1991. (XII. 23.) számú rendelete

Nagyberény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/1991. (XII. 23.) számú rendelete a helyi adók bevezetéséről (egységes szerkezetbe foglalt szöveg) Nagyberény Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: Önkormányzat) működőképességének biztosításához a település és területfejlesztéséhez, valamint a lakossági ellátás színvonalának javításához szükséges források megteremtése érdekében a helyi adók bevezetését tartja szükségesnek. Az Önkormányzat a helyi adók körére, mértékére és az adózás főbb szabályaira az alábbiakat rendeli: I. fejezet 1. § Az Önkormányzat az 1990. évi C. törvény 1. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a) az építményadót b) a kommunális adót és c) a helyi iparűzési adót1 határozatlan időre bevezeti. 2. § (1) Az adókötelezettség az Önkormányzat illetékességi területén a) az ingatlantulajdonra, az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra, b) a munkaerő foglalkoztatására,2 c) az e rendeletben meghatározott gazdasági tevékenység gyakorlására (a továbbiakban: adótárgy) terjed ki. 3 (2) E rendelet hatálya – a módosított 1990. évi C. tv. 34. §-ában foglaltak kivételével – nem terjed ki a Magyar Nemzeti Bankra és az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó büntetés-végrehajtási intézetre és az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt-re. 3. § (1) E rendelet alkalmazásában adóalany a) a magánszemély, b) a jogi személy, a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, c) a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése. (2) Az adókötelezettség a külföldiekre is kiterjed. Ennek megfelelően adóalany a külföldi magánszemély és szervezet, feltéve hogy adómenteségét nemzetközi szerződés vagy

1

Módosította a 7/1995. (XII. 22.) számú rendelet, hatályos 1995. december 22. napjától. Módosította a 7/1995. (XII. 22.) számú rendelet, hatályos 1995. december 22. napjától. 3 Beiktatta a 7/1995. (XII. 22.) számú rendelet, hatályos 1995. december 22. napjától. 2

2 viszonosság, illetve e rendelet nem biztosítja. A viszonosság kérdésében a pénzügyminiszter állásfoglalása az irányadó. 4. §4 5. § (1) A helyi adótörvény e törvénnyel hatályon kívül helyezett 10. §-a alapján az adóalany adólevonási jogát az ott meghatározott feltételekkel továbbra is érvényesíthet, ha a) az adólevonási joga 1996. január 1. napja előtt nyílt meg, b) az 1996. január 1. napja előtt kivitelezési szerződéssel megkezdett beruházását 1996. évben fejezi be, c) az 1996. január 1. napja előtt a beruházóval kötött szerződés alapján befizetést teljesít. (2)5 (3) Az (1) bekezdésben említett beruházást illetve ilyen célra történt befizetést a levonási jog megnyíltát követő 30 napon belül kell az önkormányzati adóhatósághoz írásban bejelenteni. (4) Adómentes az (1) bekezdés b.-c. pontjában felsorolt adóalanyok közül a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és a költségvetési szerv abban az évben, amelyet megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve – költségvetési szerv esetén – eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. E feltétel meglétéről az adóalanynak írásban kell nyilatkozni. Az Önkormányzat által e célra rendszeresített nyilatkozatot az adó évét követő január hó 15-ig kell az önkormányzati adóhatósághoz benyújtani. (5) A társasági adóról szóló módosított 1991. évi LXXXVI. Tv. hatálya alá eső adóalany a vállalkozási tevékenységével kapcsolatban e rendelet szerint esedékes és befizetett helyi adót az egyéb ráfordítások között számolhatja el. (1991. évi XVIII. tv. 47. § (3) bek.) (6) A magánszemélyek jövedelemadója fizetésére kötelezett vállalkozó a vállalkozási tevékenységével kapcsolatban e rendelet szerint esedékes és befizetett helyi adót a többször módosított 1991. évi XC. Tv. 1. számú mellékletének B/IV/7. pontjában foglaltak szerint számolhatja el költségként. (7) A magánszemély az őt terhelő és az adóévben befizetett helyi adó összegének 20 %-át levonhatja a tárgyévi jövedelemadóból, kivéve azt a helyi adót, amelyet a (6) bekezdés szerint költségei között számolhat el. (8) Annak a magánszemélynek, akinek az Önkormányzat illetékességi területén végzett kommunális beruházás céljára 1991. és 1992. évben teljesített – támogatásokkal csökkentett – befizetése a tárgyévi helyi adófizetési kötelezettségét meghaladta, a fennmaradó összeggel e rendelet hatálybalépését követően az önkormányzatnál esedékessé vált helyi adója az (1)-(2) bekezdésben foglaltak szerint csökkenthető. 4 5

Hatályon kívül helyezte az 1/1993. (II.8.) sz. rendelet, hatályos 1993. február 8. napjától Hatályon kívül helyezte a 7/1995. (XII.22.) sz. rendelet 1996. január 1. napjával

3 II. fejezet ÉPÍTMÉNYADÓ 6. § 6 (1) Adóköteles az Önkormányzat illetékességi területén lévő a) irodaépület, hivatali helyiség b) kereskedelmi, vendéglátó üzlet, szálláshely, termelő üzem, kisipari műhely c) javító, karbantartó műhelyek d) raktárépületek e) üdülők f) lakásnak nem minősülő, de üdülés, pihenés céljára használt épület g) lakások, lakóházak (2) Mentesek az építményadó fizetési kötelezettség alól  a költségvetési szerv, közszolgáltató szervezet valamint az egyházak tulajdonában lévő építmények,  az állattartás célját szolgáló épületek, valamint az ehhez kapcsolódó raktárak, tárolók, továbbá a növénytermesztéshez kapcsolódó tárolók, épületek,  gépkocsi-tárolók,  mentes az (1) bek. g. pontjában felsorolt adótárgy tulajdonosa, ha életvitelszerűen a településen él és állandó bejelentett lakóhelye Nagyberény községben van. Az adó alanya 7. § (1) Az építményadó kötelezettség a 3. §-ában meghatározott adóalanyokra terjed ki. Ennek megfelelően az adó alanya az, aki a naptári év (továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos) (2) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban az (1) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni. (3) Társasház, garázs és üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség.

6

Módosította a 14/1998. (XII.14.) sz. rendelet, hatályos 1999. január 1. napjától.

4 Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése 8. § (1) Az adókötelezettség a használatbavételi illetve fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatba vételt követő év első napján keletkezik. (2) Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az első félévben történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. (3) Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti. Az adó alapja 9. § Az adó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete. Az adó mértéke 10. § 7 a) hivatal, iroda esetén b) kereskedelmi és vendéglátó üzlet, szálláshely, termelő üzem, kisipari műhely c) raktár d) javító, karbantartó műhely e) üdülők f) lakásnak minősülő, de üdülés, pihenés céljára használt épület g) lakások, lakóházak

500 Ft/m2/év 300 Ft/m2/év 100 Ft/m2/év 200 Ft/m2/év 600 Ft/m2/év 600 Ft/m2/év 600 Ft/m2/év

III. fejezet KOMMUNÁLIS ADÓ

Az adó bevezetésének célja az infrastruktúra környezetvédelmi feladatainak jobb ellátása.

7

fejlesztése, valamint a település

Módosította a 14/1998. (XII. 14.) sz. rendelet, hatályos 1999. január 1. napjától Módosította a 8/1999. (XII. 1.) sz. rendelet, hatályos 2000. január 1. napjától

5

1. Magánszemélyek kommunális adója 11. § (1)8 Kommunális adót köteles fizetni a 3. § (1) bek. a.) pontjában, valamint a (2) bekezdésben meghatározott magánszemély, aki az Önkormányzat illetékességi területén a) lakás, b) nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (továbbiakban együtt: építmény) c) beépítetlen belterületi földrészlet tulajdonosa, d) nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkező személy, e) külterületi építmény tulajdonosa (2) Az adó alanya (3. §) az, aki a naptári év (továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos) (3) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a (2) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni. (4) Társasház, garázs esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség. Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése 12. § (1) Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik. (2) Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az első félévben történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettsége megszűnik. (3) Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti. (4) Az adókötelezettség a földrészlet belterületté minősítését, illetőleg az építési tilalom feloldását követő év első napján keletkezik és a belterületi földrészlet külterületté minősítése, illetőleg – beépítés esetén – a beépítés évének utolsó napján szűnik meg. A beépítési tilalomnak az első félévben történő kihirdetése esetén az adókötelezettség a félév utolsó napján szűnik meg. (5) A lakásbérleti jogviszonyon alapuló adókötelezettség a lakásbérleti jogviszony létrejöttét követő év első napján keletkezik és a jogviszony megszűnése évének utolsó napján szűnik meg. 8

Módosította a 14/1998. (XII.14.) sz. rendelet, hatályos 1999. január 1. napjától

6

(6) A lakásbérleti jogviszonynak az első félévben történő megszűnése esetén a második félévére vonatkozó adókötelezettség megszűnik. Az adó mértéke 13. § 9 Az adó mértéke a 11. § (1) bekezdésében meghatározott adótárgyanként: a) lakástulajdon esetén 3.000 Ft b) lakóház építésére alkalmas telek esetén 10.000 Ft c) nem magánszemély tulajdonában álló lakásbérlet esetén 4.000 Ft d) külterületi építmény esetén 5.000 Ft e) egyéb közművesített belterületi ingatlan esetén 5.000 Ft Kedvezmény, mentesség 13/A. §10 a) A külterületi építmény tulajdonosa az előírt adót csökkentheti a belterületi lakóház után megállapított kommunális adójának mértékével. b) Mentes a kommunális adó alól aki ugyanazon ingatlantárgy után építményadó fizetésére kötelezett. c) Lakótelek esetén az adó mértéke 8.000 Ft-tal csökkenthető, amennyiben a telek tulajdonosának állandó bejelentett lakóhelye Nagyberény községben van. 2. Vállalkozók kommunális adója: 14. § (1) Kommunális adófizetési kötelezettség terheli a 3. §-ban felsorolt adóalanyok közül a vállalkozót, függetlenül a 11. § (1) bekezdése alapján fennálló adókötelezettségétől. (2) Az adókötelezettséget nem befolyásolja hogy az adóalany székhelye vagy csupán telephelye (részlege) található az Önkormányzat illetékességi területén. Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése 15. § (1) A vállalkozó adókötelezettsége a munkaerő foglalkoztatásának megkezdése napján keletkezik és a munkaerő foglalkoztatás megszűnésének napjáig tart.

9

Módosította a 14/1998. (XII.14.) sz. rendelet, hatályos 1999. január 1. napjától Módosította a 8/1999. (XII.1.) sz. rendelet, hatályos 2000. január 1. napjától Módosította a 11/2011. (XI. 29.) sz. rendelet, hatályos 2012. január 1. napjától 10 Beiktatta a 3/1992. (III. 9.) sz. rendelet, hatályos 1992. március 9. napjától Módosította a14/1998. (XII. 14.) sz. rendelet, hatályos 1999. január 1. napjától Módosította a 8/1999. (XII.1.) sz. rendelet, hatályos 2000. január 1. napjától

7 (2) A vállalkozási tevékenység, illetve a munkaerő foglalkoztatásának megszüntetése nem érinti az azt megelőző időszak adókötelezettségét. Az adó alapja 16. § Az adó alapja az adóalany által az Önkormányzat illetékességi területén foglalkoztatottak korrigált átlagos statisztikai állományi létszáma. Az adó mértéke 17. § (1)11 Az adó mértéke a korrigált átlagos statisztikai állományi létszámra vetítve 2.000 Ft/fő (2) A vállalkozó a kommunális adóra adóelőleget köteles fizetni. Az adóelőleg összege: a) Az adóévet megelőző teljes évben változatlan szervezeti formában működő vállalkozónál – ideértve az idényjellegű tevékenységet is – a megelőző év adójának megfelelő összeg. b) Az adóévet megelőző év egy részében működő vállalkozónál a megelőző év adójának a működés naptári napjai alapján egész évre számított összege. c) A tevékenységét az adóév közben kezdő vállalkozónál vagy ha az önkormányzat az adót első alkalommal vagy év közben vezeti be, az adóévre bejelentett várható adó összege. (3) Ha jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, az előleg összegét ennek figyelembe vételével kell megállapítani. (4) A vállalkozónak az adóköteles tevékenysége megkezdésétől számított, illetőleg az önkormányzat adót bevezető rendeletének hatálybalépését követő 15 napon belül az adóévre várható adójáról bejelentést kell tennie az adóhatósághoz. (5) Az adóhatóság a fizetendő adóelőleg mértékét az éves adóbevallás, illetve a várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli. (6) Ha a vállalkozó kommunális adókötelezettsége nem áll fenn az egész évben, az adó (adóelőleg) megállapításához az egy főre meghatározott évi adómérték egy hónapra eső hányadosát szorozni kell a korrigált átlagos statisztikai állományi létszámmal és az adókötelezettség hónapjainak számával. Ennek során minden megkezdett hónap egész hónapnak számít. (7) Az adóévre vonatkozó fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig a (2) bekezdés a-b. pontjában említett vállalkozó az adóelőlegét az előző fizetési meghagyás alapján fizeti.

11

Módosította a 8/1999. (XII.1.) sz. rendelet, hatályos 2000. január 1. napjától

8 (8) A vállalkozó az 1993. évi adóelőleg első részleteként annak az összegnek az 50%-át fizeti meg március 15-ig, amelyet az 1992. évi forgalmi adatok illetve az 1993. évre hatályos adótörvény és e rendelet alapján állapít meg. Az adómentesség 18. §12 Mentes az e rendelet szerint egyébként fizetendő helyi adó alól az 5. § (4) bekezdésében említett költségvetési szerv, függetlenül attól, hogy az adóévet megelőző évben folytatott tevékenysége után társasági adófizetési kötelezettsége keletkezett. Mentesek továbbá az Önkormányzat illetékességi területén működő egészségügyi vállalkozások.

IV. Fejezet IDEGENFORGALMI ADÓ 19-22. § 13 V. Fejezet HELYI IPARŰZÉSI ADÓ 23. §. (1) Adóköteles az Önkormányzat illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység (továbbá: iparűzési tevékenység). (2) Az adókötelezettséget nem befolyásolja az, hogy az adóalany az adóköteles tevékenységet a székhelyén vagy a telephelyén (részlegében) vagy azon kívül végzi. (3) Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége.

Az adó alanya 24. § Az adó alanya (3. § a-c. pont) a vállalkozó.

12 13

Módosította a 12/1997. (XII. 1.) sz. rendelet, hatályos 1998. január 1. napjától Hatályon kívül helyezte a 7/1995. (XII.22.) sz. rendelet 1996. január 1. napjával

9

Állandó és ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység 24/A. § 14 (1) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. (2) Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az Önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó a) piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat, b) építőipari, valamint a nyomvonalas létesítményen végzett kivitelezési, lebonyolító, szaktanácsadó, felügyeleti tevékenységet végez, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül legalább 1 hónap, de 6 hónapot nem halad meg. Ha a tevékenység időtartama a 6 hónapot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül.

Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése 25. § (1) Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység (adóköteles bevételszerző tevékenység) megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének illetve a felszámolás kezdő napjával szűnik meg. (2)15 Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére. Az adó alapja 26. § (1) Az adó alapja az értékesített termék, illetve végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és az alvállalkozói teljesítések értékével. (2) Ha a vállalkozó az iparűzési tevékenységét több önkormányzat illetékességi területén végzi és az adó alapja az egyes illetékességi területeken elkülönítetten nem áll rendelkezésre, akkor azt – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak kell az alábbiak szerint megosztani: a) A megosztás elvét, pontos menetét, az adóelőleg és az adó összegét a vállalkozónak – az adóhatóságok (önkormányzati, állami) által ellenőrizhető módon – a fizetési kötelezettség keletkezésekor írásban rögzíteni kell. b) A vállalkozási tevékenység végzésének helyei között megosztott árbevételnek (pl. termelés, forgalom, bér vagy létszám alapján) a tevékenység végzésével arányosnak kell lennie. 14 15

Beiktatta a 8/2000. (XII.15.) számú rendelet 2001. január 1. napjával. Beiktatta a 8/2000. (XII.15.) számú rendelet 2001. január 1. napjával.

10 c) A vállalkozási tevékenység végzésének helyeire osztott nettó árbevételek összegének meg kell egyeznie a vállalkozó teljes árbevételének összegével. d) Az adóelőleg számításánál ugyanazt a megosztási elvet kell alkalmazni mint az éves adó számításánál. e) Ugyanazon adóév folyamán csak egyféle megosztási módot lehet alkalmazni. f) A megosztásnál figyelmen kívül kell hagyni a területen elkülönült segédüzemeket, szolgáltató- és energiatermelő, javító, karbantartó üzemeket, saját erőműveket, gázt, gőzt, sűrített levető, vizet szolgáltató üzemeket, raktárakat ha tevékenységük kizárólag saját termelést szolgál. Ha azonban külső szolgáltatást is végeznek árbevétel ellenében, akkor az ezzel elért árbevételt a megosztásnál figyelembe kell venni. (3)16 Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap 1 napnak számít. Az adó mértéke 27. § (1)17 Az adó mértéke az adóalap 1,5 %-a. (2)18 Ideiglenes iparűzési tevékenység esetén az adóátalány naptári naponként 5.000 Ft. (3) Az ideiglenes jellegű tevékenység után megfizetett adó a székhely, illetve telephely(ek) szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes (székhely, illetve telephely/ek/ szerinti) önkormányzatokhoz kimutatott törvényi adóalapok arányában vonható le.

Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése 28. § (1) A vállalkozó az iparűzési adóra adóelőleget köteles fizetni. (2) Az adóelőleg összege a) az adóévet megelőző teljes évben változatlan szervezeti formában működő vállalkozónál – ideértve az idényjellegű tevékenységet is – a megelőző év adójának megfelelő összeg, b) az adóévet megelőző év egy részében működő vállalkozónál a megelőző év adójának a működés naptári napjai alapján egész évre számított összege, f c) a tevékenységét az adóév közben kezdő vállalkozónál vagy ha az Önkormányzat az adót első alkalommal vagy év közben vezeti be, az adóévre bejelentett várható adó összege. (3) Ha jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, az előleg összegét ennek figyelembe vételével kell megállapítani. 16

Beiktatta a 8/2000. (XII. 15.) számú rendelet 2001. január 1. napjával. Módosította a 8/1999. (XII.1.) sz. rendelet, hatályos 2000. január 1. napjától 18 Beiktatta a 8/2000. (XII. 15.) számú rendelet 2001. január 1. napjával. 17

11

(4) A vállalkozónak az adóköteles tevékenysége megkezdésétől számított, illetőleg az Önkormányzat adót bevezető rendeletének hatálybalépését követő 15 napon belül az adóévre várható adójáról bejelentést kell tennie az önkormányzati adóhatósághoz az e célra rendszeresített nyomtatványon. (5) Az adóhatóság a fizetendő adóelőleg mértékét az éves adóbevallás, illetve a várható adó bejelentése alapján „Fizetési meghagyás”-ban közli. (6) Ha a vállalkozó kommunális adókötelezettsége nem áll fenn az egész évben, az adó (adóelőleg) megállapításához az egy főre meghatározott évi adómérték egy hónapra eső hányadát szorozni kell a korrigált átlagos statisztikai állományi létszámmal és az adókötelezettség hónapjainak számával. Ennek során minden megkezdett hónap egész hónapnak számít. (7) Az adóévben az adóévre vonatkozó fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig a (2) bekezdés a-b. pontjában említett vállalkozó az adóelőleget az előző fizetési meghagyás szerint fizeti. (8)19 Az a vállalkozó, aki az Önkormányzat illetékességi területén – az Önkormányzattal 2003. március 31-ig megkötött előzetes megállapodás alapján – közcélú út vagy járda építést valósít meg, helyi iparűzési adóját a beruházás nettó bekerülési költségével határozott ideig csökkentheti abban az esetben, ha a kedvezmény, mentesség feltételeinek teljesítését 2003. december 31-ig megkezdi. A fenti feltételeknek megfelelő határozott idejű mentesség lejártáig, legfeljebb azonban 2007. december 31-ig vehető igénybe. 28/A. §20 (1) Mentesek az adó alól az Önkormányzat illetékességi területén működő egészségügyi vállalkozások. (2)21 Mentes az ideiglenes iparűzési adó megfizetése alól az a vállalkozó, aki piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat. VI. fejezet BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG 29. § (1) Az Önkormányzat által bevezetett adó esetében – a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel – az adózó bevallás benyújtásával jelenti be adókötelezettségét.

19

Módosította a 13/2002. (XII.17.) számú rendelet. Hatályos 2003. január 1. napjától. Beiktatta a 12/1997. (XII.1.) sz. rendelet, hatályos 1998. január 1. napjától. 21 Beiktatta a 8/2000. (XII. 15.) számú rendelet 2001. január 1. napjával. 20

12 (2) Az adózó a) ha adóköteles tevékenysége egyéni vállalkozói igazolványhoz vagy cégbejegyzéshez kötött, az igazolvány vagy a cégbejegyzés iránti kérelem (kitöltött nyomtatvány) bemutatásával, b) ha adókötelezettsége, adóköteles bevételszerző tevékenysége az a.) pontban említett igazolványhoz, bejegyzéshez nem kötött, az adókötelezettség keletkezésétől (a tevékenység megkezdésétől) számított 15 napon belül az önkormányzati adóhatóságnál bejelentést tesz az e célra rendszeresített nyomtatványon (bejelentkezés). (3) Ha az adóköteles (bevételszerző) tevékenység folytatásához engedély, jóváhagyás, záradék szükséges, ennek megszerzését a jogerős engedély, jóváhagyás, záradék közlésétől számított 15 napon belül az önkormányzati adóhatósághoz be kell jelenteni az e célra szolgáló nyomtatványon. (4) Adózónak az adókötelezettségét érintő változást – magánszemély lakóhely változatása esetét kivéve – annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül kell bejelenteni az önkormányzati adóhatósághoz az e célra rendszeresített nyomtatványon.

VII. Fejezet ADÓBEVALLÁSI KÖTELEZETTSÉG 30. § (1) A vállalkozók kommunális adójáról és az iparűzési adóról az adóévet követő év május 31ig kell adóbevallást tenni az önkormányzati adóhatósághoz az e célra szolgáló nyomtatványon. (2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól függetlenül 30 napon belül adóbevallást kell tenni az adózónak, ha a) felszámolását (végelszámolását) rendelték el, a felszámolás kezdő napját megelőző nappal, b) átalakul, az átalakulás napjával, c) felszámolási eljárás vagy végelszámolás nélkül megszűnik vagy az adóköteles tevékenységét megszünteti, a megszűnés napjával. (3) Ha a helyi adót nem az adózó hanem, az önkormányzati adóhatóság állapítja meg, az adókötelezettség keletkezését (változását) követő 15 napon belül kell adóbevallást tenni az önkormányzati adóhatósághoz az e célra rendszeresített nyomtatványon. (4) Nem kell újabb adóbevallást tenni a (3) bekezdésben foglalt esetben mindaddig, ameddig a helyi adót (adókötelezettséget) érintő változás nem következik be. A helyi adót (adókötelezettséget) érintő változásról 15 napon belül kell adóbevallást tenni az önkormányzati adóhatósághoz az e célra szolgáló nyomtatványon.

13

VIII. Fejezet AZ ADÓ MEGÁLLAPÍTÁSA 31. § (1) A vállalkozók kommunális adóját és a helyi iparűzési adót a vállalkozó önadózás keretében saját maga köteles megállapítani és e rendelet szerint bevallani, megfizetni. (2) A vállalkozók kommunális adója, a helyi iparűzési adó és az adóbeszedéssel megállapított adó kivételével az önkormányzati adóhatóság adókivetés útján állapítja meg a helyi adót. (3) Az adóhatóság a fizetendő adóelőleg mértékét az éves adóbevallás, illetőleg a várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyással közli. IX. Fejezet AZ ADÓK ESEDÉKESSÉGE, MEGFIZETÉSE 32. § (1) Az Önkormányzati adóhatóság által e rendelet alapján megállapított adót az adózónak félévenként, két egyenlő részletben, az adóév március 15-ig illetve szeptember 15-ig kell megfizetni (átutalni) az Önkormányzat adóbeszedési számlájára. (2) Az adóelőleget az önkormányzati adóhatóság által „Fizetési meghagyás”-ban közölt esedékességig kell megfizetni (átutalni) az Önkormányzat adóbeszedési számlájára. (3) A vállalkozó a megfizetett adóelőleg és az éves tényleges adó különbözetét az adóévet követő év május 31-ig benyújtandó éves adóbevallás benyújtásával egyidejűleg fizeti meg, illetve ettől az időponttól igényelheti vissza. X. Fejezet ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK 33. § (1) E rendeletben nem szabályozott adózási kérdésekben a helyi adókról szóló módosított 1990. évi C. törvény valamint az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény rendelkezései az irányadók. (2) E rendelet 23. §-ának (1)-(4) bekezdésében meghatározott bejelentési illetve a 24. §-ának (3) bekezdésében előírt bevallási kötelezettség teljesítéséhez szükséges nyomtatványokat január 15-ig kell kézbesíteni a 3. §-ban meghatározott adóalanyok részére. (3) Az adóalanyok ez évben február 15-ig kötelesek teljesíteni a 23. § (1)-(4) bekezdésében meghatározott bejelentési illetve a 24. § (3) bekezdésében előírt bevallási kötelezettségüket.

14

XI. Fejezet ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 34. § E rendelet alkalmazásához szükséges meghatározásokat a módosított 1990. évi C. törvény 52. §-a tartalmazza. XII. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 35. § (1) Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit az ezt követően keletkezett adókötelezettségekre kell alkalmazni (2) E rendeletet az Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának hirdetőtábláján közzé kell tenni.

Nagyberény 1991. december 23. Bolevácz József sk. Polgármester

A kihirdetés napja: 1991. december 23.

Pintér József sk. jegyző

Pintér József sk. jegyző

Egységes szerkezetbe foglalva 2011. december 23. . Dr. Dudás Katalin jegyző