Ásotthalom Község Önkormányzat Képviselő-testülete
16/2006.(VII.10.) számú rendelete a Helyi Építési Szabályzatról
Módosítás:
17/2008.(VI.25.) rendelet
Hatályos: 2008. június 25. napjától
2
Ásotthalom Község Önkormányzatának 16/2006. (VII.10) KT rendelete Ásotthalom község Helyi Építési Szabályzatáról
Ásotthalom Község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 10. § (1) bekezdés a.) és d.) pontjában kapott át nem ruházható hatáskörében eljárva és a 16. § (1) bekezdés felhatalmazása alapján, az 1997. évi LXXXVIII. tv. 13.§., és a végrehajtására kiadott 253/1997.(XII. 20.) Korm. rend. 4.§. (a továbbiakban OTÉK) előírásaira figyelemmel, megalkotja rendeletét Ásotthalom Község Helyi Építési Szabályzatáról (továbbiakban HÉSZ) és egyúttal jóváhagyja a szabályozási tervet a község igazgatási területére, és elrendeli azok együttes alkalmazását.
I. fejezet ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Ásotthalom község igazgatási területére. (2) A település igazgatási területén területet felhasználni, telket alakítani, továbbá építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni a jelen rendelet és annak 1.sz. mellékletét képező szabályozási tervlapok és a 2.számú és a 3. számú melléklet szerint szabad. 2. § (1) A szabályozási terv, valamint a jelen rendelet szabályozási előírásai (2) Kötelező szabályozási elemeket - az építési övezet határai és építési övezeti előírások - a szabályozási vonalak, (a közlekedési övezeten belül a szabályozási tervlapon jelölt szabályozási elemek úttengelyek, szabályozási szélességek stb.) (3) Irányadó szabályozási elemeket - a szabályozási tervlapon ajánlás jellegű tervi elemek az irányadó telekhatárok. (4) A kötelező szabályozási elemek módosítása, a településszerkezeti terv felülvizsgálatával és módosításával együtt végezhető. A módosítás belterületen legalább a tömb egészére, külterületen az érintett területen a terület- felhasználási egységre kiterjedő szabályozási terv készítésével történhet. (5) Az irányadó szabályozási elemek pontosítására a telekalakítási tervben kerül sor.
3
II. fejezet RÉSZLETES ELŐÍRÁSOK 3. § A település területén a szabályozási terv: a.) építési (a beépítésre szánt területek építési előírásait rögzítő) övezeteket, b.) beépítésre nem szánt területeken övezeteket jelöl ki.
Területfelhasználási egységek 4. § (1) A szabályozási terv a település közigazgatási területét építési szempontból - beépítésre szánt - beépítésre nem szánt területbe sorolja. 5.§. (1) A szabályozási terv a település közigazgatási területén - a beépítésre szánt területen a.) lakó (L), ezen belül: kisvárosias (Lk), falusias (Lf) b.) vegyes (V), ezen belül: településközpont vegyes (Vt), központi vegyes (Vk), c.) gazdasági (G), ezen belül: kereskedelmi szolgáltató (Gksz), egyéb ipari (Ge) d.) különleges (K), ezen belül: különleges intézményi (Ki), különleges bányászati (Kb) - a beépítésre nem szánt területen a.) közlekedési és közmű (Kö) b.) zöld (Z), közpark (Kp) c.) erdő (E), ezen belül: védelmi (Ev), egészségügyi-szociális-turisztikai (Ee), gazdasági (Eg), oktatási-kutatási (Eo) d.) mezőgazdasági (M), ezen belül: általános mezőgazdasági (Ma), mezőgazdasági tanyás (Ma1) e) vízgazdálkodási (Vg) területfelhasználási egységeket határol le. Beépítésre szánt területek 6. § A szabályozási terv a település beépítésre szánt területén - kisvárosias és - falusias építési övezeteket határol le. Építési övezeteket csak beépítésre szánt területen szabad kijelölni.
4
7.§ Kisvárosi lakóövezet (Lk) (1) A terület beépítése, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, legfeljebb két lakásos lakóépületek elhelyezésére szolgál. (2) A területen az OTÉK 12.§ (2)-(3)-(4) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el. (3) Az övezetbe tartozó telkeken legfeljebb 6,0 m építménymagasságú lakóépületek helyezhetők el. (4) Az épületek magas tetővel oldalhatáron álló, vagy szabadon álló beépítési módhoz tartozó építési helyen belül helyezhetők el. (5) A telek beépíthetőségének feltétele a teljes közművesítettség kiépülése. (6) A telek beépítési módját, a beépítettség mértékét, az elhelyezhető építmények magasságát, a telek legkisebb méreteit a 2. számú melléklet tartalmazza. (7) Az OTÉK 1 számú mellékletének 54. pontjában felsorolt melléképítmények közül nem helyezhető el: állatkifutó, trágyatároló, siló, ömlesztett anyagtároló, szélkerék. 8.§ Falusias lakóövezet (Lf) (1) A terület jellemzően laza beépítésű, közepes vagy nagy telkes, telkenként legfeljebb két lakás és gazdasági épületek elhelyezésére szolgál. (2) A területen az OTÉK 14.§ (2) bekezdése szerinti épületek helyezhetők el. (3) Újonnan az előkert elhagyása után, legfeljebb 6,0 m építménymagasságú épületek helyezhetők el. (4) Oldalhatáron álló, vagy szabadon álló, beépítési módhoz tartozó építmények helyezhetők el. (5) A telek beépítésének feltétele legalább a részleges közművesítettség kiépülése. 9.§ Településközpont vegyes övezet (Vt) (1) A terület jellemzően több rendeltetési egységet magába foglaló lakó- helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, melyek a lakófunkciót nem zavarják. (2) A területen az OTÉK 16. § (2)-(4) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el. 10. § Központi vegyes övezet (Vk) (1) A terület jellemzően több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági épületek elhelyezésére szolgál. (2) A területen az OTÉK 17. § (2)-(4) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el.
5
11. § Kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági övezet (Gksz) (1) A terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célokat szolgáló telephelyek befogadására kijelölt terület. (2) A területen az OTÉK 19. § (2) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el. 12. § Gazdasági, üzemi övezet (Gü) (1) A terület elsősorban olyan gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál, mely más beépítésre szánt területen nem helyezhető el. (2) A területen elsősorban a növénytermesztés, állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás, építményei helyezhetők el, továbbá az OTÉK 20. § (5) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények. 13. § Egyéb ipari övezet (Ge) (1) A terület elsősorban az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodási telephelyek, építményeinek elhelyezésére szolgál, az OTÉK 20.§.(1) bekezdése szerint. (2) A területen az OTÉK 20.§ (4) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el. 14. § Különleges intézményi övezet (Ki) (1) A terület különleges célokat szolgáló intézmények elhelyezésére szolgál. (2) A területen a szabályozási tervlapon megnevezett funkciójú intézmények és az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények, és védőterületei helyezhetők el. 15.§ Különleges szabadidős övezet (Kke) (1) A területen elsősorban olyan közösségi nagy kiterjedésű sport, szabadidős létesítmények építményei helyezhetők el, melyek különlegességük miatt más területen (OTÉK 10-23. §) nem helyezhetők el. (2) A területen az OTÉK 31.§ (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével elhelyezhetők egészségügyi, oktatási épületek. 16.§ Különleges bányászati övezet (Kb) (1) A terület a nyersanyaglelőhelyek (bányák) telkeinek, építményeinek területe.
6
(2) A területen csak a bányászattal kapcsolatos üzemi építmények helyezhetők el Építési övezetekre vonatkozó általános előírások 17. § (1) A lakótelkek terepszint alatti építményeinek alapterülete a telekre vonatkozó beépítési % szerint számított értéknek legfeljebb kétszerese lehet. (2) Az egyes övezetekben előírt legnagyobb építmény magasság – részleges szabályozási terv ettől eltérő előírásának hiányában – az épület egyik homlokzatánál sem léphető túl. a) Az építési telken, utcavonalon elhelyezkedő építmény bármely része, ill. hirdető berendezése az épület járdaszintjétől mért 3,0 m magasság felett közterület fölé legfeljebb 1,5 m-re és a közterület szabályozási szélességének legfeljebb 1/20 mértékig nyúlhat be, ha a benyúlás a közterületen lévő növényzetet nem károsítja és ha szabályozási terv másként nem intézkedik. 3,0 m magasság alatti benyúlás esetén az OTÉK 40.§ (1) bek. a), b) pontjainak előírásait kell alkalmazni. (3) Az övezetek területén a 4000 négyzetmétert meghaladó újonnan beépülő telkeken építést engedélyezni csak előzetes elvi engedély és a hozzá mellékelt beépítési terv alapján szabad. (4) Az építési övezetekben az épületeken elhelyezett reklámok, információs táblák felülete összességében nem haladhatja meg az érintett (rendeletetési egységhez tartozó) homlokzat tömör felületének 10 %-át. (5) 1 18.§ (1) A szabályozási tervlapon jelölt, részletes szabályozási terv alapján beépíthető telkeken a beépítés feltétele a részleges közművesítettség kiépülése. (2) Lakóterületen az épületek közterület felöli építési határvonalára merőlegesen mért vetületi hossza – ha részleges szabályozási terv eltérően nem rendelkezik – legfeljebb 30 méter lehet. (3) Az építési engedélykérelemhez benyújtott terveken ábrázolni kell a meglévő utcai fasorokat és zöldfelületeket. Az építési engedélykérelemhez benyújtandó elrendezési terven ábrázolni kell a tervezett építmény (4) használatával kapcsolatos tervezett közterületi változásokat, fakivágást. (5) Az építési telkeken kialakítható oldal és hátsókert legkisebb szélességét, ill. mélységét az OTÉK 35., 36.§-ai előírásának megfelelően kell meghatározni. Az előkert mérete 5 méter. (6) Melléképületek legfeljebb 3,5 m építménymagasággal, a főépülethez igazodó tetőformával és magastető esetén legfeljebb 5,0 m gerincmagasággal épülhetnek. (7) Az építési telken, a beépítési módot, az előkert szükségességét és mértékét, az építési hely területét, a hátsókert mértékét és a telek beépítésének egyéb feltételeit a szomszédos telkeken kialakult adottságok és az országos érvényű előírások megtartásával az 2.számú mellékletben rögzített keretek között kell meghatározni. (8) Ha a telek jelenlegi jellemzői a korábbi előírások szerint alakult ki, az alábbi felsorolt szabályok szerint lehet építési munkát, illetve telekalakítást végezni: a.) Ha a telek jelenlegi beépítése nem felel meg az építési előírásoknak, a meglévő épület felújítható de sem a beépítettség, sem az épületek szintterülete, építménymagassága nem növelhető, kivéve a tetőtérbeépítést, mely esetben az építménymagasság és a beépítettség megtartása mellett a 1
Hatályon kívül helyezte: 17/2008.(VI.25.) rendelet – Hatályos: 2008. június 25-től
7
b.) szintterület növelése megengedhető. c.) Ha a telek jelenlegi telekméretei nem felelnek meg az építési előírásoknak, a telekméretek – a szabályozási tervlapon jelölt közterületi határrendezést kivéve – tovább nem csökkenthetők, és a telek beépíthető, ha a vonatkozó egyéb országos és építési előírások betarthatók. d.) Ha a jelenlegi épület elhelyezése nem felel meg az építési előírásoknak és az előírás szerinti beépítési mód nem érvényesíthető, attól eltérő beépítési mód is alkalmazható, ha az a kialakult állapothoz illeszkedik és a telekre vonatkozó egyéb előírások betarthatók. e.) Ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az építési előírásokban előírt értéket, a meglévő építmények csak úgy bővíthetők, ha azok magassága nem növekszik, és a telekre vonatkozó egyéb építési f.) előírások betarthatók. Ha a meglévő építmények lebontásra kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a vonatkozó építménymagassági előírásokat kell érvényesíteni. g.) e) Ha a telken a meglévő épület elhelyezkedése nem felel meg az előkertre vonatkozó előírásoknak, az épület bővítésekor az építési hatóság engedélyezheti a meglévő előkerti állapot fenntartását, vagy az 5 méternél nagyobb előkerti rész beépítését.
Beépítésre nem szánt területek 19. § Közlekedési és közmű terület (Kö) (1) A területen az OTÉK 26.§ (1) és (3) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el. (2) Az utak elhelyezéséhez szükséges építési területek szélességét az OTÉK 26.§-a szabályozza, ill. egyedi méretezés alapján került megállapításra. (3) Az elhelyezhető épületek által elfoglalt terület a közlekedési és közműterület 2%-át, az épületek építménymagassága a 3,5m-t nem haladhatja meg. 20. § Zöldterület, Közpark terület(Z-Kp) (1) Közparkok céljára kijelölt terület min. 75%-át zöldterülettel fedetten kell kialakítani, az OTÉK 27. § (1)-(3) valamint (5) bekezdése szerint. (2) A területen az OTÉK 27. § (4) bekezdésében felsorolt építmények legfeljebb 4,5 m építménymagasággal és 2%-os beépítettséggel helyezhetők el. (3) Zöldterületen nem helyezhető el: i. a park üzemeltetéséhez nem tartozó közművezeték és annak műtárgya, ii. gépkocsi várakozóhely, mélygarázs iii. hirdető berendezés, tábla, plakát sem önállóan, sem utcabútoron, köztéri szobron és növényzeten, valamint egyéb olyan létesítmény, amely a növényzet maradandó károsodásával jár.
21.§
8
Védelmi rendeltetésű erdőterület (Ev) (1) A terület elsődlegesen védelmi (környezetvédelmi, ill. természetvédelmi) rendeltetésű célokat szolgál. (2) A területen épület nem helyezhető el, kivéve ha az a szénhidrogén kitermeléshez szükséges telken kerül elhelyezésre. (3) A területen építmény nem helyezhető el. 22. § Egészségügyi-szociális-turisztikai rendeltetésű erdőterület(Ee) (1) A terület elsődlegesen a közcélú egészségügyi-szociális-turisztikai rendeltetésű erdőhasználat céljára szolgál. (2) A 100 000 m²-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 5%-os beépítettséggel az egészségügyi-szociális-turisztikai rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el. A beépített területekhez legfeljebb 2-szer nagyobb közhasználat elől elzárt terület tartozhat. Az így igénybe vett telekrészen kívüli területek a közhasználat elől nem zárhatók el. (3) A területen hulladékudvar nem alakítható ki. 23. § Gazdasági rendeltetésű erdőterület (Eg) (1) A terület elsődlegesen a gazdasági rendeltetésű erdőhasználat (fakitermelés) céljára szolgál. (2) A 100.000 m²-t meghaladó területnagyságú telken a legfeljebb 0,5%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el. (3) Az épületek építménymagassága nem haladhatja meg a 6,5 m-t. (4) Gazdasági erdők csak védelem alatt nem álló területeken, az illetékes hatóságok által egyeztetve a szomszédos ingatlan tulajdonosainak hozzájárulásával, azok korlátozása nélkül telepíthetők.
24. § Oktatási-kutatási rendeltetésű erdőterület (Eo) (1) A terület elsődlegesen közcélú oktatási-kutatási rendeltetésű erdőhasználat céljára szolgál. (2) A 100.000 m²-t meghaladó területnagyságú telken a legfeljebb 0,5%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el. (3) Az épületek építménymagassága nem haladhatja meg a 6,5 m-t. 25.§ Általános mezőgazdasági terület (Ma) (1) A területbe jellemzően a szántóföldi művelésű mezőgazdasági területek tartoznak. (2) A területre eső telkeken a mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos , a területen élők alapellátását szolgáló, továbbá a jelen rendelet 27.§-ában felsorolt építmények helyezhetők el.
9
(3) A telken építményt elhelyezni csak 10.000 m²-t meghaladó telekterület esetén szabad. (4) A telek beépítettsége nem haladhatja meg mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos építmények esetében a 3%-ot. Önálló lakóépülettel a telekterület 1,5%-a építhető be. (5) A telek beépítésének feltétele az OTÉK 33.§-ában felsoroltak megléte. (6) A telken elhelyezhető építmény a) szabadon állóan, b) legalább 10 méter előkert és legalább 10 méter hátsókert biztosításával, c) önálló lakóépület esetén legfeljebb 6,0 méter építménymagassággal és magastetővel d) egyéb építmények legfeljebb 7,5 m magassággal és magastetővel telepíthetők. 26.§ Mezőgazdasági tanyás terület (Ma 1) (1) A területbe jellemzően a szántóföldi és szőlő - gyümölcsös művelési ágú mezőgazdasági területek tartoznak. A területen lévő telkeken a mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos, a területen élők alapellátását szolgáló, továbbá a jelen rendelet 27. §-ban felsorolt építmények helyezhetők el. (2) A telek az OTÉK 33.§-ában felsorolt feltételek megléte esetén építhető be. (3) A telken új építményt elhelyezni az alábbi telekterület nagyság esetén szabad: a.) 720 négyzetmétert el nem érő telken építményt elhelyezni nem szabad. b.) 720-1500m² közötti területnagyságú telken – a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével – a 3%-os beépítettséggel a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti létesítmény (pince) helyezhető el. c.) 1500 m²-t meghaladó területű telken építmény 3%-os beépítettséggel helyezhető el. d.) Az OTÉK 29.§ (4) bekezdése szerint szőlő, gyümölcsös és kertművelési ág esetén 3000 m²-t, egyéb művelési ág esetén 6000 m²-t meghaladó telekterület esetén lakóépület építése is engedélyezhető. A telek beépítettsége nem haladhatja meg a 3%-ot, önálló lakóépülettel a telekterület legfeljebb 1,5 %-a építhető be. (4) A mezőgazdasági területen több önálló telekből az OTÉK 1.sz. melléklet 55/A pontja szerinti birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a 3%-os beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10.000 m²-t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, illetőleg azt nem veszélyezteti. A birtokközpont telkén a beépítettség a 45%-ot nem haladhatja meg. A birtokközpont kialakítására vonatkozó további előírásokat az OTÉK 29.§ (6)-(7)-(8) bekezdése tartalmazza. (5) A telken elhelyezhető építmény a.) szabadon állóan, b.) legalább 10 méter előkert és legalább 10 méter hátsókert biztosításával, c.) önálló lakóépület esetén legfeljebb 6,0 m építménymagassággal és magastetővel, d.) egyéb építmények esetén legfeljebb 7,5 m építménymagassággal és magastetővel telepíthetők. (6) A tanyasorok (Kissor, Gátsor) telkein az előkert mérete legalább 8 méter, a hátsókert mérete legalább 6 méter. 27.§
10
(1) Valamennyi mezőgazdasági és erdő területen kialakítható szénhidrogén kitermeléshez szükséges bányatelek. (2) A nyersanyag kitermeléshez kialakított telkeken, csak a bányászattal kapcsolatos üzemi építmények helyezhetők el, az építmények által elfoglalt terület a telekterület 5%-át, és az épületek építménymagassága – a fúróberendezések építményét kivéve a 7,5 m-t nem haladhatja meg. (3) Kitermelés befejezésekor a felhagyott szénhidrogén ill. anyagnyerő telkén a bányászatot felváltó területhasználat - az érintett területegységre készítendő tájrehabilitációs és tájrendezési terv alapján - a bányaengedély jogosultjának a rekultivációjára vonatkozó kötelezettsége szerint végrehajtott rehabilitáció után engedélyezhető. (4) Valamennyi mezőgazdasági és erdő területen a meglévő tanyaépületek, ill. tanyai turizmus céljait szolgáló épületek – átalakíthatók, bővíthetők, korszerűsíthetők, felújíthatók. (5) Valamennyi mezőgazdasági területen a meglévő dülőutakat és magánutakat meg kell tartani, azokat telekalakítás esetén magánútként kell lejegyezni, illetve rajtuk a közlekedést a mindenkori tulajdonos köteles biztosítani. A meglévő dülőutak (magánutak) tengelyétől 6-6 méteren belül kerítés, illetve épület, építmény nem helyezhető el. 28. § Vízgazdálkodási terület (Vg) (1) A területbe - a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja, - a vízbeszerzési területek, és védő területeik, tartoznak. (3) A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet. (4) A területen elhelyezhető építmény által elfoglalt terület a telekterület 0,1 %-át, és az építmény magassága a 3,5 m-t nem haladhatja meg.
III. fejezet EGYÉB ELŐÍRÁSOK Környezetvédelem Általános környezetvédelmi előírások 29.§ (1) A település igazgatási területén csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, amelyek zaj, rezgés és légszennyezőanyagkibocsátása nem haladja meg a telek területe szerinti – a jelen rendelettel előírt környezetvédelmi övezetre vonatkozó – kibocsátási határértékeket. (2) A település területén csak olyan tevékenység engedélyezhető, amelynél a keletkező hulladék elszállítása, felhasználása, ill. ártalmatlanítása biztosított. (3) A település igazgatási területén csak olyan állattartó telepet szabad üzemeltetni, ahol a keletkező trágya kezelése, ártalmatlanítása megoldott.
11
(4) Kommunális szilárd és folyékony hulladék telephelyen belüli-környezet veszélyeztetését kizáró módon történő – gyűjtése törvényben 2 meghatározott feltételekkel végezhető. (5) A település által készítendő hulladékgazdálkodási tervben kell rendelkezni az állati tetemek elhelyezésének és a lakosságnál keletkező települési hulladékba kerülő veszélyes hulladéknak minősülő hulladékok szelektív gyűjtéséről. 3 30.§ (1) Csatornák, vízelvezető árkok, folyamatos karbantartásáról, tisztításáról a kezelő, üzemeltető köteles gondoskodni. (2) A talaj és a felszíni, ill. felszín alatti vizek védelme érdekében veszélyes hulladékot, növényvédőszert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad elhelyezni. (3) Csapadékcsatornákba felhagyott kutakba szennyvizet vagy állattartás hulladékait tartalmazó vizet még előtisztítás után, vagy tisztítottan sem szabad bevezetni. (4) A talaj- és talajvíz védelme érdekében kommunális szennyvíz belterületen csak közcsatornába, annak kiépítéséig közműpótló berendezés alkalmazásával ártalmatlanítható. Külterületen, a telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, trágya, kommunális hulladék és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a kijelölt telepekre szállításáról. A közcsatornába vezetett szennyvizek minőségének meg kell felelnie a kormányrendeletben 4 megállapított határértékeknek. (5) A termőföld védelme érdekében a 250 négyzetmétert meghaladó alapterületű építési tevékenységet megelőzően a termőtalaj felső 20-30 cm-es rétegét a telken belül deponálni kell. (6) Az építési törmeléket, valamint a kikerülő földfelesleget a kommunális hulladéktól elkülönítve kell deponálni és elszállítani. (7) Az építési engedélyezési eljárás során az engedélyt kérőnek hitelt érdemlő módon igazolnia kell, hogy – amennyiben a telek előtti közterület közcsatornával ellátott – az ingatlan közcsatornára rákötött, vagy ha még nem, a közcsatorna üzemeltetőjével érvényes megállapodása van a rákötésre. 5
Zaj elleni védelem 31.§ (1) A település igazgatási területén csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, amelyek által kibocsátott zajterhelés mértéke 2
Hulladékgazdálkodásról szóló 2000.évi XLIII.tv A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételiről szóló 98/2001.(VI.15.)Korm.rend. 4 2004/2001.(X.26.) Korm. rendelet a csatornabírságról 5 46/1997 (XII.29.) KTM rendelet az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásról. 3
12
nem haladhatja meg a telek határán a jelen rendelettel előírt környezetvédelemre vonatkozó határértékeket. (2) Az előírások megtartásáról az építési engedély kérelemben a tervezőnek nyilatkoznia kell.
13
(3) Űzemi létesítményekben folytatott tevékenységből származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken: Határérték (LTH) az LHM Zajtól védendő terület megítélési szintre (Db) nappal 6-22 óráig éjjel 22-6 óráig Gyógyhely, egészségügyi terület, védett 40 35 természeti terület Lakóterület (kisvárosi, falusias) 50 40 Gazdasági terület, és különleges terület 60 50 Iparterületen a maximálisan megengedett zajkibocsátási határérték az MSZ-13-111-85 sz. szerint, nappal és éjjel egyaránt 70 Db Az építési munkától származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken: Zajtól védendő terület Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (Db), ha az építési munka időtartama 1 hónap v. 1 hónap f. 1 évnél 1 hónap v. 1 hónap f. 1 évnél kevesebb 1 évig több kevesebb 1 évig több nappal 6-22 óráig éjjel 22-6 óráig Gyógyhely, egészségügyi terület 60 55 50 45 40 védett természeti terület 35 Lakóterület(kisvárosias, falusias 65 60 55 50 45 beépítésű) 40 Gazdasági terület és különleges 70 70 65 55 55 terület 50 (4) Zajt, illetve rezgést előidéző üzemi, közlekedési, kulturális, szórakoztató, sport, stb. létesítmény, berendezés, technológia, telephely és egyéb helyhez kötött külső zajforrás létesítése az erről szóló rendeletben foglalt követelmények szerint történhet. 6 (5) Jelentős építési tevékenység esetén az illetékes zajvédelmi hatóságtól zajkibocsátási határérték megállapítását kell kérni. (6) Zajos ipari szolgáltató létesítmény létesítését akusztikai szakvélemény alapján lehet engedélyezni és az üzembe helyezés során zajméréssel kell igazolni a határértékek teljesítését. (7) A tervezett területre kerülő létesítmények épülethatároló szerkezeteit úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy teljesüljenek a (4) bekezdés rendeletének belső terekre vonatkozó követelményei. Levegőtisztaság-védelem 32. § (1) Ásotthalom település területére levegőterhelés (emisszió) szempontjából a vonatkozó hatályos rendeletekben előírt határértékeket kell alkalmazni. 7 8 9 10
6
8/2002.(III.22.) KöM-EüM együttes rendelet a zaj-és rezgésterhelési határértékek megállapításáról.
14
(2) Légszennyezettségi (imisszió) határérték szempontjából Ásotthalom területére – az ökológiailag sérülékeny területek kivételével az általános országos előírásokat kell irányadónak tekinteni 11 (3) Töltőállomás létesítésénél és üzemeltetésénél a vonatkozó 12 rendelet előírásait kell betartani. (4) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint tilos a környezeti levegő bűzzel való terhelése. (5) Légszennyező forrás létesítéséhez, rekonstrukciójához, ill. technológiájának megváltoztatásához egyéb engedélyező hatóság hiányában az elsőfokú környezetvédelmi hatóság engedélye szükséges. (6) Az avar és kerti hulladék égetésekor a hatályos önkormányzati rendelet szerint kell eljárni. egyéb hulladék nyílttéri égetése tilos. Régészeti örökség védelme 33.§ (1) Bármely olyan területen, amely régészetileg érintett, a módosított 2001. évi LXIV. törvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek szabályai alapján kell eljárni. (2) Minden nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő (beleértve a kunhalmokat, földvárakat is), a talaj bolygatásával járó tevékenység, továbbá mezőgazdasági művelési ág váltása esetén előzetesen be kell szerezni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélyét, és az abban foglalt feltételeket be kell tartani. Az érintett lelőhelyek felsorolását a rendelet 2. számú függeléke tartalmazza. (3) Az egykori települések és temetkezések ma még ismeretlen helyei régészeti érdekű területnek minősülnek. A régészeti érdekű területeken bármilyen építési munkálat megkezdése előtt, már a tervezés során, a Kulturális Örökségvédelemi Hivatalt véleményező szervként kell bevonni. (4) Minden olyan esetben, amikor nem várt régészeti emlék kerül napvilágra, Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt és a területileg illetékes múzeumot értesíteni kell. Ezt követően a múzeum írásbeli nyilatkozatában foglaltaknak megfelelően kell eljárni. A bejelentési kötelezettség a felfedezőt, az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt és a kivitelezőt egyaránt terheli. (5) Régészetileg érintett területeken nagy felületre kiterjedő beruházások esetén bármilyen földmunkálat megkezdése előtt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hatásvizsgálat készíttetését kérheti. 34.§ Épített örökség védelme 7
8/2001.(IV.19.) KöM rendelet az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyületek kibocsátásának korlátozásáról. 8 14/2001.(V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről. 9 23/2001.(XI.13.) KöM rendelet a 140 kWth és ennél nagyobb, de 50MWth-nál kisebb névleges bemenő teljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről. 10 3/2002.(II.22.)KöM rendlet a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről. 11 4/2002.(X.7.) kvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről 12 9/1995.(VIII.31.)KTM rendelet a motorbenzinek tárolásakor, töltésekor, szállításakor és áttöltésekor keletkező szénhidrogén emisszió korlátozásáról.
15
(1) Műemléki, illetve helyi védettséggel érintett ingatlanok és egyéb művi értékek tekintetében a módosított 2001. évi LXIV. törvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek szabályai alapján kell eljárni. Helyi védettséget élvező művi érték, valamint azok környezetét érintő kérdésekben a műemlékvédelmi hatástanulmányban foglaltakat kell irányadónak tekinteni. (2) Műemléket érintő építési, átalakítási, bontási munka esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Műemléki Tanulmány készítését írhatja elő egyedi mérlegelés alapján. (3) Műemlék szomszédságában lévő, vagy helyi védettséget élvező ingatlanon végzett építési, átalakítási, bontási munka esetében, valamint műemléket is magábafoglaló terület rendezési terv készítése során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal közreműködő szakhatóság. (4) Minden olyan esetben, amikor építési, átalakítási vagy bontási munkák során addig nem ismert, művi értékkel bíró sajátosság kerül elő, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt és a területileg illetékes múzeumot értesíteni kell, és írásbeli nyilatkozatuknak megfelelően kell eljárni. Védett természeti területek 35.§ (1) A helyi védelem elemei: - helyi jelentőségű természetvédelmi területek, -helyi jelentőségű természeti területek - egyedi tájértékek A helyi jelentőségű természetvédelmi területek, természeti területek, egyedi tájértékek védelmére vonatkozó előírásokat a helyi jelentőségű természeti értékek védelméről szóló rendeletben kell meghatározni. A helyi védelemre javasolt természeti területeket és egyedi tájértékeket a rendelet 1. számú függeléke tartalmazza. (2) A védett területeken nem létesíthető új, külszíni bánya, távközlési magas építmény, környezetszennyező (hulladéklerakó, szennyvíziszap és hígtrágya tározó) létesítmény. (3) A védett területen új épület és építmény, illetve ezek bővítése, csak a természetvédelmi célokkal összhangban vagy azok érdekében, a természeti értékek és a tájképi adottságok veszélyeztetése nélkül létesíthető. (4) Védett természeti területen lévő erdő elsődleges rendeltetése védelmi. Őshonos állomány tarvágása tilos, új erdő telepítése csak őshonos fafajokból lehetséges. Természetes vízfolyások új, vagy más mederbe terelése tilos. (5) A természetközeli, gyepes, nádas területeken a tájjelleget megváltoztató fásítás, és a nem védelmi tevékenység céljából történő gyepfeltörés tilos. Védőterület, védősáv 36.§ (1) A szabályozási tervlapon védőterület (biztonsági sáv) határával jelölt terület az országos közút: 55.sz. főút települést érintő külterületi szakasza, ahol a szabályozási terv az úttengelytől számított 50-50 métert védőterületként jelöl. (2) Országos közút építési területe és védőtávolsága miatt – építmény csak az OTÉK 36.§ (6) bekezdésében valamint a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 42.§-ában előírt feltételek szerint helyezhető el.
16
(3) A közművek védősávjában a telkek szabályozási tervlapon jelölt részén építmény a közmű üzemeltető nyilatkozata alapján helyezhető el. (4) Temető védőterületén belül, az OTÉK 38.§ (8) bekezdése értelmében, 30 m-es erdősávot védőterületként kell kezelni. Védőterületen belül temetés (hamvasztásos, kolumbáriumos stb.) nem engedélyezhető. Közlekedési létesítmények 37. § (1) A közutak és közterületek számára a szabályozási tervlapon meghatározott építési területet kell biztosítani. (2) A szabályozási szélességen belül a közút létesítményei és berendezései, közművek a gyalogos és kerékpáros közlekedés létesítményei helyezhető el, illetve növényzet telepíthető. Egyéb létesítmények az OTÉK 39. § előírása, alapján a közterületen lévő fák figyelembevételével helyezhetők el. A 10 gépkocsi férőhelyet meghaladó kapacitású újonnan létesítendő parkoló felületet fásítani kell. A fásítás mértéke haladja meg – a legalább 1 fa/4 parkolóhely mértéket. Közművek általános előírásai 38. § (1) A közüzemi közműhálózatok (villamos energia, vezetékes gáz, ivóvíz, szennyvízelvezetés és tisztítás) létesítményeit a közmű üzemeltető telkén belül vagy közterületen a burkolat alatt, a burkolatot kísérő fáktól, fasortól számított 1,5 m-en ( gáz esetében 2,0m-en ) túl kell elhelyezni. Az elhelyezésnél az MSZ 7487/2 számú szabványt, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani. Az előírások szerinti védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes közmű üzemeltető hozzájárulásával engedélyezhető. (2) Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről és a meglevő közművek egyidejűleg szükséges rekonstrukciójáról gondoskodni kell. (3) Utak alatt bármely közmű építését a távlati közműelhelyezés lehetőségét biztosítva kell megvalósítani. (4) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenítésre, a környezetvédelmi (zaj, rezgés, szag) és az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni. (5) A feleslegessé vált közműveket és létesítményeit a közmű tulajdonosa, üzemeltetője köteles eltávolítani. Közművek ágazatonkénti előírásai Ivóvízellátás 39. § (1) Külterületen lakás, kereskedelmi, vendéglátási célú szállásjellegű új épület építése, vagy a meglévő épület a fentiekben felsorolt célra történő átalakítása csak egészséges ivóvízellátás megléte esetén engedélyezhető.
17
Szennyvízelvezetés, belvízvédelem 40. § (1) A szennyvíztisztító telep védőtávolsága: 150,0 m (2) A telephely védőterületén belül szállásjellegű, pihenési célú, intézményi, továbbá élelmiszerfeldolgozás céljait szolgáló építmény nem helyezhető el. (3) Újonnan beépítésre kerülő területeken a komplex csapadékvíz elvezető rendszer, és a szennyvízelvezetés tervét a el kell készíteni. (4) A szabályozási lapon jelölt belvízcsatornák két oldalán 3,3-3,0 ill. 6,0-6,0 m-es parti sávot – kezelő sávot – beépítés-mentesen kell megtartani. Villamos-energia ellátás 41.§ (1) A védősávon belül építmény elhelyezése részletes szabályozási terv hiányában a szakhatóságok és közmű üzemeltetők hozzájárulásával engedélyezhető. (2) Azokon a területeken, ahol a hálózatok föld felett vezethetők, a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, lehetőleg a közvilágítási lámpatestekkel együtt. (3) Az elektromos légvezetékek védőtávolsága: - 20 kV-os légvezeték külterületen: 6,0-6,0 m - 20 kV-os légvezeték belterületen: 3,0-3,0 m - 120 kV-os légvezeték: 18,0-18,0 m Földgázellátás, szénhidrogén kitermelés 42. § (1) Középnyomású földgázellátási területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az építmények utcai homlokzatára esztétikai okokból nem helyezhetők el. A berendezéseket a telkek előkertjében (a kerítésbe építve), udvarán vagy az épület alárendeltebb homlokzatára kell elhelyezni. (2) Gáz- és olaj távvezetékek védősávja: - Kondenz vezeték: 15,0-15,0 m - Nagyközép nyomású vezeték: 15,0-15,0 m - Nagynyomású vezeték: 42,0-42,0 m - Olajkút védőterülete 50 m (3) A védősávon, védőterületen belül épület, építmény elhelyezése nem engedélyezhető. Hírközlés 43.§ (1) Új építésű területeken távközlési hálózatot földbe fektetve alépítménybe helyezve szabad létesíteni. (2) Azokon a területeken, ahol a távközlési hálózatok föld felett vezethetők, a 0,4 KV-os közvilágítási és a távközlési szabadvezetékeket közös oszlopsoron kell vezetni.
18
Zöldfelületek 44.§ (1) Zöldterületeken meglévő közművezeték felújítása csak táj- és kertépítészeti szakági munkarésszel együtt engedélyezhető. (2) Út menti zöldsávban, a meglévő fasorok védelme érdekében, új légkábel-nyomvonal nem jelölhető ki. (3) Meglévő légkábel alá csak kis lombkoronájú fa telepíthető. (4) A közterületen, közparkban, közkertben, és út menti sorfák esetében, a kivágott, illetve megsemmisült fát, pótolni kell. (5) Beépítésre szánt területen csak olyan növény telepíthető, amely a szomszédos ingatlant nem korlátozza, állagát nem rontja. (6) Az építési telken belüli beépítetlen területek gondozásáról, gyomtalanításáról, a meglévő növényállomány védelméről, és gondozásáról a tulajdonosok kötelesek gondoskodni. (7) Közterületi zöldsávban sövény, ill. fa csak akkor ütethető, ha az a közutakra érvényes előírásokat nem sérti. (8) A gazdasági erdőterültek igénybevétele, művelésből való kivonása az erdészeti hatóság jogkörébe tartozik. (9) Az erdőterületek, erdőfoltok, mozaikosan használt erdő- és gyepfoltok tanyás beépítései a mezőgazdasági kultúrtáj hagyományos tájhasználata - tájképi értéke - miatt megőrzendő. IV. FEJEZET FOGALOM-MEGHATÁROZÁSOK 45.§ A rendelet alkalmazása tekintetében: - Állatkifutó: Az állatoknak mozgási lehetőséget adó bekerített, tágas térség (2,0x2,0m nagyobb területet elfoglaló) az állattartó építmény előtt. - Áttört kerítés: Olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületénél 50%-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 10%-át, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg a 60 cm-t. - Beépítési mód: Az épület építési telken való elhelyezésének módja. Ilyen lehet a szabadon álló, az oldalhatáron álló, az ikres, a zártsorú beépítési mód. Az OTÉK a beépítési módot építési helyként értelmezi. (OTÉK 1. ábra) - Beépítésre nem szánt terület: A település igazgatási területének az a része, ahol a beépítettséget rögzítő övezeti előírások legfeljebb 5% beépítettséget engednek meg. - Beépítésre szánt terület: A település közigazgatási területének az a része, ahol a beépítettséget rögzítő építési övezeti előírások értéke legalább 10%. - Beépítettség: (OTÉK 1. sz. melléklet) A telek beépített területének a telek teljes – nyúlványos telek esetében a teleknyúlvány területével csökkentett – területéhez viszonyított értéke. A telek beépített területe a telken álló, a környező terepszinthez képest 1,0 m-nél magasabbra emelkedő építmények vízszintes síkban mért vetületi területeinek összege. A vetületi területek számítása során figyelmen kívül kell hagyni:
19
-
-
-
o az árnyékszék, a növénytermesztés céljára szolgáló, legfeljebb 4,50 m-es gerincmagasságú növényház (üvegház), fóliasátor, a terepszint alatti építmény és a melléképítmények, o a terepcsatlakozástól legalább 2,0 m-rel magasabban lévő és az építmény tömegétől legfeljebb 1,5 m-re kiálló erkély, függőfolyosó, ereszpárkány, előtető, továbbá az építményhez tartozó elő lépcső vízszintes vetületét. Belterület: A település közigazgatási területének – jellemzően a település – történetileg kialakult, elsősorban összefüggő, beépített, illetőleg beépítésre szánt területeket tartalmazó – kijelölt része. Előkert: Az építési teleknek a közút vagy a magánút felőli határvonala (homlokvonala) és az e felé meghatározott építési határvonala (előkerti határvonal), illetőleg az oldalkertje(i) között fekvő része. Építési hely: Az építési teleknek az elő-, oldal- és hátsókerti építési határvonalai által körülhatárolt területrésze, amelyen – a védőtávolságok megtartásával – az övezeti előírások szerinti beépítettség mértékéig a fő és melléképületek elhelyezhetők. Építési övezet: Az OTÉK 1. számú mellékletének 21. pontja szerint: a beépítésre szánt (beépített) területek terület-felhasználási egységein belüli egyes területrészeken a felhasználás és az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás. Jelen rendeletben a rendeltetési és építési övezet összevonásával keletkező olyan terület, ahol az építési és a rendeltetési előírások minden telekre azonosak. A szabályozási tervlapon használt jele pl. Lf 2.4.4.6. ahol a betűjel a rendeltetési, a számok a szabályzatban megfogalmazott építési előírásokra vonatkoznak. Építési telek: Beépítésre szánt területen fekvő, az építési szabályoknak megfelelően kialakított és köz- vagy magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető telek. Építmény: A rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a talaj, a víz vagy az azok feletti légtér természetes állapotának tartós megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az épület, műtárgy gyűjtőfogalma). Építmény ”H” magassága (építménymagasság): az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény – kontúrvonalára állított függőleges síkra vetített homlokzati vetületi – felület összegének (F) valamennyi e vetületi felület vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték. A magasság megállapítása során: o az egyes homlokzatfelületeket az adott homlokzati falszakasz külső felületének és a tető felső síkjának metszésvonala, vagy érintővonala és a falszakasz terepcsatlakozása közötti magassággal kell megállapítani, o az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani – a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével – mindazoknak az épületrészeknek (attika-fal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb épületrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az épület irányában legfeljebb 6 m magasságig emelkedő 45o alatt vont sík fölé emelkednek, legfeljebb két oromfal kivételével, o a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzatfelületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni, o az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni. Az építmény egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani.
20
-
Építményszint: Az építménynek mindazon járószintje, amelyen meghatározott rendeltetés céljára helyiség, helyiségcsoport (pl. pinceszinti, alagsori, földszinti, emeletszinti) van vagy létesül.
-
Építmény-szintterület: o nettó: Egy építményszint valamennyi helyiségének összes alapterülete, o bruttó: egy építményszint külső falsíkok által határolt területe, o összes: valamennyi építményszint alapterületének összege. Az összes építmény-szintterület egyaránt lehet nettó vagy bruttó jellegű. Épület: Olyan építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés céljából a gáz, a folyadék és az egyéb ömlesztett anyag tárolására és szállítására szolgáló műszaki alkotások (műtárgyak) kivételével. Hátsókert: Az építési telek hátsó telekhatára és az e felé meghatározott építési határvonala (hátsókerti határvonal) illetőleg az oldalkertje(i) között fekvő része. Abban az esetben, ha az építési telek két, egymással párhuzamos homlokvonallal rendelkezik – azaz ha a telek mindkét vége közlekedési célú közterület, illetve magánút felé néz – afelől, hogy melyik telekrészt kell előkertnek, illetőleg hátsókertnek tekinteni, szabályozási terv, vagy annak hiányában az építési hatóság dönt. Homlokvonal: A telek közterülettel érintkező határvonala. Ikres beépítési mód: Olyan beépítési mód, ahol a két szomszédos építési telek közös oldalhatárán egymáshoz szerkezetileg független, nyílás nélküli tűzfalakkal csatlakozó két önálló épület külsőleg egy épület lépét mutatja. Az ikres építési hely a telken belül úgy helyezkedik el, hogy azt o vagy elő- és hátsókerttel, valamint egy oldalról oldalkerttel, o vagy hátsókerttel és egy oldalról oldalkerttel határos, és a szomszédos telek építési helyei a közös oldalhatáron érintkeznek egymással. - Közlekedési célú közterület: Az a közterület, amely általában gépkocsi-közlekedés célját szolgálja, de ilyen terület a gyalogos közlekedés célját szolgáló közterület is. Közművesítés részleges, ha legalább: o a közüzemi villamos energiaszolgáltatás, o a közüzemi ivóvíz szolgáltatás, o a szennyvízelvezetés a közcsatorna megépítéséig közműpótlóval, továbbá o a csapadékvíz elvezetés legalább nyílt árokrendszerrel o az adott terület, építmény használatbavételéig biztosított. Közművesítés, teljes: o a közüzemi villamosenergia-ellátás, o a közüzemi ivóvízellátás, o a közüzemi szennyvízelvezetés és o a csapadékvíz-elvezetés közcsatornával vagy fedett árokrendszerrel történik. Közterület: Közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő- és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.), a közművek elhelyezése. Különleges terület: Az OTÉK által használt terület-felhasználási kategória-csoport neve. A sajátos használat miatt minősül különlegesnek. Ilyen pl.: o a nagykiterjedésű szabadidős, sportlétesítmények, temető, állatvásártér stb. o a hulladékkezelők, lerakók, stb. területei.
-
-
-
-
-
-
-
21
-
-
-
-
-
Külterület: A település közigazgatási területének belterületnek nem minősülő, elsősorban mezőgazdasági, erdőművelési, illetőleg különleges célra szolgáló része. Melléképítmény: o közmű becsatlakozás műtárgy, o közműpótló műtárgy, árnyékszék, o hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), o kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), o kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), o kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, o kerti épített tűzlerakóhely, o kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető, legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, o háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, o állatkifutó, o trágyatároló, komposztáló, o siló, ömlesztett anyag, folyadék- és gáztároló, o kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, o szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop, o növényház, üvegház, fóliasátor 4,5 m gerincmagasság alatt. A melléképítmények építési telken belüli elhelyezését az OTÉK 31. § (4) bekezdése és a 35. § (6) bekezdése szabályozza. Melléképületek: Az építmények azon csoportja, melyek az övezet területfelhasználási betűjeleinek megfelelő épületek használatát kiegészítik, azokhoz csatlakozóan vagy különállóan épülnek és nem minősülnek melléképítménynek. A melléképületek “H” magassága legfeljebb 3,5 m, gerincmagasság legfeljebb 5 m lehet. Régészeti lelőhely: az a körülhatárolt terület, amelyen a régészeti örökség elemei történeti összefüggéseiben találhatók, és amelyet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartásba vett. Oldalhatáron álló beépítési mód: Olyan beépítési mód, ahol az építmények csak oldalhatáron álló építési helyen belül helyezhetők el. Az oldalhatáron álló építési hely a telken belül úgy helyezkedik el, hogy o vagy elő- és hátsókerttel, valamint egy oldalról oldalkerttel o vagy hátsókerttel, és egy oldalról oldalkerttel határos. Az építési helyen belül az épületet úgy kell elhelyezni, hogy annak egyik – homlokzatszerűen kialakított – határfalának legalább 2/3-a a telek oldalhatárára kerüljön. Oldalkert: az építési teleknek a szomszédos telekkel közös oldalhatára és az e felé meghatározott építési határvonala (oldalkerti határvonal) között fekvő része. Saroktelek: Az a telek, amely a közterülettel egynél több egymással szöget bezáró határvonallal érintkezik. Ilyen esetben a közterülettel érintkező valamennyi telekhatárt homlokvonalnak kell tekinteni. Szabadon álló beépítési mód: Két típusát különbözteti meg a rendelet: Szabadon álló beépítési mód: Olyan beépítési mód, ahol az építmények csak szabadon álló építési helyen belül helyezkednek el. A szabadon álló építési hely a telken belül úgy helyezkedik el, hogy az: o vagy elő- és hátsókerttel, valamint mindkét oldalról oldalkerttel, o vagy hátsókerttel és mindkét oldalról oldalkerttel határos. Szabadon álló – telepszerű beépítési mód: Az építési telek sajátos beépítési módja, ahol a szabályozás során az építési helyen belüli épület-elhelyezést, az építési engedélyezést megelőzően elvi építési engedélyben kell tisztázni.
22
- Szabályozási elem: A rendelet előírásainak egységei (elemei). A szabályozási elemek csoportosíthatók témakörönként, illetve aszerint, hogy o szövegben rögzíthetők, o vagy csak rajzilag. Az előírásokat a HÉSZ, tartalmazza, az utóbbiakat a szabályozási tervlap. - Szabályozási szélesség: Az utca két oldalán az egymással szemben lévő telkek között megengedett legkisebb távolság; a közút építési területének megengedett legkisebb szélessége, a közterület szélessége a nem közterületek között. - Szabályozási terv: A szabályozási tervlapok összefoglaló megnevezése. A szabályozási terv a HÉSZ rajzi kiegészítése és így annak elválaszthatatlan része. - Szállásjellegű építmény: Azon építmények csoportja, melyeknél meghatározó a lakó, ill. szálló funkció. Ilyenek a lakóépületek, üdülőszállók, szállodák, motelek, panziók stb. - Szintterület-sűrűség: A beépítésre szánt (beépített) terület egyes terület-felhasználási egységein elhelyezhető épületek összes szintterületének és a terület-felhasználási egység területének viszonyszáma. - Tanyaudvar: Mezőgazdasági területbe sorolt telken kialakított albetéttel elhatárolt telekrész, amelyet a mezőgazdasági művelésből kivontak. A tanyaudvaron a rendeltetési előírások szerinti építés engedélyezhető. - Telek: Egy helyrajzi számon nyilvántartásba vett földterület. - Terepszint alatti építmény: Olyan építmény, amely teljes egészében a környező (szomszédos) és a csatlakozó terepszint alatt van, vagy legfeljebb a lejtő felőli homlokzat felülete és az oldalhomlokzat felületrésze kerül a terepszint fölé, amelyhez közvetlenül kerti szabadlépcső vagy lejtő csatlakozik (pl. támfal-garázs). - Tetőtér beépítés: Tetőtérben helyiség(ek), helyiségcsoport(ok) vagy önálló rendeltetési egység építésével építményszint létrehozása. - Telektömb: A telkek olyan csoportja, amelyet minden oldalról közterület vagy részben más beépítésre nem szánt terület határol. - Természeti terület: Valamennyi olyan földterület, melyet elsősorban természetközeli állapotok jellemeznek. - Úszótelek (meglévő): Az épület kontúrjával vagy attól 1,0 m-re meghúzott határvonallal határolt terület, melyet a tulajdoni lapra önálló helyrajzi számmal bejegyeztek, de általában nem felel meg az építési telek kritériumainak (pl.: a közterülettel való közvetlen kapcsolat, a telekméretek, a beépítettség mértéke stb. alapján). Újonnan úszótelek nem alakítható ki. - Védőterület (védőövezet, védősáv): A védelmet igénylő építmények védelmére és a környezeti károk mérséklésére szolgál. A védőterületet (pl.: védőerdőt) a hatást előidéző, illetőleg a védelmet igénylő - ha jogszabály másként nem rendelkezik – a saját területén (építési telkén, építési területén) belül köteles kialakítani és fenntartani.
V. fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 46. § (1) A rendelet mellékletei: 1. számú melléklet: Ásotthalom település igazgatási területére vonatkozó 1:3000-es és 1:6000-es szabályozási tervlapok 2. számú melléklet: Szöveges szabályozási elemek 3. számú melléklet: Kiemelt jelentőségű természet-megőrzési területek
23
(2) A rendelet függelékei: 1. számú függelék: Művi értékvédelem elemei, helyi védelemre javasolt egyedi tájértékek, természeti- természetvédelmi területek listája 2. számú függelék. Régészeti lelőhelyek listája. 47 .§ (1) (2) (3)
Jelen rendelet 2006. augusztus 01-én lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően induló ügyekben kell alkalmazni. E rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Ásotthalom Község Önkormányzatának az egyszerűsített összevont rendezési terv szabályozási előírásairól szóló 6/1992.(II.26.) rendelete.
Petró Ferenc sk. polgármester
Kihirdetve: 2006. július 10. Dr. Keresztury Mónika sk. jegyző
Dr. Keresztury Mónika sk. jegyző
