Az Országos Rádió és Televízió Testület 814/2006. (IV. 19.) sz. Határozata Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a TIÉD Egyesület panaszos által a Mágus Média Bt. (Telekeszi Átfogó, 2120 Dunakeszi, Óvoda köz 1.) műsorszolgáltató ellen benyújtott panasza alapján, a Panaszbizottság 23-3-253/2006. sz. állásfoglalása elleni jogorvoslati kérelmére meghozta az alábbi
határozatot: A panaszos által előterjesztett jogorvoslati kérelemnek helyt ad, a Panaszbizottság állásfoglalását megváltoztatja, és megállapítja, hogy a műsorszolgáltató azzal, hogy a Dunakeszi hulladéklerakó ügyében csak az önkormányzati frakciók képviselőinek álláspontját közölte, megsértette a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét. A Testület arra kötelezi a műsorszolgáltatót, hogy a határozat kézhezvételét követő Dunakeszi Átfogó c. műsorban 15 percnyi időtartamban adjon lehetőséget a kifogást tevő Tiszta és Élhető Dunakesziért Környezetvédelmi Egyesületnek álláspontja megjelenítésére. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel.
Indokolás Dr. V. Á., a TIÉD Egyesület (2120 Dunakeszi, Pihenő köz 10.) titkára 2006. február 16-án levélben panasszal fordult a Mágus Média Bt.-hez (Telekeszi Átfogó), melyben a február 14-i „Dunakeszi Átfogó” c. műsorszámot kifogásolta. Véleménye szerint a műsorszolgáltató egyoldalúan és kiegyensúlyozatlanul tájékoztatta a lakosságot Dunakeszi város hulladékgazdálkodásával kapcsolatban. Dr. V. Á. a műsorszolgáltatónak címzett panaszt egyidejűleg megküldte a Panaszbizottság részére is. Tekintettel arra, hogy a műsorszolgáltató nem reagált a kifogásoltakra, az egyesület 2006. február 20-án ismételten panaszt nyújtott be az ORTT Panaszbizottságához.
Levelében az alábbiakat kifogásolta: A Dunakeszi Átfogó c. műsorban sorrendben A. A. képviselő, K. G. polgármester és dr. K. R. képviselő kifejtették álláspontjukat Dunakeszi hosszú távú hulladékgazdálkodásával, illetve a keletkező hulladék ártalmatlanításának lehetőségeivel kapcsolatosan. A műsor vendégeinek eltérő volt az álláspontja a megoldási lehetőségek tekintetében, illetve K. R. szerint a városban lévő lerakó még két éven keresztül gond nélkül tudja fogadni a hulladékot. Panaszos véleménye szerint a tájékoztatás egyoldalú és félrevezető volt. Egy település hulladékgazdálkodásának megnyugtató, mindenki számára elfogadható kialakítása időigényes feladat, a rendelkezésre álló két év nem elegendő a tervezési és engedélyezési feladatok elvégzésére sem. Az egyesület felelőtlenségnek tekinti, hogy ilyen fontos kérdésben halogatják a döntéshozatalt, mivel az idő múlásával a megoldási lehetőségek egy része idő hiányában ellehetetlenül. Sérelmezi továbbá, hogy a közönséget nem tájékoztatták a Közép Duna-völgyi KTVF azon döntéséről, mely alapján a hulladék-lerakó 556 000 tonna kapacitással bővül, mely egyben azt is jelenti, hogy a lerakó hosszú évekkel tovább üzemelhet. A panaszt benyújtó szervezet beadványában utalt arra is, hogy egyesületük a „lakosság többségének elfogadható megoldást dolgozott ki, aminek kifejtése a kiegyensúlyozott tájékoztatás alapelvének biztosításához nélkülözhetetlen.” Fentiekre tekintettel V. Á. szerint sérült az Rttv. 4. § (1) bekezdésében foglalt előírás, mely kimondja: „4. § (1) A közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, vitatott kérdésekről a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerűnek, időszerűnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie. A Panaszbizottság 7. sz. eljáró tanácsa a műsorszolgáltató és a panaszos szabályszerű értesítése után 2006. március 8-án tárgyalást tartott, és a panaszt egyhangú döntéssel elutasította az alábbi indokok alapján: „A megtekintett műsorszám egy helybéli politikus monológszerű véleményét tárta a nézők elé, valamint ugyanazon témakörökben a település polgármesterének és egy másik képviselőjének álláspontját ismertette. A megtekintett műsorszám … a település hulladékgazdálkodási és városgazdálkodási kérdéskörét körültekintően és kiegyensúlyozottan dolgozta fel. … … az érintett kérdéskör a település vezető politikusai és vezetői megkérdezése által, azok véleményének részletes kifejtésével településvezetői szinten került feldolgozásra. … a műsorszolgáltató… tájékoztatást adott arról, hogy az érintett műsorszám sugárzásának napján írásban meghívta a hulladékgazdálkodással és környezetvédelemmel foglalkozó szakmai és civil szervezeteket egy későbbi, március hónapra tervezett tévés kerekasztalbeszélgetésre.”
Dr. V. Á. 2006. március 16-án az eljáró tanács állásfoglalásával szemben jogorvoslati kérelemmel fordult az Országos Rádió és Televízió Testülethez.
2
A jogorvoslati kérelemben panaszos az alábbiakat terjesztette elő: Álláspontja szerint a műsor vendégei a konkrét megoldási lehetőségekről, a város hulladékgazdálkodásának helyzetéről, a problémákról, az eljárás menetéről és ütemezéséről, tehát a kialakult mára súlyossá vált helyzetről nem tájékoztatták a lakosságot. Panaszos jogorvoslati kérelmében megismételte a panaszban előadott kifogásait, és hozzátette: „ezzel a lakosságot megpróbálták félrevezetni az ügyet akként beállítva, hogy ráérünk még a megoldást kidolgozni és végrehajtani.” Az egyesület véleménye szerint „félrevezető volt a műsor abban a tekintetben is, hogy valóságos választási lehetősége van a testületnek a hulladék-elhelyezési megoldással kapcsolatban, hiszen a Dunakeszi lerakó bővítésével a további megoldások nem lesznek megvalósíthatók.” „az Rttv. … sehol nem rendelkezik arról, hogy a műsorszolgáltatónak elegendő a politikai szervezetek laikus képviselőit és a polgármestert megkérdezni egy adott ügyben…. …biztosítani kell, hogy egy ekkora jelentőséggel bíró, a városban lakók életét hosszú időre befolyásoló lehetőségekről, döntés-előkészítésről és az esetleges döntésről az érintettek a véleményüket, javaslataikat kifejthessék. A hulladékgazdálkodást nem lehet politikai kérdéssé lealacsonyítani, mivel jó döntést csak a lakosság bevonásával szakmai alapokon lehet hozni.” Panaszos a műsorszolgáltató meghívásával kapcsolatban pedig elismerte, hogy a televízió valóban megkereste szervezetüket is, azonban álláspontja szerint az eljáró tanács a műsorszolgáltató javára bírált el egy olyan meghívót, amelynek a tárgyán kívül sem helye, sem időpontja, sem pedig a résztvevők köre nem ismert. Kifejtette továbbá, hogy a kerekasztal-beszélgetésre a jogorvoslat benyújtásáig nem került sor. A Testület a tényállás tisztázása érdekében megtekintette a kifogásolt műsorszámot, és a műsorszolgáltatótól kapott információk, valamint a felvételek alapján arra az álláspontra jutott, hogy a Panaszbizottság állásfoglalása nem megalapozott az alábbi indokok alapján: Az egyesület már korábban is panaszt nyújtott be az érintett műsorszolgáltató kifogásolt műsorának korábbi adásában elhangzottak miatt. A Testület akkor – 496/2006. (III. 8.) sz. határozatában - megállapította, hogy a TIÉD Egyesület érintettnek tekinthető a Dunakeszi hulladéklerakó ügyében, hiszen a szervezet célja a környezetvédelem, és ahogy azt neve is bizonyítja – Tiszta és Élhető Dunakesziért Környezetvédelmi Egyesület -, elsősorban Dunakeszi környezetét kívánja megóvni. A Mágus Média Bt. tájékoztatása szerint a választásokra tekintettel, megfelelőbbnek gondolták a választás két fordulója közötti időszakot a kerekasztal-beszélgetés megtartására, azonban annak konkrét időpontja még április első hetében sem került rögzítésre. Fentieken túl, a kifogásolt műsor szerkezete is megváltozott a szervezet korábbi panaszának időpontjához képest: a Dunakeszi Átfogó c. műsorszám csupán 6-8 alkalommal épült fel a képviselők monológszerű – a megelőző képviselőtestületi üléseket kommentáló – beszédeiből.
3
Azonban az Átfogó effajta struktúráját a nézők jelentős része kifogásolta, így a műsorszolgáltató visszatért a korábbi metódushoz, és a műsor egyes adásai több – aktuális – témát dolgoznak fel. A képviselők természetesen lehetőséget kapnak frakciójuk véleményének kifejtésére, azonban mindezt nem monológszerűen adhatják elő, hanem a műsorvezetővel folytatott beszélgetés keretében. A Testület rendelkezésére álló információk szerint a hulladéklerakó ügyében utoljára egy évvel ezelőtt került sor olyan kerekasztal-beszélgetésre, amelyen a panaszos egyesület is részt vett. A kifogásolt műsorban többek között három képviselő mondhatta el véleményét az alábbiak szerint: - Elsőként A. A. ismertette az MSZP álláspontját a város hitelfelvétele ügyében, majd a hulladékgazdálkodás keretében frakciójának megoldási javaslatait tárta a nézők elé. Hangsúlyozta, hogy mindenképpen szükséges lenne a lakosság véleményét is megismerni, illetve bevonni a döntéshozatalba. - A második vendég K. G. polgármester volt, akit az idei költségvetés irányelvei kapcsán hívtak meg a műsorba, azonban a műsorvezető megkérte, hogy előtte reagáljon az MSZP-s képviselő által elmondottakra. A polgármester véleménye szerint a szemétkérdés mindig aktuális, beszélt az EU általi elvárásokról, és kihangsúlyozta a szelektív hulladékgyűjtés fontosságát, majd rátért eredeti mondanivalójára. - Harmadikként Dr. K. R. beszélgetett a műsorvezetővel, akit a képviselőtestület bízott meg a hulladéklerakó problémájának kezelésével, felügyeletével. Az SZDSZ-es politikus részletesen ismertette az EU által felállított – hulladékokkal, azok elhelyezésével kapcsolatos- rangsort, majd a megoldási lehetőségeket vázolta fel. Véleménye szerint – mely ellentétes volt az MSZP-s képviselő álláspontjával – nem szükséges a hulladéklerakó ügyében népszavazást elrendelni, ugyanis a megoldási alternatívák közüli választás szakmai kérdés, melyhez a laikus nézők nem rendelkeznek megfelelő szaktudással. Mindezek ellenére a követendő irányvonalak meghatározásában K. R. szerint is ki kell kérni a lakosok véleményét. Összességében tehát elmondható, hogy a politikusok maguk is fontosnak tartották a „civilek”, a lakosság bevonását a hulladéklerakó problémájának megoldásába. A Testület álláspontja szerint a civilek érdekeit képviseli többek között a TIÉD egyesület is, rendelkezve mindazon szaktudással, amelynek a nézők nem feltétlenül vannak birtokában. Így a szervezet véleményének kikérése mindenképpen szükséges lett volna, hisz az utolsó alkalom, amikor kifejthette álláspontját, kb. egy évvel ezelőtt volt. Azóta azonban számos újabb fejlemény történt a Dunakeszi hulladéktelep ügyében, többek között a helyi képviselők V. P. főpolgármester-helyettessel is tárgyalásokat folytattak 2005. novemberében. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 15. § (5) bekezdése kimondja: „15. § (5) Meghatározott ügyekben törvény az ügyfél jogaival ruházhatja fel az érdekvédelmi szervezeteket és azokat a társadalmi szervezeteket, amelyeknek a nyilvántartásba vett tevékenysége valamely alapvető jog védelmére vagy valamilyen közérdek érvényre juttatására irányul.”
4
A Ket. is kifejezetten említést tesz a társadalmi szervezetek ügyféli jogokkal való felruházásáról, ezzel is érzékeltetve a különböző egyesületek és egyéb csoportosulások fontosságát, és megadva számukra a lehetőséget bizonyos, speciális ügyekbe való beleszólásra. Így a műsorszolgáltató megsértette a kiegyensúlyozottság követelményét, amikor nem biztosított lehetőséget a TIÉD egyesület számára álláspontjának kifejtésére. Az Rttv. 4. § (1) bekezdésében foglalt előírás kimondja: „4. § (1) A közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, vitatott kérdésekről a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerűnek, időszerűnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie. Fentiekre tekintettel a Testület meghozta határozatát, amelyben a panaszos által előterjesztett jogorvoslati kérelemnek helyt adott, a Panaszbizottság állásfoglalását megváltoztatta, és megállapította, hogy a műsorszolgáltató megsértette a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét, valamint arra kötelezte a műsorszolgáltatót, hogy a határozat kézhezvételét követő Dunakeszi Átfogó c. műsorban 15 percnyi időtartamban adjon lehetőséget a kifogást tevőnek álláspontja megjelenítésére. E határozattal szemben az Rttv. 51. § (3) bekezdése alapján közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye. A határozat felülvizsgálatát kézhezvételétől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni. Budapest, 2006. április 19. az Országos Rádió és Televízió Testület nevében
Kovács György sk. elnök
5
