Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter ..../2006. (… …) ÖTM rendelete a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatásról Az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995. évi XLII. törvény 4. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: 1. § (1) A kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatás (a továbbiakban: közszolgáltatás) szervezett ellátása kiterjed a tüzelőberendezés égéstermékének elvezetésére szolgáló kémény járatának és összes tartozékának időszakos ellenőrzésére, tisztítására, műszaki felülvizsgálatára, a használat és a műszaki megoldás megfelelőségének vizsgálatára. (2) A közszolgáltatás nem terjed ki: a) a 4096 cm2-nél (64 cm X 64 cm) nagyobb átlagos szabad keresztmetszetű kéményre, ha az ipari, gazdasági tevékenységet szolgál, ideértve a hőerőmű kéményét is, b) arra a használaton kívül álló kéményre, amelynek bekötőnyílásait és tisztítónyílásait befalazták vagy nem éghető anyaggal tömören vagy egyéb nem oldható szerelési technológiával (kötéssel) lezárták, és a kéménytisztítás helyén jól látható módon megjelölték, c) az olyan gáz-tüzelőberendezés égéstermék elvezetőjére, amelynek égésköre a készülék felállítási helyét képező tértől el van zárva, ha; ca) külső fali közvetlen kivezetése van, és az jellemzően vízszintes irányú, cb) „cső a csőben” rendszerű, a tüzelőberendezés tartozékaként szállított, azzal együtt tanúsított és a telepítés szintjén túl egyéb építményszintet nem érint, valamint a telepítés terébe eső hossza nem haladja meg a 1,5 m-t, d) az épített cserépkályha, kandalló, kemence nem bontható, és a tüzelőberendezés részének tekinthető összekötő elemére, valamint annak bekötőnyílására. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában: a) égéstermék tartós visszaáramlása: a gáz-tüzelőberendezés üzembe helyezését követő öt perc eltelte után is tapasztalható égéstermék visszaáramlás, b) használatban lévő kémény: olyan kémény, amelyre tüzelőberendezés (hőtermelő berendezés) csatlakozik, c) kémény: olyan égéstermék elvezető berendezés, amely héjból vagy héjakból álló szerkezet, és egy vagy több járatot képez, d) kéményseprő-ipari közszolgáltatói körzet: az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995. évi XLII. törvény rendelkezései alapján a helyi önkormányzat által meghatározott működési terület, amelyen belül a közszolgáltató a közszolgáltatást vala-
mennyi ingatlan tulajdonos, használó (a továbbiakban együtt: tulajdonos) tekintetében köteles ellátni, e) kéménytartozék: kéményhez csatlakozó vagy azzal egy szerkezetet alkotó olyan elem, amely a kémény ellenőrizhetőségét, tisztíthatóságát vagy biztonságos működését szolgálja, így különösen a koromzsák, a kondenzedény, a koromzsákajtó, a tisztítóajtó, az összekötő elem, a bekötőnyílás, a füstsíp, a toldó, a szikrafogó, a kitorkollást módosító szerkezet, f) közvetlen élet- vagy tűzveszély: fa) az égéstermék tartós visszaáramlása, fb) a kémény falazatába – az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban meghatározott kivétellel – beépített éghető anyag vagy a kémény közvetlenül éghető anyaggal vagy éghető épületszerkezettel való érintkezése, fc) a ki nem égethető kémény belső felületén lerakódott szurokréteg, fd) szilárd vagy olaj-tüzelő berendezés kéményénél a szikrafogó hiánya a fokozott tűzterjedésű (különösen nád, szalma, fazsindely) tetőhéjalás vagy a kéményből kijutó szikra által veszélyeztetett területen belül könnyen éghető anyag jelenléte, g) külső fal: az épület függőleges határoló szerkezete, h) összekötő elem: a tüzelőberendezés égéstermék-csonkja és a kémény összekötésére szolgáló, oldható vagy fixen beépített füstcső, füstcsatorna vagy egyéb elem, i) összhőterhelés: a kéménybe kötött összes tüzelőberendezésnek, a tüzelőanyag felhasználásából származó fűtőértékében számított együttes hőterhelése; egymáshoz reteszelt tüzelőberendezések esetén a reteszelési feltételek szerint lehetséges legnagyobb egyidejű hőterhelés, j) reteszelés: a tüzelőberendezések egyidejű működését a kialakított vezérlés a szabályozó berendezésektől vagy felhasználótól függetlenül korlátozza, annak érdekében, hogy az egyidejű hőterhelés egy adott érték alatt maradjon, k) sormunkakönyv: a kémények ellenőrzésével és tisztításával összefüggő kötelezően végzett kéményseprő-ipari közszolgáltatói tevékenység dokumentálására szolgáló nyomtatvány, l) tartalékkémény: olyan szilárd tüzelőanyaggal üzemeltethető tüzelőberendezés csatlakoztatására alkalmas gravitáció elvén működő kémény, amely a tartalékfűtés lehetőségét biztosítja, de amelyre tüzelőberendezés nem csatlakozik, m) tömörségi-próba: olyan vizsgálat, melynek keretében a kémény tömörségét vagy szivárgási értékét ellenőrzik. Műszaki felülvizsgálat 3. § (1) A kémény és annak tartozékai (a továbbiakban: kémény) műszaki felülvizsgálatát az esedékes ellenőrzés, tisztítás alkalmával, négyévenként el kell végezni. (2) A külön jogszabályban meghatározott, időszakos tartózkodás céljára szolgáló üdülőegység, hétvégi ház, présház, hobby kerten lévő gazdasági épület, építmény kéményének műszaki felülvizsgálatát négyévente, a tulajdonos megrendelése alapján kell elvégezni. (3) A tartalékkémény műszaki felülvizsgálatát annak tartós használatbavételét megelőzően, a tulajdonos megrendelése alapján kell elvégezni.
2
Ellenőrzés, tisztítás 4. § (1) Szilárd- és olaj-tüzelőberendezés égéstermékének elvezetésére szolgáló: a) a 60 kW és annál kisebb összhőterhelésű kéményt a használat ideje alatt félévente egy alkalommal, b) a 60 kW-nál nagyobb összhőterhelésű kéményt a használat ideje alatt negyedévente kell ellenőrizni és tisztítani. (2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott kémény szerkezete, a használt tüzelőanyag minősége, a tüzelés módja – tűzbiztonsági érdekből – szükségessé teszi, az (1) bekezdésben előírtnál gyakrabban kell elvégezni a tisztítást. A gyakoribb tisztítás szükségességét a közszolgáltató állapítja meg. Erről a tulajdonost írásban, indokolással együtt tájékoztatni kell. 5. § (1) A 4. § (1) bekezdésében meghatározott kémény esetén a kémény járatainak belső felületéről a mechanikus tisztítóeszközzel el nem távolítható szurokréteget kiégetéssel kell eltávolítani. (2) Égetéssel történő tisztítást csak kéményseprő mester vagy legalább öt éves szakmai gyakorlattal rendelkező szakirányú szakmunkás végezhet. A munkavégzés ideje alatt legalább két szakembernek jelen kell lennie. (3) Tilos kiégetni azt a kémény járatot, ahol: a) tűzveszély áll fenn, b) a rendeltetésszerű használhatóságot a kiégetés károsíthatja, c) a kémény keresztmetszete a 729 cm2 -t (27 cm X 27 cm) meghaladja. 6. § (1) Gáz-tüzelőberendezés égéstermékének elvezetésére szolgáló kémény esetén a használatban lévő gáz-tüzelőberendezés kéményét évente egy alkalommal kell ellenőrizni, és szükség esetén tisztítani. (2) Annak a gáz-tüzelőberendezésnek, amelynek égésköre a készülék felállítási helyét képező tértől el van zárva, a használatban lévő, túlnyomásos „cső a csőben” rendszerű kéményét négyévente kell ellenőrizni, és szükség esetén tisztítani. (3) Az olyan kéményhez csatlakoztatott készülék esetén, amely kivezeti az égésterméket abból a helyiségből, ahol azt felállították, és az égéshez szükséges levegőt közvetlenül a felszerelési helyiségből veszi, a közszolgáltató a kémény ellenőrzése során a telepítés helyiségében, és a légtér-összeköttetésben lévő helyiségekben a következőket köteles vizsgálni: a) mesterséges elszívó berendezések (páraelszívó, ventilátor), nagy füstgázhőmérséklet mellett üzemelő, nyitott égésterű, szilárd tüzelésű tüzelőberendezések (kandalló, kemence) egyidejű üzemeltetésének lehetőségét, b) a nyílászárók ellenőrzésével az égési levegő utánpótlásának fenntartottságát. (4) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott vizsgálat során az egyidejű üzemeltetés lehetősége fennáll, a közszolgáltató köteles a tulajdonos figyelmét annak életveszélyességére írásban felhívni.
3
7. § „A” változat (1) A 4 kW-nál nagyobb és 140 kW-nál kisebb hőterhelésű gáz-tüzelőberendezés üzemeltetése során keletkezett égéstermék szén-monoxid (a továbbiakban: CO) tartalmát négyévente, a műszaki felülvizsgálattal egyidejűleg mérni kell. A mérés eredményét a tanúsítványban dokumentálni kell. (2) A mért CO érték alapján megállapított ún. hígítatlan égéstermék CO tartalmáról vagy a határérték (1000 ppm) túllépéséről a készülék üzemeltetőjét a helyszínen írásban, a települési jegyzőt – a levegő védelmével kapcsolatos jogszabályban meghatározott eljárás lefolytatása érdekében – harminc napon belül, tájékoztatni kell. „B” változat (1) A 4 kW-nál nagyobb és 140 kW-nál kisebb hőterhelésű gáz-tüzelőberendezés üzemeltetése során keletkezett égéstermék szén-monoxid (a továbbiakban: CO) tartalmát a következők alapján kell mérni: a) 4 kW-nál nagyobb és 60 kW vagy annál kisebb hőterhelés esetén négyévente, a műszaki felülvizsgálattal egyidejűleg, b) 60 kW-nál nagyobb hőterhelés esetén évente, az ellenőrzés alkalmával. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott mérés eredményét a tanúsítványban dokumentálni szükséges. (2) A mért CO érték alapján megállapított ún. hígítatlan égéstermék CO tartalmáról vagy a határérték (1000 ppm) túllépéséről a készülék üzemeltetőjét a helyszínen írásban, a települési jegyzőt – a levegő védelmével kapcsolatos jogszabályban meghatározott eljárás lefolytatása érdekében – harminc napon belül, tájékoztatni kell. 8. § A tartalékkéményt évente egy alkalommal ellenőrizni, és szükség szerint tisztítani kell, különös tekintettel a rendeltetésszerű fenntartásra, valamint a szabad keresztmetszet átjárhatóságára. 9. § A külön jogszabályban meghatározott, időszakos tartózkodás céljára szolgáló üdülőegység, hétvégi ház, présház, hobby kerten lévő gazdasági épület, építmény kéményének ellenőrzését, tisztítását a tulajdonos megrendelésére végzett műszaki felülvizsgálat alkalmával, szükség esetén kell elvégezni. A kémény használatával és a műszaki megoldás megfelelőségével összefüggő vizsgálat 10. § (1) Új, újjáépített vagy átalakított épület, lakás használatbavételéhez az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben foglaltak alapján a közszolgáltató kérelemre a kémény használatával és a műszaki megoldás megfelelőségével összefüggő vizsgálatról nyilatkozatot ad ki.
4
(2) Csak a kémény használatával és a műszaki megoldás megfelelőségével összefüggő vizsgálatról kiadott nyilatkozat birtokában lehet: a) újonnan épített, felújított, átalakított kéményt vagy üzembe helyezett használaton kívüli kéményt vagy tartalékkéményt üzemeltetni, b) a kémény méreteiben és anyagában bekövetkező változás esetén a meglévő tüzelőberendezést tovább üzemeltetni, c) tüzelőberendezés cseréje esetén az azonos vagy megváltozott tüzeléstechnikai paraméterekkel rendelkező tüzelőberendezést meglévő kéménybe bekötni és üzembe helyezni, d) meglévő tüzelőberendezés esetén tüzelőanyag váltást végrehajtani. (3) A közszolgáltató a nyilatkozatot kérelemre, annak beérkezésétől számított 15 napon belül adja ki. A közszolgáltatás végzésének általános szabályai 11. § (1) Az ellenőrzési, tisztítási és a műszaki felülvizsgálati tevékenysége keretében a közszolgáltatónak az e rendelet mellékletében részletezett munkálatokat kell elvégeznie. (2) Az ellenőrzést, tisztítást és műszaki felülvizsgálatot bontás nélkül, a kialakított ellenőrző-, vagy tisztítónyílásokon, továbbá kitorkolláson keresztül kell végezni. (3) A tulajdonos által külön megrendelt gyakoribb ellenőrzést, tisztítást vagy műszaki vizsgálatot a közszolgáltató a megrendelést követő 8 napon belül köteles elvégezni. (4) A műszaki felülvizsgálat eredményéről a közszolgáltató 30 napon belül nyilatkozatot ad a tulajdonosnak, társasházak esetében a közös képviselőnek is. (5) A kéményellenőrzésről és tisztításról tanúsítványt kell kiállítani, melynek egy példányát a közszolgáltatónak át kell adnia a lakóingatlan tulajdonosának. 12. § (1) A közszolgáltató a közszolgáltatás végzésének várható időpontjáról legalább fél évvel, míg a munkavégzés tényleges időpontjáról legalább 8 nappal korábban köteles a tulajdonost – társasház esetén a közös képviselőt is – írásban vagy hirdetmény útján vagy a helyben szokásos más módon értesíteni. (2) Amennyiben a tulajdonos a helyszínre történő bejutást vagy a munka akadálytalan elvégzését nem biztosítja, a közszolgáltató a munkavégzés újabb időpontjáról az (1) bekezdésben meghatározottak szerint, ismételten értesíti a tulajdonost. (3) Ha a tulajdonos a helyszínre történő bejutást vagy a munka akadálytalan elvégzését, a (2) bekezdésben előírt ismételt szabályszerű értesítés ellenére akadályozza, a közszolgáltató köteles az első fokú tűzvédelmi hatóságot írásban értesíteni. (4) Ha a közszolgáltató a közszolgáltatás ellátása során szabálytalanságot észlel, írásban köteles tulajdonost felszólítani annak megszüntetésére. (5) A következő esedékes munkavégzéskor a közszolgáltató köteles ellenőrizni, hogy a (4) bekezdés szerint kiadott felhívásnak megfelelően a tulajdonos a szabálytalanságot megszüntette-e. Amennyiben a szükséges intézkedés nem történt meg, a közszolgáltató az első fokú építésügyi vagy tűzvédelmi hatóságot köteles 30 napon belül írásban értesíteni. (6) Közvetlen élet- vagy tűzveszély esetén a közszolgáltató köteles a kémény vagy a tüzelőberendezés használatának azonnali megszüntetésére a tulajdonost haladéktalanul, írásban felszólítani. Egyidejűleg a közszolgáltatónak írásban bejelentést kell tenni az első fokú tűzvédelmi vagy építésügyi hatóságnak, továbbá gáz-tüzelőberendezés esetén vezetékes gáz-
5
ellátásnál az elosztói engedélyesnek, folyékony gázfelhasználás esetén a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal illetékes területi műszaki biztonsági felügyelőségnek. (7) Ha a közszolgáltató a feladatának ellátása során olyan szabálytalanságot, hibát, elhasználódást észlel, amely a biztonságos munkavégzést nem teszi lehetővé, megtagadhatja a munka elvégzését, továbbá 30 napon belül értesíti az első fokú építésügyi vagy tűzvédelmi hatóságot. Nyilvántartás 13. § (1) A közszolgáltató a nyilvántartásainak vezetése során köteles gondoskodni a személyes adatok védelmével kapcsolatos rendelkezések betartásáról. (2) A közszolgáltató a közszolgáltatás során általa elvégzett munkát sormunkakönyvben tartja nyilván. (3) A sormunkakönyvnek a következőket kell tartalmaznia: a) az épület címét, b) az épületen található kémények típusát, darabszámát, a használaton kívülivé helyezett kémények kivételével, c) az elvégzett munka megnevezését, d) a munkák elvégzésének időpontját, e) a munkavégző nevét, f) munkavégzést igazoló személy nevét és az igazolás (aláírás) jogcímét, olvasható (nyomtatott) betűkkel, g) munkavégzést igazoló aláírását. (4) Az elvégzett kéményellenőrzésről és tisztításról a tanúsítványnak a következőket kell tartalmaznia: a) a lakóingatlan vagy önálló rendeltetési egység címét, b) az ellenőrzött kémények típusát, darabszámát, c) az ellenőrzött kémények jellemző – az üzemeltetés biztonságát befolyásoló – műszaki adatait, így különösen koromzsákajtó helyét, átjárhatóságot, a 6. § (3) bekezdése alapján a légellátást befolyásoló berendezések felsorolását, a 7. § (1) bekezdése alapján mért CO értéket, d) a feltárt szabálytalanságokat, hibákat, elhasználódásokat, e) a munkavégzés időpontját, f) a munkavégző nevét olvasható (nyomtatott) betűkkel és aláírását, g) a cégszerű aláírást, a cégbélyegző lenyomatát, h) a munkavégzést igazoló személy nevét, és az igazolás (aláírás) jogcímét, olvasható (nyomtatott) betűkkel, i) a munka elvégzését igazoló személy aláírását. (5) A kémény használatával és a műszaki megoldás megfelelőségével összefüggő vizsgálatról kiadott nyilatkozatnak – a (4) bekezdésben felsoroltakon túl – a következőket kell tartalmaznia: a) a megrendelő nevét, b) a vizsgálat célját, c) a bekötött vagy tervezett tüzelőberendezés típusát, teljesítményét, telepítési helyét, d) a vizsgálat eredményét, indokolással. (6) A közszolgáltató a sormunkakönyvet, a kiadott tanúsítványok egy példányát, valamint a kémény használatával és a műszaki megoldás megfelelőségével összefüggő vizsgálatról készített nyilatkozat másolatát 5 évig köteles megőrizni.
6
14. § (1) A közszolgáltató a közszolgáltatói körzethez tartozó használatban lévő és tartalék kéményekről köteles nyilvántartást vezetni. (2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásnak a következőket kell tartalmaznia: a) a közszolgáltatói körzetben lévő épületek címét, b) az épületen található kémények és tartalékkémények fajtáját, a kémények égéstermék-elvezetés szerinti jellegét, számát. A közszolgáltatás ellátására való jogosultság feltételei 15. § (1) A közszolgáltatást csak érvényes cégbejegyzéssel vagy vállalkozói igazolvánnyal rendelkező közszolgáltató végezhet. A közszolgáltató köteles a közszolgáltatást büntetlen előéletű és – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – szakirányú szakképesítéssel rendelkező alkalmazottakkal ellátni. (2) A közszolgáltatónak kéményseprőmester képesítéssel kell rendelkeznie vagy köteles egy fő teljes munkaidőben foglalkoztatott kéményseprőmestert alkalmazni. A közszolgáltató köteles a 25 000 db-ot meghaladó minden további megkezdett 25 000 db használatban lévő kéményre további egy-egy fő teljes munkaidőben foglalkoztatott kéményseprőmestert alkalmazni. (3) Kéménytisztítást kéményseprőmester vagy kéményseprő szakmunkás felügyelete mellett betanított munkás is végezhet. (4) A közszolgáltató által foglalkoztatott betanított munkás köteles a belépés évét követő második naptári év végéig az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére feljogosított intézményben vizsgát tenni. Amennyiben a foglalkoztatott ezt nem vállalja vagy a határidő elteltéig nem tesz eredményes vizsgát, a közszolgáltató a foglalkoztatottat betanított munkásként tovább nem foglalkoztathatja. Az oktatás és a vizsgáztatás költségeinek viselését munkaszerződésben kell rögzíteni. 16. § (1) A közszolgáltatónak a feladata biztonságos és szakszerű ellátása érdekében a szakmai feladattal arányban álló létszámú, és megfelelő képzettségű szakemberrel kell a közszolgáltatást végeznie. (2) A közszolgáltatásban résztvevő kéményseprőmesterek és kéményseprő szakmunkások a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Kézműves Tagozata által szervezett vagy nyilvántartásba vett kétévenkénti rendszeres ismeretfelújító és továbbképző tanfolyamot kötelesek elvégezni. A tanfolyam időtartama – mindkét szinten - legalább 16 óra évente. A tanfolyam tematikáját országosan egységesen a szakmai érdekképviselet ajánlása alapján a szervező kamara hagyja jóvá. (3) A közszolgáltatás ellátásához a feladat szakszerű ellátásával arányban álló felszereléssel és eszközzel kell rendelkezni, továbbá ügyfélfogadásra is alkalmas helyiséget kell üzemeltetni. (4) A körzetben a közszolgáltató köteles a megbízó önkormányzattal egyeztetett időszakonként és formában ügyfélfogadást tartani. Ennek helyét, időpontját a megbízó önkormányzat részére írásban be kell jelenteni, és a helyben szokásos módon meg kell hirdetni, valamint a közszolgáltató által kiadott dokumentumokon fel kell tüntetni.
7
(5) A közszolgáltató köteles gondoskodni a kéményseprő formaruhával és egyéni védőfelszereléssel történő ellátásáról. (6) A közszolgáltató köteles tartós távollét esetén (betegség, szabadság) gondoskodni a kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátására alkalmas, az e rendeletben meghatározott feltételeknek is megfelelő helyettes biztosításáról. A helyettesítés tényét, időtartamát és a helyettes megnevezését, székhelyét (telephelyét) a helyi önkormányzat részére írásban be kell jelenteni, valamint a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. 17. § (1) A kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátására kiírt önkormányzati pályázatok elbírálása során az önkormányzat kikérheti a területileg illetékes Kereskedelmi és Iparkamara, és az országos szakmai érdekképviselet véleményét. (2) A megbízás ideje alatti feltárt hiányosságok esetén a közszolgáltatót határidő tűzésével fel kell szólítani a feltételek teljesítésére. Ha a közszolgáltató a feltételeknek a határidő leteltével sem tesz eleget, a megbízást vissza kell vonni, és új pályázatot kell kiírni. 19. § (1) A közszolgáltatással összeférhetetlen tevékenység végzése tilos. (2) A közszolgáltatással összeférhetetlen, ha a közszolgáltató, annak alkalmazottja vagy azok családtagja a működési területén belül kémények és tüzelőberendezések javításával, létesítésével, karbantartásával kapcsolatos tevékenységet végez. (3) Összeférhetetlenség megállapítása esetén a megbízó önkormányzat köteles 60 napon belül új pályázatot kiírni. A közszolgáltatással érintett tulajdonos jogai és kötelezettségei 20. § (1) A tulajdonos köteles a közszolgáltatás ellátásához a szükséges helyi előfeltételeket biztosítani, így különösen: a) az érintett helyiségekbe való bejutás lehetőségéről, b) a kéménykiégetés alkalmával a helyszínen, illetve magas tetős épület esetén a padlástérben legalább 10 liter vízről, c) a koromzsák tisztításakor megfelelő gyűjtőedényről gondoskodni. (2) Meglévő kémény bontását, funkciójának megváltoztatását, felújítását, illetőleg valamely kéménynek használaton kívüli kéménnyé történő átalakítását – a munka megkezdését megelőző 15 nappal – a tulajdonos írásban köteles a szolgáltatónak bejelenteni, és a munkákkal összefüggésben szükséges kéményvizsgálatot megrendelni. 21. § (1) A közszolgáltatónak tájékoztatni kell a tulajdonost a jogorvoslati és panasztételi lehetőségéről. (2) A tulajdonosnak joga van az ingatlanával kapcsolatban a közszolgáltatónál nyilvántartott összes adatról kivonatot kérni.
8
Záró rendelkezések 22. § (1) Ez a rendelet – a 7. § kivételével – 2007. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 27/1996. (X. 30.) BM rendelet, továbbá az azt módosító 51/1999. (XII. 25.) BM rendelet, és a 32/2000. (XI. 27.) BM rendelet. (2) E rendelet 7. §-a 2008. január 1-jén lép hatályba. Dr Lamperth Mónika
9
Melléklet a …/2006. ( …… ) ÖTM rendelethez Ellenőrzés, tisztítás, műszaki felülvizsgálat I. 1. Ellenőrzés során a következőket kell vizsgálni: a) a kéménynek és tartozékainak, valamint összes építő- és összekötő elemét, továbbá a megközelítést szolgáló épületszerkezeteket szemrevételezéssel (kívülről és az ellenőrző-, tisztító nyílásokon keresztül belülről), bontás nélkül vagy hagyományos kéményseprőeszközökkel, szerszámokkal, műszerekkel, amely vizsgálat kiterjed a műszaki állapotra, a kialakítás megfelelőségére, a létesítésre és használatra vonatkozó építési-, tűzvédelmi-, biztonságtechnikai-, munkavédelmi és jogi előírásokra, b) szemrevételezéssel kell ellenőrizni a biztonságos munkavégzés helyi feltételeinek (kéményseprőjárda, tető-kibúvóablak, létra, hágcsó stb.) meglétét, és azok állapotát, c) az előző ellenőrzés, tisztítás és műszaki felülvizsgálat során dokumentált hiba, szabálytalanság, korróziós hatás megszüntetését, annak jellegétől függően szemrevételezéssel, kéményseprőszerszámmal, műszerrel kell ellenőrizni, d) az előző tisztítás, ellenőrzés óta eltelt időszak alatt felmerült hibát, szabálytalanságot, korróziós hatást szemrevételezéssel vagy szükség esetén kéményseprőszerszámmal, műszerrel kell ellenőrizni, e) átjárhatóságot a kémény járatának teljes hossza mentén kéményseprő-szerszámmal kell ellenőrizni, f) az ellenőrzésnek a gáz-tüzelőberendezés égésterméke maradéktalan eltávozását az olyan kéményhez csatlakoztatott készülék esetén, amely kivezeti az égésterméket abból a helyiségből, ahol azt felállították, és az égéshez szükséges levegőt közvetlenül a felszerelési helyiségből veszi a következőkre kell kiterjednie; fa) az üzemeltető által üzembe helyezett, égéstermék-áramlásbiztosítóval (huzatmegszakítóval, deflektorral) rendelkező gáztüzelő berendezés esetén a bekapcsolást követő 5 perc üzemidő után, a közszolgáltatónál alkalmazott, és arra alkalmas eszközzel (páralemez, mérőjelző műszerek) vizsgálni kell, hogy a keletkező égéstermék vagy annak egy része nem áramlik-e a helyiségbe, fb) ha a készülék indítását követően 5 percen belül az égéstermék, vagy annak egy része nem távozik el a kéményen keresztül, abban az esetben további 5 perc üzemidő után ismételt ellenőrzést kell végezni, g) az ellenőrzéssel egyidejűleg az üzemeltető által üzembe helyezett 4-140 kW hőterhelésű gáz-tüzelőberendezés esetén az égéstermék szén-monoxid (a továbbiakban: CO) tartalmát hitelesített mérőműszerrel mérni kell. 2. Tisztítás során a következő munkafolyamatokat kell elvégezni: a) a kémény járatának teljes hosszban történő tisztítását, tisztítónyílásokon keresztül, a típusnak, az anyagnak és a kialakításnak megfelelő kéményseprőszerszámmal, b) a kémény tartozékainak, összes építőelemének, az anyagnak, kialakításnak megfelelő kéményseprőszerszámmal történő tisztítását, valamint a keletkezett szilárd hulladék (korom, pernye, faltörmelék stb.) eltávolítását és edénybe helyezését, c) az összekötő elem bontás nélküli, az anyagának, kialakításának megfelelő kéményseprőszerszámmal történő tisztítását, a kialakított ellenőrző- és tisztító nyílásokon keresztül,
10
valamint a keletkezett szilárd hulladék (korom, pernye, faltörmelék stb.) eltávolítását és edénybe helyezését, d) ha az égésterméket a megfelelő, mechanikus módon használatos kéményseprő tisztítóeszközzel, szerszámmal nem lehet eltávolítani, akkor a kémény járatának kiégetését a szükséges feltételek teljesülése esetén, majd a kémény anyagának, kialakításának megfelelő kéményseprőszerszámmal a járat teljes hosszában történő tisztítását, valamint a keletkezett szilárd hulladék (korom, pernye, faltörmelék stb.) eltávolítását és edénybe helyezését. 3. Műszaki felülvizsgálat során vizsgálni kell: a) a természetes huzat, vagy mesterséges szívás hatása alatt álló égéstermék-elvezető berendezések, 729 cm2-nél nem nagyobb keresztmetszetű járatainál, gáztömörtelenségre utaló hiba feltárása esetén az égéstermék-elvezető berendezés tömörségét, a vonatkozó technológiai előírások szerint; b) a vonatkozó technológiai előírások szerint meg kell határozni a szivárgási értéket és az égéstermék-elvezető berendezés tömörségét a túlnyomás hatása alatt álló égéstermékelvezető berendezések esetén a járat keresztmetszetétől függetlenül.
11
SZAKMAI INDOKOLÁS a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló ÖTM rendelet tervezetéhez A kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatás szakmai követelményeit, a tevékenység körét, a közszolgáltatást végzőnek a közszolgáltatás ellátása való jogosultságát jelenleg a 27/1996. (X. 30.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) szabályozza. Az elmúlt években végbement műszaki fejlődés, az új technikai, technológiai megoldások eredményeként egyre korszerűbb, nagyobb hatásfokú tüzelőberendezések jelentek meg a piacon. Egyre nagyobb mértékben terjednek a korszerű kéményépítési, bélelési technológiák is. Az újgenerációs tüzelőberendezések, készülékek egyik fontos jellemzője, hogy az életveszély kockázatát jelentősen csökkentik, továbbá jól karbantartott készülékek esetében kedvezőbbek a füstgáz, illetve az egyéb égéstermék kibocsátási értékek. Mindezek következtében változik a kéményseprő-ipari közszolgáltatás műszaki tartalma, mind a tisztítás, mind az ellenőrzés, illetve műszaki felülvizsgálat területén. Mivel a szabályozás – a közszolgáltatás zavartalan ellátásának biztosítása érdekében – kiemelten szolgálja az élet- és vagyonbiztonságot, fontos annak egyértelműsége, átláthatósága. A szakmai egyeztetés során érkezett javaslatok alapján a tervezett módosítások a BM rendelet olyan jelentős részét érintik, ami a korábban már többször módosított BM rendelet további módosítása helyett immár új rendelet megalkotását indokolja. Sok más közszolgáltatáshoz hasonlóan a kéményseprő-ipari közszolgáltatásnál is egyre markánsabban jelennek meg a piaci elemek. Ezzel összefüggésben a tervezetakként rendelkezik, hogy meghatározott kéménykeresztmetszet fölött a kémény tisztítása, ellenőrzése és műszaki felülvizsgálata nem tartozik a kötelező közszolgáltatás körébe, hanem arról az üzemeltetőnek vagy a tulajdonosnak kell gondoskodnia. A tervezet ugyancsak a kötelező közszolgáltatás körén kívül helyezi az égéstermék-elvezető tartozékokkal együtt minősített gáztüzelő berendezések meghatározott körének tisztítását, ellenőrzését és műszaki felülvizsgálatát. Ennek indoka, hogy ezek a berendezések már olymértékben üzembiztosak, hogy a technológiai megoldás kizárja a füstgáz elvezetésből adódó életveszélyt. A műszaki fejlődés, az új technikai, technológiai megoldások szükségessé teszik a BM rendeletben meghatározott fogalmak körének bővítését a tervezetben. Fontos változás, hogy a szilárd tüzelőanyaggal működő és olajtüzelésű berendezések kéményeinél vagy füstelvezető tartozékainál a tisztítás gyakorisága nem a kémény keresztmetszetéhez (cm2), hanem a füstgáz és égéstermék kibocsátást jobban jellemző összhőterheléshez (kW) igazodik. Újdonság, hogy a tervezet a gáz-tüzelőberendezések között a bizonyos típusoknál megjelenő, az életveszély kockázatát jelentősen csökkentő műszaki megoldások miatt különbséget tesz az ellenőrzés és tisztítás gyakorisága tekintetében. A fűtési időszakban jellemzően megnövekvő, az égéstermék nem kívánatos visszaáramlásából bekövetkező mérgezéses halálesetek megelőzése érdekében a tervezet új kötelezettségeket ró a területileg illetékes közszolgáltatóra. Ennek lényege, hogy a nyitott égésterű, a gáz csatlakozó vezetékek és fogyasztói berendezések létesítési és üzemeltetési műszaki-biztonsági sza-
12
bályzatában meghatározott „B” típusú gáztüzelő berendezés esetén, a kéményellenőrzés során a közszolgáltató a fulladást kiváltó veszélyhelyzet elhárítása érdekében köteles vizsgálni: - az égési levegő utánpótlásának fenntartottságát, valamint azt, hogy - az adott helyiségben telepítettek-e, illetve egyidejűleg üzemeltetnek-e olyan más berendezést (páraelszívó, ventilátor stb.), amelynek működése visszaáramlást eredményezhet a tüzelőberendezés kéményénél, és ezáltal fulladást kiváltó veszélyhelyzet állhat elő. Új kötelezettsége a közszolgáltatónak az is, hogy az ellenőrzés alkalmával mérnie kell a 4-140 kW közötti hőterhelésű gáztüzelő berendezés égéstermékének CO tartalmát. Ez a kötelezettség teremt összhangot a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet vonatkozó előírásaival. A CO koncentráció meghatározott határértékének túllépése esetén a közszolgáltatónak írásban kell értesítenie a település jegyzőjét, illetve a készülék üzemeltetőjét szintén írásban kell tájékoztatni a fennálló veszélyhelyzetről. A kéményseprő szakma képviselői a környezet nagyobb terhelése miatt vagy az energiatakarékosság terén elérhető jobb eredmények érdekében szükségesnek tartanák a teljesítmény függvényében meghatározni a CO mérés gyakoriságát. Ezt az álláspontot tükrözi a tervezet 7. §-a (1) bekezdésének „B” változata. A tervezet 7. §-a (1) bekezdésének „A” változatában foglaltak szerint a CO mérés gyakorisága a tüzelőberendezés teljesítményétől függetlenül, egységesen szabályozott, figyelemmel arra, hogy a szakmai egyeztetés eredményeként kialakult támogatottabb álláspont szerint a gyakoribb ellenőrzéssel elérhető eredmények nem állnak arányban a lakossági terhek ezáltali növekedésével. A tervezet tartalékkémények tisztításának gyakoriságával kapcsolatban – az évek óta tartó szakmai viták lezárásaként, előtérbe helyezve a kötelező közszolgáltatás biztonságát, az életés tűzveszély megelőzését – akként rendelkezik, hogy meg kell tartani az évenkénti ellenőrzést, és ezzel egyidejűleg a szükség szerinti tisztítást. A tartalékkémények négyévenkénti műszaki felülvizsgálata azonban szakmailag nem indokolt, ezért a korábbi szabályozással ellentétben azt csak a használatbavételt megelőzően, a tulajdonos megrendelésére kell elvégezni. A tervezet a korábbinál részletesebben, a kötelező közszolgáltatás változó tartalmával, feltételeivel összhangban szabályozza a közszolgáltató nyilvántartási kötelezettségét. A jövőben a tulajdonos nem csak számlát, de részletes tanúsítványt is kap az elvégzett kötelező közszolgáltatásról (az ún. sormunkáról), illetve az ellenőrzés és műszaki vizsgálat során elvégzett mérések eredményeiről.
13
