Vízminőségvédelem km18 2006/2007-es tanév I. félév 9. rész Dr. Zseni Anikó egyetemi adjunktus, SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék
Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Kht (VITUKI Kht) ¾ a magyar vízgazdálkodással foglalkozó hidrológiai, hidrogeológiai, hidraulikai, vízépítési, vízkémiai kutatások zöme ¾ A Kht. a Közmunka és Közlekedési Minisztérium keretében 1886-ban létrehozott Vízrajzi Osztály jogutóda, 1952-ben hozták létre. ¾ Szervezeti felépítése: – Környezet- és Természetvédelmi Igazgatóság – Tudományos és Nemzetközi Igazgatóság – Vízgazdálkodási Igazgatóság – Gazdasági Igazgatóság
1
VITUKI: Környezet- és Természetvédelmi Igazgatóság • feladatai: a vízminőségvédelem, a környezeti állapotértékelés és kármentesítés, a laboratóriumi tevékenységek és a minőségügyi feladatok ellátása • szervezeti felépítése: – Vízminőségvédelmi szakágazat – Laboratóriumi szakágazat – Állapotértékelési és kármentesítési szakágazat – Környezettechnológiai szakágazat – Levegőtisztaságvédelmi Referencia Központ – Minőségbiztosítási és Ellenőrzési Csoport
VITUKI: Tudományos és Nemzetközi Igazgatóság • feladatai: titkársági, oktatási, továbbképzési és rendezvényszervezési, informatikai és távérzékelési, Víz Keretirányelv koordináció feladatok ellátása • szervezeti felépítése: – Nemzetközi Titkárság – Oktatási szakágazat – Informatikai szakágazat – VKI koordináció
2
VITUKI: Vízgazdálkodási Igazgatóság • feladatai: a vízgazdálkodás, vízellátás, vízkárelhárítás, hidrológia és hidrogeológia, felszíni és felszín alatti vizek állapota, vízrajz, hidraulika, hidromechanika és vízépítés, medermorfológia, építési termék megfelelőség igazolás, térinformatikai, vízrajzi dokumentumtár feladatok ellátása • szervezeti felépítése: – Felszíni vizek szakágazat – Felszín alatti vizek szakágazat – Hidrológiai koordinációs és állapotértékelési szakágazat – Hidraulikai szakágazat
VITUKi Kht. intézetei • Hidrológiai Intézet • Hidraulikai Intézet • Vízminőség-védelmi Intézet
• VITUKI keretében működik az országos vízjelző szolgálat, amely állami megbízásra naponta összegyűjti a Duna-medence hidrológiai adatait és előrejelzéseket készít
3
Törvények • 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról • 1994. évi LV. törvény a termőföldről • 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól (módosítás: 2000. évi XCVII. törvény, 2001. évi LV. törvény, 2004. évi LXXVI. törvény) • 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról (módosítás: 2001. évi LXXI. törvény) • 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről • 1996. évi LIV. törvény az erdőkről és az erdők védelméről • 1997. évi XL. törvény a halászatról és a horgászatról • 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról • 2000. XLII. törvény a víziközlekedésről • 2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról
Fontosabb rendeletek • 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről • 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról • 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről • 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről
4
Fontosabb rendeletek • 132/1997. (VII. 24.) Korm. rendelet a vízminőségi kárelhárítással összefüggő feladatokról • 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet a vízkészletjárulék kiszámításáról • 47/1999. (XII. 28.) KHVM rendelet az állami tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az állami tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról • 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről
Fontosabb rendeletek • 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről • 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről • 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről • 6/2002. (XI. 5.) KvVM rendelet az ivóvízkivételre használt vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni víz, valamint a halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizek szennyezettségi határértékeiről és azok ellenőrzéséről
5
Fontosabb rendeletek • 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről • 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól • 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a vízgyűjtőgazdálkodás egyes szabályairól • 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról
Fontosabb rendeletek • 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól • 30/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól • 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól • 40/2006. (X. 6.) KvVM rendelet a felszíni vizeket szennyező egyes veszélyes anyagok környezetminőségi határértékeiről és azok alkalmazásáról
6
1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról • az állam és a helyi önkormányzatok feladatai • az állam, a helyi önkormányzatok és az ingatlantulajdonosok tulajdonára vonatkozó rendelkezések • víziközművek • gazdálkodás a vízkészletekkel • vízkészletjárulék • vizek kártétele elleni védelem és védekezés • a vizekkel és vízilétesítményekkel összefüggő ingatlanokra vonatkozó rendelkezések • vízügyi hatósági jogkör • vízgazdálkodási társulatok • mellékletek: fogalommeghatározások, az állam kizárólagos tulajdonainak felsorolása
1995. LIII. tv.: Az állam feladatai • • • • • • • • • •
a vízgazdálkodás országos koncepciójának, valamint ezen koncepció egyes részterületeit érintő nemzeti programok kialakítása és jóváhagyása, az állami feladatok körében a végrehajtás megszervezése, a nemzetközi együttműködésekből adódó vízügyi feladatok ellátása, a lehetséges víznyerőterületek távlati ivóvízbázissá nyilvánítása, és ezen vízbázisok vízkészletének felhasználható állapotban tartása, a vízimunkák és vízilétesítmények műszaki tervezésével, kivitelezésével, továbbá üzemeltetésével összefüggő szabályozási feladatok ellátása, a vízügyi igazgatási és ennek keretében hatósági feladatok szabályozása, az állami hatósági feladatok ellátása, az állami tulajdonban lévő közcélú vízilétesítmények működtetése, a koncessziós pályázat kiírása, elbírálása és a koncessziós szerződés megkötése, a vízgazdálkodáshoz szükséges adatgyűjtés elrendelése, a vízrajzi tevékenység ellátása és szabályozása, a vízkészletek mennyiségi és minőségi számbavétele, a vizek kártételei elleni védelem érdekében a vízkárelhárítási tevékenység szabályozása, szervezése, irányítása, ellenőrzése, a helyi közfeladatokat meghaladó védekezés.
7
1995. LIII. tv.: A helyi önkormányzatok feladatai •
a helyi vízi közüzemi tevékenység fejlesztésére vonatkozó – az országos koncepcióval és a jóváhagyott nemzeti programokkal összehangolt – tervek kialakítása és végrehajtásának megszervezése,
•
a vízgazdálkodási feladatokkal kapcsolatos önkormányzati hatósági feladatok ellátása,
•
a természetes vizek fürdésre alkalmas partszakaszainak és azzal összefüggő vízfelületének kijelölése,
•
a helyi víziközművek működtetése, a koncessziós pályázat kiírása, elbírálása és a koncessziós szerződés megkötése,
•
a vízi közüzemi tevékenység körében a település ivóvízellátása, a szennyvízelvezetés, az összegyűjtött szennyvizek tisztítása, a csapadékvíz elvezetése,
•
a helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, az árvíz- és belvízvédekezés,
•
a közműves vízellátás körében a települési közműves vízszolgáltatás korlátozására vonatkozó terv jóváhagyásáról és a vízfogyasztás rendjének megállapításáról való gondoskodás.
1995. LIII. tv.: Az állam kizárólagos tulajdona •
a felszín alatti vizek és azok természetes víztartó képződményei,
•
a természetes tavak közül a Balaton (a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszerrel együtt), a Velencei-tó, a Fertő-tó és a Hévízi-tó, valamit azok medre,
•
az államhatárt alkotó vagy metsző folyók, patakok, a 20 m3/s torkolati vízszállítást meghaladó vízfolyások, valamint a Mosoni-Duna, SzentendreiDuna, Ráckevei-Duna, Marcal, Sió, Zagyva, Hortobágy-Berettyó, KettősKörös, Hármas-Körös és ezek árapasztó medrei,
•
a nem önkormányzati tulajdonban lévő holtágak és mellékágak,
•
a folyóvízben újonnan keletkezett szigetek,
•
az államhatárt alkotó vagy metsző csatornák, valamint a Duna-Tiszacsatorna, Kiskunsági-főcsatorna, Keleti-főcsatorna, K-III. és K-IV. jelű főcsatorna, Nagykunsági-főcsatorna, Jászsági-főcsatorna,
•
a mellékletben részletezett kritériumoknak megfelelő tározók, árvízvédelmi fővonalak és egyéb vízilétesítmények.
8
¾ A helyi önkormányzat tulajdonában vannak: • a törzsvagyonként a helyi önkormányzatoknak átadott vizek és vízilétesítmények (ideértve a víziközműveket is) ¾ Az ingatlan tulajdonosának tulajdonában vannak: • az ingatlan határain belül keletkező és ott befogadóba torkolló vízfolyások • az ingatlan határain belül elhelyezkedő természetes állóvizek, amelyek más ingatlanon elhelyezkedő vizekkel nincsenek közvetlen kapcsolatban • az ingatlanra lehulló és azon maradó csapadékvíz • valamint – eltérő rendelkezés hiányában – az ingatlan határain belül lévő és saját célt szolgáló vízilétesítmények.
Vízjogi engedélyek (72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról
• ~: Vízimunka elvégzéséhez, vízilétesítmény megépítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez, továbbá annak használatbavételéhez, üzemeltetéséhez, valamint minden vízhasználathoz szükséges. ¾ Elvi vízjogi engedély: • az építtető által a tervbe vett vízgazdálkodási cél megvalósításának általános műszaki megoldásának lehetőségeit, feltételeit határozza meg, azonban vízimunka elvégzésére, vízilétesítmény megépítésére, illetve vízhasználat gyakorlására nem jogosít
9
Vízjogi engedélyek ¾ Vízjogi létesítési engedély: • a vízimunka elvégzéséhez, vízilétesítmény megépítéséhez (átalakításához, megszüntetéséhez) szükséges • feljogosít az engedélyben meghatározott vízimunka elvégzésére, a vízilétesítmény megépítésére, de a vízhasználat gyakorlására, a vízilétesítmény üzemeltetésére nem ¾ Vízjogi üzemeltetési engedély: • a vízhasználat gyakorlásához, a vízilétesítmény üzemeltetéséhez
Díjak ¾ Vízkészletjárulék ¾ Ivóvízdíj és csatornadíj • a közüzemi víz- és csatornamű vállalatok által szolgáltatott ivóvízért, illetve a vállalatok kezelésében lévő csatornamű használatáért kell fizetni (településenként különböző)
¾ Talajterhelési díj ¾ Vízterhelési díj ¾ Ivóvíz-használati pótdíj (?) • az ipari célra használt ivóvíz minőségű vizek után kell fizetni
10
A díjak alapjául szolgáló főbb jogszabályok • 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet a közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről • 47/1999. (XII. 28.) KHVM rendelet az állami tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az állami tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról • 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet a vízkészletjárulék kiszámításáról • 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról (vízkészletjárulék) • 2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról (vízterhelési díj, talajterhelési díj)
Vízkészletjárulék • A vízhasználó a vízjogi létesítési, üzemeltetési engedélyben lekötött vagy engedély nélkül felhasznált, az üzemi fogyasztó a ténylegesen igénybe vett vízmennyiség után vízkészletjárulékot köteles fizetni • vízhasználó: vízjogi engedély alapján vízhasználatot gyakorol vagy vízjogi engedélyben vízkészletet köt le • üzemi vízfogyasztó: ivóvizet szolgáltató közműről a saját gazdasági célú vízhasználatához településenként évi 10 000 m3-nél nagyobb vízmennyiséget használ fel • Nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetnie pl.: – visszasajtolt vízmennyiség után – 500 m3-t meg nem haladó vízmennyiség után
11
Vízterhelési díj • a vízjogi engedélyezés alá tartozó tevékenységet végző kibocsátóknak kell fizetni • a felszíni vizeket terhelő, a törvény mellékletében meghatározott vízterhelő anyagok kibocsátása után • a közcsatornán elvezetett, majd felszíni vízbe bocsátott vízterhelő anyag után fizetendő díjat a szennyvíztisztító telepet, illetve a közüzemi csatornahálózatot működtető szolgáltató a terhelés arányában áthárítja a szolgáltatást igénybe vevőkre
Vízterhelési díj (folyt.) ¾ nem kell vízterhelési díjat fizetni: • a felhasznált vízben levő vízterhelő anyag kibocsátás után, ha a felhasznált vizet újrahasználja és a használat során nem terheli a befogadót • a felhasznált nyers vízben eredetileg is megtalálható vízterhelő anyag mennyisége után • az elvezetett csapadékvíz mennyisége után • a nehézfémek csoportjába tartozó vízterhelő anyag kibocsátása után, amennyiben a kibocsátó által alkalmazott technológiából adódóan az ilyen típusú vízterhelő anyag kibocsátása kizárt • az extenzív módon üzemeltetett halastavak esetén
12
A vízterhelési díj mértéke • VTD (Ft/év) = Σ (Mi [kg/év] x Pi [Ft/kg]) x T x I ahol • VTD: a fizetendő vízterhelési díj • Mi = az adott i-edik vízterhelő anyag nettó - belépő-kilépő közötti különbség - kibocsátott éves mennyisége (kg/év), illetve • Mi = Q x Ci(átlag) ahol a • Q = éves kibocsátott szárazidei szennyvízmennyiség, m3/év • Ci(átlag) = az „i” paraméter éves átlag koncentrációja kg/m3 (Ci = 0, ha Ci kisebb, mint a vizsgálati módszer alsó méréshatára) • Pi: az adott (i-edik) vízterhelő anyagra érvényes egységdíj • T: területérzékenységi szorzó • I: iszapelhelyezési szorzó, melynek értéke 1, amennyiben a vízhasználat során nincs iszapképződés
Talajterhelési díj • fizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki szennyvízelvezetést alkalmaz, és a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá • mentesül a fizetés alól, aki: aki külön jogszabályok szerint egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítményt, illetve egyedi szennyvíztisztító kisberendezést alkalmaz, és a kibocsátás közvetlen környezetében a kibocsátó által létesített megfigyelő objektumban a talajjal kapcsolatban lévő felszín alatti vízben a kibocsátó által évente vizsgált nitrát-, ammónium-, szulfát-, kloridtartalom egyik komponens tekintetében sem haladja meg 20%-kal a 2005. évben, illetve a közcsatorna üzembe helyezését követő hónapban végzett alapállapot-felmérés keretében mért értékeket.
13
A talajterhelési díj mértéke TTD = E*A*T, ahol • TTD: a fizetendő éves talajterhelési díj • E: egységdíj (Ft/m3) (120 Ft/m3) • A: díjfizetési alap (m3) (a szolgáltatott víz mennyisége, korrigálva a locsolási kedvezmény mennyiségével, valamint az ivóvízvezeték meghibásodása következtében elszivárgott víz mennyiségével) • T: területérzékenységi szorzó • A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos megállapítási, bevallási, befizetési, ellenőrzési, adatszolgáltatási, eljárási szabályokat, valamint a díjkedvezmények és mentességek eseteit a települési önkormányzat rendeletben állapítja meg.
Talajterhelési díj (folyt.) • a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díj a települési önkormányzat - a fővárosban a kerületi önkormányzat - környezetvédelmi alapjának a bevételét képezi. • az önkormányzat a talajterhelési díjból származó bevételt a talaj, valamint a felszín alatti víz mennyiségi, minőségi védelmére használhatja fel, mint pl. csatornázás, szennyvíztisztítás, vízbázisvédelem, a települési monitoring kialakítása és működtetése, a tartós környezetkárosodások kármentesítése, a potenciális és a tényleges szennyezőforrások szennyezésének megelőző, illetve utólagos műszaki védelme.
14
219/2004. (VII. 21.) korm. rend. a felszín alatti vizek védelméről ¾ a rendelet célja a felszín alatti vizek • jó állapotának biztosításával és annak fenntartásával, • szennyezésének fokozatos csökkentésével és megelőzésével, • hasznosítható vízkészleteinek hosszú távú védelmére alapozott fenntartható vízhasználattal, • a földtani közeg kármentesítésével összefüggő feladatok, jogok és kötelezettségek megállapítása
219/2004. k. r.: Általános rendelkezések • környezeti célkitűzéseket fogalmaz meg több pontban • a környezeti célkitűzések megvalósításával kapcsolatos általános rendelkezéseket írja le • összhangban az EU Víz Keretirányelvében megfogalmazottakkal
15
219/2004. k. r.: A földtani közeg és a felszín alatti vizek állapotát érintő tevékenységek ¾ a felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelmének biztosítása érdekében (a jó állapot elérése érdekében) alkalmazandó megszorítások, intézkedések, tiltások felsorolása ¾ pl. tilos • fokozottan érzékeny területeken az olyan tevékenység, amelynek következtében a fedőréteg eltávolítása révén a felszín alatti víz felszínre kerül • fokozottan érzékeny területeken az olyan bányászati tevékenység, melynek következtében a bányatalp 10 m-en belül megközelíti a karsztvízszintet • a mellékletben felsorolt anyagok felszín alatti vizekbe juttatása (közvetlenül, bányatavakon keresztül stb.)
219/2004. k. r.: Tevékenységek engedélyezése ¾ vízkivételek engedélyezésére vonatkozó egyes szabályok ¾ vízkivétel csak úgy és annyi, hogy átmenetileg se veszélyeztesse a környezeti célkitűzések eléréseit ill. a víztestre vonatkozó intézkedések megvalósítását ¾ a szennyező anyagok földtani közegbe(n) ill. felszín alatti vízbe(n) történő elhelyezése és bevezetése engedélyköteles tevékenység: • Felügyelőség adja ki az engedélyt • környezetvédelmi engedély, környezethasználati engedély is szükséges lehet egyes tevékenységeknél • monitoring működtetése • engedélyt meghatározott időre (max. 12 év) adják, min. 4 évenként felülvizsgálat • engedély módosítható, visszavonható ¾ bejelentés, adatszolgáltatás részletei
16
219/2004. k. r.: Károsítás kivizsgálása • szennyező: haladéktalan bejelentési kötelezettség • szennyező: vízminőségi kárelhárítást azonnal meg kell kezdenie • Felügyelőség kivizsgál, majd ha szükséges, szennyezettségi intézkedésre kötelez • be nem tartás esetén bírság kiszabása
219/2004. k. r.: Országos Környezeti Kármentesítési Program ¾ OKKP célja: • a felszín alatti víz ill. földtani közeg veszélyeztetettségének, szennyezettségének, károsodásának megismerése, nyilvántartásba vétele • a szennyezettségi kockázat csökkentése • a szennyezettség csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése ¾ kutatási, nyilvántartási, szabályozási, informatikai feladatokat is magában foglal az OKKP
17
219/2004. k. r.: Kármentesítés ¾ a kármentesítésre a szennyezettséget okozó ill. annak jogutódja köteles ill. aki az adott terület tulajdonjogának megszerzésével vagy más módon a kármentesítést átvállalja ¾ • • •
a kármentesítés szakaszai: tényfeltárás műszaki beavatkozás monitoring
részletezi a rendelet
¾ a kármentesítés során biztosítani kell, hogy a szennyezés szennyezettségi határértéket meghaladóan ne tevődjön át más környezeti elemre
219/2004. k. r.: Nyilvántartási rendszer ¾ FAVI: a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszere • az adminisztratív, azonosítási jellegű adatok • a felszín alatti víz, a földtani közeg: a) veszélyeztetésével, terhelésével, szennyezésével, károsításával járó tevékenységet folytatókra és tevékenységükre b) veszélyeztetésére, terhelésére, szennyezésére, károsítására, továbbá kármentesítésére, c) állapotára, d) állapotával kapcsolatos követelményekre, e) védelméhez kapcsolódó környezetvédelmi intézkedésekre vonatkozó adatokat, információkat gyűjtő, nyilvántartó, feldolgozó és szolgáltató rendszer. • központ: KvVM • regionális központok: Felügyelőségek
18
219/2004. k. r.: Bírság ¾ felszínalattivíz-védelmi bírság: • a részletezett tilalmak megszegése (felszín alatti víz és földtani közeg minőségének megóvásával kapcsolatos tilalmak és előírások) • jogerős kármentesítési műszaki határozat végre nem hajtása • adatszolgáltatási, bejelentési kötelezettségek elmulasztása esetén kell fizetni
219/2004. k. r.: Mellékletek • a szennyező anyagok jegyzéke • a felszín alatt víz állapota szempontjából érzékeny területek besorolása • részletes bejelentési kötelezettségre kötelezett tevékenységek köre • az engedélyekhez szükséges dokumentációk követelményei • a szennyezettség megállapítására tartott helyszíni szemle jegyzőkönyvének és záródokumentációjának követelményei • műszaki beavatkozási terv és záródokumentációjának tartalma • kármentesítési monitoring jelentés és záródokumentációjának tartalma • felszín alatti vízvédelmi bírság számítása
19
10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet • a felszín alatti víz (3. sz. mellékletben) és a földtani közeg (2. sz. mellékletben) minőségi védelméhez szükséges határértékeket tartalmazza • (A) háttérkoncentráció: reprezentatív érték, egyes anyagok természetes vagy ahhoz közeli állapotot jellemző koncentrációja a felszín alatti vízben, illetve a talajban • (Ab) bizonyított háttérkoncentráció: adott térségre jellemző, az (A) háttér koncentráció helyett alkalmazandó koncentráció, ami a természetes adottságok, továbbá felszín alatti vízen, földtani közegen kívüli más környezeti elemen keresztül történő terhelés hatására alakult ki, értékét a környezetvédelmi felügyelőség az engedélyezés vagy a kármentesítés során vizsgálatokra alapozva állapítja meg
• (B) szennyezettségi határérték: felszín alatti víznél az ivóvízminőség és a vízi ökoszisztéma igényei, földtani közeg esetében a talajok multifunkcionalitásának és a felszín alatti vizek szennyezéssel szembeni érzékenységének figyelembevételével meghatározott kockázatosanyagkoncentráció • (D) kármentesítési szennyezettségi határérték: komplex értékelésen, a kockázatos anyagnak a környezeti elemek közötti megoszlására, viselkedésére, terjedésére vonatkozó méréseken vagy modellszámításokon, mennyiségi kockázatfelmérésen alapuló, a területhasználat figyelembevételével, a kármentesítési eljárás keretében, hatósági határozatban előírt koncentráció, amelyet az emberi egészség és az ökoszisztémák károsodásának megelőzése érdekében a kármentesítés eredményeként el kell érni.
20
220/2004. (VII. 21.) korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól ¾ a rendelet célja: • a felszíni vizek minőségének megóvása, fenntartása és javítása, a vízi és vízközeli, továbbá a felszíni víztől közvetlenül függő szárazföldi élőlények és élő szervezetek fennmaradásához szükséges feltételek biztosítása, az emberi egészség és a környezeti állapot megőrzése érdekében a szennyezések megelőzése és csökkentése
220/2004. k. r.: Általános szabályok • a jó állapot ill. jó ökológiai potenciál eléréséhez a vízhasználó köteles hozzájárulni • diffúz szennyezések esetén a legjobb környezeti gyakorlaton alapuló műszaki intézkedések alkalmazásával kell a vízszennyezést megelőzni ill. csökkenteni • a felszíni vizekbe határértéken felül tilos szennyező anyagot bevezetni • a kibocsátó köteles a kibocsátandó használt vizet az előírt minőségűre megtisztítani • közcsatornába tilos bármilyen hulladékot (élelmiszer-hulladékot) bocsátani • elválasztott rendszerű csapadékcsatornába tilos szennyvizet vezetni • szennyvizet kibocsátó létesítményeket az elérhető legjobb technika alkalmazásával kell üzemeltetni, létesíteni • stb.
21
220/2004. k. r.: Kibocsátási határértékek ¾ technológiai határérték: • az adott technológiára vonatkozó kibocsátási határértékek, az elérhető legjobb technológia alapján kell meghatározni
¾ területi határérték: • a közvetlen bevezetésre vonatkozó területi határértéket a vízminőségvédelmi kategóriák alapján kell meghatározni
¾ küszöbérték: • a közcsatornába bocsátható szennyvíz szennyezőanyagtartalmának mértéke
¾ egyedi határérték: • Felügyelőség állapítja meg • a külön jogszabályban előírt, egy adott szennyezőanyagra vonatkozó legkisebb határértéknél nem lehet kisebb, illetve legnagyobb határértéknél nem lehet nagyobb
220/2004. k. r.: Kibocsátási határértékek (folyt.) • A Felügyelőség a kibocsátási határértéket a technológiai határérték és a területi határérték alapján határozza meg a következők szerint: a) ha a tevékenységre van technológiai kibocsátási határérték, akkor kibocsátási határértéknek azt kell előírni b) ha a tevékenységre vagy a kibocsátásra jellemző szennyező anyagok közül egy adott szennyező anyagra nincs technológiai határérték, akkor a vonatkozó területi határértéket kell előírni kibocsátási határértéknek • a fenti határértékeket konkrétan (kivéve az egyedi határértéket) a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet (a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól) határozza meg
22
220/2004. k. r.: Bírságok ¾ kibocsátási határértéket túllépők, ill. engedélyben meghatározottól eltérő vagy tiltott szennyezőanyagot kibocsátók által fizetendő:
• csatornabírság: vízszennyező anyagnak a küszöbérték fölötti mértékű közcsatornába bocsátása után fizetendő vagy
• vízszennyezési bírság: vízszennyező anyagnak a kibocsátási határértéket meghaladó mértékű közvetlen vízbe vezetése vagy közös üzemi (ipari) csatornába (nem közüzemi) vezetése esetén fizetendő
220/2004. k. r.: Bírságok (folyt.) • Vízvédelmi bírságot fizet, aki: • nem készít önellenőrzési tervet, felszólításra sem • vízhasználatáról, szennyvízkibocsátásáról valótlan adatot közöl • szennyezéscsökkentési ütemtervét nem készíti el, ill. nem a jóváhagyott ütemezés szerint végzi • adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti • engedély nélkül kezdi meg tevékenységét • engedélyezéshez szükséges adatokban bekövetkezett változást nem közöl • engedély nélküli szennyvíz bevezetését nem szünteti meg az előírt határidőre • stb.
23
220/2004. k. r.: Bírságok (folyt.) ¾ rendkívüli vízszennyezési bírság és rendkívüli csatornabírság: • a rendkívüli szennyezések okozása esetén • A kiszabott bírság a 2. sz. melléklet alapján megállapított összeg: 9 1X-ese: ha a kibocsátó haladéktalanul bejelenti, maximális együttműködés a károk enyhítésében 9 2X: kívülálló észleli a szennyezést, de a kibocsátó közreműködik a kárenyhítésben 9 3X: kibocsátó haladéktalanul bejelentette, de nem működik közre a kárenyhítésben 9 5X: kibocsátó a bejelentési és kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget
220/2004. k. r.: Bírságok türelmi idői, kedvezményei ¾ a külön jogszabályban megállapított kibocsátási határértékekre a meglévő létesítményekre türelmi időt írtak elő: • általában 2010. dec. 31. • érzékeny területen 10 000 LE fölötti települési szennyvíztisztító esetén 2008. dec. 31. • 15 000 LE alatti települési szennyvíztisztító esetén 2015. dec. 31. • egységes környezethasználati engedélyezés eljárása alá tarozó kibocsátók esetén: 2007. okt. 31. • energetikai célú termálvíz hasznosítás esetén: 2012. dec. 31. ¾ a türelmi idő alatt a bírságnak csak egy részét kell kifizetni, az eltelt évektől függő %-ban
24
220/2004. k. r.: Mellékletek
• a vízszennyező anyagok listája (fő szennyező anyagok; I. és II. listába tartozó anyagok, anyagcsoportok; elsőbbségi és elsőbbségi veszélyes anyagok, anyagcsoportok) • a bírságok kiszámítási módjai és összege • a szennyvízkibocsátás engedélyezéséhez benyújtandó engedélykérelmi dokumentáció tartalmi követelményei
28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól ¾ A rendelet a 220/2004. korm. r.-ben meghatározott kibocsátási határértékek konkrét értékeit tartalmazza ¾ Technológiai határértékek: • települések szennyvízelvezetésére és -tisztítására vonatkozó technológiai határértékek • 220/2004. k. r. 1. számú melléklete szerinti I. listába tartozó anyagok és az azbeszt kibocsátási határértékei • az egyes tevékenységek folytatása során keletkező használt- és szennyvizek kibocsátására megállapított technológiai határértékek (mindenféle könnyű- és nehézipari tevékenység)
25
28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól (folyt.) ¾ a szennyvizek befogadóba való közvetlen bevezetésére vonatkozó, vízminőségvédelmi területi kategóriák szerint meghatározott kibocsátási határértékek (területi határértékek) (Balaton és vízgyűjtője, egyéb védett területek, időszakos vízfolyás, általános védettségi kategória befogadói)
¾ a közcsatornába bocsátható szennyvizek szennyezőanyagtartalmának küszöbértékei ¾ a befogadóba való közvetlen bevezetésre a hatóság által megállapítható egyedi határértékek szennyezőanyagok szerinti legkisebb és legnagyobb értékei
40/2006. (X. 6.) KvVM rendelet a felszíni vizeket szennyező egyes veszélyes anyagok környezetminőségi határértékeiről és azok alkalmazásáról ¾ A felszíni vizeket szennyező egyes veszélyes anyagokra vonatkozó környezetminőségi határértékeket a rendelet 1. melléklete tartalmazza ¾ A felszíni vizeket szennyező I. listás veszélyes anyagok környezetminőségi határértékei: • azaz a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet I. számú melléklete B) pontjának I. listájába tartozó egyes anyagok (Hg, Cd, 1,2diklóretán, Triklóretilén, Perklóretilén) • ezen anyagok környezetminőségi határértékeire vonatkozó mérési referencia módszerek (felszíni vízben, üledékben, vízi élőlényekben)
26
201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről • az ivóvíz minőségére vonatkozó határértékeket tartalmazza • a vízminőség ellenőrzésének módja (akkreditált laborban, az üzemeltető gondoskodik róla, eredmények összesítését, feldolgozását és értékelését, valamint jelentések készítését az ÁNTSZ megyei intézete, illetve az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatala (OTH) végzi) • a minőségjavító beavatkozás és a vízhasználat korlátozásának kiváltó okai és megvalósítási módjai • átmeneti engedély: korlátozott időtartamra kaphatják a vízszolgáltatók, ha a rendeletben előírt határértéket nem tudják biztosítani, de az ivóvíz fogyasztása nem veszélyes az emberi egészségre, és más mód nincs a vízellátásra • a vízkezelésre és a vízzel érintkező anyagokra vonatkozó előírások
201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről: mellékletek ¾ 1. sz. melléklet • A) Mikrobiológiai vízminőségi jellemzők (Escherichia coli) • B) Kémiai vízminőségi jellemzők (pl. nehézfémek, nitrit, nitrát, peszticidek, fenol, policiklusos aromás szénhidrogének…) • C) Indikátor vízminőségi jellemzők (pl. pH, vas, mangán, szulfát, ammónium, coliform, fenolindex, olajszármazékok…) • D) Szennyezésjelző vízminőségi jellemzők és határértékek karszt-, talaj- és partiszűrésű vízbázisok esetében (KOIps, ammónium, nitrit, klorid) • E) Biológiai vízminőségi jellemzők és határértékek (pl. baktériumok, gombák, férgek, üledék…) • F) Ideiglenes határértékek (arzén, bróm, bromát, fluorid, nitrit, ammónium)
27
¾ ivóvíz minőségű víz: • a) nem tartalmaz olyan mennyiségben vagy koncentrációban mikroorganizmust, parazitát, kémiai vagy fizikai anyagot, amely az emberi egészségre veszélyt jelenthet, és • b) megfelel az 1. számú melléklet A) és B) részében meghatározott követelményeknek ¾ kifogásolt minőségű ivóvíz: • az 1. számú melléklet A) és B) részében meghatározott határértékeknek megfelel, azonban az 1. számú melléklet C), D) és/vagy E) részében előírt valamely határértéknek nem felel meg
201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről: mellékletek ¾ 2. sz. melléklet: vízminőség-ellenőrzési követelmények (vizsgálandó jellemzők, minimális mintavételi és vizsgálati gyakoriság) ¾ 3. sz. melléklet: a vízminőség vizsgálatára szolgáló módszerekkel szemben támasztott követelmények (nemzetközileg elfogadott módszerek alapján kell, közlik a szabványt ill. a metodikai leírást) ¾ 4. sz. melléklet: a vízellátó rendszer üzemeltetője által az ÁNTSZ felé szolgáltatott jelentés formanyomtatványa ill. kitöltési útmutatója ¾ 5. sz. melléklet: ivó- és használati melegvíz-ellátásban, valamint a medencés közfürdőkben a vízzel közvetlenül érintkező termékek és a víz kezelésére alkalmazni kívánt anyagok és technológiák engedélyezésének követelményei (csövek, tömítések stb. anyaga) ¾ 6. sz. melléklet: az ideiglenes határértékű vízzel rendelkező települések listája és a határidők
28
221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól ¾ a VKI-ban előírt vízgyűjtőgazdálkodási tervekről ¾ mely víztesteket lehet mesterségessé vagy erősen módosítottá nyilvánítani ¾ határidőktől mikor lehet eltérni ¾ mikor engedett meg kevésbé szigorú környezeti célkitűzések megvalósítása ¾ a vizek használatával kapcsolatos költségeket a vizet használó ill. szennyező állja ¾ mellékletek: • vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési részegységek • a vízgyűjtő-gazdálkodási terv tartalma • felszíni vizek tipológiája • az intézkedési program tekintetében figyelembe veendő hatályos külön jogszabályok jegyzéke • vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési részegységek
A vízgyűjtőgazdálkodási terv tartalma 1. A vízgyűjtő, részvízgyűjtő általános leírása 2. az emberi tevékenység felszíni és felszín alatti vizek állapotára gyakorolt jelentős terheléseinek és hatásainak összefoglalása 3. a védett területek azonosítása és térképi ábrázolása 4. a vizek állapotának megfigyelésére létesített monitoringhálózatok térképi ábrázolása 5. a monitoringhálózatok eredményeinek bemutatása térképi formában 6. térképi ábrázolás térinformatikai rendszerben 7. környezeti célkitűzések listája 8. összefoglaló leírás a vízhasználatok gazdasági elemzéséről; 9. az intézkedési programok összefoglalása, 10. programok és tervek jegyzéke (integrálás biztosítása) 11. a közvélemény tájékoztatására és konzultációkra tett intézkedések összefoglalása 12. dokumentumok hozzáférési helyei 13. a hatáskörrel rendelkező hatóság megnevezése és adatai
29
Az EU környezeti joganyaga ¾ ~ 300 irányelv, rendelet, határozat, ajánlás a környezetvédelem terén • irányelv: célokat fogalmazza meg, az eszközöket, részletszabályokat a tagállamok maguk dolgozzák ki vízzel kapcsolatban: közel 20 irányelv • keretirányelvek: előnyben – az EU csak a legszükségesebb kompetenciákat kívánja a tagállamoktól elvonni • rendelet: általános, tagországokra közvetlenül hatályos (pl. ökocímke rendelet) – kötelező • határozat: az EU konkrét országokra hozza, végrehajtása kötelező • ajánlás: nem kötelező jellegű
EU Víz Keretirányelv
• Lásd vízmin_04.ppt ill. vizmin_04.pdf!
30
Nemzetközi megállapodások a vízről • Európai Víz Charta (Európa Tanács, Strasbourg 1948) a víz fontos, érték, meg kell őrizni, védeni, nemzetközi együttműködés stb. • Ramsari Egyezmény (Irán 1971): a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyekről, elsősorban természetvédelmi céllal • 1972 London: Egyezmény a hulladékkal és egyéb anyagokkal való tengerszennyezés megelőzéséről • 1973 London: Nemzetközi egyezmény a hajókról származó szennyezés megelőzéséről
Nemzetközi megállapodások az édesvízről (folyt.) • 1980-as évtized: „Az ivóvíz és a csatornázás évtizede” • 1992 Dublin (ENSZ): Vízügyi konferencia (Rio-ra készülve) • 1992: Rioi Konferencia célmegjelölések: pl. többoldalú megállapodások készüljenek a nemzetközi vízgyűjtőkről, minden városlakó min. 40l/fő egészséges vízhez hozzájusson, öntözött területek növelése a fejlődő országokban, vízvédelem • 1992 Helsinki Egyezmény: az országhatárokat átlépő és nemzetközi tavak védelméről és használatáról
31
Nemzetközi megállapodások az édesvízről (folyt.) • 1994 Szófia: Egyezmény az együttműködésről a Duna védelmére és fenntartható használatára • 1996: megalakul a Víz Világtanács: évente átnézik a legfontosabb feladatokat + 3 évente világfórumok • 1997 Marrakech (Marokkó): I. Víz Világfórum; 2000 Hága: II. Víz Vf.; 2003 Kiotó: III. Víz Vf. • 2002: Johannesburgi Konferencia • Global Water Partnership (Globális Vízügyi Társulás): nemzetközi hálózat, célja az integrált vízgazdálkodás, valamint az elvek gyakorlatba történő átültetése
32
