Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban Törvény) 1.§ (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján illetékességi területén helyi adót vezet be. Általános rendelkezések 1.§. A rendelet területi hatálya Akasztó Község közigazgatási határa által behatárolt területre terjed ki, amely a bel- és külterületet is magába foglalja. (illetékességi terület) Adókötelezettség, az adó alanya 2.§. (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó, vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban iparűzési tevékenység). (2) Az adó alanya a vállalkozó. Vállalkozó a törvény értelmében a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző: a/ a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, b/ a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600.000 forintot meghaladja, c/ a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, d/ egyéb szervezet, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll. (3) Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. ÁLLANDÓ JELLEGGEL VÉGZETT IPARŰZÉSI TEVÉKENYSÉG Az adókötelezettség tartalma 3.§ (1) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben, vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.
(2) A vállalkozót székhelyén, telephelyén (telephelyein) bejelentési, adó-megállapítási, adófizetési és adóelőleg fizetési kötelezettség terheli. (3) Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával kezdődik, és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg. Bejelentés 4.§ A vállalkozónak az adóköteles tevékenység megkezdésétől, a jogi személynek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak, egyéb szervezetnek és egyesülésnek a cégbejegyzése iránti kérelem benyújtásának napjától számított 15 napon belül, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, az adóköteles tevékenységről és a várható adójáról bejelentést kell tennie. Bevallás, az adó és az adóelőleg megállapítása 5.§ (1) Az adóalany az iparűzési adót önadózással állapítja meg. A megállapított adóról – törvényben megállapított kivételekkel – az adóévet követő május 31-ig tesz bevallást az erre a célra rendszeresített nyomtatványon. (2) Az adóalany – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – törvényben meghatározott összegű adóelőleget köteles fizetni. (3) Nem köteles adóelőleget fizetnie − az előtársaság, továbbá − az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozó, az adókötelezettség keletkezésének adóévében. 1 (4) Az adóhatóság a fizetendő adóelőleg mértékét az éves adóbevallás, illetve várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli. Az adó megfizetése 6.§ (1) Az adóelőleget félévi részletekben az adóév március 15-ig, illetve szeptember 15ig kell megfizetni.
1
20/2008.(XI.26.) rendelet
(2) A társasági adóelőlegnek az adóévi várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésére kötelezett vállalkozónak a helyi iparűzési adóelőleget a várható éves fizetendő adó összegére az adóév december 20. napjáig kell kiegészíteni. (3) Az adózó a megfizetett adóelőleget és adóévre megállapított tényleges adó különbözetét adóévet követő év május 31-ig fizeti meg, illetőleg ettől az időponttól igényelheti vissza. Az adó alapja és mértéke 7.§ (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel. (2) A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az adóévben átalányadózó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó választása szerint az adó alapját a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadó alapjának 20%-kal növelt összegében is meghatározhatja azzal, hogy az adó alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti – e tevékenységből származó – bevételének 80 %-a. (3) Az 2.§ (2) bekezdésében foglalt más vállalkozó, feltéve hogy nettó árbevétele az adóévet megelőző adóévben nem haladta meg a 4 millió Forintot, illetve tevékenységét adóévben kezdő vállalkozó esetén az adóévben – időarányosan – a 4 millió Forintot várhatóan nem haladja meg, az adó alapját – választása szerint – nettó árbevételének 80 %-ában is meghatározhatja. (4) Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját - a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően - az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 50%-ában is megállapíthatja. (5) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végzi tevékenységét (székhelyén, telephelyén), az adó alapját a törvényben meghatározott módon meg kell osztania. (6) Az adó évi mértéke az adóalap 1,4 %-a. Adómentesség 8.§ Mentes az iparűzési adófizetési kötelezettség alól az a vállalkozó, akinek a vállalkozási szintű –az 1990.évi C. törvény 39.§. (1), 39/A.§, vagy 39/B.§ alapján számított – adóalapja nem haladja meg az adóévben az 500.000 Ft-ot.
IDEIGLENES JELLEGGEL VÉGZETT IPARŰZÉSI TEVÉKENYSÉG 9.§ (1) Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó a) piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat b) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel, vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül. c) bármely az a) és b) pontba nem sorolható tevékenységet folytat, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel. Adókötelezettség tartama, adó mértéke és megfizetése 10.§ (1) Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére. (2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít. (3) A vállalkozó az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenységét a tevékenység megkezdésekor köteles ezt az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon bejelenteni. (4) E rendelet 9.§ a) pontjában meghatározott iparűzési tevékenység után az adó mértéke naptári naponként 1000 Forint, b) és c) pontja szerinti iparűzési tevékenység végzése után az adó mértéke naptári naponként 5000 Forint. (5) Az ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett tevékenység utáni iparűzési adót legkésőbb a tevékenység befejezése napján kell megfizetni.
Záró rendelkezések 11.§ Az adózással kapcsolatos e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezései az irányadó. 12.§ (1) Ez a rendelet 2008. január 1. napján lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Akasztó Község Képviselőtestületének 3/2001.(II.12.) KT számú rendelete, valamint az ezt módosító 3/2002.(II.11.) KT számú, a 15/2002.(XII.10.) KT számú, 3/2003. (II.11.) KT számú, a 17/2003. (XII.2.) KT számú, a 18/2003.(XII.17.) KT számú, 13/2005.(VII.20.) rendeletek hatályukat vesztik. (3) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. 2
Suhajda Antal polgármester
2
20/2008.(XI.26.) rendelet
Varga Béláné jegyző
