Etyek Község Önkormányzata Képvisel -testületének 20/2007. (XII.12.) számú rendelete a helyi adókról és az adózás rendjér l egységes szerkezetben Etyek Község Önkormányzata – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében és a 6.§-ában biztosított felhatalmazás alapján a helyi adókról és az adózás rendjér l a következ rendeletet alkotja: ELS
RÉSZ
Általános rendelkezések I. fejezet Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség 1.§ (1) A rendelet alkalmazásában adóalany: a) a magánszemély; b) a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság; c) a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkez személyi egyesülése. (2) Adómentes az (1) bekezdés b)-c) pontjában felsorolt adóalanyok közül a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a költségvetési szerv és a költségvetési szervnek nem min sül nevelési-oktatási intézmény abban az adóévben, amelynek a megel z adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéb l származó jövedelme (nyeresége) után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. E feltétel meglétér l az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak szerint adóalany a külföldi magánszemély és szervezet is feltéve, hogy az adómentességét nemzetközi szerz dés vagy viszonosság nem biztosítja. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felel s miniszter állásfoglalása az irányadó. (4) A rendelet hatálya – a 7. §-ban foglaltak kivételével – nem terjed ki a Magyar Nemzeti Bankra, az Állami Privatizációs és Vagyonkezel Részvénytársaságra, az Államadósság Kezel Központ Részvénytársaságra, a büntetés-végrehajtásért felel s miniszter felügyelete alá tartozó büntetés-végrehajtási vállalatra és annak a fogvatartottak foglalkoztatását végz jogutódjára. 2.§ Az adókötelezettség az önkormányzat illetékességi területén a következ kre terjed ki: a) az ingatlantulajdonra, ingatlanhoz kapcsolódó vagyonérték jogra, b) munkaer foglalkoztatására, c) nem állandó lakosként való tartózkodásra (a továbbiakban együtt: adótárgy).
Az egyes adókra vonatkozó különös rendelkezések MÁSODIK RÉSZ II. fejezet Idegenforgalmi adó Az adókötelezettség, az adó alanya 3.§ (1) Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt a) aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt b) aki az önkormányzat illetékességi területén olyan üdülésre, pihenésre alkalmas épületnek – a 9. §-ban meghatározottak szerinti - tulajdonosa, amely nem min sül lakásnak. (2) Az épület utáni adókötelezettség a használatbavételi, illet leg fennmaradási engedély kiadását követ év els napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követ év els napján keletkezik. (3) Az adókötelezettséget érint változást (így különösen az alapterület módosulását, az építmény átmin sítését) a következ év els napjától kell figyelembe venni. (4) Az adókötelezettség megsz nik az építmény megsz nése évének utolsó napján. Az építménynek az év els felében történ megsz nése esetén második félévre vonatkozó adókötelezettség megsz nik. (5) Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti. Az adómentesség 4.§ A 3.§ (1) bekezdésének a) pontja szerinti adókötelezettség alól mentes: a) a 18. életévét be nem töltött, továbbá a 70. életévét betöltött magánszemély; b) a gyógyintézetben fekv beteg szakellátásban részesül vagy szociális intézményben ellátott magánszemély; c) a közép- és fels fokú oktatási intézménynél tanulói vagy hallgatói jogviszony alapján, hatóság vagy bíróság intézkedése folytán, a szakképzés keretében, a szolgálati kötelezettség teljesítése, vagy a településen székhellyel, vagy telephellyel rendelkez vagy a Htv. 37. §ának (2) bekezdése szerinti tevékenységet végz vállalkozó esetén vállalkozási tevékenység vagy ezen vállalkozó munkavállalója által folytatott munkavégzés céljából az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély, továbbá d) aki az önkormányzat illetékességi területén lév üdül tulajdonosa vagy bérl je, továbbá a használati jogosultság id tartamára a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdül használati jogával rendelkez lakásszövetkezeti tag, illet leg a tulajdonos, a bérl hozzátartozója, valamint a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdül használati jogával rendelkez lakásszövetkezeti tag használati jogosultságának id tartamára annak hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pontja].
Az adó alapja 5.§ Az adó alapja: a) a 3.§ (1) bekezdésének a) pontja szerinti adókötelezettség esetén a megkezdett vendégéjszakák száma. b) a 3.§ (1) bekezdésének b) pontja szerinti adókötelezettség esetén az építmény hasznos alapterülete. Az adó mértéke 6.§ Az adó mértéke: a) az 5.§ a) pontja alapján személyenként és vendégéjszakánként 300 Ft. b) az 5.§ b) pontja alapján az épület után évente 900 Ft/m2. Az adó beszedésére kötelezett 7.§ (1) Az 3.§ (1) bekezdésének a) pontja alapján fizetend adót: a) kereskedelmi szálláshelyeken, a csónakházakban és az üdül telepeken a szolgáltatásért esedékes összeggel együtt az üzemeltet , b) a szervezett üdültetésre beutaltaktól a beutalójegy átadása alkalmával az üdül t fenntartó szerv, c) a fizet vendéglátó szálláshelyeken fogadott vendég után járó adót a szálláshelyi díjjal együtt a szállásadó, illet leg a közvetítésre jogosított szerv, d) az a)-c) pont alá nem tartozó bármely ingatlan (építmény, telek) üdülés céljára történ bérbeadása, ingyenes használatra átadása esetén az ingatlan bérbevev jét l (használójától) az egész bérleti, használati id re egy összegben az ingatlan tulajdonosa vagy az ingatlannal rendelkezni jogosult szedi be. (2) Az (1) bekezdés szerint fizetend idegenforgalmi adót az adóbeszedésre kötelezett akkor is tartozik befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta. III. fejezet Építményadó Az adókötelezettség 8.§ (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lév építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény). (2) Az építményadó alkalmazásában az építményhez tartozik az építmény rendeltetésszer használatához szükséges - az épületnek min sül építmény esetén annak hasznos alapterületével, épületnek nem min sül építmény esetén az általa lefedett földrészlettel egyez nagyságú - földrészlet. (3) Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetését l, illet leg hasznosításától függetlenül.
Az adó alanya 9.§ (1) Az adó alanya (3. §) az, aki a naptári év (a továbbiakban: év) els napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni érték jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni érték jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos). (2) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak. (3) Társasház, -garázs és -üdül esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség. Az adómentesség 10.§ Mentes az adó alól: a) a szükséglakás, b) a szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illet leg a nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség, c) a költségvetési szerv, az egyház tulajdonában álló építmény, d) az önkormányzat és intézményei tulajdonában lév építmény, e) a lakás és az üdül épülethez tartozó kiegészít helyiségek, f) az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló épület vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épület (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, m trágyatároló), feltéve, hogy az épületet az adóalany rendeltetésszer en állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja, g) a község közigazgatási területén lév , a helyi rendezési terv szerint helyi védelem alatt álló présház, h) az idegenforgalmi adóval adóztatott építmény alapterülete i) az önkormányzat illetékességi területén lév építmények közül a lakás, vagy a lakóház hasznos alapterülete 80 m2-ig. 11.§ (1) Ha a m emléki értékként külön jogszabályban védetté nyilvánított vagy önkormányzati rendelet alapján helyi egyedi védelem alatt álló épület (a továbbiakban m emléképület) felújítják, akkor az épület, illetve az épületben lév önálló adótárgy (lakás, nem lakás céljára szolgáló épületrész) a (2)-(6) bekezdésekben meghatározottak szerint a felújításra 2008. január 1-ét követ en kiadott építési engedély joger re emelkedését követ három egymást követ adóévben mentes az adó alól. (2) E § alkalmazásában felújítás alatt a m emléképület egészén, illetve homlokzatán és több f szerkezetén végzett olyan általános javítást kell érteni, amely teljesen visszaállítja az épület esztétikai állapotát, valamint legalább eredeti m szaki állapotát. Az adó alanya az (1) bekezdés szerinti mentességre vonatkozó igényét az adóhatóságnak bejelenti. (3) Az adóhatóság az adómentességre jogosult nyilvántartásba veszi és az adót évente megállapítja. A megállapított, de meg nem fizetett adót és az eredeti esedékességt l – késedelmi pótlékkal hasonló módon - számított kamatot az adóhatóság az ingatlanra bejegyzett jelzáloggal biztosítja. (4) Az adóhatóság az adómentesség id tartamának lejártát követ év január 30-ig megkeresi a m emlékvédelmi hatóságot, hogy igazolja az épület (2) bekezdés szerinti felújításának tényét
és a felújítás befejezésének id pontját. A megkeresett hatóság 15 napon belül válaszol a megkeresésre. (5) Amennyiben a megkeresés alapján az adóhatóság megállapítja, hogy a (2) bekezdés szerinti felújítás az adómentesség harmadik évének utolsó napjáig megtörtént, akkor a (3) bekezdés szerint nyilvántartott adót és kamatokat törli, valamint haladéktalanul intézkedik az ingatlanügyi hatóságnál a jelzálog törlése iránt. (6) Amennyiben a megkeresés alapján az adóhatóság azt állapítja meg, hogy a (2) bekezdés szerinti felújítás az adómentesség harmadik évének utolsó napjáig nem történt meg, úgy a (3) bekezdésben nyilvántartott adót s annak a jelen § (3) bekezdés szerint számított kamatait az adózónak – az adóhatóság határozata alapján, a határozat joger re emelkedését követ 15 napon belül – meg kell fizetnie. Az adókötelezettség keletkezése, változása és megsz nése 12.§ Az adókötelezettség keletkezése, változása és megsz nése tekintetében a 3.§ (2)-(5) bekezdéseiben foglaltak az irányadók. Az adófelfüggesztés 13.§ (1) Az a 65. életévét betöltött, vagy életkorától függetlenül legalább 67%-ban rokkant (III. rokkantsági csoport) rokkantnyugdíjas magánszemély, aki egyedül vagy kizárólag ugyanezen feltételeknek megfelel hozzátartozójával él, a lakcímnyilvántartás szerint és ténylegesen (életvitelszer en) is lakóhelyéül szolgáló lakása utáni építményadó-fizetési kötelezettségét illet en adófelfüggesztés iránti igénnyel élhet az adóhatóság felé. Az adófelfüggesztés id szaka alatt az adót nem kell megfizetni, az egyébként esedékessé váló adó után azonban az adóhatóság az esedékesség napjától az adófelfüggesztés megsz nése napjáig terjed en a mindenkori jegybanki alapkamat mértékével egyez mérték kamatot számít fel. A kamatot a késedelmipótlék-számítással azonos módon kell számítani. Az adófelfüggesztés az adóév els napjától, annak (3) bekezdés szerinti megsz nése napjáig tart. Az arra jogosult adózó az adófelfüggesztés iránti igényét legkés bb az adófelfüggesztés id szaka els adóévének január 15. napjáig jelentheti be az adóhatóságnál. Az ezen id pontot követ en beérkezett igényeket az adóhatóság az adóévet követ év els napjától veszi figyelembe. (2) Az adóhatóság az adófelfüggesztésre jogosultnak az adófelfüggesztés iránti igényét nyilvántartásba veszi. Az adóhatóság az adófelfüggesztés id tartama alatt évente az éves adóról határozatot hoz, amely tartalmazza az adófelfüggesztéssel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket. (3) Az adófelfüggesztés megsz nik a lakás elidegenítése, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzéssel létrejöv vagyoni érték jog alapítása esetén az átruházásról (alapításról) szóló szerz dés ingatlanügyi hatósághoz való benyújtásának napjával, az adózó halálával a hagyatékátadó végzés joger re emelkedése napjával, az adófelfüggesztés iránti igény írásban történ visszavonása esetén a visszavonás bejelentésének napjával. A megsz nés tényét a kötelezett a megsz nés napjától számított 8 napon belül bejelenti az adóhatóságnak. Az adóhatóság az adófelfüggesztés id tartamára es esedékessé vált adót és annak kamatát az adófelfüggesztés megsz nését követ en határozatban közli a kötelezettel. (4) A (3) bekezdés alkalmazásában kötelezettnek min sül a lakástulajdon, illet leg a tulajdoni hányad elidegenítése, a vagyoni érték jog alapítása esetén a jelzálogjoggal biztosított követelés erejéig a tulajdonjogot (vagyoni érték jogot) szerz fél, a megszerzett tulajdoni
hányada, illet leg vagyoni érték jog értékének arányában, az azon felüli követelést illet en az adófelfüggesztési jog jogosultja; az adófelfüggesztési jog jogosultjának halála esetén a lakás örököse, a megszerzett tulajdoni hányada arányában; az adófelfüggesztés iránti igény visszavonása esetén az adófelfüggesztési jog jogosultja. Amennyiben a lakás örököse az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelel - legkés bb a (3) bekezdés szerinti határozat joger re emelkedéséig - kérheti az adófelfüggesztést az örökhagyó halála el tti id szakra jutó, korábban felfüggesztett adóra is, feltéve, ha az arra a lakásra vonatkozott, amelyben az örökös a lakcímbejelentés szabályai szerint és ténylegesen (életvitelszer en) is él. (5) Az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek való megfelelés esetén az adóhatóság minden adóév február 15-ig az adóévre el írt adóról szóló határozattal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a tárgyévi adóösszeg és annak e törvény szerinti kamatai jelzálogjog keretén belül történ feljegyzése iránt. Az ingatlanügyi hatóság a megkeresés alapján soron kívül bejegyzi a jelzálogot az ingatlan-nyilvántartásba. Ha a kötelezett a felfüggesztett adót és annak kamatát megfizette, az adóhatóság haladéktalanul intézkedik a jelzálogjog törlése iránt. (6) E § alkalmazásában a vagyoni érték jog értékét az illetékekr l szóló 1990. évi XCIII. törvény 72. §-ának figyelembevételével kell megállapítani. Az adó alapja 14.§ Az adó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete. Az adó mértéke 15. §. (1) Az adó mértéke: a) külterületi építmény után: b) gazdasági haszonépületek után: c) egyéb, nem haszonszerzésre irányuló épületek után: d) lakás után:
600 Ft/m2/év 600 Ft/m2/év 60 Ft/m2/év 110 Ft/m2/év
(2) A 10.§ i) pontja alapján az ott megjelölt alapterület fölötti rész az adóköteles. IV. fejezet Telekadó Az adókötelezettség 16.§ Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lév földrészlet (a továbbiakban: telek).
beépítetlen belterületi
Az adó alanya 17.§ Az adó alanya az, aki az év els napján a telek tulajdonosa. Ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni érték jog, illet leg több tulajdonos esetén a 9.§-ban foglaltak az irányadók. Adómentesség 18.§ Mentes az adó alól: a) az építési tilalom alatt álló telek a tilalom ideje alatt, b) a helyi és helyközi menetrendszerinti tömegközlekedést lebonyolító adóalany, az e célra használt telek után, c) a teleknek a 8.§ (2) bekezdésében meghatározott része, d) a 10. § b)-d) pontjában meghatározott építményekhez tartozó teleknek az a része, amely a 8.§ (2) bekezdésében meghatározott mértéket meghaladja, e) az épülethez, az épületnek nem min sül építményhez, nyomvonal jelleg létesítményekhez tartozó - jogszabályban vagy hatósági el írásban megállapított - véd (biztonsági) terület; f) az erd m velési ágban nyilvántartott telek. Az adókötelezettség keletkezése, változása és megsz nése 19.§ (1) Az adókötelezettség a földrészlet belterületbe vonásáról szóló önkormányzati határozat közzétételét, továbbá a telek mez gazdasági m velés alól való kivonását és/vagy a m velési ág törlését követ év els napján, illetve az építmény megsemmisülése, lebontása esetén a megsemmisülést, lebontást követ félév els napján keletkezik. (2) Az adókötelezettség megsz nik a telek külterületté min sítésér l szóló önkormányzati határozat közzététele, továbbá a telek m velési ágba sorolása és tényleges mez gazdasági m velésének megkezdése félévének utolsó napján. (3) Az adókötelezettségben bekövetkez – (1)-(2) bekezdésben nem említett – változást a következ év els napjától kell figyelembe venni. Az adó alapja 20.§ Az adó alapja a telek m2-ben számított területe. Az adó mértéke 21.§ Az adó mértéke 75 Ft/m2.
V. fejezet Helyi ipar zési adó Az adókötelezettség, az adó alanya 22.§ (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: ipar zési tevékenység). (2) Az adó alanya a vállalkozó. 23.§ Adóköteles ipar zési tevékenység: a vállalkozó e min ségben végzett nyereség-, illet leg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. 24.§ A vállalkozó állandó jelleg ipar zési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. (2) Ideiglenes jelleg az ipar zési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkez vállalkozó a) piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat, b) épít ipari tevékenységet folytat, illet leg természeti er forrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység id tartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának id tartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek min sül, c) bármely - az a) és b) pontba nem sorolható - tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel. Az adókötelezettség keletkezése és megsz nése 25.§ (1) Az adókötelezettség az ipar zési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával sz nik meg. (2) Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett ipar zési tevékenység esetén a tevékenység végzésének id tartama az irányadó az adókötelezettség id beni terjedelmére. Az adó alapja 26.§ (1) Állandó jelleggel végzett ipar zési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel. Mentes az adóalapnak az a része – legfeljebb azonban az adóalap 90%-a -, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységb l származik, feltéve, ha azt a telephely szerinti állam önkormányzatának fizetend , a vállalkozási tevékenységet terhel adó terheli. (2) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jelleg ipar zési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemz en - a
vállalkozóknak kell helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 3. mellékletében meghatározottak szerint megosztania. (3) Ideiglenes jelleggel végzett ipar zési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít. Állandó jelleg ipar zési tevékenység esetén az adó alapjának egyszer sített meghatározása 27.§ (1) A 26. § (1) bekezdését l eltér en a) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint, az adóévben átalányadózó magánszemély (egyéni vállalkozó, mez gazdasági kistermel ) vállalkozó, b) az 34.§ 21. pont a)-d) pontja szerinti más vállalkozó, feltéve, hogy nettó árbevétele az adóévet megel z adóévben - 12 hónapnál rövidebb adóévet megel z adóév esetén napi arányosítással számítva id arányosan nem haladta meg a 4 millió forintot, illetve a tevékenységét adóévben kezd vállalkozó esetén az adóévben - id arányosan - a 4 millió forintot várhatóan nem haladja meg, az adó alapját a (2), illet leg a (3) bekezdésben foglaltak szerint - figyelemmel a (4) és (5) bekezdésre - is megállapíthatja. (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti vállalkozó esetében az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadó alapjának 20%-kal növelt összege, azzal, hogy az adó alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti - e tevékenységb l származó - bevételének 80 százaléka. (3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti vállalkozó esetében az adó alapja a nettó árbevételének 80 százaléka. (4) Ha az adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra való jogosultság nem munkaviszony létesítése miatt sz nik meg, vagy az (1) bekezdés b) pontjában említett vállalkozó az adóévben - id arányosan - 4 millió forintot meghaladó nettó árbevételt ért el, akkor az adó alapját - az adóév egészére - a 26.§ (1) bekezdése szerint kell megállapítani. Ha az (1) bekezdés a) pontjában említett magánszemély vállalkozó a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra való jogosultságát munkaviszony létesítése miatt úgy veszíti el, hogy az adóévben elért árbevétele a 4 millió forintot nem haladja meg, az ipar zési adójának alapját ebben az adóévben a (3) bekezdés alkalmazásával is megállapíthatja. (5) Az adó alapjának (2) vagy (3) bekezdés szerinti megállapítása adóévre választható, az err l szóló bejelentést legkés bb az adóévr l szóló bevallás benyújtására el írt határid ig kell megtenni az adóhatóságnál. 28.§ (1) Az egyszer sített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját - a 26.§ (1) bekezdésében, vagy a 27.§-ban foglalt el írásoktól eltér en - az egyszer sített vállalkozói adó alapjának 50%-ában is megállapíthatja. (2) Az adó alapjának az (1) bekezdés szerinti megállapítása adóévre választható, az err l szóló bejelentést a 27.§ (5) bekezdése szerint kell megtenni.
(3) Ha a vállalkozó az egyszer sített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól kikerül, akkor az adó alapját az egyszer sített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti adóévére az (1) bekezdés szerint, a naptári év hátralév részére a 26.§ (1) bekezdése vagy a 27.§ el írásai szerint kell megállapítani, utóbbi esetén feltéve, hogy a 27.§-ban foglalt feltételek egyébként fennállnak. (4) Ha a vállalkozó az egyszer sített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól kikerül, akkor a) köteles azt 15 napon belül bejelenteni az önkormányzati adóhatóságnak, s ezzel egyidej leg a naptári év hátralév részére bejelentést tenni a várható adó összegér l. A bejelentett várható adó összege alapján az adóhatóság megállapítja az adóel leg összegét; b) az egyszer sített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti adóévér l szóló bevallást az egyszer sített vállalkozói adóról szóló törvényben meghatározott id pontig köteles benyújtani, s ezzel egyidej leg az adóévre már megfizetett el leg és a tényleges fizetend adó összegének különbözetét megfizeti, illetve igényelheti vissza. A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség 29.§ (1) A 26.§ (1) bekezdés szerinti adóalap csökkenthet az adóévi m ködés hónapjai alapján számított adóévi átlagos statisztikai állományi létszámnak az el z adóévi m ködés hónapjai alapján az el z adóévre számított átlagos statisztikai állományi létszámhoz képest bekövetkezett - f ben kifejezett - növekménye után 1 millió forint/f összeggel. (2) Nem vehet igénybe az adóalap-mentesség azon létszámb vítéshez, amely állami támogatás igénybevételével jött létre. E bekezdés alkalmazásában állami támogatás a Munkaer piaci Alapból folyósított olyan támogatás, amelynek feltétele új munkahely létesítése. (3) Az átlagos statisztikai állományi létszámot a Központi Statisztikai Hivatal Útmutató az intézményi munkaügyi statisztika kérd íve kitöltéséhez c. kiadvány 1999. január 1. napján érvényes szabályai szerint kell - két tizedesjegy pontossággal - számítani. Az adóévi átlagos statisztikai állományi létszám számítása során figyelmen kívül kell hagyni azt, aki egyébként a statisztikai állományi létszámba tartozik, ám állományba kerülését közvetlenül megel z en a vállalkozóval a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak min sül vállalkozásnál tartozott az átlagos statisztikai állományi létszámba. (4) Az adóévben jogel d nélkül alakult vállalkozó - magánszemély vállalkozónál vállalkozónak az adóévet megel z két adóév egyikében sem min sül vállalkozó - esetén az el z adóévi statisztikai állományi létszámnak nulla f t kell tekinteni. Az adóévben átalakulással létrejött vállalkozó esetén az adóévet megel z adóév statisztikai állományi létszámának a jogel d vállalkozó statisztikai állományi létszámát kell tekinteni. Az adóévben szétválással (különválás, kiválás) létrejött vállalkozók esetén az adóévet megel z adóév számított statisztikai állományi létszámának a jogel d vállalkozó statisztikai állományi létszámának olyan arányával számított összegét kell tekinteni, amilyen arányt a szétválással létrejött vállalkozók végleges vagyonmérlegeiben külön-külön feltüntetett vagyonérték képvisel a szétválással létrejött vállalkozók végleges vagyonmérlegeiben szerepl együttes vagyonértékben. Az adóévben egyesüléssel (összeolvadás, beolvadás) létrejött vállalkozó esetén az adóévet megel z év statisztikai állományi létszámának az egyesülés el tt meglév jogel d vállalkozók együttes statisztikai állományi létszámát kell tekinteni. (5) Az adóalap-mentesség az adóévet követ en az adóévr l szóló bevallásban vehet igénybe.
(6) Ha az adóévben a vállalkozó átlagos statisztikai állományi létszáma az el z adóév átlagos statisztikai állományi létszámához képest 5%-ot meghaladó mértékben csökken, akkor az adóévet megel z adóévre igénybe vett adóalap-mentesség összegével a 26.§ (1) bekezdése szerinti adóalapot meg kell növelni. Az adó mértéke 30.§ (1) Az állandó jelleggel végzett ipar zési tevékenység esetén az évi adó mértéke az adóalap 2%-a. (2) Az ideiglenes jelleggel végzett ipar zési tevékenység esetén az adó mértéke: a) a 24.§ (2) bekezdés a) pontja szerinti tevékenység végzés után naptári naponként 1.000 Ft, b) a 24.§ (2) bekezdés b)-c) pontja szerinti tevékenység végzés után naptári naponként 5.000 Ft. (3) A székhely, illet leg a telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetend adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjed en - a (4) bekezdésben meghatározott módon levonható az ideiglenes jelleg tevékenység után az adóévben megfizetett adó. (4) Az ideiglenes tevékenység után megfizetett adó a székhely, illetve telephely(ek) szerinti önkormányzatokhoz fizetend adóból a vállalkozás szintjén képz d teljes törvényi adóalap és az egyes [székhely, illetve telephely(ek) szerinti] önkormányzatokhoz kimutatott törvényi adóalapok arányában vonható le. Az adó bevallása 31.§ (1) Az ipar zési adóról az adóévet követ év május 31-ig kell bevallást tenni. (2) A naptári évt l eltér üzleti évet választó adózó adóbevallását az adóév utolsó napját követ 150. napig nyújthatja be. VI. fejezet Az adóel leg megállapítása és az adó megfizetése 32.§ (1) A vállalkozó – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – a helyi ipar zési adóra adóel leget köteles fizetni. (2) Az adóel leg összege a) ha az adóévet megel z adóév id tartama 12 hónapnál nem rövidebb, az adóévet megel z adóév adójának megfelel összeg; b) ha az adóévet megel z adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor a megel z adóév adójának az adóévet megel z adóév naptári napjai alapján adóévre számított összege; c) az adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezd vállalkozónál, vagy ha az önkormányzat az adót els alkalommal vagy év közben vezeti be, az adóévre bejelentett várható adó összege. (3) Ha jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, továbbá ha a vállalkozó az adóévet megel z évben az önkormányzat rendelete alapján adómentességet vagy adókedvezményt vett igénybe, de az adóévben az adómentesség vagy adókedvezmény
nem, vagy nem teljes mértékben illeti meg, akkor az el leg összegét az adóalap, az adómérték, illet leg a mentesség, kedvezmény megsz nése, a kedvezmény mértékének változása figyelembevételével kell megállapítani. (4) Nem köteles adóel leget fizetni az el társaság, továbbá az adóköteles tevékenységet jogel d nélkül kezd vállalkozó, az adókötelezettség keletkezésének adóévében. Nem alkalmazható ez a rendelkezés a már m köd , de az önkormányzat illetékességi területén els ízben adóköteles tevékenységet kezd vállalkozó esetében. (5) Az adóhatóság a fizetend adóel leg mértékét az éves adóbevallás, illetve a várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli. (6) Az adóévben az adóévre vonatkozó fizetési meghagyás joger re emelkedéséig a (2) bekezdés a)-b) pontjában említett vállalkozó az adóel legét az el z fizetési meghagyás alapján fizeti. 33.§ (1) A magánszemély terhére az adóhatóság által megállapított adó, továbbá a vállalkozó adóalanyt terhel építményadó és telekadó évi két részletben fizethet meg. (2) Az adóel leg és az adó megfizetésének esedékességét az adózás rendjér l szóló törvény állapítja meg. (3) Ha az esedékesség id pontjáig az adókivetés nem történt meg, akkor az adófizetést az önkormányzat által meghatározott módon és id ben kell teljesíteni. (4) Az önkormányzati adóhatóság - az (5) bekezdésben foglalt kivételt l eltekintve készpénzfizetést nem fogadhat el. (5) Ideiglenes (alkalmi) ipar zési tevékenység esetén a m ködés id tartama szerint járó adó készpénzben is megfizethet . Készpénz átvételére kizárólag az jogosult, akit erre az adóhatóság írásban felhatalmazott és az e célra rendszeresített hivatalos nyugtatömbbel ellátott. Az átvett készpénzr l azonnal nyugtát kell adni, s a pénzösszeget az átvétel napján, de legkés bb a következ munkanapon az adóbeszedési számlára be kell fizetni. HARMADIK RÉSZ VII. fejezet Értelmez rendelkezések 34.§ E rendelet alkalmazásában: 1. önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt bel- és külterületet magában foglaló - térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed; 2. külföldi: az a természetes személy, akinek állandó lakóhelye külföldön van és nem tartózkodik Magyarországon 183 napnál hosszabb id tartamban; továbbá az a jogi személy, gazdálkodó szervezet vagy más személyi egyesülés, amelynek székhelye (központja) külföldön van, ide nem értve a Magyarországon m köd telepeit, fiókjait, képviseleteit;
3. vagyoni érték jog: a kezel i jog, a vagyonkezel i jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga - ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is -, a földhasználat és a lakásbérlet; 4. külterület: a település közigazgatási határának belterületén kívül es földrészlete, ideértve a zártkertet is; 5. építmény: olyan ingatlan jelleg , végleges vagy ideiglenes m szaki alkotás (épület, m tárgy), amely általában a talajjal való egybeépítés vagy a talaj természetes állapotának megváltoztatása révén jött létre. Nem min sül építménynek a három évnél rövidebb id tartamra létesített építmény; 6. épület: az olyan építmény, amely a környez küls tért l épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy id szakos tartózkodás, illet leg használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környez csatlakozó terepszint alatt van. Épületrész az épület m szakilag elkülönített, külön bejárattal ellátott része; 7. tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlan nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerz dést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották – melynek tényét az ingatlanügyi hatóság széljegyezte -, a szerz felet kell tulajdonosnak tekinteni. Újonnan létrehozott épület/épületrész tulajdonjogának – a használatbavételi engedély kiadását megel z – átruházása esetén a szerz dés ingatlanügyi hatósághoz történ benyújtását követ en a szerz felet a használatbavételi engedély kiadásának id pontjától kell tulajdonosnak tekinteni. Egyéb módon történ tulajdonszerzés esetére a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályai az irányadók; 8. lakás és szükséglakás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 2. mellékletének 1-6. pontjában foglaltak alapján ilyennek min sül és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan, a rendeltetésszer használatához szükséges - helyben szokásos vagy el írt teleknagyságot meg nem haladó földrészlettel együtt, azzal, hogy nem min sül szükséglakásnak az a helyiségcsoport, amely csak azért nem sorolható be komfortfokozatba, mert nem rendelkezik melegpadlós helyiséggel; 9. hasznos alapterület: a végleges falsíkokkal határolt teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m; a teljes alapterületbe a helyiségek összegzett alapterülete és az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt küls tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác, tet tér, valamint a többszintes lakrészek bels lépcs jének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik; 10. kiegészít helyiség: az, amely a lakás- és az üdül tulajdon rendeltetésszer használatához szükséges, de huzamos emberi tartózkodásra részben és ideiglenesen sem szolgál (tüzel tér, tüzel - és salaktároló, szárító, padlás, szerszámkamra, szín, pince); 11. építmény megsz nése: ha az építményt lebontják, vagy megsemmisül;
12. nevelési-oktatási intézmény: a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 20-23. §-ában, a fels oktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. tv. 18.§ (1)-(2) bekezdésében és a szakképzésr l szóló 1993. évi LXXVI. tv. 2. §-ában meghatározott intézmény; 13. ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog; 14. belterületi földrészlet: épülettel be nem épített minden olyan földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás belterületként tart nyilván, ide nem értve az ingatlan-nyilvántartásban m velési ág szerint aranykoronaértékkel nyilvántartott és ténylegesen mez gazdasági m velés alatt álló telket; 15. korrigált átlagos statisztikai állományi létszám: a Központi Statisztikai Hivatal Útmutató az intézményi munkaügyi statisztika kérd íve kitöltéséhez cím kiadvány 1999. január 1. napján érvényes szabályai szerint éves szinten számított statisztikai állományi létszám, ideértve a saját nevében és saját kockázatára rendszeresen, haszonszerzés céljából vállalkozási tevékenységet folytató magánszemélyt, továbbá azt a tulajdonost, aki vállalkozásában személyes közrem ködésre kötelezett, vagy azt mellékszolgáltatásként végzi, valamint a segít családtagot; 16. az idegenforgalmi adó alkalmazásában üdülésre-pihenésre használt épület: az üdül , továbbá minden olyan lakásnak nem min sül épület, amelyben ideiglenesen üdülés, pihenés céljára tartózkodnak, ideértve az üdül t l elkülönítve épített (önálló) építményt is (csónakház, kabin, horgásztanya, garázs stb.); 17. állandó lakos: aki a lakcímbejelentés szabályai szerint nyilvántartásba vett lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkezik az önkormányzat illetékességi területén 18. nettó árbevétel: a) a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele (egyszeres könyvvitelt vezet vállalkozó esetében: a pénzügyileg rendezett nettó árbevétel és a nem pénzben kiegyenlített értékesítés nettó árbevételének együttes összege), csökkentve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti jogdíjból származó, árbevételként elszámolt ellenértékkel, a jövedéki adó fizetésére kötelezett vállalkozó esetében az adóhatósággal elszámolt - az egyéb szolgáltatások értékeként, illetve az egyéb ráfordítások között kimutatott - jövedéki adó összegével, továbbá az egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összegével, feltéve, ha az így elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összege az értékesítés nettó árbevételét növelte, valamint a külön jogszabály szerinti felszolgálási díj árbevételként elszámolt összegével, a b)-j) alpontokban foglalt eltérésekkel, b) a hitelintézeteknél és pénzügyi vállalkozásoknál: a kapott kamatok és kamatjelleg bevételek csökkentve a fizetett kamatokkal és kamatjelleg ráfordításokkal, növelve az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeivel, a befektetési szolgáltatások bevételeivel és a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételével. Fedezeti ügyletek esetén az alapügylet (fedezett tétel) nyereségének/veszteségének és az ahhoz tartozó fedezeti ügylet veszteségének/nyereségének nyereségjelleg különbözete tartozik a nettó árbevételbe. A számviteli törvény szerinti kereskedési célú származékos ügyletek esetében azok eredményének összevont különbözete tartozik a nettó árbevételbe, ha az nyereségjelleg , c) biztosítóknál: a biztosítástechnikai eredmény növelve a nettó m ködési költségekkel, a befektetésekb l származó biztosítástechnikai ráfordításokkal (csak életbiztosítási ágnál), az egyéb biztosítástechnikai ráfordításokkal, a kapott kamatokkal és kamatjelleg bevételekkel, a biztosítási állományhoz kapcsolódó tárgyi eszközök bevételeivel, a befektetések
értékesítésének árfolyamnyereségével és az egyéb befektetési bevételekkel (nem életbiztosítási ágnál), az életbiztosításból allokált befektetési bevétellel, valamint a nem biztosítási tevékenység bevételeivel, valamint csökkentve a Kártalanítási Számlával szemben ráfordításként elszámolt összeggel, a t zvédelmi hozzájárulásként elszámolt összeggel és a biztosítottaknak visszajuttatandó befektetési eredménnyel. Fedezeti ügyletek esetén az alapügylet (fedezett tétel) nyereségének/veszteségének és az ahhoz tartozó fedezeti ügylet veszteségének/nyereségének nyereségjelleg különbözete tartozik a nettó árbevételbe. A számviteli törvény szerinti kereskedési célú származékos ügyletek esetében azok eredményének összevont különbözete tartozik a nettó árbevételbe, ha az nyereségjelleg , d) a költségvetési szerveknél: a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos pénzforgalmi bevétel, e) befektetési vállalkozásoknál: a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei növelve a nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeivel, valamint a kapott kamatokkal és kamatjelleg bevételekkel. Fedezeti ügyletek esetén az alapügylet (fedezett tétel) nyereségének/veszteségének és az ahhoz tartozó fedezeti ügylet veszteségének/nyereségének nyereségjelleg különbözete tartozik a nettó árbevételbe. A számviteli törvény szerinti kereskedési célú származékos ügyletek esetében azok eredményének összevont különbözete tartozik a nettó árbevételbe, ha az nyereségjelleg , f) az egyházi jogi személynél, valamint az egyház által alapított intézménynél: a könyvvezetési kötelezettségt l függ en a vállalkozási tevékenységb l származó a) pont alatti nettó árbevétel, vagy pénzforgalmi bevétel, g) a külföldi székhely vállalkozás magyarországi fióktelepénél, valamint a külföldi székhely európai részvénytársaság és európai szövetkezet magyarországi telephelyénél, továbbá egyéb más külföldi székhely vállalkozás magyarországi telephelyénél: a fióktelep (telephely) számviteli beszámolója (ha a telephelynek számviteli beszámolókészítési kötelezettsége nincs, akkor nyilvántartásai, bizonylatai) alapján kimutatott, az a) pont szerinti, - illetve, ha a külföldi székhely vállalkozás a b), c) és e) alpontok valamelyikében említett szervezet, akkor az ott meghatározottak szerinti - nettó árbevétel. Amennyiben a fióktelep (telephely) szerepel a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által a kockázati t kebefektetésekr l, a kockázati t ketársaságokról, valamint a kockázati t kealapokról szóló törvény el írásai szerint vezetett nyilvántartásban, akkor a j) alpont szerinti nettó árbevétel, h) a b)-g) és j) alpontokban nem említett szervezetnél (lakásszövetkezet, társasház, alapítvány, társadalmi szervezet, ügyvédi iroda, intézmény stb.) - könyvvezetési kötelezettségt l függ en - a vállalkozási tevékenységb l származó, az a) pont szerinti nettó árbevétel vagy pénzforgalmi bevétel. Nem min sül vállalkozási tevékenységb l származó árbevételnek a társasház és a lakásszövetkezet bels szolgáltatásból származó árbevétele, i) a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozók esetében a tevékenységükkel (termékeladás, szolgáltatás) összefüggésben kapott általános forgalmi adó nélküli készpénz, jóváírás, természetben kapott juttatás, vagy bármilyen vagyoni érték, növelve az árkiegészítéssel és csökkentve a fogyasztási adóval, továbbá az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó összegével, feltéve, ha a regisztrációs adó összege a termék ellenértéke részeként bevételként került kimutatásra, j) a kockázati t kebefektetésekr l, a kockázati t ketársaságokról, valamint a kockázati t kealapokról szóló törvény hatálya alá tartozó kockázati t ketársaságoknál és a kockázati t kealapoknál: az a) pont szerinti nettó árbevétel, valamint a befektetett pénzügyi eszköznek min sül részvények, részesedések - kockázati t kebefektetések - eladási árának és könyv szerinti értékének különbözetében keletkezett, a mérlegkészítés id pontjáig pénzügyileg realizált árfolyamnyereség, továbbá az ilyen befektetések után kapott osztalék és részesedés együttes összege;
19. piaci és vásározó kiskereskedelem: piacokon, vásárokon folytatott kicsinybeni, közvetlenül a végs fogyasztónak történ értékesítés; 20. épít ipari tevékenység: a Gazdasági Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszere 2008. január 1-t l hatályos (TEÁOR ’08) besorolása szerint a 41-43. ágazatokba sorolt tevékenységek összessége; 21. vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszer en végz a) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, b) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mez gazdasági stermel , feltéve, hogy stermel i tevékenységéb l származó bevétele az adóévben a 600 000 forintot meghaladja, c) a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, d) egyéb szervezet, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll; 22. szálláshely: egész éven át vagy csak id szakosan, üzletszer en m ködtetett olyan létesítmény, amely éjszakai elszállásolásra és tartózkodásra szolgál; 23. vendégéjszaka: vendégenként eltöltött – éjszakát is magába foglaló vagy így elszámolt – legfeljebb 24 óra; 24. telephely: a) az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye - függetlenül a használati jogcímét l -, ahol részben vagy egészben ipar zési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a m helyt, a raktárt, a bányát, a k olaj- vagy földgázkutat, a vízkutat, a széler m vet (szélkereket), az irodát, a fiókot, a képviseletet, a term földet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant, az ellenszolgáltatás fejében igénybe vehet közutat, vasúti pályát; b) hang, kép, adat vagy egyéb információ (ideértve a rádió- és televízió programokat is) vezetéken, kábelen, rádión, optikai úton vagy elektromágneses rendszer útján történ továbbítását szolgáló berendezés, amennyiben annak üzemeltetése rendszeres személyes jelenlétet kíván, c) a villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, villamosenergiakeresked és villamos energia elosztó hálózati engedélyes, továbbá a földgázellátásról szóló törvény szerinti közüzemi szolgáltató, földgázkeresked és földgázelosztói engedélyes esetén azon önkormányzat illetékességi területe, ahol villamos energia vagy földgáz értékesítése, illetve villamos energia vagy földgáz elosztása a végs fogyasztó, a végs felhasználó (a továbbiakban együttesen a végs fogyasztó) részére történik; 25. idényjelleg tevékenység: az a vállalkozási tevékenység, amelyet a vállalkozó állandó székhellyel, telephellyel az év meghatározott szakához kötötten rendszeresen végez; 26. szociális intézmény: a szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott személyes szociális gondoskodást nyújtó szervezet, vállalkozás; 27. egészségügyi intézmény: minden olyan szervezet, vállalkozás, amely járó- vagy fekv beteg-ellátást, megel z , illet leg sz r vizsgálatot, diagnosztikai vizsgálatot, gyógyító célú vagy más egészségügyi beavatkozást, utókezelést, rehabilitációt, illetve ment szolgálatot végez, továbbá a közforgalmi gyógyszertár, fiókgyógyszertár;
28. közszolgáltató szervezet: a Magyar Posta Zrt., a Magyar Rádió Zrt., a Magyar Televízió Zrt., A Duna Televízió Zrt., A Magyar Távirati Iroda Zrt., a Diákhitel Központ Zrt., továbbá a távf tés-, a melegvíz-, az ivóvíz-, a csatornaszolgáltatást (a továbbiakban szolgáltatás) nyújtók – ideértve a víziközm -társulatot is – feltéve, ha nettó árbevételük legalább 75/-ban közvetlenül a fogyasztók számára történ szolgáltatás nyújtásból származik. Közszolgáltató szervezet továbbá a vasúti pályahálózatot üzemeltet , feltéve, ha nettó árbevétele legalább 75%-ban a vasúti pályahálózat m ködtetéséb l származik, valamint a helyi- és helyközi menetrendszerinti tömegközlekedési szolgáltatást nyújtó, feltéve, ha nettó árbevétele legalább 55%-ban a tömegközlekedési szolgáltatás nyújtásából származik; 29. eladott áruk beszerzési értéke: a kett s könyvvitelt vezet vállalkozások esetében a vásárolt és változatlan formában eladott anyagoknak, áruknak - a számvitelr l szóló törvény szerint az eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt - bekerülési (beszerzési) értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint - a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó - pénzforgalmi nyilvántartást vezet vállalkozók esetében a tárgyévi árubeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett árukészlet leltár szerinti záró értékével, növelve a kifizetett árukészlet leltár szerinti nyitó értékével. Csökkenti az eladott áruk beszerzési értékét az az érték, amellyel az adóalany a 30. pont szerint anyagköltségként, a 33. pont szerint közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét csökkentette; 30. anyagköltség: a kett s könyvvitelt vezet vállalkozások esetében a vásárolt anyagoknak a számvitelr l szóló törvény szerint - anyagköltségként elszámolt bekerülési (beszerzési) értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint - a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó - pénzforgalmi nyilvántartást vezet vállalkozók esetében a tárgyévi anyagbeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti záró értékével, növelve a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti nyitó értékével. Csökkenti az anyagköltséget a saját vállalkozásban végzett beruházáshoz felhasznált anyagok bekerülési (beszerzési) értéke, továbbá az az érték, amellyel az adóalany a 29. pont szerint az eladott áruk beszerzési értékeként, a 33. pont szerint a közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét csökkentette; 31. anyag, áru: a számvitelr l szóló törvény szerinti vásárolt készletekb l az anyagok, az áruk; 32. az egyszer sített vállalkozói adónak a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó alanya esetében nettó árbevétel: a 18. pont i) alpontja szerinti nettó árbevétel, eladott áruk beszerzési értéke és anyagköltség: a 29. és a 30. pontokban foglalt, pénzforgalmi nyilvántartást vezet vállalkozókra meghatározott eladott áruk beszerzési értéke és anyagköltség; 33. közvetített szolgáltatások értéke: az adóalany által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendel vel) írásban kötött szerz dés alapján, a szerz désben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás értéke. Közvetített szolgáltatásnál az adóalany vev je és nyújtója is a szolgáltatásnak, az adóalany a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendel vel kötött szerz désb l a közvetítés lehet sége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy az adóalany nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelm en megállapítható. Ide sorolandó továbbá a közvetített szolgáltatások közé nem tartozó, az adóalany által továbbszámlázott olyan alvállalkozói teljesítés értéke, amelynek végzése során az adóalany mind megrendel jével, mind alvállalkozójával a Polgári Törvénykönyv szerinti írásban kötött - vállalkozási szerz déses kapcsolatban áll, feltéve, hogy azzal az adóalany a
29. pont szerint eladott áruk beszerzési értékeként vagy a 30. pont szerint anyagköltségként nettó árbevételét nem csökkentette; 34. székhely: belföldi szervezet esetében az alapszabályában (alapító okiratában), a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban), az egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói igazolványban ekként feltüntetett hely, ilyen hely hiányában vagy ha több ilyen hely van, akkor a központi ügyvezetés helye, a magánszemélyek esetében az állandó lakóhely. A külföldi székhely vállalkozás magyarországi fióktelepe vonatkozásában a székhely alatt a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet kell érteni; 35. saját vállalkozásban végzett beruházás: a számviteli törvény szerinti tárgyi eszköznek min sül eszközök saját vállalkozásban végzett megvalósítása, létesítése, b vítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, élettartamának növelése, eredeti állagának helyreállítását szolgáló felújítása - ide nem értve a tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munkákat, továbbá az erd nevelési, erd fenntartási, erd felújítási munkákat - akkor is, ha az adóalany kizárólag a beruházás megvalósításához szükséges anyagot biztosítja; 36. építési tilalom: az épített környezet alakításáról és védelmér l szóló törvény alapján elrendelt változtatási, telekalakítási, illet leg építési tilalom; 37. helyi és helyközi menetrendszerinti tömegközlekedés: a díjfizetés ellenében bárki által igénybe vehet menetrendszerinti személyszállító járatokkal lebonyolított közlekedés, ideértve a bel- és külföldi légi közlekedést is. 38. egyéb, nem haszonszerzésre irányuló épület (gépjárm tároló): olyan épület, épületrész, mely a használatbavételi engedély szerint gépjárm tárolónak, garázsnak min sül, használatbavételi engedély nélkül épített épület, épületrész esetén pedig ami gépjárm tárolására – m szaki felépítésénél fogva – alkalmas. 39. gazdasági haszonépület: üzlet, m hely, raktár, rendel , m terem, iroda. VIII. fejezet Záró rendelkezések 35.§ (1) Az önkormányzat az 1990. évi C. törvény 45 §-ában foglalt felhatalmazás alapján az önkormányzat ügykörébe tartozó adók hatékony beszedésének el segítésére és a feltárt és beszedett adóhiányból, valamint a beszedett adótartozásból az önkormányzatot megillet bevétel terhére – az adóügyi feladatokat végz , ill. a feladatok ellátásában közrem köd köztisztvisel k anyagi ösztönzése céljából – érdekeltségi alapot képez. (2) Az érdekeltségi alap forrása az önkormányzat ügykörébe rendelt adószámlákról a költségvetési számlára utalt összegb l az ezen paragrafus (4) pontja szerinti adóbeszedési jutaléknak és járulékainak fedezetét biztosító hányad, valamint az önkormányzat ügykörébe tartozó adóknál az adófelderítés kapcsán megállapított adóhiány, az ezzel összefügg késedelmi pótlék és az adóbírság 5 %-a. (3) Az érdekeltségi alapból a következ jogcímeken lehet kifizetéseket eszközölni: a) adófelderítési jutalék b) adóbeszedési jutalék
(4) a) Adófelderítési jutalék címén: a Polgármesteri Hivatal adófelderítésben közrem köd köztisztvisel jét a helyi adókról szóló jelen rendeletben felsorolt adónemekben a joger sen megállapított és befolyt adóhiány 5 %-a illeti meg. b) Adóbeszedési jutalék címen: az a) pontban foglalt köztisztvisel t adóbeszedési jutalék illeti meg, ha az adóhatóság kezelésében lév helyi adókból elszámolt adóbevétel eléri az adóhatóságnál nyilvántartott folyó évi fizetési kötelezettség (év végi zárási összesít szerinti folyó évi helyesbített el írás) 95 %-át. A folyó évi helyesbített el írás kiszámításakor a nem joger s el írásokat, valamint a visszatérítés címen el írt összegeket figyelmen kívül kell hagyni. (5) A folyó évi fizetési kötelezettség 100 %-os teljesítése esetén az adóügyi köztisztvisel nek – a teljesítés évének decemberi besorolása szerinti – kett havi személyi alapbérének megfelel összeg adóbeszedési jutalékot kell kifizetni. (6) 95-100 % közötti adóbevétel teljesülése esetén annyiszor 10 %-kal kell csökkenteni az adóbeszedési jutalékot, ahány százalékponttal elmaradt a teljesítés a 100 %-tól. A 100 %-ot meghaladó teljesítés esetén pedig az adóbeszedési jutalékot annyiszor 10 %-kal emelten kell megállapítani, ahány százalékponttal az adóbevétel meghaladja a folyó évi el írást. A 110 % feletti teljesítésre jutalék nem számolható. (7) Az érdekeltségi alap terhére a különböz jogcímeken történ összes kifizetés személyenként és naptári évenként nem haladhatja meg az adott köztisztvisel éves személyi alapbérének 50 %-át. (8) Az adófelderítési jutalékot minden naptári évben az évet követ hó 15. napjáig kell kifizetni. Az adóbeszedési jutalékot minden évben az évet követ hó 31. napjáig kell kifizetni. (9) Az érdekeltségi célú juttatást a teljesítés évében munkában eltöltött id arányában kell kifizetni. Munkában töltött id nek azokat a napokat kell tekinteni, amelyekre a dolgozót munkabér illeti meg. Ha a teljesítés évében a munkabér folyósítása 15 naptári napnál rövidebb ideig szünetel, akkor ezt munkában töltött id nek kell tekinteni. Hatályba léptet rendelkezések 36.§ Ez a rendelet – a 37.§ - 40.§-okban foglaltak kivételével – 2008. január 1-én lép hatályba. 37.§ Etyek Község Önkormányzat Képvisel -testületének 8/2005. (III.31.) számú a helyi építmény- és telekadóról szóló rendeletének 15.§ 3) pontja és a 15.§ 8) pontja rendelkezései helyett – az adózó döntése alapján – ezen rendelet 34.§ 6) pontja és 7) pontja rendelkezéseit is lehet alkalmazni a 2007. évi adókötelezettség megállapításánál. 38.§ Etyek Község Önkormányzat Képvisel -testületének 9/2005. (III.31.) számú helyi ipar zési adóról szóló rendeletének 3.§ (1) bekezdés, és a 7.§ (3) bekezdése rendelkezései helyett – az adózó döntése alapján – ezen rendelet 26.§ (1) bekezdés és 34.§ 18. pontja rendelkezéseit is lehet alkalmazni a 2007. évi adókötelezettség megállapításánál.
39.§ Ezen rendelet 29.§-ának, valamint 30.§ (3)-(4) bekezdéseinek rendelkezéseit – az adózó döntése alapján – a 2007. évi adókötelezettség megállapításánál is lehet alkalmazni. 40.§ Ezen rendelet 35.§-ban foglaltak 2008. július 1-én lépnek hatályba. Hatályon kívül helyez rendelkezések 41.§ Etyek Község Önkormányzat Képvisel -testületének 27/2005. (XII.22.) számú a magánszemélyek kommunális adójáról szóló rendelete 2008. január 1-t l hatályát veszti. 42.§ Etyek Község Önkormányzat Képvisel -testületének 8/2005. (III.31.) számú a helyi építmény- és telekadóról szóló rendelete 2008. január 1-t l hatályát veszti. 43.§ Etyek Község Önkormányzat Képvisel -testületének 9/2005. (III.31.) számú helyi ipar zési adóról szóló rendelete 2008. január 1-t l hatályát veszti.
……………………………………. Gyurkócza Bendegúzné alpolgármester
…………………………………… Krauszné Heitler Márta jegyz
Záradék: A rendeletet a mai napon kihirdetem: Etyek, 2007. december 12. jegyz
