Irányelvek és útmutató a horizontális célokhoz érvényesítéséhez a finanszírozási mechanizmusok által támogatott projektekben az EGT Finanszírozási Mechanizmushoz és a Norvég Finanszírozási Mechanizmushoz Készült az EGT/ Norvég Finanszírozási Mechanizmus keretében a magyar környezet- és természetvédelmi céllal létrejött társadalmi szervezetek támogatása, a Második Nemzeti Környezetvédelmi Program végrehajtásának elısegítése érdekében címő pályázati felhíváshoz
Nemzeti Kapcsolattartó, a Támogatási forrást nyújtó alap:
Pályázati kapcsolattartó, támogatásközvetítı szervezet:
2007. december
Általános információk: A horizontális célokról részletes információ: www.eeagrants.org Jelen irányelvek illeszkednek más, hasonló célkitőzéseket szem elıtt tartó szereplık különösképpen az Európai Unió, egyéb nemzetközi szervezetek, adományozó államok, kedvezményezett államok és NGO-k - stratégiáiba. A négy horizontális cél, amelyeknek mechanizmusokból támogatott projektekben:
meg
kell
valósulnia
a
finanszírozási
• Jó kormányzás, és korrupciómentesség • Fenntartható fejlıdés • Nemek közötti egyenlıség • Kétoldalú együttmőködés A horizontális célok irányelveinek a projektciklus egészében érvényesülnie kell: 1. a projektötlet kidolgozásánál 2. a projektek rangsorolásánál 3. a projektek értékélésénél 4. a támogatási döntés megszületésekor 5. a projekt végrehajtása és ellenırzése során A horizontális célok értékeléséhez ellenırzılista készült. Az ellenırzılista a projekt megtervezéséhez és mőködtetéséhez nyújt segítséget, és ez alapján ellenırizhetı a horizontális célok érvényesítése. Az EGT támogatásokból részesülı projektek sokféleségébıl eredıen nem minden projekt járul egyformán hozzá minden horizontális cél megvalósításához. Ezért az ellenırzılistán szereplı kérdések relevanciája változhat, a felsorolt kérdéseket rugalmasan lehet kezelni, és „nem releváns” megjegyzéssel lehet jelölni, az adott pályázatra nem vonatkozó szempontokat. Mindazonáltal a horizontális célok projektben történı érvényesítése nem választható, nem járulékos elem, a teljes folyamat részévé kell tenni, szerepeltetni kell a projekt ciklusban és mindenhol ahol lehetséges, érvényesíteni kell. A horizontális célok érvényesítésének vizsgálata, minden, a finanszírozási mechanizmusokhoz benyújtott pályázatnál az elbírálás részét képezi. A horizontális célok bemutatása A horizontális célok érvényesítése hozzájárul a finanszírozási mechanizmusok átfogó céljainak eléréséhez. Ezek a következık: • a gazdasági és társadalmi egyenlıtlenségek csökkentése • a 2004 májusában az EU-hoz illetve az EGT-hez csatlakozott országok segítése a Belsı piacba történı beilleszkedésben. • A régi és az új EGT tagállamok közötti politikai és gazdasági kapcsolatok erısítése 1. A jó kormányzás és korrupciómentesség irányelvei A jó kormányzás alapvetı fontosságú minden ország gazdasági és társadalmi fejlıdésének szempontjából, ezért elválaszthatatlanul kapcsolódik a finanszírozási mechanizmusok célkitőzéseihez.
2
A jó kormányzás gyakorlata a finanszírozási mechanizmusokban a következı elvek mentén érvényesíthetı: • elszámoltathatóság: a projekttel kapcsolatos fontosabb információkhoz és a pénzügyi adatokhoz való hozzáférés biztosítása minden ellenırzı szervnek, az összeférhetetlenség biztosítása • átláthatóság: a finanszírozási mechanizmusokból támogatott projektek elbírálásának és a közbeszerzési eljárásának nyílt lefolytatása, a nyilvánosság tájékoztatása • részvétel: civil szervezetek, független szakértık bevonása a pályázatok kiválasztásába, végrehajtásába, ellenırzésébe • egyenlıség: a szabálytalanságok – súlyuktól független - azonos módon történı elbírálása • jogrend: az Európai Bizottság, a nemzeti és a mechanizmusok által elıirt jogszabályok pontos betartása • kapacitás és kompetencia: A szabálysértések gyors, hatékony és a megfelelı szakértık bevonásával történı kivizsgálása • a szükségletek iránti érzékenység Ellenırzılista •Hogyan járul hozzá a projekt a nyilvánosság szélesebb rétegeinek tájékoztatásához és/vagy az átláthatósághoz? • Hogyan járul hozzá a projekt a civil társadalom bevonásához a döntéshozatali eljárásokba? •Hogyan érvényesíti a projekt az elszámoltathatóság elvét azokkal szemben akik érintettek a projektben? • Milyen proaktív megközelítéseket alkalmaz a projekt a korrupció megelızésével és kezelésével kapcsolatban? • Hogyan állapítható meg, hogy a projekt valóban valós igényeket elégit-e ki? Minden projekttel kapcsolatban általános követelmény, hogy nem mondhat ellent a jó kormányzás elveinek. A horizontális célok elbírálását egybevetik más bírálati eredményekkel úgymint a pályázó alkalmassága, az alkalmazott módszerek relevanciája, a kockázatok és a gazdasági megvalósíthatóság. A jó kormányzás irányelvei biztosítják, hogy a finanszírozási mechanizmusok végrehajtása nyílt és átlátható legyen. A jó kormányzás irányelveinek céljai a következık: • a korrupció és a rossz gazdálkodás megelızésével, beazonosításával, és kezelésével, szankcionálásával kapcsolatos gyakorlat kialakítása és fenntartása • a jó kormányzás elveinek valamint az adományozó államok elvárásainak érvényesítése a finanszírozási mechanizmusok pályáztatása és végrehajtása során • annak elısegítése, hogy nyilvánosságot kapjanak azok az információk, melyeknek segítségével a mechanizmusokkal kapcsolatban felmerülı szabálytalanságokat bárki jelentheti az illetékes hatóságoknak • a nyilvánosság tájékoztatása a szabálytalanságok szankcionálásáról. Megelızés A korrupció megállításának leghatékonyabb módja a megelızés. A Finanszírozási Mechanizmusok a korrupció megelızése érdekében kérik a következıket: • a projekttel kapcsolatos fontosabb információkhoz és a pénzügyi adatokhoz való hozzáférést • civil szervezetek és független szakértık bevonását a pályázatok kiválasztásába, szakmai és pénzügyi ellenırzésébe és a monitoring eljárásba • a finanszírozási mechanizmusokból támogatott projektek elbírálásának és a közbeszerzési eljárás nyílt lefolytatását
3
• az Európai Bizottság és a nemzeti közbeszerzési szabályok pontos betartását • indokolt esetben az elszámolható költségek kifizetett számlák alapján történı kifizetését • a finanszírozási mechanizmusok adminisztrációjában, elbírálásában, monitoringjában résztvevı egyének és intézmények összeférhetetlenségi nyilatkozatát Azonosítás A Finanszírozási Mechanizmus Iroda megtesz minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy minden olyan információt megszerezzen, amely hozzájárulhat az esetleges korrupció vagy rossz gazdálkodás leleplezéséhez. A Finanszírozási Mechanizmus Iroda támogat minden olyan kezdeményezést, amely hozzájárul a korrupciós ügyek feltárásához. A szabálytalanságok azonosításának eszközei pl.: • a projekttel kapcsolatos fontosabb információkhoz és a pénzügyi adatokhoz való hozzáférés biztosítása • független bíráló és monitoring szakértık bevonása • külsı projekt monitoring használata – pl. bejelentés nélküli helyszíni szemle Szankcionálás A Finanszírozási Mechanizmus Iroda (FMI) szoros kapcsolatban áll az illetékes Focal Pointtal (Magyarországon ezt a szerepet a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tölti be) a jó kormányzás irányelvek alkalmazásának nyomon követésében Az FMI-t az EBoA és a Norvég Fıauditor Iroda, a Focal Pointokat pedig az illetékes nemzeti audit hatóság ellenırzi. A Finanszirozási Mechanizmus Iroda és a Focal Pointok kötelesek együttmőködni a fent említett szervezetekkel minden vizsgálatban. A Finanszírozási Mechanizmus Iroda együttmőködik egyéb, az EU szabálytalanságok megelızésével megbízott szervezeteivel, mint pl. az OLAF-fal. A finanszírozási mechanizmusok adományozó államai: • megkövetelik az összeférhetetlenség kiküszöbölését • felfüggeszthetik a támogatás egy részét vagy akár egészét arra az idıre, ameddig a Finanszírozási Mechanizmus Iroda ki nem vizsgálja korrupcióval vagy rossz gazdálkodással kapcsolatban felmerült gyanút. • kérhetik a támogatás visszatérítését, ha a vizsgálatot követıen a korrupcióval vagy rossz gazdálkodással kapcsolatban felmerült gyanú beigazolódik. • kérhetik a közalkalmazottak, a személyzet és a támogatásközvetítı szervezet ideiglenes felfüggesztését arra az idıre, ameddig a szabálytalanságokat ki nem vizsgálják • kezdeményezhetik a közalkalmazottak, a személyzet és a támogatásközvetítı szervezet elmozdítását , amennyiben a szabálytalanságokkal kapcsolatos gyanú beigazolódik. • fekete listára tehetik a bizonyított szabálytalanságokban részt vevı szervezeteket, illetve azokat a szervezeteket, amelyeket már más adományozók kizártak. Bıvebb információk a szabálytalanságok jelentésével kapcsolatosan: Irregularities Guideline (www.nfu.hu) 1.1 A korrupciómentesség irányelvei A jó kormányzást veszélyeztetı tényezık közül az adományozó államok a korrupciót ítélik a legártalmasabbnak. A korrupció és a rossz gazdálkodás hátráltatja a gazdasági fejlıdést. Az adományozó államok ezért zéró toleranciát hirdetnek a korrupció minden formájával szemben. Az Finanszírozási Mechanizmus Iroda feladatainak egyik kiemelkedı eleme a jó kormányzás biztosításával és a korrupció és rossz gazdálkodás megelızésével kapcsolatos tevékenységek irányítása. 1.2 A jó kormányzás korlátai A korrupció– visszaélés a megbízott hatalommal saját célra történı haszonszerzés érdekében– a szociális és gazdasági fejlıdés legnagyobb akadálya. A finanszírozási mechanizmusok adományozó államai a korrupció minden formáját elutasítják, beleértve a
4
megvesztegetést, sikkasztást, csalást, zsarolást, részrehajlást és a neopotizmust (az a gyakorlat, ami megengedi a rokonoknak, hogy ugyanannál a munkáltatónál dolgozzanak.) A finanszírozási mechanizmusok nagyszámú potenciális kedvezményezettnek nyújtanak támogatást számos prioritást élvezı területen különbözı eszközökkel. Ez a sokszínőség a megvalósításban növeli a finanszírozási mechanizmusok céljai megvalósításának esélyeit, ugyanakkor növeli a korrupció és a rossz gazdálkodás kockázatát is. Az adományozó államok tisztában vannak ezzel a dilemmával, de az ezzel járó kockázat nem akadályozza meg ıket abban, hogy minél több lehetıséget próbáljanak teremteni. Mindez nem változtat az adományozó államok korrupcióval és rossz gazdálkodással kapcsolatos álláspontján, azon, hogy a szabálytalanság minden formájával szemben kemény fellépést várnak el a finanszírozási mechanizmusok végrehajtása során.
1.3 Panasztételi eljárás A panasztételi eljárás célja: • annak a biztosítása, hogy bárki jelenthesse, ha valamilyen szabálytalanságot észlel, • a panaszok bizalmas kezelésének biztosítása • a szabálysértések megfelelı kivizsgálása és szankcionálása. A panasztételi eljárás azokban az esetekben alkalmazható, ha a jelentett szabálytalanság fenyegeti a finanszírozási mechanizmusok helyes felhasználását, vagy ha a korrupció, rossz gazdálkodás gyanúja a támogatási alap menedzsmentjével kapcsolatos. 1.3.1 A panasztételi eljárás nyilvánosságra hozatala A panasztételi eljárás nyilvános. Az irányelveket és a kapcsolattartók elérhetıségét – akiknél panaszt lehet tenni - fel kell tőntetni a Finanszírozási Mechanizmus Iroda és az illetékes Focal Pont website-ján, ismertetni kell minden a mechanizmusokkal kapcsolatos nyilvános eseményen, és kérésre ki kell szolgáltatni. Az információk angolul megtalálhatóak: www.eeagrants.org honlapon, és minden kedvezményezett állam nyelvén, az erre a célra fenntartott honlapon. A Finanszírozási Mechanizmus Iroda és minden Focal Point köteles kiemelten hozzáférhetıvé tenni a következıket: • a jó kormányzás irányelveit és a panasztételi eljárás rendjét; • a Finanszírozási Mechanizmus Iroda igazgatójának és az illetékes Focal Point vezetıjének a nevét, levelezési címét, telefonszámát és e-mail címét • a Finanszírozási Mechanizmus Irodát ellenırzı szervek (EBoA, a Norvég Fıauditor Iroda), az illetékes nemzeti audit szervek vagy ombudsmanok elérhetıségét, ahol bárki jelentheti, ha valamilyen szabálytalanságot észlel. 1.3.2 A panaszok kezelése A Focal Point által alkalmazott eljárás követi a hazai gyakorlatot és alkalmazkodik jelen irányelvekhez. Az eljárás nyilvános. A Finanszírozási Mechanizmus Iroda panaszkezelési eljárásának lépései a következık: • A Finanszírozási Mechanizmus Iroda igazgatója kijelöli azokat a személyeket, akik kivizsgálják a jelentett szabálytalanságokat; • írásban visszaigazolja a panasz érkezését – beleértve a panasz kezelésével kapcsolatos tervezett intézkedést és annak hozzávetıleges határidejét; •bevonja a Finanszírozási Mechanizmus Iroda, az adományozó és a kedvezményezett állam képviselıit vagy külsı monitoring szakértıket a finanszírozási mechanizmussal kapcsolatos szabálytalanságok kivizsgálásába; • biztosítja, hogy minden a kivizsgálási eljárásba bevont szervezet a lehetı legrövidebb idın belül kivizsgálja a panaszt és állást foglal az üggyel kapcsolatban, elítéli a korrupciós ügyeket vagy elutasítja a nem bizonyítható állításokat;
5
• alkalmazza a szabálytalanságokkal foglalkozó útmutatóban leírtakat a bizonyított szabálytalanságokkal kapcsolatban; • írásban értesíti a közösség tagjait a kivizsgálás eredményérıl, és a tervezett intézkedésekrıl; • az FMI köteles minden korrupcióval vagy rossz gazdálkodással kapcsolatos esetrıl a hivatalos vizsgálati és igazságszolgáltatási szervet értesíteni. 2. A nemek közötti egyenlıség irányelvei A nemek közötti egyenlıség kérdése kiemelt helyet foglal el az EGT Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus adományozó államainak programjában. A nemek közötti egyenlıség horizontális célként való felvétele a finanszírozási mechanizmusok céljai közé annak a ténynek az elismerése, hogy a finanszírozási mechanizmusokból származó támogatások hatékony felhasználása elképzelhetetlen a nemek közötti egyenlıség szempontjainak szem elıtt tartása nélkül. A nemek közötti egyenlıség irányelveinek alkalmazása megköveteli, hogy a férfiak és nık egyenlı számban képviseltessék magukat a gazdasági, szociális, kulturális élet területén valamint a szakpolitikákban és a döntéshozásban. Csak ilyen módon érhetı el, hogy a nemek egyformán érvényesülhessenek a társadalomban. Ez magában foglalja a források nemek közötti egyenlı elosztását, a felelısségek és a hatalom újraelosztását, és a nemi alapon történı hátrányos megkülönböztetéstıl való mentességet. 2.1 A nemek közötti egyenlıség fı dimenziói Bár a nemek közötti egyenlıség érvényesítésének dimenziói között gyakran vannak átfedések, és az ezzel kapcsolatos kérdések különbözı módokon oszthatók fel, a finanszírozási mechanizmusok a következı kategóriákra osztották ezeket: - gazdasági és társadalmi jogok - emberi jogok - az erıszak megelızése - a döntéshozatali eljárásokban való részvétel Az kategóriák közötti átfedések miatt az intézkedések eredményei nem köthetıek egyértelmően egy speciális kategóriához. Következésképpen egy bizonyos területen végzett tevékenység eredményeképpen más kategóriák célkitőzései is megvalósulnak. Ellenırzılista Általános kérdések • Hogyan veszi figyelembe a projekt a nemi különbségekbıl adódó eltérı igényeket, és miként képes ezeket a nemek eltérı körülményeire alkalmazni? • Hogyan építi be projekt az adott ország már meglévı tapasztalatait és/vagy a jelenlegi esélyegyenlıséggel kapcsolatos gyakorlatait? • Hogyan alkalmazza a projekt a szempontjából releváns esélyegyenlıségi intézkedéseket és célokat? • Hogyan képes a projekt esélyegyenlıségi szempontból lényegi információkkal szolgálni? Gazdasági és társadalmi jogok •Hogyan járul hozzá a projekt az életen át tartó tanulás támogatásához, valamint a nık munkaerıpiaci részvételéhez? • Hogyan járul hozzá a projekt a nık kereseti lehetıségeinek növeléséhez? • Hogyan erısíti a projekt a szociális jogokat, és/vagy hogyan segíti a nıket családi és munkahelyi kötelezettségeik összehangolásában? • Hogyan csökkenti a projekt a nık társadalmi kirekesztését?
6
Emberi jogok • Hogyan segíti elı a projekt a szervezetek és közintézmények a nık jogainak erısítésére és lehetıségeinek javítására irányuló tevékenységét? Erıszak megelızés • Hogyan járul hozzá a projekt a nık hatalmának növelésére (empowering women) irányuló figyelemfelkeltı kampányokhoz és az erre irányuló tevékenységekhez? Döntéshozatali eljárásban való részvétel • Hogyan járul hozzá a projekt a nık politikai és gazdasági döntéshozásba való bevonásához? • Hogyan vonja be a projekt mind a nıi mind a férfi érintetteket a konzultációs folyamatokba? • Hogyan segíti elı a projekt a nık részvételét magában a projektben (a projekt stábban, az irányító bizottságban) További birálati szempontok A támogatók minden olyan a pályázatot elutasítanak amelyek bármelyik nemet diszkriminálják, vagy bármilyen formában hozzájárulnak a már meglévı nemek közötti egyenlıtlenségek erısítéséhez. Ha például azt a pályázót, amelynek a pályázatában nincs hivatkozás az esélyegyenlıségi elvekre – pedig releváns lenne az adott területen – hiánypótlásra szólíthatják fel. Továbbá, az ilyen esetekben, támogatási feltételként kell meghatározni ennek pótlását. A monitoring nagyon fontos eszköze az esélyegyenlıségi elvek alkalmazásának nyomon követésének. A monitoring elısegítése érdekében az adatokat nemek szerinti bontásban kell rendelkezésre bocsátani, a jelentéstételi kötelezettségnek pedig tartalmaznia kell a nemek közötti egyenlıségi szempontokat, az utólagos értékelésnek pedig nem csak az adott intézkedés hatását kell mérni, hanem le kell vonni a tanulságokat és javaslatokat kell tenni a továbbfejlesztésre (folytathatóság) 2.1.1. Gazdasági és társadalmi jogok A nemek közötti egyenlıség gazdasági jogi komponensének lényege, hogy minden férfinek és nınek egyenlıen kell részesülnie a gazdasági fejlıdésbıl. Mivel ez maga után vonja a nık gazdasági életbe történı integrációját, ezért ez az elv szorosan kapcsolódik a társadalmi jogok kérdéséhez is. Olyan kezdeményezések, amelyek hozzájárulhatnak az esélyegyenlıségi kérdések gazdasági dimenziójának javításához: • a munkaerıpiaci egyenlıtlenségek felszámolása • férfiak és nık egyenlı díjazása • a szakképzésben való egyenlı részvétel • rugalmasabb munkakörülmények biztosítása, óvodai, bölcsıdei ellátás biztosítása Az olyan kezdeményezések járulnak hozzá a szociális esélyegyenlıség javításához, amelyek figyelembe veszik a szülıi szerepet a munka, a karrier és a magánélet összeegyeztetésében. 2.1.2 Emberi jogok Mint ahogyan az, az ENSZ 1992-es bécsi Emberi Jogi Konferenciáján és az ENSZ 1995-ös pekingi Nıi Jogokról szóló Világkonferenciáján megerısítést nyert: A nık jogai emberi jogok, nem külön jogi kategória. Ezért ez a dimenziója a nemek közötti egyenlıségnek az alapvetı emberi és szabadságjogok kérdése is egyben. Ez a komponens elsısorban a nık hátrányos megkülönböztetésére fókuszál. 2.1.3 Az erıszak megelızése
7
Ez a komponens a nık ellen elkövetett erıszak, a családon belüli erıszak, szexuális zaklatás kérdésével foglalkozik. Ez a komponens nemcsak a megelızésre koncentrál, hanem az áldozatok támogatására is. Továbbá ugyanezen kategória alá sorolandó a szexuális egészség és a reprodukciós jog kérdése is, és minden olyan kezdeményezés amely a hátrányos megkülönböztetés csökkentését, a nıi jogok védelmét és a nık ellen elkövetett erıszakos cselekmények megelızését szolgálják. 2.1.4 Döntéshozatali eljárásban való részvétel Az az általánosnak nevezhetı jelenség, hogy politikai és gazdasági vezetıi pozícióban lévı nık száma alacsony alapvetı demokratikus deficitrıl árulkodik. Minden olyan kezdeményezés ez alá a komponens alá tartozik, amely a nık bevonását célozza a politikai, gazdasági döntéshozatalba.
3. A fenntartható fejlıdés irányelvei A fenntartható fejlıdés kérdése alapvetı fontosságú az EGT Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus adományozó államai számára. A fenntartható fejlıdés egy olyan tervezési és döntéshozatali szemléletmód, amelynek kitőzött célja a gazdasági és társadalmi egyenlıtlenségek tartós csökkentése és a környezet megóvása. Mindezek alapján az EGT támogatásokból részesülı projekteknek hozzá kell járulnia a fenntartható fejlıdéshez. A fenntartható fejlıdés definíciója: A fenntarthatóság biztosítása azt kívánja tılünk, hogy a jelen és jövı generációk létfeltételeihez szükséges természeti és épített környezet minıségét, értékeit megırizzük. Ettıl a rendszertıl az ember annyit és olyan körülmények között vehet el, hogy ne sértse saját létkielégítésének jövıbeli esélyeit. 3.1 A fenntartható fejlıdés pillérei A fenntartható fejlıdésnek három pillére a gazdaság, társadalom és környezet harmonikus fejlesztése. Jelen irányelv a következıképpen definiálja ezeket: • a környezet képezi az alapját a fenntartható fejlıdésnek • a gazdaság az eszköz a fenntartható fejlıdés céljának eléréséhez • az élhetı élet (a szociális dimenzió) a fenntartható fejlıdés célja. 3.1.1 Környezet – az alap A természetes környezet – az ökoszisztéma – az emberi tevékenységtıl túlterhelt. Ennek a túlterheltségnek a csökkentése jelenleg az egyik legfontosabb feladat. Az élı környezet és a természeti erıforrások védelme és egyensúlyának fenntartása alapvetı feladat. Néhány egyszerő mégis alapvetı célt kell magunk elé tőznünk, mint például: • a globális felmelegedés korlátozása • a fajok védelme, a változatosság (a biodiverzitás) megırzése • a szennyezıanyag-kibocsátás csökkentése stb. 3.1.2 Gazdaság – az eszköz A gazdasági irányelveket és a piaci mechanizmusokat a fenntartható fejlıdés elısegítése érdekében kell alkalmazni. A fenntartható fejlıdés elısegítését ösztönzı tevékenységek: • a fenntartható befektetések jövedelmezıvé tétele mind a magán mind az állami szektorban • fenntartható fejlıdésrıl való tudás és megoldások összekapcsolása a kutatásokkal, valamint • a fogyasztói döntések (tudatos vásárlás) befolyásolása minden szinten 3.1.3 Szociális – a cél A fenntartható fejlıdés gondolatának lényege, hogy figyelmünket ne csak a jelen szükségleteire, hanem jövı generációk létéhez szükséges feltételek megteremtésére
8
irányítsuk. A jelen és jövı generációja számára egyaránt élhetı élet megteremtése a fenntartható fejlıdés célja. A szociális dimenzió azért is fontos, mert a fenntartható fejlıdés csak olyan emberek által érhetı el, akik magukénak érzik a problémát. Ezért a fenntartható fejlıdés szociális dimenziójába beletartozik a civil társadalom támogatása is, valamint a civilek bevonása a döntéshozatali eljárásokba. Ezen felül a szegénység elleni küzdelem, az antidiszkrimináció, és a szociális biztonság megteremése. 3.2 A fenntartható fejlıdés és az EGT támogatások A fenntartható fejlıdés irányelvének az EGT támogatásokban kettıs szerepe van: 1. horizontális célként minden projektben - a horizontális céloknak abban az esetben is meg kell felelni, ha azokat a támogatások céljai közvetlenül nem tartalmazzák. 2. és egyes projektek elsıdleges célkitőzéseként A fenntartható fejlıdés irányelvének a projektciklus egészében érvényesülnie kell. Bár minden pályázat egyéni elbírálás alá esik, a fenntartható fejlıdés irányelvét, a fenntarthatósági szempontokat kötelezıen érvényesíteni kell minden projekt minden lehetséges szintjén. Ellenırzılista Környezeti A fenntartható fejlıdés környezeti dimenziójának kulcskérdései, hogy az adott projekt pozitív hatást gyakorol-e a környezetre, valamint, hogy a legfontosabb környezetvédelmi szempontokat figyelembe veszi-e. • Milyen mértékben befolyásolja (csökkenti/elızi meg) a projekt a mérgezı szennyezıanyag kibocsátást? • A projekt hozzájárul-e a természeti értékek helyreállításához? • A nem megújuló energiaforrások használatát csökkenti-e a projekt? • Hozzájárul-e a projekt a biodiverzitás megırzéséhez? • Hogyan járul hozzá a projekt a zöld(köz)beszerzési célok - környezettudatos vásárlói magatartás - eléréséhez? Gazdasági A fenntartható fejlıdés gazdasági dimenziójánál fontos megjelölni azokat az ösztönzıket, amelyek hatást gyakorolnak a projektre és amelyek meghatározzák, hogy a projekt milyen mértékben járul hozzá a fenntartható fejlıdés gazdasági feltételeinek megteremtéséhez. • Hogyan erısíti a projekt az ökoszisztéma védelmének pénzügyi feltételeit? •Minden az ökoszisztémára hatással lévı költséget figyelembe vett a projekt? • Költséghatékony-e a projekt? • Követi-e a projekt azokat a nemzetközi környezetvédelmi jogi elveket (Polluter Pays Principle) amelyben azok a szabályok vannak lefektetve, hogy a környezetszennyezıknek miként kell megtéríteniük az általuk okozott károkat? Szociális A fenntartható fejlıdéssel kapcsolatos szociális intézkedések magukban foglalják a társadalom tájékoztatását, bevonását. Ezeknek az intézkedéseknek általában nincs közvetlen környezeti hatásuk. Ugyanakkor az intézkedések bizonyos környezetvédelmi tartalmú feladatok kibıvítésével és egyes környezeti tartalmak erısítésével jelentıs mértékben hozzájárulhatnak a környezettudatos magatartás és fenntartható gazdasági és társadalmi normák kialakulásához. A szociális dimenzió másik része szervesen kapcsolódik a többi horizontális célhoz: a jó kormányzáshoz, a nemek közötti egyenlıséghez.
9
• Milyen mértékben közvetíti a projekt a társadalom felé a fenntarthatósággal kapcsolatos információkat? • Hogyan befolyásolja a projekt az állampolgárok környezettudatos viselkedését? • Pozitív hatással van-e a projekt a közegészségügyre? • Hogyan járul hozzá a projekt a fenntartható fejlıdés elveinek hatékonyabbá tételéhez?
-/-
10
