Kadarkút Város Önkormányzata Képviselı-testületének 6/2007. (VII.02.) rendelete a helyi iparőzési adóról (Egységes szerkezetben) Kadarkút Város Önkormányzata a közigazgatási terület lakosság igényeinek jobb kielégítése érdekében az önkormányzat pénzeszközeinek kiegészítésére a helyi adókról szóló 1990 évi C. (továbbiakban: Htv.) törvény felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja. 1.§. A rendelet hatálya
A rendelet hatálya kiterjed Kadarkút város közigazgatási területére. 2.§. Adókötelezettség
(1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (továbbiakban: iparőzési tevékenység). (2) Adóköteles iparőzési tevékenység: a vállalkozó e minıségben végzett nyereség, illetıleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. (3) A vállalkozó állandó jellegő iparőzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. (4) Ideiglenes jellegő az iparőzési tevékenységet, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkezı vállalkozó a) piaci és vásározó kereskedelmet folytat; b) építıipari tevékenységet folytat, illetıleg természeti erıforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység idıtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának idıtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minısül; c) bármely – az a) és b) pontba nem sorolható – tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, ha egetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.
2 3.§. Az adó alanya
Az adó alanya: az 1.§-ban foglalt gazdasági tevékenységet végzı (vállalkozás): a) magánszemély b) jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság c) magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkezı személyi egyesülése d) a 2.§. (1) és (2) bekezdésében meghatározottak szerint adóalany a külföldi magánszemély és szervezet is, feltéve, hogy az adómentességet nemzetközi szerzıdés, vagy viszonosság nem biztosítja. 4.§. Az adókötelezettség keletkezése és megszőnése
(1) Az adókötelezettség az iparőzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik, és a tevékenység megszőnésének napjával szőnik meg. (2) Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes jelleggel végzett iparőzési tevékenység esetén az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani.
5.§. Az adó alapja
(1) Állandó jelleggel végzett iparőzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel. Mentes az adóalapnak az a része - legfeljebb azonban az adóalap 90%-a -, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységbıl származik, feltéve ha azt a telephely szerinti állam önkormányzatának fizetendı, a vállalkozási tevékenységet terhelı adó terheli. (2) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegő iparőzési tevékenységet, akkor az adó alapján a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemezıen a vállalkozónak kell a mellékletben meghatározottak szerint megosztania. (3) Ideiglenes jelleggel iparőzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít.
3 6.§. Az adó mértéke
(1) 1Állandó jelleggel végzett iparőzési tevékenység esetén az adóalap 1 százaléka. (2) A 2. §. (4) bekezdésének a)pontja szerinti tevékenység-végzés után naptári naponként 1.000 Ft. (3) A 2. §. (4) bekezdésének b) és c)pontja szerinti tevékenység-végzés után naptári naponként 5.000 Ft. (4) A székhely, illetıleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendı adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedıen – a (4) bekezdésben meghatározott módon – levonható az ideiglenes jellegő tevékenység után az adóévben megfizetett adó. (5) Ideiglenes tevékenység után megfizetett adó a székhely, illetve telephely(ek) szerinti önkormányzathoz fizetendı adóból a vállalkozás szintjén képzıdı teljes törvényi adóalap és az egyes (székhely, illetve telephely(ek) szerinti önkormányzathoz kimutatott törvényi adóalapok arányába vonható le. 7.§. Adómentesség, adókedvezmény
(1) A Htv. 3. §. (2) bekezdése szerint adómentes az (1) bekezdés b) és c) pontjában felsorolt adóalanyok közül a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a költségvetési szerv és a költségvetési szervnek nem minısülı nevelési-oktatási intézmény abban az adóévben, amelyet megelızı adóévben folytatott vállalkozási tevékenységébıl származó jövedelme (nyeresége) után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. A feltételek meglétérıl az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. (2) 2Mentes a helyi iparőzési adó alól az a vállalkozó, aki tevékenységét 1996. január 1. után kezdte meg, feltéve, ha vállalkozási szintő adóalapja nem haladja meg a 2.500.000.-Ft-ot. Kezdı vállalkozónak az minısül, aki 1990. január 1-tıl még vállalkozási tevékenységet nem folytatott. Az adó megfizetése alóli mentesség a tevékenység megkezdését követı 2 évig áll fenn. Az adóalanyt – az általános szabályok szerint – mentesség idejére is adóbevallás adás kötelezettség terheli. Ennek elmulasztása esetén mulasztási bírságot kell kiszabni. Ha a magánszemély vállalkozási tevékenységét az adómentesség ideje alatt megszünteti, adóját az adómentes idıszakra visszamenıleg meg kell állapítani. A vállalkozó a megszőnést követı 15 napon belül adóbevallást köteles adni a mentesség ideje alatt elért bevételérıl.
1 2
Módosította a 20/2007.(XII. 27.) Ökr. 2. §-a, hatályos 2008. január 1. napjától Hatályon kívül helyezte 2007. december 31. napjával a 20/2007.(XII. 31.) Ökr. 1. §-a
4 8.§. Az adókötelezettség bejelentése, az adó bevallása, adóelıleg és az adó megfizetése
(1) A magánszemély és a nem magánszemély vállalkozó adókötelezettségét az önkormányzati adóhatósághoz köteles bejelenteni a bevezetett helyi adó megállapításához szükséges valamennyi adatot az adott év január 1-i állapotnak megfelelıen. (2) A vállalkozó adófizetési kötelezettségének teljesítése érdekében - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - adóelıleget köteles fizetni. (3) Az adóelıleg összege: a) ha az adóévet megelızı adóév idıtartama 12 hónapnál nem rövidebb, az adóévet megelızı adóév adójának megfelelı összeg, b) ha az adóévet megelızı adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor a megelızı adóév adójának az adóévet megelızı adóév naptári napjai alapján adóévre számított összege, c) az adóköteles tevékenységet az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezdı vállalkozónál, vagy ha az önkormányzat az adót elsı alkalommal vagy év közben vezeti be, az adóévre bejelentett várható adó összege. (4) Ha jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, továbbá ha a vállalkozó az adóévet megelızı évben az önkormányzat rendelete alapján adómentességet vagy adókedvezményt vett igénybe, de az adóévben az adómentesség vagy az adókedvezmény nem vagy nem teljes mértékben illeti meg, akkor az elıleg összegét az adóalap, az adómérték, illetıleg a mentesség, kedvezmény megszőnése, a kedvezmény mértékének változása figyelembevételével kell megállapítani. (5) Nem köteles adóelıleget fizetni az elıtársaság, továbbá az adóköteles tevékenységet jogelıd nélkül kezdı vállalkozó, az adókötelezettség keletkezésének adóévében. Nem alkalmazható ez a rendelkezés a már mőködı, de az önkormányzat illetékességi területén elsı ízben adóköteles tevékenységet kezdı vállalkozó esetén. (6) Az adózók az dózás rendjérıl szóló törvényben meghatározott idıpontig – május 31-ig – adóbevallást kötelesek adni az elızı évben elért nettó árbevételükrıl. Az adóhatóság a fizetendı adóelıleg mértékét az éves adóbevallás, illetıleg a várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli. (7) Az iparőzési adót (adóelıleget) félévenként két egyenlı részletben az adóév március 15ig, illetve szeptember 15-ig kell megfizetni. (8) A vállalkozónak az iparőzési adóelıleg a várható éves fizetendı adónak megfelelı összegre az adóév december 20-ig ki kell egészítenie, az egyszeres könyvvitelt használókat kivéve. (Ennek elmulasztása az Art. 172.§-ának (5) bekezdésében meghatározott 20 %-os mulasztási bírság megállapítását vonja maga után.) (9) A vállalkozó a megfizetett adóelıleg és az éves tényleges adóelıleg és az éves tényleges adókülönbözetet az éves bevallás benyújtásával egyidejőleg fizeti meg, illetve igényelheti vissza. Évközi megszőnés esetén az adóalany a megszőnést követı 30 napon belül köteles bevallásában elszámolni. (10) Az ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett tevékenység után iparőzési adót legkésıbb a tevékenység utolsó napján kell megfizetni. (11) A (10) bekezdés szerint járó adó készpénzben is megfizethetı a Htv. 45.§. (5) bekezdésben meghatározott pénzkezelési szabályok betartásával.
5 9. §. Egyéb rendelkezések
(1) A jogszabályban elıírt bizonylatok, nyilvántartások hiánya vagy nem a jogszabályban meghatározott módon való kezelése, valamint az adóbevallás elmulasztása, késedelmes teljesítése, adóeltitkolás, a megállapított és beszedett adó esedékesség utáni késedelmes befizetés az adózás rendjérıl szóló többször módosított 2003. évi XCII. törvényben meghatározott hátrányos jogkövetkezményekkel jár. (Mulasztási bírság, adóbírság, késedelmi pótlék.) (2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adóról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény, valamint a többször módosított 2003. évi XCII. törvény rendelkezései az irányadók. 10.§. Záró rendelkezések
(1) Ez a rendelet 2008. január 1. napján lép hatályba. (2) E rendelet hatályba lépésével egyidejőleg hatályát veszíti a helyi iparőzési adóról szóló 27/2006.(XII. 29.) számú önkormányzati rendelet. (3) A rendelet kihirdetésérıl a jegyzı gondoskodik.
Kadarkút, 2007. június 11.
Verkman József polgármester
A rendelet kihirdetve: Kadarkút, 2007. ……………….
Takács János címzetes fıjegyzı
Takács János címzetes fıjegyzı
6/2007. (VII.2.) önkormányzati rendelet melléklete:
A helyi iparőzési adó alapjának megosztása: 1. Az a vállalkozó, akinek a tárgyévet megelızı teljes adóévben az iparőzési adóalapja (a továbbiakban: adóalap) nem haladta meg a 100 millió forintot, a következı 1.1., 1.2. vagy 2.1. pont szerinti adóalap-megosztási módszer valamelyikét köteles alkalmazni. 1.1. Személyi jellegő ráfordítással arányos megosztás módszere A székhely, telephely(ek) szerinti településekhez (a továbbiakban együtt: települések) tartozó foglalkoztatottak - ideértve a magánszemély vállalkozó [52. § 26. a)-d) pont] esetében önmagát is - után a tárgyévben elszámolt személyi jellegő ráfordítások arányában osztható meg az adóalap. Személyi jellegő ráfordításnak a melléklet alkalmazásában az tekintendı, amit a számvitelrıl szóló törvény annak minısít, és a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény, illetıleg a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján költségként elszámolható. A magánszemély vállalkozó esetében az önmaga után elszámolt személyi jellegő ráfordítás címén - az említett törvényekben foglaltaktól függetlenül - 500 000 Ft-ot kell figyelembe venni. Ha a nem magánszemély vállalkozó ügyvezetıje (a vállalkozónak a társasági szerzıdésben, az alapító okiratban képviseletére feljogosított magánszemély) után az adóévben személyi jellegő ráfordítás nem merül fel, akkor ezen ügyvezetı után 500 000 forintot kell figyelembe venni személyi jellegő ráfordítás címén. A településen kívül változó munkahelyen foglalkoztatott személyek esetében a ráfordítást annál a településnél kell figyelembe venni, ahol ezen személyek tényleges irányítása történik. A részletszámítás a következı: a) A vállalkozó összes személyi jellegő ráfordításának összegét 100%-nak véve, meg kell állapítani az egyes településekre esı személyi jellegő ráfordítások százalékos arányát. b) A vállalkozó adóalapjának olyan százaléka tartozik az egyes településekhez, amilyen arányt az a) pont szerint megállapított százalék képvisel. 1.2. Eszközérték arányos megosztás módszere: A településekhez tartozó, az adóév folyamán a vállalkozási tevékenységhez használt tárgyi eszközök eszközértékének együttes összege arányában kell az adóalapot megosztani. Tárgyi eszköz mindaz a saját tulajdonú, bérelt, lízingelt eszköz, amely a számvitelrıl szóló törvény szerint tárgyi eszköz lehet. A 100 ezer forint beszerzési érték alatti tárgyi eszközöket - a használat idejétıl függetlenül - csak az aktiválás évében és az azt követı adóévben kell figyelembe venni. A tárgyi eszköz értéke (eszközérték) a tárgyi eszköznek az e melléklet szerint figyelembe veendı értéke. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény, illetıleg a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozó egyrészt az említett törvények rendelkezései szerint az adóévben elszámolható értékcsökkenési leírás, a költségként elszámolható bérleti díj, lízing díj összegét veheti eszközérték címén figyelembe, ezen túlmenıen azon egyébként a vállalkozás tevékenységéhez használt tárgyi eszközök után, amelyek a költségek között nem szerepelhetnek - termıföld esetében aranykoronánként 500 forintot; - telek esetében a beszerzési érték 2%-át kell eszközértéknek tekinteni.
2 Ha az eszközérték az elıbbiek szerint nem állapítható meg, akkor a számviteli törvény szerinti ingatlanok esetén a beszerzési érték 2%-a, egyéb eszközök esetén a beszerzési érték 10%-a tekintendı eszközértéknek. Ha a nyilvántartásokból a beszerzési érték nem állapítható meg, akkor beszerzési értéknek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint megállapított piaci érték tekintendı. Az 50 ezer forint beszerzési érték alatti tárgyi eszközök esetében az aktiválás évében a beszerzési (bekerülési) érték, az aktiválás évét követı adóévben a beszerzési (bekerülési) érték 50%-a az eszközérték. A településen kívül változó munkahelyen hasznosított tárgyi eszközök esetében az eszközértéket annál a településnél kell figyelembe venni, ahol ezek mőködtetésének tényleges irányítása történik, illetıleg - jármőveknél - ahol azt jellemzıen tárolják. A részletszámítás a következı: a) A vállalkozó összes eszközértékének összegét 100%-nak véve, meg kell állapítani az egyes településekre esı eszközértékek százalékos arányát. b) A vállalkozó adóalapjának olyan százaléka tartozik az egyes településekhez, amilyen arányt az a) pont szerint megállapított százalék képvisel. 2.1. Az a vállalkozó, akinek a tárgyévet megelızı teljes adóévben az adóalapja meghaladta a 100 millió forintot, köteles a következı adóalap megosztási módszert alkalmazni. Az adóalap olyan hányadát kell a személyi jellegő ráfordítással arányos megosztás módszerével (1.1. pont) megosztani, amilyen arányt a személyi jellegő ráfordítások összege képvisel a személyi jellegő ráfordítás és eszközérték együttes összegén belül. A fennmaradó adóalap-részre az eszközérték arányos megosztás módszerét (1.2. pont) kell alkalmazni. A részletszámítás a következı: a) Az adóalapot két részre - személyi jellegő ráfordítás arányos megosztás módszerével megosztandó és eszközérték arányos megosztás módszerével megosztandó részre - kell osztani. A személyi jellegő ráfordítással arányos megosztás módszerével megosztandó adóalap-rész megállapítása az alábbi képlet szerint történik: AH
=
VAa ------------VAa+VAb
ahol VAa VAb AH
= az 1.1. pont szerinti összes személyi jellegő ráfordítás összege = az 1.2. pont szerinti összes eszközérték összege = a VAa és VAb együttes összegén belül a VAa hányada.
3
Az adóalapnak az AH százalékban kifejezett hányadát a személyi jellegő ráfordítás arányában kell a települések között megosztani, az adóalapnak a fennmaradó részét pedig eszközérték arányosan kell a települések között megosztani. b) Az adott településre esı adóalap egyenlı az adott településre a személyi jellegő ráfordítással arányos megosztási módszerrel kiszámított rész-adóalap, valamint az eszközérték arányos megosztási módszerrel kiszámított rész-adóalap együttes összegével. 2.2. Vezetékes gázszolgáltatás, villamosenergia-szolgáltatás (a továbbiakban ezen alpont alkalmazásában együtt: szolgáltatás) közvetlenül a végsı fogyasztó részére történı nyújtása esetén - a melléklet 1. és 2.1. pontjában foglaltaktól eltérıen - a helyi iparőzési adó alapját [5.§ (1) bek.] az önkormányzat illetékességi területén folytatott szolgáltatásnyújtásból származó számviteli törvény szerinti nettó árbevételnek a szolgáltatásnyújtásból származó összes számviteli törvény szerinti nettó árbevételben képviselt arányában kell megosztani a székhely, telephely szerinti önkormányzatok között. 3. Az egyes településekre esı adóalapok együttes összege egyenlı a vállalkozó adóalapjának összegével. 4. Az adóelıleg számításánál ugyanazt a módszert kell alkalmazni, mint az adó számításánál. 5. Az adóalap-megosztásra vonatkozó számításokat - a kerekítés általános szabályai alapulvételével - hat tizedesjegy pontossággal kell elvégezni. 6. A megosztás módszerét, az adóelıleg és adó számításának menetét a vállalkozónak az adóhatóságok (állami, önkormányzati) által ellenırizhetı módon - írásban rögzítenie kell.
