ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 1785/2007.(VII.18.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ában biztosított jogkörében a Vital TV Zrt. (1145 Budapest, Törökőr u. 78.) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot: A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató 2007. február 8-án két alkalommal megsértette az Rttv. 10.§ (5) bekezdésében foglaltakat. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) a) pontja alapján felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató 2007. február 8-án egy alkalommal megsértette az Rttv. 15.§ (1) bekezdésében foglaltakat. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) a) pontja alapján felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató 2007. február 8-án egy alkalommal megsértette az Rttv. 18.§ (1) bekezdésében foglaltakat. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) a) pontja alapján felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Testület az Rttv. 41.§ (1) b) pontja alapján hatósági ellenőrzés keretében hivatalból vizsgálta a műsorszolgáltató 2007. februári műsorfolyamát, melynek során a következőket tapasztalta:
az Rttv. 10. § (5) bekezdésének sérelme 1. A műsorszolgáltató által 2007. február 8-án közzétett- „Homo paciens” című magazinműsorban a 14.45.25-kor kezdődött blokkban Molnár Ferenc, az „Ilcsi” Szépítő Füvek Biokozmetikai Kft. képviseletében a téli hajápolásról beszélgetett a műsorvezetővel. A kozmetikai bemutató során „Ilcsi” termékeket ajánlottak a nézőknek a problémás fejbőr otthoni ápolására: a fekete szappant, tonikot és hajserkentőt. Közben a hajápoló szerek, valamint a fodrász köpenyén az „Ilcsi” embléma több alkalommal láthatóak voltak a képernyőn.
2. Az fenti blokkot követő műsorrészben 15.00.25-kor Sipos Balázs ortopédműszerész a szabadon variálható modulokkal rendelkező gyógy-talpbetétjét mutatta be.
A továbbiakban azt is elmondta, hogy olyan esetekben, amikor a feladat meghaladja a képességeit, az orvos kollégáktól szokott segítséget kérni, valamint, korábban receptre felírható volt a felnőtt talpbetét, de ma már az egészségügyi ellátási rendszer megváltozásával nem járható ez az út. A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok gyakorlása érdekében 2007. május 8-án kelt levélben küldte meg a műsorszolgáltató részére a hatósági ellenőrzés megállapításait, melynek kapcsán a műsorszolgáltató az arra előírt határidőn az alábbiakat közölte:
2
A műsorszolgáltató elmondta, hogy a Testületre bízza annak a megítélését, hogy a fentiekben bemutatott tartalmak alkalmasak voltak-e arra, hogy esetlegesen reklámértékkel bírjon. Abban az esetben, ha a Testület jogszabálysértőnek tartaná a vitatott közzétételt, akkor a műsorszolgáltató mindenképpen rögzíteni kívánja, hogy a kérdéses megjelenés mögött burkolt reklámtevékenységre irányuló jogügylet nem volt, jogosulatlanul elért bevétele abból nem származott. Arra is utalt, hogy a műsorszolgáltatásuk során természetesen mindenképpen figyelemmel kíván lenni a Testület 243/2002. (I.31.) számú elvi jellegű határozatában foglaltakra, amelyben a Testület elvi éllel megállapította, hogy valamely műsorszám tartalmához kapcsolódó kiadványok, honlapok, zenei felvételek, kulturális szolgáltatások bemutatása a műsorszámon belül önmagában nem minősül burkolt reklámnak. A bemutatás tájékoztató jellegű lehet, reklámértékű információkat nem tartalmazhat és nem hívhat fel az adott termék, szolgáltatás stb. igénybevételére. Az eset kapcsán a Testület az alábbi álláspontot alakította ki: A Rttv. a burkolt reklám kapcsán az alábbi előírásokat tartalmazza: ,,2. § 4. Burkolt reklám: az a műsorszám vagy műsorszámon belüli tájékoztatás, amely semleges információ látszatát keltve ösztönöz áru vásárlására, vagy szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más üzleti magatartásra”. Az Rttv. 10. § (5) bekezdése értelmében „Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhető reklám nem közölhető. " A Testület korábban kimondta, hogy semleges információ látszatának minősül minden olyan közlés, akár képben, akár hangban, akár írásban, amellyel szerzője illetve közreadója gazdasági, személyes vagy csoportérdeket jelenít meg az objektivitás érzését keltő eszközökkel. A burkolt reklám definíciójának nem fogalmi eleme az ellenszolgáltatás fejében történő megjelenítés, ezért annak megállapításakor nem lehet gazdasági motivációt vizsgálni, csak azt, hogy az alapinformációhoz képest jelent-e meg egyéb információ indokolatlan mértékben, amely már kimeríti a burkolt reklám fogalmában szereplő ösztönző befolyást. 1. Az Ilcsi kozmetikumokat gyártó, forgalmazó cég ügyvezető igazgatója a következő mondatokkal vezette be a mondanivalóját: „Van egy speciális fekete szappan, amivel hajat, illetve fejet kell mosni, a szokásos samponok helyett. Ennek a lényege, hogy a szappannak van egy enyhe keratórikus, bőroldó hatása, és a fokozott korpásódás igazából attól van, hogy felvastagszik, a kis szaru lemezkék felvastagodnak a fejbőrön, és azt valahogy elő kell segíteni, hogy leváljanak, és ezért fontos ezzel a tápláló szappannal mosni, mert azon túl van, hogy van egy nyugtató, tápláló hatása, megoldja ezeket a kis szaru lemezkéket és segít leválni a fejbőrről.” A műsorvezető a fenti szavak közben közeli kameraállásból bemutatta a szóban forgó terméket. A vendég részletesen beszámolt arról, hogy hogyan kell az adott terméket kúraszerűen használni, majd azt is ismertette, hogy minden hajmosás után, szintén a cég által gyártott mahónia tonikkal kell bedörzsölni a fejbőrt, amely zsírosodás és korpásódás gátló. Végül azon nézők számára, akiknek hajhullás miatt is vannak problémáik ajánlott egy „Ilcsi” hajserkentőt használni, ami 12 féle gyógynövényből tevődik össze, és van szintén egy enyhe korpásódás és zsírosodás gátló hatása.
3
Végül a következőket mondta a vendég a hajserkentőről: „Egyet el tudok mondani támogatásul ennek a hajserkentőnek. Ez közel 20 éve van a piacon és még mindig piacon van….Bebizonyította és helyt állt a piaci elvárásoknak az embereknél.” A következőkben a cég egyik referencia kozmetikusa beszélt a csalános algakrém zselé használatáról. Elmondta, hogy ezt összekeverik a kefés aha habbal, ami egy piling hab, és ennek a keveréknek a segítségével hámlasztják le a fejbőrre rárakódott hámréteget. Végül pedig bemutatásra került az Ilcsi cég egyik terméke, ami a fejbőr vérkeringésének a fokozását elősegítő, fésűs elektródába végződő eszköz. 2. Sipos Balázs ortopédműszerész a szabadon variálható modulokkal rendelkező gyógytalpbetétjét mutatta be a műsorszám ezen szegmensében, a következő módon: „Hát ennek többek között az az előnye, hogy rendkívül gyorsan elkészíthető, tehát előre el vannak készítve a modul- elemek, és akkor azt a probléma jellegének megfelelően szépen ki tudjuk választani. Amikor felkerülnek az alaplapra ezek a támasz-elemek, és a tokba bekerülnek, akkor ezeket mindjárt ki is lehet próbálni, természetesen bele lehet tenni a cipőbe. Az egész eljárás … mintegy tíz-tizenöt percet vesz igénybe, és utána a …viselési tapasztalatoknak megfelelően lehet finomítani a beállítást. … Egyedül én forgalmazom, engem meg lehet találni a Sote ortopédiai klinikáján.” A vendég a beszélgetés során arról is beszámolt, hogy az ortopédiai klinikán szerdán és csütörtökön dolgozik. Emellett a vendég arra is kitért, hogy az általa kifejlesztett eljárás három fontos találmányi kiállításon is aranyérmet kapott. Majd megmutatta, hogy hogyan kell használni a gyógy talpbetétet és az ahhoz kapcsolódó korrekciós elemeket, és azt is elmondta, hogy miben más ez, mint a hagyományos gyógy talpbetétek. Végül arra is kitért, hogy 2006. december 1-től ezen betétek felnőttek számára már receptre nem írhatók fel. 1. Az első riport során több „Ilcsi” termék került bemutatásra, ismertetették azok használati módját, hatásmechanizmusait és egyes esetekben összetételüket. Emellett a vendég egyes termékek esetén hangsúlyozta, hogy azok használata miért előnyösebb, más a piacon lévő, hasonló termékekéhez képest. A beszélgetés alatt többször is közeli kameraállásból bemutatásra kerültek az „Ilcsi” termékek. A műsorszolgáltató a téli hajápolási tanácsok keretében, tehát objektivitás látszatát keltő módon jelenítette meg az „Ilcsi” cég gazdasági érdekét. Megállapítható, hogy a műsorszám alapinformációjához, vagyis a téli hajápolási tanácsadáshoz képest indokolatlan mértékben szerepeltették és mutatták be az Ilcsi cég termékeit, melyen keresztül ösztönző befolyást gyakorolhattak a nézőkre azok megvásárlása tekintetében. 2. A második beszélgetésben szintén túlzott részletességgel mutatták be az adott gyógyterméket, illetőleg használatának lényegét. A riportban arra is kitértek, hogy hogyan és mennyi idő alatt zajlik a megfelelő gyógy talpbetét kiválasztása, illetőleg hol és a hét mely napjain lehet megrendelni. A műsorszolgáltató tehát egy egészségügyi termék bemutatása során, vagyis objektivitás érzését keltő módon a termék feltalálójának, forgalmazójának a gazdasági érdekét jelenítette meg. A műsorszám alapinformációjához, egy új típusú egészségügyi termék bemutatásához képest indokolatlan mértékben jelent meg információ arról, hogy az adott termék hol, mikor és kinél rendelhető meg, ily módon az arról folyó beszélgetés ösztönző hatást fejthetett ki a nézőkre a termék megvásárlására, vagyis annak közzétételével a műsorszolgáltató burkolt reklámot közölt.
4
A műsorszolgáltató nyilatkozatában hivatkozott a Testület 243/2002. (I.31.) számú elvi jellegű határozatában foglaltakra, amelyben a Testület elvi éllel megállapította, hogy valamely műsorszám tartalmához kapcsolódó kiadványok, honlapok, zenei felvételek, kulturális szolgáltatások bemutatása a műsorszámon belül önmagában nem minősül burkolt reklámnak. A mostani két esetre azonban nem alkalmazható ezen testületi határozat, mivel jelen riportokban konkrét cég, konkrét termékeiről, szolgáltatásairól volt szó, és részletes bemutatásuk, ismertetésük során azok igénybevételére ösztönző információk hangzottak el, ily módon mindkét riport kapcsán megállapítható burkolt reklám közzététele. az Rttv. 15. § (1) bekezdésének sérelme A műsorszolgáltató 2007. február 8-án a 20.13.49-kor kezdődött reklámblokk elején és végén nem sugárzott a jellegének megfelelő főcímet. A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok gyakorlása érdekében 2007. május 8-án kelt levélben küldte meg a műsorszolgáltató részére a hatósági ellenőrzés megállapításait, melynek kapcsán a műsorszolgáltató az arra előírt határidőn az alábbiakat közölte: A műsorszolgáltató szerint technikai hiba eredményezte az adott esetben a reklámszignál lemaradását, és kérte, hogy amennyiben a Testület megállapítaná a törvénysértés tényét, úgy legyen figyelemmel a jogsértés aránylag csekély súlyára. Az eset kapcsán a Testület az alábbi álláspontot alakította ki: Az Rttv. 15. § (1) bekezdése értelmében „Reklámot, közérdekű közleményt, jótékonysági felhívást, politikai hirdetést a) e jellegének a közzétételt közvetlenül megelőző és azt követő megnevezéssel, továbbá b) egyéb műsorszámoktól jól felismerhetően, optikai és akusztikus, rádió esetében akusztikus módon elkülönítve, alapvetően blokkokban kell közzétenni”. Jelen esetben a fentiekben megjelölt időpontban közzétett reklámok végén nem volt főcím, ezért sérült az Rttv. 15.§ (1) bekezdése. A törvénysértés tényét nem teszi meg nem történtté, hogy az technikai hiba következtében állt elő. Ez a szankció mértékének megállapításakor vehető figyelembe. az Rttv. 18. § (1) bekezdésének sérelme A műsorszolgáltató által 2007. február 8-án sugárzott „Homo paciens” című magazinműsor végén 15.15.35-kor a támogatók megjelenése nem volt cégszerű, mert sem hangban, sem feliratban cégszerű kiegészítés nem történt az alábbi megnevezések kapcsán.
5
A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok gyakorlása érdekében 2007. május 8-án kelt levélben küldte meg a műsorszolgáltató részére a hatósági ellenőrzés megállapításait, melynek kapcsán a műsorszolgáltató az arra előírt határidőn az alábbiakat közölte: A műsorszolgáltató előadta, hogy tartani kívánja magát az Rttv. irányadó rendelkezéséhez, illetve a Testület 1473/2002. (X.3.) számú elvi jellegű határozatában foglaltakhoz, és kérte, hogy amennyiben a Testület megállapítaná a törvénysértés tényét, úgy legyen figyelemmel a jogsértés aránylag csekély súlyára. A Testület a fenti esetek kapcsán az alábbi álláspontot alakított ki: Az Rttv. 2. § 44. pontja értemében „Támogatás: műsorszolgáltatással, illetve audiovizuális mű előállításával nem foglalkozó természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság által műsorszám finanszírozásához a műsorszolgáltatónak nyújtott pénzbeli vagy egyéb, gazdasági természetű hozzájárulás annak érdekében, hogy a műsorszolgáltató a támogató vagy a támogató által meghatározott más személy nevét, védjegyét vagy egyéb megkülönböztető jelzését, a róla alkotott képet, tevékenységét, illetőleg termékeit népszerűsítse”. A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.088/2005./4. számú ítéletében a fenti törvényhely értelmezése vonatkozásában, a támogató megjelenítése kapcsán a következőket mondja ki: „A támogató nem termék vagy szolgáltatás, a támogató cégek (személyek) egyike sem azonos saját termékével, avagy szolgáltatásával, a támogatás cselekmény, amelyet termék nem tud végezni. Az Rttv. támogatásról rendelkező idézett jogszabályhelyei csak és kizárólag a támogató nevét, védjegyét, megkülönböztető jelzését, a róla alkotott képet, tevékenységét, illetőleg termékeit engedi népszerűsíteni, és nem adnak lehetőséget a támogató helyett csak termékének vagy szolgáltatásának a megjelenítésére. A törvény kifejezetten rendelkezik arról, hogy a támogatót kell megnevezni, és e szabály alól kivételt nem enged. Támogatót pedig termékkel nem lehet megjelölni”. 1.
6
A műsorszolgáltató az adott támogatói megjelenítések egyikében a támogató egy szolgáltatását tüntette fel, mert az Antenna Digital az Antenna Hungária Zrt. “kábel nélküli” kábeltévé szolgáltatása, amely közel 100 televizó csatornát sugároz Budapesten és környékén. Egy szolgáltatás azonban nem minősül természetes személynek, jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak, ezért támogatóként nem kerülhet megnevezésre. A támogatás fogalma természetesen nem zárja ki, hogy a támogató terméke, szolgáltatása, logója is szerepeljen a támogatói megjelenítésben úgy, hogy az ne legyen reklámértékű. Emellett azonban a támogatói megjelenítés akkor szabályszerű, ha abban szerepel a támogató cégszerű megnevezése is. Jelen esetben azonban a műsorszám támogatója nem került cégszerűen megnevezésre, így sérült az Rttv. 18.§ (1) bekezdése. 2-3. Az Rttv. 2. § 44. pontja alapján termék, szolgáltatás és ily módon márka nem jelenhet meg támogatóként, mivel támogató csak természetes, illetőleg jogi személy lehet, de szerepelhet a támogatói szpotban úgy, hogy annak megjelenítése nem lehet reklámértékű. A műsorszolgáltató által közzétett támogatói megnevezés azért jogszabálysértő, mert a támogatót nem cégszerűen nevezte meg, tekintettel arra, hogy egy márkanév nem minősül sem természetes, illetőleg sem jogi személynek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak. A fentiekre tekintettel vitatott esetekben a támogatók megnevezése nem volt cégszerű, mivel azok márkajelzését nevezték meg a műsorszám támogatójaként, így sérült az Rttv. 18. § (1) bekezdése, mely szerint „A műsorszám támogatóját a közzétételt közvetlenül megelőzően vagy azt követően meg kell nevezni”. A szankcionálás alapját az Rttv. 10.§ (5), 15.§ (1) és 18.§ (1) bekezdéseinek megsértése tekintetében az Rttv. 112. § (1) bekezdés a) pontja jelenti: „112. § (1)
Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, (…) valamint a műsorszolgáltatási szerződésben (…) előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti (…), a Testület a) felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére.
A Testület eddig még nem tapasztalta az Rttv. 10.§ (5), 15.§ (1) és 18.§ (1) bekezdéseinek a megsértését a műsorszolgáltató részéről, ezért jelen törvénysértések kapcsán a Testület az Rttv. 112.§ (1) bekezdésének a) pontja alapján felhívta a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. Az eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. CXL. Törvény 153.§ (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel.
7
Az Rttv. 136.§ (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136.§ (3) bekezdése biztosítja. Budapest, 2007. július 18. Az Országos Rádió és Televízió Testület nevében
Kovács György elnök
8
