Akasztó Önkormányzata Képviselőtestületének 14/2013. (XII.19.) rendelete a szociális és gyermekvédelmi ellátásokról
Akasztó Önkormányzata Képviselőtestülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében és a 32. cikk (1) bekezdésének a/ pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában, a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 18. § (2) bekezdésében, 20/C. § (9) bekezdésében, a 131. § (1) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 10.§ (1) bekezdésében, 25. §. (3) bekezdés b) pontjában, 32.§ (1) és (3) bekezdéseiben, 33. § (7) bekezdésében, 37. § (1) bekezdés) d) pontjában, 37/A.§ (3) bekezdésében, 38.§ (9) bekezdésében, 45.§ (1) és (5) bekezdéseiben, 48.§ (4) bekezdésében, 50.§ (3) bekezdésében, 58/B.§ (2) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, 92. § (1)-(2) bekezdéseiben, 132. §. (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő önkormányzati rendeletet alkotja: I. FEJEZET A rendelet célja, hatálya 1. § E rendelet célja a szociális biztonság megteremtése és megőrzése, továbbá a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekvédelmi ellátások igénybevételének helyi szabályai érdekében, meghatározza az állam által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit. 2. § (1) E rendelet szerint kell eljárni Akasztó közigazgatási területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelme érdekében is, ha az intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna. II. FEJEZET Eljárási rendelkezések Az ellátás iránti kérelem benyújtásának módjai (Az eljárás megindítása) 3. § (1) a) Az eljárás megindítása történhet: aa) kérelemre, illetve ab) hivatalból.
b) A kérelmet az önkormányzat hivatalában kell előterjeszteni. A kérelmet magánszemély szóban, írásban és életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet során az azonnali intézkedést igénylő ügyben a kérelmet távbeszélő útján is elő lehet terjeszteni. Jogi személy kizárólag írásban, az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal (igazolásokkal, nyilatkozatokkal) együtt terjesztheti elő kérelmét. (2) A kérelmező köteles együttműködni az önkormányzati hivatallal a szociális helyzetének feltárásában. Amennyiben a kérelmező a döntéshez szükséges bizonylatokat felszólítás ellenére - a felszólításban meghatározott időpontig - sem bocsátja rendelkezésre, vagy a környezettanulmány elkészítését nem teszi lehetővé, az eljárást a hatóság megszünteti vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt. (3) Ha az önkormányzat hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon 1 havi fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50 % -át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető. (4) Az ellátást igénylő személy szociális helyzetéről az érdemi döntést előkészítő hivatal az e rendeletben előírtak szerint, továbbá indokolt esetben a tényállás tisztázása céljából környezettanulmányt készíthet. A kérelmező köteles a hivatal által kezdeményezett környezettanulmány végrehajtásában közreműködni. Ha a közreműködést megtagadja, kérelme elutasítható. Nem kell környezettanulmányt készíteni ugyanazon kérelmező szociális helyzetéről, ha a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapon belül környezettanulmány már készült és a kérelem, valamint a becsatolt nyilatkozat és igazolások alapján nem feltételezhető, hogy abban lényeges változás történt. (5) A pénzbeli ellátásokat a jogosult részére folyószámlára utalással, illetve ha a kérelmező folyószámlával nem rendelkezik, akkor postai úton történő kifizetéssel kell folyósítani a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig. Rendkívül indokolt esetben (életveszély, kiskorú veszélyeztetettsége) a segély házipénztár útján is kifizethető. A szociális ellátások megállapítása 4. § (1) A képviselőtestület az e rendeletben szabályozott szociális ellátásokkal kapcsolatos hatáskörének gyakorlását a polgármesterre ruházza át, az átruházott hatáskörök felsorolását e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A polgármester a szociális ellátás tárgyában – átruházott hatáskörében – hozott döntéséről határozatot hoz. (3) A polgármester az önkormányzat ezen rendelete és az Szt. alapján köteles dönteni a hatáskörébe tartozó ügyekben. (4) A polgármester döntése ellen a képviselőtestülethez lehet fellebbezést benyújtani.
2
A pénzbeli ellátások ellenőrzésének szabályai 5. § (1) A rendszeres pénzbeli ellátások jogosultságát – ha e rendelet, valamint magasabb szintű jogszabály másként nem rendelkezik – kétévente legalább egy ízben felül kell vizsgálni. (2) A felülvizsgálat döntésre történő előkészíttetése a jegyző feladata. (3) A felülvizsgálatot akkor is el kell végezni, ha a jogosultságot megállapító szerv (személy) a támogatás feltételeinek olyan változásáról szerez tudomást, amely a jogosultságot vagy a támogatás összegét befolyásolhatja. (4) A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet. III. A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK Pénzbeli ellátások 6. § Szociális rászorultság esetén a jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására a következő pénzbeli szociális ellátások nyújthatók: a) b) c) d) e)
aktív korúak ellátása, lakásfenntartási támogatás, önkormányzati segély, rendkívüli segély tankönyvtámogatás Természetben nyújtott szociális ellátások 7. §
(1) A következő pénzbeli ellátások részben vagy egészben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók: a) b) c) d) e) g)
aktív korúak ellátása lakásfenntartási támogatás önkormányzati segély rendkívüli segély tankönyvtámogatás köztemetés,
(2) A természetben nyújtható ellátás különösen az élelmiszer, gyógyszer, tankönyv, a tüzelő, a közüzemi díjak, temetési költségek kifizetése. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell. 3
Személyes gondoskodást nyújtó ellátások 8. § A szociálisan rászorult személyek részére a) étkeztetés, b) házi segítségnyújtás, c) családsegítés, d) nappali ellátás nyújtható. IV. FEJEZET EGYES SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK ÖNKORMÁNYZATI SZABÁLYOZÁSA PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK Aktív korúak ellátása 9. § (1) Aktív korú nem foglalkoztatottak részére rendszeres szociális segély akkor állapítható meg, ha az aktív korúak ellátására jogosult személy nyilatkozatban vállalja az Idősek Napközi Otthona Családsegítő Szolgálatával az együttműködést, melynek keretében kérelmezi nyilvántartásba vételét, a beilleszkedést segítő programban való részvételről írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel, és teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat. Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a jogosult ezen kötelezettségek valamelyikének nem tesz eleget. A Családsegítő Szolgálat 8 napon belül írásban jelzi a jegyzőnek, ha az aktív korúak ellátására jogosult együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget. (2) A beilleszkedést segítő program az önkormányzattal együttműködő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva kiterjedhet a/ az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra, b/ az együttműködő személy számára előírt, egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozásokon, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre, c/ a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére. (3) a) A Családsegítő Szolgálat által szervezett beilleszkedést segítő program típusai különösen: aa) kapcsolattartás ab) tanácsadás ac) egyéni képességet fejlesztő foglalkozás 4
ad) életvitelt, életmódot formáló foglalkozás ae) munkavégzésre felkészítő foglalkozás af) egészségi állapot és munkaképesség javítását célzó programok ag) alkalmi munkavállalást elősegítő program ah) a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvétel, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzése. b/ A Családsegítő Szolgálat által szervezett beilleszkedést segítő programok típusainak igénybevételére a Családsegítő Szolgálat tesz javaslatot. c/ A Családsegítő Szolgálat minden év január hónapban írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról és azt a jegyző részére megküldi. (3) Az önkormányzat a közfoglalkoztatás hatékony megvalósítása céljából - szükség esetén - a Szociálpolitikai Kerekasztal képviselőinek véleményét kikéri. A Szociálpolitikai Kerekasztal képviselőit e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. (4) Az aktív korúak juttatásban részesülő személy a jogosultság egyéb feltételeként lakókörnyezete rendezettségének biztosítására köteles az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztántartására, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására az alábbiak szerint: a) a lakásban vagy lakóházban, valamint annak udvarán egy-egy darab szeméttároló edény elhelyezése és rendeltetésszerű használata, ürítésének biztosítása, b) a lakóházhoz tartozó udvar, kert rendben tartása, különös tekintettel az esetlegesen ott található szemét és lom eltávolítására, gyommentesítésre, az ott tárolt tárgyak, felszerelések rendezettségére, c) az ingatlan előtti járdának – ennek hiányában egy méter széles területsávnak –, valamint a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, valamint az ároknak a gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése, téli időszakban a hó eltakarítása, síkosság mentességről való gondoskodás, d) a lakás, a lakóház, valamint a hozzá tartozó udvar, kert rágcsálóktól, kártevőktől, élősködőktől való mentesítése, e) az állattartásra vonatkozó szabályok betartása, f) a lakás, a lakóház folyamatos tisztán tartása, takarítása, g) az ingatlan állagmegóvása érdekében a szükséges intézkedések megtétele, az anyagi lehetőségek függvényében. (5) Az aktív korúak juttatásban részesülő személynek a meghatározott feltételeket a jogosultság fennállása alatt folyamatosan biztosítania kell, a feltételek betartását a Polgármesteri Hivatal szociális ügyintézője ellenőrzi. (6) Amennyiben az aktív korúak juttatásban részesülő személy a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására meghatározott feltételeket nem teljesíti, a jegyző öt napos határidő tűzésével – az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével - felszólítja azok betartására. (7) Annak az aktív korúak juttatásban részesülő személynek, aki a felszólítás ellenére a meghatározott feltételeket nem teljesíti, az aktív korúak ellátására való jogosultságát a meghatározott határidő leteltét követő nappal meg kell szüntetni. (8) Amennyiben a családban védelembe vett gyermek él, úgy az aktív korúak ellátása részben - természetben nyújtható úgy, hogy az ellátás összegének 20 %-a de összesen legfeljebb 60 %-a nyújtható természetben. A természetben való nyújtás indokoltságáról, mértékéről és formájáról a jegyző dönt. 5
Lakásfenntartási támogatás 10. § (1) A normatív lakásfenntartási támogatásban részesülő személy a jogosultság egyéb feltételeként lakókörnyezete rendezettségének biztosítására köteles az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztántartására, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására az alábbiak szerint: h) a lakásban vagy lakóházban, valamint annak udvarán egy-egy darab szeméttároló edény elhelyezése és rendeltetésszerű használata, ürítésének biztosítása, i) a lakóházhoz tartozó udvar, kert rendben tartása, különös tekintettel az esetlegesen ott található szemét és lom eltávolítására, gyommentesítésre, az ott tárolt tárgyak, felszerelések rendezettségére, j) az ingatlan előtti járdának – ennek hiányában egy méter széles területsávnak –, valamint a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területének, valamint az ároknak a gondozása, tisztán tartása, szemét- és gyommentesítése, téli időszakban a hó eltakarítása, síkosság mentességről való gondoskodás, k) a lakás, a lakóház, valamint a hozzá tartozó udvar, kert rágcsálóktól, kártevőktől, élősködőktől való mentesítése, l) az állattartásra vonatkozó szabályok betartása, m) a lakás, a lakóház folyamatos tisztán tartása, takarítása, n) az ingatlan állagmegóvása érdekében a szükséges intézkedések megtétele, az anyagi lehetőségek függvényében. (2) A normatív lakásfenntartási támogatásban részesülő személynek a meghatározott feltételeket a jogosultság fennállása alatt folyamatosan biztosítania kell, a feltételek betartását a Polgármesteri Hivatal szociális ügyintézője ellenőrzi. (3) Amennyiben a normatív lakásfenntartási támogatásban részesülő személy a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására meghatározott feltételeket nem teljesíti, a jegyző öt napos határidő tűzésével – az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével felszólítja azok betartására. (4) Annak a normatív lakásfenntartási támogatásban részesülő személynek, aki a felszólítás ellenére a meghatározott feltételeket nem teljesíti, a normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultságát a meghatározott határidő leteltét követő nappal meg kell szüntetni. Önkormányzati segély 11. § (1) A Képviselőtestület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére önkormányzati segélyt nyújt. Önkormányzati segély pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható. (2) Önkormányzati segély naptári évenként legfeljebb 6 alkalommal állapítható meg. Egy alkalommal folyósított összeg nem lehet kevesebb 2.000 Ft-nál, és összességében nem lehet több az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél. Önkormányzati segély nyújtható készpénzben, természetbeni juttatásként (különösen: élelmiszer, ruhacsomag, tüzelőanyag, tanszer,gyógyszer) vagy az igénylő költségeinek közvetlen átvállalásával. Az alkalmankénti segély gyógyszertámogatásként, illetve az egészségbiztosítás által nem vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként is megítélhető. 6
(3) Önkormányzati segélyben elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások - így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások - vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak. (4) Önkormányzati segélyre jogosult az a személy, akinek családjában az egy főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át nem haladja meg, rendkívüli élethelyzet esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át. (5) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének (80.000 Ft) 10%-ánál, de legfeljebb 20.000 Ft. Nem állapítható meg temetésre önkormányzati segély annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül. (6) A temetési költségek finanszírozása érdekében igényelt eseti önkormányzati segély iránti kérelemhez mellékelni kell a temetés költségeiről – a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát. A kérelmet a halálesetet követő 30 napon belül lehet benyújtani, a határidő elmulasztása jogvesztő. (7) Az önkormányzati segély kérelemre és hivatalból - különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére - is megállapítható. (8) Az önkormányzati segély iránti kérelemről a kérelem beérkezését vagy a hivatalbóli eljárás megindítását követő 15 napon belül kell dönteni. (9) Gyermekre tekintettel igényelt önkormányzati segély esetén időszakos létfenntartási gond különösen az egy hónapot elérő vagy meghaladó betegség, kórházi gyógykezelés, baleset miatt bekövetkező jövedelemkiesés és az ezekhez kapcsolódó rendkívüli kiadások következtében a gyermek megfelelő élelmezésének, ruházatának, gyógyszereinek, tanszereinek a hiánya. (10) Tanszervásárlás jogcímén kizárólag halmozottan hátrányos helyzetű gyermekre tekintettel és csak abban az esetben állapítható meg önkormányzati segély, ha a tárgyévben a tankötelezettség elmulasztásával kapcsolatban sem a gyámhatóság, sem a szabálysértési hatóság nem állapított meg semmilyen joghátrányt, ideértve az igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozás után a családok támogatásról rendelkező jogszabályban meghatározott jogkövetkezményekre való felhívást is. A joghátrányról szóló igazolást hivatalból kell beszerezni. (11) Önkormányzati segély kamatmentes szociális kölcsön formájában is nyújtható annak a személynek, aki vállalja a kölcsön visszafizetését és az eset összes körülményeit mérlegelve képesnek is mutatkozik arra. A kölcsön összege legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-áig terjedhet.
7
(12) A szociális kölcsön legfeljebb 12 hónapra nyújtható, melynek törlesztését a folyósítást követő 2. hónapban kell megkezdeni és minden hónap 10. napjáig egyenlő részletekben kell teljesíteni. (13) Ha a jogosult a kölcsön visszafizetését két egymást követő hónapban nem teljesíti, a kölcsön fennmaradó része egy összegben válik esedékessé. Ha a kölcsönben részesített a visszafizetési kötelezettségét nem teljesíti, a tartozás behajtása iránt kell intézkedni. (14) A kölcsönben részesülővel a megállapított feltételekkel a polgármester köt szerződést. (15) Nem részesíthető kölcsönben az a személy, aki a/ rendelkezik olyan vagyonnal, amellyel válsághelyzetét megoldhatja, vagy b/ korábban igénybevett kölcsönét még nem, vagy csak külön intézkedésre, késedelemmel fizette vissza. (16) A Képviselőtestület az önkormányzati segély megállapítására vonatkozó hatáskörét a Polgármesterre átruházza. Rendkívüli segély 12. § (1) A Képviselőtestület rendkívüli segélyben részesíti kérelmére azt a nagykorú személyt, aki rendkívüli élethelyzetbe került (különösen: a) tartós betegség, baleset, orvosi kezelés miatt jelentős jövedelem-kiesést szenved, b) bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul, c) elemi kár, egészségi állapot miatt közmunkás által végzett munkára szorul, d) katasztrófa miatt kárenyhítésre szorul, és akinek családjában, illetve egyedül élő esetén az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum 200 %-át nem haladja meg. (2) A rendkívüli segély alkalmanként nyújtható készpénzben, közfoglalkoztatott munkás által végzett munkában. (3) A rendkívüli segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja jövedelemigazolását, illetve a havi rendszeres jövedelemmel nem rendelkező és pályakezdő személyek esetében az erre vonatkozó nyilatkozatot, illetve a rendkívüli élethelyzetet igazoló iratot. (4) Rendkívüli segély ugyanazon személy, illetve család részére esetenként, évente legfeljebb 100.000 Forint, összegben állapítható meg. Természetbeni támogatásként közmunka keretében nyújtott szolgáltatás nem haladhatja meg ugyanazon család, személy részére összesen a 30 munkanapot. Tankönyvtámogatás 13. § (1) A kiskorú gyermek részére tankönyvtámogatás állapítható meg,
8
a) ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 150 %-át, feltéve, hogy ingyenes tankönyv támogatásban nem részesült, b) ha tanévet nem ismételt. (2) Az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén – nagykorúvá válás után is – jogosult a gyermek tankönyvtámogatásra, amennyiben középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be. (3) A támogatás iránti kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő, illetve a nagykorú jogosult a Polgármesteri Hivatalnál terjesztheti elő. (4) A tankönyvtámogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell rendszeres jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző egy hónap, nem rendszeres jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző 12 hónap jövedelméről szóló igazolást, iskolalátogatási igazolást. (5) A kérelem elbírálásáról a polgármester határozattal dönt. (6) A tankönyvtámogatás mértékéről minden évben az önkormányzat költségvetési rendeletében dönt a képviselőtestület, e jogcímen támogatás csak akkor nyújtható, ha előirányzat rendelkezésre áll.
Köztemetés 14. § A polgármester, kérelemre az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettsége alól különös méltánylást érdemlő esetben részben vagy egészben mentesítheti vagy legfeljebb 18 havi részletfizetést engedélyezhet, ha a köztemetés költsége a család létfenntartását veszélyezteti és az eltemettetésre kötelezett személy családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át és a kérelmező családja vagyonnal nem rendelkezik. Közgyógyellátás 15. § Méltányosságból közgyógyellátást állapíthat meg a polgármester annak a személynek, akinek a) az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén annak 200 %-át nem haladja meg, továbbá b) a havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át eléri.
9
Személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások Étkeztetés 16. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetésről kell gondoskodni, akik azt önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. (2) A településen élő fogyatékos személyek, pszichiátriai betegek, hajléktalan személyek vagy szenvedélybetegek részére lehetőséget kell biztosítani az étkeztetés igénybevételére és segítséget kell nyújtani a saját lakóhelyükön történő étkezés biztosítására. (3) Az étkezésért térítési díjat kel fizetni. A térítési díj mértékét e rendelet 3. melléklete tartalmazza. (4) Az étkezés intézményi térítési díja nem haladhatja meg az egy ellátottra jutó szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbségének egy napra jutó összegét. Az étkezésért fizetendő általános forgalmi adóval növelt személyi térítési díj, amely az élelmezési térítés és az igénybe vett étkezések számának szorzata, nem haladhatja meg az ellátást igénybe vevő rendszeres havi jövedelmének 30 %-át. A személyi térítési díj kérelemre csökkenthető vagy elengedhető, ha az ellátásban részesülő családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimumot és a díj megfizetése a kötelezett és vele együtt élő közeli hozzátartozói megélhetését súlyosan veszélyezteti. (5) A házi segítségnyújtás keretében az ebéd kiszállításáért alkalmanként 15 perc vehető figyelembe. (6) Az étkeztetésről az intézményvezető dönt. (7) Az étkezés részletes feladatait a Képviselőtestület által jóváhagyott szakmai program tartalmazza. Házi segítségnyújtás 17. § (1) Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni a/ azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak; b/ azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek, c/ azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik, illetve bentlakásos intézményi elhelyezésre várakoznak, d/ azokról a személyekről, akik a rehabilitációt követően a saját lakókörnyezetükbe történő visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához.
10
(2) A házi gondozás kiterjed Akasztó Község közigazgatási területére. (3) A házi gondozásért térítési díjat kell fizetni. (4) A házi segítségnyújtás gondozási óradíja nem haladhatja meg az egy ellátottra jutó szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbségének egy ellátási órára jutó összegét. A házi segítségnyújtásért fizetendő általános forgalmi adóval növelt személyi térítési díj nem haladhatja meg az igénybe vevő személy jövedelmének 25 %-át, illetve ha étkezést is biztosítanak 30 %-át. A térítési díjat e rendelet 4. melléklete tartalmazza. A személyi térítési díj kérelemre csökkenthető vagy elengedhető, ha az ellátásban részesülő családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimumot és a díj megfizetése a kötelezett és vele együtt élő közeli hozzátartozói megélhetését súlyosan veszélyezteti. (5) A személyi térítési díj kérelemre csökkenthető vagy elengedhető, ha az ellátásban részesülő családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimumot és a díj megfizetése a kötelezett és vele együtt élő közeli hozzátartozói megélhetését súlyosan veszélyezteti. (6) A házi segítségnyújtásról az intézményvezető dönt. (7) A házi gondozás részletes feladatait a Képviselőtestület által jóváhagyott szakmai program tartalmazza. 18. § Idősek Nappali Ellátása (1) A nappali ellátás elsősorban a saját otthonukban élő, szociális, egészségi és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes időskorúak napközbeni gondozására, ellátására szolgál. (2) A nappali ellátás igénybevétele kiterjed Akasztó Község közigazgatási területére. (3) A fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 15 %át, illetve ha étkezést is biztosítanak 30 %-át. A térítési díjat e rendelet 3. melléklete tartalmazza. A személyi térítési díj kérelemre csökkenthető vagy elengedhető, ha az ellátásban részesülő családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimumot és a díj megfizetése a kötelezett és vele együtt élő közeli hozzátartozói megélhetését súlyosan veszélyezteti. (4) A nappali ellátásról az intézményvezető dönt. (5) A nappali ellátás részletes feladatait a Képviselőtestület által jóváhagyott szakmai program tartalmazza.
11
Családsegítés 19. § (1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megszűntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. (2) A családsegítés részletes feladatait a Képviselőtestület által jóváhagyott szakmai program tartalmazza. (3) A családsegítő szolgálatnak az egyén és család számára nyújtott szolgáltatása térítésmentes. (4) A családsegítő szolgálat együttműködik a egészségügyi szolgáltatókkal, oktatási intézményekkel, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint a társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, összehangolja tevékenységüket a jelzett probléma megoldása érdekében.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 20. § (1) Ez a rendelet 2014. január 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a szociális ellátásokról szóló 7/2010.(IX.15.) KT számú, a gyermekvédelmi ellátásokról szóló 13/2003. (VIII.26.) KT számú rendelet hatályát veszti. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. E rendelet rendelkezéseit - ha az az ügyfélre kedvezőbb - a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2) A szociális ellátások költségének fedezetét az éves költségvetésben kell biztosítani. (3) A rendeletben nem szabályozott kérdésekre a szociális törvény, a gyermekvédelmi törvény, valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletek és más felsőbb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
Suhajda Antal polgármester
Varga Béláné jegyző
Záradék: Kihirdetve:2013. december 19. jegyző
12
1. melléklet a 14/2013. (XII.19.) rendelethez A Képviselőtestület Polgármesterre átruházott hatáskörökről A Képviselőtestület a Polgármester hatáskörébe rendeli a következő ellátásokkal kapcsolatos döntéseket: a) b) c) d)
önkormányzati segély köztemetés közgyógyellátás tankönyvtámogatás
13
2. melléklet a 14/2013. (XII.19.) rendelethez A Szociálpolitikai kerekasztal képviselői
Polgármester Jegyző A Képviselőtestület Pénzügyi és Kulturális Bizottságának tagjai Szociális ügyintézők Családgondozók Idősek Napközi Otthona Intézményvezetője Háziorvosok Fogorvos Védőnők Nyugdíjas Klub Vezetője Általános Iskola Igazgatója Óvodavezető Mozgáskorlátozottak Egyesülete helyi képviselői Római Katolikus Egyház képviselője
14
3. melléklet a 14/2013. (XII.19.) rendelethez Személyes gondoskodást nyújtó szociális alapellátások intézményi térítési díja Szociális étkeztetés A szolgáltatás 2013. évi önköltség 2012. évi tervezett normatív támogatás/év Különbözet Egy ellátottra / egy napra jutó összeg (251 munkanap / 40 fő ellátott) Intézményi térítési díj/nap - szállítás nélkül Intézményi térítési díj/nap – szállítással térítési díj kiszállítás
12 196 eFt 2 215 eFt 9 981 eFt 994 Ft 695 Ft 840 Ft 695 Ft 145 Ft
Az intézményi térítési díj, tartalmazza a 27 %-os áfa összegét! Idősek Nappali Ellátása 2013. évi önköltség 2013. évi tervezett normatív támogatás Különbözet Egy ellátottra / egy napra jutó összeg (251 munkanap / 30 fő ellátott) Intézményi térítési díj/nap - csak napközbeni tartózkodás esetén Intézményi térítési díj/nap - napközbeni tartózkodás és étkezés Külön szolgáltatási elem Ellátottak intézménybe történő szállítása
4 315 eFt 3 270 eFt 1 045 eFt 139 Ft 0 Ft 695 Ft 110 Ft / nap
Az intézményi térítési díj, tartalmazza a 27 %-os áfa összegét!
Házi segítségnyújtás 2013. évi önköltség 2013. évi normatív támogatás Különbözet 2012. évi tervezett munkaóra Egy ellátottra / egy ellátási órára jutó összeg (9 fő / gondozási óra) Intézményi térítési díj/óra
3 378 eFt 1 305 eFt 2 073 eFt 920 h 250 Ft 575 Ft
A házi segítségnyújtás tárgyi adómentes tevékenység.
15