Az Országos Rádió és Televízió Testület 1745/2006. (VII. 19.) sz. Végzése Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ában biztosított jogkörében a Magyar Rádió Zrt. (Kossuth Rádió, 1088 Budapest, Bródy Sándor u. 5-7.) műsorszolgáltatóval szemben folytatott eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 31. § (1) e) pontja alapján meghozta az alábbi végzést: A Testület a műsorszolgáltató 2004. október 1-i, 5-i, 12-i és 20-i műsorszolgáltatásának vizsgálata kapcsán a hivatalból indult közigazgatási eljárást megszünteti. E végzés ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A végzés felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel.
Indokolás A Testület folyamatosan vizsgálja a Magyar Rádió Zrt. Kossuth és Petőfi adóján elhangzottakat, és 60/2005. (I. 13.) sz. határozatában szankcionálta a műsorszolgáltatót többek között az Rttv. 15. § (1) bekezdésében foglaltak Kossuth adón való megsértése miatt: Október 1-én a 08.17.50-kor, 5-én a 08.17.40-kor, 12-én a 08.18.00-kor és 20-án a 08.18.10kor kezdődött A MAGYAR RÁDIÓ PROGRAMAJÁNLÓJA c. műsorszám végén: „Várjuk véleményüket, javaslataikat a program @ radio.hu címen és a 06-30-30-30-233-as telefonszámon. Reméljük találtak kedvükre való programot” felhívás hangzott el. A ,,programajánlóban” való megjelenés feltételét korábban klasszikus reklámblokk keretében tette közzé a műsorszolgáltató (így például 2004. augusztus 13-án is) az alábbi tartalommal: „Több százezren hallgatják a Magyar Rádió Programajánlóját. Üzenete biztosan eljut vendégei részére. Kedvezményes reklámlehetőségekért hívjon minket a 06-30-30-30-233-as számon, vagy írjon a
[email protected] címre. Reméljük talál kedvére valót.” Október 20-án a 08.58.33-kor kezdődött klasszikus reklámblokkban Juhász Ferenc honvédelmi miniszter beszélt az önkéntes, „profi haderőről”. A szpot reklámriportot formált,
a feltett kérdés a következőképpen hangzott: „A kormány novembertől megszünteti a sorkatonai szolgálatot. Juhász Ferenc honvédelmi minisztertől azt kérdezem, hogy készül-e újfajta kihívásokra a hadsereg a haderő reformmal?” A műsorszolgáltató a határozat felülvizsgálatát kérte a Fővárosi Bíróságtól, azonban annak ítéletében foglaltakkal nem értett egyet, így fellebbezést nyújtott be a Fővárosi Ítélőtáblához. A másodfokú eljárás eredményeként az Ítélőtábla 4. Kf.27.278/2005/3 sz. ítéletében új eljárás lefolytatására kötelezte az ORTT-t a Kossuth adón 2004. október 1-jén, 5-én, 12-én és 20-án sugárzott „Magyar Rádió programajánlója” c. műsorszám, valamint a 2004. október 20-án sugárzott önkéntes haderő-szpot kapcsán. „Az elsőfokú bíróság tévedett akkor, amikor nem észlelte, hogy a keresettel támadott alperesei határozat eljárási jogi jogszabályokat, az Áe. (…) 26. § -ának (1) bekezdésében, és a 43. § ának (1) bekezdés c) pontjában foglaltakat olyan súlyos mértékben sérti, hogy a határozat bíróság általi felülvizsgálatra alkalmatlan. A Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy a „Magyar Rádió programajánlója” c. műsor kapcsán a határozat nem tartalmazott tényállást, ugyanis az alperesnek az a megállapítása, hogy a felperes e műsorszámban ’különböző rendezvényekre hívta fel a figyelmet’ nem részletes, a műsort akként ismertető tényállás, hogy az tartalmazná, a rádióhallgató mikor és mit hallhatott; nem állapítható meg, hogy a valóságban mi történt, melyek voltak azok a tények, amelyekre a hatóság jogszabályokat alkalmazott. Az alperes állításokat közölt: a ’programajánló egy reklámfelület’, a felperes ’egy kereskedelmi ajánlatát népszerűsítette’, amelyeket nem bizonyított, nem indokolt meg, és jogszabályokkal nem ütköztetett.” „A 2004. október 20-ai reklámra vonatkozóan a határozat tényállása hiányos: az alperes a miniszternek feltett kérdést ismertette, azonban a választ nem, csak annyit közölt, hogy a kormánytag az önkéntes profi haderőről beszélt. A határozatból nem derült ki, hogy miért csak a kérdést és a választ nem, vagy miért nem mindkettőt ismertette; mi a szpot, amelynek a reklámriportot nevesítette; megállapítását mely tartalmi elemekre alapozta, mi annak bizonyítéka, és a tényállást az idézett jogszabályhelyekben foglaltak melyik fordulatával ütköztette.” A Testület ismételten megvizsgálta a kérdéses műsorszámokat, és korábbi álláspontját újragondolva, valamint figyelembe véve a bírósági ítéletek indokolásában foglaltakat, illetve a műsorszolgáltató által felhozott érveket, megállapította, hogy a műsorszolgáltató eleget tett az Rttv. előírásainak, és egyik esetben sem sértette meg a Médiatörvény 15. § (1) bekezdésében foglaltakat. 1. Programajánló: Az Rttv. 15. § (1) a) és b) pontja kimondja: „15. § (1) Reklámot, közérdekű közleményt, jótékonysági felhívást, politikai hirdetést a) e jellegének a közzétételt közvetlenül megelőző és azt követő megnevezéssel, továbbá b) egyéb műsorszámoktól jól felismerhetően, optikai és akusztikus, rádió esetében akusztikus módon elkülönítve, alapvetően blokkokban kell közzétenni.”
2
A reklám fogalmát a 2. § 41. pontja határozza meg: „2. § 41. Reklám: ellenérték vagy ellenszolgáltatás fejében közzétett műsorszám, amely megnevezett vagy ábrázolt áru (beleértve az ingatlant is), szolgáltatás, jog és kötelezettség értékesítését vagy más módon történő igénybevételét, illetve a reklámozó vállalkozás vagy a műsorszolgáltató által kívánt más hatás elérését segíti elő. Reklám az önreklámozás céljára felhasznált műsoridő a 28/A. pontban meghatározott műsorelőzetes kivételével.” Az önreklámra vonatkozó 1472/2002 (X. 3.) sz. ORTT határozat kimondja: „Önreklám: a reklám speciális fajtája, amely a műsorszolgáltatók esetében magát a csatornát/adót népszerűsíti, azaz a műsorszolgáltató arculatát, illetve a róla alkotott képet formálja, illetve önreklámnak számít a műsorszolgáltató ehhez kapcsolódó másodlagos tevékenysége, így pl. a műsorszolgáltató által előállított terméknek, valamint az általa nyújtott szolgáltatásnak népszerűsítése. Az önreklám beleszámít a műsoridőbe, így megfelelően alkalmazandók a reklám közzétételére vonatkozó szabályok.” Vagyis a Magyar Rádió által ellenszolgáltatás fejében nyújtott reklámlehetőség hirdetése is reklámnak, mégpedig önreklámnak minősül, azaz reklámfőcímek között tehető csak közzé. Ennek a műsorszolgáltató eleget is tett, és a programajánlóbeli reklámozás lehetőségét ismertető szpotot klasszikus reklámblokkban sugározta. Ettől különbözik az az eset, amikor a műsorszolgáltató a Programajánló végén a „Várjuk véleményüket, javaslataikat a program @ radio.hu címen és a 06-30-30-30-233-as telefonszámon. Reméljük találtak kedvükre való programot!” felhívást tette közzé. Ennek a célközönsége nem a hirdetők és programszervezők, hanem a „civil” rádióhallgatók voltak. A Testület az alábbiakat állapította meg a kulturális programajánló és a reklámszabályok elválasztása tárgyában hozott 605/2001. (IV. 26.) sz. határozatában: „ … kulturális szolgáltatások ajánlása esetén lehetőség van ezek rövid, tényszerű bemutatására (esemény megnevezése, helyszíne, időpontja, fellépők listája.) Ha a műsorszolgáltató több programot ajánl egyszerre, gondoskodnia kell arról, hogy a közönség minél sokszínűbb tájékoztatást kapjon, illetve, hogy az ajánlott rendezvények közül egyik se jelenjen meg hangsúlyosabban, így ne szerepeljen gyakrabban, valamint a műsorszolgáltató ne közöljön több információt róla, mint a többiről. Abban az esetben, ha a műsorszolgáltató kifejezetten egy eseményre szeretné felhívni a figyelmet, ugyanúgy mód van arra, hogy a program paramétereivel megismertesse a hallgatóságot, azonban az alapinformáción túl ekkor sem közölhet olyan kiegészítő adatokat (pl. gazdasági információkat), melyek a programajánló közzétételével célzott ösztönző hatáson, illetve a program tartalma által keltett érdeklődésen túl a közönségre további motivációként hathatnak.” A fentiekben is meghatározott, és a Testület által behatárolt kulturális ajánló szabályainak a Programajánló eleget tett. Ez az általános tartalommal megjelenő programajánló csupán megkönnyítette, hogy a közönség megismerje a különböző kulturális rendezvényeket.
3
2. Haderő-szpot: A kérdéses szpotban az alábbiak hangzottak el: Riporter: A Kormány novembertől megszünteti a sorkatonai szolgálatot. Juhász Ferenc honvédelmi minisztertől azt kérdezem, hogy készül-e újfajta kihívásokra a hadsereg a haderőreformmal?” Juhász Ferenc: Amikor változik a világ, mégoly konzervatív szervezet, mint a hadsereg is, változásra kényszerül, és teljesen természetesen változni is fog, hiszen a profi, a hivatásos haderő teljesen más, mint az önkéntes haderőé. Teljesen más a vállalt feladata. Régebben az volt a legfontosabb, hogy az ország határát védjük, most már nem az a legfontosabb, hanem az, hogy részt vegyünk olyan műveletekben másokkal közösen, amelyek megakadályozhatják konfliktusok kialakulását és tovaterjedését. Nyilvánvalóan a cél az, hogy a profi haderő profi munkát végezzen. Kevés ember hatékonyan, jól dolgozzon. Ehhez kell kialakítani a megfelelő szervezetet, ehhez kell megfelelő motiváltság a katonáknak, ehhez kell a társadalomtól megfelelő buzdítás, hogy csináljátok, jól csináljátok, számítunk rátok, és ezekből együttesen alakul ki az, amire Ön majd azt fogja mondani, hopp, ez egy új minőség. A Médiatörvény 2. § 16. pontja definiálja a közérdekű közlemény fogalmát: „16. Közérdekű közlemény: a) az állami vagy helyi, területi önkormányzati feladatot ellátó szervezet, illetve természetes személy kérésére és általa meghatározott tartalommal közzétett műsorszám, amely a lakosság figyelmének felkeltését szolgálja, b) nem politikai cél előmozdítására közzétett olyan műsorszám, mely közérdekű cél támogatására szólít fel, ilyen eseményt vagy célt népszerűsít, továbbá az ilyen cél megvalósulását veszélyeztető körülményre hívja fel a figyelmet.” A Testület megállapította, hogy a fenti szpot nem sorolható a közérdekű közlemény a) pontjába, hiszen azt nem a Honvédelmi Minisztérium, hanem az IP Média Management Bt. rendelte meg ügyfele, a HM Zrínyi Kommunikációs Kht. részére. A b) pontban meghatározott feltételeknek szintén nem tett eleget a vizsgált műsorszám, hiszen az abban elhangzottak alapján megállapítható, hogy nem szólított fel közérdekű cél támogatására, illetve nem népszerűsített ilyen eseményt, célt. Hasonló elhatárolási probléma merült fel a 390/2002. (II. 28.) sz. ORTT határozatban foglaltak kapcsán, amelyre vonatkozóan a Fővárosi Bíróság, mint elsőfokú bíróság 3.K.32.084/2005/5. sz. ítéletében az alábbi megállapításokat tette: „Ugyancsak helytálló volt a felperes azon hivatkozása, hogy a (…) által fizetett közlemény, dacára, hogy az állampolgárok szélesebb rétegeit esetleg érintheti, vagy érinthette, fizetett közleménynek, reklámnak számít. Pusztán az a körülmény, hogy egy reklámozott tevékenység, áru vagy szolgáltatás több embert, az emberek nagyobb tömegét érinti, még nem alapozza meg a közérdekű közlemény kategóriájába sorolást. Lényegében minden reklámnak ez a célzott hatása vagy szerepe, hogy emberek nagyobb tömegeit érje el, vagy minél több embert hívjon fel valaminek az igénybevételére, megvásárlására.
4
A közérdek fogalma rendkívül összetett, ezen körben – az indokolás szinte teljes hiánya miatt – még csak sejteni sem lehet, hogy alperes milyen okból minősítette ezt a reklámot közérdekűnek. Mindezek alapján felperes megfelelő helyen és módon tette közzé ezt a fizetett közleményt. Felperes a perben becsatolt számlákkal egyértelműen igazolta, hogy a (…) reklám közreadását rendelte meg. Felperes, mint műsorszolgáltató a fizetett reklámok körében nem kategorizálhatja, sorolhatja be azokat a megrendelő álláspontjával ellentétes módon.” Tekintettel arra, hogy a műsorszolgáltató nem sértette meg az Rttv. 15. § (1) bekezdésében foglaltakat, így az eljárás folytatására okot adó körülmény nem áll fenn, ezért a Testület a Ket. 31. § (1) e) pontja alapján megszüntette a közigazgatási eljárást az ügyben. A Ket. 31. § (1) bekezdés e) pontja szerint: „A hatóság az eljárást végzéssel megszünteti, ha e) az eljárást hivatalból indították vagy folytatták, és az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn,…” Az eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 153. § (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a Ket. 109. § (2) bekezdése alapján a végzés ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs, a végzés felülvizsgálatát a bíróságtól lehet kérni. Budapest, 2006. július 19.
Az Országos Rádió és Televízió Testület nevében
Kovács György s.k. elnök
5
