Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 29/2015. (XI. 27.) önkormányzati rendelete a helyi adókról * (Egységes szerkezetben) Paks Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és h) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 13. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. fejezet Általános rendelkezések 1. § Paks Város Önkormányzata illetékességi területén, a helyi sajátosságok figyelembevételével az alábbi adókat vezeti be: a) kommunális jellegű adó, ezen belül aa) magánszemélyek kommunális adója; ab) idegenforgalmi adó; b) vagyoni típusú adóként ba) építményadó; bb) telekadó; c) helyi iparűzési adó. 2. § Az önkormányzat adó-megállapítási joga a hivatkozott törvényben és ezen rendeletben meghatározott adóalanyokra és adótárgyakra terjed ki. II. fejezet Magánszemélyek kommunális adója 1. Adókötelezettség 3. § Kommunális adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki az önkormányzat illetékességi területén levő a) lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény) tulajdonosa a naptári év (év) első napján, vagy aki az építményre az ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog jogosítottja (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos). Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok; b) telek tulajdonosa a naptári év (év) első napján; c) nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik. 2. Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése 4. § (1) A 3. § a) pontja vonatkozásában az adókötelezettség
a) a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését vagy a használatbavétel tudomásulvételét követő év első napján, b) engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik. (2) A 3. § b) pontja esetében az adókötelezettség a) a belterületen fekvő, termőföldnek minősülő telek esetében a földterületnek az ingatlannyilvántartásban művelés alól kivett területre történő átvezetését vagy tényleges mezőgazdasági művelésének a megszüntetését követő év első napján, b) a külterületen fekvő, termőföldnek minősülő telek esetében a földterületnek az ingatlannyilvántartásban művelés alól kivett területre történő átvezetését követő év első napján, c) erdőnek minősülő telek esetében ca) a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területre történő átvezetését követő év első napján, feltéve, ha az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nem tartják nyilván, vagy cb) az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott földterületnek az Országos Erdőállomány Adattárból történő törlését követő év első napján d) a tanyaként nyilvántartott földterület esetében a tanyaként történő ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlését követő év első napján, e) az építmény megsemmisülése, lebontása esetén a megsemmisülést, lebontást követő félév első napján keletkezik. (3) Lakásbérleti jogviszony esetében az adókötelezettség a jogviszony létrejöttét követő év első napján keletkezik. 5. § (1) Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. (2) A 3. § b) pontja vonatkozásában az adókötelezettség megszűnik a) az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott belterületi telek esetében a telek művelési ágának ingatlan-nyilvántartási átvezetése és tényleges mezőgazdasági művelése megkezdése évének utolsó napján, b) az a) pontban foglaltaktól eltérően a ba) tényleges mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telek esetében a telek művelési ágának ingatlan-nyilvántartási átvezetése évének, bb) belterületen fekvő termőföld esetében annak tényleges mezőgazdasági művelése megkezdése évének utolsó napján, c) külterületi telek esetében annak termőföldként vagy tanyaként történő ingatlannyilvántartási feljegyzése évének utolsó napján, d) az a)–c) pontban foglaltaktól eltérően teleknek minősülő földterület esetében a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban erdő művelési ágra történő átvezetése vagy az Országos Erdőállomány Adattárba történő bejegyzése évének utolsó napján, e) a telek építménnyel való beépítése félévének utolsó napján. (3) Lakásbérleti jogviszony esetén az adókötelezettség megszűnik a) a jogviszony megszűnése évének utolsó napján, b) a jogviszonynak az év első felében történő megszűnése esetén a félév utolsó napján.
3. Az adó mértéke 6. § Az adó évi mértéke adótárgyanként 4 000,- Ft. 4. Adómentesség, kedvezmény 7. § (1) Adómentes a) a kommunális beruházáshoz pénzbeli befizetést teljesítő adóalany. A befizetés tényét az Adócsoport felé az ezt tanúsító bizonylattal igazolni kell. Az adómentesség 5 évre, ezen belül maximum a befizetés összegéig érvényes; b) az építési hatóság igazolása alapján beépítésre alkalmatlan, vagy beépítési tilalom alá eső földrészlet; c) az adóalany tulajdonában lévő 1 db garázs, 1 db présház, 1 db műhely, 1 db gazdasági épület, pince – amennyiben ezeket az adóalany maga használja, nem adja bérbe. (2) Mentesül a kommunális adó megfizetése alól minden – a rá irányadó - öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, kereső tevékenységet nem folytató magánszemély egy – általa lakott – ingatlan után, amennyiben a vele közös háztartásban élőket is figyelembe véve az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum kétszeresét. Az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött magánszeméllyel azonos elbírálásban részesül a rokkantsági ellátásban vagy rokkantsági járadékban részesülő magánszemély is. (3) Külterületi, valamint Gyapa, Csámpa, Biritó, Cseresznyés és Hegyes-pusztai adótárgy esetén az adó évi mértéke a 6. §-ban megállapított összeg 50 %-a. III. fejezet Idegenforgalmi adó 5. Az adó alanya 8. § Az adó alanya az a magánszemély, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát tölt.
6. Az adómentesség 9. § Az idegenforgalmi adó vonatkozásában az adómentességre a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 31. §-a az irányadó. 7. Az adó alapja 10. § Az adó alapja megkezdett vendégéjszakák száma. 8. Az adó mértéke 11. § Az adó mértéke személyenként és vendégéjszakánként 300 Ft.
9. A bejelentés szabályai 12. § (1) Az adóbeszedésre kötelezett az adókötelezettség keletkezését, annak bekövetkeztétől (a tevékenység megkezdésétől) számított 15 napon belül köteles – az erre a célra rendszeresített nyomtatványon - az önkormányzati adóhatóságnál bejelenteni (bejelentkezés). (2) Az adóbeszedésre kötelezettnek e minőségét az (1) bekezdés szerinti határidőben akkor is be kell jelentenie, ha más adókötelezettség nem terheli. 10. Adóbeszedési kötelezettség 13. § (1) Az adót a) a szálláshely ellenérték fejében történő átengedése esetén a szállásdíjjal együtt a szállásadó, b) a szálláshely vagy bármely más ingatlan ingyenesen történő átengedése esetén a szálláshellyel, ingatlannal rendelkezni jogosult (a továbbiakban együtt: adóbeszedésre kötelezett) az ott-tartózkodás utolsó napján szedi be. (2) Az (1) bekezdés szerint fizetendő idegenforgalmi adót az adóbeszedésre kötelezett akkor is tartozik befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta. 11. Adózással kapcsolatos nyilvántartások 14. § (1) Az adó beszedésére kötelezett az általa beszedett adóról az adó alapjának, a mentesség jogcímének, az adó összegének megállapítására alkalmas nyilvántartást vezet. Nyilvántartás – az eltöltött vendégéjszaka helyén – vendégkönyv, vagy azzal egyenértékű analitikus nyilvántartás. (2) A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az igénybevevő nevét, lakcímét, személyazonosító okmányának számát, születésének helyét és idejét, megérkezésének és távozásának idejét, az eltöltött vendégéjszakák számát, az adómentességre jogosító tartózkodás pontos megjelölését, valamint a beszedett idegenforgalmi adó összegét. (3) Adómentesség igénybevétele esetén annak feltételeit utólag ellenőrizhető módon igazolni kell. Munkavégzés miatti igénybevett adómentesség esetén a nyilvántartás mellé csatolni kell a munkáltató cég igazolását, mely tartalmazza a helyi adókról szóló törvény szerinti adómentesség feltételeit, ennek hiányában az adót meg kell fizetni. IV. fejezet Építményadó 12. Adókötelezettség 15. § (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (továbbiakban együtt: építmény).
(2) Az adókötelezettség az építmény valamennyi rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.
helyiségére
kiterjed,
annak
13. Az adó alanya 16. § (1) Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. (2) Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Ha az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (3) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak. (4) Társasház, -garázs és -üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség. 14. Az adó alapja 17. § Az adó alapja az építmény korrigált forgalmi értéke. 15. Az adó mértéke 18. § Az adó évi mértéke a) lakások esetén a korrigált forgalmi érték 1,8 %-a; b) valamennyi egyéb építmény esetén a korrigált forgalmi érték 3,6 %-a. 16. Az adómentesség 19. § (1) Mentes az építményadó alól a) a szükséglakás, b) a kizárólag az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti háziorvos által nyújtott egészségügyi ellátás céljára szolgáló helyiség, c) az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló építmény vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló építmény (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az építményt az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja. (2) A műemléki felújításhoz kapcsolódó építmény adómentességre a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 13/A. §-a az irányadó. (3) Az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott adómentességen túl mentes az építményadó alól a magánszemély tulajdonos.
V. fejezet Telekadó 17. Adókötelezettség 20. § Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. § 16. pontjában meghatározott telek (a továbbiakban: telek). 18. Az adó alanya 21. § Az adó alanya az, aki a naptári év első napján a telek tulajdonosa. Ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog, illetőleg több tulajdonos esetén a 16. §-ban foglaltak az irányadóak. 19. Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése 22. § A telekadó kötelezettség keletkezésére a 4. § (2) bekezdése, az adókötelezettség megszűnésére az 5. § (2) bekezdése az irányadó. 20. Az adó alapja 23. § Az adó alapja az telek m²-ben számított területe. 21. Az adó mértéke 24. § Az adó mértéke, ha a telek teljes területének nagysága a) nem haladja meg a 3 ha-t 0 Ft/m²/év, b) meghaladja a 3 ha-t de nem haladja meg 15 ha-t 150 Ft/m²/év, c) meghaladja a 15 ha-t 336 Ft/m²/év. 22. Az adómentesség 25. § (1) Mentes a telekadó alól: a) az épület, épületrész hasznos alapterületével egyező nagyságú telekrész, b) a belterületen fekvő, az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott, 1 hektárt meg nem haladó nagyságú földterület, feltéve, ha az adóévben annak teljes területe tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll és e tényt a telek fekvése szerint illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv az adóévben igazolja, azzal, hogy nem minősül mezőgazdasági művelésnek, ha a földterületen kizárólag a gyomnövények megtelepedésének és terjedésének megakadályozására alkalmas munkát (pl. gyommentesítés, kaszálás) végeznek, c) az építési tilalom alatt álló telek adóköteles területének 50 %-a, d) az adóalany termék-előállító üzeméhez tartozó, jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapított védő-biztonsági terület (övezet), feltéve, ha az adóalany adóévet megelőző adóévi, évesített nettó árbevétele legalább 50%-ban saját előállítású termék értékesítéséből származik, (2) Az (1) bekezdésekben meghatározott adómentességen túl mentes a telekadó alól a magánszemély telektulajdonos.
VI. fejezet Helyi iparűzési adó 23. Adókötelezettség 26. § Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység). 27. § (1) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. (2) Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó a) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül. b) bármely – az a) pontba nem sorolható – tevékenységet folytat, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel. 24. Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése 28. § (1) Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszűntetésének napjával szűnik meg. (2) A 27. § (2) bekezdés a) pontja szerinti tevékenység-végzés esetén az adókötelezettség időtartama a tevékenység megkezdésének napjától a felek közti szerződés alapján a megrendelő teljesítés-elfogadásának napjáig terjedő időszak valamennyi naptári napja. 25. Az adó alanya 29. § Az adó alanya a vállalkozó, továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon. 26. Az adó alapja 30. § Az iparűzési adó alapjának megállapítására a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39. §-39/B.-a § vonatkozik. 27. Az adó mértéke 31. § (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke az adóalap 2 %-a.
(2) Az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke naptári naponként 3000 Ft/nap. (3) A székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedően - a (4) bekezdésben meghatározott módon levonható az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó, illetve a ráfordításként, költségként az adóévben elszámolt, a belföldön és külföldön az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díj, illetve az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő használati díj (a továbbiakban együtt: útdíj) 7,5%a. (4) Az adóévben az ideiglenes tevékenység után megfizetett adó és az útdíj (3) bekezdés szerinti része a székhely, illetve telephely(ek) szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes székhely, illetve telephely(ek) szerinti önkormányzatokhoz kimutatott törvényi adóalapok arányában vonható le. 28. Adómentesség, kedvezmény 32. § Mentes a helyi iparűzési adó alól az a vállalkozó akinek/amelynek a vállalkozás szintű adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió Ft-ot. VII. fejezet 1 Záró rendelkezések 33. § Ez a rendelet 2016. január 1-jén lép hatályba. 34. § Jelen rendelet alkalmazásában: a) állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. § 1. pontja szerinti támogatás; b) egy és ugyanazon vállalkozás: az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti vállalkozás. 35. § (1) A 32. §-ban meghatározott adómentesség formájában nyújtott támogatás csekély összegű támogatásnak minősül, amelyet kizárólag az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18- i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352, 2013. 12.24. 1.o) (a továbbiakban 1407/2013/EU bizottsági rendelet) szabályai alapján lehet nyújtani. (2) A kedvezményezett az adómentesség következtében megszerzett előnyt – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikke (2) bekezdésének kivételével – nem használhatja az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerinti célokra, továbbá – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően – közúti kereskedelmi árufuvarozás ellenszolgáltatás fejében történő végzése céljából teherszállító jármű vásárlására. (3) A kedvezményezettnek az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikkének (1) bekezdése figyelembevételével – az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas
módon – nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról. A nyilatkozat jelen rendelet 1. mellékletét képezi. (4) A kedvezményezett és az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti, egy és ugyanazon vállalkozás részére a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalma tagállamonként nem haladhatja meg a 200.000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében a 100.000 eurónak megfelelő forint összeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (8) és (9) bekezdését is. Az átváltásnál az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 35. §-a alapján kell eljárni. (5) Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletnek (HL L 114., 2012.4.26., 8. o.) megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott felső határig halmozható. (6) A csekély összegű támogatás nem halmozható azonos támogatható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi bármely csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális intenzitást vagy összeget. (7) A támogatást nyújtó (önkormányzat) írásban tájékoztatja a kedvezményezettet a támogatás bruttó támogatási egyenértékben kifejezett összegéről és arról, hogy az csekély összegűnek minősül. Az igazolás jelen rendelet 2. mellékletét képezi. (8) A kedvezményezettnek a támogatáshoz kapcsolódó iratokat az odaítélést követő 10 évig meg kell őriznie, és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén a támogatott köteles azokat bemutatni. A csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott támogatásokról az Európai Bizottság kérésére munkanapon belül információt kell szolgáltatni. 36. § Hatályát veszti Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 24/2007. (XII. 28.) önkormányzati rendelete. Paks, 2015. november 27. Süli János sk. polgármester
Dr. Blazsek Balázs sk. címzetes főjegyző
* A képviselő-testület a rendeletet a 2015. november 25-i rendkívüli ülésen fogadta el.
Kihirdetési záradék: A kihirdetés napja: 2015. november 27. Dr. Blazsek Balázs sk. címzetes főjegyző 1
A VII. fejezet kihirdetett szövegtől eltérő szövegét a 35/2015. (XII. 18.) önkormányzati rendelet állapította meg 2016. január 1-jei hatállyal. A 35/2015. (XII. 18.) önkormányzati rendelet 2016. január 5-én hatályát veszti.
1. melléklet a 29/2015. (XI. 27.) önkormányzati rendelethez 1 NYILATKOZAT az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 1. o.) szerinti csekély összegű (de minimis) támogatás esetén 1. Kedvezményezett adatai Név: Adószám: Elérhetőség: Aláírásra jogosult képviselő: E-mail cím: (jelölje X-szel ) Egyesülés a folyamatban lévő és az azt megelőző két adóév során Szétválás a folyamatban lévő és az azt megelőző két adóév során
Egyesülés, szétválás ideje:
_________ ___________ _________ (év) (hónap) (nap)
Ezúton nyilatkozom, hogy a folyó pénzügyi évben és az azt megelőző két pénzügyi év során a kedvezményezett, továbbá az olyan vállalkozások, amelyekkel a kedvezményezett az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése alapján egy és ugyanazon vállalkozásnak minősül, Magyarországon a következő csekély összegű támogatás(ok)ban részesültek. Nyilatkozatom arra is kiterjed, hogy a kedvezményezett, továbbá az olyan vállalkozások, amelyekkel a kedvezményezett egy és ugyanazon vállalkozásnak minősül, milyen csekély összegű támogatás(ok)ra nyújtottak be támogatási kérelmet (az elutasított kérelmekről nem kell nyilatkozni, csak azokról, amelyek elbírálása folyamatban van).
Nyilatkozatom a 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (8)-(9) bekezdéseiben írtak betartásához szükséges adatokat is tartalmazza.1 2. Csekély összegű támogatások2 Támogatás összege
Sorszá m
Támogatás jogalapja (bizottsági rendelet száma)
Támogatást nyújtó szervezet
Támogatás kedvezményezettje és célja
A támogatást ellenszolgáltatás fejében végzett közúti kereskedelmi árufuvarozáshoz vette igénybe?
Kérelem benyújtásának dátuma3
Támogatás bruttó támogatástartalma4
Odaítélés dátuma Forint Euró
Forint
Euró
1 Az egyesülés által érintett vállalkozásoknak nyújtott valamennyi korábbi csekély összegű támogatást bele kell számítani az
egyesülés révén létrejövő, vagy jogutód pályázó csekély összegű támogatási keretébe. Az egyesülést megelőzően jogszerűen odaítélt csekély összegű támogatás később is jogszerű marad. Ha egy vállalkozás két vagy több vállalkozásra válik szét, a szétválást megelőzően nyújtott csekély összegű támogatást az eredetileg a támogatásban részesülő azon vállalkozásnak kell betudni, amely a csekély összegű támogatással támogatott tevékenységet átvállalta. Ha ennek meghatározására nincs lehetőség, a csekély összegű támogatást a saját tőkének a szétválás tényleges időpontjában érvényes könyv szerinti értéke alapján arányosan el kell osztani a szétválás által érintett vállalkozások között. 2 Az egyesülésre és szétválásra vonatkozó szabályok, valamint és az egy és ugyanazon vállalkozás fogalma által érintett vállalkozások tekintetében is ki kell tölteni. 3 Amennyiben a támogatásról még nem született döntés. 4 Az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet] 2. melléklete alapján.
3. Adatok az egy és ugyanazon vállalkozásokról Nyilatkozom, hogy az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése értelmében a kedvezményezett az alábbi vállalkozásokkal minősül egy és ugyanazon vállalkozásnak. Vállalkozás neve Adószáma
Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerint csekély összegű támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vonatkozásában nyújtott állami támogatással vagy olyan kockázatfinanszírozási célú intézkedéssel, amelyhez a 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatást nyújtják, amennyiben az így halmozott összeg meghaladná a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság határozatában meghatározott maximális támogatási intenzitást vagy összeget. Ennek megfelelően a kedvezményezett vonatkozásában az alábbiakról nyilatkozom.5 Nyilatkozatom arra is kiterjed, hogy a kedvezményezett milyen, a jelen nyilatkozattal érintett csekély összegű támogatás elszámolható költségeivel azonos elszámolható költséget tartalmazó, vagy milyen kockázatfinanszírozási célú intézkedésre nyújtott be támogatási kérelmet, amelyhez a jelen nyilatkozattal érintett csekély összegű támogatást is kéri (az elutasított kérelmekről nem kell nyilatkozni, csak azokról, amelyek elbírálása folyamatban van).
5 Itt kizárólag a kedvezményezett tekintetében kell nyilatkozni, az egyesülésre és szétválásra vonatkozó szabályok, valamint és az egy és ugyanazon vállalkozás fogalma által érintett vállalkozások tekintetében nem.
4. Adatok az azonos elszámolható költségek vagy a csekély összegű támogatással azonos célú kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatásokra Azonos elszámolható költségek teljes összege jelentértéken
Sor szá m
Támoga tás jogalapj a (uniós állami támogat ási szabály)
Támogatás t nyújtó szervezet
Támogatási kategória (pl. regionális beruházási támogatás)
Kérelem benyújtásán ak dátuma6
Odaítélés dátuma
Forint
Euró
Azonos kockázatfinanszí ro-zási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatás bruttó támogatástartal ma / azonos elszámolható költségek vonatkozásában nyújtott állami támogatás bruttó támogatástartal ma7 Forint Eu ró8
Maximáli s támogatás i intezitás (%) vagy maximáli s támogatás i összeg
6 Amennyiben a támogatásról még nem született döntés. 7 A 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. melléklete alapján. 8 A 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 35. §-a alapján kell kiszámítani:
Ha létező támogatási program másként nem rendelkezik, az uniós állami támogatási szabályokban, euróban meghatározott összegek forintra történő átszámításánál a támogatási döntés napját megelőző hónap utolsó napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, két tizedes jegy pontossággal meghatározott devizaárfolyam alkalmazandó.
Nyilatkozom, hogy a kedvezményezett aláírásra jogosult képviselője vagyok, és a fent megadott adatok helyesek. Hozzájárulok ahhoz, hogy a fenti adatokat a tárgyban illetékes szerveknek az adatkezelő átadja. Tudomásul veszem, hogy amennyiben a nyilatkozat kelte és a támogatás odaítélése 9 közötti időszakban egyéb csekély összegű vagy a támogatáshalmozás szempontjából figyelembe veendő más támogatást ítélnek oda a kedvezményezett számára, a kedvezményezett erről haladéktalanul – még a jelen nyilatkozat szerinti támogatás odaítélése előtt – értesíteni köteles a támogatást nyújtót, és köteles megfelelően módosított adattartalommal újból kiállítani a jelen nyilatkozatot. Kelt: …………………………….. Kedvezményezett (aláírás, pecsét)
9 A csekély összegű támogatást akkor kell odaítéltnek tekinteni, amikor az alkalmazandó nemzeti jogrendszer értelmében a támogatás igénybevételének jogát a kedvezményezett vállalkozásra ruházzák, függetlenül a csekély összegű támogatás folyósításának időpontjától. Csekély összegű támogatást tartalmazó szerződésnél például ez az időpont általában a szerződés kelte.
15 / 19
Útmutató Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet10 szerinti, egy és ugyanazon vállalkozás részére a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalma tagállamonként nem haladhatja meg a 200.000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében a 100.000 eurónak megfelelő forintösszeget11, figyelemmel az egyesülésre valamint a szétválásra vonatkozó szabályokra12 is.
Mi a bruttó támogatástartalom? o A több részletben, éven átnyúlóan fizetendő támogatást az odaítélése időpontjában érvényes értékre kell diszkontálni az odaítélés idején érvényes referencia ráta alkalmazásával. Milyen esetekben tekintendő a támogatást igénylő egy másik vállalkozással egy és ugyanazon vállalkozásnak? o Egyik a másikban a részvényesek vagy tagok szavazati jogának többségével rendelkezik, vagy o Egyik a másik igazgatási, irányítási vagy felügyeleti testülete tagjainak többségét jogosult kinevezni vagy elmozdítani, vagy o Egyik a másik felett szerződés, vagy alapító okiratban vagy társasági szerződés alapján meghatározó befolyást gyakorolhat, vagy o Egyik a másik részvényese vagy tagja, a többi részvényessel vagy taggal kötött megállapodás alapján egyedül birtokolja a szavazati jogok többségét o Amennyiben a támogatást igénylő a fenti kapcsolatok bármelyikével egy vagy több másik vállalkozáson keresztül rendelkezik, úgy azok vonatkozásában is egy és ugyanazon vállalkozásnak kell tekinteni. Milyen esetben kell alkalmazni a támogatást igénylőre az egyesülés, illetve a szétválás szabályait? o
Abban az esetben, ha az egyesülésre vagy szétválásra a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során került sor.
o
Az egyesülés által érintett vállalkozásoknak nyújtott valamennyi korábbi csekély összegű támogatást bele kell számítani az egyesülés révén létrejövő, vagy jogutód támogatást igénylő csekély összegű támogatási keretébe. Az egyesülést megelőzően jogszerűen odaítélt csekély összegű támogatás később is jogszerű marad.
o
Ha egy vállalkozás két vagy több vállalkozásra válik szét, a szétválást megelőzően nyújtott csekély összegű támogatást az eredetileg a támogatásban részesülő azon vállalkozásnak kell betudni, amely a csekély összegű támogatással támogatott tevékenységet átvállalta. Ha ennek meghatározására nincs lehetőség, a csekély összegű támogatást a saját tőkének a szétválás tényleges időpontjában érvényes könyv szerinti értéke alapján arányosan el kell osztani a szétválás által érintett vállalkozások között.
10 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdés 11 Az átváltásnál az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 35. §-a alapján kell eljárni. 12 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (8) és (9) bekezdés
16 / 19
o
Annak meghatározásához, hogy az újabb csekély összegű támogatás meghaladja-e az alkalmazandó felső határt, figyelembe kell venni az azon vállalkozások részére nyújtott csekély összegű támogatásokat is, amelyek a kedvezményezettel egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülnek.
Halmozódás:
Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással [pl. az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 9. o.) alapján nyújtott mezőgazdasági csekély összegű támogatással] az 1407/2013/EU bizottsági rendeletben meghatározott 200.000 eurónak, a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében a 100.000 eurónak megfelelő forintösszegig halmozható. o
Például: Ha egy kizárólag mezőgazdasági és közúti árufuvarozási tevékenységet végző vállalkozás mezőgazdasági de minimis támogatásnak minősülő 15.000 euró támogatásban részesül, részére a közúti árufuvarozási tevékenységéhez az alacsonyabb 100.000 eurós értékhatárra figyelemmel, 85.000 euró támogatás nyújtható. Amennyiben ez a vállalkozás egyéb tevékenységet (pl. könyvvizsgálat) is végez, úgy rá, már az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 200.000 eurós értékhatára vonatkozik, így részére 185.000 euró de minimis támogatás nyújtható.
Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletnek (HL L 114, 2012.4.26., 8-13. o.) (a továbbiakban: 360/2012/EU bizottsági rendelet) megfelelően nyújtott közszolgáltatási csekély összegű támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott 500.000 eurónak megfelelő forintösszegig halmozható.
Amennyiben a halászati és akvakultúra-ágazatban működő valamely vállalkozás az 1407/2013/EU rendelet hatálya alá tartozó egy vagy több ágazatban vagy egyéb tevékenységi körökben is folytat tevékenységet, a halászati és akvakultúra-ágazatba tartozó tevékenységek tekintetében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra- ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2014. június 27-i 717/2014/EU bizottsági rendeletnek (HL L 190., 2014.06.28., 45.o.) megfelelően nyújtott halászati csekély összegű támogatás az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatással az 1407/2013/EU bizottsági rendeletben meghatározott 200.000 eurónak, a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében a 100.000 eurónak megfelelő forintösszegig halmozható.
17 / 19
Ha létező támogatási program másként nem rendelkezik, az euróban meghatározott összegek forintra történő átszámításánál a támogatási döntés napját megelőző hónap utolsó napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, két tizedes jegy pontossággal meghatározott devizaárfolyam alkalmazandó13. A feleknek a támogatáshoz kapcsolódó iratokat az odaítélést követő 10 évig meg kell őrizniük, és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén a támogatott köteles azokat bemutatni. A csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott támogatásokról az Európai Bizottság kérésére 20 munkanapon belül információt kell szolgáltatni.
13 Az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 35.§ alapján.
18 / 19
2. melléklet a 29/2015. (XI.27.) önkormányzati rendelethez 1 Igazolás csekély összegű támogatásról Alulírott … a … mint támogatást nyújtó képviseletében eljárva ezúton igazolom, hogy a … mint kedvezményezett …. bizottsági rendelet (HL …, dátum, oldal) (a továbbiakban: … bizottsági rendelet) alapján a következő csekély összegű támogatásban részesül: Projekt megnevezése: Támogatást nyújtó döntésének száma: Támogatás odaítélésének időpontja: A támogatás bruttó támogatástartalma jelenértéken: A jelen támogatással érintett célra a(z) … bizottsági rendelet alapján …. eurónak megfelelő forintösszeg nyújtható. Jelen igazolást a(z) … bizottsági rendelet 6. cikk (1) bekezdése alapján állítottam ki. Kelt, … ………………………………………………………….. Támogatást nyújtó szervezet (aláírás, pecsét)
19 / 19
