1991.( XII.19.) számú önkormányzati rendelete a helyi és luxusadókról

Helyi és luxusadókról [16-1991.].doc

2008. TAMÁSI VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 16/1991.( XII.19.) számú önkormányzati rendelete a helyi és luxusadókról (A módosításokkal egységes szerkezetben) Tamási Város Önkormányzati Képviselõ-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1.§ (1) bekezdésében, valamint a luxusadóról szóló 2005. évi CXXV. törvény 11.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az igazságos és vagyonarányos közteherviselés alkotmányos követelményének fokozottabb érvényre juttatása érdekében, az alábbi rendeletet alkotja: Általános rendelkezések 1.§ (1) A képviselõ-testület a város közigazgatási területén a) helyi iparûzési adót, b) idegenforgalmi adót, c) telekadót, valamint d) luxusadót vezet be. (2) Az (1) bekezdés szerinti adók – a d) pont kivételével – 1992. január 1. napjától, határozatlan idõre kerülnek bevezetésre. (3) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti adó 2006. január 1. napjától kerül bevezetésre. I. A HELYI IPARÛZÉSI ADÓ Az adókötelezettség, az adó alanya 2.§ (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó, vagy ideiglenes jelleggel végzett iparûzési (vállalkozási) tevékenység. (2) Az adó alanya a vállalkozó. (3) Adóköteles iparûzési tevékenység a vállalkozó e minõségben végzett nyereség-, illetve jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. (4) E jogszabály alkalmazásában vállakozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából üzletszerûen végzõ a/ a személyi jövedelemadóról szóló törvényben (a továbbiakban: SZJA tv.) meghatározott egyéni vállalkozó, b/ a SZJA tv-ben meghatározott mezõgazdasági õstermelõ, feltéve, hogy az õstermelõi tevékenységbõl származó bevétele az adóévben a 600.000 Ft-ot meghaladja, c/ jogi személy, ideértve azt is, ha felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, d/ egyéb szervezet, ideértve azt is, ha felszámolás vagy végelszámolás alatt áll. Adómentesség 3.§ (1) A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 3.§ (2) bekezdésében írtakon túl mentes a helyi iparûzési adó megfizetése alól: a/ az a helyi állandó lakos magánszemély, aki a saját maga által termelt vagy elõállított terméket kicsiben, a piacon vagy egyéb nyílt árusítási helyen, közvetlenül a lakosság részére értékesíti (az italárusítás kivételével); b/ az a/ pont szerinti, de nem helyi állandó lakos magánszemély az Aör. 6.§ (3) bek-e szerinti adómérték 1/3-át köteles megfizetni. c/ az az egyébként adófizetésre köteles – az Aör.2.§(4)bek-e szerinti – vállakozó, akinek az éves adóalapja után számitott adófizetési kötelezettsége az adott évben nem éri el az 500 (ötszáz) forintot. (2) Adómentesek az alábbi közszolgáltatások: 41.0 víztermelés, kezelés, elosztás (kivéve: az uszoda- és fürdõtevékenység), 1


90.01 szennyvízelvezetés, kezelés. (3) hatályon kívül (4) hatályon kívül Adókedvezmények 3/A.§ (1) Aki folyamatosan szakmunkástanulót foglalkoztat, az tanulónként évi ezer (1000) forint adókedvezményben részesül, amelyet az adóbevallásában számított iparûzési adó összegébõl levonhat.Három vagy több tanuló esetében ezen kedvezmény mértéke legfeljebb az adó összegének feléig terjedhet. (2) A folyamatos foglalkoztatást a képzési idõ szerint kell számítani úgy, hogy az elsõ és utolsó év az adókedvezmény szempontjából fél évnek számít.A végzõs és az újonnan kezdõ tanulók utáni kedvezményt külön fel kell tüntetni. (3) Aki folyamatosan alkalmaz olyan munkavállalót, - aki az alkalmazását megelõzõen munkanélküli járadékban vagy munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesült, - akit közhasznú munkavégzés keretében foglalkoztattak, - aki pályakezdõként került alkalmazásra, - aki alkalmazását megelõzõen semmiféle rendszeres ellátásban nem részesült, illetve arra nem volt jogosult, az munkavállalónként évi kétezer (2.000) forint adókedvezményben részesül az alkalmazás elsõ és második évében.E kedvezmény legfeljebb az éves adóösszeg az 50%-áig terjedhet. (4) E rendelet alkalmazásában a tárgyéven belül hat hónapot elérõ vagy meghaladó foglalkoztatás minõsül folyamatos alkalmazásnak. 3/B.§ hatályon kívül

3/C.§ hatályon kívül

3/D.§ hatályon kívül

3/E.§ (1) Az Aör. 3.§ (1) bekezdése és a 3/A.§-a szerinti adókedvezmények és adómentességek legfeljebb 2007. december 31. napjáig azt az adóalanyt illetik meg, akinek az éves adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió forintot. (2) hatályon kívül (3) hatályon kívül 3/F.§ Bármely adókedvezmény jogosulatlan igénybevétele esetén az adóhatóság az adóalanyt annak - a jogszabályban meghatározott mértékû kamattal növelt összegû - visszatérítésére kötelezi. Az adó egy részének felajánlása1 3/G.§ (1) Az adózó az általa fizetett, elõzõ naptári évi helyi iparûzési adó legfeljebb 5%-át felajánlhatja a jogszabályban elõírt módon benyújtott éves adóbevallásában a (2) bekezdésben írtak támogatására. (2) Az adója (1) bekezdés szerinti mértékét az az adózó ajánlhatja fel, aki (amely) az e rendelet 1. számú mellékletében szereplõ szervezete(ke)t támogatja. (3) A támogatandó szervezete(ke)t és a támogatás(ok) összegét az adóbevalláson vagy annak mellékletében fel kell tüntetni. (4) A felajánlással kapcsolatos nyilatkozat a bevallás benyújtása után nem pótolható, nem módosítható és nem vonható vissza. (5) Az adóhatóság az adózók felajánlása szerinti összegrõl és a megjelölt szervezet(ek)rõl október 25. napjáig értesíti a polgármestert, aki nyolc napon belül a költségvetésben biztosított elõirányzat terhére dönt az átutalásról. 1

Megállapította az 5/2007.(IV.9.) ör. 2


(6) A polgármester az (5) bekezdés szerint akkor rendelkezik az átutalásról, ha az adóját felajánló adózó az adóbevallás szerinti iparûzési adófizetési kötelezettségének az e rendeletben elõírtak szerint eleget tett. (7) Amennyiben az adózó felajánló nyilatkozatot tartalmazó adóbevallása, annak önellenõrzése vagy ellenõrzése az adóalap adójára kevesebbet állapít meg a bevallott összegnél, és ennek következtében a felajánlott összeg is csökken, akkor az adózó a bejelentett és számított támogatási összeg különbözetét – feltéve, ha az legalább ezer forint és a polgármester döntése alapján már kiutalásra került a megjelölt szervezet(ek)nek – az adóhatóság határozata alapján köteles megfizetni. 3/H.§ (1) A 3/G.§ szerint támogatandó szervezetek közé az a szervezet kerülhet felvételre, amely megfelel az e § szerinti feltételeknek, és felvételét az adóévet megelõzõ év november 30. napjáig kéri. (2)2 Az (1) bekezdés szerinti felvételét kérheti az a szervezet, illetve annak önálló jogalanyisággal rendelkezõ szervezeti egysége, amelyik bejegyzett székhelye – legalább három éve – Tamási városban található, továbbá egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális, ifjúsági és/vagy sport feladatot lát el. (3) Az (1) bekezdésben írt határidõig beérkezett kérelmeket az ügyrendi bizottság véleményezi, majd támogató véleménye esetén kezdeményezi a testületnél a melléklet szükséges módosítását. (4) Az (1) bekezdés szerinti határidõ után érkezett, továbbá az ügyrendi bizottság által nem támogatott kérelmet benyújtó szervezetet a jegyzõ e tényrõl írásban tájékoztatja. Az adókötelezettség keletkezése és megszûnése 4.§ (1) Az adókötelezettség az iparûzési tevékenység megkezdése napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetése napjával megszûnik. (2) Az ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett tevékenység esetében a tevékenység végzésének idõtartama az irányadó az adókötelezettség idõbeni terjedelmére. Az adó alapja 5.§ (1) Az állandó jelleggel végzett iparûzési tevékenység esetén az adó alapja az értékesített termék, illetõ-leg végzett szolgáltatás nettó árbevétele (Htv. 52.§ 22. pont), csökkentve az eladott áruk beszerzési (Htv. 52.§ 36. pont) és a közvetített szolgáltatások (Htv. 52.§ 40. pont) értékévell, valamint az anyagköltséggel (Htv. 52.§ 37. pont). (2) a) Az (1) bekezdéstõl eltérõen – a személyi jövdelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: SZJA tv.) szerint – az adóévben átalányadózó magánszemély (egyéni vállakozó, mezõgazdasági kistermelõ) vállalkozó, b) a Htv. 52.§ 26. pont a) – d) pontja szerinti más vállakozó, feltéve, hogy a nettó árbevétele az adóévet megelõzõ évben – 12 hónapnál rövidebb adóévet megelõzõ adóév esetén napi arányosítással számítva idõarányosan – nem haladja meg a 4 millió forintot, illetve a tevékenységét adóévben megkezdõ vállalkozó esetén az adóévben – idõarányosan – a 4 millió forintot várhatóan nem haladja meg, az adó alapját a (3), illetõleg (4) bekezdésben foglaltak szerint – figyelemmel a Htv. 39/A.§ (4) és (5) bekezdésére – is megállapíthatja. (3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti vállakozó esetében az adó alapja a SZJA tv. szerinti átalányadó alapjának 20%kal növelt összege, azzal, hogy az adó alapja nem lehet több, mint a SZJA tv. szerinti – e tevékenységbõl származó – bevételének 80 százaléka. (4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti vállalkozó esetében az adó alapja nettó árbevételének 80 százaléka. (5) Ideiglenes jelleggel végzett iparûzési tevékenység (Htv. 37.§ (2) bek.) esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai után kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít. (6) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegû iparûzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzõen a Htv. mellékletében meghatározottak szerint - a vállalkozónak kell megosztania. (7) Az adó alapjának a (3) és (4) bekezdés szerinti megállapítása adóévre választható; az errõl szóló bejelentést az adóévet megelõzõ adóévrõl szóló bevallással egyidejûleg, a tevékenységét év közben megkezdõ vállalkozó az adókötelezettség keletkezését követõ tizenöt (15) napon belül teheti meg az adóhatósághoz. A tételes átalányadózókra vonatkozó különös adózási mód 5/A.§ 2

Mód: 18/2007.(XI.3.) ör. 3

Helyi és luxusadókról [16-1991.].doc hatályon kívül

Az adó alapjának egyszerûsített meghatározása 5/B.§ (1) Az egyszerûsített vállalkozói adó (a továbbiakban: eva) hatálya alá tartozó vállakozó az adó alapját – az Aör. 5. §-ában foglalt elõírásoktól eltérõen – az eva alapjának 50%-ában is megállapíthatja. (2) Az adó alapjának (1) bekezdés szerinti megállapítása adóévre választható, az errõl szóló bejelentést az Aör. 5.§ (7) bekezdése szerint kell megtenni. (3) Ha a vállakozó az eva-ról szóló törvény3 hatálya alól kikerül, akkor az adó alapját az eva-ról szóló adóévére az (1) bekezdés szerint, a naptári év hátralévõ részére pedig az Aör. 5.§-ának elõírásai szerint kell megállapítania. (4) Ha a vállakozó kikerül az eva-ról szóló törvény hatálya alól, akkor a) köteles azt 15 napon belül bejelenteni az önkormányzati adóhatóságnak, és egyidejûleg a naptári év hátralévõ részére bejelentést tenni a várható adó összegérõl. A bejelentett várható adó összege alapján az adóhatóság megállapítja az adóelõleg összegét. b) az eva-ról szóló törvény szerinti adóévérõl szóló bevallást az e törvényben meghatározott idõ-pontig köteles benyújtani, s ezzel egyidejûleg az adóévre már megfizetett elõleg és a ténylegesen fizeten-dõ adó összegének különbözetét megfizeti, illetve igényelheti vissza. A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség 5/C.§ A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség a Htv. 39/D.§-a szerint vehetõ igénybe. Az adó mértéke 6.§ (1) Az adó éves mértéke az adóalap két (2) százaléka. (2) hatályon kívül (3) Az ideiglenes jellegû iparûzési tevékenységként a) a Htv. 37.§ (2) bek. a) pontja szerinti piaci és vásározó kiskereskedelmet folytató vállalkozó esetén a fizetendõ adóátalány összege napi 1.000 forint, amelynek beszedését külön rendelet4 szabályozza, b) a Htv. 37.§ (2) bek. b) és c) pontja szerinti tevékenységet folytató vállalkozó esetében a fizetendõ adóátalány összege napi 3.000 forint. (4) hatályon kívül. Az adóelõleg megállapítása és az adó megfizetése 7.§ (1) A vállalkozónak az adóköteles tevékenysége megkezdésétõl számított 15 napon belül az adóévre vonatkozó várható adójáról bejelentést kell tennie az adóhatóságnál. (2) Az adófizetési kötelezettség teljesítésének érdekében a vállalkozó adóelõleget köteles fizetni. (3) Az adóhatóság a fizetendõ adóelõleg mértékét a várható adó bejelentése, illetõleg az éves adóbevallá sa alapján fizetési meghagyásban közli. (4) Az adóelõleg összege: a) ha az adóévet megelõzõ adóév idõtartama 12 hónapnál nem rövidebb, az adóévet megelõzõ adóév adójának megfelelõ összeg; b) ha az adóévet megelõzõ adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor a megelõzõ adóév adójának az adóévet megelõzõ adóév naptári napjai alapján az adóévre számított összege; c) az adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezdõ vállalkozónál, vagy ha az önkormányzat az adót elsõ alkalommal vagy év közben vezeti be, az adóévre bejelentett várható adó öszszege. (5) Ha jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, továbbá ha a vállalkozó az adóévet megelõzõ évben az önkormányzat rendelete alapján adómentességet vagy adókedvezményt vett igénybe, de az adóévben az adómentesség vagy az adókedvezmény nem vagy nem teljes mértékben illeti meg, akkor az elõleg összegét az adóalap, az adómérték, illetõleg a mentesség, kedvezmény megszûnése, a kedvezmény mértékének változása figyelembevételével kell megállapítani. 3 4

Az egyszerûsített vállakozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény A piactartáshoz kapcsolódó szabályokról szóló 14/2001.(X.14.) számú önkormányzati rendelet 4


(6) A (2) bekezdésben meghatározott adózó az egyes adóévekben a tárgyévre vonatkozó fizetési meghagyás jogerõre emelkedéséig az adóelõleget az elõzõ fizetési meghagyás alapján köteles fizetni. A fizetett adóelõleg összege ennél magasabb is lehet. (7) Nem köteles adóelõleget fizetni az elõtársaság, továbbá az adóköteles tevékenységét jogelõd nélkül kezdõ vállakozó, az adókötelezettség keletkezésének az adóévében. Nem alkalmazható ez a rendelkezés a már mûködõ, de az önkormányzat illetékességi területén elsõ ízben adóköteles tevékenységet kezdõ vállalkozó esetében. 8.§ (1) Az adóelõleget félévenként, két egyenlõ részletben, az adóév március 15. és szeptember 15. napjáig, illetõleg az adóhatóság által a fizetési meghagyásban (határozatban) megállapított idõpontig kell megfizetni. (2) Az adózó az adóelõleg-, illetõleg az adófizetési kötelezettségét amennyiben a/ bankszámlával rendelkezik: átutalási megbízással; b/ bankszámlával nem rendelkezik: az adóhatóság számlaszámát tartalmazó postautalvánnyal; c/ az a/ - b/ pont feltételei nincsenek meg - kivételesen - belföldi postautalvánnyal teljesítheti, amelynek "Értesítés" szelvényén fel kell tüntetni a befizetett összeg rendeltetését. (3) A helyi iparûzési adóelõleget a vállalkozónak a várható éves fizetendõ adó összegére az adóév december 20. napjáig ki kell egészíteni. (4) Az adóelõleget és az éves adókötelezettség különbözetét a tárgyévet követõen, az éves adóbevallásban elõírt idõpontig (május 31-ig) kell megfizetni. Ugyanígy számol el az adóalany akkor is, ha megszûnés miatt évközben köteles adóbevallást adni. II. IDEGENFORGALMI ADÓ Az adókötelezettség, az adó alanya 9.§ (1) Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt: a/ aki nem állandó lakosként Tamási város illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt, továbbá b/ a) akinek Tamási város illetékességi területén olyan üdülésre, pihenésre alkalmas épülete van – a 9/A.§ szerint – , amely nem minõsül lakásnak; b) hatályon kívül (2) Az (1) bek. b/ pontjában írt adókötelezettség a használatbavételi, illetõleg fennmaradási engedély kiadását követõ év elsõ napján keletkezik. (3) Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követõ év elsõ napján keletkezik. (4) Az adókötelezettség megszûnik az építmény megszûnése évének utolsó napján. Az építménynek az év elsõ felében történõ megszûnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszûnik. (5) Az építmény használatának a szüneteltetése az adókötelezettséget nem érinti. (6) Az épület átminõsítése esetén az adókötelezettség az átminõsítést követõ év elsõ napján keletkezik, illetõleg az átminõsítés évének utolsó napján szûnik meg. (7) Állandó lakos: aki a lakcímbejelentés szabályai szerint nyilvántartásba vett lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkezik Tamási város közigazgatási területén. 9/A.§ (1) Az adó alanya az, aki a naptári év elsõ napján az épület tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az épület az ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékû jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya.(A tulajdonos, a vagyoni értékû jog jogosítottja, a továbbiakban együtt: tulajdonos). (2) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban az (1) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni.

Az adómentesség 10.§ (1) A 9.§ (1) bekezdés a/ pontja szerinti adókötelezettség alól mentes: a/ a 18.életévét be nem töltött, továbbá a 70. életévét betöltött magánszemély; 5


b/ az egészségügyi, szociális intézményben ellátott, valamint az oktatási intézmény szálláshelyén tartózkodó magánszemély; c/ a közép- és felsõfokú oktatási intézménynél tanulói vagy hallgatói jogviszony alapján, hatóság vagy bíróság intézkedése folytán, a szakképzés keretében, a szolgálati kötelezettség teljesítése, vagy a településen székhellyel vagy telephellyel rendelkezõ vagy a Htv. 37.§-ának (2) bekezdése szerinti tevé-kenységet végzõ vállalkozó esetén vállalkozói tevákenység vagy ezen vállalkozó munkavállalója által folytatott munkavégzés céljából az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély; továbbá d/ az önkormányzat illetékességi területén lévõ üdülõ tulajdonosa vagy bérlõje, továbbá a használati jogosultság idõtartamára a lakászövetkezet tulajdonában álló üdülõ használati jogával rendelkezõ lakásszövetkezeti tag, illetõleg a tulajdonos, a bérlõ hozzátartozója, valamint a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülõ használati jogával rendelkezõ lakásszövetkezeti tag használati jogosultságának idõtartamára annak hozzátartozója. (2) E rendelet alkalmazásában hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és nevelõszülõ, valamint a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa (Ptk. 685.§ b/ pontja). Az adó alapja 11.§ (1) Az adó alapja: a/ a 9.§ (1) bek. a/ pontja szerinti adókötelezettség esetén a megkezdett vendégéjszakák száma; b/ a 9.§ (1) bek. b/ pontja szerinti adókötelezettség esetén az építmény hasznos alapterülete. (2) Hasznos alapterület: a végleges falsíkokkal behatárolt teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 méter; a teljes alapterületbe a helyiségek összegzett alapterülete és az épülethez tartozó fedett, és három oldalról zárt külsõ tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek) és a fedett terasz, tornác, tetõtér, valamint a többszintes lakrész belsõ lépcsõjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik. (3) Nem adóköteles a kiegészítõ helyiség. (4) Kiegészítõ helyiség az, amely az üdülõ stb. rendeltetésszerû használatához szükséges, de huzamosabb emberi tartózkodásra részben és ideiglenesen sem szolgál (tüzelõtér, tüzelõ- és salaktároló, szárító, padlás, szerszámkamra, szín, pince). Az adó mértéke 12.§ Az adó mértéke: a/ a 9.§ (1) bek. a) pontja alapján: személyenként és vendégéjszakánként kettõszázötven (250) forint; b/ a 9.§ (1) bek. b) pontja alapján: - üdülõ esetén háromszázötven (350) forint/m2. Az adó beszedésére kötelezettek 13.§ (1) A 9.§ (1) bek. a/ pontja alapján fizetendõ adót: a/ kereskedelmi szálláshelyeken, üdülõtelepeken a szolgáltatásért esedékes összeggel együtt az üzemeltetõ; b/ a szervezett üdültetésre beutaltaktól az üdülõt fenntartó (bérlõ) szerv; c/ a fizetõvendéglátó szálláshelyeken fogadott vendég után a szállásadó, illetõleg a közvetítésre jogosult szerv; d/ az a/ - c/ pont alá nem tartozó bármely ingatlan (építmény, telek) üdülés céljára történõ bérbeadása, ingyenes használatra átadása esetén az ingatlan bérbevevõjétõl (használójától) az egész bérleti, használati idõre egy öszszegben az ingatlan tulajdonosa vagy az ingatlannal rendelkezni jogosult szedi be. (2) Az (1) bekezdés szerint fizetendõ adót a beszedésre kötelezett akkor is tartozik kifizetni, ha annak beszedését elmulasztotta. (3) a/ Az adóköteles épület utáni adót a magánszemélyek félévenként, két egyenlõ részletben az adóév március l5ig, illetve szeptember 15-ig fizethetik meg. b/ Az adóbeszedéssel megfizetett idegenforgalmi adót a beszedésre kötelezettnek a beszedést követõ hó 15-ig kell az adóhatósághoz befizetnie. (4) Az adó beszedésére kötelezett az általa beszedett adóról az adó alapjának és összegének a megállapítására alkalmas nyilvántartást kell vezetnie és az adózónak bizonylatot kell adnia. III. 6


ÉPÍTMÉNYADÓ A 14., a 14/A – E.§-ok hatályon kívül. IV. A TELEKADÓ Adókötelezettség, adómentesség 15.§ (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévõ beépítetlen belterületi földrészlet (a továbbiakban: telek). (2) Mentes az adó alól az üdülõterületen kívüli és nem üdülõtelekként nyilvántartott telek, továbbá azon üdülõtelek, amelyre nincs beépítési kötelezettség elõírva, vagy azt – a használatbavételi engedély megszerzésével – teljesítették. (3) E rendelet alkalmazásában üdülõterületnek minõsülnek a Termál, Gím, Dám, Üdülõ, Völgy, Hóvirág, Tölgyfa és Boróka utcák ingatlanai. Az adó alanya 16.§ (1) Az adó alanya az, aki az év elsõ napján a telek tulajdonosa. (2) Ha a telket ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékû jog terheli, a tulajdonos és a vagyoni értékû jog gyakorlására jogosult személy megállapodása szerinti személy - megállapodás hiányában a vagyoni értékû jog jogosultja - az adó alanya. (3)5 Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak. Az adókötelezettség keletkezése, megszûnése 17. §6

(1) Az adókötelezettség a földrészlet belterületbe vonásáról szóló önkormányzati határozat közzétételét, továbbá a telek mezõgazdasági mûvelés alól való kivonását és/vagy a mûvelési ág törlését követõ év elsõ napján, illetve az építmény megsemmisülése, lebontása esetén a megsemmisülést, lebontást követõ félév elsõ napján keletkezik. (2) Az adókötelezettség megszûnik a telek külterületté minõsítésérõl szóló önkormányzati határozat közzététele, továbbá a telek mûvelési ágba sorolása és tényleges mezõgazdasági mûvelésének megkezdése félévének utolsó napján. (3) Az adókötelezettségben bekövetkezõ - (1)-(2) bekezdésben nem említett - változást a következõ év elsõ napjától kell figyelembe venni. Az adó alapja, mértéke 18.§ (1) Az adó alapja a telek négyzetméterben számított területe. (2) Az adó éves mértéke az adókötelezettség elsõ évében 30 Ft/m2, a második évtõl kezdõdõen évente 10 Ft/m2-rel emelkedik, a nyolcadik évtõl pedig 100 Ft/m2.

Az adó megállapítása, megfizetése 19.§ (1) Az adókötelezettséget és az adó mértékét az adófizetésre kötelezett vallja be, illetve állapítja meg, vagy az adóhatóság határozatban állapítja meg és közli a fizetésre kötelezettel. (2) Az adófizetésre kötelezett az adót két egyenlõ részletben tárgyév március 15. és szeptember 15. napjáig fizetheti meg. (3) Az adóhatóság a beépítési kötelezettség teljesítése esetén az éves adó idõarányos részét elengedheti. V. A LUXUSADÓ 19/A.§ (1) Az adó tárgyára, alanyára, alapjára, az adókötelezettség keletkezésére, változására és megszûnésére, valamint az adó mértékére és összegére vonatkozóan, továbbá minden e rendeletben nem szabályozott kérdésben a luxusadóról szóló 2005. évi CXXI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 5 6

Módosította a 3/2008.(I.28.) ör. Módosította a 3/2008.(I.28.) ör. 7


(2)7 A luxusadó szempontjából a városban lakóingatlan-fajtánként a típusingatlanra vonatkozó átlagértékek az alábbiak: a) egylakásos lakóépületben lévõ lakás esetében……….……….130 000 Ft/m2, b) többlakásos épületben, egyéb épületben lévõ lakás esetében....125 000 Ft/m2, c) üdülõ esetében…………………………………………….…...115 000 Ft/ m2. VI. ELJÁRÁSI SZABÁLYOK A bejelentés szabályai 20.§ (1) Az adókötelezettségét önadózással teljesítõ, illetõleg az adó beszedésére és befizetésére kötelezett adózó [Aör. 2.§ (4) és 13.§ (1) - (2) bek.], a/ az adókötelezettség keletkezését annak bekövetkezésétõl (a tevékenység megkezdésétõl) számított 15 napon belül az erre rendszeresített nyomtatványon jelenti be az adóhatóságnak; b/ az adóbeszedésre kötelezettnek e minõségét a kötelezettség keletkezésétõl számított 15 napon belül akkor is be kell jelentenie, ha más adókötelezettség nem terheli.. (2) Ha az adózó nem tartozik az (1) bekezdés hatálya alá (Aör. 9/A.§, 16.§ és 19/A.§), az adókötelezettség bejelentését a bevallás benyújtásával teljesíti. (3) Az az adózó, aki ideiglenes jelleggel folytatja iparûzési tevékenységét, annak megkezdésekor köteles ezt az adóhatóságnak bejelenteni. Amennyiben az adózó e rendelet 6.§ (3) bekezdése szerinti adóátalányt fizet, külön bevallást nem kell tennie. 21.§ Az adózó az adóhatósághoz az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 19.§ (3) bekezdésében elõírt adatokat köteles írásban bejelenteni. A helyi adók bevallása 22.§ (1) Az adóbeszedésre kötelezettnek az általa beszedett helyi adóról a tárgyhónapot követõ 15-ig kell bevallást tennie. (2) Az iparûzési adót az adóévet követõ év május 31. napjáig kell bevallani. A naptári évtõl eltérõ üzleti évet választó adózó adóbevallását az adóév utolsó napját követõ 150. napig nyújtja be. (3) Az adóbevallást a (2) bek-ben írt határidõig akkor is be kell nyújtani az adóhatósághoz, ha az adózónak bármilyen oknál fogva tényleges adófizetési kötelezettsége nincs, vagy az idõlegesen szünetel. (4) Ha a helyi adót nem az adózó állapítja meg, adóbevallást az adókötelezettség keletkezését követõ 15 napon be-lül kell tennie. Ilyen esetben újabb adóbevallást nem kell tenni, amíg adókötelezettségét vagy helyi adóját érintõ változás nem következik be nála. (5) Az adózónak 30 napon belül adóbevallást kell tennie, ha a/ felszámolását, végelszámolását rendelték el, ennek az idõpontját megelõzõ nappal; b/ átalakul, az átalakulás napjával; c/ egyéb módon megszûnik vagy tevékenységét megszünteti, ezek napjával; d/ az adóbeszedésre kötelezettnek e tevékenysége megszûnik, a megszûnés napjával. (6) A 30 napos határidõt, ha jogszabály másként nem szabályozza a/ az (5) bek. a/ - b/ pontja esetén attól az idõponttól kell számítani, amit a külön jogszabályban elõírt zárómérleg, vagyonmérleg elkészítésére jogszabály megállapít, b/ az (5) bek. c/ - d/ pontjai esetében a megszûnés, illetõleg a kötelezettség megszûnésének napjától kell számítani. (7) A luxusadó hatálya alá tartozó adózó a 32/1999.(XII.22.) PM rendelet szerinti formanyomtatványon köteles a bevallását megtenni. A változás bejelentése 23.§ (1) Az adózónak az adókötelezettségét érintõ változást annak bekövetkezését követõ 15 napon belül az elõírt formanyomtatványon, ennek hiányában pedig egyéb írásos formában be kell jelentenie.

7

Módosította a 3/2008.(I.28.) ör. 8


(2) Az adókötelezettséget érintõ változás, különösen az Aör.21.§-ában felsorolt adatokban történõ változás, továbbá a szervezeti forma változása, új telephely létesítése, az adózó végelszámolásának az elhatározása, az adóköteles tevékenység vagy jogi személy, illetve egyéb szervezet megszûnése. (3) hatályon kívül. Méltányossági szabályok 24.§ Az adóhatóság nyilvántartott adóra fizetési halasztást és részletfizetést, illetve adótartozásra adómérséklést – méltányosságból – az adózó kérelmére az Art. 133. és 134. §- ai alapján engedélyezhet. 24/A.§ hatályon kívül.

Vegyes rendelkezések 25.§ Ha az adózónak nincs adóelõírása és az adószámlája ezer (1000) forintnál kevesebb adótartozást mutat, az adóhatóság a számlalapot adóhelyesbítéssel rendezi. 26.§ A helyi adózással összefüggõ és e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Art. szabályait kell megfelelõen alkalmazni. 27.§ Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, de rendelkezéseit 1992. január 1. napjától kell alkalmazni. Dr. Deák Gábor polgármester

Dr. Schutzbach Ferenc jegyzõ

A 16/1991.(XII.19.) számú önkormányzati rendelet 1. számú melléklete: A helyi iparûzési adóról rendelkezéssel támogatható szervezetek 23.Tamási Focisuli Alapítvány 24. hatályon kívül 25.Vöröskereszt Tamási Szervezete 26.Tamási Kerékpáros Alapítvány 27.Parkerdõ Teniszklub 28.Tamási Városért Közalapítvány 29. Tamási Önkéntes Tûzoltóegyesület, 30. Tamási Gimnáziumért Közalapítvány. 31.9 Látássérültek Esélyegyenlõségéért Egyesület. 32. Tamási Kézilabda Club Egyesület Ifjúsági Szakosztálya

1. Tamási Fúvósegylet 2. ACAPELLA Kamarakórus 3. Ifjú Muzsikusokért Alapítvány, 4. Tehetség és Képességfejlesztés Alapítvány 5. Waldorf Pedagógiai Alapítvány 6. Tamási Lovassport Egyesület 7. Pro Cultura Humana Vegyeskar 8. Óvodásainkért Alapítvány 9. Vas Gereben 680-as Cserkészcsapat 10. Iskola a Fenyves Alján Alapítvány 11. Koppány SE 12. Rászoruló Gyermekekért Alapítvány 13. hatályon kívül8 14. Tamási Kézilabda Club 15.Tamási Atlétikai Club 16.Tamási Idõs Lakosságáért Alapítvány 17.Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Tamási Csoport 18.Tamási Közbiztonságáért Alapítvány 19.Tamási Szakképzéséért Alapítvány 20.Tamási Sportegyesület 21.Tamási és Környéke Mentõalapítvány 22.Tamási Fúvószenekarért Alapítvány 8

9

Hatályon kívül helyezte az 5/2007.(IV.9.) ör. 9

A 31. és 32. pontot beiktatta a 18/2007.(XI.3.) ör.

1991.( XII.19.) számú önkormányzati rendelete a helyi és luxusadókról

Recommend Documents