bekezdésben rögzített területen a 15/1969. (XI. 6.) MÉM számú rendelet – valamint az állategészségügyi és növényvédelmi jogszabályok – megtartása mellett, az alábbi korlátozással lehet: A méhek aktív id szakában (április 15-ét l szeptember 15-ig) a kertes családi házas ingatlanokon a 10. § (1) bekezdés a.) pontjában rögzített méhcsalád tartható. A többi méhet vándortanyán kell tartani, mely belterületen is létesíthet , amennyiben 200 méteres véd távolság biztosítható a lakott épületekt l. A méhészett l 50-50 méterre „Vigyázat méhek!” feliratú figyelmeztet táblát kell elhelyezni. Nyugalmi id szakban (szeptember 16-ától április 14-ig) a méhcsaládok száma nem esik korlátozás alá. (6) Haszonállat tartása tilos a faluközponti sorházak telkein (TV/KEL) valamint az (ÜÜ) és (HÜ) jel üdül övezetekben.
10. § (1) A tartható állatlétszám véd távolsága: a.) Állattartásra szolgáló épület, kaptár, kifutó, ketrec, trágyatároló legkisebb véd távolsága a huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiség falától: Véd távolság (m) Melléképület rendeltetése
lakóépület l
ásott
fúrt Kúttól
Baromfi, galamb - 20 állatig - 21-50 állatig - 51-200 állatig Gazdasági célból és kedvtelésl tartott állat és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig - 10 állatig - 11-30 állatig Juh, kecske, sertés, öszvér, szamár, póni és egyszeri szaporulata 6 hónapos korig - 1-5 állatig - 6-10 állatig - 11-15 állatig Szarvasmarha, ló, bivaly és egyszeri szaporulata 1 éves korig - 1-2 állatig - 3-5 állatig - 6-10 állatig
Csatlakoz Vízvezeté ó ki vízvezeték csaptól l
8 10 15
15 15 15
5 5 10
1 1 5
-
10 15
15 15
5 10
1 2
-
15 15 20
15 15 15
5 5 10
2 2 3
3 3 5
15 20 25
15 20 20
5 10 15
2 5 5
3 5 5
A fenti állatlétszámon felül azok szaporulata elválasztásig tartható. b.) 50 méter a véd távolság az egészségügyi- és gyermekintézmények, élelmiszeripariés vendéglátó üzemek telekhatárától, a többszintes és korszer csoportos lakóházak falsíkjától. Ezen véd távolságon belül – amennyiben a területen haszonállat tartható – max. 20 db kisállat tartható (kivéve: méh) ha az állattartó épület min. 20 méterre helyezkedik el a védett létesítményt l. (2) Az (1) bekezdés a.) pontjában meghatározott állatlétszámon felüli tartás tömeges állattartásnak min sül. Ebben az esetben, illetve eltér feltételek esetén – belterületen – a polgármester egyedi engedélye szükséges. Ezen eljárás során ki kell kérni az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, valamint az állategészségügyi hatóság véleményét. A határozat egy példányát meg kell küldeni a közvetlen szomszédoknak is.
Legeltetési el írások 11. § (1) Állatokat legeltetni csak felügyelet mellett, az állattartó tulajdonában, illetve jogszer használatában lév területeken szabad, a legeltetésre vonatkozó egészségügyi el írások betartásával (Állategészségügyi Szabályzat 12-15.§-ai). (2) Közterületen legeltetni tilos! (3) Közterületen állatok tartása, etetése, itatása tilos. V. A kedvtelési célú állattartás szabályai 12. § (1) A külterületi lakott helyeken, valamint a kereskedelmi és ipartelepeken a kedvtelésb l tartott állatok száma nem esik korlátozás alá. (2) Többszintes lakóépületek lakásaiban lakásonként 2 macska tartható, valamint azok szaporulata 3 hónapos korig. (3) A létszámkorlátozás alól a polgármester indokolt esetben, kérelemre – amelyhez mellékelni kell az állategészségügyi és közegészségügyi szakhatóság hozzájárulását, valamint az állattartó szomszédainak, több személy tulajdonában lév ingatlan esetén valamennyi tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozatát – felmentést adhat. (4) Az egyéb kedvtelésb l tartott állatok létszáma – a veszélyes állatok kivételével – nem esik korlátozás alá, de minden állatnak biztosítani kell a sajátos tartási feltételeit, és gondoskodni kell arról, hogy az állatok a szomszédok nyugalmát ne zavarják. (5) A kedvtelésb l tartott állatok tenyésztése a kishaszonállatokra vonatkozó el írások szerinti területeken és feltételekkel történhet. (6) A kedvtelésb l tartott állatok tartási feltételeit a szövetkezetek, illetve társasházak alapszabályában vagy házirendjében kell meghatározni. (7) A kedvtelésb l tartott állat ürülékét az állattartó a közterületr l köteles eltávolítani. VI. Állati hullák ártalmatlanná tétele 13. § (1) Az állati hulladékot ártalmatlanná kell tenni. (2) Az állati hulladék ártalmatlanná tételér l annak tulajdonosa, illet leg, ha a tulajdonos ismeretlen, az állati hulladék helye szerint illetékes települési önkormányzat köteles gondoskodni.
(3) Az állati hulladék ártalmatlanná tételének költségét az állati hulladék tulajdonosa, illetve ha a tulajdonos ismeretlen, az önkormányzat viseli. Ha a tulajdonos ismertté válik, a költségeket köteles az önkormányzatnak megtéríteni. (4) Az állati hulladékokat keletkezésüket követ 24 órán belül össze kell gy jteni, és el kell szállítani állati hulladékgy jt helyre, vagy gy jt -átrakó telepre, vagy kezel és feldolgozó üzembe, állateledelt, m szaki terméket gyártó üzembe, biogáz- és komposztáló telepre. Ez a kötelezettség nem vonatkozik az elhullott, 50 kg-nál nem nagyobb össztömeg kedvtelésb l tartott állatokra, az elhullott baromfira, továbbá 3 hetesnél fiatalabb elhullott malacra, szopósbárányra, kecskegidára, borjúra, évente legfeljebb 50 kg össztömegig. (5) A (4) pontban felsorolt kivételek esetén az állati hulladék birtokosa saját telkén a szomszéd telek határvonalától 1,5 m-re elföldelheti. Ennek feltétele, hogy a felszín alatti víz mindenkori maximális nyugalmi vízszintje és az elföldelés mélységi szintje között legalább 1,0 méter távolság legyen. (6) Az állati hulladék birtokosa köteles a hulladékot úgy gy jteni, hogy az elszállításáig közés állategészségügyi kockázatot, illetve környezeti károsodást ne okozzon; - az állati hulladékokat zárt, csorgás- csepegésmentes tartályokban vagy járm vekben kell gy jteni és szállítani; - speciális járm hiányában az állati hulladék fóliazsákban szállítható. VII. Eljárási szabályok 14. § (1) Amennyiben az állattartó e rendelet szabályait megszegi, a polgármester el zetes figyelmeztetés után az állattartást megtilthatja, korlátozhatja, illetve szabálysértési eljárást kezdeményezhet, ha magasabb szint jogszabály másként nem rendelkezik. (2) A jegyz hatáskörébe tartozik a magasabb szint jogszabályokban meghatározott – állatvédelmi, járványügyi – hatósági intézkedések megtétele. (3) Aki e rendeletben foglalt kötelezettségeket és tilalmakat megsérti, szabálysértést követ el és – ha magasabb szint jogszabály másként nem rendelkezik – 1.000,- Ft-tól 30.000,- Ftig terjed pénzbírsággal, vagy 1.000,- Ft-tól 10.000,- Ft-ig terjed helyszíni bírsággal sújtható. A helyszíni bírság kiszabására Diósjen Község Polgármesteri Hivatala erre felhatalmazott ügyintéz i jogosultak. (4) Az állattartást – e helyi szabályozás alapján – megtiltó joger s határozat végre nem hajtása esetén a polgármester – az állattartó költségére – elrendelheti az állat elszállítását, szükség esetén kényszer-értékesítését, ha az állat nem értékesíthet , a kiirtását. (5) A területi egységekre vonatkozó állattartási korlátozás elrendelésének végrehajtási határideje 2007. január 1. IX. Záró rendelkezések
15. § (1) E rendelettel együtt kell alkalmazni az állategészségügyr l szóló 1995. évi XCI törvényt, az állatok védelmér l és kíméletér l szóló 1998. évi XXVIII törvényt, az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerej rendeletet, az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendeletet, a települési önkormányzat jegyz jének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreir l szóló 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendeletet, a veszélyes és veszélyesnek min sített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997. (II. 26.) Korm. rendeletet, a védett állatfajok védelmére, tartására, bemutatására és hasznosítására vonatkozó részletes szabályokról szóló 8/1998. (I. 23.) Korm. rendeletet, az egyes szabálysértésekr l szóló 218/1999. (XII.28.) Korm. rendeletet, a mez gazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999. (III. 31.) FVM rendeletet, az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendeletet, a méhészetr l szóló 15/1969. (XI. 6.) MÉM rendeletet, a méhállományok védelmér l és a mézel méhek egyes betegségeinek megel zésér l és leküzdésér l szóló 70/2003. (VI. 27.) FVM rendeletet, a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló 8/1999. (VIII. 13.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendeletet, a veszélyes és veszélyesnek min sített eb tartása engedélyezésének díjáról szóló 15/1997. (III. 5.) BM rendeletet, az ebek veszélyessé min sítésével összefügg szakhatósági eljárásról és az ebek egyedi azonosításának díjáról szóló 15/1997. (III. 5.) FM rendeletet, az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól szóló 71/2003. (VI. 27.) FVM rendeletet. (2) E rendelettel kapcsolatos – gyepmesteri szolgáltatás és egyéb – bejelentéseket munkaid ben, a Polgármesteri Hivatalban lehet megtenni. (3) E rendelet 2007. november 1-jén lép hatályba. Ezzel egyidej leg az állattartásról szóló 4/2006. (II. 27.).sz. önkormányzati rendelet hatályát veszti. Tóth János sk. polgármester
Repiczki Zsuzsanna sk. jegyz
