ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 1330/2008. (VII.15.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 112. §-ában biztosított jogkörében a Budapest Televízió Zrt. (1085 Budapest, Orczy tér 44-46/b.) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot: A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató 2007. november 13-án egy alkalommal megsértette az Rttv. 5/A.§ (3) bekezdésében foglaltakat. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) a) pontja alapján felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató 2007. október 9-én és december 14-én három alkalommal megsértette az Rttv. 10.§ (5) bekezdésében foglaltakat. Ezért a Testület a 112. § (1) bekezdés c) pontja alapján 30 percre felfüggeszti a Műsorszolgáltató műsorszolgáltatási jogosultságának gyakorlását, melyet a Műsorszolgáltató a határozat kézhezvételét követő második napon 19:00 órától köteles végrehajtani. A Testület megállapítja, hogy a műsorszolgáltató 2007. október 9-én egy alkalommal megsértette az Rttv. 15.§ (1) bekezdését. Ezért a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdés a) pontja alapján felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére A műsorszolgáltató köteles továbbá a felfüggesztés ideje alatt az alábbi szöveget közzétenni: A Budapest Televízió Zrt. műsorszolgáltató megsértette a médiatörvény burkolt reklám közzétételének tilalmára vonatkozó rendelkezéseit azáltal, hogy a 2007. október 9-én bemutatott „Grafo média” című műsorszámban az Interaktív Grafológusképző Intézet irodájának, szintén október 9-én a „Hölgy Szalon” című műsorban a Missura Kereskedelmi Kft.-nek gazdasági érdekét jelenítette meg, továbbá a december 14-én közzétett műsorajánlóban a Kaschmir Gold céget és termékét népszerűsítette. Az Országos Rádió és Televízió Testület ezért 19:00 órától 19 óra 30 percig felfüggesztette a műsorszolgáltatási jogosultság gyakorlását.”
E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás A Testület az Rttv. 41.§ (1) b) pontja alapján hatósági ellenőrzés keretében hivatalból vizsgálta a műsorszolgáltató 2007. októberi, novemberi és decemberi műsorfolyamát, melynek során a következőket tapasztalta: Az Rttv. 5/A. § (3) bekezdésének sérelme A műsorszolgáltató 2007. november 13-án 05.10 óra és 07.10 óra közötti időintervallumban két társkereső hirdetést tett közzé, melyek tartalmuk alapján szex hirdetésként is értelmezhetők („tabumentes együttlétekhez, diszkréció és higiénia, átlagon felüli méretekkel”). Ezen hirdetések fotói az alább láthatók. Az első képet 05.17.32-kor és 06.16.50-kor, a második képet 05.35.58-kor és 06.35.14-kor mutatta be a műsorszolgáltató.
A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok gyakorlása érdekében 2008. március 14-én kelt levélben küldte meg a műsorszolgáltató részére a hatósági ellenőrzés megállapításait, melyre a műsorszolgáltató arra előírt határidőn belül az alábbiakat nyilatkozta: A műsorszolgáltató szerint kifogásolt hirdetések nem értelmezhetőek egyértelműen szexhirdetésnek. Az sms-ek feladói csupán ízlésüket fejezték ki, szexuális együttlétre konkrétan nem ösztönöztek. A Testület az eset kapcsán az alábbi álláspontot alakította ki: A Rttv. 5/F.§-ában kapott felhatalmazásánál fogva az 5/B.§ szerinti minősítésnél irányadó szempontokról, az egyes műsorszámok közzététele előtt és közben alkalmazandó jelzésekről és a minősítés közlésének a módjáról a Testület 1494/2002 (X. 17.) sz. határozatában a 18 2
éven aluliak számára nem ajánlott műsorszámok vonatkozásában az alábbi megállapításokat tette: 5/B.§ (4) Azt a műsorszámot, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme az erőszak, illetve a szexualitás közvetlen, naturális ábrázolása, a IV. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott. 5/C.§ (3) A IV. kategóriába sorolt műsorszám csak 22.00 és 05.00 óra között tehető közzé, megfelelő jelzés feltüntetése mellett. A műsorszolgáltatónak a IV. kategóriába kell sorolnia azokat a műsorszámokat, amelyekben az intim szexuális tevékenység nyíltan, naturális részleteivel kerül ábrázolásra, azonban még nem meríti ki a pornográfia fogalmát. Annak elbírálásához, hogy a műsorszám alkalmas-e a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének súlyosan kedvezőtlen befolyásolására, tehát az V. kategóriába kell sorolni, a műsorszolgáltató részére az alábbi szempontok lehetnek irányadóak: a szexuális ábrázoláshoz, illetve témához erőszak kapcsolódik, különösen, ha az kiskorúakat érint, a promiszkuitás és a prostitúció idealizáltan jelenik meg, vagy ártalmatlanként tüntetik fel; azt a benyomást keltik, hogy a szexuális kielégülés központi értékét nyújtja az emberi létezésnek; az embereket szexuális fogyasztási cikké alacsonyítja, vagy a nemi szerveik kihangsúlyozásával szexuális tárgyként ábrázolja. A vitatott két hirdetésről tartalmuk, az abban szereplő szavak és kifejezések alapján egyértelműen megállapítható, hogy szexpartner keresésre irányulnak. A hirdetők tehát nem tartós érzelmeken alapuló kapcsolatot keresnek, hanem pusztán testiségre alapozott kapcsolatot, illetőleg kapcsolatokat, vagyis a szexuális tevékenységre, célzatra kifejezetten nyílt utalás történik. E hirdetések a férfi és nő közötti kapcsolatnak csupán a testi oldalára koncentrálnak, tehát azokban a szexualitásra, mint kizárólagosan ösztöni kielégülésre történik utalás. Ezek alapján tehát megállapítható, hogy a közzétett hirdetéseket tartalmuk alapján korhatári besorolásuk esetén az Rttv. 5/B. § (4) bekezdése szerinti IV. kategóriába kellene besorolni és az Rttv. 5/C. § (3) bekezdése szerint 22:00 és 05:00 között lehetne bemutatni. Az Rttv. 5/A. § (3) bekezdése szerint „Időszerű eseményekkel foglalkozó műsorszám, sportműsorszám, illetve reklám nem tehető közzé olyan időszakban, amelyben tartalmának megfelelő kategóriába sorolása esetén közzétételének - előre láthatóan - nem lenne helye. A műsorszolgáltató jelen esetben a két hirdetést nem 22:00 és 05:00 között tette közzé, így megsértette az Rttv. 5/A.§ (3) bekezdését. Az Rttv. 10. § (5) bekezdésének sérelme 1. A műsorszolgáltató által 2007. október 9-én bemutatott „Grafo média” című műsort Pálmai Anna, a Magyar Írástanulmány Társaság elnöke, a Grafo Média Intézet igazgatója vezette.
3
A műsorszámban 18.44.24-kor egy telefonos kérdés kapcsán a következőképpen invitálta a műsorvezető a televíziónézőket: „Ennek hosszabb története van, és én azt javaslom, hogy személyesen beszéljünk egyszer erről. A Bem rakpart 15-ben van az Interaktív Grafológusképző Intézet irodája. Csütörtöki napokon a Budapest TV nézőit bármikor szívesen látom, és ott meg fogjuk nézni, hogy miből ered ez a nyomtatott betűs írás.” 2. A műsorszolgáltató 2007. október 9-én sugározta a „Hölgy Szalon” című műsort, melynek vendége ezúttal dr. Torgyán Józsefné Cseh Mária volt. A beszélgetés végén, 21.00.33-kor az egyik támogató az alábbi módon jelent meg a képernyőn.
A fenti (második) illusztrációt az alábbi szöveg kísérte: „A műsort támogatta a Maria Galland Paris kozmetikai cég magyarországi képviselete, a Missura Kereskedelmi Kft.” A szöveges kiegészítés cégszerűvé tette ugyan a megjelenést, viszont terméktulajdonságot is bemutattak a „Profilift, az arcprofil felújítója” megjegyzés formájában.
3. A műsorszolgáltató által 2007. december 14-én 19.11.17-kor műsorajánlóként bemutatott szpot burkoltan a Kaschmir Gold céget és termékét népszerűsítette. Elsőként - az alvó lányt ábrázoló képet kísérve - a következő feliratok jelentek meg a képernyőn: „Egy rejtély, egy élmény, egy érzés, … ők már tudják.” (A három pont helyén három arc villant fel.) Majd egy vetítővásznon ismert emberek mondtak egy-egy mondatfoszlányt, egy-egy jelzőt, melyek sorrendben az alábbiak voltak:
4
„Egészen különleges a számomra, megnyugtató, rengeteg energiánk lesz, nagyon jó stresszoldó, sokkal jobban és mélyebben alszom, olyan jó belebújni, érezni a különbséget, csodálatos érzés, gyorsabban regenerálódik a szervezet, hihetetlenül jó, nagyon-nagy élmény, nagyon szeretem, mindenkinek tudom ajánlani.” Ez után a képen megjelent ,,Piroska,” a Kaschmir Gold termékek forgalmazója, és a következőket mondta: „A rejtély kulcsát ön is megkaphatja!” A záró képen a cég emblémája tűnt fel önállóan, majd a kép kiegészült a promotált műsorszám címével és a bemutatás időpontjával. A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok gyakorlása érdekében 2008. március 14-én kelt levélben küldte meg a műsorszolgáltató részére a hatósági ellenőrzés megállapításait, melyre a műsorszolgáltató arra előírt határidőn belül az alábbiakat nyilatkozta: 1. A műsorszolgáltató tájékoztatta Pálmai Anna műsorvezetőt is - mint minden műsorvezetőt - arról, hogy adásban reklám főcím nélkül semmilyen hirdetés nem hangozhat el. A műsorvezető hölgy valószínűleg izgatottsága miatt erről megfeledkezett. Mivel a műsorszám élő, a hibát nem volt lehetősége a műsorszolgáltatónak korrigálni, azonban ismételten felhívta a műsorvezető figyelmét arra, hogy semmilyen körülmények között nem lehet ilyen módon hirdetést, invitálást közzétenni. 2. A Hölgyszalon című műsorszám 2007. október 9-én vetített adásának támogatója a Maria Galland Paris kozmetikai cég, mely saját logóval rendelkezik. A műsorszolgáltató felhívta a cég figyelmét arra, hogy a logó terméktulajdonságot tartalmaz, azonban a támogató nem kívánt változtatni a megjelenésen, mivel az elmondásuk szerint ez a saját logójuk. 3. Az ajánlóban nem hangzott el sem a cég, sem a termék neve. Az ajánló végén szereplő feliratok: a műsor címe („Kaschmir Gold”), az alatta szereplő („Egészség- és életmód magazin”) pedig a műsorszám tartalma, tehát nem a cég nevére, hanem a műsorszám címére utalt a szpot végén megjelenő felirat.
5
Az eset kapcsán a Testület az alábbi álláspontot alakította ki: A Rttv. a burkolt reklám kapcsán az alábbi előírásokat tartalmazza: ,,2. § 4. Burkolt reklám: az a műsorszám vagy műsorszámon belüli tájékoztatás, amely semleges információ látszatát keltve ösztönöz áru vásárlására, vagy szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más üzleti magatartásra”. Az Rttv. 10. § (5) bekezdése értelmében „Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhető reklám nem közölhető. " A Testület korábban kimondta, hogy semleges információ látszatának minősül minden olyan közlés, akár képben, akár hangban, akár írásban, amellyel szerzője illetve közreadója gazdasági, személyes vagy csoportérdeket jelenít meg az objektivitás érzését keltő eszközökkel. A burkolt reklám definíciójának nem fogalmi eleme az ellenszolgáltatás fejében történő megjelenítés, ezért annak megállapításakor nem lehet gazdasági motivációt vizsgálni, csak azt, hogy az alapinformációhoz képest jelent-e meg egyéb információ indokolatlan mértékben, amely már kimeríti a burkolt reklám fogalmában szereplő ösztönző befolyást. 1. A műsorszám célja, hogy megismertesse a nézőket a grafológiával, annak céljaival, módszereivel, szabályaival. Ennek keretében minden adásba meghívnak egy ismert embert, akinek a kézírása részletes elemzésre kerül. A műsort Pálmai Anna, a Magyar Írástanulmány Társaság elnöke, a Grafo Média Intézet igazgatója vezeti. A vizsgált adásban egy betelefonáló hallgató kért felvilágosítást a kézírásával kapcsolatosan, ekkor hangzottak el a fentiekben idézett mondatok. Ebben szerepelt az Interaktív Grafológusképző Intézet pontos címe és az is, hogy csütörtöki napokon várják a nézőket tanácsadás céljából. Azáltal, hogy egy grafológiáról szóló műsorszámban telefonos tanácsadás keretében elhangzott azon intézet pontos címe, amelyhez további tanácsadás céljából fordulhatnak a nézők, a műsorszolgáltató objektivitás érzését keltő módon az adott intézet gazdasági érdekét jelenítette meg. A műsorszám alapinformációjához, vagyis a grafológia szabályainak, módszereinek bemutatásához képest olyan indokolatlan plusz információ volt az Interaktív Grafológusképző Intézet pontos címének feltüntetése, amely a nézőkre ösztönző befolyást gyakorolhatott ezen intézet szolgáltatásinak az igénybevételére. 2. Az adott támogatói megjelenítésben a támogató termékeinek a megjelenítésekor, „Profilift az arcprofil felújítója„ felirat jelent meg, mely egyértelműen arra utal, hogy az adott termék arcfiatalító, regeneráló hatású anyagokat tartalmaz. A műsorszolgáltató tehát a támogató megnevezésekor, vagyis objektivitás érzését keltő módon a támogató gazdasági érdekét jelenítette meg. Az adott közzététel alapinformációjához, vagyis a támogató megnevezéséhez képest indokolatlan mértékben jelent meg az egyik támogatói termékcsaládra jellemző tulajdonság, ez ugyanis ösztönző befolyással bírhatott a nézőkre, e termékcsalád, vagy annak egyes darabjai beszerzése tekintetében. A Testület egyébként utána nézett a Magyar Szabadalmi Hivatal adatbázisában és ennek eredményeként megállapítást nyert, hogy Maria Galland, mint aláírás került levédésre, de Maria Galland Paris kozmetikai cégnek, a Missura Kereskedelmi Kft-nek nincsen lajstromozott védjegye, illetőleg a Profilift, mint védjegy sincs védjegy oltalom alatt. 3. Az adott ajánlóban konkrétan nem hangzik el sem a cég, sem a termék neve. Az ajánló tipikus figyelemfelkeltő reklámeszközökkel él, ugyanis már a bevezetőjében a nézők érdeklődését fokozó eszközöket használ „egy rejtély, egy élmény, egy érzés, … ők már
6
tudják.” . Majd ismert emberek jelenek meg a képernyőn és elismerő, dicsérő szavakat, kifejezéseket használnak, ekkor még valóban nem lehet sejteni, hogy ezek mire vonatkoznak. Végül az ajánló végén megjelenik Ancsák Sándorné Piroska a Kaschmir Gold termékek magyarországi forgalmazója és a következőket mondja „A rejtély kulcsát ön is megkaphatja!” Ezt követően egyértelművé válik, hogy az ajánló miről szól, mivel megjelenik a Kaschmir Gold Egészség és életmód magazin felirat, a bemutatás dátumával, időpontjával együtt. A „Kaschmir Gold” név nemcsak az adott műsorszám címét, hanem egy jól ismert termékcsaládot is jelöl. Emellett az ajánlóban elhangzott információk elsősorban ezen termékcsalád kedvező hatásait, tulajdonságait emelték ki, és nem a Kaschmir Gold Egészség és életmód magazin ajánlást célozták. A fentiek alapján megállapítható, hogy a műsorszolgáltató egy műsorajánló keretében, vagyis objektivitás látszatát keltő módon, a Kaschmir Gold termékeket forgalmazó cég gazdasági érdekét jelenítette meg. Emellett az alapinformációhoz, vagyis az adott Egészség és életmód magazin ajánlásához képest indokolatlan mértékben jelentek meg a Kaschmir Gold termékcsalád tulajdonságaira, hatásaira vonatkozó egyéb információk, melyek alkalmasak voltak arra, hogy a nézőkre ösztönző befolyást gyakoroljanak ezen termékek beszerzésére, megvásárlására. Az előbbiek alapján megállapítható, hogy a műsorszolgáltató szóban forgó három esetben burkolt reklámot tett közzé, tehát megsértette az Rttv. 10.§ (5) bekezdését. A műsorszolgáltató nyilatkozatában jelezte, hogy a „Grafo média” című műsorszám esetén a műsorvezetőt, a „Hölgy Szalon” című műsorszám esetén pedig a támogatót tájékoztatta arról, hogy mely közzétételek valósíthatnak meg törvénysértést. Az Rttv. 3. § (1) bekezdése a műsorszolgáltató szerkesztői szabadságát fogalmazza meg, annak minden felelősségével együtt. Mindebből az következik, hogy a műsorszolgáltatónak minden körülmény figyelembe vételével eleget kell tennie törvényi kötelezettségeinek, azok be nem tartására, vagy betartása "lehetetlenségére" nem hivatkozhat, illetve olyan szerződést nem fogadhat el, amelynek teljesítésével eleve törvényszegést valósít meg. Ezért jelen esetben tehát a műsorszolgáltató nem hivatkozhat arra, hogy az adott műsorszámok műsorvezetője, illetőleg támogatója hibájából állt elő a törvénysértés, mivel saját műsorszolgáltatásáért Ő tartozik felelősséggel, ezért az adott műsorszámokat, olyan módon kellett volna bemutatnia, hogy azok semmilyen módon ne sértsék az Rttv. rendelkezéseit. Emellett az előadás ténye sem mentesíti a műsorszolgáltatót a törvénysértésért való felelősség alól. Az Rttv. 15. § (1) bekezdésének sérelme A műsorszolgáltató által 2007. október 9-én 16.55.45-kor közzétett, a Rubin Szőrme új modelljeit bemutató reklámblokk végén nem volt főcím. A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok gyakorlása érdekében 2008. március 14-én kelt levélben küldte meg a műsorszolgáltató részére a hatósági ellenőrzés megállapításait, melyre a műsorszolgáltató arra előírt határidőn belül az alábbiakat nyilatkozta: A műsorszolgáltató tisztában van azzal a ténnyel, hogy reklám eleje és vége főcím nélkül nem mehet le. A 2007. október 9-én 16:5545-kor közzétett Rubin Szőrme új termékeit bemutató reklámblokk végén technikai hiba miatt nem ment le a reklámblokk vége főcím. A
7
műsorszolgáltató közölte, hogy a hibát azonnal kijavította, és az ezután sugárzott reklámok előtt és utána is szerepelt főcím. A Testület az eset kapcsán az alábbi álláspontot alakította ki: Az Rttv. 15.§ (1) bekezdése előírja, hogy „Reklámot, közérdekű közleményt, jótékonysági felhívást, politikai hirdetést a) e jellegének a közzétételt közvetlenül megelőző és azt követő megnevezéssel, továbbá b) egyéb műsorszámoktól jól felismerhetően, optikai és akusztikus, rádió esetében akusztikus módon elkülönítve, alapvetően blokkokban kell közzétenni”. Az Rttv. 3. § (1) bekezdése a műsorszolgáltató szerkesztői szabadságát fogalmazza meg, annak minden felelősségével együtt. Ez alapján a műsorszolgáltatót a technikai hiba ténye sem mentesíti a törvénysértésért való felelősség alól. Jelen esetben a műsorszolgáltató nem zárta le vége főcímmel a vizsgált reklámblokkot, így megsértette az Rttv. 15.§ (1) bekezdését. A szankcionálás alapját az Rttv. 5/A.§ (3) és 15.§ (1) bekezdéseinek a megsértése tekintetében az Rttv. 112. § (1) bekezdés a) pontja jelenti: „112. § (1)
Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, (…) valamint a műsorszolgáltatási szerződésben (…) előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti (…), a Testület a) felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére.
A szankcionálás alapját az Rttv. 10.§ (5) bekezdésének a megsértése tekintetében az Rttv. 112. § (1) bekezdés c) pontja jelenti: „Ha a műsorszolgáltató az e törvényben (…) előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti, vagy megsérti (…) a Testület (…) c) meghatározott időre, de legfeljebb 30 napra felfüggeszti a műsorszolgáltatási jogosultság gyakorlását.” A Testület 673/2007. (III.21.) és 895/2007. (IV.11) számú határozataiban 45.000-Ft és 10.500-Ft pénzbírság megfizetésére kötelezte a műsorszolgáltatót az Rttv. 5/A.§ (3) bekezdésének a megsértése miatt. Ezen törvénysértések még 2006. októberére, és novemberére vonatkoztak. Ezt követően a Testület 1483/2007. (III.21.) és 1781/2008. (III.18.) számú határozataiban, melyek a műsorszolgáltató által 2007. januárjában, és februárjában elkövetett törvénysértésekre vonatkoztak, a Testület 150.000 és 600.000-Ft pénzbírság megfizetésére kötelezte a műsorszolgáltatót. Arra tekintettel, hogy azóta hasonló törvénysértést a Testület nem tapasztalt a műsorszolgáltató részéről, a Testület az Rttv. 112.§ (1) bekezdésének a) pontja alapján felhívta a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére. A Budapest Televízió az ORTT nyilvántartása szerint rendszeresen megsérti az Rttv. 10. § (5) bekezdését. 2007-ben háromszor, 2006-ban ötször észlelt a Testület burkolt reklámozást a Televízió vizsgált műsoraiban, és ezért a 2196/1/2006, 2537/2006., 2548/2006, 895/2007.,
8
1096/2007., 1483/2007., 1907/2007 és 2267/2007. sz. határozataiban szankcionálta a Műsorszolgáltatót. Az első két határozatban felhívta a Műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére, a következő öt határozatban pénzbírság szankciót alkalmazott, majd a 2267/2207. és 239/2008. (I.30.) számú határozatában 15, illetőleg 5 percre felfüggesztette a Budapest Televízió műsorszolgáltatási jogosultságának gyakorlását. A legutóbbi határozatok felfüggesztő szankcióját a Testület azzal indokolta, hogy a pénzbírság nem éri el a célját. A Testület ismételten az Rttv. 112. § (1) bekezdés c) pontja szerinti szankciót alkalmazta, tekintettel arra, hogy a műsorszolgáltató három alkalommal sértette meg az Rttv. 10.§ (5) bekezdését, ezért a Testület törvénysértésenként 10 percre, azaz összesen 30 percre függessze fel a műsorszolgáltatási jogosultságot. A Testület utoljára 1781/2007. (VII.18.) számú határozatában szankcionálta a műsorszolgáltatót az Rttv. 15.§ (1) bekezdésének a megsértése miatt. Ezen törvénysértést 2007. január hónapban követte el a műsorszolgáltató, melyért a Testület az Rttv. 112. § (1) bekezdés e) pontja és a 135. § (1) bekezdése alapján 60.000 Ft pénzbírságot szabott ki vele szemben. Tekintettel arra, hogy ezen törvénysértés viszonylag ritkán tapasztalható a műsorszolgáltató részéről, valamint arra, hogy jelen törvénysértés csekély súlyúnak minősül, a Testület az Rttv. 112.§ (1) bekezdésének a) pontja alapján felhívta a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére, azaz arra, hogy a jövőben tartózkodjon a jogsértéstől. Az eljárás során Ket. 153.§ (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136.§ (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136.§ (3) bekezdése biztosítja. Budapest, 2008. július 15. Az Országos Rádió és Televízió Testület nevében
Dr. Majtényi László elnök
9
