Pusztaszabolcs Nagyközségi Önkormányzat 8/2006. (III. 31) Kt. számú rendelete A szociális ellátások helyi rendszeréről (Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) (A szöveg hatályos: 2009 .január 30-tól) (Módosította: a 11/2006. (IV. 28.), 12/2006. (IV. 28.), 16/2006. (VII. 3.), 18/2006. (IX. 1.), 27/2006. (XI. 24.), 29/2006. (XII. 22.), 30/2006. (XII. 22.), 4/2007. (II. 23.), 7/2007. (IV. 2.), 14/2007. (VIII. 30.), 25/2007. (XI. 30.), 26/2007. (XI. 30.), 28/2007. (XII. 21.), 30/2007. (XII. 21.), 7/2008. (IV. 25.), 11/2008. (VI. 27.), 13/2008. (VIII. 29.), 25/2008.(XII. 23.), 2/2009. (I. 30.) Kt. számú rendelet)
Pusztaszabolcs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 138.§-ában (továbbiakban SZTV) foglalt felhatalmazás alapján a szociális ellátások helyi rendszeréről az alábbi rendeletet alkotja.
I. rész Általános rendelkezések A rendelet célja 1. §. E rendelet célja, hogy az önkormányzat közigazgatási területén megállapítsa a szociális rászorultságtól függő pénzben, természetben nyújtott és a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.
A rendelet hatálya 2. §. (1) E rendelet hatálya kiterjed a Pusztaszabolcs nagyközség területén élő a) lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, b) bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, c) a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre, e) a hajléktalanokra, f) az SZTV 7. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a fentiekben foglaltakon túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. tv rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is. (SZTV. 3. §. (2)) g) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68 EGK tanácsi rendeletben meghatározott, valamint az SZTV 32/B. §. (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71 EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
Értelmező rendelkezések 3. §. (1) E rendelet alkalmazásában: a) jövedelem: elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett
1
a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó –megszerzett – vagyoni érték (bevétel) ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, ab) az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni. Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély, az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40 százalékával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%ának megfelelő összeggel. Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magánnyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék. Nem minősül jövedelemnek: 1. a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás, 2. a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a Gyvt. 20/A.§-a szerinti pénzbeli támogatás, a Gyvt. 20/B.§-ának (4)-(5) bekezdése szerinti pótlék, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, 3. az anyasági támogatás, 4. a tizenharmadik havi nyugdíj és a szépkorúak jubileumi juttatása, 5. a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás, 6. a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás; 7. annak az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásnak a havi ellenértéke, amely a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló külön jogszabály szerinti kötelező legkisebb munkabérének (minimálbér) 50%-át nem haladja meg, 8. a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj, 9. az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás. b) vagyon: ha e rendelet másként nem rendelkezik, az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek ba) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy bb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű; c) család: egy lakásban együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége, d) közeli hozzátartozó da) a házastárs, az élettárs, db) a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató, a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, dc) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt (a továbbiakban fogyatékos gyermek), dd) a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa, aa)
2
e) egyedül élő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik. f) háztartás: az egy lakásban együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége, g) szociális szolgáltató: az a szervezet, amely kizárólag az SZTV 60-65/E. §-ban meghatározott szociális alapszolgáltatásokat nyújtja. h) szociális intézmény: az e rendeletben meghatározott nappali, illetve bentlakásos ellátást nyújtó szervezet. i) rendszeres pénzellátás: a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék ,a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj - kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt, alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészség-károsodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a mezőgazdasági termelők nyugdíj előtti támogatása, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a rendelkezésre állási támogatás, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71 EGK tanácsi rendelet alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás. j) keresőtevékenység: minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, kivéve a tiszteletdíj alapján végzett tevékenységet, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát nem haladja meg, valamint mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenységet, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni; nem minősül ellenértéknek a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás; k) aktív korú: a 18. életévét betöltött, de a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, illetőleg a 62. életévet be nem töltött személy, l) egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van, m) fenntartó: az önkormányzat, valamint Pusztaszabolcs Nagyközség, Adony Város, Iváncsa Község Önkormányzatok Szociális Intézményi Társulása (továbbiakban: társulás) n) fogyasztási egység: a családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol na) az első nagykorú családtag arányszáma 1,0 azzal, hogy a gyermekét egyedülállóként nevelő szülő arányszáma 0,2-vel növekszik, nb) a házas- vagy élettárs arányszáma: 0,9, nc) az első és második gyermek arányszáma gyermekenként 0,8, nd) minden további gyermek arányszáma gyermekenként 0,7, ne) a fogyatékos gyermek arányszáma 1,0, azzal, hogy a fogyatékos gyermeket az nc)-nd) alpont alkalmazásánál figyelmen kívül kell hagyni; nf) az na)-nb) alpontok szerinti arányszám 0,2-vel növekszik, ha a személy fogyatékossági támogatásban részesül. (2) Ahol e rendelet jövedelmet említ, a családi pótlékot, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják.
Általános eljárási szabályok 4. §. (1) A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény ( a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetben biztosított szociális ellátások iránti kérelmet – ha e rendelet másként nem rendelkezik – a megfelelő igénylőlapon előterjesztve, a polgármesteri hivatalban kell benyújtani.
3
(3) A képviselő-testület e rendelet 12. §-ában szabályozott lakásfenntartási támogatással, 17. §-ában szabályozott ápolási díjjal, 21. §-ában szabályozott krízis segéllyel, 23. §-ában szabályozott utazási támogatással, 24. §-ában szabályozott temetési segéllyel, 28. §-ában szabályozott adósságkezelési szolgáltatással kapcsolatos hatáskörét a polgármesterre, 20. §-ában szabályozott egyszeri segéllyel kapcsolatos hatáskörét a Szociális és Egészségügyi Bizottságra ruházza át. (4) Az e rendeletben meghatározott támogatások, segélyek tárgyában hozott polgármesteri vagy bizottsági döntés ellen a határozat közlésétől számított 15 napon belül fellebbezést lehet benyújtani, amelynek elbírálása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. (5) A polgármesteri hivatal tájékoztatást nyújt a) az e rendelet szerinti pénzbeli és természetbeni ellátások igénybevételi feltételeiről és az igényléshez szükséges iratokról, b) az e rendeletben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó ellátásokkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban, a helyben igénybe vehető ellátások és szolgáltatások köréről, feltételeiről és az igénybevétel eljárási kérdéseiről.
5. §. (1) A kérelemhez – a magasabb szintű jogszabályokban előírtakon kívül – mellékelni kell az egyes ellátási formákhoz e rendeletben külön előírt igazolásokat (2) Amennyiben a kérelmező a szükséges igazolásokat felhívás ellenére a megjelölt határidőig nem pótolja, a kérelmet el kell utasítani, a rendszeresen folyósított támogatást meg kell szüntetni. (3) A kérelem benyújtásakor a kérelmező köteles saját maga, illetve családja vagyoni viszonyairól nyilatkozni, jövedelmi viszonyairól igazolást csatolni, a 15. §. (2) bekezdésében meghatározottak kivételével. Ha jövedelmi viszonyai más szerv által történő igazolására nincs mód, vagy jövedelme nem mérhető, adóköteles jövedelmére vonatkozóan köteles büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot tenni. (4) A jogosultság megállapításakor a) a havi rendszerességgel járó – nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó – jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét, b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni, azzal, hogy a b) pont szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani. (5) Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani. (6) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni a) a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet, b) a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt. (7) A vállalkozási tevékenység akkor tekinthető megszűntnek, ha a vállalkozói engedélyt, illetve az őstermelői igazolványt visszaadták, vagy visszavonták, illetőleg a társas vállalkozást törölték a cégjegyzékből. (8) Amennyiben a családban középfokú, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló gyermek vagy fiatal felnőtt él, az oktatási intézmény igazolását csatolni kell a tanulói, hallgatói jogviszony fennállásáról.
6. §. (1) Ha az önkormányzat hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel az 5. §. (3) bekezdés szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50 %-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető. (2) A polgármesteri hivatal a szociális ellátást igénylő személy, valamint - írásbeli felhatalmazás alapján - az egy főre jutó havi jövedelem kiszámításánál figyelembe veendő személy személyi jövedelemadójának alapját megkérheti az állami adóhatóság illetékes igazgatóságától a támogatási kérelem elbírálásához.
4
(3) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátás vonatkozásában az SZTV 17. §-ában foglaltak szerint kell eljárni. (4) A szociális ellátásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tényekben, körülményeiben, jövedelmi, vagyoni viszonyaiban, lakcímében történt változást 15 napon belül köteles írásban bejelenteni és igazolni a polgármesteri hivatalban. Ilyen esetben a támogatásra való jogosultságot újból vizsgálni kell. Lényeges körülménynek minősül, ha a jogosult: a) jövedelmi, vagyoni viszonyaiban, illetve szociális helyzetében olyan változás következik be, amelynek eredményeként az egy főre jutó rendszeres havi jövedelem módosul, b) a közös háztartásban élők létszáma változik, c) a bejelentési kötelezettség elmulasztása az ellátás megszüntetését vonhatja maga után. (5) A hivatal a szociális ellátások körében rendszeres ellenőrzésre jogosult, indokolt esetben köteles. Az ellenőrzés módjai: meghallgatás, helyszíni szemle, környezettanulmány, jövedelmi viszonyok ellenőrzése, stb.
7. §. (1) A szociális igazgatási ügyek előkészítése, valamint a döntések végrehajtása - a személyes gondoskodás nyújtó intézményi ellátások kivételével - a polgármesteri hivatal feladata. (2) Támogatás odaítélése előtt az alapos döntéshozatal biztosítása érdekében a polgármesteri hivatal szükség esetén környezettanulmányt végez. (3) Amennyiben a kérelmező úgy nyilatkozik, hogy semmiféle jövedelemmel nem rendelkezik minden esetben szükséges környezettanulmányt készíteni. (4) Ugyanazon jogosultat – az összes szociális körülmények ismeretében – egyszerre többféle ellátási forma is megillethet. (5) Ugyanazon család külön-külön érkező kérelmeit együttesen kell vizsgálni. A kérelem benyújtását megelőző - egy évben - nyújtott támogatások vizsgálatánál a család összes tagja által (külön is) kapott támogatást figyelembe kell venni az elbírálásnál. (6) A segélyre való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából a támogatásra jogosult személyekről a jegyző a Polgármesteri Hivatal közreműködésével nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmát az SZTV. 18. §-a határozza meg. (7) A személyes szociális gondoskodásban részesülő személyről az ellátó szociális intézmény vezetője vezeti a nyilvántartást.
II. rész Az ellátások folyósítása és kifizetése 8. §. (1) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, a pénzbeli szociális ellátások postai úton, vagy a kérelmező erre irányuló igénye alapján lakossági folyószámlára történő utalással fizethető ki. (2) A krízis segély házipénztárból is kifizethető az erre irányuló döntés alapján. (3) A megállapított rendszeres támogatásokat a tárgyhónapot követő hónap 5.napjáig kell folyósítani. (4) A támogatás kifizetésének, folyósításának módjáról a támogatást megállapító határozatban kell rendelkezni. (5) A döntéshozó a határozatban rendelkezhet arról, hogy a segélyezettnek a segély átvételétől számított 15 napon belül el kell-e számolnia. (6) Az időskorúak járadékára, a rendszeres szociális segélyre és az ápolási díjra (a továbbiakban együtt: havi rendszeres ellátás) valamint a rendelkezésre állási támogatásra való jogosultság feltételeit, a jogosultságot megállapító szerv kétévente legalább egyszer felülvizsgálja. Ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, akkor az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelő összegben tovább kell folyósítani. (7) A havi rendszeres szociális ellátások felülvizsgálatára vonatkozóan az SZTV. 25. §-ában foglaltak szerint kell eljárni. 8/A.§ (1) A 8.§ (6) bekezdésében meghatározott szociális ellátásban részesülő személy az ellátása terhére előleg kifizetését kérelmezheti a jegyzőtől az SZTV. 26/A §-ában foglaltak szerint.
5
III. rész Pénzben és természetben nyújtható ellátások Pénzbeli ellátások Időskorúak járadéka 9. §. (1) Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. (2) Az időskorúak járadékára való jogosultság feltételeit az e rendeletben foglaltakon túl az SZTV. 32/B32/D. §-ai szabályozzák. (3) Időskorúak járadékában részesülhet a) a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személy, akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át, b) az egyedülálló, 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75 évesnél fiatalabb személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át, c) az egyedülálló, 75. életévét betöltött személyt., akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át. (4) Az időskorúak járadékának megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a 32/1993. (II. 17.) Korm. rendelet 4. sz. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot és valódiságának igazolására szolgáló iratot (nyugdíjszelvényt, munkáltatói igazolást, tartásdíj megállapításáról szóló bírói ítéletet, stb.). Az időskorúak járadéka a jogosultsági feltételek fennállása esetén a kérelem benyújtásának időpontjától esedékes. (5) Az időskorúak járadékának havi összege a) jövedelemmel nem rendelkező aa) (3) bekezdés a) pontja szerinti jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a, ab) a (3) bekezdés b) pontja szerinti jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-a, ac) a (3) bekezdés c) pontja szerinti jogosult esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-a, b) jövedelemmel rendelkező jogosult esetén az a) pont szerinti összegnek és a jogosult havi jövedelmének a különbözete. (6) Az időskorúak járadéka amennyiben nem teljes hónapra jár, az ellátás összege az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának a szorzata. Aktív korúak ellátása
10.§ (1)
Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek és családjuk részére nyújtott ellátás. A jegyző aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg annak az aktív korú személynek, a) aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy b) aki vakok személyi járadékában részesül, vagy c) aki fogyatékossági támogatásban részesül (a továbbiakban együtt: egészségkárosodott személy), d) akinek esetében a munkanélküli járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) folyósítási időtartama lejárt, vagy
6
e) akinek esetében az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az Flt. alapján álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy f) aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy g) akinek esetében az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a Tny.52.§-ának (3) bekezdése szerinti okból szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel legalább 3 hónapig együttműködött, feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és keresőtevékenységet – ide nem értve a közfoglalkoztatást és az alkalmi munkavállai könyvvel végzett munkát- nem folytat. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában akkor nem biztosított a megélhetés, ha a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át és vagyona nincs. (3) Nem állapítható meg az aktív korúak ellátására való jogosultság annak a személynek, aki a) előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztését tölti, b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, és – a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve- tartózkodási joga megszűnt, vagy tartózkodási jogával felhagyott, c) gyermekgondozási segélyben, illetve gyermeknevelési támogatásban részesül, d) gyermekgondozási segélyre jogosult, a gyermek egyéves korának betöltéséig, e) az Flt. szerint az álláskeresési támogatás megállapításához szükséges munkaviszonnyal rendelkezik, f) katonai szolgálatot teljesít, g) közoktatási, illetőleg felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, vagy az Flt. szerint képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül. (4) Az aktív korúak, ellátására a jogosultsági feltételeket az e rendeletben foglaltakon túl az SZTV. 33.35.§-ai szabályozzák. (5) Az aktív korúak ellátásának megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot, továbbá a) a tankötelezettségi korhatárt betöltött a közös háztartásban élő gyermekek esetén a tanulói jogviszony fennállásáról szóló igazolást, b) a közös háztartásban élő tartós beteg, vagy fogyatékos gyermek ezen állapotáról szóló igazolást, c) az egészségkárosodott személyek esetében az ORSZI szakvéleményét a munkaképesség, vagy az egészségkárosodás mértékéről, d) a Magyar Államkincstár igazolását a vakok személyi járadékának, illetve a fogyatékossági támogatásnak a folyósításáról, e) a munkaügyi központ igazolását az álláskeresési támogatás folyósítási időtartamának lejártáról, vagy f) a munkaügyi központ igazolását a figyelembe vehető munkaviszonyban töltött napokról, ha ismételt álláskeresési támogatásra nem szerzett jogosultságot, g) az előzetes együttműködést teljesítők esetén az együttműködés teljesítésének igazolását a munkaügyi központtól h) az SZTV 33.§ (1) bekezdés g) pontjában foglalt ellátások megszüntetéséről szóló határozatot, i) iskolai végzettséget, szakképzettséget igazoló okiratok másolatát, azzal a kiegészítéssel, hogy a 35. évnél idősebb személy esetén az alapfokú, vagy alacsonyabb iskolai végzettségről nyilatkozat is elfogadható okirat hiányában,
7
j)
az SZTV 37/B.§ (1) bekezdés c) pontja szerinti személy a gyermeket nevelő közoktatási intézmény igazolását, hogy a gyermek napközbeni ellátása az intézményben nem biztosítható.
(6) Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították – a 11/B.§ (1) bekezdésében foglaltak szerinti kivétellel – az állami foglalkoztatási szervnél kéri az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, és teljesíti a az elhelyezkedése érdekében megkötött álláskeresési megállapodásban foglaltakat, illetőleg közfoglalkoztatásban vesz részt. Közfoglalkoztatás
11.§ (1) (2)
(3)
(4)
(5)
A közcélú munka megszervezése Pusztaszabolcs Város Önkormányzatának feladata. Közcélú munka keretében foglalkoztatható az a személy a) akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították, kivéve a rendszeres szociális segélyben részesülő személy, b) vagy olyan személy, aki rendszeres szociális segélyre jogosult, de nyilatkozatában vállalta a munkaügyi kirendeltséggel való együttműködési kötelezettséget, aki elhelyezkedése érdekében tejesíti az álláskeresési megállapodásban foglaltakat, c) az SZTV 33.§ (1) bekezdésének f)-g) pontjában foglaltak szerint előzetesen együttműködő személy, d) aki a folyamatban lévő közcélú foglalkoztatásból eredően szerez álláskeresési támogatásra való jogosultságot munkaviszonyának lejártáig, e) akinek a közcélú munkavégzésre irányuló munkaszerződése időtartama alatt az aktív korúak támogatására való jogosultságát megszüntették, munkaviszonyának megszüntetéséig. Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították a 11/B.§ (1) foglaltak szerinti kivétellel – a munkaügyi kirendeltségénél kéri az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, és teljesíti az elhelyezkedése érdekében megkötött álláskeresési megállapodásában foglaltakat, illetőleg közfoglalkoztatásban vesz részt. Pusztaszabolcs Város Önkormányzata a közfoglalkoztatás hatékony megvalósítása és az álláskeresési megállapodásban foglaltakkal való összhang biztosítása céljából évente közfoglalkoztatási tervet készít az SZTV 37/A. §-ában foglaltak szerint. A közfoglalkoztatásra, a közcélú munkavégzésre az e rendeletben foglaltakon túl az SZTV 36.§37/A.§-ai az irányadók. 11/A. §.
(1)
(2)
R. 10.§ (6) bekezdése szerinti személyt arra az időtartamra, amikor a) a közfoglalkoztatásban neki fel nem róható okból nem vesz részt és táppénzben vagy távolléti díjban nem részesül, vagy, b) olyan képzésben vesz részt, amelyhez az Flt. szerinti keresetpótló juttatást részére nem állapították meg, rendelkezésre állási támogatás illeti meg. A rendelkezésre állási támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege. 11/B.§
(1) Rendszeres szociális segélyre jogosult az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján a) egészségkárosodott személynek minősül, vagy b) az 55. életévét betöltötte, vagy c) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel- feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási
8
(2) (3)
(4)
(5)
(6) (7)
(8)
(9)
támogatásban , gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben – és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben nem tudják biztosítani. Az (1) bekezdés b)-c) pontja szerinti esetekben a rendszeres szociális segély akkor állapítható meg, ha az aktív korúak ellátására jogosult személy a munkaügyi központ kirendeltségével együttműködik és az együttműködési kötelezettségét írásban vállalja. Rendszeres szociális segélyre egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult. A rendszeres szociális segély havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér mindenkori kötelező legkisebb összegének személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegét. A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 90%-ának szorzatával. Az (1) bekezdés b)-c) pontja szerinti személy esetében a rendszeres szociális segély folyósításának feltétele a munkaügyi kirendeltséggel, az önkormányzattal való együttműködési kötelezettség vállalása, amelynek keretében a) a munkaügyi kirendeltségen nyilvántartásba veteti magát, illetve azt követően a kirendeltség által megjelölt időpontokban megjelenési kötelezettségének eleget tesz, b) a beilleszkedést segítő programról írásban megállapodik, c) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat. A beilleszkedést segítő program keretében az önkormányzattal együttműködő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó egyéni képességeket fejlesztő, vagy életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülést segítő programokban részt vesz. A program típusai: a) egyéni, b) csoportos. A típusokon belül a foglalkozás tartalmát, követelményeit a munkaügyi kirendeltség határozza meg. A munkaügyi kirendeltség előírhatja a családsegítő szolgálattal történő együttműködést. Az együttműködő személynek a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben részt kell vennie, különösen az általános iskolai végzettség megszerzésére, és amennyiben lehetséges az első szakképesítés megszerzésére vonatkozóan. Az együttműködési kötelezettségét megszegi az a személy, aki a) a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nem veszi fel a kapcsolatot az együttműködésre kijelölt szervvel, b) a megállapodást nem köti meg, c) a beilleszkedést segítő programban foglaltakat nem teljesíti. Az aktív korúak ellátására való jogosultság feltételeit az e rendeletben foglaltakon túl az SZTV 37/B.§-37/F.§-a szabályozzák.
Lakásfenntartási támogatás 12. §. (1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. (2) Az önkormányzat lakásfenntartási támogatást nyújt a) az SZTV 38. §-ában meghatározott feltételek szerinti jogosultnak (továbbiakban: normatív lakásfenntartási támogatás), b) az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személynek, c) méltányosságból lakásfenntartási támogatásra jogosult személynek. (3) A lakásfenntartási támogatás csak egy jogcímen illeti meg kérelmezőt.
13. §. (1) A 12. § (2) bekezdés c) pontjában szabályozott méltányossági lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 30%-át meghaladja. (2) A lakásfenntartási költségek körébe figyelembe kell venni: a) a lakbért vagy albérleti díjat, b) a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletét,
9
a közös költséget, a vízfogyasztás és csatornahasználati díj 40%-át, a szemétszállítás költségét, a villanyáram 30%-át, a gázfogyasztás, vagy a tüzelőanyag költségének 50%-át (egy időben csak egyfajta fűtési mód vehető figyelembe) A lakásfenntartási költségeket a kérelem benyújtását megelőző 6 havi számlával, vagy közüzemi igazolással kell igazolni. Átalánydíjas fizetési módnál az utolsó elszámolást is csatolni kell. A tüzelőanyag vásárlásáról szóló számlát (szén, fa, tüzelőolaj) csatolni szükséges, amely 12 hónapnál nem lehet régebbi. és havi díját a fűtési időszakra 1/6-os osztással kell figyelembe venni. Amennyiben a kérelmezőnek 3 hónapnál régebbi közüzemi díjhátraléka halmozódott fel, úgy a közüzem, szolgáltató részletfizetési engedélyét és a részlet befizetését tartalmazó utolsó havi befizetési szelvényt csatolni kell. Lakásfenntartási támogatásra jogosult az a magánszemély, aki az e rendeletben szabályozott jövedelmi feltételeknek megfelel, lakószoba száma és a lakás nagysága az alábbiak szerint alakul: a) 1-2 fős háztartás esetén maximum 2 szoba és maximum 70 m2 nagyságú, b) minden további együttlakó személy esetén személyenként plusz fél szoba és maximum plusz 10 m2. c) d) e) f) g)
(3) (4) (5)
(6)
14. §. (1) Ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg támogatás, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. (2) A lakásfenntartási támogatási kérelem elbírálásakor a lakásban együttlakó valamennyi családtag jövedelmét figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy a költségek viselését egymás között milyen módon oldották meg. (3) A támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kell megállapítani. (4) A lakásfenntartási támogatás 6 hónapra kerül megállapításra, a kérelem évente két alkalommal nyújtható be. (5) A megállapított lakásfenntartási támogatást a jogosult részére havonta készpénzben kell kiutalni, indokolt esetben elszámolási kötelezettség mellett. (6) A támogatás indokolt esetben természetbeni támogatásként pénzintézet, illetve közüzemi szolgáltatóhoz közvetlenül is folyósítható. (7) A támogatás havi összege a háztartásban életvitelszerűen együtt lakók egy főre jutó jövedelme alapján: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének százalékában: 0 - 100% 3.500,- Ft, 101- 150% 3.000,- Ft, 151- 200% 2.500,- Ft.
Ápolási díj 15. §. (1) Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. (2) Ápolási díjra jogosult – a jegyes kivételével- a nagykorú hozzátartozó (PTK. 685. §. b) pontja), ha állandó és tartós gondozásra szoruló a) súlyosan fogyatékos, vagy b) tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi. (3) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a) az SZTV. 43. §-ában meghatározott igazolásokat, b) az SZTV 42. §. (1) bekezdés aa)-ac) alpontjában meghatározott tény fennállása esetén az intézmény vezetője által kiállított igazolást az ápolt intézményben töltött napi időtartamáról.
16. §. (1) A fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző személy kérelmére a 17. §. (3) bekezdés b) pontjában foglalt összegű ápolási díj állapítható meg. (2) Az (1) bekezdés alkalmazása során fokozott ápolást igénylő az a személy, aki mások személyes segítsége nélkül önállóan nem képes a) étkezni, vagy b) tisztálkodni, vagy
10
c) öltözködni, vagy d) illemhelyet használni, vagy e) lakáson belül – segédeszköz igénybevételével sem – közlekedni, feltéve, hogy esetében az a)-e) pontokban foglaltak közül legalább három egyidejűleg fennáll. (3) A (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállásáról az ápolt személy tartózkodási helye szerint illetékes megyei szociális módszertani intézmény szakvéleménye szükséges.
17. §. (1) Méltányosságból ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén, annak 200 %-át. (2) Az ápolási díj jogosultság esetén a kérelem benyújtásától esedékes. (3) Az ápolási díj havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a) a 15. §. (2) bekezdésében foglalt esetben 100%-a, b) a 16. §. (1) bekezdésében foglalt esetben 130%-a, c) a 17. §. (1) bekezdésében foglalt esetben 80%-a.
Átmeneti segély 18. §. (1) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére átmeneti segély nyújtható. (2) Az átmeneti segély fajtái: a) egyszeri segély b) krízis segély c) (3) Átmeneti segélyt pénzbeli vagy természetbeni ellátásként lehet megállapítani. (4) Természetbeni ellátás megállapítása különösen indokolt akkor, ha a jogosult szociális körülményei vagy a döntéshozó hivatalos tudomása alapján valószínűsíthető, hogy a támogatás vagy segély pénzben történő juttatása nem a kívánt célra kerülne felhasználásra. (5) Csak különös méltánylást érdemlő, rendkívüli esetben állapítható meg átmeneti segély annak a személynek, akinek életvitele alapján feltételezhető, hogy a támogatást nem saját, vagy családja létfenntartására fordítja (szenvedélybetegség). (6) A természetbeni ellátás formái elsősorban: a) alapvető élelmiszer, tisztálkodási szerek vásárlása, b) ruházat vásárlása c) tüzelővásárlás (7) A természetbeni ellátás különböző formáit az önkormányzat által kijelölt üzletekben, tüzép telepen lehet levásárolni.
19. §. (1) Nem állapítható meg átmeneti segély annak a személynek: a) aki a polgármesteri hivatallal szemben fennálló, érvényes szerződésből fakadó, fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, b) aki megelőző segélyezése során elszámolásra volt kötelezett, s ezen kötelezettségének felszólítás ellenére sem tett eleget- féléves megelőző időszak figyelembevételével, c) aki körülményei, jövedelmi, vagyoni viszonyaira tett nyilatkozata során döntést befolyásoló körülményt szándékosan eltitkol, a hatóságot félrevezeti, illetőleg ilyen, korábbi támogatását követően a hatóság tudomására jutott, d) akinek munkanélküli járadékát, aktív korúak rendszeres szociális segélyét neki felróható okból szüntették meg, kivéve, ha a segély elmaradása életét veszélyeztetné, e) akit más jogcímen bármilyen jövedelem (támogatás, járadék, tartásdíj) megilletne, de saját hibájából azt nem rendezte. (2) Amennyiben a kérelmező vagy vele együtt élő, 18. életévét betöltött személy a nyilatkozat szerint semmiféle jövedelemmel nem rendelkezik, csatolnia kell a munkaügyi kirendeltség igazolását, hogy munkanélküli járadékra nem jogosult és részére munkahelyet nem tudnak felajánlani.
11
Egyszeri segély 20. §. (1) Átmeneti segélyben részesíthető kérelemre az a személy, aki alkalmanként jelentkező többletkiadásai miatt önmaga, illetve családja létfenntartását másként biztosítani nem tudja, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén annak 150%-át. (2) Az (1) bekezdésben leírtak alapján segély egy naptári éven belül – rendkívüli eseményt is figyelembe véve –legfeljebb 2 alkalommal állapítható meg. (3) Átmeneti segély félévenként egy alkalommal állapítható meg a jogosultsági feltételek fennállása esetén. (4) Átmeneti segélyben részesíthető – évente legfeljebb 1 alkalommal – az a személy, aki alkalmanként jelentkező többletkiadások, illetve rendkívüli esemény miatt anyagi segítségre szorul és családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét nem haladja meg. (5) Jövedelmi viszonyaira tekintet nélkül egyszeri segélyben részesíthető az a pusztaszabolcsi állandó lakos, akinek családjában különös méltánylást érdemlő egyedi esemény történt.
Krízis segély 21. §. (1) Jövedelmi viszonyaira tekintet nélkül krízis segélyben részesíthető az a pusztaszabolcsi lakóhellyel rendelkező lakos, akinek családjában különös méltánylást érdemlő, egyedi esemény (baleset, elemi kár, haláleset) történt. (2) Az eseményt jellegétől függően igazolni szükséges. Baleset esetén kórházi zárójelentéssel, elemi kár esetében tűzoltósági, vagy biztosítói véleménnyel, halál esetén halotti anyakönyvi kivonattal. (3) Az 1993. évi III. tv. 7. §. (1) bekezdésben foglaltak szerint az önkormányzat tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti.
Az átmeneti segély mértéke 22. §. (1) Átmeneti segély összege egyszeri segély esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 1%-100%-ig terjedhet. (2) A 21. § (1) bekezdése alapján a krízis segély összege legfeljebb 100.000,-Ft lehet.
Utazási támogatás 23. §. (1) Az önkormányzat a településen állandó lakcímmel rendelkező, a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 287/1997. (XII. 29.) Korm. számú rendelet 26. §-ában meghatározott rászorultak részére havi, 3 havi, 4 havi, éves helyi menetrendszerinti autóbusz-közlekedésben érvényes kedvezményes bérletjegy árát utólag kérelemre megtéríti. (2) Az önkormányzat a település iskoláiban tanulók részére, valamint a pusztaszabolcsi lakóhellyel rendelkező, de tanköteles korú és nem pusztaszabolcsi iskolába járó gyermekek részére szociális segélyként – a fenti Kormány rendelet 25. §-a értelmében – utazási támogatást nyújt utólag a helyi menetrendszerinti autóbusz-közeledésre érvényes kedvezményes havi, 3 havi, 4 havi, éves bérletjegy árának mértékéig, amennyiben az érintett (törvényes képviselő) írásban kérelmezi. (3) Az önkormányzat megtéríti továbbá szociális segélyként a teljes árú havi, 3 havi, 4 havi, éves helyi menetrendszerinti autóbusz-közlekedésre jogosító érvényes bérletjegy árát az alábbi esetekben: - kérelmező családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg, - kérelmező legalább 2 gyermek eltartásáról gondoskodik, - kérelmező tulajdonában nincs személygépkocsi.
12
(4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott szociális támogatások csak az igénybevevő (törvényes képviselő) egyedi kérelmére biztosíthatók úgy, hogy a rendeletben meghatározott feltételeket minden kétséget kizáróan kérelmező bizonyítja, továbbá csatolja kérelméhez a részére kiállított bérletjegy leválasztható második példányát. A szociális segélyre való jogosultságot csak egyedi mérlegelés alapján és utólag lehet megállapítani. (5) A Képviselő-testület a utazási támogatási segélyek elbírálásával, megállapításával és folyósításával összefüggő hatáskörének gyakorlását a polgármesterre ruházza át.
23/A §. (1)-(4)
Temetési segély 24. §. (1) Temetési segély állapítható meg annak a pusztaszabolcsi személynek, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt, de a temetési költségek viselése a saját illetve családja létfenntartását veszélyezteti. (2) A kérelemhez csatolni kell a kérelmező saját, valamint a vele közös háztartásban élő személyek jövedelmi viszonyaira vonatkozó igazolást, a temetkezési szolgáltató által kiállított számla eredeti példányát, valamint az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát (3) A kérelmezőnek nyilatkoznia kell felelőssége tudatában, hogy az elhunyt után temetéshez felhasználható pénzösszeg nem maradt. (4) A temetési segély mértéke a számlával igazolt temetési költség 10%-a, legfeljebb azonban 15.000,Ft. (5) A segély megállapítását követően – a tény és összegszerűség rávezetése után – a temetési számlát és az anyakönyvi kivonatot a kérelmező részére vissza kell adni. (6) Nem állapítható meg temetési segély amennyiben: a) a kérelmező és családja egy főre jutó havi jövedelme eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát, b) aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban részesült, c) a temetés az elhunyttal a szerződéses jogviszony alapján (tartási, életjáradéki szerződés) az eltartó kötelezettsége, (7) Amennyiben az elhunytnak pénzvagyona, illetve hasznosítható nagy értékű vagyona maradt, a segély összegét az örökösödési eljárásban hagyatéki teherként az illetékes közjegyzőnél be lehet jelenteni. (8) A (7) bekezdésben foglaltak tudomásulvételére vonatkozóan a kérelmezőt írásban nyilatkoztatni kell. (9) A temetési segélyt a haláleset napját követő 30 napon belül lehet igényelni.
Természetben nyújtott szociális ellátások Köztemetés 25.§ (1) A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatáskörben – a halálesetről való tudomásszerzést követő 30 napon belül – gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik. (2) Az eltemettetésre köteles személy különös méltánylást érdemlő körülmények: baleset, elemi kár, gyógyíthatatlan betegség fennállása esetén a köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettsége alól egészben mentesíthető (3) A megtérítési kötelezettség mentesítésével kapcsolatos hatáskörét a Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át. (4) A köztemetés költségeinek viselésével kapcsolatosan SZTV 48. §-a az irányadó.
13
25/A. §. (1) Egyes szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók. Természetbeni szociális ellátásként nyújtható a) a rendszeres szociális segély, a (2) bekezdésben meghatározott mértékben és feltételek fennállása esetén, b) a lakásfenntartási támogatás, c) az átmeneti segély, d) a temetési segély. (2) Rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a Gyvt. 68. §-a szerint védelembe vett gyermek él és a védelembe vételi eljárás során megélhetési nehézségeket tárnak fel. (3) Indokolt esetben a védelembe vételről szóló határozat egy példányát írásbeli javaslattal együtt át kell adni a családból rendszeres szociális segélyben részesülő személy irataihoz a természetbeni juttatás biztosítása céljából. (4) Természetbeni juttatásként gyermekenként a rendszeres szociális segély megállapított összegének 15 %-a, de összesen legfeljebb 50 %-a nyújtható. (5) A természetbeni ellátás élelmiszer, tüzelő, tankönyv, gyermekintézmények térítési díjainak kifizetésére szolgálhat.
Közgyógyellátás 26. §. (1) A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás. (2) Közgyógyellátásra alanyi jogon az SZTV 50. §. (1) bekezdésében felsoroltak jogosultak. (3) Közgyógyellátásra való jogosultság normatív alapon az SZTV 50. §. (2) bekezdésében foglaltak alapján állapítható meg. (4) Méltányosságból az SZTV. 50. §. (3) bekezdése alapján közgyógyellátásra jogosult az a személy a) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén annak 250 %-át nem haladja meg b) és a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át eléri vagy meghaladja. (5) A kérelemhez csatolni kell: a) a külön jogszabályban meghatározott igazolást, jövedelemnyilatkozatot, b) a külön jogszabályban meghatározott háziorvosi igazolást a havi rendszeres gyógyító ellátási szükségletről. (6) A közgyógyellátásra való jogosultság feltételeit az e rendeletben foglaltakon túl az Sztv. 49-53. §-ai szabályozzák. Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság
27. §. A jegyző az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából az SZTV 54.§-a alapján állapítja meg a szociális rászorultságot.
Adósságkezelési szolgáltatás 28. §. (1) Adósságkezelési szolgáltatásban részesíthető az a Pusztaszabolcson bejelentett lakóhellyel, ennek hiányában bejelentett tartózkodási hellyel rendelkező személy, aki tulajdonosként, haszonélvezőként, bérlőként lakik és szociálisan rászorult. (2) Adósságkezelési szolgáltatásban részesíthető az a család, vagy személy a) akinek, aa) az adóssága meghaladja az ötvenezer forintot, és akinek a (3) bekezdésben meghatározott adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább hat havi, vagy
14
ab) a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, továbbá b) akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 150 %-át, egyedül élő esetén annak 200 %-át. c) aki a 13. §. (5) bekezdésében elismert minimális lakásnagyságot meg nem haladó lakásban lakik, feltéve, hogy vállalja az adósság és az önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését, továbbá az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt. (3) Az (1) bekezdés alkalmazása során adósságnak minősül a lakhatási költségek körébe tartozó a) közüzemi díjtartozás (vezetékes gáz-, áramszolgáltatási, víz- és csatornahasználati, szemétszállítási), b) közös költség-hátralék, c) a lakbérhátralék, d) a hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből fennálló hátralék. (4) Az adósságkezelési szolgáltatás időtartama - az (5) bekezdés szerinti eset kivételével – legfeljebb tizennyolc hónap, amely indokolt esetben egy alkalommal hat hónappal meghosszabbítható. (5) Ha a (3) bekezdés d) pontja szerinti adósság a (4) bekezdés szerinti időtartam alatt nem kezelhető, az adósságkezelési szolgáltatás időtartama legalább huszonnégy hónap, de legfeljebb hatvan hónap, amennyiben a) az adósság összege meghaladja a kettőszázezer forintot, b) a tartozás meghaladja a hitellel terhelt ingatlan forgalmi értékének 50%-át, és c) az adós hozzájárul az adósságkezelés időtartamára a támogatás összegét biztosító jelzálogjognak, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak ingatlanára történő bejegyzéséhez, illetőleg feljegyzéséhez. (6) Adósságkezelési szolgáltatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. (7) Az adósságkezelési szolgáltatásba bevonható adósság felső határa az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a tízszeresét nem haladhatja meg. (8) Az kérelmező köteles a kérelem benyújtásakor nyilatkozni, hogy havonta mekkora összegű adósságtörlesztést vállal. (9) A támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kell megállapítani. (10) Az jogosult részére megállapított támogatást a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig az adósságkövetelés jogosultjának kell folyósítani. (11) A támogatás folyósításának feltétele: az adósnak a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal kötött megállapodásának a bemutatása.
15
29. §. (1) Az adósságkezelési szolgáltatás esetén a jogosult a) adósságkezelési tanácsadásban, és b) adósságcsökkentési támogatásban részesül, amelyet az adósságkövetelés jogosultjának kell folyósítani. (2) A támogatás mértéke az adósság 75%-a, de legfeljebb 150.000,- Ft. A támogatás nyújtható egy összegben, vagy legfeljebb 18 havi részletekben az adós vállalásától függően. (3) Az adósságcsökkentési támogatás(továbbiakban: támogatás) vissza nem térítendő szociális támogatás, bármely komfortfokozatú lakásra megállapítható. (4) A támogatás tovább nem folyósítható, és a kifizetett összeget vissza kell téríteni, ha a jogosult a) az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe, vagy b) az általa vállalt adósságtörlesztés háromhavi részletét nem teljesíti, illetőleg c) az adósságkezelési szolgáltatás igénybevételének időtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének három hónapig nem tesz eleget.
30. §. (1) Az önkormányzat az adósságkezelési tanácsadást a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat intézménye útján biztosítja. (2) A támogatásban részesülő személy köteles a támogatás időtartama alatt havonta adósságkezelési tanácsadáson részt venni és a 30/1993. (II. 17.) Korm. Rendelet 1/B. §. (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az adósságkezelési tanácsadóval együttműködni. (3) A támogatásról szóló határozatot a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnak is meg kell küldeni. (4) Az adós a határozat közlésétől számított 15 napon belül köteles az intézményt felkeresni és a megállapodást megkötni az adósságkezelési tanácsadóval az együttműködésre vonatkozóan.
IV. rész Szociális szolgáltatások Általános rendelkezések 31. §. (1) Pusztaszabolcs Nagyközségi Önkormányzat az SZTV 58/B.§ (2) bekezdése alapján helyi Szociálpolitikai Kerekasztalt hoz létre. (2) A Szociálpolitikai Kerekasztal feladata különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése. (3) A Szociálpolitikai Kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart. (4) Tagjai: polgármester, Pénzügyi és Igazgatási Bizottság elnöke, Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezetője, Alba Caritas Hungarica Pusztaszabolcsi Csoportjának vezetője, jegyző, Polgármesteri Hivatal igazgatási osztályvezetője.
16
32. §. (1) Pusztaszabolcs Város Önkormányzat a szociálisan rászorultak részére az Adonyi Többcélú Kistérségi Társulás Kistérségi Egyesített Szociális Intézménye (2457 Adony Rákóczi F. u. 21.) útján gondoskodik a szociális alapszolgáltatásokról: a) b) az étkeztetésről, c) a házi segítségnyújtás biztosításáról, d) a családsegítésről e) gyermekjóléti szolgáltatásról (2) Ugyanazon intézmény egyszerre több ellátási formát is biztosíthat a jogosultak részére. (3) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás iránti kérelmet az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani. (4) Az ellátásokért az SZTV és a képviselő-testület által meghatározott térítési díjat kell fizetni. (5) Az ellátást meg kell szüntetni, ha: a. az ellátás megállapításának feltételei már nem állnak fenn, b. a jogosult a személyi térítési díj megfizetésével – önhibájából – legalább 3 hónapja késedelembe esett, c. a kérelmező az ellátás biztosítása érdekében valótlan dolgokat közölt, a hatóságot félrevezette. (6) Az (5) bekezdés b) – c) pontjában foglaltak esetén a hatáskörrel rendelkező köteles a díj behajtása, illetve visszatérítése iránt intézkedni. (7) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás alapszolgáltatás biztosításáról a Napfény Idősek Otthona Szociális Szolgáltató Kht. (Iváncsa Fő u. 28.) gondoskodik az Adonyi Többcélú Kistérségi Társulással kötött megállapodás alapján.
Alapszolgáltatások 33. §. (1) A szociális rászorultságot a) házi segítségnyújtás, b) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetében kell vizsgálni az Sztv. 59/A. §-a alapján.
Étkeztetés 34. §. (1) Napi egyszeri meleg étkeztetés (ebéd) biztosítható azoknak a szociálisan rászorultaknak - térítési díj ellenében-, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen a) koruk, b) egészségi állapotuk, c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, d) szenvedélybetegségük, vagy e) hajléktalanságuk miatt. (2) Szociális helyzete miatt jogosult az a személy: a) aki életkora, egészségi állapota, fogyatékossága miatt saját magának nem képes biztosítani, b) akinek közös háztartásban élő hozzátartozója (családtagja, eltartója) önhibáján kívül nem tudja biztosítani, c) aki átmeneti jelleggel nem tudja biztosítani saját maga, vagy családja számára: baleset, családtagja betegsége, kórházi kezelése, haláleset miatt. (3) A szociális helyzet miatti rászorultságot nyilatkozattal, egészségi állapot miatti rászorultságot háziorvosi igazolással is igazolni kell. (4) Ez az ellátási forma meleg ebédet jelent, melyet elsősorban az étel kiadásának helyéről éthordóban történő elvitellel kell megoldani. (5) Az étel kiadása megtagadható, ismételt esetben az ellátás megszüntethető, ha az ellátásra jogosult: a. az étkezési hely házirendjét megsérti, vagy a közösségre nézve agresszív, fenyegető magatartást tanúsít, b. a közegészségügyi, járványügyi szabályokat nem tartja be.
17
(6) Az (5) bekezdésben foglaltakról jegyzőkönyvet kell felvenni és a hatáskörrel rendelkezőknek megküldeni. (7) A szociális étkeztetésért fizetendő térítési díj nem haladja meg az ellátást igénybevevő jövedelmének 25 %-át. (8) Akinek semmiféle jövedelme nincs- az ilyen helyzet fennállásáig – az ebédet térítésmentesen kaphatja, de jövedelmi viszonyainak változását bejelenteni köteles, ellenkező esetben a 6. §. (4) bekezdése szerint kell eljárni. (9) A személyi térítési díjat a jövedelemtől függően a következők szerint kell megállapítani: Jövedelem Mindenkori öregségi nyugdíjminimum alatt Mindenkori öregségi nyugdíjminimum másfélszereséig Mindenkori öregségi nyugdíjminimum kétszereséig Mindenkori öregségi nyugdíjminimum két és félszereséig Mindenkori öregségi nyugdíjminimum két és félszeresét meghaladja
Fizetendő díj az intézményi térítési díj %-ában meghatározva 0 50 70 80 100
Házi segítségnyújtás 35. §. (1) A házi segítségnyújtás feladatainak ellátásáról a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat intézménye gondoskodik térítési díj fejében. (2) A házi segítségnyújtási ellátásban részesülő: - az ebéd házhoz szállítására és - egyéni szükséglet szerinti gondozásra jogosult. (3) A házi segítségnyújtásra jogosultság feltételeit az SZTV. 63. §-a alapján, e rendelet szabályai és a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat belső előírásai figyelembevételével kell biztosítani. (4) Házi segítségnyújtásra jogosult, aki önmaga ellátására képtelen, és a családjában nincs olyan hozzátartozó, aki az ellátását - önhibáján kívül - meg tudná oldani. A házi segítségnyújtás mértéke és milyensége annyira terjed, amennyire a család nem képes az ellátást biztosítani. (5) A házi segítségnyújtás hivatásos és díjazásban részesülő társadalmi gondozók biztosítják a Szolgálat vezetőjének irányításával. (6) A házi segítségnyújtás igénybevételéért gondozási díjat kell fizetni. A térítési díj nem haladhatja meg az ellátást igénybevevő jövedelmének 20 %-át. (7) Amennyiben a házi segítségnyújtás keretében az étkezés is biztosítva van, a térítési díj összege nem haladhatja meg az ellátást igénybevevő jövedelmének 30 %-át. (8) A házi segítségnyújtás megtagadható, ismételt esetben pedig megszüntethető, ha a segítségnyújtásra jogosult a szociális gondozót munkájában szándékosan akadályozza. A tényről a szolgálat vezetője feljegyzést köteles készíteni, melyet a fenntartónak megküld. A feljegyzés mellé csatolja az általa tett intézkedésről szóló tájékoztatást. (9) A házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából a gondozási szükséglet vizsgálata, az SZTV. 63. §-ában foglaltak szerint történik.
18
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 35/A. §. (1) Jelzőrendszeres házi segítségnyújtásra jogosultak a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú, vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek, akik az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából rászorultak. (2) Igényt a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezetőjénél lehet előterjeszteni. (3) Elbírálás az intézményvezető hatásköre. (4) Maximális kihasználtság esetén az intézményvezető nyilvántartásba veszi a jogosultakat és az igények kielégítése a nyilvántartás sorrendje szerint történik. (5) A jelzőkészülék használati díját az 1. számú melléklet tartalmazza. A kiépítés költsége az igénybevevőt terheli. (6) A térítési díj nem haladhatja meg az ellátást igénybevevő jövedelmének 2%-át. (7) Amennyiben a jogosult családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg és nincs tartásra kötelezett hozzátartozója, mentesül a havi díj és a kiépítés költségének megfizetése alól. (8) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából a szociális rászorultságot az Sztv. 65.§-a határozza meg.
Családsegítés 36. §. (1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémáik, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. (2) A családsegítés keretében biztosítani kell a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, b) az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését, c) a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését, d) közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését, e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását, f) a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat az SZTV 64. §-a alapján. (3) Az önkormányzat a családsegítés feladatait a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat intézménye útján látja el. (4) A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnak az egyének és családok számára nyújtott szolgáltatása térítésmentes.
Nappali ellátás 37. §. (1) A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat intézménye biztosítja az SZTV 65/F. §. szerint a nappali ellátást. (2) A nappali ellátás hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk, vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni
19
(3)
(4) (5)
(6) (7)
tartózkodására, társas kapcsolatokra, valamint alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére és napközbeni (napi kétszeri) étkeztetésre. A nappali ellátást igénybe vehetik a tizennyolcadik életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek is, akik egészségi állapotukra figyelemmel a (2) bekezdésben meghatározott támogatásra szorulnak. Az ellátás biztosításánál előnyt élvez az az időskorú, aki egyedül él, akinek jövedelmi viszonyai alacsonyak, vagy szociálisan hátrányos helyzetű. Nem veheti igénybe az ellátást az a személy, aki: - mozgásában olyan mértékben korlátozott, hogy önállóan vagy segítséggel nem képes eljárni a klubba, - fertőző beteg vagy kórokozó-hordozó, - ön- és közveszélyes elmebeteg, - a közösségi életvitelre, a közösségi normák betartására alkalmatlan. Az ellátás határozott, vagy határozatlan időtartamra biztosítható. Ha az ellátás férőhely hiányában nem biztosítható, az intézményvezető köteles – a kérelmező egyidejű értesítése mellett – az ellátandó jogosultat a várakozók nyilvántartásába bevezetni.
38. §. (1) Meg kell szüntetni az ellátást annak a jogosultnak, aki. - kéri az ellátás megszüntetését, - ápolásra szorul, és házi segítségnyújtásra van szüksége, - fertőző beteggé, vagy kórokozó-hordozóvá válik, - közveszélyes, vagy többszöri agresszív, fenyegető magatartásával a közösséget zavarja, és beilleszkedni nem tud vagy nem akar, - a közösség sérelmére szabálysértést vagy bűncselekményt követett el. (2) Azonnali hatállyal meg kell tagadni az ellátását annak a jogosultnak, aki: - az ellátást ittas állapotban veszi igénybe, - az alapvető egészségügyi és járványügyi szabályokat nem tartja be, - agresszív magatartásával zavarja a közösséget. (3) Az ellátás megtagadásáról jegyzőkönyvet kell készíteni.
39. §. (1) A nappali ellátást igénybevevőknek az étkezésért térítési díjat kell fizetni, melynek havi összege nem haladhatja meg az ellátást igénybevevő havi jövedelmének 30%-át. (2) A képviselő- testület a nappali ellátást igénybevevők részére díjkedvezményt biztosít a jogosult jövedelmi viszonyai alapján fizetendő térítési díj alábbi %-át téríti meg: a) a mindenkori öregségi nyugdíjminimummal, vagy annál kevesebbel rendelkező 0%, b) akinek jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíjminimum másfélszeresét nem éri el 50%, c) a b.) pont feletti jövedelemmel rendelkezik 100%. (3) Az intézmény nyitvatartási idejét az intézmény házirendje tartalmazza.
40. §. (1) Az önkormányzat ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat a) aki jövedelemmel nem rendelkezik, b) étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében, akinek a családja jövedelemmel (SZTV. 119/C. §) nem rendelkezik. (2) A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális szolgáltatások térítési díjait a képviselő-testület határozza meg. (3) A térítési díjak összegét szolgáltatásonként e rendelet 1. sz. melléklete határozza meg.
20
Tanyagondnoki szolgáltatás 40/A.§ (1) Pusztaszabolcs Város Önkormányzat tanyagondnoki szolgáltatást biztosít a külterületi lakott helyeken élő lakosság számára az intézményhiányból eredő hátrányok enyhítésére, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, valamint az egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése céljából. (2) A tanyagondnoki szolgáltatás a közvetlen, személyes szolgáltatások közül az alábbi alapszolgáltatásokat biztosítja: a) közreműködik aa) az étkeztetésben, ab) a házi segítségnyújtásban, ac) a közösségi és szociális információk szolgáltatásban, b) az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosítása, így ba) a háziorvosi rendelésre szállítás, bb) az egyéb egészségügyi intézménybe szállítás, bc) a gyógyszerkiváltás és a gyógyászati segédeszközökhöz való hozzájutás biztosítása, c) az óvodáskorú, iskoláskorú gyermekek szállítása, így ca) az óvodába, iskolába szállítás, cb) az egyéb gyermekszállítás. (3) A tanyagondnoki szolgáltatás a közvetlen, személyes szolgáltatások közül kiegészítő feladatként az alábbi lakossági szolgáltatásokat biztosítja: a) a közösségi, művelődési, sport-és szabadidős tevékenységek szervezése, segítése, b) az egyéni hivatalos ügyek intézésének segítése, lakossági igények továbbítása, c) az egyéb lakossági szolgáltatások, illetve a (2) bekezdés a) pontjában meghatározottakon kívül egyéb alapszolgáltatások biztosításában való közreműködés. (4) A tanyagondnoki szolgáltatás során az önkormányzati feladatok megoldását segítő, közvetett szolgáltatásnak minősül a) az ételszállítás önkormányzati intézménybe, b) az önkormányzati információk közvetítése a lakosság részére, c) a tanyagondnoki szolgálat működtetésével kapcsolatos teendők ellátása. (5) A tanyagondnoki szolgáltatást Pusztaszabolcs Város Önkormányzat a Polgármesteri Hivatalba integrálva biztosítja.
21
Záró rendelkezések 41. §. (1) E rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2006. április 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2) E rendelet 28-30. §-a 2006. november 1-jén hatályba. (3) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 9/2004. (IV. 29.) Kt. számú rendelet, valamint az azt módosító 13/2004. (VI. 30.) Kt. számú, 25/2004. (XI. 30.) Kt. számú, 1/2005. (I. 28.) Kt. számú, 15/2005. (VIII. 29.) Kt. számú, 18/2005. (X. 3.) Kt. számú rendeletek, valamint az étkezési díjak változásáról szóló 22/2005. (XI. 25.) Kt. számú rendelet 1.§-a, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás helyi szabályairól szóló 20/2005. (X. 28.) Kt. számú rendelet 2. §-a. (4) E rendeletben nem szabályozott esetekben a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendeletben, az egyes pénzbeli szociális ellátások folyósításának és elszámolásának szabályairól szóló 30/1993. Korm. rendeletben, a közgyógyellátási igazolványról szóló 28/1993. (II. 17.) Korm. rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.
Czompó István s. k. polgármester
Vezér Ákos s. k. jegyző
22
1. számú melléklet
Élelmezési térítési díjak
Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat térítési díjai
155,- Ft/adag + 20 % Áfa 403,- Ft/adag + 20 % Áfa 90,- Ft/ház
Reggeli Ebéd Ebédkihordási díj Gondozási díj - 5 óráig - 6-10 óráig - 11 órától
500,- Ft/fő/óra 400,- Ft/fő/óra 300,- Ft/fő/óra
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás A készülék használati díja: 450,- Ft/hó/fő
23
2. számú melléklet Aktív korú nem foglalkoztatott rendszeres szociális segélyezettek közösségi munkavégzése 1. Településtisztasági feladatok - autóbuszmegállók takarítása, - szabadtéri rendezvények (búcsú, falunap, stb.) utáni takarítás, - közúti árkok, terek gyomtalanítása, kaszálása, eltakarítás, - téli időszakban közterületen hó eltakarítás. 2. Szociális feladatok - a házi gondozáshoz segítségnyújtás (bevásárlás, gyógyszerkiváltás, takarítás, favágás, tüzelőhordás, stb.). 3. Kommunális feladatok - vízelvezető árkok, átereszek tisztítása, - részvétel járdaépítés, árkok, átereszek építésében, karbantartásában, - útpadkáról folyóvizek levezetése, - önkormányzati beruházásoknál, felújításoknál segéd- és szakipari munkák végzése, - önkormányzati intézmények festése, meszelése, egyéb karbantartási és felújítási munkákban részvétel. 4. Minden egyéb feladat, amely az 1-3. bekezdésben nem nevesített formához kapcsolódik. A közösségi munkavégzés egyéb rendelkezései és eljárási szabályai Egyéb rendelkezések 1. A közösségi munkavégzés foglalkoztatási időtartama: - heti 40 óránál több nem lehet. 2. A foglalkoztatás időszaka: - nyári időszámítás alatt 5 órától 20 óráig, - téli időszámítás alatt 8 órától 16 óráig terjedhet.
24
