Nagymaros Város Önkormányzat Képviselı-testületének 21/2006. (XII. 19.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Nagymaros Város Önkormányzatának Képviselı-testülete a helyi önkormányzatokról szó1ó – többször módosított – 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint a helyi adókró1 szó1ó – többször módosított – 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, Nagymaros város közigazgatási területén, a város mőködésének és fejlıdésének biztosítása érdekében az alábbi rendeletet alkotja. 1. § Helyi adók a) b) c) d)
Építményadó, iparőzési adó, idegenforgalmi adó, telekadó. 2. § Az adók alanyai
(1) Az adó alanya: a) magánszemély, b) a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, c) a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkezı egyesülése. (2) Adómentes az (1) bekezdés b) és c) pontjában felsorolt adóalanyok közül a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a költségvetési szerv és a költségvetési szervnek nem minısülı nevelési-oktatási intézmény abban az adóévben, amelyet megelızı adóévben folytatott vállalkozási tevékenységébı1 származó jövedelme (nyeresége) után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve – költségvetési szerv esetében – eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. A feltételek meglétérı1 az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak szerint adóalany a külföldi magánszemély és szervezet is feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerzıdés vagy viszonosság nem biztosítja. A viszonosság kérdésében a pénzügyminiszter állásfoglalása az irányadó. 3. § Az önkormányzat a beszedett adó összegérıl évenként köteles a költségvetési beszámoló részeként a település lakosságát tájékoztatni. 4. § Nagymaros városban a vagyoni típusú adók körében az adót egységesen, tételes összegben kell megállapítani.
1
5. § A helyi adók megfizetése (1) Helyi adót félévenként, két egyenlı részletben kell megfizetni, az adóév március hó 15-ig, illetve szeptember hó 15-ig. (2) Az idegenforgalmi adót a beszedést követı hó 15. napjáig kell megfizetni. (3) Az adóhatóság készpénzfizetést nem fogadhat el. 6. § Bevallási kötelezettség (1) Építményadó esetében a helyi adó megállapítása érdekében az adófizetésre kötelezettnek az adókötelezettség keletkezését (változást) követı 15 napon belül kell adóbevallást tenni. (2) Az idegenforgalmi adó bevallása, beszedése és megfizetése a tényleges vendégforgalmon alapulhat, melynek bevallásáért az adóalany büntetıjogi felelısséggel tartozik. (3) Nem kell újabb adóbevallást tenni mindaddig, ameddig a helyi adót, adókötelezettséget érintı változás nem következik be. 7. § A helyi adók rendeletében nem szabályozott kérdésekben a helyi adókró1 szó1ó 1990. évi C. törvény, valamint az adózás rendjérıl szó1ó 2003. évi XCII. törvényben foglaltak az irányadók. 8. § Helyi adóval kapcsolatos fizetési könnyítésre és méltányosságra irányuló kérelmek ügyében az elsıfokú adóhatóság az önkormányzat jegyzıje, másodfokú fórum pedig a megyei közigazgatási hivatal vezetıje. 9. § (1) Az adózó által fizetendı helyi adóbó1 az e rendelet alapján érvényesíthetı levonások nem haladhatják meg az adó éves összegét és a következı évekre át nem vihetık. (2) Amennyiben a mentességgel, kedvezménnyel csökkentett adó, késedelmi pótlék és bírság összege az 500 Ft-ot nem haladja meg, úgy azt nem kell megfizetni. (3) Az adózó a lakás (lakóház) után fizetendı adó és a nem lakásként (lakóházként) megjelölt épület, építmény után fizetendı adó terhére érvényesítendı levonást az adó fizetésére nyitva álló, e rendelet 5. § (1) bekezdésében meghatározott határidıkben teheti meg, egyidejőleg csatolva a kiadások teljesítésérıl szó1ó igazolásokat II. FEJEZET AZ ÉPÍTMÉNYADÓ 10. § (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévı építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban: építmény). (2) Az adókötelezettség a (3) bekezdésben foglaltak kivételével az építmény valamennyi helyiségére kiterjed az építmény rendeltetésétıl, illetıleg hasznosításától függetlenül. 2
(3) Az adókötelezettség nem terjed ki a lakás- és az üdülıtulajdon rendeltetésszerő használatához szükséges, de huzamos emberi tartózkodásra részben és ideiglenesen sem szolgáló kiegészítı helyiségeire (tüzelıtér, tüzelı- és salaktároló, szárító, padlás, szerszámkamra, szín, pince, gyümölcstároló). 11. § Az építményadó alanya (1) Az adó alanya az, aki a naptári év (továbbiakban: év) elsı napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékő jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya (a tulajdonos, a vagyoni értékő jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos). (2) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak. (3) Társasház, garázs, és üdülı esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség. 12. § Az adókötelezettség keletkezése és megszőnése (1) Az adókötelezettség a használatbavételi, illetıleg a fennmaradási engedély kiadását követı év elsı napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatba vételt követı év elsı napján keletkezik. (2) Az adókötelezettség megszőnik az építmény megszőnése évének utolsó napján. Az építménynek az év elsı felében történı megszőnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszőnik. 13. § Az adó alapja és mértéke1 (1) Az adó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete. (2) Az adó mértéke: a) az ingatlan-nyilvántartásban nem lakásként (így különösen: hétvégi ház, üdülı, gazdasági épület) nyilvántartott épület esetében – a b) pontban meghatározottak kivételével – esetében 900 Ft/m2; b) garázs (gépjármőtároló) esetében 270 Ft/m2; c) az ingatlan-nyilvántartásban lakásként (lakóházként) nyilvántartott, vagy a tulajdonos lakóhelyeként bejegyzett épület esetében 150 Ft/m2; d) a vállalkozások céljára szolgáló, illetve az azt közvetlenül kiszolgáló épület, épületrész, helyiség esetén egységesen 150 Ft/m2.
1
Megállapította a 37/2009. (XII. 22.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2010. január 1-tıl. 3
13/A. § Mőemléképület felújításához kapcsolódó adómentesség tekintetében a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 13/A. §-a szerint kell eljárni. III. FEJEZET IDEGENFORGALMI ADÓ 14. § (1) Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki az önkormányzat illetékességi területén nem állandó lakóként legalább egy vendégéjszakát eltölt. (2) Az idegenforgalmi adókötelezettség alóli mentességre a helyi adókról szó1ó 1990. évi C. törvény 31. §-a az irányadó.
15. § (1) Az adó alapja a megkezdett vendégéjszakák száma. (2) Az adó mértéke személyenként és vendégéjszakánként 330 Ft.2 (3) Az adó beszedésére és befizetésére a törvény 34. § (1) bekezdésében meghatározott személy, szerv köteles. (3) A beszedésre kötelezett a beszedett adó összegérıl a beszedést követı hó 15. napjáig köteles bevallást tenni és az adót befizetni az önkormányzat idegenforgalmi adó számlájára. IV. FEJEZET HELYI IPARŐZÉSI ADÓ 16. § Adókötelezettség (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (továbbiakban: iparőzési tevékenység). (2) Az adókötelezettséget nem befolyásolja az, hogy az adóalany az adóköteles tevékenységet a székhelyén vagy a telephelyén (részlegében) vagy azon kívül végzi. (3) Adóköteles iparőzési tevékenység: a vállalkozó e minıségben végzett nyereség-, illetve jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. 17. § Az adókötelezettség keletkezése és megszőnése Az adókötelezettség az iparőzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik, és a tevékenység megszőnésének napjával szőnik meg.
2
Megállapította a 37/2009. (XII. 22.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos 2010. január 1-tıl. 4
18. § Az adó alapja (1) Az adó alapja az értékesített termék, illetıleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és az alvállalkozói teljesítések értékével, valamint az anyagköltség helyi adókról szó1ó törvényben meghatározott mértékével. (2) Ha a vállalkozó az iparőzési tevékenységét több önkormányzat illetékességi területén végzi és az adó alapja az egyes illetékességi területeken elkülönítetten nem áll rendelkezésre, akkor azt – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzıen – a vállalkozónak kell megosztania a mellékletben meghatározottak szerint, mely az adóbevallási nyomtatvány mellé kerül becsatolásra. (3) Ideiglenes tevékenység esetében az adó alapja a tevékenységgel érintett, megkezdett napok száma. (4) Mentes az adóalapnak az a része – legfeljebb azonban az adóalap 90 %-a – amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységbıl származik, feltéve, ha azt a telephely szerinti állam önkormányzatának fizetendı, a vállalkozási tevékenységet terhelı adó terheli. 19. § Az önkormányzat azon vállalkozók részére, akiknek az 1990. évi C. tv. 39. § (1) bekezdése, 39/A. §, 39/B. § alapján számított (vállalkozási szintő) adóalapja nem éri el az 1,2 millió Ftot, adómentességet biztosit. 20. § Az adó mértéke (1) Az adó mértéke állandó jellegő tevékenységnél az adóalap 2 százaléka. (2) Az adó mértéke ideiglenes jellegő iparőzési tevékenységnél, amennyiben az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkezı vállalkozó: a) piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat: naptári naponként 1 000 Ft, b) építıipari tevékenységet folytat, illetıleg természeti erıforrást tár fel, vagy kutat, feltéve, hogy a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának idıtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minısül, valamint c) bármely – a) és b) pontba nem sorolható – tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel: naptári naponként 5 000 Ft. 21. § Az adóelıleg megállapítása és az adó megfizetése (1) A vállalkozó az iparőzési adóra adóelıleget köteles fizetni. (2) Az adóelıleg összege: a) az adóévet megelızı teljes évben változatlan szervezeti formában mőködı vállalkozónál – ideértve az idényjellegő tevékenységet is – a megelızı év adójának megfelelı összeg, b) az adóévet megelızı év egy részében mőködı vállalkozónál a megelızı év adójának a mőködés naptári napjai alapján egész évre számított összege, 5
c) a tevékenységét az adóév közben kezdı vállalkozónál, vagy ha az önkormányzat az adót elsı alkalommal, vagy év közben vezeti be, az adóévre bejelentett várható adó összege. (3) Ha jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, az elıleg összegét ennek figyelembe vételével kell megállapítani. (4) A vállalkozónak az adóköteles tevékenysége megkezdésétıl számított, illetıleg az önkormányzat adót bevezetı rendeletének hatálybalépését követı 15 napon belül az adóévre várható adójáró1 bejelentést kell tennie az adóhatósághoz. (5) Az adóhatóság a fizetendı adóelıleg mértékét az éves adóbevallás, illetve a várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli. 22. § TELEKADÓ Adókötelezettség, az adó alanya (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévı beépítetlen belterületi földrészlet (továbbiakban: telek). (2) Az adó alanya az, aki az év elsı napján a telek tulajdonosa. Ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékő jog jogosultja, illetve több tulajdonos esetén a 11. § (2) bekezdésben foglaltak az irányadók. 23. § Adómentesség Mentes az adó alól: a) az építési tilalom alatt álló telek a tilalom ideje alatt, b) az a telek, amely az építésügyi jogszabályok szerint nem beépíthetı, c) aki adott telek után építményadót fizet, d) egyéb mentességek megállapítására a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 19. §-a alkalmazandó. 24. § Az adókötelezettség keletkezése és megszőnése (1) Az adókötelezettség a földrészlet belterületbe vonásáról szóló önkormányzati határozat közzétételét, továbbá a telek mezıgazdasági mővelés alól való kivonását és/vagy a mővelési ág törlését követı év elsı napján, illetve az építmény megsemmisülése, lebontása esetén a megsemmisülést, lebontást követı félév elsı napján keletkezik. (2) Az adókötelezettség megszőnik a telek külterületté minısítésérıl szóló önkormányzati határozat közzététele, továbbá a telek mővelési ágba sorolása és tényleges mezıgazdasági mővelésének megkezdése félévének utolsó napján. (3) Az adókötelezettségben bekövetkezı – az (1)-(2) bekezdésben nem említett – változást a következı év elsı napjától kell figyelembe venni. 25. § (1) Az adó alapja a telek négyzetméterben számított területe.
6
(2) Az adó mértéke 30 Ft/m2/év.3 V. FEJEZET Záró rendelkezések 26. § (1) E rendelet 2007. január 1-én lép hatályba, egyidejőleg a 9/2004. (IV. 27.), 17/2004. (VII. 19.), 32/2004. (XII. 20.), 19/2005.(XII. 19.), 7/2006. (IV. 24.) önkormányzati rendelet hatályát veszti. (2) A rendelet kihirdetésérı1 a jegyzı gondoskodik. Nagymaros, 2006. december 18.
Petrovics László polgármester
Hutter Jánosné jegyzı
A rendeletet a 3/2007. (IV. 3.) önkormányzati rendelet (SzMSz) 56. § (6) bekezdése alapján a módosításokkal egységes szerkezetbe foglaltam. Nagymaros, 2010. január 6. Dr. Horváth Béla jegyzı
3
Megállapította a 37/2009. (XII. 22.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos 2010. január 1-tıl. 7
