2007. (VI. 22.) számú határozata értelmében intézmény összevonásra került sor

A fenntartó Jász–Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 72/2007. (VI. 22.) számú határozata értelmében intézmény összevonásra került sor. Az összevontan működő intézmény neve: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kádas György Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Diákotthon és Gyermekotthon Székhelye: 5310, Kisújszállás, Bajcsy-Zs. u. 37. Tagintézménye: 5300, Karcag, Kisújszállási u. 45. A diákotthoni ellátás a székhelyen és a tagintézményben egyaránt biztosított a tanulók számára.

JÁSZ – NAGYKUN – SZOLNOK MEGYEI KÁDAS GYÖRGY ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, SZAKISKOLA, EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY, DIÁKOTTHON

ÉS

GYERMEKOTTHON

DIÁKOTTHON PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2007

Diákotthon Pedagógia Programja

1. oldal

I. A diákotthon társadalmi szerepe A diákotthon nem önálló intézmény, segíti és kiegészíti az iskolában folyó nevelő-oktató tevékenységet. Társadalmi szerepe megteremteni a tanulási feltételeket azon tanulók számára, akiknek lakóhelyén nincs lehetőség tanulmányaik elvégzéséhez, illetve szociális, érzelmi és szocializációs védőhálóként működik ott, ahol a szülő nem tudja biztosítani a szükséges körülményeket a tanulmányok folytatásához, vagy az iskola eredményes befejezéséhez. A diákotthon pedagógiai tevékenysége kiegészíti a családi és iskolai nevelést, egyben szociális ellátást, biztonságot és érzelmi védettséget nyújt. A diákotthon a megfelelő pedagógiai környezet biztosításával elősegíti a társadalmi együttélés, döntésfelelősség, konfliktuskezelés demokratikus technikáinak elsajátítását, gyakorlását – ezzel segítséget adva a sikeres társadalmi beilleszkedéshez. A diákotthon fontos társadalmi funkciója, hogy a bentlakók számára – területi és szociális helyzetüktől függetlenül – biztosítja a valós társadalmi életben létező szerepek (tanuló, dolgozó …) megtanulásának esélyét. A diákotthon az értéktisztelet, a gyermekszeretet, a tanulói személyiség tiszteletben tartásának jegyében neveli a bentlakásos elhelyezésben résztvevő tanulókat.

II. Helyzetelemzés II/1. Tárgyi környezet Kisújszállás Diákotthonunk egyszintes épületben, közvetlenül az iskolához kapcsolódva helyezkedik el. Öt tágas hálóterem áll a tanulók rendelkezésére, melyeknek bútorzata megfelel a sajátos nevelési igényű gyermekek számára. A helyiségek ízlésesen – a gyerekekkel közösen - dekoráltak, melyek igazodnak az aktuális eseményekhez, ünnepekhez. A közösségi élet a társalgóban zajlik, ahol korszerű szórakoztató elektronikai berendezések szolgálják a kikapcsolódást, a szabadidő hasznos eltöltését. Nagyobb helyet igénylő rendezvényeinkhez, vetélkedők lebonyolításához az iskola ebédlőjét vesszük igénybe. Csoportos rendezvényeink egy részét az iskola aulájában tartjuk. Vizesblokkunk korszerű, akadálymentesített. A diákotthon részét képezi még a szülői váró, orvosi illetve betegszoba és nevelői szoba. Közvetlen átjárás biztosított az ebédlőbe és a mosodába. A főbejárat az udvar felől található. A szabadtéri tevékenységek helyszíne a tágas udvar, melyen sportpálya, homokozó, fából készült játékok találhatók.


2. oldal

Karcag Diákotthonunk közös igazgatású, az iskolával egybeszervezett és azonos épületegyüttesben elhelyezkedő intézmény, lakói kizárólag az iskola tanulói közül kerülnek ki. Az épület kétszintes, melynek alsó részén a tágas és esztétikus, nagy befogadóképességű ebédlő, a melegítőkonyha helyezkedik el. Az emeleten (melynek megközelítése csak a lépcsőházon át történhet, ezáltal akadálymentessége nem megoldott) egy hosszú folyosó két oldaláról nyílnak a hálótermek és a mosdóhelyiségek. Koedukált diákotthonunkban külön fürdőszobák illetve mellékhelyiségek szolgálják a nemenkénti tisztálkodás kultúrált körülményeit. Helyet kapott még egy úgynevezett „klubszoba”, mely a közösségi élet fontos színtere. Befogadóképessége nem túl nagy, ezért a diákotthoni szintű rendezvények megtartására csak az ebédlőben kerülhet sor. Elkülönítésre szoruló gyermekeink számára önálló vizesblokkal ellátott betegszobánk is az emeleten helyezkedik el. A diákotthonban dolgozó gyermekfelügyelők számára (akik sokrétű gondozási és felügyeleti tevékenységet látnak el) a folyosó egészére széles rálátást nyújtó tartózkodó helyiség áll rendelkezésre. Programjaink megvalósításának sikerét biztosítja, hogy az iskola helyiségeit és felszerelését is használhatjuk. A napi felkészülésre (diákotthoni tanulószoba hiánya miatt) csak az iskola tantermeiben kerülhet sor. Nem nélkülözhetjük a könyvtárat, az informatikai szaktantermet és az apró audio-vizuális szobát sem. Közös használatú a tornaterem és a sportudvar is. Sajnos kisméretű udvarunk jó részét elfoglalja a körülkerített sportpálya, így a főleg kisebb életkorú gyermekeknek nincs elég terük a szabad futkározásra, mozgásos játékra, illetve az udvari játékok (hinta, homokozó ) száma igen csekély. Diákotthonunk vizesblokkjait az elmúlt években újítottuk fel, ezek felszereltsége megfelel a kor és az esztétika alapvető követelményeinek. A hálóhelyiségekben az elhasználódott fekvőhelyek nagy részét fotelágyakra cseréltük, valamint éjjeliszekrényeket vásároltunk,amelyek éjszaka kitűnően szolgálják a nyugodt pihenést-, nappal teret hagynak a szobákban a játékhoz, beszélgetéshez. Az ágyaknál egyéni világító testeket helyeztünk el, amelyek a nagy létszámú kamaszkorú fiataljaink életkori sajátosságaikból fakadóan nélkülözhetetlenek az önálló elmélkedéshez, olvasáshoz. Klubszobánk a csoportfoglalkozások fő helyisége. A nagy munkaasztal, a sok ülőhely, a játékos-, kommunikációs-, kreatív foglalkozásokhoz egyaránt megfelelő körülményt biztosít. Itt nyert elhelyezést a diákotthon egyetlen televízió készüléke, melyhez DVD lejátszót is tudunk csatlakoztatni. Audiós eszközparkunk egy CD-lejátszóra hangfallal és néhány hordozható magnóra korlátozódott, amit a gyerekek nagy örömére sikerült bővítenünk. Így


3. oldal

minden szobában található CD-s magnó. Igaz az igényes hangzóanyagunk száma rendkívül szerény.

II/2. Személyi feltételek Kisújszállás Tanulói összetétel Valamennyi kollégista egyben az iskola tanulója. Életkorukat tekintve 5 – 20 év közöttiek. A diákotthon létszámát tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott és halmozottan sérült gyermekek alkotják. Többségük hátrányos helyzetű kis településről érkezett. Jellemző az elvált és munkanélküli, valamint gyermeküket egyedül nevelő szülő magas aránya, mely egyben meghatározója is nevelési feladatainknak. Az értelmi képességek fejlesztése mellett a családok megsegítése, tanácsokkal való ellátása is a feladatok közé tartozik. A különböző hivatalos szervekkel is folyamatos kapcsolatban állunk, mely a gyermekek anyagi és egészséges környezetben történő fejlődését segíti elő (Gyámhatóságok, Gyermekjóléti Szolgálatok, Családgondozók).

Nevelőtestület összetétele Szakmailag, pedagógiailag felkészült, gyakorlattal rendelkező nevelőtanárok foglalkoznak a gyermekek nevelésével. Rendszeres önképzéssel, szervezett továbbképzésekkel megújult, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkeznek. Diákotthonban dolgozó kollégák egyénisége, műveltsége, életmódja követendő példaként szolgálnak a kollégista gyermekek előtt. Fontos továbbá, hogy a nevelő megfelelő empátiával rendelkezzen a nevelői eljárásokban. A tanulók iránti tiszteletet, bizalmat és szeretetet kell, hogy előtérbe helyezze a mindennapi munkájában. Szakmai tevékenysége során működjön együtt az iskola és kollégiumi nevelőtestület tagjaival és vezetőivel. A gondozásban szakképzett gyermekfelügyelők és gyermekgondozók segítenek. Az ő munkájukban is érvényesülni kell a gyermekközpontúságnak, a másság tiszteletének, segítő attitűdjének.


4. oldal

Karcag Tanulói összetétel A diákotthon az utóbbi években igen vegyes képet mutat a tanulói összetétel szempontjából, értve ez alatt az életkort, a képességeket, az érdeklődést, a családi hátteret és a lakóhelyet, valamint a bentlakás státuszát is. A bentlakók, bár egy iskolába járnak, életkora 6 és 20 év között szóródik. Nagyarányú a kiskamasz, illetve a kamasz fiatalok aránya. A gyermekek tanulásban akadályozottak. Az elmúlt időszakban a nemek megoszlása a fiúk irányába tolódott el. A gyermekek érdeklődése sokrétű, melyet csak széles skálán mozgó programkínálattal tudunk kielégíteni. A pedagógiai program megfogalmazásakor nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy a tanulók egy része különböző apró településekről érkezett, illetve először tölt el hosszabb időt a családtól távol intézményes keretek között, valamint, hogy a szülői háttér nem mindig problémamentes: munkanélküliek, elváltak, stb.

Nevelőtestület összetétele A nevelőtanárok és a diákotthon-vezető alkotják a nevelőtestületet. A pedagógusok kompetenciáját alkotja a szakmai végzettségükön túl, egyéni érdeklődési körük, felkészültségük: idegen nyelv, informatika, drámapedagógia, kézművesség. A nevelőmunka eredményessége megköveteli a pedagógusok szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztését, a továbbképzési lehetőségekbe való bekapcsolódását. A pedagógiai munkát segítik a gyermekfelügyelők, akik közül egy fő ápolónői feladatokat lát el.

III. Célok, feladatok, megvalósításuk alapelvei A diákotthon célja, hogy sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával a bentlakók szocializációjának,

kiegyensúlyozott

és

egészséges

fejlődésének,

tanulásának,

személyiségének fejlesztője; adottságaik, képességeik kibontakoztatója, erkölcsi értékrendjük kialakítója és megszilárdítója; ismereteik, műveltségük gyarapítója legyen. Szolgálja önművelésre, önnevelésre, harmonikus társas és közösségi kapcsolatokra való igény kialakítását.


5. oldal

Célunk: 

Az iskolai feladatok teljesítésének segítése



A tanulmányi munka támogatása, a tanulási teljesítmény fejlesztése adekvát eszközökkel



A minél szélesebb körű művelődés, illetve tájékozódás segítése



A tudásközvetítésben az iskolai tudást kiegészítő, praktikus ismeretek nyújtása



Az önismeret fejlesztése: testi, lelki, szellemi tulajdonságok, adottságok, erősségek, gyengeségek ismerete; a változtatásokra, a fejlődésre való képesség fejlesztése



A társas viselkedés szabályainak elsajátítása



Az egészséges életmódra nevelés



A környezet védelme, ápolása iránti igény felkeltése



A saját, szűkebb környezetük tisztántartására irányuló munkavégzés elsajátítása



Nemzeti értékeink, kulturális és történelmi hagyományaink megismertetése



A szabadidő tartalmas eltöltése



A családi élet zavaraiból eredő hátrányok csökkentése



Szervezett, sokszínű programok biztosítása



Esztétikailag példaértékű, a nyugodt tanuláshoz, pihenéshez szükséges környezet kialakítása, az esztétikai kultúra fejlesztése

A diákotthoni nevelés főbb alapelvei: 

Egyénre irányuló pedagógiai munka



Az alapvető emberi szabadságjogok, gyermeket megillető jogok demokratikus, humanista, nemzeti és európai elvek érvényesítése



A tanulók iránti felelősség, bizalom és szeretet



Az intellektuális igényesség, kultúrált stílus



Alapvető erkölcsi és együttélési normák betartása



Az egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vétele



Együttműködés

a

szülőkkel,

iskolákkal,

civil

szervezetekkel,

művelődési

intézményekkel 

A fogyatékosság okozta egyéni szükségletek figyelembe vétele



A nemzeti, etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, fejlesztése


6. oldal

A diákotthon által közvetített értékek rendszere A diákotthon – hasonlóan az iskolához – színtere a személyiség fejlesztésnek. Eredményességének

feltétele

a nevelésben

a

tevékenységrendszer

sokszínűségének

biztosítása, a nevelési folyamatban az értékekkel való azonosulás fokozatos kibontakoztatása, az önismeret fejlesztése, az együttműködési készség, az életmód saját és tudatos alakítása, megalapozása.

Az értékek főbb területei: 

Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az egészséges életmód iránti igény. A test fizikai készenlétének, állóképességének fejlesztése, megőrzése.



Céltudatosság, kitartás, alkalmazkodni tudás, saját személyiség vállalása. Nyitottság az élményekre. Felelősségvállalás a saját életút kialakításáért.



A család, szülők tisztelete. Családi hagyományok őrzése, ápolása, vállalása.



Másik ember elfogadása, autonómiájának tisztelete. Készség az együttműködésre. Törekvés az együttérzésre, empátiára. Konfliktusok kezelésére, feloldására való készség.



Kultúráltság a viselkedésben, kommunikációban. Durvaság, erőszak, agresszió elutasítása. Másság, eltérő szokások tiszteletben tartása. Udvariasság, segítőkészség.



Nyitottság az új ismeretek befogadására. A tévedéshez való jog elismerése.



A hasznos értelmes munkában kötelességtudat, kitartás és szorgalom.



A nemzeti múlt értékeinek tisztelete. A nemzeti kisebbségek jogainak tisztelete.



Az emberek egyenlőségének elismerése, faji, vallási, etnikai különbségek elfogadása, az előítéletek elutasítása.

IV. Tevékenységrendszer IV/1. Életrend, napirend, hetirend Kisújszállás A gyermekek életkori sajátosságaihoz, a napi és heti leterheltségükhöz alakítottuk ki elfoglaltságukat. Olyan házi- és napirendet készítettünk, mely betartható és igazodik az iskolai elfoglaltságukhoz.


7. oldal

A diákotthon napirendje: 615 - 630

Ébresztő

630 - 715

Tisztálkodás, hálórend kialakítás

715 - 745

Reggelizés, étkezőhelyiség rendben hagyása, gyógyszerek kiosztása

745 - 1200

Délelőtti tanítási órák

1215 - 1430

Folyamatos ebédeltetés, szabadfoglalkozás, levegőzés

1430 - 1500

Szakkör, szabadfoglalkozás

1500 - 1545

Kötelező tanulmányi munka, gyakorlás,

1545 - 1600

Uzsonna

1600 - 1730

Szakköri foglalkozások, egyéni fejlesztés, korrepetálás , gyakorlás, felzárkóztatás

1730 - 18

Esti teendők , önkiszolgálási feladatok.

1800 - 1840

Vacsora, gyógyszerek kiosztása,

1840 - 1930

Tisztálkodás, ruházat és hálótermek rendezése

1930 - 2000

Önálló szabadidős elfoglaltság, tv-nézés, beszélgetés, zenehallgatás

2000 - 2030

Folyamatos lefekvés életkortól függően

2130

Villanyoltás

Hetirend Hétfő 615-740

00

14 -15

45

1600-1730 1730-1930

Kedd

Szerda

Csütörtök

Péntek

Vasárnap

Reggeli teendők napirend szerint

Délutáni tanulmányi munka

14 órától folyamatos hazautazás

14 órától a diákotthon nyitása

Mindennapos testmozgás Aktuális szakkörök Esti teendők napirend szerint

Karcag A tanulók diákotthoni életrendjét alapvetően a diákotthon házi-, illetve a heti-és a napirendje szabályozza. Az életrend kialakulásánál az elsődleges követelmény, hogy legyen összhangban az iskola működésével, figyelembe véve a tanulás, művelődés, szórakozás, pihenés egészséges arányait. A kialakított életrendnek rugalmasnak és átláthatónak kell lennie, mely igazodik a tanulók igényeihez és szokásaihoz. A napirend adta kereteken belül törekszünk


8. oldal

arra, hogy nevelőtanáraink éljenek a differenciálás lehetőségével, illetve a gyerekek életkori, képességbeli nagy arányú heterogenitását figyelembe véve, egyénre szabott megoldásokat dolgozzanak ki. Ezek a diákotthon rendjét nem sérthetik és más tanulókat tevékenységükben nem zavarhatnak. A napirend időbeosztását következetesen igyekszünk betartani. Fontosnak tartjuk biztosítani a nyugodt pihenés, alvás feltételeit a gyermekek biológiai szükségleteinek megfelelően.

Napirend a diákotthonban hétköznapokon 600 – 700

ébresztő, tisztálkodás, szobák rendbetétele, betegek jelentkezése

700 – 730

reggeli

730 – tól

iskolai elfoglaltság

1140 – től

visszaérkezés, ebédelés folyamatosan

1400 – tól

kötelező és szabadon választható foglalkozások a hetirend szerint

1800 – 1830

vacsora

1830 – 1930

egyéni és kötelező foglalkozások a hetirend szerint, önálló tevékenységek, klubszoba

1930 – 2100

tisztálkodás, önálló tevékenység

2100

villanyoltás

Hetirend Hétfő 615-740

00

14 -15

45

1600-1730 1730-1930

Kedd

Szerda

Csütörtök

Péntek

Vasárnap

Reggeli teendők napirend szerint

Délutáni tanulmányi munka

12 órától folyamatos hazautazás

14 órától a diákotthon nyitása

Mindennapos testmozgás Aktuális szakkörök Esti teendők napirend szerint

IV/2. Iskolai munkához kapcsolódó tevékenységek Tanulás A napi felkészülés közvetlen nevelői irányítással történik meghatározott időkeretben, melyhez a nyugodt feltételek csak az iskola épületében teremthetők meg. A diákotthon épületrészében


9. oldal

tanulószobát kialakítani nem tudunk. A nevelőtanárok segítséget adnak a tanulmányi munkához, részt vállalnak a felzárkóztatásban, segítik és támogatják a versenyre való felkészülést. A diákotthon nyújtotta sokszínű tevékenységrendszer biztosítja az eredményes személyiség-és tudásfejlesztést, ahol nincs teljesítménykényszer, a követelmények nem tantárgyorientáltak. A változatos tevékenységek emelik a kulturális műveltséget, kiegészítik az iskola oktató-nevelő munkáját. A tanítási órákra való felkészülés minden tanulónk számára kötelező elfoglaltságot jelent a hét első négy napján. A diákotthonban ehhez a technikai feltételeket nem tudjuk biztosítani, ezért az iskola tantermeit vesszük igénybe. A tanulócsoportok kialakításánál a gyermekek életkorát, osztályfokát, képességeit és sérülésük jellegét vesszük figyelembe. A tanulóval szembeni elvárás meghatározásakor hangsúlyt kap a képesség, a szorgalom is. Lehetőséget adunk az egyéni tanulásra – a napirend adta kereteken belül -, melynek megszervezése és figyelemmel kísérése a csoportvezető nevelőtanárok feladata.

Felzárkóztatás Sajátos nevelési igényű gyermekeinknél fokozott hangsúlyt kap a nevelőtanárok munkájában a vezetés és irányítás mellett a segítségnyújtás. Kiemelt szerepet kap a felzárkóztatás, a nevelési célú és értékelő beszélgetés, a tanulási módszerek begyakoroltatása, az egyéni megsegítés. Nevelőtanáraink a fokozott ellenőrzés mellett tudatosan élnek a differenciált foglalkozás és az egyénre szabott bánásmód alkalmazásával. Az eredmények eléréséhez szükséges olyan csoportközösségek kialakítása, ahol a gyermekek a társas együttélés szabályainak megfelelően alkalmazkodnak egymáshoz, figyelnek társaikra, felelősséget éreznek egymás iránt, tolerálják egymás másságát, segítenek a felkészülésben. A tanulók fejlődését értelmi, pszichikai és testi értelemben is biztosítanunk kell. Gyermekeink között nagy eltérés mutatkozik a fejlődés gyorsaságában és a teherbírásban egyaránt. Nevelőink figyelnek a kimerülés, a lelki problémák jeleire, megpróbálják az okokat feltárni és lehetőségeiken belül segíteni. Jó alkalmat adnak erre az egyéni és kiscsoportos foglalkozások, az iskolával, a gyermek-és ifjúságvédelmi felelőssel, valamint a szülőkkel való rendszeres kapcsolat. Az értelmi fejlődést segítik a csoport- illetve a szabadon választható foglalkozások is. A tanulók képességei és az iskola, a szülő elvárásai nem mindig vannak összhangban. A diákotthoni, nevelőtanár által irányított tanulás, illetve a kiscsoportos és egyéni felzárkóztatás segíti az eredményes iskolai továbbhaladást. A csoportvezető nevelőtanárok figyelemmel


10. oldal

kísérik a tanulók iskolai eredményeit napi kapcsolatot tartva az iskolában dolgozó pedagógusokkal. Szükség esetén segítő, irányító támogatással, korrepetálással lépnek közbe a nagyfokú lemaradás elkerülése érdekében. Fontosnak tartjuk, hogy az itt töltött évek alatt a gyermekekkel megismertessük a korosztályoknak megfelelő irodalmi műveket, az igényes zenei darabokat. Ezért irányítjuk őket az iskolai könyvtárba, elkísérjük őket kiállításokra, színházi előadásokra, filmklubot (Karcagon) működtetünk.

Tehetséggondozás Sajátos nevelési igényű gyermekeinknél a tehetséggondozás egyrészt az iskolai folyamat továbbvitelét jelenti. A diákotthonban működtetett szabadidős foglalkozások viszont teret adnak olyan rejtett képességek felszínre hozásának is, melyekre az iskola keretei között nincs lehetőség. A sportklub és a kézműves foglalkozás kitűnő alkalmat ad az ilyen tevékenységben tehetséges gyermekeknek arra, hogy képességeiket továbbfejlesszék, ismereteiket bővítsék. Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy a kézműves foglalkozáson a tanulók nagyon sok új technikát, eljárást ismernek meg, a más területen esetleg alulteljesítők is. Az elkészült alkotások szemet gyönyörködtető kiállítása minden esetben a többiek és a hozzánk látogatók elismerését is kiváltja. Támogatjuk a sportban tehetséges tanulóinkat is. A testi kondíció növelésére és a kikapcsolódásra jó lehetőség a tornaterem és a sportudvar használata. A versenysportban résztvevő gyermekeknél a tanórákra való felkészülés idejét egyedileg állapítjuk meg, a sporttevékenység időpontjait figyelembe véve. Tanulmányi és szakmai versenyekre való sikeres felkészítés folyamatához a diákotthon hozzájárul, sajátos eszközeivel megadva a lehetőséget a kutató-és gyűjtőmunkához, segítve az anyag rendszerezését, kiegészítő ismereteket nyújtva a különböző foglalkozásokon, az egyéni felkészítéseken. A tehetséggondozásnál elsődleges szempont a tehetség minél korábbi felismerése. Ebben nagy szerepe van a diákotthonnak. Az itt folyó sokoldalú tevékenységrendszer, az állandó közvetlen kapcsolat nevelő és gyermek között, az egyéni foglalkozások lehetőséget adnak arra, hogy a kiemelkedő képességek felszínre kerüljenek. A folyamat következő lépése a közvetlen gondozás, a tehetség támogatása. 

A tehetségi irányokba mutató ingerek biztosítása



A meglévő motivációk erősítése



Bevonás szakkörökbe, előkészítőkbe, egyéb foglalkozásokba



Esetlegesen versenyekre való felkészítés, versenyeztetés

Diákotthon Pedagógia Programja 

Eredmények megbeszélése, reális célok kialakítása



A csoport többi tagjával való pozitív kapcsolat segítése.

11. oldal

Pályaválasztás Tanulóink pályaválasztásban is nagy segítséget nyújtanak a diákotthonban szerzett ismeretek. A nevelési folyamatban olyan többletinformációt kapnak, mely meghaladja a szülői ház közvetítette lehetőségeket. A nevelőtanárok közvetlen és közvetett módon tájékozódnak a tanulók érdeklődéséről, hajlamairól, kiemelkedő képességeiről és teljesítményeiről, pályaválasztási szándékairól. A reális pályaválasztási szándék kialakítása érdekében beszélgetnek a tanulókkal, bővítik pályaismereteiket. Tanulóink egy része már választott. Az ő esetükben az a feladat, hogy a szakmájukkal kapcsolatos megerősítést a nevelőtanároktól is megkapják. A pályaválasztás segítésének lépései a) Előkészítés 

Tájékozódás a gyerekek érdeklődéséről, képességeiről



Tájékozódás a pályaválasztási szándékról

b) A pályaismeretek bővítése: beszélgetéssel, egyéb módszerekkel c) Tanulók közötti kapcsolatok fejlesztése: a már pályát választott vagy visszajáró, illetve a pályaválasztás előtt állók között

IV/3. A diákotthon keretén belül biztosított egyéb foglakozások Kisújszállás A szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások Meghatározó szerepet kap az egészséges és kultúrált életmódra nevelés, az önkiszolgáló képességek fejlesztése, a sport, természeti környezet megóvása, ápolása. Foglalkozások során hangsúlyt kap a gyermekek mozgás, zenei, vizuális képességeinek fejlesztése. Fő nevelési feladatok között szerepel a gyermekek olvasóvá nevelése, érdeklődési körük bővítése. Lehetővé kell tenni számukra, hogy naponta az érdeklődési körüknek megfelelő könyveket, újságokat

olvassanak.

Kollégiumunk

lehetőséget

biztosít

az

informatikai

alapok

megismerésére, elmélyítésére, oktatóprogramok használatára és játékra. A szabadidő eltöltéséhez szervezett és hasznos programokat kínálunk fel a diákotthon lakóinak, ezzel biztosítjuk az érzelmi és fizikai feltöltődést, a kikapcsolódást. A diákotthon tárgyi feltételei és lehetőségei a tanulók rendelkezésére állnak.


12. oldal

Játékos mozgásfejlesztés – ducitorna, mozogjunk együtt, játszóház Célok: 

Állóképesség javítás,



Egészséges versenyszellem kialakítása



Közösségépítés



A testi képességek fejlesztésével a rendszeres testmozgás biztosítása, mozgásvágy kielégítése



Koncentráció, reagálóképesség fejlesztése



Beszédkészség javítása, szókincs gazdagítás



Testi adottságok fejlesztése játéktevékenységen keresztül - Mozgáskoordinációs képességek fejlesztése, alakítása



Az új játékok megismerése segíti a szabadidő hasznos eltöltését



Új szabályjátékok megismerése



Közös élményszerzés



Tanuljanak meg a gyerekek örülni a győzelemnek és tudják elviselni a vereséget a játékban



A csoportos játék során, a mozgással elősegítjük a szociális kapcsolatok kialakítását, a viselkedés helyes irányba történő formálását

Dramatikus játékok - Mese-báb-rajz Célok: 

Klasszikus történetek megismertetése



Szövegértés fejlesztése



Fantázia, képzelőerő kialakítása



Konfliktushelyzetek teremtése, kezelése, megoldása



Helyes ítéletalkotás a szerepalakítások során



Szókincsbővítés, beszédfejlesztés, helyes artikuláció kialakítása



Játékos személyiségfejlesztés



Mozgáskoordináció helyes irányba történő alakítása



A vizuális kultúra fejlesztése


13. oldal

Hagyományőrzés – népi gyermekjátékok, népszokások Célok:  Fontosabb eseményekhez kapcsolódó szokások, játékok megismerése, tanulása 

Elfelejtett régi játékok felelevenítése



Természet anyagokból készíthető egyszerű népi hangszerek készítése, használata.



Termésekből dekoráció készítése,



Ünnepeinkhez kapcsolódó játékok, hagyományok megismertetése



Multikultúrális ismeretek bővítése



Közösség előtti előadások, bemutatók szervezése

Kézműves foglalkozás Célok: 

A különböző kézműves technikák megismertetése



A közös munkavégzés során fokozódjon a tanulókban a kitartás



Fejlődjön a manuális készségük



Alakuljon ki a helyes eszközhasználat, szépérzék és reális önértékelés



Olyan ismereteket szerezhetnek, amelyek a pályaválasztásban is segítséget nyújthatnak.



Közös helyiségek dekorálása



A kézműves technikák megismerése biztosítson lehetőséget az önkifejezésre, ízlés és a szépérzék fejlesztésére



Helyes értékítélet kialakítása, egymás munkáinak elismerése, megbecsülése



Kiállítások, tárlatok megrendezése az elkészített munkákból



Pályázati munkák készítése

Testépítés – testkultúra kialakítása Célok:  Rendszerességre, kitartásra nevelés 

Erkölcsi normák írott és íratlan szabályainak betartása



Kialakítani a gyermek szemléletében a testmozgás fontosságát, nélkülözhetetlenségét



Biztosítani az egészséges életmódra nevelést.



Legyen a mozgás öröm és élményforrás, ezáltal adjon önbizalmat és aktivizáljon az újabb mozgásra, erőfeszítésre.



Egymás testi adottságának elfogadása



Szabálytudat kialakítása



Egymásért érzett felelősségtudat kialakítása, megerősítése


Kitartásra nevelés



Versenyeken való aktív részvétel



Helyes életvitel, életmód, táplálkozási szokások kialakítása

14. oldal

„Multikultúra” – a mi kultúránk Célok: •

Városi rendezvényeken való aktív részvétel

•

Közös élményszerzés, közösségformálás

•

Könyvtár, tárlat, filmbemutatók közös látogatása

•

Közintézmények látogatása (kultúrált vásárlás, ügyintézés bonyolítása)

•

Papi Lajos Emlékház, Morgó-ház látogatása

Karcag Természetjáró – túra, foglalkozás Célok és feladatok: 

Ezen foglalkozások heti órakeretét időnként tömbösítve töltjük ki az adott foglalkozás, illetve túra vagy séta idejét szem előtt tartva.



Feladatunk rásegíteni a délelőtti tananyagokra úgy a munkafeladatok, mint a szűkebb és tágabb lakóhelyi ismeretek megerősítésében, illetve a sport tevékenység és az esztétikai érzékük fejlesztésében.



Erősíteni szeretnénk az egészséges lokálpatriotizmusukat azzal, hogy lakóhelyük szépségei mellett vegyék észre azokat a tennivalókat, amelyek javításra, további munkálkodásra ösztönöznek.



A város és környékének természeti szépségei feltérképezésén túl, ezeken a sétákon a mindennapi élet szokásait is szeretnénk gyakorolni, erősíteni. Gondolunk itt a közlekedés (jegyelővétel), csomag, pénz és levélfeladás, pénzfelvétel automatából kártyával, illetve a kártya felhasználhatósága a vásárlásoknál, stb.

Megvalósíthatósági követelmények: 

Igényeljék a tanulók a levegőn való tartózkodást, illetve a hosszabb túrák esetében az állóképességük javítását.


15. oldal

Hangoztassák: 

A túrákon és sétákon tapasztalt pozitívumok elismerését, illetve a negatívumok javításának megoldhatóságát az ő lehetőségeikhez mérten.



Hívják fel társaik vagy akár a felnőttek figyelmét is a tapasztalt hiányosságok javítására akár anyagi vonzatokról, akár csak emberi tevékenységről legyen is szó.



A

séták

alkalmával

megtekintett

közintézmények

–

autóbusz

pályaudvar,

vasútállomás, posta, bank, áruház, múzeum, tájház, stb. – illetve az ott folyó munkák, szolgáltatások igénybevétele ne okozzon problémát. 

Tapasztalataikat úgy tudják átadni – elmesélni – társaiknak, hogy azok is kedvet érezzenek a szép és jó továbbvitelére és a hibák, hiányosságok javítására.

Játékos mozgásfejlesztés - sportklub Célok és feladatok: 

A testnevelési játékok, illetve a mozgásos játékok, a játékos mozgásfejlesztés, sportklub a kollégiumi csoportfoglalkozás keretében is az ismeretszerzés elsajátítását, s ennek keretében az értelmi, erkölcsi, és esztétikai nevelési hatások érvényesülését biztosítják.



A játékok keretében alkalmazható gyakorlatok minél változatosabb végrehajtása, a gyermekek személyiségjegyeinek alakulását pozitívan befolyásolják.



A mozgás fejlesztésével a rendszeres testmozgás biztosítása, mozgásvágy kielégítése.



Kialakítani a gyermek szemléletében a testmozgás fontosságát, nélkülözhetetlenségét, biztosítani az egészséges életmódra nevelést.



A megfelelően kiválasztott játék során elősegíteni a helyes testtartás kialakítását.



Mozgáskoordinációs képességek, mozgáskészségek fejlesztése, alakítása.



Az időjárásnak megfelelően biztosítani a gyermekek számára a szabadtéri, tornatermi, vízi és havas játékokat.

Fejlesztési követelmények 

A kollégista tanulók ismerjék fel és egyéni képességeiknek megfelelően, hajtsák végre a mozgásos játékokat, versengéseket.



Legyen a játék öröm és élményforrás, ezáltal adjon önbizalmat és aktivizáljon az újabb mozgásra, erőfeszítésre.


16. oldal

Fokozza a fizikai képességeket, segítse elő a mozgáskészség és mozgáskoordináció fejlődését.



Ismerjék és alkalmazzák a tanult játékok szabályait, illetve játék közben tartsák is be azokat.



Vigyázzanak egymás testi épségére, balesetek elkerülése.



A játékok során alkalmazott mozgásformákat ismerjék a gyermekek, helyesen alkalmazni tudják, kapjanak lehetőséget a javítás kivitelezésére.



Csapatjátékok alkalmával segítsék, bíztassák, bátorítsák, buzdítsák egymást, aktívan vegyenek részt.



Legyenek képesek alkalmazkodni a tárgyi környezet változásához.



Játéktevékenységüket jellemezze az életkoruknak, egyéni adottságuknak megfelelő ügyesség, bátorság, kooperáció.



Labdával végzett játékokban tudják alkalmazni a megismert alapmozgásokat.

Kézműves foglalkozás Diákotthoni keretek között, heti rendszerességgel működő kézműves foglalkozás céljai: 

A különböző kézműves technikák megismertetése, gyakoroltatása a diákotthonban élő hátrányos helyzetű tanulókkal.



A közös munkavégzés során fokozódjon a tanulókban a kitartás, fejlődjön a manuális készségük.



Párhuzamban az iskolai oktatás tervével, mindazon technikák begyakoroltatása, amely a rajz és a vizuális kultúra, a háztartástani ismeretek illetve a szakma-előkészítésben segítségükre van. Ezáltal fejlődik eszközhasználati készségük, szépérzékük és reális önértékelésre neveljük őket.



Olyan ismereteket szerezhetnek, amelyek során a pályaválasztásban is segítséget nyújthatnak számukra.


17. oldal

Követelmény: 

A különböző

kézműves

technikák

megismerése

biztosítson

lehetőséget

az

önkifejezésre, az ízlés és a szépérzék fejlesztésére. Az alkalmazott munkafolyamatokat tudják nevelői segítséggel megtervezni. 

Készítsenek olyan tárgyakat, amelyekkel környezetüket díszíthetik és saját maguk számára is hasznosak.



Ismerjék meg azokat a környezetbarát eljárásokat – pl. a textilhulladékok hasznosítását – melyek az anyagtakarékosság szabályaihoz illeszkednek.



Becsüljék meg egymás munkáját. Alkalmanként rendezzenek kiállítást az elkészített munkadarabokból, így lehetőséget biztosítanak az iskola többi tanulója, dolgozója számára, hogy megismerhessék munkájukat.

Filmklub A filmklub csoportos foglalkozás keretében történik. A foglalkozás célja, hogy a tanulók hasznos információkhoz jussanak, amelyeket a későbbiekben alkalmazni tudnak. Valamint új ismeretekre tegyenek szert. Célok és feladatok 

A vizuális kultúra fejlesztése.



Tudjanak a tanulók szelektálni a tévéműsorok között, hogy olyan műsorokat nézzenek meg, amelyek az életkori sajátosságoknak megfelelnek.



Aktív tévénézés kialakítása, ami azt jelenti, hogy a gyerekek ne csak nézzék a filmet, hanem megértsék az ok-okozati viszonyokat, összefüggéseket.



A filmfeldolgozás részeként a látott részek megbeszélése.



Kommunikációs készségfejlesztés, szókincsbővítés.



Olyan filmek bemutatása, melyek nemcsak szórakoztatnak, hanem tanítanak is, amelyek által művelődnek a gyerekek.



Felvilágosító és oktatófilmek: az innen szerzett tapasztalataikat életük során alkalmazni tudják.



Ismeretterjesztő filmekből megismerik az őket körülvevő világot. Olyan tájakra barangolhatnak el, amelyeket nem ismernek, és olyan élővilág tárul fel előttük, melyet eddig csak a tankönyv lapjairól ismerhettek.


18. oldal

Történelmi filmek segítségével megelevenedik előttük az adott történelmi kor, személy, esemény.



Az irodalmi feldolgozásokkal felkeltjük érdeklődésüket az olvasás iránt, és fejlesztjük esztétikai érzéküket is.



A fiatalabb korosztály számára igényes, magyar meséket vetítünk, melyek kulturális értékeket képviselnek.

Tiniklub Heti rendszerességgel működtetjük ezt a kifejezetten kamaszkorú fiataloknak szervezett foglalkozást. Ezen lehetőséget kapnak a fiatalok kiscsoportos problémafeltáró – megoldó beszélgetésre, feszültségoldó játékokra. A klubot a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős vezeti. A foglalkozások megtartására jelenleg a diákotthon emeleti részén egy kisebb helyiség áll rendelkezésre, melyet közös munkával, saját ízlésük szerint rendeztek be és díszítettek a fiatalok. Ebben a szobácskában nyílik lehetőség arra is, hogy a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős a gyermekekkel négyszemközti beszélgetést folytasson. A klubfoglalkozásokon lehetőség van az egyéni, közösségi és családi problémák feltárására, a lehetséges megoldások közös keresésére. A fiatalok önismereti játékokon keresztül feltárják személyiségük jellemzőit, megismerik társaikat. Megismerkednek néhány konfliktus megelőző – kezelő technikával is. Szituációs játékokkal a valós életben előforduló helyzeteket képezik le. Káros szenvedélyek megelőzéséhez, leküzdéséhez segítséget kapnak.

IV/4. Gyermek-és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek Mivel diákotthonunk közös igazgatású nevelési intézmény, ezért az iskola gyermek-és ifjúságvédelmi felelősével a kapcsolat folyamatos, segítségére minden esetben számíthatunk. Foglalkozik a gyermekek problémáival, egyéni és kiscsoportos beszélgetéseket kezdeményez. Bizalomra, szeretetre épülő kapcsolatot tart a tanulókkal, mely lehetővé teszi, hogy a sokszor nehezen megnyíló gyermekek problémáinak gyökerét feltárja, a családi háttérben meghúzódó gondokat felszínre juttassa. Gyermek-és ifjúságvédelmi felelősünk megfelelő felkészültséggel rendelkező szakember, aki széleskörű kapcsolatokat ápol az eredményes gyermekvédelmi munkánkat segítő szolgálatokkal, szervezetekkel. Válság – krízishelyzetekben a diákotthon kompetenciáján kívül eső orvosi, hatósági, jogi beavatkozásnál is a gyermekek mellett áll. Esetünkben jellemző a szülői passzivitás, az érdeklődés hiánya, időnként az elutasító viselkedés. Az elsődleges kapocs a szülői ház és a diákotthon között a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős. Sok időt fordít a szülők látogatására, véleményük formálására, tájékoztatására.


19. oldal

Gyermek-és ifjúságvédelmi tevékenységünkben közreműködik valamennyi nevelőnk is. Elsősorban prevenciós lehetőségekkel élnek: személyiségfejlesztés, reális önértékelés kialakítása, önbizalom fejlesztése, közösségfejlesztés, egészséges életmódra nevelés, drogprevenció.

V. A diákotthonban folyó nevelés főbb területei és funkciói V/1. Szocializáció A diákotthon tanulói összetételéből adódóan nagyon sok a hátrányos helyzetben lévő gyermek, ezért szocializációs szintjük elmarad az életkoruknak megfelelőtől. Kiemelt feladata a diákotthoni nevelésnek a szocializációs hátrányok

kompenzálása. A sokoldalú

tevékenységrendszer mind ezt szolgálja. A diákotthonban a hátránykompenzáció minden gyermekre kiterjed, akit a családi háttér, a szubkultúra, élethelyzete bármilyen hátrányos helyzetbe hoz, veszélyeztetett, illetve képességeit nem tudja kibontakoztatni. A hátránykompenzáció a rászoruló gyermekeknek adekvát szervezeti formában megvalósuló segítségnyújtás. A diákotthon puszta léte is hátránykompenzáció, hiszen a lakóhelytől távol eső iskolában való tanulás lehetőségét teremti meg.

V/2. A családi nevelés segítése Jelentős szerepet kap diákotthonunkban a családpótló funkció. Tanulóink összetételéből adódóan előtérbe kerül a szociális, gondozó funkció. Emelkedik az olyan gyermekek száma is, akiknél a családgondozó szolgálatok kedvezményezik a diákotthoni ellátást, mivel ez a környezet kedvezőbb, mint az otthoni. A diákotthon a tanulók bent tartózkodása idején helyettesíti a családot. Rendszeres és szervezett gondoskodást, védelmet nyújt. Intézményesen biztosítja az egészséges életvitel feltételeit: lakhatást, étkezést, egészségügyi ellátást. A gondoskodáshoz tartozik a szeretet és a megbecsülés iránti igény kielégítése. A diákotthoni nevelés mintaadó, értékközvetítő, helyes és egészséges életvitelre szoktat, ezekkel kapcsolatos ismereteket közvetít, ezáltal a helytelen magatartásformák és szenvedélybetegségek prevencióját is szolgálja. A nevelő és diák között kialakult

bizalmi

kapcsolat

lehetővé

teszi

a

gyermek

szocializációs

hátterének,

tulajdonságainak pontos feltárását. A diákotthoni életrend kialakítása során elsődleges szempont, hogy a magatartási szabályok kiszámíthatóak, átláthatóak, mindenkitől egyértelműen elvárhatóak legyenek. A szociális


20. oldal

viselkedés alapvető szabályainak elsajátításához a nevelők példaértékű viselkedése a leghitelesebb alap. A diákotthon megteremti a lehetőséget ahhoz, hogy az azonosulási mintákat, pozitív példákat megtanulják követni. Rendelkezésre állnak a változatos szerepminták, melyek a szociális érést, személyiségfejlődést segítik. A hátrányos helyzetű diák számára az elfogadó, szolidáris, pozitív élményeket nyújtó, sikereket biztosító környezet növeli a biztonságot, javítja az életminőséget. Az alkalmazkodás, egymás elfogadása, hibák tapintatos bírálata, javítása fontos követelmény a későbbiek során is. Ezeknek a lépéseknek az elsajátítására is kiváló terep a diákotthon.

V/3. Környezeti nevelés Heti 1 órában kötött foglalkozás keretében is megvalósítjuk a környezeti nevelést. A mindennapi élet újabb és újabb pozitív és negatív példákkal szolgál. Ismerve gyermekeink hátterét, az otthoni sokszor elhanyagolt körülményeket, látva mennyire nem becsülik tanulóink még a közvetlen környezetük tisztaságát sem, feltétlenül fontosnak tartjuk, hogy ösztönözzük a tanulókat a tiszta, egészséges környezetben való megélésre, a környezettel harmonikus életvezetésre. Megismertetjük a természet és az emberi környezet esztétikumát, illetve azokat a tevékenységeket, melyek a környezetet terhelik, károsítják, hogy ezeknek az ismereteknek a birtokában cselekedjenek, tevékenykedjenek. 

A diákotthon-iskola belső és külső környezetének védelme. A tisztaság megbecsülése, szemetelés elkerülése.



Szobaszépítési verseny.



Udvar tisztántartása.



Ismeretek átadása, beszélgetés, eszmecsere arról, hogy a szemetelés és a károsító hulladékok milyen kárt tehetnek az élővilágban, környezetünkben.



Könyvek, természetlapok olvasása, természetfilmek megtekintése, az erről alkotott vélemények közös megbeszélése.



Fontosabb világnapokról megemlékezés (Föld napja – április 22; Madarak és Fák napja – április 27; Víz világnapja – március 22. stb.), rajzok, plakátok készítése, verseny meghirdetése, az elkészült alkotásokból kiállítás szervezése.



Az élő környezet védelme, különleges és védett állatok, növények.



Madáretető készítése, udvaron elhelyezése, folyamatos megfigyelése.



A környezetet feleslegesen terhelő tevékenységek megismertetése (energiafogyasztás, takarékosság). Takarékosság a közvetlen diákotthoni környezetben (áram – vízfelhasználás).


21. oldal

Szűkebb környezetünk megismerése. Kisújszállás. illetve Karcag belterületén, és a környéken lévő természeti értékek megismerése.

V/4. Egészséges életmódra nevelés Tanulóink egy része olyan családi háttérrel rendelkezik, ahol az egészségvédelem nem érték. A családtagok jó része hódol valamilyen káros szenvedélynek, az egészséges, tiszta környezet megvalósítása nem cél, nem táplálkoznak egészségesen, nem sportolnak. Napi problémát jelent diákotthonunkban a fejtetvesség. Minden eszközzel harcolunk ellene. Ápolónőink, gyermekfelügyelőink folyamatosan ellenőrzik a gyermekeket és gondoskodnak az irtásról. Az újonnan bekerült gyermekek között mindig van olyan, aki nem tudja rendeltetésszerűen használni a diákotthon vizes helyiségeit, illetve nincs tisztában a kultúrált étkezés szabályaival vagy öltözékét az időjárásnak megfelelően képtelen összeállítani. Ezek a gondok azonnali megoldást kívánnak. Ebben nagy segítségünkre vannak a gyermekfelügyelők, akik a helyes szokások, megfelelő napirend kialakításában is aktívan közreműködnek, illetve az önállótlan, fokozottan sérült gyermekeket is segítik napi tevékenységeikben. Nem nélkülözhetjük az orvos és a védőnő munkáját sem. A gyermekorvos heti 2 alkalommal rendel az erre a célra kialakított orvosi szobában, melynek felszereltsége átlagosnak mondható. Védőnőnk, akinek munkája szintén kiterjed az iskola egészére is, végzi a szűréseket, ellátja a munkaköréből adódó tevékenységeket. A diákotthonokban dolgozó ápolónők munkája átfogja az iskola egészét. Egyrészt segítik az orvost és a védőnőt, másrészt vezetik az egészségügyi iratokat, nyilvántartásokat. Gondoskodnak a betegekről, ellátják a kisebb sérüléseket, szakorvoshoz kísérik a gyerekeket, felelősek a gyógyszerezésért, hiszen gyermekeink között sok az állandó gyógyszert szedő. Részt vállalnak az egészségmegőrző és a drogprevenciós tevékenységekben, feladatuk a hagyományos egészségügyi vetélkedő megszervezése. Az egészségnevelésben elsődlegesnek tartjuk a nevelők-dolgozók példaértékű viselkedését, mellyel mintát adnak gyermekeinknek. Gondoskodunk a tiszta levegőjű, optimális hőmérsékletű szobákról, tisztán tartott mellékhelyiségekről, a pihenés, táplálkozás, sportolás lehetőségeiről. Segítjük az empátiás készségek kialakulását, a másság elfogadását, hiszen tanulóinkra jellemző, hogy akár azokat is gúny tárgyává teszik, akik szemüveget viselnek. A többféle sérüléssel együtt élők közösségében lehetőség van egymás segítésének, a másság elfogadásának gyakorlására, a tolerancia kialakulására. Elsődlegesnek érezzük, hogy a testi és mentális képességek fejlesztése érdekében fontos a megfelelő életritmus, az egészséges és kulturális étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer kialakítása. A


22. oldal

gyermekeknek rendelkezni kell olyan elméleti, de főleg gyakorlati ismeretekkel, melyek segítik a testi – lelki egészség megőrzését, megelőzik az egészségkárosító szokások kialakulását. Ehhez a diákotthon olyan, minden részében esztétikus közeg kell legyen, ahol a gyermekek jól érzik magukat, fejlődik ízlésük, igényességük. A diákotthon sport-és kulturális élete hozzá kell járuljon ahhoz, hogy a gyermekek helyes életmódmintát válasszanak maguknak. Az egészségnevelés téma köré szervezett foglalkozások főbb tartalmai: 

Tisztálkodási szokások kialakítása a gyakorlatban, különös tekintettel a fogmosásra, a rendszerességre



Helyes táplálkozás, kultúrált étkezés



Aktív pihenés (kulturális – sportfoglalkozás)



Sporttevékenységek szerepe az egészséges életmódban



Túra, kirándulás, tevékenységek a szabadban



A helyes életritmus, napirend



Közvetlen környezet tisztántartás



Önkiszolgálás



Egészségkárosító tevékenységek



Egészségügyi szokások napirend szerinti gyakoroltatása



Lelki egészség



Egyszerű betegápolás



A fejtetvesség megelőzése, tennivalók



A felelőtlen, korai nemi élet



Balesetvédelem



Tűzvédelem – tűzriadó szervezése



Egészségügyi verseny



Videofilmek vetítése, megvitatása

Előadások szervezése – meghívott előadókkal 

Illat-és pipereszerek helyes arányú használata

V/5. Munkára és önállóságra nevelés A munkára nevelés célja, az önkiszolgálás megtanulásán túl az önálló életre való felkészítés. A gyerekekkel együtt teremtjük meg a családias hangulatú környezetet, dekoráljuk, szépítjük a szobákat, hogy olyan térben élhessenek, amely esztétikusak és ahol jól érzik magukat.


23. oldal

A diákotthon külső-belső környezetének védelme, tisztántartása. Hálószobák tisztántartása, takarítása.



Havonta

értékelt

tisztasági

verseny,

az

értékelő

rendszer

kialakítása

a

gyermekfelügyelők bevonásával. 

Szekrények rendbetétele.



Ruházat elhelyezése, válogatása, tisztántartása.



Alapvető kézi varrási technikák megismerése, saját ruházat javítása.



Igényesség az öltözködésben.



Alapvető házimunkák.



Cipőápolás.



Virágápolás, dísznövények ültetése, gondozása.



A diákotthon udvarán végzett kerti munkák, hulladék összegyűjtése.



Pénz megbecsülése, takarékosság, zsebpénz beosztása.



Vásárlás: viselkedési normák ismerete, betartása.



Közlekedési szabályok.



Mások munkájának megbecsülése, a munka értéke, az intézményben dolgozók munkájának tisztelete.



Pályaválasztási ismeretek.



Látogatás közintézményekben, cégeknél, bepillantás munkatevékenységekbe.



Közös főzőcskézés az iskola gyakorlókonyhájában.

V/6. Játékra nevelés Különböző korosztályú gyermekeink körében fontos tevékenység a játék. A szabadjáték mellett szükségesnek tartjuk a felszabadult, örömteli közös játékon keresztül fejleszteni a gyermekek személyiségét, növelni önbizalmukat, építeni szabálytudatukat, a felhőtlen szórakozás élményét nyújtani. A következő fő tartalmakkal valósítjuk meg a foglalkozásokat: 

Új játékok – játéktípusok megismerése



Szabályokhoz alkalmazkodás



Kudarc, siker feldolgozása



Szabadtéri játékok



Játékkészítés



Szituációs játékok



Önismereti játékok



Mozgásos játékok


Ügyességi játékok



Értelemfejlesztő játékok



Szobai mozgásos játékok



Logikai játékok



Játékok technikai eszközök felhasználásával



Drámajátékok

24. oldal

V/7. Közösségi életre nevelés A diákotthon nagy hangsúlyt helyez a pozitív közösségi szokások – empátia, tolerancia, konfliktuskezelés – fejlesztésére. Segíti a közösségi együttélés szabályainak elsajátítását, az egyén, a csoport kölcsönhatásainak megértését, különös figyelemmel az etnikai, kisebbségi sajátosságokra. Az újonnan diákotthonba került gyerekek beilleszkedését segítik elő a Házi-és Napirend megismerése, tájékoztatás a helyi szokásokról, a lakókörnyezet bejárása, a városi séták. A beilleszkedés segítése minden nevelő kiemelt feladata, hiszen az első napok, hetek benyomásai meghatározóak. Igyekszünk pótolni az otthont, megkönnyíteni az elszakadást sok egyéni és csoportos beszélgetéssel. Sérült gyermekeinknek különösen nagy probléma elszakadni a szülői háztól és új társakhoz, idegen környezethez alkalmazkodni. Nagy segítség ebben, ha a régóta bentlakók és a nevelők szeretettel, bizalommal fogadják az új gyermekeket. A beilleszkedés idején nevelőink első feladata, minél jobban megismerni a gyermek korábbi környezetét illetve személyiségét, sérülését. Ez módot ad arra, hogy kapcsolódási pontokat, ismerős helyzeteket találjanak az előző környezettel kapcsolatban. A hasonlóság felismerése után a gyermek máris otthonosabban mozog az új helyen. Feltétlenül fontos az érzelmi biztonság megteremtése, mely folyamatban nagy szerepe van a diákotthoni nevelőknek. A közösségbe való beilleszkedéshez tartozik az is, hogy meg kell ismerni és elfogadni azokat a szabályokat, melyek elengedhetetlenül szükségesek a közösség működéséhez. Nagyon sok időt áldozunk a viselkedéskultúrában rejlő hiányosságok csökkentésére. A nevelők meggyőző ereje mellett a hasznos elfoglaltságok biztosítása lehetőséget ad az energiák levezetésére, az unalom legyőzésére.


25. oldal

A közösségfejlesztés állomásai, a nevelők feladatai: Alakulás folyamata 

Információk gyűjtése a tanulókról



A követelményrendszer megismertetése (Házi - Napirend, Tűz-balesetvédelem)



A diákotthon és a dolgozók bemutatása



A közvetlen környezet és a város bemutatása



A csoport hagyomány-és szokásrendszerének továbbörökítése

Küzdelmi időszak 

Állandó tájékoztatás, megbízások adása



Rendszeres kommunikáció



Konfliktus megelőző és kezelő technikák alkalmazása



Kívül rekedt gyermekek helyzetének javítása, megelőzve ezzel, hogy a lemaradók esetleg konfliktushelyzetet teremtsenek, a fennálló értékrend elleni devianciával hívják fel magukra a figyelmet



Őszinteség, tapintatos bírálat, tisztázó beszélgetések

Csoportkohézió szakasza 

A segítő környezet alakítása



Közös rendezvények, programok szervezése



Hagyományok ápolása és újak teremtése (pl. névnapok, Mikulás…)

Működés 

A csoport életében való aktív részvétel



A nyílt és őszinte légkör fenntartása



Személyes példamutatás



Az egymással való törődés elősegítése

A gyermek-és ifjúságvédelem sikerét szolgálja még az egyénre szóló képességfejlesztés, az indulási hátrányok csökkentése, felzárkóztatás, a személyes és egyéni tanácsadás, a szülőkkel való együttműködés, egészségvédő és mentálhigiénés ismeretek szélesítése, a változatos szabadidős programok szervezése.

V/8. Kommunikációs kultúra fejlesztése A kommunikáció területén nagyon sok lehetőség nyílik a diákotthoni nevelésben. A beszélgetések, csoportfoglalkozások, viták, közös rendezvények, versengések alkalmat adnak a gyakorlásra, melyek több esetben meghaladják az iskola nyújtotta lehetőségeket. Rendkívül


26. oldal

rossz tapasztalataink vannak gyermekeink verbális kommunikációja terén. Aktív és passzív szókincsük egyaránt csekély, szívesen használnak másokat letorkollva durva kifejezéseket, trágárságokat. Nem tudnak érvelni, vitatkozni. A hétköznapi egyszerű helyzeteket sem mindig képesek kezelni (köszönés, elbúcsúzás, kérdezősködés…) A kommunikáció különböző formái mellett szeretnénk megismertetni a gondolatok kifejezésének, közlésének egyéb eszközeit is. Különös figyelmet fordítva a könyvtár és az informatika terem céltudatos használatára, az önművelés támogatására. Az alábbi fő témákkal foglalkozunk: 

Üdvözlési formák



Udvariasság, kultúrált beszédstílus



Illik – nem illik



Szituációs játékok



Vitatkozás



Újságok megtekintése



Napi problémák megbeszélése



TV-műsorok közötti szelektálás



Könyvtárhasználat, böngészés



Informatikai ismeretek

VI . A diákotthon hagyományai, rendezvényei A hagyományokat, melyek a közösségi élet fontos részei és erősítik a diákotthonhoz való kötődést, a gyerekek és nevelők szervezik, alakítják, így képesek évről-évre az újszerűség varázsával hatni.

Diákotthon szintű rendezvények: 

Mikulás ünnepség



Karácsonyi ünnepség



Zenés estek



Játékos sportverseny



„Ki mit tud?”



Rajz-és alkotóverseny



Egészségügyi verseny



Kirándulás



Hálótermek munkáiból készült dekorációs kiállítás



Táborozások


27. oldal

Csocsó bajnokság (Karcag)

Csoport szintű események: 

név-és születésnaposok köszöntése



mozi, kiállítás látogatás



a város által szervezett társadalmi és egyházi ünnepeken, egyéb rendezvényeken való részvétel

VII. Az iskolával és a szülőkkel való kapcsolattartás A közös igazgatású intézmény, illetve az egy épületegyüttesben való elhelyezés lehetőséget ad arra, hogy az iskola és diákotthon nevelői napi és folyamatos kapcsolatot tartsanak egymással. Ennek formái a következők: 

osztályfőnökökkel, szaktanárokkal való alkalmi beszélgetések, megbeszélések



nevelőtestületi közös értekezletek



iskolai, diákotthoni rendezvények, hagyományos ünnepek



óra és csoportfoglalkozások látogatása



közös kirándulások



szervezett kulturális-és sportprogramokon való részvétel



esetenkénti úgynevezett „üzenőfüzeten” keresztül történő kapcsolattartás

A szülőkkel – lehetőségeink szerint – megpróbálunk minél szorosabb, konstruktívabb és rendszeres kapcsolatot tartani. Ennek gátat szab a nagyarányú szülői passzivitás. A legkevésbé együttműködő családoknál a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős segítségét is igénybe vesszük. Célunk a szoros kapcsolattartás elérésén túl, hogy lehetőséget adjunk a szülőknek problémáik, véleményeik, javaslataik, kéréseik elmondására, illetve, hogy nevelőink folyamatosan tájékoztassák a szülőket a gyermekek fejlődéséről, viselkedéséről az esetleges problémákról. Ennek érdekében az alábbi kapcsolattartási formákat alkalmazzuk: 

spontán és alkalmi találkozások



szervezett találkozások



telefon, levél útján történő tájékozódás



közös iskolai szülői értekezletek



családlátogatások



együttes programok a szülőkkel (kirándulás, hagyományos rendezvények)



a diákotthonba újonnan beköltöző tanulók szüleinek a diákotthoni élet bemutatása


28. oldal

VIII. Diákotthoni csoportfoglalkozások terve Kisújszállás TÉMAKÖRÖK

Tanulási módszerek elsajátítása és alkalmazása

Könyvtárhasználat

TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK • Kollégiumunkban a tanulás igény szerinti: o Egyéni Tanulás o Kis csoportban való tanulás o Segítő tanulás o Ellenőrzött tanulás amely sérülés specifikus. • A módszerek alkalmazása tantárgy- és helyzet specifikusan. • A tanulás feltételei: motiváltság, tanulási sorrend, taneszközök. • A fogyatékossághoz képest: o tudjon sorrendet felállítani a tanulnivalók között; o felnőtt irányításával tudja szervezni az idejét, tevékenységét, o értő olvasás gyakorlása, olvasásfejlesztés, szövegértés-fejlesztés, beszédművelés, o ismeretek ellenőrzése, o tanulási szokások tudatos kialakítása, korrekciója: gondolkodás, emlékezetfejlesztés, koncentráció, bevésés, ismétlés, gyakorlás. Könyvtárhasználati ismeretek. Tájékozódás a könyvtárban. Könyvek, folyóiratok, videoanyagok ismerete, illetve felhasználása a gyakorlatban.


29. oldal

Önismeret, pályaorientáció Az általános iskolás korosztály érzékeny minden őt érő érzelmi és értelmi hatásra. E hatások feldolgozásában a család helyett a kollégiumi közösség nyújt segítséget. Az önismereti foglalkozások elsősorban e hatások feldolgozását segítik elő. Az önismereti foglalkozások célja a kollégisták személyiségének, jellemének megismerése és fejlesztése egyénileg és csoportosan. Az önismeret és egyéni fejlesztés mellett fontosnak tartjuk az egyéni és közösségi motívumok, az értékrend megismerését, alakítását. A kollégiumi együttélés feltétele a közösen meghatározott szabályok betartása, a bizalmi légkör kialakítása csoportban, közösségben. A „kollégiumi közösségi tudat” kiépítése a kollégiumi közösség minőségének jelzője lehet. A kollégium feladata a tanulók képességeinek felismerése és kibontakoztatásuk segítése. A diákotthonon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag tapasztalati alapjai. A kollégium feladata az iskolával együttműködve a nyolcadik osztályos tanulók pályaorientációs segítségnyújtása, a választott pályán történő beilleszkedés megalapozása: •

reális jövőkép kialakítása,

•

pályaválasztási döntés előkészítés segítése,

•

a választott pályára való felkészítés, szembesítés annak követelményeivel és elvárásaival, hivatástudat kialakítása


30. oldal

Időkeret: 3 óra TÉMAKÖRÖK

Pályaorientáció

„Ki vagyok én?”

Az egyén és a társadalom

TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK • Érdeklődési területek ismeret. • Az érdeklődés szerepe a pályaválasztásban. • Különböző képességek megismerése. • Választott pályára való felkészítés, szembesítés a követelményeivel és elvárásaival. Hivatástudat kialakítása. • Önismeretei készségek, képességek kialakítása, fejlesztése • Érzelmeink, indulataink félelem, harag, öröm és szeretet. • Jellem, magatartás, megjelenés, viselkedés. • Kapcsolatok: család, barátság, osztálytársak, szobatársak. o rokonszenv – ellenszenv o őszinteség – hazugság • Nemiség, szerelem, házasság, barátság – életkori sajátosságoknak megfelelően. • Egyén, család, közösség. • Az érzelmek és az érzelmek szerepe • Konfliktuskezelés és lehetőségei

Kommunikáció A kollégium – mint közösségi helyszín – a nevelési folyamat során hangsúlyt helyez a pozitív közösségi szokások és minták közvetítésére, a szociális képességek (empátia, tolerancia, konfliktuskezelés) fejlesztésére. Segíti a közösségi együttélés szabályainak elsajátítását, az egyén és a csoport kölcsönhatásainak megértését, különös figyelemmel a nemzeti, etnikai kisebbségi és vallási sajátosságokra. Kiemelkedő cél az alapvető emberi értékek és normatívák kialakításának előtérbe kerülése. A kapcsolatteremtés és fenntartás alapvető céljának tekintjük, hogy a közös cél érdekében együtt dolgozó emberek között a kölcsönös megbecsülés, udvarias magatartás, a tisztelet legyen meghatározó. Minden diák – nevelő és egyéb alkalmazott köszönjön egymásnak, ismerje, tisztelje és segítse egymás munkáját. Az alapvető érintkezési formák betartásával (kopogás, udvarias megszólítás). Nap mint nap meg kell követelni és tanítani a megfelelő hangnemet, stílust. A kommunikáció fejlődésének mérése az iskolai éves munkatervében meghatározott fejlesztendő terület méréséhez kapcsolódik.


31. oldal

Esztétikai értékekre nevelés A művészettel és a művészetre neveléssel a kollégium azt kívánja elérni, hogy a kollégisták személyes élményeik során találkozzanak esztétikai értékekkel. A kulturált magatartás, viselkedés, a jó ízlés, a személyiséget gazdagító tartalmas szabadidő eltöltése a célunk. A diákotthoni rendezvényeink nagy rész az iskolával közösen kerül megrendezésre. Az egész diákotthoni közösséget megmozgatja. Ilyen ünnepek, megemlékezések részben az alkalmi és nemzeti ünnepekhez kötődnek. Vannak hagyománynak számító rendezvények, melyek minden évben megújult tartalommal kerülnek megrendezésre. Egy diákotthoni évet végigtekintve az alábbi hagyományőrző rendezvények, ünnepek és megemlékezések szerepelnek: •

Tanévnyitó ünnepség

•

Móra-hét

•

Családi nap

•

Mikulás

•

Fenyőünnep

•

Farsang

•

Vöröskeresztes verseny

•

Diák-disco

•

Ballagás, tanévtáró ünnepség


32. oldal


Mindennapok művészete

Az alkotás öröme

A műveltség értéke

Gondolatok közlése

TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK • Mi a szép? Miért tetszik? Mi a divat? • Ismerkedés környezetünk használatin tárgyaival, • műalkotásaival. • Zenehallgatás, múzeumlátogatás, színház és bábszínház látogatás. • Sérülés- és életkor specifikusan szabadidőtervezésműsorfüzet segítségével. • Vélemények megfogalmazása, vita. • Példa és minta. • Közízlés és egyéni ízlés. • Ritmizálás, éneklés, zenélés. •

Közös produkciók tervezése, készítése.

•

Egyszerű dramatikus eszközök készítése és használata.

•

Kiállítás létrehozása.

•

Kollégiumi hagyományok; követésre méltó

•

hagyományok lebonyolítása.

•

Tehetségnek megfelelő egyéni alkotások létrehozása

•

és bemutatása. Műveltségi játékok és vetélkedők.

•

Ismeretterjesztő előadások szervezése és azokon való

•

részvétel.

•

Napi szintű tájékozódás és beszélgetés a szűkebb és

•

tágabb környezetről.

•

Fogyatékosságtól függően a TV Híradó megtekintése.

•

Megbeszélés, véleménycsere.

Környezeti nevelés A kollégiumunkban folyó környezeti nevelés célja, hogy megmutassa a természet és az emberi környezet értékeit, esztétikumát, az ember és a környezete harmonikus kapcsolatának lehetőségeit. Rendszeresen ösztönözzük tanulóinkat a környezet védelmére.


33. oldal


Környezetünk állapota

Közös felelősségünk

TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK • A kollégium külső és belső környezete. •

Az élő környezet alakítása, védelme.

•

Hulladéktárolás.

•

Vásárlási szokásaink.

•

Hogyan változik környezetünk élővilága?

•

Közvetlen környezetünk megóvása.

•

Aktív részvétel a „Városszépítő” táborban.

•

Közvetlen környezetünk állapota – virágoskert rendbetartása, szemétszedés.

•

Mit tehetnék, és mit teszek közvetlen környezetemért?


34. oldal

Európaiság, magyarság, nemzetiségi lét A diákotthon a természeti és társadalmi ismeretek bővítésével, művészeti élményekkel segíti a világban való tájékozottság, a személyes és szociális azonosságtudat fejlődését. Kiteljesíti a nemzetünk, nemzeti és etnikai kisebbségeink kultúrájának értékeit, nemzeti, történelmi és vallási hagyományainkat, erősíti tanulók hazaszeretetét. Feladatunk a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó tanulók, az adott kisebbséghez való tartozás tudatának erősítése, kultúrájának, szokásainak ápolása és fejlesztése. Ismerjék meg diákjaink a népi hagyományokat, régi játékokat, dalokat. Néprajzi értékeink védelme, megbecsülése legyen számukra természetes szükséglet. Jellegzetes szokások és ünnepek: •

Szüreti mulatság

•

Márton nap

•

Betlehemezés

•

Luca napi népszokások

•

Farsang

•

Májusfa állítás


Helyismeret, helytörténet

TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK • A kollégium közvetlen környezete. •

Tájékozódás tágabb környezetünkben.

•

Helytörténeti múzeumok, ill. a város nevezetességeinek megtekintése.

• •

Kulturális programok tervezése. Népi hagyományok megelevenítése.

•

Jellegzetes szokások és ünnepek: szüreti mulatság, Márton-nap, Betlehemezés, Farsang, májusfa állítás.

Múltismeret, hagyományok

Szimbólumok

Jelenismeret

•

Népdalok, népi gyermekjátékok megelevenítése.

•

Az adott kisebbséghez való tartozás tudatának.

• •

erősítése, kultúrájának, szokásainak ápolása. A Himnusz, a Szózat ismerete.

•

Címerünk, zászlónk eredete.

• •

Nemzeti ünnepeink. Nemzetiségeink, etnikai

kisebbségeink jellemzői,

helyzete. •

Az Európai Unió jellemzői – térképismeret.

Egészséges és kultúrált életmódra nevelés


35. oldal

Belső igényszintre kell emelnünk a diákok körében az egészséges, kulturált életmódot. Egészségük megőrzésére, védelmére, a helyes táplálkozásra, a higiénia szokások kialakítására, s a kiegyensúlyozott életritmus kialakítására törekszünk. Fontos az épületünk és berendezéseink tisztaságának, épségének megőrzése, otthonossá tétele. Káros szenvedélyek (dohányzás, drog) kialakulásának megelőzésére nagy figyelmet szentelünk. A nevelés alapvető színtere a család. A diákotthon nem csorbítja, és nem vállalhatja át a szülő kötelességeit. Együtt kívánunk működni a szülőkkel, egyeztetve nevelési elveinket. Minden lehetséges alkalmat felhasználunk a kapcsolattartásra (szülői értekezlet, fogadó óra, haza utazás). Időkeret: 4 óra TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Beszélgetés, közösségépítés. Mások iránti figyelem.

Társas kapcsolataink

Mások elfogadása, a másság elfogadás. Közösségépítő drámajáték. Segítség kérése, segítség nyújtása. A szülői felelősség, kapcsolatok a családtagok között. Helyem a kollégiumban. Önálló feladatok elvégzése. Értékelés és önértékelés. Kiben bízhat, kihez fordulhat problémáival.

Élet a kollégiumban

Jogok, kötelességek. Diákönkormányzat munkája. Integrációs lehetőségek az épek társadalmával. Felelősségünk magunk, társaink és környezetünk egészségéért. Szerepek, feladatok a családban. Háztartási eszközök használatának elsajátítása.

Háztartás

Egyszerű konyhatechnikák elsajátítása. Vásárlás. Az alapvető szolgáltatások megismerése –fogyatékosságtól és életkortól függően.

TÉMAKÖRÖK Testi, lelki egészségünk

TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Mindennapos testnevelés – tömegsport, lovaglás, gyógytorna


36. oldal

és egyéb mozgásfejlesztő terápiák. Balesetek, veszélyhelyzetek elkerülése. A helyes testápolás elsajátítása. Egészséges napirend összeállítása. Beszélgetés a kamaszkorról a kamaszkorban. Az egészséget károsító szokások kialakulása és veszélyei; felkészítés az elutasításukra. Kirándulások, séták kondicionáló torna.

Egyén és közösség Fontos feladatunk, hogy gyermekeinknél kialakítsuk a másság elfogadását, a gyengébb képességű társaik önzetlen segítését (kismama rendszer). Legyen természetes számukra, hogy társaik születésnapjáról, névnapjáról megemlékezzenek. A kollégium feladata a családi életre nevelés. E feladat megvalósításában kiemelt szerepet kap a diák önkormányzati rendszer. Időkeret: 3 óra TÉMAKÖRÖK Én és a családom

TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK A család története – családi történetek. Saját tapasztalatok feldolgozása: beszélgetése, szituációs játékok vita segítségével. Alapvető illemszabályok, szociális képességek: empátia, kooperáció, kommunikáció.

A kollégium és az iskola

Gyakorlás szituációs játékok és csoportépítő tréning segítségével. Az iskola és a kollégium házi rendjének megismerése.

A társadalom

Diákönkormányzat szerepe, jogai és lehetőségei. Alá- és fölérendeltségi kapcsolatok. Beilleszkedés az épek társadalmába. Az önérdek és a közérdek összeegyeztetése.


37. oldal

Karcag Témakörök 1. Önálló tanulás 2. Önismeret, pályaválasztás 3. Művészet és információs kultúra 4. Környezeti nevelés 5. Életvitel, háztartási ismeretek 6. Én és a közösség 7. Honismeret, európaiság Az alapprogram végrehajtásához szükséges kötelező foglalkozások éves óraszáma Témakörök

1-8. évfolyam

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

Önálló tanulás

3

4

3

3

3

3

3

4

3

3

3

3

2

4

2

2

2

2

2

4

4

4

4

5

3

3

3

3

3

4

3

4

4

3

22 óra

22 óra

22 óra

22 óra

20 óra

Önismeret, pályaválasztás Művészet és információs kultúra Környezeti nevelés Életvitel, háztartási ismeretek Én és a közösség Honismeret, európaiság *

12. évfolyam

* A diákotthonban évi 37 nevelési héttel, minden héten egy kötelező csoportfoglalkozással számolunk. Ennek 60%-án, azaz 22, illetve 20 foglalkozáson a fent megjelölt témákkal foglalkozunk. A további idő a csoport és a diákotthon, valamint a csoport tagjainak ügyeivel, szervezéssel, közösségi feladatok megszervezésével telik. Célok és feladatok A diákotthonban élő tanulók hagyományok és jogszabályok által meghatározott, szervezett keretek között, a diákotthon erkölcsi, érzelmi és szociális védelme alatt élik iskolás éveiket. A család, a családi környezet átad jogokat és kötelességeket a diákotthonnak, mint befogadó intézménynek, illetve a nevelő tanárnak mint a szülőt pótolni hivatott, erre szakosodott


38. oldal

pedagógusnak. Így a diákotthon egyik természetes partnere a család mint küldő, a másik az iskola, melynek elvégzésében a diákotthon segíti a tanulót. A diákotthoni nevelésben egyaránt hangsúlyos szerepet kap az egyéni képességek kibontakoztatásának támogatása, a gyermekek és fiatalok testi, lelki, szociális fejlődésének segítése az életkori sajátosságaik, egyéni adottságaik és a sérülés figyelembevételével. A diákotthon törekszik a kisebbségi értékek integrálására. Biztosítja az iskolai követelmények teljesítésére való felkészülést, a felzárkóztatást. Segíti a tanulók pályaválasztását, továbbtanulását, szakmatanulását, jövőjük alapozását. A diákotthoni foglalkozások és tevékenységek átszövik és irányítják a tanulók életét. A diákotthon a maga sajátos arculatával, hagyományrendszerével, foglalkozásaival, tevékenységeivel, a szabadidő megszervezésének változatos módjaival hozzájárul az ott eltöltött idő hasznos és örömteli megéléséhez. A különböző tanulási formák biztosításával, a felzárkóztatás változatos módjaival, követhető életviteli mintákkal, példákkal lehetővé teszi azt, hogy a lakók érdeklődésüknek, képességeiknek, pályairányultságuknak, szakmaválasztásuknak és tehetségüknek megfelelően tanulhassanak és készülhessenek önálló életükre. A diákotthoni nevelésben a foglalkozások célja a kollégisták személyiségének, etikai és esztétikai ismereteinek, jellemének, identitás-tudatának, önbizalmának, felelősségvállalásának, közösségi szellemiségének megalapozása és fejlesztése. A diákotthon segíti a tanulókat a tantervekben meghatározott ismeretek elsajátításában, biztosítja a képességek fejlődéséhez szükséges tevékenységek, művészeti és egyéb alkotások létrehozásának feltételeit. A diákotthoni foglalkozások az önismeretre, a közösségi kapcsolatok kialakítására, a szociális képességek fejlesztésére, az egyénileg hatékonytanulási módszerek elsajátítására, a fenntartható életviteli szokások kialakítására, a tágabb természeti, társadalmi környezetért érzett felelősségre nevelnek. A diákotthoni együttélésben, foglalkozásokban és tevékenységekben a lakók megtapasztalják a másik ember elfogadásának, segítésének és megbecsülésének a fontosságát. Megélhetik a szülőföld szeretetét, a kisebbséghez, népcsoporthoz, az értékek mentén kialakult közösséghez való tartozás biztonságát, természeti, történelmi és kulturális örökségünk megbecsülését. Nyitottá és elfogadóvá válnak a hazai nemzetiségek, kisebbségek és más népek kultúrája iránt. Felkészülnek egyéni és közösségi érdekeik és értékrendjük képviseletére. A csoportfoglalkozások terve lehetőség a diákoknak és a tanároknak arra, hogy a közoktatásban és a szakoktatásban kevésbé hangsúlyos ismeretekből, élményekből, művészeti hatásokból olyan válogatást adjon, amely kihat a diákotthonra, a tanulók életére, tanulására, életvitelére, szabadidejük eltöltésére; az iskolai tevékenységekhez, az osztályfőnöki órákhoz


39. oldal

való kapcsolódására, alkalmazkodóképességük, toleranciájuk, konfliktuskezelésük fejlődésére éppúgy, mint az élethosszig tartó tanulás igényének kialakítására. Önálló tanulás Célok és feladatok 

Szociokultúrálisan hátrányos helyzetű családokból érkeznek



Speciális egyéni és közösségi hagyományrendszerrel rendelkeznek



Az ismeretszerzéshez és elsajátításához szükséges képességeik sérültek, ezért: o Fokozott az egyéni képességfejlesztés mértéke o Az önálló ismeretszerzés módszereinek fejlesztése, a helyes és célravezető szokások

kialakítása

igen

hangsúlyos

szerepet

kap

a

diákotthoni

tevékenységben. A rendszeres tanulás-módszertani foglalkozások eredményeképpen a tanulók szert tesznek a tanulás szervezésében a fokozatos önállóságra, a sorrendiség felállításának képességére. A diákotthoni tanulásmódszertan az iskolai órákra való felkészülést, az iskolai tanulás hatékonyságának növelését szolgálja. Segítséget nyújt abban, hogy idejüket, erejüket jól be tudják osztani, szervezni tudják diákotthoni életüket, fontossági sorrendet tudjanak felállítani tevékenységeik és a tanulnivalók között. Elősegíti, hogy a tanulók kialakítsák magukban annak tudatát, hogy a rendszeres és folyamatos készülés, a gyakorlás, a bevésés az iskolai siker alapja, ugyanakkor előkészít a továbbtanulás mindegyik fokozatára, valamint a felnőtt életre. Kialakítja az önálló tanulás, a közösségben való tanulás módszereit, felkészít az önművelésre és önnevelésre. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak az elsajátíttatása a kollégiumban magába foglalja az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítését, az értő olvasás fejlesztését, az emlékezet erősítését, a célszerű rögzítési és bevésési módszerek kialakítását, az önművelés, önnevelés igényének kialakítását, az élethosszig tartó tanulás gondolatának befogadását. Fejlesztési követelmények 1-8. évfolyam A tanuló ismerje meg, és - előbb tanári segítséggel, majd önállóan - alkalmazza a diákotthoni tanulás folyamatában használatos, az életkori sajátosságokat figyelembe vevő, egyénre, csoportra szabott, hatékonytanulási eljárásokat, módszereket.


40. oldal

Tudjon a tanulnivalók között fontossági sorrendet felállítani. Tudja - segítséggel - szervezni az idejét, a tevékenységeit. Gyakorolja a szövegértő olvasást, az iskolai követelmények teljesítésére felkészítő tanulási technikákat. Használja rendszeresen a tanulást segítő hagyományos és modern eszközöket. Fogadja el a könyvtárban való viselkedés normáit. Tudja igénybe venni a kollégiumi és az iskolai könyvtár alapvető szolgáltatásait. Legyen képes ismereteket meríteni nyomtatott és audiovizuális dokumentumokból, valamint tömegkommunikációs műsorokból. (Legyen képes a tanultakról rövid tartalmi ismertetést készíteni, és erről szóban vagy írásban beszámolni. Legyen képes munkáját értékelni.)  7-8. évfolyam! Időkeret 3 óra Témakörök

Tartalmak, tevékenységek


Tanulási módszerek a kollégiumban. Egyéni tanulás. Tanulás közösségben. Segítő tanulás. Ellenőrzött tanulás. Különböző tanulási technikák, módszerek (pl. jegyzetkészítés, szövegolvasás, szövegírás, lényegkiemelés) megismerése és elsajátítása. A módszerek alkalmazása tantárgy- és helyzetspecifíkusan. A tanulás egyéb feltételei (időterv, taneszközök, motiváltság, tanulási sorrend stb. A feltételek fontossága, kipróbálása a gyakorlatban, egyéni sajátosságok megbeszélése.

Könyvtárhasználati alapismeretek Könyvtárhasználat, dokumentumismeret Könyvtárhasználat,  Ismerje meg a könyvtár funkcióit. dokumentum  Használja a könyvtárat ismeret kiegészítésre ismeret  Segítséggel tudjon információkat szelektálni, gyűjteni.  Tudja a könyvtárban található eszközök nevét, felhasználási lehetőségeit.


41. oldal

9-12. évfolyam A tanuló ismerje meg és alkalmazza a diákotthoni tanulás folyamatában használatos, az életkori sajátosságokat figyelembe vevő, egyénre, csoportra szabott, hatékony tanulási eljárásokat, módszereket. Tudjon a tanulni valók között fontossági sorrendet felállítani. Tudja - segítséggel - szervezni az idejét, a tevékenységeit. Gyakorolja a szövegértő olvasást, az iskolai követelmények teljesítésére felkészítő tanulási technikákat. Tanulja meg a tantárgyhoz kapcsolódó ismeretek, mondanivalók szabatos szóbeli és írásbeli megfogalmazását. Tudjon „felelés helyzetben" teljesíteni. Gyakorolja a szakmatanulásra, a továbbtanulásra, a való életre felkészítő technikákat, módszereket. Tudjon szelektálni az információk tömegében. Használja rendszeresen a tanulást segítő hagyományos és modern eszközöket. Használja rendszeresen a könyvtárat, és igényelje szolgáltatásait. Iskolai feladataihoz és egyéni problémái megoldásához tudja kiválasztani a szükséges dokumentumtípust, és legyen képes gyakorlati felhasználására. Legyen képes elemezni, értelmezni, rendszerezni a megszerzett információkat, és szóban vagy írásban számoljon be a megoldásokról. Szerezzen

tapasztalatokat

használatában.

a

legújabb

technológiákon

alapuló

információhordozók


42. oldal

Időkeret: 9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

4 óra

3 óra

3 óra

2 óra

Témakörök



A diákotthoni tanulás jellemzői. Különböző tanulási módszerek. Tanulószobai tanulás. Egyéni tanulás. Segítőtanulás. Az eredményes tanulás. Tanulás a közösségben. A módszerek alkalmazása tantárgyés helyzetspecifikusan. A tanulási szokások tudatos alakítása, korrekciója. Gondolkodás. Emlékezetfejlesztés. Koncentráció. Bevésés. Ismétlés. Gyakorlás. Olvasásfejlesztés. Szövegértés-fejlesztés. Beszédművelés. Ismeretek ellenőrzése. Tantárgyak fontossági sorrendje a tanuló számára. Az iskolai feladatok teljesítéséhez szükséges felkészülés módszerei. A tanulás motiváltságának felmérése, alakítása. Az önművelés igényének kialakítása. A szakmai vizsgákra való felkészülés módszerei.

Dokumentumismeret. Kiselőadás, tételek kidolgozása. Gyűjtő-és kutatómunka. Különböző témák feldolgozása könyvtári segédeszközökkel és dokumentumokkal (könyv, folyóirat, videó, CD, Internet) Könyvtárhasználat, Dokumentumfajták felhasználása a gyakorlatban. dokumentumismeret Az információfeldolgozás fázisainak (anyaggyűjtés, rendszerezés, értékelés, közlés) technikáinak (irodalomjegyzék, jegyzetelés, cédulázás, vázlat) módszereinek és etikai szabályainak gyakorlása segítséggel. 2. Önismeret, pályaválasztás Célok és feladatok Az önismereti foglalkozások támogatják az identitás megerősítését és a mentálhigiéné ápolását, fejlesztését. Az önismereti foglalkozások célja a gyermekek személyiségének, jellemének, aktuális pszichés állapotának megismerése és fejlesztése egyénileg és csoportban. A pszichés, „belső történések" tudatosítása, önmaguk mélyebb ismerete elősegíti az alkalmazkodást, beilleszkedést, saját helyük felismerését szűkebb és tágabb környezetükben, felkészít a konfliktusok megoldására, az önbizalom, az önértékelés, reális kialakítása. Fontosnak tartjuk az egyéni törekvések és közösségi érdekek, lehetőségek egyeztetését, az érdekvédelmi és érdekegyeztetési technikák gyakorlását is. A diákotthoni együttélés feltétele a közösen meghatározott szabályok betartása, a bizalmi légkör kialakítása a csoportban, a közösségben.


43. oldal

Fejlesztési követelmények 1-8. évfolyam A tanuló ismerje meg a személyiség jellemzőit, az ember tulajdonságait. Tanulja meg, hogy a családi, az iskolai, a diákotthoni közösség milyen jellemzőket vár el tőle. Törekedjen önmaga tulajdonságainak, képességeinek megismerésére, fejlesztésére. Tudja, mit tehet közvetlen környezetéért, csoportjáért, diákotthonáért. Felelősen teljesítse diákotthoni és iskola megbízatásait. Értse, miért van szükség az alapvető magatartási szabályok megtartására. Törekedjen a konfliktusok feloldására. Legyen nyitott az értékek felismerésére és elfogadására. Tudja összehasonlítani az egyes pályák jellemzőit. Időkeret: 3 óra Témakörök


Ki vagyok én?

Önismereti készségek és képességek kialakítása, fejlesztése. Az ember külső és belső tulajdonságai. A személyiségprofil összetevői, tartalmai. Értelmi képességeink (adottságok, tanulás, gondolkodás, intelligencia). Érzelmeink és indulataink (félelem, harag, agresszió, részvét, öröm, szeretet). Belső mozgatóerőink (élettani, biztonsági, értelmi szükségletek, a szeretet és a megbecsülés szükséglete, a szépség, a rend és az önmegvalósítás iránti igény). Történetek értelmezése, beszélgetések másokról és önmagunkról.

Az egyén és a társadalom

Az egyén helye a társadalomban. Egyén, család, közösség. A konfliktuskezelés és lehetőségei. Az érzelmek, az érzelmek szerepe. A motiváció és az értékrend.

Pályaorientáció

A képességek (pl. nyelvi kifejezőkészség, számolási képesség, kézügyesség, fizikai teherbírás, kapcsolatteremtési képesség) meghatározása, felismerése, fejlesztése. Érdeklődési területek ismerete, gazdagítása. Az érdeklődés szerepe a pályaválasztásban.


44. oldal

Fejlesztési követelmények 9-12. évfolyam A tanuló ismerje az emberi tulajdonságokat, tudja mérlegelni, elemezni döntéseit. Legyen képes bemutatni néhány fontosabb erkölcsi felfogást. Ismerje az emberi kapcsolatok létrejöttét elősegítő személyiségvonásokat. Legyen tudatában a gondosan kiválasztott és mély kapcsolatok értékének. Legyen képes fontos helyzetekben a választási lehetőségek mérlegelésére. Legyen képes a másik ember személyiségének tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására. Törekedjen a felelősségteljes nemi magatartás kialakítására. Tudjon érvelni saját meggyőződése mellett, legyen képes mások meggyőződését tiszteletben tartani. Legyen képes felismerni az önismeret szerepét a helyes pályaválasztásban, legyen képes felismerni saját képességeit, és kipróbálni azokat a valóságban. Legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit. Legyen képes tisztázni a munkahelyi feladatokat és elvárásokat. Tudja alkalmazni az álláskeresés különböző technikáit. Tudatosuljon benne, hogy élete során többször pályamódosításra kényszerülhet, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. Rendelkezzen megfelelő ismeretekkel választott szakmájáról, hivatásával kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről.


45. oldal


10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

3 óra

3 óra

4 óra

3 óra

Témakörök


Reális énkép. Személyiségprofil. Személyiségjellemzők. Jellem. Megjelenés. Magatartás. Viselkedés. KaKapcsolatok (család, barátság, egyéb kapcsolatok) és a kapcsolódás formái és módjai (pl. rokonszenv-ellenszenv, őszinteség-hazugság, alkalmazkodásönállóság, előítélet-nyitottság gyávaság-bátorság). Ki vagyok én? Az emberi megnyilvánulások értelmezése és elemzése az életből és műalkotásokból vett példák segítségével. Nemiség, szerelem, házasság. Társismeret. Barátság. A férfi-nő kapcsolat ma - beszélgetés, vita. Értékek, értékrendek, erkölcsi tulajdonságok. Az eredményes pályaválasztás pszichés összetevőinek feltárása (motiváció, érdeklődés, képességek, környezet stb.). Az álláskeresés folyamata és technikái. A munkavállaló jogai, kötelességei. Pályaorientáció Az álláskeresést megkönnyítő, illetve a munkaerő-piaci alkupozíciói segítő technikák elsajátítása dokumentumok megismerése, megalkotása és szituációk eljátszása segítségével. Felkészülés az esetleges pályakorrekciókra. Az élethosszig tartó tanulás fontosságának felismerése. 3. Művészet és információs kultúra Célok és feladatok A művészettel és a művészetre neveléssel a diákotthon azt kívánja elérni, hogy a kollégisták személyes élményeik során találkozzanak esztétikai értékekkel, legyenek képesek átélni a művészeti alkotások által közvetített érzelmeket, indulatokat, gondolatokat. Formálódjék a műalkotások megismerése által tárgy- és környezetkultúrájuk. Javuljon véleményalkotó képességük. Kapjon lehetőséget az alkotó tevékenység általi önkifejezésre. Neveljünk a művészi kifejezés által nyitottságra, toleranciára, az értékek élményeken és belátáson alapuló megbecsülésére. Ösztönözzük az eredeti megoldásokat a sztereotípiáktól való eltérést. Támogassuk a mindennapi tevékenységek során az esztétikus, harmonikus tárgyak, eszközök, anyagok választását. Segítsük az egyéni ízlés alakulását.


46. oldal

Mutassunk példát a szélsőségektől tartózkodó, divatos testkultúrára, öltözködésre, ízléses, igényes belső és külső téralakításra, lakberendezésre, tárgyhasználatra. A művészi kommunikáció különböző formái mellett a tanulók tanulják meg alkalmazni a gondolatok kifejezésének, közlésének egyéb eszközeit is, s az legyen hozzáférhető számukra. Különös figyelmet fordítsunk a könyvtár és információs forrásközpont céltudatos használatára való felkészítésre, az önművelés támogatására. A tanulók számára váljon a műveltség életvitelüket meghatározó erkölcsi értékké. Fejlesztési követelmények 1-8. évfolyam A tanuló kapcsolódjon be a diákotthoni kulturális és művészeti tevékenységekbe. Ismerje a művészet fogalmát. Ismerje fel az alapvető (irodalom, képzőművészet, zene, film) művészeti ágakat. Ismerkedjen a különböző művészeti ágak alkotásaival, ismerje azok legfontosabb kifejező eszközeit. Alakítsa ki véleményét művészeti alkotásokról. Törekedjék környezetében a tárgyak, terek, színek, formák harmóniájának megteremtésére. Tudja saját és baráti köre kulturális programját megtervezni műsorfüzet segítségével. Vegyen részt a diákotthon diákhagyományainak éltetésében. Alakuljon ki igénye az érdeklődésének megfelelő ismeretek önálló bővítésére. Tegyen kísérletet a világban történt események megértésére. Ismerje a könyvtár működésének a céljait. Ismerje a könyvtárban követendő viselkedési normákat. Ismerje és használja a könyvtár nyújtotta lehetőségeket.


47. oldal

Időkeret: 3 óra Témakörök


A mindennapok művészete

Mi a szép? Miért tetszik? Mi a divatos? Mi az ízléses? Mi a művészi? Ismerkedés környezetünk használati tárgyaival, műalkotásaival. Beszélgetés, vélemények megfogalmazása, vita. Szabadidő-tervezés műsorfüzet segítségével. Zenehallgatás. Tárlat-, kiállítás-, múzeumlátogatás. Mozi látogatás.

Az alkotás öröme

A kollégium külső és belső terei. Tervezés, modellezés. Ritmizálás, éneklés, zenélés. Tehetségének megfelelően vegyen részt közös produkciókban, ünnepekhez kapcsolódva. Irodalmi alkotás. Saját médiatermékek (pl. újság, faliújság, plakát) előállítása. Képzőművészeti alkotás. Kiállítás, előadás, tárlat létrehozása. A diákotthoni hagyományok. A követésre méltó diákhagyományokhoz kapcsolódó rítusok, szertartások, ünnepek lebonyolítása. Műveltségi játékok, vetélkedők. Tematikus vetélkedők, pályázatok. Alkotóköri, önképzőköri munka.

A műveltség értéke

A gondolatok közlése

Napi szintű tájékozódás és beszélgetés a világban történtekről. A hírközlő médiumok figyelése, sajtószemle. Megbeszélés, véleménycsere.

9-12. évfolyam A tanuló ismerkedjen meg érdeklődésének megfelelően minél több műalkotással, váljék nyitottá a különböző kifejezésmódok iránt. Vegyen részt érdeklődésének megfelelő művészeti tevékenységben. Legyen nyitott a kulturális és művészeti élmények befogadására. Ismerkedjék népi kultúránkkal, a népművészettel.


10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

3 óra

3 óra

2 óra

4 óra

Diákotthon Pedagógia Programja Témakörök

48. oldal


A mindennapok művészete

Az egyéni ízlés, a közízlés és a művészi ízlés. Az esztétikum. Előítélet, tetszés. Divatok, hóbortok. Beszélgetés, vélemények megfogalmazása, vita. Műelemzés, kritika megbeszélése. Élményszerzés kulturális események, rendezvények, produkciók során, az élmények megosztása társaikkal. Közízlés, egyéni ízlés.

Az alkotás öröme

Harmónia és diszharmónia megkeresése és létrehozása a valós világban. Tudatos térformálás, lakberendezés. Alkotó hangulat biztosítása, alkotásra ösztönző helyek kialakítása. Tehetségnek megfelelő egyéni alkotások létrehozása és bemutatása.

Nemzeti kultúránk

Ismerkedés a néphagyomány értékeivel. Nép- és iparművészeti alkotó technikák kipróbálása csoportban.

Egyetemes műveltség

A magyar és az egyetemes kultúra kimagasló személyiségei.

Informatikai kultúra Sajtó és média kultúra

A sajtóhírekben szereplő eseményekben való szelektálás, az őt érintő kérdésekről beszélgetés, vita.


49. oldal

4. Környezeti nevelés Célok és feladatok A diákotthonban folyó környezeti nevelés célja, hogy felkészítsen a fenntartható, környezettel harmonikus életvezetésre. Mutassuk meg a természet és az emberi környezet értékeit, esztétikumát, az ember és környezete harmonikus kapcsolatának lehetőségeit, és törekedjünk arra, hogy a tanulók mindezt örömforrásként élhessék át. Képessé kell tennünk tanítványainkat a környezetet terhelő tevékenységek felismerésére, ezek csökkentésére. Ösztönözzük a tanulókat a környezet védelmére, arra, hogy tartózkodjanak környezetük káros terhelésétől, utasítsák el mindazt, ami környezetünk állapotát rontja. Tegyük világossá, hogy környezetünk használata életvezetésünk meghatározó része, a környezetünkkel való kapcsolatunk jelentősen befolyásolja közérzetünket, életünk kilátásait, minőségét. Fejlesztési követelmények 1-8. évfolyam A tanuló váljon érzékennyé környezete állapota iránt. Legyen képes a környezet sajátosságainak megismerésére, vegye észre a környezetben lejátszódó kedvező és kedvezőtlen folyamatokat, tudja elemi szinten értékelni e változásokat. Tekintse értéknek a természeti és az ember alkotta környezet esztétikumát, fenntartható, harmonikus működését. Jöjjön létre benne késztetés környezete értékeinek megőrzésére. Legyen mozgósítható a környezet védelmét célzó együttes cselekvésre. Időkeret: 2 óra Témakörök



Tartalmak, tevékenységek A kollégium külső és belső környezete. Az élő környezet alakítása, védelme (növény-, kertgondozás) A kollégium működése és környezetvédelem. A környezetet feleslegesen terhelő tevékenységek (pl. termékek, anyagok pazarló felhasználása, energiafogyasztás). A hulladék kezelése. Vásárlási, fogyasztási szokásaink. Környezetbarát termékek. Részvétel környezetvédő tevékenységekben (pl. parkosítás, környezettakarítás). Közvetlen környezetünk állapota. Pozitív és negatív tapasztalatok elemzése.


50. oldal

9-12. évfolyam A tanuló váljon fogékonnyá környezete állapota iránt, legyen képes annak változását elemi szinten értékelni. Ismerje fel a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket. Kerülje ezeket. Legyen képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelem be véve alakítani a diákotthon belső és külső környezetét. Személyes élettereinek kialakításában vegye figyelembe a környezetbarát módokat. Részesítse előnyben a természetes, újra hasznosítható anyagokat. Legyen felkészülve arra, hogy érvelni tudjon a környezetvédő megoldások mellett. Váljék erkölcsi alapelvévé a természet tisztelete, környezete megbecsülése, utasítsa el a szándékos környezetrombolást. Készüljön fel a környezeti problémákkal összefüggő konfliktusok kezelésére. Időkeret: 9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

2 óra

2 óra

2 óra

2 óra

Témakörök



Környezetünk állapota. Hogyan változik környezetünk élővilága? Természetfilmek, tapasztalatok elemzése. Hogyan keletkeznek globális környezeti problémák? Ki a felelős? Mit tehet az egyén? Hazai természeti értékeink és a tárgyi környezet értékeinek megóvása. Ismerkedés nemzeti parkjaink, a magyar világörökség és a település értékeivel, kirándulások tapasztalatainak elemzésével.


A tanuló felelősségvállalása a diákotthon környezetének állapotáért. Környezettudatos vásárlás, fogyasztás gyakorlása. A termékek „életútjának" követése. Lehetőség és cselekvés. Mit tehetnék, és mit teszek? Mi befolyásolja döntésemet? Hogyan tervezem saját jövőmet? Kapcsolat építése a diákotthon döntéshozóival.


51. oldal

5. Életmód, életvitel, háztartási ismeretek Célok és feladatok A kollégiumi életvitel, háztartási ismeretek csoportfoglalkozások célja, hogy felkészítse a kollégistákat az egészséges életmód, életviteli szokások tudatos felépítésére, gyakorlására, az ezekhez szükséges ismeretek megszerzésére. Alakuljon ki az egyéni és a diákotthoni közösségi életritmushoz igazodó napirend, a tanulók legyenek képesek tevékenységeiket egészséges, nyugodt körülmények között folytatni. A diákotthon különböző tereinek rendezésével, csinosításával, díszítésével készüljenek fel a lakókörnyezetük esztétikus és kellemes kialakítására. Segítsük a gyermekeket problémáik megoldásában, konfliktusaik kezelésében. Válsághelyzetben nyújtsunk támaszt. Adjunk módot arra, hogy elsajátíthassák a mindennapi élet során adódó ügyei intézésének, érdekei érvényesítésének jogszerű és eredményes módjait. Saját életére vonatkozó perspektíva kialakításának elősegítése, támogatása. Segítsük megtanulni, hogyan kerülheti el a környezete egészséget, biztonságot veszélyeztető helyeit, helyzeteit. Legyenek megfelelő ismeretei ahhoz, hogy elutasíthassa a káros függőséghez vezető szokásokat, ismerje meg az egészségre káros szerek használatának következményeit. Támogassuk felkészülését az önálló életvitelre, az önellátásra, a családi életre, valamint nemektől függetlenül - a családi munkamegosztásra, ezzel együtt a háztartási gazdálkodásra, a családi pénzgazdálkodásra. A párválasztással, barátsággal, szerelemmel, családteremtéssel, a gyermekgondozással és gyermekneveléssel kapcsolatos ismeretek is fontos szerepet kapnak. Fejlesztési követelmények 1-8. évfolyam Ismerje és sajátítsa el az alapvető együttélési, együttműködési normákat a családban, a diákotthonban, az iskolában, a társadalmi életben. Ismerje és tartsa be az illemszabályokat. Ismerje fel és legyen képes csökkenteni, elkerülni a környezetében a veszélyeztető tényezőket. Rendelkezzen megfelelő empátiával embertársai iránt. Ismerje a döntés és felelősség fogalmát, ezek jelentőségét, és ennek tükrében alkalmazza a konfliktuskezelés demokratikus technikáit. Tartsa tiszteletben és fogadja el a nemzeti vagy etnikai, kisebbségi azonosságtudat létét és a másságot. Életkorának, képességeinek megfelelő szinten ismerje a kapcsolatteremtés, kapcsolatépítés kultúráját. Rendelkezzen az életkorának, képességeinek megfelelő kooperatív készséggel. Alakítsa ki a személyiségének megfelelő humánus magatartást az önkritika és a környezeti


52. oldal

visszajelzések egységében. Találja meg az egyéniségének megfelelő helyet a csoportban. Legyen képes elemezni, feltárni a jóra ösztönző, illetve a destruktív csoportok eltérő jellemzőit. Ismerje a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, szabályokat és ennek tudatában alakítsa tevékenységét. Ismerkedjék meg az alapvető emberi és szabadságjogokkal, kötelezettségekkel és az őt megillető jogok érvényesítési lehetőségeivel. Ismerje a környezetében érvényes helyi, speciális szabályokat, s azok jelentőségét, ha igényli, vegyen részt azok kialakításában, formálásában a megfelelő fórumokon. Ismerje fel a súlyos problémahelyzeteket, és ezek megoldásához tudjon megfelelő segítséget kérni. Ismerje a különböző tisztségek, megbízatások betöltésével együtt járó felelősséget. Legyen tisztában azzal, hogy a vállalt feladatok felelősséggel járnak. Ismerje

az

egyszerű

háztartási

eszközöket.

pénzbeosztásról, a zsebpénz felhasználásán keresztül. Időkeret: 4 óra

Legyen

fogalma

a

gazdálkodásról,


Témakörök



A háztartás

53. oldal

Tartalmak, tevékenységek A társas érintkezés alapvető szabályainak gyakorlása, tudatos alkalmazása. Beszélgetés, kapcsolatépítés, közösségépítés. Az érthető közlés megtanulása. Mások iránti figyelem, empátia. A problémák megoldásának módszerei, a döntéshozatal. Konfliktuskezelés. Mások elfogadása, a másság elfogadása a hétköznapokban. Segítség kérése, segítség nyújtása. Helyem a diákotthonban. Közösségi szerepek vállalása. Önálló feladatok elvégzése. Önértékelés, értékelés. Kiben bízhat, kihez fordulhat problémáival, kitől kérhet tanácsot, segítséget. Veszélyes helyzetek felismerése, megoldása. Jogok, kötelességek, kötelezettségek, felelősségek. Szerepek, feladatok a családban. Házimunkák célszerű tervezése. Háztartási eszközökkel való ismerkedés. Egyszerű konyhatechnikák (pl. teafőzés, melegítés, hideg ételek elkészítése) elsajátítása. Vásárlás. A szükséglet és a kínálat megbeszélése. Zsebpénzbeosztás, takarékoskodás, gyűjtés. A reklámok üzenete, káros hatásai, manipuláció felismertetése.

Balesetek, veszélyhelyzetek elkerülése, A biztonságot veszélyeztető helyek és helyzetek megbeszélése. Személyi higiénia. A helyes testápolás elsajátítása. Egészséges napirend összeállítása. Testi és lelki változások a serdülőkorban. A serdülő lányok és fiúk testi, lelki, érzelmi különbségei és hasonlóságai. Testi, lelki egészségünk Beszélgetés a kamaszkorban átalakuló kapcsolatokról, szeretetről és szerelemről. Az egészséget károsító szokások (dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószerezés, egészségtelen táplálkozási szokások, játékfüggés stb.) kialakulása, veszélyei, felkészítés az elutasításukra. A „virtuális valóság" hatása a viselkedésre, életmódunkra, káros televíziózási szokások, szelektálás az egyes műsorok között, a lelki egészséget károsító programok felismerése.


54. oldal

9-12. évfolyam A tanulónak legyen alapvető ismerete szervezete működéséről, a testi és lelki változásai természetéről. Ismerje fel az egészséget fenyegető tényezőket, a betegségeket. Tudjon a balesetek megelőzésének módjairól, az egészségkárosító szokások és szenvedélyek kialakulásának megelőzéséről, és a következményekről. Gyakorlatias tudnivalók (kihez fordulhat stb.). Legyen tisztában a tanuló azzal, hogy az ember magatartását szocializációja, társas környezete hogyan befolyásolja. Rendelkezzen megfelelő önismerettel, fejlődjön erkölcsi tudata, ítélőképessége, szociális képessége. Rendelkezzen a harmonikus (társas) kapcsolatok kialakításához megfelelő ismeretekkel, készségekkel, empátiával. Jellemezze ez a tőle különböző embertársaikkal való kapcsolatát is. Készüljön tudatosan az örömteli párkapcsolatra, a családi életre. Ismerje meg a háztartásban, közvetlen környezetében alkalmazott, felhasznált anyagokat (különös tekintettel az egészségkárosító anyagokra). Legyen képes önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervezni. Ismerje meg a takarékosságtakarékoskodás alapvető technikáit. Legyen képes munka- és szabadidejét tudatosan szervezni, ezeket a leghatékonyabban kihasználni. Váljon igényévé környezetének tisztántartása, szépítése - a személyes higiéné. Legyen tájékozott az elemi lakossági szolgáltatásokról, azok használatáról. Időkeret: 4 óra


55. oldal

Témakörök



Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés. Élethelyzetek megbeszélése. Irodalmi alkotásokban, filmekben ábrázolt konfliktusok elemzése. Konfliktusok, válsághelyzetek megoldásának keresése. Az érdekütköztetés módjai. Nemi szerepek, barátság, partnerkapcsolatok. Beszélgetés a témáról a művészetek tükrében. A szülői felelősség, kapcsolatok a családtagok között, a családi élet szervezése (szerepek, feladatmegosztás).


Harmonikus kapcsolatainkat építő közösségi szokásaink. Környezetünk és közérzetünk. Felelősségünk magunk, társaink és környezetünk egészségéért, testi, lelki és közösségi „jól létéért". Szabadidő-tervezés, -szervezés.

A háztartás

Lakáshoz jutás, formái, kölcsönök, kedvezmények. A népművészeti hagyományok felhasználása a tárgykészítésben, -alakításban és -díszítésben. Hasznos tárgyak készítése, használati tárgyak javítása. Gazdálkodás. A takarékosság, takarékoskodás, az igények kielégítésének ésszerű késleltetése. Az alapvető szolgáltatások megismerése. Családi költségvetés készítése.

A betegségek megelőzése. Környezetünk, a háztartás egészséget veszélyeztető veszélyforrásai. Teendők veszélyhelyzetben, katasztrófa esetén. Testi, lelki egészségünk Séták, kirándulás. Kondicionáló tornák, tánc. Relaxációs technikák megtanulása. Függőséghez vezető szokások megelőzése, előadások, ismeretterjesztő kiadványok tanulmányozása.

6. Én és közösség Célok és feladatok A diákotthonban a közösség életében való részvétel a kortárs közegben meghatározó élmény. A gyermek saját értékeiről - a család mellett - a diákotthoni egyéni vagy csoportos foglalkozásokon kap visszajelzést, ebben a közegben szerez tapasztalatokat, alakul személyisége. A témakör célja annak elősegítése, hogy az egyén megtalálja helyét, szerepét, feladatait a családi, az iskolai, a diákotthoni közösségben, segítse a kollégista beilleszkedését környezetébe.


56. oldal

A foglalkozások során a gyermek megismeri és gyakorolja a diákotthon és az iskolai közösség nyújtotta jogokat és kötelességeket, megtapasztalja a felelősség és a döntés súlyát, következményeit. Elsajátítja a társadalmi érintkezés alapvető szabályait. A témakörök feldolgozása során legyen képes eltérő szempontok mérlegelésére, erősödjön szóbeli és írásbeli kifejezőkészsége, különösen az érvelés, vitatkozás tekintetében. A felnőttkori polgári lét, a társadalmi tevékenységek gyakorlásának és megismerésének egyik helyszíne szintén a diákotthon, célként fogalmazható meg a társadalom szerkezetének és működésének megismerése, megértése is. Fejlesztési követelmények 1-8. évfolyam Atanuló ismerje és tartsa be az alapvető illemszabályokat és a kapcsolatteremtés elfogadott formáit. Legyen képes az adott helyzeteknek megfelelő magatartási formákat alkalmazni a társas élet különféle színterein. Ismerje meg a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítsa tevékenységét. Ismerje és alkalmazza ill. alakítsa, véleményezze a helyi szabályokat. Legyen tisztában a vállalt feladatok felelősségével. Törekedjen a konfliktusok feloldására, alkalmazza a konfliktuskezelés technikáit. Tartsa tiszteletben, hogy környezetében eltérő nemzeti és etnikai kisebbségi azonosságtudattal is élhetnek mások. Ismerkedjen az alapvető emberi és szabadságjogokkal, kötelezettségekkel, és az őket megillető jogok érvényesítési lehetőségeivel. Időkeret: 3 óra


57. oldal

Témakörök


Én és a család

A család története - családi történetek. Szerepek és szabályok a családban. Saját tapasztalatok feldolgozása; beszélgetések, szituációs játékok vita segítségével.

Kollégium és az iskola

A társadalom

Jogok és kötelességek. A diákotthon és az iskola írott és íratlan törvényei, szabályai. A szabályzatok, szabályok megismerése és megvitatása problémahelyzetek segítségével. Alapvető illemszabályok. Szociális készségek (empátia, kooperáció, kommunikáció). Gyakorlás szituációs játékok és segítségével. A másik ember megismerése. Többségi és kisebbségi léthelyzetek a mindennapi életben. Alá- és fölérendeltségi kapcsolatok. Saját élmények feldolgozása különböző kifejezési formák segítségével.


58. oldal

9-12. évfolyam Életkorának megfelelő szinten rendelkezzék ismeretekkel a társadalmi normákról. Sajátítsa el az elfogadott viselkedésformákat a családban, az iskolában, a diákotthonban. Legyen kulturált a társadalmi érintkezésben és külső megjelenésében. Ismerje és alkalmazza a társadalmi érintkezés különböző formáit, írásbeli és szóbeli műfajait. Gyakorolja jogait és kötelességeit szűkebb környezetében. Ismerje és tisztelje közössége tagjait, törekedjen jó együttműködésre az együttélésben. Tekintse értéknek a gondosan kiválasztott, mély társas kapcsolatot. Ismerje alapvető állampolgári jogait és kötelességeit. Legyen képes megfelelő formában érvelni, vitatkozni. Időkeret: 9. évfolyam 3 óra Témakörök

Én és a család

10. évfolyam 3 óra



Tartalmak, tevékenységek Személyiségjegyek és azonosságtudat. Probléma feldolgozás, megbeszélés. A család szerepe a múltban, a jelenben. A barátság szerepe az emberi életben. Saját tapasztalatok feldolgozása írásban.

A külső megjelenés és társadalmi érintkezés illemtana. Az egyén helye az iskolai, diákotthoni közösségben. A kollégium és Az iskola és diákotthon működési rendjének és elvárásainak megismerése. az iskola Egyéni szituációk és konfliktushelyzetek elemzése. Jogok és lehetőségek megismerése és megtapasztalása saját közösségében.

A társadalom

Magánérdek és közérdek. (A társadalmi normák; beilleszkedés és autonómia.) Az egyén jogai. (A szabadságjogok ismerete) Az állam működésének megértése a mindennapi tapasztalatok (sajtó- és médiaanyagok) segítségével. A munka világa és a munkaerőpiac működése. A vitakészség (az érvelés, a másik érveinek megértése, a nyitottság, a kulturált kifejezésmód) gyakorlása különböző szituációkban.


59. oldal

7. Honismeret Célok és feladatok A diákotthoni nevelésben meghatározó elem, hogy a többségi nemzethez tartozó tanuló a határainkon belül élő nemzetiségi és etnikai kisebbséghez tartozó tanulóval él, élhet együtt. A foglalkozások és tevékenységek célja ebben a témakörben az, hogy a gyermekben maradjon meg, sőt erősödjön a kötődés a küldő környezettel, és alakuljon ki a kötődés a befogadó környezethez. A gyermek tartsa meg azokat az értékeket, amelyekkel a szülői ház, a felnevelő környezet „elküldte" a diákotthonba, s az új környezet értékei ugyanúgy épüljenek be a személyiségébe. Az ebből adódó célok és feladatok: - a szülőföld, az elbocsátó, a befogadó környezet szeretete, a lokálpatriotizmus és a hazaszeretet (patriotizmus) alapjainak kialakítása, ismerete (település, kisebb tájegység) - országunk, nemzetünk, ismerete, szeretete; - az anyanyelv igényes használata; - kisebbségben élő magyarok problémáinak ismerete, a velük való közösségvállalás; - hagyományaink, kulturális örökségünk ismerete, tisztelete, ápolása; - nemzeti szimbólumaink (zászló, címer, Himnusz, Szózat, ünnepeink); - a hazánkban élő nemzetiségek, kisebbségek jogainak ismerete, kultúrájuk, hagyományaik, nemzeti érzéseik tiszteletben tartása; - az egyetemes emberi jogok megismerése, elfogadása, tiszteletben tartása; - a nemzetiségi identitástudat, az etnikai tudat megőrzése,fejlesztése, a nemzetiségek hagyományainak, kulturális örökségének tisztelete, ápolása; - az anyanemzet, illetve az egész etnikum főbb eredményeinek és gondjainak megismerése; - az adott nemzetiség szimbólumainak, hagyományainak ismerete. Fejlesztési követelmények 1-8. évfolyam A tanuló ismerje lakóhelye és Magyarország népi hagyományait. Legyen nyitott más népek kultúrája iránt. Életkorának megfelelő szinten ismerje az ország és a magyarság szimbólumait. Időkeret: 4 óra

Diákotthon Pedagógia Programja Témakörök

60. oldal


A diákotthon közvetlen környezete. A település vagy a környező tájegység nevezetességei. Helyismeret, helytörténet A legfontosabb nevezetességek bemutatása élőszóban, rajzban, fotón stb.


Nemzeti történelmünk legfontosabb helyszínei. Néhány helyszín megismerése és bemutatása szóbeli, képes, írásos anyag segítségével vagy kirándulás keretében a helyszínen. A múzeumlátogatás kultúrája, a múzeumi anyag feldolgozásának különböző módjai. A magyarság hagyományainak megismerése múzeumi anyagok (pl. tájház, néprajzi, helytörténeti gyűjtemény) és feldolgozások segítségével. Választott népi hagyomány megelevenítése (népdalok, gyerekjátékok, szokások, kézműves technikák stb.).

Szimbólumok

Nemzeti ünnepeink, nemzetiségeink ünnepei. Aktív részvétel ünnepeinken. Címerünk, zászlónk eredete. A Himnusz, a Szózat ismerete.

Jelenismeret

A határainkon túl élő magyarok, híradásokból, aktualitásokból információ gyűjtés.

9-12. évfolyam A tanuló váljon nyitottá a társadalmi jelenségek iránt, és tegyen szert az együttműködés képességére, illetve az önálló munkára. Erősödjön benne saját népe és kultúrája értékeihez való kötődés, ismerje meg azok legfontosabb értékeit, kiemelkedő személyiségeit és szimbólumait. Legyen képes a különböző információkat különböző formában feldolgozni és rendszerezni. Tudjon különböző társadalmi jelenségeket megkülönböztetni, összehasonlítani. Legyen képes gondolatait, megállapításait kifejezni, nyelvileg szabatosan indokolni. Időkeret: 9. évfolyam 3 óra





Témakörök

61. oldal


Helyismeret, helytörténet

A település vagy a környező tájegység története, megismerése. A település legfontosabb igazgatási, egészségügyi, szolgáltató, kulturális intézményeinek megismerése. Kulturális programokra látogatás.


A magyar kultúra és tudomány kiemelkedő eredményei. A tanulók érdeklődésének megfelelő egy-egy téma feldolgozása, könyvtári dokumentumok (nyomtatott, elektronikus) segítségével tetszőleges formában. A határainkon túl élő magyarság jellemzői, helyzete a XX. században. A nemzetiségek és etnikai kisebbségek a mai magyar társadalomban. A témák megvitatása szociográfiai művek vagy filmek segítségével; kiállítás szervezése, rendezése az elkészült anyagokból.

Jelenismeret

A kollégium szervezeti felépítésének ismerete, részvétel a diákotthoni programokban. A diákjogok; az alapvető emberi jogok. Jellegzetes példák feldolgozása. Vitahelyzetek, konfliktushelyzetek. A határainkon túl élő magyarság helyzete, törekvései, lehetőségei ma, az aktuális híradásokhoz kapcsolódva. Nemzetiségeink, etnikai kisebbségeink jellemzői, helyzete. Médiaanyagok elemzése, esetleg személyes tapasztalatok gyűjtése. Az Európai Unió alapvető jellemzői, konkrét hatása a hétköznapi életre.


62. oldal

NYILATKOZATOK Az iskolai és gyermekotthoni diákönkormányzat képviseletében és felhatalmazása alapján tanúsítom, hogy a Diákotthon Pedagógiai Programjában foglaltakkal egyetértünk, illetve a Diákotthon Pedagógiai Program elkészítéséhez az előírt véleményezési jogokat gyakoroltuk.

________________________________ Iskolai Diákönkormányzat vezetője

________________________________ Gyermekotthon Gyermekönkormányzatának vezetője

Az iskolaszék képviseletébe és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Diákotthon Pedagógiai Program elkészítése során egyetértési jogunkat gyakoroltuk.

________________________ Iskolaszék elnöke Székhely

________________________ Iskolaszék elnöke Tagintézmény

A Közalkalmazotti Tanács képviseletében és felhatalmazásom alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Diákotthon Pedagógiai Program elkészítése során véleményezési jogunkat gyakoroltuk.

_________________________________ Közalkalmazotti Tanács elnöke

2007. (VI. 22.) számú határozata értelmében intézmény összevonásra került sor

Recommend Documents