2006. (III. 31.) RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL 1

TELEKGERENDÁS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 4/2006. (III. 31.) RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL 1 Telekgerendás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésének, valamint az 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Építési törvény) felhatalmazása alapján a következő rendeletet alkotja: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A szabályzat hatálya és alkalmazása 1. § /1/ /2/ /3/

E rendelet - a Helyi Építési Szabályzatról (továbbiakban: HÉSZ) - hatálya Telekgerendás közigazgatási területére terjed ki. A Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) csak a mellékelt M=1:2000 méretarányú SZT-1 (belterületi) és az 1:10000 méretarányú SZT-2 (külterületi) Szabályozási Tervekkel (továbbiakban: Szabályozási terv) együtt alkalmazható. Jelen építési szabályzat mellékletei: 1. sz. melléklet: Fogalom meghatározások 2. sz. melléklet: Művi értékvédelem –Helyi védelem 3. sz. melléklet: Régészeti területek 4. sz. melléklet: Természeti védelem alatt álló, illetve védelemre javasolt területek 5. sz. melléklet: Szabályozási tervek A szabályozás elemei 2. §

/1/

/2/

/3/

1

Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a Szabályozási terv módosítása esetén lehetséges: a) szabályozási vonal; b) területfelhasználási egység határa; c) területfelhasználási egység besorolása; d) belterület határa; e) építési övezet, övezet határa és paraméterei; f) építési hely; g) építési vonal; h) telek be nem építhető része; i) a kötelező erejű megszüntető jel; j) tömbönként kialakítható maximális telekszám; Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása a szabályozási terv módosítása nélkül, egyedi eljárás keretében szakhatósági vélemény alapján lehetséges: a.) védett területek; b.) védőtávolságok; c.) védett országos, helyi értékek. Az /1/, /2/ bekezdésben nem említett szabályozási elemek javaslati jellegűek, a további tervezési és építési engedélyezési eljárás során irányadóként veendők figyelembe.

A rendeletben dőlt betűvel szedett szövegrészek tájékoztató jellegűek, nem képezik a rendelet részét.

Telekalakítási engedélyezési eljárás 3. § /1/ /2/

/3/ -

/4/

/5/ /6/

Az 1.§ (1) bekezdésben meghatározott területen telket alakítani csak a Szabályozási Tervekben jelölteknek megfelelően, valamint a vonatkozó jogszabályok alapján szabad. Telekalakításra engedély kiadható, ha a./ a telekalakítás / telekosztás a szabályozási terven jelölésre került és a kialakítandó telekszám szabályozási terven jelölteknek megfelel. b./ a szabályozási terven nem került kijelölésre, de az egyes övezeteknél előírt minimális telekszélességnek megfelel. Telekalakításra engedély csak abban az esetben adható ki, ha az eljárás eredményeként még átmenetileg sem jön létre: nyúlványos (nyeles) telek (kialakult beépítés esetén, jelen szabályozás idején már meglévő zárványtelkek kivételével) olyan telek, amely közútról, vagy jelen jogszabály jóváhagyását megelőzően kialakított magánútról gépjárművel nem közelíthető meg, és - a létrejövő telek egyszerű kontúrú, alakja az övezetnek megfelelő beépíthetőséget nem korlátozza. A beépítésre szánt területeken az építési telkek legkisebb területei esetében a “K”-val jelölt övezetekben (lásd: fogalommagyarázat) a kialakult telkek tovább nem oszthatók, telekhatárkorrekció során egy telek területe az övezeti minimális telekterületig (a zárójelben jelölt mértékig) csökkenthető. A település területén bármely beépítésre szánt övezetben közműterület céljára telek az övezet előírásaitól eltérő nagyságban is kialakítható. A SZT1 és SZT2 jelű szabályozási tervlapokon a telekalakítási terv készítésére (Ttk) jelölt területeken telekalakítási engedély csak jóváhagyott, a terület egészére vonatkozó, telekalakítási terv alapján adható. Építési és használatbavételi engedélyezési eljárás 4. §

/1/ /2/ /3/ /4/

/5/

/6/

Az 1.§ (1) bekezdésben meghatározott területen építési munkát végezni csak a Szabályozási Tervekben jelölteknek megfelelően, valamint a vonatkozó jogszabályok alapján szabad. Építési engedély csak rendezett telekre adható ki. (lásd: fogalommagyarázat) Belterületen amennyiben egy meglévő telek nagysága nem elégíti ki az övezet teleknagyság méretére vonatkozó előírásokat, de nagyobb mint 550 m2, úgy beépíthető. A település beépítésre szánt területén, - oldalhatáron álló beépítés esetén: 14 m - szabadon álló beépítés esetén: 16 m szélességű meglévő telek is beépíthető, az övezetben kialakítható min. telekszélesség nagyságától függetlenül. Ha egy építési telek területe és szélességi mérete a /3/, /4/ bekezdésben foglalt minimális méreteket nem elégíti ki, úgy a meglévő épület a szomszédos épülettől való távolságtól függetlenül felújítható, tetőtere beépíthető, alapterülete max. 10%- kal bővíthető, ha az övezet egyéb előírásait kielégíti (pl. beépítettség, építménymagasság), de új épület nem építhető. Ha egy meglévő épület beépítési módja eltér az övezeti előírásoktól, a meglévő épület – ha az övezet egyéb előírásait kielégíti (beépítettség, építménymagasság) felújítható, -2-

/7/

/8/

/9/ /10/

/11/

/12/ /13/ /14/ /15/ /16/

tetőtere beépíthető, de új épület csak az övezet előírásai szerinti beépítési mód szerint építhető. Az ipari- és kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területeken építési engedély csak akkor adható, ha az engedély kérelemhez mellékelt, a tervezett létesítményre készített, a föld, a felszíni és felszín alatti vizek, valamint a levegő védelmére vonatkozó környezeti hatáselemzés alapján a tervezett funkcióhoz az illetékes környezetvédelmi szakhatóságok szakvéleményükben hozzájárultak. Amennyiben egy épület: - kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület, - ipari gazdasági terület - különleges terület szociális, egészségügyi terület területfelhasználási egységbe kerül: a telek beépíthetőségét az építési engedély iránti kérelmet megelőzően elvi építési engedélyezési eljárás keretében kell tisztázni, mely eljárás során vizsgálandó: - az épület telken belüli elhelyezkedése, megközelíthetősége - a már meglévő épületek megközelíthetősége, rendeltetésszerű használhatósága, az új épület ezen épületekkel való kapcsolata, illeszkedése - a telken további épületek elhelyezési lehetőségének biztosíthatósága - a csatlakozó szomszédos telkekhez és azok beépítéséhez való illeszkedés - a szomszédos telkek és épületek rendeltetésszerű használata zavarmentességének biztosítása - a közvetlen környezethez és az utcaképhez történő illeszkedés - az épülettömeg - a tervezett épület, a meglévő épületek és a szomszédos épületek tömegének aránya - a beépítési vonal - a zöldfelületi arány - a tetőidom. Az elvi engedély kérelmétől az építésügyi hatóság a jellemzők egyértelmű meghatározhatósága esetében eltekinthet. Az ipari- és kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területeken használatbavételi engedély akkor adható ki, ha az építési övezetekre kötelezően előírt zöldfelületi aránynak megfelelő nagyságú területen a több szintű növényzet telepítése megtörtént (gyepszint, cserjeszint, lombkoronaszint). A település beépítésre szánt területén a kötelezően előírt zöldfelületi aránynak megfelelő nagyságú zöldfelületbe nem számítható be a kerti medence, vízfelület, gyephézagos térburkolat 50 %-a, valamint a terepszint alatti létesítmény feletti beültetett kertrész 33 %a. Közpark létesítésére engedély csak kertépítészeti engedélyezési tervdokumentáció benyújtása esetén adható. A település területén építési engedély csak akkor adható ki, ha a létesítményhez az OTÉK vagy a helyi parkolás rendelet szerint szükséges parkoló, rakodó helyek megléte biztosított. A település területén használatba vételi engedély csak akkor adható ki, ha a létesítményhez az OTÉK és a helyi parkolás rendelet szerint szükséges parkoló, rakodó helyek megépültek. A beépítésre szánt terület minden területfelhasználási egységén – a csatornahálózat kiépítést követően - új épület csak részlegesen közművesített, szennyvízcsatornával ellátott építési telken engedélyezhető. A csatornahálózat kiépítéséig hatóságilag engedélyezett, szigorúan ellenőrzötten zárt, engedélyezett szennyvíztároló építése is engedélyezhető. -3-

II. FEJEZET TERÜLETFELHASZNÁLÁS BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK 5. § /1/

Telekgerendás területén a beépítésre szánt területek az építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységekbe sorolandók: Kertvárosias lakóterület Településközpont vegyes terület Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület Ipari gazdasági terület Különleges területek sportterület temető szociális vasúti terület mezőgazdasági repülőtér településüzemeltetési terület

(Lke) (Vt) (Gksz) (Gip) (K-sp) (K-t) (K-szoc) (K-vá) (K-r) (K-tü)

Kertvárosias lakóterület 6. § /1/

/2/

/3/

/4/

Kertvárosias lakóterület a Szabályozási Terven (SZT-1, SzT-2) Lke jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 5,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. A kertvárosias lakóterületen az OTÉK 13. § (2) bekezdésben felsoroltak közül önálló épületként elhelyezhető: a./ Lke1, Lke2 övezetben kétlakásos lakóépület, b./ Lke3, Lke4 övezetben egylakásos lakóépület, c./ helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, d./ egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, e./ kézműipari építmény, f./ helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület. A kertvárosias lakóterületen az OTÉK 13. § (3) bekezdésben felsorolt kivételesen elhelyezhető épületek közül, külön hatósági hozzájárulás esetén elhelyezhető: a./ helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény, b./ sportépítmény, c./ a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari építmény, d./ a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény e./ önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. f./ üzemanyagtöltő állomás. A kertvárosias lakóterületen kivételesen sem helyezhető el: b./ szálláshely szolgáltató épület, c./ egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület. -4-

/5/

Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési módot – a következő táblázat szerint kell meghatározni:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK övezeti beépítés Legkisebb jele módja kialakítható telekszélesség (m) Lke1 O 20 Lke2 I 20 Lke3 O 14 Lke4 SZ 14

legkisebb legnagyobb területe (m2) beépítettsége %

építmények minimális legnagyobb zöldfelületi építményaránya % magassága (m)

800 700 600 600

4,5 – 5,5 5,5 5,5 5,5

30 30 25 25

60 60 60 60

O – oldalhatáron álló beépítés SZ – szabadon álló I – ikresen csatlakozó K – kialakult /6/ /7/

Az építési övezetben max. F+T szintszámú épületek helyezhetők el. Az övezet telkein a fő rendeltetés szerinti funkció kizárólag egy épületben nyerhet elhelyezést. /8/ Az Lke2 jelű övezetben lévő 2 lakásos szabadonálló épületek megtarthatók és a beépítettség mértékéig bővíthetők. A szabadonálló beépítésű 2 lakásos ingatlanok megoszthatók, amennyiben az épületrészek mind szerkezetileg, mind közművesítés szempontjából való különválasztásának műszaki akadálya nincs. /9/ Gépjárműtároló telken belüli elhelyezése a) új épület esetén a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben b) önálló épületben, kizárólag meglévő főépület esetén. /10/ Az övezetben elhelyezhető épületen kívül, azt kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épületként: - járműtároló - háztartással kapcsolatos tárolóépület - barkács műhely - műterem - a környezetet nem zavaró kézműipari tevékenység műhelye - a telken folyó mezőgazdasági tevékenység gazdasági épületei - kereskedelmi, szolgáltató épület. /11/ A kertvárosias lakóterületen a melléképítmények közül a következők helyezhetők el: - közmű-becsatlakozási műtárgy, - hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal, max. 1 m2 ) - kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), max. 2 m2 felülettel, építési engedély nélkül) - kerti építmény (szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), - kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor (amennyiben nem utcafrontra építik, épített - tűzrakóhely, - kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, -5-

- háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem. - kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, - szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna, zászlótartó oszlop. /12/ Az övezet területén állattartást szolgáló épületek, építmények és melléképületek csak akkor helyezhetők el, ha a területen a helyi önkormányzati rendelet az állattartást lehetővé teszi. Településközpont vegyes terület 7. § /1/

/2/

/3/

/4/

A településközpont vegyes terület a Szabályozási Terveken Vt jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási-, kereskedelmi-, szolgáltató, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. A településközpont vegyes területen, az OTÉK 16. § (2) bekezdésben felsoroltak közül elhelyezhető: a./ legfeljebb kétlakásos lakóépület b./ igazgatási épület, c./ kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, d./ közösségi szórakoztató épület – gazdasági célú építmények környezetében, e./ egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, f./ sportépítmény. A településközponti vegyes területen kivételesen sem helyezhető el: a./ parkolóház, üzemanyagtöltő állomás, b./ önálló főépületként nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, c./ önálló főépületként termelő kertészeti építmény. Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázat szerint kell meghatározni:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK övezeti beépítés Legkisebb jele módja kialakítható telekszélesség (m) Vt1 SZ 20 Vt2 O 20

legkisebb területe (m2)

legnagyobb építmények minimális beépítettsége % legnagyobb zöldfelületi építményaránya % magassága (m)

K(1000) K(700)

30 30

6,0* 6,0*

40 40

O - oldalhatáron álló beépítés * lásd /5/ bekezdés /5/ /6/

A templom építése esetén túlléphető, megengedhető maximális építménymagassága 9 m. A településközpont vegyes területen a melléképítmények közül a következők helyezhetők el: - közmű-becsatlakozási műtárgy, - hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal, max. 1 m2 alapterülettel -6-

-

kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), max. 2 m2 felülettel, építési engedély nélkül) - kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), - kerti víz- és fürdőmedence, -napkollektor, - kerti lugas. /7/ A településközpont vegyes területeken több főfunkciójú épület is építhető, amennyiben az közfunkciót lát el. /8/ Az övezet területén meglévő (Kossuth utca: 184 hrsz) négylakásos épület felújítható, bővítésre az övezet egyéb előírásainak betartásával építési engedély kiadható. /9/ A minimális zöldfelületi mértéken belül, az oldal és hátsó telekhatárok mentén min. 5 m-es sáv zöldfelületként alakítandó ki. /10/ A településközpont vegyes területeken állattartó épület nem helyezhető el. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület 8. § /1/ /2/

/3/

/4/ /5/

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület, a Szabályozási Terveken Gksz jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely elsősorban nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen az OTÉK 19. §-a szerint elhelyezhető: a./ mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, b./ gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, c./ igazgatási, egyéb irodaépület. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen kivételesen elhelyezhető: a./ egyéb közösségi szórakoztató, b./ egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, c./ sportépítmény, d./ üzemanyagtöltő állomás. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen kivételesen sem helyezhető el: a./ parkolóház. Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázat szerint kell meghatározni:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK övezeti beépítés Legkisebb jele módja kialakítható telekszélesség (m) Gksz1 SZ 45 Gksz2 SZ 50

legkisebb területe (m2)

legnagyobb építmények minimális beépítettsége % legnagyobb zöldfelületi építményaránya % magassága (m)

2000 5000

30 30

7,5 7,5

40 40

SZ - szabadonálló beépítés /6/

A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen, egy telken több főépület is -7-

/7/ /8/ /9/

elhelyezhető. Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen épület csak a telekhatártól 10 m-re helyezhető el. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen a telek beépíthetőségét az építési engedély iránti kérelmet megelőzően a 4.§ /8/ és /9/ bekezdésekben foglaltaknak megfelelően elvi építési engedélyezési eljárás keretében kell tisztázni. A Gksz2 jelű övezetben a minimális zöldfelületi mértéken belül, a telekhatárok mentén a szabályozási terven jelöltek szerint min. 10 m-es sávban többszintű növényzet (fa- és cserjesor) telepítése kötelező. Ipari gazdasági terület 9. §

/1/ /2/ /3/ /4/ /5/

/6/

Ipari gazdasági terület, a Szabályozási Terveken Gip jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely olyan gazdasági tevékenységű célú épületek elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetőek el. Az ipari gazdasági terület elsősorban a nagyüzemi állattartást szolgáló állattartó majorok, valamint egyéb jelentős környezeti hatással járó mezőgazdasági üzemi létesítmények (pl. szárító) elhelyezésére szolgál. Az ipari gazdasági területen - az OTÉK 20.§-a szerint - elhelyezhető: a./ mindenfajta gazdasági tevékenységi célú épület, b./ igazgatási, egyéb irodaépület. Az ipari gazdasági területen kivételesen elhelyezhető: a./ parkolóház, üzemanyagtöltő állomás. Az ipari gazdasági területen kivételesen sem helyezhető el: a./ egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, b./ gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások. A területfelhasználási egység övezeteiben az építmény elhelyezés feltételei a következők:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK övezeti beépítés Legkisebb jele módja kialakítható telekszélesség (m) Gip1 SZ 120 Gip2 SZ 70 SZ * /7/

/8/

legkisebb területe (m2)

legnagyobb építmények minimális beépítettsége % legnagyobb zöldfelületi építményaránya % magassága (m)

10000 5000

30 30

7,5* 7,5*

40 40

- szabadonálló beépítés - lásd /7/ bekezdés

Ha az alkalmazott technológia nagyobb építmény magasságot követel meg az övezetben előírt megengedhető maximális építménymagasság túlléphető, amennyiben az épület elhelyezkedését, környezetbe való illeszkedését az engedélyezési eljárást megelőzően elvi építési engedély keretében vizsgálták. Az újonnan beépítésre kijelölt ipari gazdasági területeken a 3.§ (6) bekezdése szerint (0171/21-27 hrsz, és a 0103/25-43 hrsz) telekosztás csak telekalakítási terv alapján lehetséges. A telekalakítási tervet csak a teljes tömbterületre lehet elkészíteni. -8-

/9/ /10/ /11/ /12/ /13/ /14/

A telekalakítási terv elkészítéséig a területet a 55.§ /3/ szerint változtatási tilalom terheli. Ipari gazdasági területen új épület csak a telekhatártól 10 m-re helyezhető el. Ipari gazdasági területen a telek beépíthetőségét az építési engedély iránti kérelmet megelőzően a 4.§ /8/ és /9/ bekezdésben foglaltaknak megfelelően elvi építési engedélyezési eljárás keretében kell tisztázni. Az ipari gazdasági területen új épület az utcai telekhatártól legalább 10 m távolságban létesíthető. A minimális zöldfelületi mértéken belül, a telekhatárok mentén min. 10 m-es sávban többszintű növényzet (fa- és cserjesor) telepítése kötelező. Az övezet területén jelenleg is meglévő lakóépületek, saját telken – annak méretétől függetlenül - felújíthatók, de nem bővíthetők, s új lakóépület nem építhető. Különleges területek 10. §

/1/

/2/

Különleges területek a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt káros hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük (zöldfelületi jellegük) miatt a következők: - sportterület - (K-sp), - temető terület - (K-t) - szociális terület – (K-szoc) - vasúti terület – (K-vá) - repülőtér területe (K-r) - szennyvíztisztító területe (K-szt) A különleges területen önálló gépkocsitároló épület elhelyezése nem lehetséges. Sportterületek (K-sp) 11. §

/1/ /2/

/3/

A terület főként sportlétesítmények elhelyezésére szolgál. A sportlétesítmények területén a) sport építmények b) sport építmények kiszolgáló létesítményei c) a területet használók ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató létesítmények helyezhetők el. Az építési övezet beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázat szerint kell meghatározni:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK övezeti beépítés Legkisebb jele módja kialakítható telekszélesség (m) K-sp SZ K

legkisebb területe m2

legnagyobb építmények minimális beépítettsége % legnagyobb zöldfelületi építményaránya % magassága (m)

K

10

SZ

- szabadon álló beépítés

K

- kialakult állapot -9-

4,5

60

/4/

Új sportépület létesítése esetén a tervezett funkciónak megfelelően a parkolást és a megfelelő szociális kiszolgáló épületeket biztosítani kell, valamint az engedélyeztetésre benyújtott dokumentációnak kertészeti tervet is kell tartalmaznia. Temetők területe (K-t) 12. §

/1/ /2/

A területen a temetkezés kegyeleti épületei, s azt kiszolgáló és kiegészítő épületek helyezhetők el. Az építési övezet beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK övezeti beépítés Legkisebb jele módja kialakítható telekszélesség (m) K-t SZ 100 SZ K /3/ /4/ /5/

legkisebb területe (m2)

legnagyobb építmények minimális beépítettsége % legnagyobb zöldfelületi építményaránya % magassága (m)

13000

5

4,5

80

- szabadon álló beépítés - kialakult állapot

A temető északi bővítési területén a 47-es út melletti területen a telekhatár mentén min. 10 m-es sávban többszintű növényzet (fa- és cserjesor) telepítése kötelező. A temetőbővítés területén a szabályozási terven a telken belüli védőterületként jelölt 30 m-es védősávra vonatkozóan az OTÉK 26.§ (8) bekezdésében foglaltak az irányadók. A védőterületen belül koporsós temetés nem lehetséges, kizárólag urnatemetőt lehet kialakítani. Szociális terület (K-szoc) 13. §

/1/ /2/

A területen a szociális ellátás épületei, s azt kiszolgáló és kiegészítő épületek helyezhetők el. Az építési övezet beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK övezeti beépítés legkisebb legnagyobb építmények minimális jele módja területe beépítettsége % legnagyobb építmény- zöldfelületi (m2) magassága (m) aránya % K-szoc SZ 10000 25 7,5 60 SZ K

- szabadon álló beépítés - kialakult állapot - 10 -

/3/ /4/ /5/ /6/

Az építési övezetben max. F+1+T szintszámú épület helyezhető el. A különleges terület, egészségügyi szociális területen a telek beépíthetőségét az építési engedély iránti kérelmet megelőzően a 4.§ /8/ és /9/ bekezdésben foglaltaknak megfelelően elvi építési engedélyezési eljárás keretében kell tisztázni. Az övezetben új épület az utcai telekhatártól legalább 10 m távolságban létesíthető. Az övezetben a minimális zöldfelületi mértéken belül, a telekhatárok mentén min. 10 mes sávban többszintű növényzet (fa- és cserjesor) telepítése kötelező. Vasúti terület (K-vá) 14. §

/1/ /2/

/3/

A terület kizárólag vasútállomás és egyéb, a vasút üzemelésével összefüggő gazdasági és intézményi funkciók elhelyezésére szolgál. A vasúti területen: - vasútállomás épületei; - a területet használók – utazóközönség - ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató létesítmények; - vasútállomás gazdasági és irodai kiszolgáló létesítményei, - szolgálati lakások építhetők. Az építési övezet beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázat szerint kell meghatározni:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK övezeti beépítés legkisebb legnagyobb jele módja területe beépítettsége 2 (m ) %

/4/

építmények minimális legnagyobb építmény- zöldfelületi magassága (m) aránya %

K-vá SZ K(5000) 15 6,0 SZ - szabadon álló beépítés K - kialakult állapot Az építési övezetben max. F+1 szintszámú épület helyezhető el.

60

Repülőtér területe (K-r) 15. § /1/ /2/

/3/

A terület kizárólag repülés és a repülőtér üzemelésével összefüggő gazdasági és intézményi funkciók elhelyezésére szolgál. A repülőtér területén: - repülőtér biztonságos működését biztosító épületek (irányító épület, hangár); valamint - a területet használók ellátását szolgáló szociális létesítmények helyezhetők el. Az építési övezet beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét - a beépítési mód függvényében - a következő táblázat szerint kell meghatározni:

- 11 -

SZ /4/

AZ ÉPÍTÉSI TELEK övezeti beépítés legkisebb legnagyobb jele módja területe beépítettsége m2 %

építmények minimális legnagyobb építmény- zöldfelületi magassága (m) aránya %

K-r

6,0

SZ

50.000

5

60

- szabadon álló beépítés Az építési övezetben max. F+1 szintszámú épület helyezhető el. Szennyvíztisztító területe (K-szt) 16. §

/1/ /2/

A területen a szennyvízelhelyezés és tisztítás törvényben előírt módon történő elvégzéséhez szükséges műtárgyak elhelyezésére szolgál. Az építési övezet beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni:

AZ ÉPÍTÉSI TELEK övezeti beépítés legkisebb jele módja területe m2 K-szt SZ 2500 SZ K /3/

legnagyobb beépítettsége % 10

építmények minimális legnagyobb építmény- zöldfelületi magassága (m) aránya % 4,5 80

- szabadon álló beépítés - kialakult állapot A minimális zöldfelületi mértéken belül, a telekhatárok mentén min. 10 m-es sávban többszintű növényzet (fa- és cserjesor) telepítése kötelező. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK 17. §

/1/

Telekgerendás területén a beépítésre nem szánt területek az építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységek közé sorolandók: Zöldterület (Zkp) Erdőterület (Eg, Ev, Ev-N, (Ev) Et) Mezőgazdasági területek: Általános mezőgazdasági terület (Má1) Gyepművelésű mezőgazdasági terület (Má2) Általános mezőgazdasági terület (Má3) kialakult tanyarendszerrel Gyepművelésű mezőgazdasági terület (Má4) kialakult tanyarendszerrel Kertes mezőgazdasági terület (Mk) Vízgazdálkodási terület (V) Közlekedési terület (KÖ) Közműterület (Kmű) - 12 -

Földgázkút, tároló

(Kmű-G) Zöldterület 18. §

/1/ /2/

/3/ /4/ /5/ /6/

/7/ /8/ /9/ /10/ /11/

Zöldterület (közpark, közkert) a Szabályozási Terveken Zkp jellel szabályozott, növényzettel fedett, elsősorban pihenést, kikapcsolódást, játszást szolgáló közterület. Zöldterületen - a pihenést és testedzést szolgáló építmény, - vendéglátó épület, - a terület fenntartásához szükséges épület helyezhető el. Zöldterületen szabadonálló módon max. 2%-os beépítettséggel, max. 4,5 m-es építménymagasságú épület építhető. Az övezet telkein a zölddel való fedettség legalább 85%-os kell legyen, melyet többszintesen (gyep, cserje, fa) kell kialakítani. A település területén található közparkok területe nem csökkenthető, fel nem osztható. Zöldterületen fák kivágása szakértő által és csak akkor engedélyezhető, ha azt - a fák egészségi állapota, - balesetveszély elhárítás, - vagy közegészségügyi szempontok szükségessé teszik. A területen közlekedési, föld feletti közmű- és hírközlési hálózatok, létesítmények és berendezések – gyalogos és kerékpárutak illetve közvilágítás kivételével – valamint reklámtáblák nem helyezhetők el. Az övezet telkein, különösen a gyermek játszószerek esetén a használók testi épségét nem veszélyeztető létesítmények helyezhetők el. A zöldterületek rendeltetésszerű, akadálymentes használatát biztosítani kell. A közparkok kialakítása csak szaktervező által készített kertépítészeti terv (lásd fogalommagyarázat) alapján történhet. Az övezetben a haszonállattartás minden fajtája tilos. Erdőterület 19. §

/1/ /2/ /3/ /4/ /5/

Erdőterület a Szabályozási Terveken „E” jellel szabályozott, erdő művelési ágú beerdősült illetve a településrendezési terv alapján erdősítésre javasolt ingatlanok területe. Az erdőterületeket érintő igénybevételi (pl.: művelési ág változtatás, termelésből való kivonás) ügyekben az erdészeti hatóság – Állami Erdészeti Szolgálat – ügydöntőként, illetve a telekalakítási és építési ügyekben szakhatóságként jár el. Az erdőövezetekbe tartozó telkek tovább nem oszthatók, de igény és lehetőség szerint összevonhatók. Az erdőövezetekben kerítés csak vadvédelmi vagy természetvédelmi céllal létesíthető. Az erdőterület az építmények elhelyezése szempontjából: - gazdasági Eg - védelmi Ev (védett vagy védő erdő) - védelmi Ev-N (védő erdő rekultiválandó területen) - véderdősáv (Ev) - turisztikai (Et)

- 13 -

Gazdasági rendeltetésű erdők (Eg) 20. § /1/ /2/

/3/

A terület gazdasági rendeltetésű erdők fenntartására illetve kialakítására szolgál. Gazdasági rendeltetésű erdőterület övezetén az erdő rendeltetésének megfelelő erdőés vadgazdálkodási célú épületek szabadonálló módon, max. 0,5%-os beépítettséggel, max. 4,5 m-es építménymagassággal építhetők. A beépíthető legkisebb építési telek min. 100.000 m2, azaz 10 ha. Gazdasági rendeltetésű erdőterületen építési engedély akkor adható ki, ha az erdősítés megtörtént Védelmi rendeltetésű erdők (Ev) 21. §

/1/ /2/ /3/ /4/ /5/ /6/ /7/ /8/

Az övezet elsődlegesen védelmi (talaj-, település-, és egyéb környezetvédelmi) célú erdő területek fenntartására illetve kialakítására szolgál. A védelmi rendeltetésű erdőterületen épületet elhelyezni nem szabad. Kialakítható legkisebb területe 1500 m2. Az erdőművelési ág létrejöttéig a területen csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható. Az övezetben csak extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek használhatók. Az övezet nem építhető be, területén csak az erdőgazdasági műveléshez szükséges, vagy közérdekből szükséges infrastruktúra építményei (utak, közművek, stb.) helyezhetők el. Az övezethez tartozó erdőterületek min. 85 %-ban zárt faállománnyal telepítendők be, fennmaradó részük gyepes és cserjés felületként alakítható ki. Új növényállomány telepítésénél csak őshonos fajok használhatók. Az övezet területén meglévő tanyaépület felújítható, de új épület nem építhető. Védelmi rendeltetésű erdő rekultiválandó területen (Ev-N) 22. §

/1/ /2/ /3/

Az övezet rombolt felületek erdősítéssel történő rekultivációjára szolgál. Az övezetben épületet, építményt elhelyezni nem lehet. A rekultiváció elvégzéséig a terület elzárását, veszélyességének megjelenítését meg kell oldani. Véderdősáv (Ev) 23. §

/1/ /2/

Az övezetbe az erdősítésre ajánlott mezőgazdasági területek tartoznak. Az övezet területén az erdő kialakítása nem kötelező, azonban az érintett telkek esetében felmerülő erdősítési szándék elsősorban az övezet területén engedélyezhető.

- 14 -

Turisztikai rendeltetésű erdők (Et) 24. § /1/ /2/ /3/ /4/

/5/

A terület egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésű erdők fenntartására illetve kialakítására szolgál. A zöldfelület mértéke a telek területének legalább 90%-a kell, hogy legyen. Az övezet területén lakó és gazdasági épület, valamint gyógy-és vendéglátó szállásférőhely, üzlet, üdülőtábor és kemping nem létesíthető. Turisztikai rendeltetésű erdőterület övezetén az erdő rendeltetésének megfelelő erdőés vadgazdálkodási célú épületek szabadonálló módon, max. 2%-os beépítettséggel, max. 4,5 m-es építménymagassággal építhetők. A beépítető legkisebb építési telek min. 100.000 m2. Turisztikai rendeltetésű erdőterületen építési engedély akkor adható ki, ha az erdősítés megtörtént. Mezőgazdasági terület 25. §

/1/

/2/ /3/ /4/

/5/

A mezőgazdasági területet a tájkarakter, a természeti értékek, a felszíni vizek védelme, a mezőgazdasági tájhasználat, a termőtalaj és a termőföld megőrzése, valamint a gazdasági és településfejlesztési szempontok következtében a településrendezési terv az alábbi területfelhasználási egységekre osztja: - Általános mezőgazdasági terület (Má1) - Gyep művelésű mezőgazdasági terület (Má2) - Általános mezőgazdasági terület (Má3) tanyás térségben - Gyep művelésű mezőgazdasági terület (Má4) tanyás térségben - Kertes mezőgazdasági terület (Mk) A mezőgazdasági övezetek telkei jellemzően nem beépítésre szánt területek, a növénytermesztés és állattenyésztés tevékenységének területe, azonban az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei is elhelyezhetők. A területen építésre kerülő új épületeket takaró fásítással kell kialakítani, az épület ill. építmény tájba illeszkedő, hagyományos tömegű és építészeti karakterű kell legyen. Az övezetben a földrészletnek csak a kivett művelési ágú illetve intenzív kertészeti művelés alatt álló része keríthető le, természetes vagy természetbe illő anyag használatával. Egyéb földrészlet nem keríthető le. Valamennyi mezőgazdasági övezet területén a 720 m²-nél kisebb földrészleten – egyéb rendelkezések hiányában – az épületek és építmények közül csak a növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor helyezhető el. Általános mezőgazdasági terület (Má1) 26. §

/1/

Az általános mezőgazdasági terület a nagyüzemi árutermelő gazdálkodásra is alkalmas terület. - 15 -

/2/ /3/

/4/

Az általános mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos szolgáltatás, termékfeldolgozás, tárolás építményei és lakóépület létesíthető. Az Má1 övezetben szántó, gyep művelés esetén minimum 10 ha (100.000 m2) nagyságú területen helyezhető el épület. Az építés feltételei: - beépítési mód: szabadonálló; - legnagyobb beépítettség: 2%; - építmények legnagyobb építménymagassága 4,5 m; - terepszint alatti építmény alapterülete legfeljebb 8% lehet. Az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság túlléphető sajátos technológiai igényű üzemi jellegű építmény (gazdasági építmény, tároló építmény, pajta, szín, stb.) esetén, melynek legnagyobb építménymagasságát elvi engedélyben kell meghatározni.

/5/

Má1 jelű övezetben művelés alól kivett, korábban kialakított tanya (lásd fogalommagyarázat) területen lakóépület, mezőgazdasági hasznosítás gazdasági építménye és terepszint alatti pince építhető maximum 3% beépítettséggel, amelyen belül a lakóépület alapterülete a maximum beépítettség fele lehet.

/6/

Az övezetben lehetséges – az OTÉK 29. § (5)-(8) bekezdése alapján – legalább 2 ha (20.000 m2) nagyságú telken birtokközpont kialakítása, amennyiben az OTÉK 1. számú melléklete 55/A. pontja szerinti „mezőgazdasági birtoktest” bizonyítottan létezik és legalább 40 ha (400.000 m2) összterületű. Az adott területen az összterület, azaz a birtoktest 2%-ának megfelelő nagyságú beépítettségű birtokközpont létesíthető, de a beépítés mértéke az adott terület 25%-át nem haladhatja meg. A birtokközpont épületeit legalább 10 méter széles fásítással szükséges körülvenni és ezáltal mindinkább a tájba illeszteni, Mindazokra a telkekre, amelyek a birtokközpont beépítettségének meghatározásakor beszámításra kerültek építési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni. - a telken a gazdasági épületeken kívül elhelyezhető a lakóépület is, - az épületeket a telek határától legalább 5 m távolságra kell elhelyezni.

/7/ /8/

Gyep művelésű mezőgazdasági terület (Má2) 27. § /1/ /2/ /3/

/4/

Az övezet jellemzően a gyepgazdálkodáshoz kapcsolódó mezőgazdasági termelés megőrzésére, kialakítására és az ezzel kapcsolatos tevékenységek végzéséhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál. Az övezetben lakóépület valamint legelő-, gyepgazdálkodás ill. hagyományos állattartás gazdasági épületei helyezhetők el. Az Má2 övezetben gyep művelés esetén, minimum 20 ha (200.00 m2) nagyságú területen helyezhető el a /2/ bekezdésben jelölt épület. Az építés feltételei: - beépítési mód: szabadonálló; - legnagyobb beépítettség: 1%; lakóépület esetén legfeljebb 0,5 % - építmények legnagyobb építménymagassága 4,5 m; - terepszint alatti építmény alapterülete legfeljebb 8% lehet. A területen az építmények közül csak karám, istálló és villanypásztor helyezhető el a megengedett beépíthető legkisebb telekterület megléte esetében, vagy több, egymással szomszédos telek tulajdonosa által közösen, amennyiben telkeik együttes területe meghaladja a minimálisan kialakítható legkisebb telekterület nagyságát. - 16 -

Általános mezőgazdasági terület tanyás térségben (Má3) 28. § /1/ /2/ /3/

/4/

/5/

Az övezet a hagyományos kisüzemi árutermelő gazdálkodású, kialakult tanyás beépítésű mezőgazdasági terület. A területen a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos szolgáltatás, termékfeldolgozás, tárolás építményei és lakóépület létesíthető. Az Má3 övezetben szántó, gyep művelés esetén minimum 5 ha (50.000 m2) nagyságú területen helyezhető el épület. Az építés feltételei: - beépítési mód: szabadonálló; - legnagyobb beépítettség: 0,5%; - építmények legnagyobb építménymagassága 4,5 m; - terepszint alatti építmény alapterülete legfeljebb 8% lehet. Az övezetekben megengedett legnagyobb építménymagasság túlléphető sajátos technológiai igényű üzemi jellegű építmény (gazdasági építmény, tároló építmény, pajta, szín, stb.) esetén, melynek legnagyobb építménymagasságát elvi engedélyben kell meghatározni. Má3 jelű övezetben művelés alól kivett, korábban kialakított tanya (lásd fogalom meghatározás) területen lakóépület, mezőgazdasági hasznosítás gazdasági építménye és terepszint alatti pince építhető maximum 3% beépítettséggel, amelyen belül a lakóépület alapterülete a maximum beépítettség fele lehet. Gyepművelésű mezőgazdasági terület tanyás térségben (Má4) 29. §

/1/

/2/ /3/

/4/

Az övezet a hagyományosan kisüzemi árutermelő gazdálkodású, kialakult tanyás beépítésű terület, amely a gyepgazdálkodáshoz kapcsolódó mezőgazdasági termelés végzésének megőrzéséhez vagy kialakításához szükséges építmények elhelyezésére szolgál. Az övezetben legelő-, gyepgazdálkodás ill. hagyományos állattartás gazdasági épületei helyezhetők el. Az Má4 övezetben gyep művelés esetén, minimum 10 ha (100.000 m2) nagyságú területen helyezhető el a /2/ bekezdésben jelölt épület. Az építés feltételei: - beépítési mód: szabadonálló; - legnagyobb beépítettség: 1%; - építmények legnagyobb építménymagassága 4,5 m; - terepszint alatti építmény alapterülete legfeljebb 8% lehet. Má4 jelű övezetben művelés alól kivett, korábban kialakított tanya (lásd fogalom meghatározás) területen lakóépület, mezőgazdasági hasznosítás gazdasági építménye és terepszint alatti pince építhető maximum 3% beépítettséggel, amelyen belül a lakóépület alapterülete a maximum beépítettség fele lehet. Kertes mezőgazdasági terület (Mk) 30. §

/1/ /2/

A kertes mezőgazdasági terület a kisüzemi jellegű kertészeti termelés létesítményeinek elhelyezésére szolgáló, valamint a saját ellátást szolgáló, illetve az aktív szabadidő eltöltést biztosító kertészeti tevékenység területe. A kertes mezőgazdasági területen a kertészeti termelést (növénytermesztés), a termékfeldolgozást és a tárolást szolgáló építmények helyezhetők el. - 17 -

/3/ /4/ /5/ /6/ /7/ /8/ /9/ /10/

/11/

/12/

/13/

Az övezetben a /2/ bekezdésben jelölt épületek csak olyan telken építhetők, amelyek legalább 60%-os mértékben szőlővel vagy gyümölcsössel vannak betelepítve. Az övezet telkei szabadonálló módon, max. 3%-os beépítettséggel, max. 4,5 m-es építménymagassággal építhetők be. A beépíthető legkisebb építési telek min. 1500 m2. Az kertes mezőgazdasági területen lakóépület nem építhető. A terepszint alatti építmény alapterülete legfeljebb 8% lehet. Az övezet területén telekalakításra, építésre csak akkor adható ki engedély ha a szükséges közterületi bejegyzés megtörtént. Az épületek alapterülete max. 120 m2 lehet. A terület földrészletein az épületeket szabadon állóan, minimum 5,0 m-es előkerttel és min. 3,0 m-es oldalkerttel kell elhelyezni. A területen fekvő földrészletek csak akkor oszthatók meg, ha a megosztás során 1500 m2-nél kisebb területű földrészletek nem keletkeznek. A megosztás során létrejövő földrészletek megközelítéséhez szükséges közút kialakításáról saját terhükre, a megosztásra kerülő földrészletek tulajdonosai kötelesek gondoskodni. A megosztás során nyúlványos földrészlet nem alakítható ki. A terület földrészletein csak drótfonat kerítés, vagy áttört léckerítés építhető, tömör, vagy tömör lábazatú kerítés nem létesíthető. A területen 80 cm-nél magasabb támfal nem építhető, továbbá tilos a természetes talajszint 1,0 m-nél nagyobb méretű megváltoztatása. A terület földrészletein különálló űrgödrös árnyékszék, vagy WC csak akkor építhető, ha más épület nem épül. WC építése esetén a keletkező szennyvíz elhelyezésére zárt szivárgásmentes szennyvíztárolót kell építeni, és az összegyűjtött szennyvíz elszállításáról gondoskodni kell vagy a szennyvízkezelést házi szennyvíztisztító kisberendezéssel kell megoldani. Föld feletti gáztartály nem helyezhető el.

Vízgazdálkodási terület 31. § /1/

/2/ /3/

/4/

A vízgazdálkodási terület a szabályozási terven V jellel jelölt területfelhasználási egység, mely az öntöző- és belvízcsatornák medrének és parti sávjának, a felszíni vizek medrének és parti sávjainak, valamint az ivó-, szenny-, csapadék- és öntözővíz gazdálkodással összefüggő tevékenységek területeit fogadja. Az övezetben csak a vízgazdálkodással kapcsolatos területhasználatnak megfelelő létesítmények helyezhetők el. A telekgerendási, a csorvás-telekgerendási és a dögös-kákafoki csatorna jó karbantartásáról gondoskodni kell. A csatornák mentén 6-6m szélességben parti kezelősávot kell biztosítani, ahol zavaró létesítmény nem helyezhető el, illetve fás növényzet nem telepíthető. A vízgazdálkodással kapcsolatos területeken bármilyen tevékenységet folytatni, illetve építményeket elhelyezni csak a vízügyi jogszabályoknak megfelelően szabad. Közlekedési területek általános előírásai 32. §

/1/

Az OTÉK szerint meghatározott, közlekedést szolgáló területek közlekedési területek a szabályozási terven a KÖ jellel jelölt területfelhasználási egységbe tartoznak. - 18 -

/2/ /3/ /4/ /5/ /6/ /7/ /8/

/9/ /10/ /11/ /12/ /13/ /14/ /15/ /16/ /17/

/18/ /19/

A közlekedési területen belüli bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység az illetékes közlekedési szakhatóság és a közlekedési létesítmény kezelőjének hozzájárulásával, és előírásai szerint történhet. Közlekedési célra területet alakítani, felhasználni csak a vonatkozó ágazati szabványoknak és előírásoknak, az OTÉK-nak és jelen tervnek megfelelően szabad. A magánutak kialakítását telekalakítási terv készítése során kell meghatározni, jelen előírások, és az érintett szakhatóságok állásfoglalásának figyelembe vételével. Telekgerendás területén 6,0 m szélesség alatt magánút nem alakítható ki. Magánút kialakítása esetén az út- és közműépítési tervek engedélyezési eljárásába az önkormányzat mellett az érintett szakhatóságokat is be kell vonni. Az építési (szabályozási) szélességen belül utcabútorok, a közművek létesítményei és berendezései helyezhetők el, illetve utcafásítás végezhető. Telekgerendás területén a közlekedési területek szabályozási szélességét a szabályozási tervlap szerint kell kialakítani. A település közútjainak tervezési osztályba sorolása: a.) Országos főforgalmi utak: - 47 j. gyorsforgalmi út: K.IV.-A.; b.) Országos mellék utak: - 4411 j. út; K.V.-A., - 4432 j. út; K.V.-A; c.) Települési gyűjtőutak: - Kossuth Lajos út: B.V. c-A,B - Dózsa György út: B.V. c-A,B - Tulipán utca: B.V. c-A,B - Dózsa György utca folytatásában tervezett gyűjtőút: B.V. c-A,B , - ipari területet feltáró gyűjtőút: B.V. c-A,B; d.) Települési kiszolgáló utak: B.V. c-A,B. A 47 j. gyorsforgalmi út szabályozási szélessége megtartandó. Védőtávolsága 50 – 50 m. A 4411 j. országos mellékút szabályozási szélessége megtartandó. Védőtávolsága 50 – 50 m. Az országos utak külterületi szakaszai mentén a védőtávolságon belül bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység csak az illetékes közlekedési szakhatóság és a közútkezelő hozzájárulásával, és előírásai szerint történhet. Az önkormányzati úthálózaton belül gyűjtőúti szerepet tölt be a Kossuth Lajos utca, Dózsa György utca, Tulipán utca, Dózsa György utca folytatásában tervezett út és az iparterületet feltáró útja a szabályozási terven jelölt szabályozási szélességgel. A lakóutak szabályozási szélessége új utca esetén min. 12 m, ill. a szabályozási terven jelöltek szerint alakítandó ki. A mező- és erdőgazdasági üzemi utak, külterületi utak, dűlőutak mentén a tengelytől mért 6,0-6,0 m sávon belül építmény nem helyezhető el. Az egyes övezetek tervezett létesítményeinek parkolási, rakodási igényét az OTÉK előírásai szerint telken belül kell biztosítani. Jelenleg is működő intézmények, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek parkolása közterületi parkolóval is megoldható helyi parkolási rendelet alapján. Meglévő épületek funkcióváltásával létrejövő új parkolási igények esetében, amennyiben a telken belüli parkolás fizikailag nem megoldható, vagy csak aránytalanul nehezen lenne megvalósítható, a parkolás, helyi parkolási rendelet alapján, közterületen is lehetséges. A parkolási rendelet megalkotásáig parkolóhelyet a telken belül kell biztosítani. A koncentrált parkolási igények kielégítésére a település területén az alábbi helyeken új parkolók létesítése lett tervezve: - 19 -

/20/ /21/ /22/ /23/

az általános iskola előtt 10 parkoló állás, a templom előtt 10 parkoló állás, az orvosi rendelő előtt 5 parkoló állás, a temető területén 20 parkoló állás, a sportpálya előtt 30 parkoló állás. Közterületen a parkolóhelyeket 8 parkolóhely fölött fásítani kell, 4 ph-ként min. 1 db fa ültetendő. A település területén a helyi érdekeltségű és a regionális kerékpárút nyomvonala a szabályozási terven került kijelölése. A tűzoltóság vonulása és működése céljára az építményekhez olyan utat, ill. területet kell biztosítani, amely alkalmas tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működésére. Az utak burkolatának kialakításakor és a tűzcsapok elhelyezésekor figyelemmel kell lenni, hogy a tűzcsapról a tűzoltó gépjárművek részére úgy kell felállási helyet biztosítani, hogy azok mellett legalább egy nyomsávú közlekedési út szabadon maradjon. III. FEJEZET ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE Általános előírások 33. §

/1/

Építmények elhelyezése, ha jelen szabályzat területfelhasználási egységekre és azokon belül az építési övezetekre vonatkozó előírásai szigorúbb szabályokat nem állapít meg, az OTÉK vonatkozó előírásai szerint történhet. /2/ Az előkertben - kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 0,5 m-nél magasabbra nem kiemelkedő lefedés nélküli terasz) - közműbecsatlakozás építménye, kerítéssel egybeépített, vagy azzal összekapcsolt hulladéktartály, tároló is elhelyezhető. /3/ A termőtalaj védelme érdekében az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt. Földmunkák végzésekor a talaj termőrétegvédelmének érdekében a felső humuszos termőréteg megóvásáról gondoskodni kell. /4/ Termőföldet érintő építési beruházások esetén a meg kell kérni a talajvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulását. /5/ A településen legfeljebb alápincézett, földszintes, tetőtér beépítésű épület építhető. /6/ A meglévő épület használati módját csak úgy lehet megváltoztatni, ha a használati mód megváltozásával nem jön létre olyan állapot, amely az OTÉK és a HÉSZ előírásaival ellentétes. /7/ A település területén távközlési magasépítmény, adótorony csak tájképvédelmi, tájesztétikai szakvélemény alapján helyezhető el. /8/ A település területén 10 m-nél magasabb antenna, zászlótartó oszlop csak tájképvédelmi, tájesztétikai szakvélemény alapján helyezhető el. /9/ Azokban az építési övezetekben, ahol az övezet előírásai ezt külön nem tiltják, több főépület is engedélyezhető, illetve melléképület építhető. /10/ Közművesítettség minimális mértéke: teljes.

- 20 -

/11/

A település főútja (Dózsa György és Kossuth Lajos utca) mellett maximum 1,80 m magas, 70%-ban áttört kerítés építhető. Azokban az építési övezetekben, ahol az övezet előírásai ezt külön nem tiltják, tömör fakerítés is építhető. /12/ A beépítésre szánt területeken a gépkocsik tárolását telken belül kell megoldani. /13/ Védőterülettel terhelt létesítményt csak úgy lehet elhelyezni, hogy annak védőterülete nem nyúlhat át a szomszédos települések közigazgatási területére. Beépítési mód, építési hely 34. §

/1/

/2/

/3/ /4/

/5/

/6/ /7/

/8/

A település területén az egyes építési övezetekben a telkek beépítési módja az alábbi: a./ O oldalhatáron álló, b./ SZ szabadon álló, c./ I ikresen csatlakozó. Oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala: a./ az északi telekhatár b./ észak-nyugati telekhatár, vagy az észak-keleti telekhatár az utcában kialakult állapotnak megfelelően. c./ a már túlnyomó részben beépített telektömbben kialakult telekhatár. Ikresen csatlakozó beépítés esetén az építési helyek közös telekhatára: a már túlnyomó részben beépített telektömbben kialakult telekhatár kell legyen. Saroktelek beépítési módja: a./ szabadon álló beépítési mód esetén: szabadon álló, b./ oldalhatáron álló beépítés esetén, a csatlakozó szomszédos építési helyek alapján – az utcakép egységessége, a településszerkezet megőrzése érdekében – a telket szabadon állóként is be lehet építeni. Az előkert: a./ túlnyomórészt beépített telektömb esetén: a tömb érintett utcaszakaszán kialakult állapothoz igazodó kell legyen. b./ Új beépítés esetén: lakóterület esetében 5 m, gazdasági terület esetében : min. 10 m, egyéb esetben : min.5 m. Az oldalkert és hátsókert: az OTÉK, OTSZ szerinti. Az építési vonal a kialakult telektömbben: a./ foghíj és saroktelek esetében: illeszkedjék a csatlakozó szomszédos telkek beépítésének utcai /közterületi/ építési vonalához, b./ közbenső telek egyik csatlakozó szomszédos telke beépítetlen: illeszkedjék a tömbben jellemző beépítési vonalhoz. Amennyiben egy telek beépítési módja eltér az övezeti előírásoktól az épület bővíthető, felújítható, tetőtere beépíthető, de új épület csak az övezeti paraméterek betartásával építhető.

- 21 -

IV. FEJEZET KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA, AZ ÉPÍTETT ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE ÉPÍTETT ÉRTÉKEK HELYI VÉDELME 35. § /1/ /2/ /3/ /4/

/5/ /6/

A településen a 2. számú melléklet szerinti épületek, építmények részesülnek helyi védelemben. Helyi védett épület törlése és felvétele rendelet 2.§ /2/ bekezdése alapján a rendelet módosítása nélkül is elvégezhető. A helyi védett épületek felújítása során figyelembe kell venni az örökségvédelmi hatástanulmányban foglaltakat. A helyi védett épületek bővítése felújítása, (homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tető felújítás, tetőtér beépítés…stb) során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát alkalmazó, vagy ahhoz alkalmazkodó építészeti megoldások engedélyezhetők. Az épületeken, építményeken végzett bármilyen építési munka esetén az örökségvédelmi hatástanulmány iránymutatásai szerint kell eljárni. Helyi védett épület bontása csak indokolt esetben – életveszély elhárítás – lehetséges, bontás előtt a helyi védett ingatlant törölni kell a védett épületek listájáról. Helyi védett épület bontása indokoltságának megállapításához a bontási engedélyhez építészeti szakvélemény csatolása szükséges. ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME Régészeti területek 36. §

/1/ /2/ /3/ /4/ /5/ /6/ /7/ /8/

Telekgerendás régészeti területeit a 2 sz. melléklet tartalmazza, az egyes területek SZT1 jelű, belterületi illetve az SZT2 jelű külterületi szabályozási terven pontosan lehatároltak. A régészeti lelőhellyel érintett ingatlanokon és a régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szervként kötelezően be kell vonni még a tervezés fázisában. Régészeti lelőhelyeken csak megelőző régészeti feltárást követően lehet bármilyen földmunkát – építkezést, közműépítést, 30 cm-t meghaladó mezőgazdasági tevékenységet – végezni. A fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelőhelyeken a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hatóságként jár el. Minden nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő, a talajt bolygató tevékenység, valamint a művelési ág megváltoztatása esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előzetes (szakhatósági) engedélye szükséges. Minden olyan esetben, amikor lelet, vagy jelenség kerül elő, a területileg illetékes múzeumot és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell. A nagy felületeket érintő beruházások előtt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hatásvizsgálat készítését írhatja elő. A régészeti örökséget érintő kérdésekben a rendezési tervhez készített hatástanulmányban foglaltak az irányadók. - 22 -

Táji és természeti értékek védelme 37. § /1/

A szabályozási terven feltüntetett kunhalmok országos jelentőségű védett természeti emlékek. /2/ A kunhalmok 100 m-es körzetén belül, annak állapotát, fennmaradását veszélyeztető tereprendezési tevékenységet folytatni tilos. /3/ A kunhalmok érvényesülését beépítéssel, erdősítéssel, fásítással korlátozni tilos. /4/ A kunhalmok keletkezéskori környezeti állapotát, gyepes megjelenését a lehetőségek szerint helyre kell állítani. /5/ A gyep, erdő és nádas területeket érintő művelési ág változtatási, telekalakítási és építési engedélyezési eljárásba szakhatóságként be kell vonni a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságát. /6/ A Természeti Területre javasolt területek lehatárolását a szabályozási terv és a 3. sz. melléklet /3/ pontja tartalmazza. /7/ Természeti területen a) beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. b) új külszíni művelésű bánya nem nyitható, a meglévő pedig csak a természetvédelmi hatóság határozatában foglaltak szerint üzemeltethető. c) szennyező vagy veszélyeztető létesítmény nem helyezhető el. d) csak olyan gazdasági célú hasznosítás, környezeti igénybevétel, gazdálkodás történhet, amely a terület biológiai sokféleségét fenntartja. e) természetes vagy természetközeli erdők, gyepek (rét, legelő) nádasok, vizes élőhelyek nem szüntethetők meg. f) új építmény, létesítmény csak a természeti értékek, tájképi adottságok károsítása, sérelme nélkül helyezhető el. /8/ A Békés Megyei Területrendezési Tervben (BMTT) a település területén kijelölt tájképvédelmi területet a szabályozási terv és a 3. sz melléklet /4/ pontja tartalmazza. /9/ Tájképvédelmi területen a lomblevelű erdők zavartalan tájképi megjelenését kell fenntartani, illetve kialakítani: - hulladéklerakó nem telepíthető, - bányászati tevékenység nem engedélyezhető, - a 4.5m-nél magasabb létesítmények, épületek elhelyezéséhez az engedélyezési tervhez a Körös-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által meghatározott tartalmú tájbaillesztési tanulmányt kell készíteni. Általános építészeti előírások 38. § /1/ /2/ -

Az építési engedélyezés során kizárólag az anyaghasználatában, megjelenésében és színezésében a helyi hagyományokhoz illeszkedő épület építésére adható ki engedély. Az engedélyezés során vizsgálni kell: az épület szerkezetét, a felhasznált anyagokat, héjalás anyagát, nyílászárók anyagát, formáját, homlokzatképzést, tetőidomot, tetőgerinc formáját, irányát, hajlásszögét, faszerkezetek, és kő elemek megjelenését az épületen (veranda, apácarács), - 23 -

/3/ /4/ /5/

/6/

kéményeket. A kertvárosias lakóterület területén nem alkalmazhatóak az alábbi építőanyagok: hullámpala, műanyag hullámlemez, alu trapézlemez. Telekgerendás teljes területén kétszintes tetőterű épület nem létesíthető. A település beépítésre szánt területén az építési telek utcai kerítését áttört szerkezetűként, hézagosan kell kialakítani, úgy hogy a tömör felületek aránya nem haladhatja meg a 70 %-ot, illetve tömör szerkezetű kerítés esetén áttört szerkezetű kapu építendő. A kerítés magassága legfeljebb 1,50 m lehet. Az oldal-és hátsókertben építhető kerítés magassága nem haladhatja meg az 1,80 m-t. Reklám, hirdetőtábla 39. §

/1/

/2/

Telekgerendás teljes területén az összességében 1 m2 meghaladó méretű cégér(ek), reklámhordozó(k) és hirdetőtáblák reklámfelirat és fényreklám csak építési engedély alapján létesíthető. Kivételt képeznek ez alól a kulturális rendezvényt, műsort hirdető plakátok, hirdetmények, melyek az arra állandósított és engedélyezett hirdetőberendezéseken helyezhetők el. A hatósági engedély iránti kérelemhez a jogszabályokban foglaltakon túlmenően csatolni kell: - a környezetet is bemutató helyszíni fotót, - a tervezett reklám illetve hirdetőtábla színes grafikai tervét, - a tervezett reklám illetve hirdetőtábla, cégér elhelyezését bemutató látványtervet. Közterületek, közterek kialakítása 40. §

/1/ /2/

/3/ /4/

Közterületen, illetve közhasználat céljára átadott területen, köztéren (továbbiakban: közterület) elhelyezett építmények és köztárgyak nem akadályozhatják a jármű és gyalogos közlekedést. Közterületen építmény, berendezés, köztárgy csak abban az esetben helyezhető el, ha: - a közterületen kívüli építmények előírásosan megközelíthetők - a gyalogossáv minimum 1,5 méter szélességét nem csökkenti - a felszíni vizek lefolyását, elvezetését nem akadályozza - a közműlétesítmények építését, karbantartását nem akadályozza - a járművezetők kilátását és a közutak forgalmát nem veszélyezteti. Közterületen pavilon, árusító fülke csak építési hatósági engedély alapján helyezhető el. Önálló építmények, köztárgyak (óra, zászlórúd, szobor stb.) csak építési hatósági engedély alapján helyezhető el. Környezetvédelem 41. §

/1/ /2/

/3/

A környezetvédelem vonatkozásában az érvényes környezetvédelmi jogszabályokban előírtakat kell figyelembe venni. Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy: - a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, - megelőzze a környezetszennyezést, - kizárja a környezetkárosítást. A védőterületen (védőövezet, védősáv területén) belül épület, építmény csak az illetékes szakhatóság(ok) hozzájárulásával létesíthető. A beépíthetőség feltételeit az építésügyi hatóság állapítja meg a káros hatás mértéke, a helyi adottságok és az illetékes - 24 -

/4/ /5/ /6/

szakhatóságok véleménye alapján. A káros hatású tevékenység nem közelítheti meg a már kialakult más rendeltetésű övezeteket a védőtávolságnál jobban. Új funkció létesítése esetén, ha az a létesítmény az érvényes jogszabályok szerint hatásvizsgálat köteles, akkor a hatásvizsgálatot el kell végezni, legkésőbb az építési engedély iránti kérelem beadásáig. A felhagyott dögkutat és szeméttelepet a közegészségügyi és környezetvédelmi követelmények betartásával kell rekultiválni. A gazdasági-, különleges-, közlekedési- és közműterület övezeteinek területén: a) új építmény létesítése esetén a környezetvédelmi határértékeknek a telek határán teljesülniük kell; b) meglévő építmény átalakítása vagy használati módjának megváltozása esetén a környezetvédelmi határértékeknek a gazdasági területhez – közterülettel elválasztva vagy anélkül – a csatlakozó lakóterületi építési hely határán kell legalább teljesülniük. Felszíni és felszín alatti vizek védelme 42. §

/1/ /2/ /3/ /4/

/5/ /6/ /7/

A település szennyezés-érzékenységi szempontból fokozottan érzékeny terület, a területen talajszennyezést okozó objektum nem helyezhető el, és a tevékenység nem engedélyezhető. A település nitrátérzékeny területen helyezkedik el. Az állattartásból keletkezett hulladékokat kivételes gondossággal kell kezelni, hogy a környezetre semminemű káros hatással ne legyen. Az esetlegesen keletkező veszélyes hulladékok elszállításáról a tulajdonosnak kell gondoskodnia. A beépítésre szánt területeken új létesítmények kizárólag abban az esetben létesíthetők, ha a keletkező szennyvizek törvényben előírt módon történő kezelése megoldott és biztosított. Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába nem vezethetők, oda kizárólag az I. védettségi kategóriájának megfelelő szennyvizek vezethetők. A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a parti sáv természetközeli ökoszisztémáinak (nádasok, ligetes fás társulások, gyepek) védelmét vízgazdálkodási övezet keretein belül kell biztosítani. Mezőgazdasági rendeltetésű terület szennyvízzel történő öntözése a közigazgatási területen nem engedélyezhető. A területen a szennyvizek szikkasztása a Maros-hordalékkúp ivóvíz készletének védelme érdekében azonnal felszámolandó, elsődleges települési feladat. A levegő védelme 43. §

/1/

/2/ /3/ /4/

A településre az általánosan érvényes levegőtisztaság-védelmi értékek vonatkoznak. A területen csak olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek ezen előírásokat kielégítik. A területre érvényes levegőminőségi és a légszennyező anyagok kibocsátási határértékeit a hatályos országos jogszabályok szerint kell figyelembe venni. Telekgerendás a 10. légszennyezettségi zónába tartozik. Az állattartó telepekről származó esetleges kedvezőtlen bűzhatást a helyi állattartási rendeletnek kell kezelnie. Véderdők telepítésével és védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés valamint a gazdasági területek környezeti károkozásának csökkentéséről. - 25 -

A termőföld védelme 44. § /1/ /2/

/3/ /4/ /5/ /6/

A tervezési terület szántó művelési ágú területeinek jelentős része jó termőhelyi adottságú szántóterület. A termőföldet más célú hasznosítással járó beruházás céljára csak kivételesen lehet felhasználni. Az átlagosnál jobb minőségű termőföld csak különösen indokolt esetben helyhez kötött beruházás céljára - vehető igénybe. Az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell kijelölni. A rombolt és szennyezett felszínű területeket rekultivációs terv alapján kell helyreállítani és elsősorban zöldfelületként újrahasznosítani. Építéskor a terület előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről és újrahasznosításáról gondoskodni kell, melynek ellenőrzése az építési és talajvédelmi hatóság feladata. A település területén feltöltésre környezetkárosító anyag nem használható. Építés előkészítési munkák, tereprendezés során használható, minőség-tanúsítvány nélküli töltőanyag nem építhető be.

Hulladékártalmatlanítás és elhelyezés 45. § /1/ /2/ /3/ /4/ /5/

A hulladék termelője, birtokosa a tevékenysége gyakorlása során keletkező, illetve más módon a birtokába kerülő hulladékot köteles gyűjteni, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodni. A hulladék telephelyen belüli gyűjtése csak a környezet veszélyeztetését kizáró módon történhet. A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról. Állati tetemek elszállítását és megsemmisítését csak az erre a célra szakosodott és engedéllyel rendelkező vállalkozás végezheti. A hulladékot a hasznosítás elősegítése érdekében a hasznosítási, technológiai, gazdasági lehetőségeknek megfelelően elkülönítve érdemes gyűjteni, ezen belül törekedni kell a kommunális hulladék szelektív gyűjtésének megoldására is. A zaj elleni védelem 46. §

/1/

/2/

A településen a zajvédelem az országos előírások szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. Zajt, illetve rezgést előidéző meglévő, vagy új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad engedélyezni és üzemeltetni, hogy a keletkező zaj a területre, illetve rezgés a létesítményre megengedett zaj- és rezgésterhelési határértékeket ne haladja meg. - 26 -

/3/ /4/

A zaj- és rezgésvédelmi övezeti előírások megtartásáról az építési engedély kérelmében a kérelmezőnek nyilatkoznia kell. A kertvárosias lakóterületre vonatkozó zajkibocsátási határértékeket az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni. Zajforrás típusa, helye, időtartama

Megengedett egyenértékű A-hangnyomásszint, Laeq,dB nappal éjjel létesítmény 65 55

Nagy forgalmú közlekedési mentén Közepes forgalmú közlekedési létesítmény mentén Kis forgalmú közlekedési létesítmény mentén Forgalomtól elzárt területen Építési munka időtartama 1 hónap vagy Építési kevesebb munkától Építési munka időtartama 1 hónap felett egy származó zaj évig Építési munka időtartama 1 évnél több Üzemi létesítményekben folytatott tevékenységtől származó zaj Közlekedéstől származó zaj

60

50

55 50 65

45 40 50

60

45

55 50

40 40

Az élővilág védelme 47. § /1/ /2/ /3/

/4/

/5/ /6/ /7/ /8/

Telekgerendás igazgatási területén lévő élővilágot, a természetes flórát és faunát, a természeti területeket gondos emberi tevékenységgel óvni kell. Az élővilág (flóra, fauna) igénybevétele csak olyan módon történhet, amely az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget nem károsítja, illetőleg funkcióit nem veszélyezteti. A védelemre tervezett fák lombkorona vetületétől számított 3 méteres védőtávolságon belül nem helyezhető el épület és a gyökérzónát károsító építmény. A fák csak szakértői vélemény alapján vághatók ki. A kivágást követő egy éven belül a helyi jelentőségű védett természeti érték helyén a természeti emlék azonos fafajjal és fajtával pótlandó. Fák kivágása akkor engedélyezhető, ha azt - a fák egészségi állapota, - balesetveszély elhárítás, - vagy közegészségügyi szempontok szükségessé teszik. Fakivágás esetén a jogszabály szerinti fapótlási kötelezettség a kivágott fa 1,5 m magasságban mért törzsátmérőjének 200%-a. Külterületen, beépítésre nem szánt területen az utak, vízfolyások mellé fasorokat kell telepíteni, illetve a meglévő fasorokat, galéria növényzetet fel kell újítani. A fasorok telepítésénél elsősorban lombos, a tájban honos fafajok telepítendők, de a gyorsan öregedő, könnyen törő, illetve szemetelő vagy allergiakeltő fafajok telepítése kerülendő. A közlekedési és közmű létesítmények telepítésekor, átépítésekor, a gazdaságos területhasználatra és a tájképi, esztétikai követelmények betartására kiemelt figyelmet kell fordítani. - 27 -

/9/

A településkép, a település zöldfelületi rendszerének és növényállományának megóvása érdekében: a) A település területén építési engedélyt csak a jegyző, illetve az átruházott jogkörben eljáró hatóság által engedélyezett részletes fafelmérési és favédelmi terv alapján szabad kiadni. b) A település beépítésre szánt területein és közcélú zöldfelületein (parkok, erdők, fasorok) élő fát kivágni csak fakivágási engedély alapján szabad. Az engedélyt a jegyző, illetve az átruházott jogkörben eljáró hatóság, fakivágási tervszakvélemény elbírálása alapján adhatja ki. Ennek tartozéka szakértő által készített műszaki leírás és számítás, helyszínrajz, a kivágásra kerülő fák értékelése (fafaj, méret, egészségi állapot), a kivágás okának és a pótlás módjának ismertetése. c) Amennyiben a pótlandó fák a fakivágás által érintett ingatlanon nem helyezhetők el, vagy csak részben helyezhetők el hely hiányában vagy egyéb okból, úgy a pótlást az illetékes hatóság által a fakivágási engedélyben meghatározott egyéb módon kell elvégezni. A pótlás költsége a fakivágást kezdeményezőt terheli. d) A fakivágási engedélyre és pótlásra vonatkozó előírások gyümölcsfákra nem vonatkoznak. Nem vonatkozik továbbá az erdőművelésű területeken erdészeti üzemterv alapján végzett üzemi fakivágásokra. Itt az újratelepítést az erdészeti üzemtervben előírtak szerint kell végezni. /10/ Újonnan létesülő és kialakuló közterületi utak mentén kétoldali, vagy minimum egyoldali, átlagosan 10 méter tőtávolságot meg nem haladó fasor telepítendő. A fasor létesítéséhez fánként legalább 4m2-nyi burkolatlan felület vagy legalább 1,5 m széles, az útburkolattal párhuzamos zöldsávot kell kialakítani és fenntartani. /11/ A fasorokat érintő út- és közműépítés csak a fasor-fejlesztési tervvel összhangban végezhető. /12/ Belterületen új közutak, utcák kialakításánál a tervezett fasort a műszaki átadásig el kell telepíteni. Az utcai fasorok telepítéséhez, az utca egyéb műszaki kialakítását figyelembe véve (légvezeték, közvilágítás), a területen őshonosan élő fás növényzet alkalmazható. /13/ A külterületen levő erdő, gyep (rét-legelő) területek, vizes és vizenyős kivett területek művelési ág változása nem engedélyezhető intenzívebb mezőgazdasági művelési ágak és módok irányába. /14/ A belterületbe vonásra tervezett területeken a belterületbe vonásig biztosítani kell a jelenlegi művelési ág fenntartását. /15/ A vízfolyások, csatornák, karbantartását, a vízpart és a meder rendezését a természeti, táji értékek károsítása nélkül, tájba illő módon kell elvégezni. /16/ A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek (esztétikai, természeti értékek), a tájra jellemző természeti rendszerek és egyedi tájértékek megóvását. Ennek megfelelően a település területén a táj jellegét, esztétikai, természeti értékeit veszélyeztető, károsító tevékenység folytatására alkalmas építményt elhelyezni tilos. V. FEJEZET KÖZMŰ TERÜLETEK, KÖZMŰELLÁTÁS Általános előírások 48. § /1/

A meglévő és a tervezett, építendő közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamos energia ellátás, földgázellátás), valamint a vezetékes hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti - 28 -

biztonsági övezetei számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben (ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja) a közművek és biztonsági övezetük helyigényét a Földhivatalnál szolgalmi jog bejegyzésével kell fenntartani. Közművek számára új szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz. A már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemű építési tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkező érintett hozzájárulásával engedélyezhető. /2/ A szabályozás terven Kmű- kezdetű övezeti jellel jelölt terület közműlétesítmény számára biztosított, illetve fenntartott terület, a közműlétesítmény további fajta jelölése a tervlapon szerepel. /3/ A közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozólag az OTÉK előírásai, a megfelelő ágazati szabványok és előírások mellett a jelen HÉSZ-ben rögzített szabályokat is figyelembe kell venni. Az ágazati előírásokban rögzített védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhető. /4/ A közmű létesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre, illetve a környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag) figyelemmel kell lenni. /5/ A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni. /6/ Új út építésénél a tervezett közművek egyidejű megépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről, belterületen a közvilágítás megépítéséről, út rekonstrukciónál a meglévő közművek szükséges egyidejű felújításáról is gondoskodni kell. /7/ A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé vált közművet el kell bontani, az indokoltan földben maradó vezeték tömedékelését szakszerűen meg kell oldani. /8/ A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. A beépítésre szánt területeken a területet kiszolgáló közművezetékek nyomvonalát és helyét úgy kell elrendezni, hogy az utcákban egyoldali, kedvező esetben kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg. /9/ A területen tereprendezési és feltárási munkát csak szakhatóságok és az érintett közmű üzemeltetők hozzájárulásával, szükség esetén felügyeletével szabad végezni. /10/ A településen építés, vagy használati mód megváltoztatásának engedélyezése akkor lehetséges, ha: a) a központi belterületen, a beépített, illetve beépítésre szánt területeken, valamint a belterület beépítésre nem szánt részein is a részleges közműellátás rendelkezésre áll, biztosított a villamos energia és a vezetékes ivóvíz ellátás, valamint a jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek; b) a külterület beépítésre nem szánt részén az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a villamos energia ellátás biztosított, valamint a jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek. Vízellátás - tűzvédelem 49. § /1/ /2/

A közigazgatási területen lévő vízmű kút hidrogeológiai védőidomát figyelembe kell venni és annak előírások szerinti védelmét biztosítani kell. Védőidomon belül csak az előírások szerinti területhasznosítás engedélyezhető. A mértékadó külső tűzivíz szükségletet a hálózaton biztosítani kell. - 29 -

/3/ /4/ /5/ /6/ /7/ /8/ /9/

Új utak tervezése esetén a vízvételi helyek mellett úgy kell felállítási helyet biztosítani, hogy a tűzoltó gépjárművek mellett legalább egy forgalmi sáv szabadon maradjon. A szükséges oltóvizet az egyes létesítmények használatbavételével egyidejűleg kell biztosítani. Az ivóvízhálózaton föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni. A tűzcsapokat a védeni kívánt létesítménytől max. 100 m – közúton mért – megközelítési távolságra kell elhelyezni. A tűzcsapokat egymástól 5,0 m-nél közelebb nem szabad telepíteni. A közterületi hálózatot a kétoldali betáplálás biztosítása érdekében – lehetőség szerint – körvezetékként kell kiépíteni. Mindenféle házi-kút létesítése engedélyköteles. (Amennyiben a tervezett kút házi vízszükséglet kielégítése céljából készül és a tervezett vízhasználat nem haladja meg az 500 m3/év mennyiséget, valamint a talajvíz réteget, illetve az első vízadó réteget csapolja meg, akkor az Önkormányzat jegyzője engedélyezi a kút létesítését. Minden egyéb esetben a VIZIG az engedélyező hatóság.) Szennyvízelvezetés 50. §

/1/

A vízbázis, a talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizekkel a környezetet nem szabad szennyezni, ezért: a) A szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg sem engedélyezhető. b) Nyílt árokra, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni. c) A majd csatornázásra kerülő utcákban, a csatorna kiépítését követő egy éven belül kötelezni kell az érintett telkeket a közcsatornára való rákötésre. d) Beépítésre szánt területen új beépítésre csak akkor adható engedély, ha a telkeken létesítendő építményekből a szennyvíz veszélymentesen, a környezet károsítása nélkül kivezethető. A közcsatorna hálózat kivitelezését megelőzően szigorúan vízzáró gyűjtőmedencékbe kell a szennyvizeket összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt lerakóhelyre szállíttatni. e) A beépítésre nem szánt területen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha : - a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a 5 m3-t és a közcsatorna hálózat még nem került kiépítésre, a település közcsatornázásának kiépítését követően pedig nem közelíti meg a területet 100 m távolságon belül, akkor a közcsatorna hálózat kiépítéséig, a szennyvizeket ellenőrzötten, zárt szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt lerakóhelyre szállítani. Ha a közcsatorna hálózat a területet 100 m távolságon belül megközelíti, akkor az érintett ingatlanokat egy éven belül kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre. - a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a 5 m3-t, a majd kiépítendő közcsatorna hálózathoz csatlakozni 200 m távolságon belül nem lehet, megfelelő befogadó rendelkezésre áll továbbá egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok (ÁNTSZ és a VIZIG) hozzájárulnak, akkor a keletkező szennyvizek tisztítására engedélyezhető helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása. A kisberendezés védőterület igénye nem nyúlhat túl a tárgyi telken. A tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság (VIZIG) meghatároz. Amennyiben a keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a napi 5 m3-t, de bármelyik - 30 -

/2/

illetékes szakhatóság nem ad hozzájárulást, akkor helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítése nem engedélyezhető, ki kell várni a közcsatorna csatlakozás lehetőségét, különben addig új építési engedély nem adható. Bármely övezetben kibocsátott szennyvíz szennyezettségének meg kell felelnie a kommunális szennyvíz szennyezettség mértékének, a későbbi közcsatornára való rákötési előírásoknak. A technológiai szennyezettségű vizeket telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel, a szennyezettség megengedett mértékéig elő kell tisztítani. (Állattartással összefüggően keletkező szennyvíz kezelése-elhelyezése egyedi megoldást igényel, amelyhez a szakhatóságok (ÁNTSZ, VIZIG, KÖFE) engedélyének a beszerzése is szükséges.)

/3/

A település szennyvizének tisztítását vagy: - a Békéscsabai regionális szennyvíztisztító telepen, vagy - a település közigazgatási területén az SZT 1 jelű szabályozási tervlapon jelölt helyen létesítendő saját tisztító telepen kell megoldani.

/4/

Amennyiben a település szennyvizének tisztítására a regionális szennyvíztisztító telepen kerül sor, akkor az SZT 1 jelű szabályozási tervlapon jelölt helyen a jelen rendelet általános mezőgazdasági területekre vonatkozó előírásai vonatkoznak. Csapadékvíz elvezetés 51. §

/1/ /2/

/3/ /4/

/5/

/6/

Csapadékvíz a későbbiekben építendő szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető. A csapadékvíz elvezetésére: a) a már beépített területeken a meglevő nyílt árkos felszíni vízelvezetés az útburkolat kiépítéséig, illetve a már burkolt utak soron következő rekonstrukciójáig fenntartható. Ezeken a területeken a szilárd burkolat kiépítésével, vagy rekonstrukciójával egyidejűleg kell a felszíni vízelvezetést hidraulikailag méretezett elvezetési rendszerrel kiépíteni. (Vízelvezetési tanulmányterv készítendő a vízelvezetési mód meghatározására), b) az új beépítésre szánt területeken a komfortosabb környezetet eredményező zárt csapadékvíz elvezető rendszert kell kiépíteni; c) a beépítésre nem szánt területeken legalább a nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszert kell kiépíteni és annak zavarmentes üzemét folyamatos karbantartással kell biztosítani. A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező. A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell minden 0,5 ha-t meghaladó telekterületű beruházás, telekosztás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig. A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni. Ezekről a parkoló felületekről és a szénhidrogén szennyezésnek kitett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatornahálózatba. Szilárd burkolat nélkül, vagy gyephézagos burkolattal parkoló létesítése tilos. A telekhatárra épített épületek ereszcsatornáit csak terepszint alatt szabad az utcai vízelvezető hálózatba vezetni. Utcai vízelvezetés kiépítésének hiányában vissza kell vezetni az ereszcsatornával összegyűjtött vizet telken belülre. A terepszint feletti, közterületre nyúló ereszcsatornákat le kell bontani. - 31 -

/7/

A településen előforduló, fel nem tárt okból eredő épületkárosodásra tekintettel, a terepszint alatti építkezésnél a talaj és rétegvizek továbbvezetését meg kell oldani, a víz áramlási útját elzárni tilos. Magas talajvíz állásos területen építeni csak talajmechanikai szakvélemény alapján lehet, az abban előírtak szigorú betartásával. /8/ Vízfolyásba közvetlenül vizet bevezetni csak a hatóságok által előírt megfelelő kezelés után és vízjogi létesítési engedéllyel - az abban előírtak betartásával - lehet. /9/ A vízfolyások partéleitől 6-6 m, az önkormányzati kezelésben lévő árkok partéleitől 3-3 m, a már beépített helyeken az árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1 m-es sávot a karbantartás számára szabadon kell hagyni. /10/ Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, stb.) egyéb célra hasznosítani, a medret érintő bármilyen korrekciót csinálni, új vízfelületet létesíteni csak vízjogi létesítési engedély alapján, az illetékes szakhatóság (VIZIG) engedélyével szabad. Gázvezeték hálózatok 52. § /1/

Földgázszállító vezetékhálózatok, gázfogadó állomások, körzeti és ipari gáznyomásszabályozó berendezések biztonsági övezeteit az IpM 6/1982. (V.6.) számú törvényerejű rendelet, továbbá a MSz 7084. és a MSz 7487. számú szabványok a nyomásfokozatoktól függően a csővezeték tengelyvonalától mindkét irányban terjedően az alábbiak szerint rögzítik: nagyközépnyomású hálózatoknál 5,0 – 5,0 m középnyomású hálózatoknál 4,0 – 4,0 m gáznyomás-szabályozó berendezésnél 10,0x10,0 m-es terület A biztonsági övezeten belül a fent hivatkozott IpM 6/1982. (V.6.) számú törvényerejű rendeletben rögzített szigorú tilalmak és korlátozások érvényesek, melyek betartása minden esetben kötelező.

/2/

Földgázhálózatok részére a közutak burkolata alatt a MSz 7487. számú szabványban rögzített, az útpálya tájolása szerinti „hideg” oldali közműsávot az egyéb közművezetékektől 0,5-1,0 méteres védőtávolsággal biztosítani kell.

/3/

Előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték csak földben építhető.

/4/

Házi gáznyomásszabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető.

/5/

Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.

Vízvezeték Csatorna Középfesz. kábel

1,5 0,7

1,5 1,0 - 32 -

0,7 1,0 -

0,7 1,0 0,5

Gázelosztó vezeték

Távközlő vezeték (védőszerkezetben)

Középfeszültségű kábel

Vezeték megnevezése

Csatorna

Vízvezeték

A vezetékek közötti legkisebb vízszintes távolság (MSz 7487/2 szerint) méretek m-ben

0,7 1,0 0,5

Távközlő vezeték (védőszerkezetben) Gázelosztó vezeték

0,7

1,0

0,5

-

0,5

0,7

1,0

0,5

0,5

-

Villamosenergia-hálózatok 53. § /1/

A villamos energia szállítására és átalakítására szolgáló föld feletti távvezetékek, villamos szabadvezetékek, erőművek, alállomások és villamosművek a vonatkozó, mindenkori hatályos Villamosenergia Szolgáltatási törvény, a 34/1995.(IV.5.) Korm. rendeletben és a vonatkozó szakági Miniszteri rendeletekben, illetve a vonatkozó törvényerejű rendeletekben, továbbá a MSz.151; MSz.172; MSz.7487 számú magyar szabványokban rögzített biztonsági övezettel rendelkeznek.

/2/

Föld feletti 20 kV-os villamos távvezeték hálózat esetében a védőtávolság a vezeték nyomvonala mentén mindkét oldalon a nyugalomban lévő legszélső vezetőktől mért külterületeken 5,0 – 5,0 m-es belterületen, kettős felfüggesztés esetében 2,5 - 2,5 m-es függőleges síkokig terjed. A tengelyvonaltól mért biztonsági övezet: külterületeken (1-1 m-es kartávolság + 5-5 m-es védőtávolság) 6,0 – 6,0 m belterületeken (1-1 m-es kartávolság + 2,5-2,5 m-es védőtávolság) 3,5 – 3,5 m.

/3/

Föld feletti 0,4 kV-os villamos szabadvezeték hálózat esetében a vezeték nyomvonala mentén mindkét oldalon a nyugalomban lévő legszélső vezetőktől mért1,0 – 1,0 m-es függőleges síkokig terjed. A tengelyvonaltól mért biztonsági övezet: (1-1 m-es kartávolság + 1-1 m-es védőtávolság) 2,0 – 2,0 m.

/4/

Föld feletti 0,4 kV-os légkábel hálózatok esetében a nyomvonal két oldalán szükséges biztonsági sáv a tengelyvonaltól mérve 1,0 – 1,0 m-es függőleges síkokig terjed.

/5/

A föld alatti villamos 20 kV-os, 0,4 kV-os, jelző-, mérő-, működtető-, optikai kábel vagy alépítmény biztonsági övezete a nyomvonal két oldalán, arra merőlegesen 1,0 méteres távolságú függőleges síkokig terjed.

/6/

A 20/0,4 kV-os transzformátorállomások telepítésénél ki kell építeni a közvetlen közterületi kapcsolatot, a teherautóval történő megközelítést, önálló épület esetében a körüljárhatóságot, és itt 5 méteres védőtávolságot kell figyelembe venni. A középfeszültségű hálózatok és berendezések további tervezési és kivitelezési munkái során be kell tartani a vonatkozó mindenkori hatályos Villamosenergia Szolgáltatási Törvény, a 34/1995. (IV.5.) Korm. rendeletben és a vonatkozó szakági Miniszteri rendeletekben, illetve a vonatkozó törvényerejű rendeletekben rögzített előírásokat.

/7/

A belterületen, a beépítésre szánt területeken új közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási villamos energia ellátási hálózatokat célszerűbb föld alatti elhelyezéssel építeni. Ha a föld alatti elhelyezés nem valósítható meg, akkor egy oldali közös oszlopsoron kell ezeket a villamos energia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési - 33 -

hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek. /8/

A villamos energia ellátás hálózatainak föld feletti vezetése külterületen, beépítésre nem szánt területen fennmaradhat, de ott is területgazdálkodási okokból a villamos energia elosztási, a közvilágítási szabadvezetékeket és a hírközlési hálózatokat közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek. Távközlési hálózatok 54. §

/1/

Föld feletti távközlési légkábel hálózatok esetében a nyomvonal két oldalán szükséges biztonsági sáv a tengelyvonaltól mérve 1,0 méteres távolságú függőleges síkokig terjed.

/2/

Föld alatti távközlési hálózatok, kábelek és alépítmények az MSz 7487. szabvány előírásai szerint rögzített biztonsági övezete a nyomvonal mindkét oldalán, arra merőlegesen 1,0 méteres távolságú függőleges síkokig terjed.

/3/

A vonatkozó jogszabályi háttér: mindenkori hatályos Távközlési Törvény a 29/1999. (X.6.) KHVM rendelet, a 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet (a 12/2003. (III. 24.) BM rendelettel módosított változata); a 32/2000. (XI. 16.) EüM rendelet, valamint az OTÉK idevonatkozó rendelkezései.

/4/

A belterületen, a beépítésre szánt területeken vezetékes hírközlési hálózatokat célszerűbb föld alatti elhelyezéssel építeni. Ha a föld alatti elhelyezés nem valósítható meg, akkor egyoldali közös oszlopsoron kell ezeket a villamos energia ellátási és hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.

/5/

A hírközlési hálózatainak föld feletti vezetése külterületen, beépítésre nem szánt területen fennmaradhat, de ott is területgazdálkodási okokból a villamos energia elosztási, a közvilágítási és a hírközlési szabadvezetékeket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

/6/

Hálózatbővítést a meglévő távközlési alépítmények felhasználásával, és/vagy új csőhálózat/oszlopsor kiépítésével kell megoldani.

/7/

A tervezett alépítményi csőszámnak és megszakító létesítményeknek a tervezési terület 100%-os ellátását kell szolgálnia.

/8/

A tervezett hálózatot a járdák alatt, vagy zöldsávban kell elhelyezni. Ide kell telepíteni az alközpontokat összekötő törzs- és átkérő kábelhálózatokat is.

/9/

Nyilvános távbeszélő állomást elsősorban a nagyobb tömegeket vonzó épületek közterületi frontján kell elhelyezni.

/10/ Légvezetékes távközlési hálózat a bel- és a külterületen egyaránt építhető. /11/ A 0,4 kV-os villamos hálózattal közös tartószerkezeten való elhelyezést a Délmagyarországi Áramszolgáltatóval, illetve a helyi Önkormányzattal előzetesen egyeztetni kell. /12/ Mobil távközlésre szolgáló új bázisállomás vagy adótorony közterületi elhelyezését a település területén nem tervezi az önkormányzat. - 34 -

VI. FEJEZET A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK A településrendezési feladatok megvalósítását szolgáló sajátos jogintézmények 55. § /1/

A település területének rendezése során a következő sajátos jogintézmények alkalmazandók: a.) elővásárlási jog, b.) változtatási tilalom.

/2/

Elővásárlási jog illeti Telekgerendás Község Önkormányzatát a Szabályozási Terven jelölt, alább felsorolt telkek esetében: a.) a 847 – 855 hrsz-ú ingatlanokra a községi temető bővítése céljából; b.) a 873 – 878 hrsz-ú ingatlanokra a községi temető bővítése céljából. /3/ Változtatási tilalom terheli a a telekalakítási terv elkészültéig - 0171/21-27 hrsz, és - a 0103/25-43 hrsz területet. /4/ A változtatási tilalom elrendelését az építési hatóság – az Építési törvény 20. § (3) bekezdés alapján - e rendelet kihirdetését követő 60 napon belül köteles határozattal az érintettekkel közölni. /5/ A változtatási tilalom megszüntetéséről – 60 napon belül – az építési hatóság köteles határozatot hozni és az érintetteket értesíteni, amennyiben az egyes területrészekre a telekalakítási terv elkészül és jóváhagyásra kerül. Záró rendelkezések 56. § /1/ /2/

A rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a Telekgerendás Község helyi építési szabályozásáról szóló 8/1998. (X. 8.) rendelet. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik a helyben szokásos módon.

Telekgerendás, 2006. március 30.

Medvegy Mihályné s.k. polgármester

dr. Pacsika György s.k. jegyző

A rendelet kihirdetésre került a község hirdetőtábláján 2006. március 31-én. dr. Pacsika György s.k. jegyző

- 35 -

1. sz. melléklet Fogalom meghatározások E rendelet alkalmazásában: a) Rendezett telek: rendezettnek tekinthető egy telek, ha a Szabályozási Tervekben előírt telekalakítási eljárást (közterület céljára való területlejegyzés stb.) maradéktalanul elvégezték, s azt végrehajtották (kerítésáthelyezés, épületbontás, stb.). b) Telekalakítási terv: A 85/2000. (XI.8) FVM rendelet alapján készítendő terv, legalább tömb nagyságú területre. A telekalakítás csak meglévő, vagy szabályozási terv szerint tervezett szabályozási vonal (meglévő, tervezett) figyelembe vételével készülhet. Ha a telekalakítási terv készítése során közterülethatár módosítása is szükségessé válik, úgy szabályozási tervet kell készíteni. c) Telektömb: A telkek olyan csoportja, amelyet minden oldalról közterület vagy részben más beépítésre nem szánt terület határolt. ( Építési tv. 2.§ 25. pont.) A tömb határait jelentheti tehát a közterületi határ (meglévő szabályozási vonal), a belterülethatár, az igazgatási határ, valamint beépítésre nem szánt terület határa is. d) Beépítettség: a bruttó földszinti alapterület és a telekterület hányadosa. e) Nyúlványos (nyeles telek): olyan telek, mely telekmegosztás során jön létre, úgy hogy a megosztást követően kialakul egy, a közterülettel továbbra is homlokvonalával kapcsolódó telek (visszamaradó telek) és egy „hátsó” telek (nyeles telek), mely a közterülethez mindössze egy, min. 3 m széles teleknyúlvánnyal kapcsolódik. f) Főépület: fő rendeltetés szerinti funkciójú épület. g) Melléképület: fő rendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú épület. h) Kialakult telek: a település területén azon tömbbe tartozó telek, ahol a tömb felosztása – a rendezési terv jóváhagyásának időpontjában - már megtörtént, a tömbben található telkek tovább nem oszthatók. Telekhatár korrekció a K jel mellett zárójelben jelölt mértékig lehetséges. Amennyiben a K jel mellett zárójelben szám nem található, úgy telekalakítás a telekegyesítésen kívül nem végezhető. i) Tanya: a település külterületén lévő mezőgazdasági termelés (növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terméktárolás) céljára létesített lakó- és gazdasági épület, épületcsoport és az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó föld együttese.

- 36 -

2. sz. melléklet Művi értékvédelem - Helyi védelem 1) Telekgerendás helyi védettség alatt álló építményei: Ssz. Településrész Telekgerendás 1.

Cím Dózsa Gy. U. 23.

- 37 -

Hrsz 23/3

Funkció Templom

3. sz. melléklet Régészeti területek A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartása szerint a településen 185 régészeti lelőhely található, helye a település fejlődése szempontjából történő szabályozása a Településrendezési tervvel párhuzamosan készülő örökségvédelmi hatástanulmányban tisztázandó. A tervezési területen jelenleg ismert régészeti lelőhelyek listája a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal állásfoglalása szerint: 1.

Telekgerendás 1. lelőhely, Kolarovszki-tanya. (hrsz.: 0117/10) Térkép száma: 709-223. Koordináták: 642+750, 403+950. Lelőhely megnevezése: 3. századi szarmata kori töredékek.

2.

Telekgerendás 2. lelőhely, Sűrűsor-dűlő, Botyánszki-tanya. (hrsz.: 0113/14, 0113/86, 0114, 0117/12-13) Térkép száma: 709-223. Koordináták: 643+970, 404+670. Lelőhely megnevezése: egy objektumra utaló, szarmata kori leletek.

3. Telekgerendás 3. lelőhely, Orosházi út. (hrsz.: 0117/12) Térkép száma: 709-223. Koordináták: 643+900, 404+040. Lelőhely megnevezése: hun kori szarmata leletek. 4.

Telekgerendás 4. lelőhely, Sűrűsor-dűlő, Erdősarok. (hrsz.: 113/14-15) Térkép száma: 709-223. Koordináták: 644+150, 404+910. Lelőhely megnevezése: őskori és késő szarmata leletek.

5.

Telekgerendás 5. lelőhely, Szlujka-dűlő, Dorkovics-tanya. (hrsz.: 039/26-27, 041/1112, 041/18) Térkép száma: 609-443. Koordináták: 642+470, 412+000. Lelőhely megnevezése: Árpád-kori leletek, melyek legfeljebb egy-két objektumcsoportra utalhatnak.

6.

Telekgerendás 6. lelőhely, Lukovszki-dűlő I. (hrsz.: 029/55-58) Térkép száma: 609443. Koordináták: 642+410, 411+580. Lelőhely megnevezése: bronzkori, hun kori szarmata és Árpád-kori leletek.

7.

Telekgerendás 7. lelőhely, Lukovszki-dűlő II. (hrsz.: 029/57-58, 045/27-28) Térkép száma: 609-443. Koordináták: 642+640, 411+620. Lelőhely megnevezése: késő avar kori és Árpád-kori edénytöredékek.

8.

Telekgerendás 8. lelőhely, Kocziszki-iskola. (hrsz.: 045/13-24, 045/28-37, 049, 050/2, 050/10, 050/20, 050/29-32, 050/78) Térkép száma: 609-443. Koordináták: 643+080, 411+250. Lelőhely megnevezése: középkori templom és a körülötte levő temető, a középkori Kétsoprony falu helyével azonosítható.

- 38 -

9.

Telekgerendás 9. lelőhely, Kocziszki-major. (hrsz.: 022/30-32, 029/34, 049, 050/7-8, 050/18, 050/22, 050/29) Térkép száma: 609-443. Koordináták: 642+840, 410+950. Lelőhely megnevezése: a középkori Kétsoprony falu helyével azonosítható.

10. Telekgerendás 10. lelőhely, Marék-tanya. (hrsz.: 022/7-11, 022/22-26, 022/33, 022/5859) Térkép száma: 709-221. Koordináták: 642+910, 410+310. Lelőhely megnevezése: hun kori szarmata leletek. 11. Telekgerendás 11. lelőhely, Bóka-dűlő I. (hrsz.: 049, 050/1-3, 050/10, 050/20) Térkép száma: 609-443. Koordináták: 643+560, 410+940. Lelőhely megnevezése: a középkori Kétsoprony falu helyével azonosítható. 12. Telekgerendás 12. lelőhely, Bóka-dűlő II. (hrsz.: 050/10-16) Térkép száma: 609-443. Koordináták: 643+730, 410+600. Lelőhely megnevezése: hun kori szarmata edénytöredékek. 13. Telekgerendás 13. lelőhely, Aradi út I. (hrsz.: 0119/14) Térkép száma: 709-223, 709221. Koordináták: 641+900, 405+710. Lelőhely megnevezése: a középkori Gerendás falu helyével azonosítható. 14. Telekgerendás 14. lelőhely, Faragó-dűlő I. (hrsz.: 0115, 0116, 0117/25-32, 0117/40, 0119/14) Térkép száma: 709-223. Koordináták: 641+850, 405+190. Lelőhely megnevezése: a középkori Gerendás falu helyével azonosítható. 15. Telekgerendás 15. lelőhely, Aradi út II. (hrsz.: 0119/14) Térkép száma: 709-223. Koordináták: 641+670, 405+810. Lelőhely megnevezése: a középkori Gerendás falu helyével azonosítható. 16. Telekgerendás 16. lelőhely, Hankó-dűlő. (hrsz.: 0117/28-32) Térkép száma: 709-223. Koordináták: 642+220, 405+090. Lelőhely megnevezése: a középkori Gerendás falu helyével azonosítható. 17. Telekgerendás 17. lelőhely, Faragó-dűlő II. (hrsz.: 0117/32, 0117/40-41) Térkép száma: 709-223. Koordináták: 642+580, 405+640. Lelőhely megnevezése: a középkori Gerendás falu helyével azonosítható. 18. Telekgerendás 18. lelőhely, Faragó-dűlő III. (hrsz.: 0117/37-39) Térkép száma: 709223. Koordináták: 643+270, 405+680. Lelőhely megnevezése: szarmata kori és avar kori töredékek. 19. Telekgerendás 19. lelőhely, Faragó-dűlő IV. (hrsz.: 0117/39) Térkép száma: 709-223, 709-221. Koordináták: 643+450, 405+830. Lelőhely megnevezése: szarmata kori és avar kori töredékek. 20. Telekgerendás 20. lelőhely, Sűrűsori-dűlő I. (hrsz.: 0111, 0113/48) Térkép száma: 709222. Koordináták: 646+850, 407+060. Lelőhely megnevezése: kurgán 21. Telekgerendás 21. lelőhely, Sűrűsori-dűlő II. (hrsz.: 0113/48) Térkép száma: 709-222 . Koordináták: 646+800, 406+850. Lelőhely megnevezése: kurgán - 39 -

22. Telekgerendás 22. lelőhely, Sűrűsori-dűlő III. (hrsz.: 0113/48) Térkép száma: 709-222. Koordináták: 646+860, 406+700. Lelőhely megnevezése: kurgán 23. Telekgerendás 23. lelőhely, Halmi-dűlő I. (hrsz.: 092/64, 0104, 0113/2 0113/43-54) Térkép száma: 709-222, 709-224. Koordináták: 646+660, 406+070. Lelőhely megnevezése: szkíta kori, hun kori szarmata és Árpád-kori leletek 24. Telekgerendás 24. lelőhely, Halmi-dűlő II. (hrsz.: 0113/54-63) Térkép száma: 709-224. Koordináták: 646+570, 405+360. Lelőhely megnevezése: az anyag nagy része szarmata kori, kisebb része Árpád-kori. 25. Telekgerendás 25. lelőhely, Halmi-dűlő III. (hrsz.: 0113/50-54) Térkép száma: 709224. Koordináták: 647+140, 405+590. Lelőhely megnevezése: a 4. század második felére datálható szarmata kori cserepek. 26. Telekgerendás 26. lelőhely, Szluka-dűlő, Novák-tanya. (hrsz.: 043/7-8, 043/10-18, 043/20-22, 043/48-49, 044/2-6, 044/21-36) Térkép száma: 609-444. Koordináták: 644+810, 413+420. Lelőhely megnevezése: szarmata és Árpád-kori leletek. 27. Telekgerendás 27. lelőhely, Greksza-tanya. (hrsz.: 092/56-61) Térkép száma: 709-224. Koordináták: 647+710, 405+800. Lelőhely megnevezése: szarmata és Árpád-kori leletek. 28. Telekgerendás 28. lelőhely, Felegyi-tanya. (hrsz.: 092/5, 092/51-56) Térkép száma: 709-222, 709-224. Koordináták: 648+050, 406+050. Lelőhely megnevezése: avar és Árpád-kori leletek. 29. Telekgerendás 29. lelőhely, Új istálló-dűlő I. (hrsz.: 092/52-53, 096/2, 096/308) Térkép száma: 709-222. Koordináták: 647+850, 406+500. Lelőhely megnevezése: avar kori leletek. 30. Telekgerendás 30. lelőhely, Új istálló-dűlő II. (hrsz.: 092/53-54) Térkép száma: 709222. Koordináták: 647+550, 406+280. Lelőhely megnevezése: bronzkori, kelta kori, szarmata kori és avar kori leletek. 31. Telekgerendás 31. lelőhely, Új istálló-dűlő III. (hrsz.: 092/64) Térkép száma: 709-222. Koordináták: 647+250, 406+430. Lelőhely megnevezése: szkíta kori leletek. 32. Telekgerendás 32. lelőhely, Andó-tanya. (hrsz.: 092/63-64) Térkép száma: 709-222, 709-224. Koordináták: 647+350, 405+920. Lelőhely megnevezése: szkíta kori, kelta kori, szarmata kori és avar kori leletek. 33. Telekgerendás 33. lelőhely, Sűrűsori-dűlő, Baromfikeltető. (hrsz.: 092/30) Térkép száma: 709-222. Koordináták: 648+390, 407+320. Lelőhely megnevezése: avar kori leletek. 34. Telekgerendás 34. lelőhely, Benyovszki-tanya. (hrsz.: 092/46-47) Térkép száma: 709222. Koordináták: 648+380, 406+530. - 40 -

Lelőhely megnevezése: szarmata és Árpád-kori leletek. 35. Telekgerendás 35. lelőhely, Új istáló-dűlő IV. (hrsz.: 092/47-49) Térkép száma: 709222. Koordináták: 648+400, 406+350. Lelőhely megnevezése: szarmata és avar kori leletek. 36. Telekgerendás 36. lelőhely, Új istáló-dűlő V. (hrsz.: 092/48-50) Térkép száma: 709222. Koordináták: 648+500, 406+100. Lelőhely megnevezése: szarmata és Árpád-kori leletek. 37. Telekgerendás 37. lelőhely, Kaczkó-dűlő I. (hrsz.: 088/1) Térkép száma: 709-222. Koordináták: 648+450, 408+020. Lelőhely megnevezése: bronzkori, szarmata és Árpád-kori leletek. 38. Telekgerendás 38. lelőhely, Kaczkó-dűlő II. (hrsz.: 088/1) Térkép száma: 709-222. Koordináták: 648+520, 408+240. Lelőhely megnevezése: szarmata és Árpád-kori leletek. 39. Telekgerendás 39. lelőhely, Kaczkó-dűlő III. (hrsz.: 088/1) Térkép száma: 709-222. Koordináták: 648+380, 408+520. Lelőhely megnevezése: Árpád-kori leletek. 40. Telekgerendás 40. lelőhely, Kaczkó-dűlő IV. (hrsz.: 088/1) Térkép száma: 709-222. Koordináták: 648+250, 408+480. Lelőhely megnevezése: szarmata és Árpád-kori leletek. 41. Telekgerendás 41. lelőhely, Kaczkó-dűlő V. (hrsz.: 088/1) Térkép száma: 709-222. Koordináták: 648+350, 408+250. Lelőhely megnevezése: bronzkori, avar kori és Árpád-kori leletek. 42. Telekgerendás 42. lelőhely, Kaczkó-dűlő VI. (hrsz.: 088/1, 088/7) Térkép száma: 709222. Koordináták: 648+220, 407+810. Lelőhely megnevezése: avar leletek. 43. Telekgerendás 43. lelőhely, Aradi-major (hrsz.: 0132/23-24) Térkép száma: 709-221. Koordináták: 644+200, 409+090. Lelőhely megnevezése: hun kori szarmata telep. 44. Telekgerendás 44. lelőhely, 17-es tábla. (hrsz.: 012/7-9, 012/31-32, 012/47-48) Térkép száma: 709-221. Koordináták: 642+710, 409+410. Lelőhely megnevezése: hun kori szarmata leletek. 45. Telekgerendás 45. lelőhely, 17-es dűlő. (hrsz.: 012/5, 012/10-11, 012/18-21, 012/35-43, 012/47) Térkép száma: 709-221. Koordináták: 643+040, 409+650. Lelőhely megnevezése: szkíta kori, szarmata kori és késő középkori leletek. 46. Telekgerendás 46. lelőhely, Repa-tanya. (hrsz.: 012/21, 012/42-46) Térkép száma: 709-221. Koordináták: 643+140, 409+950. Lelőhely megnevezése: szkíta kori leletek. 47. Telekgerendás 47. lelőhely, Gera-tanya. (hrsz.: 053/2, 053/30) Térkép száma: 709-221. Koordináták: 643+610, 409+860. - 41 -

Lelőhely megnevezése: szarmata kori leletek. 48. Telekgerendás 48. lelőhely, 18. tábla. (hrsz.: 053/27-30) Térkép száma: 709-221. Koordináták: 643+720, 410+000. Lelőhely megnevezése: szarmata kori leletek. 49. Telekgerendás 49. lelőhely, Kindli-tanya. (hrsz.: 053/23-28) Térkép száma: 709-221. Koordináták: 6433940, 410+280. Lelőhely megnevezése: szarmata kori leletek. 50. Telekgerendás 50. lelőhely, Jónás-tanya. (hrsz.: 053618-21) Térkép száma: 709-221. Koordináták: 644+200, 410+180. Lelőhely megnevezése: őskori, szarmata kori leletek. 51. Telekgerendás 51. lelőhely, Szaszák-tanya. (hrsz.: 055613-16) Térkép száma: 709-222. Koordináták: 645+040, 410+120. Lelőhely megnevezése: késő szarmata kori leletek. 52. Telekgerendás 52. lelőhely, Kaczkó-határ. (hrsz.: 088/1) Térkép száma: 709-222. Koordináták: 649+020, 409+130. Lelőhely megnevezése: késő szarmata- és avar kori kori leletek. 53. Telekgerendás 53. lelőhely, Felsőnyomás, Molnár-dűlő I. (hrsz.: 059/70-71, 059/79) Térkép száma: 609-444. Koordináták: 648+330, 411+510. Lelőhely megnevezése: Árpád-kori leletek. 54. Telekgerendás 54. lelőhely, Felsőnyomás, Molnár-dűlő II. (hrsz.: 059/71) Térkép száma: 609-444. Koordináták: 647+870, 412+170. Lelőhely megnevezése: bronzkori és szarmata kori leletek. 55. Telekgerendás 55. lelőhely, Felsőnyomás, Molnár-dűlő III. (hrsz.: 059/71-73, 059/7576) Térkép száma: 609-444. Koordináták: 648+030, 412+530. Lelőhely megnevezése: szarmata és Árpád-kori leletek. 56. Telekgerendás 56. lelőhely, Felsőnyomás, Molnár-dűlő IIII. (hrsz.: 059/4, 059/8, 059/71, 059/77-79) Térkép száma: 609-444. Koordináták: 648+500, 411+840. Lelőhely megnevezése: avar és Árpád-kori leletek. 57. Telekgerendás 57. lelőhely, Felsőnyomás, Molnár-dűlő V. (hrsz.: 059/68-70) Térkép száma: 609-444. Koordináták: 648+300, 411+130. Lelőhely megnevezése: avar és Árpád-kori leletek. 58. Telekgerendás 58. lelőhely, Felsőnyomás, Molnár-dűlő VI. (hrsz.: 059/60-64, 059/67, 059/69-70) Térkép száma: 609-444. Koordináták: 648+100, 411+070. Lelőhely megnevezése: korai avar és Árpád-kori leletek. 59. Telekgerendás 59. lelőhely, Méregtemető. (hrsz.: 092/12-17) Térkép száma: 709-222, 710-111. Koordináták: 649+350, 407+400. Lelőhely megnevezése: avar kori leletek.

- 42 -

60. Telekgerendás 60. lelőhely, Sűrűsori-dűlő, Iskola. (hrsz.: 092/13-18) Térkép száma: 709-222. Koordináták: 649+300, 407+010. Lelőhely megnevezése: őskori, szarmata- és Árpád-kori leletek. 61. Telekgerendás 61. lelőhely, Sűrúsori-dűlő, Belső plató. (hrsz.: 092/17-23) Térkép száma: 709-222. Koordináták: 649+000, 407+200. Lelőhely megnevezése: avar kori leletek. 62. Telekgerendás 62. lelőhely, Halom-dűlő I. (hrsz.: 0111) Térkép száma: 709-222. Koordináták: 646+650, 407+020. Lelőhely megnevezése: bronzkori (?), szarmata- és avar kori leletek. 63. Telekgerendás 63. lelőhely, Halom-dűlő II. (hrsz.: 0111) Térkép száma: 709-222. Koordináták: 646+470, 407+230. Lelőhely megnevezése: bronzkori, késő szarmata- és Árpád-kori leletek. 64. Telekgerendás 64. lelőhely, Halom-dűlő III. (hrsz.: 0111) Térkép száma: 709-222. Koordináták: 646+230, 407+030. Lelőhely megnevezése: bronzkori, szarmata- és Árpád-kori leletek. 65. Telekgerendás 65. lelőhely, Halom-dűlő IIII. (hrsz.: 0111) Térkép száma: 709-222. Koordináták: 646+080, 407+420. Lelőhely megnevezése: rézkori, szarmata- és avar kori leletek. 66. Telekgerendás 66. lelőhely, Halom-dűlő V. (hrsz.: 0111) Térkép száma: 709-222. Koordináták: 646+590, 407+520. Lelőhely megnevezése: szarmata- és avar kori leletek. 67. Telekgerendás 67. lelőhely, Halom-dűlő VI. (hrsz.: 0111) Térkép száma: 709-222. Koordináták: 646+750, 407+270. Lelőhely megnevezése: szarmata és Árpád-kori leletek. 68. Telekgerendás 68. lelőhely, Halom-dűlő VII. (hrsz.: 0105/4) Térkép száma: 709-222. Koordináták: 646+100, 408+620. Lelőhely megnevezése: késő szarmata kori leletek. 69. Telekgerendás 69. lelőhely, Halom-dűlő VIII. (hrsz.: 0109/2) Térkép száma: 709-222. Koordináták: 646+480, 408+020. Lelőhely megnevezése: avar kori leletek. 70. Telekgerendás 70. lelőhely, Halom-dűlő IX. (hrsz.: 0109/2) Térkép száma: 709-222. Koordináták: 646+240, 407+850. Lelőhely megnevezése: avar kori leletek. 71. Telekgerendás 71. lelőhely, Halom-dűlő X. (hrsz.: 0106/9-10) Térkép száma: 709-222. Koordináták: 645+530, 408+460. Lelőhely megnevezése: szarmata és Árpád-kori leletek. 72. Telekgerendás 72. lelőhely, Kis Vörös-tanya. (hrsz.: 0105/3-4) Térkép száma: 709222. Koordináták: 645+780, 408+860. Lelőhely megnevezése: bronzkori és késő szarmata kori leletek. - 43 -

73. Telekgerendás 73. lelőhely, Halom-dűlő XI. (hrsz.: 0123/709-2228-10) Térkép száma: . Koordináták: 645+500, 407+180. Lelőhely megnevezése: avar és Árpád-kori leletek. 74. Telekgerendás 74. lelőhely, Halom-dűlő XII. (hrsz.: 0123/11-12) Térkép száma: 709222. Koordináták: 645+300, 406+460. Lelőhely megnevezése: Árpád-kori leletek. 75. Telekgerendás 75. lelőhely, Halom-dűlő XIII. (hrsz.: 0123/11-12) Térkép száma: 709222. Koordináták: 645+250, 406+630. Lelőhely megnevezése: Árpád-kori leletek. 76. Telekgerendás 76. lelőhely, Halom-dűlő XIIII. (hrsz.: 0123/12-13) Térkép száma: 709-222. Koordináták: 645+180, 406+730. Lelőhely megnevezése: avar kori leletek. 77. Telekgerendás 77. lelőhely, Fürjes-dűlő I. (hrsz.: 071/6-8) Térkép száma: 609-444. Koordináták: 648+300, 410+700. Lelőhely megnevezése: avar, szarmata és Árpád-kori leletek. 78. Telekgerendás 78. lelőhely, Dózsa György utca vége. (hrsz.: 334/4) Térkép száma: 709-222. Koordináták: 644+990, 409+180. Lelőhely megnevezése: bronzkori és vaskori leletek. 79. Telekgerendás 79. lelőhely, 55. őrház. (hrsz.: 0127/3-20) Térkép száma: 709-221. Koordináták: 644+530, 408+310. Lelőhely megnevezése: szarmata kori leletek. 80. Telekgerendás 80. lelőhely, 44. tábla, Vasút mente. (hrsz.: 0127/10-16) Térkép száma: 709-221. Koordináták: 644+240, 408+220. Lelőhely megnevezése: bronzkori és késő szarmata kori leletek. 81. Telekgerendás 81. lelőhely, 44. tábla. (hrsz.: 0127/2-10) Térkép száma: 709-221. Koordináták: 644+400, 408+060. Lelőhely megnevezése: hunkori leletek. 82. Telekgerendás 82. lelőhely, 42. tábla. (hrsz.: 0125/2-5) Térkép száma: 709-221. Koordináták: 644+650, 407+380. Lelőhely megnevezése: késő szarmata és Árpád-kori leletek. 83. Telekgerendás 83. lelőhely, 42. tábla, Közép. (hrsz.: 0125/4-6) Térkép száma: 709-221. Koordináták: 644+350, 407+410. Lelőhely megnevezése: szarmata és késő avar kori leletek. 84. Telekgerendás 84. lelőhely, Vörös-tanya. (hrsz.: 0127/1-2) Térkép száma: 709-221. Koordináták: 644+080, 407+800. Lelőhely megnevezése: szarmata kori leletek. 85. Telekgerendás 85. lelőhely, 42. tábla, Fasor. (hrsz.: 0125/1-3) Térkép száma: 709-221. Koordináták: 644+290, 407+180. Lelőhely megnevezése: szarmata és avar kori leletek. - 44 -

86. Telekgerendás 86. lelőhely, 20. tábla, Vasút mente. (hrsz.: 0136/32-35) Térkép száma: 709-221. Koordináták: 644+250, 408+390. Lelőhely megnevezése: késő szarmata kori leletek. 87. Telekgerendás 87. lelőhely, Lukovszki-dűlő, Szekerka-tanya. (hrsz.: 022/72, 029/9, 029/13-14) Térkép száma: 709-221. Koordináták: 641+630, 410+480. Lelőhely megnevezése: őskori és hunkori leletek. 88. Telekgerendás 88. lelőhely, 6. tábla. (hrsz.: 020/4, 020/6-10, 024, 025, 028/18-21) Térkép száma: 709-221. Koordináták: 640+630, 409+860. Lelőhely megnevezése: Árpád-kori falu. 89. Telekgerendás 89. lelőhely, Szluka-dűlő, Lukovszki szél. (hrsz.: 028/18-19, 034/7) Térkép száma: 609-443. Koordináták: 640+620, 410+800. Lelőhely megnevezése: késő szarmata kori leletek. 90. Telekgerendás 90. lelőhely, Lukovszki-dűlő IV. (hrsz.: 029/14, 029/41-43) Térkép száma: 609-443. Koordináták: 641+670, 411+100. Lelőhely megnevezése: szarmata kori leletek. 91. Telekgerendás 91. lelőhely, Lukovszki-dűlő V. (hrsz.: 029/48-51) Térkép száma: 609443. Koordináták: 641+900, 411+270. Lelőhely megnevezése: rézkori leletek. 92. Telekgerendás 92. lelőhely, Lukovszki-dűlő III. (hrsz.: 029/55) Térkép száma: 609443. Koordináták: 642+220, 411+460. Lelőhely megnevezése: Árpád-kori leletek. 93. Telekgerendás 93. lelőhely, Szluka-dűlő I. (hrsz.: 039/20-22) Térkép száma: 609-443. Koordináták: 641+910, 411+920. Lelőhely megnevezése: szarmata és Árpád-kori leletek. 94. Telekgerendás 94. lelőhely, Fürjes-dűlő II. (hrsz.: 071/8-15) Térkép száma: 709-222. Koordináták: 648+250, 410+300. Lelőhely megnevezése: szarmata, Árpád-kori és késő középkori leletek. 95. Telekgerendás 95. lelőhely, Fürjes-dűlő III. (hrsz.: 071/12-14) Térkép száma: 709222. Koordináták: 648+180, 410+160. Lelőhely megnevezése: bronzkori, Árpád-kori és késő középkori leletek. 96. Telekgerendás 96. lelőhely, Fürjes-dűlő IV. (hrsz.: 066/11, 071/6-10) Térkép száma: 709-222. Koordináták: 648+020, 410+350. Lelőhely megnevezése: Árpád-kori leletek. 97. Telekgerendás 97. lelőhely, Fürjes-dűlő V. (hrsz.: 071/60) Térkép száma: 609-444. Koordináták: 648+070, 410+680. Lelőhely megnevezése: szarmata és Árpád-kori leletek. 98. Telekgerendás 98. lelőhely, Fürjes-dűlő VI. (hrsz.: 066/11, 070, 071/16) Térkép száma: 709-222. Koordináták: 647+880, 410+250. Lelőhely megnevezése: újkőkori, késő bronzkori Gávai kultúrás Árpád-kori leletek. - 45 -

99. Telekgerendás 99. lelőhely, Fürjes-dűlő VII. (hrsz.: 071/16) Térkép száma: 709-222. Koordináták: 647+680, 409+960. Lelőhely megnevezése: szarmata és Árpád-kori leletek. 100. Telekgerendás 100. lelőhely, Fürjes-dűlő VIII. (hrsz.: 066610-11) Térkép száma: 709222. Koordináták: 647+700, 410+370. Lelőhely megnevezése: Árpád-kori leletek. 101. Telekgerendás 101. lelőhely, Felsőnyomás, Hankó-tanya. (hrsz.: 059/49-55) Térkép száma: 609-444. Koordináták: 647+220, 411+060. Lelőhely megnevezése: szarmata és késő avar kori leletek. 102. Telekgerendás 102. lelőhely, Fürjes-dűlő, Kiszely-tanya. (hrsz.: 059/15-24, 059/4951) Térkép száma: 609-444. Koordináták: 646+780, 410+800. Lelőhely megnevezése: szarmata és avar kori leletek. 103. Telekgerendás 103. lelőhely, Fürjes-dűlő IX. (hrsz.: 068/9) Térkép száma: 609-444. Koordináták: 648+550, 410+700. Lelőhely megnevezése: szarmata és Árpád-kori leletek. 104. Telekgerendás 104. lelőhely, Fürjes-dűlő, Csepregi-tanya. (hrsz.: 071/9-13) Térkép száma: 709-222. Koordináták: 648+500, 410+420. Lelőhely megnevezése: Árpád-kori leletek. 105. Telekgerendás 105. lelőhely, Fürjes-dűlő X. (hrsz.: 068/9-12) Térkép száma: 709-222, 609-444. Koordináták: 648+960, 410+610. Lelőhely megnevezése: szarmata és avar kori leletek. 106. Telekgerendás 106. lelőhely, Petrovszki-tanya. (hrsz.: 096/270-280, 096/349, 098/281) Térkép száma: 709-222. Koordináták: 646+980, 407+450. Lelőhely megnevezése: avar kori leletek. 107. Telekgerendás 107. lelőhely, Frankó-tanya. (hrsz.: 096/18-25) Térkép száma: 709-222. Koordináták: 646+490, 408+370. Lelőhely megnevezése: avar kori leletek. 108. Telekgerendás 108. lelőhely, Karsai-tanya. (hrsz.: 096/60-70, 096/120-130) Térkép száma: 709-222. Koordináták: 646+750, 408+480. Lelőhely megnevezése: avar és Árpád-kori leletek. 109. Telekgerendás 109. lelőhely, Repülőtér I. (hrsz.: 096/75-85, 098) Térkép száma: 709222. Koordináták: 647+010, 408+720. Lelőhely megnevezése: szarmata és avar kori leletek. 110. Telekgerendás 110. lelőhely, Volt földút. (hrsz.: 096/153-166, 096/187-198) Térkép száma: 709-222. Koordináták: 647+340, 408+220. Lelőhely megnevezése: szarmata, avar és Árpád-kori leletek. 111. Telekgerendás 111. lelőhely, Mekics-tanya. (hrsz.: 096/7, 096/185-195, 096/245-255, 096/349, 098/281) Térkép száma: 709-222. Koordináták: 647+460, 407+960. Lelőhely megnevezése: szarmata és Árpád-kori leletek. - 46 -

112. Telekgerendás 112. lelőhely, Mekics-dűlő, Útmente. (hrsz.: 096/170-183, 096/258265, 096/349, 098, 098/281) Térkép száma: 709-222. Koordináták: 647+750, 408+100. Lelőhely megnevezése: szarmata és Árpád-kori leletek. 113. Telekgerendás 113. lelőhely, Mekics-dűlő I. (hrsz.: 096/6, 096/237, 096/246, 098/281) Térkép száma: 709-222. Koordináták: 647+280, 407+840. Lelőhely megnevezése: szarmata kori leletek. 114. Telekgerendás 114. lelőhely, Mekics-dűlő II. (hrsz.: 096/232-239) Térkép száma: 709222. Koordináták: 647+150, 407+980. Lelőhely megnevezése: szarmata és avar kori leletek. 115. Telekgerendás 115. lelőhely, Mekics-dűlő III. (hrsz.: 096/210-216) Térkép száma: 709-222. Koordináták: 646+960, 408+020. Lelőhely megnevezése: szarmata és Árpád-kori leletek. 116. Telekgerendás 116. lelőhely, Mekics-dűlő IV. (hrsz.: 096/349) Térkép száma: 709-222. Koordináták: 647+580, 407+480. Lelőhely megnevezése: szarmata és Árpád-kori leletek. 117. Telekgerendás 117. lelőhely, Mekics-dűlő V. (hrsz.: 096/349) Térkép száma: 709-222. Koordináták: 647+240, 407+380. Lelőhely megnevezése: Árpád-kori leletek. 118. Telekgerendás 118. lelőhely, Mekics-dűlő VI. (hrsz.: 096/349) Térkép száma: 709-222. Koordináták: 647+810, 407+420. Lelőhely megnevezése: avar és Árpád-kori leletek. 119. Telekgerendás 119. lelőhely, Mekics-dűlő VII. (hrsz.: 088/1, 089, 096/349) Térkép száma: 709-222. Koordináták: 647+960, 407+600. Lelőhely megnevezése: Árpád-kori leletek. 120. Telekgerendás 120. lelőhely, Csepregi-tanya. (hrsz.: 096688-91, 096/95-100, 096/170174) Térkép száma: 709-222. Koordináták: 647+450, 408+660. Lelőhely megnevezése: szarmata és avar kori leletek. 121. Telekgerendás 121. lelőhely, Kaczkó-major. (hrsz.: 096/90-93, 096/94-97, 098) Térkép száma: 709-222. Koordináták: 647+400, 408+900. Lelőhely megnevezése: szarmata és avar kori leletek. 122. Telekgerendás 122. lelőhely, Felsőnyomás I. (hrsz.: 059/48) Térkép száma: 609-444. Koordináták: 6466840, 411+510. Lelőhely megnevezése: késő bronzkori, kelta és szarmata kori leletek. 123. Telekgerendás 123. lelőhely, Felsőnyomás II. (hrsz.: 059/48, 059/56-57) Térkép száma: 609-444. Koordináták: 646+950, 411+620. Lelőhely megnevezése: szarmata kori leletek. 124. Telekgerendás 124. lelőhely, Felsőnyomás III. (hrsz.: 059/55) Térkép száma: 609-444. Koordináták: 647+360, 411+280. Lelőhely megnevezése: szarmata és avar kori leletek. - 47 -

125. Telekgerendás 125. lelőhely, Felsőnyomás IV. (hrsz.: 059/54-55, 059/64) Térkép száma: 609-444. Koordináták: 647+650, 410+980. Lelőhely megnevezése: avar kori leletek. 126. Telekgerendás 126. lelőhely, Felsőnyomás V. (hrsz.: 059/54-55) Térkép száma: 609444. Koordináták: 647+530, 410+870. Lelőhely megnevezése: avar kori leletek. 127. Telekgerendás 127. lelőhely, Felsőnyomás VI. (hrsz.: 059/64) Térkép száma: 609-444. Koordináták: 647+870, 411+100. Lelőhely megnevezése: szarmata, avar és Árpád-kori leletek. 128. Telekgerendás 128. lelőhely, Felsőnyomás VII. (hrsz.: 059/64-66) Térkép száma: 609444. Koordináták: 647+880, 410+950. Lelőhely megnevezése: avar kori leletek. 129. Telekgerendás 129. lelőhely, Felsőnyomás VIII. (hrsz.: 059/64) Térkép száma: 609444. Koordináták: 647+690, 411+610. Lelőhely megnevezése: bronzkori leletek. 130. Telekgerendás 130. lelőhely, Felsőnyomás IX. (hrsz.: 059/48, 059/58) Térkép száma: 609-444. Koordináták: 646+950, 411+940. Lelőhely megnevezése: szarmata kori leletek. 131. Telekgerendás 131. lelőhely, Felsőnyomás X. (hrsz.: 059/58-59) Térkép száma: 609444. Koordináták: 646+900, 412+220. Lelőhely megnevezése: újkőkori és szarmata kori leletek. 132. Telekgerendás 132. lelőhely, Felsőnyomás XI. (hrsz.: 059/59-62) Térkép száma: 609444. Koordináták: 646+900, 412+400. Lelőhely megnevezése: szarmata kori leletek. 133. Telekgerendás 133. lelőhely, Szluka-dűlő, volt Czepő-tanya. (hrsz.: 039/3, 039/10-13) Térkép száma: 609-443. Koordináták: 641+050, 411+710. Lelőhely megnevezése: őskori, kelta és szarmata kori leletek. 134. Telekgerendás 134. lelőhely, Szluka-dűlő, Érpart. (hrsz.: 037/7, 037610-11) Térkép száma: 609-443. Koordináták: 641+030, 411+410. Lelőhely megnevezése: szarmata és Árpád-kori leletek. 135. Telekgerendás 135. lelőhely, Szluka-dűlő, Lukovszki szél. (hrsz.: 029/45-48, 039/1317) Térkép száma: 609-443. Koordináták: 641+520, 411+470. Lelőhely megnevezése: szarmata és Árpád-kori leletek. 136. Telekgerendás 136. lelőhely, Szluka-dűlő, Határszél. (hrsz.: 039/5, 040, 041/9-10) Térkép száma: 609-443. Koordináták: 642+130, 412+670. Lelőhely megnevezése: Árpád-kori leletek. 137. Telekgerendás 137. lelőhely, Szluka-dűlő, Kvasz-tanya. (hrsz.: 059/27, 040, 041/2-3, 04169-10) Térkép száma: 609-443. Koordináták: 642+360, 412+300. Lelőhely megnevezése: Árpád-kori leletek. - 48 -

138. Telekgerendás 138. lelőhely, Bóka-dűlő, volt Csiernyik-tanya. (hrsz.: 051/18-19) Térkép száma: 609-444. Koordináták: 644+700, 411+720. Lelőhely megnevezése: szkíta kori leletek. 139. Telekgerendás 139. lelőhely, Bóka-dűlő III. (hrsz.: 051/2-3) Térkép száma: 609-443. Koordináták: 643+780, 411+010. Lelőhely megnevezése: szarmata, Árpád-kori és késő középkori leletek. 140. Telekgerendás 140. lelőhely, Bóka-dűlő IV. (hrsz.: 051/37-40) Térkép száma: 609-443. Koordináták: 644+410, 410+820. Lelőhely megnevezése: Árpád-kori leletek. 141. Telekgerendás 141. lelőhely, Bóka-dűlő V. (hrsz.: 051/3-5) Térkép száma: 609-443. Koordináták: 643+810, 411+220. Lelőhely megnevezése: réz vagy bronzkori és szarmata kori leletek. 142. Telekgerendás 142. lelőhely, 39-es tábla, Nagy-domb. (hrsz.: 0117/38-39, 0120, 0121/1) Térkép száma: 709-221. Koordináták: 643+270, 405+920. Lelőhely megnevezése: rézkori és szarmata kori leletek. 143. Telekgerendás 143. lelőhely, 39. tábla I. (hrsz.: 0121/1) Térkép száma: 709-221. Koordináták: 643+430, 406+430. Lelőhely megnevezése: szarmata, gepida, avar kori leletek. 144. Telekgerendás 144. lelőhely, 39. tábla II. (hrsz.: 0121/1) Térkép száma: 709-221. Koordináták: 644+140, 406+340. Lelőhely megnevezése: avar kori szállás. 145. Telekgerendás 145. lelőhely, 39. tábla III. (hrsz.: 0121/1) Térkép száma: 709-221. Koordináták: 644+300, 406+370. Lelőhely megnevezése: avar kori szállás. 146. Telekgerendás 146. lelőhely, 39. tábla IV. (hrsz.: 0119/7, 0119/14, 0121/1) Térkép száma: 709-221. Koordináták: 643+290, 406+580. Lelőhely megnevezése: szarmata és avar kori leletek. 147. Telekgerendás 147. lelőhely, 41. tábla I. (hrsz.: 0119/14) Térkép száma: 709-221. Koordináták: 642+590, 406+430. Lelőhely megnevezése: kelta, szkíta, szarmata és avar kori leletek. 148. Telekgerendás 148. lelőhely, III. Üzemegység. (hrsz.: 0119/3, 0119/11, 0119/13-14) Térkép száma: 709-221. Koordináták: 641+610, 406+450. Lelőhely megnevezése: késő bronzkori, hunkori szarmata és kora Árpád-kori leletek. 149. Telekgerendás 149. lelőhely, 43. tábla I. (hrsz.: 0128/12) Térkép száma: 709-221. Koordináták: 641+600, 406+430. Lelőhely megnevezése: avar kori szállás. 150. Telekgerendás 150. lelőhely, 43. tábla II. (hrsz.: 0128/12) Térkép száma: 709-221. Koordináták: 641+530, 407+020. Lelőhely megnevezése: szarmata kori leletek. - 49 -

151. Telekgerendás 151. lelőhely, 43. tábla, Uhrin-tanya. (hrsz.: 0128/2, 0128/8-9, 0128/12, 0130) Térkép száma: 709-221. Koordináták: 641+330, 406+750. Lelőhely megnevezése: szarmata és Árpád-kori leletek. 152. Telekgerendás 152. lelőhely, , 41. tábla II. (hrsz.: 0119/6, 0119/14) Térkép száma: 709-221. Koordináták: 642+210, 406+410. Lelőhely megnevezése: kelta, szkíta, szarmata és avar kori leletek. 153. Telekgerendás 153. lelőhely, 41. tábla III. (hrsz.: 0119/14) Térkép száma: 709-221. Koordináták: 641+870, 406+260. Lelőhely megnevezése: szkíta kori leletek. 154. Telekgerendás 154. lelőhely, 41. tábla IV. (hrsz.: 0119/14) Térkép száma: 709-221. Koordináták: 642+030, 406+640. Lelőhely megnevezése: szkíta és szarmata kori leletek. 155. Telekgerendás 155. lelőhely, 41. tábla V. (hrsz.: 0119/14) Térkép száma: 709-221. Koordináták: 642+410, 406+650. Lelőhely megnevezése: szkíta kori leletek. 156. Telekgerendás 156. lelőhely, 41. tábla VI. (hrsz.: 0119/14) Térkép száma: 709-221. Koordináták: 641+950, 406+070. Lelőhely megnevezése: szarmata és Árpád-kori leletek. 157. Telekgerendás 157. lelőhely, 41. tábla VII. (hrsz.: 0119/14) Térkép száma: 709-221. Koordináták: 641+670, 406+010. Lelőhely megnevezése: szkíta és hunkori leletek. 158. Telekgerendás 158. lelőhely, 41. tábla VIII. (hrsz.: 0119/14) Térkép száma: 709-221. Koordináták: 641+440, 405+960. Lelőhely megnevezése: szarmata és Árpád-kori leletek. 159. Telekgerendás 159. lelőhely, 41. tábla IX. (hrsz.: 0119/14) Térkép száma: 709-221. Koordináták: 641+310, 406+170. Lelőhely megnevezése: újkőkori, rézkori, szarmata kori és Árpád-kori leletek. 160. Telekgerendás 160. lelőhely, 42. tábla I. (hrsz.: 0121/1, 0126, 0128/12) Térkép száma: 709-221. Koordináták: 543+050, 407+200. Lelőhely megnevezése: hunkori szarmata leletek. 161. Telekgerendás 161. lelőhely, 42. tábla II. (hrsz.: 0121/1) Térkép száma: 709-221. Koordináták: 643+590, 407+100. Lelőhely megnevezése: szarmata és avar kori leletek. 162. Telekgerendás 162. lelőhely, 42. tábla III. (hrsz.: 0121/1) Térkép száma: 709-221. Koordináták: 6433930, 407+120. Lelőhely megnevezése: hunkori szarmata leletek. 163. Telekgerendás 163. lelőhely, 42. tábla IV. (hrsz.: 0121/1) Térkép száma: 709-221. Koordináták: 644+100, 407+170. Lelőhely megnevezése: hunkori szarmata leletek. - 50 -

164. Telekgerendás 164. lelőhely, 42. tábla V. (hrsz.: 0121/1) Térkép száma: 709-221. Koordináták: 643+960, 407+330. Lelőhely megnevezése: hunkori szarmata leletek. 165. Telekgerendás 165. lelőhely, 38. tábla I. (hrsz.: 0113/18-20, 0121/1, 0122) Térkép száma: 709-221, 709-223. Koordináták: 644+350, 405+750. Lelőhely megnevezése: szarmata és gepida kori leletek. 166. Telekgerendás 166. lelőhely, 38. tábla II. (hrsz.: 0121/1) Térkép száma: 709-221. Koordináták: 644+270, 406+110. Lelőhely megnevezése: szarmata kori leletek. 167. Telekgerendás 167. lelőhely, Orosházi út. (hrsz.: 0113/79-82) Térkép száma: 709-224. Koordináták: 645+120, 404+420. Lelőhely megnevezése: szkíta és Árpád-kori leletek. 168. Telekgerendás 168. lelőhely, Halmi-dűlő, volt Lipták-tanya. (hrsz.: 0113/38-40, 0113/55-64) Térkép száma: 709-224. Koordináták: 646+330, 405+760. Lelőhely megnevezése: hunkori szarmata leletek. 169. Telekgerendás 169. lelőhely, Sűrűsori-dűlő, volt Lipták-tanya. (hrsz.: 0113/35-38) Térkép száma: 709-222. Koordináták: 645+830, 406+190. Lelőhely megnevezése: Árpád-kori leletek. 170. Telekgerendás 170. lelőhely, Sűrűsori-dűlő, Határkő. (hrsz.: 0113/29-34) Térkép száma: 709-222. Koordináták: 645+590, 406+180. Lelőhely megnevezése: szarmata és Árpád-kori leletek. 171. Telekgerendás 171. lelőhely, Orosházi út, Erdősáv. (hrsz.: 0113/83-84, 0113/86) Térkép száma: 709-223. Koordináták: 644+520, 404+790. Lelőhely megnevezése: szarmata és Árpád-kori leletek. 172. Telekgerendás 172. lelőhely, Knyihár-dűlő I. (hrsz.: 080/30-31) Térkép száma: 709222. Koordináták: 649+130, 409+400. Lelőhely megnevezése: Árpád-kori szálláshely. 173. Telekgerendás 173. lelőhely, Knyihár-dűlő II. (hrsz.: 080/31) Térkép száma: 709-222. Koordináták: 649+300, 409+430. Lelőhely megnevezése: Árpád-kori szálláshely. 174. Telekgerendás 174. lelőhely, Nagykereskedelmi telep I. (hrsz.: 098) Térkép száma: 709-222. Koordináták: 647+050, 409+280. Lelőhely megnevezése: szarmata és avar kori leletek. 175. Telekgerendás 175. lelőhely, Nagykereskedelmi telep II. (hrsz.: 098) Térkép száma: 709-222. Koordináták: 647+40, 409+170. Lelőhely megnevezése: szarmata kori leletek. 176. Telekgerendás 176. lelőhely, Repülőtér II. (hrsz.: 098) Térkép száma: 709-222. Koordináták: 646+920, 408+950. Lelőhely megnevezése: avar kori leletek. - 51 -

177. Telekgerendás 177. lelőhely, Repülőtér, Palyusik-tanya. (hrsz.: 098, 0105/4) Térkép száma: 709-222. Koordináták: 646+380, 408+920. Lelőhely megnevezése: őskori, késő szarmata kori és Árpád-kori leletek. 178. Telekgerendás 178. lelőhely, Felsőnyomási birkatelep. (hrsz.: 062/4) Térkép száma: 609-444. Koordináták: 645+920, 411+070. Lelőhely megnevezése: bronzkori és Árpád-kori leletek. 179. Telekgerendás 179. lelőhely, Felsőnyomási bejáró. (hrsz.: 062/3-4) Térkép száma: 609-444. Koordináták: 645+850, 410+090. Lelőhely megnevezése: bronzkori és Árpád-kori leletek. 180. Telekgerendás 180. lelőhely, 14-es tábla I. (hrsz.: 020/13-14) Térkép száma: 709-221. Koordináták: 641+380, 409+960. Lelőhely megnevezése: Árpád-kori falu. 181. Telekgerendás 181. lelőhely, 14-es tábla II. (hrsz.: 020/10-12) Térkép száma: 709-221. Koordináták: 641+200, 409+740. Lelőhely megnevezése: Árpád-kori falu. 182. Telekgerendás 182. lelőhely, Volt Kapuvári-tanya. (hrsz.: 088/1) Térkép száma: 709222. Koordináták: 648+450, 407+820. Lelőhely megnevezése: szarmata és Árpád-kori leletek. 183. Telekgerendás 183. lelőhely, Felsőnyomás XII. (hrsz.: 059/75) Térkép száma: 609444. Koordináták: 648+100, 412+740. Lelőhely megnevezése: őskori és Árpád-kori leletek. 184. Telekgerendás 184. lelőhely, Repülőtér III. (hrsz.: 098, 099/1-2, 0100/1, 0101, 0102) Térkép száma: 709-222. Koordináták: 646+830, 409+100. Lelőhely megnevezése: szarmata, késő avarkori és Árpád-kori leletek. 185. Telekgerendás 185. lelőhely, Volt Matulai-tanya. (hrsz.: 027/11-18, 028/6-10, 031, 032, 033) Térkép száma: 709-212. Koordináták: 639+450, 410+240. Lelőhely megnevezése: hunkori szarmata és Árpád-kori leletek.

- 52 -

4. sz. melléklet Országos és helyi jelentőségű védett természeti terület és természeti értékek, valamint védelemre tervezett természeti értékek Országos védelem: /1/

Természeti terület: -

/2/

Határfarm: 08, 018, 0119E, 0128/7, 0128/11; Soprony: 06, 07, 08, 018; Sűrűsori dűlő: 092/36, 095/4, 096/2, 096/4, 096/8 096/9, 096/296-307; Fürjes: 083/7, 083/17, 080/16, 081E, 083/17E.

Tájképvédelmi terület: -

Soprony: 06, 07, 08, 018.

Helyi védelem: /1/

Helyi védelem alatt álló természeti terület és természeti értékek

Védett természeti terület, érték Magyar név Latin név Millenáris Emlékpark 1. Nagylevelű hárs Tilia platyphyllos 2. Közönséges vadgesztenye Aesculus hippocatanum 3. Nyugati platán Platanus occidentalis 4. Török mogyoró Corylus colurna 5. Cseresznyeszilva Prunus cerasifera 6. Közönséges vadgesztenye Aesculus hippocatanum 7. Nyugati platán Platanus occidentalis 8. Tölgyfa 9. Közönséges luc Picea abies 10. Török mogyoró Corylus colurna /2/

Jelleg

m2; db Hrsz.

park fa egyed fa egyed fa egyed fa egyed fasor fa egyed fa egyed fasor fa egyed fa egyed

3005 1 2 2 1 1 2 2 1

belterület 248 belterület 215 belterület 215 belterület 249 belterület 247 belterület 1/3 belterület 253 belterület 253 belterület 253 külterület 072/5 külterület 072/5

Helyi védelemre tervezett természeti értékek (fa, fasor)

Helyi védelemre tervezett fa, fasor Magyar név Latin név

db törzsátmérő (cm) 11. Nyugati ostorfa fasor Celtis occidentalis 8 60 12. Szivarfa Catalpa binonioides 1 40 13. Japánakác fasor Sophora japonica 4 70 14. Nyugati platán Platanus occidentalis 3 100 15. Fehér eperfa Morus alba 1 70 16. Vegyes összetételű külterület 059/10; 059/47; 059/48; 059/62; fasor 059/79; 059/80 17. Kocsányos tölgy Quercus robur 5

- 53 -

Hrsz. belterület 23/3 belterület 23/3 belterület 1/3 belterület 957/17 belterület 71/11 059/63; 059/74/75; külterület 096/7