29/11/2014
2014/2015-es tanév I. félév Pestiné dr. Rácz Éva egyetemi docens SZE, MTK, Környezetmérnöki Tanszék
környezeti és genetikai tényezők kölcsönhatásai a környezeti expozíció környezeti toxikológia ◦ általános toxikológia ◦ részletes toxikológia vizek környezet-egészségtana egyéb a levegő környezet-egészségtana környezetmérnöki kurzusok tartalmazzák a talaj környezet-egészségtana a hulladékok környezet-egészségtana környezeti zaj sugárzások környezet-egészségtana közlekedés-egészségtan település-egészségtan a környezet egészségre káros élőlényei természet-egészségtan biológia kurzusok részben környezeti betegségek tartalmazzák (ld. még Ivóvizek,
fertőzések járványtana
környezeti ártalmak megelőzése
fürdővizek, szennyvizek biológiája kötelezően választható kurzus!
1
29/11/2014
2
29/11/2014
3
29/11/2014
4
29/11/2014
máj-betegségek
motorosjármű-balesetek
szándékos önártalom
1%
2%
4% hörghurut, tüdőtágulat és asztma 6%
agyér-betegség 14%
rosszindulatú daganatok 37%
egyéb ischaemiás
heveny
szívbetegség
szívizom-
29%
elhalás
7%
Korai halálozásban legjelentősebb Keringési rendszer betegségei után 2. leggyakoribb halálok Leggyakoribb daganati halálokok:
5
29/11/2014
Leggyakoribb daganati halálokok:
Tényező Dohányzás Alkohol Foglalkozási expozíció Gyógyszer expozíció Ionizáló sugárzás Napsugárzás
Exogén hormonhatás Édeltmódtényezők
Férfiak
Nők 30
10
5
2
5
2
<1
<1
1
1
10
10
0
?
35
55
6
29/11/2014
Primer ◦ ◦ ◦ ◦ ◦ ◦
Dohányzás kerülése Alkoholfogyasztás mérséklése Főzelék, rostok, gyümölcsök fogyasztása Elhízás kerülése, zsíros ételek korlátozása Túlzott napfény kerülése Karcinogén anyagok kerülése
Szekunder
◦ Szűrővizsgálatok, programok
Tercier
• protoonkogén aktiváció • tumor szupresszor gén aktiváció
• • • •
sejtdifferenciáció zavara sejtciklus zavara citotoxikus rezisztencia sejthalál hiánya
Hosszú látencia
Korai hatás markerei
Betegség markerei
Szekunder
Expozíció markerei
Primer prevenció
◦ Kontrollvizsgálatok ◦ Életmód
Tercier
7
29/11/2014
Rákos sejtek tulajdonságai
8
29/11/2014
Legfontosabb halálok EU átlaghoz képest kb. 3-5-szörös kockázat Főbb csoportok
◦ Ischemiás szívbetegségek (F:53%, N:43 %) ◦ Agyérbetegségek (F: 22%, N:28,5%)
Kockázati tényezők: ◦ ◦ ◦ ◦ ◦ ◦ ◦ ◦ ◦
Genetikai fogékonyság Posztmenopauzális életszakasz (nők) Dohányzás (+ 20 % rizikó) Telített zsírok Magas szérumkoleszterin szint Elhízás Fizikai inaktivitás Orális fogamzásgátlók (agyi érbetegség 6x, +doh. 16x!) Alkoholfogyasztás
Virágpor kiváltotta allergiás megbetegedések formái: asztma bronchiale, rhinitis allergica,
conjunctivitis allergica, dermatitis atopica
Kockázati tényezők ◦ ◦ ◦ ◦ ◦ ◦ ◦ ◦ ◦
Családi halmozódás Antenatális (anya terhesség alatt) szenzitivizáció hiánya Szennyezett elvegő Stressz Aktív vagy passzív dohányzás Háziállatok a lakásban Központi fűtés, padlószőnyeg, száraz levegő Nem anyatejes csecsemőtáplálás Kevés testvér, fokozott sterilitás
9
29/11/2014
Terjedési lehetőség Fertőzés forrása Korokozót ürítő ember, állat
Széklettel, ivóvízzel, cseppfertőzéssel, vérrel, kültakarón, nemi úton, közvetett úton (vektorok)
Fogékony egyedek Megbetegedés
-immunizálás -gyógyult egyedek
10
29/11/2014
Belső terek jellemzői
Egészségkárosító hatások
Városi környezet
Civilizációs betegségek
11
29/11/2014
• zaj, vibráció
• formaldehid
•Baktériumok
•pszichoszoiális
• hő
• CO2, CO, NOX, SOX
•bioaerosolok, allergének
•szociokulturális hatások
•vírusok
•pszichoszomatikus, szocioszomatikus következmények
• légmozgás • ionizáló sugárzások
• azbeszt
• nem ionizáló sugárzások, mikrohullámok
• ammónia
•gombák
• radon
•protozoonok
•pollenek, növények
• nikotin, akrolein
•ízeltlábúak
• higany • ózon, ólom, mangán, arzén
•rágcsálók
Sugárzások
Közvetlen hatás
akut sugárártalom
krónikus sugárbetegség
Közvetett hatás
karcionogenezis
12
29/11/2014
+1-3 C -7-10% páratartalom - 20-30% szél légszennyezettség - napsütéses órák száma + zaj + elektromágneses sugárzás hatásspecifikus megbetegedések szinergizmusban életmóddal, genetikai szervezetet fokozott adaptációra készteti
13
29/11/2014
cukorbetegség szív- és érrendszeri betegségek rosszindulatú daganatok pánikbetegség közlekedési balesetek dohányzás következményei
Emberek idejük alig 6%-át töltik szabad levegőn.
Mikoorganizmusok ◦ baktériumok ◦ gombák ◦ vírusok +pirogének
Makroszkopikus élőlények ◦ paraziták ◦ mérgező állatok, növények, gombák ◦ élelmiszerlátogatók, élelmiszerkártevők
14
29/11/2014
Fertőtlenítés (dezinfekció): minden olyan
eljárás, kórokozókat elpusztítja v. fertőzőképességüket megszünteti ◦ Fizikai módszerek (UV, hő) ◦ Kémiai módszerek (fertőtlenítő szerek) ◦ Kombinált módszerek Sterilizálás (csíramentesítés): minden élő mikroorganizmustól (nemcsak kórokozóktól), ezek nyugvó formáitól való mentesítés ◦ ált. kombinált: magas hőmérséklet, nagy nyomás, mikrobicid gázok
Dezinszekció: ízeltlábúak elleni védekezés Deratizáció: rágcsálók elleni védekezés Ízeltlábúak osztályozása okozott ártalom alapján: ◦ ◦ ◦ ◦ ◦ ◦
Ektoparaziták Endoparaziták Élelmiszer-látogatók Élelmiszerkártevők Környezeti kártevők Különleges ártalmat okozók
15
29/11/2014
Vektor: fertőző betegséget a vér- vagy nyirokkeringés útján (haematogén-lymphogén úton) terjesztő, a kórokozóval szoros kapcsolatban levő vérszívó ízeltlábú A kórokozók lehetnek: ◦ vírusok (rovarok által terjesztett, arthropo born,
azaz arbovírusok) V ◦ baktériumok B, rickettsiák R ◦ egysejtűek (protozoonok) P, ◦ fonálférgek(nematodák) N
vérszívás vektor székletéből a kórokozó bőrbe vakarással nyálkahártyán keresztül kötőhártyán keresztül
Fertőző forrás
Vektor
Fogékony egyed
• kizárólag ember (kiütéses tífusz, malária, sárgaláz) • állatok (pestis, álomkór)
16
29/11/2014
Csípősszúnyogok (Aedes, Culex, Mansonia sp.) Vérszívó atkák Ágyi poloska Emberbolha Fejtetű, lapostetű
rühatka
17
29/11/2014
Házi légy, selymes döglégy, kék dongólégy, közönséges muslica, német csótány, konyhai csótány, hangyák Az élelmiszereinken is és szennyezett helyeken, pl. ürüléken is megfordulnak →kórokozók mechanikus terjesztése Fertőzött élelmiszer elfogyasztása → hányás, hasmenés (ún. enterális megbetegedés)
Lisztbogarak, tolvajbogár, gabonazsizsik, borsózsizsik, élelmiszermolyok stb. Ürülékük az élelmiszerbe kerül, ami undort, gyomor-béltüneteket válthat ki Komoly gazdasági kár világszerte…
18
29/11/2014
Szúró vagy harapó ízeltlábúak (általában önvédelemből!) Darazsak, méhek, skorpió(k), pók(ok) Viszketés, gyulladás, duzzanat, esetleg anafilaxiás sokk gyapjaslepkehernyó mirigyszőre bőrre, szembe, légutakba jutva → kellemetlen, esetleg asztmás roham
19
29/11/2014
Patkányok: a pestis, leptospirózis, trichinellózis, tulaeremia, máltai láz (brucellosis), veszettség, valamint állatjárványok terjesztői lehetnek Egerek: a salmonellosis, tulaeremia, takonykór, valamint állatjárványok terjesztői lehetnek
Természetes gyógyszerek Természetes ásványvíz Gyógyvíz Gyógyiszap Gyógyklíma Gyógybarlang
20
29/11/2014
Számos fizikai, kémiai és biológiai hatás együttese
A levegő tisztasága, allergének hiánya Magas relatív páratartalom – a por- és pollenszemek, mikrobák, spórák kicsapódnak a falakon A párakondenzátum kedvező összetétele (sok Ca → gyulladáscsökkentő) A levegő évszakoktól és külső időjárástól független állandó hőmérséklete A levegő csökkent áramlási sebessége, PH-ja és ózontartalma A levegő magas CO2-tartalma (0,1-0,3%), serkenti a légzőközpontot → fokozott tüdőszellőztetés Magas negatív ionizáció → az asztmás krízisek száma csökken, gyorsul a légutakból a baktériumok és allergének eltávolítása Az O2 magas parciális nyomása miatt javul a szervezet oxigénellátása
UV sugárzás napszúrás, hőguta hideg pollenek
21
29/11/2014
UV-A (315-400 nm): +elősegíti a csontképződést és a barnulást +hiányában angolkór lép fel. -károsítja a kollagénrostokat bőr öregedése - Roncsolja a bőrben levő A-vitamint -bőrrák kialakulásában isszerepet játszhat. UV-B (280-315 nm): normális esetben elnyeli a Föld ózonrétege. - Közvetlenül károsítja a DNS-t bőrrákot - erős napsugárzás a szemet is károsíthatja UV-C (200-280 nm): teljesen elnyeli a földi légkör, csak az űrben
22