Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testülete 38/2006. (VIII.11.) rendelete a Budaörsi Ipari és Technológiai Park helyi építési szabályzatáról Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§ (3) bekezdés, c.) pontjában kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az alábbi rendeletet alkotja: I. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK A rendelet hatálya 1.§ (1)
A rendelet területi hatálya Budaörs közigazgatási területén, a Budaörsi Ipari és Technológiai Park által meghatározott településszerkezeti egységre, - Biatorbágy közigazgatási határ – 054 hrsz.-ú ingatlan déli, keleti és északkeleti telekhatára – 053 hrsz.-ú ingatlan déli telekhatára – 049/1 hrsz.-ú ingatlan déli telekhatára – 10322 hrsz.-ú közterület Gyár utca – 10337 hrsz.-ú ingatlan déli és nyugati telekhatára – 047/3 hrsz.-ú ingatlan északi és nyugati telekhatára – 10338 hrsz.-ú közterület – 10339/3 hrsz.-ú ingatlan nyugati telekhatára – 10339/7 hrsz.-ú közterület – 10339/1 hrsz.-ú ingatlan nyugati telekhatára – 1. sz. főút – 056/1 hrsz.-ú ingatlan keleti telekhatára – 056/2 hrsz.-ú közterület – 10343 hrsz.-ú ingatlan déli, keleti és északi telekhatára által határolt egységre -, azaz e rendelethez mellékelt szabályozási tervlapon „szabályozási terv érvényességének határa” jellel körülhatárolt területre terjed ki.
(2)
Az (1) bekezdésben meghatározott területen területet felhasználni, telket alakítani, építményt, építményrészt, épület-együttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, a rendeltetését megváltoztatni (továbbiakban: építési munkát végezni) és ezekre hatósági engedélyt adni, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997 (XII. 21.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) valamint az egyéb általános érvényű jogszabályi előírások, illetve jelen rendelet és szabályozási terv rendelkezései szerint lehet.
1
Fogalom-meghatározások 2.§ E rendelet alkalmazásában: a) Aktív zöldfelület: teljes területében ténylegesen háromszintű – gyep, cserje, lombkorona szint – zöldfelülettel fedett felület. Az aktív zöldfelületen kell teljesíteni az övezet zöldfelületi minimuma alapján meghatározott zöldfelület területének minden 100 m2-ére számítottan: legalább 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növesztő lombos fát és legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserjét, valamint a többi, nem burkolt felületen gyep vagy talajtakaró telepítését. Az ajánlott fa- és cserjefajok listáját a függelék rögzíti. b) Bruttó szintterületi mutató: A telken lévő építmények összes szintjének bruttó területe osztva a telek területtel. c) Hatásterület: A hatósági eljárások során, az építéshatósági eljárások kivételével, a hatásterület az engedélyezési eljárásban érintett ingatlanokkal közvetlenül határos építési telkek, a közterületek és magánutak kivételével. d) Magánút: Nem kizárólagosan önkormányzati, illetve állami tulajdonban lévő önálló helyrajzi számon nyilvántartott - a telek vagy telkek és a rajta vagy rajtuk lévő építmény(ek) megközelítését szolgáló - út, mely a közszolgálati járművek számára is használható. e) Övezethatár: Az egyes építési övezetek határait az 1.§ (3) bekezdésében hivatkozott szabályozási tervlapon az "építési övezet, övezet határa" jel jelöli ki. Építési övezet határát jelenti a "közterület", vagy a "közforgalom elől elzárt magánút" jelölés is. f) Terepszint alatti beépítettség: A terepszint alatti építmény által műszakilag igénybevett terület sík vetületének és a telek területének %-ban kifejezett aránya. Szabályozási elemek 3.§ (1) A tervben alkalmazott szabályozási elemek közül az alábbiakban felsoroltakat kötelező érvényűnek kell tekinteni: a) szabályozási terv érvényességének határa, b) építési övezetek és övezetek határa és jele, c) közterület, d) belterületi határvonal, e) a beültetési kötelezettséggel érintett terület lehatárolása.
2
(2) E szabályozási terven jelölt minden egyéb szabályozási elem irányadónak tekintendő, ezért az azoktól való eltérés jelen rendelet módosítása nélkül engedélyezhető. II. ÉPITÉSI ENGEDÉLYEZÉS HELYI SZABÁLYAI Beépítés feltételei 4.§ (1)A rendelet hatálya alá tartozó területen új beépítésnek számít: a) új főrendeltetésű épület, új főrendeltetési egység építése, b) meglévő épület bruttó szintterületének egyszeri, min. 25 m2-rel való bővítése, c) főrendeltetésű épület rendeltetésmódjának változtatása. (2)A rendelet hatálya alá tartozó területen új beépítés csak akkor létesíthető, ha: a) beépítésre szánt területen a belterületi határ módosítása megtörtént, b) az építési övezeti előírásokban meghatározott szükséges közművesítés biztosítható. (3)A településrendezési feladatok megvalósítása, különösen a város intézményi ellátottságának és közúthálózatának fejlesztése érdekében, az építéshatósági eljárás során hatósági szerződés köthető az alábbi esetekben: a) útszabályozások kapcsán szükséges építmények áthelyezése, b) út- és közműhálózati fejlesztés, c) zöldfelületi fejlesztés, d) alapfokú intézményellátás fejlesztése, e) közcélú parkoló, parkolóház, mélygarázs építése, f) közterületrendezés. (4)
Az ipari park területe és a 8102-es sz. út északi csomópontja balra kanyarodó sávval történő kiépítése előfeltétele a Gip-15 övezet telkein új beépítés engedélyezésének.
(5)Az utak és közművek, valamint a (4) bekezdésben jelölt csomópont létesítésének, valamint a belterületi határ módosítása és a művelés alóli kivonás költsége az ipari park tulajdonosait terheli.
3
III. TERÜLET-FELHASZNÁLÁS Terület-felhasználás 5.§ (1) A rendezés alá vont terület beépítésre szánt területe az építés általános jellege, valamint sajátos építési használata szerint a következő terület-felhasználási kategóriát alkotja: Gazdasági területek: ipari gazdasági terület Gip (2) A tervezési terület beépítésre nem szánt területe az építés általános jellege, valamint sajátos építési használata szerint a következő terület-felhasználási kategóriákat alkotja: Közlekedési és közműterületek: Közlekedési terület Köu Közmű terület Közm
IV. BEÉPITÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Épületek, létesítmények elhelyezésére vonatkozó általános előírások 6.§ (1) Az előkert méretét a 7.§ (3) bekezdésben foglalt táblázat határozza meg. (2) Az oldalkert: az oldalhatáron álló beépítési módú övezetekben az adott építési övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság mértékével megegyező, a szabadonálló övezetekben az adott építési övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság fele. (3)
A hátsókert: az építési övezetekben megengedett legnagyobb építménymagasság fele, legalább 6,0 méter, kivéve a Gip-4 övezetben, ahol legalább 10m.
(4) Előkertben önálló garázs- vagy portaépület, épített hulladéktároló a kerítéssel egybeépítve, legfeljebb 25 m2 alapterülettel, legfeljebb 4
4,0 m építménymagassággal létesíthető, egyéb épület nem helyezhető el. (5)
Ha a telek jelenlegi beépítése nem felel meg az építési övezet beépítési módja szerint meghatározott építési helynek, a meglévő épületen végzendő lehetséges bővítés, átalakítás, korszerűsítés beépítési, műszaki és építészeti követelményeit elvi építési engedélyezési eljárásban kell meghatározni.
(6) Az egyes telkeken az építési helyen belül több épület is elhelyezhető, az egyéb építési előírások betartása mellett. (7) Magastető legfeljebb 45 fokos hajlásszöggel létesíthető. (8) Új beépítés esetén az építési engedélyezési tervdokumentációnak az alábbi kötelező mellékleteket kell tartalmaznia: a) részletes talajmechanikai szakvélemény, b) zöldfelületek kialakítására vonatkozó kertépítészeti terv, c) csapadékvíz elvezetésre vonatkozó 12.§ (6) bekezdésben rögzített szakági munkarész. (9) Szabadtéri raktározás a késztermék rendezett, kereskedelmi célú raktározását is beleértve folytatható. Ipari gazdasági területek övezeti jellemzői 7.§ (1) Az ipari gazdasági területek gazdasági célú és azokat kiszolgáló funkciójú épületek és építmények elhelyezésére szolgálnak. (2) Építési engedély csak olyan ingatlanra adható, melynek teljes közművesítése (közüzemi ivóvízellátás, közüzemi szennyvízelvezetés és -tisztítás, közterületi csapadékvíz elvezetés, vezetékes gázellátás, vezetékes villamos energia ellátás) biztosítható. (3) Az egyes építési övezetekre vonatkozó határértékeket a következő táblázat tartalmazza:
5
építési övezet
Gip
telekalakítás ra vonatkozó előírások legkisebb telekterület m2
építmények elhelyezésére vonatkozó előírások kötelező
legkise bb
építményekre vonatkozó előírások legnagyobb
építé előke Zöldfel beépített ép.m bruttó rt ület ség ag. szintte si r. mut. mód % % m
Gip-1
1000
SZ
0
30
40
12
1,2
Gip-2
1000
SZ
0
30
50
12
1,0
Gip-3
1000
SZ
0
25
40
12
1,0
Gip-4
1000
SZ
5
30
50
10
1,0
Gip-5
5000
SZ
5
30
40
12
1,2
Gip-6
2000
SZ
5
30
40
12
1,2
Gip-7
2000
o
5
30
40
12
1,2
Gip-8
1500
SZ
5
30
40
10,5
1,5
Gip-9
5000
SZ
0
25
40
12
1,0
Gip-10
5000
SZ
5
25
45
12
1,0
Gip-11
8000
SZ
5
25
30
12
1,0
Gip-12
3000
SZ
0
25
35
12
1,0
Gip-13
2000
SZ
0
25
35
12
1,0
Gip-14
2000
SZ
5
25
40
12
1,0
Gip-15
1500
SZ
5
35
40
12
1,2
Gip -16
2000
SZ
5
25
40
12
1,0
Gip -17
2000
SZ
5
25
40
12
1,0
Gip -18
3000
SZ
5
25
30
12
1,0
Gip -19
1000
SZ
0
25
40
12
1,0
Gip -20
1000
SZ
0
30
50
12
1,0
6
(4) A telek övezeti előírások szerint számított legkisebb zöldfelületét legalább 75%-ban aktív zöldfelületként kell kialakítani. (5) Az övezetekben előírt legkisebb zöldfelület nem aktív zöldfelületi részébe az alábbi szabályok szerint számíthatók be: tetőkön létesített zöldfelület: aa) min. 50 cm termőréteg vastagság esetén 50%-kal, ab) 50-100 cm termőréteg vastagság esetén 75%-kal, ac) 1,0 m termőréteg vastagság felett 100%-kal, (6) A Gip2 és Gip4 övezetek területén építmény vagy építményrész legmagasabb pontja legfeljebb 15 m magas lehet. Az övezetek területén építési engedélyezési eljárások során a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelet szakhatósági hozzájárulását be kell szerezni. (7) A terepszint alatti építmények beépítettsége legfeljebb a telekterület 20%-a lehet. V. BEÉPITÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Közlekedési és közműterületekre vonatkozó általános előírások 8.§ (1)A közlekedési és közműterület a közlekedés nyomvonalas létesítményei, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, az egyéb közlekedéshez kapcsolódó létesítmények, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. (2)A közlekedési terület övezetei: a) Köu-1: Volt iparvágány területe b) Köu-2: Helyi gyűjtőutak övezete, tervezési osztályba sorolása: B.V.c.B. (3)Övezetbe nem sorolt egyéb közlekedési terület a közforgalom elől elzárt magánutak területe. (4)A közműterületek övezete:
7
- Közm: Az ipari park közműellátásához kapcsolódó létesítmények területe. (5)
Közlekedési területeken létesítményt elhelyezni – az egyéb kapcsolódó szakági előírások figyelembevételével - úgy lehet, hogy az a közút fejlesztési igényeit, jelenlegi és távlatban várható forgalmát, üzemeltetését, fenntartását, közlekedésbiztonságát hátrányosan ne befolyásolja. Közlekedési területek övezeti jellemzői 9.§
(1)A közlekedési területek Köu-1 jelű övezete a volt iparvágány területe, amely nyomvonalas jellegű közmű- és közlekedési célú létesítmények elhelyezésére szolgál. (2)A Köu-1 övezetben kizárólag nyomvonal jellegű építmények és azok műtárgyai helyezhetők el. (3)A Köu-1 övezet kialakult telkein telekalakítás nem végezhető. (4)A Köu-2 övezet a helyi gyűjtőutakat magába foglaló közterületek övezete. (5)A Köu-2 övezetben az alábbi építmények helyezhetők el: a) a közlekedési-, közmű- és a terület rendeltetésszerű használatához szükséges műtárgyak és köztárgyak, b) esővédő, autóbuszváró, c) telefonfülke, d) hírlapárusító és virágárusító pavilon, e) mélygarázs, f) rekrámhordozó, g) park és játszótér építményei. (6)A közlekedési területek övezetbe nem sorolt egyéb területei a területet kiszolgáló közforgalom elől elzárt magánutak. A magánútként kialakított közlekedési területeken a közlekedési és közmű műszaki létesítmények elhelyezésén túl csak a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények és reklámhordozók helyezhetők el. (7)A magánutakon maximum 3,5 m.
elhelyezhető
épületek
építménymagassága
8
(8)A magánutak mentén elhelyezkedő épületek díszkivilágítása, építési területek megvilágítása nem zavarhatja a közlekedés résztvevőit. (9)
Új magánút minimális telekszélessége 12,0 m.
(10)A magánút telkére nem vonatkoznak a telek minimális területére vonatkozó övezeti előírások. (11) Magánút kialakítása miatt az építési övezet telkei az övezetben előírt legkisebb telekterület mérete alá nem csökkenhetnek. (12 Magánút megszüntethető, a szomszédos építési telekkel egyesíthető, és ezáltal annak az építési övezetnek a részévé válik, amelybe az építési telek tartozik. Közműterületek övezeti jellemzői 10.§ A közműterületek Közm jelű övezete az ipari park területét kiszolgáló közműlétesítmények elhelyezésére szolgál.
VI. KÖZLEKEDÉS ÉS KÖZMŰELLÁTÁS Közlekedési területek 11.§ (1)Újonnan létesítendő magánút burkolati szélessége legalább 6 m kell legyen. (2)Minden megkezdett 25 db várakozóhelyből legalább egyet a mozgásukban korlátozottak részére kell kialakítani, amelyekből legfeljebb négy helyezhető közvetlenül egymás mellé. Közművek, hírközlés 12.§ (1)A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, szabványos keresztezés kiépítésekor annak -szükség esetén -egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell. Bármely okból feleslegessé vált közműlétesítményt el kell bontani. Funkciót vesztett vezeték nem maradhat a földben. 9
(2) A meglévő és a tervezett vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamos energia ellátás, földgáz ellátás), valamint a távközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közműterületen, közterületen, vagy magánutak alatt kell helyet biztosítani. (3) A tervezési területen keletkező szennyvizet csak iparterületi közcsatornába történő elvezetéssel szabad engedélyezni. Közműpótló berendezés használata átmeneti időre sem engedélyezhető. (4) A telkekről kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornába való rákötési előírásainak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel - előtisztítással a közcsatornába bevezetésre a megengedett szennyezettség mértékéig - elő kell tisztítani. (5) A terület közlekedési területein összegyűjtött csapadékvizet hordalékfogó műtárgyon keresztül lehetőség szerint tervezési területen belül kialakítandó záportározóba kell bevezetni. (6) Az építési telken belüli csapadékvíz elvezetésről telken belül kell gondoskodni: szikkasztással, vagy tározó építésével. A vízelvezetés megoldását, tározók méretezését az építési engedélyhez csatolt szakági munkarésznek tartalmaznia kell, melyben igazolni kell, hogy a teleknek az építési szabályzatban biztosított lehetséges teljes beépítése esetén megvalósítható a csapadékvíz elszikkasztása, vagy a gyűjtő-tározó rendszer szükséges kialakítása, kialakult állapot esetén a bővítése. (7) A Gip-15 jelű övezetben kialakítandó közlekedés-hálózati elemek kiépítésekor – azzal egy időben – meg kell építeni a csapadékvíz rendszer összeköttetést a tározóhoz vezető árokig. Ezen árokhoz történő becsatlakozás előtt tározó árkot kell kialakítani a fejlesztési területekhez kialakítandó utakról érkező csapadékvizek tározására méretezve. (8) Húsz, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén a csapadékvíz összegyűjthető legyen (az nem folyhasson közvetlen zöldfelületre!). Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalékfogó és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatornahálózatba.
10
(9) A közüzemi és helyi vízmű rendszerek vizét nem lehet összekeverni, a hálózatokat tilos összekötni. (10) A területen épület csak ivóvíz minőségű vízellátás mellett létesíthető. (11)A vízhálózaton föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni. (12) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető. (13) A járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a városképi megjelenítésre, a környezetvédelmi és esztétikai követelményekre fokozott figyelmet kell fordítani. (14) Nyomásfokozó, szennyvízátemelő helyét szakági tervek során tulajdonosi hozzájárulással kell meghatározni. (15) A közművezetékek létesítését kizárólag föld alatti telepítéssel lehet engedélyezni. (16) Új út létesítésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, a meglévő közművezetékek rekonstrukciójáról gondoskodni kell. VII. ZÖLDFELÜLETEK Zöldfelületek 13.§ (1)Az épített és a természeti környezet alakítását, használatát és védelmét összehangolva olyan módon kell biztosítani, hogy az épített környezet fejlesztése a megtartandó növényzet, valamint a környező természeti környezet életképességét ne csökkentse, anyagcserefolyamait irreverzibilis módon ne befolyásolja. (2)Az egyes építési övezetek minimális zöldfelületi borítottságát az egyes építési övezetek részletes előírásai határozzák meg. A kötelező legkisebb zöldfelület számításánál a növényzettel fedett terület alatt a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel és fákkal betelepített beépítetlen terület sík vetülete értendő. A kavicsburkolat, gyephézagos és gyeprácsos burkolat az előírt zöldfelületi mutatóba nem számít bele. (3)A Gip-4 övezetben a tájvédelmi körzet tervezett bővítése miatt 10 m hátsókert szélességében a jelenlegi háromszintű növényzet
11
megtartandó, megőrzendő alapján pótolni kell.
vagy
kertépítészeti
szakvélemény
(4)A felszíni parkolók telken belül is fásítva alakíthatók ki: 4 pakolóhelyenként legalább 1 db, legalább 5 cm törzsátmérőjű, ill. 16 cm törzskerületű, nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, túlkoros lombos fa ültetendő. (5)A 20 férőhelynél nagyobb parkolókban a fák elhelyezésére legalább 1,5 m széles, kiemelt szegélyű zöldsáv létesítendő. (6)Fasorok létesítésénél, 20 férőhelynél kisebb parkolók fásításnál, ilyen jellegű zöldfelületek felújításánál a zöldfelületet alkotó faegyedek részére legalább 2 m2 szilárd burkolat nélküli termőterületet, és legalább 2 m3 termőföldtömeget illetőleg termőfölddel feltöltött ültető gödröt kell biztosítani. Parkolók fásításánál a faegyed termőterületét kiemelt szegéllyel kell ellátni talajvédelmi okokból, és a faegyedek öntözését mesterségesen kell biztosítani. (7)A zöldfelületek folyamatos fenntartásáról a telek tulajdonosának, vagy használójának kell gondoskodnia. (8)A telepítendő növényfajok kiválasztásakor a honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajok előtérbe helyezése javasolt. Olyan fajokat kell kiválasztani, amelyek megfelelnek a termőhelyi feltételeknek, életképesek, összhangban vannak az adott területnek és környezetének funkcióival. A területen telepíthető növényzet listáját az 1. sz. függelék tartalmazza.
VIII. KÖRNYEZETVÉDELEM Felszíni, felszín alatti vizek védelme 14.§ (1)E rendelet hatálya alá tartozó terület a felszín alatti vizek és a földtani közeg érzékenysége szempontjából fokozottan, ill. kiemelten érzékeny terület besorolású. A felszín alatti vizek és a földtani közeg védelme érdekében a hatályos jogszabályok előírásait figyelembe kell venni. (2)Ipari gazdasági övezetek területén gépkocsi várakozóhelyek, tárolók gyephézagos, gyeprácsos burkolattal a felszín alatti vizek és a talaj védelme miatt nem alakíthatók ki.
12
(3)Új létesítmények kizárólag abban az esetben létesíthetők, ha a szennyvizek közcsatornába való vezetése biztosítható. A szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető. (4)Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába nem vezethetők, a káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a telephelyen belül előtisztítani kell. A közcsatornába kizárólag a vonatkozó hatályos jogszabály előírásainak megfelelő szennyvizek vezethetők. (5)A összegyűjtött csapadékvizek kizárólag abban az esetben vezethetők felszíni vízfolyásba, befogadóba, ha minőségük a hatályos jogszabály előírásainak megfelel. A csapadékvíz elvezetése a környező véderdők területére csak nyílt árkos rendszerrel történhet. Levegőtisztaság-védelem 15.§ (1)Új légszennyező létesítmény, technológia kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha a levegő védelmével kapcsolatos vonatkozó hatályos jogszabály előírásainak megfelelően, az elérhető legjobb technikát és a terület zónabesorolását figyelembe véve megállapításra kerülő kibocsátási határértékeket teljesíteni tudja. (2)A terület az egyes légszennyező anyagok tekintetében az alábbi légszennyezettségi zónákba tartozik, amelyek a vonatkozó hatályos jogszabály szerint értelmezendők: a)kéndioxid: E, b)nitrogéndioxid: B, c)szénmonoxid: D, d)szilárd (PM10): C, e)benzol: E f)talajközeli ózon: B (3)A gazdasági övezetekben diffúz tevékenységek nem folytathatók.
légszennyezést
keletkeztető
(4)Kellemetlen szagot, bűzt okozó tevékenységek kizárólag zárt térben és kizárólag abban az esetben engedélyezhetők, ill. folytathatók, ha megfelelő technológiával (pl. elszívási technológia) a légszennyező anyagok külső légtérbe való kijutása, ill. a légszennyező anyagok terjedése megakadályozható.
13
Talajvédelem 16.§ (1)Talajszennyezés veszélyével járó tevékenységek kizárólag víz- és szénhidrogénzáró aljzaton végezhetők, e tevékenységek során szennyező és környezetet veszélyeztető anyag nem kerülhet a talajba. (2)Épületek, létesítmények elhelyezésekor a terület előkészítése során a beruházónak a humuszos termőréteg védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és újrahasznosításáról gondoskodnia kell. A létesítmények elhelyezésekor, ill. kialakításakor, valamint. durva tereprendezések során a talaj felső 20 cm-es rétegét deponálni kell. A létesítés, ill. kialakítás ideje alatt gondoskodni kell a depóniák gyommentesen tartásáról, a talajszennyezés elkerüléséről. A termőföldet a lehetséges mértékig helyben kell felhasználni, a felesleges humuszt értékesíteni, vagy más területen elhelyezni kizárólag a talajvédelmi hatóság hozzájárulásával lehet. (3)Feltöltések kialakítására kizárólag talajvédelmi szempontból minősített vagy szabványosított termék vagy anyag alkalmazható. (4)A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén belül biztosítható legyen. (5)Az erózió elleni védelem érdekében tereprendezés során 1,0 m-nél nagyobb feltöltések, ill. bevágások, valamint 45º-nál nagyobb hajlásszögű rézsűk nem alakíthatók ki. Környezeti zaj elleni védelem 17.§ Zajt, illetve rezgést előidéző új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad tervezni, létesíteni, üzembe helyezni, hogy a hatályos jogszabályokban a területre, illetve a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság által a létesítményre megállapított zaj- és rezgésterhelési határértékeket ne haladja meg.
14
Hulladékkezelés 18.§ (1)A keletkező kommunális szilárd hulladékot rendezett módon kell gyűjteni és rendszeresen kijelölt hulladéklerakó-helyre történő elszállításáról gondoskodni kell. (2)A hulladékok szabadon nem tárolhatók. A területen hulladék kizárólag olyan módon tárolható, hogy a) ne veszélyeztesse a talajt és a felszín alatti vizeket, b) ne okozzon bűzhatást, diffúz légszennyezést, c) mérgező anyag a levegőbe, földtani közegbe, vizekbe ne kerüljön. (3)Veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig, ill. az elszállításig a hatályos jogszabályokban előírt módon, hulladékfajtánként elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni. A veszélyes hulladékok elszállítását kizárólag környezetvédelmi engedéllyel rendelkezők végezhetik. (4)Az ipari és veszélyes hulladéktárolás esetén előzetesen gondoskodni kell haváriaterv készítéséről. (5)A gazdasági övezetekben a területen kívülről származó veszélyes hulladékok nem tárolhatók és nem dolgozhatók fel. Településképi és egyéb környezetvédelmi előírások 19.§ (1)A kedvezőtlen településképi látványt nyújtó tevékenységeket a telkeken belül oly módon lehet végezni, vagy takarásukról gondoskodni, hogy azok közterületről ne okozzanak rendezetlen, kedvezőtlen látványt. (2)A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, amelyek a környező területek használati módját jelentős mértékben zavarják, vagy lehetetlenné teszik, a gazdasági területhez közeli természetvédelmi szempontból értékes területeken a táji, természeti értékek védelmét veszélyezteti.
15
IX. ÉRTÉKVÉDELEM Kulturális örökségvédelem 20.§ (1)Amennyiben régészeti lelőhelynek nem minősülő területen földmunkák során régészeti lelet vagy emlék kerül elő, a vonatkozó hatályos jogszabályban foglaltak szerint eljárva haladéktalanul értesíteni kell a hatáskörrel rendelkező szervet. (2)A 10329/6 hrsz.-ú területen tervezett földmunkák (bontás, alapozás, pince- és mélygarázs-építés, közművesítés, egyéb nyomvonalas létesítmények kiépítése, tereprendezés), illetve telekalakítási engedélyezési eljárása során az illetékes szakhatóságot értesíteni kell. Természeti elemek védelme 21.§ (1)Élő természeti értéket képviselő növény- és állategyedek védelme érdekében az élőhelyek áttelepítéséről az ingatlantulajdonosnak kell gondoskodnia. (2)A zöldfelületi értékek fokozottabb védelme, a védelmi funkció folytonosságának biztosítása érdekében a zöldfelületek területeire kezelési terveket kell készíteni. Új beépítés, zöldfelület felújítás vagy egyéb tevékenységek csak az adott területre vonatkozó kezelési terv elkészültét követően, azzal összhangban engedélyezhetőek. (3)A meglévő növényzet védelme érdekében: a) A kötelezően előírt zöldfelületet lehetőség szerint a meglévő fás növényzet megtartásával kell biztosítani. b) A fás növényállománnyal borított gazdasági területek egyes telkein lehetőség szerint a telekhatár menti sávokban a 10 cmnél nagyobb törzsátmérőjű fák (kivéve, ha a fa egészségi állapota, vagy balesetveszély elhárítása a fakivágást indokolja) megtartandók. c) Építési, kivitelezési munkák során a megtartandó növényegyedek mechanikai sérülések elleni védelméről, a növényegyedek életképességének megtartásához szükséges terepszint, valamint megfelelő nagyságú termőterület biztosításáról gondoskodni kell.
16
d) A közműfejlesztéseknél, épületek, utak kivitelezése során olyan megoldások engedélyezhetők, amelyek nem veszélyeztetik a megtartandó fasorok, faegyedek életképességét, valamint nem járnak a faegyed teljes gyökérzetének 25%-ot meghaladó sérülésével. e) A fejlesztések során a fejlesztéssel megbízott kivitelezőknek - a hatályos jogszabályok értelmében –rehabilitálási kötelezettségük van a munka során érintett megtartandó zöldfelületek vonatkozásában. A rehabilitációs kötelezettség azt jelenti, hogy minden, a munkafolyamatok során ideiglenesen igénybevett zöldfelületet a fejlesztés előtti állapothoz közeli állapotba kell hozni. f) Fák kivágása csak épület, építmény, vagy egyéb, a terület fenntartását szolgáló létesítmény (közművek, utak, parkolók) elhelyezése, balesetveszély elhárítása, a fa alacsony mértékű életképessége, vagy kertészeti, ill. erdészeti szakvélemény által igazolt egyéb okból engedélyezhető.
X. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖTELEZÉSEK, SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK Telekalakításra vonatkozó általános szabályok 22.§ Nyomvonal jellegű építmény műtárgya számára az övezeti, építési övezeti előírásoktól eltérő, közterületről vagy magánútról megközelíthető, műszakilag szükséges telek kialakítható. Ebben az esetben az övezeti jellemzők közül a telek minimális méretére, valamint az előkertre és az építménymagasságra vonatkozó előírásoktól eltérő beépítés is megvalósítható. Beültetési kötelezettség 23.§ (1) Jelen rendelet alapján a 058/4 hrsz-ú telek 1.§ (4) bekezdésben jelölt telekrészét beültetési kötelezettség terheli 50m-es területsávban. (2) A beültetési kötelezettséggel érintett területen a beültetést úgy kell megvalósítani, hogy az a közlekedésbiztonságot ne veszélyeztesse.
17
(3) A beültetési kötelezettséget az elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 éven belül az érintett ingatlantulajdonosnak kell teljesíteni.
XI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 24.§ (1)E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2)E rendelet melléklete az SZ-1 számú szabályozási terv. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidőben Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testületének Budaörs, Porkorit Szerszám és Porkohászati Rt. helyi építési szabályzatáról szóló 29/2000. (IX. 8.) rendelete és Budaörs 10324/8, 10324/7, 10324/6, 10329/6, 10330/3, 10324/2, 10324/32, 10324/44, 10342/41, 10342/42, 10342/43, 10342/44, 10342/34 hrsz.-ú ingatlanokra vonatkozó szabályozási terv jóváhagyásáról szóló 33/2003. (X. 10.) rendelete hatályát veszti. (4) E rendelet hatálybalépésével egyidőben Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testületének Budaörs Nyugati Ipari Terület szabályozási tervéről szóló 35/1999. (XI. 5.) rendelete jelen rendelet területi hatályára vonatkozóan hatályát veszti.
(5) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni. Budaörs, 2006. augusztus 9.
Wittinghoff Tamás polgármester
Tevanné dr. Südi Annamária jegyző
18
A 38/2006.(VIII.11.) ÖKT. rendelet 2006. augusztus 11-én a Polgármesteri Hivatal (Budaörs, Szabadság út 134. sz.) hirdetőtábláján való kifüggesztéssel kihirdetésre került. Erdős Károlyné irodavezető
19
Függelék – Telepítendő növényfajok listája
Alkalmazásra javasolt honos fafajok: kocsányos tölgy (Quercus robur), csertölgy (Quercus cerris), mezei juhar (Acer campestre), gömbjuhar (acer platanoides), hegyi juhar (acer pseudoplatanus), mezei szil (Ulmus minor), fehér nyár (Populus alba),
vadkörte
(Pyrus
pyraster),
vadalma
(Malus
sylvestris),
pirosvirágú díszgalagonya (crataegus laevigata), virágos kőris (fraxinus ornus), magas kőris (fraxinus exelsior), közönséges gyertyán (carpinus betulus), berkenye (sorbus sp.) Alkalmazásra javasolt honos cserjefajok: egybibés
galagonya
(Crataegus
monogyna),
fagyal
(Ligustrum
vulgare), mogyoró (Coryllus avellana), tatár juhar (Acer tataricum), csepleszmeggy
(Cerasus
fruticosa),
vörösgyűrűsom
(Cornus
sanguinea), csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus), bibircses kecskerágó
(Euonymus
verrucosus),
varjútövisbenge
(Rhamnus
catharticus), kökény (Prunus spinosa), ostorménbangita (Viburnum lantana), gyepűrózsa (Rosa canina), parlagi rózsa (Rosa gallica), törökmogyoró (coryllus colurna), bodza (sambucus nigra).
20
