BUDAKALÁSZ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 20/2014. (XII.19.) rendelete a helyi környezet és természet védelméről Budakalász Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. §. (1) bekezdés c.) pontjában, és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 36. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I.FEJEZET VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 1.§
(1)
A település természeti értékei - tulajdonformára való tekintet nélkül - a települési közös természeti kincs részei, ezért fenntartásuk, természetes állapotuk megőrzése közérdek.
(2)
E fejezet rendelkezéseit a település közigazgatási területén, a helyi védelem alá helyezéssel, valamint annak megszüntetésével kapcsolatos eljárások során, valamint a védett területek kezelése, fenntartása során kell alkalmazni.
(3)
Nem terjed ki a rendelet hatálya az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekre, az országos jelentőségű védett területekre valamint az ex lege védett területekre, kivéve, ha azok egyben helyi jelentőségű védett természeti területek is.
(4)
A védetté nyilvánítás indoka a területen található értékes flóra és fauna megőrzése. A területen beazonosított védett növény- és állatfajok listáját a 3. sz. mellékletben található kezelési terv tartalmazza.
(5)
Helyi jelentőségű természeti terület keletkezésével, keletkezésének kezdeményezésével, az ideiglenes védetté nyilvánítással, illetve helyi természeti védelem feloldásával kapcsolatosan a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény rendelkezik. 2.§
(1)
Az 1§ (1), (4) bekezdésében megfogalmazott célok és indokok érvényesítése érdekében az önkormányzat képviselőtestülete helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánítja a Dunaparti erdőség, a Budakalászi kiserdő, a Nyugati Plató nevű területeket.
(2)
Duna-parti erdőség helyi jelentőségű védett természeti terület ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számai: 0232/3, 0232/4.
(3)
Budakalászi Kiserdő helyi jelentőségű védett természeti terület ingatlan-nyilvántartási helyrajzi száma: 017/11.
(4)
Nyugati Plató helyi jelentőségű védett természeti terület azon ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számai, ahol az ingatlan teljes területe védett:
051/100
058/44
058/64
058/84
058/104
058/124
058/144
058/164
058/184
058/204
058/8
058/45
058/65
058/85
058/105
058/125
058/145
058/165
058/185
058/205
058/12
058/46
058/66
058/86
058/106
058/126
058/146
058/166
058/186
058/206
058/13
058/47
058/67
058/87
058/107
058/127
058/147
058/167
058/187
058/207
058/14
058/48
058/68
058/88
058/108
058/128
058/148
058/168
058/188
058/208
058/15
058/49
058/69
058/89
058/109
058/129
058/149
058/169
058/189
058/209
058/28
058/50
058/70
058/90
058/110
058/130
058/150
058/170
058/190
058/210
058/31
058/51
058/71
058/91
058/111
058/131
058/151
058/171
058/191
058/211
058/32
058/52
058/72
058/92
058/112
058/132
058/152
058/172
058/192
058/212
058/33
058/53
058/73
058/93
058/113
058/133
058/153
058/173
058/193
058/213
058/34
058/54
058/74
058/94
058/114
058/134
058/154
058/174
058/194
058/214
058/35
058/55
058/75
058/95
058/115
058/135
058/155
058/175
058/195
058/215
058/36
058/56
058/76
058/96
058/116
058/136
058/156
058/176
058/196
058/216
058/37
058/57
058/77
058/97
058/117
058/137
058/157
058/177
058/197
058/217
058/38
058/58
058/78
058/98
058/118
058/138
058/158
058/178
058/198
058/218
058/39
058/59
058/79
058/99
058/119
058/139
058/159
058/179
058/199
058/219
058/40
058/60
058/80
058/100
058/120
058/140
058/160
058/180
058/200
058/220
058/41
058/61
058/81
058/101
058/121
058/141
058/161
058/181
058/201
058/221
058/42
058/62
058/82
058/102
058/122
058/142
058/162
058/182
058/202
058/222
058/43
058/63
058/83
058/103
058/123
058/143
058/163
058/183
058/203
058/223
058/224
058/244
058/264
058/284
058/304
058/324
058/344
058/365
058/414
0111/23
058/225
058/245
058/265
058/285
058/305
058/325
058/345
058/366
058/415
0111/24
058/226
058/246
058/266
058/286
058/306
058/326
058/346
058/367
058/416
0111/25
058/227
058/247
058/267
058/287
058/307
058/327
058/347
058/368
060
0111/26
058/228
058/248
058/268
058/288
058/308
058/328
058/348
058/385
0105
0111/27
058/229
058/249
058/269
058/289
058/309
058/329
058/349
058/386
0110
0111/28
058/230
058/250
058/270
058/290
058/310
058/330
058/350
058/387
0111/4
0111/29
058/231
058/251
058/271
058/291
058/311
058/331
058/351
058/388
0111/10
0111/30
058/232
058/252
058/272
058/292
058/312
058/332
058/352
058/389
0111/11
0111/31
058/233
058/253
058/273
058/293
058/313
058/333
058/353
058/390
0111/12
0111/32
058/234
058/254
058/274
058/294
058/314
058/334
058/354
058/391
0111/13
0111/33
058/235
058/255
058/275
058/295
058/315
058/335
058/355
058/392
0111/14
0111/34
058/236
058/256
058/276
058/296
058/316
058/336
058/356
058/393
0111/15
0112/38
058/237
058/257
058/277
058/297
058/317
058/337
058/357
058/395
0111/16
0112/39
058/238
058/258
058/278
058/298
058/318
058/338
058/358
058/397
0111/17
0112/40
058/239
058/259
058/279
058/299
058/319
058/339
058/359
058/398
0111/18
0112/41
058/240
058/260
058/280
058/300
058/320
058/340
058/360
058/399
0111/19
0112/42
058/241
058/261
058/281
058/301
058/321
058/341
058/362
058/400
0111/20
0112/43
058/242
058/262
058/282
058/302
058/322
058/342
058/363
058/401
0111/21
0112/44
058/243
058/263
058/283
058/303
058/323
058/343
058/364
058/413
0111/22
0112/45
0112/46
0112/56
0112/66
0131/9
0131/19
0131/29
0131/39
0137/8
0112/47
0112/57
0112/67
0131/10
0131/20
0131/30
0131/40
0206/4
0112/48
0112/58
0120/2
0131/11
0131/21
0131/31
0131/41
0206/7
0112/49
0112/59
0121
0131/12
0131/22
0131/32
0131/42
0206/8
0112/50
0112/60
0131/3
0131/13
0131/23
0131/33
0131/43
78
0112/51
0112/61
0131/4
0131/14
0131/24
0131/34
0131/44
593
0112/52
0112/62
0131/5
0131/15
0131/25
0131/35
0131/45
1759/1
0112/53
0112/63
0131/6
0131/16
0131/26
0131/36
0131/46
1763
0112/54
0112/64
0131/7
0131/17
0131/27
0131/37
0131/47
3302
0112/55
0112/65
0131/8
0131/18
0131/28
0131/38
0134/2
3346
Nyugati Plató helyi jelentőségű védett természeti terület azon ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számai, ahol az ingatlan – a rendelet 2-es számú térképi mellékletében ábrázolt – koordinátapontokkal lehatárolt része védett: 051/107
0137/16
0139/13
0139/23
0139/33
0139/44
0139/54
051/108
0137/17
0139/14
0139/24
0139/34
0139/45
0139/55
051/109
0137/19
0139/15
0139/25
0139/35
0139/46
0139/56
051/110
0137/20
0139/16
0139/26
0139/36
0139/47
0139/57
0120/25
0139/7
0139/17
0139/27
0139/37
0139/48
0139/58
0133/1
0139/8
0139/18
0139/28
0139/38
0139/49
0139/59
0133/2
0139/9
0139/19
0139/29
0139/40
0139/50
0139/60
0137/7
0139/10
0139/20
0139/30
0139/41
0139/51
0137/14
0139/11
0139/21
0139/31
0139/42
0139/52
0137/15
0139/12
0139/22
0139/32
0139/43
0139/53
3.§ (1)
A helyi jelentőségű védett területek térképi ábrázolását a rendelet 1-es számú melléklete tartalmazza.
(2)
A helyi jelentőségű részben védett területek töréspont-koordinátáit a rendelet 2-es számú melléklete tartalmazza.
(3)
A helyi jelentőségű védett természeti területek természeti értékeinek felsorolását és természetvédelmi kezelési tervét a rendelet 3-as számú melléklete tartalmazza. 4.§
(1)A 2. § (2)-(4) bekezdés szerinti helyrajzi számú ingatlanok közül az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet alapján Natura 2000 területnek minősülnek a következő helyrajzi számú ingatlanok:
058/28 058/31 058/32 058/33 058/34 058/35 058/36 058/37 058/38 058/39 058/40 058/41 058/42 058/43 058/44 058/45 058/46 058/47 058/48
058/50 058/51 058/52 058/53 058/54 058/55 058/56 058/57 058/58 058/59 058/60 058/61 058/62 058/63 058/64 058/65 058/117 058/118 058/119
058/122 058/135 058/136 058/138 058/139 058/145 058/154 058/170 058/279 058/280 058/281 058/282 058/283 058/284 058/285 058/286 058/287 058/288 058/289
058/291 058/292 058/294 058/322 058/323 058/324 058/325 058/326 058/327 058/328 058/329 058/330 058/331 058/332 058/333 058/334 058/335 058/336 058/337
058/339 058/340 058/341 058/342 058/343 058/344 058/345 058/346 058/347 058/348 058/349 058/350 058/351 058/352 058/353 058/354 058/355 058/356 058/357
058/359 058/360 058/362 058/363 058/364 058/365 058/366 058/367 058/368 058/385 058/386 058/387 058/388 058/389 058/390 058/391 058/392 058/393 058/395
058/398 058/399 058/400 058/401 058/413 058/414 058/415 058/416 0105 0232/3 0232/4
A helyi jelentőségű védett természeti területekre vonatkozó szabályok 5.§ (1)
A helyi jelentőségű védett természeti területen be kell tartani a jelen rendelet 3. számú mellékletét képező kezelési tervben foglaltakat és a területre vonatkozó helyi építési szabályokat (továbbiakban HÉSZ).
(2)
Bármilyen építési- és egyéb terület-felhasználási tevékenység csak a kezelési tervben előírtak betartásával történhet.
(3)
Épület, építmény létesítése csak a természeti értékek védelmével összeegyeztethető módon, a természetvédelmi célokkal összeegyeztethető céllal történhet.
(4)
Épület, építmény építési szándékának esetén előzetesen ki kell kérni az elsőfokú természetvédelmi hatóság (a település jegyzője), mint szakhatóság állásfoglalását. A jegyző a döntés meghozatalához az arra jogosult szakértő által írt hatásbecslés készíttetését írja elő. A hatásbecslési dokumentációt a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján a természetvédelem szakterület megfelelő részterületén szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő készítheti el. A szakértő személyét a jegyző állapítja meg. A szakértői dokumentáció költségeit a kérelmező viseli.
(5)
A jegyző az építést megtilthatja, amennyiben maga az épület vagy építmény, illetve annak használata a terület védett természeti értékeit visszafordíthatatlan módon veszélyeztetné.
(6)
Az (5) bekezdés alól kivételt jelent, ha az építést az emberi egészség és élet védelme, a köz biztonságának fenntartása, a környezet szempontjából kiemelt jelentőségű kedvező hatás elérése támasztja alá, vagy amennyiben a beruházás országos jelentőségű társadalmi-gazdasági fejlődést biztosít.
(7)
A helyi jelentőségű természetvédelmi terület 30 m-es védőövezetén belül tilos vegyszeres gyomirtást alkalmazni, műtrágyát használni, a védett terület élőhelyeit zavaró zaj- és rezgésterhelést okozó tevékenységet folytatni.
(8)
A vízfolyások és vízparti területek természetközeli állományú szakaszait meg kell őrizni.
(9)
A beerdősült vízmosások, patakok védelméről és folyamatos karbantartásáról a terület tulajdonosának kell gondoskodnia. A vízmosások feltöltése tilos, azokba szennyvíz és folyékony hulladék nem vezethető be.
(10) A védett természeti területekként jelölt mezőgazdasági területeken csak olyan tevékenység folytatható, ami nem veszélyezteti a természeti értékek fennmaradását.
6.§ (1)
Budakalász közigazgatási területén 84 db egyedi tájérték (továbbiakban ET) került meghatározásra. Az ET-ek közül 6 tájképi, 10 természeti, 2 településsel kapcsolatos, és 66 kultúrtörténeti típusba sorolható. Az ET-ek felsorolását és bemutatását a 4. sz. melléklet tartalmazza. II. FEJEZET A ZÖLDFELÜLET VÉDELMÉNEK SZABÁLYAI Általános előírások 7.§
(1)
A település területén mindennemű tevékenység a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII.30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Fvr.) és e rendelet rendelkezéseinek betartásával végezhető. Fakivágás 8.§
(1)
Közterületen fakivágás csak a jegyző előzetes engedélyével, az Fvr. rendeletben előírtaknak megfelelően, az ott közzétett nyomtatványon történhet.
(2)
Magánterületen kivágott fa esetében az ingatlan tulajdonosának bejelentési kötelezettsége van, melyet e rendelet 2.-es sz. függelékében található fakivágási bejelentőlapon tehet meg a fa tervezett kivágása előtt minimum 20 nappal. A jegyző, amennyiben azt tájképi vagy természetvédelmi okok alátámasztják, megtilthatja a fa kivágását. A kivágott fa pótlása az ingatlantulajdonos kötelezettsége a 9.§ rendelkezései alapján.
(3)
A helyi jelentőségű védelem alatt álló területeken, beleértve a magánterületet is, a fakivágás előzetes engedélyhez kötött.
(4)
A (2) bekezdés rendelkezései - a diófa kivételével - a gyümölcsfákra nem vonatkoznak.
(5)
Védett fa, fasor kivágására csak abban az esetben kerülhet sor, ha azt a sorfák egészségi állapota indokolttá teszi. Fakivágási engedély csak kertészeti szakvélemény alapján adható ki. A kivágott fákat azonos vagy hasonló fajtával pótolni kell.
Kivágott fa pótlása (1)
9.§ Amennyiben a fa átültethető korú, fajú és átmérőjű és azt kertészeti szakvélemény igazolja, akkor átültethető.
(2)
A kivágott fa pótlásáról az engedélyesnek kell gondoskodnia.
(3)
Lombos fa pótlása csak lombos fával történhet.
(4)
A pótlás során annyi előnevelt, kertészeti faiskolából származó fát kell ültetni, hogy azok törzskörméretének (kerület) az összege elérje a kivágott fák törzsátmérőjének az összegét. A törzsátmérőt a föld felszínétől 1,0 m magasságban kell mérni.
(5)
A kivágott fa helyett a pótolandó fának minimum 2x iskolázottnak, és minimum 12/14-es törzskörméretűnek kell lennie. Vegetációs időn kívül csakis konténeres fák ültethetők.
(6)
A fapótlást lehetőség szerint azon a telken kell elvégezni, ahol a fakivágás történt. A kivágott fák pótlása tekintetében az Fvr. 8.§-a az irányadó. Magánterületre vonatkozólag szintén ezeket a szabályokat szükséges betartani.
(7)
Az Fvr 8.§ (4) bekezdése szerinti esetekben amennyiben a jegyző által kijelölt más ingatlanon történő telepítésre nincs lehetőség a fapótlás kompenzációs intézkedéssel kerül kiváltásra.
(8)
A kompenzációs intézkedések: a.)Az Engedélyes a jegyző által az engedélyben meghatározott fát saját költségén előre egyeztetett időpontban és helyre leszállítja és átadja. b.) Az Engedélyes kompenzációs díjat fizet, melynek mértéke: A pótlásra kötelezett által elvileg elültetendő, de el nem ültetett fa árának 20%-kal megnövelt összege. A fákat aktuális piaci áron, faiskolai kiskereskedelmi árlista alapján, a kivágott fafajtának megfelelően, bruttó értékben kell számolni. A számítás alapját képező fa minőségét a (5) bekezdés határozza meg. A számítás alapját képező fa mennyiségét az (4) bekezdés határozza meg. A 20%-os felár a szállítási és ültetési költségeket foglalja magában. Növényültetéssel kapcsolatos rendelkezések 10.§
(1)
A zöldfelületek fenntartásáról, ápolásáról a terület tulajdonosának kell gondoskodni.
(2)
Nem közterületi, beépítésre szánt ingatlanok övezeti előírások szerinti legkisebb zöldfelületének minden megkezdett 120 m²-e után 1 db lombhullató, lehetőség szerint őshonos fával kell rendelkezni. Új építés esetén a fák helyeit, fajtáját az építési engedélyezési terv helyszínrajzán fel kell tüntetni.
(3)
Növénytelepítés esetén az alábbi ültetési távolságokat kell figyelembe venni: a) 2 m-nél alacsonyabb lombos cserjék és oszlopos növekedésű örökzöld cserjék esetében a minimális ültetési távolság aa) kerítéstől 0,5 m, ab) szomszédos épülettől 1 m. b) 2 m-nél magasabb lombos cserjék esetében a minimális ültetési távolság ba) kerítéstől 1,5 m, bb) szomszédos épülettől 2 m. c) fatermetű fenyőfélék esetében a minimális ültetési távolság ca) kerítéstől 3 m,
cb) szomszédos épülettől 5 m. d) 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fák esetében a minimális ültetési távolság da) kerítéstől 1,5 m, db) szomszédos épülettől 2 m. e) 3 m-nél magasabb lombos fák esetében a minimális ültetési távolság ea) kerítéstől 3 m, eb) szomszédos épülettől 3 m. (4)
Közút és a HÉV területén a fás szárú növények az űrszelvény megtartásával telepíthetők, az üzemeltető hozzájárulásával. Az űrszelvény megtartása tekintetében a fa kifejlett állapotát kell figyelembe venni.
(5)
A közterületeket csak indokolt mértékben szabad burkolt felületekkel ellátni. A burkolatlan felületeket – ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák – fenntartható zöldfelülettel kell kialakítani.
(6)
Új épület elhelyezése esetén kertészeti tervlapot szükséges az építési engedélyezési tervhez csatolni és az engedélyezési eljárás során benyújtani a következő esetekben és HÉSZ Szabályozási terve szerinti építési övezetekben:: a) a Vt - településközponti vegyes területek övezeteiben, b) a Gksz – kereskedelmi, szolgáltató területek övezeteiben, c) a K- különleges területek övezeteiben, d) Lke kertvárosi lakóterület övezeteiben, egy telken két lakásnál több létesítése esetén, e) 15 %-ot meghaladó lejtésű terület építési övezeteiben, f) az 1,5 m-es magasságot meghaladó tereprendezés esetén, g) a Z-Kp övezet területén a parképítés során, valamint h) a közhasználat céljára átadott zöldfelületen a terület felszíni rendezése esetén. Fasorok 11.§
(1)
Újonnan kialakított közterületek mentén az egyes utca vagy útszakaszok mentén - amennyiben azt közterület keresztmetszeti elrendezése lehetővé teszi, azonos vagy fasor-rekonstrukció esetén legalább hasonló fafajú, várostűrő fasorokat kell ültetni az egységes utcaképi megjelenés érdekében. A fasor fapótlásakor figyelembe kell venni a Fvr. 2§ (2) bekezdését. A fasorok telepítésére kertépítészeti dokumentációt kell mellékelni az útépítési engedélyezési tervhez.
(2)
A meglévő fásított közterek, fasorok településkép szempontjából értékes faegyedeit, valamint az utcaképet meghatározó településképi jelentőségű gyepes zöldsávokat és zöldfelületeket érintő rendezés, változtatás csak kertépítészeti dokumentáció alapján lehetséges.
(3)
Új közlekedési célú közterület kiépítése során a zöldsávot az út kiépítésével egyidejűleg meg kell valósítani és a keresztmetszetben biztosított helyen a fasorokat el kell ültetni. A fasorok - ahol azt a keresztmetszeti méret és a közművek a felszíni vízelvezetés helyigénye valamint a morfológia lehetővé teszi –kétoldaliak legyenek.
(4)
Az utcák és közterületek fásítását - vegyszeres növényvédelmet nem igénylő - elsősorban környezettűrő, lehetőleg őshonos dísz cserje- és fafajok egyedeivel kell megoldani.
(5)
Fasorok ültetése kertépítészeti dokumentáció alapján, a jegyző hozzájárulása alapján lehetséges. Faültetés követelményei 12.§
(1)
Nem telepíthetők a Fvr. 1. számú mellékletében felsorolt fafajok, továbbá:
a) nyárfa (Populus) (semmilyen fajtája), b) közterületre eperfa (Morus). (2)
Fásítás során legalább 1,0x1,0 m-es szélességű és legalább 1,0 m-es mélységű ültetőgödröt kell ásni és közterületen a facsemetét karózással kell biztosítani.
(3)
Az elültetett fa öntözéséről az ültetésre kötelezett gondoskodik. Amennyiben hetente legalább 5 mm csapadék nem esik, úgy minden héten legalább egyszeri alkalommal 30 l vízzel történő megöntözés szükséges. A fák meg nem eredéséből adódó újbóli pótlásról az Fvr. 8. § (1) bekezdése rendelkezik, melyet köz- és magánterületen egyaránt alkalmazni kell.
(4)
Lakóutcák fásítását a településképbe és a termőhelyi viszonyokhoz illeszkedő, minimum 2,2 m magas törzsű sorfákkal kell elvégezni.
(5)
A közterületre ültetendő lombos fák minimumkövetelményei tekintetében az 9.§ (5) bekezdése az irányadó. 13.§
(1)
E rendelet alkalmazásában, a 10.§ (6), 11.§ (1), (2), (5) bekezdés szerinti esetekben kertépítészeti dokumentáció készíttetése szükséges. A dokumentáció véleményezését Budakalász Polgármesteri Hivatala végzi.
(2)
A kertépítészeti dokumentációnak tartalmaznia kell legalább a meglévő és új növényzet bemutatását, a választott anyagoknak és a növényzet elhelyezésének leírását, és fakivágás esetén a fakivágás indokát valamint a fapótlás meghatározását alaprajzon ábrázolva.
(3)
Egyes esetekben (8§ (5), 9.§(1)) kertészeti szakvélemény szükséges. Kertészeti szakvéleményt okl. kertészmérnök, illetve okl. tájépítészmérnök adhat.
III. FEJEZET KÖZTERÜLETEK TISZTÁN TARTÁSA Közterületek rendje 14.§ (1)
A közterület rendjének megtartása mindenkinek kötelessége. A környezetet szennyező, a polgárok nyugalmát zavaró, tevékenységtől, magatartástól tartózkodni kell.
(2)
Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel rendelkező egyéb szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése, a szennyeződést okozó szerv, illetve személy feladata.
(3)
Az ingatlan előtti járda tisztántartása, gyomtalanítása, portalanítása és száraz időben locsolása az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége. Intézmények, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek, és más elárusító helyek előtti járdaszakaszt a tényleges használónak kell tisztántartani, gyomtalanítani, portalanítani és száraz időben locsolni függetlenül attól, hogy a hulladék üzleti tevékenységből származik-e. Ez a kötelezettség kiterjed a hó eltakarítással, a síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokra is.
(4)
A tényleges használó, illetve a tulajdonos kötelessége a járda mellett növő gyom kiirtása, a járdára kinyúló ágak és bokrok szakszerű visszavágása.
(5)
Amennyiben a (4) bekezdésben foglaltakat az ingatlan tulajdonosa, vagy tényleges használója önként, vagy az Önkormányzat felszólítása ellenére nem, vagy nem megfelelő mértékig hajtja végre, az Önkormányzat a tulajdonos, vagy a tényleges használó kockázatára és költségére a visszavágást előzetes értesítés nélkül elvégeztetheti.
(6)
Az ingatlan előtt, a közútig tartó zöldfelület fenntartása, ápolása az ingatlan teljes szélességében az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.
(7)
Ahol a gyalogos közlekedés célját szolgáló útterület a járműforgalom céljára használt útterülettől nincs felismerhetően elkülönítve, ott a tisztántartási kötelezettség szempontjából az ingatlan határától számított 1,5 m széles területsávot kell járdának tekinteni.
(8)
A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása – az ingatlan előtti szakaszon – az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.
(9)
Járműbehajtók átereszeinek jó karban- és tisztántartása az ingatlan használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.
(10) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás megvalósítási szándéka esetén. A beruházás csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig. Amennyiben a csapadékvíz veszélyeztetés nélkül a végbefogadóig nem vezethető el, akkor helyben létesítendő záportározóval kell a víz-visszatartást megoldani az illetékes szakhatóság előírásai alapján. 15.§ (1)
Az utcai- és mozgóárusok a részükre kijelölt helyet valamint annak közvetlen környékét kötelesek a nyitva tartás ideje alatt állandóan tisztán tartani, az árusítás folytán keletkező hulladékot és szemetet összegyűjteni, annak elszállításáról saját költségükön gondoskodni.
(2)
A város területén szervezett piacok okozta szennyeződést a piacot működtető felügyelő szervezet köteles eltávolítani. 16.§
(1)
Építési területen és az építkezés közvetlen környékén, az építkezés előtti területen az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.
(2)
Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról.
(3)
Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés a lehető legkisebb mértékben keletkezzen
(4)
Közterületen építési, bontási anyagot a közterület-használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni. A tárolás befejezését követően a közterület eredeti állapotát Engedélyesnek vissza kell állítani, a tárolásból, anyagmozgatásból esetlegesen keletkező károsodásokat ki kell javítani. Magánterületen engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot és úgy szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen és a talajt, illetve a felszíni és felszín alatti vizeket nem szennyezi.
(5)
Közterületen bárminemű burkolat (úttest, járda) felbontása a közút kezelőjének előzetes hozzájárulásával történhet.
(6)
Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladék-anyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, de legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végzőnek el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, illetőleg meg kell tisztítani.
17.§ (1)
Közterületen szennyező anyagot (szemetet, rongyot, egyéb hulladékot) csak olyan módon szabad szállítani, hogy a rakományból semmi ne hulljon ki, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület mégis szennyeződik, a szennyeződés előidézője, amennyiben a szennyezés előidézője hitelt érdemlően nem megállapítható, a szállítást megrendelő köteles azt eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.
(2)
Bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, ha a köz- vagy magánterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének, amennyiben a szennyezés előidézője hitelt érdemlően nem megállapítható, a szállítást megrendelőnek azt a fel- vagy lerakás elvégzése után azonnal meg kell tisztítani. 18.§
(1)
A zöldfelületre járművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani nem lehet.
(2)
A közterületeket, a sportolás céljára szolgáló területeket, játszótereket, valamint a külterületi kiránduló és táborozó helyeket beszennyezni nem lehet.
(3)
A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése érdekében szemetet, hulladékot, szennyező vagy egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni vagy eldobni nem lehet.
(4)
Szemetet, hulladékot csak az arra a célra rendszeresített és felállított szeméttartóba lehet elhelyezni. Olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezheti, közterületen elhelyezni még hulladéktárolóban is tilos.
(5)
Elhullott állatok elhelyezésére a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló 45/2012. (V. 8.) VM rendelet 910 §-a az irányadó.
(6)
Aki közterületet, játszóteret, valamint az itt elhelyezett felszerelési, berendezési tárgyakat beszennyezi, köteles annak megtisztításáról azonnal gondoskodni.
(7)
Alkalmi jelleggel igénybe vett közterület és az azt körülvevő 10 méteres területsáv tisztántartása az alkalmi használó kötelessége. Az árusításból keletkező hulladék gyűjtésére zárható edényt kell biztosítani és azt saját költségen elszállítani.
(8)
Köz- vagy magánterületet fekáliával (emberi ürülékkel) szennyezni tilos! állatok ürülékét az állat tulajdonosának haladéktalanul el kell távolítani.
(9)
A településen lévő zöldterületeket csak rendeltetésüknek megfelelően szabad használni, tilos az ott lévők pihenésének, nyugalmának zavarását keltő magatartás.
Közterületről az
(10) Zöldterületeken és közterületeken tilos a virágok leszedése, gyűjtése, a fák és egyéb növények, a felszerelési tárgyak rongálása. Hóeltakarítás szabályai 19.§ (1)
A hó eltakarítását a 14. § szerint a közterület tisztántartásra kötelezettnek szükséges elvégeznie.
(2)
Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát szükség szerint, de akár naponként többször fel kell hinteni, letakarítani. Felhintésre bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagot (homok, hamu, fűrészpor, kőporliszt) kell használni. E célra tüzelés után visszamaradt darabos, sérülést okozó anyagot használni nem szabad. A szóróanyag beszerzéséről a tisztántartásra kötelezettnek kell gondoskodni.
(3)
A járda és a közút síkosság-mentesítését a tisztántartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy abból ne származzon baleset.
(4)
Az épület tulajdonosa gondoskodik arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a járdára ne csorogjon.
(5)
Havat és jeget a háztetőnek a közterület fölé eső oldaláról csak olyan időszakban szabad letisztítani, amikor a forgalom csökkent. A tisztítás időtartamára a járdát el kell zárni és a járókelőket alkalmas módon figyelmeztetni kell az elhaladás veszélyére.
(6)
A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy sem a gyalogos, sem a gépjármű forgalmat ne akadályozza.
(7)
Tilos az összerakott hó elhelyezése: a) a gyalogos közlekedési útvonalon, b) az útkereszteződésben, c) az úttesten, d) a kapubejárat elé, annak szélességében, e) a tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyeknél, a jármű megállóhelyén, f) a közüzemi, szolgáltatási, felszerelési tárgyon és annak közérdekű létesítményein.
IV. FEJEZET HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Általános rendelkezések 20.§
(1)
Budakalász Város Önkormányzata a települési szilárd hulladék összegyűjtésről, elhelyezésről valamint ártalommentes elhelyezéséről kötelező helyi közszolgáltatás útján gondoskodik.
(2)
A rendelet hatálya kiterjed Budakalászi Város közigazgatási területén lévő valamennyi ingatlan tulajdonosára, használójára (továbbiakban ingatlantulajdonos), függetlenül attól, hogy természetes személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, továbbá valamennyi gazdálkodó szervezetre – akár termék előállítója, vagy forgalmazója – melynek tevékenysége során települési hulladék képződik. 21.§
E fejezet alkalmazásában: (1)
Települési szilárd hulladék: a) a háztartási hulladék, b) a közterületi hulladék: közforgalmú területen és zöldterületen keletkező hulladék, c) a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék: gazdasági vállalkozásoknál keletkező veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladék, amely a háztartási hulladékkal együtt kezelhető.
(2)
Háztartási szilárd hulladék: a) a háztartásokban képződő vegyes, elkülönítetten gyűjtött, valamint lomhulladék, ideértve a lakásokban, lakóingatlanokban, a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben, valamint a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein képződő hulladékot (pl. salak, rongy, söpredék, hamu, korom, edény, eszköz, üveg, papír, konyhai hulladék stb.) b) Kerti, gazdasági tevékenységből származó hulladék, amennyiben annak mennyisége nem haladja meg szállítási alkalmanként az egy darab fedett szabvány 120 literes gyűjtő edény térfogatát és súlya nem több 50 kg-nál
(3) Nem minősül háztartási szilárd hulladéknak különösen a) az emberi ürülék, b) az állati hulladék és trágya, c) a jég, hó és sár, d) az épület megrongálódásából, bontásából vagy javításából származó nagyobb - 20 kg-on felüli mennyiségű anyag, e) folyékony tűz- vagy robbanásveszélyes, mérgező, illetve fertőző anyag, f) mindazon tárgy vagy hulladék, amelynek elhelyezése - terjedelménél fogva - a szemétgyűjtő edényekben nem lehetséges. (4)
Egyéb szilárd hulladék: a) lakásokban, lakás, üdülés, pihenés céljára szolgáló egyéb helyiségekben, lakóházak közös használatra szolgáló helyiségeiben nem rendeltetésszerű használat során felhalmozódó szilárd hulladék (pl. nagyobb méretű berendezési tárgy, lom, bútor, bútordarab, háztartási berendezés, készülék, 20 kg-on felüli építési törmelék, föld stb.), b) Kerti, gazdasági, kisipari ill. kiskereskedelmi tevékenységből származó hulladék, amennyiben annak mennyisége meghaladja szállítási alkalmanként az egy darab fedett szabvány 120 literes gyűjtő edény térfogatát és súlya nem több 50 kg-nál.
(5)
Közszolgáltató: Budakalász Város közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás ellátására a mindenkor hatályos jogszabályok előírásainak megfelelő eljárás lefolytatásával, a rendeletben meghatározott időtartamra kizárólagos jogot szerzett vállalkozás - jelen rendeletben nevesített - jogi személy.
(6)
A szolgáltatást ellátó vállalkozás: Vértes Vidéke Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft.
(7)
Igénybe vevő: Budakalász szemétszállításba aktívan bekapcsolt helyi közszolgáltatással ellátott övezetében lévő ingatlan tulajdonosa, használója, amely ingatlanról a hulladék keletkezik.
(8)
Gyűjtőedény: települési szilárd hulladék gyűjtésére kifejlesztett, a közszolgáltató járművéhez rendszeresített, a rendelet 5. számú mellékletében feltüntetett űrtartalmú szabványos gyűjtőtartály.
(9)
Közszolgáltatási díj: a 2012. évi CLXXXV. törvény által meghatározott díj, amely a rendelet hatálya alá tartozó települési szilárd hulladékkal összefüggő hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonos által a Közszolgáltatónak fizetendő.
(10) Elkülönítetten gyűjtött hulladék lakossági begyűjtése: a jogszabályban meghatározott települési szilárd hulladék egyes összetevőinek az újrafeldolgozás, a visszanyerés vagy az energetikai hasznosítás érdekében végzett elkülönített (szelektív) begyűjtése, amelyet a Közszolgáltató végez. (11) Házhoz menő elkülönített gyűjtés: A Közszolgáltató a kommunális hulladék gyűjtéséhez hasonlóan a hasznosítható hulladékokat (PET palack, papír, valamint a zöld hulladék) közvetlenül az igénybe vevőktől gyűjti be, adott rendszerességgel az ingatlanok elől. (12) Rugalmas lomtalanítás: A lomtalanítás keretében a háztartásoknál keletkezett nagydarabos hulladékok elszállításáról gondoskodik Közszolgáltató. A lomtalanítás nem egyszerre történik az egész településen, hanem egyénileg kérhető a kommunális hulladékszállítással azonos napra.
Igénybe vevő és a Közszolgáltató által előre egyeztetett időpontban kerül sor a lomtalanításra. A lomtalanítást csak hátralékkal nem rendelkező ingatlanhasználó veheti igénybe. (13) Hulladékgyűjtő pont: közterületről begyűjtött települési szilárd hulladék, az elkülönítetten (szelektíven) begyűjthető települési szilárd, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerint a veszélyes hulladékok átvételére és az elszállításig elkülönített módon történő tárolására szolgáló, felügyelettel ellátott, zárt begyűjtőhely. (14) A hulladékkezelési közszolgáltatás: A települési szilárd, elkülönítetten gyűjtött, zöld-, és veszélyes hulladék begyűjtése, elszállítása, ártalmatlanítása, illetőleg lomtalanítás Közszolgáltatás rendje és módja, a közszolgáltató és ingatlantulajdonos jogai, kötelessége 22.§ (1)
(2)
A közszolgáltatás ellátásának módja szerint a következő területeket különböztetjük meg: a) belterületi szemétszállításba bekapcsolt övezet: Keskeny utca - Barát patak - Holló utca - Kőbányai út - Klisovác utca - Erdőhát utca - Dombhát utca - Domb utca - Pomázi út - Zrínyi utca - Ország út - Szentendrei út - József Attila utca Tanító utca - Sport utca – Vasút sor és a Budai út által körül határolt településrész. b) Duna parti üdülő övezet: Márna u,- Duna-sétány,- Barát patak,- Gátőr u,- Kedves u,- Gát u által határolt terület. c) egyéb külterületi övezet. A közszolgáltatást szolgáltató heti egy alkalommal látja el.
23.§ (1)
Budakalász szemétszállításba bekapcsolt övezetének igénybe vevői (az ingatlan tulajdonosa, használója) kötelesek az ingatlanukon képződő háztartási szilárd hulladék gyűjtésére, elszállítására és ártalommentes elhelyezésére irányuló közszolgáltatást igénybe venni.
(2)
Budakalász közigazgatási területén működő gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó a 2012. évi CLXXXV. törvény 39.§ (3) bekezdés szerint köteles gondoskodni hulladékai ártalmatlanításáról. a) A háztartási hulladékhoz hasonló hulladékát a Közszolgáltatónak köteles átadni és ezért a közszolgáltatás díját megfizetni. b) A gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó a háztartási hulladékhoz hasonló hulladék részét képező elkülönítetten gyűjtött hulladék kezeléséről a 2012. évi CLXXXV. törvény 31. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint gondoskodik. Amennyiben ezen hulladékokat nem a kijelölt Közszolgáltatónak adja át, akkor az Önkormányzat felé írásban köteles igazolni, hogy a jogszabályok által előírt módon eleget tett hulladékártalmatlanítási kötelezettségének.
(3)
A települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételére köteles, illetve a közszolgáltatást igénybe vevő ingatlantulajdonosnak települési hulladékkezelési közszolgáltatási díjat - továbbiakban: közszolgáltatási díjat - kell fizetnie. Az ingatlantulajdonos változása esetén a közszolgáltatás díját a Közszolgáltatónak történt bejelentése hónapjának utolsó napjáig a korábbi, azt követően pedig az új tulajdonos köteles megfizetni.
(4)
A közszolgáltatás díjában jelenik meg az e rendelet szerint heti rendszerességgel végzett a lakóingatlanoknál szabványos hulladéktároló edényekben elhelyezett és a közterületre kihelyezett települési szilárd hulladékok begyűjtése és a hulladékkezelő létesítménybe elszállítása, valamint az elkülönítetten gyűjtött hulladékok (újrahasznosítható hulladékok, zöld-, és veszélyes-hulladék) begyűjtése, elszállítása, ártalmatlanítása illetőleg lomtalanítás lebonyolítása. A díj magában foglalja még az intézményi 1100 literes 4,5m3-es, 6m3-es 7m3-es konténeres tárolók bérletének, mosásának, tisztításának, cseréjének költségeit is.
(5)
Az igénybe vevőtől mindenhol a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatási díjat negyedévente utólag, – számla ellenében – jogosult a közszolgáltató beszedni. A lakossági szolgáltatást igénybevevők felé a számlázás közvetlenül történik. Az igénybe vevő csekken, vagy elektronikus banki szolgáltatáson keresztül fizetheti meg az igénybe vett közszolgáltatás ellenértékét. Az Önkormányzat és intézményei által igénybevett szolgáltatásért a díjat a Közszolgáltató havi bontásban számlázza.
(6)
A közszolgáltatás díját a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül kell kiegyenlíteni. A közszolgáltatási díj késedelmes megfizetése esetén a Közszolgáltató késedelmi kamatot érvényesíthet.
(7)
Budakalász azon közterületein (út, utca, köz stb.), ahol a Közszolgáltató legkisebb hulladékszállító járműve nem fér el, az igénybe vevők kötelesek a Közsszolgáltató egyedi jelölésével jelölt köztisztasági zsákokat vagy a saját gyűjtőedényeket hulladékszállítás napján a legközelebbi olyan utcába kihelyezni ahol a gyűjtőjármű közlekedik. A közszolgáltatás résztvevőinek egyéb jogai és kötelezettségei 24.§
(1)
Igénybe vevő köteles: a) a helyi közszolgáltatást igénybe venni, jelen rendeletben meghatározott Közszolgáltatóval a közszolgáltatásra vonatkozó szerződést megkötni az alábbi adatok megadásával: a közszolgáltatást igénybe vevő neve, lakcíme, születési helye és ideje, anyja neve, személyazonosító okmányának sorszáma. b) a hulladékdíjat a közüzemi szerződés alapján Közszolgáltató részére megfizetni. c) az általa használt gyűjtőedényeket vagy a Közszolgáltató egyedi jelölésével jelölt köztisztasági zsákokat a szemétszállításra kijelölt napon az ingatlan elé kihelyezni úgy, hogy az a gyalogos és a közúti forgalmat ne akadályozza, ürítés után pedig köteles az edényt az ingatlan területére visszavinni. d) az általa használt gyűjtőedényeket tisztán tartani, szükség szerint kimosni, fertőtleníteni. e) a bomlásra hajlamos hulladékot műanyagba csomagolni a gyűjtőedénybe történő elhelyezés előtt. f) a háztartási szilárd hulladéknak nem minősülő egyéb hulladék összegyűjtéséről, elszállításáról és ártalommentes elhelyezéséről - saját költségén egyéb módon - , gondoskodni, ezen hulladékokat a gyűjtőedénybe elhelyezni tilos. g) biztosítani a szolgáltatásnak megfelelő olyan hulladékgyűjtő edényt amellyel az ingatlanán keletkezett szilárd hulladék tárolása két ürítés között a környezet szennyezése nélkül megoldható. A gyűjtőedény számának meghatározásánál minimum 4 liter/fő/nap keletkező hulladékmennyiséget vélelmezni kell.. Az alkalmazható gyűjtőedény típusait a 5. sz. melléklet tartalmazza. h) igénybe venni a gyűjtőedény űrtartalmát meghaladó mennyiségű hulladék alkalmi gyűjtésére a Közszolgáltató által rendszeresített műanyagzsákot, mely csak a szerződött mennyiségen felül keletkező hulladék elszállítására vonatkozik i) elvégezni a gyűjtőedények karbantartását, felújítását, szükség szerinti cseréjét. j) a Közszolgáltatónak bejelenteni, ha tulajdonos változás vagy egyéb ok miatt a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik
k) a hulladék gyűjtése során megfelelő gondossággal eljárni annak érdekében, hogy a hulladék mások életét testi épségét és egészségét, valamint jó közérzetét ne veszélyeztesse, a Budakalász természetes és épített környezetét ne szennyezze, a növény és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja l) az ingatlanán keletkező hulladék alacsony szinten tartására. Ennek érdekében törekednie kell arra, hogy feleslegesen hulladékot ne bocsásson ki, valamint a települési szilárd hulladék elkülönített szétválogatására m) eleget tenni a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének a 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról (továbbiakban Ht) végrehajtási rendeleteinek szabályai szerint. n) A közszolgáltatást igénybevevő ingatlantulajdonosok tekintetében, akik települési szilárd hulladékukat a Közszolgáltatónak adják át, a magasabb szintű jogszabályokban megkövetelt hulladékok nyilvántartásáról és bejelentéséről a Közszolgáltató gondoskodik. Igénybevevő jogai:
(2)
a) Az ingatlantulajdonost nem terhelik a 24.§ (1) bekezdésében foglalt kötelezettségek az olyan beépítetlen ingatlana tekintetében, ahol senki sem tartózkodik, és ahol települési szilárd hulladék nincs vagy nem keletkezik.
b)
c)
d)
e)
Polgármesteri Hivatal lakcímnyilvántartása alapján önálló háztartást vezető 60 év feletti egyedülálló nyugdíjasok – kedvezményes, kötelező közszolgáltatási szerződésük alapján 26db/fő/év a Közszolgáltató emblémájával ellátott zsákkal is igénybe vehetik a hulladékszállítást. A zsák ára tartalmazza a hulladék begyűjtésének és az ártalmatlanító-helyre történő elszállításának, valamint a benne lévő hulladék kezelésének, a zsák előállításának, forgalmazásának költségeit. Szüneteltethető a közszolgáltatás igénybevétele azokon az ingatlanokon, amelyeken folyamatosan 30 napot meghaladó időtartamig senki sem tartózkodik és emiatt hulladék sem keletkezik. A szüneteltetésre vonatkozó igényt az ingatlantulajdonos előre (minimum 5 munkanap) írásos, vagy az ügyfélszolgálaton személyes bejelentés útján jelzi a Vállalkozónak. A szüneteltetés időtartamára az ingatlantulajdonos mentesül a díjfizetési kötelezettség alól. Ha a szünetelés feltételeiben változás következik be, az ingatlantulajdonos ezt írásban, haladéktalanul köteles a Közszolgáltatónak bejelenti. Az ingatlantulajdonos az időszakosan használt (pl. üdülő-) ingatlanok esetében a közszolgáltatási díjat a használat időtartamával arányosan fizetheti, ez az időtartam legfeljebb 6 hónap. A közszolgáltatási díjat tartalmazó számla adataival és összegével kapcsolatban az ingatlantulajdonos a Közszolgáltatónál írásban kifogást emelhet. A kifogásnak a számla kiegyenlítésére vonatkozó kötelezettség teljesítésére halasztó hatálya nincs. A kifogásra, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közszolgáltató válaszolni köteles. Az ingatlantulajdonos jogosult, illetve köteles eleget tenni az elkülönítetten gyűjtött hulladék gyűjtésére vonatkozó előírásoknak.
25.§ (1)
A Közszolgáltató kötelezettsége: a) az e rendeletben és a közszolgáltatási szerződésben foglaltak szerint - a környezetvédelmi, valamint az egyéb jogszabályi előírások megtartásával - a közszolgáltatás igénybevételére köteles, vagy azt igénybe vevő ingatlantulajdonosoktól b)a Közszolgáltató szállítóeszközeihez rendszeresített gyűjtőedényben vegyesen gyűjtött háztartási hulladék és elkülönítetten gyűjtött hulladék házhoz menő járattal történő rendszeres begyűjtése és elszállítása,
c) a Közszolgáltató által fenntartott és működtetett hulladékgyűjtő pontról, továbbá a Közszolgáltató által rendelkezésre bocsátott szállítóeszközeihez rendszeresített gyűjtőedényben, vagy más eszközben elkülönítetten gyűjtött települési szilárd hulladék begyűjtése, d) évi egy alkalommal, alkalmanként maximum 6 m3 mennyiségben a Közszolgáltató által erre a célra biztosított szállítóeszközén az ingatlanon összegyűjtött és a Közszolgáltató rendelkezésére bocsátott nagy darabos, rugalmas lomtalanítás körébe vont települési szilárd hulladék begyűjtésére és elszállítására külön térítésmentesen. A lomtalanítás során Közszolgáltató kizárólag a jelen rendelet 7. sz. mellékletében meghatározott típusú - lomhulladékként definiált - hulladékokat gyűjtheti be. e) a közterületi hulladéknak a Közszolgáltató szállítóeszközeihez rendszeresített gyűjtőedényben vagy a Közszolgáltató által rendelkezésre bocsátott más eszközben, egyedi megrendelés alapján történő alkalmi begyűjtése és elszállítása, f) a háztartásokban keletkező veszélyes hulladéknak előzetesen egyeztetett időpontban történő évi egyszeri összegyűjtése és elszállítása lakossági veszélyes hulladékgyűjtési akciót rendezni g) március 31– és november 30 között kéthetente Közszolgáltató által térítésmentesen biztosított 24 db/év/szerződött fél mennyiségű 120literes zsákkal a zöldhulladék begyűjtésére, kezelésére (házhozmenő rendszerben). h) a karácsonyi ünnepeket követően a lakossági gyűjtőedényzet mellé kihelyezett karácsonyfák összegyűjtését elvégezni. i) a begyűjtött és elszállított települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló hulladéklerakó üzemeltetése, j) a elkülönítetten begyűjtött és elszállított települési szilárd hulladék hasznosításra történő átadása, k) a hulladék ártalmatlanítását szolgáló létesítmények - magasabb szintű jogszabályokban foglalt utógondozása és monitorozása körébe tartozó feladatok ellátása. l) a helyi közszolgáltatást igénybe vevőkkel a közszolgáltatásra vonatkozó közüzemi szerződést megkötni. m) a jogszabály alapján megállapított hulladék díjat a közüzemi szerződés alapján beszedni. n) a tulajdonában, birtokában lévő konténeres tárolókat tisztán tartani, szükség szerint kimosni, fertőtleníteni. 26.§ (1)
A Közszolgáltató a gyűjtőedény kiürítését a tőle elvárható gondossággal köteles végezni, gyűjtőedényzet ürítését oly módon végezni, hogy az az ingatlantulajdonosok nyugalmát szükségtelenül ne zavarja Az okozott kárt annak javításával vagy új edényzet biztosításával köteles megtéríteni. Amennyiben a meghibásodás a Közszolgáltatónak nem róható fel, a használhatatlan gyűjtőedény javítása, pótlása az ingatlantulajdonos kötelezettsége. A Közszolgáltató munkavállalói a gyűjtőedényt kiürítés után kötelesek az átvétel helyére visszahelyezni, és az ürítés során kihullott települési szilárd hulladékot összetakarítani.
(2)
Közszolgáltató gondoskodik arról, hogy az ingatlantulajdonosok (fogyasztók) közszolgáltatással kapcsolatos ügyintézési feladatokat legalább havonta egy alkalommal a Budakalászon, az önkormányzattal egyeztetve intézhessék. A fentiek mellett a Közszolgáltató köteles az ingatlantulajdonosok tájékoztatására, esetleges panaszaik felvételére munkanapokon telefonos elérhetőséggel és elektronikus postacímmel rendelkező ügyfélszolgálatot biztosítani. Közszolgáltató köteles a fogyasztók bejelentéseinek megfelelő kezeléséről gondoskodni, az ingatlan tulajdonosainak panaszáról írásbeli jegyzőkönyvet felvenni, azt nyilvántartani, és azt a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő határidőn belül kivizsgálni, és megválaszolni. A vizsgálat, és a panasz érdemi elbírálásának eredményéről a panaszost igazolható módon a fogyasztóvédelmi szabályok figyelembevételével tájékoztatni köteles.
(3)
A közszolgáltatás ellátásával kapcsolatosan valamint az abban bekövetkező változásokról az igénybe vevőket folyamatosan tájékoztatni. A lakossági hulladék és az elkülönítetten gyűjtött hulladék begyűjtéssel és a kapcsolatosan az ürítések helyszínét, napját és az esetleges módosításokat (továbbiakban: járatterv) az önkormányzat lapjában és szórólapon, évenként egyszer közzé kell tenni. A járatterv változása esetén a változás előtt 30 naptári nappal a Közszolgáltató köteles az Önkormányzatot levélben tájékoztatni, valamint a lakosságot az önkormányzat lapjában és szórólapon tájékoztatni.
(4)
A Közszolgáltató erre vonatkozó igény esetén, külön térítés ellenében köteles a rendszeresített gyűjtőedény megvásárlását vagy bérletét a közszolgáltatás igénybevételére kötelezett részére biztosítani Speciális rendelkezések a hulladékszállítás idejére 27.§
(1)
Ha a Közszolgáltató által megállapított rendszeres szállítási nap ünnep vagy munkaszüneti napra esik, ha az önkormányzat és a szállító másban nem állapodnak meg a hulladékot a következő munkanapon kell elszállítani vagy a lakosság előzetes értesítése mellett a Közszolgáltató által megjelölt időpontban, de ebben az esetben sem telhet el az utolsó hulladékszállítástól 5 naptári napnál több idő.
(2)
Ha a gyűjtőedényzet ürítése az ingatlantulajdonosok hibájából marad el, akkor az ürítésre csak a következő szállítási napon kerül sor. Ilyen esetben azonban soron kívüli szolgáltatás is rendelhető díj ellenében a Közszolgáltatótól.
(3)
Ha a hulladékot, a lakossági veszélyes hulladékot, vagy a lomokat Közszolgáltató a szállítási napon, vagy az előzetesen meghirdetett időpontban elszállítani nem tudja, és a szállítás kimaradása nem az ingatlantulajdonosok hibájából történik, akkor a Közszolgáltató köteles többletdíjazás igénye nélkül helyettesítő megoldásról gondoskodni. Az új időpontról a lakosságot tájékoztatni kell.
(4)
A Közszolgáltató a magasabb szintű jogszabályokban és e rendeletben foglaltak szerint köteles eleget tenni adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségének.
(5)
A Közszolgáltató köteles a képviselő testület számára közszolgáltatói tevékenységéről évente részletes beszámolót, valamint költségelszámolást készíteni a közszolgáltatási tevékenység éves értékeléséhez.
(6)
A Közszolgáltató kötelessége az üzemeltetés- külön jogszabályokban meghatározott személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása: a) garantálja az üzemeltetés tartós, rendszeres és a környezetvédelmi szempontok alapján történő ellátását, b) a tevékenységnek megfelelő környezetvédelmi engedélyek beszerzését, c) megfelelő – külön jogszabályokban meghatározott – mértékű biztosíték, garancia biztosítását.
(7)
A Közszolgáltató tevékenységét akkor végezheti ha az (6) bekezdésben megfogalmazott feltételek teljesülése esetén a tevékenység végzésére a Budakalász Város Önkormányzatával szerződést kötött. 28.§
(1)
A Közszolgáltató a közszolgáltatási szerződésben foglaltak alapján a hulladékkezelési közszolgáltatás teljesítésére, valamint a közszolgáltatási díj beszedésére közreműködőt vehet igénybe Budakalász Város Önkormányzat Képviselőtestületének egyetértésével.
(2)
A Közszolgáltató, amennyiben a kötelezően ellátandó közszolgáltatás mellett hulladékkezelési engedélyének megfelelően egyéb hulladékgazdálkodási tevékenységet is folytat, a közszolgáltatás kereteibe nem tartozó más hulladékkezelési szolgáltatás költségeit, elszámolását és díját köteles elkülöníteni és e költségeket a közszolgáltatás díjából nem lehet finanszírozni.
(3)
A Közszolgáltató a közszolgáltatással összefüggő személyes adat kezelésére a hulladékgazdálkodásról szóló törvény alapján és a jelen önkormányzati rendeletben foglalt mértékben és terjedelemben jogosult. A közszolgáltatással összefüggő személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető.
(4)
A Közszolgáltató kezeli és térítés ellenében az önkormányzattól igényelheti a közszolgáltatás elvégzéséhez szükséges következő személyes adatokat: a közszolgáltatást igénybe vevő neve, lakcíme, születési helye és ideje, anyja neve, személyazonosító okmányának sorszáma
(5)
A Közszolgáltató megfelelő technikai és szervezési intézkedésekkel köteles gondoskodni az adatok biztonságáról. Az adatokat védeni köteles különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, nyilvánosságra hozás vagy törlés, illetőleg sérülés vagy megsemmisülés ellen.
(6)
A Közszolgáltató a közszolgáltatással összefüggő személyes adatokat az ingatlantulajdonos (illetve az ingatlan nyilvántartásban szereplő jogosult) azonosítására, a közüzemi szerződés teljesítésével, jogszabályban előírt ellenőrzések végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátásra, számlázásra, postázásra, közüzemi díj hátralékok behajtására használhatja fel.
(7)
A Közszolgáltató nem jogosult az általa kezelt közszolgáltatással összefüggő személyes adat nyilvánosságra hozatalára.
Nem rendszeres közszolgáltatások 29.§ (1)
Lomtalanítás a) A nagy darabos hulladék (lom) gyűjtéséről, elszállításáról és ártalmatlanításáról a Közszolgáltató évente egy alkalommal a hulladékkezelési közszolgáltatás keretében - külön díj felszámítása nélkül – rugalmas rendszerben gondoskodik. Lebonyolításáról és megszervezéséről, a hulladék elszállításáról és ártalmatlanításáról a Közszolgáltató gondoskodik. b) A Közszolgáltató kizárólag a lakosságnál, a háztartásokban képződött, de a rendszeres hulladékszállításra használatos gyűjtőedényekben el nem helyezhető nagy darabos hulladék elszállítására köteles. A Közszolgáltató által a közszolgáltatás keretében szervezett lomtalanítási szolgáltatás semmilyen más hulladékra (így pl. inert hulladék, építési törmelékre, járműroncsra, biohulladékra, rendszeres háztartási szilárd hulladékra) nem terjed ki. c) Az elszállítandó hulladékot úgy lehet a közterületre kihelyezni, hogy az a jármű és a gyalogos forgalmat ne akadályozza, a zöldterületeket és a növényzetet ne károsítsa, illetve ne járjon baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével, a begyűjtő szállítóeszköz által jól megközelíthető legyen
(2)
Lakossági veszélyes hulladékok gyűjtése és szállítása a) A háztartásokban keletkezett veszélyes hulladékokat az ingatlantulajdonos köteles a települési szilárd hulladék más összetevőitől elkülönítetten gyűjteni és a veszélyes hulladék átvételére feljogosított hulladékkezelőnek átadni, illetve az egyes veszélyes hulladékoknak a többi hulladéktól való elkülönített gyűjtését biztosító gyűjtőhelyeket igénybe venni.
b) A háztartásokban keletkező veszélyes hulladékok évente egyszeri gyűjtéséről és szállításáról a Közszolgáltató – a feladat ellátására jogosult Közszolgáltató bevonásával- külön díj felszámítása nélkül lakossági veszélyes hulladékgyűjtési akció keretében gondoskodik. Az ártalmatlanítás költségei a Közszolgáltatót terhelik. c) A veszélyes hulladékgyűjtés időpontjáról a polgármester és a Közszolgáltató évente állapodik meg. A lakosságot a veszélyes hulladék gyűjtésének időpontjáról az önkormányzat értesíti, valamint részt vesz az akció lebonyolításában és megszervezésében. (3)
Zöldhulladék hulladékok gyűjtése és szállítása a/ A lakosság egészségének és a környezet tisztaságának védelme érdekében a kerti zöld hulladékot elsősorban komposztálni kell. A komposztálást erre a célra rendszeresített, készen vásárolt vagy szakmai ajánlások alapján házilag szakszerűen kialakított komposztálóban kell végezni. A komposztáló telken belüli elhelyezésére a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (OTÉK) az irányadó. b/ Közszolgáltató március 31.– és november 30. között kéthetente a lakosságnál képződött kerti nyesedék, ágakat, falevelek és egyéb komposztálható növényi hulladék elszállítására köteles (házhozmenő rendszerben).A szerződött ingatlan tulajdonosoknak a Közszolgáltató térítésmentesen biztosított 24 db/év mennyiségű 120literes zsákkal a zöldhulladék begyűjtése. A Közszolgáltató által a közszolgáltatás keretében szervezett zöldhulladék hulladékok gyűjtési szolgáltatás semmilyen más hulladékra (így pl. kerti kaparékra) nem terjed ki. c/A szolgáltatást igénybe vevő lakosság értesítést követően 3 hónapon belül veheti át a Hulladékgyűjtő ponton zöldhulladék gyűjtő zsákokat. Amennyiben az átvételi lehetőségével nem él a szolgáltatást igénybe vevő, úgy az Önkormányzat a fennmaradó zöldhulladékos zsákokkal szabadon rendelkezik, és szétoszthatja azok között akik a zsákokat határidőben átvették, annak érdekében, hogy a zöldhulladék megfelelő hasznosítása (komposztálása) megtörténhessen. d/ A lakosság értesítése a Közszolgáltató feladata. e/ Az elszállítandó hulladékot úgy lehet a közterületre kihelyezni, hogy az a jármű és a gyalogos forgalmat ne akadályozza, a zöldterületeket és a növényzetet ne károsítsa, illetve ne járjon baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével, a begyűjtő szállítóeszköz által jól megközelíthető legyen
(4)
Karácsonyfa gyűjtése A Közszolgáltató a karácsonyi ünnepeket követően a lakossági gyűjtőedényzet mellé kihelyezett karácsonyfákat külön díj felszámolása nélkül szállítja el. A elkülönített hulladékgyűjtéssel kapcsolatos szabályok 30.§
(1)
A környezet fokozott védelme, a hulladék összetevők újrafeldolgozásának, visszanyerésének elősegítése, az energetikai hasznosítás előmozdítása érdekében a képviselő- testület a helyi feltételekhez igazodva teszi elérhetővé a hulladékok elkülönített, a hasznosítási lehetőségeknek megfelelő (elkülönített) begyűjtésének kombinált rendszerét.
(2)
A települési szilárd hulladék elkülönített gyűjtésével, illetve begyűjtésével összefüggő tevékenységek teljesítéséhez szükséges feltételeket az önkormányzat a Közszolgáltató közreműködésével biztosítja. Az önkormányzat az elkülönítetten gyűjtött hulladékok begyűjtésének bonyolítása érdekében a tulajdonát képező a hulladékgyűjtő pontot Közszolgáltatónak üzemeltetésre átadja, valamint népszerűsíti a Közszolgáltató által szervezett elkülönítetten gyűjtött hulladékok begyűjtését.
(3)
A lakosság a települési szilárd hulladék más összetevőitől elkülönítetten gyűjthető, fehér és színes üveget a hulladékgyűjtő ponton, a műanyag palackot és papírt a Közszolgáltató által működtetett hulladékgyűjtő ponton, valamint a “házhoz menő elkülönített gyűjtés” szállítás
napján az ingatlana előtt a Közszolgáltató által biztosított hulladékgyűjtő zsákba a megfelelő műanyagot jogosult elhelyezni. (4)
A papírhulladék (kartondobozok (lapítva), színes vagy fekete-fehér újság, folyóirat, katalógus, prospektus, füzet, könyv, írógéppapír, papírzacskó kötegelve a zsák mellet elhelyezhető. A hulladékot a kijelölt helyen - a Közszolgáltató előírásaira is tekintettel - úgy kell elhelyezni, hogy az más hulladékfajtával ne keveredjen és a környezetet ne szennyezze.
(5)
Az 500 m²-t meghaladó eladótérrel rendelkező kereskedelmi rendeltetésű létesítményhez elkülönített hulladék gyűjtésére alkalmas helyet kötelező kialakítani a létesítmény telkén belül.
31.§ (1)
A elkülönített gyűjtésben résztvevő ingatlantulajdonos a “házhoz menő elkülönítetten gyűjtött” hulladékgyűjtési szolgáltatásért és a hulladékgyűjtő pont igénybe vételéért külön díjat nem köteles fizetni, azonban ez a körülmény nem mentesíti az egyébként is esedékes rendszeres közszolgáltatási díj megfizetése alól.
(2)
A hulladékgyűjtő pont használata esetén a hulladéknak az elhelyezés céljára szolgáló helyre történő szállításáról az ingatlantulajdonos gondoskodik.
(3)
Az elkülönítetten gyűjtött hulladék elhelyezésére szolgáló Közszolgáltató köteles gondoskodni.
(4)
Az elkülönítetten gyűjtött hulladék elhelyezéséről és a hulladékgyűjtő pont használatának rendjéről a Közszolgáltató rendszeresen köteles tájékoztatást adni az ingatlantulajdonosoknak.
(5)
Az elkülönített gyűjtés alá tartozó hulladék fizikai előkezelésről a Közszolgáltató gondoskodik. Az elkülönítetten begyűjtött települési szilárd hulladék hasznosítható összetevőinek előkezelése, hasznosításra előkészítése hulladékkezelő telepen végezhető. A hulladékgyűjtő ponton elhelyezett gyűjtőedényzet szükség szerinti ürítését, a hulladék válogatását és kezelését a Közszolgáltató végzi.
(6)
Jogosult a Közszolgáltató az így gyűjtött hulladék értékesítésére is. Az elkülönítetten gyűjtött hulladék értékesítéséből befolyó tiszta bevételét a hulladékszállítási díj megállapítására vonatkozó javaslata során köteles díjcsökkentő tényezőként számításba venni.
zsákok biztosításáról a
A hulladék tárolásával kapcsolatos szabályok 32.§ (1)
A településen keletkező hulladékot úgy kell tárolni, gyűjteni, hogy az ne szennyezze a talajt, levegőt, felszíni és felszín alatti vizeket, illetve ne okozzon fertőzésveszélyt. Ennek és a terület elszennyeződésének megakadályozása érdekében: a) a keletkező hulladékokat veszélyességi fokuknak megfelelően kell kezelni, tárolni, illetve ártalmatlanítani; b) a város területén veszélyes hulladék végleges tárolása tilos; c) kommunális és ipari hulladék a kijelölt regionális telephelyen ártalmatlanítandó, a veszélyes hulladékok elszállítandók, az üzemi telephelyen kívüli hulladéktárolás tilos.
(2)
Folyékony vagy szilárd hulladék a település közigazgatási területére más területekről nem hozható be sem tárolás, sem ártalmatlanítás, sem pedig újrafelhasználás céljából.
(3)
Engedély nélküli hulladéklerakás esetén a lerakott hulladék elszállítására, hasznosítására, ártalmatlanítására, és a lerakás helyén okozott szennyezés felszámolására vonatkozóan a
hulladékgazdálkodásról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény és annak végrehajtási rendeletei irányadók. (4)
Bármilyen anyag szabadban történő tárolása magánterületen is csak megfelelő műszaki védelemmel, az anyagra vonatkozó deponálás szabályainak megfelelően történhet. A nem megfelelően, a környezetet potenciálisan veszélyeztető módon tárolt anyagok hulladéknak minősülnek, így rá a (1)-(3) bekezdés szabályai irányadóak. V. FEJEZET KÖRNYEZETVÉDELMI RENDELKEZÉSEK A levegőminőség védelmére vonatkozó szabályok 33.§
(1)
A levegőt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól, amely azt – vagy közvetítésével más környezeti elemet – sugárzó, folyékony, légnemű vagy szilárd anyaggal, minőségét veszélyeztető módon, illetve egészséget károsító módon terheli.
(2)
A légszennyezettség imissziós határértékeit a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.
(3)
Porképző vagy könnyen lesodródó anyagokat csak rögzített ponyvával, vagy nedvesített állapotban szabad szállítani. Építésnél, tatarozásnál, bontásnál és az úttest felbontásánál, és szolgáltatási tevékenység folytatásából keletkezett por, és annak terjedését meg kell akadályozni. Bűzös anyagot csak légmentesen lezárt tartállyal felszerelt járművön szabad szállítani. Égetésre vonatkozó szabályok 34.§
(1)
A lakosság egészségének és a környezet tisztaságának védelme érdekében a kerti zöldhulladékot (növényi eredetű száraz hulladék ) elsősorban komposztálni kell, égetéssel csak a nem komposztálható (nem lebomló)-, illetve a komposztálásra alkalmatlan kerti zöldhulladék (növényi eredetű száraz hulladék ) ártalmatlanítható.
(2)
A nem komposztálható, illetve a komposztálásra alkalmatlan kerti zöldhulladék (növényi eredetű száraz hulladék ) égetése április 15-e és május 15-e között pénteki napokon illetve az önkormányzat által megszervezett várostakarítási napokon megengedett.
(3)
Az égetést a reggeli és esti talaj közeli levegőréteg hőmérsékleti változásai miatt 8 és 17 óra között lehet elvégezni.
(4)
Az (1) bekezdésben meghatározott kerti zöldhulladék (növényi eredetű száraz hulladék ) a tűzvédelmi előírások szigorú betartása mellett, csak nagykorú cselekvőképes személy felügyeletével, száraz állapotban égethető el: a) Az égetésre kerülő kerti zöldhulladék (növényi eredetű száraz hulladék ) nem keverhető egyéb hulladékokkal nem tartalmazhat kommunális, ipari eredetű vagy veszélyes hulladékot (pl. műanyag, üveg, illetve sörös palack, gumiféleségek, csomagoló- és festékanyagok, fémtárgyak, stb.). b) Az égetés folyamatának gyorsítására éghető folyadék (benzin, gázolaj stb.) légszennyező, vagy bűzös segédanyag nem alkalmazható.
c) A füstképződés csökkentése érdekében a kerti zöldhulladékot (növényi eredetű száraz hulladék ) előzetesen szikkasztani, szárítani kell, és az eltüzelés csak folyamatosan kis adagokban történhet. d) A kerti zöldhulladék (növényi eredetű száraz hulladék ) égetését úgy kell elvégezni, hogy a környezetét erősen zavaró, ingerlő (füst, bűz, pernye, hőterhelés) hatása ne álljon fenn, az tűzés robbanásveszélyt ne jelentsen, a személyi biztonságot és az emberi egészséget ne veszélyeztesse, vagyoni és környezeti kárt ne okozzon. e) Amennyiben az égetéssel járó hatásokat (füst, bűz, pernye, hőterhelés) felerősítő időjárási körülmény alakul ki, az égetést be kell fejezni. f) A kerti zöldhulladék (növényi eredetű száraz hulladék ) égetésének helyszínén olyan eszközöket, illetve felszerelést kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható, így különösen kerti locsolótömlőt, vagy legalább 30 l vizet edényben, tűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket, lapátot, ásót, vasvillát vagy egyéb kézi szerszámot stb. g) A tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról az égetést végző köteles gondoskodni. Az égetés befejezésével a tüzet el kell oltani és a parázslást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal - meg kell szüntetni. (5)
Erősen párás, ködös időben, erős szél (15 km/óra) esetén tilos az égetés. Égetést kizáró körülménynek kell tekinteni, ha az arra illetékes szerv tűzgyújtási tilalmat rendelt el. Tilos a növényi eredetű kerti hulladék égetése hivatalok, egészségügyi és gyermekintézmények, kulturális intézmények, nyitott sportlétesítmények 100 m-es környezetében, az intézmény működési ideje alatt.
(6)
Az égetéshez tüzet rakni csak biztonságos, jól kialakított tűzrakó helyen és módon, a szomszédos telken lévő épületektől legalább 10 m, saját telken lévő épülettől 5 m távolságban, a kerítéstől minimum 3 m-re állandó felügyelet mellett szabad. Égetni csak úgy szabad, hogy a keletkező hő és füst a környéken lévő zöld növényeket, fát, bokrot ne károsítsa.
(7)
Kültéri, szabadtűzön való sütés csak a tűzrendészeti, tűzvédelmi előírások betartásával és csak arra kiépített vagy kijelölt helyen végezhető úgy, hogy az a szomszédos ingatlanok lakóit, használóit ne zavarja.
(8)
Szabadban (vagy nyílt téren) a tüzet őrizetlenül hagyni nem lehet és veszély esetén – vagy ha arra már szükség nincs – a tüzet azonnal el kell oltani.
(9)
A hatóságilag elrendelt általános tűzrakási tilalom alól a rendelet nem ad felmentést.
(10) Lábon álló növényzet, tarló égetése a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 27§ (3) bekezdése alapján tilos. (11) Az égetésre vonatkozó rendelkezések betartását a Közterület Felügyelet ellenőrzi. A háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabályok 35.§ (1)
A háztartási tüzelőberendezések és azok tartozékainak rendeltetésszerű használatáról, azok időszakosan esedékes ellenőrzési, illetve karbantartási munkáinak elvégzéséről a berendezés tulajdonosa köteles gondoskodni a légszennyező anyagok káros mértékű kibocsátásának csökkentése érdekében.
(2)
Az egyedi fűtéssel (500 kW névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelő- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezéssel) rendelkező lakóházakban a megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad elégetni.
(3)
A tüzelőanyag ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festékmaradékot, egyéb veszélyes hulladékot nem tartalmazhat. Háztartási energiatermelő berendezésben vegyileg kezeletlen tűzifa, szén, földgáz, PB-gáz, fűtőolaj égethető csak el.
(4)
Háztartásban, kis mennyiségben keletkező papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésekben történő égetése engedély nélkül végezhető.
(5)
Szilárd halmazállapotú tüzelőanyagok száraz állapotban tüzelhetők.
A vízminőség-védelem helyi előírásai 36.§ (1)
A vízbázisok védőterületén belüli bármilyen használatot és beavatkozást csak a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet figyelembevételével és a vízbázis kijelölését elrendelő határozatnak megfelelően, továbbá jelen rendelet együttes betartásával szabad folytatni, melynek során különös figyelemmel kell lenni az alábbiakra : a) olyan földmunkával járó beavatkozás, építési tevékenység, vagy területhasználat, mely a vízbázisok védőterületét a talaj szennyeződése szempontjából veszélyeztetné, nem folytatható; b) szennyeződéseket vagy a vízbázist érintő veszélyeztető folyamatot a tulajdonosnak meg kell szüntetnie.
(2)
A talaj- és talajvíz védelme érdekében a vízminőség biztosítását szolgáló magasabb rendű jogszabályok betartása mellett különösen az alábbi rendelkezések betartása szükséges: a) Vízelvezető árkokba, felszíni kisvízfolyásokba, kutakba, tóba, szennyvizet, vagy egyéb ipari szennyezettségű vizet bevezetni még tisztított formában is tilos. Az ilyen bekötéseket, szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvízbevezetéseket meg kell szűntetni. b) Eldugulás vagy rongálás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűzés robbanásveszélyes anyagot) a csapadékvíz-elvezető árokba szórni, beleönteni, beleseperni, vagy bevezetni nem lehet. c) Csapadékvizet árokba, kisvízfolyásba bevezetni csak hordalékfogó műtárgyon keresztül szabad. d) Csak a szennyezetlen csapadékvizek szikkaszthatók el vagy vezethetők el a befogadóba. A felszínen - pl. parkoló felületen, kültéri raktározó felületeken - összefolyó csapadékvizek szennyezésének (pl. olajszennyezés, egyéb folyékony vagy szilárd környezetkárosító anyag, hordalék) potenciális veszélye esetén az összegyűjtött csapadékvíz közcsatornába juttatása csak előtisztító berendezés (pl. olajfogó) alkalmazása mellett megengedett. e) Közvetlen az élőfolyásba ipari eredetű hűtővíz csak a hatóságok által előírt megfelelő előkezelés után, vízjogi létesítési engedély alapján – az abban előírtak szigorú betartásával – vezethető be.
(3)
Az időszakosan vízállásos és a fakadóvizes területek, vízmosások terepszintjének jelentős változtatása tilos.
(4)
A település közterületein gépjárművet, munkagépet mosni tilos.
(5)
A település területén levő ingatlanokon kizárólag zárt, szivárgásmentes tárolóban lehet növényvédő szert, illetve műtrágyát tárolni.
(6)
Telekalakítási és területrendezési munkák során az élő és a felszín alatti vizek minőségét veszélyeztető anyagok felhasználása tilos.
(7)
A forrás: a) a forrás és közvetlen környezetékben való mindennemű beavatkozás és tevékenység a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény rendelkezéseinek betartásával végezhető, továbbá b) megfelelő biztonsági védelméről a telek tulajdonosának kell gondoskodnia;
c) megközelítését biztosítani kell; d) vizeit a telek tulajdonosa köteles a megfelelő vízelvezető rendszerbe juttatni, annak érdekében, hogy a talajba szivárgó vizek a talaj és a környező épületek állagát ne veszélyeztessék. Amennyiben a vízelvezetés csak több telket érintően oldható meg, úgy a telkek tulajdonosai az átvezetést tűrni kötelesek. e) a források és forrásfoglalások 20 m-es körzetén belül - a forrásfoglalás műtárgyai, kútépítményei kivételével - olyan építményt, mely a forrás táplálását, megközelítését, vagy víztisztasági állapotát veszélyeztetné, nem lehet elhelyezni. (8)
Felszíni vizek védőövezetének előírásai: a) patak védősávja a partéltől számítva aa) beépítésre nem szánt területeken 25 m, ab) beépítésre szánt területeken 10 m. b) tavak mentén a partéltől számítva ba) Luppa-tó külső védősávja 100 m, bb) Omszk-tó külső védősávja 40 m, bc) belső védősáv 10 m. c) Duna mentén 100 m.
(9)
A (8) bekezdésben rögzített védőövezeteken belül: a) Tilos tartósan, vagy ideiglenesen az élő szervezetekre káros, illetve a vízre és a talajra szennyező hatású vegyszert tárolni, állattartó építményt elhelyezni, szerves trágyát, illetve bármilyen típusú hulladékot tárolni. b) A tavak külső védőövezetében épületet létesíteni csak teljes közművesítéssel való ellátás esetében lehet. Szennyvízelvezetéssel kapcsolatos szabályok 37.§
(1)
A szennyvizek és tisztított szennyvizek szikkasztása tilos.
(2)
A talaj és a talajvíz védelme érdekében, amennyiben a telek előtt közműves szennyvízelvezető csatorna (közcsatorna) van, csak a közcsatornára való rákötéssel szabad szennyvíz megjelenését feltételező építményt elhelyezni.
(3)
A 26/2013 (XII.20.) Önk. rendelet (Helyi Építési Szabályzat – HÉSZ) által meghatározott területeken, a közcsatorna hálózatának kiépítéséig, a szennyvizeket ellenőrzötten vízzáró szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni, a) az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállíttatni, melynek időszakonként szükséges elvégzéséről az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni és azt szükség esetén köteles számlákkal igazolni;
(4) A vízzáró szennyvízgyűjtő medencéből a szennyvíz szükség szerinti folyamatos elszállíttatásáról a tulajdonosnak kell gondoskodni, melyet köteles számlákkal igazolni. (5)
A közcsatorna hálózat kiépítését követően: a) Az átmenetileg engedélyezett közműpótlót meg kell szüntetni és az érintett ingatlanon a teljes vagy legalább elégséges közművesítés feltételeit biztosítani kell; b) A szennyvízgyűjtő medence megszüntetéséről és ártalmatlanításáról a tulajdonosnak gondoskodni kell; amennyiben az épület létesítésekor fennálló rendelkezések alapján az engedélyezett közműpótló nem a szennyvízelhelyezést átmenetileg biztosító közműpótlóként került megépítésre, annak megszüntetése és a teljes közművesítés biztosítása a közcsatorna kiépülése után nem kötelező, de a környezetvédelmi szempontok érvényesítése érdekében ajánlott.
(6)
Vállalkozási, gazdasági, ipari tevékenység esetén (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is) a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak
meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel a megengedett szennyezettség mértékéig - elő kell tisztítani. (7) A szabályozási terven jelölt szennyvízgyűjtő hálózatra telepített szennyvízátemelő védőtávolsága a) A szennyvízgyűjtő hálózatra telepített, bűzzáróan kivitelezett szennyvízátemelő műtárgy 20 mes, b) szagtalanító nélkül 150 m-es. amelytől eltérni egyedi technológiai beavatkozás után lehet. (8)
A (7) bekezdés szerinti védőtávolságon belüli területhasznosításra korlátok vonatkoznak. a) a beépítésre szánt területen a védőtávolság által érintett területen a végezhető tevékenység korlátozását az illetékes szakhatóság állapítja meg. b) A beépítésre nem szánt területre eső védőtávolsággal érintett területen belül élelmiszer és gyógyszer alapanyag nem termelhető, élelmiszer, gyógyszer nem állítható elő, nem tárolható, nem csomagolható és nem forgalmazható.
(9)
Szennyvíztisztító telep (használatbavételi engedélyében rögzítésre kerülő) védőtávolságán belülre a szennyvízátemelő védőtávolságára vonatkozó (7) bekezdés előírásai vonatkoznak.
(10) Állattartás esetén a keletkező szennyvizeket, trágyát és trágyalét zártan, fedetten úgy kell gyűjteni és elhelyezni, hogy azok a felszíni és felszín alatti vizeket ne szennyezzék. Zaj- és rezgés elleni védelem helyi előírásai 38.§ (1)
Hangosító berendezést használó rendezvények tartása a település területén engedélyköteles. Ezekre a zajterheléssel járó rendezvényekre engedélyt a polgármester adhat ki. Az erre vonatkozó kérelmet a zajt okozó rendezvény előtt minimum 5 munkanappal be kell nyújtani.
(2)
Zajterheléssel járó rendezvények estén figyelemmel kell lenni a környezeti zaj- és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Zr.) előírásaira.
(3)
Nagy zajhatással járó építési, szerelési, kertépítési, és kertfenntartási, illetve háztartási munkák munkanapokon 8.00 és 19.00 óra között, szombaton 9.00 és 17.00 óra között végezhetőek. Ilyen tevékenység vasárnap, illetve ünnepnapokon csak a jegyző külön engedélyével végezhető.
(4)
Zaj- és rezgésvédelem érdekében szükség esetén zajvédő fal, véderdősáv, vagy zajvédő terepalakulat (domb, sánc) létesítendő. A zajvédelmi létesítmény elhelyezése során a HÉSZ ide vonatkozó előírásait be kell tartani.
(5)
A forgalomból származó zaj- és rezgés ellen a Budai út és a Damjanich utca menti házsorok esetében a passzív akusztikai védelem technológiai eszközeit kell alkalmazni.
(6)
A kereskedelmi, illetve reklámcélú hangkeltés a település lakó, üdülő, rekreációs és településközponti vegyes területein csak a jegyző engedélyével végezhető.
Föld- és talajvédelem előírásai 39.§ (1)
A földmozgatással járó munkavégzések során: a) a felső humuszos szintet (felső 30 cm) külön kell letermelni és deponálni, b) a földmozgatás, majd a végleges elhelyezése során a külön tárolt humuszos szintet a kiporzás ellen védeni kell (takarással, fű telepítéssel, nedvesítéssel) ellátni,
c) az építési tevékenység befejezésekor a humuszos feltalajt helyben kell legfelső rétegként elteríteni, d) feleslegben maradó humuszos feltalajt a területről elszállítani csak a talajvédelmi hatóság nyilatkozata alapján szabad. (2)Az építési terület kialakítása, építési munka végzése során a környezetet károsító anyagokat a terület-előkészítés során el kell távolítani, a feltöltés nem tartalmazhat környezetet károsító anyagokat. (3)A talaj védelme érdekében: a) Folyékony- és veszélyes hulladékot, növényvédő szert, műtrágyát, síkosságmentesítési anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt, a tárolt anyaggal nem reakcióképes tárolóban szabad tárolni. b) Veszélyes hulladékok keletkezésével járó tevékenység csak az illetékes szakhatóságok előírásainak megfelelően folytatható. c) Veszélyes hulladék tárolása – az elszállításig a keletkezés helyén történő szakszerű átmeneti tárolás kivételével – nem megengedett. d) Telken vagy közterületen szennyezett talaj átmenetileg sem tárolható, annak kitermelése után a folyamatos elszállításáról a terület tulajdonosa köteles gondoskodni. e) Új épület elhelyezése, meglévő épület rendeltetésének megváltoztatása csak az esetleges talajszennyezettség megszüntetésének feltételével, az illetékes szakhatóság előírása szerint megengedett. f) Elhullott állat kezelése, ártalmatlanítása, elföldelése a 45/2012 (V.8.) VM rendelet előírásainak megfelelően lehetséges. (4)
A lejtős és laza feltalajú mezőgazdasági területek művelése során az eróziós és deflációs károk megelőzésével és kiküszöbölésével kell a talajvédelmet biztosítani.
(5)
A HÉSZ szabályozási tervén feltüntetett erózióveszélyes területeken, továbbá partfalak, vízmosások területén, illetve suvadásos területen tilos a természetes növénytakaró felszámolása.
(6)
Partfalak, vízmosások, suvadásos és erózióveszélyes területek biztosítását a) elsődlegesen növényzettel kell megoldani, vagy b) amennyiben a növényzettel való biztosítás nem lehetséges, a mesterséges partfalvédelem kizárólag természetes (elsősorban budakalászi és ürömi) kővel, esetleg beton hátfallal erősített terméskő fallal történhet, c) a vízmosások, suvadásos területek mesterséges megkötésére növényi eredetű építőanyagok (rőzseköteg, -fonat, farönk) használható.
VI. FEJEZET AZ ÁLLATTARTÁS RENDJE Általános előírások 40.§ (1)
Állattartás csak mások nyugalma és jogos érdekeinek tiszteletben tartása mellett történhet.
(2)
Az állattartóknak az állatok tartásával kapcsolatos állategészségügyi és közegészségügyi, valamint egyéb ágazati jogszabályokat be kell tartani.
(3)
A gazdátlan, kóbor ebek befogásáról és gyepmesteri telepre történő szállításáról a gyepmester az önkormányzattal kötött külön szerződés szerint gondoskodik.
(4)
Amennyiben az állat a közterületet szennyezi, az állattartó köteles azt haladéktalanul eltávolítani.
(5)
Kutya közterületen csak pórázzal vezetve tartózkodhat (kivéve a kutyafutattót). Amennyiben a kutya természete megkívánja, úgy a kutya közterületen tartózkodásakor szájkosarat szükséges használni.
(6)
Az állattartók kötelesek állataikat oly módon zárva tartani, hogy azok a közterületre, valamint más magánterületére ne tudjanak átjutni.
(7)
A közterületen elpusztult állat tetemének elszállításáról annak tulajdonosa köteles azonnal, de legkésőbb 8 órán belül gondoskodni. Amennyiben az állat tulajdonosa nem deríthető fel, úgy az elszállításáról a gyepmester gondoskodik.
(8)
Az állat tulajdonosa az elhullott állatot, vetélt magzatot, magzatburkot annak elszállításáig köteles zárt helyen, zárható tárolóeszközben tárolni, vagy ártalmatlanítani, elföldelni a 45/2012 (V.8.) VM rendelet előírásainak megfelelően.
(9)
Elhullott állatot, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni nem szabad.
(10) A kóbor és közterületen felügyelet nélkül hagyott ebek befogása a gyepmester feladata. Haszonállat tartása 41.§ (1)
A haszonállat-tartás céljára szolgáló létesítmény építése, bővítése esetén betartandó védőtávolságok a) Szarvasmarha és rokon fajai, ló és rokon fajai tartására szolgáló létesítmény esetén: lakóépülettől 10 m, ásott, fúrt kúttól 15 m b) sertés és rokon fajai tartására szolgáló létesítmény esetén: lakóépülettől 6 m, ásott, fúrt kúttól 15 m c) baromfi és rokon fajai tartására szolgáló létesítmény esetén: lakóépülettől 6 m, ásott, fúrt kúttól 10 m d) trágyatároló kialakítása: lakóépülettől 10 m, ásott, fúrt kúttól 15 m
(2)
Az állatok elhelyezésére szolgáló gazdasági udvart a lakóháztól, illetve annak kertjétől kerítéssel kell elválasztani, és azt rendszeresen tisztán kell tartani.
(3)
Az állattartás céljára lekerített udvar nem csatlakozhat közvetlenül a szomszédos ingatlanhoz, ha nincs tömör kerítés a kettő között. Ilyenkor a kerítéstől számítva legalább 1 méteres sávot szabadon kell hagyni, amit sövénnyel kell beültetni.
(4)
Az állatok tartására, elhelyezésére szolgáló helyiségeknek könnyen tisztán tarthatónak kell lenniük, azokat szükség szerint, de legalább naponta takarítani kell. Szükség szerint, de legalább állományváltáskor gondoskodni kell a helyiségek, fertőtlenítéséről. Az egészségre ártalmas rovarok és rágcsálók irtását folyamatosan szükséges elvégezni.
(5)
Trágya, trágyalé a központi szennyvízgyűjtő rendszerbe semmilyen módon nem kerülhet be.
(6) A trágyát, a trágyalét az istállóból, ólból folyamatosan ez előre elkészített trágya vagy trágyalétárolóban kell elhelyezni, úgy hogy a trágya vagy a trágyalé a saját és a szomszédos ingatlanok, épületek, és egyéb építmények rendeltetésszerű használatát ne akadályozza, azok állapotát ne veszélyeztesse, illetőleg a környezetre káros hatást ne fejtsen ki (pl.: légszennyezés, szivárgás).
(7) Állattartásból eredő mindennemű trágya és trágyalé tárolása csakis zárt, szivárgásmentes tárolóban történhet, haszonállat tartása esetén a trágyakezelésnek zárt rendszerben kell történnie. A trágyatárolót úgy kell méretezni, hogy az minden esetben megfelelő kapacitással rendelkezzen. (8) Az állattartásra szolgáló építmények szellőzőnyílásait a saját udvar felé kell kialakítani. (9)
Haszonállatokat közterületeken, játszótereken legeltetni tilos. Ebnyilvántartás 42.§
(1)
Az eb tulajdonosa köteles a jelen rendelet 8. sz. mellékletét képező adatlapon meghatározott adatokat az önkormányzat rendelkezésére bocsátani. A háromévenként megtartott összeírások adatszolgáltatási határideje a tárgyév június 30. napja.
(2)
Az önkormányzat az adatszolgáltatási határidőt két hónappal megelőzően a helyi újságban a bevallásra szolgáló adatlapot valamennyi háztartásba, a kitöltésre szóló tájékoztatóval együtt eljuttatja, valamint ugyanezeket az Önkormányzat honlapján külön is közzéteszi.
(3)
Az adatszolgáltatás alapján a (1) bekezdésbe foglalt adatszolgáltatási határidőt követő három hónapon belül a jegyző összeállítja a város elektronikus ebrendészeti nyilvántartását, mely lakcímek szerinti bontásban tartalmazza a háztartásban tartott eb(ek) jelen rendelet 8. számú mellékletében meghatározott adatait, illetve azt, ha a háztartásba ebet nem jelentettek be.
(4)
A közterület-felügyelő, a gyepmester és az állattartással foglalkozó ügyintéző jogosult a közvagy magánterületen tartózkodó állat transzponderét elektronikus módon leolvasni.
(5)
A jegyző állatvédelmi hatósági jogkörében eljárva jogosult az adatszolgáltatást elmulasztó eb tulajdonosokkal szemben bírságot kiszabni.
VII. FEJEZET RENDELKEZÉSEK AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPJÁRÓL A Környezetvédelmi Alap célja, rendeltetése 43.§ (1)
A Környezetvédelmi Alap célja a Budakalász Város Önkormányzat Képviselő-testülete a feladatés hatáskörébe tartozó helyi környezet- és természetvédelmi kötelezettségek, feladatok hatékonyabb teljesítése.
(2)
Az Alap megnevezése: Budakalász Város Önkormányzatának Környezetvédelmi Alapja.
(3)
Az Alap rendeltetése, hogy fedezetet biztosítson: a) a környezeti ártalmak és károsítások pontos feltárásához, megelőzéséhez, mérsékléséhez és felszámolásához; b) a település környezetminőségének javításához, az emberhez méltó, egészséges és esztétikus környezeti állapot megteremtéséhez; c) környezetkímélő technológiák és tevékenységek támogatáshoz; d) a zöldfelületek védelméhez és fejlesztéséhez; e) a környezet- és természetvédelmi tudatformáláshoz, ismeretterjesztéshez, oktatáshoz és neveléshez.
Az Alap bevételi forrásai és annak felhasználása 44.§ (1)
Bevételi források: a) az Alap lekötéséből származó kamatbevételek, b) az állampolgárok, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek által az Alap részére történő önkéntes befizetések. c) területileg illetékes környezetvédelmi hatóság által az önkormányzat közigazgatási területén jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság összegének meghatározott része, d) a környezetterhelési díjak és igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része, e) az önkormányzat bevételeinek környezetvédelmi célokra elkülönített összege, f) a jogerősen kiszabott környezetvédelmi, és természetvédelmi birság teljes összege, g) talajterhelési díj (2003 LXXXIX. tv 21/B §(2) bekezdés) h) benyújtott pályázatokon elnyert összegek i) 1995 LIII. tv 58 § (6) bekezdés alapján az önkormányzatot arányosan megillető bevétel j) fakivágás kompenzációs része
(2)
Az Alap bevételeit a város környezetvédelemi problémáinak megoldására és természetvédelmi céljainak megvalósítására, különösen a következő célokra lehet felhasználni: a) a város polgárai életminőségét javító környezetvédelmi intézkedések, programok elősegítése; b) a környezet- és természetvédelmi tárgyú oktatások, szakmai programok, előadások költségeinek fedezésére; c) a környezeti állapot elemzésére, adatgyűjtésre, mérésre, környezetvédelmi információs rendszer működtetésére; d) az önkormányzat környezetvédelmi tárgyú pályázataihoz szükséges saját pénzügyi forrás biztosítására; e) az azonnali beavatkozást igénylő környezeti károk, illetve a környezeti veszélyeztetés elhárításának költségeire.
(3)
Az Alap bevételei más célra még átmenetileg sem vonhatók el.
(4)A (2) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben legfeljebb az Alap 10%-a használható fel. (5)Az Alapból a környezet közvetlen veszélyeztetésének elhárítására szolgáló beavatkozások költségeire 10% tartalékot kell képezni. Ha a környezeti kár okozója vagy veszélyeztetője ismert, vagy ismertté válik, a (2) bekezdés e) pontjában foglalt kár vagy veszélyhelyzet elhárításának megelőlegezett költségeit kártérítési igényként érvényesíteni kell.
Az Alap kezelése 45.§ (1)A Képviselő-testület a költségvetésről szóló rendeletben évente határozza meg külön címen az Alap bevételi és kiadási tervszámait. (2)A Képviselő- testület évente a zárszámadásról szóló rendeletben dönt az Alap felhasználásának elfogadásáról. (3)A Képviselő-testület irányelvei és meghatározott éves céljai alapján a dönt az Alap felhasználásáról. (4)Az Alap bevételeit és az Alap terhére történő kifizetéseket elkülönített számlán kell vezetni és nyilvántartani. Az Alap bevételeiből kell fedezni a kezelésével járó költségeket.
Záró rendelkezések 46.§ (1) A Rendelet 2015. január 1. napján lép hatályba. (2) Hatályát veszti Budakalász Város Önkormányzat Képviselő-testületének -
a közterületek rendjéről szóló 12/2004.(IV.30.) önkormányzati rendelete,
-
az állattartás szabályozásáról szóló 30/2012.(X.26.) rendelete,
-
a helyi hulladékkezelési közszolgáltatás rendjéről, a települési szilárd hulladék összegyűjtésére, elszállítására és ártalommentes elhelyezésére vonatkozó helyi közszolgáltatás kötelező igénybevételéről és a közszolgáltatás díjának megállapításáról szóló 41/2012.(XII.28.) számú rendelete. Rogán László polgármester
dr. Molnár Éva jegyző
Záradék: A rendeletet a Képviselő-testület a 2014. december 18-ai ülésén fogadta el, kihirdetése 2014. december 19-én megtörtént. dr. Molnár Éva jegyző
1.
2. melléklet/1 Részben védett területek törésvonalainak koordinátapontjai
2. melléklet/2 Részben védett területek törésvonalainak koordinátapontjai
2. melléklet/3 Részben védett területek törésvonalainak koordinátapontjai
3. sz. melléklet
TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSI TERV BUDAKALÁSZ VÁROS HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEIRE
A kezelési terv külön dokumentumban található.
4. sz. melléklet EGYEDI TÁJÉRTÉK KATASZTER külön dokumentumban található
5. sz. melléklet Alkalmazható gyűjtőedény típusok: 1) Szabványkuka 60 literes 120 literes 240 literes 1.100 literes bobr edény 2) A Közszolgáltató egyedi jelölésével ellátott köztisztasági 120 literes zsák 3) Egyéb olyan hulladék tárolására alkalmas tárgy, amelyet a Közszolgáltató elfogad.
6. sz. melléklet Elkülönített hulladékgyűjtő pont helyszíne Budakalászon: Klinger Henrik u. Hrsz: 1291/25volt Lenfonó gyár területe Edényzet: 4,5 m³-es konténerek (közterületrõl begyûjtött települési szilárd hulladék tárolására szolgál) 6 m³-es konténerek (építési, bontási hulladék tárolására szolgál) 1,1 m³-es zárt konténerek (gyűjtőedények) (települési hulladék hasznosítható összetevői tárolására szolgál) 7 m³-es konténerek (zöldhulladékok tárolására szolgál) A Hulladékgyűjtő ponton elkülönítetten gyűjthető hulladékok: • szilárd települési hulladék hasznosítható (EWC 15 és 20 főcsoport hulladékai) összetevőin belül (elkülönítetten gyűjtött hulladékok): műanyag, papír, üveg, alumínium, fém • · lakosságnál keletkező 1 m3-t nem meghaladó építési, bontási hulladékok (EWC 17 főcsoport hulladékai). • lakosságnál normál életvitel során keletkező gumiabroncs (EWC 160103) • lakosságnál normál életvitel során keletkező sütő olaj: (EWC 200126) • lakosságnál normál életvitel során keletkező elektromos és elektronikai berendezések: (EWC 200135 200136) • Hulladékgyűjtő pont: Nyitva tartás: Csütörtök 14 00 – 18 00 Péntek 14 00 – 18 00 Szombat 8 00 – 12 00 “
7. sz. melléklet Az alábbi EWC 200307 kódszámú hulladékok gyűjthetőek be a lomtalanítás során: -
bútorok (asztalok, székek, szekrények, matracok) fából készült használati tárgyak, amelyek méretüknél fogva nem helyezhetőek el a gyűjtőedénybe szőnyegek, textil, ruhanemű műanyag padlók, kerti bútorok, elhasznált kerti medencék nagydarabos műanyagjátékok
Kifejezetten nem tartoznak a lomtalanítás körébe az alábbi hulladékok: -
vegyes települési szilárd hulladék tehergépjármű, munkagép, és a személygépkocsi gumiabroncsok zöldhulladék háztartási elektronikai hulladék veszélyes hulladékok (festékek, hígítók, vegyszerek, fénycsövek, akkumulátorok, elemek) építési törmelékek, bontásból származó anyagok elkülönítetten gyűjthető papír, műanyag és üveg hulladékok
8. sz. melléklet
ADATLAP az ebösszeíráshoz1
1.) Az eb tulajdonosának, ill. tartójának adatai2: Tulajdonos Neve Címe Telefonszá ma4 e-mail címe4 2.) Az eb tartási helye5: …………………………………………………………………….. 3.) Az eb adatai Fajtája Neme Születési ideje Színe Hívóneve Beültetett transzponder sorszáma, beültetés időpontja6 Beültetést végző állatorvos neve, kamarai bélyegzőjének száma Ivartalanítás időpontja6 Ivartalanítást végző állatorvos neve, kamarai bélyegzőjének száma
1
Minden kutyáról külön adatlapot kell kitölteni Az adatok kezelésére az 1998. évi XVIII. tv. 42/B. § (2) bek. jogosítja fel az önkormányzatot 3 Csak akkor kell kitölteni, ha nem azonos a tulajdonossal 4 A tulajdonosnak csak akkor kell megadnia, ha ő az eb tartója is 5 Cím és a tartás jellege (lakás, udvar, kennel stb.) 6 Nemleges választ is kérjük jelezni 2
Ebtartó3
Oltási könyvének száma Oltási könyvet kiállító állatorvos neve, kamarai bélyegzőjének száma Veszettség elleni védőoltás időpontja A használt oltóanyag neve és gyártási száma Az oltást végző állatorvos neve, kamarai bélyegzőjének száma Kisállat-útlevél száma, kiállításának időpontja6 Az útlevelet kiállító állatorvos neve, kamarai bélyegzőjének száma Veszélyessé minősítés időpontja6 Tartási engedély száma, dátuma, kiállító hatóság megnevezése Az eb egyéb jellemzői
Budakalász, 20 ……………………
aláírás
…………………………….
1. számú függelék FAKIVÁGÁSI ENGEDÉLYKÉRELEM a közterületen lévő fás szárú növényekre
A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján fakivágási engedélykérelemmel fordulok Budakalász város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának jegyzőjéhez. Kérelmező neve: …………………………………………………………………. Címe: ……………………………………………………………. Telefonszáma: ………………………………………………………………… A kivágás indoka: :……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………
Az érintett ingatlan címe, az érintett fás szárú növény pontos elhelyezkedése (szöveges leírással vagy rajzos ábrázolással): ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………….. A kivágni tervezett/kivágott fás szárú növény(ek) darabszáma, faja törzsátmérő, törzskörméret (földtől számított 1 méter magasságban): ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… A tervezett / megvalósult kivágás kivitelezésének várható időpontja: ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………… A fás szárú növény(ek) tervezett pótlása: A fa darabszáma, faja, fajtája, a kiültetés helye(szöveges leírással vagy rajzos ábrázolással): ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………….
Fás szárú növény pótlása nem történhet az alábbiakban meghatározott fajok egyedeivel: fehér akác* (Robinia pseudoacacia) amerikai kőris* (Fraxinus pennsylvanica) mirigyes bálványfa* (Ailanthus altissima) cserjés gyalogakác (Amorpha fruticosa) kései meggy (Padus serotina) zöld juhar (Acer negundo) ____________________ Kivéve a kertészeti változatok.
Tudomásul veszem, hogy amennyiben a fás szárú növény pótlása a földrészlet adottsága miatt nem vagy csak részben teljesíthető, és más ingatlanon a pótlás a település beépítettsége miatt nem jelölhető ki, a jegyző a használót kompenzációs intézkedés megtételére kötelezi.
Kelt: ..........................., ..................... ................................................................. kérelmező aláírása
2. számú függelék FAKIVÁGÁSI BEJELENTÉS a magánterületen lévő fás szárú növényekre A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján magánterületre fakivágási engedélyt nem kell kérni. E területen a Korm.R. 5. § (4) bekezdése alapján - a fás szárú növények fenntartása, kezelése illetve telepítése érdekében — a jegyző a használó részére csak kötelezettséget állapíthat meg. A fentiekre tekintettel fakivágási bejelentéssel fordulok Budakalász Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának jegyzőjéhez. Kérelmező neve: …………………………………………………………………. Címe: ……………………………………………………………. Telefonszáma: ………………………………………………………………… A kivágás indoka: :…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………
Az érintett ingatlan címe, az érintett fás szárú növény pontos elhelyezkedése (szöveges leírással vagy rajzos ábrázolással): ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………….
. A kivágni tervezett/kivágott fás szárú növény(ek) darabszáma, faja törzsátmérő (földtől számított 1 méter magasságban): ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… A tervezett / megvalósult kivágás kivitelezésének várható időpontja: ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………… A fás szárú növény(ek) tervezett pótlása: A fa darabszáma, faja, fajtája, a kiültetés helye(szöveges leírással vagy rajzos ábrázolással): ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………….
Fás szárú növény pótlása nem történhet az alábbiakban meghatározott fajok egyedeivel: fehér akác* (Robinia pseudoacacia) amerikai kőris* (Fraxinus pennsylvanica) mirigyes bálványfa* (Ailanthus altissima) cserjés gyalogakác (Amorpha fruticosa) kései meggy (Padus serotina) zöld juhar (Acer negundo) ____________________ Kivéve a kertészeti változatok.
Kelt: ..........................., ..................... ................................................................. kérelmező aláírása
3. melléklet…/.2014.(XII.19.) rendelethez
TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ BUDAKALÁSZ VÁROS HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEIRE
Tervkészítés időpontja: 2014. A terv időtartama: 2014-2024 készítette az L-TEAM Bt. szakértő: dr. Hahn István okleveles biológus, PhD Élővilágvédelmi szakértői engedély száma: Sz-0029/2012 Solymár, 2014. április Cím: 2083 Solymár, Rókus u. 5. Tel/Fax.: 26/630-927 e-mail:
[email protected], honlap: www.hahn.hu/l-team
TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK .................................................................................................... 3 1.1. A tervezési terület azonosító adatai .......................................................................................... 3 1.2. A tervezési terület természetvédelmi rendeltetése .................................................................... 3 1.3. Ingatlan-nyilvántartási adatok ................................................................................................... 4 1.4. A tervezési területre vonatkozó egyéb hatályos előírások ...................................................... 15 2. A tervezési terület állapotának leírása ........................................................................................... 15 2.1. Környezeti elemek .................................................................................................................. 15 2.1.1. Klíma................................................................................................................................ 15 2.1.2. Hidrológia ........................................................................................................................ 16 2.1.3. Felszínalaktan................................................................................................................... 17 2.1.4. Földtan, vízföldtan ........................................................................................................... 17 2.1.5. Talajtan............................................................................................................................. 18 2.2. Élettelen természeti értékek .................................................................................................... 19 2.3. Biológiai jellemzők ................................................................................................................. 20 2.3.1. A tervezési terület biogeográfiai jellemzése, ökológiai folyamatai ................................. 20 2.3.2. A tervezési terület tájtörténete ......................................................................................... 20 2.3.3. Vegetáció ......................................................................................................................... 22 2.3.4. Flóra ................................................................................................................................. 28 2.3.5. Fauna ................................................................................................................................ 30 2.4. Táj- és kultúrtörténeti adottságok ........................................................................................... 36 2.5. Oktatás, kutatás ....................................................................................................................... 36 2.6. Gazdálkodási jellemzők .......................................................................................................... 36 2.6.1. Mezőgazdaság .................................................................................................................. 36 2.6.2. Erdőgazdálkodás .............................................................................................................. 37 2.6.3. Vadgazdálkodás ............................................................................................................... 37 2.6.4. Halászat, horgászat........................................................................................................... 37 2.6.5. Ökoturizmus, üdülés és idegenforgalom, természetvédelmi oktatás és bemutatás .......... 37 2.6.6. Ipar, bányászat ................................................................................................................. 37 3. Természetvédelmi kezelési célkitűzések meghatározása ............................................................... 38 4. Részletes természetvédelmi kezelési terv ...................................................................................... 39 4. 1. Természetvédelmi stratégiák.................................................................................................. 39 4.2. Részletes kezelési előírások .................................................................................................... 39 TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSI TERV .................................................................................. 45 1. TERMÉSZETVÉDELMI CÉLKITŰZÉSEK ........................................................................ 46 2. TERMÉSZETVÉDELMI STRATÉGIÁK ............................................................................ 46 3. TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSI MÓDOK, KORLÁTOZÁSOK ÉS TILALMAK ..... 46 3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak .. 46 Élőhelyek kezelése, fenntartása ................................................................................................. 46 3.2. Művelési ághoz, illetve földhasználati módhoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak ............................................................................................................. 47 6. Bibliográfia és mellékletek ............................................................................................................ 48 A Majdán-patak vízi élővilága ........................................................................................................... 75
2
1. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK 1.1. A tervezési terület azonosító adatai a) Közigazgatási elhelyezkedése, kiterjedése/nagysága A tervezési terület Budakalász (Pest megye) területén helyezkedik el összesített kiterjedésük: 131,1725 ha azon ingatlanok szárazföldi kiterjedésének összterülete, melyet a védelem érint. 129,5468 ha az a terület, melyre a védettség ténylegesen kiterjed. Azonosításra alkalmas név: Budakalász, Duna-parti erdőség helyi jelentőségű természetvédelmi terület Védett Természeti Területek Törzskönyve törzskönyvi száma: l2/l4l/TT/98) b) Országos jelentőségű védett természeti terület esetében a védettségi kategóriája, a Védett Természeti Területek Törzskönyve szerinti törzskönyvi száma és a jogszabályban kijelölt természetvédelmi kezelésért felelős szerv megnevezése: c) Működési területe szerint érintett nemzeti park igazgatóság: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága d) Tervezési területen illetékes természetvédelmi hatóság: Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség e) Tervezési területtel átfedő, európai közösségi jelentőségű, vagy nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó terület megnevezése és sorszáma. HUDI20034-es kódú, „Duna és ártere” nevű, jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület, HUDI2003-es kódú, „Pilis és Visegrádi-hegység” nevű, jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület.
1.2. A tervezési terület természetvédelmi rendeltetése a) A természetvédelmi oltalom alatt álló terület természetvédelmi, tájvédelmi stb. rendeltetése: A védelem célja, hogy az arra érdemes területeken fenntartsa a jelenlegi fajgazdag természetestermészetközeli állapotot, amihez az kell, hogy az érintett területeken gazdasági és egyéb tevékenység csak a természetvédelem céljával összeegyeztethető módon folyhasson. A kezelési terv egyik funkciója hogy a természetvédelmi kezelő részéről kiszámítható kimenetelű döntések legyenek várhatóak. Három egymástól eltérő élőhely van, melyek részben vagy egészükben helyi védelemre mindenképpen érdemesek. 1. A Duna-parton húzódó fehérfüzes galériaerdő sávja, mely tájképileg is jelentős érték. 2. A település belterületétől nyugatra fekvő löszterület, melyen hegylábi szántók és gyümölcsösök helyén kialakult részben természetközeli gyepek és cserjések vannak. Ehhez a típushoz tartozik egy, a Berdó utca déli végénél levő körbezárt erdőfolt, melyben védett fajokban gazdag löszgyep is található.
3
3. A Majdán- és Barát patak levő vízparti élőhelyek védelme, különös tekintettel arra, hogy az elmúlt évtizedek során a patakok vízhozama jelentősen csökken illetve időszkossá vált, mederszakaszok veszítenek „patak-jellegükből” és árokszerűvé váltak. b) A védetté nyilvánítási eljárás alatt álló területek esetében a tervezési terület természetvédelmi, tájvédelmi rendeltetése: c) Európai közösségi és egyéb nemzetközi kijelölésből származó rendeltetés: 1. A Szentendrei-Duna-ágat szegélyező, megmaradt puhafa ligetek fenntartása. 2. A Pilis nyugati hegylábi régiójára jellemző, mozaikos tájhasználatú területeinek megtartása.
1.3. Ingatlan-nyilvántartási adatok A Táblázatban szereplő összes ingatlan Budakalász területére esik, ezért külön oszlopban a településnevet nem szerepeltetjük. hrsz./alrészlet 0105 0110 0111/4 0111/10 0111/11 0111/12 0111/13 0111/14 0111/15 0111/16 0111/17 0111/18 0111/19 0111/20 0111/21 0111/22 0111/23 0111/24 0111/25 0111/26 0111/27 0111/28 0111/29 0111/30 0111/31 0111/32 0111/33 0111/34 0112/38 0112/39 0112/40 0112/41 0112/42 0112/43 0112/44
terület (ha) művelési ág 2,9397 0,7688 0,0205 0,0405 0,0411 0,0173 0,0173 0,0265 0,0825 0,0791 0,0286 0,0328 0,0058 0,0077 0,0019 0,0115 0,0116 0,0019 0,0289 0,0266 0,0096 0,0019 0,0211 0,0019 0,0020 0,0019 0,0096 0,0076 0,0789 0,1327 0,1417 0,0263 0,0051 0,0264 0,0527
vízfolyás vízfolyás legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő
tulajdonos önkormányzat magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos
4
hrsz./alrészlet 0112/45 0112/46 0112/47 0112/48 0112/49 0112/50 0112/51 0112/52 0112/53 0112/54 0112/55 0112/56 0112/57 0112/58 0112/59 0112/60 0112/61 0112/62 0112/63 0112/64 0112/65 0112/66 0112/67 0120/2 0120/25 c 0121 0131/3 0131/4 0131/5 0131/6 0131/7 0131/8 0131/9 0131/10 0131/11 0131/12 0131/13 0131/14 0131/15 0131/16 0131/17 0131/18 0131/19 0131/20 0131/21 0131/22 0131/23 0131/24 0131/25 0131/26 0131/27 0131/28 0131/29
terület (ha) művelési ág 0,0526 0,0314 0,0053 0,0738 0,0157 0,0735 0,0870 0,0682 0,0315 0,0379 0,0797 0,0525 0,0521 0,0735 0,0520 0,1050 0,0905 0,1496 0,0060 0,0058 0,0059 0,0118 0,1305 0,0762 0,2033 0,6447 0,0238 0,0209 0,2052 0,1432 0,2054 0,2020 0,2055 0,1219 0,1738 0,3011 0,1032 0,0076 0,0094 0,0024 0,0024 0,0023 0,0023 0,0024 0,0388 0,0332 0,1747 0,5989 0,0036 0,3431 0,0357 0,2415 0,2056
legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő közút szántó szántó vízfolyás rét rét rét rét rét rét rét rét rét rét rét rét rét rét rét rét rét rét rét rét rét rét rét rét rét rét rét
tulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos önkormányzat magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos
5
hrsz./alrészlet 0131/30 0131/31 0131/32 0131/33 0131/34 0131/35 0131/36 0131/37 0131/38 0131/39 0131/40 0131/41 0131/42 0131/43 0131/44 0131/45 0131/46 0131/47 0133/1 0133/2 0134/2 0137/7 0137/8 0137/14 0137/15 0137/16 0137/17 0137/19 0137/20 0139/7 0139/8 0139/9 0139/10 0139/11 0139/12 0139/13 0139/14 0139/15 0139/16 0139/17 0139/18 0139/19 0139/20 0139/21 0139/22 0139/23 0139/24 0139/25 0139/26 0139/27 0139/28 0139/29 0139/30
terület (ha) művelési ág 0,0819 0,0482 0,0650 0,0535 0,0256 0,9938 0,1170 0,9371 0,2652 0,0032 0,0042 0,5222 0,4447 0,0496 0,0297 0,0184 0,0032 0,1145 0,5539 1,2011 1,7037 0,5447 0,2252 0,5995 0,4070 0,8455 0,0719 0,2799 0,3449 0,0960 0,0239 0,0930 0,1240 0,0916 0,0239 0,1099 0,0029 0,1959 0,3765 0,0043 0,0804 0,1097 0,0591 0,0480 0,0240 0,0239 0,3357 0,2014 0,1205 0,1210 0,0048 0,1096 0,0660
rét rét rét rét rét rét rét rét rét rét rét rét rét rét rét rét rét rét rét rét vízfolyás szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó
tulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos önkormányzat magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos önkormányzat magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos
6
hrsz./alrészlet 0139/31 0139/32 0139/33 0139/34 0139/35 0139/36 0139/37 0139/38 0139/40 0139/41 0139/42 0139/43 0139/44 0139/45 0139/46 0139/47 0139/48 0139/49 0139/50 0139/51 0139/52 0139/53 0139/54 0139/55 0139/56 0139/57 0139/58 0139/59 0139/60 017/11 Majdán patak 0206/4 0206/7 Majdán patak 0206/8 0232/3 d 0232/3 f 0232/3 g 0232/3 h 0232/4 0234 a 051/100 051/107 051/108 051/109 051/110 058/8 058/12 058/13 058/14 058/15 058/28 058/31 058/32 058/33
terület (ha) művelési ág 0,0024 0,0443 0,0616 0,1244 0,0301 0,0681 0,1095 0,0773 0,2527 0,0436 0,1344 0,0275 0,0228 0,0275 0,0825 0,2151 0,0141 0,1557 0,3847 0,1097 0,1100 0,1100 0,1375 0,0136 0,0138 0,1099 0,0961 0,5407 0,7050 9,4273 0,7201 0,0713 0,9749 16,6944 0,1163 0,0816 0,1157 0,4286 2,5226 0,3908 0,3144 0,3395 0,3388 3,6030 0,5304 2,3900 0,1883 5,7029 1,1658 0,3044 0,0022 0,0131 0,0688
szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó erdő vízfolyás út vízfolyás erdő legelő út út erdő erdő szántó szántó szántó szántó szántó út szántó út szántó vízfolyás út szántó szántó szántó
tulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos önkormányzat Magyar állam önkormányzat Magyar állam Magyar állam Magyar állam Magyar állam Magyar állam Magyar állam magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos önkormányzat magántulajdonos önkormányzat magántulajdonos magántulajdonos önkormányzat magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos
7
hrsz./alrészlet 058/34 058/35 058/36 058/37 058/38 058/39 058/40 058/41 058/42 058/43 058/44 058/45 058/46 058/47 058/48 058/49 058/50 058/51 058/52 058/53 058/54 058/55 058/56 058/57 058/58 058/59 058/60 058/61 058/62 058/63 058/64 058/65 058/66 058/67 058/68 058/69 058/70 058/71 058/72 058/73 058/74 058/75 058/76 058/77 058/78 058/79 058/80 058/81 058/82 058/83 058/84 058/85 058/86
terület (ha) művelési ág 0,0212 0,0335 0,0169 0,0238 0,0383 0,0359 0,1338 0,1881 0,0854 0,1530 0,0029 0,0156 0,0036 0,0176 0,1412 0,0024 0,0419 0,1085 0,0371 0,1042 0,0674 0,1307 0,0663 0,0133 0,0446 0,0020 0,0109 0,0042 0,0079 0,0016 0,0588 0,1387 0,1297 0,0168 0,0157 0,0051 0,0191 0,0095 0,0240 0,0329 0,0095 0,0040 0,0062 0,0106 0,0597 0,0112 0,0062 0,0079 0,0378 0,2700 0,0140 0,0086 0,0175
szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó út út szántó szántó rét szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó
tulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos önkormányzat magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos önkormányzat magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos
8
hrsz./alrészlet 058/87 058/88 058/89 058/90 058/91 058/92 058/93 058/94 058/95 058/96 058/97 058/98 058/99 058/100 058/101 058/102 058/103 058/104 058/105 058/106 058/107 058/108 058/109 058/110 058/111 058/112 058/113 058/114 058/115 058/116 058/117 058/118 058/119 058/120 058/121 058/122 058/123 058/124 058/125 058/126 058/127 058/128 058/129 058/130 058/131 058/132 058/133 058/134 058/135 058/136 058/137 058/138 058/139
terület (ha) művelési ág 0,0173 0,0098 0,0086 0,0719 0,0007 0,0176 0,0054 0,0043 0,0788 0,0177 0,0054 0,0439 0,0198 0,0019 0,0684 0,0630 0,0170 0,0562 0,0340 0,1226 0,0119 0,0290 0,1175 0,0408 0,1533 0,0647 0,0682 0,2962 0,0257 0,0680 0,1107 0,0272 0,0170 0,0210 0,2307 0,2218 0,0429 0,7217 0,5130 0,3610 0,2530 0,8564 0,7300 0,7349 0,7522 1,1560 0,9130 0,3455 0,1377 0,2481 0,2162 0,0121 0,0568
szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó út szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó út szántó szántó
tulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos
9
hrsz./alrészlet 058/140 058/141 058/142 058/143 058/144 058/145 058/146 058/147 058/148 058/149 058/150 058/151 058/152 058/153 058/154 058/155 058/156 058/157 058/158 058/159 058/160 058/161 058/162 058/163 058/164 058/165 058/166 058/167 058/168 058/169 058/170 058/171 058/172 058/173 058/174 058/175 058/176 058/177 058/178 058/179 058/180 058/181 058/182 058/183 058/184 058/185 058/186 058/187 058/188 058/189 058/190 058/191 058/192
terület (ha) művelési ág 0,0997 0,0431 0,0465 0,0138 0,1033 0,0017 0,1549 0,0364 0,1031 0,1034 1,8451 0,5433 0,3042 0,1836 0,2792 0,2373 0,0905 0,1490 0,2030 0,1393 0,1989 0,1015 0,0497 0,0697 0,0199 0,0041 0,0754 0,0139 0,0257 0,1178 0,0003 0,0665 0,1093 0,0067 0,0110 0,0224 0,1336 0,0090 0,1003 0,0023 0,0669 0,0578 0,0668 0,0334 0,0668 0,0669 0,0023 0,0043 0,0157 0,0625 0,1160 0,0177 0,1905
szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó út szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó
tulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos
10
hrsz./alrészlet 058/193 058/194 058/195 058/196 058/197 058/198 058/199 058/200 058/201 058/202 058/203 058/204 058/205 058/206 058/207 058/208 058/209 058/210 058/211 058/212 058/213 058/214 058/215 058/216 058/217 058/218 058/219 058/220 058/221 058/222 058/223 058/224 058/225 058/226 058/227 058/228 058/229 058/230 058/231 058/232 058/233 058/234 058/235 058/236 058/237 058/238 058/239 058/240 058/241 058/242 058/243 058/244 058/245
terület (ha) művelési ág 0,2311 0,0144 0,0133 0,0794 0,0727 0,0859 0,0838 0,2204 0,1720 0,0662 0,1544 0,0265 0,0221 0,0374 0,0330 0,0242 0,0992 0,0883 0,0175 0,1105 0,0264 0,0160 0,0425 0,3184 0,3418 0,3477 0,2973 0,2396 0,5587 0,0390 0,0323 0,0229 0,0439 0,0103 0,0050 0,0063 0,0472 0,0322 0,0449 0,0109 0,0116 0,0149 0,0435 0,0172 0,0043 0,0097 0,0106 0,0226 0,0293 0,0219 0,0435 0,0026 0,0610
út szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó út szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó
tulajdonos önkormányzat magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos
11
hrsz./alrészlet 058/246 058/247 058/248 058/249 058/250 058/251 058/252 058/253 058/254 058/255 058/256 058/257 058/258 058/259 058/260 058/261 058/262 058/263 058/264 058/265 058/266 058/267 058/268 058/269 058/270 058/271 058/272 058/273 058/274 058/275 058/276 058/277 058/278 058/279 058/280 058/281 058/282 058/283 058/284 058/285 058/286 058/287 058/288 058/289 058/290 058/291 058/292 058/293 058/294 058/295 058/296 058/297 058/298
terület (ha) művelési ág 0,0033 0,0093 0,1316 0,1650 0,1340 0,0055 0,0214 0,0423 0,0422 0,0182 0,0132 0,0032 0,0423 0,0423 0,0174 0,0397 0,0844 0,0167 0,0271 0,0943 0,0387 0,0471 0,0032 0,0316 0,0471 0,0472 0,0129 0,0227 0,0470 0,0471 0,0587 0,0255 0,0344 0,0116 0,2247 0,1369 0,2451 0,1842 0,3078 0,0059 0,0572 0,0740 0,1117 0,0520 0,1593 0,1015 0,0768 0,1436 0,5387 0,0443 0,0056 0,0055 0,0222
szántó szántó szántó út szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó rét szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő út út legelő legelő legelő legelő legelő
tulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos
12
hrsz./alrészlet 058/299 058/300 058/301 058/302 058/303 058/304 058/305 058/306 058/307 058/308 058/309 058/310 058/311 058/312 058/313 058/314 058/315 058/316 058/317 058/318 058/319 058/320 058/321 058/322 058/323 058/324 058/325 058/326 058/327 058/328 058/329 058/330 058/331 058/332 058/333 058/334 058/335 058/336 058/337 058/338 058/339 058/340 058/341 058/342 058/343 058/344 058/345 058/346 058/347 058/348 058/349 058/350 058/351
terület (ha) művelési ág 0,0332 0,0389 0,0938 0,0496 0,0716 0,0715 0,2055 0,1855 0,0394 0,0057 0,0900 0,0449 0,0450 0,0446 1,0878 0,4291 0,3120 0,1117 0,0354 0,1875 1,1710 0,0059 0,2504 0,0721 0,0014 0,1007 0,0691 0,0999 0,1439 0,3892 0,3978 0,0029 0,0021 0,0022 0,0014 0,0086 0,1129 0,0223 0,0161 0,0178 0,0072 0,0007 0,0090 0,1709 0,1798 0,0449 0,0450 0,0672 0,0143 0,0449 0,0595 0,0104 0,0022
legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó
tulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos
13
hrsz./alrészlet 058/352 058/353 058/354 058/355 058/356 058/357 058/358 058/359 058/360 058/362 058/363 058/364 058/365 058/366 058/367 058/368 058/385 058/386 058/387 058/388 058/389 058/390 058/391 058/392 058/393 058/395 058/397 058/398 058/399 058/400 058/401 058/413 058/414 058/415 058/416 060 Majdán-patak 0134/2 Majdán-patak 593 Barát patak 1763 Barát patak 78 Barát patak 3346 Barát patak 3302 Barát-patak 1759/1
terület (ha) művelési ág 0,0011 0,0007 0,0011 0,0104 0,0020 0,0104 0,0453 0,0317 0,2687 0,6519 0,1637 1,2220 0,3037 0,4274 0,2339 0,3144 0,3603 0,4612 0,3506 0,2157 0,1500 0,2151 0,2288 0,2367 0,3205 0,4082 0,1468 0,1698 0,3378 0,1805 0,1346 0,3838 0,3838 0,3331 7,6651 0,3618 1,7037 0,3608 0,1164 1,8683 1,2997 0,2683 2.9204
szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó út szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó vízfolyás vízfolyás vízfolyás vízfolyás vízfolyás vízfolyás vízfolyás vízfolyás
tulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos önkormányzat önkormányzat önkormányzat önkormányzat önkormányzat önkormányzat önkormányzat önkormányzat
Megjegyzések: - a felsorolt ingatlanok többsége esetében nem egyezik meg a tulajdoni lapon szereplő művelési ág a jelenlegi tényleges területhasználattal. Ennek oka a közelmúlt tájtörténetében keresendő, vö. 2.3.2.) - vannak olyan ingatlanok melyek szélessége csak centiméterben mérhet, ezek esetében önálló gazdálkodás bizonyosan nem folyik, hanem a szomszédos területekkel együtt hjasználják őket.
14
1.4. A tervezési területre vonatkozó egyéb hatályos előírások Budakalász Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Terve, jóváhagyva a 26/2013 (XII.20.) sz. ÖK. rendelettel 62/2011. (II.24.) Kt. Budakalász Város Önkormányzat Képviselő-testületi határozata Budakalász Város Fenntarthatósági Programjáról Nemzetközi kijelöléseinek sorszáma: 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet (Natura 2000-es hálózatba sorolás) 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről (A helyi jelentőségű védett tereület és a Natura 2000-es terület részlegesen fed át.) A tervezési területen található néhány üzemtervezett erdőtag. Ezek a Pilis-Visegrádi Erdészet kezelésében vannak, aktuális üzemtervezésük jelenleg folyik.
2. A tervezési terület állapotának leírása 2.1. Környezeti elemek 2.1.1. Klíma Budakalász hazánk mérsékelten meleg, száraz klímakörzetében fekszik. A legtöbb csapadék a vegetációs periódus elején, május-júniusban van. Az éghajlat sokéves adatai: napfénytartam uralkodó szélirány évi középhőmérséklet a tenyészidőszak középhőmérséklete a csapadék éves átlaga a tenyészidőszak átlagos csapadékmennyisége hótakarós napok száma
1901-1950 óra/év É-i, ÉNy-i 10 °C 16,8-17,2 °C 550-600 mm 300-350 mm 35-40
Az 1986-2005 közötti húsz évben a Budapest pestlőrinci állomáson mért éves csapadékösszegek és az évi középhőmérsékletek az alábbiak voltak:
1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995
éves csapadékösszeg (mm) 416 618 537 449 466 551 385 473 456 710
évi középhőmérséklet (°C) 10,3 10,0 10,7 11,1 11,5 10,2 11,7 10,7 12,1 10,9 15
1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005
éves csapadékösszeg (mm) 527 306 716 745 397 559 519 378 589 753
évi középhőmérséklet (°C) 9,9 10,5 11,0 11,0 12,3 11,0 11,9 11,3 10,8 10,6
A minimális értéket 1997-ben mérték, akkor mindössze 306 mm csapadék hullott. Legtöbbet, 753 mm-t 2005-ben regisztrálták. A húsz év átlaga 527 mm volt, 130 mm-es szórással. Ezen utóbbi magas érték is mutatja, hogy az egyes évek csapadékösszegei között óriási különbségek vannak.
2.1.2. Hidrológia 2.1.2.1. A tervezési terület felszíni vízrajzának jellemzése A Dunának Váctól a Csepel-szigetig terjedő ártéri területe (50 km hosszban) a két oldalról befolyó patakok torkolati szakaszával. Ezek balról: Gombás-patak (17 km, 107 km2), Sződ-Rákos-patak (24 km, 132 km2), Szilas-patak (27 km, 169 km2), Rákos-patak (44 km, 185 km2); jobbról: Szent-Jánospatak (16 km, 40 km2), Bükkös-patak (16 km, 39 km2), Dera-patak (21 km, 68 km2), Aranyhegyipatak (24 km, 120 km2), Ordög-árok (21 km, 75 km2). A jobb oldali Szentendrei-Dunaág 31,5 km hosszú, 233 km2z-es vízgyűjtővel. A mérsékelten száraz, balról kifejezetten száraz vízgyűjtőről nem vezetnek le számottevő vízhozamokat. Általános a vízhiány, amit azonban a táj centrumában folyó Duna víztömege kiegyenlít. A Duna áradása ellen a Majdán-patak alsó és a település belterületén levő szakasza mentén árvédelmi töltés található. A Majdán-patak árvízét 18 m3/s-ra becsülik. A fenti adatok azt mutatják, hogy a mellékpatakok együttes árvízi hozama sem éri el a Duna kisvízi hozamának 1/3-át, vagyis ehhez képest elenyésző jelentőségűek. Még hangsúlyozottabbá teszik ezt az év nagy részében csekély vízhozamok. Árvizet tavaszi hóolvadás és nyári záporok idején vezetnek. A Dunán a nyár eleji árvíz a megszokott az őszi-téli kisvizekkel szemben. A mellékpatakok már szennyezetten érik el a táj határát is, ahol az különösen a kisvizek idején tovább fokozódik. A kistájkataszterek a Budakalászon keresztülfolyó Majdán-patakot csak az árvízi vízhozamoknál említik, ennek oka valószínűleg az, hogy a felsorolt vízfolyásokhoz képest kicsi, hossza mintegy 7 km, vízgyűjtő területe 10-20 km2 között lehet. Ráadásul csapadékban szegény időszakokban szinte teljesen kiszárad, csak a település belterületén levő részein maradnak kisebb állóvizes szakaszok. A patak elnevezése nem egyértelmű, egyes térképeken Majdán-patakként, másokon Barát-patakként jelölik. A megkérdezett helybeliek sem egységesen nevezték a patakot, mindkét nevet említették. Elbeszélésük szerint egy emberöltővel ezelőtt a patak vízhozama sokkal magasabb volt a jelenleginél. A Dunába torkolló alsó szakasz neve egyes térképeken Kis-Sing-patak. A Majdánpataknak egyetlen rövid mellékága van, a jelenleg jobbára száraz medrű, egyes térképeken Kalászipataknak, más térképeken Barát-pataknak nevezett déli ág. A túristatérképen is jelölt Holló-forrás jelenlegi vízhozama olyan kicsi, hogy 2011-ben vízhozama elszikkadt, mielőtt elérhette volna a Majdán-patakot, és ez általános lehet az elmúlt években, mert csak rövid szakaszon látható vízfolyás közelségét jelző növényzet.
16
2.1.2.2. A tervezési terület felszín alatti vízrajzának jellemzése A talajvíz mennyiségét a Duna jelentős mértékben befolyásolja: dunai árvízkor tetemesen emelkedik, kisvízkor csökken. A felszín közeli rétegvizek mennyisége nem jelentős, a mélyebb rétegekből azonban nagy vízhozamok termelhetők ki. A talajvízszint hóolvadás után, februármárciusban a legmagasabb, a vízszint június közepéig lassan, majd később gyorsan csökken, és majd csak október-novemberben, az őszi esőzések idején kezd ismét emelkedni. Az ország sok más részéhez hasonlóan a talajvízszint az utóbbi időben csökkenésnek indult. Budakalász esetében a csapadékhiány mellett ebben szerepet játszik a Duna vízszintjének a medermélyülés miatti csökkenése, továbbá a kavicsbánya-tavak nyílt vízfelületének intenzív párolgása is. Az elmúlt években a településen tartott állatok száma erősen csökkent, ezért egyre kevesebbszer fordul elő olyan talajszennyezés, amely a nem megfelelő állattartás következménye. A kiépített szennyvízcsatornára való rákötések aránya növekszik.
2.1.3. Felszínalaktan A kistáj túlnyomóan 98 m tengerszint feletti magasságú ártéri síkság, legmagasabb pontja 122 m-en van, keleten a magasabb (max. 235 m) Duna-teraszokkal jellemezhető Pesti-síksággal határos, nyugaton pedig az alacsony-és magasártér, továbbá a Duna idősebb teraszszigetei is ide tartoznak, a határt a hegylábfelszín-peremek jelzik. Az átlagos relatív relief a bal parton és a Szentendrei-szigeten 3 m/km2, a jobb parton nagy szórással 15 m/km2. Az alacsony- és a magasártér átlagosan 3, ill. 6 m-rel magasabb a Duna 0 pontjánál. Orográfiai domborzattípusát tekintve enyhén hullámos síkság. Felszíni formáinak döntő többsége a folyóvizek eróziós és akkumulációs tevékenységéhez kapcsolódik. A Duna jobb partján árkos törésvonalakhoz kapcsolódó völgyek sűrű hálózata rajzolódik ki. Budakalász helyi védett területeinek nyugati, a Kevélyek felé eső része nem síksági, hanem hegylábi jellegű, az ottani 200 méteres tengerszint feletti magasságról lejt keletre a Duna felé. A lejtés egy 150-170 méter magasságú fennsíkon enyhe, majd egy 1000 méter alatt csökken a magasság körülbelül 40 métert. A Budapest-Pomáz főúttól a Dunáig már csak mintegy 10 méteres szintcsökkenés történik. A település déli, Ezüst-hegy felé eső részén a magasság szintén eléri a 200 métert. (A település legmagasabb pontja az országosan védett területen levő Nagy-Kevély 534 méteres magasságával.)
2.1.4. Földtan, vízföldtan Az alaphegységet túlnyomórészt triász karbonátos képződmények alkotják. Az erre települő oligocén-miocén képződményeken a pleisztocén elején, esetleg a pliocén legvégén indult meg a nagy kiterjedésű dunai hordalékkúp kialakulása. Jelenleg a felszínt néhány m vastag holocén öntésiszap borítja, de az ezek alatt települt folyami kavicsos rétegsor is a folyó medrének negyedidőszaki eltolódása, kanvargása során halmozódott fel. Ezekhez a képződményekhez jelentősebb kavicskészlet kapcsolódik (Budakalász, Kisoroszi, Szentendre, Vác). Budakalász Önkormányzata a tulajdonában levő bányatavakon a bányászati tevékenység megszüntetését tervezi. A pleisztocén végétől magasártéri helyzetben levő Szentendrei-szigeten futóhomokképződés ment végbe. Az épített területeken az ártéri szinteket 1-5 m vastagságban mesterségesen feltöltötték. A Budapest-Pomáz főúttól a Duna felé és a Majdán-patak völgyében folyóvízi üledék található. Az út és az országosan védett hegyek közötti terület geológiailag mozaikos, kiscelli agyag formáció, édesvízi mészkő, lösz és deluviális aleurit (felhalmozódott, az agyag és a homok közötti átmenetet alkotó laza, üledékes kőzet, kőzetliszt) egyaránt előfordul. A nyugati oldalon a hegyekben dachsteini mészkő és hárshegyi homokkő is van. 17
2.1.5. Talajtan A talajtani rész ismertetésénél a Tájkataszterekből származó információk mellett felhasználtuk a Budakalász Város Önkormányzatának Környezeti Fenntarthatósági Programjában erre vonatkozó információkat is. A kistáj területének több mint felét települések és a Duna vízfelülete foglalja el. A tájban előforduló hét talajtípus közül öt a Duna üledékanyagain alakult ki. A futó- és a humuszos homoktalajok talajvízhatás mentesek, és igen gyenge természetes termékenységük. A vízhatás alatt álló talajképződmények közül a vályog mechanikai összetételű réti és réti öntéstalajok kiterjedése 3% és 14%. Mindkettő közepes termékenységű, és zömmel (>90%) szántóként hasznosítható. A nyers öntéstalajok (7%) homokos-vályog mechanikai összetételű változatainak termékenységi besorolása 50-65, a homokoké pedig a 25-40). E talajféleség mintegy 75%-ban szántóként, 25%-an pedig erdőként hasznosítható. A Visegrádi-hegységhez tartozó, de a tájba benyúló barnaföldek (5%) a magasabb térszínek harmadidőszaki üledékein képződtek, vályog mechanikai összetételűek és jelentős részük (30%) üdülőterületként hasznosított. A Duna kavicsterasza különböző kifejlődésű és vízadó képességű homokos, kavicsos rétegekből tevődik össze, amelyek sűrűn váltogatják egymást, mind területi, mind mélységi kiterjedésükben. Az általános tendencia azonban az, hogy a Dunától távolodva a kavicsos összlet elvékonyodik, és finomabbá válik. A kavicsos öszletet uralkodóan löszös-homokos-iszapos kifejlődésű fedőréteg borítja, mely leginkább a Duna mellett vízzáró. A terület jelentős részén a változatos kifejlődésű és magassági helyzetű felső és középső oligocénhomokos-agyagos képződmények helyezkednek el. Budakalász területén három fő talajtípus mutatható ki: váztalajok, barna erdőtalajok, és a folyóvizek és tavak üledékeinek és hordalékának talajai. A váztalajok képződésére jellemző, hogy a biológiai folyamatok feltételei csak kismértékben vagy rövid ideig adottak, ezért a biológiai folyamat hatása korlátozott. Ez a korlátozás lehet a talajképző kőzet tulajdonságainak következménye, vagy származhat a felszín állandó, gyors változásából. Mindezek következtében a talajképződés folyamatának lezajlásához nem áll elegendő idő rendelkezésre. A felszín változásának oka lehet a folyamatos és erőteljes vízerózió, valamint a defláció. A váztalajok tulajdonságait igen nagymértékben a talajképző kőzet sajátosságai szabják meg. A váztalajok főtípusába tartozó talajtípusok közül a vizsgált területen a humuszos homoktalaj és a futóhomok fordul elő. A humuszos homoktalaj típusánál a humuszos szint morfológiailag megfigyelhető, de egyéb jele a talajképző folyamatoknak nem mutatkozik. A humusztartalom általában 1%-nál nem kevesebb, a humuszréteg vastagsága pedig 40 cm-nél nem nagyobb. A humuszos homoktalajok termékenysége a futóhomokénál jobb. Nagyobb a víztartó, ugyanakkor jó a vízáteresztő képességük. Nehezebben száradnak ki, és így kevésbé vannak kitéve a szél pusztító hatásának. Tápanyag-szolgáltató képességük, elsősorban nitrogénkészletük a futóhomokénál nagyobb, de még mindig nem elegendő az átlagos termések eléréséhez. A tápanyagok közül elsősorban a nitrogén pótlásáról kell gondoskodni. A szintén glaciális és alluviális üledéken kialakult homok fizikai féleségű, felszíntől karbonátos humuszos homoktalajok nagy víznyelésűek és vízvezető képességűek, közepes vízraktározó képességűek, gyengén víztartók. Szervesanyag-készletük 100-200 t/ha közötti, termőréteg vastagságuk 100 cm feletti. Talajértékszámuk 30-20 közötti. A barna erdőtalajok főtípusában egyesített talajok az erdők és a fás növényállomány által teremtett mikroklíma és talajklíma, a fák által termelt és évenként földre jutó szerves anyag, valamint az ezt elbontó, főként gombás mikroflóra hatására jönnek létre. A mikrobilológiai folyamatok által 18
megindított biológiai, kémiai és fizikai hatások a talajok kilúgzását, elsavanyodását és szintekre tagolódását váltják ki. A Ramann-féle barna erdőtalajok (Barnaföldek) típusába azok a talajok sorolhatók, amelyekben a humuszosodás, valamint a kilúgzás folyamatához csak az erőteljes agyagosodás és a gyenge savanyodás járul. Ennek következményeként a kilúgzási és a felhalmozódási szint agyagtartalma közötti különbség, a két szint agyagtartalmának hányadosában kifejezve, nem haladja meg az 1,2-et, és ugyanakkor mindkét szint több agyagot tartalmaz, mint a talajképző kőzet. A barnaföldek vízgazdálkodása kedvező. Vízáteresztő képessége közepes, víztartóképessége jó. Hasznos vizet az egész talajszelvény egyenletesen szolgáltat. Ugyancsak kedvező a tápanyag-ellátottsága is, és a nem erodált szelvényekben mind a nitrogén-, mind a foszfortartalom közepes, a káliumellátottság pedig jó. A talajosztályozási rendszer szerkezetéből következően a folyóvizek és tavak üledékeinek és hordalékainak talajai esetében azokról a talajtípusokról van szó, amelyekben a talajképződési folyamat kialakulását valamely külső tényező akadályozza. Ebben az esetben a biológiai tevékenység egyazon felszínre gyakorolt hatását az időszakonként megismétlődő áradások, és az utánuk visszamaradó üledék gátolja. A növénytakaró és az állatvilág ezért mindig újabb és újabb felszínre hat, hatásuknak tehát nem marad tartós és jellegzetes nyoma. Nincs a szelvényekben szintekre tagolódás, az egyes rétegek közötti különbségek csak az üledék tulajdonságaitól és nem a talajképző folyamatok hatásától függenek. Mint vízben lerakódott anyagban, mely a folyók árterén továbbra is víz hatása alatt állott, a hidromorf bélyegek jól felismerhetők, de ezek nem oly erősek és jellegzetesek, mint a réti talajokban. Ugyanebbe a főtípusba soroljuk a lejtőhordalék-talajokat, melyeket szintén a víz szállítóenergiája mozdított el képződésük helyéről. A főtípushoz tartozó talajokban lejátszódó folyamatok: a humuszosodás, hordalékborítás és redukció. A főtípushoz tartozó talajokat három talajtípusba soroljuk: a nyers öntéstalajok, a humuszos öntéstalajok és a lejtőhordalékos talajok típusába. A vizsgált településen megjelenő humuszos öntéstalajok közé tartozó réti öntéstalajok szelvényében a talajképződés első nyomai – elsősorban a humuszosodás – maradandó jellegűek. Ez a talajtípus rendszerint ott képződik, ahol az ártér hosszabb ideje mentesült az elöntéstől és az ennek következményeként visszamaradó iszapborítástól, ezáltal pedig a növényzetnek a növényi maradványok bomlásán keresztül lehetősége nyílik a szerves anyag felhalmozására. A talajképződés jele tehát kizárólag a gyenge humuszosodásban mutatható ki. Tápanyag-ellátottságuk közepes, nitrogénellátottságuk gyenge, kálium- és foszforellátásuk az üledék származási helyétől függően közepes vagy gyenge, káliumtartalmuk általában nem kielégítő. A réti talajok felé átmenetet képező, glaciális és alluviális üledéken kialakult, vályog fizikai féleségű, felszíntől karbonátos réti öntéstalajok jó víznyelésűek és vízvezető képességűek, jó vízraktározó képességűek, jó víztartók. Szervesanyag-készletük 100-200 t/ha közötti, termőréteg vastagságuk 100 cm feletti.
2.2. Élettelen természeti értékek A tervezési területen a természetvédelmi kezelést befolyásoló földtani, felszínalaktani értékek, barlangok nem fordulnak elő.
19
2.3. Biológiai jellemzők 2.3.1. A tervezési terület biogeográfiai jellemzése, ökológiai folyamatai A Vác-Pesti-Dunai-völgy növényföldrajzilag Pannóniai flóratartomány (Pannonicum) Alföld flóravidékének (Eupannonicum) Duna-Tisza közi flórajárásába (Prematricum) tartozik (Marosi 1967). Megjegyzendő, hogy Budakalász ennek a flórajárásnak annyira nyugati szélén helyezkedik el, hogy a terület nyugati részén erőteljesebb a Dunántúli-középhegység flóravidék (Bakonyicum) Pilis-Gerecse flórajárásának (Pilisense) hatása. A tervezési területen két egymástól teljesen eltérő élőhelycsoport található. A Pilis keleti lejtőin hegylábi gyümölcsösök helyén kialakult löszgyepek vannak, melyek biológiai állapotát alapvetően a tájhasználat határozza meg. Az eredeti erdős vegetációnak csak nyomai vannak. A sík részeket szántóként és legelőként, a lejtőseket gyümölcsösként, szőlőként hasznosították. A művelés évtizedekkel ezelőtti felhagyása illetve megváltozása után spontán szukcesszió indult meg a területen. Ezt a folyamatot megállítja a rendszeres kaszálás és legeltetés. Ahol nem gondoskodnak a felverődő fás növényzet eltávolításáról, a gyepek helyén áthatolhatatlan töviskes alakul k - ez Magyarország löszterületein általános jelenség (Jassó 2011). A Duna partján kialakult puhafaliget sáv élőhelyeit a Duna vízjárása határozza meg. A medermélyülés miatt az ártér elöntési gyakorisága és intenzitása kismértékben csökkent. A folyó termésszállítása miatt az özönnövények az alacsony ártérről kiirthatatlanok.
2.3.2. A tervezési terület tájtörténete Az első katonai felmérés idején a települések kiterjedése a jelenleginél sokkal kisebb volt. Akkoriban a hegyeket erdők borították, a lankásabb részeken azonban már gyepek és szántók helyezkedtek el. A Duna mentén csak áréri gazdálkodást lehetett folytatni. A Majdán-patak mentén a térkép 3-400 méter széles árteret jelöl, és a patak Dunába torkollása sem a jelenlegi helyen volt, hanem sokkal délebbre, a mai Békásmegyer területén.
1. ábra Budakalász (Kaláz) és környéke az első katonai felmérés (1763-1787) idején. 20
A második katonai felmérés idején már látszanak a településtől nyugatra elhelyezkedő gyümölcsösök. A pataknak a településtől a Duna felé vezető alsó szakaszán a mesterséges medret már erre az időszakra kialakították.
2. ábra Budakalász (Kaláz) és környéke a második katonai felmérés (1819-1869) idején. A 19. század végére kialakultak az alapvetően ma is jellemző tájhasználat területhatárai. (A II. világháború idején készült térképen Barát-patak néven a jelenlegi térképeken Kalászi-pataknak nevezett déli ágat jelölték.)
3. ábra Budakalász és környéke a második világháború idején (1941) aktualizált térképen.
21
4. ábra Budakalász és környéke az 1990-es években készült térképen. A múltbeli területhasználat nyomai helyenként megtalálhatók régi gazdasági épületek maradványaiként. A régen felhagyott szőlők, gyümölcsösök helyén hagyásfák, kihajtott és túlélt szőlőtőkék vannak. A természetvédelmi kezelési terv koncepcióját jelentős mértékben érintő változás törtánt 1990-es évek végén. Ez volt a kárpótlás időszaka, és a megszerezhető földterületekért legális, féllegális és illegális versengés egyaránt megindult. Nem volt ritka jelenség, hogy élve a jogszabályok adta lehetőséggel, a településhez nem kötődő befektetők felvásárolt kárpótlási jegyekkel, „zsebszerződésekkel” tulajdont szereztek, vagy jelentősen felverték az árakat. Ennek megakadályozására/megnehezítésére Budakalász Önkormányzata 1998-ban az összes, kárpótlási földalapot képező ingatlant is helyi védetté tette, mert ez az önkormányzatnak elővásárlási jogot biztosított (így lehetett megakadályozni, hogy zsebszerődéssel lefedett földterületek legálisan is külső tulajdonosok birtokába jussanak). A privatizált földterületek nagy részén (az ország más területeihez hasonlóan) különböző okok miatt felhagytak az eredeti műveléssel. Később újra jelentkezett a tulajdonosok részérő művelési igény, jelenleg a belterülettől nyugatra elhelyezkedő sík részeken rét- és legelőgazdálkodás folyik.
2.3.3. Vegetáció Budakalász területén a természetes növényzetet jelentősen módosította a tájhasználat. A Kevélyek területére eső országos jelentőségű természetvédelmi területen levő erdők megmaradtak, de a tőlük keletre eső hegylábi részeken gyümölcstermesztés folyt. Van egy molyhos tölgyből és virágos kőrisből álló kisebb facsoport Pojána-dűlő északi részén, de kis mérete miatt nem tekinthető erdőnek – mutatja viszont a hely potenciális növényzetét. A Duna mentén található egy keskeny, természetközeli fehér füzes galériaerdő. A helyi jelentőségű természetvédelmi területeken található élőhelyek leírását az ÁNÉR 2011 beosztása alapján adjuk meg.
22
A terület növényzeti típusai Fehér füzes Dunaparti galériaerdő és patakparti erdő ÁNÉR 2011 kód: J4 - Fűz-nyár ártéri erdők Az élőhely egyben Kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípus is: 91E0 Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae). Az állományalkotó fafaj a fehér fűz (Salix alba). Mellette az inváziós fajok közül sok a zöld juhar (Acer negundo), és meglepően sok fordul elő ezüstjuharból (Acer saccharinum). Szintén sok a közönséges dió (Juglans regia) példány. A cserjeszintben csigolyafűz (Salix purpurea), közönséges mogyoró (Corylus avellana), mezei juhar (Acer campestre), fehér eper (Morus alba), kökény (Prunus spinosa), galagonya (Crataegus monogyna), varjútövis (Rhamnus catharticus), vénic szil (Ulmus laevis), hamvas szeder (Rubus caesius agg.), kányabangita (Viburnum opulus) található. Az aljnövényzet sűrű, a nagy csalán (Urtica dioica), az inváziós magas aranyvessző (Solidago gigantea), kisvirágú nenyúljhozzám (Impatiens parviflora) és lándzsáslevelű őszirózsa (Aster lanceolatus) , továbbá angyalgyökér (Angelica sylvestris), borostyán (Hedera helix), fekete nadálytő (Symphytum officinale), farkasalma (Aristolochia clematitis), fekete nadálytő (Symphytum officinale), felfutó komló (Humulus lupulus), erdei gyömbérgyökér (Geum urbanum), erdei tisztesfű (Stachys sylvatica), kerek repkény (Glechoma hederacea), közönséges bojtorján (Arctium lappa), közönséges lizinka (Lysimachia vulgaris), kúszó boglárka (Ranunculus repens), lapulevelű keserűfű (Persicaria lapathifolia), mocsári sás (Carex acutiformis), nagy útifű (Plantago major), nehézszagú gólyaorr (Geranium robertianum), ragadós galaj (Galium aparine), salátaboglárka (Ranunculus ficaria), sövényszulák (Calystegia sepium), réti boglárka (Ranunculus acris), ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), vízmelléki csukóka (Scutellaria galericulata), zöldpántlikafű (Phalaroides arundinacea). Az élőhely természetességét növeli a nagy tömegű holtfa. Ezek egy része uszadékfa, de sok lábon álló elpusztult böhönc is van. A partközeli térszín nem egyenletes, az erdőn átvezető kerékpárúton belül mélyebb területek vannak melyekben árvizek után egy ideig megmarad a víz, növelve az élőhely változatosságát. A védett növényfajok közül figyelemreméltó a nyári tőzike (Leucojum aestivalis) állománya. A 2011-es terepbejárás során az állomány nagyságát legalább 30.000 tőre becsültük, Nagy Kinga 2013-ban végzett térképezése 100.000 körüli állományra utal. A terepmunka kezdete előtt nyíló ligeti csillagvirág (Scilla vindobonensis) itteni előfordulását Janata Károly és Nagy Kinga szóbeli közlése alapján említjük. Az élőhely természetességét rontja a fajszámban és tömegességben is sok inváziós növény. A már említett fajokon kívül előfordul vadszőlő (Parthenocissus quinquefolia), ártéri japánkeserűfű (Fallopia japonica), alkörmös (Phytolacca americana). Mivel ezek magvait a Duna vize és a madarak terjesztik, vélhetően hosszú ideig fennálló problémát okoznak. Fehér füzes sávok a patakok mentén ÁNÉR 2011 kód: J5 - Égerligetek Az élőhely egyben Kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípus is: 91E0 Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae). Faji összetételében a fentihez hasonló a Majdán-patak és a Barát-patak medrét szegélyező füzes sáv. Ennek jelenlegi besorolása az égerligetek füzes konszociációja, jelenleg az éger teljesen hiányzik belőle, de – főleg a forrásvidékeken – az élőhely olyan, ahol az enyves éger múltbeli előfordulása könnyen elképzelhető. A jellemző fafaj itt is a fehér fűz (Salix alba), a cserjeszintben kökény (Prunus spinosa), hamvas szeder (Rubus caesius agg.), földi szeder (Rubus fruticosus agg.), fekete 23
bodza (Sambucus nigra), varjútövis (Rhamnus catharticus), kerti ribiszke (Ribes rubrum), veresgyűrű som (Cornus sanguinea), csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus), egybibés galagonya (Crataegus monogyna) található. A jellemző lágyszárúak a következők: borostyán (Hedera helix), csomós ebír (Dactylis glomerata), erdei angyalgyökér (Angelica sylvestris),erdei gyömbérgyökér (Geum urbanum), erdei szálkaperje (Brachypodium sylvaticum), erdei turbolya (Anthriscus sylvestris), falgyom (Parietaria officinalis), fekete nadálytő (Symphytum officinale), kányazsombor (Alliaria petiolata), kúszó boglárka (Ranunculus repens), lómenta (Mentha longifolia), mezei zsurló (Equisetum arvense), mocsári sás (Carex acutiformis), nagy csalán (Urtica dioica), nagy útifű (Plantago major), pénzlevelű lizinka (Lysimachia nummularia), sövényszulák (Calystegia sepium), széleslevelű békakorsó (Sium latifolium) vérehulló fecskefű (Chelidonium majus). Kevés magas aranyvessző (Solidago gigantea) is található. Mellettük a védett fajok közül mocsári csorbóka (Sonchus palustris) is előfordul, bár nem ez a jellegzetes élőhelye, de a környező nádas és magassásos foltokból az állomány egy része behatol a füzesbe is. Magaskórós állományok ÁNÉR 2011 kód: D6 - Ártéri és mocsári magaskórósok Két helyen fordulnak elő Budakalászon. Nagyobb kiterjedésben, részben a patakokat kísérő füzessel, részben nádas állománnyal mozaikolva található. Egy kisebb folt van a Holló forrás lefolyástalan, vizes környékén. Fajai: bodnározó gyékény (Typha latifolia), borzas füzike (Epilobium hirsutum), borzas sás (Carex hirta), csomós ebír (Dactylis glomerata), erdei angyalgyökér (Angelica sylvestris), farkasalma (Aristolochia clematitis), fekete nadálytő (Symphytum officinale), felfutó komló (Humulus lupulus), héjakút mácsonya (Dipsacus laciniatus), kökény (Prunus spinosa), közönséges dió (Juglans regia), kúszó boglárka (Ranunculus repens), ligeti zsálya (Salvia nemoralis), lómenta (Mentha longifolia), martilapu (Tussilago farfara), meddő rozsnok (Bromus sterilis), mezei zsurló (Equisetum arvense), mocsári gólyahír (Caltha palustris), mocsári zsurló (Equisetum palustre), nád (Phragmites australis), nagy csalán (Urtica dioica), paszternák (Pastinaca sativa), réti füzény (Lythrum salicaria), réti lóhere (Trifolium pratense), réti perje (Festuca pratensis), sövényszulák (Calystegia sepium), subás farkasfog (Bidens tripartitus), szelíd keserűfű (Polygonum mite), szürke aszat (Cirsium canum), vízicsillaghúr (Myosoton aquaticum). Több száz töves állomány van a védett mocsári csorbókából (Sonchus palustris), de inváziós magas aranyvessző (Solidago gigantea) is sok van. A patak lehetséges ártere helyenként 50-100 méter széles. Ezeknek a nem kifejezetten aszályos időszakoktól eltekintve nedves talajú területeknek jelenleg csak egy jóval keskenyebb sávjában található füzes vagy magaskórós, a többit legelőként vagy kaszálóként hasznosítják. Jó vízellátottságú kaszálók és legelők ÁNÉR 2011 kód: D34 -Mocsárrétek A vízfolyások időszakos árterületein alakultak ki rendszeres legeltetés vagy kaszálás hatására. Ez a területhasználat akadályozza a tömeges cserjésedés és a magaskórós állomány kialakulását. A fajok többsége megegyezik a szomszédos magaskóróséval, a tömegességek azonban jelentősen különböznek. A kaszálók esetében feltételezhető a gyepek felülvetése is. Fajai: borzas füzike (Epilobium hirsutum), borzas sás (Carex hirta), csomós ebír (Dactylis glomerata), erdei angyalgyökér (Angelica sylvestris), fekete nadálytő (Symphytum officinale), héjakút mácsonya (Dipsacus laciniatus), keszegsaláta (Lactuca serriola), kökény (Prunus spinosa), kúszó boglárka (Ranunculus repens), lándzsás útifű (Plantago lanceolata), ligeti zsálya (Salvia nemoralis), martilapu (Tussilago farfara), mezei katáng (Cichorium intybus), mezei zsúrló (Equisetum arvense), mocsári zsurló (Equisetum palustre), nagy útifű (Plantago major), nád 24
(Phragmites australis), nagy csalán (Urtica dioica), paszternák (Pastinaca sativa), pongyola pitypang (Taraxacum officinale), réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis), réti füzény (Lythrum salicaria), réti lóhere (Trifolium pratense), réti perje (Festuca pratensis), sövényszulák (Calystegia sepium), tejoltó galaj (Galium verum), ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), vadmurok (Daucus carota). Kiszáradó nádasok ÁNÉR 2011 kód: OA – Jellegtelen fátlan vizes élőhelyek Az ÁNÉR 2007 rendszerben ebbe a kategóriába tartoznak a jellegtelen, leromlott vizes vagy kiszáradó vizes élőhelyek, amelyek a természetközeli élőhelyi kategóriákba nem sorolhatók be, és fásszárú növényzetet nem vagy alig tartalmaznak. Ide sorolják többek között a kiszáradt, elgyomosodott vagy másodlagos, regenerálódó magassásosok, a jellegtelen nádasok, a változó vízszintű vagy időnként kiszáradó holt medrekben, folyómedrekben és kubikgödrökben található jellegtelen mocsári közösségek, az ártéri és mocsári gyomnövényzet nedvesebb típusainak és a belvizes szántók másodlagos mocsarainak, nádasainak állományait is. Budakalászon a Majdán-patak nyugati részén és a Holló utca - Galamb utca saroktól mintegy 250 méterre nyugatra található két jellegtelen, többnyire száraz nádas állomány. Fásszárú fajai: fehér fűz (Salix alba), zöld juhar (Acer negundo), egybibés galagonya (Crataegus monogyna), hamvas szeder (Rubus caesius agg.), közönséges dió (Juglans regia) zöld juhar (Acer negundo). Lágyszárúak: borzas füzike (Epilobium hirsutum), borzas sás (Carex hirta), csomós ebír (Dactylis glomerata), erdei angyalgyökér (Angelica sylvestris), farkasalma (Aristolochia clematitis), fekete nadálytő (Symphytum officinale), felfutó komló (Humulus lupulus), kúszó boglárka (Ranunculus repens), lómenta (Mentha longifolia), martilapu (Tussilago farfara), meddő rozsnok (Bromus sterilis), mezei zsurló (Equisetum arvense), mocsári gólyahír (Caltha palustris), mocsári zsurló (Equisetum palustre), nád (Phragmites australis) nagy csalán (Urtica dioica), paszternák (Pastinaca sativa), réti füzény (Lythrum salicaria), siskanád (Calamagrostis epigeios), sövényszulák (Calystegia sepium), szürke aszat (Cirsium canum). Főként a szegélyeken sok inváziós magas aranyvessző (Solidago gigantea) található. A védett mocsári csorbókának (Sonchus palustris), mintegy száz töves állománya van a patakhoz közeli nádasban, a másikban szórványos előfordulású, 30-50 tő virágzott.
Akácos erdőfolt ÁNÉR 2011 kód: S1 - Ültetett akácosok Fásszárú fajai az uralkodó fehér akác (Robinia pseudo-acacia) mellett a vadcseresznye (Prunus avium), egybibés galagonya (Crataegus monogyna), kökény (Prunus spinosa), veresgyűrű som (Cornus sanguinea), erdei iszalag (Clematis vitalba). Az erdőfoltnak nincs éles határa, a spontán terjedő akác és a cserjeszint fajai benyomulnak a környező lejtősztyeppekbe. Az átmeneti zónában megtalálhatók a löszgyepek fajai is: budai imola (Centaurea sadleriana), csabaíre vérfű (Sanguisorba minor), csomós ebír (Dactylis glomerata), karcsú perje (Poa angustifolia), közönséges bábakalács (Carlina biebersteinii), közönséges párlófű (Agrimonia eupatorium), ligeti zsálya (Salvia nemoralis), mezei iringó (Eryngium campestre), tejoltó galaj (Galium verum), tövises iglice (Ononis spinosa). Tölgyes akácos ÁNÉR 2011 kód: RD -Tájidegen fafajokkal elegyes jellegtelen erdők és ültetvények Az erdőfolt a Pilisi-Visegrádi körzet Budakalász 23/A erdőrészlete. Északon a Kalászi-patak völgye, a többi irányból lakó-és üdülőterületek határolják. (Tőle keletre van a Berdó utca). A déli oldala nagyjából sík, az északi a patakvölgy felé egyre lejtősebb. Lombkoronaszintje vegyes, fajai: 25
fehér akác (Robinia pseudo-acacia), kocsánytalan tölgy (Quercus petraea), csertölgy (Quercus cerris), vadcseresznye (Prunus avium), magas kőris (Fraxinus excelsior), erdeifenyő (Pinus sylvestris), közönséges dió (Juglans regia), nyugati ostorfa (Celtis occidentalis), mezei juhar (Acer campestre), korai juhar (Acer platanoides). A cserjeszint sűrű, fajai: egybibés galagonya (Crataegus monogyna), fekete bodza (Sambucus nigra), közönséges mogyoró (Corylus avellana), + eddigi fajok hamvas szeder (Rubus caesius agg.), varjútövis (Rhamnus catharticus), fagyal (Ligustrum vulgare), tatárjuhar (Acer tataricum), bibircses kecskerágó (Euonymus verrucosus), csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus), sóskaborbolya (Berberis vulgaris), erdei iszalag (Clematis vitalba). A közeli lakott területekről vadulhatott ki a májusi orgona (Syringa vulgaris), a kerti ribiszke (Ribes rubrum) és a mahónia (Mahonia aquifolium) – esetleg a múltban a jelenlegi erdő területén is voltak kertek. Az aljnövényzet szegényes, fajai: borostyán (Hedera helix), borzas ibolya (Viola hirta), egérárpa (Hordeum murinum), erdei gyömbérgyökér (Geum urbanum), erdei gyöngyköles (Buglossoides purpureo-coeruleum), erdei turbolya (Anthriscus sylvestris), kisvirágú hunyor (Helleborus dumetorum), kákicsvirág (Mycelis muralis), meddő rozsnok (Bromus sterilis), nagy csalán (Urtica dioica), vérehulló fecskefű (Chelidonium majus), zsidócseresznye (Physalis alkekengi),), Az erdő nyugati részén 100-200 tő fehér madársisak (Cephalanthera damasonium) található. Felhagyott gyümölcsös ÁNÉR 2007 kód: P7 - Hagyományos fajtájú, gyepes vagy erdősödő, extenzíven művelt gyümölcsösök Felhagyott, még művelt és újra művelni kezdett gyümölcsösökből álló mozaik. Többnyire erősen becserjésedett, de megvannak a gyümölcsfák is: szilva, cseresznye, szőlő, körte, naspolya. Ahol a cserjéket kivágták, a pusztafüves lejtősztyepp fajai megjelentek a gyepben. Fásszárú (nem termesztett gyümölcs) fajok: közönséges dió (Juglans regia), veresgyűrű som (Cornus sanguinea), húsos som (Cornus mas), gyepűrózsa (Rosa canina agg.), kökény (Prunus spinosa), mahónia (Mahonia aquifolium). Lágyszárúak: bajuszos kásafű (Piptatherum virescens), baracklevelű harangvirág (Campanula persicifolia), bíboros kosbor (Orchis purpurea), budai imola (Centaurea sadleriana), erdei gyömbérgyökér (Geum urbanum), fehér libatop (Chenopodium album), felfutó komló (Humulus lupulus), közönséges párlófű (Agrimonia eupatorium), mezei iringó (Eryngium campestre), napraforgó kutyatej (Euphorbia helioscopia), paszternák (Pastinaca sativa), pázsitos csillaghúr (Stellaria graminea), pillás hölgymál (Hieracium pilosella), pongyola pitypang (Taraxacum officinale), puha rozsnok (Bromus hordaceus), ragadós galaj (Galium aparine), réti margitvirág, (Leucanthemum vulgare), ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), sarlófű (Falcaria falcata), sár kutyatej (Euphorbia esula). Száraz gyep ÁNÉR 2011 kód: OC Jellegtelen száraz- vagy félszáraz gyepek és magaskórósok A löszplató egyik legnagyobb kiterjedésű élőhely-típusa, melynek rendszeresen kaszált részei cserjementesek, a főleg lóval legeltetett részein erősen cserjésedik és fokozatosan átmegy töviskes állományba: P2b - Galagonyás-kökényes-borókás cserjések. Az átmenet tér- és időbeli folyamatossága miatt e két élőhely közötti határvonal valójában egy szélesebb átmeneti zónát jelöl. Az ÁNÉR 2007 leírása szerint az ide tartozó élőhelyek jellegtelen száraz- vagy félszáraz gyepek és magaskórósok, amelyek a természetközeli élőhelyi kategóriákba nem sorolhatók be. Ilyenek a regenerálódó, régen felhagyott szántók, szőlők és gyümölcsösök gyepjei, a korábbi kezelésektől, műtrágyázástól, túllegeltetéstől, helytelen kaszálástól stb. eljellegtelenedett vagy elgyomosodott szárazabb kaszálók és legelők is. Az élőhely ritkásan cserjésedhet, a cserjék borítása nem éri el a 5 %-ot. Adventív fajokkal való borítása kisebb, mint 50 %. Az élőhely foltokban erősen gyomos is lehet. 26
A fás növényzetet az elszórtan található ültetett gyümölcsfáktól eltekintve rózsaféle cserjék alkotják: kökény (Prunus spinosa), veresgyűrű som (Cornus sanguinea), egybibés galagonya (Crataegus monogyna), hamvas szeder (Rubus caesius agg.), közönséges dió (Juglans regia), gyepűrózsa (Rosa canina agg.). A lágyszárúak fajai: angolperje (Lolium perenne), csattogó szamóca (Fragaria viridis), csomós ebír (Dactylis glomerata), fehér szamárkenyér (Echinops sphaerocephalum), jakabnapi aggófű (Senecio jacobea), ligeti zsálya (Salvia nemoralis), mezei iringó (Eryngium campestre), mezei varfű (Knautia arvensis), réti perje (Festuca pratensis), közönséges cickafark (Achillea millefolium), közönséges párlófű (Agrimonia eupatorium), héjakút mácsonya (Dipsacus laciniatus), mezei katáng (Cichorium intybus), nagy útifű (Plantago major), orvosi somkóró (Melilotus officinalis), pompás ökörfarkkóró (Verbascum speciosum), réti perje (Festuca pratensis), tarka koronafürt (Securigera varia), tejoltó galaj (Galium verum), terjőke kígyószisz (Echium vulgare). Töviskes ÁNÉR 2011 kód: P2b - Galagonyás-kökényes-borókás cserjések Az előző, száraz gyep nevű élőhely erősen cserjésedett formája. A fajkészlet gyakorlatilag megegyezik, de a tömegességi viszonyok jelentősen eltérnek. A növényzet fő tömegét az egybibés galagonya (Crataegus monogyna) adja, helyenként áthatolhatatlan sűrűségűre nőve. Mellette kökény (Prunus spinosa), közönséges dió (Juglans regia), gyepűrózsa (Rosa canina agg.), és kevesebb veresgyűrű som (Cornus sanguinea) található. A nyugati, legsűrűbb állományok szokatlan képet mutatnak. Kétszintű lombkorona alakult ki, a felsőt a dió, az alsót a galagonya alkotja, úgy hogy utóbbi faj cserjetermetűnek ismert példányai itt 30-40 cm átmérőjű, 2-3 méter magas törzset fejlesztettek és csak afölött vannak elágazások. Tölgyes ÁNÉR 2011 kód: RC Keményfás jellegtelen vagy telepített egyéb erdők Erősen elegyes lombkoronájú erdő az országos jelentőségű védett területtel határosan, a Budakalász 33/A, B és CE erdőrészletek. A lombkoronában virágos kőris (Fraxinus ornus), mezei juhar (Acer campestre), kocsánytalan tölgy (Quercus petraea), feketefenyő (Pinus nigra), korai juhar (Acer platanoides), vadcseresznye (Prunus avium), fehér akác (Robinia pseudo-acacia) nyugati ostorfa (Celtis occidentalis), csertölgy (Quercus cerris), érdeslevelű szil (Ulmus procera), kislevelű hárs (Tilia cordata), gyertyán (Carpinus betulus) és közönséges dió (Juglans regia) egyaránt megtalálható. A cserjeszintben fekete bodza (Sambucus nigra), fagyal (Ligustrum vulgare), veresgyűrű som (Cornus sanguinea), egybibés galagonya (Crataegus monogyna), kökény (Prunus spinosa), erdei iszalag (Clematis vitalba) található. Az aljnövényzet a helyenként erősen meredek talajon ritkás, fajai: erdei szálkaperje (Brachypodium sylvaticum), falgyom (Parietaria officinalis), közönséges bojtorján (Arctium lappa), nagy csalán (Urtica dioica), borzas ibolya (Viola hirta). Lejtősztyepp M6 – Sztyepcserjések Kis területű, teljes becserjésedéssel fenyegetett foltok. A fásszárú fajok: fehér akác (Robinia pseudo-acacia), csertölgy (Quercus cerris), mezei juhar (Acer campestre), kökény (Prunus spinosa), csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus), varjútövis (Rhamnus catharticus), gyepűrózsa (Rosa canina agg.), feketefenyő (Pinus nigra). A nyílt területen fajgazdag gyepek találhatók, fajaik: apácavirág (Nonea pulla), aranyfürt (Aster linosyris), ágas homokliliom (Anthericum ramosum) árvégű len (Linum tenuifolium), bíboros kosbor (Orchis purpurea), borzas ikravirág (Arabis hirsuta), budai imola (Centaurea sadleriana), bunkós hagyma (Allium sphaerocephalon), csabaíre (Sanguisorba minor), csomós ebír (Dactylis glomerata), egérárpa (Hordeum murinum), erdélyi 27
gyöngyperje (Melica transsilvanica), farkaskutyatej (Euphorbia cyparissias), fehér szamárkenyér (Echinops sphaerocephalum), fenyérfű (Botriochloa ischaemum), hatsoros varjúháj (Sedum sexangulare), jakabnapi aggófű (Senecio Jacobea), keserűgyökér (Picris hieracioides), koloncos legyezőfű (Filipendula vulgaris), közönséges borkóró (Thalictrum minus), közönséges párlófű (Agrimonia eupatorium), lándzsás útifű (Plantago lanceolata), ligeti zsálya (Salvia nemoralis), macskahere (Phlomis tuberosa), magas aranyvessző (Solidago gigantea), magyar szegfű (Dianthus pontederae), meddő rozsnok (Bromus sterilis), mezei iringó (Eryngium campestre), mezei katáng (Cichorium intybus), mezei varfű (Knautia arvensis), mezei zsálya (Salvia pratensis), nyúlszapuka (Anthyllis macrocephala), olasz harangvirág (Campanula bononiensis) orvosi somkóró (Melilotus officinalis), peszterce (Ballota nigra), pusztai árvalányhaj (Stipa pennata), réti boglárka (Ranunculus acris), réti perje (Festuca pratensis), sárga hagyma (Allium flavum), tarka koronafürt (Securigera varia), tavaszi hérics (Adonis vernalis), tejoltó galaj (Galium verum), terjőke kígyószisz (Echium vulgare), tollas szálkaperje (Brachypodium rupestre), tövises iglice (Ononis spinosa), ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), vadmurok (Daucus carota), vajszínű ördögszem (Scabiosa ochroleuca), vérontófű (Potentilla erecta), zászlós csüdfű (Astragalus onobrichis). A helyi jelentőségő védett területeket is érintő élőhelytérképek a 6.3a-b. mellékletben találhatók.
2.3.4. Flóra A 2011 nyarán és őszén végzett terepbejárások során több védett növényfaj állománya is előkerült. A következő táblázatban a területen élő kiemelt fajok védettségi adatai szerepelnek. Az egyes fajokhoz tartozó eszemei értékek a http://www.termeszetvedelem.hu oldalról származnak. Magyar név árlevelű len bíboros kosbor budai imola bunkós hagyma fehér madársisak macskahere mocsári csorbóka nyári tőzike pusztai árvalányhaj tavaszi hérics
Latin név Linum tenuifolium Orchis purpurea Centaurea scabiosa ssp. sadleriana (syn: Centaurea sadleriana) Allium sphaerocephalon Cephalanthera damasonium Phlomis tuberosa Sonchus palustris Leucojum aestivum Stipa pennata Adonis vernalis
Védettség
Eszmei érték (Ft)
Állománynagyság (tő)
védett védett
5.000 50.000
50 500
védett
5.000
5.000
védett védett védett védett védett védett védett
5.000 10.000 5.000 5.000 10.000 5.000 5.000
100 10 50 1.000 30-100.000 50 300
További három védett faj jelenlétéről a szóbeli információt kaptunk. Ezek a galériaerdőben a ligeti csillagvirág (Scilla vindobonensis), a cserjésedő löszgyepben pedig a leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) és a piros kígyószisz (Echium maculatum). Védett fajok: árlevelű len (Linum tenuifolium) Élőhelye: Mészkedvelő, mészkő- és dolomitsziklagyepek, pusztafüves lejtők, löszgyepek, karsztbokorerdők, cserjések faja. Budakalászon a löszgyepekben elszórtan, szálanként fordul elő. bíboros kosbor (Orchis purpurea) Élőhelye: Inkább mészkedvelő, karsztbokorerdőkben, gyertyános-, cseres-, melegkedvelő és száraz tölgyesekben, gesztenyésekben, erdőszéleken, ligeterdőkben, ritkán irtásréteken, pusztafüves 28
lejtőkön fordul elő. Foltszerű előfordulásai vannak. A Holló-forrás feletti domboldalon 2011-ben 2300 példány virágzott. budai imola (Centaurea scabiosa ssp. sadleriana) Élőhelye: Inkább mészkedvelő, endemikus faj. Sziklagyepek, szikla- és pusztafüves lejtők, erdősztyepprétek, löszpusztarétek, homokpuszták, homoki rétek és legelők, karsztbokorerdők, cserjések, erdőszélek növénye. A száraz gyepekben általánosan elterjedt. bunkós hagyma (Allium sphaerocephalon) Élőhelye: Mészkedvelő, sziklagyepekben, pusztafüves lejtőkön, erdős pusztákon és homoki réteken, löszpusztai társulásokon, löszfoltokon és ezek másodlagos termőhelyein él. A Berdó utcai erdő tisztásán található nagyobb állománya. fehér madársisak (Cephalanthera damasonium) Nyirkos erdők, ligeterdők jellemző orchideája de nem ritkán telepített erdőkben is megjelenik. Középhegységeinkben és a Dunántúlon gyakori, az Alföldön szórványos. Néhány példánya a Berdó utcai erdő nyugati részén található. ligeti csillagvirág (Scilla vindobonensis) Kis termetű tavaszi virág, melynek kis állománya él a Duna-menti ligeterdő északi részében. macskahere (Phlomis tuberosa) Élőhelye: Inkább mészkedvelő, sótűrő erdősztyepp faj. Lösztölgyesek, löszpusztarétek, löszlegelők, karsztbokorerdők, mészkedvelő tölgyesek, cserjések, sziki tölgyesek, szikespuszták, mészkősziklagyepek növénye. A Berdó utcai erdő tisztásán található nagyobb állománya. mocsári csorbóka (Sonchus palustris) Nagytermetű fészkes virágú növény. Mocsarak szélén, nádasokban, magaskórósokban fordul elő. A Majdán patak menti ártéren van nagyobb, de nem összefüggő állománya. Kisebb állománya az íjászpálya melletti nádas szegélyében is található. nyári tőzike (Leucojum aestivum) 40-60 cm magasra növő, láp- és ligeterdei faj. A Duna mentén több helyen előfordul a parti füzesekben, de a Budakalászi 100 ezresre becsült állománya jelentősnek számít. pusztai árvalányhaj (Stipa pennata) Szilikát és meszes sziklagyepekben, pusztafüves lejtőkön egyaránt előfordul. Nagytermetű, vékony levelű faj. Terméseit a szél terjeszti, és mivel hatékonyan tudja a termés magát a földbe fúrni, ha van a környéken magforrás, könnyen megtelepszik. Budakalászon kis, elszigetelt állományai vannak. tavaszi hérics: (Adonis vernalis) Élőhelye: Mészkedvelő sztyeppnövény, száraz, napsütötte füves lejtőkön, zárt sziklagyepekben, lösz- és homoki gyepekben, karsztbokorerdőkben, ligetes tölgyesekben, irtásréteken és legelőkön néhol ma még gyakori. Budakalászon nagyobb állománya a Berdó utcai erdő tisztásán található. Inváziós fajok: A Duna partján két inváziós fafaj fordul elő nagy példányszámban: a zöld juhar (Acer negundo) és az ezüstjuhar (Acer saccharinum). Bár az inváziós juharok komoly természetvédelmi problémát okoznak, a vízparton visszaszorításukra nagy esély nincs, mert a víz folyamatosan teríti az ártérre a terméseket. 29
Számottevő mennyiségben fordul elő a patakvölgyekben és a Duna-parton a látványos őszi lombszíneződésű (bizonytalan rendszertani helyzetű) vadszőlő faj (Parthenocissus sp. - P. quinquefolia, vagy P. inserta), mely a talajon is terjed, és a fákra is felfut. A lágyszárúak közöl a vízhez közeli élőhelyeken az ártéri japánkeserűfű (Fallopia japonica), alkörmös (Phytolacca americana), magas aranyvessző (Solidago gigantea) kisvirágú nenyúljhozzám (Impatiens parviflora) és lándzsáslevelű őszirózsa (Aster lanceolatus) fordul elő nagy tömegben. A löszgyepekben a fehér akác (Robinia pseudo-acacia) terjedése veszélyezteti a gyep fajait.
2.3.5. Fauna A védett állatfajok listája a növényekénél sokkal hosszabb. A kezelési terv készítése kapcsán lepke, bogár, puhatestű és bogárfelmérés is történt. Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a területről előkerült védett állatfajokat. Mivel mozgékony szervezetekről van szó, ezek megfigyelhetők mind a helyi védett területeken, mind azokon kívül, nem lehet pontszerű előfordulással megadni az élőhelyüket. Védett állatfajok táblázatos felsorolása Magyar név folyamcsiga tompa folyamikagyló rajzos bödöncsiga sima orsócsiga éti csiga kerti csiga kövi rák bikapók atalanta lepke csíkos medvelepke kardoslepke keleti gyöngyházlepke kis színjátszólepke kis tűzlepke nagy tűzlepke nappali pávaszem zöldes gyöngyházlepke sisakos sáska imádkozó sáska selymes futrinka mezei futrinka ligeti futrinka változó futrinka rezes futrinka kékfutrinka
Latin név Puhatestűek Fagotia acicularis Unio crassus Theodoxus danubialis Cochlodina cerata Helix pomatia Cepaea hortensis Rákok, pókok Austropotamobius torrentium Eresus kollari Lepkék Vanessa atalanta Euplagia quadripunctata Iphiclides podalirius Argyronome laodice Apatura ilia Lycaena thersamon Lycaena dispar hungarica Inachis io Argynnis pandora Egyenesszárnyúak és fogólábúak Acrida ungarica Mantis religiosa bogarak Carabus convexus Carabus granulatus Carabus nemoralis Carabus scheidleri Carabus ulrichii Carabus violaceus
Eszmei érték (Ft) 5.000 10.000 10.000 10.000 5.000 5.000 50.000 5.000 5.000 5.000 10.000 50.000 10.000 10.000 50.000 5.000 5.000 50.000 5.000 5.000 5.000 5.000 10.000 5.000 5.000 30
Magyar név kis szarvasbogár nagy szarvasbogár pézsmacincér bőrfutrinka
Latin név Dorcus parallelipipedus Lucanus cervus Aromia moschata Carabus coriarius
barátcinege barátposzáta barátréce barázdabillegető búbos vöcsök búbosbanka búbos pacsirta cserregő nádiposzáta cigánycsuk citromsármány csicsörke csilpcsalpfüzike csuszka dankasirály egerészölyv énekes nádiposzáta énekes rigó erdei pinty erdei pityer fekete harkály fekete rigó fülemüle fürj füsti fecske házi rozsdafarkú holló kabasólyom kakukk karvaly karvalyposzáta kék cinege kis bukó kis poszáta kis vöcsök kontyos réce meggyvágó mezei pacsirta mezei poszáta mezei veréb molnárfecske nagy bukó nagy fakopáncs ökörszem
Madarak Parus palustris Sylvia atricapilla Aythya ferina Motacilla alba Podiceps cristatus Upupa epops Galerida cristata Acrocephalus scirpaceus Saxicola torquata Emberiza citrinella Serinus serinus Phylloscopus collybita Sitta europaea Larus ridibundus Buteo buteo Acrocephalus palustris Turdus philomelos Fringilla coelebs Anthus trivialis Dryocopus martius Turdus merula Luscinia megarhynchos Coturnix coturnix Hirundo rustica Phoenicurus ochruros Corvus corax Falco subbuteo Cuculus canorus Accipiter nisus Sylvia nisoria Parus caeruleus Mergus albellus Sylvia curruca Tachybaptus ruficollis Aythya fuligula Coccothraustes coccothraustes Alauda arvensis Sylvia communis Passer montanus Delichon urbica Mergus merganser Dendrocopos major Troglodytes troglodytes
Eszmei érték (Ft) 5.000 10.000 5.000 5.000 10.000 10.000 50.000 10.000 50.000 50.000 50.000 10.000 10.000 10.000 10.000 10.000 10.000 50.000 10.000 10.000 10.000 10.000 10.000 50.000 10.000 10.000 50.000 50.000 10.000 50.000 50.000 10.000 50.000 50.000 10.000 50.000 10.000 50.000 50.000 10.000 10.000 10.000 10.000 50.000 50.000 10.000 10.000 31
őszapó parlagi pityer sárgarigó sarlósfecske sordély széncinege szürke gém tengelic tövisszúró gébics vadgerle vetési varjú viharsirály vörös vércse vörösbegy zöldike erdei béka vöröshasú unka zöld varangy barna varangy levelibéka kecskebéka fajcsoport mocsári teknős fürge gyík zöld gyík kockás sikló vakondok keleti sün
Aegithalos caudatus Anthus campestris Oriolus oriolus Apus apus Miliaria calandra Parus major Ardea cinerea Carduelis carduelis Lanius collurio Streptopelia turtur Corvus frugilegus Larus canus Falco tinnunculus Erithacus rubecula Carduelis chloris Kétéltűek Rana dalmatina Bombina bombina Bufo viridis Bufo bufo Hyla arborea Rana esculenta fajcsoport Hüllők Emys orbicularis Lacerta agilis Lacerta viridis Natrix tessellata Emlősök Talpa europaea Erinaceus concolor
10.000 50.000 10.000 10.000 10.000 10.000 50.000 10.000 10.000 50.000 50.000 10.000 50.000 10.000 10.000 5.000 5.000 5.000 5.000 5.000 5.000 50.000 10.000 10.000 10.000 5.000 10.000
A következőkben néhány kevésbé ismert védett állatfajokról adunk meg rövid leírást. A teljes fajlistákat a mellékletben helyeztük el. Lepkék Magyarország területéről 171 nappali lepkefajt mutattak ki. Budakalászról a vizsgálat során 2011ben előkerült 40 faj, a hazai fajok 23,4%-a. Védett fajok: Kardoslepke (Iphiclides podalirius) Nálunk gyakori, tőlünk északabbra és nyugatabbra ritka. Napsütötte domboldalakon, bozótosok, felhagyott gyümölcsösök, kertek környékén találkozhatunk vele. A Kárpát-medencében két nemzedéke van, az első tavasz közepétől nyár elejéig repül, a második nyáron, akár még szeptemberben is. Hernyójának tápnövényei különböző csonthéjasok, elsősorban kökény, galagonya, kertekben mandulán, szilván és őszibarackon is előfordul. Nagy tűzlepke (Lycaena dispar rutilla) Euroszibériai faj, a zonális erdős sztyeppet kísérő nedves réteken, mocsár- és lápréteken korábban Európában számos helyen gyakori volt. A mezőgazdasági művelés és a nedves területek rohamos zsugorodása miatt Európa nyugati felében ebben az évszázadban mindenütt igen erősen megritkult 32
vagy ki is pusztult (nevezéktani törzsalakja a L. dispar dispar utolsó példányait Angliában az 1850es években figyelték meg). Magyarországon még számos lelőhelye ismeretes, de ezek többsége folyamatosan degradálódik, vagy csökken a területük. Két nemzedéke fejlődik évente (májusjúnius, illetve július-augusztus), bizonyos években egy harmadik nemzedéke (szeptember) is megjelenik. A második és harmadik nemzedék erősen hajlamos a kóborlásra, mind a hím, mind a nőstény sebesen repül. Hernyójának tápnövényei a különböző lóromfajok, elsősorban a tavi lórom (Rumex hydrolaphatum), ritkábban a vízi lórom (R. aquaticus). Kis tűzlepke (Lycaena thersamon ) Elterjedése Közép-Ázsia és Kelet-Európa szteppvidékeire szorítkozik, de areája erősen szabdalt, nagy területeken hiányzik. A Kárpát-medencétől nyugatra már csak szórványosan és alkalmilag telepszik meg, Alsó-Ausztriában éri el elterjedésének határát. Rendszerint három, ritkán négy nemzedéke is kialakulhat egy év során. Az első példányok április közepétől tűnnek fel, a nemzedékek többé-kevésbé egymásba folyva októberig repülhetnek. A faj meglehetősen széles ökológiai toleranciát mutat, mivel vízfolyások mentén, árokpartokon és tocsogós kaszálókon éppúgy megtalálható, mint karsztbokorerdők tisztásain, homokpusztákon vagy szikes legelőkön. Mind a hím, mind a nőstény sebesen repül, de ez utóbbi kevesebbet mozog. Táplálkozni alacsony, a föld színén ülő virágokra ülnek. A hernyó tápnövénye elsősorban a mezei sóska (Rumex acetosa). Kis színjátszólepke (Apatura ilia) A palearktikumban elterjedt faj Magyarországon elsősorban hegy- és dombvidéken él, azonban az alföldi folyók menti fűz-nyár ligeterdőkben, bokorfüzesekben is előfordul. Két alakja van: a törzsalak (forma ilia) feketésbarna alapszínű, fehér rajzolatú, erősen irizáló, a forma clytie sárgásbarna rajzolatú, alapszíne meleg barna, gyengén irizáló. Leggyakrabban akkor figyelhetjük meg, amint a nedves vízparti homokon, vagy a földutak pocsolyái szélén szívogat. Egyetlen nemzedéke június-júliusban repül. Polifág faj, hernyójának tápnövénye különböző fűz (Salix-) és nyár (Populus- ) fajok, különösen a rezgő nyár (Populus tremula), fekete nyár (Populus nigra) és a kecskefűz (Salix caprea). Zöldes gyöngyházlepke (Argynnis pandora) A Mediterráneumban elterjedt melegkedvelő faj, Magyarországon a hatvanas évekig gyakori volt, majd eltűnt. Csak az utóbbi években került elő ismét. Vándorlepke, amely egyes években délkeleti irányból bevándorol Magyarország területére. Ilyenkor nagyobb példányszámban is mutatkozhat. Élőhelyeitől nagyobb távolságokra is elkóborolhat. A virágzó bokrok (bodza, fagyal) erősen vonzzák, de szívesen látogatja a bogáncsféléket is. Egyetlen hosszú nemzedéke van, imágóival májustól sokszor egészen októberig találkozhatunk. Hernyója ibolya és árvácska féléken él. Nappali pávaszem (Inachis io) Magyarországon, ahol tápnövénye, a csalán él, általánosan elterjedt. A lepkék erdei utak mentén, erdők szélein, virágos réteken élnek leginkább, ahol talajon, fák törzsén, bokrok levelein üldögélnek, vagy virágok nektárját szívogatják. Igen jó repülők, szívesen kóborolnak. Nálunk két nemzedéke fejlődik (az I. júniustól júliusig, a II. augusztustól májusig), a második nemzedék tagjai imágó állapotban telelnek át, a hideg időszakot barlangokban, faodvakban, pincékben, házak folyosóin és padlásain dermedt állapotban töltik. Korai felmelegedéskor már februárban kirepülhet. Hernyói a csalánon csaknem bábozódásig társasan élnek. Atalanta lepke (Vanessa atalanta) Magyarországon szinte mindenütt megtalálható. Kedvenc területei a ligetes erdők, az erdőszegélyek, tisztások, de kultúrterületeken, gyümölcsösökben, városi parkokban is gyakori. A lepkék erdei utakon, bokrok és fák ágain pihennek, szárnyukat ritmikusan szét-széttárják. Igen jó repülők, sokat kóborolnak, szívesen látogatnak virágokat. Gyümölcséréskor gyakran látni, amint lehullott, erjedő gyümölcsök nedvét szívogatja. Első példányai májusban, magasabb területeken vagy hűvösebb években júniusban dél felöl vándorolnak be, majd az időjárástól függően egy vagy 33
két nemzedéke fejlődik ki. Az utolsó őszi napok beköszöntével ismét dél felé vándorol, nálunk csak ritkán telel át. A hernyók magányosan élnek, a csalán Csíkos medvelepke (Euplagia quadripunctaria) Nyugat-palearktikus faj, Magyarországon a Dunántúlon és a hegyvidékeken elterjedt és gyakori, az Alföldön már ritkább. Egyetlen nemzedéke július végétől szeptember elejéig repül. A lepke nappal is könnyen felzavarható, különféle virágokon nappal is táplálkozik. Hernyója ősszel, majd áttelelés után tavasszal apró növényeken él, egyes adatok szerint különböző cserjéken is. Egyenesszárnyúak Sisakos sáska (Acrida hungarica) Pontomediterrán-turkesztáni elterjedésű faunaelem. Magyarországon csak az erősen felmelegedő száraz gyepekben fordul elő, főként homoki kopár legelőkön, szikeseken, de előfordulhat finom szemcséjű, meszes kőzettörmeléken is. Az élőhelyeinek beszűkűlése miatt (pl. homokfásítás: erdei fenyő, akác telepítése) veszélyeztetett faj. Fogólábúak Imádkozó sáska (Mantis religiosa) Fő elterjedési területe a Földközi-tenger környéke, Közép-Európában szórványos. Nálunk a számára alkalmas helyeken gyakori. Európa déli részein elterjedt, Közép-Európában szórványos. Magyarország melegebb vidékein, napos száraz réteken, déli lejtőkön a növényzet között él. Zöld vagy barna színű, alakjának és testtartásának köszönhetően jól beleolvad környezetébe. Júniustól szeptemberig figyelhető meg jó kilátású pontokon, kórók csúcsán, amint elülső, módosult fogólábaival zsákmányra les. Ragadozó, főként apróbb rovarokkal táplálkozik. Nyár végén, ősszel párosodik, a nőstény petéit habos szerkezetű, szilárd, jellegzetes alakú tokban ragasztja kövekhez, növényekhez. Bogarak: Selymes futrinka (Carabus convexus ) Elterjedési területe a Pireneusoktól a Nyugat-Szibériai-alföldig húzódik, déli határát Olaszország, Görögország, Kis-Ázsia, Örményország képezi. Magyarországon a síkság, illetve domb- és hegyvidék erdeiben él. Bőrfutrinka (Carabus coriarius) A Pireneusi-félszigetet és Nagy-Britanniát kivéve egész Európában előfordul. Az Égei-tenger szigetein és Kis-Ázsia nyugati részén is honos. Hazánk legnagyobb futóbogárfaja. Igen széles tűrésű faj, mégis főképp erdőkben fordul elő, a száraz meleg karsztbokorerdőkben éppúgy, mint a zárt bükkösökben és az ártéri ligeterdőkben. Nálunk elsősorban a hegy- és dombvidéken él, de az Alföldön is megtalálható. Hártyás szárnyai visszafejlődtek, így nem képes repülni. Ragadozó, táplálékát csigák, hernyók, bogarak, földigiliszták képezik. Mezei futrinka (Carabus granulatus) Palearktikus elterjedésű, de Észak-Amerikába is behurcolták. Nedvességkedvelő faj, rendszerint síkvidéken, olykor domb és hegyvidéken is, víz közelében él. Hazánk folyó és patak menti ligeterdeiben, mocsár- és láperdeiben mindenütt előfordul, helyenként nagy tömegben. Megtalálható nedves réteken is. A Duna árterén a puhafaligetek jellemző Carabus-faja. A telet főleg laza fakéreg alatt tölti, nyáron általában az avarban található. Rokonaival ellentétben gyakran teljes szárnyú, röpképes példányai is akadnak. A szárnyas példányok aránya magasabb azokban a populációkban, amelyek az újonnan kialakuló ligeterdőket népesítik be. 34
Ligeti futrinka (Carabus nemoralis) Élőhelyeit a domb és hegyvidék erdei képezik, az alföldről hiányzik. Tipikus élőhelye a ligetes, melegkedvelő tölgyes, helyenként igen gyakori. Változó futrinka (Carabus scheidleri) Nevét változatos színezetéről kapta, amely általában sötétkék vagy sötét rézvörös, de lehet lila, kékeszöld vagy zöld is. Oldalszegélyei általában még élénkebb színűek. Nálunk a Dunántúlon, az Északi-középhegységben és a Duna-Tisza közén fordul elő, 8 hazai alfaját különítik el. Sík- és dombvidéken erdőkben, erdőszéleken, tisztásokon, nedves réteken egyaránt megtalálható, 800 méternél magasabbra nem hatol föl. Rezes futrinka (Carabus ulrichii) A sík, illetve hegy- és dombvidék lomberdeiben él. A hozzá hasonló ragyás futrinkától (Carabus cancellatus) abban különbözik, hogy szárnyfedőjének oldalszéle a csúcs előtt ép (nem kimetszett), a szárnyfedő első bordája a csúcsig fut, a lábak és a csáptövek mindig feketék. Keleti kékfutrinka (Carabus violaceus) Magyarországon a Dunától keletre fordul elő, a Dunántúlon a tőle külső bélyegekben alig különböző dunántúli kékfutrinka (Carabus germari) helyettesíti. Kis szarvasbogár (Dorcus parallelipipedus) Euroszibériai faj, Magyarországon gyakori. Elhalt lombos fák korhadó tuskójában, földön fekvő törzsében fejlődik. A kifejlett bogarak elsősorban zárt erdőkben élnek, de gyakran erdőszéleken, vágásokon, sőt gyümölcsösökben, kertekben is megtalálhatók. Nappal többnyire korhadó fákban, rönkök alatt rejtőznek, alkonyatkor aktívak. Szarvasbogár (Lucanus cervus) Európai faj, tőlünk északra és nyugatra nagyon ritka, illetve sok helyütt kipusztult. Magyarország tölgyeseiben elterjedt, de nagyobb számban csak az idősebb állományokban fordul elő. Pajorja elsősorban tölgyek elhalt, korhadó gyökerében, tuskójában, illetve a törzsek földközeli részében, 35 évig fejlődik. Az imágók május-júliusban jelennek meg, nappal tápnövényük törzsén és ágain tartózkodnak, a nedvező sérülésekből táplálkoznak, s itt nagyobb számban is összegyűlhetnek. Alkonyatkor rajzanak, hangosan zúgó repüléssel keresik párjukat. A hímek július végére elpusztulnak, a nőstények néha megérik az augusztus végét. Az elpusztult bogarak a fák tövénél találhatók. Egyes hazai tölgyeseinkben még erős állománya van, fennmaradásának alapja, hogy megfelelő idős tölgyesek legyenek, azokban elegendő korhadó, elhalt rönkkel és tuskóval, amelyekben a lárvák évekig tartó fejlődése zavartalanul végbemehet. Pézsmacincér (Aromia moschata) Palearktikus elterjedésű faj. Hazánkban főként az ártéri füzesekben él, de hegyvidéki kecskefüzesekben is találkozhatunk vele. Városokban is találkozhatunk vele, ott ahol öreg fűzfák nőnek. Általában a sérült részeket, vastagabb ágakat támadja meg. Fejlődése három éves. Eleinte az élő kéreg alatt rág, majd a fatestbe megy, ott is bábozódik. Rajzása június-júliusra esik. Az imágók általában tápnövényük törzsén, ágain mászkálnak, leginkább délután, alkonyatkor. Szívesen nyalogatják a kifolyó fanedvet, ritkábban virágokat is látogatnak. Nevét jellegzetes illatáról kapta, melyet a fenil-szalicilát (szalol) nevű vegyület okoz, ezt a bogár az utótorán nyíló mirigyekből választja ki. A szalolt a fűzfa leveléből, a táplálkozás során felvett anyagokból szintetizálja. Pókszabásúak Bikapók (Eresus kollari)
35
Nyílt, melegkedvelő társulásokban, elsősorban a középhegységeink déli kitettségű sziklagyepeiben, lejtősztyeppekben, valamint homokpusztákon fordul elő. A két ivar méretben és színezetben is jelentősen különbözik, a hímek fejtora koromfekete, potrohuk cinóbervörös négy fekete folttal, a kétszer akkora nőstények egyszínű feketék. A talajfelszín alatt kialakított, viszonylag sekély tárnákban él, melyet erőteljes szövedékkel bélel ki, bejáratát talajszemcsékkel, apró növényi részekkel álcázza. A sátorszerű, talajfelszínre ráterülő szövedék szolgál fogóhálóként amelybe az ott mozgó ízeltlábúak beleakadnak. Leginkább az őszi és tavaszi időszakban találkozhatunk vele, ilyenkor a feltűnő színezetű hímek nappal is kóborolnak a nőstények tárnáit keresve.
2.4. Táj- és kultúrtörténeti adottságok A tervezési területen a természetvédelmi kezelést befolyásoló kultúrtörténeti emlékek fordulnak elő.
2.5. Oktatás, kutatás A tervezési területen eddig jelentős szervezett kutatómunka nem folyt. Jelen dokumentáció készítését 2011-ben megelőzte egy nem teljes körű, de az addig rendelkezésre álló biotikai adatokat jelentősen kiegészítő felmérés.
2.6. Gazdálkodási jellemzők 2.6.1. Mezőgazdaság A földkönyvi adatok alapján a helyi jelentőségű védett területeken az alábbi kiterjedésű, a helyi jenetőségű védelem által érintett mezőgazdasági rendeltetésű területek vannak: Művelési ág szántó legelő rét
Terület (ha) 64,1770 9,1770 9,0891
A valós területhasználat ettől azonban jelentősen eltér. A gyümölcsösök jelentős része felhagyott, és bár termőkorú fák többfelé előfordulnak, láthatóan gondozott gyümölcsös csak kevés van, azok is a fennsík autóval jól megközelíthető részén. Művelt szántó jelenleg egyáltalán nincs, ahol gyepgazdálkodás folyik, az takarmányozási célú kaszáló vagy legelő. A jelenlegi és a tulajdoni lapokon szereplő művelési ágak közötti különbség a tulajdonviszonyok megváltozásával és a mezőgazdasági tevékenység jövedelmezőségének megváltozásában keresendő. Ehhez hozzájárult a helyi jelentőségű védett területté nyilvánítás, és egyes részeknek a Natura 2000-es hálózatba történő besorolás. Az egykori szántóterületek az Óbuda MGTSz kezelésében voltak, de már a múlt század nyolcvanas éveiben sem szántóként hanem legelőként használták. A növényzet átalakulása a természetes folyamatok során a cserjésedés irányába indult el, jelenleg egyértelműen gyep, helyenként – ha nem is hivatalosan bejegyezve – de záródása és kiterjedése alapján erdő. Mivel a kárpótlás során a területek egy része olyan tulajdonosokhoz került, akik a tulajdoni lapon szereplő „eredeti” művelési ágnak megfelelően, vagy szántó helyett kaszálóként, legelőként szándékonak a tulajdonukat használni, ez a konfliktusforrás mindaddig fennáll, amíg a bejegyzett művelés nem kerül összhangba a védett területen megengedettel, vagy a védettség olyan ingatlanokra is kiterjed, melyek újbóli művelésbe vonása nem eredményezné jelentős természeti értékek károsodását. Olyan ingatanok esetében, melyek részei a HUDI2003-es kódú, „Pilis és Visegrádi-hegység” nevű, jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési 36
területnek, a tulajdonosokat támogatás illeti meg, ha a védelmi céllal összhangban gazdálkodnak – ez jelentős konfliktuscsökkentő tényező lehet.
2.6.2. Erdőgazdálkodás A helyi védett területeken az alábbi erdőrészletek találhatók: Erdőrészlet 23/A, 23/CE, 23/TI 33/A, 33/B, 33 CE 15/A, 30/A
Elhelyezkedés Berdó utcától nyugatra (Kiserdő) Kevélyek felé eső sáv Duna-part, füzes
Az élőhely neve a 2.3.3. fejezetben Tölgyes akácos Tölgyes Fehér füzes galériaerdő
Az erdőrészletek a Pest Megyei Kormányhivatal Igazgatóság Pilisi-Visegrádi erdőtervezési körzetéhez tartoznak, az aktuális erdőtervezés ideje 2011. Az erdőrészletek jelenleg magán- , állami- és vegyes tulajdonban vannak (forrás: http://erdoterkep.mgszh.gov.hu). Az erdőrészletek faji összetételét e helyen nem ismételjük meg, a táblázatban utaltunk a 2.3.3. fejezetbeli előfordulásukra. Az erdőrészletek elhelyezkedése a 6.6 mellékletben látható.
2.6.3. Vadgazdálkodás A területen található vadak: őz, vaddisznó, mezei nyúl, fácán. A helyi védett területeken vadgazdálkodási létesítmény nincs. A szervezett vadászat valószínűleg a szomszédos Pomáz területére koncentrálódik, a két település határához közel, de a pomázi oldalon van magasles.
2.6.4. Halászat, horgászat A helyi jelentőségű védett területeken állandó víztestek nincsenek. A Szentendrei-Duna partja rendszeres horgászhely.
2.6.5. Ökoturizmus, üdülés és idegenforgalom, természetvédelmi oktatás és bemutatás A Duna partja mentén halad a Budapest és Szentendre között vezető kerékpárút. Ezen jelentős forgalom zajlik, melynek nagyobb részét kerékpárosok, kisebb részét gyalogos kirándulók adják. Budakalászon több lovarda található, melyek tereplovaglás kiinduló bázisai is. Mind a Duna mentén, mind a város főútjától nyugatra jelentős kiterjedésben hétvégi házas terület található. Ennek ellenére – országos összehasonlításban – a védett területekre behordott szemét mennyisége kicsinek mondható. A védett területeken tanösvény vagy hasonló célú bemutatóhely nincsen.
2.6.6. Ipar, bányászat A helyi jelentőségű védett területeken sem ipari, sem bányászati tevékenység nem folyik.
37
3. Természetvédelmi kezelési célkitűzések meghatározása 3.1. Természeti értékek, területek, tájak
A budakalászi helyi jelentőségű védett területek hegylábi löszterületek és a folyóparti galériaerdők maradványai. Védelmük célja: - Az eredeti élőhelytípusok maradványainak megőrzése, különös tekintettel a Duna-menti galériaerdőkre és a természetközeli löszgyepekre. - A területen talált védett fajok állományainak fenntartása. Ezek közül legfontosabbak a jelentős állományú nyári tőzikés élőhelyek és a szigetszerűen előforduló kosborok. Meg kell akadályozni inváziós fajok további térnyerését, melyek a természetközeli élőhelyek élővilágát veszélyeztetik. - A természetvédelmi kezelés eszközeként használva a löszgyepekben lehetőséget kell biztosítani hagyományos külterjes állattartás folytatására. 3.2. Tervezési területhez kapcsolódó tevékenységek Jelenlegi tudásunk és a kor lehetőségei mellett a gyepek fenntartására a legeltetés és a kaszálás alkalmazható. Budakalászon több lovarda is működik, a legeltetés többnyire villanypásztoros karámban történik. Karámokban lovak mellett szarvasmarhát is tartanak, a bokros területen egy kisebb kecskenyáj is megfigyelhető. A legeltetés előnye, hogy a legelés hatása (növényanyag fogyasztás és taposás) nem egyenletes, így fennmarad az élőhely mikromozaikossága, továbbá a gyepben élő állatvilág is kevésbé károsodik, mint gépi kaszálás esetén. Reálisan a környéken rendelkezésre álló faj- és fajtaválaszték határozza meg a legelő állatok körét. A legeltetéssel összehasonlítva, a kaszálás - különösen ha géppel történik és egyszerre nagy összefüggő területeket érint - az élőhelyet homogenizálja, mert mindent – leveleket, érőfélben levő magokat, különböző fejlettségű állatokat – egyszerre távolít el a területről. A kaszálás (beleértve a szárzúzást is) mellett szól, hogy a legelő állatok válogatnak, ezért meghagyják az elfásodó, szúrós, rossz ízű vagy kifejezetten mérgező fajokat, melyek tömeges felszaporodása kedvezőtlen lenne – ilyen folyamat például az erdők határának fokozatos kitolódása a gyepre, valamint fás állományok spontán felverődése a madarak és a szél által szállított magvak, termések által. Az erdőültetvényeken gyakorlati beavatkozásként évtizedekig csak a felszaporodó özönfajok eltávolítására vagy visszaszorítására lesz szükség. Az elérendő célokat veszélyeztető tényezőket az alábbi táblázatban foglaltuk össze: A korlátozó, veszélyeztető tényezők leírása Túllegeltetés vagy egységesen végzett gépi kaszálás Erdők spontán terjedése. Inváziós fajok térnyerése. Védett területek magánkézben vannak. Illegális területhasználat és szabadidős tevékenység
A veszélyeztetett értékekre gyakorolt hatása
A gyepek homogenizálódása, fajkészletének csökkenése. Értékes löszgyepek területének csökkenése. A védett fajok élőhelyeinek csökkenése. Gazdasági célok előtérbe helyezése. A felszín bolygatása, védendő értékek károsítása.
A korlátozó, veszélyeztető tényezők mérséklésének, ill. elhárításának módja Térben és időben mozaikos legeltetés és kaszálás alkalmazása. Az erdőszegélyek kaszálása, szárzúzása. Az inváziós fajok megjelenése után irtásuk vagy gyérítésük. Támogatási források felkutatása. Bejutás akadályozása, jogi lépések megtétele, felvilágosító munka.
38
4. Részletes természetvédelmi kezelési terv 4. 1. Természetvédelmi stratégiák -
Budakalász természetközeli élőhelyfoltjainak megőrzése, a területen élő (már ismert és még fel nem tárt) védett és fokozottan védett fajok állományainak megőrzése, a vízparti füzesek és a löszgyepi élőhelyek természetes és természetközeli állományaiban a gazdálkodás mellett a biológiai sokféleség hatékony fenntartása.
Ennek érdekében az alábbi, 4.2.-ben részletezett kötelezettséget, korlátozásokat és tilalmakat kell alkalmazni: - gyepfenntartás - özönfajok visszaszorítása - tisztítás - beavatkozás mellőzése
A védett területek hasznosítása a természetvédelmi kezelési előírásoknak megfelelően a védelem szempontjait szem előtt tartva valósulhat meg. A természetesség fenntartását vagy javítását úgy lehet elérni, hogy tekintetbe vesszük a természetes és az emberi hatásokat egyaránt. Mivel a tervezési terület mai képét alapvetően az emberi tevékenység alakította ki, a beavatkozások teljes mellőzése (azaz a terület magára hagyása) hosszú távon megváltoztatná a terület természeti képét (beerdősödne, a felverődő állományokban nagy arányban szerepelnének olyan tájidegen fafajok mint a fehér akác és a dió).
4.2. Részletes kezelési előírások A következőkben ismertetjük élőhely típusonként a hozzájuk köthető kezelési elveket, és utána helyrajzi számokhoz rendeljük az egyes kezelési előírásokat. Két előzetes megjegyzést teszünk.
Vannak közöttük olyanok, melyek jelen állapotban értelmetlennek tűnhetnek – mint pl. annak előírása hogy egy jelenlegi gyepből ki kell vágni bizonyos fa- vagy cserjefajokat – de a kezelési terv nem a jelenre hanem minimum 10 évre szól, és ki kell terjednie olyan feltételes esetekre is, amelyek ezen időtartam alatt előállhatnak. Ha egy előírás időponthoz kötődik - pl. kaszálások esetében – azt bizonyos mértékig rugalmasan kell értelmezni, hiszen az egyes évek időjárása jelen terv készülésekor előre nem látható módon változik. A természetben élő fajok termésérése a haszonnövények éréséhez hasonlóan nem mindig ugyanakkor következik be.
Dunamenti füzes Az inváziós fajoktól eltekintve az erdő természetességi állapota jó (sok a lábon álló és a talajon levő holt faanyag, a domborzat a terület kis méretéhez képest változatos, ezért sok az állatok számára életfeltételeket nyújtó mikroélőhely). Az erdőn átmenő túristaforgalom, a vízpart horgászok és pihenni vágyók általi használata a jelenlegi szinten nem károsítja az élővilágot. Az erdőből el kell távolítani a a víz által szállított, nem lebomló nagyobb szemétdarabokat. Az inváziós fajok közül jelenleg az alkörmös és az ártéri japánkeserűfű terjedésének megállítására látunk lehetőséget. A lábon álló elhalt fűz böhöncök közül csak azokat kell eltávolítani, melyek balesetet okozhatnak. A zöld- és ezüstjuhar jelentős mennyiségben van, de kiszorításukra kicsi az esély, mert a Duna
39
folyamatosa nagy mennyiségben teríti az ártérre terméseket. Az erdészeti műveleteknél a kezelőnek figyelemmel kell lenni az erdő füzes jellegének megtartására – ami Natura 2000-es jelölő élőhely is. Az évelő, föld alatti sarjakkal terjedő japánkeserűfű fajok visszaszorítására két módszer alkalmas. Az egyik a kimerítő kaszálás, melynek során legalább kéthetente megtörténik a kifejlődő leveles szárak levágása. A kaszálást a sarjtelep teljes eltűnéséig folytatni kell – ez lehet hogy több évig tartó folyamatot jelent. Nagy-Britanniában sikeresen alkalmaztak glifozát hatóanyagú gyomirtószert is a japánkeserűfű fajok ellen. Tekintettel arra, hogy a kiirtandó állományok élővíz közvetlen közelében vannak, a vegyszerezésre csak a kenéses technika alkalmazható. Vegyszer alkalmazása esetén a vegyszerezésre vonatkozó előírásokat be kell tartani. Az alkörmös elleni küzdelem egyszerűbb, a fiatal hajtások a földből kihúzhatók. Mivel érzékeny bőrűeknél allergiás reakciót válthat ki, kesztyűt kell használni. A beszakadt gyökérdarabokból a növény kihajthat, ezért a kihúzást évente 1-2 alkalommal meg kell ismételni. Patakparti füzesek Növényzetét jelenleg elsősorban természetes folyamatok alakítják. A vízhez kötött növények és állatok léte a patak vízhozamától függ, jelenlegi ismereteink szintjén ezeket nem tudjuk befolyásolni. A meder közvetlen körzetében a holt faanyagot meg kell tartani, mert fontos mikroélőhelyek. Az időlegesen kiszáradt szakaszokon ellenőrizni kell a mederbe történő illegális szemétlerakást (ebbe beleértve a házaknál keletkező szerves hulladékot is), és érvényt kell szerezni az ezt tiltó rendelkezésnek – a tevékenység ugyanis nem csak természetvédelmi szempontból káros. Erdők A cél a faállományban az őshonos, a területre jellemző fajok arányának növelése. A feketefenyő és az erdeifenyő tájidegen, magoncaik megjelennek a környező gyepekben, és termőhelyi adottságok sem indokolják jelenlétüket. Hasonló a helyzet az akáccal is, melynek állománya egy molyhos tölgyes-lejtősztyepp mozaik helyét foglalja el. A cél ezen fafajoknak az állományokbók történő fokozatos kiszorítása. A Holló-forrás feletti dombon van akácos állomány, ez természetvédelmi jellegű problémát nem magában az erdőtagban okoz, hanem a körülötte levő gyepterületeken, ahova az akác bejutott magjaiból fokozatosan egyre zártabb faállomány verődik fel. A 15/A, 30/A erdőrészletekben az öreg puhafa böhöncöket a területen meg kell hagyni, eltávolításukra csak balesetveszély esetében kerülhet sor. A lehullott és a víz által lerakott holtfát helyben kell hagyni elkorhadni. A 23/A, 23/B, 23/C, 32/A , 33/A, 33/B erdőrészletekben távlatilag törekedni kell a tájidegen fafajok fokozatos lecserélésére. A 23/CE és 23/TI erdőrészletek gyepterülete cserjésedik, a környező állományokból terjed a fás növényzet. Ezt a folyamatot a gyepben élő fajok védelme érdekében meg kell állítani, a felverődő fásszárú újulatot el kell távolítani. Kaszálók, legelők A terület meglévő természeti értékeit csak aktív kezeléssel lehet fenntartani. Jelenlegi tudásunk és a lehetőségek mellett a gyepek fenntartására a legeltetés és a kaszálás alkalmazható. A nyílt gyepterületeken természetvédelmi szempontból legelő állatként a ló és a szarvasmarha jöhet számításba, a cserjésedő területeken a fás növényeket fogyasztó kecske tartása előnyös. A legeltetés előnye, hogy a legelés hatása (növényanyag fogyasztás és taposás) nem egyenletes, így fennmarad az élőhely mikromozaikossága, továbbá a gyepben élő állatvilág is kevésbé károsodik, mint gépi kaszálás esetén. Szarvasmarha fajták közül legalkalmasabbak az extenzíven tartható húsmarhák. Reálisan a környéken rendelkezésre álló faj- és fajtaválaszték határozza meg a legelő állatok körét. A legeltetéssel összehasonlítva, a kaszálás - különösen ha géppel történik és egyszerre nagy összefüggő területeket érint - az élőhelyet homogenizálja, mert mindent – leveleket, érőfélben levő magokat, különböző fejlettségű állatokat – egyszerre távolít el a területről. A hagyományos kézi kaszálás időben elhúzódott, az is előfordult, hogy egyes részek egy évben kaszálatlanul maradtak. A 40
kaszálás (beleértve a szárzúzást is) mellett szól, hogy a legelő állatok válogatnak, ezért meghagyják az elfásodó, szúrós, rossz ízű vagy kifejezetten mérgező fajokat, melyek tömeges felszaporodása kedvezőtlen lenne – ilyen folyamat például az erdők határának fokozatos kitolódása a gyepre elsősorban az akác, galagonya, kökény felnövekedése által. „Relatív” előnye a kaszálásnak, hogy ha van a környéken alkalmas gépparkkal rendelkező gazdálkodó, a kaszálás könnyebben szervezhető, mint a legeltetés, utóbbinál nehezen oldható meg, hogy egy-egy időszak, vagy akár teljes év is kimaradjon, egy-egy őszi tisztító kaszálás elhagyása érdemi szervezést nem igényel. Fátlan élőhelyeken a filcesedő avar és a felverődő fásszárú növényzet eltávolításának egyik lehetséges módja a terület tavaszi égetése. Vannak arra utaló megfigyelések, hogy a kora tavasszal, megfelelő elővigyázatossággal végzett égetés a célját eléri, és ennek során sem a növény- sem az állatvilág nem károsodik jelentősen. Ennek ellenére a természetvédelmi szakma értékelése az égetéssel kapcsolatban nem egyértelmű. Ezért, amíg nem bizonyosodik be, hogy az égetésnek, mint természetvédelmi célú fenntartó kezelésnek nincs egyértelműen káros hatása, mindenképpen kerülendő, ha kaszálással vagy legeltetéssel ugyanaz a cél elérhető. A nyugati plató egyes területei az elmúlt 30-60 év területhasználata következtében erőteljesen becserjésedtek (vö. 2.3.2.), de a közelmúltbeli területhasználat miatt ebbe a típusba tartoznak (a múlt század közepe után szántóföldi gazdálkodás nem volt jellemző erre területre). Az erősen cserjésedett területeinek természetvédelmi szempontból történő megítélése kettős. A gyepben élő fajokra a cserjésedés negatív hatással jár, a megtelepedő fajok viszont táplálékforrásul, búvó-és fészkelőhelyül szolgálnak sok madárfajnak. Optimális egyensúlyi állapotot találni nem lehet mert ehhez olyan döntést kéne hozni, amihez nem áll rendelkezésünkre elegendő tudás. Például: nem eldönthető, hogy a védett fajok közül az ellentétes élőhelyi igényű tavaszi hérics vagy a mezei poszáta populációi részesüljenek előnyben. Ezért a faji sokféleség fenntartásának útja az, ha a természetes cserjésedés megállításával egy mozaikos élőhelyegyüttes jön létre. Ezen változatosság elérésének egyik eszköze a nyíltabb részek legeltetése és kaszálása, de beletartozik a becserjésedett gyümölcsösök és óparlagok cserjeborításának kivágással történő csökkentése. Nagyjából ez a mozaikosság áll fenn jelenleg is azáltal, hogy a tulajdonosok nem egységesen kezelik területeiket. Legeltetés: A nedvesebb gyepeken lovat, szarvasmarhát, a szárazakon juhot is lehet legeltetni. A legeltetést a túllegeltetés és a taposási károk elkerülésére 2-3 ha/számosállat sűrűséggel, száraz talajon lehet végezni, alkalmas hozam esetén sarjú is legeltethető. Szintén a túllegeltetés elkerülése érdekében a legeltetett területeket megfelelő gyakorisággal váltogatni kell. Kaszálás: Gépi kaszálás csak napközben, száraz, a gépek súlyát elbíró talajon történhet, a kaszálás a földfelszínt nem károsíthatja. A kaszálás során vadriasztó lánc használata kötelező. A kaszálást végző gép nem követhet olyan útvonalat, mely a kaszálandó területen spirálisan befelé tart. Az útvonalnak a menekülő állatokat kiszorítva, a tábla egyik oldalától a másik felé haladva, vagy belülről kifelé haladva kell végezni. A kaszálást lassan, 4-5 km/órás haladási sebességgel kell folytatni. A kaszálás során legalább 5 centiméteres tarlómagasságot kell hagyni. A kaszálást mozaikosan kell végezni, egy-egy időszakban a területen mindig kell maradni mintegy 5% kaszálatlan gyepterületnek. Ezek helyét évente változtatni célszerű. A kaszálás időpontja az időjárás és a védendő fajok kímélése érdekében június szeptember végéig változhat. Törekedni kell arra, hogy a tervezési terület egyes gyepterületeken a kaszálás időben minél inkább elhúzódva, szakaszosan történjen. A levágott és megszáradt növényi anyagot a kaszálást követő két héten, de legfeljebb egy hónapon belül a területről le kell hordani. 41
A cserjeirtást a vegetációs időszakon kívül kell végezni, a nyesedéket a területről el kell távolítani. További előírások: A gyepek égetése tilos. A területen ipari-, kommunális- és építési törmelék lerakása tilos, az esetlegesen odahordottat el kell szállíttatni. A gyepek műtrágyázása tilos. A védett területeken szántóföldek kialakítása csak kis parcellában, mezsgyék kialakításával történhet. Istállótrágya használata esetén a kiszórt trágyát tavasszal, a talaj száraz állapotában kell szétteríteni. A fennsíkon csak mezőgazdasági célokat szolgáló épületek létesíthetők, építési telkek nem alakíthatók ki. A helyi jeletőségű természetvédelmi területen lakóingatlan csak az önkormányzat jegyzője által, a kérelmező költségén elvégzett hatásvizsgálat alapján lehet. A Duna mentén a galériaerdőben építmény létesítése engedélyezhető. A védett területekre vezető forgalmas utakon a terület határán a védettséget jelző táblák helyezendők ki. A becserjésedett vagy erdősödő legelőkön a cserjeirtást kell végezni (téli időszakban), és az ismételt cserjésedést rendszeres kaszálással meg kell akadályozni. Fokozottan vonatkozik ez az özönfajokra (akác, bálványfa, zöld juhar). A részletes kezelési előírások az alábbi táblázatban találhatók: Azokat a ingatlanokat, melyek egymás közelében helyezkednek el, és ugyanaz a kezelési előírás vonatkozik rájuk, a könnyebb áttekinthetőség érdekében kötegelve szerepeltetjük. Továbbá, mivel az összes ingatlan Budakalász területén helyezkedik el, a hrsz megadásánál a településnevet nem ismételjük. hrsz./alrészlet 0105 nyugati tölgyes 0110 holló 0111/4, 10-34 patkó 0112/38-67 patkó 0120/2 plató 0120/25 c maradvány 0121 maradvány 0131/3-47 0133/1-2 0134/2 0137/7-8, 14-19 0139/7-60 017/11 0206/4, 7-8 0232/3 d,f , g, h 0232/4 0234 a 051/100, 107-110 058/8, 12-15, 28, 31-416 060 Barát-patak Majdán-patak Majdán-patak
Művelési ághoz kötött természet- védelmi kezelési előírás kódja N N GY GY N N N N N P GY GY N N
N GY N N N N
Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési előírás kódja Ö, SZ Ö Ö Ö
P, Ö P P P P Ö, SZ P Ö, SZ Ö, SZ Ö, SZ
SZ, Ö P P P
42
A fenti táblázatban szereplő metűkódok magyarázata (A rövid kifejtések a több helyen utalnak a táblázat feletti, részletes ismertetőre.) GY – gyepfenntartás Történhet kaszálással, legeltetéssel, a fenntebb említett előírások betartásával. A tevékenység részét képezi a felverődő cserjeállomány ritkítása. Táji léptékben kívánatos, ha a hektárosnál nagyobb gyepterületek között kezeletlen mezsgyék, cserjés sávok, bokorcsoportok megmaradnak. A táji változatosság megőrzése érdekében összefüggő egyéves szántóföldi monokultúrák nem alakíthatók ki. P – patakmeder fenntartása A patakok medrébe – még annak tartósan száraz állapotában sem – szabad kerti hulladékot, építési törmeléket, kommunális és egyéb hulladékot elhelyezni. Hasonlóképpen tilos a mederbe szennyvizet vezetni. A meder és a gátak rézsűjén csak a vízlevezetés biztosítása céljából szabad kaszálni, fákat kivágni. Azokon a területeken, melyek patakmederrel közvetlenül szomszédosak, a patakmenti fák alatt nem lehet rendszeresen kaszálni, a patakmenti növényzeti sávot érintetlenül kell hagyni. N – nincs beavatkozás Ez a „beavatkozás” típus azt jelenti, hogy az érintett területen lehet hagyni érvényesülni a természetes folyamatokat, a kezelési terv 10 év múlva esedékes felülvizsgálatáig nincs szükség beavatkozásra. Nádas állományok feltörése, égetése tilos. Ö – özönfajok visszaszorítása A lágyszárú fajok megtelepedésekor még viszonylag egyszerűen megakadályozható tömeges elterjedésük évenkénti többszöri kaszálással, esetenként a megjelenő tövek kihúzásával. Kiterjedtebb, időse állományok kiirtása csak évenkénti többszöri kaszálással is néhány évet vehet igénybe, amíg a növény földalatti tartalék tápanyagai kimerülnek. Ily módom viszont még az aranyvessző fajok is visszaszoríthatóak. A fásszárú özönfajok (fehér akác, zöld juhar, bálványfa, kihúzással csak 1-2 éves koráig irtható, az idősebb példányok eltávolításához ágvágó illetve fűrész szükséges. Legnehezebben a bálványfa irtható, ami erőteljes sarjképzésének tulajdonítható. Ha a fát kivágják, gyökérzetéből igen sok sarj tör elő, ezért megfelelő utókezelés nélkül kiirtása nem lehetséges. Az utókezelés lehet mechanikus és vegyszeres. A mechanikus utókezelés során az előtörő, még nem elfásodott sarjakat le kell vágni vagy lábbal letaposni, nagyobb felületű sarjtelep esetén ha van rá lehetőség, ráhajtott állatokkal le kell tapostatni. Ezt addig kell ismételni, ameddig a sarjképződés megszűnik. Természetvédelmi szempontból a vegyszeres irtás kerülendő, de előfordulhat hogy a mechanikus irtás nem vezet eredményre. Ezt csak megfelelő engedéllyel rendelkező szakember végezheti. A vegyszerrel történő irtásának legelfogadottabb időpontja az őszi lombhullást megelőző, de még fagymentes időszak, amikor a növényen belül intenzívebb a lombozat felől a gyökerek irányába tartó anyagáramlás. A bálványfa esetében ez különösen fontos, mert ha a szer nem jut el a legtávolabbi gyökérágakhoz, akkor a növény intenzív sarjadással válaszol a beavatkozásra. A bálványfa esetén alkalmazott szerek közül nem annyira a szabadforgalmú és széles spektrumú gyomirtószerek használatát javasolják (pl. Medallon), hanem a sokkal specifikusabb hatásmechanizmusú és vásárlásához engedélyköteles Banvel-t (vagy evvel ekvivalens hatóanyagú szereket). A kijuttatás módja függ a növény méretétől. Nagyobb faegyedek esetében (3-5 cm átmérőtől kezdve) leghatásosabb kezelés az injektálás, aminek során a törzsbe néhány darab 6-8-10 mm-nél nem vastagabb és mindössze 1-2 cm mély lyukat fúrnak és a szert abba injektálják. Az így keletkezett nyílást alkalmas anyaggal (kitt vagy kinyomópisztollyal kijuttatható szilikon) le kell zárni, hogy minél kevesebb szer párologhasson el és minél tovább hathasson a szer. 43
Alacsonyabb egyedek esetében a szer kijuttatható kenéssel a felső levelekre /vagy hajtáscsúcs környékére. Ez természetesen az első kezelések során a fiatalabb egyedekre, későbben pedig az utókezelések során a feltörekvő sarjakra használható módszer. Ebben az esetben tapadásfokozó és felszívódást elősegítő adalékanyagok használatára is szükség van. A kijuttatást nem szabad 20-25 foknál magasabb hőmérsékleten (a szer elgázosodásának veszélye) vagy szélben (elsodródás veszélye) végezni. A kezelések során a munka elvégzésének hatékonyabb ellenőrzése miatt szükséges a sarjkenéssel vagy pontpermetezéssel kijuttatott szerhez lassan lebomló és feltűnő színű festéket adagolni. Ugyancsak lehetséges a szilikonnal lezárt injektálásokat is feltűnő színnel lezárni. Mindenféle kezelés után igen fontos az utókezelések kivitelezése. Az első kezelések elvileg jó hatásfokkal elvégezhetők, azonban pár hét múlva megindulhat egyes egyedek regenerálódása, vagy a kezelt egyed túlélése vagy gyökérsarjak megjelenése formájában. Javasolt ezért az első kezelés után pár hónappal az utókezelések elvégzése, mégpedig legalább kétszeri alkalommal. SZ – szemét eltávolítása A felhalmozódott hulladékot el kell szállítani, újabbak lerakása tilos.
44
TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSI TERV BUDAKALÁSZ VÁROS HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEIRE
Tervkészítés időpontja: 2014. A terv időtartama: 2014-2024 Készítette az L-TEAM Bt.
45
1. -
2. -
TERMÉSZETVÉDELMI CÉLKITŰZÉSEK Meg kell őrizni az értékes galériaerdei, patakparti és löszgyepi élőhelyek természetes és természetközeli növénytársulásait és a terület biológiai sokféleségét. Fenn kell tartani élőhelyükön a védett kosborok és tőzikék tömegességét. Biztosítani kell a természetközeli gazdálkodási formák, elsősorban a legeltetés és a kaszálás lehetőségét a természetes és a féltermészetes gyepek fenntartására.
TERMÉSZETVÉDELMI STRATÉGIÁK A gyepterületek megőrzéséhez meg kell gátolni a spontán cserjésedést és erdősülést. A terület- és földhasználatot a természetvédelem érdekeinek megfelelően kell szabályozni. Az invázív fajok térnyerését meg kell akadályozni. Biztosítani kell a védett növényfajok magképzési lehetőségét a kaszált gyepekben.
3. TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSI MÓDOK, KORLÁTOZÁSOK ÉS TILALMAK A természetvédelmi kezelési tervben nem részletezett, vagy nem szabályozott kezelési előírásokat a területen az illetékes természetvédelmi hatóság (a továbbiakban: hatóság) egyedi államigazgatási eljárásban határozza meg.
3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak Élőhelyek kezelése, fenntartása -
A területen hagyományos extenzív gazdálkodást kell folytatni a gyepek fenntartása érdekében. A gyepekben meglévő és megjelenő invázív fásszárúakat maghozó állapotuk előtt ki kell vágni, a lágyszárúakat kaszálással kell visszaszorítani. Az alkörmössel borított foltokat évente legalább kétszer, virágzás előtt a foltok eltűnéséig kaszálni vagy szárzúzózni kell. Az ártéri japánkeserűfű sarjtelepeit a vegetációs periódusban kéthetente kaszálni kell.
Fajok védelme -
A gyepek kezelésekor figyelembe kell venni az ott élő fajok eltérő természetes életciklusait (költés, termésérlelés). Öreg, odvas fák kivágása csak költési időszakon kívül, célszerűen télen történhet.
Terület- és földhasználat - A területen szántóföldi növénytermesztés csak kis parcellákban engedélyezhető. - A területen etetők, szórók, sózók elhelyezése, vadföld létesítése és művelése tilos. - Hulladék elhelyezése a területen tilos.
46
3.2. Művelési ághoz, illetve földhasználati módhoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak Gyep (rét és legelő) művelési ágú területek kezelése -
-
A nem legeltetett gyepeket évente egyszer le kell kaszálni. Gépi kaszálás esetén vadriasztó lánc használata kötelező. Az egyszeri kaszálás időpontja az időjárásnak megfelelően változhat, időpontja július elejétől szeptember végéig terjedhet. A levágott növényi anyagot a kaszálást követő egy hónapon belül a területről le kell hordani. A kaszálásokat az állatfajok és az ősszel virágzó növények védelme érdekében évente változó helyeken, 5-10%-nyi területeket meghagyva sávosan vagy mozaikosan kell elvégezni. Megakadályozandó a réteken további fás állományok felnövekedése. A gyepek égetése, műtrágyázása és felülvetése tilos.
Erdők kezelése - Erdőgazdálkodás csak a fokozott természetvédelmi oltalomnak megfelelően, az elsődleges rendeltetés figyelembevételével, természetkímélő módon folytatható a területen. - A következő üzemterv elkészítésekor a természetvédelem szempontjait érvényesíteni kell.
47
6. Bibliográfia és mellékletek Bibliográfia http://natura.2000.hu/doc/14_2010_kvvm.pdf Budakalász Város Önkormányzatának Környezeti Fenntarthatósági Programja 2011: http://www.budakalasz.hu/data/cms643954/062_fent_program.doc Borhidi A., Sánta A. (szerk.) 1999: Vörös Könyv Magyarország növénytársulásairól. 1-2. A KÖM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 6., Budapest Borhidi A. 2003: Magyarország növénytársulásai. Akadémiai Kiadó, Budapest Bölöni J, Molnár Zs., Kun A. (szerk) 2012: Magyarország élőhelyei – ÁNÉR 2011. MTA ÖBKI, Vácrátót Fekete G., Varga Z. (szerk.) 2006: Magyarország tájainak növényzete és állatvilága. MTA Társadalomkutaó Központ, Budapest Fülöp Gy., Szilvácsku Zs. (szerk.) 2000: Természetkímélő módszerek a mezőgazdaságban. MMTE, Eger Haraszthy L. 2013: Értékőrző gazdálkodás Natura 2000 területeken. Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány, Csákvár Haraszthy L.(szerk.) 2014: Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon. Pro Vértes Közalapítvány, Csákvár Horváth, G. 1995: Visszatekintés a tavalyi Dunaszinkronra. Füzike 15. (1995. december) pp.: 9-11 Horváth, G. 1998: A Duna vízimadarai a '98-as hajózások tükrében (IV.-X.) Füzike 33. (1998. november) pp.: 3-9 Horváth, G. 1999: Összefoglaló a '99-es hajózások eredményeiről. Füzike 37. (1999. november) pp.: 5-14 Jassó J. 2011: A zsámbéki Nyakas-tető Szarmata vonulat déli nyúlványának botanikai értékei. Egyetemi szakdolgozat Kelelmen J. (szerk.) 1997: Irányelvek a füves területek természetvédelmi szempontú kezeléséhez. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest Keszthelyi I,. Csapody I., Halupa L. 1995: Irányelvek a természetvédelem alatt álló erdők kezelésére. KTM TVH, Budapest Mihály B., Botta-Dukát Z. (szerk.) 2004: Özönnövények. TermészetBúvár Alapítvány Kiadó, Budapest Marosi, S., Somogyi, S. 1990: Magyarország kistájainak katasztere I.-II. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest. Merisch I., Práger T., Ambrózy P., Hunker M., Dunkel Z. 2003: Magyarország éghajlati atlasza. Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest Selmeczi, K. Á. 1996: Összefoglaló a PKMK 1995/1996. vízimadár-szinkronjáról. Füzike 20. (1996. május) pp.: 3-5 Selmeczi, K. Á. 1997: A dunai vízimadár-szinkronokról (1996/'97). Füzike 28. (1997. augusztus) pp.: 6-13 Selmeczi, K. Á. 1998: A PKMK dunai vízimadár szinkronja (1997/98.) Füzike 31. (1998. május) pp.: 3-13 Selmeczi, K. Á. 1999: A PKMK dunai vízimadár szinkronjai (1998/99.) Füzike 35. (1999. május) pp.: 3-11Standovár T., R. Primack 2001: A természetvédelmi biológia alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Stefanovits P. 1956: Magyarország talajai. Akadémiai K. Stefanovits P., Szűcs L. 1969: Magyarország genetikai talajtérképe. Kartográfia 48
Viszló L., Karsa D. 2005: A kaszálás hatása a természeti értékekre. Pro Vértes Közalapítvány, Csákvár Viszló L. 2007: A természetkímélő kaszálás gyakorlata. Pro Vértes Közalapítvány, Csákvár
Térképek 6.1. A tervezési terület lehatárolását megjelenítő térkép 6.2. A tervezési terület művelési ágait megjelenítő térkép 6.3. A tervezési terület élőhelytípusait megjelenítő térkép 6.4. A tervezési területen kiemelt védelmet, természetvédelmi kezelést igénylő növényfajok elterjedését megjelenítő térkép 6.5. Országos és nemzetközi vonatkozású védett területekek bemutató térkép 6.6. A tervezési terület erdőtervezési körzeteit megjelenítő térkép 7. Fajlisták, élőhely leírások
49
6.1. melléklet A tervezési terület lehatárolását megjelenítő térkép. A képen kék foltok jelölik a helyi jelentőségű természetvédelmi területeket, a vörös vonal jelzi Budakalász közigazgatási határát.
6.2. melléklet Művelési ágak a tulajdoni lapok szerint. Kék –szántó, sárga – rét, világoszöld – legelő, sötétzöld – erdő, okker- kivett. 51
6.3a. melléklet A tervezési terület és környékének élőhelytípusait megjelenítő térkép
52
6.3b. melléklet A plató élőhelytípusait megjelenítő térkép 53
6.4. melléklet A tervezési területen kiemelt védelmet, természetvédelmi kezelést igénylő növényfajok elterjedését megjelenítő térkép 54
6.5 melléklet. Az országos jelentőségű védett területhez tartozó ingatlanok (fehér határvonallal és helyrajzi számmal) 55
6.6.1. melléklet A nyugati terület Natura 2000-es ingatlanjai (narancs határvonallal és helyrajzi számmal) 56
6.6.2. melléklet A nyugati terület bányától északra eső területének Natura 2000-es ingatlanjai 57
6.6.3. melléklet A nyugati terület bányától nyugatra eső területének Natura 2000-es ingatlanjai 58
6.6.4. melléklet A nyugati terület Pomázzal határos területének Natura 2000-es ingatlanjainak déli része 59
6.6.5. melléklet A nyugati terület Pomázzal határos területének Natura 2000-es ingatlanjainak északi része 60
6.6.6. melléklet Duna-parton levő Natura 2000-es ingatlanok 61
6.7. melléklet A tervezési terület erdőtervezési körzeteit megjelenítő térképek
A „Kiserdő” erdőrészletei
A Duna-parti ligeterdő erdőrészletei
62
6.6. melléklet A tervezési terület erdőtervezési körzeteit megjelenítő térképek (folytatás)
A „plató” nyugati részén levő tölgyes erdőrészletei
63
7a. melléklet A Budakalászról előkerült lepkefajok listája A táblázatban szereplő gyűjtő/megfigyelési helyek jelentése: E F/a F/b G H I Nappali lepkék Busalepkék Cigánylepke Erdei busalepke Kis busalepke Vesszős busalepke Fehérlepkék Citromlepke Fakó / Déli kéneslepke Káposztalepke Mustárlepke Répalepke Repcelepke Rezedalepke Pillangók Kardoslepke Boglárkalepkék Barna tűzlepke Ékes boglárka Ezüstkék boglárka Ezüstös boglárka Kis tűzlepke Közönséges boglárka Közönséges tűzlepke Nagy tűzlepke Szerecsenboglárka Tarkalepkék Atalanta lepke Bogáncslepke Kis gyöngyházlepke Kis színjátszólepke Közönséges gyöngyházlepke Málna-gyöngyházlepke Nagy gyöngyházlepke Nagy tarkalepke Nappali pávaszem Pókhálós lepke Zöldes gyöngyházlepke Szemeslepkék Erdei szemeslepke Fehéröves szemeslepke Fekete szemeslepke Kis szénalepke Közönséges ökörszemlepke Közönséges szénalepke
Füzes Kiserdő Kiserdő gyepje Patakvölgy Felhagyott gyümölcsös Plató E Hesperiidae Erynnis tages Ochlodes sylvanus Pyrgus malvae Hesperia comma Pieridae Goneptheryx rhamni Colias hyale / alfacariensis Pieris brassicae Leptidea sinapis Pieris rapae Pieris napi Pontia daplidice Papilionidae Iphiclides podalirius Lycaenidae Lycaena tityrus Cupido argiades Polyommatus coridon Plebeius argus Lycaena thersamon Polyommatus icarus Lycaena phleas Lycaena dispar Aricia agestis Nymphalidae Vanessa atalanta Vanessa cardui Boloria dia Apatura ilia Issoria lathonia Brenthis daphne Argynnis paphia Melitea phoebe Nymphalis io Arashnia levana Argynnis pandora Satyrinae Pararge aegeria Brientesia circe Minois dryas Coenonympha pamphilus Apanthophus hyperanthus Coenonympha glycerion
F/a
F/b
G
H
I
+ +
+ +
+
+ +
+
+ + +
+
+
+ +
+
+ +
+
+ + + + +
sok
+
+ +
+ +
+
+ +
+ +
+ + +
+
+ +
+
+
+
+
64
7a. melléklet A Budakalászról előkerült lepkefajok listája (folytatás) Nappali lepkék Nagy ökörszemlepke Sakktáblalepke
Maniola jurtina Melanargia galathea
Éjszakai lepkék Szövőlepkék Galagonyaszövő Málnaszövő Szenderek Kacsafarkú szender Pihésszövők Fehérsávos pihésszövő Őszi pihésszövő Rózsafoltos pihésszövő Araszolólepkék Avararaszoló Barna iszalagaraszoló Barna levélaraszoló Barna rétiaraszoló Barnasávos araszoló Bőrszínű araszoló Fakó iszalagaraszoló Galaj-tarkaaraszoló Gyakori apróaraszoló Gyöngyös apróaraszoló Gyűrűs pettyesaraszoló Hamuszínű csíkosaraszoló Holdas faaraszoló Kétpontos fehéraraszoló Kétvonalas sávosaraszoló Közönséges szürkearaszoló Közönséges tarkaaraszoló Mocsári pirosaraszoló Mocsári sávosaraszoló Nagy sávosaraszoló Négyfoltos holdasaraszoló Pettyes égeraraszoló Piroscsíkos csipkésaraszoló Rácsos rétiaraszoló Réti sávosaraszoló Salátazöld araszoló Sárga kökényaraszoló Sárga sávosaraszoló Szegélyes nyárfaaraszoló Szemcsés araszoló Tarka apróaraszoló Tarka fűzfaaraszoló Tollascsápú araszoló Törpearaszoló-fajok Üdezöld / Sárgászöld araszoló Púposszövők Csőrös púposszövő Kormos púposszövő
Lasiocampidae Trichiura crataegi Macrothylacia rubi Sphinghidae Macroglossum stellatarum Thyatiridae Habrosyne pyritoides Cymatophorima diluta Thyatira batis Geometridae Ectropis crepuscularia Horisme corticata? Ligdia adustata Ematurga atomaria Idaea degeneraria Heliomata glarearia Horisme tersata? Epirrhoe alternata Idaea dimidiata Idaea moniliata Cyclophora annularia Aplocera efformata Ascotis selenaria Lomographa bimaculata Camptogramma bilineata Macaria alternata? Xanthorhoe fluctuata Idaea muricata Idaea bisellata Idaea aversata Selenia tetralunaria Cabera exanthemata Timandra comae Chiasmia clathrata Scopula immorata Chloroclysta siterata Angerona prunaria Crocallis elinguaria Lomaspilis marginata Plagodis pulveraria Idaea rusticata Mesoleuca albiciliata Colotis pennaria Eupithecia spp. Chlorissa viridata / clorata Notodontidae Pterosoma palpina Gluphisia crenata
E +
F/a +
F/b + +
G +
H + +
I + +
E
F/a
F/b
G
H
I + +
+
+ +
+ +
+
+ +
+ + +
+
+ + +
+ +
+
+
+ + +
+ + + + + + +
+ +
+ + +
+ + + + + + + +
+ + +
+ + +
+ + +
+ +
+ +
65
7a. melléklet A Budakalászról előkerült lepkefajok listája (folytatás) Bagolylepkék Ametisztbagoly Bakszakállbagoly Barna vacakbagoly C-betűs fűbagoly Csúcsos nyárfabagoly Déli porcelánbagoly Éjszínű mázasbagoly Ezüstsávos mázasbagoly Fagyalbagoly Fahéjszínű bagoly Fakó bagoly Fakó sárgabagoly Fehér pamacsosszövő Fehérpettyes rétibagoly Fehérszegélyű fűbagoly Fekete csüdfűbagoly Feketés földibagoly Fűzfa-zöldbagoly Galagonyabagoly Galagonya-övesbagoly Gammabagoly Hamvas kertibagoly Hármasjegyű liliombagoly Háromszöges fűbagoly Holdacskás télibagoly Káposztabagoly Karcsú sárgafűbagoly Kénes sárgabagoly Kétfoltos szilbagoly Kis sárgafűbagoly Kis sárgaövesbagoly Kis tölgyfa-övesbagoly Kökény-övesbagoly Közönséges csüdfűbagoly Közönséges fabagoly Közönséges fésűsbagoly Közönséges lombbagoly Közönséges nappalibagoly Köztes sárgafűbagoly Kukorica-veteménybagoly, gyapottokbagoly Lappangó sárgafűbagoly Ligeti karcsúbagoly Madársóskabagoly Mogyoróbagoly Nagy dudvabagoly Nagy földibagoly Nagy sárgafűbagoly Nyári zöldbagoly Okkersárga őszibagoly Ormányos karcsúbagoly Őszi földibagoly Őszi fűbagoly Őszi kékesbagoly
Noctuidae Eucarta amethystiana Amphipyra tragopoginis Hoplodrina octogenaria Xestia c-nigrum Ipimorpha subtusa Dysgonia algira Protodeltote pygarga Deltote bankiana Craniophora ligustri Amphypyra pyramidea Thalpophila maturna Cirrhia ocellaris Meganola albula Mythimna albipuncta Ochropleura plecta Lygephila procax Euxoa nigricans Earias clorana Allophyes oxycanthae Catocala fulminea Autographa gamma Hada plebeja Episema tersa Xestia triangulum Eupsilia transversa Mamestra brassicae Epilecta linogrisea Tillacea sulphurago Meganephria bimaculosa Noctua comes Catocala nymphagoga Catocala promissa Catocala hymenaea Lygephila pastinum Lithopane ornitopus Tholera decimalis Cosmia trapezina Euclidia glyphica Noctua interposita Helicoverpa armigera Noctua janthe Herminia grisealis Mesogona acetosellae Colocasia coryli Apamea monoglypha Agrotis ipsilon Noctua pronuba Trachea atriplicis Agrochloa circellaris Hypena proboscidalis Agrotis vestigialis Metagnorisma depuncta Diloba caeruleocephala
E
+ + +
+ + + + +
F/a
F/b
G
+ + +
H
I + + +
+ + + + + +
+
+ + + + +
+ + +
+ +
+
+ + + + +
+ + + + + + + +
+
+ + + + +
+ +
+
+
+
+ + +
+ +
+ + +
+ + + + + +
+ + +
+ + +
66
7a. melléklet A Budakalászról előkerült lepkefajok listája (folytatás) E Őszi porfírbagoly Palakék csüdfűbagoly Pelyheslábú karcsúbagoly Piros övesbagoly Rezesszárnyú bagoly Rózsaszínű mázasbagoly Rozsdaszínű rétibagoly Rozsdaszínű vacakbagoly Sárgacsíkos karcsúbagoly Sárgás karcsúbagoly Sárgászöld zuzmóbagoly Selyemfényű bagoly Selymes lórombagoly Selymes vacakbagoly Sóska-szigonyosbagoly Sötét fésűsbagoly Sötét vacakbagoly Sötétaljú karcsúbagoly Szélessávú sárgafűbagoly Szilfa-lombbagoly Szurokbarna nyáribagoly Szürke lombbagoly Szürke őszibagoly Tarka fűbagoly Tölgyfa-lombbagoly Utánzó dudvabagoly Változékony fűbagoly Vetési földibagoly Vörös őszibagoly Zebrabagoly Zöld sztyepbagoly Zsírfényű bagoly Zuzmóbagoly Gyapjaslepkék Gyapjaslepke Medvelepkék Csíkos medvelepke Fehérpettyes álcsüngőlepke Füstös medvelepke Hamvas zuzmószövő Narancsszínű zuzmószövő Négypettyes zuzmószövő Sárga zuzmószövő Gyökérrágó-őslepkék Kis gyökérrágólepke Ablakosmolyok Gyakori ablakosmoly
Blepharita satura Lygephila craccae Zanclognatha lunalis? Catocala nupta Amphipyra berbera Elaphria venustula Mythimna ferrago Rusina ferruginea Tristales emortualis Paracolax tristalis Cryphia algae Polyphaenis sericata Rivula sericealis Parastichtis aspersa Acronicta rumicis Tholera cespitis Hoplodrina blanda Polypogon tentacularia Noctua fimbriata Cosmia diffinis Dypterigia scabriuscula Cosmia affinis Ammoconia caecimacula Xestia xanthographa Cosmia pyralina Mesapamea secalella? Xestia baja Agrotis segetum Conistra rubiginea Acontia trabealis Calamia tridens Amphipyra livida Laspeyria flexula Lymantridae Lymantria dispar Arctiidae Euplagia quadripunctaria Amata phegea Phragmatobia fuliginosa Pelosia muscerda Eilema lutarella Lithosia quadra Wittia sororcula Hepialidae Triodina sylvina Thyrididae Thyris fenestrella
F/a + +
F/b
G
H
I
+ + + +
+ + +
+ +
+ + +
+ +
+ + + +
+ +
+ +
+ + + +
+ + + + + + + + +
+
+ +
+
+ + + + +
+ + + +
+
+
+ +
67
7b. melléklet A Budakalászról előkerült bogárfajok listája A táblázatban szereplő gyűjtő/megfigyelési helyek jelentése: C E F/a F/b G H I
Omszk-tó Füzes Kiserdő Kiserdő gyepje Patakvölgy Felhagyott gyümölcsös Plató cserjése C
Futóbogárfélék Félbordás szélesfutó Busafutó Sokpontos tarfutó Selymes furtinka Bőrfutrinka Mezei futrinka Ligeti futrinka Változó futrinka Rezes futrinka Keleti kékfutrinka Parlagi homokfutrinka Szőrösszárnyú fémfutó Feketecombú fémfutó Komor gyászfutó Csíkbogárfélék Szegélyes orsócsíkbogár Csiborfélék Változékony csibor Dögbogárfélék Közönséges temetőbogár Bordás csigarabló Karimás dögbogár Holyvafélék Ékes holyva Egérszínű holyva Bűzös holyva Trágyatúró holyva Aranysújtásos holyva Szarvasbogárfélék Kis szarvasbogár Szarvasbogár
CARABOIDEA Carabidae Abax parallelepipedus Broscus cephalotes Calathus fuscipes Carabus convexus Carabus coriarius Carabus granulatus Carabus nemoralis Carabus scheidleri Carabus ulrichii Carabus violaceus Chlaenius nitidulus Cylindera germanica Harpalus affinis Harpalus distinguendus Oxypselaphus obscurus Pseudoophonus griseus Pseudoophonus rufipes Pterostichus melanarius Pterosticus niger Dytiscidae Ilybius fuliginosus HYDROPHILOIDEA Hydrophilidae Hydrobius fuscipes STAPHYLINOIDEA Silphidae Nicrophorus vespillo Phosphuga atrata Silpha carinata Staphylinidae Abemus chloropterus Ocypus mus Ocypus olens Platydrasus stercorarius Staphylinus ceasareus SCARABAEOIDEA Lucanidae Dorcus parallellepipedus Lucanus cervus
E
F/a
F/b
G
H
+
+
+ +
+
I
+ + +
+
+ + + +
+ +
+
+ +
+ + + + + + + +
+
+ + +
+
+
+ + +
+
+ + +
+ + +
+
+ + +
+
+ +
68
7b. melléklet A Budakalászról előkerült bogárfajok listája (folytatás) C Ganéjtúrófélék Bordás sárgacserebogár Aranyos virágbogár Sokpettyes virágbogár Rezes virágbogár Homoki kiscserebogár Lőcslábú galacsinhajtó Tavaszi álganéjtúró
Közönséges virágdíszbogár Iszapbogárfélék Iszapbogár-faj Tövisnyakúbogár-félék Vörösbarna tövisnyakúbogár Pattanóbogár-félék Egérszínű pattanó Rombusznyakú pattanó Talpas pattanó Szentjánosbogár-félék Nagy szentjánosbogár Szúfarkasfélék Szalagos méhészbogár Bibircsesbogárfélék Barnafüggős bibircsesbogár Álporvafélék Közönséges álporva Katicabogár-félék Harlekinkatica Hétpettyes katica Gyászbogárfélék Rőtlábú alkonybogár Réti gyapjasbogár Gyökérrágó gyászbogár Szerecsenbogár Komor alkonybogár Álormányosfélék Négyfoltos álormányos Álcincérfélék Karnióliai álcincér Cincérfélék Fehérgyűrűs bogáncscincér Szedercincér Pézsmacincér Rajzos virágcincér
Scarabaeidae Amphimallon solstitiale Cetonia aurata Oxythyrea funesta Potosia cuprea Serica brunnea Sisyphus schaefferi Trypocopris vernalis BUPRESTOIDEA Buprestidae Anthaxia fulgurans BYRRHOIDEA Heteroceridae Hetrocerus sp. ELATEROIDEA Eucnemidae Rhacopus sahlbergi Elateridae Agrypnus murinus Stenagostus rhombeus Synaptus filiformis Lampyridae Lampyris noctiluca CLEROIDEA Cleridae Trichodes apiarius Malachiidae Axinotarsus pulicarius CUCUJOIDEA Biphyllidae Diplocoelus fagi Cocinellidae Harmonia axyridis Cocinella septempunctata TENEBRIONOIDEA Tenebrionidae Hymenalia rufipes Lagria hirta Pedinus femoralis Podonta nigrita Prionychus melanarius Salpingidae Lissodema denticolle Oedemeridae Nacerdes carniolica CHRYSOMELOIDEA Cerambycidae Agapanthia villisoviridescens Anaesthesis testacea Aromia moschata Pachytodes erraticus
E
F/a
F/b
G
H
I
+
+ +
+ + +
+ + + +
+ +
+
+
+ + + + +
+ +
+ +
+
+ +
+
+ + +
+ +
+
+
+
+ +
+ +
69
7b. melléklet A Budakalászról előkerült bogárfajok listája (folytatás) C Levélbogárfélék Fűzfa-zsákhordóbogár Feketelábú hullóbogár Kis fészkesbogár Nagy fészkesbogár Közönséges lucernabogár Kék gyaloglevelész Zöld mentalevelész Ormányosbogár-félék Molyhos gyalogormányos Szálkás éjiormányos
Chrysomelidae Clytra laeviuscula Coptocephala rubicunda Cryptocephalus biguttatus Cryptocephalus hypochoeridis Cryptocephalus sericeus Gonioctena fornicata Timarcha goettingensis Chrysolina herbacea CURCULIONOIDEA Curculionidae Otiorrynchus raucus Trachyphloeus aristatus
E
F/a
F/b
G
+
+ +
H
I +
+ + + +
+ +
+
+ +
+
70
7c. melléklet A Budakalászon megfigyelt madárfajok listája A táblázatban szereplő gyűjtő/megfigyelési helyek jelentése: A B C D E F G H I
Balkáni gerle Barátcinege Barátposzáta Barátréce Barázdabillegető Búbosbanka Búbospacsirta Cigánycsuk Citromsármány Cserregő nádiposzáta Csicsörke Csilpcsalpfüzike Csörgő réce Csuszka Dankasirály Dolmányos varjú Egerészölyv Énekes nádiposzáta Énekes rigó Erdei pinty Erdei pityer Fácán Fekete harkály Feketerigó Fülemüle Fürj Füstifecske Házi rozsdafarkú Házi veréb Holló Kabasólyom Kakukk Kárókatona Karvaly karvalyposzáta Kék cinege
Streptopelia decaocto Parus palustris Sylvia atricapilla Aythya ferina Motacilla alba Upupa epops Galerida cristata Saxicola torquata Emberiza citrinella Acrocephalus scirpaceus Serinus serinus Phylloscopus collybita Anas crecca Sitta europaea Larus ridibundus Corvus corone cornix Buteo buteo Acrocephalus palustris Turdus philomelos Fringilla fringilla Anthus trivialis Phasianus colchicus Dryocopus martius Turdus merula Luscinia megarhynchos Coturnix coturnix Hirundo rustica Phoenicurus ochruros Passer domesticus Corvus corax Falco subbuteo Cuculus canorus Phalacrocorax carbo Accipiter nisus Sylvia nisoria Parus caeruleus
Lakott terület Agrárterület Omszk-tó Duna-part Füzes Kiserdő és gyepje Patakvölgy Felhagyott gyümölcsös Plató cserjése
A +
B +
C
D
E
F
G
H
I
+ + + +
+ +
+ + + +
+
+
+ + + + +
+ +
+ +
+
+ + + +
+ +
+ + +
+ + +
+ + + + + + + + + +
+ +
71
A Kis poszáta Meggyvágó Mezei pacsirta Mezei poszáta Mezei veréb Molnárfecske Nagy fakopáncs Ökörszem Örvös galamb Őszapó Parlagi galamb Parlagi pityer Sárgarigó Sarlósfecske Seregély Sordély Szajkó Szárcsa Szarka Széncinege Szürke gém Tengelic Tőkés réce Tövisszúró gébics Vadgerle Vetési varjú Vörös vércse Vörösbegy Zöldike
Sylvia curruca Coccothraustes coccothraustes Alauda arvensis Sylvia communis Passer montanus Delichon urbica Dendocopos major Troglodytes troglodytes Columba palumbus Aegithalos caudatus Columba livia f. domestica Anthus campestris Oriolus oriolus Apus apus Sturnus vulgaris Miliaria calandra Garrulus glandarius Fulica atra Pica pica Parus major Ardea cinerea Carduelis carduelis Anas platyrhynchos Lanius collurio Streptopelia turtur Corvus frugilegus Falco tinnunculus Erithacus rubecula Carduelis chloris
B
C
D
E +
F
G +
+
H +
+ +
+
+ +
+
I + + + +
+ + + + + + +
+ +
+
+ + +
+ + + +
+ +
+ + +
+ + +
+ + + +
+
Irodalmi adatok alapján (Horváth 1995, 1998, 1999, Selmeczi 1996-1999) a budakalászi Dunaszakaszon megfigyelték az alábbi fajokat: Bütykös hattyú Búbos vöcsök Kerceréce Kis bukó Kis vöcsök Kontyos réce Nagy bukó Réti sas Sárgalábú sirály Vetési lúd Viharsirály
Cygnus olor Podiceps cristatus Bucephala clangula Mergus albellus Podiceps ruficollis Aythya fuligula Mergus merganser Haliaeetus albicilla Larus cachinanns Anser fabalis Larus canus
72
7d. melléklet A Budakalászról előkerült puhatestű fajok listája Kagylók: Kagylók a Duna medréből kerültek elő. A kavicsos mederparton mindenhol nagy mennyiségben találhatók üres héjak, uralkodó közöttük a távol-keleti ázsiai aranykagyló. Alacsony vízálláskor a meder belsőbb részein viszonylag ép felszínű kagyló- és csigahéjakat is lehet találni, ami arra utal, hogy ezek a fajok jelenleg is élnek ezen a szakaszon, nem csak felvízi irányból hozza a héjakat a víz. ázsiai aranykagyló festőkagyló folyamkagyló tompa folyamkagyló vándorkagyló
Corbicula fluminea Unio pictorum Unio tumidus Unio crassus Dreissena polimorpha
Csigák: A táblázatban szereplő gyűjtő/megfigyelési helyek jelentése: D E F/a F/b G H I J
Duna-part Füzes Kiserdő Kiserdő gyepje Patakvölgy Felhagyott gyümölcsös Plató Majdán-patak D
átlátszó csiga berki csiga bokorcsiga bordás csiga sima csiga csavarcsiga csillogó csiga dombi csiga éles csiga erdei orsócsiga éti csiga folyamcsiga folyami bödöncsiga fülcsiga gombcsiga hegyes fiallócsiga jövevény hólyagcsiga karcsú borostyánkőcsiga karcsú mocsári csiga kascsiga kavicscsiga kerekszájú csiga kerti csiga kis csiga kórócsiga közönséges fiallócsiga közönséges vízicsiga
Oxychilus glaber Bradybaena fruticum Euomphalia strigella Vallonia costata Vallonia pulchella Ena obscura Oxychilus draparnaudi Aegopinella minor Planorbis planorbis Laciniaria biplicata Helix pomatia Esperiana/Fagotia acicularis Theodoxus fluviatilis Lymnaea auricularia Segmentina nitida Viviparus acerosus Physella acuta Oxyloma elegans Lymnaea palustris Eocunulus fulvus Lithoglyphus naticoides Valvata piscinalis Cepaea hortensis Bythinia leachi Helicella obvia Viviparus contectus Bithynia tentaculata
E + + +
F/a
+
F/b
H
I + +
J
+ + + +
+ + + + +
+ +
+
+
+
+ +
+ + + + + + +
+ + +
+ + +
+
+ + + +
+ +
73
D kúpos csiga márványos csiga nagy balogcsiga pannon csiga pelyhes csiga pocsolyacsiga ragyogó csiga ragyogó tűcsiga rajzos csiga redős csiga sima orsócsiga sokfogú csiga spanyol meztelencsiga szőrös csiga tányércsiga tejfehér csiga tonnacsiga pelyhes csiga vízicsiga vésett orsócsiga vörösínyű csiga zebracsiga
Zonitoides nitidus Helicigona arbustorum Aplexa hypnorum Cepaea vindobonensis Trichia hispida Lymnaea peregra Cochlicopa lubrica Cecilioides acicula Theodoxus danubialis Laciniaria plicata Cochlodina cerata Granaria frumentum Arion lusitanicus Perforatella rubiginosa Planorbarius corneus Monacha carthusiana Chondrula tridens Trichia hispida Anisus spirorbis Clausilia dubia Perforatella incarnata Zebrina detrita
E + +
F/a
+ +
+ +
F/b
H
I
+
+
J
+
+ +
+ +
+ + +
+ +
+ + + +
+ + + +
+ + +
+ + + + +
+ +
+
74
8. melléklet
A Majdán-patak vízi élővilága A patak a Csobánkától keletre fekvő, a térképeken Majdánnak nevezett területen ered. Elnevezése nem egyértelmű, egyes térképeken Majdán-patakként, másokon Barát-patakként jelölik, előfordul a Barát (Majdán)-patak elnevezés is. (A Dunába torkolló alsó szakasz neve egyes térképeken KisSing-patak. A megkérdezett helybeliek sem egységesen nevezték a patakot, mindkét nevet említették. Elbeszélésük szerint egy emberöltővel ezelőtt a patak vízhozama sokkal magasabb volt a jelenleginél. A 2010-es év az utóbbi 10-20 év átlagához képest szokatlanul csapadékos volt. Az OMSZ honlapján látható értékelés szerint az éves csapadékösszeg minden eddigi összeget magasan túlszárnyalt. Országos átlagban 2010-ben 959 mm csapadék hullott, mely több mint 130 mm-rel haladja meg az addigi rekordot, az 1940-es 824 mm-es éves hozamot. Ilyen csapadékos év jó közelítéssel 3 tízezred valószínűséggel fordul elő. Nem csoda, hogy az idősebb helybéliek örömmel látták a huzamosan vízzel telt medret. 2011 már nem volt ennyire csapadékos, nyár közepére a patak felső szakasza kiszáradt, majd követte az alsó szakasz is, csak a település belterületén levő mederben voltak hosszabb-rövidebb, inkább állóvíz jellegű szakaszok. A rendszeres kiszáradások következtében a patak élővilága szegényebb, mint a többé-kevésbé állandó vízhozammal rendelkezőké, hiszen a vízi fajok jelentős része nem tudja elviselni a tartós kiszáradást. Szerencsésnek nevezhető, hogy a patak felső szakaszán, Csobánka közigazgatási területén található egy mesterségesen kialakított téglalap alakú tó, melyben még a száraz időszakokban is van víz. Ebből a menedékből csapadékos időszakban a patak felső szakasz gyorsabban újra tud népesedni, mintha csak az alsó szakasz felől érkeznének az állatok. A patak lakóinak egy része olyan rovarok lárvája, mely vízben fejlődik. Ezek egy része tavasszal, más részük ősszel található a vízben, nyáron minden patak lárvaállománya szegényebb, mert a tavasziak már kifejlődtek és kirepültek, az őszi generáció pedig még nem került a vízbe. A vízben élő alacsonyabbrendű állatfajok vizsgálata a mederben levő fadarabok és kövek átvizsgálásával, továbbá kaparó- és merítőhálós mintavétellel történt, a gerincesek befogására rekesztőhálót alkalmaztunk.
A patakból gyűjtés a képen látható helyeken történt.
75
2011-ben a patak medréből az alábbi élőlények kerültek elő: Algák A meder 11-es úttól a Duna felé eső részén tavasszal nagy mennyiségben éltek csillárkamoszatok (Chara sp.). Nyárra ezek eltűntek, helyüket a szabad szemmel szintén látható, népiesen békanyálnak nevezett algák (Spyrogyra, Cladophora) foglalták el. Egy őszi, hídnál vett vízminta mikroszkópos vizsgálatakor a jelenleg a kékbaktériumok közé sorolt Oscillatoria faj mellett a Navicula, Cymbella, Synedra, Gyrosigma nemzetségekbe tartozó kovamoszatokat lehetett azonosítani. Hajtásos növények A patak vízzel borított medrében a következő fajok fordultak elő (itt nem szerepeltetjük azokat a növényeket, melyek szárazföldi fajok és csak a kiszáradt részeken telepedtek meg): vízi menta (Mentha aquatica), lómenta (Mentha longifolia), és a kettő hibridje a berki menta (Mentha x dumetorum), ágas békabuzogány (Sparganium erectum), virágkáka (Butomus umbellatus), vízi hídőr (Alisma plantago-aquatica), bodnározó gyékény (Typha latifolia), nád (Phragmites australis). Gerinctelen állatok A gerinctelen állatok egyes csoportjai, különösen a vízirovarok lárvái egyedfejlődési állapotukba nehezen határozhatóak, egyes csoportoknak hazai szakértője nincs is. A fajra meg nem határozott esetekben a legközelebbi rendszertani egység szintjéig történt az azonosítás. Férgek Laposférgek törzse gyászplanária (Planaria lugubris) – Planariidae családja A HÉV-nél éltek nagy példányszámban. Húrférgek törzse húrféreg faj (Gordius sp.) – Gordioidea rend A felső szakaszon és a HÉV-nél kerültek elő. Gyűrűsférgek törzse garatos pióca faj (Trocheta sp.) - Garatos piócák rendje A felső szakaszon és a HÉV-nél fordult elő. ormányos pióca faj -(ormányos piócák rendje nyolcszemű nadály (Erpobdella octoculata) -Garatos piócák rendje Mindkét csoport a temetőnél és a HÉV-nél került elő októberi mintából. Csigák nagy balogcsiga (Aplexa hypnorum): A temető alatti szakaszon mindenhol előfordult, de sehol sem gyakori. jövevény hólyagcsiga (Physella acuta): A felső szakaszon 1-2 példánya fordult elő, a torkolatnál tömeges, amikor van víz a mederben az iszapos szakaszon négyzet-deciméterenként 5-10 példány is található. vizicsiga (Anisus spirorbis): A temetőnél és az alatta levő szakaszokon fordult elő. 76
karcsú mocsári csiga (Lymnaea palustris): Üres héjakat a felső szakaszon is lehet találni, élő példányok a temető alatti szakaszon kerültek elő. fülcsiga (Lymnaea auricularia): A HÉV-nél és a hídnál fordult elő. Rákok közönséges víziászka (Asellus aquaticus) - édesvízi ászkák családja A patak minden szakaszán kötönséges, de sehol sem tömeges. kagylósrák faj - kagylósrákok osztálya A HÉV-nél fordult elő. kövi rák (Austropotamobius torrentium) A HÉV-nél és a hídnál fordul elő. A faj védett, eszmei értéke 10.000 Ft. Rovarok – kétszárnyúak lószúnyog faj – lószúnyogok családja A felső szakaszon és a vízáteresztőnél fordult elő. maláriaszúnyog faj (Anopheles sp.) - igazi vagy csípőszúnyogok családja A HÉV-nél fordult elő egy példánya. (A maláriaszúnyogok nemzetségében eddig 430 faj ismert, közülük csak 30-40 faj terjeszti a malária kórokozóját.) Rovarok – tegzesek A kifejlett tegzesek molylepkéhez hasonlító rovarok, lárváik vízben fejlődik, legtöbbjük az aljzaton található anyagokból zsákszerű búvóhelyet készít, amit magán visel mozgása közben. tegzes faj (Plectrocnemia conspersa) - pálcás tegzesek családja tegzes faj (Hydropsyche pellucidula) – szövőtegzesek családja A fenti két faj kis egyedszámmal a felső szakaszon fordult elő. tegzes faj - Goeridae család A HÉV-nél került elő. Rovarok – kérészek A kifejlett kérészek rövid életű, áttetsző szárnyú rovarok, lárváik vízben élnek. (Legismertebb képviselőjük a tiszavirág.) kérész faj (Cloeon sp.) - teleszkópszemű kérészek családja kérész faj - teleszkópszemű kérészek családja A HÉV-nél levő víztestben nagy példányszámmal élnek. kérész faj (Baetis sp.) - teleszkópszemű kérészek családja A felső részektől vízáteresztőig előfordulnak. Rovarok – vízifátyolkák Közönséges vízifátyolka (Sialis lutaria) - vízifátyolka-félék családja Néhány vízben élő lárva került elő a temetőnél és a vízáteresztőnél. Rovarok – szitakötők szitakötő faj - levéllábú szitakötők családja A vízáteresztőnél fordultak elő karcsú acsa faj – karcsú acsák családja A vízáteresztőnél fordultak elő laposhasú acsa faj - laposhasú acsák családja 77
légivadász faj – légivadászok családja A fenti két csoport képviselőinek lárvái nagy számban fordultak elő a HÉV-nél és a vízáteresztőnél. Rovarok – poloskák A poloskák közé tartozó fajok egy része esetében a kifejlett állatok is a vízhez kötődnek, benne, vagy a felszínen élnek. molnárka faj – molnárkák családja A HÉV-nél fordult elő. búvárpoloska faj – búvárpoloskák családja hanyattúszó poloska faj - hanyattúszó poloskák családja búvárpoloska faj (Sigara sp.) búvárpoloskák családja A fenti három csoport képviselői a vízáteresztőnél éltek. Rovarok – bogarak Recéshátú csíkbogár (Colymbates fuscus) – csíkbogarak családja A felső részeken és vízáteresztőnél egyaránt előkerültek példányai. víztaposó bogár faj - víztaposó bogarak családja A HÉV-nél került elő. Gerinces állatok Halak A Duna magas vízállásakor a patak torkolati szakasza néhány száz méteres szakaszon visszaduzzad. Ekkor a Dunában élő halak is felúszhatnak egy darabon, de nem képezik a patak szokásos halállományát. Azt a két fajt mutatjuk be, melyeket a patak középső szakaszán is sikerült kimutatni. tüskés pikó (Gasterosteus aculeatus): Nem őshonos halfaj, első példányát 1956-ben figyelték meg Magyarországon. Azóta a Duna vízrendszerében elszaporodott, a beömlő patakokban is megtalálható. A temetőtől a Dunáig terjedő szakaszon rajokban úsznak. ezüstkárász (Carassius gibelio): Az egész országban elterjedt, nagy tűrőképességű halfaj, ami jól tűri a víz alacsony oxigéntartalmát is. A temetőtől a Dunáig terjedő szakaszon csapatosan él.
Kétéltűek zöld békák: Jelenleg a kecskebéka fajcsoport rendszertana bizonytalan. Régebben külön fajnak tartották a kecskebékát (Rana esculenta) a tavi békát (Rana ridibunda) és a kis tavibékát (Rana lessonae). (Egyes rendszerek ezeket a békákat a Pelophylax nemzetségbe sorolják). DNS vizsgálatok alapján jelenleg úgy tartják hogy a kecskebéka a két utóbbi faj természetes hibridje. Úgy lehet tekinteni, hogy egy olyan fajcsoportról van szó melynek szélső elemei a tavi- és a kis tavibéka, közöttük folyamatos a génáramlás, és a közöttük levő átmeneti alakokat hívják kecskebékának. Pontos rendszertani azonosítás nélkül is mindegyikük védett, bármelyikük eszmei értéke 2.000 Ft. A patak alsó, mesterséges mederben levő szakaszán mindenhol nagy példányszámmal előfordulnak, a kifejlett példányok is a vízhez kötődnek. erdei béka (Rana dalmatina): A felső szakaszon fordul elő. Csak az ebihalak élnek vízben, a kifejlett békák a környékbeli erdőkben tartózkodnak. 78
Hüllők kockás sikló (Natrix tessellata): A zöld békákhoz hasonlóan – melyek egyik táplálékbázisát képezik – a patak alsó szakszán fordul elő, egy százméteres szakaszon akár több példány is. Részben a parton pihen, de gyakori hogy órákra a víz alá merülve les áldozatára. Mérge nincs, az emberre veszélytelen. Védett, eszmei értéke 10.000 Ft mocsári teknős (Emys orbicularis): Egyetlen példányát sikerült megfigyelni, a 11-es úttól felvízi irányban mintegy 100 méterre. Védett, eszmei értéke 50.000 Ft.
79
rekesztőhálós gyűjtés a HÉV-nél
merítőhálós gyűjtés a torkolatnál
kifogott kockás sikló
kifogott tüskés pikó csapat
a hídnál fogott kövi rák
Közönséges víziászka
a HÉV nevű gyűjtési hely
a felső szakaszon levő mesterséges tározó
80
BUDAKALÁSZ
EGYEDI TÁJÉRTÉKEK KATASZTERE
2011. szeptember
BUDAKALÁSZ EGYEDI TÁJÉRTÉKEK KATASZTERE A felmérést és a katasztert készítette: Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kar Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék
Dr. Csemez Attila egyetemi tanár, Dr. Sallay Ágnes egyetemi docens Nagy Gyöngyi okl. tájépítészmérnök
Megbízó: Budakalász Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal
Budapest, 2011. szeptember 2
TELEPÜLÉSI ÖSSZESÍTİ AZ ADATLAPOK SORRENDJÉBEN Bk-01 Bk-02 Bk-03 Bk-04 Bk-05 Bk-06 Bk-07 Bk-08 Bk-09 Bk-10 Bk-11 Bk-12 Bk-13 Bk-14 Bk-15
Bk-16 Bk-17 Bk-18 Bk-19 Bk-20 Bk-21 Bk-22 Bk-23 Bk-24 Bk-25 Bk-26 Bk-27 Bk-28 Bk-29 Bk-30 Bk-31 Bk-32
•
Majdán-patak menti galéria erdısáv Budai úti feszület Milleniumi emlékmő Vasút sori fasor Kıbányai út fasor Harangláb Idıs hárs Határárok Homoktövis telepítés* Kálvária Magyar ucai kereskes, ásott kút Iskola utcai kerekes, ásott kút* Nyomókutas ásott kút* Damjanich utcai kerekes, ásott kút Milleniumi emlékmő (a korábbi kataszterben tévesen ’48-as emlékmő néven szerepel) Petıfi téri kıhíd Iskola utcai kıhíd Iskola utcai kıhíd 2. Szent István telepi kıkereszt Ady utcai kıkereszt Budai út kıkereszt Borostyánnal futatott terméskı kerítés Kukorica góré Kulin villa Polgári villa 1. Polgári villa 2. Polgári nyaraló Kıbányai út kúria Szerb parókia Szaváry ház* Ruzicska kastély Nagypolgári villa
Bk-33 Bk-34 Bk-35 Bk-36 Bk-37 Bk-38 Bk-39 Bk-40 Bk-41 Bk-42 Bk-43 Bk-44 Bk-45 Bk-46 Bk-47 Bk-48 Bk-49 Bk-50 Bk-51 Bk-52 Bk-53 Bk-54 Bk-55 Bk-56 Bk-57 Bk-58 Bk-59 Bk-60 Bk-61 Bk-62 Bk-63
Öntöttvas nyomókút* Kıbányai úti pincesor Kálvária utcai pincesor Katolikus temetı Szent István szobor Szerb temetı Jellegzetes utcakép Táncsics Mihály utca Templomkert Német kitelepítettek emlékköve Damjanich utcai szerb kereszt Idıs vadgesztenyefa Szerb kereszt Polgármesteri Hivatal épülete I. és II. világháború áldozatainak emlékmőve Körmeneti kápolna Madonna szoborral Holokauszt emléktábla Klebelsberg Kunó szobra Trianoni emlékmő Kahl am Main emlékkı Közös 1848-as, I. és II. világháborús emlékmő és 1956-os kopjafa Szent István telepi HÉV megálló épülete Szerb templom Kalász suli Sváb tájház Református templom Faluház Szent István templom Útmenti kereszt Kitelepítési emlékmő, Mária szobor Damjanich J. emléktábla Kerekes kút
Bk-64 Bk-65 Bk-66 Bk-67 Bk-68 Bk-69 Bk-70 Bk-71 Bk-72 Bk-73 Bk-74 Bk-75 Bk-76 Bk-77 Bk-78 Bk-79 Bk-80 Bk-81 Bk-82 Bk-83 Bk-84 Bk-85 Bk-86 Bk-87 Bk-88
Temetı Kıkút Kút Ezüst-hegyi egykori római kıfejtı Kilátóhely az Ezüst-hegyrıl Pojana-dülı Budakalászi Mészkıbánya nyugati pereme Kilátóhely a Mészkıbánya melletti szántóról Kilátóhely a Calogány utca végén „Sarkantyú” (parti eróziót akadályozó keresztirányú kırakat) Kerékpárút/sétány ártéri erdın átvezetı szakasza Lupa-Csárda Kavicsbánya tó déli rész Megyeri-híd hídfıje Lupa-sziget Duna-parti galériaerdı „Panoráma” út (Gerinc út) Platán allé a Lupa-szigeten Vadgesztenye kettıs fasor a Lupaszigeten Víztorony a Lupa-szigeten Kozma Lajos tervezte nyaraló a Lupaszigeten Ivóvíz kútsor a Duna-parton Felhagyott kıbánya az Ezüst-Kevélyen Nagy-Kevély – az egykori kilátó alapjaival Kevély-Nyereg, az egykori turistaház (Stromfeld Aurél turistaház) helye
A 2002-2003-as felmérés óta megszőnt tájérték 3
TELEPÜLÉSI ÖSSZESÍTİ TÍPUSONKÉNT CSOPORTOSÍTVA TELEPÜLÉSSEL KAPCSOLATOS
TERMÉSZETI
Bk-44 Bk-45
Bk-01 Bk-04 Bk-05 Bk-08 Bk-67 Bk-70 Bk-74 Bk-78 Bk-79 Bk-86
Szerb kereszt Polgármesteri Hivatal épülete
TÁJKÉPI Bk-68 Bk-71 Bk-72 Bk-77 Bk-80 Bk-87
Kilátóhely az Ezüst-hegyrıl Kilátóhely a Mészkıbánya melletti szántóról Kilátóhely a Csalogány utca végén Megyeri-híd hídfıje „Panoráma” út (Gerinc út) Nagy-Kevély – az egykori kilátó alapjaival
Majdán-patak menti galéria erdısáv Vasút sori fasor Kıbányai út fasor Határárok Ezüst-hegyi egykori római kıfejtı Budakalászi Mészkıbánya nyugati pereme Kerékpárút/sétány ártéri erdın átvezetı szakasza Lupa-sziget Duna-parti galériaerdı Felhagyott kıbánya az Ezüst-Kevélyen
KULTÚRTÖRTÉNETI Településsel kapcsolatos o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o
Bk-02 Bk-06 Bk-07 Bk-10 Bk-19 Bk-20 Bk-21 Bk-22 Bk-24 Bk-25 Bk-26 Bk-27 Bk-28 Bk-29 Bk-31 Bk-32 Bk-36 Bk-38 Bk-39 Bk-40 Bk-43 Bk-47 Bk-54 Bk-55 Bk-56 Bk-57 Bk-58 Bk-59 Bk-60 Bk-64 Bk-81 Bk-82 Bk-84
Budai úti feszület Harangláb Idıs hárs Kálvária Szent István telepi kıkereszt Ady utcai kıkereszt Budai út kıkereszt Borostyánnal futatott terméskı kerítés Kulin villa Polgári villa 1. Polgári villa 2. Polgári nyaraló Kıbányai út kúria Szerb parókia Ruzicska kastély Nagypolgári villa Katolikus temetı Szerb temetı Jellegzetes utcakép Táncsics Mihály utca Templomkert Idıs vadgesztenyefa Körmeneti kápolna Madonna szoborral Szerb templom Kalász suli Sváb tájház Református templom Faluház Szent István templom Útmenti kereszt Temetı Platán allé a Lupa-szigeten Vadgesztenye kettısfasor a Lupa-szigeten Kozma Lajos tervezte nyaraló a Lupa-szigeten
Egyéb emberi tevékenységhez, eseményhez kapcsolódó o o o o o o o o o o o o o o
Bk-03 Bk-15 Bk-37 Bk-41 Bk-46 Bk-48 Bk-49 Bk-50 Bk-51 Bk-52 Bk-61 Bk-62 Bk-75 Bk-88
Milleniumi emlékmő Milleniumi emlékmő (a korábbi kataszterben tévesen ’48-as emlékmő néven szerepel) Szent István szobor Német kitelepítettek emlékköve I. és II. világháború áldozatainak emlékmőve Holokauszt emléktábla Klebelsberg Kunó szobra Trianoni emlékmő Kahl am Main emlékkı Közös 1848-as, I. és II. világháborús emlékmő és 1956-os kopjafa Kitelepítési emlékmő, Mária szobor Damjanich J. emléktábla Lupa-csárda Kevély-Nyereg, az egykori turistaház (Stromfeld Aurél turistaház) helye
Termeléssel kapcsolatos o o o o o o o o o o o o o
Bk-11 Bk-14 Bk-23 Bk-34 Bk-35 Bk-63 Bk-65 Bk-66 Bk-69 Bk-73 Bk-76 Bk-83 Bk-85
Magyar ucai kerekes, ásott kút Damjanich utcai kerekes, ásott kút Kukorica góré Kıbányai úti pincesor Kálvária utcai pincesor Kerekes kút Kıkút Kút Pojana-dőlı „Sarkantyú” (parti eróziót akadályozó keresztirányú kırakat) Kavicsbánya tó déli rész Víztorony a Lupa-szigeten Ivóvíz kútsor a Duna-parton
Közlekedéssel, szállítással kapcsolatos o o o o
Bk-16 Bk-17 Bk-18 Bk-53
Petıfi téri kıhíd Iskola utcai kıhíd Iskola utcai kıhíd 2. Szent István telepi HÉV megálló épülete
4
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-01
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Majdán-patak menti galéria erdısáv
Fı típus
Természeti
Típus(ok)
Biológiai
Alaptípus(ok)
Növényegyed, növénycsoport
Fajta (fajták)
Facsoport, fasor
Pontos helyszín
Klisovác út mentén
Helyrajzi szám Fıbb jellemzık
X: Y: A tájképet meghatározó természetes, patakmenti vegetáció, mely ökológiai folyosóként szolgál a településen. EOV-koordináták
Kor/Keletkezés idıpontja
Kb 60 év
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
Patakrendezési munkák
Szükséges intézkedés
Karbantartás, gyomfajok írtása
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus 11.
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
5
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-02
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Budai úti feszület
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Településsel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Kultikus, szakrális építmény, alkotás, helyszín
Fajta (fajták)
Kereszt, feszület
Pontos helyszín
Budai út 45 elıtt
Helyrajzi szám
2283
Fıbb jellemzık
X: 47.61784766 Y: 19.05004084 Kı alapzaton álló kıoszlop rajta kovácsoltvas feszület. A feszületet alacsony kovácsoltvas kerítés veszi körül, két kb 50 cm magas spirálisan faragott kıoszlop kerékvetı. A feszületen és a talapzatán felirat nem olvasható. EOV-koordináták
Kor/Keletkezés idıpontja
XIX. sz. vége
Állapot
Jó állapotú
Veszélyeztetettség
nincs
Szükséges intézkedés
Karbantartás,
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus.
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
6
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-3
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Milleniumi emlékmő
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Egyéb emberi tevékenységhez, eseményhez kapcsolódó
Alaptípus(ok)
Történelmi vagy kulturális eseménnyel, illetve jelentıs személlyel kapcsolatos egyedi tájérték
Fajta (fajták)
Emlékmő, emlékszobor, emlékoszlop, emléktábla
Pontos helyszín Helyrajzi szám
Fıbb jellemzık
Kıbányai utca (Lövéte tér), A Barát-patak bal partján, a katolikus temetı bejáratával szemben áll X: 47.62108389 594 EOV-koordináták Y: 19.04409170 Hármas tagozódású, tégla és terméskı vegyes építéső emlékmő, közepén kereszttel. Rajta felirat: 'Hiszem a testnek föltámadását és az örök életet. Ámen. İseidnek szent hitéhez, nemzetséged gyökeréhez, ember hőtlen ne légy soha.' (Külön, talajszínten elhelyezett vésett emléktábla.)
Kor/Keletkezés idıpontja
2000
Állapot
Jó, újszerő
Veszélyeztetettség
nincs
Szükséges intézkedés
Állagmegóvás, környezet rendben tartása
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter, szoborlap.hu
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
7
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-04
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Vasút sori fasor
Fı típus
Természeti
Típus(ok)
Biológiai
Alaptípus(ok)
Növényegyed, növénycsoport
Fajta (fajták)
Facsoport, fasor
Pontos helyszín
Vasút sor, töltés mellett
Helyrajzi szám
1757/2 út (1236/9 vasúti páyatest)
Fıbb jellemzık
HÉV vonal mellé telepített hársafasor
Kor/Keletkezés idıpontja
1940-es évek
Állapot
Idısödı, de jó állapotú fasor
EOV-koordináták
X: Y:
Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés
Szakaszerő koronaalakítás, felújítás, légvezeték melletti balesetveszély elhárítása
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
8
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-05
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Kıbányai út fasor
Fı típus
Természeti
Típus(ok)
Biológiai
Alaptípus(ok)
Növényegyed, növénycsoport
Fajta (fajták)
Facsoport, fasor
Pontos helyszín
Kıbányai út
Helyrajzi szám
594
X: 47.62116344 Y: 19.03759003 8 db idıs szomorúfőz egyed a patak partján. A tájképét erısen befolyásolják az adott partszakaszon
Fıbb jellemzık
EOV-koordináták
Kor/Keletkezés idıpontja
1930-as évek
Állapot
Idısödı, de jó állapotú egyedek.
Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés
Szakszerő koronaalakítás, idıs egyedek különleges védelme
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH
PH
…………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
…………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
9
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-06
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Harangláb
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Településsel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Kultikus, szakrális építmény, alkotás, helyszín
Fajta (fajták)
Harangláb
Pontos helyszín
Martinovics u. Széchenyi u. sarok, templomkertben
Helyrajzi szám
873
Fıbb jellemzık
X: 47.63091789 Y: 19.05134976 Beton talapzaton álló fém tartószerkezet, a harang hiányzik. (a korábbi felmérés idején még a helyén volt a harang)
Kor/Keletkezés idıpontja
1931
Állapot
Erısen korrodált
EOV-koordináták
Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés
Helyreállítás, harang visszahelyezése
Tulajdonos
Rk egyházközség
Kezelı
Rk egyházközség
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus 11.
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
10
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-07
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Idıs hárs
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Településsel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Zöldfelületi létesítmény, objektum
Fajta (fajták)
Faegyed, jelesfa
Pontos helyszín
Jungle diszkó udvarában
Helyrajzi szám
604/1
Fıbb jellemzık
Kiemelkedıen nagy koronamérettel rendelkezı idıs hársfa
Kor/Keletkezés idıpontja
1930-as évek
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés
Védelem, fokozatos szakszerő megújítás
Tulajdonos
Promanta Kft
Kezelı
Promanta Kft
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
2002-2002-as egyedi tájérték kataszter
EOV-koordináták
X: 47.62302191 Y: 19.04485345
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
11
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-08
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
határárok
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Településsel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Birtokjel, határjel
Fajta (fajták)
Határdomb, határhalom
Pontos helyszín
Szentistvántelep határában
Helyrajzi szám Fıbb jellemzık
X: 47.6336002 Y: 19.0573096 A tájképet meghatározó természetes, patakmenti vegetáció, mely ökológiai folyosóként szolgál a településen. EOV-koordináták
Kor/Keletkezés idıpontja
Kb 60 év
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
Patakrendezési munkák
Szükséges intézkedés
Karbantartás, gyomfajok írtása
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus 11.
Adatforrás(ok)
2002-2002-as egyedi tájérték kataszter
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
12
A TÁJÉRTÉK MEGSZŐNT A D A T L A P Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-09
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Homoktövis telepítés
EOV-koordináták
X: Y:
Fı típus Típus(ok)
NINCS MEGJELENÍTHETİ FOTÓ
Alaptípus(ok) Fajta (fajták) Pontos helyszín Helyrajzi szám Fıbb jellemzık Kor/Keletkezés idıpontja Állapot Veszélyeztetettség
A TÁJÉRTÉK MEGSZŐNT
Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı
NINCS MEGJELENÍTHETİ TÉRKÉP
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
13
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-10
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Kálvária
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Településsel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Kultikus, szakrális építmény, alkotás, helyszín
Fajta (fajták)
Kálvária, kálváriadomb
Pontos helyszín
Kálvária domb
Helyrajzi szám
Fıbb jellemzık
X: 47.617533 Y: 19.047536 A település felett, terméskı talapzaton álló, terméskıbıl faragott 3 db e mes, meszelt kıkereszt. A középsı kereszten Krisztus szoborral. Környezete gyeppel borított, idıszakosan kaszált. Alatta a domboldalban kolostor alapfalai valószínősíthetık. 2431
EOV-koordináták
Kor/Keletkezés idıpontja
1865
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
nincs
Szükséges intézkedés
Karbantartás, a könnyebb odajutás érdekében az utat kitáblázni javasolt. Esetlegesen pihenıhely kialakítása.
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter, szoborlap.hu
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
14
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-11
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Magyar utcai kerekes, ásott kút
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Termeléssel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Vízhasználattal, vízgazdálkodással kapcsolatos egyedi tájérték
Fajta (fajták)
Kút
Pontos helyszín
Magyar utca
Helyrajzi szám
126
Fıbb jellemzık
X: 47.61654046 Y: 19.04331654 Eredetileg terméskı falazatú kerekeskút, melyet az 1960-as években átépítettek beton kútgyőrővel. A kút felett farácsozatú kútház látható. A korábban ott álló beton vízfogadó medence eltőnt. EOV-koordináták
Kor/Keletkezés idıpontja
1800-as évek, kútház 1960-as évek
Állapot
Használaton kívüli. Néhány éve felújították
Veszélyeztetettség
nincs
Szükséges intézkedés
Karbantartás
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
15
A TÁJÉRTÉK MEGSZŐNT A D A T L A P Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-12
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Iskola utcai kerekes, ásott kút
Fı típus
NINCS MEGJELENÍTHETİ FOTÓ
Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) Pontos helyszín
Iskola utca 8.
Helyrajzi szám Fıbb jellemzık
EOV-koordináták
X: Y:
A TÁJÉRTÉK MEGSZŐNT
Kor/Keletkezés idıpontja Állapot Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı
NINCS MEGJELENÍTHETİ TÉRKÉP
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
16
A TÁJÉRTÉK MEGSZŐNT A D A T L A P Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-13
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Nyomókutas ásott kút
EOV-koordináták
X: Y:
Fı típus
NINCS MEGJELNÍTHETİ FOTÓ
Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) Pontos helyszín
Petıfi tér 10.
Helyrajzi szám Fıbb jellemzık Kor/Keletkezés idıpontja Állapot
A TÁJÉRTÉK MEGSZŐNT
Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı
NINCS MEGJELNÍTHETİ TÉRKÉP
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH
PH
…………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
…………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
17
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-14
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Damjanich utcai kerekes, ásott kút
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Termeléssel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Vízhasználattal, vízgazdálkodással kapcsolatos egyedi tájérték
Fajta (fajták)
Kút
Pontos helyszín
Damjanich u. 28. mellett (János u. sarok)
Helyrajzi szám
457
Fıbb jellemzık
kútházat alakítottak ki.. A kerék hiányzik, fa szerkezető pergolával van körülépítve.
X: 47.618283 Y: 19.041905 Terméskı falazatú kerekes kút. Az 1960-as években átépítették, beton
Kor/Keletkezés idıpontja
1900-as évek eleje
Állapot
Használaton kívüli
EOV-koordináták
Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés
Fejújítás, környezetrendezése
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus 11.
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató
PH …………………………. jegyzı
18
nemzeti park igazgatóság
polgármesteri hivatal
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-15
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Milleniumi emlékmő ( a korábbi kataszterben tévesen 48-as emlékmő néven szerepel)
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Egyéb emberi tevékenységhez, eseményhez kapcsolódó
Alaptípus(ok)
Történelmi vagy kulturális eseménnyel, illetve jelentıs személlyel kapcsolatos egyedi tájérték
Fajta (fajták)
Emlékmő, emlékszobor, emlékoszlop, emléktábla
Pontos helyszín
Kıbányai utca – Budai út sarok
Helyrajzi szám Fıbb jellemzık
X: 47.62072954 Y: 19.04599071 Jó állapotú, terméskı alapzaton elhelyezett (idıkereket mintázó) bronz szobor. Gesterkorn Béla alkotása 584
EOV-koordináták
Kor/Keletkezés idıpontja
2000
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
nincs
Szükséges intézkedés
Fenntartás, környezet rendezése
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter, szoborlap.hu
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
19
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-16
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Petıfi téri kıhíd
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Közlekedéssel, szállítással kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Útvonalakat összekötı létesítmény
Fajta (fajták)
Híd
Pontos helyszín
Petıfi tér
Helyrajzi szám
78
Fıbb jellemzık
Boltíves kialakítású terméskı híd a Barát-patak mellékága felett
Kor/Keletkezés idıpontja
1880
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
nincs
Szükséges intézkedés
Állapot megırzése
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter
EOV-koordináták
X: 47.61863956 Y: 19.04733181
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
20
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-17
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Iskola utcai kıhíd
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Közlekedéssel, szállítással kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Útvonalakat összekötı létesítmény
Fajta (fajták)
Híd
Pontos helyszín
Iskola utca
Helyrajzi szám
78
Fıbb jellemzık
Boltíves kialakítású terméskıhíd a Barát-patak mellékága felett
Kor/Keletkezés idıpontja
1880
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés
Állapot megırzése
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter
EOV-koordináták
X: 47.61807186 Y: 19.04526651
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
21
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-18
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Iskola utcai kıhíd 2
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Közlekedéssel, szállítással kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Útvonalakat összekötı létesítmény
Fajta (fajták)
Híd
Pontos helyszín
Iskola utca
Helyrajzi szám
78
Fıbb jellemzık
Boltíves kialakítású terméskıhíd a Barát-patak mellékága felett
Kor/Keletkezés idıpontja
1930-as évek
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés
Állapot megırzése
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter
EOV-koordináták
X: 47.61809536 Y: 19.04538453
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
22
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-19
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Szent István telepi kıkereszt
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Településsel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Kultikus, szakrális építmény, alkotás, helyszín
Fajta (fajták)
Kereszt, feszület
Pontos helyszín
Martinovics u. Széchenyi u. sarok, rk templom kertje
Helyrajzi szám
873
Fıbb jellemzık
Beton talapzaton álló kıoszlop, rajta kıkereszt és krisztus szobor
Kor/Keletkezés idıpontja
1925
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés
Állapot megırzése
Tulajdonos
Rk egyházközség
Kezelı
Rk egyházközség
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter
EOV-koordináták
X: 47.63093235 Y: 19.05131757
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
23
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-20
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Ady utcai kıkereszt
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Településsel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Kultikus, szakrális építmény, alkotás, helyszín
Fajta (fajták)
Kereszt, feszület
Pontos helyszín
Ady E. u. – Budai út keresztezıdés
Helyrajzi szám
Fıbb jellemzık
X: 47.61649888 Y: 19.05223489 Sváb kıfaragók által készített beton talapzaton álló kıoszlop, rajta kıkereszt Krisztus szoborral. Olvashatatlan a felirata. A kereszt körül egynyári kiültetés látható (a korábbi felmérésben említett kerítést elbontották) 2283
EOV-koordináták
Kor/Keletkezés idıpontja
1893
Állapot
Elfogadható állapotú
Veszélyeztetettség
Állapota miatt veszélyeztetett
Szükséges intézkedés
helyreállítás
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
24
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-21
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Budai út kıkereszt
Fı típus Típus(ok)
Településsel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Kultikus, szakrális építmény, alkotás, helyszín
Fajta (fajták)
Kereszt, feszület
Pontos helyszín
Budai út 179.
Helyrajzi szám
Fıbb jellemzık
X: 47.60928969 Y: 19.05616969 Terméskı alapon álló, falszerő kerítésbe illesztett kıkereszt, kovácsoltvassal és terméskıvel díszített környezetben. A kereszten fém Krisztus alak látható. Rajta német felirat: "KALAZ ZUM HEILIGEN KREUZ 1863 2284 út
EOV-koordináták
Kor/Keletkezés idıpontja
1863
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés
állapotmegırzés
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
25
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-22
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Borostyánnal futtatott terméskı kerítés
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Településsel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Mindennapi élettel kapcsolatos építmény, állandó (mővészeti) alkotás
Fajta (fajták)
Lakóépület, épületrész, udvar
Pontos helyszín
Magyar u. 8.
Helyrajzi szám Fıbb jellemzık
X: 47.61811525 Y: 19.04417217 Szabályosra formált terméskıbıl épült malterba rakott kerítésfal, idıs borostyánnal futtatva 138/2
EOV-koordináták
Kor/Keletkezés idıpontja
1970-es évek
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés
állapotmegırzése
Tulajdonos
magán
Kezelı
magán
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
26
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-23
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Kukorica góré
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Termeléssel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Agrártörténeti egyedi tájérték
Fajta (fajták)
Terménytároló, magtár, csőr
Pontos helyszín
Damjanich u. (Magyar u. sarok)
Helyrajzi szám
88
Fıbb jellemzık
Faszerkezető, oldalról lécezett, cseréptetıs terménytároló
Kor/Keletkezés idıpontja
1940-es évek
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés
állapotmegırzés
Tulajdonos
magán
Kezelı
magán
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter
EOV-koordináták
X: 47.61832317 Y: 19.04487759
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
27
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-24
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Kulin villa
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Településsel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Mindennapi élettel kapcsolatos építmény, állandó (mővészeti) alkotás
Fajta (fajták)
Kastély, kúria
Pontos helyszín
Munkácsy M. u. 9/a.
Helyrajzi szám
1106/1 (telek: 1106/2)
Fıbb jellemzık
Változatos homlokzatú, tetıtér beépítéső, tornyos nagypolgári nyaraló-villa
Kor/Keletkezés idıpontja
1920-as évek
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés
Állapotmegırzés, a jobb láthatóság kedvéért a telekhatár növényzetét ritkítani kellene
Tulajdonos
magán
Kezelı
magán
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter
EOV-koordináták
X: 47.63100285 Y: 19.05385494
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
28
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-25
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Polgári villa 1.
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Településsel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Mindennapi élettel kapcsolatos építmény, állandó (mővészeti) alkotás
Fajta (fajták)
Kastély, kúria
Pontos helyszín
Bethlen Gábor. u. 16.
Helyrajzi szám
891
Fıbb jellemzık
Klasszicizáló stílusú polgári nyaraló.-villa
Kor/Keletkezés idıpontja
1930-as évek
Állapot
Felújított
Veszélyeztetettség
Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés
Korhő állapotmegırzés
Tulajdonos
magán
Kezelı
magán
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter
EOV-koordináták
X: 47.63166621 Y: 19.04969752
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
29
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-26
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Polgári villa 2
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Településsel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Mindennapi élettel kapcsolatos építmény, állandó (mővészeti) alkotás
Fajta (fajták)
Kastély, kúria
Pontos helyszín
Bethlen Gábor u. Szent László u. sarok
Helyrajzi szám Fıbb jellemzık
X: 47.62909585 Y: 19.04991746 Változatos homlokzatú, tetıtér beépítéső, teraszos, tornyos nagypolgári nyaraló-villa 1158
EOV-koordináták
Kor/Keletkezés idıpontja
1920-as évek
Állapot
Jó, felújított
Veszélyeztetettség
Nem veszélyeztett
Szükséges intézkedés
állapotmegırzése
Tulajdonos
magán
Kezelı
magán
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
30
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-27
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Polgári nyaraló
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Településsel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Mindennapi élettel kapcsolatos építmény, állandó (mővészeti) alkotás
Fajta (fajták)
Kastély, kúria
Pontos helyszín
Széchenyi István u. - Arany János u. sarok
Helyrajzi szám
1207
Fıbb jellemzık
Díszes homlokzatú, polgári nyaraló-villa
Kor/Keletkezés idıpontja
1925
Állapot
Felújításra szorul. A növényzet szinte teljesen takarja az épületet az utca felöl
Veszélyeztetettség
Nem veszélyeztetet
Szükséges intézkedés
felújítás
Tulajdonos
magán
Kezelı
maágn
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter
EOV-koordináták
X: 47.62995626 Y: 19.04587805
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
31
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-28
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Kıbányai út kúria
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Településsel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Mindennapi élettel kapcsolatos építmény, állandó (mővészeti) alkotás
Fajta (fajták)
Kastély, kúria
Pontos helyszín
Kıbányai út 8.
Helyrajzi szám Fıbb jellemzık
X: Y: Oszlopos, tornácos, klasszicizáló jegyeket viselı, nagy kertes lakó épület, kúria 592
EOV-koordináták
Kor/Keletkezés idıpontja
1861-
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés
Épület jellegének, környezetének megırzése
Tulajdonos
magán
Kezelı
magán
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
32
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-29
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Szerb parókia
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Településsel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Kultikus, szakrális építmény, alkotás, helyszín
Fajta (fajták)
parókia
Pontos helyszín
Kálvária u. 4.
Helyrajzi szám
28
Fıbb jellemzık
L alakú oszlopos, tornácos parasztház
Kor/Keletkezés idıpontja
1910-20.
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés
Állapot megırzése
Tulajdonos
Görögkeleti szerb egyház
Kezelı
Görögkeleti szerb egyház
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter
EOV-koordináták
X: 47.61798146 Y: 19.04672027
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
33
A TÁJÉRTÉK MEGSEMISÜLT A D A T L A P Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-30
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Szaváry ház
EOV-koordináták
X: Y:
Fı típus Típus(ok)
NINCS MEGJELENÍTHETİ KÉP
Alaptípus(ok) Fajta (fajták) Pontos helyszín
Petıfi tér 7.
Helyrajzi szám Fıbb jellemzık Kor/Keletkezés idıpontja Állapot
A TÁJÉRTÉK MEGSEMISÜLT
Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı
NINCS MEGJELENÍTHETİ TÉRKÉP
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
34
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-31
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Ruzicska kastély
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Településsel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Mindennapi élettel kapcsolatos építmény, állandó (mővészeti) alkotás
Fajta (fajták)
Kastély, kúria
Pontos helyszín
Damjanich u. 28.
Helyrajzi szám
458
Fıbb jellemzık
Változatos homlokzat, tetıtér beépítéső, tornyos, nagypolgári nyaraló-villa.
Kor/Keletkezés idıpontja
1920-as évek
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés
Állapotfenntartás, az épület homlokzatának, tömegének megırzése A növényzat rikításával az épület jobban láthatóvá tehetı
Tulajdonos
magán
Kezelı
magán
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter
EOV-koordináták
X: 47.61850216 Y: 19.04204249
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
35
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-32
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Nagypolgári villa
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Településsel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Mindennapi élettel kapcsolatos építmény, állandó (mővészeti) alkotás
Fajta (fajták)
Kastély, kúria
Pontos helyszín
Kereszt u. 2.
Helyrajzi szám
477/9, 477/10
Fıbb jellemzık
X: 47.61963394 Y: 19.04403269 Szimmetrikus elrendezéső, tornácos homlokzatú, romantikus nagypolgári villa EOV-koordináták
Kor/Keletkezés idıpontja
1930-as évek
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés
Épület homlokzatának, tömegének megırzése
Tulajdonos
magán
Kezelı
magán
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
36
A TÁJÉRTÉK MEGSEMMISÜLT A D A T L A P Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-33
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Öntött vas nyomókút
EOV-koordináták
X: Y:
Fı típus
NINCS MEGJELENÍTHTİ KÉP
Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) Pontos helyszín
Magyar u. 1.
Helyrajzi szám Fıbb jellemzık Kor/Keletkezés idıpontja Állapot
A TÁJÉRTÉK MEGSEMMISÜLT
Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı
NINCS MEGJELENÍTHETİ TÉRKÉP
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
37
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-34
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Kıbányai úti pincesor
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Termeléssel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Agrártörténeti egyedi tájérték
Fajta (fajták)
Pince
Pontos helyszín
Kıbányai utca 9-21.
Helyrajzi szám
217-527
EOV-koordináták
X: Y:
Fıbb jellemzık
Tégla és terméskı falazatú boltozatos pincékre épült pincesor
Kor/Keletkezés idıpontja
1800-as évek második fele
Állapot
rendezetlen
Veszélyeztetettség
átépítés
Szükséges intézkedés
Megırzés, egységes utcakép kialakítása
Tulajdonos
magán
Kezelı
magán
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH
PH
…………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
…………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
38
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-35
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Kálvária utcai pincesor
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Termeléssel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Agrártörténeti egyedi tájérték
Fajta (fajták)
Pince
Pontos helyszín
Kálvária u. 1-11.
Helyrajzi szám Fıbb jellemzık
X: Y: Tégla vagy terméskı falazatú, domboldalba vájt boltozatos, belül többnyire falazat nélküli pincesor 30-41
EOV-koordináták
Kor/Keletkezés idıpontja
1800-as évek második fele
Állapot
Változó állapotú. többnyire használaton kívüli
Veszélyeztetettség
fenntart hiánya miatt veszélyeztetett
Szükséges intézkedés
Felújítás, újrahasznosítás
Tulajdonos
Magán + Önkormányzat
Kezelı
Magán + Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
39
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-36
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Katolikus temetı
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Településsel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Temetkezéssel kapcsolatos építmény, mővészeti alkotás
Fajta (fajták)
Temetı
Pontos helyszín
Kıbányai utca
Helyrajzi szám
602
Fıbb jellemzık
XIX. századtól használt temetı értékes síremlékekkel
Kor/Keletkezés idıpontja
1800-as évek
Állapot
Általában jó állapotú temetıkert, néhány síremlék a fenntartás hiánya miatt veszélyeztetett
Veszélyeztetettség
Egyes síremlékek a fenntartás hánya maitt
Szükséges intézkedés
Karbantartás, fenntartás, felújítás
Tulajdonos
Rk egyház
Kezelı
Rk egyház
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter
EOV-koordináták
X: 47.62126468 Y: 19.04392004
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
40
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-37
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Szent István szobor
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Egyéb emberi tevékenységhez, eseményhez kapcsolódó
Alaptípus(ok)
Történelmi vagy kulturális eseménnyel, illetve jelentıs személlyel kapcsolatos egyedi tájérték
Fajta (fajták)
Emlékmő, emlékszobor, emlékoszlop, emléktábla
Pontos helyszín
Széchenyi u. 51 mellett (templom kertben)
Helyrajzi szám
873
Fıbb jellemzık
Faragott kı talapzaton álló broz szobor, talpazatán emléktábla. Az arany betős, márvány emléktáblán: 'SZENT ISTVÁN EMLÉKÉRE halálának 950. évfordulóján. Szentistvántelep lakossága és a Budakalászi Baráti Kör. 1988. Aug. 20.' tartalmú felírat olvasható. A szobrot Somogyi József készítette.
Kor/Keletkezés idıpontja
1988
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés
állagmegırzés
Tulajdonos Kezelı
Önkormányzat Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter, szoborlap.hu
EOV-koordináták
X: 47.631026 Y: 19.051516
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH
PH
…………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
…………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
41
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-38
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Szerb temetı
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Településsel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Temetkezéssel kapcsolatos építmény, mővészeti alkotás
Fajta (fajták)
Temetı
Pontos helyszín
Pomázi út
Helyrajzi szám
601
Fıbb jellemzık
Néprajzi, képzımővészeti és történelmi szempontból értékes síremlékek
Kor/Keletkezés idıpontja
1750-tıl
Állapot
Egyes része elhanyagolt állapotban vannak
Veszélyeztetettség
Fenntartás hiánya miatt veszélyeztetett
Szükséges intézkedés
Fenntartás, felújítás
Tulajdonos
Görögkeleti szerb egyház
Kezelı
Görögkeleti szerb egyház
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter
EOV-koordináták
X: 47.62262419 Y: 19.04531479
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
42
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-39
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Jellegzetes utcakép Táncsics Mihály utca
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Településsel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Mindennapi élettel kapcsolatos építmény, állandó (mővészeti) alkotás
Fajta (fajták)
Utcakép
Pontos helyszín
Táncsics Mihály utca
Helyrajzi szám
1716, 1717, 1718/1, 1719, 1720/1, 1721, 1722/2, 1723-28, 1730, 1734-39, 1741, 1742/3, 1746, 1748-50, 1753, 1755
Fıbb jellemzık
Egységes, hagyományos beépítéső lakóházak, rendezett utcakép
Kor/Keletkezés idıpontja
1800-as évek második fele
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés
Egységes utcakép megırzése
Tulajdonos
magán
Kezelı
magán
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
2002-2004-as egyedi tájérték kataszter
X: EOV-koordináták
Y:
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
43
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-40
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Templomkert
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Településsel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Zöldfelületi létesítmény, objektum
Fajta (fajták)
Kert
Pontos helyszín
Katolikus templom kertje
Helyrajzi szám Fıbb jellemzık
X: 47.61652057 Y: 19.05224562 A0,4 ha területő kert a Budai út és a Vasút sor között terül el. A kertben több értékes elem, szobor található: feszület, I. világháborús emlékmő és értékes faegyedek. 2270
Kor/Keletkezés idıpontja
1800-as évek elsı fele
Állapot
jó
EOV-koordináták
Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés
Fenntartás, idıs faegyedek szakszerő ápolása
Tulajdonos
Rk egyház
Kezelı
Rk egyház
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
44
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-41
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Német kitelepítettek emlékköve
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Egyéb emberi tevékenységhez, eseményhez kapcsolódó
Alaptípus(ok)
Történelmi vagy kulturális eseménnyel, illetve jelentıs személlyel kapcsolatos egyedi tájérték
Fajta (fajták)
Emlékmő, emlékszobor, emlékoszlop, emléktábla
Pontos helyszín
HÉV állomás (Budakalász alsó) X: 47.617000 Y: 19.053900 Földbeállított, kettétört mészkı lapok: a szülıföldjüktıl megfosztott német nemzetiségő budakalásziak emlékére 1944-1994' magyar - német felirattal, elıtte emlékfa, növény kiültetés. A szobor alkotója Gestenkorn Béla
Helyrajzi szám
1236/9
Fıbb jellemzık
EOV-koordináták
Kor/Keletkezés idıpontja
1994
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés
Karbantartás
Tulajdonos Kezelı
Önkormányzat Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter, szoborlap.hu
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH
PH
…………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
…………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
45
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-42
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Damjanich utcai szerb kereszt
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Településsel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Kultikus, szakrális építmény, alkotás, helyszín
Fajta (fajták)
Kereszt, feszület
Pontos helyszín
Damjanich u. 23/a.
Helyrajzi szám Fıbb jellemzık
X: 47.616956 Y: 19.037415 Beton és terméskı támfallal kiépített félköríves terecske közepén álló terméskı talapzatú kıkereszt. Márvány tábláján arany vésető latin nyelvő felirat 299/28
EOV-koordináták
Kor/Keletkezés idıpontja
1914
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés
állapotmegırzés
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
46
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-43
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Idıs vadgesztenyefa
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Településsel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Zöldfelületi létesítmény, objektum
Fajta (fajták)
Faegyed, jelesfa
Pontos helyszín
Damjanich u. 16 elıtt
Helyrajzi szám
303
Fıbb jellemzık
Idıs vadgesztenyefa, melyet a járdába telepítettek, egészséges koronával
Kor/Keletkezés idıpontja
1960-as évek
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
A forgalom veszélyezteti
Szükséges intézkedés
Szakszerő kezelés, védelem
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter
EOV-koordináták
X: 47.61843707 Y: 19.04243410
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
47
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Jelzet
Bk-44
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Szerb kereszt
Fı típus
Településsel kapcsolatos
Típus(ok)
Kultikus, szakrális építmény, alkotás, helyszín
Alaptípus(ok)
Kereszt, feszület
Fajta (fajták)
Településsel kapcsolatos
Pontos helyszín
Petıfi tér
Helyrajzi szám
Pest
EOV-koordináták
X: 47.61924704 Y: 19.04689193
Fıbb jellemzık
Kı alapzaton álló kıoszlop, rajta fém kereszt, kovácsoltvas kerítés, szöveg nincs. Eredetileg a Tabánban állt, mint pestiskereszt.
Kor/Keletkezés idıpontja
1841
Állapot
Jó állapotú
Veszélyeztetettség
nincs
Szükséges intézkedés
karbantartás
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok) Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
48
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Jelzet
Bk-45
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Polgármesteri Hivatal épülete
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Településsel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Mindennapi élettel kapcsolatos építmény, állandó (mővészeti) alkotás
Fajta (fajták)
Közintézmény épülete
Pontos helyszín
Petıfi tér 1.
Helyrajzi szám
Pest
EOV-koordináták
Fıbb jellemzık
Eklektikus stílusú épület az 1900-as éve elejérıl
Kor/Keletkezés idıpontja
1900 körül
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés
Állapot megırzése
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
www.budakalasz.hu
X: 47.61920365 Y: 19.04733181
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
49
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-46
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
I. és II. világháború áldozatainak emlékmőve
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Egyéb emberi tevékenységhez, eseményhez kapcsolódó
Alaptípus(ok)
Történelmi vagy kulturális eseménnyel, illetve jelentıs személlyel kapcsolatos egyedi tájérték
Fajta (fajták)
Emlékmő, emlékszobor, emlékoszlop, emléktábla
Pontos helyszín
Vasút sor 1-17. X: 47.61740000 Y: 19.05250000
Helyrajzi szám
EOV-koordináták
Fıbb jellemzık
A jó állapotban lévı emlékmő Budakalász (1907-ben felszentelt) római-katolikus templomának hátsó kertjében, mészkı talapzaton áll. Az emlékmő talapzatán a háború budakalászi hıseinek és áldozatainak nevei olvashatók.
Kor/Keletkezés idıpontja
1926
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés
állagmegırzés
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
szoborlap.hu
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
50
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Jelzet
Bk-47
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Körmeneti kápolna Madonna szoborral
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Településsel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Kultikus, szakrális építmény, alkotás, helyszín
Fajta (fajták)
Kápolna
Pontos helyszín
Budai út 56.
Helyrajzi szám
Pest
X: 47.616663 Y: 19.052039 A Gernstenkorn testvérek által fából készített mőalkotás (Madonna szobor) a XIX. században épült körmeneti kápolna szoborfülkéjében van elhelyezve. A kápolnát a Budakalászi Baráti Kör újította fel: 1998-ban. EOV-koordináták
Kor/Keletkezés idıpontja
XIX. sz. eleje
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés
Állapot megırzése
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
szoborlap.hu
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
51
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-48
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Holokauszt emléktábla
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Egyéb emberi tevékenységhez, eseményhez kapcsolódó
Alaptípus(ok)
Történelmi vagy kulturális eseménnyel, illetve jelentıs személlyel kapcsolatos egyedi tájérték
Fajta (fajták)
Emlékmő, emlékszobor, emlékoszlop, emléktábla
Pontos helyszín
HÉV megálló X: 47.617000 Y: 19.053900 A HÉV megálló épületének homlokzatfalán elhelyezett eloxált fém emléktábla. Alkotója: Sebestyén Sándor
Helyrajzi szám
EOV-koordináták
Fıbb jellemzık Kor/Keletkezés idıpontja
2004
Állapot
Rossz, a feliratok már gyakorlatilag olvashatatlanok
Veszélyeztetettség
veszélyeztetett
Szükséges intézkedés
felújítás
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
szoborlap.hu
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH
PH
…………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
…………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
52
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Jelzet
Bk-49
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Klebelsberg Kunó szobra
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Egyéb emberi tevékenységhez, eseményhez kapcsolódó
Alaptípus(ok)
Történelmi vagy kulturális eseménnyel, illetve jelentıs személlyel kapcsolatos egyedi tájérték
Fajta (fajták)
Emlékmő, emlékszobor, emlékoszlop, emléktábla
Pontos helyszín
Budai út 47. sz. ház elıtt
Helyrajzi szám
Fıbb jellemzık
Pest
X: 47.617701 Y: 19.050288 A szobor másfél méter magas, négyszög keresztmetszető talapzaton áll. Búza Barna szobrászmővész készítette. A mellszobor terméskı talapzatára fémtábla van erısítve, melyen a magyar oktatást alapjaiban megreformáló, korszerő alapokra helyezı kultuszminiszter neve, születési és halálozási évszáma (1875-1931) olvasható. A szobrot alacsony kovácsoltvas kerítés veszi körül. EOV-koordináták
Kor/Keletkezés idıpontja
2010
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés
Állapot megırzése
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus 11.
Adatforrás(ok)
Helyszíni bejárás, szoborlap.hu
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
53
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Jelzet
Bk-50
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Trianoni emlékmő
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Egyéb emberi tevékenységhez, eseményhez kapcsolódó
Alaptípus(ok)
Történelmi vagy kulturális eseménnyel, illetve jelentıs személlyel kapcsolatos egyedi tájérték
Fajta (fajták)
Emlékmő, emlékszobor, emlékoszlop, emléktábla
Pontos helyszín Helyrajzi szám
Pest
Szentendrei-Pomázi út sarok (A Szentendrei és a Pomázi út sarkán lévı parkban található.) X: 47.621727 EOV-koordináták Y: 19.046227
Fıbb jellemzık
A fából faragott szobrot, mely felett fatetı áll Budakalász város önkormányzata állíttatta a polgárok adakozásával, a békedekrétum 90. évfordulója alkalmából, 2010 Június 4-én. A szobor jelképe a Magyar Népfelkelınek aki ezer éven át védte Magyarországot. - Az emlékkı a budakalászi kıbánya ajándéka.
Kor/Keletkezés idıpontja
2010
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
Nem veszélyeztett
Szükséges intézkedés
állapotmegırzés
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
Helyszíni bejárás, szoborlap.hu
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
54
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-51
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Kahl am Main emlékkı
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Egyéb emberi tevékenységhez, eseményhez kapcsolódó
Alaptípus(ok)
Történelmi vagy kulturális eseménnyel, illetve jelentıs személlyel kapcsolatos egyedi tájérték
Fajta (fajták)
Emlékmő, emlékszobor, emlékoszlop, emléktábla Sport u.- Ady E. út sarok. (Az Omszki tó és a Budakalászi futballpálya közötti parkban található.) X: 47.616419,: EOV-koordináták Y: 19.058436
Pontos helyszín Helyrajzi szám
Fıbb jellemzık
Az emlékkı természet formájú mészkövön elhelyezett márvány tábla. Az emlékkövet a Budakalászi Testvérkapcsolatok Egyesülete állítatta 2008-ban. Kahl üdülıtavairól és a 10 éve bezárt, elsı német (kísérleti) atomerımőrıl ismert 7000 lélekszámú település. A Bajor Szabad Állam legnyugatibb községe, 30 km-re Frankrurttól és 960 kmre Budakalásztól.
Kor/Keletkezés idıpontja
2008
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
Nem veszélyeztett
Szükséges intézkedés
Állapot megırzés
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
Helyszíni bejárás, szoborlap.hu
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH
PH
………………………….
………………………….
igazgató nemzeti park igazgatóság
jegyzı polgármesteri hivatal
55
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-52
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Közös 1848-as, I. és II. világháborús emlékmő és 1956-os kopjafa
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Egyéb emberi tevékenységhez, eseményhez kapcsolódó
Alaptípus(ok)
Történelmi vagy kulturális eseménnyel, illetve jelentıs személlyel kapcsolatos egyedi tájérték
Fajta (fajták)
Emlékmő, emlékszobor, emlékoszlop, emléktábla
Pontos helyszín
Omszki-park (A Sportcsarnok mellett látható.) X: 47.615649, Y: 19.062985
Helyrajzi szám
EOV-koordináták
Fıbb jellemzık
A magyar történelem nevezetes eseményeinek kegyeleti emlékhelyévé tett, díszesen faragott faoszlop, halomba hordott kıtöredékekkel, emlékfallal körülvéve. (A kıhalmazon lévı bronzlapon a következı felirat olvasható:Orosz – földön pusztult honfitársaink emlékére Budakalászi Polgári Egylet és a Budakalászi MDF. 1992.) Alkotója Gestenkorn Béla.
Kor/Keletkezés idıpontja
1992
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés
Állapot megırzése
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
Helyszíni bejárás, szoborlap.hu
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
56
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-53
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Szent István telepi HÉV megálló épülete
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Közlekedéssel, szállítással kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Közlekedéssel, szállítással kapcsolatos építmény, épület, létesítmény
Fajta (fajták)
Vasútállomás
Pontos helyszín
Máli Péter utca, Szent István telepi HÉV megálló X: 47.62925853 Y: 19.04337823 A XX. század elején épült megálló épületében jelenleg közbiztonsági központ mőködik. Az épület falán két, a Szent István telep történetét bemutató tabló láható.
Helyrajzi szám
EOV-koordináták
Fıbb jellemzık Kor/Keletkezés idıpontja
1920
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés
állapotmegırzés
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
www.budakalasz.hu
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH
PH
…………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
…………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
57
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Jelzet
Bk-54
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Szerb templom
Fı típus
Kultúrtörténeti
Pest
Típus(ok)
Településsel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Kultikus, szakrális építmény, alkotás, helyszín
Fajta (fajták)
Templom, imaház
Pontos helyszín
Petıfi tér 7. X: 47.61900000 Y: 19.04600000
Helyrajzi szám
EOV-koordináták
Fıbb jellemzık
Kis magaslaton körülkerített, szabadon álló, kelet-nyugati tengelyő templom. A homlokzat közepén csigás-zárköves kapu, fölötte négyszögletes kórusablak. Fıpárkánya sarkain homorú-ívesen levágva, fölötte szintén hajlított, ívesen levágott oromfalak között pillérekkel közrefogott félkörös mély fülke, felületén kereszttel. A templom 1752-ben épült „kárlócai” barokk stílusban. Ikonosztázát Toma Visakov festette a XVIII. században. A templom kerítésében szentek képeit helyezték el.
Kor/Keletkezés idıpontja
1752
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
Patakrendezési munkák
Szükséges intézkedés
Karbantartás, gyomfajok írtása
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
Helyszíni bejárás, muemlekem.hu
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
58
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Jelzet
Bk-55
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Kalász suli
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Településsel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Mindennapi élettel kapcsolatos építmény, állandó (mővészeti) alkotás
Fajta (fajták)
Közintézmény épülete
Pontos helyszín
Budai út 54.
Helyrajzi szám
Pest
EOV-koordináták
Fıbb jellemzık
A XX. század elején épül klasszicista épület.
Kor/Keletkezés idıpontja
1903
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés
Állapot megırzése
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
Helyszíni bejárás, www.budakalasz.hu
X: 47.6160360 Y: 19.0529215
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
59
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-56
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Sváb tájház
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Településsel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Mindennapi élettel kapcsolatos építmény, állandó (mővészeti) alkotás
Fajta (fajták)
Tájház
Pontos helyszín
Budai út 30. X: 47.618711 Y: 19.047718 XX. század elejÉn épült tornácos parasztház. jelenleg sváb helytörténeti győjtemény található benne.
Helyrajzi szám
EOV-koordináták
Fıbb jellemzık Kor/Keletkezés idıpontja
1900-as évek eleje
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés
Állapot megırzése
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
Helyszíni bejárás, www.budakalasz.hu
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH
PH
…………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
…………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
60
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-57
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Református templom
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Településsel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Altípus: Kultikus, szakrális építmény, alkotás, helyszín
Fajta (fajták)
Templom, imaház
Pontos helyszín
Kereszt u. 7. X: 47.6196411 Y: 19.0444296 A református templomot a XX. sz. végén építtette a gyülekezet. Tornya a településrész meghatározó tájképi eleme.
Helyrajzi szám
EOV-koordináták
Fıbb jellemzık Kor/Keletkezés idıpontja
1999
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés
állagmegırzés
Tulajdonos
Ref. egyház
Kezelı
Ref. egyház
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
Helyszíni bejárás
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH
PH
…………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
…………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
61
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Jelzet
Bk-58
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Faluház
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Településsel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Mindennapi élettel kapcsolatos építmény, állandó (mővészeti) alkotás
Fajta (fajták)
Közintézmény épülete
Pontos helyszín
Szentendrei út 9.
Helyrajzi szám Fıbb jellemzık
Pest
X: 47.622978 Y: 19.049617 Az eredeti épületet Klinger Henrik építtette 1940-ben. 1996-ban építették át. Az épület jellegzetes látképe mára hozzátartozik a település arculatához. EOV-koordináták
Kor/Keletkezés idıpontja
1940
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés
állagmegırzés
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
Helyszíni bejárás, www.budakalasz.hu
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
62
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Jelzet
Bk-59
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Szent István templom
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Településsel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Kultikus, szakrális építmény, alkotás, helyszín
Fajta (fajták)
Templom, imaház
Pontos helyszín
Széchenyi u. 51.
Helyrajzi szám Fıbb jellemzık
Pest
X: 47.63132278 Y: 19.05162334 A Szent István telepi templom tornyával kiemelkedik környezetébıl és meghatározó látvány eleme a telepnek. Kertjében Szent István szobor és harangláb áll. EOV-koordináták
Kor/Keletkezés idıpontja
1960
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés
állagmegırzés
Tulajdonos
Rk egyház
Kezelı
Rk egyház
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
Helyszíni bejárás
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
63
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-60
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Útmenti kereszt
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Településsel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Kultikus, szakrális építmény, alkotás, helyszín
Fajta (fajták)
Kereszt, feszület
Pontos helyszín
Klisovác út mentén X: 47.626528 Y: 19.029924 Útmenti fa kereszt. A feszületet 1933-ban állították, a korpusz 1992-ben került rá. Körülötte egynyári kiültetés.
Helyrajzi szám
EOV-koordináták
Fıbb jellemzık Kor/Keletkezés idıpontja
1933
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
Nincs veszélyeztetve
Szükséges intézkedés
állagmegırzés
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
Helyszíni bejárás, www.budakalasz.hu
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH
PH
…………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
…………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
64
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-61
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Kitelepítési emlékmő, Mária szobor
Fı típus
Kultúrtörténeti:
Típus(ok)
Egyéb emberi tevékenységhez, eseményhez kapcsolódó
Alaptípus(ok)
Történelmi vagy kulturális eseménnyel, illetve jelentıs személlyel kapcsolatos egyedi tájérték
Fajta (fajták)
Emlékmő, emlékszobor, emlékoszlop, emléktábla
Pontos helyszín
Klislovác út mentén, nem messze az idısek otthonától
Helyrajzi szám Fıbb jellemzık
X: 47.622931 Y: 19.038303 A hagyományos búcsújáró helyekre emlékeztetı kialakítású emlékmő téglából készült, a falfülkében Mária szobor áll. Rajta réztábla, mely a kitelepítés 65. évfordulójának állít emléket. EOV-koordináták
Kor/Keletkezés idıpontja
2011
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
Nincs veszélyeztetve
Szükséges intézkedés
állagmegırzés
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
Helyszíni bejárás
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
65
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Jelzet
Bk-62
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Damjanich J. emléktábla
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Egyéb emberi tevékenységhez, eseményhez kapcsolódó
Alaptípus(ok)
Történelmi vagy kulturális eseménnyel, illetve jelentıs személlyel kapcsolatos egyedi tájérték
Fajta (fajták)
Emlékmő, emlékszobor, emlékoszlop, emléktábla
Pontos helyszín
Iskola utca, szerb templom háta mögött
Helyrajzi szám
Pest
EOV-koordináták
Fıbb jellemzık
Kıfalba mélyesztett Damjanich portré.
Kor/Keletkezés idıpontja
2000 után
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés
állagmegırzés
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus 11.
Adatforrás(ok)
Helyszíni bejárás
X: 47.618889 Y: 19.045690
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH
PH
…………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
…………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
66
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Jelzet
Bk-63
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Kerekes kút
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Termeléssel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Vízhasználattal, vízgazdálkodással kapcsolatos egyedi tájérték
Fajta (fajták)
Kút
Pontos helyszín
Kereszt u. 8 elıtt
Helyrajzi szám Fıbb jellemzık
Pest
X: 47.62090310 Y: 19.04415339 Kıbıl épített, vakolt utcai kerekes kút, mely betonlappal le van fedve, oldalán kis ráccsal borított ajtó, melyen keresztül vizet lehet venni belıle. EOV-koordináták
Kor/Keletkezés idıpontja
XX. sz. eleje
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
Nincs veszélyeztetve
Szükséges intézkedés
állagmegırzés
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
Helyszíni bejárás
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
67
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Jelzet
Bk-64
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Temetı
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Településsel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Temetkezéssel kapcsolatos építmény, mővészeti alkotás
Fajta (fajták)
temetı
Pontos helyszín
Csalogány utca
Helyrajzi szám
Pest
EOV-koordináták
X: 47.620056 Y: 19.035927
Fıbb jellemzık
Kitőnı tájképi adottságokkal rendelkezı kb 100 éve használt temetı.
Kor/Keletkezés idıpontja
1900-as évek eleje
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
nincs
Szükséges intézkedés
karbantartás
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok) Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH
PH
…………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
…………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
68
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Jelzet
Bk-65
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Kıkút
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Termeléssel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Vízhasználattal, vízgazdálkodással kapcsolatos egyedi tájérték
Fajta (fajták)
Kút
Pontos helyszín
Budai út 153 elıtt
Helyrajzi szám
Pest
EOV-koordináták
X: 47.6113800 Y: 19.0556305
Fıbb jellemzık
Kıfalba épített ásott kút kıkarimával. Ráccsal lefedett, használton kívüli.
Kor/Keletkezés idıpontja
XIX. sz. második fele.
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés
állagmegóvás
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
Helyszíni bejárás
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH
PH
…………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
…………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
69
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Jelzet
Bk-66
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Kút
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Termeléssel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Vízhasználattal, vízgazdálkodással kapcsolatos egyedi tájérték
Fajta (fajták)
Kút
Pontos helyszín
Kıbányai u. 9. elıtt
Helyrajzi szám
Pest
EOV-koordináták
Fıbb jellemzık
Kerekes, utcai kút, bororstyánnal benıva
Kor/Keletkezés idıpontja
Kb 60 év
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
Patakrendezési munkák
Szükséges intézkedés
Karbantartás
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
X: 47.62090310 Y: 19.04406488
Adatforrás(ok) Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH
PH
…………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
…………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
70
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Jelzet
Bk-67
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Ezüst-hegyi egykori római kıfejtı
Fı típus
Természeti
Típus(ok)
Földtudományi
Alaptípus(ok)
Geológiai egyedi tájérték
Fajta (fajták)
Üledékes kızet feltárása, elıfordulása
Pontos helyszín
Ezüst-hegy Budakalász déli közigazgatási határán
Helyrajzi szám
Fıbb jellemzık
Pest
X: 47.608217 Y: 19.033360 A ’40-es években felhagyott kıbánya részleges rekultivációját követıen szemétlerakó hellyé vált, a ’90-es évek közepén Csemez Attila tájrendezési terve alapján került sor a rekultivációra. Az egyetlen megmaradt homlokfal szabadon maradt. A veszélyes hulladékot elszállították. Az üreget feltöltötték. Termıréteget terítettek a deponált anyagra. Erdıtelepítésre került sor. Az egykori bányát bekerítették. EOV-koordináták
Kor/Keletkezés idıpontja
Vizsgálatok szerint a kıfejtıt már a rómaiak mővelték és Aquincum épületeihez használták.
Állapot
A rekultivációt követıen a telepített erdı egyenletesen borítja a felszínt. A bánya megmaradt homlokfala látható.
Veszélyeztetettség
nincs
Tulajdonos Kezelı
A túlburjánzott cserjét a homlokfal közelébıl célszerő eltávolítani és a megmaradt „gödröt” geológiai bemutatóhelyként kiépíteni. Önkormányzat Önkormányzat
Adatfelvevı
Csemez Attila
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. október
Szükséges intézkedés
Adatforrás(ok) Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
71
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-68
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Kilátóhely az Ezüst-hegyrıl
Fı típus
Tájképi
Típus(ok)
Kilátópont egyedi vagy jellegzetes látványképpel
Alaptípus(ok)
Kilátópont egyedi vagy jellegzetes látványképpel
Fajta (fajták)
Kilátópont, "látókı"
Pontos helyszín
Ezüst-hegy északi pereme X: 47.608462 Y: 19.033036 Az Ezüst-hegy platójának peremérıl jó kilátás nyílik a Nagy-Kevélyektıl a kavicsbánya-tavakig (180o)
Helyrajzi szám
EOV-koordináták
Fıbb jellemzık Kor/Keletkezés idıpontja
Az Ezüst-hegy platójának északi természetesen kialakult pereme.
Állapot A kilátást a magas szintkülönbség miatt pillanatnyilag a beépítés nem veszélyezteti. A kitaposott kilátópont(ok) jelzését burkolattal, padkihelyezéssel és információs táblával célszerő ellátni.
Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Csemez Attila
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. október
Adatforrás(ok) Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH
PH
…………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
…………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
72
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-69
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Pojana-dőlı
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Termeléssel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Agrártörténeti egyedi tájérték
Fajta (fajták)
Mővelési ág szerkezet
Pontos helyszín
Damjanich út (ürömi közút) külterületi része X: 47.607839 Y: 19.033736 A Pojana-dőlı az ürömi út mentén az egyetlen be nem épített szántó. (Háttérben a kıbánya bozótosodott meddıi láthatók.)
Helyrajzi szám
EOV-koordináták
Fıbb jellemzık Kor/Keletkezés idıpontja Állapot
Mővelt szántó Parcellázás esetén a Budakalász nyugati határon lévı szántó is megszőnne. A települések közötti beépítés-mentes minimálisan 200 méteres sáv (Budapesti Agglomerációs Terv) megtartása az „összeépülés” megakadályozására.
Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı
Csemez Attila
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. október
Adatforrás(ok) Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH
PH
…………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
…………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
73
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-70
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Budakalászi Mészkıbánya nyugati pereme
Fı típus
Természeti
Típus(ok)
Földtudományi
Alaptípus(ok)
Geológiai egyedi tájérték
Fajta (fajták)
Üledékes kızet feltárása, elıfordulása
Pontos helyszín X: 252410 Y: 647304 A mőködı bánya nyugati oldala földúton megközelíthetı. A több száz méteres bányaperemrıl érdekes látvány tárul a tátongó és részben beerdısült gödörre éppen úgy, mint a mőködı bányára.
Helyrajzi szám
EOV-koordináták
Fıbb jellemzık Kor/Keletkezés idıpontja Állapot
A mőködı bánya területére belépni tilos. A földút és a bányahomlokfal között tiltótábla és/vagy drót és/vagy földkupac jelenti az elválasztást. A térség egyetlen mőködı bányájára érdemes a látogatók figyelmét felhívni. A bányaperem földúton gyalogosan és kerékpárosan megközelíthetı.
Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı
Csemez Attila
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. október
Adatforrás(ok) Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH
PH
…………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
…………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
74
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-71
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Kilátóhely a Mészkıbánya melletti szántóról
Fı típus
Tájképi
Típus(ok)
Kilátópont egyedi vagy jellegzetes látványképpel
Alaptípus(ok)
Kilátópont egyedi vagy jellegzetes látványképpel
Fajta (fajták)
Kilátópont, "látókı"
Pontos helyszín
A mőködı Mészkıbánya keleti oldala X: 252750 Y: 648016 A szántóföld szélérıl Budakalászra és Pomáz felé igen jó látványkapcsolat alakult ki.
Helyrajzi szám
EOV-koordináták
Fıbb jellemzık Kor/Keletkezés idıpontja Állapot
A szántót célszerő beépítés mentesen tartani. Parcellázás esetén a Budakalász nyugati határon lévı szántó is megszőnne. Célszerő a településen olyan földúthálózatot kijelölni, amely a tájképi hatások feltárását szolgálja.
Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı
Csemez Attila
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. október
Adatforrás(ok) Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH
PH
…………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
…………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
75
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-72
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Kilátóhely a Csalogány utca végén
Fı típus
Tájképi
Típus(ok)
Kilátópont egyedi vagy jellegzetes látványképpel
Alaptípus(ok)
Kilátópont egyedi vagy jellegzetes látványképpel
Fajta (fajták)
Kilátópont, "látókı"
Pontos helyszín
Csalogány utca X: 47.621249 Y: 19.020775 A széles, hársfákkal szegélyezett Csalogány utcán lehet a temetıhöz kijutni. Az utcavégi egykori hulladéklerakó-helyrıl a magasság-különbség miatt jó kilátás tárul fel Budakalász északi részére.
Helyrajzi szám
EOV-koordináták
Fıbb jellemzık Kor/Keletkezés idıpontja Állapot
Az egykori hulladéklerakó rendezetlen egyenetlen felszínő.
Veszélyeztetettség
A felnövekvı fák a kilátást elıbb-utóbb elveszik.
Szükséges intézkedés
Kilátóhely kialakítása, esetleg kilátó építése. Vonzóbbá tehetné a változatos dombvidéki tájat.
Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı
Csemez Attila
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. október
Adatforrás(ok) Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH
PH
…………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
…………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
76
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-73
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
„Sarkantyú” (parti eróziót akadályozó keresztirányú kırakat)
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Termeléssel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Vízhasználattal, vízgazdálkodással kapcsolatos egyedi tájérték
Fajta (fajták)
Gát Szentendrei Duna-ág jobb partja az 5-ös fkm „alatt”. A kerékpárútról néhány méteres letéréssel jól megközelíthetı. X: 47.618656 EOV-koordináták Y: 19.084463 Közepesnél alacsonyabb dunai vízszint esetén kiváló kikötı- és napozóhely a sarkantyútól északra fekvı föveny.
Pontos helyszín Helyrajzi szám Fıbb jellemzık Kor/Keletkezés idıpontja Állapot
A Duna vízjárása szerint a kavicsos szakasz pihenésre, napozásra serkent.
Veszélyeztetettség
Pillanatnyilag hordaléklerakás nem veszélyezteti.
Szükséges intézkedés
A Duna dinamikájára, a partvédelemre a figyelmet célszerő lenne információs táblára felhívni.
Tulajdonos
Magyar Állam
Kezelı
Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság
Adatfelvevı
Csemez Attila
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. október
Adatforrás(ok) Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH
PH
…………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
…………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
77
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-74
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Kerékpárút/sétány ártéri erdın átvezetı szakasza
Fı típus
Természeti
Típus(ok)
Biológiai
Alaptípus(ok)
Élıhely
Fajta (fajták)
Láp- és ligeterdık A Szentendre felé vezetı kerékpárút a 4-es fkm fölött ártéri erdın vezet keresztül. X: 47.625648 EOV-koordináták Y: 19.089508 A kerékpár út Duna felöli oldalán a korábban kimosott főzgyökerek láthatók.
Pontos helyszín Helyrajzi szám Fıbb jellemzık Kor/Keletkezés idıpontja Állapot
A kerékpárút jó állapotban van.
Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés
A nagy kerékpáros forgalom miatt a gyalogosok részére pihenı helyeket lenne célszerő kialakítani.
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Csemez Attila
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. október
Adatforrás(ok) Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH
PH
…………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
…………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
78
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-75
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Lupa-csárda
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Egyéb emberi tevékenységhez, eseményhez kapcsolódó
Alaptípus(ok)
Vendéglátáshoz kapcsolódó egyedi tájérték
Fajta (fajták)
Csárda
Pontos helyszín
Duna sétány 34. X: 252603 Y: 652610 A nagy múltú csárda csak a nyári hónapokban üzemel, udvarán hatalmas vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) és platánlevelő juhar (Acer platanoides) áll.
Helyrajzi szám
EOV-koordináták
Fıbb jellemzık Kor/Keletkezés idıpontja
Csaknem 100 éve
Állapot
Jó állapotban van.
Veszélyeztetettség
Nincs
Szükséges intézkedés
Nincs
Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı
Csemez Attila
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. október
Adatforrás(ok) Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH
PH
…………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
…………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
79
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-76
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Kavicsbánya tó déli rész
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Termeléssel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Bányászattal kapcsolatos egyedi tájérték
Fajta (fajták)
A bányászat természeti emlékei A kavicsbánya tó földbordával elválasztott déli része van Budakalász közigazgatási határán belül. X: 47.6258926 EOV-koordináták Y: 19.0817070
Pontos helyszín Helyrajzi szám Fıbb jellemzık
Az elhabolt homokos partokon illegális nudista strand mőködik.
Kor/Keletkezés idıpontja Állapot Veszélyeztetettség
Hulladékok (pillepalack) illegális lerakata. A tiltás ellenére behajtás személygépkocsival.
Szükséges intézkedés
Hulladékgyőjtés és behajtás szabályozása.
Tulajdonos
Magán
Kezelı
Magán
Adatfelvevı
Csemez Attila
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. október
Adatforrás(ok) Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH
PH
…………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
…………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
80
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-77
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Megyeri-híd hídfıje
Fı típus
Tájképi
Típus(ok)
Kilátópont egyedi vagy jellegzetes látványképpel
Alaptípus(ok)
Kilátópont egyedi vagy jellegzetes látványképpel
Fajta (fajták)
Kilátópont, "látókı"
Pontos helyszín X: 47.61028 Y: 19.08583 A hídfırıl (ahova lépcsın fel lehet menni) szép kilátás nyílik a Kevélyek vonulatára.
Helyrajzi szám
EOV-koordináták
Fıbb jellemzık Kor/Keletkezés idıpontja
2008. szeptember 30.
Állapot
Korszerően kiépített
Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos
Magyar Állam
Kezelı Adatfelvevı
Csemez Attila
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. október
Adatforrás(ok) Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH
PH
…………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
…………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
81
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-78
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Lupa-sziget
Fı típus
Természeti
Típus(ok)
Földtudományi
Alaptípus(ok)
Geomorfológiai egyedi tájérték
Fajta (fajták)
Folyóvízhez kapcsolódó képzıdmény
Pontos helyszín
Lupa-sziget X: 4761354082 déli v. 4761883482 északi v. Y: 190823400 déli v. 1908890604 északi v.
Helyrajzi szám
EOV-koordináták
Fıbb jellemzık
A Duna fı ágában keletkezett kis kiterjedéső sziget, melyet az 1930-as évektıl kezdıdıen üdülı házakkal építettek be. Partjain jellegzetes ártéri vegetáció található. Vízitúrázók kedvelt kikötıhelye. A Duna áradása esetén gyakran elöntésre kerül. A 690 cm feletti árvizek a szigetet elöntik. Az utóbbi 30 évben az elöntések száma jelentısen megnövekedett (27-szer került 1980-tól napjainkig a sziget víz alá.) A Lupa-szigeti nyaralóélet az utóbbi évtizedekben „megszőnt”, egyre kevesebben töltenek idıt a szigeten, ezért a közért is bezárt.
Kor/Keletkezés idıpontja Állapot
Rendezett. A sziget déli irányból „legszebben” a Megyeri-híd gyalogos sávjából tárul fel.
Veszélyeztetettség
Duna vízszintemelkedése
Szükséges intézkedés
Fenntartás
Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı
Csemez Attila
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. október
Adatforrás(ok) Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
82
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Jelzet
Bk-79
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Duna-parti galériaerdı
Fı típus
Természeti
Típus(ok)
Biológiai
Alaptípus(ok)
Növényegyed, növénycsoport
Fajta (fajták)
Erdısáv vagy erdısáv maradványa
Pontos helyszín
Helyrajzi szám
Fıbb jellemzık
Pest
A Barát-pataktól Budakalász közigazgatási határáig terjedı galéria erdıt a Megyeri-híd megszakítja. A galéria erdı szélessége eltérı. A Lupa-szigeti rév kikötıtıl felfelé jelentısen kiszélesedik. X: 47.60750124 déli v47.62578419 északi v. EOV-koordináták Y: 19.07517313 déli v. 19.08943176 északi v. A Duna árterületén kialakult jellegzetes ártéri vegetáció.
Kor/Keletkezés idıpontja Állapot
Jellegzetesen puha fafajok fordulnak elı. A fehér főz (Salix Alba) és a hazai nyárak (Populus) mellett gyakori a zöldjuhar, a galagonya és vadszılı is.
Veszélyeztetettség
Özönnövények elterjedése
Szükséges intézkedés
Gyomfajok kiirtása
Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı
Csemez Attila
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. október
Adatforrás(ok) Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
83
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Jelzet
Bk-80
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
„Panoráma” út (Gerinc út)
Fı típus
Tájképi
Típus(ok)
Vonalas jellegő kilátóhely egyedi vagy jellegzetes látványképpel
Alaptípus(ok)
Vonalas jellegő kilátóhely egyedi vagy jellegzetes látványképpel
Fajta (fajták)
Panorámaút
Pontos helyszín
Helyrajzi szám
Fıbb jellemzık
Pest
A Gerinc útról (és részében a Sugár útról) kilátás a beépítetlen telkeken keresztül X: 47.61720039 47.60912181 EOV-koordináták Y: 19.04847979 – 19.05344724 Budakalász területérıl a Gerinc és Sugár útról szép kilátás nyílik a Dunára és a túlpartra.
Kor/Keletkezés idıpontja Állapot
A kilátás pillanatnyilag a beépítetlen telkek miatt szabad.
Veszélyeztetettség
Beépítés
Szükséges intézkedés
A beépítés magasságának korlátozása
Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı
Csemez Attila
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. október
Adatforrás(ok) Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
84
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Jelzet
Bk-81
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Platán allé a Lupa-szigeten
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Településsel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Zöldfelületi létesítmény, objektum
Fajta (fajták)
Fasor
Pontos helyszín
Lupa-sziget
Helyrajzi szám
Fıbb jellemzık
Pest
X: 653078 felsı vége 652674 déli vége EOV-koordináták Y: 252797 felsı vége 252257 déli vége A Lupa-szigeten Lupa gróf ültette a platán allét. A fasor egységes idıs egyedekbıl áll. Platán fák száma a Rév utcától a szigetcsúcsig 48 db, Rév utca és Víztorony utca között 36 db, Víztorony utca és Vadgesztenye utca között 39 db, Vadgesztenye utca és a sziget déli csúcsa között 61 db. Összesen: 184 db
Kor/Keletkezés idıpontja Állapot
Jó
Veszélyeztetettség
Elöregedés
Szükséges intézkedés
A fasor egyedeit rendszeresen ápolni kell.
Tulajdonos Kezelı
Önkormányzat Önkormányzat
Adatfelvevı
Csemez Attila
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. október
Adatforrás(ok) Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
85
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Jelzet
Bk-82
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Vadgesztenye kettısfasor a Lupa-szigeten
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Településsel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Zöldfelületi létesítmény, objektum
Fajta (fajták)
Fasor
Pontos helyszín
Lupa-sziget
Helyrajzi szám
Fıbb jellemzık
Pest
X: 47615802 – 47616101 EOV-koordináták Y: 19086019 19085483 A sziget középsı részén idıs vadgesztenye dupla fasor (9 db) található, melynek egyedei egészségesek. A fasor hozzájárul a sziget arculatához.
Kor/Keletkezés idıpontja Állapot
Jó
Veszélyeztetettség
Elöregedés
Szükséges intézkedés
Karbantartás
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Csemez Attila
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. október
Adatforrás(ok) Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
86
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-83
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Víztorony a Lupa-szigeten
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Termeléssel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Vízhasználattal, vízgazdálkodással kapcsolatos egyedi tájérték
Fajta (fajták)
Víztorony
Pontos helyszín
Lupa-sziget X: 47.616411 Y: 19.086278 A szigeten a fák takarásában áll a betonból készült régi víztorony, mely biztosítja a sziget ingatlanainak ivóvízellátását.
Helyrajzi szám
EOV-koordináták
Fıbb jellemzık Kor/Keletkezés idıpontja Állapot
Veszélyes
Veszélyeztetettség
Hámlik a szerkezetrıl a beton
Szükséges intézkedés
Felújítás
Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı
Csemez Attila
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. október
Adatforrás(ok) Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH
PH
…………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
…………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
87
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Jelzet
Bk-84
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Kozma Lajos tervezete nyaraló a Lupa-szigeten
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Településsel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Mindennapi élettel kapcsolatos építmény, állandó (mővészeti) alkotás
Fajta (fajták)
Lakóépület, épületrész, udvar
Pontos helyszín
Lupa-sziget, Platánsor 17.
Helyrajzi szám
Pest
EOV-koordináták
X: 47.615391 Y: 19.083822
Fıbb jellemzık Kor/Keletkezés idıpontja
1934-1935
Állapot
Jó
Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı
Csemez Attila
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. október
Adatforrás(ok) Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH
PH
…………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
…………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
88
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Jelzet
Bk-85
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Ivóvíz kútsor a Duna-parton
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Termeléssel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Vízhasználattal, vízgazdálkodással kapcsolatos egyedi tájérték
Fajta (fajták)
Kút
Pontos helyszín
Lupa-sziget
Helyrajzi szám
Fıbb jellemzık
Pest
X: 651186 651186 651186 651186 651186 652617 652608 652645 EOV-koordináták Y: 252885 252885 252885 252885 252885 252609 252615 252653 A Duna partján 8 kútból álló vízkivételi hely található. A kutakat rácsozattal fedték le, melyre korábban növényeket futtattak. A növényfuttatással a kutak levegıbıl való megfigyelését kívánták a szocializmus idején megakadályozni.
Kor/Keletkezés idıpontja Állapot
Jó
Veszélyeztetettség
Nincs
Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı
Fenntartás Vízmővek Vízmővek
Adatfelvevı
Csemez Attila
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. október
Adatforrás(ok) Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
89
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-86
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Felhagyott kıbánya az Ezüst-Kevélyen
Fı típus
Természeti
Típus(ok)
Földtudományi
Alaptípus(ok)
Geológiai egyedi tájérték
Fajta (fajták)
Üledékes kızet feltárása, elıfordulása
Pontos helyszín
Ezüst-Kevély X: 47.61138546 Y: 19.00662124 Az Ezüst-Kevély tetején felhagyott kıbánya található. A kıbányában spontán betelepült növényzet van.
Helyrajzi szám
EOV-koordináták
Fıbb jellemzık Kor/Keletkezés idıpontja Állapot
Jó
Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı
Csemez Attila
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. október
Adatforrás(ok) Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH
PH
…………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
…………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
90
A D
2008. május
A P
Budakalász
Megye
Jelzet
Bk-87
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Nagy-Kevély – az egykori kilátó alapjaival
Fı típus
Tájképi
Típus(ok)
Kilátópont egyedi vagy jellegzetes látványképpel
Alaptípus(ok)
Kilátópont egyedi vagy jellegzetes látványképpel
Fajta (fajták)
Kilátópont, "látókı"
Pontos helyszín
Nagy-Kevély
Pest
X: 4762162986 Y: 1898567855 A Nagy-Kevély tetején a XX. században kilátót építettek, melyet késıbb lebontottak. Mostanra csak az alapjai találhatók ott. EOV-koordináták
Fıbb jellemzık
(forrás: http://xfree.hu/kep_show.tvn?aid=112367&kid=141926&sort=)
L
Település neve
Helyrajzi szám
2011. október
A T
Kor/Keletkezés idıpontja Állapot
Romos
Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés
A kilátó visszaépítése
Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı
Csemez Attila
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. október
Adatforrás(ok) Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH
PH
…………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
…………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
91
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-88
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Kevély-Nyereg, az egykori turistaház (Stromfeld Aurél turistaház) helye
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Egyéb emberi tevékenységhez, eseményhez kapcsolódó
Alaptípus(ok)
Turizmushoz, természetjáráshoz kapcsolódó egyedi tájérték
Fajta (fajták)
Turistaház, kulcsosház
Pontos helyszín
Kevély-Nyereg X: 4762686158 Y: 1897688895 A XX. század elején a turista mozgalom virágkorában a kevély-nyergen is turistaházat építetek. Az épület 1992. szeptember 29-én leégett, üszkös maradványait 2000-ben eldózerolták.
Helyrajzi szám
EOV-koordináták
Fıbb jellemzık Kor/Keletkezés idıpontja
1920-as évek
Állapot
Romos
Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés
Az egykori turista ház helyét emléktáblával jelölni.
Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı
Csemez Attila
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. október
Adatforrás(ok) Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH
PH
…………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
…………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
92
93
3. melléklet 20/.2014.(XII.19.) rendelethez
TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ BUDAKALÁSZ VÁROS HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEIRE
Tervkészítés időpontja: 2014. A terv időtartama: 2014-2024 készítette az L-TEAM Bt. szakértő: dr. Hahn István okleveles biológus, PhD Élővilágvédelmi szakértői engedély száma: Sz-0029/2012 Solymár, 2014. április Cím: 2083 Solymár, Rókus u. 5. Tel/Fax.: 26/630-927 e-mail:
[email protected], honlap: www.hahn.hu/l-team
TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK ................................................................................................ 3 1.1. A tervezési terület azonosító adatai ....................................................................................... 3 1.2. A tervezési terület természetvédelmi rendeltetése ................................................................. 3 1.3. Ingatlan-nyilvántartási adatok ............................................................................................... 4 1.4. A tervezési területre vonatkozó egyéb hatályos előírások .................................................... 15 2. A tervezési terület állapotának leírása ........................................................................................ 15 2.1. Környezeti elemek .............................................................................................................. 15 2.1.1. Klíma .......................................................................................................................... 15 2.1.2. Hidrológia ................................................................................................................... 16 2.1.3. Felszínalaktan .............................................................................................................. 17 2.1.4. Földtan, vízföldtan ....................................................................................................... 17 2.1.5. Talajtan ....................................................................................................................... 18 2.2. Élettelen természeti értékek ................................................................................................ 19 2.3. Biológiai jellemzők ............................................................................................................ 20 2.3.1. A tervezési terület biogeográfiai jellemzése, ökológiai folyamatai ............................... 20 2.3.2. A tervezési terület tájtörténete ...................................................................................... 20 2.3.3. Vegetáció .................................................................................................................... 22 2.3.4. Flóra ............................................................................................................................ 28 2.3.5. Fauna ........................................................................................................................... 30 2.4. Táj- és kultúrtörténeti adottságok ........................................................................................ 36 2.5. Oktatás, kutatás .................................................................................................................. 36 2.6. Gazdálkodási jellemzők ...................................................................................................... 36 2.6.1. Mezőgazdaság ............................................................................................................. 36 2.6.2. Erdőgazdálkodás.......................................................................................................... 37 2.6.3. Vadgazdálkodás ........................................................................................................... 37 2.6.4. Halászat, horgászat ...................................................................................................... 37 2.6.5. Ökoturizmus, üdülés és idegenforgalom, természetvédelmi oktatás és bemutatás ......... 37 2.6.6. Ipar, bányászat ............................................................................................................. 37 3. Természetvédelmi kezelési célkitűzések meghatározása ............................................................ 38 4. Részletes természetvédelmi kezelési terv ................................................................................... 39 4. 1. Természetvédelmi stratégiák.............................................................................................. 39 4.2. Részletes kezelési előírások ................................................................................................ 39 TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSI TERV ............................................................................... 45 1. TERMÉSZETVÉDELMI CÉLKITŰZÉSEK ..................................................................... 46 2. TERMÉSZETVÉDELMI STRATÉGIÁK ......................................................................... 46 3. TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSI MÓDOK, KORLÁTOZÁSOK ÉS TILALMAK .... 46 3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak .. 46 Élőhelyek kezelése, fenntartása ............................................................................................. 46 3.2. Művelési ághoz, illetve földhasználati módhoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak ........................................................................................................ 47 6. Bibliográfia és mellékletek ........................................................................................................ 48 A Majdán-patak vízi élővilága....................................................................................................... 75
2
1. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK 1.1. A tervezési terület azonosító adatai a) Közigazgatási elhelyezkedése, kiterjedése/nagysága A tervezési terület Budakalász (Pest megye) területén helyezkedik el összesített kiterjedésük: 131,1725 ha azon ingatlanok szárazföldi kiterjedésének összterülete, melyet a védelem érint. 129,5468 ha az a terület, melyre a védettség ténylegesen kiterjed. Azonosításra alkalmas név: Budakalász, Duna-parti erdőség helyi jelentőségű természetvédelmi terület Védett Természeti Területek Törzskönyve törzskönyvi száma: l2/l4l/TT/98) b) Országos jelentőségű védett természeti terület esetében a védettségi kategóriája, a Védett Természeti Területek Törzskönyve szerinti törzskönyvi száma és a jogszabályban kijelölt természetvédelmi kezelésért felelős szerv megnevezése: c) Működési területe szerint érintett nemzeti park igazgatóság: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága d) Tervezési területen illetékes természetvédelmi hatóság: Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség e) Tervezési területtel átfedő, európai közösségi jelentőségű, vagy nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó terület megnevezése és sorszáma. HUDI20034-es kódú, „Duna és ártere” nevű, jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület, HUDI2003-es kódú, „Pilis és Visegrádi-hegység” nevű, jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület.
1.2. A tervezési terület természetvédelmi rendeltetése a) A természetvédelmi oltalom alatt álló terület természetvédelmi, tájvédelmi stb. rendeltetése: A védelem célja, hogy az arra érdemes területeken fenntartsa a jelenlegi fajgazdag természetestermészetközeli állapotot, amihez az kell, hogy az érintett területeken gazdasági és egyéb tevékenység csak a természetvédelem céljával összeegyeztethető módon folyhasson. A kezelési terv egyik funkciója hogy a természetvédelmi kezelő részéről kiszámítható kimenetelű döntések legyenek várhatóak. Három egymástól eltérő élőhely van, melyek részben vagy egészükben helyi védelemre mindenképpen érdemesek. 1. A Duna-parton húzódó fehérfüzes galériaerdő sávja, mely tájképileg is jelentős érték. 2. A település belterületétől nyugatra fekvő löszterület, melyen hegylábi szántók és gyümölcsösök helyén kialakult részben természetközeli gyepek és cserjések vannak. Ehhez a típushoz tartozik egy, a Berdó utca déli végénél levő körbezárt erdőfolt, melyben védett fajokban gazdag löszgyep is található.
3
3. A Majdán- és Barát patak levő vízparti élőhelyek védelme, különös tekintettel arra, hogy az elmúlt évtizedek során a patakok vízhozama jelentősen csökken illetve időszkossá vált, mederszakaszok veszítenek „patak-jellegükből” és árokszerűvé váltak. b) A védetté nyilvánítási eljárás alatt álló területek esetében a tervezési terület természetvédelmi, tájvédelmi rendeltetése: c) Európai közösségi és egyéb nemzetközi kijelölésből származó rendeltetés: 1. A Szentendrei-Duna-ágat szegélyező, megmaradt puhafa ligetek fenntartása. 2. A Pilis nyugati hegylábi régiójára jellemző, mozaikos tájhasználatú területeinek megtartása.
1.3. Ingatlan-nyilvántartási adatok A Táblázatban szereplő összes ingatlan Budakalász területére esik, ezért külön oszlopban a településnevet nem szerepeltetjük. hrsz./alrészlet 0105 0110 0111/4 0111/10 0111/11 0111/12 0111/13 0111/14 0111/15 0111/16 0111/17 0111/18 0111/19 0111/20 0111/21 0111/22 0111/23 0111/24 0111/25 0111/26 0111/27 0111/28 0111/29 0111/30 0111/31 0111/32 0111/33 0111/34 0112/38 0112/39 0112/40 0112/41 0112/42 0112/43 0112/44
terület (ha) művelési ág 2,9397 0,7688 0,0205 0,0405 0,0411 0,0173 0,0173 0,0265 0,0825 0,0791 0,0286 0,0328 0,0058 0,0077 0,0019 0,0115 0,0116 0,0019 0,0289 0,0266 0,0096 0,0019 0,0211 0,0019 0,0020 0,0019 0,0096 0,0076 0,0789 0,1327 0,1417 0,0263 0,0051 0,0264 0,0527
vízfolyás vízfolyás legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő
tulajdonos önkormányzat magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos
4
hrsz./alrészlet 0112/45 0112/46 0112/47 0112/48 0112/49 0112/50 0112/51 0112/52 0112/53 0112/54 0112/55 0112/56 0112/57 0112/58 0112/59 0112/60 0112/61 0112/62 0112/63 0112/64 0112/65 0112/66 0112/67 0120/2 0120/25 c 0121 0131/3 0131/4 0131/5 0131/6 0131/7 0131/8 0131/9 0131/10 0131/11 0131/12 0131/13 0131/14 0131/15 0131/16 0131/17 0131/18 0131/19 0131/20 0131/21 0131/22 0131/23 0131/24 0131/25 0131/26 0131/27 0131/28 0131/29
terület (ha) művelési ág 0,0526 0,0314 0,0053 0,0738 0,0157 0,0735 0,0870 0,0682 0,0315 0,0379 0,0797 0,0525 0,0521 0,0735 0,0520 0,1050 0,0905 0,1496 0,0060 0,0058 0,0059 0,0118 0,1305 0,0762 0,2033 0,6447 0,0238 0,0209 0,2052 0,1432 0,2054 0,2020 0,2055 0,1219 0,1738 0,3011 0,1032 0,0076 0,0094 0,0024 0,0024 0,0023 0,0023 0,0024 0,0388 0,0332 0,1747 0,5989 0,0036 0,3431 0,0357 0,2415 0,2056
legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő közút szántó szántó vízfolyás rét rét rét rét rét rét rét rét rét rét rét rét rét rét rét rét rét rét rét rét rét rét rét rét rét rét rét
tulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos önkormányzat magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos
5
hrsz./alrészlet 0131/30 0131/31 0131/32 0131/33 0131/34 0131/35 0131/36 0131/37 0131/38 0131/39 0131/40 0131/41 0131/42 0131/43 0131/44 0131/45 0131/46 0131/47 0133/1 0133/2 0134/2 0137/7 0137/8 0137/14 0137/15 0137/16 0137/17 0137/19 0137/20 0139/7 0139/8 0139/9 0139/10 0139/11 0139/12 0139/13 0139/14 0139/15 0139/16 0139/17 0139/18 0139/19 0139/20 0139/21 0139/22 0139/23 0139/24 0139/25 0139/26 0139/27 0139/28 0139/29 0139/30
terület (ha) művelési ág 0,0819 0,0482 0,0650 0,0535 0,0256 0,9938 0,1170 0,9371 0,2652 0,0032 0,0042 0,5222 0,4447 0,0496 0,0297 0,0184 0,0032 0,1145 0,5539 1,2011 1,7037 0,5447 0,2252 0,5995 0,4070 0,8455 0,0719 0,2799 0,3449 0,0960 0,0239 0,0930 0,1240 0,0916 0,0239 0,1099 0,0029 0,1959 0,3765 0,0043 0,0804 0,1097 0,0591 0,0480 0,0240 0,0239 0,3357 0,2014 0,1205 0,1210 0,0048 0,1096 0,0660
rét rét rét rét rét rét rét rét rét rét rét rét rét rét rét rét rét rét rét rét vízfolyás szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó
tulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos önkormányzat magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos önkormányzat magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos
6
hrsz./alrészlet 0139/31 0139/32 0139/33 0139/34 0139/35 0139/36 0139/37 0139/38 0139/40 0139/41 0139/42 0139/43 0139/44 0139/45 0139/46 0139/47 0139/48 0139/49 0139/50 0139/51 0139/52 0139/53 0139/54 0139/55 0139/56 0139/57 0139/58 0139/59 0139/60 017/11 Majdán patak 0206/4 0206/7 Majdán patak 0206/8 0232/3 d 0232/3 f 0232/3 g 0232/3 h 0232/4 0234 a 051/100 051/107 051/108 051/109 051/110 058/8 058/12 058/13 058/14 058/15 058/28 058/31 058/32 058/33
terület (ha) művelési ág 0,0024 0,0443 0,0616 0,1244 0,0301 0,0681 0,1095 0,0773 0,2527 0,0436 0,1344 0,0275 0,0228 0,0275 0,0825 0,2151 0,0141 0,1557 0,3847 0,1097 0,1100 0,1100 0,1375 0,0136 0,0138 0,1099 0,0961 0,5407 0,7050 9,4273 0,7201 0,0713 0,9749 16,6944 0,1163 0,0816 0,1157 0,4286 2,5226 0,3908 0,3144 0,3395 0,3388 3,6030 0,5304 2,3900 0,1883 5,7029 1,1658 0,3044 0,0022 0,0131 0,0688
szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó erdő vízfolyás út vízfolyás erdő legelő út út erdő erdő szántó szántó szántó szántó szántó út szántó út szántó vízfolyás út szántó szántó szántó
tulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos önkormányzat Magyar állam önkormányzat Magyar állam Magyar állam Magyar állam Magyar állam Magyar állam Magyar állam magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos önkormányzat magántulajdonos önkormányzat magántulajdonos magántulajdonos önkormányzat magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos
7
hrsz./alrészlet 058/34 058/35 058/36 058/37 058/38 058/39 058/40 058/41 058/42 058/43 058/44 058/45 058/46 058/47 058/48 058/49 058/50 058/51 058/52 058/53 058/54 058/55 058/56 058/57 058/58 058/59 058/60 058/61 058/62 058/63 058/64 058/65 058/66 058/67 058/68 058/69 058/70 058/71 058/72 058/73 058/74 058/75 058/76 058/77 058/78 058/79 058/80 058/81 058/82 058/83 058/84 058/85 058/86
terület (ha) művelési ág 0,0212 0,0335 0,0169 0,0238 0,0383 0,0359 0,1338 0,1881 0,0854 0,1530 0,0029 0,0156 0,0036 0,0176 0,1412 0,0024 0,0419 0,1085 0,0371 0,1042 0,0674 0,1307 0,0663 0,0133 0,0446 0,0020 0,0109 0,0042 0,0079 0,0016 0,0588 0,1387 0,1297 0,0168 0,0157 0,0051 0,0191 0,0095 0,0240 0,0329 0,0095 0,0040 0,0062 0,0106 0,0597 0,0112 0,0062 0,0079 0,0378 0,2700 0,0140 0,0086 0,0175
szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó út út szántó szántó rét szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó
tulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos önkormányzat magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos önkormányzat magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos
8
hrsz./alrészlet 058/87 058/88 058/89 058/90 058/91 058/92 058/93 058/94 058/95 058/96 058/97 058/98 058/99 058/100 058/101 058/102 058/103 058/104 058/105 058/106 058/107 058/108 058/109 058/110 058/111 058/112 058/113 058/114 058/115 058/116 058/117 058/118 058/119 058/120 058/121 058/122 058/123 058/124 058/125 058/126 058/127 058/128 058/129 058/130 058/131 058/132 058/133 058/134 058/135 058/136 058/137 058/138 058/139
terület (ha) művelési ág 0,0173 0,0098 0,0086 0,0719 0,0007 0,0176 0,0054 0,0043 0,0788 0,0177 0,0054 0,0439 0,0198 0,0019 0,0684 0,0630 0,0170 0,0562 0,0340 0,1226 0,0119 0,0290 0,1175 0,0408 0,1533 0,0647 0,0682 0,2962 0,0257 0,0680 0,1107 0,0272 0,0170 0,0210 0,2307 0,2218 0,0429 0,7217 0,5130 0,3610 0,2530 0,8564 0,7300 0,7349 0,7522 1,1560 0,9130 0,3455 0,1377 0,2481 0,2162 0,0121 0,0568
szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó út szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó út szántó szántó
tulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos
9
hrsz./alrészlet 058/140 058/141 058/142 058/143 058/144 058/145 058/146 058/147 058/148 058/149 058/150 058/151 058/152 058/153 058/154 058/155 058/156 058/157 058/158 058/159 058/160 058/161 058/162 058/163 058/164 058/165 058/166 058/167 058/168 058/169 058/170 058/171 058/172 058/173 058/174 058/175 058/176 058/177 058/178 058/179 058/180 058/181 058/182 058/183 058/184 058/185 058/186 058/187 058/188 058/189 058/190 058/191 058/192
terület (ha) művelési ág 0,0997 0,0431 0,0465 0,0138 0,1033 0,0017 0,1549 0,0364 0,1031 0,1034 1,8451 0,5433 0,3042 0,1836 0,2792 0,2373 0,0905 0,1490 0,2030 0,1393 0,1989 0,1015 0,0497 0,0697 0,0199 0,0041 0,0754 0,0139 0,0257 0,1178 0,0003 0,0665 0,1093 0,0067 0,0110 0,0224 0,1336 0,0090 0,1003 0,0023 0,0669 0,0578 0,0668 0,0334 0,0668 0,0669 0,0023 0,0043 0,0157 0,0625 0,1160 0,0177 0,1905
szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó út szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó
tulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos
10
hrsz./alrészlet 058/193 058/194 058/195 058/196 058/197 058/198 058/199 058/200 058/201 058/202 058/203 058/204 058/205 058/206 058/207 058/208 058/209 058/210 058/211 058/212 058/213 058/214 058/215 058/216 058/217 058/218 058/219 058/220 058/221 058/222 058/223 058/224 058/225 058/226 058/227 058/228 058/229 058/230 058/231 058/232 058/233 058/234 058/235 058/236 058/237 058/238 058/239 058/240 058/241 058/242 058/243 058/244 058/245
terület (ha) művelési ág 0,2311 0,0144 0,0133 0,0794 0,0727 0,0859 0,0838 0,2204 0,1720 0,0662 0,1544 0,0265 0,0221 0,0374 0,0330 0,0242 0,0992 0,0883 0,0175 0,1105 0,0264 0,0160 0,0425 0,3184 0,3418 0,3477 0,2973 0,2396 0,5587 0,0390 0,0323 0,0229 0,0439 0,0103 0,0050 0,0063 0,0472 0,0322 0,0449 0,0109 0,0116 0,0149 0,0435 0,0172 0,0043 0,0097 0,0106 0,0226 0,0293 0,0219 0,0435 0,0026 0,0610
út szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó út szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó
tulajdonos önkormányzat magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos
11
hrsz./alrészlet 058/246 058/247 058/248 058/249 058/250 058/251 058/252 058/253 058/254 058/255 058/256 058/257 058/258 058/259 058/260 058/261 058/262 058/263 058/264 058/265 058/266 058/267 058/268 058/269 058/270 058/271 058/272 058/273 058/274 058/275 058/276 058/277 058/278 058/279 058/280 058/281 058/282 058/283 058/284 058/285 058/286 058/287 058/288 058/289 058/290 058/291 058/292 058/293 058/294 058/295 058/296 058/297 058/298
terület (ha) művelési ág 0,0033 0,0093 0,1316 0,1650 0,1340 0,0055 0,0214 0,0423 0,0422 0,0182 0,0132 0,0032 0,0423 0,0423 0,0174 0,0397 0,0844 0,0167 0,0271 0,0943 0,0387 0,0471 0,0032 0,0316 0,0471 0,0472 0,0129 0,0227 0,0470 0,0471 0,0587 0,0255 0,0344 0,0116 0,2247 0,1369 0,2451 0,1842 0,3078 0,0059 0,0572 0,0740 0,1117 0,0520 0,1593 0,1015 0,0768 0,1436 0,5387 0,0443 0,0056 0,0055 0,0222
szántó szántó szántó út szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó rét szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő út út legelő legelő legelő legelő legelő
tulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos
12
hrsz./alrészlet 058/299 058/300 058/301 058/302 058/303 058/304 058/305 058/306 058/307 058/308 058/309 058/310 058/311 058/312 058/313 058/314 058/315 058/316 058/317 058/318 058/319 058/320 058/321 058/322 058/323 058/324 058/325 058/326 058/327 058/328 058/329 058/330 058/331 058/332 058/333 058/334 058/335 058/336 058/337 058/338 058/339 058/340 058/341 058/342 058/343 058/344 058/345 058/346 058/347 058/348 058/349 058/350 058/351
terület (ha) művelési ág 0,0332 0,0389 0,0938 0,0496 0,0716 0,0715 0,2055 0,1855 0,0394 0,0057 0,0900 0,0449 0,0450 0,0446 1,0878 0,4291 0,3120 0,1117 0,0354 0,1875 1,1710 0,0059 0,2504 0,0721 0,0014 0,1007 0,0691 0,0999 0,1439 0,3892 0,3978 0,0029 0,0021 0,0022 0,0014 0,0086 0,1129 0,0223 0,0161 0,0178 0,0072 0,0007 0,0090 0,1709 0,1798 0,0449 0,0450 0,0672 0,0143 0,0449 0,0595 0,0104 0,0022
legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő legelő szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó
tulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos
13
hrsz./alrészlet 058/352 058/353 058/354 058/355 058/356 058/357 058/358 058/359 058/360 058/362 058/363 058/364 058/365 058/366 058/367 058/368 058/385 058/386 058/387 058/388 058/389 058/390 058/391 058/392 058/393 058/395 058/397 058/398 058/399 058/400 058/401 058/413 058/414 058/415 058/416 060 Majdán-patak 0134/2 Majdán-patak 593 Barát patak 1763 Barát patak 78 Barát patak 3346 Barát patak 3302 Barát-patak 1759/1
terület (ha) művelési ág 0,0011 0,0007 0,0011 0,0104 0,0020 0,0104 0,0453 0,0317 0,2687 0,6519 0,1637 1,2220 0,3037 0,4274 0,2339 0,3144 0,3603 0,4612 0,3506 0,2157 0,1500 0,2151 0,2288 0,2367 0,3205 0,4082 0,1468 0,1698 0,3378 0,1805 0,1346 0,3838 0,3838 0,3331 7,6651 0,3618 1,7037 0,3608 0,1164 1,8683 1,2997 0,2683 2.9204
szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó út szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó vízfolyás vízfolyás vízfolyás vízfolyás vízfolyás vízfolyás vízfolyás vízfolyás
tulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos magántulajdonos önkormányzat önkormányzat önkormányzat önkormányzat önkormányzat önkormányzat önkormányzat önkormányzat
Megjegyzések: - a felsorolt ingatlanok többsége esetében nem egyezik meg a tulajdoni lapon szereplő művelési ág a jelenlegi tényleges területhasználattal. Ennek oka a közelmúlt tájtörténetében keresendő, vö. 2.3.2.) - vannak olyan ingatlanok melyek szélessége csak centiméterben mérhet, ezek esetében önálló gazdálkodás bizonyosan nem folyik, hanem a szomszédos területekkel együtt hjasználják őket.
14
1.4. A tervezési területre vonatkozó egyéb hatályos előírások Budakalász Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Terve, jóváhagyva a 26/2013 (XII.20.) sz. ÖK. rendelettel 62/2011. (II.24.) Kt. Budakalász Város Önkormányzat Képviselő-testületi határozata Budakalász Város Fenntarthatósági Programjáról Nemzetközi kijelöléseinek sorszáma: 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet (Natura 2000-es hálózatba sorolás) 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről (A helyi jelentőségű védett tereület és a Natura 2000-es terület részlegesen fed át.) A tervezési területen található néhány üzemtervezett erdőtag. Ezek a Pilis-Visegrádi Erdészet kezelésében vannak, aktuális üzemtervezésük jelenleg folyik.
2. A tervezési terület állapotának leírása 2.1. Környezeti elemek 2.1.1. Klíma Budakalász hazánk mérsékelten meleg, száraz klímakörzetében fekszik. A legtöbb csapadék a vegetációs periódus elején, május-júniusban van. Az éghajlat sokéves adatai: napfénytartam uralkodó szélirány évi középhőmérséklet a tenyészidőszak középhőmérséklete a csapadék éves átlaga a tenyészidőszak átlagos csapadékmennyisége hótakarós napok száma
1901-1950 óra/év É-i, ÉNy-i 10 °C 16,8-17,2 °C 550-600 mm 300-350 mm 35-40
Az 1986-2005 közötti húsz évben a Budapest pestlőrinci állomáson mért éves csapadékösszegek és az évi középhőmérsékletek az alábbiak voltak:
1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995
éves csapadékösszeg (mm) 416 618 537 449 466 551 385 473 456 710
évi középhőmérséklet (°C) 10,3 10,0 10,7 11,1 11,5 10,2 11,7 10,7 12,1 10,9 15
1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005
éves csapadékösszeg (mm) 527 306 716 745 397 559 519 378 589 753
évi középhőmérséklet (°C) 9,9 10,5 11,0 11,0 12,3 11,0 11,9 11,3 10,8 10,6
A minimális értéket 1997-ben mérték, akkor mindössze 306 mm csapadék hullott. Legtöbbet, 753 mm-t 2005-ben regisztrálták. A húsz év átlaga 527 mm volt, 130 mm-es szórással. Ezen utóbbi magas érték is mutatja, hogy az egyes évek csapadékösszegei között óriási különbségek vannak.
2.1.2. Hidrológia 2.1.2.1. A tervezési terület felszíni vízrajzának jellemzése A Dunának Váctól a Csepel-szigetig terjedő ártéri területe (50 km hosszban) a két oldalról befolyó patakok torkolati szakaszával. Ezek balról: Gombás-patak (17 km, 107 km2), Sződ-Rákos-patak (24 km, 132 km2), Szilas-patak (27 km, 169 km2), Rákos-patak (44 km, 185 km2); jobbról: Szent-Jánospatak (16 km, 40 km2), Bükkös-patak (16 km, 39 km2), Dera-patak (21 km, 68 km2), Aranyhegyipatak (24 km, 120 km2), Ordög-árok (21 km, 75 km2). A jobb oldali Szentendrei-Dunaág 31,5 km hosszú, 233 km2z-es vízgyűjtővel. A mérsékelten száraz, balról kifejezetten száraz vízgyűjtőről nem vezetnek le számottevő vízhozamokat. Általános a vízhiány, amit azonban a táj centrumában folyó Duna víztömege kiegyenlít. A Duna áradása ellen a Majdán-patak alsó és a település belterületén levő szakasza mentén árvédelmi töltés található. A Majdán-patak árvízét 18 m3/s-ra becsülik. A fenti adatok azt mutatják, hogy a mellékpatakok együttes árvízi hozama sem éri el a Duna kisvízi hozamának 1/3-át, vagyis ehhez képest elenyésző jelentőségűek. Még hangsúlyozottabbá teszik ezt az év nagy részében csekély vízhozamok. Árvizet tavaszi hóolvadás és nyári záporok idején vezetnek. A Dunán a nyár eleji árvíz a megszokott az őszi-téli kisvizekkel szemben. A mellékpatakok már szennyezetten érik el a táj határát is, ahol az különösen a kisvizek idején tovább fokozódik. A kistájkataszterek a Budakalászon keresztülfolyó Majdán-patakot csak az árvízi vízhozamoknál említik, ennek oka valószínűleg az, hogy a felsorolt vízfolyásokhoz képest kicsi, hossza mintegy 7 km, vízgyűjtő területe 10-20 km2 között lehet. Ráadásul csapadékban szegény időszakokban szinte teljesen kiszárad, csak a település belterületén levő részein maradnak kisebb állóvizes szakaszok. A patak elnevezése nem egyértelmű, egyes térképeken Majdán-patakként, másokon Barát-patakként jelölik. A megkérdezett helybeliek sem egységesen nevezték a patakot, mindkét nevet említették. Elbeszélésük szerint egy emberöltővel ezelőtt a patak vízhozama sokkal magasabb volt a jelenleginél. A Dunába torkolló alsó szakasz neve egyes térképeken Kis-Sing-patak. A Majdánpataknak egyetlen rövid mellékága van, a jelenleg jobbára száraz medrű, egyes térképeken Kalászipataknak, más térképeken Barát-pataknak nevezett déli ág. A túristatérképen is jelölt Holló-forrás jelenlegi vízhozama olyan kicsi, hogy 2011-ben vízhozama elszikkadt, mielőtt elérhette volna a Majdán-patakot, és ez általános lehet az elmúlt években, mert csak rövid szakaszon látható vízfolyás közelségét jelző növényzet.
16
2.1.2.2. A tervezési terület felszín alatti vízrajzának jellemzése A talajvíz mennyiségét a Duna jelentős mértékben befolyásolja: dunai árvízkor tetemesen emelkedik, kisvízkor csökken. A felszín közeli rétegvizek mennyisége nem jelentős, a mélyebb rétegekből azonban nagy vízhozamok termelhetők ki. A talajvízszint hóolvadás után, februármárciusban a legmagasabb, a vízszint június közepéig lassan, majd később gyorsan csökken, és majd csak október-novemberben, az őszi esőzések idején kezd ismét emelkedni. Az ország sok más részéhez hasonlóan a talajvízszint az utóbbi időben csökkenésnek indult. Budakalász esetében a csapadékhiány mellett ebben szerepet játszik a Duna vízszintjének a medermélyülés miatti csökkenése, továbbá a kavicsbánya-tavak nyílt vízfelületének intenzív párolgása is. Az elmúlt években a településen tartott állatok száma erősen csökkent, ezért egyre kevesebbszer fordul elő olyan talajszennyezés, amely a nem megfelelő állattartás következménye. A kiépített szennyvízcsatornára való rákötések aránya növekszik.
2.1.3. Felszínalaktan A kistáj túlnyomóan 98 m tengerszint feletti magasságú ártéri síkság, legmagasabb pontja 122 m-en van, keleten a magasabb (max. 235 m) Duna-teraszokkal jellemezhető Pesti-síksággal határos, nyugaton pedig az alacsony-és magasártér, továbbá a Duna idősebb teraszszigetei is ide tartoznak, a határt a hegylábfelszín-peremek jelzik. Az átlagos relatív relief a bal parton és a Szentendrei-szigeten 3 m/km2, a jobb parton nagy szórással 15 m/km2. Az alacsony- és a magasártér átlagosan 3, ill. 6 m-rel magasabb a Duna 0 pontjánál. Orográfiai domborzattípusát tekintve enyhén hullámos síkság. Felszíni formáinak döntő többsége a folyóvizek eróziós és akkumulációs tevékenységéhez kapcsolódik. A Duna jobb partján árkos törésvonalakhoz kapcsolódó völgyek sűrű hálózata rajzolódik ki. Budakalász helyi védett területeinek nyugati, a Kevélyek felé eső része nem síksági, hanem hegylábi jellegű, az ottani 200 méteres tengerszint feletti magasságról lejt keletre a Duna felé. A lejtés egy 150-170 méter magasságú fennsíkon enyhe, majd egy 1000 méter alatt csökken a magasság körülbelül 40 métert. A Budapest-Pomáz főúttól a Dunáig már csak mintegy 10 méteres szintcsökkenés történik. A település déli, Ezüst-hegy felé eső részén a magasság szintén eléri a 200 métert. (A település legmagasabb pontja az országosan védett területen levő Nagy-Kevély 534 méteres magasságával.)
2.1.4. Földtan, vízföldtan Az alaphegységet túlnyomórészt triász karbonátos képződmények alkotják. Az erre települő oligocén-miocén képződményeken a pleisztocén elején, esetleg a pliocén legvégén indult meg a nagy kiterjedésű dunai hordalékkúp kialakulása. Jelenleg a felszínt néhány m vastag holocén öntésiszap borítja, de az ezek alatt települt folyami kavicsos rétegsor is a folyó medrének negyedidőszaki eltolódása, kanvargása során halmozódott fel. Ezekhez a képződményekhez jelentősebb kavicskészlet kapcsolódik (Budakalász, Kisoroszi, Szentendre, Vác). Budakalász Önkormányzata a tulajdonában levő bányatavakon a bányászati tevékenység megszüntetését tervezi. A pleisztocén végétől magasártéri helyzetben levő Szentendrei-szigeten futóhomokképződés ment végbe. Az épített területeken az ártéri szinteket 1-5 m vastagságban mesterségesen feltöltötték. A Budapest-Pomáz főúttól a Duna felé és a Majdán-patak völgyében folyóvízi üledék található. Az út és az országosan védett hegyek közötti terület geológiailag mozaikos, kiscelli agyag formáció, édesvízi mészkő, lösz és deluviális aleurit (felhalmozódott, az agyag és a homok közötti átmenetet alkotó laza, üledékes kőzet, kőzetliszt) egyaránt előfordul. A nyugati oldalon a hegyekben dachsteini mészkő és hárshegyi homokkő is van. 17
2.1.5. Talajtan A talajtani rész ismertetésénél a Tájkataszterekből származó információk mellett felhasználtuk a Budakalász Város Önkormányzatának Környezeti Fenntarthatósági Programjában erre vonatkozó információkat is. A kistáj területének több mint felét települések és a Duna vízfelülete foglalja el. A tájban előforduló hét talajtípus közül öt a Duna üledékanyagain alakult ki. A futó- és a humuszos homoktalajok talajvízhatás mentesek, és igen gyenge természetes termékenységük. A vízhatás alatt álló talajképződmények közül a vályog mechanikai összetételű réti és réti öntéstalajok kiterjedése 3% és 14%. Mindkettő közepes termékenységű, és zömmel (>90%) szántóként hasznosítható. A nyers öntéstalajok (7%) homokos-vályog mechanikai összetételű változatainak termékenységi besorolása 50-65, a homokoké pedig a 25-40). E talajféleség mintegy 75%-ban szántóként, 25%-an pedig erdőként hasznosítható. A Visegrádi-hegységhez tartozó, de a tájba benyúló barnaföldek (5%) a magasabb térszínek harmadidőszaki üledékein képződtek, vályog mechanikai összetételűek és jelentős részük (30%) üdülőterületként hasznosított. A Duna kavicsterasza különböző kifejlődésű és vízadó képességű homokos, kavicsos rétegekből tevődik össze, amelyek sűrűn váltogatják egymást, mind területi, mind mélységi kiterjedésükben. Az általános tendencia azonban az, hogy a Dunától távolodva a kavicsos összlet elvékonyodik, és finomabbá válik. A kavicsos öszletet uralkodóan löszös-homokos-iszapos kifejlődésű fedőréteg borítja, mely leginkább a Duna mellett vízzáró. A terület jelentős részén a változatos kifejlődésű és magassági helyzetű felső és középső oligocénhomokos-agyagos képződmények helyezkednek el. Budakalász területén három fő talajtípus mutatható ki: váztalajok, barna erdőtalajok, és a folyóvizek és tavak üledékeinek és hordalékának talajai. A váztalajok képződésére jellemző, hogy a biológiai folyamatok feltételei csak kismértékben vagy rövid ideig adottak, ezért a biológiai folyamat hatása korlátozott. Ez a korlátozás lehet a talajképző kőzet tulajdonságainak következménye, vagy származhat a felszín állandó, gyors változásából. Mindezek következtében a talajképződés folyamatának lezajlásához nem áll elegendő idő rendelkezésre. A felszín változásának oka lehet a folyamatos és erőteljes vízerózió, valamint a defláció. A váztalajok tulajdonságait igen nagymértékben a talajképző kőzet sajátosságai szabják meg. A váztalajok főtípusába tartozó talajtípusok közül a vizsgált területen a humuszos homoktalaj és a futóhomok fordul elő. A humuszos homoktalaj típusánál a humuszos szint morfológiailag megfigyelhető, de egyéb jele a talajképző folyamatoknak nem mutatkozik. A humusztartalom általában 1%-nál nem kevesebb, a humuszréteg vastagsága pedig 40 cm-nél nem nagyobb. A humuszos homoktalajok termékenysége a futóhomokénál jobb. Nagyobb a víztartó, ugyanakkor jó a vízáteresztő képességük. Nehezebben száradnak ki, és így kevésbé vannak kitéve a szél pusztító hatásának. Tápanyag-szolgáltató képességük, elsősorban nitrogénkészletük a futóhomokénál nagyobb, de még mindig nem elegendő az átlagos termések eléréséhez. A tápanyagok közül elsősorban a nitrogén pótlásáról kell gondoskodni. A szintén glaciális és alluviális üledéken kialakult homok fizikai féleségű, felszíntől karbonátos humuszos homoktalajok nagy víznyelésűek és vízvezető képességűek, közepes vízraktározó képességűek, gyengén víztartók. Szervesanyag-készletük 100-200 t/ha közötti, termőréteg vastagságuk 100 cm feletti. Talajértékszámuk 30-20 közötti. A barna erdőtalajok főtípusában egyesített talajok az erdők és a fás növényállomány által teremtett mikroklíma és talajklíma, a fák által termelt és évenként földre jutó szerves anyag, valamint az ezt elbontó, főként gombás mikroflóra hatására jönnek létre. A mikrobilológiai folyamatok által 18
megindított biológiai, kémiai és fizikai hatások a talajok kilúgzását, elsavanyodását és szintekre tagolódását váltják ki. A Ramann-féle barna erdőtalajok (Barnaföldek) típusába azok a talajok sorolhatók, amelyekben a humuszosodás, valamint a kilúgzás folyamatához csak az erőteljes agyagosodás és a gyenge savanyodás járul. Ennek következményeként a kilúgzási és a felhalmozódási szint agyagtartalma közötti különbség, a két szint agyagtartalmának hányadosában kifejezve, nem haladja meg az 1,2-et, és ugyanakkor mindkét szint több agyagot tartalmaz, mint a talajképző kőzet. A barnaföldek vízgazdálkodása kedvező. Vízáteresztő képessége közepes, víztartóképessége jó. Hasznos vizet az egész talajszelvény egyenletesen szolgáltat. Ugyancsak kedvező a tápanyag-ellátottsága is, és a nem erodált szelvényekben mind a nitrogén-, mind a foszfortartalom közepes, a káliumellátottság pedig jó. A talajosztályozási rendszer szerkezetéből következően a folyóvizek és tavak üledékeinek és hordalékainak talajai esetében azokról a talajtípusokról van szó, amelyekben a talajképződési folyamat kialakulását valamely külső tényező akadályozza. Ebben az esetben a biológiai tevékenység egyazon felszínre gyakorolt hatását az időszakonként megismétlődő áradások, és az utánuk visszamaradó üledék gátolja. A növénytakaró és az állatvilág ezért mindig újabb és újabb felszínre hat, hatásuknak tehát nem marad tartós és jellegzetes nyoma. Nincs a szelvényekben szintekre tagolódás, az egyes rétegek közötti különbségek csak az üledék tulajdonságaitól és nem a talajképző folyamatok hatásától függenek. Mint vízben lerakódott anyagban, mely a folyók árterén továbbra is víz hatása alatt állott, a hidromorf bélyegek jól felismerhetők, de ezek nem oly erősek és jellegzetesek, mint a réti talajokban. Ugyanebbe a főtípusba soroljuk a lejtőhordalék-talajokat, melyeket szintén a víz szállítóenergiája mozdított el képződésük helyéről. A főtípushoz tartozó talajokban lejátszódó folyamatok: a humuszosodás, hordalékborítás és redukció. A főtípushoz tartozó talajokat három talajtípusba soroljuk: a nyers öntéstalajok, a humuszos öntéstalajok és a lejtőhordalékos talajok típusába. A vizsgált településen megjelenő humuszos öntéstalajok közé tartozó réti öntéstalajok szelvényében a talajképződés első nyomai – elsősorban a humuszosodás – maradandó jellegűek. Ez a talajtípus rendszerint ott képződik, ahol az ártér hosszabb ideje mentesült az elöntéstől és az ennek következményeként visszamaradó iszapborítástól, ezáltal pedig a növényzetnek a növényi maradványok bomlásán keresztül lehetősége nyílik a szerves anyag felhalmozására. A talajképződés jele tehát kizárólag a gyenge humuszosodásban mutatható ki. Tápanyag-ellátottságuk közepes, nitrogénellátottságuk gyenge, kálium- és foszforellátásuk az üledék származási helyétől függően közepes vagy gyenge, káliumtartalmuk általában nem kielégítő. A réti talajok felé átmenetet képező, glaciális és alluviális üledéken kialakult, vályog fizikai féleségű, felszíntől karbonátos réti öntéstalajok jó víznyelésűek és vízvezető képességűek, jó vízraktározó képességűek, jó víztartók. Szervesanyag-készletük 100-200 t/ha közötti, termőréteg vastagságuk 100 cm feletti.
2.2. Élettelen természeti értékek A tervezési területen a természetvédelmi kezelést befolyásoló földtani, felszínalaktani értékek, barlangok nem fordulnak elő.
19
2.3. Biológiai jellemzők 2.3.1. A tervezési terület biogeográfiai jellemzése, ökológiai folyamatai A Vác-Pesti-Dunai-völgy növényföldrajzilag Pannóniai flóratartomány (Pannonicum) Alföld flóravidékének (Eupannonicum) Duna-Tisza közi flórajárásába (Prematricum) tartozik (Marosi 1967). Megjegyzendő, hogy Budakalász ennek a flórajárásnak annyira nyugati szélén helyezkedik el, hogy a terület nyugati részén erőteljesebb a Dunántúli-középhegység flóravidék (Bakonyicum) Pilis-Gerecse flórajárásának (Pilisense) hatása. A tervezési területen két egymástól teljesen eltérő élőhelycsoport található. A Pilis keleti lejtőin hegylábi gyümölcsösök helyén kialakult löszgyepek vannak, melyek biológiai állapotát alapvetően a tájhasználat határozza meg. Az eredeti erdős vegetációnak csak nyomai vannak. A sík részeket szántóként és legelőként, a lejtőseket gyümölcsösként, szőlőként hasznosították. A művelés évtizedekkel ezelőtti felhagyása illetve megváltozása után spontán szukcesszió indult meg a területen. Ezt a folyamatot megállítja a rendszeres kaszálás és legeltetés. Ahol nem gondoskodnak a felverődő fás növényzet eltávolításáról, a gyepek helyén áthatolhatatlan töviskes alakul k - ez Magyarország löszterületein általános jelenség (Jassó 2011). A Duna partján kialakult puhafaliget sáv élőhelyeit a Duna vízjárása határozza meg. A medermélyülés miatt az ártér elöntési gyakorisága és intenzitása kismértékben csökkent. A folyó termésszállítása miatt az özönnövények az alacsony ártérről kiirthatatlanok.
2.3.2. A tervezési terület tájtörténete Az első katonai felmérés idején a települések kiterjedése a jelenleginél sokkal kisebb volt. Akkoriban a hegyeket erdők borították, a lankásabb részeken azonban már gyepek és szántók helyezkedtek el. A Duna mentén csak áréri gazdálkodást lehetett folytatni. A Majdán-patak mentén a térkép 3-400 méter széles árteret jelöl, és a patak Dunába torkollása sem a jelenlegi helyen volt, hanem sokkal délebbre, a mai Békásmegyer területén.
1. ábra Budakalász (Kaláz) és környéke az első katonai felmérés (1763-1787) idején. 20
A második katonai felmérés idején már látszanak a településtől nyugatra elhelyezkedő gyümölcsösök. A pataknak a településtől a Duna felé vezető alsó szakaszán a mesterséges medret már erre az időszakra kialakították.
2. ábra Budakalász (Kaláz) és környéke a második katonai felmérés (1819-1869) idején. A 19. század végére kialakultak az alapvetően ma is jellemző tájhasználat területhatárai. (A II. világháború idején készült térképen Barát-patak néven a jelenlegi térképeken Kalászi-pataknak nevezett déli ágat jelölték.)
3. ábra Budakalász és környéke a második világháború idején (1941) aktualizált térképen.
21
4. ábra Budakalász és környéke az 1990-es években készült térképen. A múltbeli területhasználat nyomai helyenként megtalálhatók régi gazdasági épületek maradványaiként. A régen felhagyott szőlők, gyümölcsösök helyén hagyásfák, kihajtott és túlélt szőlőtőkék vannak. A természetvédelmi kezelési terv koncepcióját jelentős mértékben érintő változás törtánt 1990-es évek végén. Ez volt a kárpótlás időszaka, és a megszerezhető földterületekért legális, féllegális és illegális versengés egyaránt megindult. Nem volt ritka jelenség, hogy élve a jogszabályok adta lehetőséggel, a településhez nem kötődő befektetők felvásárolt kárpótlási jegyekkel, „zsebszerződésekkel” tulajdont szereztek, vagy jelentősen felverték az árakat. Ennek megakadályozására/megnehezítésére Budakalász Önkormányzata 1998-ban az összes, kárpótlási földalapot képező ingatlant is helyi védetté tette, mert ez az önkormányzatnak elővásárlási jogot biztosított (így lehetett megakadályozni, hogy zsebszerődéssel lefedett földterületek legálisan is külső tulajdonosok birtokába jussanak). A privatizált földterületek nagy részén (az ország más területeihez hasonlóan) különböző okok miatt felhagytak az eredeti műveléssel. Később újra jelentkezett a tulajdonosok részérő művelési igény, jelenleg a belterülettől nyugatra elhelyezkedő sík részeken rét- és legelőgazdálkodás folyik.
2.3.3. Vegetáció Budakalász területén a természetes növényzetet jelentősen módosította a tájhasználat. A Kevélyek területére eső országos jelentőségű természetvédelmi területen levő erdők megmaradtak, de a tőlük keletre eső hegylábi részeken gyümölcstermesztés folyt. Van egy molyhos tölgyből és virágos kőrisből álló kisebb facsoport Pojána-dűlő északi részén, de kis mérete miatt nem tekinthető erdőnek – mutatja viszont a hely potenciális növényzetét. A Duna mentén található egy keskeny, természetközeli fehér füzes galériaerdő. A helyi jelentőségű természetvédelmi területeken található élőhelyek leírását az ÁNÉR 2011 beosztása alapján adjuk meg.
22
A terület növényzeti típusai Fehér füzes Dunaparti galériaerdő és patakparti erdő ÁNÉR 2011 kód: J4 - Fűz-nyár ártéri erdők Az élőhely egyben Kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípus is: 91E0 Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae). Az állományalkotó fafaj a fehér fűz (Salix alba). Mellette az inváziós fajok közül sok a zöld juhar (Acer negundo), és meglepően sok fordul elő ezüstjuharból (Acer saccharinum). Szintén sok a közönséges dió (Juglans regia) példány. A cserjeszintben csigolyafűz (Salix purpurea), közönséges mogyoró (Corylus avellana), mezei juhar (Acer campestre), fehér eper (Morus alba), kökény (Prunus spinosa), galagonya (Crataegus monogyna), varjútövis (Rhamnus catharticus), vénic szil (Ulmus laevis), hamvas szeder (Rubus caesius agg.), kányabangita (Viburnum opulus) található. Az aljnövényzet sűrű, a nagy csalán (Urtica dioica), az inváziós magas aranyvessző (Solidago gigantea), kisvirágú nenyúljhozzám (Impatiens parviflora) és lándzsáslevelű őszirózsa (Aster lanceolatus) , továbbá angyalgyökér (Angelica sylvestris), borostyán (Hedera helix), fekete nadálytő (Symphytum officinale), farkasalma (Aristolochia clematitis), fekete nadálytő (Symphytum officinale), felfutó komló (Humulus lupulus), erdei gyömbérgyökér (Geum urbanum), erdei tisztesfű (Stachys sylvatica), kerek repkény (Glechoma hederacea), közönséges bojtorján (Arctium lappa), közönséges lizinka (Lysimachia vulgaris), kúszó boglárka (Ranunculus repens), lapulevelű keserűfű (Persicaria lapathifolia), mocsári sás (Carex acutiformis), nagy útifű (Plantago major), nehézszagú gólyaorr (Geranium robertianum), ragadós galaj (Galium aparine), salátaboglárka (Ranunculus ficaria), sövényszulák (Calystegia sepium), réti boglárka (Ranunculus acris), ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), vízmelléki csukóka (Scutellaria galericulata), zöldpántlikafű (Phalaroides arundinacea). Az élőhely természetességét növeli a nagy tömegű holtfa. Ezek egy része uszadékfa, de sok lábon álló elpusztult böhönc is van. A partközeli térszín nem egyenletes, az erdőn átvezető kerékpárúton belül mélyebb területek vannak melyekben árvizek után egy ideig megmarad a víz, növelve az élőhely változatosságát. A védett növényfajok közül figyelemreméltó a nyári tőzike (Leucojum aestivalis) állománya. A 2011-es terepbejárás során az állomány nagyságát legalább 30.000 tőre becsültük, Nagy Kinga 2013-ban végzett térképezése 100.000 körüli állományra utal. A terepmunka kezdete előtt nyíló ligeti csillagvirág (Scilla vindobonensis) itteni előfordulását Janata Károly és Nagy Kinga szóbeli közlése alapján említjük. Az élőhely természetességét rontja a fajszámban és tömegességben is sok inváziós növény. A már említett fajokon kívül előfordul vadszőlő ( Parthenocissus quinquefolia), ártéri japánkeserűfű (Fallopia japonica), alkörmös (Phytolacca americana). Mivel ezek magvait a Duna vize és a madarak terjesztik, vélhetően hosszú ideig fennálló problémát okoznak. Fehér füzes sávok a patakok mentén ÁNÉR 2011 kód: J5 - Égerligetek Az élőhely egyben Kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípus is: 91E0 Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae). Faji összetételében a fentihez hasonló a Majdán-patak és a Barát-patak medrét szegélyező füzes sáv. Ennek jelenlegi besorolása az égerligetek füzes konszociációja, jelenleg az éger teljesen hiányzik belőle, de – főleg a forrásvidékeken – az élőhely olyan, ahol az enyves éger múltbeli előfordulása könnyen elképzelhető. A jellemző fafaj itt is a fehér fűz (Salix alba), a cserjeszintben kökény (Prunus spinosa), hamvas szeder (Rubus caesius agg.), földi szeder (Rubus fruticosus agg.), fekete 23
bodza (Sambucus nigra), varjútövis (Rhamnus catharticus), kerti ribiszke (Ribes rubrum), veresgyűrű som (Cornus sanguinea), csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus), egybibés galagonya (Crataegus monogyna) található. A jellemző lágyszárúak a következők: borostyán (Hedera helix), csomós ebír (Dactylis glomerata), erdei angyalgyökér (Angelica sylvestris),erdei gyömbérgyökér (Geum urbanum), erdei szálkaperje (Brachypodium sylvaticum), erdei turbolya (Anthriscus sylvestris), falgyom (Parietaria officinalis), fekete nadálytő (Symphytum officinale), kányazsombor (Alliaria petiolata), kúszó boglárka (Ranunculus repens), lómenta (Mentha longifolia), mezei zsurló (Equisetum arvense), mocsári sás (Carex acutiformis), nagy csalán (Urtica dioica), nagy útifű (Plantago major), pénzlevelű lizinka (Lysimachia nummularia), sövényszulák (Calystegia sepium), széleslevelű békakorsó (Sium latifolium) vérehulló fecskefű (Chelidonium majus). Kevés magas aranyvessző (Solidago gigantea) is található. Mellettük a védett fajok közül mocsári csorbóka (Sonchus palustris) is előfordul, bár nem ez a jellegzetes élőhelye, de a környező nádas és magassásos foltokból az állomány egy része behatol a füzesbe is. Magaskórós állományok ÁNÉR 2011 kód: D6 - Ártéri és mocsári magaskórósok Két helyen fordulnak elő Budakalászon. Nagyobb kiterjedésben, részben a patakokat kísérő füzessel, részben nádas állománnyal mozaikolva található. Egy kisebb folt van a Holló forrás lefolyástalan, vizes környékén. Fajai: bodnározó gyékény (Typha latifolia), borzas füzike (Epilobium hirsutum), borzas sás (Carex hirta), csomós ebír (Dactylis glomerata), erdei angyalgyökér (Angelica sylvestris), farkasalma (Aristolochia clematitis), fekete nadálytő (Symphytum officinale), felfutó komló (Humulus lupulus), héjakút mácsonya (Dipsacus laciniatus), kökény (Prunus spinosa), közönséges dió (Juglans regia), kúszó boglárka (Ranunculus repens), ligeti zsálya (Salvia nemoralis), lómenta (Mentha longifolia), martilapu (Tussilago farfara), meddő rozsnok (Bromus sterilis), mezei zsurló (Equisetum arvense), mocsári gólyahír (Caltha palustris), mocsári zsurló (Equisetum palustre), nád (Phragmites australis), nagy csalán (Urtica dioica), paszternák (Pastinaca sativa), réti füzény (Lythrum salicaria), réti lóhere (Trifolium pratense), réti perje (Festuca pratensis), sövényszulák (Calystegia sepium), subás farkasfog (Bidens tripartitus), szelíd keserűfű (Polygonum mite), szürke aszat (Cirsium canum), vízicsillaghúr (Myosoton aquaticum). Több száz töves állomány van a védett mocsári csorbókából (Sonchus palustris), de inváziós magas aranyvessző (Solidago gigantea) is sok van. A patak lehetséges ártere helyenként 50-100 méter széles. Ezeknek a nem kifejezetten aszályos időszakoktól eltekintve nedves talajú területeknek jelenleg csak egy jóval keskenyebb sávjában található füzes vagy magaskórós, a többit legelőként vagy kaszálóként hasznosítják. Jó vízellátottságú kaszálók és legelők ÁNÉR 2011 kód: D34 -Mocsárrétek A vízfolyások időszakos árterületein alakultak ki rendszeres legeltetés vagy kaszálás hatására. Ez a területhasználat akadályozza a tömeges cserjésedés és a magaskórós állomány kialakulását. A fajok többsége megegyezik a szomszédos magaskóróséval, a tömegességek azonban jelentősen különböznek. A kaszálók esetében feltételezhető a gyepek felülvetése is. Fajai: borzas füzike (Epilobium hirsutum), borzas sás (Carex hirta), csomós ebír (Dactylis glomerata), erdei angyalgyökér (Angelica sylvestris), fekete nadálytő (Symphytum officinale), héjakút mácsonya (Dipsacus laciniatus), keszegsaláta (Lactuca serriola), kökény (Prunus spinosa), kúszó boglárka (Ranunculus repens), lándzsás útifű (Plantago lanceolata), ligeti zsálya (Salvia nemoralis), martilapu (Tussilago farfara), mezei katáng (Cichorium intybus), mezei zsúrló (Equisetum arvense), mocsári zsurló (Equisetum palustre), nagy útifű (Plantago major), nád 24
(Phragmites australis), nagy csalán (Urtica dioica), paszternák (Pastinaca sativa), pongyola pitypang (Taraxacum officinale), réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis), réti füzény (Lythrum salicaria), réti lóhere (Trifolium pratense), réti perje (Festuca pratensis), sövényszulák (Calystegia sepium), tejoltó galaj (Galium verum), ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), vadmurok (Daucus carota). Kiszáradó nádasok ÁNÉR 2011 kód: OA – Jellegtelen fátlan vizes élőhelyek Az ÁNÉR 2007 rendszerben ebbe a kategóriába tartoznak a jellegtelen, leromlott vizes vagy kiszáradó vizes élőhelyek, amelyek a természetközeli élőhelyi kategóriákba nem sorolhatók be, és fásszárú növényzetet nem vagy alig tartalmaznak. Ide sorolják többek között a kiszáradt, elgyomosodott vagy másodlagos, regenerálódó magassásosok, a jellegtelen nádasok, a változó vízszintű vagy időnként kiszáradó holt medrekben, folyómedrekben és kubikgödrökben található jellegtelen mocsári közösségek, az ártéri és mocsári gyomnövényzet nedvesebb típusainak és a belvizes szántók másodlagos mocsarainak, nádasainak állományait is. Budakalászon a Majdán-patak nyugati részén és a Holló utca - Galamb utca saroktól mintegy 250 méterre nyugatra található két jellegtelen, többnyire száraz nádas állomány. Fásszárú fajai: fehér fűz (Salix alba), zöld juhar (Acer negundo), egybibés galagonya (Crataegus monogyna), hamvas szeder (Rubus caesius agg.), közönséges dió (Juglans regia) zöld juhar (Acer negundo). Lágyszárúak: borzas füzike (Epilobium hirsutum), borzas sás (Carex hirta), csomós ebír (Dactylis glomerata), erdei angyalgyökér (Angelica sylvestris), farkasalma (Aristolochia clematitis), fekete nadálytő (Symphytum officinale), felfutó komló (Humulus lupulus), kúszó boglárka (Ranunculus repens), lómenta (Mentha longifolia), martilapu (Tussilago farfara), meddő rozsnok (Bromus sterilis), mezei zsurló (Equisetum arvense), mocsári gólyahír (Caltha palustris), mocsári zsurló (Equisetum palustre), nád (Phragmites australis) nagy csalán (Urtica dioica), paszternák (Pastinaca sativa), réti füzény (Lythrum salicaria), siskanád (Calamagrostis epigeios), sövényszulák (Calystegia sepium), szürke aszat (Cirsium canum). Főként a szegélyeken sok inváziós magas aranyvessző (Solidago gigantea) található. A védett mocsári csorbókának (Sonchus palustris), mintegy száz töves állománya van a patakhoz közeli nádasban, a másikban szórványos előfordulású, 30-50 tő virágzott.
Akácos erdőfolt ÁNÉR 2011 kód: S1 - Ültetett akácosok Fásszárú fajai az uralkodó fehér akác (Robinia pseudo-acacia) mellett a vadcseresznye (Prunus avium), egybibés galagonya (Crataegus monogyna), kökény (Prunus spinosa), veresgyűrű som (Cornus sanguinea), erdei iszalag (Clematis vitalba). Az erdőfoltnak nincs éles határa, a spontán terjedő akác és a cserjeszint fajai benyomulnak a környező lejtősztyeppekbe. Az átmeneti zónában megtalálhatók a löszgyepek fajai is: budai imola (Centaurea sadleriana), csabaíre vérfű (Sanguisorba minor), csomós ebír (Dactylis glomerata), karcsú perje (Poa angustifolia), közönséges bábakalács (Carlina biebersteinii), közönséges párlófű (Agrimonia eupatorium), ligeti zsálya (Salvia nemoralis), mezei iringó (Eryngium campestre), tejoltó galaj (Galium verum), tövises iglice (Ononis spinosa). Tölgyes akácos ÁNÉR 2011 kód: RD -Tájidegen fafajokkal elegyes jellegtelen erdők és ültetvények Az erdőfolt a Pilisi-Visegrádi körzet Budakalász 23/A erdőrészlete. Északon a Kalászi-patak völgye, a többi irányból lakó-és üdülőterületek határolják. (Tőle keletre van a Berdó utca). A déli oldala nagyjából sík, az északi a patakvölgy felé egyre lejtősebb. Lombkoronaszintje vegyes, fajai: 25
fehér akác (Robinia pseudo-acacia), kocsánytalan tölgy (Quercus petraea), csertölgy (Quercus cerris), vadcseresznye (Prunus avium), magas kőris (Fraxinus excelsior), erdeifenyő (Pinus sylvestris), közönséges dió (Juglans regia), nyugati ostorfa (Celtis occidentalis), mezei juhar (Acer campestre), korai juhar (Acer platanoides). A cserjeszint sűrű, fajai: egybibés galagonya (Crataegus monogyna), fekete bodza (Sambucus nigra), közönséges mogyoró (Corylus avellana), + eddigi fajok hamvas szeder (Rubus caesius agg.), varjútövis (Rhamnus catharticus), fagyal (Ligustrum vulgare), tatárjuhar (Acer tataricum), bibircses kecskerágó (Euonymus verrucosus), csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus), sóskaborbolya (Berberis vulgaris), erdei iszalag (Clematis vitalba). A közeli lakott területekről vadulhatott ki a májusi orgona (Syringa vulgaris), a kerti ribiszke (Ribes rubrum) és a mahónia (Mahonia aquifolium) – esetleg a múltban a jelenlegi erdő területén is voltak kertek. Az aljnövényzet szegényes, fajai: borostyán (Hedera helix), borzas ibolya (Viola hirta), egérárpa (Hordeum murinum), erdei gyömbérgyökér (Geum urbanum), erdei gyöngyköles (Buglossoides purpureo-coeruleum), erdei turbolya (Anthriscus sylvestris), kisvirágú hunyor (Helleborus dumetorum), kákicsvirág (Mycelis muralis), meddő rozsnok (Bromus sterilis), nagy csalán (Urtica dioica), vérehulló fecskefű (Chelidonium majus), zsidócseresznye (Physalis alkekengi),), Az erdő nyugati részén 100-200 tő fehér madársisak (Cephalanthera damasonium) található. Felhagyott gyümölcsös ÁNÉR 2007 kód: P7 - Hagyományos fajtájú, gyepes vagy erdősödő, extenzíven művelt gyümölcsösök Felhagyott, még művelt és újra művelni kezdett gyümölcsösökből álló mozaik. Többnyire erősen becserjésedett, de megvannak a gyümölcsfák is: szilva, cseresznye, szőlő, körte, naspolya. Ahol a cserjéket kivágták, a pusztafüves lejtősztyepp fajai megjelentek a gyepben. Fásszárú (nem termesztett gyümölcs) fajok: közönséges dió (Juglans regia), veresgyűrű som (Cornus sanguinea), húsos som (Cornus mas), gyepűrózsa (Rosa canina agg.), kökény (Prunus spinosa), mahónia (Mahonia aquifolium). Lágyszárúak: bajuszos kásafű (Piptatherum virescens), baracklevelű harangvirág (Campanula persicifolia), bíboros kosbor (Orchis purpurea), budai imola (Centaurea sadleriana), erdei gyömbérgyökér (Geum urbanum), fehér libatop (Chenopodium album), felfutó komló (Humulus lupulus), közönséges párlófű (Agrimonia eupatorium), mezei iringó (Eryngium campestre), napraforgó kutyatej (Euphorbia helioscopia), paszternák (Pastinaca sativa), pázsitos csillaghúr (Stellaria graminea), pillás hölgymál (Hieracium pilosella), pongyola pitypang (Taraxacum officinale), puha rozsnok (Bromus hordaceus), ragadós galaj (Galium aparine), réti margitvirág, (Leucanthemum vulgare), ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), sarlófű (Falcaria falcata), sár kutyatej (Euphorbia esula). Száraz gyep ÁNÉR 2011 kód: OC Jellegtelen száraz- vagy félszáraz gyepek és magaskórósok A löszplató egyik legnagyobb kiterjedésű élőhely-típusa, melynek rendszeresen kaszált részei cserjementesek, a főleg lóval legeltetett részein erősen cserjésedik és fokozatosan átmegy töviskes állományba: P2b - Galagonyás-kökényes-borókás cserjések. Az átmenet tér- és időbeli folyamatossága miatt e két élőhely közötti határvonal valójában egy szélesebb átmeneti zónát jelöl. Az ÁNÉR 2007 leírása szerint az ide tartozó élőhelyek jellegtelen száraz- vagy félszáraz gyepek és magaskórósok, amelyek a természetközeli élőhelyi kategóriákba nem sorolhatók be. Ilyenek a regenerálódó, régen felhagyott szántók, szőlők és gyümölcsösök gyepjei, a korábbi kezelésektől, műtrágyázástól, túllegeltetéstől, helytelen kaszálástól stb. eljellegtelenedett vagy elgyomosodott szárazabb kaszálók és legelők is. Az élőhely ritkásan cserjésedhet, a cserjék borítása nem éri el a 5 %-ot. Adventív fajokkal való borítása kisebb, mint 50 %. Az élőhely foltokban erősen gyomos is lehet. 26
A fás növényzetet az elszórtan található ültetett gyümölcsfáktól eltekintve rózsaféle cserjék alkotják: kökény (Prunus spinosa), veresgyűrű som (Cornus sanguinea), egybibés galagonya (Crataegus monogyna), hamvas szeder (Rubus caesius agg.), közönséges dió (Juglans regia), gyepűrózsa (Rosa canina agg.). A lágyszárúak fajai: angolperje (Lolium perenne), csattogó szamóca (Fragaria viridis), csomós ebír (Dactylis glomerata), fehér szamárkenyér (Echinops sphaerocephalum), jakabnapi aggófű (Senecio jacobea), ligeti zsálya (Salvia nemoralis), mezei iringó (Eryngium campestre), mezei varfű (Knautia arvensis), réti perje (Festuca pratensis), közönséges cickafark (Achillea millefolium), közönséges párlófű (Agrimonia eupatorium), héjakút mácsonya (Dipsacus laciniatus), mezei katáng (Cichorium intybus), nagy útifű (Plantago major), orvosi somkóró (Melilotus officinalis), pompás ökörfarkkóró (Verbascum speciosum), réti perje (Festuca pratensis), tarka koronafürt (Securigera varia), tejoltó galaj (Galium verum), terjőke kígyószisz (Echium vulgare). Töviskes ÁNÉR 2011 kód: P2b - Galagonyás-kökényes-borókás cserjések Az előző, száraz gyep nevű élőhely erősen cserjésedett formája. A fajkészlet gyakorlatilag megegyezik, de a tömegességi viszonyok jelentősen eltérnek. A növényzet fő tömegét az egybibés galagonya (Crataegus monogyna) adja, helyenként áthatolhatatlan sűrűségűre nőve. Mellette kökény (Prunus spinosa), közönséges dió (Juglans regia), gyepűrózsa (Rosa canina agg.), és kevesebb veresgyűrű som (Cornus sanguinea) található. A nyugati, legsűrűbb állományok szokatlan képet mutatnak. Kétszintű lombkorona alakult ki, a felsőt a dió, az alsót a galagonya alkotja, úgy hogy utóbbi faj cserjetermetűnek ismert példányai itt 30-40 cm átmérőjű, 2-3 méter magas törzset fejlesztettek és csak afölött vannak elágazások. Tölgyes ÁNÉR 2011 kód: RC Keményfás jellegtelen vagy telepített egyéb erdők Erősen elegyes lombkoronájú erdő az országos jelentőségű védett területtel határosan, a Budakalász 33/A, B és CE erdőrészletek. A lombkoronában virágos kőris (Fraxinus ornus), mezei juhar (Acer campestre), kocsánytalan tölgy (Quercus petraea), feketefenyő (Pinus nigra), korai juhar (Acer platanoides), vadcseresznye (Prunus avium), fehér akác (Robinia pseudo-acacia) nyugati ostorfa (Celtis occidentalis), csertölgy (Quercus cerris), érdeslevelű szil (Ulmus procera), kislevelű hárs (Tilia cordata), gyertyán (Carpinus betulus) és közönséges dió (Juglans regia) egyaránt megtalálható. A cserjeszintben fekete bodza (Sambucus nigra), fagyal (Ligustrum vulgare), veresgyűrű som (Cornus sanguinea), egybibés galagonya (Crataegus monogyna), kökény (Prunus spinosa), erdei iszalag (Clematis vitalba) található. Az aljnövényzet a helyenként erősen meredek talajon ritkás, fajai: erdei szálkaperje (Brachypodium sylvaticum), falgyom (Parietaria officinalis), közönséges bojtorján (Arctium lappa), nagy csalán (Urtica dioica), borzas ibolya (Viola hirta). Lejtősztyepp M6 – Sztyepcserjések Kis területű, teljes becserjésedéssel fenyegetett foltok. A fásszárú fajok: fehér akác (Robinia pseudo-acacia), csertölgy (Quercus cerris), mezei juhar (Acer campestre), kökény (Prunus spinosa), csíkos kecskerágó (Euonymus europaeus), varjútövis (Rhamnus catharticus), gyepűrózsa (Rosa canina agg.), feketefenyő (Pinus nigra). A nyílt területen fajgazdag gyepek találhatók, fajaik: apácavirág (Nonea pulla), aranyfürt (Aster linosyris), ágas homokliliom (Anthericum ramosum) árvégű len (Linum tenuifolium), bíboros kosbor (Orchis purpurea), borzas ikravirág (Arabis hirsuta), budai imola (Centaurea sadleriana), bunkós hagyma (Allium sphaerocephalon), csabaíre (Sanguisorba minor), csomós ebír (Dactylis glomerata), egérárpa (Hordeum murinum), erdélyi 27
gyöngyperje (Melica transsilvanica), farkaskutyatej (Euphorbia cyparissias), fehér szamárkenyér (Echinops sphaerocephalum), fenyérfű (Botriochloa ischaemum), hatsoros varjúháj (Sedum sexangulare), jakabnapi aggófű (Senecio Jacobea), keserűgyökér (Picris hieracioides), koloncos legyezőfű (Filipendula vulgaris), közönséges borkóró (Thalictrum minus), közönséges párlófű (Agrimonia eupatorium), lándzsás útifű (Plantago lanceolata), ligeti zsálya (Salvia nemoralis), macskahere (Phlomis tuberosa), magas aranyvessző (Solidago gigantea), magyar szegfű (Dianthus pontederae), meddő rozsnok (Bromus sterilis), mezei iringó (Eryngium campestre), mezei katáng (Cichorium intybus), mezei varfű (Knautia arvensis), mezei zsálya (Salvia pratensis), nyúlszapuka (Anthyllis macrocephala), olasz harangvirág (Campanula bononiensis) orvosi somkóró (Melilotus officinalis), peszterce (Ballota nigra), pusztai árvalányhaj (Stipa pennata), réti boglárka (Ranunculus acris), réti perje (Festuca pratensis), sárga hagyma (Allium flavum), tarka koronafürt (Securigera varia), tavaszi hérics (Adonis vernalis), tejoltó galaj (Galium verum), terjőke kígyószisz (Echium vulgare), tollas szálkaperje (Brachypodium rupestre), tövises iglice (Ononis spinosa), ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), vadmurok (Daucus carota), vajszínű ördögszem (Scabiosa ochroleuca), vérontófű (Potentilla erecta), zászlós csüdfű (Astragalus onobrichis). A helyi jelentőségő védett területeket is érintő élőhelytérképek a 6.3a-b. mellékletben találhatók.
2.3.4. Flóra A 2011 nyarán és őszén végzett terepbejárások során több védett növényfaj állománya is előkerült. A következő táblázatban a területen élő kiemelt fajok védettségi adatai szerepelnek. Az egyes fajokhoz tartozó eszemei értékek a http://www.termeszetvedelem.hu oldalról származnak. Magyar név árlevelű len bíboros kosbor budai imola bunkós hagyma fehér madársisak macskahere mocsári csorbóka nyári tőzike pusztai árvalányhaj tavaszi hérics
Latin név Linum tenuifolium Orchis purpurea Centaurea scabiosa ssp. sadleriana (syn: Centaurea sadleriana) Allium sphaerocephalon Cephalanthera damasonium Phlomis tuberosa Sonchus palustris Leucojum aestivum Stipa pennata Adonis vernalis
Védettség
Eszmei érték (Ft)
Állománynagyság (tő)
védett védett
5.000 50.000
50 500
védett
5.000
5.000
védett védett védett védett védett védett védett
5.000 10.000 5.000 5.000 10.000 5.000 5.000
100 10 50 1.000 30-100.000 50 300
További három védett faj jelenlétéről a szóbeli információt kaptunk. Ezek a galériaerdőben a ligeti csillagvirág (Scilla vindobonensis), a cserjésedő löszgyepben pedig a leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) és a piros kígyószisz (Echium maculatum). Védett fajok: árlevelű len (Linum tenuifolium) Élőhelye: Mészkedvelő, mészkő- és dolomitsziklagyepek, pusztafüves lejtők, löszgyepek, karsztbokorerdők, cserjések faja. Budakalászon a löszgyepekben elszórtan, szálanként fordul elő. bíboros kosbor (Orchis purpurea) Élőhelye: Inkább mészkedvelő, karsztbokorerdőkben, gyertyános-, cseres-, melegkedvelő és száraz tölgyesekben, gesztenyésekben, erdőszéleken, ligeterdőkben, ritkán irtásréteken, pusztafüves 28
lejtőkön fordul elő. Foltszerű előfordulásai vannak. A Holló-forrás feletti domboldalon 2011-ben 2300 példány virágzott. budai imola (Centaurea scabiosa ssp. sadleriana) Élőhelye: Inkább mészkedvelő, endemikus faj. Sziklagyepek, szikla- és pusztafüves lejtők, erdősztyepprétek, löszpusztarétek, homokpuszták, homoki rétek és legelők, karsztbokorerdők, cserjések, erdőszélek növénye. A száraz gyepekben általánosan elterjedt. bunkós hagyma (Allium sphaerocephalon) Élőhelye: Mészkedvelő, sziklagyepekben, pusztafüves lejtőkön, erdős pusztákon és homoki réteken, löszpusztai társulásokon, löszfoltokon és ezek másodlagos termőhelyein él. A Berdó utcai erdő tisztásán található nagyobb állománya. fehér madársisak (Cephalanthera damasonium) Nyirkos erdők, ligeterdők jellemző orchideája de nem ritkán telepített erdőkben is megjelenik. Középhegységeinkben és a Dunántúlon gyakori, az Alföldön szórványos. Néhány példánya a Berdó utcai erdő nyugati részén található. ligeti csillagvirág (Scilla vindobonensis) Kis termetű tavaszi virág, melynek kis állománya él a Duna-menti ligeterdő északi részében. macskahere (Phlomis tuberosa) Élőhelye: Inkább mészkedvelő, sótűrő erdősztyepp faj. Lösztölgyesek, löszpusztarétek, löszlegelők, karsztbokorerdők, mészkedvelő tölgyesek, cserjések, sziki tölgyesek, szikespuszták, mészkősziklagyepek növénye. A Berdó utcai erdő tisztásán található nagyobb állománya. mocsári csorbóka (Sonchus palustris) Nagytermetű fészkes virágú növény. Mocsarak szélén, nádasokban, magaskórósokban fordul elő. A Majdán patak menti ártéren van nagyobb, de nem összefüggő állománya. Kisebb állománya az íjászpálya melletti nádas szegélyében is található. nyári tőzike (Leucojum aestivum) 40-60 cm magasra növő, láp- és ligeterdei faj. A Duna mentén több helyen előfordul a parti füzesekben, de a Budakalászi 100 ezresre becsült állománya jelentősnek számít. pusztai árvalányhaj (Stipa pennata) Szilikát és meszes sziklagyepekben, pusztafüves lejtőkön egyaránt előfordul. Nagytermetű, vékony levelű faj. Terméseit a szél terjeszti, és mivel hatékonyan tudja a termés magát a földbe fúrni, ha van a környéken magforrás, könnyen megtelepszik. Budakalászon kis, elszigetelt állományai vannak. tavaszi hérics: (Adonis vernalis) Élőhelye: Mészkedvelő sztyeppnövény, száraz, napsütötte füves lejtőkön, zárt sziklagyepekben, lösz- és homoki gyepekben, karsztbokorerdőkben, ligetes tölgyesekben, irtásréteken és legelőkön néhol ma még gyakori. Budakalászon nagyobb állománya a Berdó utcai erdő tisztásán található. Inváziós fajok: A Duna partján két inváziós fafaj fordul elő nagy példányszámban: a zöld juhar (Acer negundo) és az ezüstjuhar (Acer saccharinum). Bár az inváziós juharok komoly természetvédelmi problémát okoznak, a vízparton visszaszorításukra nagy esély nincs, mert a víz folyamatosan teríti az ártérre a terméseket. 29
Számottevő mennyiségben fordul elő a patakvölgyekben és a Duna-parton a látványos őszi lombszíneződésű (bizonytalan rendszertani helyzetű) vadszőlő faj (Parthenocissus sp. - P. quinquefolia, vagy P. inserta), mely a talajon is terjed, és a fákra is felfut. A lágyszárúak közöl a vízhez közeli élőhelyeken az ártéri japánkeserűfű (Fallopia japonica), alkörmös (Phytolacca americana), magas aranyvessző (Solidago gigantea) kisvirágú nenyúljhozzám (Impatiens parviflora) és lándzsáslevelű őszirózsa (Aster lanceolatus) fordul elő nagy tömegben. A löszgyepekben a fehér akác (Robinia pseudo-acacia) terjedése veszélyezteti a gyep fajait.
2.3.5. Fauna A védett állatfajok listája a növényekénél sokkal hosszabb. A kezelési terv készítése kapcsán lepke, bogár, puhatestű és bogárfelmérés is történt. Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a területről előkerült védett állatfajokat. Mivel mozgékony szervezetekről van szó, ezek megfigyelhetők mind a helyi védett területeken, mind azokon kívül, nem lehet pontszerű előfordulással megadni az élőhelyüket. Védett állatfajok táblázatos felsorolása Magyar név folyamcsiga tompa folyamikagyló rajzos bödöncsiga sima orsócsiga éti csiga kerti csiga kövi rák bikapók atalanta lepke csíkos medvelepke kardoslepke keleti gyöngyházlepke kis színjátszólepke kis tűzlepke nagy tűzlepke nappali pávaszem zöldes gyöngyházlepke sisakos sáska imádkozó sáska selymes futrinka mezei futrinka ligeti futrinka változó futrinka rezes futrinka kékfutrinka
Latin név Puhatestűek Fagotia acicularis Unio crassus Theodoxus danubialis Cochlodina cerata Helix pomatia Cepaea hortensis Rákok, pókok Austropotamobius torrentium Eresus kollari Lepkék Vanessa atalanta Euplagia quadripunctata Iphiclides podalirius Argyronome laodice Apatura ilia Lycaena thersamon Lycaena dispar hungarica Inachis io Argynnis pandora Egyenesszárnyúak és fogólábúak Acrida ungarica Mantis religiosa bogarak Carabus convexus Carabus granulatus Carabus nemoralis Carabus scheidleri Carabus ulrichii Carabus violaceus
Eszmei érték (Ft) 5.000 10.000 10.000 10.000 5.000 5.000 50.000 5.000 5.000 5.000 10.000 50.000 10.000 10.000 50.000 5.000 5.000 50.000 5.000 5.000 5.000 5.000 10.000 5.000 5.000 30
Magyar név kis szarvasbogár nagy szarvasbogár pézsmacincér bőrfutrinka
Latin név Dorcus parallelipipedus Lucanus cervus Aromia moschata Carabus coriarius
barátcinege barátposzáta barátréce barázdabillegető búbos vöcsök búbosbanka búbos pacsirta cserregő nádiposzáta cigánycsuk citromsármány csicsörke csilpcsalpfüzike csuszka dankasirály egerészölyv énekes nádiposzáta énekes rigó erdei pinty erdei pityer fekete harkály fekete rigó fülemüle fürj füsti fecske házi rozsdafarkú holló kabasólyom kakukk karvaly karvalyposzáta kék cinege kis bukó kis poszáta kis vöcsök kontyos réce meggyvágó mezei pacsirta mezei poszáta mezei veréb molnárfecske nagy bukó nagy fakopáncs ökörszem
Madarak Parus palustris Sylvia atricapilla Aythya ferina Motacilla alba Podiceps cristatus Upupa epops Galerida cristata Acrocephalus scirpaceus Saxicola torquata Emberiza citrinella Serinus serinus Phylloscopus collybita Sitta europaea Larus ridibundus Buteo buteo Acrocephalus palustris Turdus philomelos Fringilla coelebs Anthus trivialis Dryocopus martius Turdus merula Luscinia megarhynchos Coturnix coturnix Hirundo rustica Phoenicurus ochruros Corvus corax Falco subbuteo Cuculus canorus Accipiter nisus Sylvia nisoria Parus caeruleus Mergus albellus Sylvia curruca Tachybaptus ruficollis Aythya fuligula Coccothraustes coccothraustes Alauda arvensis Sylvia communis Passer montanus Delichon urbica Mergus merganser Dendrocopos major Troglodytes troglodytes
Eszmei érték (Ft) 5.000 10.000 5.000 5.000
10.000 10.000 50.000 10.000 50.000 50.000 50.000 10.000 10.000 10.000 10.000 10.000 10.000 50.000 10.000 10.000 10.000 10.000 10.000 50.000 10.000 10.000 50.000 50.000 10.000 50.000 50.000 10.000 50.000 50.000 10.000 50.000 10.000 50.000 50.000 10.000 10.000 10.000 10.000 50.000 50.000 10.000 10.000 31
őszapó parlagi pityer sárgarigó sarlósfecske sordély széncinege szürke gém tengelic tövisszúró gébics vadgerle vetési varjú viharsirály vörös vércse vörösbegy zöldike erdei béka vöröshasú unka zöld varangy barna varangy levelibéka kecskebéka fajcsoport mocsári teknős fürge gyík zöld gyík kockás sikló vakondok keleti sün
Aegithalos caudatus Anthus campestris Oriolus oriolus Apus apus Miliaria calandra Parus major Ardea cinerea Carduelis carduelis Lanius collurio Streptopelia turtur Corvus frugilegus Larus canus Falco tinnunculus Erithacus rubecula Carduelis chloris Kétéltűek Rana dalmatina Bombina bombina Bufo viridis Bufo bufo Hyla arborea Rana esculenta fajcsoport Hüllők Emys orbicularis Lacerta agilis Lacerta viridis Natrix tessellata Emlősök Talpa europaea Erinaceus concolor
10.000 50.000 10.000 10.000 10.000 10.000 50.000 10.000 10.000 50.000 50.000 10.000 50.000 10.000 10.000 5.000 5.000 5.000 5.000 5.000 5.000 50.000 10.000 10.000 10.000 5.000 10.000
A következőkben néhány kevésbé ismert védett állatfajokról adunk meg rövid leírást. A teljes fajlistákat a mellékletben helyeztük el. Lepkék Magyarország területéről 171 nappali lepkefajt mutattak ki. Budakalászról a vizsgálat során 2011ben előkerült 40 faj, a hazai fajok 23,4%-a. Védett fajok: Kardoslepke (Iphiclides podalirius) Nálunk gyakori, tőlünk északabbra és nyugatabbra ritka. Napsütötte domboldalakon, bozótosok, felhagyott gyümölcsösök, kertek környékén találkozhatunk vele. A Kárpát-medencében két nemzedéke van, az első tavasz közepétől nyár elejéig repül, a második nyáron, akár még szeptemberben is. Hernyójának tápnövényei különböző csonthéjasok, elsősorban kökény, galagonya, kertekben mandulán, szilván és őszibarackon is előfordul. Nagy tűzlepke (Lycaena dispar rutilla) Euroszibériai faj, a zonális erdős sztyeppet kísérő nedves réteken, mocsár- és lápréteken korábban Európában számos helyen gyakori volt. A mezőgazdasági művelés és a nedves területek rohamos zsugorodása miatt Európa nyugati felében ebben az évszázadban mindenütt igen erősen megritkult 32
vagy ki is pusztult (nevezéktani törzsalakja a L. dispar dispar utolsó példányait Angliában az 1850es években figyelték meg). Magyarországon még számos lelőhelye ismeretes, de ezek többsége folyamatosan degradálódik, vagy csökken a területük. Két nemzedéke fejlődik évente (májusjúnius, illetve július-augusztus), bizonyos években egy harmadik nemzedéke (szeptember) is megjelenik. A második és harmadik nemzedék erősen hajlamos a kóborlásra, mind a hím, mind a nőstény sebesen repül. Hernyójának tápnövényei a különböző lóromfajok, elsősorban a tavi lórom (Rumex hydrolaphatum), ritkábban a vízi lórom (R. aquaticus). Kis tűzlepke (Lycaena thersamon ) Elterjedése Közép-Ázsia és Kelet-Európa szteppvidékeire szorítkozik, de areája erősen szabdalt, nagy területeken hiányzik. A Kárpát-medencétől nyugatra már csak szórványosan és alkalmilag telepszik meg, Alsó-Ausztriában éri el elterjedésének határát. Rendszerint három, ritkán négy nemzedéke is kialakulhat egy év során. Az első példányok április közepétől tűnnek fel, a nemzedékek többé-kevésbé egymásba folyva októberig repülhetnek. A faj meglehetősen széles ökológiai toleranciát mutat, mivel vízfolyások mentén, árokpartokon és tocsogós kaszálókon éppúgy megtalálható, mint karsztbokorerdők tisztásain, homokpusztákon vagy szikes legelőkön. Mind a hím, mind a nőstény sebesen repül, de ez utóbbi kevesebbet mozog. Táplálkozni alacsony, a föld színén ülő virágokra ülnek. A hernyó tápnövénye elsősorban a mezei sóska (Rumex acetosa). Kis színjátszólepke (Apatura ilia) A palearktikumban elterjedt faj Magyarországon elsősorban hegy- és dombvidéken él, azonban az alföldi folyók menti fűz-nyár ligeterdőkben, bokorfüzesekben is előfordul. Két alakja van: a törzsalak (forma ilia) feketésbarna alapszínű, fehér rajzolatú, erősen irizáló, a forma clytie sárgásbarna rajzolatú, alapszíne meleg barna, gyengén irizáló. Leggyakrabban akkor figyelhetjük meg, amint a nedves vízparti homokon, vagy a földutak pocsolyái szélén szívogat. Egyetlen nemzedéke június-júliusban repül. Polifág faj, hernyójának tápnövénye különböző fűz (Salix-) és nyár (Populus- ) fajok, különösen a rezgő nyár (Populus tremula), fekete nyár (Populus nigra) és a kecskefűz (Salix caprea). Zöldes gyöngyházlepke (Argynnis pandora) A Mediterráneumban elterjedt melegkedvelő faj, Magyarországon a hatvanas évekig gyakori volt, majd eltűnt. Csak az utóbbi években került elő ismét. Vándorlepke, amely egyes években délkeleti irányból bevándorol Magyarország területére. Ilyenkor nagyobb példányszámban is mutatkozhat. Élőhelyeitől nagyobb távolságokra is elkóborolhat. A virágzó bokrok (bodza, fagyal) erősen vonzzák, de szívesen látogatja a bogáncsféléket is. Egyetlen hosszú nemzedéke van, imágóival májustól sokszor egészen októberig találkozhatunk. Hernyója ibolya és árvácska féléken él. Nappali pávaszem (Inachis io) Magyarországon, ahol tápnövénye, a csalán él, általánosan elterjedt. A lepkék erdei utak mentén, erdők szélein, virágos réteken élnek leginkább, ahol talajon, fák törzsén, bokrok levelein üldögélnek, vagy virágok nektárját szívogatják. Igen jó repülők, szívesen kóborolnak. Nálunk két nemzedéke fejlődik (az I. júniustól júliusig, a II. augusztustól májusig), a második nemzedék tagjai imágó állapotban telelnek át, a hideg időszakot barlangokban, faodvakban, pincékben, házak folyosóin és padlásain dermedt állapotban töltik. Korai felmelegedéskor már februárban kirepülhet. Hernyói a csalánon csaknem bábozódásig társasan élnek. Atalanta lepke (Vanessa atalanta) Magyarországon szinte mindenütt megtalálható. Kedvenc területei a ligetes erdők, az erdőszegélyek, tisztások, de kultúrterületeken, gyümölcsösökben, városi parkokban is gyakori. A lepkék erdei utakon, bokrok és fák ágain pihennek, szárnyukat ritmikusan szét-széttárják. Igen jó repülők, sokat kóborolnak, szívesen látogatnak virágokat. Gyümölcséréskor gyakran látni, amint lehullott, erjedő gyümölcsök nedvét szívogatja. Első példányai májusban, magasabb területeken vagy hűvösebb években júniusban dél felöl vándorolnak be, majd az időjárástól függően egy vagy 33
két nemzedéke fejlődik ki. Az utolsó őszi napok beköszöntével ismét dél felé vándorol, nálunk csak ritkán telel át. A hernyók magányosan élnek, a csalán Csíkos medvelepke (Euplagia quadripunctaria) Nyugat-palearktikus faj, Magyarországon a Dunántúlon és a hegyvidékeken elterjedt és gyakori, az Alföldön már ritkább. Egyetlen nemzedéke július végétől szeptember elejéig repül. A lepke nappal is könnyen felzavarható, különféle virágokon nappal is táplálkozik. Hernyója ősszel, majd áttelelés után tavasszal apró növényeken él, egyes adatok szerint különböző cserjéken is. Egyenesszárnyúak Sisakos sáska (Acrida hungarica) Pontomediterrán-turkesztáni elterjedésű faunaelem. Magyarországon csak az erősen felmelegedő száraz gyepekben fordul elő, főként homoki kopár legelőkön, szikeseken, de előfordulhat finom szemcséjű, meszes kőzettörmeléken is. Az élőhelyeinek beszűkűlése miatt (pl. homokfásítás: erdei fenyő, akác telepítése) veszélyeztetett faj. Fogólábúak Imádkozó sáska (Mantis religiosa) Fő elterjedési területe a Földközi-tenger környéke, Közép-Európában szórványos. Nálunk a számára alkalmas helyeken gyakori. Európa déli részein elterjedt, Közép-Európában szórványos. Magyarország melegebb vidékein, napos száraz réteken, déli lejtőkön a növényzet között él. Zöld vagy barna színű, alakjának és testtartásának köszönhetően jól beleolvad környezetébe. Júniustól szeptemberig figyelhető meg jó kilátású pontokon, kórók csúcsán, amint elülső, módosult fogólábaival zsákmányra les. Ragadozó, főként apróbb rovarokkal táplálkozik. Nyár végén, ősszel párosodik, a nőstény petéit habos szerkezetű, szilárd, jellegzetes alakú tokban ragasztja kövekhez, növényekhez. Bogarak: Selymes futrinka (Carabus convexus ) Elterjedési területe a Pireneusoktól a Nyugat-Szibériai-alföldig húzódik, déli határát Olaszország, Görögország, Kis-Ázsia, Örményország képezi. Magyarországon a síkság, illetve domb- és hegyvidék erdeiben él. Bőrfutrinka (Carabus coriarius) A Pireneusi-félszigetet és Nagy-Britanniát kivéve egész Európában előfordul. Az Égei-tenger szigetein és Kis-Ázsia nyugati részén is honos. Hazánk legnagyobb futóbogárfaja. Igen széles tűrésű faj, mégis főképp erdőkben fordul elő, a száraz meleg karsztbokorerdőkben éppúgy, mint a zárt bükkösökben és az ártéri ligeterdőkben. Nálunk elsősorban a hegy- és dombvidéken él, de az Alföldön is megtalálható. Hártyás szárnyai visszafejlődtek, így nem képes repülni. Ragadozó, táplálékát csigák, hernyók, bogarak, földigiliszták képezik. Mezei futrinka (Carabus granulatus) Palearktikus elterjedésű, de Észak-Amerikába is behurcolták. Nedvességkedvelő faj, rendszerint síkvidéken, olykor domb és hegyvidéken is, víz közelében él. Hazánk folyó és patak menti ligeterdeiben, mocsár- és láperdeiben mindenütt előfordul, helyenként nagy tömegben. Megtalálható nedves réteken is. A Duna árterén a puhafaligetek jellemző Carabus-faja. A telet főleg laza fakéreg alatt tölti, nyáron általában az avarban található. Rokonaival ellentétben gyakran teljes szárnyú, röpképes példányai is akadnak. A szárnyas példányok aránya magasabb azokban a populációkban, amelyek az újonnan kialakuló ligeterdőket népesítik be. 34
Ligeti futrinka (Carabus nemoralis) Élőhelyeit a domb és hegyvidék erdei képezik, az alföldről hiányzik. Tipikus élőhelye a ligetes, melegkedvelő tölgyes, helyenként igen gyakori. Változó futrinka (Carabus scheidleri) Nevét változatos színezetéről kapta, amely általában sötétkék vagy sötét rézvörös, de lehet lila, kékeszöld vagy zöld is. Oldalszegélyei általában még élénkebb színűek. Nálunk a Dunántúlon, az Északi-középhegységben és a Duna-Tisza közén fordul elő, 8 hazai alfaját különítik el. Sík- és dombvidéken erdőkben, erdőszéleken, tisztásokon, nedves réteken egyaránt megtalálható, 800 méternél magasabbra nem hatol föl. Rezes futrinka (Carabus ulrichii) A sík, illetve hegy- és dombvidék lomberdeiben él. A hozzá hasonló ragyás futrinkától (Carabus cancellatus) abban különbözik, hogy szárnyfedőjének oldalszéle a csúcs előtt ép (nem kimetszett), a szárnyfedő első bordája a csúcsig fut, a lábak és a csáptövek mindig feketék. Keleti kékfutrinka (Carabus violaceus) Magyarországon a Dunától keletre fordul elő, a Dunántúlon a tőle külső bélyegekben alig különböző dunántúli kékfutrinka (Carabus germari) helyettesíti. Kis szarvasbogár (Dorcus parallelipipedus) Euroszibériai faj, Magyarországon gyakori. Elhalt lombos fák korhadó tuskójában, földön fekvő törzsében fejlődik. A kifejlett bogarak elsősorban zárt erdőkben élnek, de gyakran erdőszéleken, vágásokon, sőt gyümölcsösökben, kertekben is megtalálhatók. Nappal többnyire korhadó fákban, rönkök alatt rejtőznek, alkonyatkor aktívak. Szarvasbogár (Lucanus cervus) Európai faj, tőlünk északra és nyugatra nagyon ritka, illetve sok helyütt kipusztult. Magyarország tölgyeseiben elterjedt, de nagyobb számban csak az idősebb állományokban fordul elő. Pajorja elsősorban tölgyek elhalt, korhadó gyökerében, tuskójában, illetve a törzsek földközeli részében, 35 évig fejlődik. Az imágók május-júliusban jelennek meg, nappal tápnövényük törzsén és ágain tartózkodnak, a nedvező sérülésekből táplálkoznak, s itt nagyobb számban is összegyűlhetnek. Alkonyatkor rajzanak, hangosan zúgó repüléssel keresik párjukat. A hímek július végére elpusztulnak, a nőstények néha megérik az augusztus végét. Az elpusztult bogarak a fák tövénél találhatók. Egyes hazai tölgyeseinkben még erős állománya van, fennmaradásának alapja, hogy megfelelő idős tölgyesek legyenek, azokban elegendő korhadó, elhalt rönkkel és tuskóval, amelyekben a lárvák évekig tartó fejlődése zavartalanul végbemehet. Pézsmacincér (Aromia moschata) Palearktikus elterjedésű faj. Hazánkban főként az ártéri füzesekben él, de hegyvidéki kecskefüzesekben is találkozhatunk vele. Városokban is találkozhatunk vele, ott ahol öreg fűzfák nőnek. Általában a sérült részeket, vastagabb ágakat támadja meg. Fejlődése három éves. Eleinte az élő kéreg alatt rág, majd a fatestbe megy, ott is bábozódik. Rajzása június-júliusra esik. Az imágók általában tápnövényük törzsén, ágain mászkálnak, leginkább délután, alkonyatkor. Szívesen nyalogatják a kifolyó fanedvet, ritkábban virágokat is látogatnak. Nevét jellegzetes illatáról kapta, melyet a fenil-szalicilát (szalol) nevű vegyület okoz, ezt a bogár az utótorán nyíló mirigyekből választja ki. A szalolt a fűzfa leveléből, a táplálkozás során felvett anyagokból szintetizálja. Pókszabásúak Bikapók (Eresus kollari)
35
Nyílt, melegkedvelő társulásokban, elsősorban a középhegységeink déli kitettségű sziklagyepeiben, lejtősztyeppekben, valamint homokpusztákon fordul elő. A két ivar méretben és színezetben is jelentősen különbözik, a hímek fejtora koromfekete, potrohuk cinóbervörös négy fekete folttal, a kétszer akkora nőstények egyszínű feketék. A talajfelszín alatt kialakított, viszonylag sekély tárnákban él, melyet erőteljes szövedékkel bélel ki, bejáratát talajszemcsékkel, apró növényi részekkel álcázza. A sátorszerű, talajfelszínre ráterülő szövedék szolgál fogóhálóként amelybe az ott mozgó ízeltlábúak beleakadnak. Leginkább az őszi és tavaszi időszakban találkozhatunk vele, ilyenkor a feltűnő színezetű hímek nappal is kóborolnak a nőstények tárnáit keresve.
2.4. Táj- és kultúrtörténeti adottságok A tervezési területen a természetvédelmi kezelést befolyásoló kultúrtörténeti emlékek fordulnak elő.
2.5. Oktatás, kutatás A tervezési területen eddig jelentős szervezett kutatómunka nem folyt. Jelen dokumentáció készítését 2011-ben megelőzte egy nem teljes körű, de az addig rendelkezésre álló biotikai adatokat jelentősen kiegészítő felmérés.
2.6. Gazdálkodási jellemzők 2.6.1. Mezőgazdaság A földkönyvi adatok alapján a helyi jelentőségű védett területeken az alábbi kiterjedésű, a helyi jenetőségű védelem által érintett mezőgazdasági rendeltetésű területek vannak: Művelési ág szántó legelő rét
Terület (ha) 64,1770 9,1770 9,0891
A valós területhasználat ettől azonban jelentősen eltér. A gyümölcsösök jelentős része felhagyott, és bár termőkorú fák többfelé előfordulnak, láthatóan gondozott gyümölcsös csak kevés van, azok is a fennsík autóval jól megközelíthető részén. Művelt szántó jelenleg egyáltalán nincs, ahol gyepgazdálkodás folyik, az takarmányozási célú kaszáló vagy legelő. A jelenlegi és a tulajdoni lapokon szereplő művelési ágak közötti különbség a tulajdonviszonyok megváltozásával és a mezőgazdasági tevékenység jövedelmezőségének megváltozásában keresendő. Ehhez hozzájárult a helyi jelentőségű védett területté nyilvánítás, és egyes részeknek a Natura 2000-es hálózatba történő besorolás. Az egykori szántóterületek az Óbuda MGTSz kezelésében voltak, de már a múlt század nyolcvanas éveiben sem szántóként hanem legelőként használták. A növényzet átalakulása a természetes folyamatok során a cserjésedés irányába indult el, jelenleg egyértelműen gyep, helyenként – ha nem is hivatalosan bejegyezve – de záródása és kiterjedése alapján erdő. Mivel a kárpótlás során a területek egy része olyan tulajdonosokhoz került, akik a tulajdoni lapon szereplő „eredeti” művelési ágnak megfelelően, vagy szántó helyett kaszálóként, legelőként szándékonak a tulajdonukat használni, ez a konfliktusforrás mindaddig fennáll, amíg a bejegyzett művelés nem kerül összhangba a védett területen megengedettel, vagy a védettség olyan ingatlanokra is kiterjed, melyek újbóli művelésbe vonása nem eredményezné jelentős természeti értékek károsodását. Olyan ingatanok esetében, melyek részei a HUDI2003-es kódú, „Pilis és Visegrádi-hegység” nevű, jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési 36
területnek, a tulajdonosokat támogatás illeti meg, ha a védelmi céllal összhangban gazdálkodnak – ez jelentős konfliktuscsökkentő tényező lehet.
2.6.2. Erdőgazdálkodás A helyi védett területeken az alábbi erdőrészletek találhatók: Erdőrészlet 23/A, 23/CE, 23/TI 33/A, 33/B, 33 CE 15/A, 30/A
Elhelyezkedés Berdó utcától nyugatra (Kiserdő) Kevélyek felé eső sáv Duna-part, füzes
Az élőhely neve a 2.3.3. fejezetben Tölgyes akácos Tölgyes Fehér füzes galériaerdő
Az erdőrészletek a Pest Megyei Kormányhivatal Igazgatóság Pilisi-Visegrádi erdőtervezési körzetéhez tartoznak, az aktuális erdőtervezés ideje 2011. Az erdőrészletek jelenleg magán- , állami- és vegyes tulajdonban vannak (forrás: http://erdoterkep.mgszh.gov.hu). Az erdőrészletek faji összetételét e helyen nem ismételjük meg, a táblázatban utaltunk a 2.3.3. fejezetbeli előfordulásukra. Az erdőrészletek elhelyezkedése a 6.6 mellékletben látható.
2.6.3. Vadgazdálkodás A területen található vadak: őz, vaddisznó, mezei nyúl, fácán. A helyi védett területeken vadgazdálkodási létesítmény nincs. A szervezett vadászat valószínűleg a szomszédos Pomáz területére koncentrálódik, a két település határához közel, de a pomázi oldalon van magasles.
2.6.4. Halászat, horgászat A helyi jelentőségű védett területeken állandó víztestek nincsenek. A Szentendrei-Duna partja rendszeres horgászhely.
2.6.5. Ökoturizmus, üdülés és idegenforgalom, természetvédelmi oktatás és bemutatás A Duna partja mentén halad a Budapest és Szentendre között vezető kerékpárút. Ezen jelentős forgalom zajlik, melynek nagyobb részét kerékpárosok, kisebb részét gyalogos kirándulók adják. Budakalászon több lovarda található, melyek tereplovaglás kiinduló bázisai is. Mind a Duna mentén, mind a város főútjától nyugatra jelentős kiterjedésben hétvégi házas terület található. Ennek ellenére – országos összehasonlításban – a védett területekre behordott szemét mennyisége kicsinek mondható. A védett területeken tanösvény vagy hasonló célú bemutatóhely nincsen.
2.6.6. Ipar, bányászat A helyi jelentőségű védett területeken sem ipari, sem bányászati tevékenység nem folyik.
37
3. Természetvédelmi kezelési célkitűzések meghatározása 3.1. Természeti értékek, területek, tájak
A budakalászi helyi jelentőségű védett területek hegylábi löszterületek és a folyóparti galériaerdők maradványai. Védelmük célja: - Az eredeti élőhelytípusok maradványainak megőrzése, különös tekintettel a Duna-menti galériaerdőkre és a természetközeli löszgyepekre. - A területen talált védett fajok állományainak fenntartása. Ezek közül legfontosabbak a jelentős állományú nyári tőzikés élőhelyek és a szigetszerűen előforduló kosborok. Meg kell akadályozni inváziós fajok további térnyerését, melyek a természetközeli élőhelyek élővilágát veszélyeztetik. - A természetvédelmi kezelés eszközeként használva a löszgyepekben lehetőséget kell biztosítani hagyományos külterjes állattartás folytatására. 3.2. Tervezési területhez kapcsolódó tevékenységek Jelenlegi tudásunk és a kor lehetőségei mellett a gyepek fenntartására a legeltetés és a kaszálás alkalmazható. Budakalászon több lovarda is működik, a legeltetés többnyire villanypásztoros karámban történik. Karámokban lovak mellett szarvasmarhát is tartanak, a bokros területen egy kisebb kecskenyáj is megfigyelhető. A legeltetés előnye, hogy a legelés hatása (növényanyag fogyasztás és taposás) nem egyenletes, így fennmarad az élőhely mikromozaikossága, továbbá a gyepben élő állatvilág is kevésbé károsodik, mint gépi kaszálás esetén. Reálisan a környéken rendelkezésre álló faj- és fajtaválaszték határozza meg a legelő állatok körét. A legeltetéssel összehasonlítva, a kaszálás - különösen ha géppel történik és egyszerre nagy összefüggő területeket érint - az élőhelyet homogenizálja, mert mindent – leveleket, érőfélben levő magokat, különböző fejlettségű állatokat – egyszerre távolít el a területről. A kaszálás (beleértve a szárzúzást is) mellett szól, hogy a legelő állatok válogatnak, ezért meghagyják az elfásodó, szúrós, rossz ízű vagy kifejezetten mérgező fajokat, melyek tömeges felszaporodása kedvezőtlen lenne – ilyen folyamat például az erdők határának fokozatos kitolódása a gyepre, valamint fás állományok spontán felverődése a madarak és a szél által szállított magvak, termések által. Az erdőültetvényeken gyakorlati beavatkozásként évtizedekig csak a felszaporodó özönfajok eltávolítására vagy visszaszorítására lesz szükség. Az elérendő célokat veszélyeztető tényezőket az alábbi táblázatban foglaltuk össze: A korlátozó, veszélyeztető tényezők leírása Túllegeltetés vagy egységesen végzett gépi kaszálás Erdők spontán terjedése. Inváziós fajok térnyerése. Védett területek magánkézben vannak. Illegális területhasználat és szabadidős tevékenység
A veszélyeztetett értékekre gyakorolt hatása
A gyepek homogenizálódása, fajkészletének csökkenése. Értékes löszgyepek területének csökkenése. A védett fajok élőhelyeinek csökkenése. Gazdasági célok előtérbe helyezése. A felszín bolygatása, védendő értékek károsítása.
A korlátozó, veszélyeztető tényezők mérséklésének, ill. elhárításának módja Térben és időben mozaikos legeltetés és kaszálás alkalmazása. Az erdőszegélyek kaszálása, szárzúzása. Az inváziós fajok megjelenése után irtásuk vagy gyérítésük. Támogatási források felkutatása. Bejutás akadályozása, jogi lépések megtétele, felvilágosító munka.
38
4. Részletes természetvédelmi kezelési terv 4. 1. Természetvédelmi stratégiák -
Budakalász természetközeli élőhelyfoltjainak megőrzése, a területen élő (már ismert és még fel nem tárt) védett és fokozottan védett fajok állományainak megőrzése, a vízparti füzesek és a löszgyepi élőhelyek természetes és természetközeli állományaiban a gazdálkodás mellett a biológiai sokféleség hatékony fenntartása.
Ennek érdekében az alábbi, 4.2.-ben részletezett kötelezettséget, korlátozásokat és tilalmakat kell alkalmazni: - gyepfenntartás - özönfajok visszaszorítása - tisztítás - beavatkozás mellőzése
A védett területek hasznosítása a természetvédelmi kezelési előírásoknak megfelelően a védelem szempontjait szem előtt tartva valósulhat meg. A természetesség fenntartását vagy javítását úgy lehet elérni, hogy tekintetbe vesszük a természetes és az emberi hatásokat egyaránt. Mivel a tervezési terület mai képét alapvetően az emberi tevékenység alakította ki, a beavatkozások teljes mellőzése (azaz a terület magára hagyása) hosszú távon megváltoztatná a terület természeti képét (beerdősödne, a felverődő állományokban nagy arányban szerepelnének olyan tájidegen fafajok mint a fehér akác és a dió).
4.2. Részletes kezelési előírások A következőkben ismertetjük élőhely típusonként a hozzájuk köthető kezelési elveket, és utána helyrajzi számokhoz rendeljük az egyes kezelési előírásokat. Két előzetes megjegyzést teszünk.
Vannak közöttük olyanok, melyek jelen állapotban értelmetlennek tűnhetnek – mint pl. annak előírása hogy egy jelenlegi gyepből ki kell vágni bizonyos fa- vagy cserjefajokat – de a kezelési terv nem a jelenre hanem minimum 10 évre szól, és ki kell terjednie olyan feltételes esetekre is, amelyek ezen időtartam alatt előállhatnak. Ha egy előírás időponthoz kötődik - pl. kaszálások esetében – azt bizonyos mértékig rugalmasan kell értelmezni, hiszen az egyes évek időjárása jelen terv készülésekor előre nem látható módon változik. A természetben élő fajok termésérése a haszonnövények éréséhez hasonlóan nem mindig ugyanakkor következik be.
Dunamenti füzes Az inváziós fajoktól eltekintve az erdő természetességi állapota jó (sok a lábon álló és a talajon levő holt faanyag, a domborzat a terület kis méretéhez képest változatos, ezért sok az állatok számára életfeltételeket nyújtó mikroélőhely). Az erdőn átmenő túristaforgalom, a vízpart horgászok és pihenni vágyók általi használata a jelenlegi szinten nem károsítja az élővilágot. Az erdőből el kell távolítani a a víz által szállított, nem lebomló nagyobb szemétdarabokat. Az inváziós fajok közül jelenleg az alkörmös és az ártéri japánkeserűfű terjedésének megállítására látunk lehetőséget. A lábon álló elhalt fűz böhöncök közül csak azokat kell eltávolítani, melyek balesetet okozhatnak. A zöld- és ezüstjuhar jelentős mennyiségben van, de kiszorításukra kicsi az esély, mert a Duna
39
folyamatosa nagy mennyiségben teríti az ártérre terméseket. Az erdészeti műveleteknél a kezelőnek figyelemmel kell lenni az erdő füzes jellegének megtartására – ami Natura 2000-es jelölő élőhely is. Az évelő, föld alatti sarjakkal terjedő japánkeserűfű fajok visszaszorítására két módszer alkalmas. Az egyik a kimerítő kaszálás, melynek során legalább kéthetente megtörténik a kifejlődő leveles szárak levágása. A kaszálást a sarjtelep teljes eltűnéséig folytatni kell – ez lehet hogy több évig tartó folyamatot jelent. Nagy-Britanniában sikeresen alkalmaztak glifozát hatóanyagú gyomirtószert is a japánkeserűfű fajok ellen. Tekintettel arra, hogy a kiirtandó állományok élővíz közvetlen közelében vannak, a vegyszerezésre csak a kenéses technika alkalmazható. Vegyszer alkalmazása esetén a vegyszerezésre vonatkozó előírásokat be kell tartani. Az alkörmös elleni küzdelem egyszerűbb, a fiatal hajtások a földből kihúzhatók. Mivel érzékeny bőrűeknél allergiás reakciót válthat ki, kesztyűt kell használni. A beszakadt gyökérdarabokból a növény kihajthat, ezért a kihúzást évente 1-2 alkalommal meg kell ismételni. Patakparti füzesek Növényzetét jelenleg elsősorban természetes folyamatok alakítják. A vízhez kötött növények és állatok léte a patak vízhozamától függ, jelenlegi ismereteink szintjén ezeket nem tudjuk befolyásolni. A meder közvetlen körzetében a holt faanyagot meg kell tartani, mert fontos mikroélőhelyek. Az időlegesen kiszáradt szakaszokon ellenőrizni kell a mederbe történő illegális szemétlerakást (ebbe beleértve a házaknál keletkező szerves hulladékot is), és érvényt kell szerezni az ezt tiltó rendelkezésnek – a tevékenység ugyanis nem csak természetvédelmi szempontból káros. Erdők A cél a faállományban az őshonos, a területre jellemző fajok arányának növelése. A feketefenyő és az erdeifenyő tájidegen, magoncaik megjelennek a környező gyepekben, és termőhelyi adottságok sem indokolják jelenlétüket. Hasonló a helyzet az akáccal is, melynek állománya egy molyhos tölgyes-lejtősztyepp mozaik helyét foglalja el. A cél ezen fafajoknak az állományokbók történő fokozatos kiszorítása. A Holló-forrás feletti dombon van akácos állomány, ez természetvédelmi jellegű problémát nem magában az erdőtagban okoz, hanem a körülötte levő gyepterületeken, ahova az akác bejutott magjaiból fokozatosan egyre zártabb faállomány verődik fel. A 15/A, 30/A erdőrészletekben az öreg puhafa böhöncöket a területen meg kell hagyni, eltávolításukra csak balesetveszély esetében kerülhet sor. A lehullott és a víz által lerakott holtfát helyben kell hagyni elkorhadni. A 23/A, 23/B, 23/C, 32/A , 33/A, 33/B erdőrészletekben távlatilag törekedni kell a tájidegen fafajok fokozatos lecserélésére. A 23/CE és 23/TI erdőrészletek gyepterülete cserjésedik, a környező állományokból terjed a fás növényzet. Ezt a folyamatot a gyepben élő fajok védelme érdekében meg kell állítani, a felverődő fásszárú újulatot el kell távolítani. Kaszálók, legelők A terület meglévő természeti értékeit csak aktív kezeléssel lehet fenntartani. Jelenlegi tudásunk és a lehetőségek mellett a gyepek fenntartására a legeltetés és a kaszálás alkalmazható. A nyílt gyepterületeken természetvédelmi szempontból legelő állatként a ló és a szarvasmarha jöhet számításba, a cserjésedő területeken a fás növényeket fogyasztó kecske tartása előnyös. A legeltetés előnye, hogy a legelés hatása (növényanyag fogyasztás és taposás) nem egyenletes, így fennmarad az élőhely mikromozaikossága, továbbá a gyepben élő állatvilág is kevésbé károsodik, mint gépi kaszálás esetén. Szarvasmarha fajták közül legalkalmasabbak az extenzíven tartható húsmarhák. Reálisan a környéken rendelkezésre álló faj- és fajtaválaszték határozza meg a legelő állatok körét. A legeltetéssel összehasonlítva, a kaszálás - különösen ha géppel történik és egyszerre nagy összefüggő területeket érint - az élőhelyet homogenizálja, mert mindent – leveleket, érőfélben levő magokat, különböző fejlettségű állatokat – egyszerre távolít el a területről. A hagyományos kézi kaszálás időben elhúzódott, az is előfordult, hogy egyes részek egy évben kaszálatlanul maradtak. A 40
kaszálás (beleértve a szárzúzást is) mellett szól, hogy a legelő állatok válogatnak, ezért meghagyják az elfásodó, szúrós, rossz ízű vagy kifejezetten mérgező fajokat, melyek tömeges felszaporodása kedvezőtlen lenne – ilyen folyamat például az erdők határának fokozatos kitolódása a gyepre elsősorban az akác, galagonya, kökény felnövekedése által. „Relatív” előnye a kaszálásnak, hogy ha van a környéken alkalmas gépparkkal rendelkező gazdálkodó, a kaszálás könnyebben szervezhető, mint a legeltetés, utóbbinál nehezen oldható meg, hogy egy-egy időszak, vagy akár teljes év is kimaradjon, egy-egy őszi tisztító kaszálás elhagyása érdemi szervezést nem igényel. Fátlan élőhelyeken a filcesedő avar és a felverődő fásszárú növényzet eltávolításának egyik lehetséges módja a terület tavaszi égetése. Vannak arra utaló megfigyelések, hogy a kora tavasszal, megfelelő elővigyázatossággal végzett égetés a célját eléri, és ennek során sem a növény- sem az állatvilág nem károsodik jelentősen. Ennek ellenére a természetvédelmi szakma értékelése az égetéssel kapcsolatban nem egyértelmű. Ezért, amíg nem bizonyosodik be, hogy az égetésnek, mint természetvédelmi célú fenntartó kezelésnek nincs egyértelműen káros hatása, mindenképpen kerülendő, ha kaszálással vagy legeltetéssel ugyanaz a cél elérhető. A nyugati plató egyes területei az elmúlt 30-60 év területhasználata következtében erőteljesen becserjésedtek (vö. 2.3.2.), de a közelmúltbeli területhasználat miatt ebbe a típusba tartoznak (a múlt század közepe után szántóföldi gazdálkodás nem volt jellemző erre területre). Az erősen cserjésedett területeinek természetvédelmi szempontból történő megítélése kettős. A gyepben élő fajokra a cserjésedés negatív hatással jár, a megtelepedő fajok viszont táplálékforrásul, búvó-és fészkelőhelyül szolgálnak sok madárfajnak. Optimális egyensúlyi állapotot találni nem lehet mert ehhez olyan döntést kéne hozni, amihez nem áll rendelkezésünkre elegendő tudás. Például: nem eldönthető, hogy a védett fajok közül az ellentétes élőhelyi igényű tavaszi hérics vagy a mezei poszáta populációi részesüljenek előnyben. Ezért a faji sokféleség fenntartásának útja az, ha a természetes cserjésedés megállításával egy mozaikos élőhelyegyüttes jön létre. Ezen változatosság elérésének egyik eszköze a nyíltabb részek legeltetése és kaszálása, de beletartozik a becserjésedett gyümölcsösök és óparlagok cserjeborításának kivágással történő csökkentése. Nagyjából ez a mozaikosság áll fenn jelenleg is azáltal, hogy a tulajdonosok nem egységesen kezelik területeiket. Legeltetés: A nedvesebb gyepeken lovat, szarvasmarhát, a szárazakon juhot is lehet legeltetni. A legeltetést a túllegeltetés és a taposási károk elkerülésére 2-3 ha/számosállat sűrűséggel, száraz talajon lehet végezni, alkalmas hozam esetén sarjú is legeltethető. Szintén a túllegeltetés elkerülése érdekében a legeltetett területeket megfelelő gyakorisággal váltogatni kell. Kaszálás: Gépi kaszálás csak napközben, száraz, a gépek súlyát elbíró talajon történhet, a kaszálás a földfelszínt nem károsíthatja. A kaszálás során vadriasztó lánc használata kötelező. A kaszálást végző gép nem követhet olyan útvonalat, mely a kaszálandó területen spirálisan befelé tart. Az útvonalnak a menekülő állatokat kiszorítva, a tábla egyik oldalától a másik felé haladva, vagy belülről kifelé haladva kell végezni. A kaszálást lassan, 4-5 km/órás haladási sebességgel kell folytatni. A kaszálás során legalább 5 centiméteres tarlómagasságot kell hagyni. A kaszálást mozaikosan kell végezni, egy-egy időszakban a területen mindig kell maradni mintegy 5% kaszálatlan gyepterületnek. Ezek helyét évente változtatni célszerű. A kaszálás időpontja az időjárás és a védendő fajok kímélése érdekében június szeptember végéig változhat. Törekedni kell arra, hogy a tervezési terület egyes gyepterületeken a kaszálás időben minél inkább elhúzódva, szakaszosan történjen. A levágott és megszáradt növényi anyagot a kaszálást követő két héten, de legfeljebb egy hónapon belül a területről le kell hordani. 41
A cserjeirtást a vegetációs időszakon kívül kell végezni, a nyesedéket a területről el kell távolítani. További előírások: A gyepek égetése tilos. A területen ipari-, kommunális- és építési törmelék lerakása tilos, az esetlegesen odahordottat el kell szállíttatni. A gyepek műtrágyázása tilos. A védett területeken szántóföldek kialakítása csak kis parcellában, mezsgyék kialakításával történhet. Istállótrágya használata esetén a kiszórt trágyát tavasszal, a talaj száraz állapotában kell szétteríteni. A fennsíkon csak mezőgazdasági célokat szolgáló épületek létesíthetők, építési telkek nem alakíthatók ki. A helyi jeletőségű természetvédelmi területen lakóingatlan csak az önkormányzat jegyzője által, a kérelmező költségén elvégzett hatásvizsgálat alapján lehet. A Duna mentén a galériaerdőben építmény létesítése engedélyezhető. A védett területekre vezető forgalmas utakon a terület határán a védettséget jelző táblák helyezendők ki. A becserjésedett vagy erdősödő legelőkön a cserjeirtást kell végezni (téli időszakban), és az ismételt cserjésedést rendszeres kaszálással meg kell akadályozni. Fokozottan vonatkozik ez az özönfajokra (akác, bálványfa, zöld juhar). A részletes kezelési előírások az alábbi táblázatban találhatók: Azokat a ingatlanokat, melyek egymás közelében helyezkednek el, és ugyanaz a kezelési előírás vonatkozik rájuk, a könnyebb áttekinthetőség érdekében kötegelve szerepeltetjük. Továbbá, mivel az összes ingatlan Budakalász területén helyezkedik el, a hrsz megadásánál a településnevet nem ismételjük. hrsz./alrészlet 0105 nyugati tölgyes 0110 holló 0111/4, 10-34 patkó 0112/38-67 patkó 0120/2 plató 0120/25 c maradvány 0121 maradvány 0131/3-47 0133/1-2 0134/2 0137/7-8, 14-19 0139/7-60 017/11 0206/4, 7-8 0232/3 d,f , g, h 0232/4 0234 a 051/100, 107-110 058/8, 12-15, 28, 31-416 060 Barát-patak Majdán-patak Majdán-patak
Művelési ághoz kötött természet- védelmi kezelési előírás kódja N N GY GY N N N N N P GY GY N N
N GY N N N N
Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési előírás kódja Ö, SZ Ö Ö Ö
P, Ö P P P P Ö, SZ P Ö, SZ Ö, SZ Ö, SZ
SZ, Ö P P P
42
A fenti táblázatban szereplő metűkódok magyarázata (A rövid kifejtések a több helyen utalnak a táblázat feletti, részletes ismertetőre.) GY – gyepfenntartás Történhet kaszálással, legeltetéssel, a fenntebb említett előírások betartásával. A tevékenység részét képezi a felverődő cserjeállomány ritkítása. Táji léptékben kívánatos, ha a hektárosnál nagyobb gyepterületek között kezeletlen mezsgyék, cserjés sávok, bokorcsoportok megmaradnak. A táji változatosság megőrzése érdekében összefüggő egyéves szántóföldi monokultúrák nem alakíthatók ki. P – patakmeder fenntartása A patakok medrébe – még annak tartósan száraz állapotában sem – szabad kerti hulladékot, építési törmeléket, kommunális és egyéb hulladékot elhelyezni. Hasonlóképpen tilos a mederbe szennyvizet vezetni. A meder és a gátak rézsűjén csak a vízlevezetés biztosítása céljából szabad kaszálni, fákat kivágni. Azokon a területeken, melyek patakmederrel közvetlenül szomszédosak, a patakmenti fák alatt nem lehet rendszeresen kaszálni, a patakmenti növényzeti sávot érintetlenül kell hagyni. N – nincs beavatkozás Ez a „beavatkozás” típus azt jelenti, hogy az érintett területen lehet hagyni érvényesülni a természetes folyamatokat, a kezelési terv 10 év múlva esedékes felülvizsgálatáig nincs szükség beavatkozásra. Nádas állományok feltörése, égetése tilos. Ö – özönfajok visszaszorítása A lágyszárú fajok megtelepedésekor még viszonylag egyszerűen megakadályozható tömeges elterjedésük évenkénti többszöri kaszálással, esetenként a megjelenő tövek kihúzásával. Kiterjedtebb, időse állományok kiirtása csak évenkénti többszöri kaszálással is néhány évet vehet igénybe, amíg a növény földalatti tartalék tápanyagai kimerülnek. Ily módom viszont még az aranyvessző fajok is visszaszoríthatóak. A fásszárú özönfajok (fehér akác, zöld juhar, bálványfa, kihúzással csak 1-2 éves koráig irtható, az idősebb példányok eltávolításához ágvágó illetve fűrész szükséges. Legnehezebben a bálványfa irtható, ami erőteljes sarjképzésének tulajdonítható. Ha a fát kivágják, gyökérzetéből igen sok sarj tör elő, ezért megfelelő utókezelés nélkül kiirtása nem lehetséges. Az utókezelés lehet mechanikus és vegyszeres. A mechanikus utókezelés során az előtörő, még nem elfásodott sarjakat le kell vágni vagy lábbal letaposni, nagyobb felületű sarjtelep esetén ha van rá lehetőség, ráhajtott állatokkal le kell tapostatni. Ezt addig kell ismételni, ameddig a sarjképződés megszűnik. Természetvédelmi szempontból a vegyszeres irtás kerülendő, de előfordulhat hogy a mechanikus irtás nem vezet eredményre. Ezt csak megfelelő engedéllyel rendelkező szakember végezheti. A vegyszerrel történő irtásának legelfogadottabb időpontja az őszi lombhullást megelőző, de még fagymentes időszak, amikor a növényen belül intenzívebb a lombozat felől a gyökerek irányába tartó anyagáramlás. A bálványfa esetében ez különösen fontos, mert ha a szer nem jut el a legtávolabbi gyökérágakhoz, akkor a növény intenzív sarjadással válaszol a beavatkozásra. A bálványfa esetén alkalmazott szerek közül nem annyira a szabadforgalmú és széles spektrumú gyomirtószerek használatát javasolják (pl. Medallon), hanem a sokkal specifikusabb hatásmechanizmusú és vásárlásához engedélyköteles Banvel-t (vagy evvel ekvivalens hatóanyagú szereket). A kijuttatás módja függ a növény méretétől. Nagyobb faegyedek esetében (3-5 cm átmérőtől kezdve) leghatásosabb kezelés az injektálás, aminek során a törzsbe néhány darab 6-8-10 mm-nél nem vastagabb és mindössze 1-2 cm mély lyukat fúrnak és a szert abba injektálják. Az így keletkezett nyílást alkalmas anyaggal (kitt vagy kinyomópisztollyal kijuttatható szilikon) le kell zárni, hogy minél kevesebb szer párologhasson el és minél tovább hathasson a szer. 43
Alacsonyabb egyedek esetében a szer kijuttatható kenéssel a felső levelekre /vagy hajtáscsúcs környékére. Ez természetesen az első kezelések során a fiatalabb egyedekre, későbben pedig az utókezelések során a feltörekvő sarjakra használható módszer. Ebben az esetben tapadásfokozó és felszívódást elősegítő adalékanyagok használatára is szükség van. A kijuttatást nem szabad 20-25 foknál magasabb hőmérsékleten (a szer elgázosodásának veszélye) vagy szélben (elsodródás veszélye) végezni. A kezelések során a munka elvégzésének hatékonyabb ellenőrzése miatt szükséges a sarjkenéssel vagy pontpermetezéssel kijuttatott szerhez lassan lebomló és feltűnő színű festéket adagolni. Ugyancsak lehetséges a szilikonnal lezárt injektálásokat is feltűnő színnel lezárni. Mindenféle kezelés után igen fontos az utókezelések kivitelezése. Az első kezelések elvileg jó hatásfokkal elvégezhetők, azonban pár hét múlva megindulhat egyes egyedek regenerálódása, vagy a kezelt egyed túlélése vagy gyökérsarjak megjelenése formájában. Javasolt ezért az első kezelés után pár hónappal az utókezelések elvégzése, mégpedig legalább kétszeri alkalommal. SZ – szemét eltávolítása A felhalmozódott hulladékot el kell szállítani, újabbak lerakása tilos.
44
TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSI TERV BUDAKALÁSZ VÁROS HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEIRE
Tervkészítés időpontja: 2014. A terv időtartama: 2014-2024 Készítette az L-TEAM Bt.
45
1. -
2. -
TERMÉSZETVÉDELMI CÉLKITŰZÉSEK Meg kell őrizni az értékes galériaerdei, patakparti és löszgyepi élőhelyek természetes és természetközeli növénytársulásait és a terület biológiai sokféleségét. Fenn kell tartani élőhelyükön a védett kosborok és tőzikék tömegességét. Biztosítani kell a természetközeli gazdálkodási formák, elsősorban a legeltetés és a kaszálás lehetőségét a természetes és a féltermészetes gyepek fenntartására.
TERMÉSZETVÉDELMI STRATÉGIÁK A gyepterületek megőrzéséhez meg kell gátolni a spontán cserjésedést és erdősülést. A terület- és földhasználatot a természetvédelem érdekeinek megfelelően kell szabályozni. Az invázív fajok térnyerését meg kell akadályozni. Biztosítani kell a védett növényfajok magképzési lehetőségét a kaszált gyepekben.
3. TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSI MÓDOK, KORLÁTOZÁSOK ÉS TILALMAK A természetvédelmi kezelési tervben nem részletezett, vagy nem szabályozott kezelési előírásokat a területen az illetékes természetvédelmi hatóság (a továbbiakban: hatóság) egyedi államigazgatási eljárásban határozza meg.
3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak Élőhelyek kezelése, fenntartása -
A területen hagyományos extenzív gazdálkodást kell folytatni a gyepek fenntartása érdekében. A gyepekben meglévő és megjelenő invázív fásszárúakat maghozó állapotuk előtt ki kell vágni, a lágyszárúakat kaszálással kell visszaszorítani. Az alkörmössel borított foltokat évente legalább kétszer, virágzás előtt a foltok eltűnéséig kaszálni vagy szárzúzózni kell. Az ártéri japánkeserűfű sarjtelepeit a vegetációs periódusban kéthetente kaszálni kell.
Fajok védelme -
A gyepek kezelésekor figyelembe kell venni az ott élő fajok eltérő természetes életciklusait (költés, termésérlelés). Öreg, odvas fák kivágása csak költési időszakon kívül, célszerűen télen történhet.
Terület- és földhasználat - A területen szántóföldi növénytermesztés csak kis parcellákban engedélyezhető. - A területen etetők, szórók, sózók elhelyezése, vadföld létesítése és művelése tilos. - Hulladék elhelyezése a területen tilos.
46
3.2. Művelési ághoz, illetve földhasználati módhoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak Gyep (rét és legelő) művelési ágú területek kezelése -
-
A nem legeltetett gyepeket évente egyszer le kell kaszálni. Gépi kaszálás esetén vadriasztó lánc használata kötelező. Az egyszeri kaszálás időpontja az időjárásnak megfelelően változhat, időpontja július elejétől szeptember végéig terjedhet. A levágott növényi anyagot a kaszálást követő egy hónapon belül a területről le kell hordani. A kaszálásokat az állatfajok és az ősszel virágzó növények védelme érdekében évente változó helyeken, 5-10%-nyi területeket meghagyva sávosan vagy mozaikosan kell elvégezni. Megakadályozandó a réteken további fás állományok felnövekedése. A gyepek égetése, műtrágyázása és felülvetése tilos.
Erdők kezelése - Erdőgazdálkodás csak a fokozott természetvédelmi oltalomnak megfelelően, az elsődleges rendeltetés figyelembevételével, természetkímélő módon folytatható a területen. - A következő üzemterv elkészítésekor a természetvédelem szempontjait érvényesíteni kell.
47
6. Bibliográfia és mellékletek Bibliográfia http://natura.2000.hu/doc/14_2010_kvvm.pdf Budakalász Város Önkormányzatának Környezeti Fenntarthatósági Programja 2011: http://www.budakalasz.hu/data/cms643954/062_fent_program.doc Borhidi A., Sánta A. (szerk.) 1999: Vörös Könyv Magyarország növénytársulásairól. 1-2. A KÖM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 6., Budapest Borhidi A. 2003: Magyarország növénytársulásai. Akadémiai Kiadó, Budapest Bölöni J, Molnár Zs., Kun A. (szerk) 2012: Magyarország élőhelyei – ÁNÉR 2011. MTA ÖBKI, Vácrátót Fekete G., Varga Z. (szerk.) 2006: Magyarország tájainak növényzete és állatvilága. MTA Társadalomkutaó Központ, Budapest Fülöp Gy., Szilvácsku Zs. (szerk.) 2000: Természetkímélő módszerek a mezőgazdaságban. MMTE, Eger Haraszthy L. 2013: Értékőrző gazdálkodás Natura 2000 területeken. Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány, Csákvár Haraszthy L.(szerk.) 2014: Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon. Pro Vértes Közalapítvány, Csákvár Horváth, G. 1995: Visszatekintés a tavalyi Dunaszinkronra. Füzike 15. (1995. december) pp.: 9-11 Horváth, G. 1998: A Duna vízimadarai a '98-as hajózások tükrében (IV.-X.) Füzike 33. (1998. november) pp.: 3-9 Horváth, G. 1999: Összefoglaló a '99-es hajózások eredményeiről. Füzike 37. (1999. november) pp.: 5-14 Jassó J. 2011: A zsámbéki Nyakas-tető Szarmata vonulat déli nyúlványának botanikai értékei. Egyetemi szakdolgozat Kelelmen J. (szerk.) 1997: Irányelvek a füves területek természetvédelmi szempontú kezeléséhez. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest Keszthelyi I,. Csapody I., Halupa L. 1995: Irányelvek a természetvédelem alatt álló erdők kezelésére. KTM TVH, Budapest Mihály B., Botta-Dukát Z. (szerk.) 2004: Özönnövények. TermészetBúvár Alapítvány Kiadó, Budapest Marosi, S., Somogyi, S. 1990: Magyarország kistájainak katasztere I.-II. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest. Merisch I., Práger T., Ambrózy P., Hunker M., Dunkel Z. 2003: Magyarország éghajlati atlasza. Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest Selmeczi, K. Á. 1996: Összefoglaló a PKMK 1995/1996. vízimadár-szinkronjáról. Füzike 20. (1996. május) pp.: 3-5 Selmeczi, K. Á. 1997: A dunai vízimadár-szinkronokról (1996/'97). Füzike 28. (1997. augusztus) pp.: 6-13 Selmeczi, K. Á. 1998: A PKMK dunai vízimadár szinkronja (1997/98.) Füzike 31. (1998. május) pp.: 3-13 Selmeczi, K. Á. 1999: A PKMK dunai vízimadár szinkronjai (1998/99.) Füzike 35. (1999. május) pp.: 3-11Standovár T., R. Primack 2001: A természetvédelmi biológia alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Stefanovits P. 1956: Magyarország talajai. Akadémiai K. Stefanovits P., Szűcs L. 1969: Magyarország genetikai talajtérképe. Kartográfia 48
Viszló L., Karsa D. 2005: A kaszálás hatása a természeti értékekre. Pro Vértes Közalapítvány, Csákvár Viszló L. 2007: A természetkímélő kaszálás gyakorlata. Pro Vértes Közalapítvány, Csákvár
Térképek 6.1. A tervezési terület lehatárolását megjelenítő térkép 6.2. A tervezési terület művelési ágait megjelenítő térkép 6.3. A tervezési terület élőhelytípusait megjelenítő térkép 6.4. A tervezési területen kiemelt védelmet, természetvédelmi kezelést igénylő növényfajok elterjedését megjelenítő térkép 6.5. Országos és nemzetközi vonatkozású védett területekek bemutató térkép 6.6. A tervezési terület erdőtervezési körzeteit megjelenítő térkép 7. Fajlisták, élőhely leírások
49
6.1. melléklet A tervezési terület lehatárolását megjelenítő térkép. A képen kék foltok jelölik a helyi jelentőségű természetvédelmi területeket, a vörös vonal jelzi Budakalász közigazgatási határát.
6.2. melléklet Művelési ágak a tulajdoni lapok szerint. Kék –szántó, sárga – rét, világoszöld – legelő, sötétzöld – erdő, okker- kivett. 51
6.3a. melléklet A tervezési terület és környékének élőhelytípusait megjelenítő térkép
52
6.3b. melléklet A plató élőhelytípusait megjelenítő térkép 53
6.4. melléklet A tervezési területen kiemelt védelmet, természetvédelmi kezelést igénylő növényfajok elterjedését megjelenítő térkép 54
6.5 melléklet. Az országos jelentőségű védett területhez tartozó ingatlanok (fehér határvonallal és helyrajzi számmal) 55
6.6.1. melléklet A nyugati terület Natura 2000-es ingatlanjai (narancs határvonallal és helyrajzi számmal) 56
6.6.2. melléklet A nyugati terület bányától északra eső területének Natura 2000-es ingatlanjai 57
6.6.3. melléklet A nyugati terület bányától nyugatra eső területének Natura 2000-es ingatlanjai 58
6.6.4. melléklet A nyugati terület Pomázzal határos területének Natura 2000-es ingatlanjainak déli része 59
6.6.5. melléklet A nyugati terület Pomázzal határos területének Natura 2000-es ingatlanjainak északi része 60
6.6.6. melléklet Duna-parton levő Natura 2000-es ingatlanok 61
6.7. melléklet A tervezési terület erdőtervezési körzeteit megjelenítő térképek
A „Kiserdő” erdőrészletei
A Duna-parti ligeterdő erdőrészletei
62
6.6. melléklet A tervezési terület erdőtervezési körzeteit megjelenítő térképek (folytatás)
A „plató” nyugati részén levő tölgyes erdőrészletei
63
7a. melléklet A Budakalászról előkerült lepkefajok listája A táblázatban szereplő gyűjtő/megfigyelési helyek jelentése: E F/a F/b G H I Nappali lepkék Busalepkék Cigánylepke Erdei busalepke Kis busalepke Vesszős busalepke Fehérlepkék Citromlepke Fakó / Déli kéneslepke Káposztalepke Mustárlepke Répalepke Repcelepke Rezedalepke Pillangók Kardoslepke Boglárkalepkék Barna tűzlepke Ékes boglárka Ezüstkék boglárka Ezüstös boglárka Kis tűzlepke Közönséges boglárka Közönséges tűzlepke Nagy tűzlepke Szerecsenboglárka Tarkalepkék Atalanta lepke Bogáncslepke Kis gyöngyházlepke Kis színjátszólepke Közönséges gyöngyházlepke Málna-gyöngyházlepke Nagy gyöngyházlepke Nagy tarkalepke Nappali pávaszem Pókhálós lepke Zöldes gyöngyházlepke Szemeslepkék Erdei szemeslepke Fehéröves szemeslepke Fekete szemeslepke Kis szénalepke Közönséges ökörszemlepke Közönséges szénalepke
Füzes Kiserdő Kiserdő gyepje Patakvölgy Felhagyott gyümölcsös Plató E Hesperiidae Erynnis tages Ochlodes sylvanus Pyrgus malvae Hesperia comma Pieridae Goneptheryx rhamni Colias hyale / alfacariensis Pieris brassicae Leptidea sinapis Pieris rapae Pieris napi Pontia daplidice Papilionidae Iphiclides podalirius Lycaenidae Lycaena tityrus Cupido argiades Polyommatus coridon Plebeius argus Lycaena thersamon Polyommatus icarus Lycaena phleas Lycaena dispar Aricia agestis Nymphalidae Vanessa atalanta Vanessa cardui Boloria dia Apatura ilia Issoria lathonia Brenthis daphne Argynnis paphia Melitea phoebe Nymphalis io Arashnia levana Argynnis pandora Satyrinae Pararge aegeria Brientesia circe Minois dryas Coenonympha pamphilus Apanthophus hyperanthus Coenonympha glycerion
F/a
F/b
G
H
I
+ +
+ +
+
+ +
+
+ + +
+
+
+ +
+
+ +
+
+ + + + +
sok
+
+ +
+ +
+
+ +
+ +
+ + +
+
+ +
+
+
+
+
64
7a. melléklet A Budakalászról előkerült lepkefajok listája (folytatás) Nappali lepkék Nagy ökörszemlepke Sakktáblalepke
Maniola jurtina Melanargia galathea
Éjszakai lepkék Szövőlepkék Galagonyaszövő Málnaszövő Szenderek Kacsafarkú szender Pihésszövők Fehérsávos pihésszövő Őszi pihésszövő Rózsafoltos pihésszövő Araszolólepkék Avararaszoló Barna iszalagaraszoló Barna levélaraszoló Barna rétiaraszoló Barnasávos araszoló Bőrszínű araszoló Fakó iszalagaraszoló Galaj-tarkaaraszoló Gyakori apróaraszoló Gyöngyös apróaraszoló Gyűrűs pettyesaraszoló Hamuszínű csíkosaraszoló Holdas faaraszoló Kétpontos fehéraraszoló Kétvonalas sávosaraszoló Közönséges szürkearaszoló Közönséges tarkaaraszoló Mocsári pirosaraszoló Mocsári sávosaraszoló Nagy sávosaraszoló Négyfoltos holdasaraszoló Pettyes égeraraszoló Piroscsíkos csipkésaraszoló Rácsos rétiaraszoló Réti sávosaraszoló Salátazöld araszoló Sárga kökényaraszoló Sárga sávosaraszoló Szegélyes nyárfaaraszoló Szemcsés araszoló Tarka apróaraszoló Tarka fűzfaaraszoló Tollascsápú araszoló Törpearaszoló-fajok Üdezöld / Sárgászöld araszoló Púposszövők Csőrös púposszövő Kormos púposszövő
Lasiocampidae Trichiura crataegi Macrothylacia rubi Sphinghidae Macroglossum stellatarum Thyatiridae Habrosyne pyritoides Cymatophorima diluta Thyatira batis Geometridae Ectropis crepuscularia Horisme corticata? Ligdia adustata Ematurga atomaria Idaea degeneraria Heliomata glarearia Horisme tersata? Epirrhoe alternata Idaea dimidiata Idaea moniliata Cyclophora annularia Aplocera efformata Ascotis selenaria Lomographa bimaculata Camptogramma bilineata Macaria alternata? Xanthorhoe fluctuata Idaea muricata Idaea bisellata Idaea aversata Selenia tetralunaria Cabera exanthemata Timandra comae Chiasmia clathrata Scopula immorata Chloroclysta siterata Angerona prunaria Crocallis elinguaria Lomaspilis marginata Plagodis pulveraria Idaea rusticata Mesoleuca albiciliata Colotis pennaria Eupithecia spp. Chlorissa viridata / clorata Notodontidae Pterosoma palpina Gluphisia crenata
E +
F/a +
F/b + +
G +
H + +
I + +
E
F/a
F/b
G
H
I + +
+
+ +
+ +
+
+ +
+ + +
+
+ + +
+ +
+
+
+ + +
+ + + + + + +
+ +
+ + +
+ + + + + + + +
+ + +
+ + +
+ + +
+ +
+ +
65
7a. melléklet A Budakalászról előkerült lepkefajok listája (folytatás) Bagolylepkék Ametisztbagoly Bakszakállbagoly Barna vacakbagoly C-betűs fűbagoly Csúcsos nyárfabagoly Déli porcelánbagoly Éjszínű mázasbagoly Ezüstsávos mázasbagoly Fagyalbagoly Fahéjszínű bagoly Fakó bagoly Fakó sárgabagoly Fehér pamacsosszövő Fehérpettyes rétibagoly Fehérszegélyű fűbagoly Fekete csüdfűbagoly Feketés földibagoly Fűzfa-zöldbagoly Galagonyabagoly Galagonya-övesbagoly Gammabagoly Hamvas kertibagoly Hármasjegyű liliombagoly Háromszöges fűbagoly Holdacskás télibagoly Káposztabagoly Karcsú sárgafűbagoly Kénes sárgabagoly Kétfoltos szilbagoly Kis sárgafűbagoly Kis sárgaövesbagoly Kis tölgyfa-övesbagoly Kökény-övesbagoly Közönséges csüdfűbagoly Közönséges fabagoly Közönséges fésűsbagoly Közönséges lombbagoly Közönséges nappalibagoly Köztes sárgafűbagoly Kukorica-veteménybagoly, gyapottokbagoly Lappangó sárgafűbagoly Ligeti karcsúbagoly Madársóskabagoly Mogyoróbagoly Nagy dudvabagoly Nagy földibagoly Nagy sárgafűbagoly Nyári zöldbagoly Okkersárga őszibagoly Ormányos karcsúbagoly Őszi földibagoly Őszi fűbagoly Őszi kékesbagoly
Noctuidae Eucarta amethystiana Amphipyra tragopoginis Hoplodrina octogenaria Xestia c-nigrum Ipimorpha subtusa Dysgonia algira Protodeltote pygarga Deltote bankiana Craniophora ligustri Amphypyra pyramidea Thalpophila maturna Cirrhia ocellaris Meganola albula Mythimna albipuncta Ochropleura plecta Lygephila procax Euxoa nigricans Earias clorana Allophyes oxycanthae Catocala fulminea Autographa gamma Hada plebeja Episema tersa Xestia triangulum Eupsilia transversa Mamestra brassicae Epilecta linogrisea Tillacea sulphurago Meganephria bimaculosa Noctua comes Catocala nymphagoga Catocala promissa Catocala hymenaea Lygephila pastinum Lithopane ornitopus Tholera decimalis Cosmia trapezina Euclidia glyphica Noctua interposita Helicoverpa armigera Noctua janthe Herminia grisealis Mesogona acetosellae Colocasia coryli Apamea monoglypha Agrotis ipsilon Noctua pronuba Trachea atriplicis Agrochloa circellaris Hypena proboscidalis Agrotis vestigialis Metagnorisma depuncta Diloba caeruleocephala
E
+ + +
+ + + + +
F/a
F/b
G
+ + +
H
I + + +
+ + + + + +
+
+ + + + +
+ + +
+ +
+
+ + + + +
+ + + + + + + +
+
+ + + + +
+ +
+
+
+
+ + +
+ +
+ + +
+ + + + + +
+ + +
+ + +
66
7a. melléklet A Budakalászról előkerült lepkefajok listája (folytatás) E Őszi porfírbagoly Palakék csüdfűbagoly Pelyheslábú karcsúbagoly Piros övesbagoly Rezesszárnyú bagoly Rózsaszínű mázasbagoly Rozsdaszínű rétibagoly Rozsdaszínű vacakbagoly Sárgacsíkos karcsúbagoly Sárgás karcsúbagoly Sárgászöld zuzmóbagoly Selyemfényű bagoly Selymes lórombagoly Selymes vacakbagoly Sóska-szigonyosbagoly Sötét fésűsbagoly Sötét vacakbagoly Sötétaljú karcsúbagoly Szélessávú sárgafűbagoly Szilfa-lombbagoly Szurokbarna nyáribagoly Szürke lombbagoly Szürke őszibagoly Tarka fűbagoly Tölgyfa-lombbagoly Utánzó dudvabagoly Változékony fűbagoly Vetési földibagoly Vörös őszibagoly Zebrabagoly Zöld sztyepbagoly Zsírfényű bagoly Zuzmóbagoly Gyapjaslepkék Gyapjaslepke Medvelepkék Csíkos medvelepke Fehérpettyes álcsüngőlepke Füstös medvelepke Hamvas zuzmószövő Narancsszínű zuzmószövő Négypettyes zuzmószövő Sárga zuzmószövő Gyökérrágó-őslepkék Kis gyökérrágólepke Ablakosmolyok Gyakori ablakosmoly
Blepharita satura Lygephila craccae Zanclognatha lunalis? Catocala nupta Amphipyra berbera Elaphria venustula Mythimna ferrago Rusina ferruginea Tristales emortualis Paracolax tristalis Cryphia algae Polyphaenis sericata Rivula sericealis Parastichtis aspersa Acronicta rumicis Tholera cespitis Hoplodrina blanda Polypogon tentacularia Noctua fimbriata Cosmia diffinis Dypterigia scabriuscula Cosmia affinis Ammoconia caecimacula Xestia xanthographa Cosmia pyralina Mesapamea secalella? Xestia baja Agrotis segetum Conistra rubiginea Acontia trabealis Calamia tridens Amphipyra livida Laspeyria flexula Lymantridae Lymantria dispar Arctiidae Euplagia quadripunctaria Amata phegea Phragmatobia fuliginosa Pelosia muscerda Eilema lutarella Lithosia quadra Wittia sororcula Hepialidae Triodina sylvina Thyrididae Thyris fenestrella
F/a + +
F/b
G
H
I
+ + + +
+ + +
+ +
+ + +
+ +
+ + + +
+ +
+ +
+ + + +
+ + + + + + + + +
+
+ +
+
+ + + + +
+ + + +
+
+
+ +
67
7b. melléklet A Budakalászról előkerült bogárfajok listája A táblázatban szereplő gyűjtő/megfigyelési helyek jelentése: C E F/a F/b G H I
Omszk-tó Füzes Kiserdő Kiserdő gyepje Patakvölgy Felhagyott gyümölcsös Plató cserjése C
Futóbogárfélék Félbordás szélesfutó Busafutó Sokpontos tarfutó Selymes furtinka Bőrfutrinka Mezei futrinka Ligeti futrinka Változó futrinka Rezes futrinka Keleti kékfutrinka Parlagi homokfutrinka Szőrösszárnyú fémfutó Feketecombú fémfutó Komor gyászfutó Csíkbogárfélék Szegélyes orsócsíkbogár Csiborfélék Változékony csibor Dögbogárfélék Közönséges temetőbogár Bordás csigarabló Karimás dögbogár Holyvafélék Ékes holyva Egérszínű holyva Bűzös holyva Trágyatúró holyva Aranysújtásos holyva Szarvasbogárfélék Kis szarvasbogár Szarvasbogár
CARABOIDEA Carabidae Abax parallelepipedus Broscus cephalotes Calathus fuscipes Carabus convexus Carabus coriarius Carabus granulatus Carabus nemoralis Carabus scheidleri Carabus ulrichii Carabus violaceus Chlaenius nitidulus Cylindera germanica Harpalus affinis Harpalus distinguendus Oxypselaphus obscurus Pseudoophonus griseus Pseudoophonus rufipes Pterostichus melanarius Pterosticus niger Dytiscidae Ilybius fuliginosus HYDROPHILOIDEA Hydrophilidae Hydrobius fuscipes STAPHYLINOIDEA Silphidae Nicrophorus vespillo Phosphuga atrata Silpha carinata Staphylinidae Abemus chloropterus Ocypus mus Ocypus olens Platydrasus stercorarius Staphylinus ceasareus SCARABAEOIDEA Lucanidae Dorcus parallellepipedus Lucanus cervus
E
F/a
F/b
G
H
+
+
+ +
+
I
+ + +
+
+ + + +
+ +
+
+ +
+ + + + + + + +
+
+ + +
+
+
+ + +
+
+ + +
+ + +
+
+ + +
+
+ +
68
7b. melléklet A Budakalászról előkerült bogárfajok listája (folytatás) C Ganéjtúrófélék Bordás sárgacserebogár Aranyos virágbogár Sokpettyes virágbogár Rezes virágbogár Homoki kiscserebogár Lőcslábú galacsinhajtó Tavaszi álganéjtúró
Közönséges virágdíszbogár Iszapbogárfélék Iszapbogár-faj Tövisnyakúbogár-félék Vörösbarna tövisnyakúbogár Pattanóbogár-félék Egérszínű pattanó Rombusznyakú pattanó Talpas pattanó Szentjánosbogár-félék Nagy szentjánosbogár Szúfarkasfélék Szalagos méhészbogár Bibircsesbogárfélék Barnafüggős bibircsesbogár Álporvafélék Közönséges álporva Katicabogár-félék Harlekinkatica Hétpettyes katica Gyászbogárfélék Rőtlábú alkonybogár Réti gyapjasbogár Gyökérrágó gyászbogár Szerecsenbogár Komor alkonybogár Álormányosfélék Négyfoltos álormányos Álcincérfélék Karnióliai álcincér Cincérfélék Fehérgyűrűs bogáncscincér Szedercincér Pézsmacincér Rajzos virágcincér
Scarabaeidae Amphimallon solstitiale Cetonia aurata Oxythyrea funesta Potosia cuprea Serica brunnea Sisyphus schaefferi Trypocopris vernalis BUPRESTOIDEA Buprestidae Anthaxia fulgurans BYRRHOIDEA Heteroceridae Hetrocerus sp. ELATEROIDEA Eucnemidae Rhacopus sahlbergi Elateridae Agrypnus murinus Stenagostus rhombeus Synaptus filiformis Lampyridae Lampyris noctiluca CLEROIDEA Cleridae Trichodes apiarius Malachiidae Axinotarsus pulicarius CUCUJOIDEA Biphyllidae Diplocoelus fagi Cocinellidae Harmonia axyridis Cocinella septempunctata TENEBRIONOIDEA Tenebrionidae Hymenalia rufipes Lagria hirta Pedinus femoralis Podonta nigrita Prionychus melanarius Salpingidae Lissodema denticolle Oedemeridae Nacerdes carniolica CHRYSOMELOIDEA Cerambycidae Agapanthia villisoviridescens Anaesthesis testacea Aromia moschata Pachytodes erraticus
E
F/a
F/b
G
H
I
+
+ +
+ + +
+ + + +
+ +
+
+
+ + + + +
+ +
+ +
+
+ +
+
+ + +
+ +
+
+
+
+ +
+ +
69
7b. melléklet A Budakalászról előkerült bogárfajok listája (folytatás) C Levélbogárfélék Fűzfa-zsákhordóbogár Feketelábú hullóbogár Kis fészkesbogár Nagy fészkesbogár Közönséges lucernabogár Kék gyaloglevelész Zöld mentalevelész Ormányosbogár-félék Molyhos gyalogormányos Szálkás éjiormányos
Chrysomelidae Clytra laeviuscula Coptocephala rubicunda Cryptocephalus biguttatus Cryptocephalus hypochoeridis Cryptocephalus sericeus Gonioctena fornicata Timarcha goettingensis Chrysolina herbacea CURCULIONOIDEA Curculionidae Otiorrynchus raucus Trachyphloeus aristatus
E
F/a
F/b
G
+
+ +
H
I +
+ + + +
+ +
+
+ +
+
70
7c. melléklet A Budakalászon megfigyelt madárfajok listája A táblázatban szereplő gyűjtő/megfigyelési helyek jelentése: A B C D E F G H I
Balkáni gerle Barátcinege Barátposzáta Barátréce Barázdabillegető Búbosbanka Búbospacsirta Cigánycsuk Citromsármány Cserregő nádiposzáta Csicsörke Csilpcsalpfüzike Csörgő réce Csuszka Dankasirály Dolmányos varjú Egerészölyv Énekes nádiposzáta Énekes rigó Erdei pinty Erdei pityer Fácán Fekete harkály Feketerigó Fülemüle Fürj Füstifecske Házi rozsdafarkú Házi veréb Holló Kabasólyom Kakukk Kárókatona Karvaly karvalyposzáta Kék cinege
Streptopelia decaocto Parus palustris Sylvia atricapilla Aythya ferina Motacilla alba Upupa epops Galerida cristata Saxicola torquata Emberiza citrinella Acrocephalus scirpaceus Serinus serinus Phylloscopus collybita Anas crecca Sitta europaea Larus ridibundus Corvus corone cornix Buteo buteo Acrocephalus palustris Turdus philomelos Fringilla fringilla Anthus trivialis Phasianus colchicus Dryocopus martius Turdus merula Luscinia megarhynchos Coturnix coturnix Hirundo rustica Phoenicurus ochruros Passer domesticus Corvus corax Falco subbuteo Cuculus canorus Phalacrocorax carbo Accipiter nisus Sylvia nisoria Parus caeruleus
Lakott terület Agrárterület Omszk-tó Duna-part Füzes Kiserdő és gyepje Patakvölgy Felhagyott gyümölcsös Plató cserjése
A +
B +
C
D
E
F
G
H
I
+ + + +
+ +
+ + + +
+
+
+ + + + +
+ +
+ +
+
+ + + +
+ +
+ + +
+ + +
+ + + + + + + + + +
+ +
71
A Kis poszáta Meggyvágó Mezei pacsirta Mezei poszáta Mezei veréb Molnárfecske Nagy fakopáncs Ökörszem Örvös galamb Őszapó Parlagi galamb Parlagi pityer Sárgarigó Sarlósfecske Seregély Sordély Szajkó Szárcsa Szarka Széncinege Szürke gém Tengelic Tőkés réce Tövisszúró gébics Vadgerle Vetési varjú Vörös vércse Vörösbegy Zöldike
Sylvia curruca Coccothraustes coccothraustes Alauda arvensis Sylvia communis Passer montanus Delichon urbica Dendocopos major Troglodytes troglodytes Columba palumbus Aegithalos caudatus Columba livia f. domestica Anthus campestris Oriolus oriolus Apus apus Sturnus vulgaris Miliaria calandra Garrulus glandarius Fulica atra Pica pica Parus major Ardea cinerea Carduelis carduelis Anas platyrhynchos Lanius collurio Streptopelia turtur Corvus frugilegus Falco tinnunculus Erithacus rubecula Carduelis chloris
B
C
D
E +
F
G +
+
H +
+ +
+
+ +
+
I + + + +
+ + + + + + +
+ +
+
+ + +
+ + + +
+ +
+ + +
+ + +
+ + + +
+
Irodalmi adatok alapján (Horváth 1995, 1998, 1999, Selmeczi 1996-1999) a budakalászi Dunaszakaszon megfigyelték az alábbi fajokat: Bütykös hattyú Búbos vöcsök Kerceréce Kis bukó Kis vöcsök Kontyos réce Nagy bukó Réti sas Sárgalábú sirály Vetési lúd Viharsirály
Cygnus olor Podiceps cristatus Bucephala clangula Mergus albellus Podiceps ruficollis Aythya fuligula Mergus merganser Haliaeetus albicilla Larus cachinanns Anser fabalis Larus canus
72
7d. melléklet A Budakalászról előkerült puhatestű fajok listája Kagylók: Kagylók a Duna medréből kerültek elő. A kavicsos mederparton mindenhol nagy mennyiségben találhatók üres héjak, uralkodó közöttük a távol-keleti ázsiai aranykagyló. Alacsony vízálláskor a meder belsőbb részein viszonylag ép felszínű kagyló- és csigahéjakat is lehet találni, ami arra utal, hogy ezek a fajok jelenleg is élnek ezen a szakaszon, nem csak felvízi irányból hozza a héjakat a víz. ázsiai aranykagyló festőkagyló folyamkagyló tompa folyamkagyló vándorkagyló
Corbicula fluminea Unio pictorum Unio tumidus Unio crassus Dreissena polimorpha
Csigák: A táblázatban szereplő gyűjtő/megfigyelési helyek jelentése: D E F/a F/b G H I J
Duna-part Füzes Kiserdő Kiserdő gyepje Patakvölgy Felhagyott gyümölcsös Plató Majdán-patak D
átlátszó csiga berki csiga bokorcsiga bordás csiga sima csiga csavarcsiga csillogó csiga dombi csiga éles csiga erdei orsócsiga éti csiga folyamcsiga folyami bödöncsiga fülcsiga gombcsiga hegyes fiallócsiga jövevény hólyagcsiga karcsú borostyánkőcsiga karcsú mocsári csiga kascsiga kavicscsiga kerekszájú csiga kerti csiga kis csiga kórócsiga közönséges fiallócsiga közönséges vízicsiga
Oxychilus glaber Bradybaena fruticum Euomphalia strigella Vallonia costata Vallonia pulchella Ena obscura Oxychilus draparnaudi Aegopinella minor Planorbis planorbis Laciniaria biplicata Helix pomatia Esperiana/Fagotia acicularis Theodoxus fluviatilis Lymnaea auricularia Segmentina nitida Viviparus acerosus Physella acuta Oxyloma elegans Lymnaea palustris Eocunulus fulvus Lithoglyphus naticoides Valvata piscinalis Cepaea hortensis Bythinia leachi Helicella obvia Viviparus contectus Bithynia tentaculata
E + + +
F/a
+
F/b
H
I + +
J
+ + + +
+ + + + +
+ +
+
+
+
+ +
+ + + + + + +
+ + +
+ + +
+
+ + + +
+ +
73
D kúpos csiga márványos csiga nagy balogcsiga pannon csiga pelyhes csiga pocsolyacsiga ragyogó csiga ragyogó tűcsiga rajzos csiga redős csiga sima orsócsiga sokfogú csiga spanyol meztelencsiga szőrös csiga tányércsiga tejfehér csiga tonnacsiga pelyhes csiga vízicsiga vésett orsócsiga vörösínyű csiga zebracsiga
Zonitoides nitidus Helicigona arbustorum Aplexa hypnorum Cepaea vindobonensis Trichia hispida Lymnaea peregra Cochlicopa lubrica Cecilioides acicula Theodoxus danubialis Laciniaria plicata Cochlodina cerata Granaria frumentum Arion lusitanicus Perforatella rubiginosa Planorbarius corneus Monacha carthusiana Chondrula tridens Trichia hispida Anisus spirorbis Clausilia dubia Perforatella incarnata Zebrina detrita
E + +
F/a
+ +
+ +
F/b
H
I
+
+
J
+
+ +
+ +
+ + +
+ +
+ + + +
+ + + +
+ + +
+ + + + +
+ +
+
74
8. melléklet
A Majdán-patak vízi élővilága A patak a Csobánkától keletre fekvő, a térképeken Majdánnak nevezett területen ered. Elnevezése nem egyértelmű, egyes térképeken Majdán-patakként, másokon Barát-patakként jelölik, előfordul a Barát (Majdán)-patak elnevezés is. (A Dunába torkolló alsó szakasz neve egyes térképeken KisSing-patak. A megkérdezett helybeliek sem egységesen nevezték a patakot, mindkét nevet említették. Elbeszélésük szerint egy emberöltővel ezelőtt a patak vízhozama sokkal magasabb volt a jelenleginél. A 2010-es év az utóbbi 10-20 év átlagához képest szokatlanul csapadékos volt. Az OMSZ honlapján látható értékelés szerint az éves csapadékösszeg minden eddigi összeget magasan túlszárnyalt. Országos átlagban 2010-ben 959 mm csapadék hullott, mely több mint 130 mm-rel haladja meg az addigi rekordot, az 1940-es 824 mm-es éves hozamot. Ilyen csapadékos év jó közelítéssel 3 tízezred valószínűséggel fordul elő. Nem csoda, hogy az idősebb helybéliek örömmel látták a huzamosan vízzel telt medret. 2011 már nem volt ennyire csapadékos, nyár közepére a patak felső szakasza kiszáradt, majd követte az alsó szakasz is, csak a település belterületén levő mederben voltak hosszabb-rövidebb, inkább állóvíz jellegű szakaszok. A rendszeres kiszáradások következtében a patak élővilága szegényebb, mint a többé-kevésbé állandó vízhozammal rendelkezőké, hiszen a vízi fajok jelentős része nem tudja elviselni a tartós kiszáradást. Szerencsésnek nevezhető, hogy a patak felső szakaszán, Csobánka közigazgatási területén található egy mesterségesen kialakított téglalap alakú tó, melyben még a száraz időszakokban is van víz. Ebből a menedékből csapadékos időszakban a patak felső szakasz gyorsabban újra tud népesedni, mintha csak az alsó szakasz felől érkeznének az állatok. A patak lakóinak egy része olyan rovarok lárvája, mely vízben fejlődik. Ezek egy része tavasszal, más részük ősszel található a vízben, nyáron minden patak lárvaállománya szegényebb, mert a tavasziak már kifejlődtek és kirepültek, az őszi generáció pedig még nem került a vízbe. A vízben élő alacsonyabbrendű állatfajok vizsgálata a mederben levő fadarabok és kövek átvizsgálásával, továbbá kaparó- és merítőhálós mintavétellel történt, a gerincesek befogására rekesztőhálót alkalmaztunk.
A patakból gyűjtés a képen látható helyeken történt.
75
2011-ben a patak medréből az alábbi élőlények kerültek elő: Algák A meder 11-es úttól a Duna felé eső részén tavasszal nagy mennyiségben éltek csillárkamoszatok (Chara sp.). Nyárra ezek eltűntek, helyüket a szabad szemmel szintén látható, népiesen békanyálnak nevezett algák (Spyrogyra, Cladophora) foglalták el. Egy őszi, hídnál vett vízminta mikroszkópos vizsgálatakor a jelenleg a kékbaktériumok közé sorolt Oscillatoria faj mellett a Navicula, Cymbella, Synedra, Gyrosigma nemzetségekbe tartozó kovamoszatokat lehetett azonosítani. Hajtásos növények A patak vízzel borított medrében a következő fajok fordultak elő (itt nem szerepeltetjük azokat a növényeket, melyek szárazföldi fajok és csak a kiszáradt részeken telepedtek meg): vízi menta (Mentha aquatica), lómenta (Mentha longifolia), és a kettő hibridje a berki menta (Mentha x dumetorum), ágas békabuzogány (Sparganium erectum), virágkáka (Butomus umbellatus), vízi hídőr (Alisma plantago-aquatica), bodnározó gyékény (Typha latifolia), nád (Phragmites australis). Gerinctelen állatok A gerinctelen állatok egyes csoportjai, különösen a vízirovarok lárvái egyedfejlődési állapotukba nehezen határozhatóak, egyes csoportoknak hazai szakértője nincs is. A fajra meg nem határozott esetekben a legközelebbi rendszertani egység szintjéig történt az azonosítás. Férgek Laposférgek törzse gyászplanária (Planaria lugubris) – Planariidae családja A HÉV-nél éltek nagy példányszámban. Húrférgek törzse húrféreg faj (Gordius sp.) – Gordioidea rend A felső szakaszon és a HÉV-nél kerültek elő. Gyűrűsférgek törzse garatos pióca faj (Trocheta sp.) - Garatos piócák rendje A felső szakaszon és a HÉV-nél fordult elő. ormányos pióca faj -(ormányos piócák rendje nyolcszemű nadály (Erpobdella octoculata) -Garatos piócák rendje Mindkét csoport a temetőnél és a HÉV-nél került elő októberi mintából. Csigák nagy balogcsiga (Aplexa hypnorum): A temető alatti szakaszon mindenhol előfordult, de sehol sem gyakori. jövevény hólyagcsiga (Physella acuta): A felső szakaszon 1-2 példánya fordult elő, a torkolatnál tömeges, amikor van víz a mederben az iszapos szakaszon négyzet-deciméterenként 5-10 példány is található. vizicsiga (Anisus spirorbis): A temetőnél és az alatta levő szakaszokon fordult elő. 76
karcsú mocsári csiga (Lymnaea palustris): Üres héjakat a felső szakaszon is lehet találni, élő példányok a temető alatti szakaszon kerültek elő. fülcsiga (Lymnaea auricularia): A HÉV-nél és a hídnál fordult elő. Rákok közönséges víziászka (Asellus aquaticus) - édesvízi ászkák családja A patak minden szakaszán kötönséges, de sehol sem tömeges. kagylósrák faj - kagylósrákok osztálya A HÉV-nél fordult elő. kövi rák (Austropotamobius torrentium) A HÉV-nél és a hídnál fordul elő. A faj védett, eszmei értéke 10.000 Ft. Rovarok – kétszárnyúak lószúnyog faj – lószúnyogok családja A felső szakaszon és a vízáteresztőnél fordult elő. maláriaszúnyog faj (Anopheles sp.) - igazi vagy csípőszúnyogok családja A HÉV-nél fordult elő egy példánya. (A maláriaszúnyogok nemzetségében eddig 430 faj ismert, közülük csak 30-40 faj terjeszti a malária kórokozóját.) Rovarok – tegzesek A kifejlett tegzesek molylepkéhez hasonlító rovarok, lárváik vízben fejlődik, legtöbbjük az aljzaton található anyagokból zsákszerű búvóhelyet készít, amit magán visel mozgása közben. tegzes faj (Plectrocnemia conspersa) - pálcás tegzesek családja tegzes faj (Hydropsyche pellucidula) – szövőtegzesek családja A fenti két faj kis egyedszámmal a felső szakaszon fordult elő. tegzes faj - Goeridae család A HÉV-nél került elő. Rovarok – kérészek A kifejlett kérészek rövid életű, áttetsző szárnyú rovarok, lárváik vízben élnek. (Legismertebb képviselőjük a tiszavirág.) kérész faj (Cloeon sp.) - teleszkópszemű kérészek családja kérész faj - teleszkópszemű kérészek családja A HÉV-nél levő víztestben nagy példányszámmal élnek. kérész faj (Baetis sp.) - teleszkópszemű kérészek családja A felső részektől vízáteresztőig előfordulnak. Rovarok – vízifátyolkák Közönséges vízifátyolka (Sialis lutaria) - vízifátyolka-félék családja Néhány vízben élő lárva került elő a temetőnél és a vízáteresztőnél. Rovarok – szitakötők szitakötő faj - levéllábú szitakötők családja A vízáteresztőnél fordultak elő karcsú acsa faj – karcsú acsák családja A vízáteresztőnél fordultak elő laposhasú acsa faj - laposhasú acsák családja 77
légivadász faj – légivadászok családja A fenti két csoport képviselőinek lárvái nagy számban fordultak elő a HÉV-nél és a vízáteresztőnél. Rovarok – poloskák A poloskák közé tartozó fajok egy része esetében a kifejlett állatok is a vízhez kötődnek, benne, vagy a felszínen élnek. molnárka faj – molnárkák családja A HÉV-nél fordult elő. búvárpoloska faj – búvárpoloskák családja hanyattúszó poloska faj - hanyattúszó poloskák családja búvárpoloska faj (Sigara sp.) búvárpoloskák családja A fenti három csoport képviselői a vízáteresztőnél éltek. Rovarok – bogarak Recéshátú csíkbogár (Colymbates fuscus) – csíkbogarak családja A felső részeken és vízáteresztőnél egyaránt előkerültek példányai. víztaposó bogár faj - víztaposó bogarak családja A HÉV-nél került elő. Gerinces állatok Halak A Duna magas vízállásakor a patak torkolati szakasza néhány száz méteres szakaszon visszaduzzad. Ekkor a Dunában élő halak is felúszhatnak egy darabon, de nem képezik a patak szokásos halállományát. Azt a két fajt mutatjuk be, melyeket a patak középső szakaszán is sikerült kimutatni. tüskés pikó (Gasterosteus aculeatus): Nem őshonos halfaj, első példányát 1956-ben figyelték meg Magyarországon. Azóta a Duna vízrendszerében elszaporodott, a beömlő patakokban is megtalálható. A temetőtől a Dunáig terjedő szakaszon rajokban úsznak. ezüstkárász (Carassius gibelio): Az egész országban elterjedt, nagy tűrőképességű halfaj, ami jól tűri a víz alacsony oxigéntartalmát is. A temetőtől a Dunáig terjedő szakaszon csapatosan él.
Kétéltűek zöld békák: Jelenleg a kecskebéka fajcsoport rendszertana bizonytalan. Régebben külön fajnak tartották a kecskebékát (Rana esculenta) a tavi békát (Rana ridibunda) és a kis tavibékát (Rana lessonae). (Egyes rendszerek ezeket a békákat a Pelophylax nemzetségbe sorolják). DNS vizsgálatok alapján jelenleg úgy tartják hogy a kecskebéka a két utóbbi faj természetes hibridje. Úgy lehet tekinteni, hogy egy olyan fajcsoportról van szó melynek szélső elemei a tavi- és a kis tavibéka, közöttük folyamatos a génáramlás, és a közöttük levő átmeneti alakokat hívják kecskebékának. Pontos rendszertani azonosítás nélkül is mindegyikük védett, bármelyikük eszmei értéke 2.000 Ft. A patak alsó, mesterséges mederben levő szakaszán mindenhol nagy példányszámmal előfordulnak, a kifejlett példányok is a vízhez kötődnek. erdei béka (Rana dalmatina): A felső szakaszon fordul elő. Csak az ebihalak élnek vízben, a kifejlett békák a környékbeli erdőkben tartózkodnak. 78
Hüllők kockás sikló (Natrix tessellata): A zöld békákhoz hasonlóan – melyek egyik táplálékbázisát képezik – a patak alsó szakszán fordul elő, egy százméteres szakaszon akár több példány is. Részben a parton pihen, de gyakori hogy órákra a víz alá merülve les áldozatára. Mérge nincs, az emberre veszélytelen. Védett, eszmei értéke 10.000 Ft mocsári teknős (Emys orbicularis): Egyetlen példányát sikerült megfigyelni, a 11-es úttól felvízi irányban mintegy 100 méterre. Védett, eszmei értéke 50.000 Ft.
79
rekesztőhálós gyűjtés a HÉV-nél
merítőhálós gyűjtés a torkolatnál
kifogott kockás sikló
kifogott tüskés pikó csapat
a hídnál fogott kövi rák
Közönséges víziászka
a HÉV nevű gyűjtési hely
a felső szakaszon levő mesterséges tározó
80
BUDAKALÁSZ
EGYEDI TÁJÉRTÉKEK KATASZTERE
2011. szeptember
BUDAKALÁSZ EGYEDI TÁJÉRTÉKEK KATASZTERE A felmérést és a katasztert készítette: Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kar Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék
Dr. Csemez Attila egyetemi tanár, Dr. Sallay Ágnes egyetemi docens Nagy Gyöngyi okl. tájépítészmérnök
Megbízó: Budakalász Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal
Budapest, 2011. szeptember 2
TELEPÜLÉSI ÖSSZESÍTİ AZ ADATLAPOK SORRENDJÉBEN Bk-01 Bk-02 Bk-03 Bk-04 Bk-05 Bk-06 Bk-07 Bk-08 Bk-09 Bk-10 Bk-11 Bk-12 Bk-13 Bk-14 Bk-15
Bk-16 Bk-17 Bk-18 Bk-19 Bk-20 Bk-21 Bk-22 Bk-23 Bk-24 Bk-25 Bk-26 Bk-27 Bk-28 Bk-29 Bk-30 Bk-31 Bk-32
•
Majdán-patak menti galéria erdısáv Budai úti feszület Milleniumi emlékmő Vasút sori fasor Kıbányai út fasor Harangláb Idıs hárs Határárok Homoktövis telepítés* Kálvária Magyar ucai kereskes, ásott kút Iskola utcai kerekes, ásott kút* Nyomókutas ásott kút* Damjanich utcai kerekes, ásott kút Milleniumi emlékmő (a korábbi kataszterben tévesen ’48-as emlékmő néven szerepel) Petıfi téri kıhíd Iskola utcai kıhíd Iskola utcai kıhíd 2. Szent István telepi kıkereszt Ady utcai kıkereszt Budai út kıkereszt Borostyánnal futatott terméskı kerítés Kukorica góré Kulin villa Polgári villa 1. Polgári villa 2. Polgári nyaraló Kıbányai út kúria Szerb parókia Szaváry ház* Ruzicska kastély Nagypolgári villa
Bk-33 Bk-34 Bk-35 Bk-36 Bk-37 Bk-38 Bk-39 Bk-40 Bk-41 Bk-42 Bk-43 Bk-44 Bk-45 Bk-46 Bk-47 Bk-48 Bk-49 Bk-50 Bk-51 Bk-52 Bk-53 Bk-54 Bk-55 Bk-56 Bk-57 Bk-58 Bk-59 Bk-60 Bk-61 Bk-62 Bk-63
Öntöttvas nyomókút* Kıbányai úti pincesor Kálvária utcai pincesor Katolikus temetı Szent István szobor Szerb temetı Jellegzetes utcakép Táncsics Mihály utca Templomkert Német kitelepítettek emlékköve Damjanich utcai szerb kereszt Idıs vadgesztenyefa Szerb kereszt Polgármesteri Hivatal épülete I. és II. világháború áldozatainak emlékmőve Körmeneti kápolna Madonna szoborral Holokauszt emléktábla Klebelsberg Kunó szobra Trianoni emlékmő Kahl am Main emlékkı Közös 1848-as, I. és II. világháborús emlékmő és 1956-os kopjafa Szent István telepi HÉV megálló épülete Szerb templom Kalász suli Sváb tájház Református templom Faluház Szent István templom Útmenti kereszt Kitelepítési emlékmő, Mária szobor Damjanich J. emléktábla Kerekes kút
Bk-64 Bk-65 Bk-66 Bk-67 Bk-68 Bk-69 Bk-70 Bk-71 Bk-72 Bk-73 Bk-74 Bk-75 Bk-76 Bk-77 Bk-78 Bk-79 Bk-80 Bk-81 Bk-82 Bk-83 Bk-84 Bk-85 Bk-86 Bk-87 Bk-88
Temetı Kıkút Kút Ezüst-hegyi egykori római kıfejtı Kilátóhely az Ezüst-hegyrıl Pojana-dülı Budakalászi Mészkıbánya nyugati pereme Kilátóhely a Mészkıbánya melletti szántóról Kilátóhely a Calogány utca végén „Sarkantyú” (parti eróziót akadályozó keresztirányú kırakat) Kerékpárút/sétány ártéri erdın átvezetı szakasza Lupa-Csárda Kavicsbánya tó déli rész Megyeri-híd hídfıje Lupa-sziget Duna-parti galériaerdı „Panoráma” út (Gerinc út) Platán allé a Lupa-szigeten Vadgesztenye kettıs fasor a Lupaszigeten Víztorony a Lupa-szigeten Kozma Lajos tervezte nyaraló a Lupaszigeten Ivóvíz kútsor a Duna-parton Felhagyott kıbánya az Ezüst-Kevélyen Nagy-Kevély – az egykori kilátó alapjaival Kevély-Nyereg, az egykori turistaház (Stromfeld Aurél turistaház) helye
A 2002-2003-as felmérés óta megszőnt tájérték 3
TELEPÜLÉSI ÖSSZESÍTİ TÍPUSONKÉNT CSOPORTOSÍTVA TELEPÜLÉSSEL KAPCSOLATOS
TERMÉSZETI
Bk-44 Bk-45
Bk-01 Bk-04 Bk-05 Bk-08 Bk-67 Bk-70 Bk-74 Bk-78 Bk-79 Bk-86
Szerb kereszt Polgármesteri Hivatal épülete
TÁJKÉPI Bk-68 Bk-71 Bk-72 Bk-77 Bk-80 Bk-87
Kilátóhely az Ezüst-hegyrıl Kilátóhely a Mészkıbánya melletti szántóról Kilátóhely a Csalogány utca végén Megyeri-híd hídfıje „Panoráma” út (Gerinc út) Nagy-Kevély – az egykori kilátó alapjaival
Majdán-patak menti galéria erdısáv Vasút sori fasor Kıbányai út fasor Határárok Ezüst-hegyi egykori római kıfejtı Budakalászi Mészkıbánya nyugati pereme Kerékpárút/sétány ártéri erdın átvezetı szakasza Lupa-sziget Duna-parti galériaerdı Felhagyott kıbánya az Ezüst-Kevélyen
KULTÚRTÖRTÉNETI Településsel kapcsolatos o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o o
Bk-02 Bk-06 Bk-07 Bk-10 Bk-19 Bk-20 Bk-21 Bk-22 Bk-24 Bk-25 Bk-26 Bk-27 Bk-28 Bk-29 Bk-31 Bk-32 Bk-36 Bk-38 Bk-39 Bk-40 Bk-43 Bk-47 Bk-54 Bk-55 Bk-56 Bk-57 Bk-58 Bk-59 Bk-60 Bk-64 Bk-81 Bk-82 Bk-84
Budai úti feszület Harangláb Idıs hárs Kálvária Szent István telepi kıkereszt Ady utcai kıkereszt Budai út kıkereszt Borostyánnal futatott terméskı kerítés Kulin villa Polgári villa 1. Polgári villa 2. Polgári nyaraló Kıbányai út kúria Szerb parókia Ruzicska kastély Nagypolgári villa Katolikus temetı Szerb temetı Jellegzetes utcakép Táncsics Mihály utca Templomkert Idıs vadgesztenyefa Körmeneti kápolna Madonna szoborral Szerb templom Kalász suli Sváb tájház Református templom Faluház Szent István templom Útmenti kereszt Temetı Platán allé a Lupa-szigeten Vadgesztenye kettısfasor a Lupa-szigeten Kozma Lajos tervezte nyaraló a Lupa-szigeten
Egyéb emberi tevékenységhez, eseményhez kapcsolódó o o o o o o o o o o o o o o
Bk-03 Bk-15 Bk-37 Bk-41 Bk-46 Bk-48 Bk-49 Bk-50 Bk-51 Bk-52 Bk-61 Bk-62 Bk-75 Bk-88
Milleniumi emlékmő Milleniumi emlékmő (a korábbi kataszterben tévesen ’48-as emlékmő néven szerepel) Szent István szobor Német kitelepítettek emlékköve I. és II. világháború áldozatainak emlékmőve Holokauszt emléktábla Klebelsberg Kunó szobra Trianoni emlékmő Kahl am Main emlékkı Közös 1848-as, I. és II. világháborús emlékmő és 1956-os kopjafa Kitelepítési emlékmő, Mária szobor Damjanich J. emléktábla Lupa-csárda Kevély-Nyereg, az egykori turistaház (Stromfeld Aurél turistaház) helye
Termeléssel kapcsolatos o o o o o o o o o o o o o
Bk-11 Bk-14 Bk-23 Bk-34 Bk-35 Bk-63 Bk-65 Bk-66 Bk-69 Bk-73 Bk-76 Bk-83 Bk-85
Magyar ucai kerekes, ásott kút Damjanich utcai kerekes, ásott kút Kukorica góré Kıbányai úti pincesor Kálvária utcai pincesor Kerekes kút Kıkút Kút Pojana-dőlı „Sarkantyú” (parti eróziót akadályozó keresztirányú kırakat) Kavicsbánya tó déli rész Víztorony a Lupa-szigeten Ivóvíz kútsor a Duna-parton
Közlekedéssel, szállítással kapcsolatos o o o o
Bk-16 Bk-17 Bk-18 Bk-53
Petıfi téri kıhíd Iskola utcai kıhíd Iskola utcai kıhíd 2. Szent István telepi HÉV megálló épülete
4
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-01
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Majdán-patak menti galéria erdısáv
Fı típus
Természeti
Típus(ok)
Biológiai
Alaptípus(ok)
Növényegyed, növénycsoport
Fajta (fajták)
Facsoport, fasor
Pontos helyszín
Klisovác út mentén
Helyrajzi szám Fıbb jellemzık
X: Y: A tájképet meghatározó természetes, patakmenti vegetáció, mely ökológiai folyosóként szolgál a településen. EOV-koordináták
Kor/Keletkezés idıpontja
Kb 60 év
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
Patakrendezési munkák
Szükséges intézkedés
Karbantartás, gyomfajok írtása
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus 11.
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
5
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-02
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Budai úti feszület
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Településsel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Kultikus, szakrális építmény, alkotás, helyszín
Fajta (fajták)
Kereszt, feszület
Pontos helyszín
Budai út 45 elıtt
Helyrajzi szám
2283
Fıbb jellemzık
X: 47.61784766 Y: 19.05004084 Kı alapzaton álló kıoszlop rajta kovácsoltvas feszület. A feszületet alacsony kovácsoltvas kerítés veszi körül, két kb 50 cm magas spirálisan faragott kıoszlop kerékvetı. A feszületen és a talapzatán felirat nem olvasható. EOV-koordináták
Kor/Keletkezés idıpontja
XIX. sz. vége
Állapot
Jó állapotú
Veszélyeztetettség
nincs
Szükséges intézkedés
Karbantartás,
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus.
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
6
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-3
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Milleniumi emlékmő
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Egyéb emberi tevékenységhez, eseményhez kapcsolódó
Alaptípus(ok)
Történelmi vagy kulturális eseménnyel, illetve jelentıs személlyel kapcsolatos egyedi tájérték
Fajta (fajták)
Emlékmő, emlékszobor, emlékoszlop, emléktábla
Pontos helyszín Helyrajzi szám
Fıbb jellemzık
Kıbányai utca (Lövéte tér), A Barát-patak bal partján, a katolikus temetı bejáratával szemben áll X: 47.62108389 594 EOV-koordináták Y: 19.04409170 Hármas tagozódású, tégla és terméskı vegyes építéső emlékmő, közepén kereszttel. Rajta felirat: 'Hiszem a testnek föltámadását és az örök életet. Ámen. İseidnek szent hitéhez, nemzetséged gyökeréhez, ember hőtlen ne légy soha.' (Külön, talajszínten elhelyezett vésett emléktábla.)
Kor/Keletkezés idıpontja
2000
Állapot
Jó, újszerő
Veszélyeztetettség
nincs
Szükséges intézkedés
Állagmegóvás, környezet rendben tartása
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter, szoborlap.hu
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
7
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-04
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Vasút sori fasor
Fı típus
Természeti
Típus(ok)
Biológiai
Alaptípus(ok)
Növényegyed, növénycsoport
Fajta (fajták)
Facsoport, fasor
Pontos helyszín
Vasút sor, töltés mellett
Helyrajzi szám
1757/2 út (1236/9 vasúti páyatest)
Fıbb jellemzık
HÉV vonal mellé telepített hársafasor
Kor/Keletkezés idıpontja
1940-es évek
Állapot
Idısödı, de jó állapotú fasor
EOV-koordináták
X: Y:
Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés
Szakaszerő koronaalakítás, felújítás, légvezeték melletti balesetveszély elhárítása
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
8
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-05
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Kıbányai út fasor
Fı típus
Természeti
Típus(ok)
Biológiai
Alaptípus(ok)
Növényegyed, növénycsoport
Fajta (fajták)
Facsoport, fasor
Pontos helyszín
Kıbányai út
Helyrajzi szám
594
X: 47.62116344 Y: 19.03759003 8 db idıs szomorúfőz egyed a patak partján. A tájképét erısen befolyásolják az adott partszakaszon
Fıbb jellemzık
EOV-koordináták
Kor/Keletkezés idıpontja
1930-as évek
Állapot
Idısödı, de jó állapotú egyedek.
Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés
Szakszerő koronaalakítás, idıs egyedek különleges védelme
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH
PH
…………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
…………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
9
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-06
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Harangláb
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Településsel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Kultikus, szakrális építmény, alkotás, helyszín
Fajta (fajták)
Harangláb
Pontos helyszín
Martinovics u. Széchenyi u. sarok, templomkertben
Helyrajzi szám
873
Fıbb jellemzık
X: 47.63091789 Y: 19.05134976 Beton talapzaton álló fém tartószerkezet, a harang hiányzik. (a korábbi felmérés idején még a helyén volt a harang)
Kor/Keletkezés idıpontja
1931
Állapot
Erısen korrodált
EOV-koordináták
Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés
Helyreállítás, harang visszahelyezése
Tulajdonos
Rk egyházközség
Kezelı
Rk egyházközség
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus 11.
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
10
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-07
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Idıs hárs
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Településsel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Zöldfelületi létesítmény, objektum
Fajta (fajták)
Faegyed, jelesfa
Pontos helyszín
Jungle diszkó udvarában
Helyrajzi szám
604/1
Fıbb jellemzık
Kiemelkedıen nagy koronamérettel rendelkezı idıs hársfa
Kor/Keletkezés idıpontja
1930-as évek
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés
Védelem, fokozatos szakszerő megújítás
Tulajdonos
Promanta Kft
Kezelı
Promanta Kft
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
2002-2002-as egyedi tájérték kataszter
EOV-koordináták
X: 47.62302191 Y: 19.04485345
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
11
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-08
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
határárok
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Településsel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Birtokjel, határjel
Fajta (fajták)
Határdomb, határhalom
Pontos helyszín
Szentistvántelep határában
Helyrajzi szám Fıbb jellemzık
X: 47.6336002 Y: 19.0573096 A tájképet meghatározó természetes, patakmenti vegetáció, mely ökológiai folyosóként szolgál a településen. EOV-koordináták
Kor/Keletkezés idıpontja
Kb 60 év
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
Patakrendezési munkák
Szükséges intézkedés
Karbantartás, gyomfajok írtása
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus 11.
Adatforrás(ok)
2002-2002-as egyedi tájérték kataszter
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
12
A TÁJÉRTÉK MEGSZŐNT A D A T L A P Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-09
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Homoktövis telepítés
EOV-koordináták
X: Y:
Fı típus Típus(ok)
NINCS MEGJELENÍTHETİ FOTÓ
Alaptípus(ok) Fajta (fajták) Pontos helyszín Helyrajzi szám Fıbb jellemzık Kor/Keletkezés idıpontja Állapot Veszélyeztetettség
A TÁJÉRTÉK MEGSZŐNT
Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı
NINCS MEGJELENÍTHETİ TÉRKÉP
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
13
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-10
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Kálvária
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Településsel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Kultikus, szakrális építmény, alkotás, helyszín
Fajta (fajták)
Kálvária, kálváriadomb
Pontos helyszín
Kálvária domb
Helyrajzi szám
Fıbb jellemzık
X: 47.617533 Y: 19.047536 A település felett, terméskı talapzaton álló, terméskıbıl faragott 3 db e mes, meszelt kıkereszt. A középsı kereszten Krisztus szoborral. Környezete gyeppel borított, idıszakosan kaszált. Alatta a domboldalban kolostor alapfalai valószínősíthetık. 2431
EOV-koordináták
Kor/Keletkezés idıpontja
1865
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
nincs
Szükséges intézkedés
Karbantartás, a könnyebb odajutás érdekében az utat kitáblázni javasolt. Esetlegesen pihenıhely kialakítása.
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter, szoborlap.hu
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
14
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-11
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Magyar utcai kerekes, ásott kút
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Termeléssel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Vízhasználattal, vízgazdálkodással kapcsolatos egyedi tájérték
Fajta (fajták)
Kút
Pontos helyszín
Magyar utca
Helyrajzi szám
126
Fıbb jellemzık
X: 47.61654046 Y: 19.04331654 Eredetileg terméskı falazatú kerekeskút, melyet az 1960-as években átépítettek beton kútgyőrővel. A kút felett farácsozatú kútház látható. A korábban ott álló beton vízfogadó medence eltőnt. EOV-koordináták
Kor/Keletkezés idıpontja
1800-as évek, kútház 1960-as évek
Állapot
Használaton kívüli. Néhány éve felújították
Veszélyeztetettség
nincs
Szükséges intézkedés
Karbantartás
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
15
A TÁJÉRTÉK MEGSZŐNT A D A T L A P Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-12
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Iskola utcai kerekes, ásott kút
Fı típus
NINCS MEGJELENÍTHETİ FOTÓ
Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) Pontos helyszín
Iskola utca 8.
Helyrajzi szám Fıbb jellemzık
EOV-koordináták
X: Y:
A TÁJÉRTÉK MEGSZŐNT
Kor/Keletkezés idıpontja Állapot Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı
NINCS MEGJELENÍTHETİ TÉRKÉP
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
16
A TÁJÉRTÉK MEGSZŐNT A D A T L A P Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-13
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Nyomókutas ásott kút
EOV-koordináták
X: Y:
Fı típus
NINCS MEGJELNÍTHETİ FOTÓ
Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) Pontos helyszín
Petıfi tér 10.
Helyrajzi szám Fıbb jellemzık Kor/Keletkezés idıpontja Állapot
A TÁJÉRTÉK MEGSZŐNT
Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı
NINCS MEGJELNÍTHETİ TÉRKÉP
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH
PH
…………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
…………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
17
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-14
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Damjanich utcai kerekes, ásott kút
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Termeléssel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Vízhasználattal, vízgazdálkodással kapcsolatos egyedi tájérték
Fajta (fajták)
Kút
Pontos helyszín
Damjanich u. 28. mellett (János u. sarok)
Helyrajzi szám
457
Fıbb jellemzık
kútházat alakítottak ki.. A kerék hiányzik, fa szerkezető pergolával van körülépítve.
X: 47.618283 Y: 19.041905 Terméskı falazatú kerekes kút. Az 1960-as években átépítették, beton
Kor/Keletkezés idıpontja
1900-as évek eleje
Állapot
Használaton kívüli
EOV-koordináták
Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés
Fejújítás, környezetrendezése
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus 11.
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató
PH …………………………. jegyzı
18
nemzeti park igazgatóság
polgármesteri hivatal
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-15
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Milleniumi emlékmő ( a korábbi kataszterben tévesen 48-as emlékmő néven szerepel)
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Egyéb emberi tevékenységhez, eseményhez kapcsolódó
Alaptípus(ok)
Történelmi vagy kulturális eseménnyel, illetve jelentıs személlyel kapcsolatos egyedi tájérték
Fajta (fajták)
Emlékmő, emlékszobor, emlékoszlop, emléktábla
Pontos helyszín
Kıbányai utca – Budai út sarok
Helyrajzi szám Fıbb jellemzık
X: 47.62072954 Y: 19.04599071 Jó állapotú, terméskı alapzaton elhelyezett (idıkereket mintázó) bronz szobor. Gesterkorn Béla alkotása 584
EOV-koordináták
Kor/Keletkezés idıpontja
2000
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
nincs
Szükséges intézkedés
Fenntartás, környezet rendezése
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter, szoborlap.hu
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
19
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-16
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Petıfi téri kıhíd
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Közlekedéssel, szállítással kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Útvonalakat összekötı létesítmény
Fajta (fajták)
Híd
Pontos helyszín
Petıfi tér
Helyrajzi szám
78
Fıbb jellemzık
Boltíves kialakítású terméskı híd a Barát-patak mellékága felett
Kor/Keletkezés idıpontja
1880
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
nincs
Szükséges intézkedés
Állapot megırzése
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter
EOV-koordináták
X: 47.61863956 Y: 19.04733181
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
20
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-17
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Iskola utcai kıhíd
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Közlekedéssel, szállítással kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Útvonalakat összekötı létesítmény
Fajta (fajták)
Híd
Pontos helyszín
Iskola utca
Helyrajzi szám
78
Fıbb jellemzık
Boltíves kialakítású terméskıhíd a Barát-patak mellékága felett
Kor/Keletkezés idıpontja
1880
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés
Állapot megırzése
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter
EOV-koordináták
X: 47.61807186 Y: 19.04526651
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
21
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-18
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Iskola utcai kıhíd 2
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Közlekedéssel, szállítással kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Útvonalakat összekötı létesítmény
Fajta (fajták)
Híd
Pontos helyszín
Iskola utca
Helyrajzi szám
78
Fıbb jellemzık
Boltíves kialakítású terméskıhíd a Barát-patak mellékága felett
Kor/Keletkezés idıpontja
1930-as évek
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés
Állapot megırzése
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter
EOV-koordináták
X: 47.61809536 Y: 19.04538453
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
22
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-19
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Szent István telepi kıkereszt
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Településsel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Kultikus, szakrális építmény, alkotás, helyszín
Fajta (fajták)
Kereszt, feszület
Pontos helyszín
Martinovics u. Széchenyi u. sarok, rk templom kertje
Helyrajzi szám
873
Fıbb jellemzık
Beton talapzaton álló kıoszlop, rajta kıkereszt és krisztus szobor
Kor/Keletkezés idıpontja
1925
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés
Állapot megırzése
Tulajdonos
Rk egyházközség
Kezelı
Rk egyházközség
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter
EOV-koordináták
X: 47.63093235 Y: 19.05131757
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
23
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-20
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Ady utcai kıkereszt
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Településsel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Kultikus, szakrális építmény, alkotás, helyszín
Fajta (fajták)
Kereszt, feszület
Pontos helyszín
Ady E. u. – Budai út keresztezıdés
Helyrajzi szám
Fıbb jellemzık
X: 47.61649888 Y: 19.05223489 Sváb kıfaragók által készített beton talapzaton álló kıoszlop, rajta kıkereszt Krisztus szoborral. Olvashatatlan a felirata. A kereszt körül egynyári kiültetés látható (a korábbi felmérésben említett kerítést elbontották) 2283
EOV-koordináták
Kor/Keletkezés idıpontja
1893
Állapot
Elfogadható állapotú
Veszélyeztetettség
Állapota miatt veszélyeztetett
Szükséges intézkedés
helyreállítás
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
24
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-21
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Budai út kıkereszt
Fı típus Típus(ok)
Településsel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Kultikus, szakrális építmény, alkotás, helyszín
Fajta (fajták)
Kereszt, feszület
Pontos helyszín
Budai út 179.
Helyrajzi szám
Fıbb jellemzık
X: 47.60928969 Y: 19.05616969 Terméskı alapon álló, falszerő kerítésbe illesztett kıkereszt, kovácsoltvassal és terméskıvel díszített környezetben. A kereszten fém Krisztus alak látható. Rajta német felirat: "KALAZ ZUM HEILIGEN KREUZ 1863 2284 út
EOV-koordináták
Kor/Keletkezés idıpontja
1863
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés
állapotmegırzés
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
25
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-22
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Borostyánnal futtatott terméskı kerítés
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Településsel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Mindennapi élettel kapcsolatos építmény, állandó (mővészeti) alkotás
Fajta (fajták)
Lakóépület, épületrész, udvar
Pontos helyszín
Magyar u. 8.
Helyrajzi szám Fıbb jellemzık
X: 47.61811525 Y: 19.04417217 Szabályosra formált terméskıbıl épült malterba rakott kerítésfal, idıs borostyánnal futtatva 138/2
EOV-koordináták
Kor/Keletkezés idıpontja
1970-es évek
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés
állapotmegırzése
Tulajdonos
magán
Kezelı
magán
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
26
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-23
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Kukorica góré
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Termeléssel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Agrártörténeti egyedi tájérték
Fajta (fajták)
Terménytároló, magtár, csőr
Pontos helyszín
Damjanich u. (Magyar u. sarok)
Helyrajzi szám
88
Fıbb jellemzık
Faszerkezető, oldalról lécezett, cseréptetıs terménytároló
Kor/Keletkezés idıpontja
1940-es évek
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés
állapotmegırzés
Tulajdonos
magán
Kezelı
magán
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter
EOV-koordináták
X: 47.61832317 Y: 19.04487759
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
27
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-24
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Kulin villa
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Településsel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Mindennapi élettel kapcsolatos építmény, állandó (mővészeti) alkotás
Fajta (fajták)
Kastély, kúria
Pontos helyszín
Munkácsy M. u. 9/a.
Helyrajzi szám
1106/1 (telek: 1106/2)
Fıbb jellemzık
Változatos homlokzatú, tetıtér beépítéső, tornyos nagypolgári nyaraló-villa
Kor/Keletkezés idıpontja
1920-as évek
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés
Állapotmegırzés, a jobb láthatóság kedvéért a telekhatár növényzetét ritkítani kellene
Tulajdonos
magán
Kezelı
magán
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter
EOV-koordináták
X: 47.63100285 Y: 19.05385494
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
28
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-25
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Polgári villa 1.
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Településsel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Mindennapi élettel kapcsolatos építmény, állandó (mővészeti) alkotás
Fajta (fajták)
Kastély, kúria
Pontos helyszín
Bethlen Gábor. u. 16.
Helyrajzi szám
891
Fıbb jellemzık
Klasszicizáló stílusú polgári nyaraló.-villa
Kor/Keletkezés idıpontja
1930-as évek
Állapot
Felújított
Veszélyeztetettség
Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés
Korhő állapotmegırzés
Tulajdonos
magán
Kezelı
magán
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter
EOV-koordináták
X: 47.63166621 Y: 19.04969752
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
29
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-26
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Polgári villa 2
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Településsel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Mindennapi élettel kapcsolatos építmény, állandó (mővészeti) alkotás
Fajta (fajták)
Kastély, kúria
Pontos helyszín
Bethlen Gábor u. Szent László u. sarok
Helyrajzi szám Fıbb jellemzık
X: 47.62909585 Y: 19.04991746 Változatos homlokzatú, tetıtér beépítéső, teraszos, tornyos nagypolgári nyaraló-villa 1158
EOV-koordináták
Kor/Keletkezés idıpontja
1920-as évek
Állapot
Jó, felújított
Veszélyeztetettség
Nem veszélyeztett
Szükséges intézkedés
állapotmegırzése
Tulajdonos
magán
Kezelı
magán
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
30
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-27
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Polgári nyaraló
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Településsel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Mindennapi élettel kapcsolatos építmény, állandó (mővészeti) alkotás
Fajta (fajták)
Kastély, kúria
Pontos helyszín
Széchenyi István u. - Arany János u. sarok
Helyrajzi szám
1207
Fıbb jellemzık
Díszes homlokzatú, polgári nyaraló-villa
Kor/Keletkezés idıpontja
1925
Állapot
Felújításra szorul. A növényzet szinte teljesen takarja az épületet az utca felöl
Veszélyeztetettség
Nem veszélyeztetet
Szükséges intézkedés
felújítás
Tulajdonos
magán
Kezelı
maágn
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter
EOV-koordináták
X: 47.62995626 Y: 19.04587805
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
31
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-28
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Kıbányai út kúria
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Településsel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Mindennapi élettel kapcsolatos építmény, állandó (mővészeti) alkotás
Fajta (fajták)
Kastély, kúria
Pontos helyszín
Kıbányai út 8.
Helyrajzi szám Fıbb jellemzık
X: Y: Oszlopos, tornácos, klasszicizáló jegyeket viselı, nagy kertes lakó épület, kúria 592
EOV-koordináták
Kor/Keletkezés idıpontja
1861-
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés
Épület jellegének, környezetének megırzése
Tulajdonos
magán
Kezelı
magán
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
32
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-29
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Szerb parókia
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Településsel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Kultikus, szakrális építmény, alkotás, helyszín
Fajta (fajták)
parókia
Pontos helyszín
Kálvária u. 4.
Helyrajzi szám
28
Fıbb jellemzık
L alakú oszlopos, tornácos parasztház
Kor/Keletkezés idıpontja
1910-20.
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés
Állapot megırzése
Tulajdonos
Görögkeleti szerb egyház
Kezelı
Görögkeleti szerb egyház
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter
EOV-koordináták
X: 47.61798146 Y: 19.04672027
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
33
A TÁJÉRTÉK MEGSEMISÜLT A D A T L A P Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-30
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Szaváry ház
EOV-koordináták
X: Y:
Fı típus Típus(ok)
NINCS MEGJELENÍTHETİ KÉP
Alaptípus(ok) Fajta (fajták) Pontos helyszín
Petıfi tér 7.
Helyrajzi szám Fıbb jellemzık Kor/Keletkezés idıpontja Állapot
A TÁJÉRTÉK MEGSEMISÜLT
Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı
NINCS MEGJELENÍTHETİ TÉRKÉP
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
34
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-31
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Ruzicska kastély
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Településsel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Mindennapi élettel kapcsolatos építmény, állandó (mővészeti) alkotás
Fajta (fajták)
Kastély, kúria
Pontos helyszín
Damjanich u. 28.
Helyrajzi szám
458
Fıbb jellemzık
Változatos homlokzat, tetıtér beépítéső, tornyos, nagypolgári nyaraló-villa.
Kor/Keletkezés idıpontja
1920-as évek
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés
Állapotfenntartás, az épület homlokzatának, tömegének megırzése A növényzat rikításával az épület jobban láthatóvá tehetı
Tulajdonos
magán
Kezelı
magán
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter
EOV-koordináták
X: 47.61850216 Y: 19.04204249
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
35
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-32
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Nagypolgári villa
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Településsel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Mindennapi élettel kapcsolatos építmény, állandó (mővészeti) alkotás
Fajta (fajták)
Kastély, kúria
Pontos helyszín
Kereszt u. 2.
Helyrajzi szám
477/9, 477/10
Fıbb jellemzık
X: 47.61963394 Y: 19.04403269 Szimmetrikus elrendezéső, tornácos homlokzatú, romantikus nagypolgári villa EOV-koordináták
Kor/Keletkezés idıpontja
1930-as évek
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés
Épület homlokzatának, tömegének megırzése
Tulajdonos
magán
Kezelı
magán
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
36
A TÁJÉRTÉK MEGSEMMISÜLT A D A T L A P Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-33
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Öntött vas nyomókút
EOV-koordináták
X: Y:
Fı típus
NINCS MEGJELENÍTHTİ KÉP
Típus(ok) Alaptípus(ok) Fajta (fajták) Pontos helyszín
Magyar u. 1.
Helyrajzi szám Fıbb jellemzık Kor/Keletkezés idıpontja Állapot
A TÁJÉRTÉK MEGSEMMISÜLT
Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı
NINCS MEGJELENÍTHETİ TÉRKÉP
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
37
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-34
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Kıbányai úti pincesor
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Termeléssel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Agrártörténeti egyedi tájérték
Fajta (fajták)
Pince
Pontos helyszín
Kıbányai utca 9-21.
Helyrajzi szám
217-527
EOV-koordináták
X: Y:
Fıbb jellemzık
Tégla és terméskı falazatú boltozatos pincékre épült pincesor
Kor/Keletkezés idıpontja
1800-as évek második fele
Állapot
rendezetlen
Veszélyeztetettség
átépítés
Szükséges intézkedés
Megırzés, egységes utcakép kialakítása
Tulajdonos
magán
Kezelı
magán
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH
PH
…………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
…………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
38
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-35
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Kálvária utcai pincesor
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Termeléssel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Agrártörténeti egyedi tájérték
Fajta (fajták)
Pince
Pontos helyszín
Kálvária u. 1-11.
Helyrajzi szám Fıbb jellemzık
X: Y: Tégla vagy terméskı falazatú, domboldalba vájt boltozatos, belül többnyire falazat nélküli pincesor 30-41
EOV-koordináták
Kor/Keletkezés idıpontja
1800-as évek második fele
Állapot
Változó állapotú. többnyire használaton kívüli
Veszélyeztetettség
fenntart hiánya miatt veszélyeztetett
Szükséges intézkedés
Felújítás, újrahasznosítás
Tulajdonos
Magán + Önkormányzat
Kezelı
Magán + Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
39
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-36
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Katolikus temetı
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Településsel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Temetkezéssel kapcsolatos építmény, mővészeti alkotás
Fajta (fajták)
Temetı
Pontos helyszín
Kıbányai utca
Helyrajzi szám
602
Fıbb jellemzık
XIX. századtól használt temetı értékes síremlékekkel
Kor/Keletkezés idıpontja
1800-as évek
Állapot
Általában jó állapotú temetıkert, néhány síremlék a fenntartás hiánya miatt veszélyeztetett
Veszélyeztetettség
Egyes síremlékek a fenntartás hánya maitt
Szükséges intézkedés
Karbantartás, fenntartás, felújítás
Tulajdonos
Rk egyház
Kezelı
Rk egyház
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter
EOV-koordináták
X: 47.62126468 Y: 19.04392004
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
40
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-37
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Szent István szobor
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Egyéb emberi tevékenységhez, eseményhez kapcsolódó
Alaptípus(ok)
Történelmi vagy kulturális eseménnyel, illetve jelentıs személlyel kapcsolatos egyedi tájérték
Fajta (fajták)
Emlékmő, emlékszobor, emlékoszlop, emléktábla
Pontos helyszín
Széchenyi u. 51 mellett (templom kertben)
Helyrajzi szám
873
Fıbb jellemzık
Faragott kı talapzaton álló broz szobor, talpazatán emléktábla. Az arany betős, márvány emléktáblán: 'SZENT ISTVÁN EMLÉKÉRE halálának 950. évfordulóján. Szentistvántelep lakossága és a Budakalászi Baráti Kör. 1988. Aug. 20.' tartalmú felírat olvasható. A szobrot Somogyi József készítette.
Kor/Keletkezés idıpontja
1988
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés
állagmegırzés
Tulajdonos Kezelı
Önkormányzat Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter, szoborlap.hu
EOV-koordináták
X: 47.631026 Y: 19.051516
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH
PH
…………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
…………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
41
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-38
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Szerb temetı
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Településsel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Temetkezéssel kapcsolatos építmény, mővészeti alkotás
Fajta (fajták)
Temetı
Pontos helyszín
Pomázi út
Helyrajzi szám
601
Fıbb jellemzık
Néprajzi, képzımővészeti és történelmi szempontból értékes síremlékek
Kor/Keletkezés idıpontja
1750-tıl
Állapot
Egyes része elhanyagolt állapotban vannak
Veszélyeztetettség
Fenntartás hiánya miatt veszélyeztetett
Szükséges intézkedés
Fenntartás, felújítás
Tulajdonos
Görögkeleti szerb egyház
Kezelı
Görögkeleti szerb egyház
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter
EOV-koordináták
X: 47.62262419 Y: 19.04531479
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
42
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-39
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Jellegzetes utcakép Táncsics Mihály utca
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Településsel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Mindennapi élettel kapcsolatos építmény, állandó (mővészeti) alkotás
Fajta (fajták)
Utcakép
Pontos helyszín
Táncsics Mihály utca
Helyrajzi szám
1716, 1717, 1718/1, 1719, 1720/1, 1721, 1722/2, 1723-28, 1730, 1734-39, 1741, 1742/3, 1746, 1748-50, 1753, 1755
Fıbb jellemzık
Egységes, hagyományos beépítéső lakóházak, rendezett utcakép
Kor/Keletkezés idıpontja
1800-as évek második fele
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés
Egységes utcakép megırzése
Tulajdonos
magán
Kezelı
magán
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
2002-2004-as egyedi tájérték kataszter
X: EOV-koordináták
Y:
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
43
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-40
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Templomkert
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Településsel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Zöldfelületi létesítmény, objektum
Fajta (fajták)
Kert
Pontos helyszín
Katolikus templom kertje
Helyrajzi szám Fıbb jellemzık
X: 47.61652057 Y: 19.05224562 A0,4 ha területő kert a Budai út és a Vasút sor között terül el. A kertben több értékes elem, szobor található: feszület, I. világháborús emlékmő és értékes faegyedek. 2270
Kor/Keletkezés idıpontja
1800-as évek elsı fele
Állapot
jó
EOV-koordináták
Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés
Fenntartás, idıs faegyedek szakszerő ápolása
Tulajdonos
Rk egyház
Kezelı
Rk egyház
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
44
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-41
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Német kitelepítettek emlékköve
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Egyéb emberi tevékenységhez, eseményhez kapcsolódó
Alaptípus(ok)
Történelmi vagy kulturális eseménnyel, illetve jelentıs személlyel kapcsolatos egyedi tájérték
Fajta (fajták)
Emlékmő, emlékszobor, emlékoszlop, emléktábla
Pontos helyszín
HÉV állomás (Budakalász alsó) X: 47.617000 Y: 19.053900 Földbeállított, kettétört mészkı lapok: a szülıföldjüktıl megfosztott német nemzetiségő budakalásziak emlékére 1944-1994' magyar - német felirattal, elıtte emlékfa, növény kiültetés. A szobor alkotója Gestenkorn Béla
Helyrajzi szám
1236/9
Fıbb jellemzık
EOV-koordináták
Kor/Keletkezés idıpontja
1994
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés
Karbantartás
Tulajdonos Kezelı
Önkormányzat Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter, szoborlap.hu
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH
PH
…………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
…………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
45
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-42
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Damjanich utcai szerb kereszt
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Településsel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Kultikus, szakrális építmény, alkotás, helyszín
Fajta (fajták)
Kereszt, feszület
Pontos helyszín
Damjanich u. 23/a.
Helyrajzi szám Fıbb jellemzık
X: 47.616956 Y: 19.037415 Beton és terméskı támfallal kiépített félköríves terecske közepén álló terméskı talapzatú kıkereszt. Márvány tábláján arany vésető latin nyelvő felirat 299/28
EOV-koordináták
Kor/Keletkezés idıpontja
1914
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés
állapotmegırzés
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
46
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-43
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Idıs vadgesztenyefa
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Településsel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Zöldfelületi létesítmény, objektum
Fajta (fajták)
Faegyed, jelesfa
Pontos helyszín
Damjanich u. 16 elıtt
Helyrajzi szám
303
Fıbb jellemzık
Idıs vadgesztenyefa, melyet a járdába telepítettek, egészséges koronával
Kor/Keletkezés idıpontja
1960-as évek
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
A forgalom veszélyezteti
Szükséges intézkedés
Szakszerő kezelés, védelem
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
2002-2003-as egyedi tájérték kataszter
EOV-koordináták
X: 47.61843707 Y: 19.04243410
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
47
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Jelzet
Bk-44
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Szerb kereszt
Fı típus
Településsel kapcsolatos
Típus(ok)
Kultikus, szakrális építmény, alkotás, helyszín
Alaptípus(ok)
Kereszt, feszület
Fajta (fajták)
Településsel kapcsolatos
Pontos helyszín
Petıfi tér
Helyrajzi szám
Pest
EOV-koordináták
X: 47.61924704 Y: 19.04689193
Fıbb jellemzık
Kı alapzaton álló kıoszlop, rajta fém kereszt, kovácsoltvas kerítés, szöveg nincs. Eredetileg a Tabánban állt, mint pestiskereszt.
Kor/Keletkezés idıpontja
1841
Állapot
Jó állapotú
Veszélyeztetettség
nincs
Szükséges intézkedés
karbantartás
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok) Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
48
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Jelzet
Bk-45
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Polgármesteri Hivatal épülete
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Településsel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Mindennapi élettel kapcsolatos építmény, állandó (mővészeti) alkotás
Fajta (fajták)
Közintézmény épülete
Pontos helyszín
Petıfi tér 1.
Helyrajzi szám
Pest
EOV-koordináták
Fıbb jellemzık
Eklektikus stílusú épület az 1900-as éve elejérıl
Kor/Keletkezés idıpontja
1900 körül
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés
Állapot megırzése
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
www.budakalasz.hu
X: 47.61920365 Y: 19.04733181
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
49
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-46
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
I. és II. világháború áldozatainak emlékmőve
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Egyéb emberi tevékenységhez, eseményhez kapcsolódó
Alaptípus(ok)
Történelmi vagy kulturális eseménnyel, illetve jelentıs személlyel kapcsolatos egyedi tájérték
Fajta (fajták)
Emlékmő, emlékszobor, emlékoszlop, emléktábla
Pontos helyszín
Vasút sor 1-17. X: 47.61740000 Y: 19.05250000
Helyrajzi szám
EOV-koordináták
Fıbb jellemzık
A jó állapotban lévı emlékmő Budakalász (1907-ben felszentelt) római-katolikus templomának hátsó kertjében, mészkı talapzaton áll. Az emlékmő talapzatán a háború budakalászi hıseinek és áldozatainak nevei olvashatók.
Kor/Keletkezés idıpontja
1926
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés
állagmegırzés
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
szoborlap.hu
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
50
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Jelzet
Bk-47
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Körmeneti kápolna Madonna szoborral
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Településsel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Kultikus, szakrális építmény, alkotás, helyszín
Fajta (fajták)
Kápolna
Pontos helyszín
Budai út 56.
Helyrajzi szám
Pest
X: 47.616663 Y: 19.052039 A Gernstenkorn testvérek által fából készített mőalkotás (Madonna szobor) a XIX. században épült körmeneti kápolna szoborfülkéjében van elhelyezve. A kápolnát a Budakalászi Baráti Kör újította fel: 1998-ban. EOV-koordináták
Kor/Keletkezés idıpontja
XIX. sz. eleje
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés
Állapot megırzése
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
szoborlap.hu
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
51
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-48
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Holokauszt emléktábla
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Egyéb emberi tevékenységhez, eseményhez kapcsolódó
Alaptípus(ok)
Történelmi vagy kulturális eseménnyel, illetve jelentıs személlyel kapcsolatos egyedi tájérték
Fajta (fajták)
Emlékmő, emlékszobor, emlékoszlop, emléktábla
Pontos helyszín
HÉV megálló X: 47.617000 Y: 19.053900 A HÉV megálló épületének homlokzatfalán elhelyezett eloxált fém emléktábla. Alkotója: Sebestyén Sándor
Helyrajzi szám
EOV-koordináták
Fıbb jellemzık Kor/Keletkezés idıpontja
2004
Állapot
Rossz, a feliratok már gyakorlatilag olvashatatlanok
Veszélyeztetettség
veszélyeztetett
Szükséges intézkedés
felújítás
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
szoborlap.hu
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH
PH
…………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
…………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
52
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Jelzet
Bk-49
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Klebelsberg Kunó szobra
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Egyéb emberi tevékenységhez, eseményhez kapcsolódó
Alaptípus(ok)
Történelmi vagy kulturális eseménnyel, illetve jelentıs személlyel kapcsolatos egyedi tájérték
Fajta (fajták)
Emlékmő, emlékszobor, emlékoszlop, emléktábla
Pontos helyszín
Budai út 47. sz. ház elıtt
Helyrajzi szám
Fıbb jellemzık
Pest
X: 47.617701 Y: 19.050288 A szobor másfél méter magas, négyszög keresztmetszető talapzaton áll. Búza Barna szobrászmővész készítette. A mellszobor terméskı talapzatára fémtábla van erısítve, melyen a magyar oktatást alapjaiban megreformáló, korszerő alapokra helyezı kultuszminiszter neve, születési és halálozási évszáma (1875-1931) olvasható. A szobrot alacsony kovácsoltvas kerítés veszi körül. EOV-koordináták
Kor/Keletkezés idıpontja
2010
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés
Állapot megırzése
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus 11.
Adatforrás(ok)
Helyszíni bejárás, szoborlap.hu
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
53
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Jelzet
Bk-50
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Trianoni emlékmő
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Egyéb emberi tevékenységhez, eseményhez kapcsolódó
Alaptípus(ok)
Történelmi vagy kulturális eseménnyel, illetve jelentıs személlyel kapcsolatos egyedi tájérték
Fajta (fajták)
Emlékmő, emlékszobor, emlékoszlop, emléktábla
Pontos helyszín Helyrajzi szám
Pest
Szentendrei-Pomázi út sarok (A Szentendrei és a Pomázi út sarkán lévı parkban található.) X: 47.621727 EOV-koordináták Y: 19.046227
Fıbb jellemzık
A fából faragott szobrot, mely felett fatetı áll Budakalász város önkormányzata állíttatta a polgárok adakozásával, a békedekrétum 90. évfordulója alkalmából, 2010 Június 4-én. A szobor jelképe a Magyar Népfelkelınek aki ezer éven át védte Magyarországot. - Az emlékkı a budakalászi kıbánya ajándéka.
Kor/Keletkezés idıpontja
2010
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
Nem veszélyeztett
Szükséges intézkedés
állapotmegırzés
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
Helyszíni bejárás, szoborlap.hu
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
54
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-51
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Kahl am Main emlékkı
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Egyéb emberi tevékenységhez, eseményhez kapcsolódó
Alaptípus(ok)
Történelmi vagy kulturális eseménnyel, illetve jelentıs személlyel kapcsolatos egyedi tájérték
Fajta (fajták)
Emlékmő, emlékszobor, emlékoszlop, emléktábla Sport u.- Ady E. út sarok. (Az Omszki tó és a Budakalászi futballpálya közötti parkban található.) X: 47.616419,: EOV-koordináták Y: 19.058436
Pontos helyszín Helyrajzi szám
Fıbb jellemzık
Az emlékkı természet formájú mészkövön elhelyezett márvány tábla. Az emlékkövet a Budakalászi Testvérkapcsolatok Egyesülete állítatta 2008-ban. Kahl üdülıtavairól és a 10 éve bezárt, elsı német (kísérleti) atomerımőrıl ismert 7000 lélekszámú település. A Bajor Szabad Állam legnyugatibb községe, 30 km-re Frankrurttól és 960 kmre Budakalásztól.
Kor/Keletkezés idıpontja
2008
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
Nem veszélyeztett
Szükséges intézkedés
Állapot megırzés
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
Helyszíni bejárás, szoborlap.hu
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH
PH
………………………….
………………………….
igazgató nemzeti park igazgatóság
jegyzı polgármesteri hivatal
55
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-52
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Közös 1848-as, I. és II. világháborús emlékmő és 1956-os kopjafa
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Egyéb emberi tevékenységhez, eseményhez kapcsolódó
Alaptípus(ok)
Történelmi vagy kulturális eseménnyel, illetve jelentıs személlyel kapcsolatos egyedi tájérték
Fajta (fajták)
Emlékmő, emlékszobor, emlékoszlop, emléktábla
Pontos helyszín
Omszki-park (A Sportcsarnok mellett látható.) X: 47.615649, Y: 19.062985
Helyrajzi szám
EOV-koordináták
Fıbb jellemzık
A magyar történelem nevezetes eseményeinek kegyeleti emlékhelyévé tett, díszesen faragott faoszlop, halomba hordott kıtöredékekkel, emlékfallal körülvéve. (A kıhalmazon lévı bronzlapon a következı felirat olvasható:Orosz – földön pusztult honfitársaink emlékére Budakalászi Polgári Egylet és a Budakalászi MDF. 1992.) Alkotója Gestenkorn Béla.
Kor/Keletkezés idıpontja
1992
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés
Állapot megırzése
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
Helyszíni bejárás, szoborlap.hu
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
56
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-53
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Szent István telepi HÉV megálló épülete
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Közlekedéssel, szállítással kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Közlekedéssel, szállítással kapcsolatos építmény, épület, létesítmény
Fajta (fajták)
Vasútállomás
Pontos helyszín
Máli Péter utca, Szent István telepi HÉV megálló X: 47.62925853 Y: 19.04337823 A XX. század elején épült megálló épületében jelenleg közbiztonsági központ mőködik. Az épület falán két, a Szent István telep történetét bemutató tabló láható.
Helyrajzi szám
EOV-koordináták
Fıbb jellemzık Kor/Keletkezés idıpontja
1920
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés
állapotmegırzés
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
www.budakalasz.hu
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH
PH
…………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
…………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
57
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Jelzet
Bk-54
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Szerb templom
Fı típus
Kultúrtörténeti
Pest
Típus(ok)
Településsel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Kultikus, szakrális építmény, alkotás, helyszín
Fajta (fajták)
Templom, imaház
Pontos helyszín
Petıfi tér 7. X: 47.61900000 Y: 19.04600000
Helyrajzi szám
EOV-koordináták
Fıbb jellemzık
Kis magaslaton körülkerített, szabadon álló, kelet-nyugati tengelyő templom. A homlokzat közepén csigás-zárköves kapu, fölötte négyszögletes kórusablak. Fıpárkánya sarkain homorú-ívesen levágva, fölötte szintén hajlított, ívesen levágott oromfalak között pillérekkel közrefogott félkörös mély fülke, felületén kereszttel. A templom 1752-ben épült „kárlócai” barokk stílusban. Ikonosztázát Toma Visakov festette a XVIII. században. A templom kerítésében szentek képeit helyezték el.
Kor/Keletkezés idıpontja
1752
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
Patakrendezési munkák
Szükséges intézkedés
Karbantartás, gyomfajok írtása
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
Helyszíni bejárás, muemlekem.hu
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
58
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Jelzet
Bk-55
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Kalász suli
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Településsel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Mindennapi élettel kapcsolatos építmény, állandó (mővészeti) alkotás
Fajta (fajták)
Közintézmény épülete
Pontos helyszín
Budai út 54.
Helyrajzi szám
Pest
EOV-koordináták
Fıbb jellemzık
A XX. század elején épül klasszicista épület.
Kor/Keletkezés idıpontja
1903
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés
Állapot megırzése
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
Helyszíni bejárás, www.budakalasz.hu
X: 47.6160360 Y: 19.0529215
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
59
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-56
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Sváb tájház
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Településsel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Mindennapi élettel kapcsolatos építmény, állandó (mővészeti) alkotás
Fajta (fajták)
Tájház
Pontos helyszín
Budai út 30. X: 47.618711 Y: 19.047718 XX. század elejÉn épült tornácos parasztház. jelenleg sváb helytörténeti győjtemény található benne.
Helyrajzi szám
EOV-koordináták
Fıbb jellemzık Kor/Keletkezés idıpontja
1900-as évek eleje
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés
Állapot megırzése
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
Helyszíni bejárás, www.budakalasz.hu
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH
PH
…………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
…………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
60
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-57
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Református templom
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Településsel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Altípus: Kultikus, szakrális építmény, alkotás, helyszín
Fajta (fajták)
Templom, imaház
Pontos helyszín
Kereszt u. 7. X: 47.6196411 Y: 19.0444296 A református templomot a XX. sz. végén építtette a gyülekezet. Tornya a településrész meghatározó tájképi eleme.
Helyrajzi szám
EOV-koordináták
Fıbb jellemzık Kor/Keletkezés idıpontja
1999
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés
állagmegırzés
Tulajdonos
Ref. egyház
Kezelı
Ref. egyház
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
Helyszíni bejárás
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH
PH
…………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
…………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
61
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Jelzet
Bk-58
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Faluház
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Településsel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Mindennapi élettel kapcsolatos építmény, állandó (mővészeti) alkotás
Fajta (fajták)
Közintézmény épülete
Pontos helyszín
Szentendrei út 9.
Helyrajzi szám Fıbb jellemzık
Pest
X: 47.622978 Y: 19.049617 Az eredeti épületet Klinger Henrik építtette 1940-ben. 1996-ban építették át. Az épület jellegzetes látképe mára hozzátartozik a település arculatához. EOV-koordináták
Kor/Keletkezés idıpontja
1940
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés
állagmegırzés
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
Helyszíni bejárás, www.budakalasz.hu
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
62
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Jelzet
Bk-59
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Szent István templom
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Településsel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Kultikus, szakrális építmény, alkotás, helyszín
Fajta (fajták)
Templom, imaház
Pontos helyszín
Széchenyi u. 51.
Helyrajzi szám Fıbb jellemzık
Pest
X: 47.63132278 Y: 19.05162334 A Szent István telepi templom tornyával kiemelkedik környezetébıl és meghatározó látvány eleme a telepnek. Kertjében Szent István szobor és harangláb áll. EOV-koordináták
Kor/Keletkezés idıpontja
1960
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés
állagmegırzés
Tulajdonos
Rk egyház
Kezelı
Rk egyház
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
Helyszíni bejárás
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
63
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-60
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Útmenti kereszt
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Településsel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Kultikus, szakrális építmény, alkotás, helyszín
Fajta (fajták)
Kereszt, feszület
Pontos helyszín
Klisovác út mentén X: 47.626528 Y: 19.029924 Útmenti fa kereszt. A feszületet 1933-ban állították, a korpusz 1992-ben került rá. Körülötte egynyári kiültetés.
Helyrajzi szám
EOV-koordináták
Fıbb jellemzık Kor/Keletkezés idıpontja
1933
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
Nincs veszélyeztetve
Szükséges intézkedés
állagmegırzés
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
Helyszíni bejárás, www.budakalasz.hu
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH
PH
…………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
…………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
64
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-61
Elızmény
2002-2003-as felmérés
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Kitelepítési emlékmő, Mária szobor
Fı típus
Kultúrtörténeti:
Típus(ok)
Egyéb emberi tevékenységhez, eseményhez kapcsolódó
Alaptípus(ok)
Történelmi vagy kulturális eseménnyel, illetve jelentıs személlyel kapcsolatos egyedi tájérték
Fajta (fajták)
Emlékmő, emlékszobor, emlékoszlop, emléktábla
Pontos helyszín
Klislovác út mentén, nem messze az idısek otthonától
Helyrajzi szám Fıbb jellemzık
X: 47.622931 Y: 19.038303 A hagyományos búcsújáró helyekre emlékeztetı kialakítású emlékmő téglából készült, a falfülkében Mária szobor áll. Rajta réztábla, mely a kitelepítés 65. évfordulójának állít emléket. EOV-koordináták
Kor/Keletkezés idıpontja
2011
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
Nincs veszélyeztetve
Szükséges intézkedés
állagmegırzés
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
Helyszíni bejárás
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
65
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Jelzet
Bk-62
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Damjanich J. emléktábla
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Egyéb emberi tevékenységhez, eseményhez kapcsolódó
Alaptípus(ok)
Történelmi vagy kulturális eseménnyel, illetve jelentıs személlyel kapcsolatos egyedi tájérték
Fajta (fajták)
Emlékmő, emlékszobor, emlékoszlop, emléktábla
Pontos helyszín
Iskola utca, szerb templom háta mögött
Helyrajzi szám
Pest
EOV-koordináták
Fıbb jellemzık
Kıfalba mélyesztett Damjanich portré.
Kor/Keletkezés idıpontja
2000 után
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés
állagmegırzés
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus 11.
Adatforrás(ok)
Helyszíni bejárás
X: 47.618889 Y: 19.045690
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH
PH
…………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
…………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
66
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Jelzet
Bk-63
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Kerekes kút
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Termeléssel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Vízhasználattal, vízgazdálkodással kapcsolatos egyedi tájérték
Fajta (fajták)
Kút
Pontos helyszín
Kereszt u. 8 elıtt
Helyrajzi szám Fıbb jellemzık
Pest
X: 47.62090310 Y: 19.04415339 Kıbıl épített, vakolt utcai kerekes kút, mely betonlappal le van fedve, oldalán kis ráccsal borított ajtó, melyen keresztül vizet lehet venni belıle. EOV-koordináták
Kor/Keletkezés idıpontja
XX. sz. eleje
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
Nincs veszélyeztetve
Szükséges intézkedés
állagmegırzés
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
Helyszíni bejárás
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
67
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Jelzet
Bk-64
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Temetı
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Településsel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Temetkezéssel kapcsolatos építmény, mővészeti alkotás
Fajta (fajták)
temetı
Pontos helyszín
Csalogány utca
Helyrajzi szám
Pest
EOV-koordináták
X: 47.620056 Y: 19.035927
Fıbb jellemzık
Kitőnı tájképi adottságokkal rendelkezı kb 100 éve használt temetı.
Kor/Keletkezés idıpontja
1900-as évek eleje
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
nincs
Szükséges intézkedés
karbantartás
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok) Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH
PH
…………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
…………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
68
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Jelzet
Bk-65
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Kıkút
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Termeléssel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Vízhasználattal, vízgazdálkodással kapcsolatos egyedi tájérték
Fajta (fajták)
Kút
Pontos helyszín
Budai út 153 elıtt
Helyrajzi szám
Pest
EOV-koordináták
X: 47.6113800 Y: 19.0556305
Fıbb jellemzık
Kıfalba épített ásott kút kıkarimával. Ráccsal lefedett, használton kívüli.
Kor/Keletkezés idıpontja
XIX. sz. második fele.
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
Nem veszélyeztetett
Szükséges intézkedés
állagmegóvás
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
Adatforrás(ok)
Helyszíni bejárás
Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH
PH
…………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
…………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
69
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Jelzet
Bk-66
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Kút
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Termeléssel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Vízhasználattal, vízgazdálkodással kapcsolatos egyedi tájérték
Fajta (fajták)
Kút
Pontos helyszín
Kıbányai u. 9. elıtt
Helyrajzi szám
Pest
EOV-koordináták
Fıbb jellemzık
Kerekes, utcai kút, bororstyánnal benıva
Kor/Keletkezés idıpontja
Kb 60 év
Állapot
jó
Veszélyeztetettség
Patakrendezési munkák
Szükséges intézkedés
Karbantartás
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Sallay Ágnes, Nagy Gyöngyi
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. augusztus
X: 47.62090310 Y: 19.04406488
Adatforrás(ok) Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH
PH
…………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
…………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
70
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Jelzet
Bk-67
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Ezüst-hegyi egykori római kıfejtı
Fı típus
Természeti
Típus(ok)
Földtudományi
Alaptípus(ok)
Geológiai egyedi tájérték
Fajta (fajták)
Üledékes kızet feltárása, elıfordulása
Pontos helyszín
Ezüst-hegy Budakalász déli közigazgatási határán
Helyrajzi szám
Fıbb jellemzık
Pest
X: 47.608217 Y: 19.033360 A ’40-es években felhagyott kıbánya részleges rekultivációját követıen szemétlerakó hellyé vált, a ’90-es évek közepén Csemez Attila tájrendezési terve alapján került sor a rekultivációra. Az egyetlen megmaradt homlokfal szabadon maradt. A veszélyes hulladékot elszállították. Az üreget feltöltötték. Termıréteget terítettek a deponált anyagra. Erdıtelepítésre került sor. Az egykori bányát bekerítették. EOV-koordináták
Kor/Keletkezés idıpontja
Vizsgálatok szerint a kıfejtıt már a rómaiak mővelték és Aquincum épületeihez használták.
Állapot
A rekultivációt követıen a telepített erdı egyenletesen borítja a felszínt. A bánya megmaradt homlokfala látható.
Veszélyeztetettség
nincs
Tulajdonos Kezelı
A túlburjánzott cserjét a homlokfal közelébıl célszerő eltávolítani és a megmaradt „gödröt” geológiai bemutatóhelyként kiépíteni. Önkormányzat Önkormányzat
Adatfelvevı
Csemez Attila
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. október
Szükséges intézkedés
Adatforrás(ok) Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
71
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-68
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Kilátóhely az Ezüst-hegyrıl
Fı típus
Tájképi
Típus(ok)
Kilátópont egyedi vagy jellegzetes látványképpel
Alaptípus(ok)
Kilátópont egyedi vagy jellegzetes látványképpel
Fajta (fajták)
Kilátópont, "látókı"
Pontos helyszín
Ezüst-hegy északi pereme X: 47.608462 Y: 19.033036 Az Ezüst-hegy platójának peremérıl jó kilátás nyílik a Nagy-Kevélyektıl a kavicsbánya-tavakig (180o)
Helyrajzi szám
EOV-koordináták
Fıbb jellemzık Kor/Keletkezés idıpontja
Az Ezüst-hegy platójának északi természetesen kialakult pereme.
Állapot A kilátást a magas szintkülönbség miatt pillanatnyilag a beépítés nem veszélyezteti. A kitaposott kilátópont(ok) jelzését burkolattal, padkihelyezéssel és információs táblával célszerő ellátni.
Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Csemez Attila
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. október
Adatforrás(ok) Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH
PH
…………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
…………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
72
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-69
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Pojana-dőlı
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Termeléssel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Agrártörténeti egyedi tájérték
Fajta (fajták)
Mővelési ág szerkezet
Pontos helyszín
Damjanich út (ürömi közút) külterületi része X: 47.607839 Y: 19.033736 A Pojana-dőlı az ürömi út mentén az egyetlen be nem épített szántó. (Háttérben a kıbánya bozótosodott meddıi láthatók.)
Helyrajzi szám
EOV-koordináták
Fıbb jellemzık Kor/Keletkezés idıpontja Állapot
Mővelt szántó Parcellázás esetén a Budakalász nyugati határon lévı szántó is megszőnne. A települések közötti beépítés-mentes minimálisan 200 méteres sáv (Budapesti Agglomerációs Terv) megtartása az „összeépülés” megakadályozására.
Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı
Csemez Attila
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. október
Adatforrás(ok) Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH
PH
…………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
…………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
73
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-70
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Budakalászi Mészkıbánya nyugati pereme
Fı típus
Természeti
Típus(ok)
Földtudományi
Alaptípus(ok)
Geológiai egyedi tájérték
Fajta (fajták)
Üledékes kızet feltárása, elıfordulása
Pontos helyszín X: 252410 Y: 647304 A mőködı bánya nyugati oldala földúton megközelíthetı. A több száz méteres bányaperemrıl érdekes látvány tárul a tátongó és részben beerdısült gödörre éppen úgy, mint a mőködı bányára.
Helyrajzi szám
EOV-koordináták
Fıbb jellemzık Kor/Keletkezés idıpontja Állapot
A mőködı bánya területére belépni tilos. A földút és a bányahomlokfal között tiltótábla és/vagy drót és/vagy földkupac jelenti az elválasztást. A térség egyetlen mőködı bányájára érdemes a látogatók figyelmét felhívni. A bányaperem földúton gyalogosan és kerékpárosan megközelíthetı.
Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı
Csemez Attila
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. október
Adatforrás(ok) Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH
PH
…………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
…………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
74
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-71
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Kilátóhely a Mészkıbánya melletti szántóról
Fı típus
Tájképi
Típus(ok)
Kilátópont egyedi vagy jellegzetes látványképpel
Alaptípus(ok)
Kilátópont egyedi vagy jellegzetes látványképpel
Fajta (fajták)
Kilátópont, "látókı"
Pontos helyszín
A mőködı Mészkıbánya keleti oldala X: 252750 Y: 648016 A szántóföld szélérıl Budakalászra és Pomáz felé igen jó látványkapcsolat alakult ki.
Helyrajzi szám
EOV-koordináták
Fıbb jellemzık Kor/Keletkezés idıpontja Állapot
A szántót célszerő beépítés mentesen tartani. Parcellázás esetén a Budakalász nyugati határon lévı szántó is megszőnne. Célszerő a településen olyan földúthálózatot kijelölni, amely a tájképi hatások feltárását szolgálja.
Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı
Csemez Attila
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. október
Adatforrás(ok) Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH
PH
…………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
…………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
75
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-72
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Kilátóhely a Csalogány utca végén
Fı típus
Tájképi
Típus(ok)
Kilátópont egyedi vagy jellegzetes látványképpel
Alaptípus(ok)
Kilátópont egyedi vagy jellegzetes látványképpel
Fajta (fajták)
Kilátópont, "látókı"
Pontos helyszín
Csalogány utca X: 47.621249 Y: 19.020775 A széles, hársfákkal szegélyezett Csalogány utcán lehet a temetıhöz kijutni. Az utcavégi egykori hulladéklerakó-helyrıl a magasság-különbség miatt jó kilátás tárul fel Budakalász északi részére.
Helyrajzi szám
EOV-koordináták
Fıbb jellemzık Kor/Keletkezés idıpontja Állapot
Az egykori hulladéklerakó rendezetlen egyenetlen felszínő.
Veszélyeztetettség
A felnövekvı fák a kilátást elıbb-utóbb elveszik.
Szükséges intézkedés
Kilátóhely kialakítása, esetleg kilátó építése. Vonzóbbá tehetné a változatos dombvidéki tájat.
Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı
Csemez Attila
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. október
Adatforrás(ok) Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH
PH
…………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
…………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
76
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-73
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
„Sarkantyú” (parti eróziót akadályozó keresztirányú kırakat)
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Termeléssel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Vízhasználattal, vízgazdálkodással kapcsolatos egyedi tájérték
Fajta (fajták)
Gát Szentendrei Duna-ág jobb partja az 5-ös fkm „alatt”. A kerékpárútról néhány méteres letéréssel jól megközelíthetı. X: 47.618656 EOV-koordináták Y: 19.084463 Közepesnél alacsonyabb dunai vízszint esetén kiváló kikötı- és napozóhely a sarkantyútól északra fekvı föveny.
Pontos helyszín Helyrajzi szám Fıbb jellemzık Kor/Keletkezés idıpontja Állapot
A Duna vízjárása szerint a kavicsos szakasz pihenésre, napozásra serkent.
Veszélyeztetettség
Pillanatnyilag hordaléklerakás nem veszélyezteti.
Szükséges intézkedés
A Duna dinamikájára, a partvédelemre a figyelmet célszerő lenne információs táblára felhívni.
Tulajdonos
Magyar Állam
Kezelı
Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság
Adatfelvevı
Csemez Attila
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. október
Adatforrás(ok) Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH
PH
…………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
…………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
77
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-74
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Kerékpárút/sétány ártéri erdın átvezetı szakasza
Fı típus
Természeti
Típus(ok)
Biológiai
Alaptípus(ok)
Élıhely
Fajta (fajták)
Láp- és ligeterdık A Szentendre felé vezetı kerékpárút a 4-es fkm fölött ártéri erdın vezet keresztül. X: 47.625648 EOV-koordináták Y: 19.089508 A kerékpár út Duna felöli oldalán a korábban kimosott főzgyökerek láthatók.
Pontos helyszín Helyrajzi szám Fıbb jellemzık Kor/Keletkezés idıpontja Állapot
A kerékpárút jó állapotban van.
Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés
A nagy kerékpáros forgalom miatt a gyalogosok részére pihenı helyeket lenne célszerő kialakítani.
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Csemez Attila
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. október
Adatforrás(ok) Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH
PH
…………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
…………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
78
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-75
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Lupa-csárda
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Egyéb emberi tevékenységhez, eseményhez kapcsolódó
Alaptípus(ok)
Vendéglátáshoz kapcsolódó egyedi tájérték
Fajta (fajták)
Csárda
Pontos helyszín
Duna sétány 34. X: 252603 Y: 652610 A nagy múltú csárda csak a nyári hónapokban üzemel, udvarán hatalmas vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) és platánlevelő juhar (Acer platanoides) áll.
Helyrajzi szám
EOV-koordináták
Fıbb jellemzık Kor/Keletkezés idıpontja
Csaknem 100 éve
Állapot
Jó állapotban van.
Veszélyeztetettség
Nincs
Szükséges intézkedés
Nincs
Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı
Csemez Attila
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. október
Adatforrás(ok) Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH
PH
…………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
…………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
79
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-76
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Kavicsbánya tó déli rész
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Termeléssel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Bányászattal kapcsolatos egyedi tájérték
Fajta (fajták)
A bányászat természeti emlékei A kavicsbánya tó földbordával elválasztott déli része van Budakalász közigazgatási határán belül. X: 47.6258926 EOV-koordináták Y: 19.0817070
Pontos helyszín Helyrajzi szám Fıbb jellemzık
Az elhabolt homokos partokon illegális nudista strand mőködik.
Kor/Keletkezés idıpontja Állapot Veszélyeztetettség
Hulladékok (pillepalack) illegális lerakata. A tiltás ellenére behajtás személygépkocsival.
Szükséges intézkedés
Hulladékgyőjtés és behajtás szabályozása.
Tulajdonos
Magán
Kezelı
Magán
Adatfelvevı
Csemez Attila
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. október
Adatforrás(ok) Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH
PH
…………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
…………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
80
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-77
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Megyeri-híd hídfıje
Fı típus
Tájképi
Típus(ok)
Kilátópont egyedi vagy jellegzetes látványképpel
Alaptípus(ok)
Kilátópont egyedi vagy jellegzetes látványképpel
Fajta (fajták)
Kilátópont, "látókı"
Pontos helyszín X: 47.61028 Y: 19.08583 A hídfırıl (ahova lépcsın fel lehet menni) szép kilátás nyílik a Kevélyek vonulatára.
Helyrajzi szám
EOV-koordináták
Fıbb jellemzık Kor/Keletkezés idıpontja
2008. szeptember 30.
Állapot
Korszerően kiépített
Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos
Magyar Állam
Kezelı Adatfelvevı
Csemez Attila
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. október
Adatforrás(ok) Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH
PH
…………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
…………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
81
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-78
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Lupa-sziget
Fı típus
Természeti
Típus(ok)
Földtudományi
Alaptípus(ok)
Geomorfológiai egyedi tájérték
Fajta (fajták)
Folyóvízhez kapcsolódó képzıdmény
Pontos helyszín
Lupa-sziget X: 4761354082 déli v. 4761883482 északi v. Y: 190823400 déli v. 1908890604 északi v.
Helyrajzi szám
EOV-koordináták
Fıbb jellemzık
A Duna fı ágában keletkezett kis kiterjedéső sziget, melyet az 1930-as évektıl kezdıdıen üdülı házakkal építettek be. Partjain jellegzetes ártéri vegetáció található. Vízitúrázók kedvelt kikötıhelye. A Duna áradása esetén gyakran elöntésre kerül. A 690 cm feletti árvizek a szigetet elöntik. Az utóbbi 30 évben az elöntések száma jelentısen megnövekedett (27-szer került 1980-tól napjainkig a sziget víz alá.) A Lupa-szigeti nyaralóélet az utóbbi évtizedekben „megszőnt”, egyre kevesebben töltenek idıt a szigeten, ezért a közért is bezárt.
Kor/Keletkezés idıpontja Állapot
Rendezett. A sziget déli irányból „legszebben” a Megyeri-híd gyalogos sávjából tárul fel.
Veszélyeztetettség
Duna vízszintemelkedése
Szükséges intézkedés
Fenntartás
Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı
Csemez Attila
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. október
Adatforrás(ok) Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
82
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Jelzet
Bk-79
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Duna-parti galériaerdı
Fı típus
Természeti
Típus(ok)
Biológiai
Alaptípus(ok)
Növényegyed, növénycsoport
Fajta (fajták)
Erdısáv vagy erdısáv maradványa
Pontos helyszín
Helyrajzi szám
Fıbb jellemzık
Pest
A Barát-pataktól Budakalász közigazgatási határáig terjedı galéria erdıt a Megyeri-híd megszakítja. A galéria erdı szélessége eltérı. A Lupa-szigeti rév kikötıtıl felfelé jelentısen kiszélesedik. X: 47.60750124 déli v47.62578419 északi v. EOV-koordináták Y: 19.07517313 déli v. 19.08943176 északi v. A Duna árterületén kialakult jellegzetes ártéri vegetáció.
Kor/Keletkezés idıpontja Állapot
Jellegzetesen puha fafajok fordulnak elı. A fehér főz (Salix Alba) és a hazai nyárak (Populus) mellett gyakori a zöldjuhar, a galagonya és vadszılı is.
Veszélyeztetettség
Özönnövények elterjedése
Szükséges intézkedés
Gyomfajok kiirtása
Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı
Csemez Attila
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. október
Adatforrás(ok) Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
83
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Jelzet
Bk-80
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
„Panoráma” út (Gerinc út)
Fı típus
Tájképi
Típus(ok)
Vonalas jellegő kilátóhely egyedi vagy jellegzetes látványképpel
Alaptípus(ok)
Vonalas jellegő kilátóhely egyedi vagy jellegzetes látványképpel
Fajta (fajták)
Panorámaút
Pontos helyszín
Helyrajzi szám
Fıbb jellemzık
Pest
A Gerinc útról (és részében a Sugár útról) kilátás a beépítetlen telkeken keresztül X: 47.61720039 47.60912181 EOV-koordináták Y: 19.04847979 – 19.05344724 Budakalász területérıl a Gerinc és Sugár útról szép kilátás nyílik a Dunára és a túlpartra.
Kor/Keletkezés idıpontja Állapot
A kilátás pillanatnyilag a beépítetlen telkek miatt szabad.
Veszélyeztetettség
Beépítés
Szükséges intézkedés
A beépítés magasságának korlátozása
Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı
Csemez Attila
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. október
Adatforrás(ok) Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
84
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Jelzet
Bk-81
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Platán allé a Lupa-szigeten
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Településsel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Zöldfelületi létesítmény, objektum
Fajta (fajták)
Fasor
Pontos helyszín
Lupa-sziget
Helyrajzi szám
Fıbb jellemzık
Pest
X: 653078 felsı vége 652674 déli vége EOV-koordináták Y: 252797 felsı vége 252257 déli vége A Lupa-szigeten Lupa gróf ültette a platán allét. A fasor egységes idıs egyedekbıl áll. Platán fák száma a Rév utcától a szigetcsúcsig 48 db, Rév utca és Víztorony utca között 36 db, Víztorony utca és Vadgesztenye utca között 39 db, Vadgesztenye utca és a sziget déli csúcsa között 61 db. Összesen: 184 db
Kor/Keletkezés idıpontja Állapot
Jó
Veszélyeztetettség
Elöregedés
Szükséges intézkedés
A fasor egyedeit rendszeresen ápolni kell.
Tulajdonos Kezelı
Önkormányzat Önkormányzat
Adatfelvevı
Csemez Attila
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. október
Adatforrás(ok) Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
85
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Jelzet
Bk-82
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Vadgesztenye kettısfasor a Lupa-szigeten
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Településsel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Zöldfelületi létesítmény, objektum
Fajta (fajták)
Fasor
Pontos helyszín
Lupa-sziget
Helyrajzi szám
Fıbb jellemzık
Pest
X: 47615802 – 47616101 EOV-koordináták Y: 19086019 19085483 A sziget középsı részén idıs vadgesztenye dupla fasor (9 db) található, melynek egyedei egészségesek. A fasor hozzájárul a sziget arculatához.
Kor/Keletkezés idıpontja Állapot
Jó
Veszélyeztetettség
Elöregedés
Szükséges intézkedés
Karbantartás
Tulajdonos
Önkormányzat
Kezelı
Önkormányzat
Adatfelvevı
Csemez Attila
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. október
Adatforrás(ok) Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
86
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-83
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Víztorony a Lupa-szigeten
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Termeléssel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Vízhasználattal, vízgazdálkodással kapcsolatos egyedi tájérték
Fajta (fajták)
Víztorony
Pontos helyszín
Lupa-sziget X: 47.616411 Y: 19.086278 A szigeten a fák takarásában áll a betonból készült régi víztorony, mely biztosítja a sziget ingatlanainak ivóvízellátását.
Helyrajzi szám
EOV-koordináták
Fıbb jellemzık Kor/Keletkezés idıpontja Állapot
Veszélyes
Veszélyeztetettség
Hámlik a szerkezetrıl a beton
Szükséges intézkedés
Felújítás
Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı
Csemez Attila
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. október
Adatforrás(ok) Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH
PH
…………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
…………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
87
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Jelzet
Bk-84
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Kozma Lajos tervezete nyaraló a Lupa-szigeten
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Településsel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Mindennapi élettel kapcsolatos építmény, állandó (mővészeti) alkotás
Fajta (fajták)
Lakóépület, épületrész, udvar
Pontos helyszín
Lupa-sziget, Platánsor 17.
Helyrajzi szám
Pest
EOV-koordináták
X: 47.615391 Y: 19.083822
Fıbb jellemzık Kor/Keletkezés idıpontja
1934-1935
Állapot
Jó
Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı
Csemez Attila
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. október
Adatforrás(ok) Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH
PH
…………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
…………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
88
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Jelzet
Bk-85
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Ivóvíz kútsor a Duna-parton
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Termeléssel kapcsolatos
Alaptípus(ok)
Vízhasználattal, vízgazdálkodással kapcsolatos egyedi tájérték
Fajta (fajták)
Kút
Pontos helyszín
Lupa-sziget
Helyrajzi szám
Fıbb jellemzık
Pest
X: 651186 651186 651186 651186 651186 652617 652608 652645 EOV-koordináták Y: 252885 252885 252885 252885 252885 252609 252615 252653 A Duna partján 8 kútból álló vízkivételi hely található. A kutakat rácsozattal fedték le, melyre korábban növényeket futtattak. A növényfuttatással a kutak levegıbıl való megfigyelését kívánták a szocializmus idején megakadályozni.
Kor/Keletkezés idıpontja Állapot
Jó
Veszélyeztetettség
Nincs
Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı
Fenntartás Vízmővek Vízmővek
Adatfelvevı
Csemez Attila
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. október
Adatforrás(ok) Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH …………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
PH …………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
89
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-86
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Felhagyott kıbánya az Ezüst-Kevélyen
Fı típus
Természeti
Típus(ok)
Földtudományi
Alaptípus(ok)
Geológiai egyedi tájérték
Fajta (fajták)
Üledékes kızet feltárása, elıfordulása
Pontos helyszín
Ezüst-Kevély X: 47.61138546 Y: 19.00662124 Az Ezüst-Kevély tetején felhagyott kıbánya található. A kıbányában spontán betelepült növényzet van.
Helyrajzi szám
EOV-koordináták
Fıbb jellemzık Kor/Keletkezés idıpontja Állapot
Jó
Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı
Csemez Attila
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. október
Adatforrás(ok) Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH
PH
…………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
…………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
90
A D
2008. május
A P
Budakalász
Megye
Jelzet
Bk-87
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Nagy-Kevély – az egykori kilátó alapjaival
Fı típus
Tájképi
Típus(ok)
Kilátópont egyedi vagy jellegzetes látványképpel
Alaptípus(ok)
Kilátópont egyedi vagy jellegzetes látványképpel
Fajta (fajták)
Kilátópont, "látókı"
Pontos helyszín
Nagy-Kevély
Pest
X: 4762162986 Y: 1898567855 A Nagy-Kevély tetején a XX. században kilátót építettek, melyet késıbb lebontottak. Mostanra csak az alapjai találhatók ott. EOV-koordináták
Fıbb jellemzık
(forrás: http://xfree.hu/kep_show.tvn?aid=112367&kid=141926&sort=)
L
Település neve
Helyrajzi szám
2011. október
A T
Kor/Keletkezés idıpontja Állapot
Romos
Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés
A kilátó visszaépítése
Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı
Csemez Attila
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. október
Adatforrás(ok) Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH
PH
…………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
…………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
91
A D
A T
L
A P
Település neve
Budakalász
Megye
Pest
Jelzet
Bk-88
Elızmény
Nemzeti park igazgatóság
DINPI
Egyedi tájérték megnevezése
Kevély-Nyereg, az egykori turistaház (Stromfeld Aurél turistaház) helye
Fı típus
Kultúrtörténeti
Típus(ok)
Egyéb emberi tevékenységhez, eseményhez kapcsolódó
Alaptípus(ok)
Turizmushoz, természetjáráshoz kapcsolódó egyedi tájérték
Fajta (fajták)
Turistaház, kulcsosház
Pontos helyszín
Kevély-Nyereg X: 4762686158 Y: 1897688895 A XX. század elején a turista mozgalom virágkorában a kevély-nyergen is turistaházat építetek. Az épület 1992. szeptember 29-én leégett, üszkös maradványait 2000-ben eldózerolták.
Helyrajzi szám
EOV-koordináták
Fıbb jellemzık Kor/Keletkezés idıpontja
1920-as évek
Állapot
Romos
Veszélyeztetettség Szükséges intézkedés
Az egykori turista ház helyét emléktáblával jelölni.
Tulajdonos Kezelı Adatfelvevı
Csemez Attila
Adatfelvétel idıpontja és körülményei
2011. október
Adatforrás(ok) Önkormányzat állásfoglalása Megjegyzés PH
PH
…………………………. igazgató nemzeti park igazgatóság
…………………………. jegyzı polgármesteri hivatal
92
93
