Tárgy:Centrum Áruház által alapított korlátolt felelősségű társaságban való részvétel
- A közgyűlés a határozat 1./ pontját 25 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, míg a 2./ pontját 14 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 11 tartózkodással az alábbiak szerint hozta meg: 322/1991. (XII.19.) közgy. HATÁROZAT 1./
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a Békéscsaba, Szent István tér 14. szám alatti 3891 hrsz-ú 1810 m2 területtel alapítóként részt vesz a Centrum Válllalat által alapítnadó korlátolt felelősségű társaságban. Felelős: Domokos László alpolgármester
2./
Határidő: azonnal
A közgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy Molnár György alpolgármester a Kft Felügyelő Bizottságának tagja legyen és ott Békéscsaba Megyei Jogú Várost képviselje. Felelős: Molnár György alpolgármester
Határidő: azonnal
Tárgy:Idegenforgalmi adóról szóló önkormányzati rendelet megalkotása - A közgyűlés 23 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodással alkotta meg az alábbi rendeletét: "BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 18/1991. (XII.19.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE AZ IDEGENFORGALMI ADÓRÓL
Békéscsaba Megyei Jogú Város közgyűlése a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. §., 6. §., valamint a 43. §. /3/ bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az infrakstuktúra fejlesztésére a következő rendeletet alkotja: Adókötelezettség, az adó alanya 1.§.
Adókötelezettség terheli azt a megánszemélyt, aki nem állandó lakosként 48 órát meghaladóan tartózkodik az önkormányzat illetékességi területén lévő kereskedelmi és fizetővendég szálláshelyeken. Adómentesség
2.§.
A a) b)
rendelet
1.
§-a
szerinti
adókötelezettség
a 18 évet be nem töltött magánszemély egészségügyi, szociális intézménybe
beutalt
alól
mentes:
magánszemély,
c)
felsőoktatási hallgatói jogviszony, a munkaviszony, a munkavégzésre irányuló egyéb jogyiszony alapján, vagy vállalkozóként az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély. Az adó alapja
3.§.
/1/
Az adó alapja az 1. §. szerinti adókötelezettség esetén a 48 órát meghaladóan megkezdett napok száma. Az adó mértéke
4.§.
Az adó mértéke az 1. §. alapján személyenkét és naponta 100,-Ft. Az adó beszedésére kötelezett
5.§.
/1/
Az 1. §. alapján fizetendő adót
a)
kereskedelmi szálláshelyeken a szolgáltatásért esedékes összeggel együtt az üzemeltető-, fizetővendéglátó szálláshelyeken fogadott vendég után járó adót a szálláshelyi díjjal együtt a szállásadó, illetőleg a közvetítésre jogosított szerv szedi be.
b)
/2/
Az a)-b) pontok szerint fizetendő idegenforgalmi adót az adóbeszedésre kötelezett akkor is tartozik befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta. Az adó megfizetése, esedékessége
6.§.
Az 5. §-ban írt és az idegenforgalmi adó beszedésére kötelezettnek az adót a beszedést követő hó 15-ig kell az adóhatóságnak befizetnie. Egyéb rendelkezések
7.§.
/1/
Annak a magánszemélynek, aki idegenforgalmi vagy egyéb jogi személy közreműködése nélkül rendszeresen fogad üdülővendégeket, e tevékenységének megkezdése előtt a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi és Gazdasági Iroda Adócsoportjánál bejelentést kell tennie és a fogadott személyekről nyilvántartást köteles vezetni.
/2/
Az adóalany kérelmére - szociális, jövedelmi, vagyoni indokok alapján - az idegenforgalmi adó mérsékelhető, vagy elengedhető. Záró rendelkezések
8.§.
/1/
Az e rendelettel nem szabályozott kérdésekben: -
/2/
a helyi adókról szóló 1990. évi XCI. törvény, és az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény rendelkezései az irányadók.
Ez a rendelet a kihírdetés napján lép hatályba.
Rendelkezéseit 1992.
január 1-től kell alkalmazni. Értelmező rendelkezések 9.§.
E rendelet alkalmazásában
1./ Önkormányzat illetékességi területe
2./
Az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt - bel- és külterületet magába foglaló - térség, melyre az önkormányzati hatáskör kiterjed. Állandó lakos Aki a településen állandóra vagy ideiglenesre bejelentett - az illetékes hatóság által nyilvántartásba vett - lakással rendelkezik.
Békéscsaba, 1991. december 19. Pap János sk. polgármester
Dr. Simon Mihály sk. jegyző"
Tárgy:19/1991.(XII.19.) sz. önkormányzati rendelet a vállalkozók kommunális adójáról - A közgyűlés 25 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül alkotta meg az alábbi rendeletét: "BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 19/1991. (XII.19.) SZ. ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A VÁLLALKOZÓK KOMMUNÁLIS ADÓJÁRÓL Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. §. /1/ bekezdésében, a 6. §. és 43. §. /3/ bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az infrasturktúra fejlesztésére, valamint a környezetvédelmi feladatok ellátására a következő rendeletet alkotja: Adókötelezettség és az adókötelezettek köre 1.§.
/1/
Adókötelezettség terheli -
/2/
/3/
a magánszemélyeket a jogi személyeket és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokat, továbbá a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesüléseit amennyiben vállalkozói tevékenységt folytatnak. Az adókötelezettséget nem befolyásolja az, hogy az adóalany székhelye vagy csupán telephelye (részlege) található az önkormányzat illetékességi területén. Az /1/ bekezdésben felsorolt adóalanyok közül a mezőgazdasági
/4/
szakcsoport, a költségvetési szerv, a társadalmi szervezet, az egyház és az alapítvány adómentes abban az évben, amelynek a megelőző évben folytatott tevékenységéből származó jövedelme után vállakozási nyereségadó kötelezettsége nem keletkezett. E feltétel meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. A /1/ és /3/ bekezdésben meghatározottak szerint adóalany a külföldi magánszemély és szervezet is, feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság nem biztosítja. A viszonosság kérdésében a pénzügyminiszter állásfoglalása az irányadó. Az adó alapja
2.§.
Az adó alapja az önkormányzat illetékességi területén működő adóalany által helyben foglalkoztatott személyek (tulajdonosok, alkalmazottak, tagok, stb.) átlagos statisztikai állományi létszáma. Az adó mértéke
3.§.
/1/
Az adó évi mértéke a 2. §. alapján számított létszámra vetítve 1000 Ft/fő.
/2/
Ha az adókötelezettség nem áll fenn a teljes évben, az adó évi mértékének időarányos részét - az 1990. C. törvény 41. §. /7/ bekezdésében foglaltak szerint kell számításba venni. Adómentesség, adókedvezmény
4.§.
/1/ /2/
5.§.
Mentesül az adófizetési kötelezettség alól az az adóalany, aki öt főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztat. Az /1/ bekezdésben írt adómentesség nem terjed ki arra az adóalanyra, aki italárusítást vagy divatcikkárusítást is folytat. Nem terjed ki arra az adóalanyra se, aki ezeket az árucikkeket más árukkal vegyesen árusítja.
/3/
Azok az adóalanyok, akik egész tanéven át szakmunkástanulót foglalkoztatnak, tanulónként 1000 forint adókedvezményben részesülnek.
/1/
Ha a magánszemély az önkormányzat illetékességi területén kommunális beruházást hajt végre, ennek számlával igazolt ellenértékét az adójából levonhatja. Amennyiben az adó összege kisebb mint a beruházási érték, a levonási jog a következő évre vagy évekre átvihető.
/2/
Mentes az adó alól az a magánszemély, aki igazolja, hogy az önkormányzat illetékességi területén végzett kommunális beruházás céljára teljesített - támogatással csökkentett - évi befizetése eléri vagy meghaladja az adó éves összegét.
/3/
Az /1/ és /2/ bekezdésben írt kedvezmény, illetve mentesség az adóalanyt a választása szerinti helyi adóból, de ugyanarra az összegre nézve csak egyszer illeti meg.
Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése 6.§.
/1/
A vállakozó - a kommunális adó fizetési kötelezettségének teljesítése érdekében - adóelőleget köteles fizetni.
/2/
Az adóelőleg alapja az adóévet megelőző év átlagos statisztikai állományi létszáma. A vállakozónak. ha tevékenysége az adóévet közvetlenül megelőző évben részben szünetelt - ide nem értve az idény munkarend miattti szünetelést - az adó előlegének alapját, a tényleges működés időtartama alatt foglalkoztatott átlagos statisztikai állományi létszám figyelembevételével kell megállapítani. Ha a vállakozónak, az adó évet közvetlenül megelőző évben nem volt adóalapja, az adóelőlegének alapját a 60 nap alatt foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma képezi.
/3/
/4/
/5/ /6/
/7/
/8/
Az adóelőleg a /2/-/4/ bekezdés szerint számított alapnak az e rendelet 3. §-ában meghatározott mértékkel számított összege. Azt az /1/ bekezdés szerinti adóalanyt, aki tevékenységét az év második felében kezdi meg, ebben az évben adóelőleg fizetési kötelezettség nem terheli. Ha a vállkozó kommunális adókötelezettsége nem áll fenn teljes évben, az adó (adóelőleg) megállapításához az egy főre meghatározott évi adómérték egy hónapra eső hányadát szorozni kell az átlagos statisztikai állományi létszámmal és az adókötelezettség hónapjainak számával. Ennek során minden megkezdett hónap egész hónapnak számít. Az /1/-/5/ bekezdésben foglaltak alkalmazásával megállapított adóelőleg és az éves adókötelezettség különbözetét a tárgyévet követően az éves bevallásban kell elszámolni. A különbözetet a bevallásra előírt időpontig kell megfizetni, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelni. Ugyanígy számol el az adóalany akkor is, ha megszűnése miatt évközben köteles adóbevallást adni. Az adó esedékessége és az adóbevallás beadása
7.§.
/1/ /2/
A vállalkozóknak az adóelőleget félévi egyenlő részletekben március 15-ig, illetve szeptember 15-ig kell megfizetni. A vállalkozóknak bevallásadási kötelezettsége az adóévet követő év február 28-ig esedékes. Amennyiben az adókötelezettség az első félévben keletkezik, 60 napon belül kell bevallást tenni. Az adó mérséklése, elengedése
8.§.
Az adóalany kérelmére - szociális, jövedelmi, vagyoni indokok alapján - a kommunális adó mérsékelhető vagy elengedhető. Átmeneti és hatálybaléptető rendelkezések
9.§.
/1/
Az e rendelettel nem szabályozott kérdésekben a: -
/2/
helyi adóról szóló 1990. évi C törvény és az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény rendelkezései az irányadóak. Az adókötelezettség kezdete 1992. január 1.
/3/
Ez a rendelet a kihírdetés napján lép hatályba. Értelmező rendelkezések
10.§. E rendelet alkalmazásában: 1./ Önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt - bel- és külterületet magában foglaló - térség, melyre az önkormányzati hatáskör kiterjed. 2./
Átlagos statisztikai állományi létszám: A KSH mindenkor hatályos Egységes Munkaügyi Statisztikai Utasításokban foglaltak szerint számított létszám, azaz a folyamatosan vezetett létszámnyílvántartás alapján havonként képzett átlagos statisztikai állományi létszám éves szinten számított átlaga.
3./
Italárusítás: minden alkoholtartalmú, élvezeti cikként forgalomba hozott ital (palackozott és kimért) ide nem értve a gyógynövények gyógyászati rendeltetésű szeszes kivonatait, valamint az azok felhasználásával készült készítményeket és az alacsony alkoholtartalmú palackozott üdítő italokat.
4./
Divatcikkek köre: -
Szakmai szokások alapján az öltözködéssel, ruházkodással összefüggésben divatáru üzletkörbe tartozó alábbi árucikkek:
-
Egyes konfekcionált, a divatirányzathoz igazodó felsőruházat (szoknya, női ruha, zakó, dzseki, anorák, nadrág, női bluz, stb.) Bőrből készült felsőruházati termékek (zakó, dzseki, szoknya, blézer, stb.)
-
Női-,
férfi
kötöttáru
-
Női-,
férfi
alsóruházati
-
Öltözékkiegészítő cikkek (kesztyű, sapka, kalap, sál, nyakkendő, harisnya, divattáska, bőrdíszmű áruk, esernyő, divatékszer, stb.)
-
Szezonális cikkek (fürdőruha, napszemüveg, és egyéb strandcikkek)
(pulóver, cikkek
női
ruha,
(fehérneműk,
mellény,
stb.)
ingek,
stb.)
A gyermekruházati cikkek nem minősülnek divatcikkeknek. 5./
Vállakozó: a magánszemély, ha belföldön saját nevében és kockázatára, haszonszerzés céljából üzletszerű gazdasági tevékenységet végez és vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, továbbá az a magánszemély, akinek a tevékenységét e törvény vagy más adótörvény vállalkozási tevékenységnek
minősít, valamint a jogi személy, egyéb szervezet, amely üzletszerű gazdasági tevékenységet folytat. 6./
Kommunális beruházás: a közmű (a településekre, az azok jelentős részére kiterjedő, elosztó- és vezetékrendszerek, az ezekkel kapcsolatos létesítmények, amelyek a fogyasztók vízellátási - ideértve a belvíz-, a csapadék- és szennyvízelvezetési, tisztítási -, villamos energia, hő- gázenergia és távbeszélési igényeit elégítik ki), valamint az út- és járdaépítés.
Békéscsaba, 1991. december 19. Pap János sk. polgármester
Dr. Simon Mihály sk. jegyző"
Tárgy:20/1991.(XII.19.) sz. önkormányzati rendelet a gazdasági tevékenységre szolgáló építmények adójáról - A közgyűlés 20 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 4 tartózkodással alkotta meg az alábbi rendeletét: "BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 20/1991.(XII.19.) SZ. ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGRE SZOLGÁLÓ ÉPÍTMÉNYEK ADÓJÁRÓL Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. §. /1/ bekezdés, a 6. §. és 43. §. /3/ bekezdésben kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja: Adókötelezettség 1.§.
/1/
Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő valamennyi nem lakás céljára szolgáló olyan épület, amelyben gazdasági tevékenység folyik. Az adó alanya
2.§.
/1/
E rendelet alkalmazásában az adó alanya: a,
az a magánszemély, jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, illetve magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése, amely (aki) a naptári év (továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa.
b,
a tulajdonos és a vagyoni értékű jog gyakorlására jogosult személy megállapodása (nyilatkozata) szerinti személy, illetve megállapodás hiányában a vagyoni értékű jog jogosultja (továbbiakban együtt: tulajdonos), amennyiben az építményt az ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli.
/2/ /3/
Több tulajdonos esetében a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Az /1/ és /2/ bekezdésben meghatározottak szerint adóalany a külföldi magánszemély és szervezet is, feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság nem biztosítja. A viszonosság kérdésében a pénzügyminiszter állásfoglalása az irányadó. Adómentesség
3.§.
Mentes az adó alól:
a./
A mezőgazdasági szakcsoport, a költségvetési szerv, a társadalmi szervezet, az egyház és az alapítvány abban az évben, amelynek megelőző évben folytatott tevékenységéből származó jövedelme után vállkozási nyereségadó kötelezettsége nem keletkezett. E feltétel meglétéről az adóalany írásban köteles nyiltkozni az adóhatóságnak.
b./
A szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetőleg a nevelési-, oktatási intézmények helyiségei.
c./
A műemléképítmény
d./
Az egyházak tulajdonában álló építmények, ha azokban az egyház folytat gazdasági tevékenységet.
e./
Azok a mezőgazdasági helyiségek, amelyekben közvetlenül a növénytermesztési vagy állattenyésztési tevékenység folyik. /1/ Ha a magánszemély az önkormányzat illetékességi területén kommunális beruházást hajt végre, ennek számlával igazolt ellenértékét az adójából levonhatja. Amennyiben az adó összege kisebb mint a beruházási érték, a levonási jog a következő évre, vagy évekre átvihető.
4.§.
/2/
/3/
Mentes az adó alól az a magánszemély, aki igazolja, hogy az önkormányzat illetékességi területén végzett kommunális beruházás céljára teljesített - támogatással csökkentett - évi befizetése eléri, vagy meghaladja az adó éves összegét. Az /1/ és /2/ bekezdésekben írt kedvezmény, illetve mentesség az adóalanyt a választása szeinti helyi adóból, de ugyanarra az összegre nézve csak egyszer illeti meg. Adókötelezettség keletkezése és megszűnése
5.§.
/1/
/2/
Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik. Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszünése évének utolsó napján, az építménynek az év első felében történő megszünése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszünik.
/3/
Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti. Az adó alapja és mértéke
6.§.
/1/
Az adó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete.
/2/
Az adó évi mértéke: a)
Bank, biztosítási és egyéb pénzügyi szolgáltatás, italkimérés, és szerencsejáték céljára szolgáló építmény esetén Békéscsaba Megyei Jogú Város egész illetékességi területén 300,-Ft/m2.
b)
Egyéb iroda céljára szolgáló építmény esetén (ide nem értve az a) pontban irt tevékenységeket) a központi városrész területén: 150,-Ft/m2 a város egyéb illetékességi területén: 100,-Ft/m2
c) -
Mentességben nem részesülő gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmény esetén a központi városrész területén: 100,-Ft/m2 a város egyéb illetékességi területén: 50,-Ft/m2 Egyéb rendelkezések
7.§.
/1/ /2/
Adóalany kérelmére - szociális, jövedelmi, vagyoni indokok alapján - az építményadó mérsékelhető vagy elengedhető. Az önadózónak az építményadójáról készített bevallását a) b)
/3/
az adóévet követő év február 28-ig kell benyújtania, soronkívüli adóbevallást kell tennie az adóalanynak a változást követő 30 napon belül, ha:
- felszámolás nélkül megszűnik, - adóköteles tevékenységét megszünteti, - felszámolását rendelték el, - átalakul, - az épületet lebontják. Az építményadót félévenként, két egyenlő részletben kell megfizetni, az adóév március 15-ig, illetve szeptember 15-ig. Záró rendelkezések
8.§.
/1/
Az e rendelettel nem szabályozott kérdésekben a: -
/2/
helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény és az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény irányadók. Az adókötelezettség kezdete 1992. január 1.
rendelkezési az
/3/
Ez a rendelet a kihírdetés napján lép hatályba rendelkezéseit 1992. január 1. napjától kell alkalmazni. Értelmező rendelkezések
9.§.
/1/
/2/
/3/
/4/
/5/
/6/
/7/
/8/
/9/
Önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt - bel- és külterületet magában foglaló - térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed. Vagyoni értékű jog: a kezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga - ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is -, a földhasználat és a lakásbérlet. Épület: olyan szerkezetileg önálló, földdel szilárd összeköttetésben lévő építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy az időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja. Éptmény: minden lakás és nem lakás céljára szolgáló épület. Nem minősül építménynek a 3 évesnél rövidebb időtartamra létesített (ideiglenes) építmény. Műemléképítmény: a műemlékvédelemről szóló 1/1967. (I.31.) ÉVM. rendelet 2. §-ának /1/ és /2/ bekezdésében foglalt építmény - ide nem értve e körből a lakás céljára szolgáló építményt. Hasznos alapterület: a végleges (a vakolt vagy burkolt) falsíkokkal határolt teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m. Kiegészítő helyiség: az, amely a lakás- és az üdülőtulajdon rendeltetésszerű használatához szükséges, de huzamos emberi tartózkodásra részben és ideiglenesen sem szolgál (tüzelőtér, salaktároló, szárító, padlás, szerszámkamra, szín, stb.) Építmény megszünése: ha az épületet lebontják, vagy megsemmisül, illetőleg, ha az illetékes építésügyi hatóság a használatbavételi engedélyt visszavonta. Kommunális beruházás: a közmű (a településekre vagy azok jelentős részére kiterjedő elosztó és vezetékrendszerek és az ezekkel kapcsolatos létesítmények, amelyek a fogyasztók vízellátási, ideértve a belvíz-, a csapadék- és szennyvízelvezetési, tisztítási, villamosenergia, hőgázenergia és távbeszedési igényeit elégíti ki), valamint az út- és járda építés.
/10/
Gazdasági tevékenység: haszonszerzésre irányul.
minden
olyan
tevékenység,
/11/
Központi városrész: az alábbi utcák éltal határolt belterüle: Vasút-Szarvasi út-Békési út-Nádas sor-Kórház u.-Peter Jilemniczky-Thurzó u.-Szőlő u.-Degré u.-Felsőkörös sor-Vilim u.-Kölcsey u.-Bánát u.-Tesedik u.-Temető sor-Vasút
Békéscsaba, 1991. december 19. Pap János sk.
Dr. Simon Mihály sk.
amely
polgármester
jegyző"
Tárgy:1991. évi költségvetésről szóló rendelet módosítása - A közgyűlés 21 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodással alkotta meg az alábbi rendeletét: "BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 21/1991.(XII.19.) SZ. ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE AZ 1991. ÉVI KÖLTSÉGVETÉS MÓDOSÍTÁSÁRÓL Az 1991. évi költségvetésről szóló - többször módosított - 3/1991. (II.28.) számú önkormányzati rendelet a következők szerint módosul: 1.§.
/1/ /2/
2.§.
3.§.
/1/
Az önkormányzati költségvetés 1. §-ában megállapított kiadás növekményének fedezetét 9.693.- Ezer forint bevételi főösszeg növekményben állapítja meg.
/2/
Az /1/ bekezdés szerinti bevételi növekmény forrásonkénti részletezését az 1. számú melléklet tartalmazza.
/1/
Az önkormányzati intézmények kiadásainak teljesítéséhez pótlólagosan 167 ezer forint előirányzat-növekményt biztosít. Az /1/ bekezdésben meghatározott előirányzat-növekmény részletezését a 2. számú melléklet tartalmazza.
/2/
4.§.
Az önkormányzat költségvetésének 1991. évi összes kiadását 9.693.Ezer forinttal megnöveli. A kiadási növekmény jogcímenkénti részletezését az 1. sz. melléklet tartalmazza.
/1/
A Polgármesteri Hivatalhoz tartozó feladatok ellátásához biztosított költségvetés végösszegét 11.344 Ezet forinttal megnöveli.
/2/
Az /1/ bekezdésben meghatározott kiadási növekmény feladatonkénti bontását a 3. számú melléklet tartalmazza.
5.§.
A Közgyűlés a többlettámogatások fedezeteként 4.614 Ezer fornit összegben az általános tartalékot jelöli meg.
6.§.
A céltartalék összege 2.796 Ezer forinttal növekszik.
7.§.
Ez a rendelet kihírdetése napján lép hatályban.
Békéscsaba, 1991. december 19. Pap János sk. polgármester
Dr. Simon Mihály sk. jegyző"
A közgyűlés utasítja a jegyzőt, gondoskodjon az önkormányzati rendelet kihírdetéséről
Felelős: Dr. Simon Mihály jegyző Határidő: 1991. december 31. Tárgy:Köztársasági megbízott törvényességi észrevételei - A közgyűlés 22 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodással alkotta meg az alábbi rendeletét: "22/1991.(XII.19.) sz. önkormányzati rendelete Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése többszörösen módosított Szervezeti és Működési Szabályzatának rendeleti szintű megállapításáról 1.§. Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a többszörösen módosított Szervezeti és Működési Szabályzatát rendeleti szinten állapíjta meg azzal a változtatással, hogy a Városgazdálkodási és Városfejlesztési Bizottságra átruházott hatáskörök közül a "beépítési tervek jóváhagyását" hatályon kívül helyezi. 2. §. A Szervezeti és Működési Szabályzat rendeleti szintű megállapításával egyidejűleg hatályon kívül helyezi a tárgyban keletkezett valamennyi korábbi határozatát: - 63/1990.(XII.21.) közgy. hat. - 5/1991.(I.24.) közgy. hat. - 114/1991.(V.9.) közgy. hat. - 115/1991.(V.9.) közgy. hat. - 116/1991.(V.9.) közgy. hat. - 133/1991.(V.23.) közgy. hat. - 134/1991.(V.23.) közgy. hat. - 135/1991.(V.23.) közgy. hat. - 136/1991.(V.23.) közgy. hat. - 173/1991.(VII.4.) közgy. hat. - 176/1991.(VII.4.) közgy. hat. - 187/1991.(VIII.29.) közgy.hat. - 188/1991.(VIII.29.) közgy.hat.
- 237/1991.(X.10.) közgy. hat.
- 265/1991.(XI.14.) közgy. hat. - 285/1991.(XI.14.) közgy. hat. 3. §. A rendelet kihírdetése napján lép hatályba. Békéscsaba, 1991. december 19. Pap János sk. Dr. Simon Mihály sk. polgármester jegyző" A közgyűlés utasítja a jegyzőt, gondoskodjon az SZMSZ egységes szerkezetbe
foglalásáról rendeleti formában. Felelős: Dr. Simon Mihály jegyző Határidő: 1992. január 31. Tárgy:63/1991. (IV.4.) számú közgyűlési határozat kiegészítése - A közgyűlés 22 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül az alábbi határozatot hozta: 323/1991. (XII.19.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a 63/1991. (IV.4.) számú határozatát a következőkkel egészíti ki: Alapító megnevezése:
Békéscsaba
Megyei
Jogú
Város
Az intézmény elnevezése: Belvárosi Általános Iskola és
Közgyűlése Gimnázium
Az intézmény székhelye: Békéscsaba, Haán Lajos utca 2-4. Az intézmény alaptevékenysége: 6+6 osztályos általános iskola és gimnázium Felügyeleti szerve: Művelődési és Közoktatási Minisztérium Gazdálkodási formája: önálló gazdálkodási jogkörű maradványérdekeltségű költségvetési szerv Jogelőd intézmény: 45/1986. (XII.29.) tanácshatározattal megalapított Belvárosi Általános Iskola Békéscsaba, Beloiannisz u. 2-4. Felelős: A határozat közléséért dr. Simon Mihály jegyző Határidő: 1992. január 15. Tárgy:141/1991. (VI.13.) számú közgy. határozat 1.pontjának módosítása - A közgyűlés 22 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül az alábbi határozatot hozta: 324/1991. (XII.19.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése 141/1991.(VI.13.) számú határozata 1. pontjának első mondatát a következőképpen módosítja:
"Békéscsaba önkormányzatának megtestesítője a Megyei Jogú Város Közgyűlése, mint eladó eladja a Békéscsaba, Szent László u.2. szám alatti 4445 hrsz-ú 4285 tulajdoni lapon felvett lakóház, udvar, gazdasági épület megnevezésű, 775 m2 területű 2 szoba, konyha, zuhanyzó helyiségekből és hozzátartozó mellékhelyiségekből álló lakóházingatlant lakás céljára Krizsán György vevő részére."
A határozat első bekezdésének harmadik mondata a következőképpen módosul:
"A hátralékos összeg biztosítékául jelzálogjoggal elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni az ingatlannyilvántartásba Békéscsaba Megyei Jogú Város önkormányzata javára." Felelős: a határozat közléséért dr. Simon Mihály jegyző Határidő: 1992. január 15. Tárgy:Közgyűlési határozatok pontosítása (köztársasági megbízott törvényességi észrevételei) - A közgyűlés 22 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül az alábbi határozatot hozta: 325/1991. (XII.19.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése utasítja a jegyzőt azon tulajdonjog átruházására vonatkozó közgyűlési határozatok pontosítására, ahol a város képviseletében a "Polgármesteri Hivatal" kifejezés szerepel. A határozatok pontosítása során a "Polgármesteri Hivatal" helyett "Önkormányzat" kifejezés kerül. Felelős: Dr. Simon Mihály jegyző Határidő: 1992. január 31. Tárgy:Hivatali munkaidő és munkarend - A közgyűlés 21 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással alkotta meg az alábbi rendeletét: "23/1991.(XII.19.) sz. önkormányzati rendelet a 22/1991.(XII.19.) sz. önkormányzati rendelettel megállapított Szervezeti és Működési Szabályzat kiegészítéséről Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a Szervezeti és Működési Szabályzat VI. fejezetét a következő szövegrésszel egészíti ki: "A hivatal munkarendjét és az ügyfélfogadás rendjét az SZMSZ 14. számú melléklete tartalmazza." A 14. sz. melléklet 1992. január 1-jén lép hatályba. Ezzel egyidejűleg Békéscsaba Város Tanácsának 1/1989. (XII.20.) sz. rendeletével módosított 4/1988. (IX.28.) sz. rendelete a tanácsi szervek ügyfélfogadásáról hatályát veszti. Békéscsaba, 1991. december 19. Pap János sk.
Dr. Simon Mihály sk.
polgármester Felelős: Határidő:
Tárgy:Fizető
jegyző"
az SZMSZ egységes szerkezetbe foglalásáért és az ügyfélfogadási idő közzétételéért dr. Simon Mihály jegyző közzétételre 1991. december 31. egységes szerkezetbe foglalásra 1992. január 31. parkolóhelyek kijelöléséről rendelet-tervezet
és
parkolási
díjakról
önkormányzati
- A közgyűlés 18 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül az alábbi határozatot hozta: 326/1991. (XII.19.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a fizető parkolóhelyek kijelölésével és a parkolási díjak megállapításával kapcsolatos előterjesztést leveszi a mai ülés napirendjéről. Felkéri a Városgazdálkodási és Városfejleszztési Bizottságot további előkészítő munka eredményeként új javaslat előterjesztésére a márciusi közgyűlés elé. Vízhányó László a Városgazdálkodási Bizottság elnöke Határidő: 1992. márciusi közgyűlés időpontja
Felelős:
és
Városfejlesztési
Tárgy:Általános Iskolák "átvilágítása" - A közgyűlés 19 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül az alábbi határozatot hozta: 327/1991. (XII.19.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése az általános iskolák "átvilágítása" tárgyában készült előterjesztés alapján a következő feladatokat jelöli ki az intézményelemző munka továbbvitele érdekében: 1./
Az intézményeknél ellátott városi szintű feladatok szakmai minősítése. (Szükséges-e, ilyen formában való működtetés megfelelő-e?) Határidő: 1992. június 30. Felelős: Molnár György alpolgármester 2./
Közös energiarendszerek felülvizsgálata (fogyasztásmérők beszereltetése, energetikus felmérés alapján a költségek intézményenkénti megállapítása, stb.) Felelős: Domokos László alpolgármester
Határidő: folyamatos
3./
Felújítási, karbantartási feladatok (műszaki) felmérése, rangsorolása, ütemezése. A rangsorolás alapján (balesetveszély, épületkárosodás megakadályozása, elhelyezési körülmények miatt indokolt felújítások) való éves tervezés. Elhelyezési
körülmények
javítása,
Felelős: Domokos László alpolgármester 1991. december 31.
szükségtantermek
kiváltása.
Határidő: Folyamatos, illetve
4./
Szükséges az önkormányzati tulajdonba került ingatlanok intézményi használatba adásának rendjét szabályozni. Felelős: Domokos László alpolgármester Határidő: 1991. december 31. 5./
A szolgálati lakások és üdülők felmérését, állapotuk vizsgálatát is el kell végezni. Felelős: Domokos László alpolgármester
6./
Határidő: folyamatos
Tornateremmel nem rendelkező általános iskolák működési feltételeinek javítása. Beruházások rangsorolása, pályázati lehetőségek kihasználása indokolt (céltámogatás). Felelős: Határidő:
Molnár György alpolgármester alpolgármester Éves költségvetés készítése. Minden év
Domokos László december 31-ig.
7./
Költségvetés tervezésénél az ellátottsági mutatók figyelembevétele (pld. eszközellátottság, működési kiadások aránya stb.) Az ellátási színvonal közelítése. Az átvilágítás során a Költségvetési Bizottság által meghatározott feszültségek kezelése. Molnár György alpolgármester Domokos László Felelős: alpolgármester Határidő: folyamatos, illetve az éves költségvetések tervezése, minden év december 31.
8./
A központi műhely önálló működésének lehetőségét és célszerűségét vizsgálni kell. A gerlai karbantartórészleg eddigi formában való működtetését szintén vizsgálni kell. A parkgondozási feladatokat az önkormányzati parkrendezési feladatok között kell ellátni. Felelős: Molnár György alpolgármester Domokos László alpolgármester Határidő: 1992. június 30.
9./
A Dolgozók Általános Iskolájánál a beiskolázás és a struktúra áttekintésével javaslat kidolgozása szükséges a további működésre. Önállóságra törekvés, a gyors- és gépíró tagozat középfokú oktatáshoz
való csatolása indokolt. Felelős: Molnár György alpolgármester 10./
A Nevelési Tanácsadó tevékenységének áttekintésével megoldást kell keresni - szervezetére és működési feltételeire. Felelős: Molnár György alpolgármester 30.
11./
Határidő: 1992. június 30. végleges
Határidő: 1992. június
Árváltozások költségkihatás ellentételezési lehetőségének vizsgálata, illetve a pénzügyi kereteken belüli rendezése (pld. energia). Felelős: Domokos László alpolgármester 1991.december 31., illetve Határidő: jóváhagyó közgyűlés időpontja
1992.
évi
költségvetést
Valamennyi intézményvezető feladata: Az átvilágítás elemző anyagának áttekintése az intézmény ellátottságának felmérése. A tanulólétszám alakulásával párhuzamosan a létszám leterheltségének vizsgálata (pedagógus-, adminisztratív- és kisegítő állomány felmérése). A szakkörök, fakultációk számának, költségkihatásának felülvizsgálata. Önköltséges foglalkozások szervezése. A tehetségeket gondozó szakkörök továbbra is nyerjenek támogatást, a hobby vagy szórakoztató jellegű szakkör legyen önköltséges. Felelős: Molnár György alpolgármester
Határidő: folyamatos
Tárgy:Városüzemeltetési koncepció elfogadása - A közgyűlés 25 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodással az alábbi határozatot hozta: 328/1991. (XII.19.) közgy. HATÁROZAT 1./
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a városüzemeltetési koncepciót megtárgyalta, és azt az alábbiak szerint fogadja el: 2./ Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a város közterületeinek biztonságos üzemeltetését feladatának tekinti és az ehhez szükséges személyi, tárgy és finanszírozási feltételeket az éves tervek összeállításánál biztísotja. Ezen összeg az éves költségvetés lehetőségei szerint legalább 10 %.
3./
A zöldterület gazdálkodás témaköréből a közjóléti erdők szakszerű fenntartását a Városüzemeltetési Iroda részére kötelező feladatként előírja.
4./
A Közgyűlés a jelenleg kialakult városkép érdekében a gondozott parkok területét megtartja és a fenntartásokhoz szükséges fedezetet az éves költségvetésekben biztosítja.
5./
A Közgyűlés a jelenleg gondozott zöldfelületek nagyságát megfelelőnek tartja. Helyi rendelettel és szervezettel kell biztosítani a más által gondozandó felületek színvonalának biztosítását.
6./
A Közgyűlés a külterjesen gondozott zöldterületek fenntartási munkáinak elvégzését a lakosság feladatává teszi, melynek jogszabályi hátterét meg kell teremterni.
7./
Közgyűlés a jelnleg meglévő temetők üzemeltetését a jelenlegi formában a Városüzemeltetési Iroda feladatává teszi. Az új városi köztemető ideiglenes hasznosítását a beruházás indításának időpontjáig elrendeli.
8./
Közgyűlés a zöldfelületek felújításának szakmailag indokolt 10 éves gyakoriságát elfogadja és az ehhez szükséges fedezetet az éves költségvetés készítésekor a lehetőségek szerint figyelembe veszi.
9./
Közgyűlés a zöldterület fejlesztés feladatait a költségvetésben biztosított keretösszegek figyelembe vételével az előterjesztésben szereplő sorrend szerint hagyja jóvá.
10./
Közgyűlés a kommunális hulladékszállítás díjának megállapításánál irányelvként határozza meg, hogy a díj teljes összegét a lakosság felé kell áthárítani. A díjat a szolgáltatást végző szedi be.
11./
A Közgyűlés elrendeli a kommunális hulladékgyűjtő edények tulajdonba vételét és az új bekapcsolású területeken az edényzet biztosítását a szolgáltatást végző feladatává teszi. Az edényzet átvételét a Közgyűlés rendeletben írja elő.
12./
A Közgyűlés rendelet-tervezet kidolgozását írja elő annak érdekében, hogy az ipari hulladék elszállítására a város által kiadott szervezettel szerződési kényszer jöjjön létre.
13./
A hulladékelhelyezés jövőbeni formájának megoldásáról a köztisztasági rendelet tervezetének átdolgozásával együtt a január 16-i Közgyűlés napirnedi pontjaként kell előterjeszteni javaslatot.
14./
Burkolt felületek tisztítása jelenleg nem kellő színvonalú. A Közgyűlés a Városüzemeltetési Iroda feladatául határozza meg a burkolt felületek teljeskörű tisztításával, valamint a seprés gyakoriságának fokozásával kapcsolatos szervezést. A többletfeladattal jelentkező költségek kimutatását az éves költségvetés tárgyalásakor kell mellékletként szerepeltetni.
15./
Közgyűlés elfogadja az előterjesztsében szereplő környezetvédelmi szempontokat figyelembe vevő hóeltakarítási munkamódszert és a lakótelep,
valamint lakóút jellegű utakon a só szórását csak az élet- és vagyonvédelem biztosítása érdekében engedélyezni. 16./
Közgyűlés a Városüzemeltetési Iroda feladatául határozza meg, hogy a jelenleg üzemelő szeméttelepen a szemétfogadás biztonságos feltételeit az új szeméttelep belépésének időpontjáig biztosítsa.
17./
Közgyűlés a város teljes területének kommunális hulladék szállításba történő bekapcsolását fontos feladatnak tekinti, azt célként határozza meg a bekapcsoláshoz szükséges fedezetet a költségvetés keretei között a lehetőségekhez mérten biztosítja.
18./
Közgyűlés a kommunális géppark típusváltásását, valamint az eszközök bővítését indokoltnak tartaja és ezt a vállalat alakítás alkalmával kell figyelembe venni.
19./
Közgyűlés a közúthálózat biztonságos üzemeltetését elrendeli, az ehhez szükséges pénzügyi forrást a költségvetésben minden körülmények között biztosít.
20./
Közgyűlés a járdakurkolatok balesetmentes üzemeltetését írja elő a Városüzemeltetési Irodának, melyhez a pénzügyi fedezetet biztosítja. Az esetleges járda felújításokat követően a fenntartás színvonalát műszaki előírások szerint kell biztosítani.
21./
Közgyűlés a jelzőlámpák üzemeltetésénél célként határozza meg a városi irányítást tekintettel arra, hogy a városi érdekek forgalomtechnika meghatározosánál megfelelő súllyal érvényesüljenek.
22./
Közgyűlés a város úthálózatának mint vagyonnak megóvását elrendeli és a szükséges felújításra a költségvetésben pénzügyi fedezetet biztosít.
23./
Közgyűlés a város járdahálózatának felújítását egyrészt vagyon megőrzési, másrészt lakossági közhangulati okok miatt fontosnak tartaja és a felújításához szükséges pénzügyi fedezetet az éves költségvetésekben biztosítja.
24./
Közgyűlés a kerékpárutak minőségi színvonalának javítását előtérbe helyezi, ezzel kívánja biztosítani a tömegközlekedés, valamint a személygépkocsi közlekedés költségemelkedésének alternatíváját. A felújításhoz szükséges pénzügyi fedezetet az éves költségvetésben veszi figyelembe.
25./
Közgyűlés a jelzőlámpák felújítási költségigényét az éves tervben biztosítja, mivel ezek elmaradása esetén a biztonságos üzemeltetés nem garantálható.
26./
Közgyűlés elrendeli, hogy a hídvizsgálatok alapján a várható felújítási igényt a szükségességet megelőző év elején terjesszék közgyűlés elé, mivel a várható nagyságrend rövidebb időszak alatt nem kezelhető le.
27./
A Közgyűlés a tömegközlekedési megállóhelyek felújítására költségfedezetet csak 16 évenkénti felújítási gyakorisággal tudja biztosítani.
28./
Közgyűlés célként határozza meg a közúthálózat 3 éven belüli 65 %-os kiépítettségét. Ehhez szükséges pénzügyi fedezetet az éves terv összeállításánál figyelembe veszi.
29./
Közgyűlés a város közlekedési szekezetének javítása érdekében az alábbi beruházások indításának előkészítését rendeli el: -
Ipari út összekötés, Szabolcs-Munkás utcai összekötés.
30./
Közgyűlés a gyalogjárda meglétét mint alapszolgáltatást fogadja el és a városban még hiányzó járdakiépítést évente 16,4 km hosszban való kiépítését rendeli el. Így a teljes hiányzó jérdahálózat 5 év alatt kerül kiépítésre.
31./
Közgyűlés a lakótelepek körülményeinek javítása érdekében a lakópihenőövezetek színvonalas kiépítését határozza el. A kiépítés sorrendjeként az előterjesztésben szereplő sorrendet hagyja jóvá.
32./
Közgyűlés a város parkolási gondjainak megoldása érdekében az éves költségvetés tárgyalására parkolási igényként az előterjesztésben meghatározott sorrendben a parkolóépítés benyújtását rendeli el.
33./
Közgyűlés a parkolóépítések forrásának növelése érdekében rendelet kidolgozásának előkészítését rendeli el, mely a beruházásokhoz kapcsolódó parkolóépítések befizetési kötelezettségét írja elő.
34./
Közgyűlés a Szarvasi úton kialakult csomóponti túlterhelés, valamint az évek alatt jelentkező balesetek nagy száma és a Polgármesteri Hivatalhoz beérkezett több aláírásos lakossági igénybejelentés értelmében is fontosnak tartja a Szabolcs és Kazinczy utcai csomópontoknál a jelzőlámpás csomópont 1992. évi Közúti Igazgatósággal közös beruházásban történő kiépítését. Az 1992. évi költségvetésben a városra eső költségeket biztosítja.
35./
Közgyűlés a jelenleg meglévő forgalmi csomópontok felügyeletét és egy helyről történő irányítását a város közlekedési színvonalának növelése érdekében elérendelő célként tűzi ki. A forgalomirányító központ Közúti Igazgatósággal közös beruházásban történő megvalósításának lehetőségét az 1992. évi terv tárgyalásánál megvizsgálja.
36./
Közgyűlés a Jaminai térség közlekedés szerkezetének javítása érdekében a Szerdahelyi - Franklin utcai szintbeni vasúti kereszteződés felüljáróvá történő átépítését városrendezési tervi szinten szükségesnek tartja.
37./
Közgyűlés az általános rendezési terv közlekedési munkarészében szereplően előírja a vasútállomás gyalogos közlekedésének süllyesztett téren való megépítését, valamint a repülőtér fejlesztésének lehetőségét a "B" pálya irányában. A város irányába mutató "A" pálya mindennemű fejlesztését rendezési tervi szinten meg kell akadályozni.
38./
Közgyűlés a városban meglévő jelenleg üzemelő ártézi kutak fenntartását minden beavatkozás nélkül a vízhozam függvényében írja elő. A víz elapadást követően a kutakat úgy kell lezárni, hogy fertőződésük ne legyen lehetséges és későbbi visszaállításukra bármikor lehetőség nyíljon.
39./
Közgyűlés a város területén lévő közutak számának csökkentését írja elő oly mértékig, hogy azzal a lakosság ivóvíz ellátása teljes körűen biztosított legyen. A megmaradó közkutakat vízórával kell felszerelni a tényleges fogyasztás mérésének biztosítása érdekében.
40./
Közgyűlés a helyi érdekű kisszelvényű nyílt árkok fenntartási munkálatait a lakosság részére kötelező érvénnyel előírja és gondoskodni kell a kötelezettséget előíró, valamint a számlakérés lehetőségét biztosító rendelet előkészítéséről, valamint az ellenőrzéshez szükséges szervezet biztosításáról.
41./
Közgyűlés a zárt csatornahálózat üzemeltetését a Városüzemeltetési Iroda feladatává teszi, melynek szervezetét az újonnan alapítandó kommunális vállalat keretein belül kell biztosítani.
42./
Közgyűlés a város belvízelvezetésének biztosítása érdekében mind a nyílt árkok, mind a zárt csatornahálózat felújításához szükséges pénzügyi előirányzatot az éves költségvetésti tervek tárgyalásánál külön kezeli.
43./
Közgyűlés a nyílt árkok és zárt csatornák fejlesztésének lehetőségét az éves költségvetési tervek készítésénél vizsgálja meg. A közgyűlés az 1992. évi költségvetési tervében a Pajtás sori nyomóvezeték mintegy 160 fm hosszban történő megépítését lehetőség szerint biztosítja.
44./
Közgyűlés a közvilágítás tájékoztatást elfogadja.
45./
Közgyűlés a közvilágítás fejlesztés előterjesztésben szereplő ütemeit elfogadja és a költségvetési terv tárgyalásánál a biztosítható fejlesztési forrást a jelentkező üzemköltség megtakarítása figyelembe vételével számításba veszi.
46./
Közgyűlés a város teljes közműhálózatának önkormányzati tulajdonbavételével egyetért és az elkövetkező időszak feladatává teszi a városi közművállalat létrejozásának megvizsgálását.
47./
Közgyűlés a közműnyilvántartás egységes nyilvántartási rendszerének Hivatalon belül történő továbbvezetését és nyilvántartását elfogadja és a számítógépes nyilvántartás bevezetését célként határozza meg.
48./
Közgyűlés elrendeli, hogy 1992. március 31-ig Közgyűlés elé kell terjeszteni Békéscsaba Megyei Jogú Város és térségei környezeti állapotának értékelését, stratégiai jelentőségű feladatokat és rövid távú környezet- és természetvédelmi munkaprogramot.
49./
Közgyűlés
a
üzemeltetésével,
városüzemeltetési
feladatok
fenntartásával
1991.
évi
kapcsolatos
pályáztatásának
50./
51./
tapasztalatairól tett beszámolót elfogadja. Közgyűlés az előterjesztésben szereplő indokok alapján a kerékpáros úthálózatfejlsztést az előterjesztésben szereplő ütem szerint jóváhagyja, melynek fedezetét költségvetési tervben biztosítja. A közgyűlés elrendeli, hogy a szakemberek dolgozzanak ki javaslatot arra vonatkozóan, hogyan lehet a közműfejlesztési társulásban részvételt és hozzájárulást nem vállalóktól utólagosan a rájuk eső összeget behajtani.
Felelős: Domokos László alpolgármester Határidő: értelemszerűen, folyamatosan Tárgy:24/1991.(XII.19.) sz. önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról - A közgyűlés 20 igen szavazattal, 3 tartózkodással és 3 ellenszavazattal alkotta meg az alábbi rendeletét: "BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 24/1991. (XII.19.) SZ. ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. §. /1/ bekezdésében a 6. §-ban, és 43. §. /3/ bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja: Az adókötelezettség, az adó alanya 1. §. Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén végzett gazdasági tevékenységek közül a kereskedelmi banki, hitelbanki és egyéb pénzügyi szolgáltatás (SZTJ 713-2), biztosítási szolgáltatás (SZTJ 713-3), játékautomaták üzemeltetése és az italárusítás.
Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállakozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. Az adókötelezettség keletkezése és megszünése 2. §. Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg. Az adó alapja 3. §. /1/
Az adó alapja az értékesített termék, illetőleg a végzett szolgáltatás éves nettó árbevétele, illetve az állami adóhatóság által az elévülési időn belül
megállapított, valamint a vállakozó által önrevízióval korrigált árbevétel. /2/
Az /1/ bekezdés szerint módosított árbevételeket az önkormányzat adóhatósága az APEH megyei szervei által szolgáltatott adatok alapján állpítja meg. Az adó mértéke 4. §.
/1/
Az adó évi mértéke az adóalap 3 ezreléke. Az adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése 5.§.
/1/
A vállalkozóknak az adóelőleget félévi egyenlő részletekben március 15-ig, illetve szeptember 15-ig kell megfizetni.
/2/
Az adóelőleg alapja az adóévet közvetlenül megelőző év nettó árbevétele.
/3/
A vállalkozónak, ha tevékenysége az adóévet közvetlenül megelőző évben részben szünetel - ide nem értve az idénymunkarend miatti szünetelést -, az iparűzési adó alapját az elért nettó árbevétel évesítéséval (az időarányos rész teljes adóévre történő átszámításával) kell megállapítani.
/4/
A megállapított adóelőleg és az éves adókötelezettség különbözetét a tárgyévet követően az éves bevallásban kell elszámolni. A különbözetet a bevallásra előírt időpontig kell megfizetni (február 28.) illetve lehet visszaigényelni. Ugyanígy számol el az adóalany akkor is, ha a tevékenység megszünése miatt év közben köteles adóbevallást adni.
/5/
Az adóelőleg (2) bekezdés szerint számított alapnak az e rendelet 4. §. /1/ bekezdésben meghatározott mértékkel számított összege. Az adó mérséklése, elengedése 6. §.
/1/
Ha a magánszemély az önkormányzat illetékességi területén kommunális beruházást hajt végre, ennek számlával igazolt ellenértékét az adójából levonhatja. Amennyiben az adó összege kisebb mint a beruházási érték, a levonási jog a következő évre, vagy évekre átvihető.
/2/
Mentes az adó alól az a magánszemály, aki igazolja, hogy az önkormányzat illetékességi területén végzett, kommunális beruházás céljára teljesített támogatással csökkentett - évi befizetése eléri vagy meghaladja az adó éves összegét. Az /1/ és /2/ bekezdésben írt kedvezmény, illetve mentesség, az adóalanyt a választása szerinti helyi adóból, de ugyanarra az összegre nézve csak egyszer
/3/
illeti meg. 7.§. /1/
Az adóalany kérelmére - szociális, jövedelmi, vagyoni indokok alapján - az iparűzési adó mérsékelhető, vag elengedhető. Záró rendelkezések 8. §.
/1/
/2/
Az e rendelettel nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, és az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény rendelkezési az irányadók. Ez a rendelet a kihírdetés napján lép hatályba. Rendelkezéseit 1992. január 1-től kell alkalmazni. Értelmező rendelkezések 9. §.
E rendlet alkalmazásában: /1/
Önkormányzat illetékességi területe: Az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt - bel- és külterületet magába foglaló - térség, amelyre az önkormányzat hatáskör kiterjed.
/2/
Nettó bevétel: A kettős könyvvitelt vezetőknél a mérleg szerinti (ÁFA nélküli) nettó árbevétel, valamint az egyszeres könyvvitelt alkalmazó vállalkozók vállalkozási nyereségadó köteles bevételei közül a termék, áru, szolgáltatás értékesítéséből származó (ÁFA nélküli) bevételek - növelve az árkiegészítéssel, csökkentve a fogyasztási adóval -, továbbá a személyi jövedelemadó hatálya alá tartazó vállalkozók esetében a tevékenység, szolgáltatás ellenértékeként kapott készpénz, jóváírás és természetbeni juttatás (ÁFA nélküli) együttes összege, növelve az árkiegészítéssel, csökkentve a fogyasztási adóval.
/3/
Italárusítás: Minden alkoholtartalmú élvezeti cikként forgalomba hozott ital (palackozott és kimért) ide nem értve a gyógynövények gyógyászati rendeltetésű szeszes kivonatait, valamint az azok felhasználásával készült készítményeket és az alacsony alkohol tartalmú palackozott üdítőitalokat.
/4/
Kommunális beruházás: A közmű (a településekre vagy azok jelentős részére kiterjedő elosztó és vezetékrendszerek és az ezekkel kapcsolatos létesítmények, amelyek a fogyasztók vízellátási, ideértve a belvíz-, a csapadék- és szennyvízelvezetési, tisztítási, villamosenergia, hő-, gázenergia és távbeszélési igényeit elégíti ki), valamint az út- és járdaépítés.
Békéscsaba, 1991. december 19.
Pap János sk. polgármester
Dr.Simon Mihály sk. jegyző"
Tárgy:Titkos szavazás elrendelése - A közgyűlés a határozat 1./ pontját 9 igen szavazattal, a 2./ pontját 24 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással az alábbiak szerint fogadta el: 329/1991. (XII.19.) közgy. HATÁROZAT 1./
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a napirenden lévő személyi kérdések eldöntéséhez tikos szavazást rendel el. 2./A Közgyűlés a határozat 1. pontjában elrendelt titkos szavazás lebonyolításához a Szavazatszámláló Bizottságba - a Jogi és Ügyrendi bizottság jelen levő három tagja mellé dr. Lengyel László képviselőt választja meg.
Tárgy:A Városgazdálkodási Vállalat igazgatójának kinevezése (első forduló) - A közgyűlés a határozat 1. pontját 27 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodással, míg a 2. pontját - a nevekről külön-külön szavazva - 20-20 igen szavazattal az alábbiak szerint hozta meg: 330/1991. (XII.19.) közgy. HATÁROZAT 1./
2./
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért azzal, hogy a Városgazdálkodási Vállalat igazgatójának kinevezése ügyében az alábbi módszer kerüljön alkalmazásra: -
Az első fordulóban a szavazólapon több jelölt szerepel.
-
A második fordulóban, az első fordulóban bármilyen arányban legtöbb szavazatot kapott két jelölt neve kerül fel a szavazólapra, kivéve, ha az első fordulóban valamelyik jelölt megkapja a minősített többséghez szükséges szavazati arányt.
A Közgyűlés a pályázatot értékelő bizottság által javasolt személyek Kovács Ernő, Megyeri Jenő - neve mellé felveszi a szavazólapra Kurecskó József és Bodzás Lajos jelöltek nevét is.
Tárgy:Nagyrét terület átminősítésének és az ÁRT módosításának kidolgozására javaslat - A közgyűlés a határozat 1-2. pontját 24 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, míg a 3. pontját 20 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással az alábbiak szerint hozta meg:
331/1991. (XII.19.) közgy. HATÁROZAT 1./
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése határozatában elismeri a felmerült társadalmi csoportérdek jogosságát.
2./
A Közgyűlés felkéri a Városgazdálkodási és Városfejlesztési Bizottságot, hogy az érintett terület átminősítéséhez és az Általános Rendezési Terv szabályozásaiank módosítására dolgozzon ki átfogó koncepcót. -
-
A további telekalakítások csak ellenőrzött redszerben történjenek. Készüljön előzetes felmérés az érdekelt társadalmi szervezetek bevonásával a várható igények mértékéről, tisztázva a felosztható területek tulajdonviszonyait. Meg kell tenni az intézkedéseket az átminősítéshez szükséges részletes szabályozás kidolgozására, elsősorban az azonnali szándékok kielégítéséhez szükséges - jelenlegi szabályozás alóli felmentési kérelmek megalapozására, javaslatot kell tenni az érintett területek út-, közműellátásának elvi megoldására.
Felelős: Városgazdálkodási és Városfejlsztési Bizottság elnöke Határidő: 1992. március 30. 3./
Békéscsaba város a Május 1. Tsz. által eladott területek közművesítési költségét az adott terület volt tulajdonosára a Május 1. Tsz.-re hárítja át. Felelős: Dr. Simon Mihály jegyző
Határidő: 1992. január 10.
Tárgy: Építési tilalmak felülvizsgálata - A közgyűlés 27 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodással az alábbi határozatot hozta: 332/1991. (XII.19.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése az építési tilalmak felülvizsgálata tárgyú előterjesztést leveszi a mai ülés napirendjéről. Újabb előkészítés után a január 16-i közgyűlésén kíván foglalkozni az építési tilalmak feloldásával, illetve elrendelésével. Felelős: Pap János polgármester Határidő: 1992. január 16. Tárgy:Arany János Művelődési Ház igazgatójának kinevezése (tikos szavazás eredménye)
- A közgyűlés 17 igen szavazattal, 12 ellenszavazattal az alábbi határozatot hozta: 333/1991. (XII.19.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése az Ötv. 9.§. /4/ bekezdésében biztosított hatáskörében Herzberger Tibort (aki 1956. június 29-én született Gyomán, anyja neve: Forgács Eszter) 1992. január 1-től - 1996. december 31-ig tartó határozatt időre kinevezi az Arany János Művelődési Ház igazgatójának. Személyi alapbérét 25.000 Ft-ban állapítja meg. Felelős: Pap János polgármester Határidő: 1991. december 31. Tárgy:Városgazdálkodási Vállalat igazgatói munkakörére pályázók bemutatkozása - A közgyűlés 23 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül az alábbi határozatot hozta: 334/1991. (XII.19.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért azzal, hogy a Városgazdálkodási Vállalat igazgatói munkakörére pályázók közül Kurecskó József és Megyeri Jenő adjanak rövid tájékoztatót vezetői elképzeléseikről. Tárgy:Védett épületek, településrészek rehabilitációja - A közgyűlés a határozat 1-2. pontját 21 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, a 3. pontját 20 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül az alábbiak szerint hozta meg: 335/1991. (XII.19.) közgy. HATÁROZAT 1./
Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése fokozott jelentőséget tulajdonít a városépítészeti értékei védelmének és figyelmet fordít azok jó karbantartására, ezért a polgárokat is erre ösztönzi, ez irányú tevékenységüket az alábbiak szerint támogatja: 2./ A Közgyűlés megvizsgálja az 1992-es évi költségvetés készítésénél a helyi védelem alá helyezett területek, épületek rehabilitációjára 3 millió forint elkülönített alap képzését. Felelős: Domokos László alpolgármester Határidő: 1992. évi költségvetés tárgyalásának időpontja
3./
A közgyűlés a védett épületek, településrészek rehabilitációjával kapcsolatos előterjesztés 3-5. pontját pontosított formában bizottsági
véleménnyel együtt 1992. februári ülésén kívánja tárgyalni. Felelős: Pap János polgármester 1992. februári közgyűlés időpontja Határidő: Tárgy:Városgazdálkodási Vállalat igazgatói kinevezéssel kapcsolatos újabb szavazás - A közgyűlés 23 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül az alábbi határozatot hozta: 336/1991. (XII.19.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a Városgazdálkodási Vállalat igazgatói kinevezéséval kapcsolatban újabb szavazást rendel el. Tárgy:Városgazdálkodási Vállalat igazgatói kinevezése (3. forduló) - A közgyűlés 18 igen szavazattal, 9 ellenszavazattal, 2 tartózkodással az alábbi határozatot hozta: 337/1991. (XII.19.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése Kurecskó József (született 1953. január 14., Sátoraljaújhely, anyja neve: Orosz Margit) Békéscsaba, Szigligeti u. 2. II. 6. szám alatti lakost 1992. január 1-jei hatállyal havi 55.000 Ft bruttó bérrel 1995. december 31-ig tartó határozott időre a békéscsabai Városgazdálkodási Vállalat igazgatójává kinevezi. Felelős: Pap János polgármester Határidő: 1992. január 1. Tárgy:Költségvetési Építőipari Üzem további működtetése - A közgyűlés 20 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül az alábbi határozatot hozta: 338/1991. (XII.19.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése megállapítja, hogy a 2/1991. (I.1.) Kormány rendelet az Állami pénzügyekről szóló 1979. évi II.tv. végrehajtására kiadott 23/1979. (VI.28.) MT. sz. rendelet módosításával megszüntette a költségvetési üzem kategóriáját. 1992. január hó 1-től a volt Költségvetési Építőipari Üzem - további intézkedésig - költségvetési szervként működik tovább. Az intézmény új elnevezése:
Békéscsaba Megyei Költségvetési Szerve.
Jogú
Város
Önkormányzatának
Építőipari
Telephely: Békéscsaba, Kétegyházi út 1. Alaptevékenysége: 1514 Betonelemgyártó ipar 2111 Termelő szolgáltató építmények építése 2112 Lakás és kommunális építés 2113 Vegyes magasépítés 2114 Épületfenntartás és korszerűsítés 2124 Földalatti és egyéb építmények kivitelezése 2131 Építési szakipar 2132 Építési és épületgépészeti szerelőipar 2211 Építőipari tervezés 2221 Beruházási és építményfenntartás szervezése, lebonyolítása és beruházási fővállalkozás 5143 Tüzelő - és építőanyag - kiskereskedelem 5144 Vegyesiparcikk - kiskereskedelem 1712 Épületasztalos ipar 1719 Egyéb falfeldolgozó ipar 4172 Szállítmányozás Felügyeleti
szerve:
Békéscsaba
Megyei
Gazdálkodási
Jogú forma:
Város
Önkormányzata
önállóan
gazdálkodó
eredményérdekeltségű szerv Jogelőd:
Költségvetési Építőipari Üzem Békéscsaba,
Kétegyházi út 1.
A közgyűlés utasítja Veress Lajosné megbízott igazgatót a szükséges intézkedések megtételére. Pap János polgármester igazgató Határidő: 1992. január 1. Felelős:
Veress Lájosné megbízott
Tárgy:Autójavító Vállalat kft-vé alakulása - A közgyűlés 19 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodással az alábbi határozatot hozta: 339/1991. (XII.19.) közgy. HATÁROZAT Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése az Autójavító Vállalat - a vállalat átalakulásával kapcsolatos - ajánlatát elfogadja, az előterjesztés mellékletét képező térképvázlaton szereplő telekhatár pontosítással. A Közgyűlés egyetért az Autójavító Vállalat belterületi föld 13191 m2-es területének 50%-át képező telekrész, a rajta lévő építményekkel együtt az önkormányzat részére történő tehermentes átadásával. További igényt nem támaszt a várost megillető földterület értékével összefüggésben. Felelős: Domokos László alpolgármester
Határidő: folyamatos
