KOLLEKTÍV SZERZİDÉS az ipari alkalmazottak számára a fémipar alkalmazottaira érvényes szövegezésben bérrendszerrel és kiegészítı kollektív szerzıdésekkel 2007. november 1-i állapot 2. § A KOLLEKTÍV SZERZİDÉS ÉLETBE LÉPÉSE ÉS HATÁLYA (1) A kollektív szerzıdés térbeli hatálya az Osztrák Köztársaság valamennyi tartományára, szakmai hatálya az öntı-, fém-, gép-, acél, jármőipar, valamint a vas- és fémáruipar szakmai egyesületeinek tagjaira (a Münze Österreich AG kivételével), személyi hatálya az alkalmazotti törvény alá esı összes munkavállalóra, valamint a kereskedelmi ipari tanulókra és a mőszaki rajzoló tanulókra terjed ki. A szakmai képzésrıl szóló törvény és a szakmák jegyzéke alapján kereskedelmi ipari tanulónak elsısorban azok az ipari tanulók számítanak, akiket ipari cégnél dolgozó elıadónak/ügyintézınek és kereskedelmi ügyintézınek képeznek ki. (2) A kollektív szerzıdés nem érvényes: a) az igazgatósági tagokra, az igazgatókra, a korlátolt felelısségő társaságok ügyvezetıire, amennyiben az elıbbieknek a munkavállalói kamaránál nem illetékkötelesek; b) a kötelezı gyakornoki idejüket töltı gyakornokokra és az önkéntes gyakornokokra; a kötelezı gyakornoki idıt töltı gyakornokok olyan hallgatók, akiket szakmai (mőszaki, kereskedelmi vagy adminisztratív) elıképzésük vagy képzésük céljából tanügyi jogi elıírások alapján átmenetileg foglalkoztatnak. Ezeknek a kötelezı gyakornoki idejüket töltı gyakornokoknak a javadalmazására a 18. § érvényes. (1998. november 1-tıl érvényes) Önkéntes gyakornokok azok a személyek, akiket szakmai (mőszaki, kereskedelmi vagy adminisztratív) elıképzésük vagy képzésük céljából foglalkoztatnak, amennyiben ezt a körülményt a munkábaállásnál egyértelmően rögzítették, és amennyiben nem foglalkoztatják ıket fél évnél tovább egy cégnél. 8. § A KÖZÉPISKOLAI TANULMÁNYI IDİ BESZÁMÍTÁSA A SZABADSÁG TARTAMÁNAK, A BETEGSZABADSÁG ÉS AZ OTTHONTARTÓZKODÁS, TANULMÁNYI SZABADSÁG MEGHATÁROZÁSÁNÁL (1) Ha az alkalmazotti munkaviszony megszakítás nélkül legalább két évig tartott, úgy annak az alkalmazottnak, aki középiskolai tanulmányokat, illetve az 1962-es iskolaszervezési törvény hatálya alaján sikeres érettségivel záródó (magasabb) középiskolai tanulmányokat végzett1, a szabadság tartamának meghatározásánál három évet be kell számítani. Ennek elıfeltétele, hogy az illetı ezeket a tanulmányokat ne alkalmazotti viszony ideje alatt végezze.
1 Mindkét esetben az érettségit adó magyar középiskolának (szakközépiskolának, gimnáziumnak) megfelelı iskolákról van szó - a ford.
1
15. § BÉREZÉS (állandó jog 2005. november 1-tıl érvényes szövegezésben) Általános rendelkezések (1)
A minimális alapbér mértéke
- egy adott foglalkoztatási csoportba való besorolással és - a foglalkoztatási csoportban megszerzett, illetve beszámítható évek számával kerül meghatározásra. (2) A foglalkoztatási csoportban való elıbbrelépés idıpontjában (lásd bérrendszer) az adott munkavállaló minimális alapbére és tényleges alapbére az elıirányzott elıbbresorolási értékkel növekedik, amennyiben errıl az alábbiakban nem rendelkeznek másként. (3) Ezenkívül bizonyos munkavállalók tényleges bérét minden naptári évben bizonyos hányaddal növelik a kollektív szerzıdés szerinti kifizetési volumenbıl a 41. bekezdésben (32. oldal) megadott kritériumok szerint. (4) A minimális alapbérek mértékét a szakmai szövetségek területét illetıen mindenkor saját bérrendszerben rögzítik. (5) Valamennyi megfogalmazás mindkét nemre vonatkozik. Foglalkoztatási csoportok Besorolás (6) A munkavállalókat a munkáltatónak az üzemi tanáccsal együttmőködve a tizenegy foglalkoztatási csoport valamelyikébe kell besorolnia. (7) A besorolást – a végzett tevékenységek összességének, és azon túl – ahol (szakmai) végzettséget irányoznak elı, ott annak, – ahol projektvezetıi vagy vezetıi feladatokat irányoznak elı, ott azok figyelembevételével kell elvégezni. (8) A besorolásnak nem szabad azt eredményeznie, hogy az elsısorban férfiak, illetve nık által végzett azonos vagy az egyenlı bánásmódról és esélyegyenlıségrıl szóló törvény szerinti egyenértékő munkákat különbözıen sorolják be vagy javadalmazzák. (9) A foglalkoztatási csoportba történı besorolást, a foglalkoztatási csoportban töltött, beszámított évek számát, a minimálbér és a tényleges bér mértékét, valamint az esetleges változásokat a munkavállalóval „a munkavégzés feltételei“ c. dokumentumban2 közölni kell. Utalás: Lásd a 7. megjegyzést, 50. oldal (10) Tárgytalan. A foglalkoztatási csoportok meghatározása (11) A foglalkoztatási csoportokat a következıképpen határozzák meg: „A“ foglalkoztatási csoport A célirányos képzéssel nem rendelkezı munkavállalók, akik nagyon tevékenységekett végeznek. Az egyes munkalépések sorrendje adott.
2
egyszerő,
sematikus
A németben szó szerint „szolgálati cédulának“ hívják – a ford.
2
„B“ foglalkoztatási csoport Célirányos képzéssel rendelkezı munkavállalók, akik egyszerő, sematikus tevékenységeket végeznek. Az egyes munkalépések sorrendje adott. A termelésben, építkezésen vagy adminisztációban dolgozó, célirányos képzés nélküli munkavállalók is, amennyiben több munkát/tevékenységet (munkafolyamatot) el tudnak végezni vagy különleges készségeket sajátítottak el, legkésıbb azonban az üzemben eltöltött 3 év után. „C“ foglalkoztatási csoport Azok a munkavállalók, akik a munkára jellemzı utasítások alapján végeznek tevékenységet, amelyekhez jellemzı esetben hosszabb célirányos képzésre van szükség. „D“ foglalkoztatási csoport Azok a munkavállalók, akik általános irányelvek és utasítások alapján végeznek tevékenységeket, amelyekhez jellemzı esetben idevágó szakmai végzettség vagy szakmailag egyenértékő iskolai képesítés szükséges. Szakmai végzettséggel (szakmai záróvizsgával) rendelkezı munkavállalók, valamint a technológiailag rokon-, illetve hasonló szakmákban szerzett szakmai záróvizsgával rendelkezık is, ha ez a képesítés legalább a munka egyes részeinek elvégzése szempontjából fontos. *) Ugyanez érvényes a hasonló jellegő szakmunkásképzık végzıseire is**). Amennyiben ezek a munkavállalók még nem dolgoztak a szakmában, úgy bérük az elsı 12 hónapban 5 százalékkal e foglalkoztatási csoport minimálbére alatt maradhat. *) Megjegyzés a jegyzıköynvben: A 2. bekezdés alapján a „D“ foglalkoztatási csoportba való besorolás az integratív szakmai képzés elvégzése esetén is lehetséges, amennyiben a munkavállaló a szakma lényeges részeit bizonyíthatóan elsajátította és ezek a munka egyes részeinek elvégzése szempontjából fontosak. **) Megjegyzés a jegyzıkönyvben: A szakiskolának hasonlónak vagy rokon jellegőnek kell lennie a szakmai képzéssel. „E“ foglalkoztatási csoport Azok a munkavállalók, akik általános irányelvek és utasítások alapján önálló végeznek tevékenységeket, amelyekhez jellemzı esetben a „D“ foglalkoztatási csoportban szükséges képesítésen túl további ismeretekre és készségekre van szükség. Továbbá szakközépiskolai végzettséggel rendelkezık*), ha ez a képesítés a munka lényeges részeinek elvégzése szempontjából fontos. Amennyiben ezek a munkavállalók még nem dolgoztak a szakmában, úgy bérük az elsı 18 hónapban legfeljebb 5 százalékkal az „E“ foglalkoztatási csoport minimálbére alatt maradhat. *) Megjegyzés a jegyzıkönyvben: A szakközépiskolának hasonlóanak vagy rokon jellegőnek kell lennie a szakmai képzéssel. „F“ foglalkoztatási csoport Azok a munkavállalók, akik önállóan végeznek nehéz tevékenységeket, amelyekhez jellemzı esetben vagy a „D“ foglalkoztatási csoportban szükséges képesítésen túlmenı további szakképzésre és jelentıs szakismeretekre vagy legalább szakközépiskolai végzettségre és az elvégzendı tevékenységhez kapcsolódó idevágó (megfelelı) szakmai jártasságra van szükség. „G“ foglalkoztatási csoport Azok a munkavállalók, akik önállóan nehéz és felelısségteljes tevékenységeket végeznek, amelyekhez különös szakismeretekre és szakmai jártasságra van szükség. Továbbá azok a munkavállalók, akiket jelentıs mértékben*) projektek vezetésével bíztak meg és ennek során a foglalkoztatási csoport tevékenységi jellemzıi értelmében dolgoznak. Továbbá azok a munkavállalók, akiket több munkavállaló rendszeres és állandó vezetésével, utasításával és felügyeletével bíztak meg, amelyek közül legalább kettınek az „F“ foglalkoztatási csoportba kell tartoznia.
3
Továbbá azok a munkavállalók, akik tartalmilag oly igényes és felelısségteljes tevékenységeket végeznek önállóan, hogy ahhoz a szakmai végzettségen (szakmai záróvizsgán) túlmutató, megfelelı gyakorlati és elméleti szakismeret, valamint az „F“ foglalkoztatási osztályban szerzett többéves szakmai gyakorlat elıfeltételnek számít.
*) Megjegyzés a jegyzıkönyvben: Definíció a feladatok visszatérı és idıben is jelentıs ráfordítást igénylı végzésének értelmében. Kritériumként nem kell annak a kitételnek teljesülnie, hogy az össztevékenységhez képest a munkavállaló túlnyomórészt az adott feladattal foglalkozik. A „G“ foglalkoztatási csoportba az utolsó bekezdés szerinti besorolás csak akkor jön számításba, ha a tevékenység jellege alapján a munkavállalót az elsı bekezdés szerinti besorolás nem illeti meg. „H“ foglalkoztatási csoport Azok a munkavállalók, akik nehéz és felelısségteljes feladatokat jelentıs döntési mozgástérrel önállóan látnak el. Ezekhez a faladatokhoz átfogó szakismeretekre és megfelelı szakmai tapasztalatra van szükség. Továbbá azok a munkavállalók, akiket jelentıs*) mértékben projektek vezetésével bíztak meg, és ennek során a foglalkoztatási csoport tevékenységi jellemzıi értelmében dolgoznak. Továbbá azok a munkavállalók, akiket rendszeresen és állandóan legalább négy munkavállaló önálló vezetésével, utasításával és felügyeletével bíztak meg, akik közül legalább egynek a „G“ foglalkoztatási csoportba, legalább kettınek pedig az „F“ foglalkoztatási csoportba kell tartoznia. „I“ foglalkoztatási csoport Azok a munkavállalók, akik nehéz és különösen felelısségteljes feladatokat nagy döntési mozgástérrel vagy ilyen feladatokat az eredményért vállalt felelısséggel saját területükön önállóan látnak el. Továbbá azok a munkavállalók, akiket jelentıs*) mértékben projektek vezetésével bíztak meg, és ennek során a foglalkoztatási csoport tevékenységi jellemzıi értelmében dolgoznak. Továbbá azok a munkavállalók, akiket rendszeresen és állandóan legalább hat munkavállaló önálló vezetésével, utasításával és felügyeletével bíztak meg, akik közül legalább egynek a „H“ foglalkoztatási csoportba, legalább kettınek pedig a „G“ foglalkoztatási csoportba vagy legalább négynek az „F“ foglalkoztatási csoportba kell tartoznia. *) Megjegyzés a jegyzıkönyvben: Definíció a feladatok visszatérı és idıben is jelentıs ráfordítást igénylı végzésének értelmében. Kritériumként nem kell annak a kitételnek teljesülnie, hogy az össztevékenységhez képest a munkavállaló túlnyomórészt az adott feladattal foglalkozik. „J“ foglalkoztatási csoport Azok a vezetı pozícióban lévı vagy széles körő saját feladatkörrel rendelkezı munkavállalók, akik nagyon tág döntési mozgástérrel rendelkeznek és saját területükön az eredményért felelısséget kell vállalniuk. Továbbá azok a munkavállalók, akiket rendszeresen és állandóan legalább tíz munkavállaló önálló vezetésével, utasításával és felügyeletével bíztak meg, akik közül legalább háromnak az „I“ foglalkoztatási csoportba, vagy legalább egynek az „I“ foglalkoztatási csoportba és négynek a „H“ foglalkoztatási csoportba kell tartoznia. „K“ foglalkoztatási csoport A vezetı pozícióban, a vállalatot döntıen befolyásoló pozícióban lévı munkavállalók, továbbá felelısségteljes és alkotó munkát végzı munkavállalók.
4
A mesterek a következıképpen sorolandók be Rövid jelölés
Foglalkoztatási csoport
Segédmester, segédaknász
MI
F
Mester szakiskolai végzettség nélkül
M II o
G
Mester
M II m
H
M III
I (- 5%)
-
megfelelı szakiskolai vagy szakközépiskolai végzettséggel
-
vagy megfelelı négy féléves mesterkurzussal, amelyre legalább heti 8 órás tanfolyam formájában került sor
-
vagy szakmailag megfelelı mester- illetve koncessziós vizsgával
Technológiailag rokon-, illetve hasonló szakmákban iskolai végzettség is elegendı. Fımester Mester, bányamester*, bányák és vasgyártó ipar és gáz/hı esetében
I (- 15%)
Fımester, fıbányamester* (bányák, gáz/hı)
I
* központi kollektív szerzıdés bányák és vasgyártó ipar számára
(12) A szakmai záróvizsga sikeres letétele után a munkavállalót legalább a „D“ foglalkoztatási csoportba kell besorolni. Amennyiben a munkavállaló a tanulóidı befejezése után rajta kívül álló okokból nem tud megjelenni a szakmai záróvizsgán, úgy a tanulóidı befejezése után jogigénye van arra, hogy megkapja a „C“ foglalkoztatási csoport minimálbérét. A szakmai záróvizsga sikeres letétele után legalább a „D“ foglalkoztatási csoportba kell sorolni. Ha a munkavállaló elsı próbálkozásra sikeres szakmai záróvizsgát tesz, akkor a „D“ foglalkoztatási csoport szerinti járandóság és a tanulóidı befejezésétıl fizetett járandóság közti különbséget utólag ki kell fizetni. (13) A kollektív szerzıdés szerinti foglalkoztatási csoportokat üzemi megállapodással bıvíteni lehet. Ennek során lehetıség van a következı foglalkoztatási csoport minimálbérének túllépésére. Soha sem szabad az alapul szolgáló kollektív szerzıdés szerinti foglalkoztatási csoportok minimálbére alá menni. A foglalkoztatási csoportnak olyan jelölést kell választani, amely világosan jelzi a megfelelı kollektív szerzıdés szerinti foglalkoztatási csoporthoz való kapcsolódást. Az ugyanahhoz a kollektív szerzıdéses foglalkoztatási csoporthoz rendelt vállalaton belüli foglalkoztatási csoportokra a következı érvényes: Amennyiben a vállalaton belüli foglalkoztatási csoportok (elıbbrelépés vagy átsorolás) a kollektív szerzıdésben elıirányzott elıbbrelépési idıszakon belül nem érik el a kollektív szerzıdés szerinti elıbbresorolási értéket, úgy az elıbbrelépés idıpontjában a különbözettel növelni kell a bért. Amennyiben a vállalaton belüli tényleges béremelések meghaladják a kollektív szerzıdés szerinti elıbbresorolási értéket, úgy elmarad a következı elıbbrelépés, és a fennmaradó különbözet beszámítható a kollektív szerzıdésben elıirányzott azt követı elıbbrelépés mértékébe.
5
A foglalkoztatási csoportban eltöltött évek (14) A foglalkoztatási csoportban eltöltött évek azok az idıszakok, amelyeket a munkavállaló a vállalatnál az adott foglalkoztatási csoportba van besorolva, valamint a beszámítható munkában eltöltött évek. Egy magasabb foglalkoztatási csoportban való besorolás idıszakait egy alacsonyabb foglalkoztatási csoportba való besoroláskor is be kell számítani. Ha egy üzem vagy egy üzemrész e kollektív szerzıdés hatályára tér át, akkor közvetlenül a kollektív szerzıdésre való áttérés elıtt az ebben megszerzett foglalkoztatási idıket a 18. pont szabályai szerint (beszámítható munkában töltött évek) kell figyelembe venni. Ettıl eltérı egyezség a kollektív szerzıdés partnereinek beleegyezésével üzemi megállapodással jöhet létre, üzemi tanács nélküli vállalatoknál pedig a KSZ-partnerek megállapodásával. (15) Az elımunkásként eltöltött szolgálati idıt, amelyre a munkavállaló a vállalatnál a mesteri munkaviszonyba való besorolás elıtt tett szert, 50 százalékban abba a foglalkoztatási csoportba kell a foglalkoztatási csoportban eltöltött évekként beszámítani, amelybe a munkavállalót mesterként elsıször sorolják be. Azonban csak legfeljebb öt, foglalkoztatási csoportban eltöltött évet lehet beszámítani. Ez értelemszerően akkor is érvényes, ha mester az „F“ foglalkoztatási csoportból a „G“ vagy a „H“ foglalkoztatási csoportba kerül átsorolásra. (16) A sorkatonai szolgálat, a kiképzés és a polgári szolgálat, amely alatt a munkaviszony fennállt, abban a mértékben számítandó be, amennyiben azt a munkahely biztosításáról szóló törvény 8. §-a egy osztrák sorkatonai szolgálat, kiképzés és polgári szolgálat figyelembevételére elıirányozza. (17) A gyermekgondozási szabadság a terhes és a szülı anyák védelmérıl szóló törvény, a szülık gyermekgondozási szabadságáról vagy az apák gyermekgondozási szabadságáról szóló törvény értelmében összesen max. tíz hónap mértékben számíthatók be, ha a folyamatos munkaviszony alatt vették igénybe. A munkában töltött évek beszámítása (18) Az egyéb bel- vagy külföldi vállalatnál, illetve a közszolgálatban töltött foglalkoztatási idıt (de a tanulóidıt nem) be kell számítani, ha az ott végzett feladat az adott vagy egy magasabb foglalkoztatási csoport munkaköri leírásának felel meg. Legfeljebb öt, munkában töltött évet lehet beszámítani a foglalkoztatási csoportban töltött évként. (19) A munkavállalónak a vállalatnál történı munkábaálláskor a munkáltató felszólítására közölnie kell a beszámítható évek számát, és azt négy hónapon belül - adott esetben lefordított dokumentumokkal (pl. bizonyítvány, munkaigazolás) - bizonyítania kell. A táblázat magyarázata: Mindestgehalt = minimálbér Höhe, Vorrückungszeitpunkt = mértéke, az elıbbrelépés idıpontja (20) Mindestgehaltstabelle = minimálbér-táblázat Gültig ab 1. November 2007 = érvényes 2007. november 1-tıl in € = euróban BG = foglalkoztatási csoport Grundstufe = alapfokozat Nach 2 Jahren = két év után Stb. Vorrückungswerte = elıbbresorolási értékek
6
(21) Részmunkaidıs munkavállalóknál a minimálbért és az elıbbresorolási értékeket 38,5-del kell osztani, és a megállapodás szerinti heti óraszámmal kell beszorozni. (22) A legközelebbi elıbbresorolási fokozatba való elıbbrelépésre annak a naptári hónapnak az elsején kerül sor, amelyben a munkavállaló az ehhez szükséges foglalkoztatási csoportban eltöltött évek számát valóban eléri. Ha egy új kollektív szerzıdés szerinti minimálbér-táblázat hatálybalépésének kezdete egybeesik az elıbbrelépés idıpontjával, akkor az új minimálbér-táblázat elıbbresorolási értékét kell alkalmazni.
7
